A budapesti kisebbségi önkormányzatok szerint a főváros 2011-es költségvetési koncepciója „durván”, mintegy 70 százalékkal megkurtítja a támogatásukat. A „kisebbségi közösségek teljes felszámolásához vezethet” a főváros 2011-es költségvetési koncepciója a fővárosi közgyűlés kisebbségi bizottságának elnöke szerint. Kaltenbach Jenő a kisebbségi önkormányzatok vezetőivel tartott együttes ülés utáni sajtótájékoztatóján kifejtette azt is, hogy az új koncepció a budapesti kisebbségi önkormányzatok támogatását „durván”, mintegy 70 százalékkal megkurtítja. Kaltenbach közölte: a bizottsági ülésen végül többségi szavazással egy olyan javaslatot fogadtak el, amely szerint legfeljebb öt százalékkal csökkenhetne a támogatási összeg.

Álláspont - Etnobiznisz

2011. január 10. - (Szentesi Zöldi László - magyarhirlap.hu)

Tegnap lezajlottak a kisebbségi választások hazánkban. Sajnos, jelen sorok írásakor, és talán még jó ideig nem igaz a következő mondat: senki sem élt vissza a kisebbségi képviselettel, s a hatályos törvények egyértelműek, könnyen értelmezhetők, kijátszhatatlanok. Megkövetek minden többes kötődésű, hagyományaira, nyelvére joggal büszke hazai kisebbségi polgárt, de a mostani választáskor beszéljünk egy kicsit azokról, akik visszaélnek a többség és kisebbség bizalmával. A Borsod megyei Szalonnán tavaly ősszel hirtelenjében cigány, lengyel, ruszin és román kisebbségi önkormányzat is alakult, holott a helyszíni riport tanúsága szerint a ruszin szót sokan nem ismerték a településen. Igaz, a Népszabadság miskolci tudósítója végül találkozott olyan szalonnai cigányemberrel, aki azt állította, nagyapjától értesült a család ruszin gyökereiről. A baj csak az, hogy ő volt a helyi ruszin kisebbségi önkormányzat vezetője… Hát persze. Sokan élnek ebben az országban, akik ötvenezer forintért egy perc alatt találnának maguknak eszkimó felmenőket. Így aztán nem különösebben megnyugtató a szalonnai „ruszin” önkormányzat vezetőjének válasza arra a kérdésre, miféle programokat, hagyományőrzést képzeltek el: „ Majd szervezünk ünnepséget, az asszonyok felveszik a szép szoknyájukat, és lesz ruszin műsor…” Lesz ruszin est, lesz bizony… Hattól nyolcig. Mert akkor átalakul a szalonnai színpad, és kezdődik a lengyel folklórest. Tízkor pedig a helyi románoké a terep. Csak a kannák meg a kanalak maradnak, valamiért erre mindig lesz igény Szalonnán, bárhogyan is fújjanak a szelek a Vereckei-hágóban, a Visztula partján vagy a távoli Olténiában. Amikor a rendszerváltozáskor kezdeni kellett valamit a magyarországi nemzetiségek parlamenti képviseletével, pártjaink számot vetettek a helyzettel, és úgy találták, hogy számarányánál fogva kizárólag a hazai cigányság politikaformáló tényező. Az önálló cigány etnikai párt ma is illúzió, egyfelől a teljesen megosztott, szanaszét húzó cigányok, másfelől a hallgatólagos többségi ellenérdekeltség miatt. Az ismertebb roma közéleti emberek és politikusok időközben szépen belesimultak a különböző pártokba. Hogy ettől boldogabb-e a honi cigányság, döntsék el ők maguk. A magyarországi szlovákok, románok, szerbek, horvátok politikai képviseletében nyilvánvalóan a kölcsönösség a kulcsszó: minden önszerveződésüket, gazdasági, kulturális önállóságukat segítő parlamenti, kormányzati intézkedés mögött felsejlett, hogy hasonlóan nagylelkű bánásmódot kívánunk a Kárpát-medencei magyar nemzetrészeknek. Miután a Magyar Köztársaságban nincs kétkamarás parlament, az önálló nemzetiségi képviselet ügye mindmáig megoldatlan. Csak halkan jegyzem meg, nem biztos, hogy rosszul jártak ezzel a nemzetiségek, felsőházi díszpintyekre nekik sincs szükségük, meg aztán azok legitimizációját is vitatták volna a közösségen belül, az biztos. Világos, eligazító törvényekre van szükség, és nem kétséges, hogy a mostani szabályozás finoman szólva sem tökéletes: becslések szerint minden tizedik hazai kisebbségi önkormányzat álönkormányzat, sem az adott nyelvet nem beszélik, sem származásukban nem azok, akiknek mondják magukat. A szalonnai példa helyett a jászapáti példát ajánlom szíves figyelmükbe. Ott az új polgármester, a fideszes Pócs János közmunkásokat alkalmazott, hogy ezzel is enyhítse a városát sújtó munkanélküliséget. Az egyik - történetesen cigány származású - közmunkás szépen ellazsálta a munkát, ráadásul megtámadott és összerugdosott egy helyi nyugdíjast, aki könnyebb sérüléseket szenvedett. Ugye, tudjuk, mi szokott történni ilyenkor? Máskor már délelőtt tízre befutott volna Horváth Aladár, hogy gyújtó hatású beszéddel lázítson olyan cigányokat, akiket életében nem látott. Délre ott sertepertéltek volna a kereskedelmi televíziók és híradók, hogy estére világgá repítsék a döbbenetes konklúziót: úgy kezdődött minden, hogy a szegény roma áldozat visszaütött… Aztán masírozott volna egyet valamelyik Magyar Gárda és a Betyársereg. Majd jöhetett volna a cigány visszavágás, és a végén szomszédok, ismerősök méregették volna egymást acsarogva, fenyegetőzve. Jászapátiban azonban nem így intézik a dolgokat. Pócs polgármester szépen felkereste a Jászapáti Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökét, Farkas Miklóst, aki feltehetően éppen olyan normális, rendszerető ember, mint Jászapáti lakosainak hatalmas többsége. Az illetőt kivették a foglalkoztatási programból, és fél évig nem kap szociális ellátást sem. Tehát két önkormányzat is elítélte a dühöngő közmunkást: a „rendes” önkormányzat mellett a helyi kisebbségé is. Nincs miről beszélni, nincs szenzáció, nincs hergelés és nincs Magyarországot lejárató hazugságsorozat. Magyarok és cigányok békésen, normálisan élnek egymás mellett Jászapátiban. Tudom, hogy ez nem hír, éppen ezért írtam meg… Bocsánat, hogy nemcsak pofonokból áll a világ.

Több mint ezer ügyben intézkedett tavaly a kisebbségi ombudsman

2011. január 5. - (mti)

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa tavaly több mint ezer ügyben intézkedett - hangzott el a 2010-ben végzett ombudsmani munkát értékelő szerdai budapesti sajtótájékoztatón. Kállai Ernő kisebbségi biztos arról is beszélt, hogy mindemellett csaknem félezer hazai és külföldi rendezvényre kaptak meghívót, ebből körülbelül százon tudtak részt venni. Megnőtt a nemzetközi érdeklődés is a kisebbségi ombudsmani hivatal munkája iránt, amit az is jelez, hogy több külföldi nagykövetet és delegációt is fogadtak. Munkatársaival tavaly három megyelátogatáson voltak, és több más vidéki helyszínre is eljutottak - ismertette a kisebbségi ombudsman, hangsúlyozva, hogy nem protokolleseményekre mentek, hanem az ott élő kisebbségek problémáit igyekeztek megismerni. A sorozat terveik szerint februárban Baranyában folytatódik. Kijelentette, hogy a kisebbségi közösségek tagjai és vezetői körében egyre nagyobb az intézmény iránti bizalom. Szavai szerint elismertségüket jelzi az is, hogy munkájukat fontosnak és nemzetpolitikai szempontból elengedhetetlennek ítélték a jogalkotók, amikor az új alkotmány koncepcióját megfogalmazták. Több javaslatukat is beemelték az alaptörvény tervezetébe. Kállai Ernő elmondta: javaslatot tettek az etnikai adatok kezelésének újragondolására, hogy a jövőben valóban csak az adott kisebbséghez tartozók lehessenek a kisebbségi önkormányzatok tagjai, és ki tudják szűrni az „álkisebbségeket”. A 2009-ről áthúzódó kulturális vizsgálatuk során feltárt hiányosságok és problémák orvoslására 35 jogalkotási javaslatot és 78 ajánlást fogalmaztak meg - ismertette az ombudsman. Közölte, hogy eközben nem került le a napirendről egy, a magyarországi kisebbségi közösségek kultúrájának megőrzését szolgáló, átfogó intézmény létrehozásának a terve. A biztos előrelépésnek nevezte, hogy a parlament az alkotmány módosításával ismét megteremtette a kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvény megalkotásának jogi kereteit. Azt is elmondta, hogy tavaly elindították a kisebbségi közoktatás átfogó vizsgálatsorozatát, ezt a munkát 2010-ben az óvodai nevelés helyzetével kezdték el. Az elmúlt évben nagy számban jelentkeztek a szociális válsághelyzethez kapcsolódó ügyek, és megjelentek az árvízkárokkal kapcsolatos panaszok is - hívta fel a figyelmet az ombudsman, aki jelentős problémának nevezte a roma származású emberek kirekesztettségét is a munkaerőpiacról. Kállai Ernő külön kitért arra, hogy a január 1-jén hatályba lépett jogalkotási törvényben - alkotmányellenesség miatt - általános jelleggel véleményezési joggá alakították át a nem miniszterek számára biztosított egyetértési jogot. Az ombudsman szerint emiatt az országos kisebbségi önkormányzatok is egyetértési helyett csak véleményezési jogot gyakorolhatnak a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló jogszabályok megalkotásakor, ezért alkotmányértelmezést kérnek az Alkotmánybíróságtól. A sajtótájékoztató végén Kállai Ernő bemutatta A jövevényektől az államalkotó tényezőig című kötetet. Ezzel olyan átfogó, elfogultságtól mentes, a kisebbségekkel foglalkozó alapkönyvet próbáltak létrehozni amilyen eddig nem létezett Magyarországon - jelentette ki. Hozzátette: felajánlották a Külügyminisztériumnak, hogy az EU-elnökségre tekintettel a könyvet fordítsák le angolra, és a kötet segítségével tájékoztassák az európai közvéleményt a magyarországi kisebbségek helyzetéről.

Kisebbségi választás

Az OVI összesítette a nem hivatalos eredményeket

2011. január 10. - (mti)

Az Országos Választási Iroda (OVI) honlapján hétfő este összesítették az előző napi országos kisebbségi választások nem hivatalos eredményeit. Az eredményeket hivatalosan az Országos Választási Bizottság állapítja meg szerdán, és ezt követően lehet jogorvoslatért a Legfelsőbb Bírósághoz fordulni. Az MTI az OVI 20 órás - 100 százalékos feldolgozottságú - adatai alapján alább ismerteti az országos választások várható eredményét. A cigány kisebbség 53 tagú országos önkormányzatában a Lungo Drom 37, míg a Magyarországi Cigányok Országos Fóruma 16 mandátumot kapott. A bolgár kisebbség 21 tagú önkormányzatában - egyedüli indulóként - a Magyarországi Bolgárok Egyesülete kapta meg az összes mandátumot. A görög kisebbség 21 tagú országos önkormányzatában a Magyarországi Görögök Kulturális Egyesület 11, míg a Görög Ifjúsági Egyesület 10 mandátumot szerzett. A horvát kisebbség 29 tagú országos önkormányzatában - egyedüli indulóként - valamennyi mandátumot a Magyarországi Horvátok Szövetsége kapta meg. A lengyel kisebbség 21 tagú országos önkormányzatában a Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület 16, míg a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete 5 mandátumot kapott. A német kisebbség 37 tagú országos önkormányzatában - egyedüli indulóként - az Észak-Magyarországi Német Önkormányzatok Szövetsége Egyesület kapta valamennyi mandátumot. Az örmény kisebbség 21 tagú országos önkormányzatában az Arménia Népe Kulturális Egyesület 3, a Kilikia Kulturális Egyesület 4, az Örmény Kultúra Barátainak Erzsébetvárosi Egyesülete 2, a Magyarországi Örmény Spjurk Egyesület 5 és az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület 7 mandátumot szerzett. A román kisebbség 25 tagú országos önkormányzatában a Magyarországi Románok Országos Érdekképviseleti Egyesülete 11, a Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége 10 és a Budapesti Román Egyesület 4 mandátumot kapott. A ruszin kisebbség 25 tagú országos önkormányzatában Magyarországi Ruszinok (Rutének) Országos Szövetsége 12, a Rukisösz 7, a Ruszin Kisebbségi Összefogás Közhasznú Egyesület és a Ruszin Kulturális Egyesület - Hodinka Antal Országos Ruszin Értelmiségi Egyesület 6 mandátumhoz jutott. A szerb kisebbség 21 tagú országos önkormányzatában a Szegedi Helyi Szerb Közösség 15, míg a Srpski Forum Egyesület listája 6 mandátumot kapott. A szlovák kisebbség 29 tagú országos önkormányzatában a Magyarországi Szlovák Szervezetek Uniója 15, míg a Magyarországi Szlovákok Szövetsége Közhasznú Szervezet - Pilisi Szlovákok Egyesülete és Regionális Kulturális Központja - Dél-Alföldi Szlovákok Szervezete listája 14 mandátumot szerzett. A szlovén kisebbség 15 tagú országos önkormányzatában - egyedüli indulóként - a Magyarországi Szlovének Szövetsége kapta az összes mandátumot. Az ukrán kisebbség 21 tagú önkormányzatában a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület 13, míg a Kijevi Rusz Magyarországi Ukrán Hagyományőrző Egyesület 8 mandátumot kapott.

http://www.valasztas.hu/hu/onkval2010/576/576_0_index.html

Gond nélkül zajlott le a kisebbségi választás

2011. január 9. - (atv.hu)

Országos és területi kisebbségi önkormányzati választást tartottak vasárnap, mind a 19 megyében rendben zajlott a voksolás. A 13 kisebbség 102 területi és 27 országos listát állított, a legtöbb szavazólapon két jelölőszervezet listájára lehetett voksolni. Összesen 9180 elektor választhatta meg, kik alkossák a következő négy évben a kisebbségi önkormányzatokat. 13 kisebbség állíthatott listát. A területi, vagyis megyei kisebbségi képviselő testületbe 7, az országos önkormányzatokba pedig 15 és 53 közötti elektor kerülhet, attól függően, hogy az adott etnikumnak hány településen van kisebbségi önkormányzata. „Rendkívüli esemény eddig nem történt, egy-két helyen fordult elő az, hogy személyi nélkül, érvényes iratok nélkül akart valaki szavazni” - mondta Szablics János, az Országos Választási Iroda szóvivője. Miután felbontották az urnát, a szavazólapokat kisebbségek szerint egy-egy szállító borítékba tették. Ezeket hétfőn, a területi választási bizottságok bontják fel, és számolják össze. Az országos eredményre viszont szerdáig kell várni. Dobos Balázs kisebbségkutató szerint a választók kisebbségi névjegyzékbe vételével szigorúbb lett a voksolás, de sok helyen valószínűleg még mindig működik az etnobiznisz. „Vélhetően vagy akár deklaráltan nem egy adott kisebbséghez tartozók kerülnek megválasztásra, a kisebbségi önkormányzatokban, amelyről ugye tudjuk, hogy a kisebbségek alkotmányos joga ezeknek a létrehozása, és a kisebbségi érdekek képviseletére jönnek létre” - tette hozzá Dobos.

Útmutató az anyanyelv használatához

2011. január 11. - (Duna Tv)

Nyelvi jogok Szlovákiában - ez a címe annak a magyar nyelvű kiadványnak, amely a felvidéki magyarokat segíti az anyanyelvhasználatban. Az útmutató újságok mellékleteként jelenik meg. Mikor és hogyan használhatom az anyanyelvemet? Hol lehet magyarul beszélni Szlovákiában? Mit tilt a nyelvtörvény és kell-e félni a büntetésektől? - ezekre a kérdésekre ad választ a Fórum Intézet és az Anyanyelvünkért Polgári Társulás közös kiadványa. „Azokra a kérdésekre válaszolunk, amelyek az elmúlt évben beérkeztek a jogsegély szolgálathoz, tehát a legfontosabb kérdések, a mindennapok kérdései: hol, milyen hivatalban, iskolában, egészségügyben, bíróságon, hogyan és miképpen lehet használni az anyanyelvet” - mondta Tóth Károly, a Fórum Intézet igazgatója. Az 52 oldalas útmutató kiadását a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium valamint a szlovák Miniszterelnöki Hivatal is támogatta. „Az ilyen szervezetek, az ilyen kezdeményezések nagyon komoly segítséget jelentenek a mi hivatalunknak is és én szeretném, ha a többi Szlovákiában élő kisebbség is hasonlóképpen megszólítaná a sajátjait és egy ilyen felvilágosító kampányt rendezne, szervezne nekik, mint a Fórum Intézet” - hangsúlyozta Juhász László, a Szlovákiai Miniszterelnöki Hivatal Kisebbségi Főosztályának igazgatója. A tájékoztatót 80 ezres példányszámban, ingyen, juttatják el még a héten a szlovákiai magyarokhoz. Ebben egy szlovákiai magyar napilap és két hetilap segít. 10 ezer példányt magyar rendezvényeken osztanak majd szét. A szöveg hamarosan olvasható lesz az interneten is.

Észak-Magyarország: Egyre több abaúji diák jár szlovákiai iskolába

2011. január 10. - (mti)

Egyre több szülő dönt úgy észak-Abaúj településein, hogy a kassai Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskolába íratja be gyermekét - írja az Észak-Magyarország hétfőn. Tornyosnémetiből, Encsről, Göncről, Göncruszkáról, Hidasnémetiből a legtöbb szülő nem a lényegesen messzebb lévő Miskolc valamelyik középiskolájába íratja be gyermekét, hanem a számukra sokkal közelebb lévő kassai, magyar nyelvű középiskolába. Az oktatás magyar nyelven folyik, a történelemtanulással sincs gond, mert az évek során a diákok tanulnak egyetemes, magyar és szlovák történelmet is. A szülők számára vonzó még, hogy a gyerekeknek a magyar mellett szlovák és angol nyelvből is érettségizniük kell, de emellett tanulják a németet is - olvasható a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei napilapban.

