Szlovákia átértékeli a 20 százalékos kisebbségi hivatali nyelvhasználati küszöböt - erősítette meg Rudolf Chmel emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes a kormány pénteki ülése után. „Átértékeljük a küszöböt, mégpedig az ajánlások szellemében” - szögezte le Chmel. A 20 százalékos kisebbségi hivatali nyelvhasználati küszöb csökkentését és bizonyos esetekben ennek teljes eltörlését az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága ajánlotta Pozsonynak a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája alkalmazásának ellenőrzéséről szóló második jelentésében. A dokumentumot szerdán vitatta meg és vette tudomásul a szlovák kormány. A szakértők által kidolgozott dokumentum ajánlásai nem kötelező érvényűek, s minden állam önállóan dönti el, mit fogad meg azokból. Chmel úgy véli, hogy a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt 10 százalékra kellene csökkenteni. A nyelvhasználati küszöböt a szlovákiai lengyelek és bolgárok esetében töröltetné el az ET, mert lélekszámuk egyetlen település esetében sem éri el még a tíz százalékot sem. Chmel, aki a magyar-szlovák Híd párt képviselője a kormányban, azt mondta, hogy „ezt a problémát más elvek szerint oldjuk meg”. Részletekbe nem volt hajlandó bocsátkozni, mert a témát a koalíciós tanács még nem vitatta meg. „Dolgozni fogunk a megoldásokon” - húzta alá a kormányfő-helyettes. Az emberi jogi és kisebbségügyi kormányfő-helyettes hatásköre a jogkörökről szóló törvény napokban elfogadott módosításával novembertől kibővül. Egyebek között a jövőben a kisebbségi kultúrák támogatása is hozzá fog tartozni. Chmel a módosításokkal elégedett. A miniszterelnök-helyettes első konkrét tervei között néhány eddigi törvény - például a sok vitát gerjesztő államnyelvtörvény - módosítását említette. Az államnyelvtörvényből a jövőben egyebek között kivennék a megsértéséért kiszabható pénzbüntetéseket, amelyek 100 eurótól 5000 euróig terjedhetnek. Napirenden van a kisebbségi kultúrák anyagi támogatásáról szóló törvény kidolgozása is. „Ez elég nagy falat, de szeretnénk minél hamarabb előkészíteni” - jegyezte meg Chmel. Lehetséges határidőként az idei év végét jelölte meg.

Nem kegyelmez a kisebbségeknek Szlovákia

2010. augusztus 13. - (Új Szó)

A pozsonyi kormány várhatóan az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlása ellenére sem csökkenti 20 százalékról 10-re a határt a kisebbségi nyelvek hivatali használata esetében. A kabinet szerdán tudomásul vette a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának alkalmazásáról szóló második jelentést, de konkrét, kötelező érvényű javaslatot nem fogalmazott meg vele kapcsolatban. A kisebbségi nyelvek hivatali használata azokban a községekben engedélyezett, ahol a kisebbség aránya eléri a 20 százalékot. A jelentés javasolja a határ csökkentését, egyes, nagyon kis létszámú kisebbségek esetében teljes eltörlését, mivel csak így lehet biztosítani, hogy legalább néhány községben használhassák anyanyelvüket a hivatali érintkezésben is. A szlovák kormány szerdai határozata csak arra kötelez néhány minisztert, hogy ismerkedjen meg a jelentéssel, és mérlegelje az ajánlások megvalósításának lehetőségét. Bugár Béla, a Híd elnöke szerint a kisebbségi nyelvhasználatban és a Charta alkalmazásában már a második Dzurinda-kormány idején előbbre lehetett volna lépni. „Emiatt többször kritizáltuk Csáky Pál akkori miniszterelnök-helyettest, mert nem készítette el időben a végrehajtó rendelkezéseket, ezért nem tudtuk ezek elfogadását a költségvetés megszavazásához kötni” - mondta a pozsonyi Új Szónak Bugár. A 20 százalékos határ csökkentését nem tartalmazza a most elfogadott kormányprogram. Bugár szerint a kisebbségi nyelvhasználat kérdését nagyon nehezen értik meg a szlovák miniszterek. „Nem értik, hogy amikor mi 15 vagy 10 százalékra szeretnénk csökkenteni a határt, akkor elsősorban a számbelileg kicsi nemzetiségeknek szeretnénk segíteni, hiszen így sokkal több ruszin, német vagy roma helységnévtáblát lehetne kifüggeszteni - magyarázta Bugár. - Természetesen több faluban vagy városban használhatnánk hivatalosan a magyar nyelvet is, de arányait nézve ez a csökkentés sokkal fontosabb a többi kisebbség számára.” A Miniszteri Bizottság javasolja a kisebbségi nyelvek oktatását az oktatás minden szintjén, a közszolgálati televízió és rádió kisebbségi adásai vételének javítását, és a magán-televíziók és -rádiók kisebbségi műsorainak támogatását. A jelentés kifogásolja, hogy a kisebbségi tévéműsorokat feliratozni kell, ami elriasztja a magántulajdonú televíziókat az ilyen műsorok készítésétől.