Botrányt okozott a magyar szőnyeg Brüsszelben

2011. január 13. - (hvg.hu)

Újabb vihart kavart a magyar EU-elnökség Brüsszelben, miután egy 202 négyzetméteres „történelmi” szőnyeget állítottak ki az Európai Tanács épületében. A magyarság történetének különböző szimbólumait és képeit ábrázoló alkotáson szerepel Magyarország térképe 1848-ból. A szőnyeg miatt több EP-képviselő tiltakozását fejezte ki. Hajdú Márton, a magyar EU-elnökség egyik szóvivője az EUObserver.com riporterének nyilatkozva tagadta, hogy a szőnyegnek bármi köze lenne Magyarország jelenlegi külpolitikájához. „A szőnyeg Magyarország kulturális, történelmi és tudományos szimbólumait mutatja be: királyokat, műkincseket, illetve a régió térképét 1848-ból, az évből, amikor Európa-szerte forradalmak törtek ki” - magyarázta Hajdú. Csakhogy a hazánkkal szomszédos országok EP-képviselői szerint a kiválasztott térkép - amelyen Szlovákia, Románia és Szerbia egyes részei a Habsburg-birodalom részeként jelennek meg - a jelenlegi kormány nosztalgikus, sőt, akár irredenta indítékaira utal. Ulrike Lunacek, az osztrák zöld párt EP-képviselője egyetért ugyan Hajdúval abban, hogy a térkép Magyarországnak a Habsburg-birodalom elleni lázadására utal, de rámutatott, hogy a forradalmi folyamat végén, 19 évvel később megalakult az Osztrák-Magyar Monarchia, amelyben Budapest már Bécs városával egyenértékű hatalmat kapott a környező területek felett. „A térkép illusztrálja Orbán Viktor miniszterelnök abbéli szándékát, hogy felülbírálja a trianoni békeszerződést” - tette hozzá Lunacek. A képviselőnő szerint a budapesti kormánynak a határon túli magyarok állampolgárságára vonatkozó rendelete is erre utal. „Orbán úrnak ez a nézete a múltba tekint, és távolról sem a közös európai jövőbe” - folytatta Lunacek. „Emellett ez az EU-t érintő jelenlegi kihívások teljes félreértelmezése.” Nem ez az első eset, amikor a soros EU-elnökség által felállított installáció botrányt okoz: 2009 januárjában a csehek Entropa nevű alkotása más országok mellett Bulgáriát különösen érzékenyen érintette, mivel az országot vécécsészeként ábrázolta. „A csehek legalább humorosan próbálták megközelíteni a dolgot, az Orbán-kormány azonban még ezt sem teszi” - jelentette ki Lunacek. Ioan Mircea Pascu, a román szocialisták EP-képviselője megjegyezte, hogy a cseheknek is meg kellett változtatniuk az installációt, miután több tagország is panaszt tett az ügyben. „Nagy-Magyarország fontosságának hangsúlyozása nem a legjobb szimbóluma a magyar EU-elnökségnek” - írta a politikus weboldalán. „Az EU célja, hogy megszűnjenek a belső határok. Az ilyen gesztusok várhatóan nacionalista érzelmeket gerjesztenek az Unióban, éppen egy olyan időszakban, amikor inkább a szolidaritás érzésére lenne hatalmas igény.”

Térképbotránnyal indult a magyar elnökség

2011. január 13. - (Blahó M. - Dési A. - Népszabadság)

A brüsszeli magyar szőnyegkompozíció alkotói visszautasítják az irredenta vádakat. Meglepve tapasztalták, hogy az 1848-as Európát, benne a Habsburg-birodalmat ábrázoló eredeti térkép másolata okozott „felhördülést”. Illendő dolog-e a Szent László királyt ábrázoló hermán lépkedni? Lengyel Roland, a Hungarofest kreatív tanácsadója leginkább ettől a problémától tartott. Arra álmában sem gondolt, hogy az Európai Tanács brüsszeli épületének aulájában, a soros magyar EU-elnökség által kiállított óriásszőnyeg egyik másik motívuma, az 1848-as Európát, benne a Habsburg-birodalmat ábrázoló eredeti térkép másolata okoz majd „felhördülést”. Pedig ez történt a Pápai Lívia Ferenczy Noémi-díjas textilművész elképzelései alapján született, a magyar kultúrtörténet kiemelkedő pillanatait megjelenítő alkotás kapcsán. Ulrike Lunacek osztrák zöldpárti EP-képviselő a Trianon-szindróma feltűnését vélte felfedezni a 200 négyzetméteres szőnyegben, amely a Hungarofest égisze alatt zajló soros magyar EU-elnökségi dekoráció része. Lunacek szerint Orbán Viktor magyar kormányfő a múltba réved, ahelyett, hogy a közös európai jövőbe tekintene. Egyes szlovák EP-képviselők sem értették, hogyan kerül ide a térkép, miért éppen ez, s miért csak egy - írta brüsszeli tudósítónk. Azt nem vették észre, hogy van egy másik is, mégpedig az 1520-ból származó első nyomtatott magyar térkép fotója is - mondta Pápai Lívia. A soros magyar elnökség szóvivője, Polner Gergely szerint a kifogásolt térkép az 1848-as forradalmat szimbolizálja, de nem Nagy-Magyarországot mutatja - ahogy az EUobserver internetes portál írása állítja. Szlovák újságírók nem találtak az 1848-as térképben kivetnivalót, igaz, annak üzenetét sem értették meg. A műanyag-alapú szőnyeg ötletével előrukkoló Lengyel Roland azt mondja: egyetlen európai nemzet érzékenységét sem akarták megsérteni a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből kireprózott 1848-as térképpel. Pápai Lívia pedig úgy fogalmazott: a „lehetőségre” és az „útra” építkező művészi koncepciója 1848-at az 1789-as francia forradalomban megfogalmazott „Szabadság, egyenlőség, testvériség” megvalósítására tett kísérletként kívánta ábrázolni. - Ez a hármas jelszó szerintem a mai európai szellemiségnek teljesen megfelelő gondolat - hangoztatta a textilművész, visszautasítva, hogy őt bármiféle „irredenta gondolat” vagy „Nagy-Magyarország iránti nosztalgia” vezérelné. Emlékezetes, hogy a 2009-es cseh soros EU-elnökség idején milyen botrányt kavart David Cerny műalkotása. A szintén a Justus Lipsius épület előcsarnokában felállított kompozíció Romániát Drakula-parkként, Bulgáriát „dobbantós vécéként”, Németországot a horogkeresztre emlékeztető autópálya-hálózatként, Franciaországot pedig Sztrájk! feliratú molinóként ábrázolta. Lengyel Roland úgy látja, a több mint húsz darabból összeillesztetett óriásszőnyeg nagyon jól kifejezi a magyar innovációt. Sokan a „kárpit” révén szereznek tudomást arról, hogy a híres építész és formatervező, Marcel Breuer (Breuer Lajos Marcell) vagy a sakkautomatát is „feltaláló” Kempelen Farkas magyar származású volt. Pápai Lívia azt sajnálja, hogy Bartók Béla örökösei nem járultak hozzá a Cantata Profana kezdőlapjainak reprózásához. A világhírű zeneszerzőt így a Kékszakállú herceg várának egyik plakátja jeleníti meg. A kreatív tanácsadó szerint a magyar találékonyságot hivatott megjeleníteni a Liszt Ferencről elnevezett zenélő fotel, valamint a Rubik-kocka alakú könyvespolc is. Innen bárki vihet a magyar irodalmi művek európai nyelvi fordításaiból, az érdeklődés akkora, hogy naponta kell új „könyv-szállítmányt” kirakni.

A felzúdulást keltő magyar szőnyegről írt a Le Figaro

2011. január 16. - (mti)

A médiatörvény miatt Európában nehéz helyzetbe került Magyarország újabb gyanúba keveredett, miután az Európai Unió soros magyar elnökségét a brüsszeli hatalom szívében népszerűsítő óriási kultúrtörténeti szőnyegen helyet kapott a Habsburg-birodalom egyik olyan 1848-as térképe is, amelyen „Buda és Pest vezetői a mainál háromszor nagyobb területen uralkodtak” - írta hétvégi számában a Le Figaro. A konzervatív francia újság brüsszeli tudósítása szerint hagyománynak számít, hogy az EU soros elnöki tisztét ellátó tagállam feldíszíti az Európai Tanácsnak azt a központi épületét, ahol az üléseket szokták tartani. A magyar díszek egyike a 202 négyzetméteres szőnyeg, amely mozaikszerűen mutatja be Magyarország történelmének legdicsőségesebb pillanatait az államalapító Szent Istvántól Vasarelyig, Liszt Ferenctől a Rubik-kockáig. A lap szerint addig semmi gond nincsen, amíg a látogató el nem érkezik ehhez a bizonyos térképhez, amelyen azok a területek, amelyeket Magyarország az 1920-as trianoni szerződéssel elvesztett, a határain belül találhatók. A jelenleg Horvátországhoz tartozó Zágrábtól az ukrajnai Csernyivciig a szlovákiai Pozsonyon a szerbiai Újvidéken és a romániai Brassón át - említi meg a lap. A Le Figaro kiemelte, a magyar diplomácia visszautasítja, hogy bármilyen nosztalgiázó vagy soviniszta gondolat vezérelte volna. „Egyszerűen csak a Habsburg-birodalmat idéztük meg” - mondta egy szóvivő a lapnak. A Le Figaro megjegyzi, hogy a magyar történelemben 1848 egyszerre jelenti a Kossuth-féle Bécs elleni forradalmat és az Osztrák-Magyar Monarchia virágzó korszakának a kezdetét. A szomszédos országok azonban, amelyekben közel egy évszázada mintegy 2,5 millió, az anyaországtól elszakított magyar él, a lap szerint ezt nem így értelmezik. Hivatalos tiltakozás nem hangzott el, de a revansvágy vagy az irredentizmus bármilyen jele gyanút ébreszt, az északi- és a dél-balkáni országokban egyaránt - hangsúlyozza a lap. A pillanat azért is tűnhet elhibázottnak a Le Figaro szerint, mert Orbán Viktor miniszterelnök mostanában jelentette be, hogy a magyar állampolgárság mellett esetleg választójogot is szándékában áll adni „a volt birodalomhoz tartozó magyarok minden leszármazottjának, ha ezt kérelmezik”. A lap szerint megvan a kockázata annak, hogy az a tény, hogy jelenleg Magyarország reflektorfényben áll, olaj lehet a tűzre: az Európai Parlamentben szerdán fogadják ugyanis Orbánt. Joseph Daul, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője pedig a Le Figaro tudósítója szerint már előre leszögezte, hogy elfogadhatatlan a határok el nem ismerése.

Pozsonyba invitálták Tarlóst

2011. január 16. - (felvidék ma / mti)

Hivatalos pozsonyi látogatásra hívta meg Tarlós Istvánt, Budapest új főpolgármesterét Milan Ftáčnik, Pozsony új főpolgármestere. A meghívólevelet Heizer Antal, Magyarország szlovákiai nagykövete vette át január 14-én Pozsonyban, amikor fogadta őt a szlovák főváros első embere. A találkozó során megvitatták a szlovák és a magyar főváros közötti együttműködés lehetőségeit - közölte újságírókkal Ľubomír Andrassy, a pozsonyi főpolgármester szóvivője. Heizer Antal tájékoztatta Pozsony új főpolgármesterét azokról a rendezvényekről, amelyeket Magyarország 2011 első felében, a soros uniós elnöksége idejére készített elő. A kulturális rendezvények fokozatosan zajlanak az egyes tagországokban, így Pozsony is több jelentős magyar akciót, zenei és táncegyüttest lát vendégül. Ftáčnik a találkozón a magyar nagykövetnek elmondta: azt szeretné, ha a V4-országok fővárosainak együttműködése nemcsak formális lenne, hanem minden területen konkrét formában mutatkozna meg.

Ismét megdobálták Cirill és Metód komáromi szobrát

2011. január 7. - (ujszo.com)

Péntek reggelre ismét festékes patronnal dobálták meg a Kossuth tér közelében lévő körforgalomban álló Cirill és Metód-szoborcsoport talapzatát - ezúttal fehér aceton festéket használva. Az elkövető - valószínűleg kalapáccsal vagy más nehéz tárggyal - megrongálta a márvány talapzaton lévő feliratot, kis részeket törve ki belőle. Az ügyben nyomozást indított a rendőrség. December derekán egyszer már sárga festékkel dobálták meg a szoborcsoportot, és akkor a Matica slovenská székházának falán elhelyezett márványtáblát is összetörték máig ismeretlen tettesek.

Még 60 millió eurót költhetünk határ menti együttműködésekre

2011. január 6. - (mti)

A 2007 és 2013 közötti időszakra szóló 207,6 millió eurós keretből még körülbelül 60 millió áll rendelkezésekre a határ menti együttműködés fejlesztésére - ezt Simon Zsolt szlovák agrárminiszter mondta, miután magyar kollegájával együtt csütörtökön részt vett a Heves Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara évadnyitó ülésén. A 2007 és 2013 közötti időszakban 207,6 millió euró áll rendelkezésre a határ menti projektek megvalósítására. Ebből az összegből a többi között két Ipoly-híd épül, ami a megszakadt infrastrukturális összeköttetés fontos eleme. A keretből 2013-ig még 50-60 millió euró áll rendelkezésre - mondta el Simon Zsolt szlovák agrárminiszter csütörtökön Egerszalókon, a Heves Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara évadnyitó ülésén, ahol a szlovák-magyar együttműködés volt a fő téma. Simon Zsolt szerint Szlovákia és Magyarország egésze, illetve a határ menti térségek gazdasági fejlődése szempontjából is mindkét állam politikai vezetésének kötelezettsége a nyugodt jószomszédi viszony megteremtése, ennek érdekében fel kell számolni az indulati, illetve a látszatpolitizálást és javítani kell a határ menti infrastruktúrát, ezzel párhuzamosan a vállalkozások gazdasági együttműködését. Ezt elősegítheti, hogy a Dél-Szlovákiában a többség a magyar nyelvet beszéli, illetve a kamarai együttműködés sok olyan kérdést megoldhat, amelyet a politika nem képes - tette hozzá szlovák mezőgazdasági- és vidékfejlesztési tárca vezetője. A szlovák miniszter szerint a Tokaji névhasználat körüli vita felszámolása a látszatpolitizálás megszüntetésének fontos eleme. Kölcsönös érdek az egységes névhasználat és a minőségvédelem megteremtése, hiszen a borvidék 10 százalékát birtokló Szlovákiában is jellemzően magyar nemzetiségűek kezében vannak a szőlőültetvények. Fontos lehetőség rejlik a határ menti feldolgozóüzemekben is, mert például Szlovákiában Rimaszombathoz legközelebb 220 kilométerre található repcefeldolgozó üzem, Magyarországra csupán 70 kilométerre kell szállítani a terményt. A szlovák gazdasági kormányzat az áfa visszatérítési idő lerövidítésével, illetve a társaságalapítás megkönnyítésével is ösztönözni kívánja a gazdasági fejlődést. Ez utóbbi azt jelenti, hogy akár egy euró befizetésével is alapítható lesz kft. - mondta Simon Zsolt. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a tanácskozáson úgy vélekedett, hogy Magyarország uniós elnöksége felélénkítheti a szlovák-magyar kétoldali kapcsolatokat is. Erre különös lehetőséget nyújt az agrárium, hiszen a magyar agrárexport negyedik legnagyobb célpiaca Szlovákia, illetve északi szomszédunk az első öt agrártermék beszállítónk között található. A miniszter szerint fontos, hogy ez a lendület ne törjön meg; ezt segíti az az 552 millió forint is ami a Leader-programon belül használható fel a közös határ menti kistérségi együttműködésre. A magyar kormányzat célja a vidék versenyképességének erősítése, ezért a vidékfejlesztés költségvetése 20 százalékkal magasabb, mint az előző évben és eléri a 684 milliárd forintot - közölte partnerével a vidékfejlesztési miniszter. Ezen belül kiemelt támogatást kívánnak biztosítani a helyi kis- és középvállalkozások fejlesztésének, a helyi piacok erősítése érdekében.

Így támogatják a szlovákok a határon túli nemzettársaikat

2011. január 6. - (Felvidék Ma)

A Külföldi Szlovákok Hivatala 2010-ben mintegy 1,33 millió euróval támogatta a külföldön élő szlovákok szervezeteit. A legtöbb támogatási kérvény Szerbiából érkezett, összesen 937 ezer euró értékben. Az igényelt összegnek körülbelül az egyharmadát kapták meg a szerbiai szlovákok. A legsikeresebb pályázók a Lengyelországban élő szlovákok szervezetei voltak, a kért összeg 91,6%-át megkapták. A legnagyobb támogatás is északra irányult: 125 ezer euró Nová Belára, a szlovák kulturális központ befejezésére. A hivatal 12 ezer euróval támogatta a szlovák-cseh társaság kulturális napjait, 10 ezer euróval a Korene és a Prágában megjelenő Listy Slovákov a Čechov folyóiratokat. A Budapesten megjelenő Ľudové noviny 15 ezer eurót kapott. A Külföldi Szlovákok Hivatala 1950 eurót adott egy kirgiz projektre, amelynek alapján „Alexander Dubček-szobát“ létesítettek. Csehszlovákia egykori vezető politikusa gyermekkorában szüleivel együtt éveket töltött Kirgíziában - tette közzé a sita hírügynökség. A Külföldi Szlovákok Hivatala alapelvei közül kiemelendő: tiszteletben kell tartani annak az államnak a területi függetlenségét és egységét, amelyben a külföldi szlovák él. A törvény értelmében az állami gondoskodás területei: oktatás, kultúra, tudomány, kutatás, információkkal való ellátás, média. Állami szerv, a Miniszterelnöki Hivatal alá van rendelve. Feladatai közé tartozik az együttműködés a más államokban élő szlovákokkal, vagy azok szervezeteivel; kapcsolattartás más államok hasonló szerveivel. Finanszírozás: a szlovák Miniszterelnöki Hivatal költségvetésének része.

Fico szerint a szlovák kormány tétlenül nézi a magyar változásokat

2011. január 7. - (origo)

Robert Fico volt szlovák kormányfő szerint a jelenlegi szlovák kormány nem viselkedik az európai értékeknek megfelelően, mert tétlenül nézik a magyarországi változásokat. Mikulás Dzurinda külügyminiszter erre úgy reagált, hogy az ellenzéki Smert vezető Ficot zavarja a javuló szlovák-magyar viszony. Robert Fico szerint a szlovák kormány nem viselkedik demokratikusan, amikor tétlenül nézi a magyarországi változásokat. A volt szlovák kormányfő, az ellenzéki Smer elnöke pénteki sajtótájékoztatóján kifogásolta, hogy Iveta Radičová miniszterelnök és Mikulás Dzurinda külügyminiszter tétlenül nézi a magyar rendelkezéseket - írja az Új Szó című szlovák napilap. Fico szerint Magyarországon korlátozták az alkotmánybíróságot, a sajtótörvénnyel cenzúrát vezettek be, és az új alkotmánnyal pedig veszélyeztetik a hatalmi ágak szétválasztását. Mikulás Dzurinda külügyminiszter úgy reagált, hogy szerinte a volt miniszterelnököt a javuló szlovák-magyar viszony zavarja. Dzurinda szerint Fico nyilatkozatát nem a jó szándék vezérelte, és célja a felek összeugrasztása.

A magyarok miatt marják egymást a szlovákok?

2011. január 7. - (mti)

A szlovák külügyminiszter Mikulás Dzurinda szerint a Robert Fico vezette ellenzéki Smer pártot zavarja a javuló szlovák-magyar viszony, s a magyarországi fejlemények kapcsán ezért intézett támadást az Iveta Radičová kormánya ellen. Fico péntek délután kijelentette: Magyarországon „nem demokratikus” változásokra kerül sor, s Radičová, illetve Mikulás Dzurinda Európa-ellenesen viselkedik, mert hallgatnak, s nem ítélik el a magyar kormány lépéseit. Dzurinda szerint a bírálat alaptalan, a szlovák kormány látja más országok problémáit, a szomszédokét is. Szerinte Fico nyilatkozatát nem a jó szándék vezérelte, s célja a felek összeugrasztása.

Magyarország ficokaczynskizálódása

2011. január 7. - (Széky János - parameter.sk)

A Washington Posttól az Economistig Magyarország putyinizálódástól zeng a világsajtó. Egy kézben összpontosul a hatalom, megszűnnek a fékek és ellensúlyok, szavazógép lesz a parlamentből stb. A józanabbak megjegyzik, hogy ez azért távol van a putyini Oroszországtól, nincsenek háborúk, és újságírókat sem ölnek, legföljebb kirúgnak. Meg hát benne vagyunk az EU-ban, Brüsszel sok mindent hagy, de a nyílt, rendszeres erőszakot nem hagyná. Mások Lukasenkóhoz hasonlítják Orbán Viktort, mire ő könnyedén visszavág azzal, hogy „Magyarországon többpárti, demokratikus választások útján lehet elnyerni a hatalmat és senki nem kérdőjelezte meg a választások eredményeit”. Ebben bizony Orbánnak tökéletesen igaza van, csak azt kell hozzátenni, amit kevesen tudnak: hogy elvben az orosz meg a fehérorosz választások is demokratikusak, elvben ott is győzhetne az ellenzék. Attól még, hogy Lukasenko legújabban megzakkant, nem azért nyer meg minden választást, mert nincs ellenzéke, hanem mert az hótt impotens, és maga a vezér nem csinál olyat, amitől népének kedve volna megbuktatni. Kaja van, rend van. „Lukasenka szovjet értelemben konzervatív-bürokratikus kormánya egy jó negyven éve hirtelen urbanizált lakosság felett áll, amelynek paraszti mentalitása többre becsüli a biztonságot a bizonytalan kimenetelű radikális változásoknál, vállalkozásoknál” - írta az ÉS-ben egy fehérorosz viszonyokban járatos megfigyelő. A szabadságjogok és egyéb finomságok csak ráérős értelmiségieket érdekelnek. És Orbán már csak azért sem lehetne Putyin, mert Magyarország nem nagyhatalom, nincsenek se szénhidrogén-készletei, se roppant hadserege, se „közeli” érdekszférája, amit sakkban tarthatna szénhidrogén-készleteivel és hadseregével. Magyarán, hiányoznak azok a hatalmi erőforrások, amelyek egy orosz típusú szabadsághiányos rendszer kiépítéséhez kellenének. Rossz az analógia. De mielőtt azt néznénk meg, kikkel is állítható igazából párhuzamba a Nemzeti Egyetértés Kormányfője, figyeljünk fel két vonásra, amelyben mégiscsak Putyinra emlékeztet, és amely miatt mégiscsak kirí a kelet-közép-európai világból:

1. Miközben dübörög az „oligarchák”, a „szoci milliárdosok” szidalmazása, a kormányzó hatalom olyan mértékben összefonódik a „jó” (együttműködő), „hazai” (vagy a külföldi központtól függetlenül alkuképes) nagyvállalkozásokkal, hogy arra csak a volt Szovjetunió szláv köztársaságaiban, esetleg Berlusconi Olaszországában van példa. A bankadót úgy találták ki, hogy messze az OTP járjon a legjobban. Miközben a nyugdíjállamosításra az volt a fő népbutító érv, hogy a külföldi cégek idegen tőzsdéken „spekulálnak” a magyar dolgozó befizetésével, elfelejtették mondani, hogy a legnagyobb magánnyugdíjpénztár az OTP-hez tartozik, és az államosítással az állam méretes OTP-részvényhányadhoz jut. (Mellesleg az OTP részvényeinek több mint kétharmada külföldi tulajdonban van, és a legnagyobb tulajdonost pillanatnyilag úgy hívják, hogy Mehmet, Timur és Ruszlan Rahimkulov). Hasonlóképpen a legnagyobb magyar bankkal tulajdonlás szempontjából és másként is sziámi ikerként összenőtt MOL Nyrt. is egy kicsit visszaállamosodik. Egyéb, amerikai akciófilmbe illő részletekről, amikről a YouTube-ra nemrég föltett, majd onnan sebesen eltüntetett hangfelvételek vallanak, csak hely hiányában nem beszélünk, nem öncenzúrából.

2. Putyin egy világhatalom első számú politikusa, és a világ mit tehet mást, kénytelen elfogadni, hogy a legfélelmetesebb, jogtipró kommunista erőszakszervnek, a KGB-nek volt a tisztje. Magyarországon idáig azért nem fajultak a dolgok, de az állambiztonsági múlt feltárásában mégiscsak az utolsók vagyunk az ukrán határtól nyugatra. Most döntött úgy pártunk és kormányunk, hogy a hálózati nyilvántartást a jelenlegi nemzetbiztonsági apparátus gondjaira bízza, nyilvánosság ebből nem lesz. Az indok: nemzetbiztonsági érdek. Ez semmi egyéb, mint az állambiztonsági múlt kifehérítése, a KGB itthoni alárendelt szervezetének (és olykor közvetlenül a KGB-nek) a szolgálatában végzett tevékenység legitimálása.

Ezek azonban nem párhuzamok, hanem közös okból eredő tények: hiába hitegetjük magunkat mással, és harsogunk antikommunista jelszavakat - a szovjet politikai kultúra Magyarországon sokkal jobban beivódott az elitbe, mintsem hinni szeretnénk mi, a nyugatosság egykori éllovasai. Mindettől Orbán még nem lesz a magyar Putyin. Amit viszont a távoli Nyugatról távcsővel vizsgálódó megfigyelők nem vesznek észre vagy nem szívesen látnak: a mostani magyar rendszernek megvannak a közelebbi előképei Szlovákiában vagy Lengyelországban. A sajtó megrendszabályozása és megfélemlítése? Ahogy mondani tetszik. Az üres címlapok mozgalma Szlovákiából indult. A Kaczynski-kormány alatt az újságírók titkosszolgálati vegzálásától a cenzúráig terjedt a skála. A független hatalmi ágak gyarmatosítására Fico adott példát, mondjuk, Harabin kinevezésével. Kaczynskiék gátlástalanul felhasználták az ügyészséget politikai ellenfeleik üldözésére. Világvégi antiliberalizmus, vadnacionalizmus, bigottság, homofóbia, kultúrharc a Bismarckéhoz képest fordított előjellel? Ember nem jutna a felsorolás végére. Két különbség van. Az egyik a gazdaságfilozófiában. Fico ugyan tüzet okádott a népsanyargatókra, de bolond lett volna visszavonni az előd lényegi reformjait. Kaczynskiék pedig nem bal-, hanem jobboldali populisták voltak, gazdasági tekintetben pedig kérlelhetetlenül tisztességesek és józanok. Miközben ők politikai hadjárataikat folytatták, Varsó belvárosában felhőkarcolók emelkedtek, a tőzsde szárnyalt, özönlöttek a befektetők, és külföldön hódítottak a lengyel (minimum közép-) vállalkozók. A „rendhagyó” matolcsysta gazdaságpolitika már most is ellenkező hatású. A tisztesség kérdését fentebb már súroltam. A másik az, hogy se Ficonak, se Jaroslaw Kaczynskinak nem volt kétharmada. Mindketten förtelmes kényszerkoalícióban kormányoztak, ugrásra kész ellenzékkel. Egy éber nyilvánosság szeme előtt, amely, ha akart, a magyarnál sokkal kevésbé zsarolható, gazdaságilag függetlenebb, jobb állapotú médiából tájékozódhatott. (A lengyel kormányzatnak is voltak harci kutyái, melyek néha még a gazdiba is bele-beleharaptak, ha nem találták elég veszettnek - de nem a független jobboldali média helyett.) Fico kihúzta a négy évet, a lengyel koalíció két év alatt összeomlott. Orbán a legcsekélyebb taktikai kényszer nélkül, tényleges ellenállás nélkül valósíthatja meg szabadságellenes céljait. Kérdés, hogy itt érvényesül-e a számtan - a rombolás mértéke és a kormányzat élettartama egyenesen arányos-e a parlamenti százalékkal. Vagy talán másképp ér véget az egész, mint szlovák és lengyel sorstársainknál?

Gyászjelentés ad hírt „a magyarországi médiaszabadság felszámolásáról“

2011. január 13. - (168ora.hu)

Gerfried Sperl, a Der Standard volt főszerkesztője, a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) osztrák tagozata elnökének kezdeményezésére tizenegy osztrák napilap közölte azt a hirdetést, amelyben az IPI, a Tudósítók Határok Nélkül és az Újságírók Szakszervezete a cenzúratörvény visszavonását szorgalmazza. A forma egy gyászjelentés, amely sajnálatát fejezi ki a bekövetkezett vég, a „magyarországi sajtószabadság megszüntetése” miatt.. „Követeljük a magyar kormánytól, hogy vonja vissza az elfogadott médiatörvényt, és egy új törvénnyel helyettesítse, amely demokratikus irányvonalát tekintve, semmiféle kétséget sem ébreszt” - hangzik a hirdetés. A „brüsszeli EU Bizottságtól elvárjuk, hogy az EU-tagállam Magyarországot rávegye a gyors cselekvésre”. „Végső következtetésünk, hogy az új médiatörvény megszünteti a véleménynyilvánítás szabadságát, az információhoz való nyílt hozzájutást és a szerkesztőségi titoktartást.” Mindhárom szervezet „de facto cenzúrahivatalnak” tartja a médiahatóságot, amely mind a közszolgálati, mind a magán médiumokat, valamint a sugárzott, nyomtatott vagy online nyilvánosságra hozott információkat is felügyeli. A médiahatóság vizsgálja a tudósítások „kiegyensúlyozottságát” is. A médiatörvény „szájtapaszt helyez az újságírók szájára” - állítja a felhívás. Csaknem valamennyi osztrák napilap és más médiumok is jelezték már, hogy készek ingyenesen megjelentetni a nyilatkozatot. Az informátorok szerint csupán a „Krone”, az Österreich” és a „Heute” jelenti a kivételt. Szerdán a magyar médiahatóság beszüntette az eljárást egy magán rádióadó ellen, amely állítólag délutáni időszakban lejátszott egy Ice-T zeneszámot, amelynek szövege veszélyezteti az ifjúságot.

EBESZ: Módosítani kell a médiatörvényt

2011. január 15. - (mti)

A szervezet sajtószabadság-képviselője szerint a törvényt még az előtt meg kell változtatni, hogy használni kezdenék. Nem elég megvárni, hogyan alakul az új magyar médiatörvény gyakorlata, módosítani kell a törvényt - mondta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselője egy osztrák lap szombati számában megjelent interjúban. „Remélem, hogy a kormány végül belátja, hogy valamit változtatnia kell (a törvényen). Nyilvánvaló, hogy valami nincs rendben ezzel a törvénnyel” - mondta Dunja Mijatovic a Der Standardnak. „Vannak alapvető értékek és alapvető szabadságjogok. Ezen nincs mit tesztelni” - válaszolta a kérdésre, hogy járható útnak tartja-e a kormánynak azt az érvét, miszerint meg kell várni, hogyan alakul a törvény alkalmazása a gyakorlatban. A média sokszínűségének csorbulása a leginkább problematikus a törvényben - vélekedett Dunja Mijatovic. A törvény felhatalmazza a médiatanácsot, hogy bírságot szabjon ki a műsorszóró, a nyomtatott és az internetes médiára, „ilyesmi más európai országokban sehol sem létezik” - mondta. Szerinte Fehéroroszországon kívül sehol sincs jogi szabályozás, amely ennyire beleavatkozna a sajtó működésébe. Mijatovic szerint a szabályozás utat nyit a cenzúrának. Aggályosnak tartja a médiatanács összetételét is és azt, hogy „egy testület ellenőriz mindent”. A mód, ahogy a hatóságot megszervezték, azt a célt szolgálja, hogy az újságírókat öncenzúrára késztesse és félelmet keltsen bennük - fogalmazott. Sok probléma van a sajtószabadsággal Európában, így Olaszországban, Franciaországban és máshol is, de „semmi a közelébe sem annak, amit ma Magyarországon látni” - mondta. Az EBESZ sajtószabadság-képviselője az elmúlt hónapokban többször is szorgalmazta az új magyar médiaszabályozás módosítását. A nemzetközi szervezet megbízottjának állásfoglalása szerint a törvények nem felelnek meg az EBESZ Magyarország által is vállalt normáinak, fenyegetik a média pluralizmusát és a szerkesztői szabadságot, és alkalmasak a politikai visszaélésekre.

Orbán - Fico párhuzamról ír a Sme

2011. január 8. - (mti)

A mi demokratáink címmel közölt jegyzetet az Orbán Viktor vezette magyar kormány, illetve a Robert Fico vezette volt szlovák kormány közti hasonlóságokról a Sme című szlovák liberális napilap szombaton. Az újság szerint a magyar kormány ténykedésénél csak az a felháborodás abszurdabb, amelyet a „veretes demokraták”, Robert Fico és Marek Madaric (volt kulturális miniszter) fogalmaztak meg a szólásszabadság, illetve a bíróságok önállóságának budapesti veszélyeztetése kapcsán. „Ugyanakkor elég csak figyelemmel követni azt, hogy miként reagálnak Orbánék a Nyugat bírálatára, hogy jól kitűnjön a mai magyar és a volt szlovák kormány közti gondolkodásbeli hasonlóság” - mutatott rá a szerző. Peter Morvay szerint nagyon hasonlóak azok a „kommunikációs módok” is, amelyekkel ezek a kormányok a botrányokat kezelik. Az egész sírással kezdődik, hogy a világ nem értett meg minket, ehhez jön a vízió a hazai ellenzék összeesküvéséről a sötét erőkkel és a nagytőkével. „A folytatás csalás: Ficoék nem hozták nyilvánosságra az EBESZ nyelvtörvénnyel kapcsolatos álláspontjának számukra kellemetlen részeit, Orbánék a médiatörvény nem teljes fordítását adták oda az uniónak. Állítólag csak véletlenül maradtak ki belőle például azok a részek, amelyek a digitális átállás elhalasztásáról szólnak. Ezek Budapest számára rendkívül kellemetlenek: a halasztással megsérti az uniós rendeletet, holott éppen a digitalizációval magyarázta, miért kell a törvényt olyan gyorsan elfogadni” - fejtette ki Morvay. „És ha ez sem segít, akkor külföld felé nagyon mérsékelten és nagyon feltételesen mímelik, hogy legalább néhány kifogást hajlandók elfogadni” - jegyezte meg a szerző. Hozzátette: az országon belüli kommunikáció viszont semmit sem változik és mindenkinek világosan a tudomására hozzák, hogy a nem demokratikus intézkedések megváltoztatásáról álmodni se merjenek. „Nyilvánvaló, hogy a mérsékeltebb hangnem csak időleges és félrevezető manőver: Orbánék, akárcsak Ficoék azzal számolnak, hogy az unió vizsgálata nem tudni mikor végződik, és úgysem hoz egyértelmű eredményt, vagy nem lesz kötelező jellegű, s a tiltakozások idővel elcsendesednek” - zárult a Sme jegyzete:

http://komentare.sme.sk/c/5711769/nasi-demokrati.html

Sme: Nevetséges Magyaroszág

2011. január 5. - (mti)

Nevetséges Magyarország címmel közöl írást a külföldi magyarok kettős állampolgárságáról a Sme című szlovák liberális napilap szerdán. Peter Morvay, a szerző úgy véli: Nagy-Magyarország visszatérésétől - amivel Ján Slota riogat - ugyan nem kell tartani, de a választójoggal rendelkező kettős állampolgárok a jövőben gondot okozhatnak Szlovákiának. „Egyszerűen azért, mert Orbán Viktor és pártja éppen a választójog miatt gondolták ki a csalást a történelmi sérelmek helyrehozására hivatkozva. Ahogy néhány éve a Fidesz egyik politikusa beismerte a párt új választói tömegeket akar szerezni, akik segítségével több választási időszakra bebetonozza magát a kormányban” - állítja a szerző. Szerinte ez nem azért sikerülhet a Fidesznek, mert a határon túli magyarok mind Fidesz-szimpatizánsok lennének, hanem azért, mert magyar állampolgárságot elsősorban a párt hívei fognak kérni, s ők fognak elmenni választani is. Peter Morvay kifejti: Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke azzal, hogy máris magyar állampolgárságot kért, a Fidesz „nem éppen demokratikus politikáját” segíti. Ha pedig a Fidesz bebetonozza magát a hatalomban „az valószínűleg már negatívan fogja érinteni Szlovákiát”, mert Magyarország rossz hírneve, amelyet az Orbán-kormány nem egészen egy éve alatt megszerzett, a szomszédokra, s az egész régióra is átterjedhet. Az is valószínű, hogy „az egyre autoriterebb és gazdaságilag irracionálisabb Fidesz-kormány” növekvő mértékben fogja megpróbálni nacionalizmussal elterelni a figyelmet a hazai problémákról, ami megmutatkozik majd a szomszédsági kapcsolatokban, s amire elsősorban a magyar kisebbségek fognak ráfizetni. „Orbánék egyik legkedveltebb jelszava, hogy meg kell újítani Magyarország presztízsét, amelyet az előző baloldali-liberális kormányok tönkretettek. Állítólag csak az erős és elismert Magyarország tudja hatékonyan megvédeni a határon túli magyarokat. Magyarország presztízse ma azonban alacsonyabb, mint a gyűlölt Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége végén volt” - állítja a szerző. „Egyetlen dolog van csak, amely rosszabb annál, hogy valakit gyengének tartanak: ha valaki nevetségesnek tűnik. Magyarország Orbán idején egy nevetséges állam arculatát szerezte meg, amelyet virtuális világban élő apró Napóleonok irányítanak, amelyben parancsolhatnak a szélnek, az esőnek, megváltoztathatják az idő folyását, és betilthatják a rappereket a magánrádiókban. Így az országot akkor sem fogják komolyan venni, amikor valamiben igaza lesz, s a határon túli magyarok számára nem segítséget, hanem terhet fog jelenteni” - vélekedik Peter Morvay. „A Fidesz ámokfutásának támogatásával Berényi és az MKP nem a szlovákiai magyarokat segíti, hanem ellenkezőleg: azt az ágat fűrészelik, amelyen ülnek” - záródik a Sme kommentárja.