Továbbra is Robert Fico ellenzéki pártja a legnépszerűbb Szlovákiában

2010. augusztus 13. - (atv.hu)

Továbbra is Robert Fico előző miniszterelnök pártja a legerősebb Szlovákiában, ahol a legfrissebb felmérés szerint csak azok a politikai erők jutnának a parlamentbe, amelyek a júniusi választáson is bekerültek. A pozsonyi MEDIAN SK ügynökség pénteken ismertetett és a Független Hírügynökséghez is eljuttatott júniusi-júliusi közvélemény-kutatása szerint Fico Smer-Szociáldemokráciája tízből négy voksot tudhat magáénak. A párt a választáson majdnem 35 százalékos támogatást ért el. Fico egyik korábbi koalíciós partnere, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt most is csak 5,1 százalékkal lépné át a parlamentbe jutás ötszázalékos küszöbét. Hasonlóan szoros volt az eredménye a választáson is. A jelenlegi négy kormánypárt közül az Iveta Radičová személyében kormányfőt is adó Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió a legerősebb 15,3 százalékkal. A Kereszténydemokrata Mozgalom 11,7, a Szabadság és Szolidaritás 11,5 százalékot, míg a Bugár Béla által vezetett híd párt 9 százalékot könyvelhet el a felmérés szerint. Ez azt jelenti, hogy - legalábbis a mutatók szerint - a Kereszténydemokrata Mozgalom és a Híd némileg erősödött, a Szabadság és Szolidaritás népszerűsége pedig enyhén csökkent a választások óta. Most sem jutna be az előző parlament idén kibukott két tömörülése. Vladimír Mečiar többszörös exkormányfő Néppárt - Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmának kilencvenes évekbeli fénykorához képest alig egytizedére - 3 százalékra - zsugorodott a támogatottsága. Egy százalék alatti eredményt ért el a felmérés során a négy éve még több mint 11 százalékos parlamenti képviselethez jutó Magyar Koalíció Pártja. A szlovákiai jobbközép négypárti koalíció 79 mandátummal rendelkezik a 150 fős parlamentben.