Slota ellenőrzi majd Magyarország lépéseit

2011. január 5. - (bumm.sk)

Magyarországnak jó lesz odafigyelnie arra, hogy mit tesz az Európai Unió soros elnökeként, ugyanis Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke Budapest minden lépését árgus szemekkel követi majd.”Az SNS következetesen követi majd Magyarország uniós elnökként tett lépéseit, hogy ne éljen vissza jogköreivel“ - nyilatkozta Slota, hozzátéve, különösen a kisebbségi kérdésekben fognak ügyelni, hogy ezeket ne 'á la Hungaria' módszerrel próbálja megoldani, hiszen Magyarország saját kisebbségeit szinte likvidálta. Megjegyezte, pártjának komoly kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy Magyarország megfelelően el tudja majd látni elnöki funkcióját. „Egy instabil államról van szó, melynek az elsők között kellett gazdasági támogatást kérnie az európai intézményektől, mivel a csőd szélén állt kormányai kockázatos intézkedései miatt“ - áll az SNS elnökének közleményében. Slota „görcsökben fetrengő országnak“, illetve „az EU kertjébe került magyar kecskebaknak“ nevezi Magyarországot, amely feltehetően képtelen a közös európai problémák megoldására. Szerinte Orbán Viktor magyar miniszterelnök a szomszédos államokban megpróbálja megvalósítani irredenta politikáját, otthon pedig autoritatív rezsimet vezet be, amit már Brüsszel is észrevett.

A szlovák újságíró-szövetség elnöke bírálja a médiatörvényt

2011. január 7. - (mti)

A magyar médiatörvény kétségtelenül a kritika elhallgattatására irányul, fenyegeti a szerkesztők függetlenségét és erőteljesen érinti a média sokszínűségét - áll abban a nyilatkozatban, amelyet Stefan Dlugolinsky, a szlovák újságíró-szövetség elnöke tett közzé pénteken. A törvény elfogadásával olyan hatalomkoncentráció valósult meg Magyarországon, amely a végrehajtó hatalom erősödéséhez vezet, majd pedig egy totalitárius állam létrehozásához - állítja Dlugolinsky, hozzátéve, hogy a törvény eltér a szabad sajtó európai szabványaitól. A magyar parlament képviselői a XXI. század kezdetén olyan jogi normát fogadtak el, amelynek nincs párja Európában. A törvény minden médiumot (köztük a kereskedelmieket és az interneten működőket is) arra kötelez, hogy „kiegyensúlyozott” híreket közöljenek - hangzik a nyilatkozat.

Der Standard: Orbánt Berlusconi példája bátoríthatta

2011. január 15. - (mti)

Árt az Európai Unió szavahihetőségének az új magyar médiatörvény - írta a Der Standard című liberális osztrák napilap szombati kommentárjában. Alexandra Föderl-Schmid, a lap főszerkesztője cikkében „médiacenzúraként”, a sajtó- és szólásszabadság erőteljes korlátozásaként jellemzi a törvényt. Esélyt jelent, hogy éppen Magyarország tölti be az Európai Unió elnökségét, e nélkül ugyanis nem keltene akkora érdeklődést, ami Budapesten történik - írta. Nem csak Magyarországról és a magyar médiáról van szó, hanem sokkal inkább az európai alapjogokról és közös értékekről. „Ezért európai ügy, ha egy európai uniós ország kormánya médiacenzúrát vezet be” - tette hozzá. Az, hogy Orbán Viktor kormányfő kétharmados parlamenti többségét használja fel, hogy „hozzáférjen” a médiához, megerősíti az Európa közepén fekvő ország demokratikus fejlődésével kapcsolatos aggodalmakat - írta jegyzetében a főszerkesztő. A korlátozások nem csak újságírókat érintenek, sajtószabadság nélkül ugyanis egy társadalom előbb néma, majd védtelen lesz. Ezt látni - tette hozzá - jelenleg Fehéroroszországban és Tunéziában. „Milyen jogon léphet fel egy európai tanácsi elnökséget betöltő ország, mint Magyarország, autoriter államok ellen, ha Budapesten éppen elfogadtak egy diktatúrákat idéző törvényt?” - tette fel a kérdést. Ezzel nem csak Magyarország, de az EU is veszít szavahihetőségéből a nemzetközi színtéren - vélekedett a szerző. A cenzúra lehetősége egy tagjelölt ország esetében okot jelenthet a csatlakozás megtagadására. De hogyan járjon el egy tagállammal szemben a többi ország, ha veszélyeztetve látják demokratikus fejlődését? Habár jogilag megvan az EU lehetősége a beavatkozásra, kormányok és az Európai Bizottság képviselői visszariadnak a beavatkozástól - állt a cikkben. Az Ausztria ellen 2000-ben, az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) koalíciókötése miatt alkalmazott szankciók utóhatása még mindig érezhető. „Úgy tűnik, mintha az EU országai megégették volna az ujjukat”. Ebből máig előnyöket húz az olasz média nagy részét a kezében tartó, vagy azt jogi eszközökkel gúzsba kötni igyekvő Silvio Berlusconi olasz kormányfő. Miután az EU eddig nem lépett fel Berlusconi ellen, Orbán Viktor nyilvánvalóan felbátorítva érezte magát. „Itt is és ott is cselekvéskényszer áll fenn. Az EU nemcsak gazdasági, hanem értékközösség is” - állt a Der Standard kommentárjában.

Magyarországon felszámolják a sajtószabadságot

2011. január 5. - (mti)

A magyar médiatörvény nem korlátozza a sajtószabadságot, hanem felszámolja azt - állapítja meg szerdán kiadott közleményében a Német Újságíró-szövetség (DJV). A szervezet elnöke, Michael Konken felszólította az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul vizsgálja meg a magyar médiatörvényt és a médiahatóság tevékenységét, s tegyen hatékony lépéseket azok felszámolása érdekében. „Az EU bizottság nem nézheti tétlenül, hogy éppen az a tagország rombol le alapvető demokratikus értékeket, amely néhány nap óta betölti az EU soros elnöki tisztségét” - érvelt a DJV elnöke. A továbbiakban megállapítja, hogy az eddigi tiltakozások a médiatörvény ellen hatástalanok maradtak. Ezt mutatja a médiahatóságnak az RTL tv-állomás magyarországi leányvállalata elleni fellépése egy tavaly októberben sugárzott műsor miatt, amely állítólag túl harsány volt. „Annak, hogy az új hatóság olyan esetekben is beavatkozik, amelyek a törvény hatályba lépése előtt történtek, semmi köze a jogállamisághoz. Ez puszta önkény” - hangoztatta a Német Újságíró-szövetség elnöke. Egyúttal sajnálatosnak nevezte, hogy a német kormány nyilvánvalóan csak néhány nappal ezelőtt foglalkozott először a magyarországi médiaellenes fejleményekkel. „Az nem lehet, hogy a szövetségi kancellár csak akkor veszi védelmébe a sajtószabadságot, amikor az felszámolás előtt áll” - fogalmazott Konken.

Hetven európai értelmiségi írt alá a magyar demokráciáért

2011. január 7. - (mti)

A szabadságjogok számonkérhetőségét szorgalmazza a magyar demokrácia védelmében, az európai uniós intézményekhez és kormányokhoz intézett nyílt levelében hetven európai értelmiségi, köztük Václav Havel, Göncz Árpád és Adam Michnik. Az MTI bécsi irodájának is a birtokába jutott, pénteki keltezésű levél aláírói úgy látják, megtörtént az, amit az Európai Unió hivatott megakadályozni: az EU saját határain belül, a 2004 óta tagállam Magyarországon felszámolták a liberális demokráciát. A kormány, habár demokratikusan választották meg, visszaélve parlamenti többségével módszeresen leépíti a demokrácia fék- és ellensúlyrendszerét, eltörli az alkotmányos korlátokat, és a kormányzó párt uralma alá hajtja az összes hatalmi ágat, a független intézményeket és a sajtót - állt az írásban. Az aláírók felhívják az európai intézményeket, az európai kormányokat és „az Európa igazi egységét fontosnak tartó” politikai pártokat, hogy hozzanak létre világos, a tagállamokat a demokratikus normák betartására kötelező normarendszert. „Tarthatatlan, hogy kötelező európai normák csak a gazdaság területén alkalmazhatók a tagállamokra. Védhetetlen, hogy csak a csatlakozás előtt álló országoknak szabunk mércét a demokratikus értékek betartására, de zavarodottan szemléljük csupán, ha egy tagállamban semmibe veszik ezeket” - fogalmaztak. Az európai intézményeket arra hívják fel, „hogy ne kövessék el a Magyarországon elkövetett hibát: ne áldozzák fel a közös értékek tiszteletben tartását pártpolitikai csatározások vagy a soros európai elnökség vélt presztízse kedvéért”. A különböző pártcsaládokat összefogásra szólítják fel, hogy „fejlesszenek ki távlatos védelmet Európa közös demokráciájának lerombolása ellen”. Ha akár csak egyetlen nemzet bizalma is megrendül abban, hogy Európa képes megvédeni a demokráciát, az végül Európa demokratikus küldetésének globális kétségbe vonásához vezet - írták. A levelet az egykori közép- és kelet-európai demokratikus ellenzékhez tartozó értelmiségiek írták alá, Magyarországról mások mellett Ara-Kovács Attila, Dalos György, Demszky Gábor, Göncz Árpád, Haraszti Miklós, Hodosán Róza, Kenedi János, Konrád György, Kőszeg Ferenc, Magyar Bálint, Pető Iván, Rajk László, Rév István, Szentjóbi Tamás. A külföldi aláírók között ott van az erdélyi Cs.Gyimesi Éva irodalomtörténész, a felvidéki Huncik Péter pszichiáter, Marianne Birthler német politikus, a volt keletnémet titkosszolgálat aktáit kezelő archívum igazgatója, Martin Bútora szlovák szociológus, író, Václav Havel cseh író, volt köztársasági elnök és Adam Michnik lengyel történész, újságíró. A támogatók között szerepel Timothy Garton Ash professzor.

A svéd sajtó Orbánról - Aggasztó, kétséges, nevetséges

2011. január 5. - (168ora.hu)

„A vezető svéd lapok szerkesztőségi cikkekben teszik kritika vagy éppen nevetség tárgyává a magyar miniszterelnököt, s kormányát, az európai értékrenddel szembe menő rapid intézkedései miatt: Európa nem engedheti meg magának, hogy a magyar kormány mindezt következmények nélkül megtehesse. Immár minden óvatoskodás nélkül teszik fel a kérdést: egy ilyen kormányt hatalomra juttató s ott megtűrő ország miként lehet az EU irányítója? Birgitta Ohlsson eu-miniszter, ma a politika oldaláról is megtörte a jeget, az Orbán-kormány szalonképtelenségéről szólva. A magyar miniszterelnök decemberi stockholmi villámlátogatása nem hagyott említésre méltó nyomot a svéd sajtóban. Mindössze a svéd kormány honlapján megjelentetett videó felvétel volt fellelhető, több mint húszezren látták. Úgy tűnt, hogy sokan szerették volna látni, miként szerepel a magyar miniszterelnök idegen környezetben, s milyen hatást gyakorol azokra, akik jobbára csak a híradásokból ismerik... Aztán a metro újság tette az olvasók kedvenc lapsarkába (ahol minden nap egy aktuális és valamilyen tekintetben humoros képhez várnak szöveget az olvasótól). Orbánt a sajtótájékoztatónak abban a pillanatában kapta el a fotográfus, amikor az éppen mondandójába kezdeni készült. Aki olvas a testbeszédből, bizony érti, mit jelent, ha valaki az orrát vagy fülét megérinti beszéd közben... A svéd sajtó óvatos és finomabb eszközöket használt, eleinte... Ám, visszatekintve, nem lehetetlen, hogy a szeptemberi focimeccsen a solnai stadion óriástábláján 'tévesen' megjelentetett név is kis fricska volt már. Ahogyan ez, a decemberi vizit nyomán megjelent egyetlen 'sajtóközlemény' is inkább karikatúra... Mára már 'felébredt' és egyebet is ír a svéd vezető sajtó a magyar miniszterelnökről, s kormánya érthetetlen, az európai értékrenddel szembe menő rapid politikájáról. Immár, minden óvatoskodás nélkül kéri számon, hogy egy ilyen kormányt hatalomra juttató s ott megtűrő ország miként lehet az EU irányítója a most következő fél évben. A liberális Expressen is vezércikket szán ennek, kimondva: Európa nem engedheti meg magának, hogy Magyarország mindezt következmények nélkül megtehesse (Eu har inte råd att låta Ungern komma undan). De nem vélekedik másként a konzervatív reggeli lap, a Svenska Dagbladet, s a bal-liberális Dagens Nyheter sem. Megemlékezve a magyar sajtó bizonyos képviselőinek (Magyar Narancs, ÉS, Népszava, Népszabadság, Mong Attila) magatartásáról is, amelyek üres címlappal vagy más módon tiltakoztak a kormány sajtószabadságot sértő intézkedései ellen. Azonban nem szeretnék ismétlésbe bocsátkozni - hiszen: ugyanazt olvashatjuk róluk, mint a többi európai lapban bárki.... Kedden reggel, például, a nevetséges Ice-T sztori kapcsán ír az egyik nagy napilap egy 'mindre civiliserade Ungern' - ről. (mindre = kevésbé) Jó lenne, ha másfajta hírekről számolhatnék be! S csak remélem, hogy az Unket, Ungern jelzős szerkezet nem marad Magyarországon sokáig, ugyanis a 'stank' már most is az elviselhetőség határán van a szabad sajtóra oly büszke és kényes svéd újságírótársadalom és svéd közvélemény számára (a svéd szabad sajtó törvény 1766-óta érvényes, s a legrégebbi a világon). Kedden reggel a szóban forgó lap cikkét követő olvasói replikák között valaki bojkottról írt... S míg Carl Bildt (mint külügyminiszter és a Moderaterna párt tagja, a Orbán uniós pát-csoport-társa) egyelőre diplomatikusan fogalmaz, a liberális eu-miniszter, Birgitta Ohlsson megtöri a jeget a konzervatív-liberális svéd kormány részéről, amikor aggasztónak nevezi az új magyar médiatörvényt. Det här är inte roligt! Ez nem éppen vidám....

Belga vélemény: Magyarországnak súlyos problémái lehetnek

2011. január 5. - (mti)

A magyar médiatörvényt bírálta Dirk Sterckx belga liberális európai parlamenti képviselő a Le Soir című, francia nyelvű brüsszeli lap szerdai számában megjelent interjújában. Sterckx, aki korábban újságíró volt, kifejtette: a sajtószabadság ugyan nem érvényesülhet korlátlanul, de a korlátokat a jog és a bíróság szabhatja csak meg, nem a hatóság. „Amit a magyarok csinálnak, veszélyes” - vélekedett, és azzal érvelt, hogy a magyar médiatörvény előírásait önkényes módon lehet értelmezni. Az EP-képviselő szerint ez nem jó kezdet a magyar EU-elnökség számára. A soros elnöklő országnak ugyanis nagyon konkrét munkát kell elvégeznie, és a törvény körüli polémia csökkenti az elnöklő ország tekintélyét, hiszen a demokratikus alapelvek egyikét kérdőjelezi meg. Sterckx emlékeztetett arra, hogy az EU végrehajtó testülete, az Európai Bizottság közölte: meg fogja vizsgálni a törvényt az uniós elvek érvényesülése szempontjából. A brüsszeli bizottság szükség esetén a luxembourgi székhelyű Európai Bírósághoz is fordulhat, „ami nagy problémát jelentene Magyarországnak, hiszen nem egy egyszerű irányelvnek, hanem az unió egyik alapelvének a megsértéséről lenne szó” - hangoztatta a belga EP-képviselő. Elmondta azt is, hogy az Európai Parlamentben várhatóan napirendre kerül a kérdés, és a jövő héten a frakciók reagálni fognak - a liberálisok részéről legalábbis „nagyon erős” reakció lesz.

Korán örültek: Nem bírálta Orbánt a néppárt frakcióelnöke

2011. január 12. - (mti / mno)

Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakcióelnöke valójában a határon túl élő és magyar állampolgársággal nem rendelkező, de magyar származású személyek esetleges magyarországi szavazati jogára utalt elutasító értelemben - pontosította a frakcióelnök korábban az AFP francia hírügynökség anyagában olvasható szavait Antoine Ripoll, Daul szóvivője. „A kettős állampolgárokkal kapcsolatban Joseph Daul nem kívánt véleményt nyilvánítani” - mondta Ripoll telefonon az MTI-nek. Az AFP korábban kiadott jelentése szerint Joseph Daul, az Európai Parlament jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú, néppárti frakciójának elnöke Brüsszelben újságíróknak azt mondta: elfogadhatatlan lenne a választójog megadása a határon túli magyar kisebbségeknek. Ha a magyar kormány úgy döntene, hogy szavazati jogot ad az Európai Unió más országaiban élő magyar kisebbségek tagjainak, „az egyenlő (lenne) a határok el nem ismerésével, és ez elfogadhatatlan”. Daul kijelentése - tájékoztatták utóbb néppárti források az MTI-t - egy sajtóreggelin hangzott el újságírói kérdésre válaszolva. A pontatlanul idézett néppárti politikus szavait a balliberális magyar sajtó szenzációként tárgyalta, úgy értelmezve, hogy Daul Orbán Viktor magyar miniszterelnököt bírálta. A szavazati jog témája az Európai Bizottság déli sajtótájékoztatóján is felmerült: egy tudósító az uniós végrehajtó testület állásfoglalását kérte, mondván, jelentős politikai hordereje van annak, ha egy ország állampolgárságot és szavazati jogot ad más államokban élő polgároknak. Viviane Reding igazságügyi EU-biztos szóvivője válaszában kifejtette: az állampolgársággal kapcsolatos ügyekben maguk a tagállamok viselik a felelősséget, és a brüsszeli bizottságnak nincs hatásköre, nincs lehetősége fellépni ilyen kérdésekben. A szóvivő utalt a felmerülő kérdések kétoldalú alapon történő kezelésének fontosságára, és szerinte magától értetődő politikai igény, hogy az államok ebben felelősségteljesen járjanak el. José Manuel Barroso európai bizottsági elnök szóvivője a sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy a magyar állampolgársági törvény ügye felmerült-e a brüsszeli bizottság és a magyar kormány múlt pénteki, budapesti találkozósorozatán, azt válaszolta, hogy tudomása szerint nem, de mivel nem tudott minden egyes megbeszélésen részt venni, ennek utána kell néznie.

Jog a perverzióhoz

2011. január 14. - (Aczél Endre - Népszabadság)

Némi privát nyomozással arra a konklúzióra jutottam, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselői - nem kis részben a bukaresti kormánykoalíció tisztségviselői - poharat ürítettek Joseph Daulnak, az Európai Néppárt frakcióvezetőjének a szavazati joggal feldíszített kettős állampolgárságot megbélyegző nyilatkozata hallatán. Noha Daul egy kevéssé hihető helyesbítéssel később visszatáncolt, attól még tudjuk, hogy a Fidesz (és az RMDSZ) „pártcsaládjába” tartozó, elzászi - kettős, német-francia kötődésű - politikus származása okán vélt veszélyeket fölfedezni abban, hogy ha egy történelmileg vitatott terület lakói ide is, oda is szavazhatnak. Akkor ugyanis a kialakult határokat, s ezzel egyidejűleg a határokon belüli államok önnön polgárai fölötti joghatóságát teszik kérdésessé. A dráma színhelye hármas, de mindegyik kötődik a másikhoz. Nem hiszem, hogy nagyot tévedek, ha azt vélem, hogy Daul a Fidesz és pártfogói nyomására állt el a kritikától. Meglehet, azért, mert Orbán és köre a mai napig lebegteti álláspontját arra nézve, hogy vajon a határokon túl élő „újmagyar állampolgárok” rendelkezzenek-e választójoggal. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint csak teljes értékű állampolgárság létezik, tehát azok, akik magyar állampolgársághoz jutnak (a jelenlegi mellé), élvezzék mindazokat a jogokat, amelyekkel a magyarországi állampolgárok rendelkeznek. Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke nemrég tett egy nyilatkozatot, amelyben nemcsak friss állampolgáraink választói jogosultsága, hanem választhatósága mellett is kiállt. Erdélyi politikus barátaim egyike ezzel kapcsolatban előadta, hogy ha ő kettős állampolgárként választható Romániában és az lesz Magyarországon is, elvileg semmi sem állja útját annak, hogy egyidejűleg elnöke legyen a bukaresti és a budapesti parlamentnek is. Sőt, fűzte hozzá, ha Magyarországon is lesz felsőház, amiképp Romániában van szenátus, akkor az esélyei duplájára növekednek, pláne, hogy Budapesten egyesek olyan felsőházban gondolkodnak, ahová nem választás, hanem kinevezés útján kerül valaki, s ebben a körben kvóta illetné meg a határon túliakat. E barátomnak, amiképp az RMDSZ vezérkarának általában, esze ágában sincs kettős állampolgárságért folyamodni; csak azért támadt kedve viccelődni, hogy érzékeltesse, a választhatóság a legingoványosabb talaj, ahová a Fidesz léphet. Hacsak nem Tőkés Lászlónak szánnának valami pozíciót a magyar Országgyűlésben. Mivel azonban semmi kedvet nem érzek ahhoz, hogy ebben a témában pamfletet írjak, a végére csak annyi lábjegyzetet tennék, hogy ha a trükkökben páratlanul gazdag Fidesz kitalálná, miként lehetne erdélyi, fel- és délvidéki, továbbá ukrajnai magyar politikusokat szülőhazájukban is meg az anyaországban is parlamenti politikai tényezővé tenni, akkor Európa nemcsak meghökkenne (mint Daul), hanem súlyos ellenlépéseket tenne, mert egy ilyen állapot nemhogy bizarr, de egyenesen perverz fogalommá tenné azt, amit normális körülmények között állami szuverenitásnak nevezünk.

Kizárja egymást az autonómia és a kettős állampolgárság

2011. január 14. - (Népszava)

Ugye világos, hogy az autonómia és a kettős állampolgárság praktikusan kizárja egymást? Ezt a kérdést Gyurcsány Ferenc tette fel tegnapi blogjában. A volt miniszterelnök arról értekezett, hogy szerdán némi zavar támadt az Európai Néppárt gépezetében. Az Európai Parlament néppárti frakciójának elnöke, Joseph Dahl reggel újságíróknak azt mondta, elfogadhatatlan lenne, ha a magyar kormány választói jogot adna a határon túli magyaroknak, mert ez egyenlő volna a mai határok megkérdőjelezésével. Estére Dahl szóvivője úgy pontosította főnöke nyilatkozatát, hogy a megjegyzés csak azokra a határon túl élő magyarokra vonatkozik, akik nem magyar állampolgárok. A szocialista politikus azt fejtegette, hogy Trianon természetesen nemzeti tragédia, de mivel visszafelé nem forgathatjuk az idő kerekét, csak azt érdemes vizsgálni, hogy mit tehetünk a trianoni trauma kezelésére. A magyar választók jelentős része, őszinte nemzeti sértettséget érezve, megindult lelkiséggel keresne történelmi kárpótlást, ám nem lehet eltekinteni attól a ténytől, hogy a nemzeti lelkesültség végül tragikus háborúba sodorta az országot - írta Gyurcsány. A volt kormányfő úgy vélte, ahogy a két világháború között, úgy most sem jár együtt a nemzeti lelkesültség kellő nemzeti bölcsességgel. Szerinte saját országhatárain belül egyetlen állam sem adhat kiterjedt autonómiát egy másik állam egy körzetben koncentrálódó állampolgári közösségének. A választójoggal kapcsolatban pedig azt írta, ha a határon belül élő magyar politikai közösség tagjai úgy fogják érezni, hogy azok döntenek sorsa felől, akik nem viselik döntésük következményét, akkor ez drámai konfliktusokkal fenyeget. Joseph Daul szerdán a francia nemzeti hírügynökség, az AFP tudósítója szerint kijelentette, elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyarországon kívül élő magyar kisebbségek választójoghoz jussanak az anyaországban. Ez ugyanis egyenlő lenne a határok el nem ismerésével. Antoine Rippoll, a politikus szóvivője először megerősítette a frakcióvezető szavait, később viszont, vélhetően észlelve az általa mondottak visszhangját, cáfolta azokat. A fideszes Szájer József, a néppárti frakció alelnöke magyar tudósítóknak azt mondta: a francia újságíró félreértette Daul szavait, a néppárti frakcióelnök szerinte a határon túli, nem magyar állampolgárok esetleges választójoghoz jutását kritizálta.

Németh: Jól halad a kettős állampolgárság ügye

2011. január 13. - (hirado.hu)

A kettős állampolgárság ügye fantasztikusan halad, a konzulátusok fölkészültek, nincsenek kígyózó sorok, több ezren jelentkeztek, szomszédaink pedig nem emelnek napi szinten kifogást - mondta Németh Zsolt a köztévében. Természetes, hogy egyfajta mérsékletet kell tanúsítani, az olyan véleményekkel szemben azonban, melyek azt állítják, hogy korlátozni kell a soros uniós elnökséget betöltő Magyarország jogait, egyértelműen ki kell állni - jelentette ki Németh Zsolt a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára leszögezte: nem lehet megengedni, hogy az Európai Unió soros elnökségét a fasizmus vádjával, vagy a demokratikus jogok semmibevételével illessék. Tájékoztatása szerint a kettős állampolgárság ügye fantasztikusan halad, a konzulátusok fölkészültek, nincsenek kígyózó sorok, több ezren jelentkeztek, szomszédaink pedig nem emelnek napi szinten kifogást. Úgy vélte: az ügyben az lesz a következő lépés, hogy a nemzeti összetartozás megélését miként segíti elő a kettős állampolgárság.

Lelki előkészítés

2011. január 15. - (Tamáska Péter - magyarhirlap.hu)

Keszthely, a Rádler Peti kocsmája. A kettős állampolgárságról és a határon túli magyarságról szóló vitát élénk taglejtések kísérik. Gyönyörrel megy a meggyőzés oda-vissza, a nyelv megbotlik a gyilkos iramban, mint a Zalegerszeg-Fradi-meccs után. Jó-e a nemzetegyesítés orbáni koncepciója, vagy csak kihívjuk vele az utódállamok haragját? Az emeszpés kisnemzettudat nem hasznosabb? A pohár megáll a levegőben. Aztán jön az egymás nyakába borulás, mondván, valamikor ki kell bújni a trianoni gödörből, csak baj ne legyen belőle. Végre rákényszerültünk - családban, kocsmában, médiában -, hogy gondolkodjunk az elmúlt száz év mérlegén. Trianon se nem kezdet, se nem vég. Egy sokáig tartó beteges állapot, amelyen túl kell lennünk. Az uniós stafétabotot nekünk átadó Belgium két nemzeti közösségétől, a flamandtól és a vallontól is tanulhatunk. Veszélyes játéknak tűnik, amit űznek, de az uniós keret lehetőséget ad arra, hogy a nagyhatalmi megfontolások szülte belga államon belül a két közösség végre rendezze viszonyát egymással. (Ha ironikusak lennénk, legalább 1477-ig, Merész Károly haláláig.) A történelemben számtalan apró tényező dolgozik, sokáig anonimok, aztán nevet kapnak, mint ma a migránsok. Ahhoz, hogy egy adott pillanatban egy új társadalmi csoport vagy egy más szellemű nemzeti alakzat jöjjön létre ezekből a lassan nevesedő, különféle mozgásokból, lelki előkészítés kell. Az a kádáriánus nemzet, amely csak a mát látta, nem volt felkészítve lelkileg a holnapra. S a holnapból húsz eljátszott év lett. A nemzetegyesítés programja viszont - s ennek fontos része a kettős állampolgárság - egy olyan holnapot céloz meg, amely egy új világpolitikai konstellációban próbálja lehetővé tenni az egész Kárpát-medencei magyar közösség megújulását. Hogy mennyit számít a lelki előkészítés, azt két példán, két velünk egészen a trianoni összeomlásig egy államban élt népén érzékeltetném: mindkettő a szocializmus bukása után jutott el a teljes önállóságig. Az egyik a szlovákoké, a másik a horvátoké. A szlovákok lelki előkészítése a függetlenedésre nagyon későn kezdődött meg, lényegében csak a reformkorban. Erdélyt nem számítva 1840-ben 544 372 nemest számoltak össze, s a felvidéki vármegyékben sokuk tótul beszélt. (A több mint félmillió nemes akkora szám volt, amelyhez hasonlót másutt Európában aligha lehetett találni: zavarta is a bécsi udvar központosító, németesítő törekvéseit.) A hivatalos nyelv a latin volt, amely Mária Terézia uralkodása alatt vált általánossá, amikor másutt az államnemzetek nyelvével szemben rohamosan vesztett jelentőségéből. A szlovák nyelvű, többnyire bocskoros nemesek esküdtek arra, hogy őseik Árpáddal jöttek be. (Jan Kalinciak is ezt a hungarus, magyaros tudatú világot mutatja be a Restauráció, azaz Tisztújítás című regényében.) A meglepetést Jan Kollár hozta, aki a cseh nemzeti mozgalom vezérének, Thun grófnak a szárnyai alatt épp az ellenkezőjét állította, s Nagy-Moráviáról prédikált. S őt, a pesti evangélikus lelkészt a csehek legnagyobb költőjükként ünnepelték, mert ráéreztek, hogy a tót mozgalom kiváló hátország lehet számukra a németek elleni közjogi küzdelmükben. „Még a leghatalmasabb és legszámosabb szláv törzsnek, az orosznak is sok oka van, hogy a többi szlávhoz ragaszkodjék” - írta nagy ravaszul a lelkész úr, hogy a cári udvarban is megértsék a hívó szózatot. Szentpétervárott - a neves orosz tudós, Pogodin 1836-os pánszláv ihletésű monarchiabéli utazása után - nyíltan kezdtek beszélni Ausztria és Magyarország feldarabolásáról, s az orosz tábornokok sokkal jobban lelkesedtek ezért, mint a perzsa vagy a török háborúkért. Amitől félnünk kell, véli maga Deák Ferenc, az a tót nyelv, mert csak a teljes magyarosítás állhat ellen az orosz terjeszkedésnek. „Amelyik órában a magyar megszűnik nemzet, és pedig magyar nemzet lenni, azon órán halálos sebet kap Ausztria független fennállása…” - mondta. Ausztriában a deáki szózat süket fülekre talált. S megkezdődött lassan - a pánszlávizmus és a cseh testvériség zászlaja alatt - a szlovákok magyaroktól független politikai létének előkészítése. 1920-ra a csehek hátországaként Szlovákia a történeti Magyarország és az osztrák császárság romjain besétált Európába. A lelkek átállításához még száz év sem kellett. Horvátország a középkorban kiterjedt önkormányzattal rendelkezett. A horvát nemesi köztudat szerint az ország a magyar királynak, s nem Magyarországnak hódolt meg. A Dráván túli, és a török időkben már a horvátokkal együtt kormányzott magyar vármegyék (Szerémség) a Mária Terézia-féle közigazgatási átszervezés során Horvát-Szlavonország részei lettek, s ezt a vezető magyar méltóságok - Grassalkovich kivételével - szótlanul tűrték. A horvátok még ezt megelőzően az anyaországtól függetlenül elfogadták a Pragmatica Sanctiót, a Habsburgok női ágon való örökösödési jogát, mintha a magyar országgyűléstől függetlenül, csak a királynak, illetve a Szent Koronának lennének alávetve. Ezzel a lelkileg elszakadóban lévő, erélyes báni önkormányzattal került szembe 1848-ban Magyarország, és a horvátokkal való 1868-as „kis kiegyezés” tovább erősítette a különválás vágyát. Innen már csak egy lépés volt egy új, faji alapon való délszláv állam létrehozásának a gondolata, amelyre az antant győzelme adta meg a lehetőséget. Ha nem lett volna meg ehhez a lelki előkészítés, akkor a győztes nagyhatalmak diplomáciai és anyagi erőinek a játszótere másként alakul a Balkánon. Tudati tényezők nélkül ugyanis a versailles-i békerendszer legképtelenebb alkotása, Jugoszlávia nem jöhetett volna létre. Nemzetstratégiánk annyi év hallgatás után végre nálunk is jövőbe mutató célokra és a dolgok megváltoztatására épül. Nemzetegyesítésre a nemzeti jogok betartatásával egy olyan Európában, amelynek egyensúlya, gondoljunk csak a katalánokra, skótokra, bretonokra és a többi nemzeti közösségre, az ő államalkotó létüknek alkotmányos elismerésétől függ. Anélkül, hogy szétfeszítené a status quót jelentő nemzetállami kereteket. (Vagy ha igen, a mindenkori elitek lelke rajta.) Ami a honi vitákat illeti, méltatlan és veszedelmes volna, ha érvei kifejtésével egy önmagával meghasonlott, kicsinyes viszályokba merült nép jelentkeznék. Az Ellesett párbeszédek rovatában Herczeg Ferenc egy pergő nyelvű asszonyságot léptetett fel azoknak a kérdéseknek a megválaszolására, amelyekről a régi pestiek nem merték kimondani a teljes igazságot. Az asszonyság - 1909-et írunk - arra a bécsi beszólásra, hogy „a külön magyar állam fikciójának véget kell vetni”, így kiált fel: „Remek!” „Önt ironikussá tette a honleányi keserűsége, asszonyom?” - veti ellen az „osztrák imperialistáktól” elszomorodott hazafi. „Legkevésbé sem” - így a válasz. - A múlt tanulságaiból tudom azonban, hogy a magyar nemzet rendesen csak a tizenkettedik pofon után szokott talpra állni. Így tehát növekedő örömmel hallom az újabb pofonok csattogását, mert bízom benne, hogy egyszer majd mégis betelik a tucat.” Remélem, Herczeg cserfes nőalakja ma is köztünk van.

Nem nyugodhatnak meg a Felvidéken

Az új szlovák kormányból csak a szélsőséges nacionalisták tűntek el - állítja Duray Miklós

2011. január 15. - (Kristály Lehel - magyarhirlap.hu)

A felvidéki magyar a legmegfélemlítettebb az összes többi közül - mondta lapunknak Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja, az MKP volt alelnöke, aki a politikusok elhasználódásáról alkotott nézetei mellett beszélt arról is, miként tévesztette meg szlovákiai nemzettársainkat egy gazdasági érdekeket érvényesítő hibrid párt élén Bugár Béla.

- Stafétaváltás zajlik a Kárpát-medencében. A magyar érdekvédelmi szervezetek éléről kezdenek visszalépni a meghatározó vezetők. Megújult a Vajdasági Magyar Szövetség elnöksége, Markó Béla távozik az RMDSZ éléről, ön és Csáky Pál sem áll már az MKP élén - a sikertelen tavalyi parlamenti választások után lemondtak tisztségükről. Tényleg eljött a megújulás ideje?

- Már két évtizede élünk többpárti demokráciában, és szerencsére cserélődnek a politikusok. Aki nagyon sokáig van az élvonalban, az elhasználódik, így hajlamossá válik a figyelmetlenségekre, cseréje tehát elengedhetetlen. Ha viszont körülnézünk a határon túli magyarok szervezeteiben, azt láthatjuk, hogy nagyon sok változás nem történt. Bugár Béla is majdnem tíz évig vezette az MKP-t. Itt érdemes megjegyezni, hogy voltak határon túli magyar politikusok, akiket le kellett váltani, és olyanok is, akik önszántukból távoztak elnöki tisztségükből. Bugár és a vajdasági Kasza József az előzőekhez tartozik.

- Már harmadszor lépett hátra. Lesz még visszatérés?

- Nem.

- Az MKP politizálásába azért beleszól?

- Nagyon gyakran bejárok a központi irodába, ahol a párt vezetőivel konzultálva az az érzésem alakult ki, hogy ők szívesen veszik a beszélgetéseket.

- Milyennek ítéli meg a törvényhozásból tavaly kiesett MKP helyzetét?

- Az őszi helyhatósági választások azt jelzik, a helyi és regionális politikában az MKP megőrizte pozícióját, s így visszatérhet a nagypolitikába. Sőt nagyon sokan rájöttek arra, hogy az MKP-ból kivált Bugár Most-Híd elnevezésű pártja félrevezette őket. Sokan azért választották őt, mert azt hitték, még mindig Bugár az MKP-elnök.

- Minek tartja a szlovák-magyar Most-Hidat?

- Gazdasági érdekeket érvényesítő hibrid pártnak. Bugárt 2007-ben éppen azért váltottuk le, hogy az MKP-t megszabadítsuk a gazdasági érdekcsoporttól, amelynek áldozatául esett a felvidéki magyar politika.

- Erőteljesebb lehetett a Most-Híd kommunikációja?

- Nem csak erről van szó, noha becslések szerint körülbelül tízmillió euróba került a kampányuk. Tavalyi kampányukban a magyarországi pártok együtt nem költöttek el annyi pénzt, mint nálunk a Most-Híd.

- Megérte? Velük legalább stabil kormánya van Szlovákiának.

- Pozsonyban még ilyen gyenge és ingatag kormány nem volt, mint a tavaly nyáron felállt, Iveta Radičová vezette kabinet.

- A magyarság sem lélegezhetett fel? Mintha tettek volna gesztusokat a kisebbségek irányába.

- Nincsenek gesztusok, de a kormányváltás arculatváltást is hozott. A szélsőséges nacionalizmus kikerült a kormányból, de ez nem azt jelenti, hogy ez a kabinet ne lenne nacionalista vagy magyarellenes, leszámítva az inkább magyarbarát, ám gyenge miniszterelnök-helyettest, Rudolf Chmelt: utólag derül ki, hogy ő a magánvéleményét hangoztatja.

- Mint amikor bocsánatot kért Malina Hedvigtől?

- Például.

- Mi lehet a magyarázata annak, hogy a felvidékiek közül tervezik a legkevesebben a magyar állampolgárság megszerzését?