GDP: Irigykedhetünk a szlovákokra

2010. augusztus 13. - (mti)

A második negyedévben 4,6 százalékkal nőtt a szlovák gazdaság éves összehasonlításban, az első negyedévi 4,8 százalékot követően - közölte a szlovák statisztikai hivatal pénteken. Az előző negyedévhez képest a GDP 1,2 százalékkal bővült. A statisztikai hivatal emlékeztet, hogy mindkét esetben előzetes gyorsmérlegről van szó, az adatokat később pontosítják. Az új és már részletes adatokat szeptember 2-án hozzák nyilvánosságra. A második negyedévben a szlovák gazdaság 16,340 milliárd euró értékű bruttó hazai terméket (GDP) produkált, folyó árakon és éves szinten 4,8 százalékkal nőtt. A szezonálisan kiigazított második negyedévi GDP 12,507 milliárd euróra rúgott, s a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva 4,9 százalékkal emelkedett. Az illetékes fórumok mindegyike az idén a szlovák gazdaság növekedésével számol. A szlovák jegybank idei előrejelzésében 3,7 százalékos, jövőre 4,3 százalékos bővülés szerepel. A pénzügyminisztérium prognózisa kevésbé optimista: az idén 3,2 százalékkal, jövőre 3,8 százalékkal számol. Szlovákia gazdasága 2008-ban több mint 6 százalékkal bővült, tavaly a válság hatására 4,7 százalékkal esett vissza.

Mégsem büntetik meg Szlovákiát

2010. augusztus 13. - (Parameter.sk)

Nem indít büntetőeljárást az Európai Unió Szlovákia ellen, amiért az euróövezeti tagország nem nyújt hitelt Görögországnak, adósságválsággal küzdő euróövezeti társának - közölte csütörtökön az Európai Bizottság (EB) gazdasági ügyekért és monetáris politikáért felelős biztosának szóvivője. Olli Rehn szóvivője szerint Szlovákia megszegte politikai kötelezettségét és szakított az euróövezeti tagsággal járó szolidaritással. A szóvivő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ügynek a bizottság részéről nincsenek „jogi természetű” vonatkozásai - írja az MTI. Az EB az Európai Bíróságon perelhet uniós tagországokat az uniós jog megsértése miatt. Nem jogi, hanem politikai jellegű vétségek ügyében a tagországok minisztereinek tanácsa járhat el. A 16 országból álló euróövezet miniszteri tanácsa a brüsszeli bizottság szerint a szeptemberben soron következő ülésén tárgyal majd arról, hogy Szlovákia nem vesz részt Görögország megsegítésében. Az EB szerint egyelőre nyitott kérdés, hogy megbüntetik-e Szlovákiát. A pozsonyi parlament szerdán döntött arról, hogy nem fizeti be a Szlovákiára jutó 816 millió eurós részt az adósságválságba jutott Görögország számára összeállított hitelkeretbe. A keret 110 milliárd euró, amelyből 30 milliárdot a Nemzetközi Valutaalap biztosít, 80 milliárdot pedig az euróövezeti tagországok adnak össze. Szlovákia részesedése így nagyjából 1 százalék, ami igen csekély, elmaradása pedig nem veszélyezteti a görög hitelprogramot - hangsúlyozta az EB. Arról egyelőre nincs döntés, hogy a csomagból kimaradó résszel mi lesz. „Az euróövezeti pénzügyminiszterek döntenek majd a kérdésben” - mondta Olli Rehn szóvivője. A dpa német hírügynökség beszámolója szerint elképzelhető, hogy a szlovák hozzájárulás hiányában a görög csomag kisebb lesz, de az is előfordulhat, hogy a többi tagország fizet a szlovákok helyett.

Berényi: „Nem reális az MKP 0,9 százaléka“

2010. augusztus 13. - (Új Szó)