- A szlovák ellentörvény és az, hogy a magyar állampolgárság a szlovákiai választási kampány része lett. Azt sugallták, hogy aki magyar papírokat kér, azt létezésében lehetetlenítik el. Sajnos a felvidéki magyarokban könnyen lehet félelmet kelteni, hiszen ők 1945 és 1948 között már végigjárták az állampolgárság megvonásának kálváriáját, amikor valóban elveszítették állásukat, nyugdíjukat, ingatlanjaikat. Az öröklött félelem csatornáit működésbe hozták ellenük, ez mozgatja őket ma is. A felvidéki magyar az összes többi közül a legmegfélemlítettebb.

Szlovákiai magyar politikus a Fidesz “hídépítéséről”

Ez még csak mosolydiplomácia

Így akarja büntetni Orbán a rebellis magyarokat

2011. január 8. - (Ujvári Flórián - 168ora.hu)

„Míg Magyarország miniszterelnöke… a nemzet egyesítéséről beszél, a Híddal való találkozó elutasításával lényegében elismeri, hogy a nemzetegyesítést csakis pártalapon, és nem nyelvi, nemzeti hovatartozási alapon képzeli el” - szögezte le a közelmúltban Pfundtner Edit, a szlovákiai Híd-Most párt alelnöke.. Időközben azonban az Orbán-kormány hivatalosan is felvette a kapcsolatot a Híddal, Németh Zsolt külügyi államtitkár karácsony előtt Pozsonyban tárgyalt Bugár Béla pártelnökkel.

- Alelnök asszony, a legutóbbi események ismeretében változott-e a véleménye az Orbán-kormány és a Fidesz hozzáállásáról az Önök és általában a határon túli magyarok szerveződéseihez?

- Németh Zsolt és Bugár Béla találkozója legfeljebb gesztusértékkel bír, bár mindenképp előrelépés. Értékeljük a Fidesz nyitását irányunkba, valódi elmozdulásról viszont akkor fogunk tudni beszélni, ha Orbán Viktor miniszterelnök úrral is sikerül megtalálnunk az eredményes együttműködés útját. Bízom benne, hogy erre előbb-utóbb sor kerül.

- Pártjuk hosszú hónapokon át történő ignorálásával az új budapesti vezetés gyakorlatilag az Önökre szavazó magyarokat próbálta büntetni, mint abban “bűnösöket”, hogy a Magyar Koalíció Pártja nem került be a pozsonyi törvényhozásba. Milyen hatást ért el ezzel Budapest a szlovákiai választók - magyarok és nem magyarok - körében?

- Tudomásul vesszük vagy sem: a szlovák kormányban a Fidesz legközelebbi partnere a Híd, amely a koalíció tagjai közül egyedül képviseli a szlovákiai magyarság érdekeit. Ezt a tényt ideig-óráig figyelmen kívül lehet hagyni, de attól még tény marad. Ami kérdése második felét illeti, mi külső hatásoktól függetlenül, a saját értékrendünk alapján politizálunk. A szlovákiai választók is eszerint értékelik munkánkat.

- Magyar kormánykörökből gyakran hallani az érvelést, miszerint most sokkal jobb az államközi viszonyunk Szlovákiával, mint volt Robert Fico, illetve a szocialista párti magyar kormányok idején. Egyet tud ezzel érteni? És ha igen, mivel magyarázza?

- A szlovák-magyar viszony - főleg a Radičová kormány felállását követően - valóban javult, ha úgy tetszik lehiggadt. Értelemszerűen, hisz az úgynevezett nemzeti, illetve a magyar kártya mindkét országban komoly mozgósító erővel bír, és keményen be is vetették a választási kampányban. Amit a két kormányfő részéről látunk, az még mindig csak a mosolydiplomácia. Sok víznek kell lefolynia még a Dunán, hogy újra helyreálljon a rend, és normális politikai viszonyról lehessen beszélni Magyarország és Szlovákia között. Mi azt szeretnénk, hogy ez mielőbb bekövetkezzen.

- Ha valóban javulófélben vannak a kapcsolataink, mennyiben játszik ebben szerepet a Híd párt részvétele a pozsonyi koalícióban?

- Mint említettem, a javulás leginkább az új szlovák kormánykoalíciónak köszönhető, melynek a Híd is tagja. Ezért is sajnálatos a jelenlegi Fidesz-Híd viszony, bár részünkről megvan az akarat és a szándék a nyitásra. A Híd kapocs a szlovákok és a szlovákiai magyarok között. Az emberek közti viszony javulása az, ami a leginkább fontos a számunkra. Ebben szeretnénk partneri viszonyt a Fidesszel is.

- Januárban Szlovákiába látogat Schmitt Pál államfő, a magyar EU-elnökség félévében Orbán Viktor is jelezte érkezési szándékát. Németh Zsolt “jégtörő akciója” után feltehetően a magyar vezetők sem zárkóznak el az Önökkel történő közvetlen kapcsolatfelvételtől? Személy szerint mit remélne, és mit várna el feltétlenül egy ilyen találkozótól?

- Magyarország EU elnöksége kapcsán egy sor olyan fontos kérdés merül fel, amelynél megkerülhetetlen a szlovákiai magyarság: elég csak a regionális együttműködésre, közös energiapolitikára, roma stratégiára, Duna-stratégiára gondolni. Megvalósításukhoz a szomszédos országok együttműködésére, esetünkben a Híd politikusaira, kormányzati hátterére is szükség lehet. Emiatt is fontos az érdemi előrelépés. A közös közép-európai jövő, és korrekt partneri viszony érdekében egyaránt.

Bugár kevesebb magyarra számít

2011. január 5. - (sita)

Bugár Béla, a Most-Híd elnöke szerint a népszámlálás után várhatóan megfogyatkozik a magyarság lélekszáma. „A természetes asszimiláció felgyorsult“ - mondta Bugár a SITA hírügynökségnek. „Pozsony környékén, a Dunaszerdahelyi járásban vannak olyan falvak, amelyekben 10 évvel ezelőtt még nem éltek szlovák nemzetiségűek. Manapság azonban sokan leköltöztek, házakat építettek, barátságokat kötöttek, s azt akarják, hogy gyerekeik helyben járjanak iskolába. Ha valahol iskolát alapítanak az érdek úgy kívánja, hogy legyen szlovák is, esetleg csak szlovák nyelvű. Sok magyar szülő is szlovák iskolába járatja gyerekét, de ez nem jelent problémát. A tiszta magyar falvakból vegyesen lakottak lesznek, s ezek a gyerekek már az utcán, egymás között inkább szlovákul beszélnek. S az ő gyerekeik már szlovák nemzetiségűek lesznek. Tehát számolni kell a magyarság fogyásával” - mondta Bugár, aki szerint egyelőre kérdéses, milyen hatással lesz a magyarokra az a tény, hogy az új kormány megkezdte a kisebbségi problémák rendezését. „Bugár Béla szerint igenis probléma, hogy nem magyar tannyelvű iskolákba járnak a magyar tanulók. A Híd elnöke arra utalt, hogy ha a magyar szülő úgy dönt, hogy gyermekét szlovák iskolába íratja, a döntését tiszteletben kell tartani” - áll a párt sajtótitkárának reakciójában. Bugár szerint a Híd feladata, hogy olyan körülményeket teremtsen, melyben a szülők ne érezhessék úgy, hogy a nemzeti kisebbség nyelvén történő oktatásban részesült fiatalok hátrányban lennének a szlovák iskolákba járókkal szemben, azaz hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó szülőnek ne kelljen olyan döntést hoznia, mellyel gyöngíti a kisebbségi társadalmat - tájékoztatta szerkesztőségünket Czuczor Nóra sajtótitkár. A Most-Híd kampányolni fog annak érdekében, hogy az emberek vállalják nemzetiségüket. „2011. legjelentősebb eseménye a népszámlálás“ - állapította meg Bugár Béla. „Már csak azért is, mert előfordulhat, hogy egy településen 20% alá esik a magyarok részaránya, így elveszítik a kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatos jogaikat. Ezért is fontos, meg azért, hogy végre elmondhassuk, olyan klíma van kialakulóban, amely kedvez a kisebbségeknek!” Bugár Béla szerint nem igaz, hogy a romák többsége magyarnak vallja magát.” Azoknak a romáknak a többsége, akik szlovák közegben élnek szlováknak, akik magyarban, magyarnak vallják magukat „- jegyezte meg a Most-Híd elnöke, és visszautasította a Szlovák Nemzeti Párt kritikáját, hogy a népszámlálás során a nemzetiség mellett arra is rákérdeznek, milyen nyelven beszélnek otthon az emberek. „Vannak olyan szlovák nemzetiségűek, akik otthon magyarul beszélnek, de vannak olyanok is, akik ugyan magyar nemzetiségűek, de magyarul már nem tudnak“ - mondta Bugár Béla a SITA hírügynökségnek.

Bugár: Felgyorsult a szlovákiai magyarok asszimilációja

2011. január 5. - (parameter.sk)

A Híd elnöke, Bugár Béla attól tart, hogy a május 24-én esedékes népszámlálás után kiderül, fogyóban a szlovákiai magyarság. „Azt gondolom, jogos az aggodalom, hiszen gyorsulóban van a természetesen asszimiláció. Pozsony szomszédságában, a Dunaszerdahelyi járásban, például vannak olyan községek, ahol 10 évvel ezelőtt még egyetlen szlovák sem volt. Most már nincs ilyen falu, sok szlovák betelepült a Csallóközbe“ - nyilatkozta a Paraméternek Bugár. Elmondta, a beköltözött szlovák családok és a helybeliek összebarátkoznak, előbbiek szlovák iskolát szeretnének gyermekeik számára, ami természetes. „Ha viszont aztán a szlovákiai magyarok egyre többen adják szlovák iskolába a gyermekeiket, nyilvánvaló, hogy nagyon gyorsan növekszik a szlovák kulturális értékrendet magukénak valló családok száma az addig színtiszta magyar közösségekben is. A magam részéről mindenképpen azt szeretném, ha ez a lemorzsolódás csökkenne. Ebben segíthet az is, hogy a jelenlegi kormány, főként a Híd politikusainak ösztönzésére komolyan elkezdte a nemzetiségi problémák orvoslását. Nem tudom, mennyire befolyásolja ez a pozitív hozzáállás a szlovákiai magyarokat, hogy bátran vállalják nemzetiségi mivoltukat“ - mérlegelt Bugár Béla. Hozzátette, a Híd ezért döntött úgy, hogy kampányoljon népszámlálás előtt, a vonatkozó állami támogatások elosztásánál egyáltalán nem mindegy, hány százalékos magyar népességet állapít majd meg a május 21-én esedékes népszámlálás. Bugár azt is kifejtette, rendkívül károsnak tartja azt a négy évet, amely során a Fico-kormány példátlanul ellenségesen viszonyult a szlovákiai kisebbségekhez, különös tekintettel a magyarokra. „A diszkriminatív nyelvtörvény, a magyar helységnevek írásának tiltása vagy engedélyezése körüli huzavona, Malina Hedvig meghurcolása, a futballszurkolókra támadás a DAC stadionban, tulajdonképpen a félelem atmoszféráját teremtette meg a kisebbségek körében, ami egészen biztosan megmutatkozik majd a népszámlálás eredményeiben“ - hangsúlyozta a pártelnök. Bugár szerint nem igaz, hogy a szlovákiai romák általában magyarnak vallják magukat. „Akad számos olyan ellendrukker, aki ilyesmit terjeszt. Az az igazság, ha a roma szlovákok között él, szlováknak vallja magát, ha pedig magyarok között, akkor magyarnak“ - így Bugár. A Híd elnöke egyébként helyesli, hogy a népszámláláskor nem csupán a nemzetiségre kérdeznek rá, hanem az anyanyelvre is.

A jó kompromisszum

2011. január 13. - (Kocur László - Új Szó)

Csak a kisebbségi kompromisszum a jó kompromisszum - a Koalíciós Tanács keddi ülését követően biztosak lehetünk benne, hogy ezt még a koalíciós „jószlovákok” is így gondolják. Első körben a Kereszténydemokrata Mozgalom ellenállásán elbukott a Most-Híd javaslata a hivatalos nyelvhasználati küszöb 20-ról 10 százalékra való csökkentését illetően. A Szabadság és Szolidaritás álláspontja - mint magyarkérdésekben korábban is - nem egyértelmű, az opportunista Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió pedig valószínűleg örül, hogy a kereszténydemokraták elviszik a balhét, és még legalább a hétvégéig várhatnak azzal, hogy terítsék lapjaikat; mindenesetre, ha Bugár Béla pártelnöknek tárgyalnia kell velük a javaslat támogatásáról, ez azt jelzi, ők sem lelkesednek feltétlenül koalíciós partnerük ötletéért. És jelenleg ők jelentik az alternatívát Ficoval, Slotával (Mečiarral?) szemben... A Most-Híd egyelőre bizakodó, a törvényhozás márciusi ülésén már tárgyalni szeretnének a kisebbségi nyelvtörvényről, kérdés, hogy lesz-e hozzá politikai akarat. Mint a nyelvtörvény módosítása kapcsán az álláspontját négyszer megváltoztató párt elnökétől, Bugár Bélától megtudtuk, akkor nem volt; s az elért eredményt igyekeztek sikerként kommunikálni, feledve a választások előtti-körüli legényes hetykeségüket, mely szerint csak a bírságok eltörlése az elfogadható megoldás. Végül - a Nemzeti Színház előadásának szünetében - nekik kellett visszakozniuk, az egyeztetés, a kompromisszumkészség, így a demokrácia diadalaként prezentálva a megegyezést, és a bírságokat. A (rendszerváltás óta hozott számtalan) kisebbségi kompromisszum után most többségi kompromisszumra lenne szükség, ráadásul egy szimbolikus jelentőségű törvény esetében, mellyel a szlovákok nem vesztenének semmit. A nyelvhasználati küszöb persze jó, hogy van, ami a hivatali írásbeli érintkezést, az utcanévtáblákat, az önkormányzati ülések nyelvét stb. illeti, ugyanakkor tipikus szlovákiai félmegoldás, mert az erről szóló törvény egy más helyen azt is kimondja, hogy az állam- vagy közigazgatási dolgozó nem köteles ismerni a kisebbségi nyelvet, és nem úgy tűnik, hogy ezen változtatni kívánnának. Azaz a kisebbséginek vagy szerencséje van, és olyan hivatalnokra akad, aki ismeri a kisebbségi nyelvet, vagy - küszöb ide vagy oda - beszélhet szlovákul. A Most-Híd kisebbségi kérdésekben eddig elért eredményeit látva jogosan lehetnek kétségeink Rudolf Chmel kétoldalú tárgyalásainak sikerét illetően. Félő, hogy a koalíciós „jószlovákok” sem fogják (akarni) megérteni, miről szól a nyelvhasználati küszöb intézménye, vagy ha igen, akkor sem fogják támogatni, azt gondolva: kompromisszumot kötni a kisebbségeknek kell.

Nem tudott megegyezni a szlovák kormánykoalíció a nyelvtörvényről

2011. január 11. - (mti / hirado.hu)

Nem egyezett meg a kisebbségi nyelvhasználati küszöb csökkentésében a szlovák kormánykoalíció. A Híd javaslatáról - miszerint a kisebbségek már ott is használhassák nyelvüket, ahol arányuk eléri a lakosságon belüli 10 százalékot, a korábban meghatározott 20 százalék helyett - Rudolf Chmel, a párt alelnöke, emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes külön-külön fog tárgyalni az egyes pártokkal. „Szeretnénk olyan megállapodást kötni, hogy a törvényjavaslatról első olvasatban a parlament márciusi ülésén tárgyalhassunk” - mondta újságíróknak Bugár Béla, a Híd elnöke. A magyar-szlovák polgári párt javaslatát a három partnerpárt közül a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) nyíltan ellenzi. Ján Figel pártelnök a koalíciós tárgyalások után csak annyit mondott, hogy „megpróbálunk egyetértésre jutni”. A Híd és a KDH között nyílt ellentét van a szlovák állampolgársági törvény tervezett módosítása ügyében is. A két párt képviselői erről is tárgyalni akarnak. A koalíción belül egyetértés van abban, hogy hatályon kívül kell helyezni az előző, Robert Fico vezette balközép kormányzat által keresztülvitt módosítást, miszerint elveszíti szlovák állampolgárságát az, aki felveszi egy másik ország állampolgárságát. Ezt a mai koalíció elfogadhatatlannak tartja. A KDH ugyanakkor azt javasolja: az új módosításban rögzítsék, hogy kettős állampolgárok nem tölthetnek be bizonyos tisztségeket, illetve nem dolgozhatnak például a rendőrségnél vagy a hadseregnél. Ezt viszont a Híd ellenzi. Bugár szerint a két párt eltérően értelmezi a Szlovákia iránti lojalitást. „Kompromisszumra van szükség, s ez lehetséges” - vélekedett Bugár. Figel leszögezte: a KDH a vita korrekt megoldásában érdekelt.

Módosult a státustörvény

2011. január 8. - (mti)

A kettős állampolgárság megszerzése után sem esnek el az eddigi támogatásoktól a magyarigazolvánnyal rendelkezők a státustörvény módosításának köszönhetően - mondta el Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. Az eredeti törvényszöveg azt tartalmazta, hogy aki magyar állampolgár, vagy folyamodik az állampolgárságért, az nem lehet alanya a státustörvénynek, azaz számára az oktatási-nevelési és egyéb támogatások nem járhatnak. A tavaly év végén hozott módosítással ezt megszüntették, az állampolgárság megszerzése után sem esnek el az érintettek a támogatásoktól - hangsúlyozta, hozzátéve: a honosítási törvény életbe lépésével nem szerették volna, ha diszkrimináció éri a magyarokat. A döntés mintegy kilencszázezer embert érint, napjainkig ennyien igényeltek magyarigazolványt. „Azt szeretnénk, ha a szomszédos országokban élő magyarok juthatnának hozzá azokhoz a támogatásokhoz, kedvezményekhez, amelyek a státustörvényben vannak, ők azok akiknek erre szükségük van, s a magyar kormány őket szeretné segíteni” - fogalmazott Répás Zsuzsanna, hozzátéve, a támogatás feltétele ezentúl az, hogy valaki a szomszédos államokban éljen, s magyar ajkú legyen, de akár magyar állampolgár, akár nem, igényelheti a támogatást. A kedvezmények köre nem változott, minden juttatás ugyanúgy jár majd mint eddig - jegyezte meg. Kitért arra is, hogy több helyen - így például Kárpátalján - elterjedtek olyan hírek, hogy az állampolgárság miatt nem járnak majd a juttatások. Ezeket a téves információkat szeretnék eloszlatni, hogy ne érezzenek akadályt az ott élő magyarok az egyszerűsített honosítás kérelmezésében - emelte ki. A technikai módosítás mellett újdonság, hogy az oktatási-nevelési támogatás éves, húszezer forintos összege az óvodások után is jár ezentúl. Az iskolások után ezenfelül egy kétezer forintos taneszköz vásárlási támogatást is utalnak. Répás Zsuzsanna hangsúlyozta: szigorúbban szeretnék azt venni, hogy ki kapja meg ezeket a támogatásokat. Annak jár ez a juttatás, aki valóban magyar iskolába járatja a gyermekét - szögezte le, kiemelve: ennek a kedvezménynek az a célja, hogy a magyar nyelvű iskoláztatást segítse. Megjegyezte: a szórványterületeken, ahol nem elérhető a magyar iskola, szóba jöhetnek egyéb formák, mint például hétvégi magyar iskola.