Berényi József, az MKP elnöke szerint nem reális, hogy a MEDIAN SK pénteken közzétett felmérése szerint a párt támogatottsága mindössze 0,9 százalék. „Ezt nem tartom valósnak” - hangsúlyozta a pártvezető. A szavazatok 39,7 százalékával a Smer-SD nyerné a választásokat a MEDIAN SK Új Szó Online-hoz is eljuttatott felmérése szerint. Csak a jelenlegi parlamenti pártok jutnának a törvényhozásba. A június 21-e és július 18-a közt, 1084 személy (18-79 évesek) megkérdezésével készült reprezentatív közvélemény-kutatás alapján az SDKÚ-DS 15,3 százalékot tudhat magáénak. Harmadik a KDH 11,7 százalékkal, negyedik pedig az SaS 11,5 százalékkal. A Híd pártot százból 9-en választanák, az SNS pedig 5,1 százalékkal lépné át a parlamentbe jutás ötszázalékos küszöbét. Az ĽS-HZDS 3, az SDĽ 1,1 százalékon áll, a többi párt népszerűsége 1 százaléknál kisebb. AZ MKP-é 0,9 százalék. A válaszadók 39,7 százaléka biztosan az urnákhoz járulna, és további 28,6 százalék is hajlik erre. Az MKP a júniusi választáson a voksok 4,3 százalékát szerezte meg, néhány tized választotta el a parlamentbe jutástól. A MEDIAN SK júniusban és júliusban készült és most ismertetett felmérése alapján a választási eredményhez képest 3,4 százalékot kellett volna veszítenie. A Híd 8,1 százalékos választási eredményéhez képest némileg, 9 százalékra javított a közvélemény-kutatás alapján. „Meglátjuk a további felméréseket” - jegyezte meg a TASR hírügynökségnek Berényi a MEDIAN SK eredményeivel kapcsolatban.

Magyarország feltámad!

2010. augusztus 11. - (Veres István - Új Szó)

Anyaországunkban végre elkezdtek ésszerűen, gyakorlatiasan politizálni. Egyesek. A többiek továbbra is a régi vágányokon döcögnek, de már ők is fellélegezhetnek, van kitől tanulni. Magyarország közterületein rejtélyes plakátok jelentek meg, forradalmian új üzenetekkel. „Összezavarják a hülye nyelvjárások? Elege van belőle, hogy órákat kell utazni ahhoz, hogy eljusson valahová a saját országában? Nem akar megjegyezni feleslegesen ilyen sok megyeszékhelyet? Leszarja Baranyát? Csatoljuk le a felesleges határ menti területeket!” - olvasható a plakátokon. A változás kezdeményezője az MKKP, vagyis a Magyar Kétfarkú Kutya Párt. Szegedről indultak, mint annak idején Horthy Miklós, aki ugyan egy sokkal rosszabb állapotban levő Magyarországot rakott rendbe, viszont a példa jó, a rendrakás most is aktuális. Ami megkülönbözteti az MKKP-t a többi magyarországi párttól, hogy tagjai meg merik mondani, mi kell Magyarországnak. Örök életet, ingyen sört és adócsökkentést ígérnek. Ne kelljen dolgozni, de legyen pénz - hirdeti szociális programjuk. Az ingyen sörre a határon túli magyarok is jogosultak lennének. Viszont az MKKP tagjai is csak emberek, ha egyszer hatalomra kerülnek, valószínű, ők sem fognak másképp viselkedni, mint a mostani politikusok, akik közül bizony sokan korruptak és elfelejtik választási ígéreteiket. „93 százalék, hogy nem fogunk lopni” - szól a másik korrekt ígéretük. A gazdagok és a szegények közti szakadék csökkentése a másik fő céljuk. Rendszeres pénzosztásokat szerveznének, pénzosztásra köteleznék a politikusokat, a volt politikusokat és azokat, akiknek több mint két öltönyük van. „Ezzel a kéregetőket az utcákon hivatásos adakozók váltják fel, ami jót tesz az idegenforgalomnak és a szemnek” - írja gazdasági programjuk. Az őszi önkormányzati választásokra a párt aktívan készül, a Budapest program és a Szeged program vállalható alternatívát nyújt a mainstream (a politika fősodorvonalában evező) pártok tervezetei mellett.

Egy vita, ami nincs

2010. augusztus 13. - (Aczél Endre - Népszabadság)

Mi a szlovákoktól, ők meg az Európai Uniótól kaptak egy pofont. Mindkettő verbális volt, de a nagyságrendeket tekintve egymással még össze sem vethető. Szlovák részről - nem kormányszinten - azt nehezményezték, hogy Matolcsy György miniszter ugyanolyan ütemet kért az EU-tól a költségvetési deficit leszorításához, mint amilyen a társországoknak kijár, vagy amiben majd megállapodnak. Biztos nem volt szerencsés, hogy Matolcsy éppen Szlovákiával példálózott, végtére is megtehette volna ugyanezt az euróövezeten belüli és kívüli országok sokaságával. Ám hogy a jócskán deficites Pozsonyt szemelte ki magának, azzal ahhoz a „hétköznapi idiotizmushoz” szolgáltatott illusztrációt, hogy a magyar politika a maga cselekedeteit a szlovákokon, azok meg mirajtunk mérik meg. A szlovák kommentátoroknak igazuk van abban, hogy minek ugrál Matolcsy, amikor nekik nincsen IMF-hitelük, reformjaik „rendbe tették a gazdaságot”, nem táncolnak az államcsőd szélén, mint mi. Ebben csak annyi az igazság, hogy Szlovákiának nem volt szüksége olyan mentőkötélre, mint amilyet a Gyurcsány-kormány alkudott ki az IMF-fel és az unióval. Amúgy fordítva ülnek a lovon: bennünket az EU nem azért akar újabb, drasztikus állami kiadáscsökkentésre kényszeríteni 2011-ben, mert IMF-hitelünk van, vagy mert az államadósság kiteszi a GDP csaknem 80 százalékát, hanem mert ötödik éve folyik ellenünk „túlzottdeficit-eljárás”. Igaz, ilyen eljárás az EU 27 tagországa közül 24-ben folyik, csakhogy az érintettek legfeljebb egy-két éve hágták át a 3 százalékos határt, mi meg már jóval korábban. Summa summarum: a szlovákok, a túlnyomó többséggel együtt, de velünk ellentétben várhatnak még 2013/2014-ig, amíg az államháztartás deficitjét 3 százalék alá viszik. Ám ők nem ettől „rossz fiúk”. Az EU őket nem Magyarországon méri. Hanem azon, hogy „kiszálltak” az unió görögmentő alapjából. Ide 816 millió eurót kellett volna befizetniük, amit megtagadtak. Amit megtagadtak azonban, nem a pénz. Hanem a szolidaritás az euróövezettel, a büszkén birtokolt közös valuta stabilitásának őrzésével. Eltekintve attól, hogy Fico, a bukott miniszterelnök ezt a hatalmas összeget (230 milliárd forintot - miközben a szlovák gazdaság a fele a magyarénak!) „elvben” odaígérte az EU-nak, egészen természetesnek gondolom, hogy a „szegény” Szlovákiában a minimális készség sincs meg arra, hogy kisegítse a nálánál negyeddel gazdagabb Görögországot. Ráadásul tudja, hogy a görögöket nélküle is kimentik. De azért Pozsonyban el kell gondolkodni arról, hogy az euróbirtoklás nem csupa öröm - amiben nekünk, magyaroknak, soha nem volt részünk - hanem olykor áldozatokkal is jár. Kíváncsi vagyok, mik azok a „súlyos politikai következmények”, amelyeket Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági biztosa a pozsonyi parlamenti döntés után, mely várható volt, Szlovákiával szemben kilátásba helyezett. Innen nézve tipikusnak, egyszersmind bizarrnak gondolom, hogy megint van egy szlovák-magyar vita, amelynek se a magyar államháztartási hiány csökkentéséhez, se a szlovák fukarsághoz nincs köze. Holott ez a kettő foglalkoztatja az uniót. De ettől még, történelmi szerencsétlenségünk folytán, a kettő összeér. Ha a politikusok úgy akarják.