Kettős állampolgárság: Gesztus vagy játszma

2011. január 8. - (Papp Sándor Zsigmond - Népszabadság)

Pedig milyen jó lett volna egy hónapig csak csendben örülni. Örvendeni annak, hogy bár jobbára csak gesztusértéke van, s leginkább az érzelmekre hat, de mégis magyar állampolgár lehet az, akit a történelem megfosztott ettől az egyszerű, ám mégis bonyolult hovatartozástól. Identitásának egyik alapvető részétől. Tudom, nem könnyű ezt a hazaérkező érzést megmagyarázni egy olyan magyar embernek, aki világéletében anyanyelvén vette a kenyeret a sarki közértben. Akit nem úgy írt körül a hatóság, hogy Romániában élő magyar nemzetiségű román állampolgár (röviden: rommagyar). Pláne azért nehéz, mert a politika mindent elkövetett, hogy a szavakra rátegye a maga súlyait. Nem vagyok naiv: a körülírás nyilván most is megmarad, de a „magyar” benne legalább egyszerűsödik. Még akkor is, ha majd az, aki élni kíván vele, tapodtat sem mozdul szűkebb hazájából. Csakhogy a politika most sem kívánja érintetlenül hagyni ezt az örömöt. Azonnal a maga hasznát keresi benne. Egyre inkább erősödnek ugyanis azok a hangok, amelyek választójogot is kapcsolnának a most megszerezhető állampolgársághoz. Nem kell itt Mikola István szavait idéznünk, hogy belássuk, mi is lenne ennek a hozadéka. Igen hosszú távra. Csakhogy ezzel máris súlyos árny vetülne a nemzetegyesítő gesztusra: nem eleve egy politikai játszma eszköze volt az elvi döntés? Nem trójai faló az ajándék? Hiszen nyilvánvaló, hogy egy szavazás esetén nem az erkölcsi megfontolás, hanem egy másfajta érzelem, a hála vezetné a kezeket. (Netán a bosszú. Ugyanis a szocialisták által vizionált sok millió román munkavállaló rémképe sokáig sajogni fog még. Talán most látni, milyen súlyos hiba volt efféle ostobaságokkal előállni.) Viszont így már nehéz lenne elűzni a gyanút, hogy nem a honosítás volt a cél, nem az egyes ember volt fontos az anyaországnak, hanem csak a jó helyre tett voks. Nem az ország, hanem egy politikai párt érdeke diktált. Vajon ekkor is jólesne a gesztus? A választójog további kérdéseket is felvet. Vajon akkor a magyarországi kampány és annak hangulata végképp átköltözne Erdélybe, a Vajdaságba, a Felvidékre? Hogy a pluralizmus végképp megosztottságba, a sokszínűség az itt jól ismert szakadékokká váljon? Mennyiben rontaná egy állandósuló kampányhangulat az ottani magyarság érdekeinek érvényesítését, hiszen sok esetben egységesen kell fellépniük a többségi akarattal szemben. Mennyire értené egy csíkszeredai székely ember a magyar nyugdíjvitát? Pedig hát erről is szavazna majd... És mit érezne mindebből a bőrén? A hétköznapokban? Az ő életét csak érintené a döntés, a miénket meghatározná. Az effajta lehetőségnek, jognak csak úgy van értelme, ha kötelezettségekkel is jár. Az adja meg súlyát, tartását. Ha döntésének következményeit meg tudja osztani a többiekkel. Velünk. Ez a választás igazi felelőssége. Ehhez nem akármilyen bölcsességgel kellene rendelkeznie a példaként felhozott székely embernek. Okosan navigálni a román és a magyar érdekek között, jól választani itt és ott, s lehetőleg úgy, hogy egyik se oltsa ki a másikat. Egyik se forduljon a másik ellen. Mert a végén könnyen lehet majd, hogy sehol sem lesz otthon.

Kettős állampolgárság: Szlovákiában délre néznek

2011. január 6. - (Szilvássy József - Népszabadság)

Északi szomszédunknál egyelőre aránylag kevesen, mintegy százan kértek időpontot hazánk pozsonyi nagykövetségén, illetve a kassai főkonzulátuson a visszahonosítással kapcsolatos tennivalók intézésére. Értesüléseink szerint ennél jóval több azoknak a szlovákiai polgároknak a száma, akik hasonló szándékkal a határ menti magyarországi települések anyakönyvi hivatalaiban jártak, illetve oda készülnek. Komáromban már az új esztendő első munkanapján sokan érkeztek a túloldalról. A legtöbben információt kértek az állampolgárság megszerzésének folyamatáról, néhányan azonban már internetről letöltött, kész adatlappal és más dokumentumokkal érkeztek. Az előbbiek közé tartozott Boldoghy Olivér révkomáromi színművész, aki jelenleg a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színházban vendégként Csehov Ivanovjában játszik Lebegyev szerepében. - Nem tart vissza Robert Fico egyelőre még hatályos ellentörvénye sem, nem akarok én ezzel elérni semmit, csupán az érzelmi kötõdés miatt értékes számomra a magyar állampolgárság. Felemelő érzés lesz, ha a honosítás révén magyarként az anyaországban is számon tartják majd a családomat - nyilatkozta miután megkapta a szükséges nyomtatványokat. Több dunaszerdahelyi és más csallóközi polgár Győrött járt, illetve oda készül csütörtökön Vízkeresztkor, amely Szlovákiában államünnep. - Az ottani hivatal közelebb van a lakóhelyünköz, mint a pozsonyi konzulátus, ezért is választottuk ezt a lehetőséget - közölte érdeklődésünkre Csörgő Ignác bősi lakos. Ugyanezt a megoldást fontolgatja a Losonchoz közeli Kalondán élő Papp Andrea is, aki Salgótarjánban kívánja elintézni a szükséges teendőket. - Az egyetemes magyar nemzethez tartozom én is. Ezt a kötődésemet erősítette meg a magyarigazolvány, rövidesen pedig ugyanezt jelképezi a kettős állampolárság is. Sok szlovák barátom van, akiknek elmondtam, mit tervezek. Ők is természetesnek tartják ezt a szándékomat - közölte. A lévai Dolník Erzsébet a Felvidek.ma internetes portálon megjelent jegyzetében közölte, hogy a kettős állampolgársággal szülei példáját követi:, „akik magyarnak születtek, nem reszlovakizáltak, ebben a kérdésben sosem nézték mi a hasznos, természetes volt számukra, hogy magyarok is maradjanak, velünk, gyermekeikkel együtt. Nem szeretném szégyellni magam a sírjuknál“ - vallotta meg a Magyar Koalíció Pártjának volt parlamenti képviselője.

A magyar lét terhe

2011. január 4. - (Tokár Géza - Új Szó)

Az utóbbi napok eseményei is bizonyították, nem kell az SNS és látványos nemzetiségi feszültség ahhoz, hogy a szlovákiai sajtóban kiemelt helyen szerepeljen Magyarország és a felvidéki kisebbség helyzete. Elég szemlézni a politikusok újévi megnyilvánulásai közt: Robert Fico a szlovákiai magyarok lojalitását dicséri és gesztusokat tesz a Híd felé, Bugár Béla a Fideszt és a hozzá csapódó MKP-t bírálja, Berényi József pedig korábbi ígéretének megfelelően bejelentette, kérvényezi Budapesttől az állampolgárságot. Három olyan magyar vonatkozású nyilatkozat, amelyek egyenként is komoly felzúdulást okoznának. Eközben a médiatörvény elfogadása és az uniós elnökség átvétele miatt rengeteg bírálat zúdul Magyarországra, a sok kritika pedig a szlovákiai médiában is komoly teret kap, méghozzá joggal. Nagyobb baj, hogy a bírálatok fényében megváltozik a szlovákiai politikusok üzeneteinek hatása és értelmezése. Másfél évtizede, a mečiarizmus sötét éveiben nem lett volna kérdés, hogy Berényi gesztusa Magyarország felé pozitív üzenetet hordoz. Nem lett volna kétséges, hogy Fico kijelentései a magyarok Szlovákia iránti lojalitásáról üres szólamok, és sokkal erősebb kritikát kapott volna a Budapesttől való éles elhatárolódás is. Komoly gondot jelent, hogy a magyar kormányok sorozatos rossz döntései nyomán Magyarország már nincs erőpozícióban. A két szocialista kormány ideje alatt a gazdasági erőfölény veszett el Szlovákiával szemben, jelenleg, az Orbán-kormány autoriter döntései nyomán pedig a szellemi és az erkölcsi fölény, a „jobb és elviselhetőbb” Magyarország illúziója tűnik el rohamosan gyorsuló ütemben. Márpedig a felvidéki magyarság megmaradásában nem kis szerepet játszik az a tudat, hogy valaki olyan közösség tagjának mondhatja magát, amely többet és jobbat jelent, mint amit Szlovákia adni képes. Nyílt titok, hogy a szlovákiai magyar kisebbség válságban van. Lélekszáma rohamosan csökken, széles körben vállalhatóvá és kívánatossá váltak a többségi nemzettel kötött kompromisszumok, komoly hiányosságokkal, minőségi gondokkal küzd a politikai és társadalmi elit. Ilyen körülmények között végzetes hatása lehet annak, ha még a hátország is összedől - márpedig ebben a pillanatban nem látszik, hogy Magyarország miként lábalhat ki egyre súlyosabb problémáiból. A jelenlegi helyzet következménye, hogy ellenszélben kell megvédeni és megmagyarázni a magyar kormány valóban jó szándékú intézkedéseit, például a kettős állampolgárság intézményét, amely - bármilyen furcsa is ezt kimondani bő fél évvel a kormányváltás után - minden gyermekbetegsége ellenére az Orbán-kormány eddigi legjobb kezdeményezésének bizonyult. A határon túli magyarokon mégsem fog segíteni. Számukra egy gazdaságilag erős, belharcoktól nem sújtott Magyarország jelenthetné a kiutat. Azt az igazodási pontot, amire fel lehetne nézni.

Lélektani határ alá süllyedhet a szlovákiai magyarok létszáma

2011. január 4. - (sita / parameter)

Attól tart Berényi József, a Magyar Koalíció Pártja elnöke, hogy a május 21-én esedékes népszámlálás után kiderül, kevesebb magyar nemzetiségű állampolgára van Szlovákiának, mint tíz évvel ezelőtt. Kattintson és nézegessen képeket is!“A közvélemény-kutatások és saját tapasztalataink is jelzik, hogy kevesebb lesz Szlovákiában a magyar, mint tíz évvel ezelőtt. Attól tartok a szlovákiai magyarok létszáma az 500 ezres lélektani határ alá süllyed“, nyilatkozta Berényi a SITA hírügynökségnek kedden. Közölte szerinte négy okra vezethető vissza ez a helyzet. Az első a közép-európai országokat általában jellemző népszaporulat-csökkenés. A második ok a migráció. A harmadik ok pedig az, hogy más országokban, Magyarországon például jobban érzik magukat a magyarok, mint Szlovákiában. Ráadásul, most, hogy EU-tagország lett Szlovákia, sokkal könnyebb külföldre vándorolni. A negyedik ok az asszimiláció. Tapasztalataink szerint a vegyes házasságok nagy részében a gyermekek már szlovák nemzetiségűek lesznek“ jelentette ki az MKP elnöke. Részben az is okozhatja a magyarok létszámának csökkenését, hogy a romák is inkább romának jelentkeznek, mintsem magyarnak. Ez azonban nem mérvadó. Berényi szerint a népszámlálás több szempontból is fontos. Elsősorban a kisebbségi kultúrára szánt állami támogatások mértéke függ az adott kisebbség létszámától. Jelenleg a vonatkozó törvény szerint ott, ahol a kisebbség számaránya eléri, vagy meghaladja a 20 százalékot, hivatalos nyelvnek számít a kisebbségi nyelv is. „Néhány városban azonban komoly problémák adódhatnak, mivel az állami és megyei hivatalokkal nem csupán az adott város polgárai, hanem a vonzáskörzetébe tartozók is kapcsolatba kerülnek. Olyan községek lakó is, ahol a magyarság számaránya akár a 90 százalékot is megközelíti. A vonatkozó törvény ezért rossz, hiszen a 20 százalékos nemzetiségi arányszám konkrétan mindössze az adott városra vonatkozik. Ha viszont az ilyen városokban 20 százalék alá csökken a magyarok számaránya, már nem használhatják hivatalosan az anyanyelvüket az olyan vonzáskörzetükbe tartozó falvak magyar lakói sem, ahol a számarányuk meghaladja akár a nyolcvan százalékot is“, figyelmeztetett Berényi. A pártelnök szerint a szlovákiai magyar politikusok feladata is, hogy elérjék, ne Magyarországon keressenek munkát a szlovákiai magyarok, hanem Szlovákiában. „Ezért gondoljuk, hogy többet kell tennünk a kisebbségi jogok kiszélesítéséért, és az sem mindegy, milyen a politikai légkör, hiszen egyértelmű, hogy a Fico-kormány konfrontatív politizálását nehezen viselték a szlovákiai magyarok. Ilyen esetben pedig sajnos az identitásváltás is felmerülhet megoldásként” - így Berényi. Az MKP népszámlálási kampányának Berényi szerint arra kell építenie, hogy jó magyarnak lenni Szlovákiában, hiszen, amint aláhúzta „a számtalan hátránnyal szemben előnyök is vannak“. Berényi előnynek minősítette, hogy a szlovákiai magyar három nemzet (a magyar, szlovák és cseh) kultúrájából is meríthet, és ugyanez vonatkozik a gazdasági lehetőségekre is.

Martonyi János: Nem lesz konfliktus Szlovákiával

a kedvezményes honosítás miatt

2011. január 5. - (InfoRádió)

A határon túl élők számára biztosított magyar állampolgárságnak óriási lelki és érzelmi jelentősége van - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Martonyi János külügyminiszter, aki arról is beszélt, hogy több pozitívuma is lehet Magyarország számára, ha kiállja a féléves uniós elnökség próbáját. A kedvezményes honosítási eljárást hétfő estig több mint négyszázan kérték, a legtöbben Szabadkán, Csíkszeredában, valamint Kolozsvárott - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Martonyi János, hozzátéve: az első napok tapasztalatai azt mutatják, hogy a kérdésnek óriási lelki és érzelmi jelentősége van. A külügyminiszter szerint a Felvidéken viszonylag kevesen fogják igénybe venni a kedvezményt, mert gyakorlati jelentősége főleg Szerbiában és Ukrajnában van. Éppen ezért úgy véli, Szlovákiával a kedvezményes honosítás miatt nem lesz konfliktus. Kiemelte: a korábban megfogalmazott aggodalmak alaptalanok voltak, hiszen arról van szó, hogy a magyar identitásukat átérző emberek ne legyenek megfosztva attól a lehetőségtől, hogy a magyar állampolgárságot anélkül felvegyék, hogy letelepednének Magyarországon. Mindenki be fogja látni, hogy aggodalomra nincs ok, nincs magyar irredentizmus. A józanul gondolkodó szlovák politikusok tisztában vannak azzal, hogy Magyarország semmiféle veszélyt nem jelent a számukra - fogalmazott. Martonyi János elmondta azt is, hogy a szavazati jog megadása egy következő lépés lesz, és „ez az a kérdés, amelyet most még nem kell eldönteni”. Meg kell vizsgálni, hogy más országokban ez hogyan működik - tette hozzá. Magyarország január elsejével vette át az Európai Unió soros elnökségét. Ennek kapcsán Martonyi János azt mondta: a siker függ a kommunikációtól és a benyomásoktól, de vannak objektív mércék is. Ha például sikerül elfogadtatni azt a hat jogszabályt, amely erőteljesebbé és hatékonyabbá teszi a gazdaságpolitikai együttműködést, akkor az komoly eredményként könyvelhetnénk el, de sikernek fog számítani a Duna-stratégia és a roma integrációra vonatkozó európai keretstratégiák elfogadása is. Martonyi János hangsúlyozta: az uniós elnökség hozama lehet a kormányzati és közigazgatási kultúra javulása. Kulturális injekciót kap a magyar közigazgatás, amelyre elég nagy szüksége van - tette hozzá. Sokan mondják azt, hogy a soros elnökség ideje alatt tanulja meg egy ország, mi is valójában az európai integráció és hogyan működnek az európai intézmények. Ha a hat hónapot túléli az ország és kiállja a próbát, akkor érett tagja lesz az integrációnak - hangoztatta a külügyek vezetője. A válságadókkal terhelt vállalatok uniós panaszáról Martonyi János azt mondta: a Bizottság megvizsgálja, történt-e az adó kivetésével közösségi jogsértés, és ha igen, akkor megindítja a kötelességszegési eljárást. Önmagában az, hogy különadót szab ki egy tagállam, nem érinti az uniós szabályozást, mert az adórendszer nemzeti hatáskörbe tartozik - emlékeztetett a politikus, aki kiemelte: ha elindul az eljárás, akkor az az év végéig biztosan nem fog lezárulni, és a végső szót az Európai Bíróság mondja majd ki.

Ilyen már régen volt: Hozzánk jöhetnek a szlovákok tankolni

2011. január 5. - (hvg.hu)

Az adóemelések miatt történelmi csúcsra emelkedtek a szlovákiai üzemanyagárak is, így az ottani autósok - legalábbis a határmenti régiókban - a lengyel, sőt, a magyar kutak felé kacsintgathatnak - írja a Napi Gazdaság mai száma. A Radičová-kormány adóemelései miatt 2011 januárjától történelmi csúcsra emelkedtek a szlovákiai üzemanyagárak. „A benzin literje a hazai üzemanyagtöltő állomásokon átlagosan 6,5, a gázolajé 6 centtel drágult december végéhez képest” - jelezte a natankuj.sk hírportál (ez a holtankoljak.hu szlovák megfelelője). Az áremelésekhez a 19 százalékos áfakulcs 1 százalékpontos növelésén kívül a bioüzemanyagok adókedvezményeinek a felszámolása és az ágazatot sújtó egyéb illetékek bevezetése is hozzájárult. Ennek hatására a 95-ös oktánszámú benzin literje átlagosan 1,33 euróra, a gázolajé pedig 1,21 euróra ugrott. A Markíza szlovák kereskedelmi televízió hétfő esti híradásában megszólaltatott autótulajdonosok szerint akik megtehetik, azok Lengyelországba mennek át tankolni, ahol a benzin literje átlagosan 15 centtel olcsóbb, sőt, olyan is akadt, aki Magyarországot említette. Ennek van is valóságalapja, hiszen hiába van szintén csúcson a magyar üzemanyagár, a szlovák árszint immár az itteni átlagot is felülmúlja. Igaz, a lengyel példában említett, nagyjából 40 forintnak megfelelő 15 eurócentnél jóval kisebb a differencia. A kedd este érvényes 278 forintos euró-eladási valutaárfolyammal számolva ugyanis a benzin átlagára Szlovákiában 369,70, a gázolajé pedig 336,40 forintnak felel meg, míg idehaza - a holtankoljak.hu adatai szerint - 361, illetve 351 forint a középérték - írja a Napi Gazdaság.