Nyelvtörvény - Főleg a magyar nyelv miatt érkeztek feljelentések

2010. augusztus 10. - (bumm / Sme)

Marek Maďarič volt kultuszminiszter ugyan állította, a nyelvtörvény nem a kisebbségek ellen irányul, eddig azonban mégis a magyar nyelvhasználat miatt érkezett a legtöbb panasz a nyelvrendőrséghez. Az év eleje óta csaknem harminc beadvánnyal fordultak a kulturális minisztérium alatt működő „nyelvrendőrséghez“, a legtöbb esetben a magyar nyelvhasználat szúrta a feljelentők szemét - írta a Sme napilap kedden. Az első bírságot - mely száztól ötezer euróig terjedhet - is a magyar nyelv miatt szabhatják ki, mégpedig az MKP-ra. A tárca nyelvtörvény felett őrködő hivatala ugyanis megállapította, a magyar párt egynyelvű választási plakátjai törvénysértőek voltak. A nyelvrendőrség soron kívül foglalkozott az MKP óriásplakátjaival, erre korábban Ondrej Dostál (OKS) parlamenti képviselő is rámutatott, aki a Híd választási listáján jutott parlamenti mandátumhoz. Eva Chudinová, a tárca szóvivője a napilapnak azt mondta, azokat az ügyeket előnyben részesítik, amelyeket egy bizonyos idő eltelte után már nem lehetne megvizsgálni. A kalászi amatőr színjátszó csoport lehet a nyelvtörvény következő áldozata, amennyiben nem tesznek ígéretet arra, hogy meghívóik a jövőben teljes egészében kétnyelvűek lesznek. Panasz érkezett Mikszáth Kálmán magyar nyelvű emléktáblájára is, mely szülőfalujában, Szklabonyán található. A tábla 1910 óta van kifüggesztve az író szülőházán, a két világháborút és a Beneš-dekrétumokat is túlélte, majd a 60-as években egy szlovák nyelvű táblát is elhelyeztek mellette. Ennek ellenére valakinek bántotta a szemét a magyar nyelvű emléktábla, így májusban panasszal fordult a nyelvrendőrséghez a vélt törvénysértés miatt. Mikszáth szülőháza a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumához tartozik, az intézmény kurátora, Sipos Szilvia szerint soha senki nem kifogásolta a táblát. Feljelentették a pozsonyi közlekedési vállalatot is, amiért időlegesen két olyan buszt is üzembe helyeztek, melyen az adatok - az ülőhelyek száma, az ajtók megjelölése - csak német nyelven volt olvasható. Amikor a nyelvrendőrség vizsgálni kezdte az ügyet, a német autóbuszok már nem is közlekedtek, de a cég állítólag már „figyel a nyelvére“. A kormányprogramban szerepel a nyelvtörvény módosítása, azonban az még kérdéses, erre mikor kerül sor, illetve, milyen változtatások lesznek. Addig azonban a nyelvtörvény megkeserítheti a magyarlakta községek polgármestereinek életét.

Bosszú eszközévé válik a nyelvtörvény?

A tőketerebesi járásbeli Kistárkány polgármesterét például azért jelentették fel, mert csak magyar nyelvű levélben tájékoztatta a polgárokat a csatornázással kapcsolatban. „Itt mindenki ért magyarul. A csatornázással kapcsolatos folyamatot pedig a lakosok 90 százaléka jóváhagyta“ - nyilatkozta Petrik Árpád polgármester, hozzátéve, vélhetően a községi hivatal egyik elbocsátott alkalmozottja tett panaszt nyelvtörvénysértés miatt. Pozsonyeperjesen az állítólagosan csak magyar nyelvű községi rádiót hangosbemondót kifogásolta valaki, Godó Sándor, a magyarlakta falu polgármestere sejti is, ki lehetett az. „Egy ember családi házat vásárolt a faluban és meg akarta venni a szomszédos telket is, amelyet azonban nem adtunk el neki“ - véli a polgármester, hozzátéve, levelet írt a minisztériumnak, melyben közli, január óta két nyelven mondják be a híreket a hangosbemondóban - előbb szlovák, utána magyar nyelven. Levelére eddig nem válaszoltak a nyelvőrök. A kassai járásbeli Abaújszina polgármestere ellen azért érkezett panasz, mert állítólag csak magyar nyelvű községi lapot adott ki. „A községi újságban a szöveg előbb mindig szlovákul, azután magyarul van. Mi kozmopoliták vagyunk, hiszen szlovákok, magyarok, sőt ruszinok is élnek itt“ - mondta a Sme napilapnak Miroslav Bačenko. A Lévai járásban található Nagyölveden is hasonló eset történt. Cseri Zita polgármester szerint nem községi lapról van szó, hanem időszakos röplapokról, miközben a falut 95 százalékban magyarok lakják. A kulturális tárca illetékes hivatala ebben az ügyben még nem kezdett vizsgálatot.

Sme: az új kormány ahelyett hogy cselekedne, spekulál

A Sme kommentárban is foglalkozik a nyelvtörvénnyel és az új kormány eddigi tevékenységével. A szerző, Lukáš Fila rámutat, a Fico-kormány hivatalba lépésekor azt ígérte, nem fog olyan döntéseket elfogadni, mely bárkinek is ártani fog, a kisebbségi politikát pedig nem egyes politikusok (értsd Slota) kijelentései fogják alakítani. Ez azonban inkább fenyegetést jelentett, hiszen Marek Maďarič miniszter például olyan teljesítményt nyújtott, amilyenről az SNS nem is álmodott. A nyelvtörvény miatt most a hivatalnokok amatőr színjátszókat, polgármestereket üldöznek, ami ékesen bizonyítja, milyen könnyű Szlovákiában olyan törvényt hozni, amely korlátozza a polgárok jogait, és milyen nehéz ezt utána helyrehozni - fejti ki Fila. „Az új kormány ahelyett, hogy a legnagyobb esztelenségeket azonnal megszüntette volna, spekulálni kezdett. Így továbbra is működik a nyelvrendőrség, az iskolákban készíthetik a zászlókat és himnuszt, a kulturális minisztériumban továbbra is tolerálják a sajtótörvényt és alkotóit, a magyarokat kezdjük megfosztani állampolgárságuktól. Mi a tanulság? Szlovákiában számolni kell azzal, hogy minden abszurd törvény a legperverzebb formájába züllik, és évekig tarthat, amíg valaki is tesz valamit az ügyben. Az esztelenségek életképessége az egyedüli dolog, amit itt garantálni lehet“ - zárja kommentárját a Sme.

Politikai indítékból jelentették fel a Mikszáth-múzeumot?

2010. augusztus 13. - (hírtv.hu)