TÁRKI: A kisebbségi magyarok zenei mindenevők

2011. január 4. - (mti)

Az Európai Unió keleti határán élő nemzeti kisebbségek közül az ukrajnai és a szlovákiai magyarok szeretik a legjobban a zenét, míg a magyarországi szlovákok szeretik legjobban a többségi társadalom zenéjét - állapította meg a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet részvételével zajló összehasonlító kutatás. Az elemzés szerint a kelet- és közép-európai kisebbségek többsége jobban szereti saját zenéjét a többségi társadalom zenéjénél, csak néhány esetben találunk kivételt ez alól: ilyenek az Oroszország kalinyingrádi régiójában élő litvánok, a Fehéroroszországban és Ukrajnában élő lengyelek, valamint a magyarországi szlovákok is, akiknek harmada kedveli csak a magyar, s csupán ötöde szereti csak a szlovák zenét (a fennmaradók tehát mindkettőt vagy egyiket sem szeretik). A kutatásból az is kiderül, hogy az EU keleti határain élő nemzeti kisebbségek közül az ukrajnai és szlovákiai magyarok, illetve a Lengyelországban élő ukránok a zenét általában sokkal jobban szeretik a többi kisebbséghez viszonyítva. Legkevésbé muzikálisak a kalinyingrádi régióban élő litvánok és a Fehéroroszországban élő lengyelek. Ebben természetesen számos összetétel-hatás - így például az adott kisebbség életkori összetétele - is szerepet játszik. A kérdőíves felmérés 2009 végétől 2010 tavaszáig készült országonként és kisebbségenként 400-800 fő megkérdezésével. A zenét három kategóriára osztották fel: a többségi társadalom zenéjére, a kisebbségi társadalom zenéjére és globális zenére - tájékoztatott Bernát Anikó, a TÁRKI kutatója.

Négy tévhit a két- és többnyelvűségről

2010. október 7. - (Takács Boglárka - nyest.hu)

Négy gyakori tévhit részletes cáfolata. Tényleg butábbak-e a kétnyelvű gyerekek, vagy épp ellenkezőleg? Összekeverik-e a szavakat a többnyelvű felnőttek - és ha igen, szándékosan vagy véletlenül? Ritka dolog-e a többnyelvűség? Végül, de nem utolsósorban: mi köze mindehhez a Fülöp-szigeteki Megasztár nyerítő transzvesztitájának? A legelterjedtebb nyelvvel kapcsolatos tévhiteket cáfoló sorozatunkban ezúttal a többnyelvűségről lesz szó. Lassabban fejlődnek-e a gyerekek kétnyelvű környezetben? Összekeverik-e a szavakat a többnyelvű felnőttek? Miért érdekes a Fülöp-szigeteki Megasztár?

1. tévhit: A többnyelvűség igen ritka, kivételes eset

Habár a mai Magyarországon valóban nem túl gyakori a többnyelvűség (azért természetesen létezik), a világ népességének többsége nem egynyelvű környezetben él! Számos földrajzi területen több helyi nyelv is megtalálható, amelyek egymással is szoros kapcsolatban vannak. Emellett a gyarmatosító világhatalmak is rendszerint saját nyelvüket tették hivatalossá a kolóniákon, aminek számos máig tartó következménye adódik: mi is több ízben írtunk például az afrikai irodalmakban fellépő helyi nyelv és a gyarmatosító nyelv ellentétről.

2. tévhit: A többnyelvű gyerekek lassabban fejlődnek, és egyik nyelvet sem tanulják meg rendesen

Sokan úgy vélik, hogy a többnyelvűség tulajdonképpen hátrány: a gyerekek összezavarodnak és végeredményképp kevesebbet tudnak, mint egynyelvű kortársaik! Valójában a többnyelvűség inkább előnyökkel jár. Ezek az emberek általában több kultúrában is otthonosan mozognak. (Habár léteznek ellenpéldák: a svájciak rendszerint többnyelvűek, de azonos kultúrájúak.) A többnyelvűség a gondolkodásra is pozitív hatást gyakorol. Ezek a beszélők kreatívabbak, jobban képesek a félrevezető információk figyelmen kívül hagyására, és hatékonyabb a viselkedésszervezésük. Valószínűleg mindez azért van így, mert az, hogy a nyelvek közül a beszédfolyamat minden pontján folyamatosan választani kell, növeli az agy végrehajtó-ellenőrző funkciójú részeinek (elsősorban a prefrontális területeknek) a teljesítményét. A kedvező hatások már kisgyermekkorban megjelennek, és később is fennmaradnak; sőt arra is vannak adatok, hogy az időskorral együtt járó szellemi hanyatlást csökkenti a többnyelvűség. A szülőknek nem érdemes tehát aggódniuk, még akkor sem, ha azt látják, hogy gyerekük összekeveri a nyelveket, ez ugyanis a korai fázisokban teljesen természetes. Teljesen fölösleges - sőt inkább káros! - kivárni, amíg az egyik nyelven már jól beszél a gyerek, mielőtt a másikkal szembesítjük. Többnyelvű környezetben csakúgy, mint egynyelvűben, a folyamatot nagymértékben elősegíti a változatosság. A kiejtés szempontjából szintén a minél korábbi időpont a kedvező.

3. tévhit: A többnyelvű emberek összekeverik a nyelveiket

Ez az elképzelés két forrásból táplálkozik. Mint már említettük, a gyermekkori nyelvelsajátítás során valóban feltűnik, hogy a gyerek szabadon keveri a környezetében beszélt nyelveket. Ezt azonban kinövi. Igen ám, de gyakran tapasztalhatjuk, hogy többnyelvű felnőttek különböző nyelveket használnak akár egy mondaton belül is. Például a következő, Fülöp-szigeteki zenés tehetségkutató videóban nem csak a versenyző, hanem a zsűri és a narrátor beszédmódjára is ez jellemző, angol és tagalog elemekkel (ettől függetlenül is érdemes megnézni): Ezt a jelenséget a nyelvészek kódváltásnak nevezik, és akkor lehet megfigyelni, ha az adott beszélők azonos többnyelvű környezetben élnek. Ilyenkor gyakori, hogy mindig abból a nyelvből merítenek kifejezéseket, amelyik megítélésük szerint jobban illeszkedik a helyzetre. A kutatók több különböző elméletet dolgoztak ki annak a megválaszolására, hogy ez a választás pontosan milyen szempontok szerint történik, de abban egyetértenek, hogy a kódváltás nem negatív dolog, hanem a többnyelvűség természetes része. Sajnos sokan ideológiai megfontolásból ellenzik a kódváltást, és ezzel elbátortalanítják a beszélőket: például ez a helyzet az oroszországi kisebbségek esetében is.

4. tévhit: A többnyelvű felnőttek egyformán beszélik mindegyik nyelvüket

Habár a fentebbiekből úgy látszik, hogy a téves elképzelések Magyarországon általában negatívak, az ellenkezőjére is akad példa: sokan úgy gondolják, hogy a kétnyelvűek mindkét nyelvüket teljesen egyformán beszélik, azonnal és erőfeszítés nélkül tudnak fordítani egyikről a másikra. A valóságban ez nincs így, több okból is. A többnyelvű beszélők általában a nyelveiket más-más feladatra használják: például gyakori a család vs. környezet szembeállítás. A magyarországi cigány (romani vagy beás) - magyar kétnyelvű beszélőkre is az jellemző, hogy míg otthon, magánéletükben cigány nyelvüket használják, az iskolában, hivatalos ügyek intézésekor, vagy egynyelvű beszélőkkel való kapcsolatukban a magyart használják. De ugyanez mondható el például az Egyesült Államokban élő magyar származású lakosokról is: a családban magyarul beszélnek, környezetükkel angolul. Az efféle funkciómegosztásból adódik, hogy a két (vagy több) nyelvet az adott beszélő nem feltétlenül tudja egyformán használni. Habár elvben minden nyelv minden jelentés kifejezésére tökéletesen alkalmas, a gyakorlatban hiányozhatnak a konkrét szavak, szófordulatok, vagy a beszélő nem ismeri őket: például egy amerikai magyar az angolul tanult szakmája magyar szakkifejezéseit. Az is lehetséges, hogy a nyelv elemei nem bírnak megfelelő érzelmi jelentéssel: a többnyelvű emberek gyakran számolnak be arról, hogy érzelmeiket egy bizonyos nyelven szeretik, tudják a legjobban kifejezni. (Ez nem feltétlenül az, amelyiket előbb sajátítottak el, vagy amelyiket a családban használnak!) Gyakori az is, hogy más kulturális normák kapcsolódnak a nyelvekhez - ebből eredhet az a Magyarországon talán kevésbé elterjedt tévhit is, hogy „más személyiségűek” lesznek a beszélők a váltáskor.

A gyerekek kétnyelvűségének titka

2010. július 12. - (nyest.hu)

A Többnyelvű Gyerekek Szövetségének alapítója több tanácsot is ad, hogy hogyan nevelhetjük gyermekünket leghatékonyabban két- vagy többnyelvűre. Akár apró hátrányai is lehetnek a gyerekek többnyelvű nevelésének, de egy tagadhatatlan óriási előnye, hogy a gyermek két vagy több nyelvet is anyanyelvi szinten fog elsajátítani. Mit kell, és mit nem szabad olyankor tenni, ha valaki eldöntötte, hogy két- vagy többnyelvű környezetben neveli fel gyermekét? Ezekre a kérdésekre ad három-három választ a Többnyelvű Gyerekek Szövetségének (Multilingual Children’s Association) alapítója, Christina Bosemark, két háromnyelvű kislány édesanyja. - Kezdjük el azonnal! A legjobb születéskor azonnal elkezdeni a többnyelvűnevelést. - Legyünk kitartóak! A gyerekek többnyelvűre nevelését egy 18 éves feladatnak kell felfogni. Ez inkább a szülőknek egy megmérettetés …. A gyerekek nem szenvednek közben. - Minél több nyelvi hatásnak tegyük ki a gyermeket az összes érintett nyelv esetében! Ha a szülők egynyelvűek, akkor oktató DVD-vel és dalokkal is érdemes ismertetni az új nyelvet. A legjobb egy idegen nyelvű dada, vagy egy kéttannyelvű óvada, iskola, ha a szülők megemgedhetik. Ne… - Nelegyenek irreális elvárásaink! Ahhoz, hogy anyanyelvi szinten sajátítson el egy nyelvet egy gyermek, ahhoz nagyon sok időt kell a nyelvi környezetben eltöltenie. A nappalok legalább egy harmadát kell egy-egy nyelvvel eltölteni a gyerekeknek Bosemark szerint, hogy anyanyelvi szinten ívódjon beléjük az a nyelv. Így a négynyelvűség elvárása például már irreálisnak mondható. - Ne mondjunk nemet, ha igazi van a gyermekünknek! Ha mindkét szülő „water”-nek nevezi a vizet egy spanyol nyelvkörnyezetben, de a gyermek mégis inkább az „aqua”-t használja, ne javítsuk ki. Ne azt hangsúlyozzuk, hogy az adott nyelvben nem az a helyes szó, hanem méltányoljuk, hogy annak az általa használt szó is a megfelelő jelentést hordozza. - Neaggódjunk! Az anekdoták szerint a kétnyelvű gyermekek lassabban sajátítják el a nyelveket, de Bosemark tagadja ezt. Egyszerűen arról van szó, hogy egyszerre két párhuzamos utat járnak be. De ne aggódjunk, kibírják, mert gyerekek!

Könnyebben tanulnak a kétnyelvű gyerekek

2009. július 15. - (mti)

A kétnyelvűen felnövő gyerekek rugalmasabbak a tanulás terén, legalábbis, ha nyelvi szerkezetekről van szó - derítették ki olaszországi kutatók. Kovács Ágnes és Jacques Mehler, a trieszti International School for Advanced Studies (SISSA) kutatói annak jártak utána, hogyan tudják a kétnyelvű családok gyermekei megtanulni mindkét nyelvet ugyanannyi idő alatt, mint más családokéi csak egyet. Tizenkét hónapos gyermekeknél mérték fel, hogy mennyire képesek elkülöníteni nyelvi szerkezeteket. Képernyő elé ültetve háromtagú hangsorokat játszottak le nekik, olyanokat, mint „lo-ba-lo” (ABA) vagy „lo-lo-ba” (AAB). Az első menetben a gyerekek megtanulták összekapcsolni a szavakat a képernyőn megjelenő képekkel. Az ábra a szó szerkezetéhez igazodva a képernyő bal vagy jobb sarkában jelent meg. A második menetben új, AAB, illetve ABA szerkezetű szavakat választottak ki, a kép azonban elmaradt. A kutatók megfigyelték, hogy a gyerekek a képernyő mely pontjára szegezték tekintetüket. Az egynyelvű gyerekek csak az AAB szerkezetű szavaknál pillantottak a képernyő megfelelő sarkába, a kétnyelvűek azonban mindegyik szótagvariánsnál a helyes irányba néztek - írta a Die Welt című német lap internetes kiadása a Science című amerikai szaklapban közzétett eredményekről beszámolva. A kutatók ebből arra következtettek, hogy a kétnyelvű gyerekek képesek egyszerre két nyelvi mintát elsajátítani, és a képernyő megfelelő sarkával párosítani. Az egynyelvűeknek azonban ez csupán egy nyelvi mintával sikerült. Korábbi kutatásokból az is ismert, hogy a kétnyelvű gyerekek más területeken is előnnyel rendelkeznek. „Egyebek között jobban el tudják nyomni a korai viselkedésmintákat, és új szabályokat elsajátítani” - fejtette ki Kovács. - „A kétnyelvű négyévesek képesebbek új kritériumok szerint, például a korábbi forma helyett a szín alapján elrendezni a kártyákat. Az egynyelvű gyerekek erősebben ragaszkodnak az első szabályhoz.” A kutató nem állítja, hogy a kétnyelvű csemeték általában könnyebben tanulnának. Abban azonban hisz, hogy kognitív és nyelvi képességeik között van összefüggés - és hogy ez az összefüggés teszi lehetővé a számukra a látszólag lehetetlent, vagyis azt, hogy ugyanolyan gyorsan sajátítsanak el két nyelvet, mint mások egyet. Hogy közben mi megy végbe a gyerekek agyában, továbbra is rejtély marad. A nyelvészek úgy vélik, hogy a kétnyelvű gyerekek mindkét nyelv számára csupán egy idegsejthálózatot hoznak létre az agyukban, és még akkor is ezt használják, ha később további nyelveket kívánnak elsajátítani. Az egynyelvűeknek ezzel szemben minden egyes új nyelv számára új hálózatot kell létrehozniuk.

Kalapáccsal agyonvert szentek

2011, január 7. - (Ardamica Zorán - parameter.sk)

Eltekintve attól, hogy kultúrember nem érthetett egyet azon körülményekkel és módszerekkel, melyek Cirill és Metód komáromi szobrának állításához kapcsolódnak, mégiscsak szánalmas, hogy már másodszor rongálják meg a szobrot. Festékkel, kalapáccsal... Nem mondom, Lenin, Hitler vagy hasonló formátumú gyilkosok szobrainak nincs helye köztereinken. Ám a két térítő korántsem ez a kategória. Én magyar vagyok, de attól még nem tartom a két szent szobrát sem közellenségnek, sem pedig a magyar nemzet bármire elszánt ellenségének, mint teszi azt néhány emberke. Általában ők a legbátrabb és legerősebb emberkék a szép kék, akarom mondani piros-fehér-zöld ég alatt. Olyan kurva erősek és olyan eszméletlen bátrak, hogy még egy szoborral is szembe mernek szállni. Pedig a szobrok köztudottan rúgnak, harapnak, lőnek, védekeznek minden erejükkel... Szánalmas, hogy valaki így vegyen elégtételt pár még szánalmasabb politikuson. Bezzeg, a szoborállító Fico ellen ki mert fellépni, amikor a bronzot a helyére emelték? Vagy Kaliňák rendőrei és a kínai ügynökök ellenében ki védelmezte saját testével a Pozsonyban megtámadott tüntetőket? Melyik szoborfestő-kalapácsoló erőművész? Akkor miért nem voltak ilyen erősek és bátrak? Sólyom Lászlót miért nem kapták ama ominózus napon a híd végében a vállukra, s miért nem masíroztak be vele Komáromba büszkén dülledő mellkassal?! Vagy el kell legitim módon távolítani a helyéről az oda nem illő szobrot, vagy békén kell hagyni. Tisztelhesse, aki akarja. Kalapáccsal holtában agyonverni Cirillt és Metódot kb. annyira hatásos és kifejezetten gyermeteg, gyáva cselekedet, mint az iskolai klotyó falára filccel felírni, hogy az igazgató felesége bárcás kurva. És kb. ugyanolyan szellemi színvonalról tanúskodik, még ha történetesen maga feliratozó diák kefélte volna meg százszor a diri nejét, akkor is... Ha pedig a magyar nemzet védelmében tette ezt valaki, akkor azt magyarként kikérem magamnak!

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
....................................................................................................................................

		Máj 2024

Po	Ut	St	Št	Pi	So	Ne
29	30	1	2	3	4	5
6	7	8	9	10	11	12
13	14	15	16	17 Slovenský metodický deň materských škôl Komárňansko-ostrihomskej župy	18 XIV. Túra na Pilíš	19 Turíčna omša v Kerestúri
20	21	22	23	24	25 75. výročie založenia školy v Slovenskom Komlóši I. Festival Polovcov v Palote	26
27	28 O békešských osadách v Budapešti	29	30 Súbeh VPN ZSM Poznaj svoje korene – Škola v prírode na Slovensku 2024	31 Regionálne kolá súťaže Slovenské spievanky a veršovačky Slovenské spievanky a veršovačky Hodžov novinový článok 2024	1	2

Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript.
Tel.: (+36 1) 878 1431
Fax: (+36 1) 878 1432

Poštová adresa: 1558 Budapest, Pf. 199

RSS Facebook E-mail

luno.hu

OnLine LuNo Portál | Ľudové noviny
Portál Slovákov v Maďarsku
Az Országos Szlovák Önkormányzat által alapított lap
Ľudové noviny –
týždenník Slovákov v Maďarsku
(ISSN 0456-829X)
Főszerkesztő neve: Fábián Éva

Školy

Samosprávy

Odporúčame

E-mail: Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript.
Adresa/Cím: 1135 Budapest,
Csata utca 17. 1/9
Poštová adresa:
1558 Budapest, Pf. 199
Telefón: (+36 1) 878 1431
Tel./ Fax: (+36 1) 878 1432
Vydavateľ/Kiadó: SlovakUm Nonprofit Közhasznú Kft.

red blue brown green gray pink