Politikai indítékot vél a Mikszáth Társaság amögött, hogy szlovák lapértesülések szerint valaki feljelentette a szklabonyai Mikszáth-múzeumot a nyelvtörvény megsértése miatt. Az író egykori lakhelyén két tábla, egy szlovák és egy magyar emlékeztet a ház egykori gazdájára. A névtelen feljelentőnek valószínűleg a szlovák tábla olvashatóságával volt problémája, pedig az már a hetvenes évek óta változatlan formában van az épület falán. „A látszat a politikában valóság.” Ez az idézet Mikszáth Kálmántól való. Az író a felvidéki Szklabonyán született, ifjúkorát itt töltötte. Ezt a tényt az emlékházon tábla is megörökíti, ráadásul két nyelven. A szlovák feliratot az elmúlt hónapokban feketével átfestették, mert az eredeti aranyszínű betűk nem váltak ki a háttérből. Valószínűleg ez bántotta annak a szemét, aki a múzeumot májusban feljelentette a nyelvtörvény megsértése miatt az illetékes szlovák minisztériumnál. A Mikszáth Társaság szerint a valódi indok egyértelműen a hangulatkeltés lehetett. „Az együttélés szintjén - akár legyen ez felvidéki falu, vagy város, semmilyen probléma nincs az emberek között. Ezt a problémát a politika gerjeszti. És íme: itt van az eredménye” - fogalmazott Pásztor Sándor a Mikszáth Társaság elnökhelyettese. Az intézmény vezetője szerint már többször is megtörtént, hogy szlovák nacionalisták megrongálták az író emlékházát. Nemzetiségi konfliktus helyett a rendőrség azonban mindannyiszor garázdaságként kezelte az ügyet. A Mikszáth-ház ennek ellenére továbbra is az író hagyatékéhoz méltó módon közvetít szlovákok és magyarok között. „Együttműködünk szlovák iskolákkal, magyar iskolákkal, nyugdíjas csoportokkal, irodalmi beszélgetéseket, egyéb akciókat rendezünk mindkét nyelven. Ami a jövőt illeti: remélhetünk, bízhatunk, és próbálunk tenni érte. De ez nem lesz egy könnyű folyamat, és nem lesz ez olyan gyorsan” - nyilatkozta Böhm András, a szklabonyai Mikszáth-emlékház igazgatója. A szklabonyai Mikszáth-házban egyébként a feliratok nem is két, hanem háromnyelvűek. A szlovák és a magyar mellett angolul is tájékoztatják az érdeklődőket az író tevékenységéről.

Fordult a kocka (köpönyeg): Újra felfedezik Szent Istvánt és a többieket?

2010. augusztus 12. - (Karaffa Attila - Felvidék Ma)

Manapság szinte minden felvidéki településen tartanak Szent István-napokat első, államalapító szent királyunk tiszteletére. Sok esetben az ünnepségek résztvevői és szervezői a már jól ismert arcok a régi rendszerből. Volt párttitkárok, funkciósok ülnek a templom első soraiban és mutogatják magukat a közösségnek: Lám, elöl járnak az Isten-szeretetben, és csak lássák ezt mások is, úgy, mint régen. Habár akkor a díszpáholyban vagy a pódiumon szerepeltek, és Lenin, Sztálin elméleteit hintették a nép között és a vallást támadták. Most fordult a kocka, vagyis az a bizonyos köpönyeg. Nemcsak a Szent István-ünnepségek kapcsán aktuális pálfordulásról beszélni, hanem minden más nemzeti ünnep kapcsán is. Akik régen megfélemlítették az embereket és a templomba járókat vagy a magyarul gondolkodókat, most díszmagyarba öltöznek, és elöl szónokolnak. Ők az elsők, a legelsők mindenki között. Újra élen vannak, hiszen a hatalmat megszokták és hát fordult a világ. Most a vörös köpönyeget lecserélve mentét húznak és verik a mellüket. Kik régen besúgók voltak, most újra felbukkannak a közélet és az egyház berkeiben, s dolgoznak. Most máshogy, de a cél ugyanaz: megsemmisíteni a máshogy gondolkodót, a rendszer - sokszor a saját kiskirályság támadóját - ellenségét és ellehetetleníteni minden téren. Hazugságokat terjeszteni róla munkahelyén, a közéletben, beárulni őt felettesénél és megalázni! Nem kivétel ez alól sem világi, sem egyházi személy! Sokan mondják, de hiszen megbánták, amit tettek. A megbánás valóban fontos erkölcsi erény, amely az egészséges életszemlélet eleme és velejárója. De azt is kell tudnunk, hogy a megbánást vezeklésnek és kiengesztelésnek is követnie kellene. Sok esetben erről már megfeledkeznek a régi rendszer hívei, akik kokárdával a mellükön, díszes magyar ruhába öltözve szónokolnak nemzeti ünnepeinken és ülnek elöl az első padsorokban. Tudunk-e nyugodt szívvel ünnepelni, amikor őket látjuk? Meg tudunk-e bocsátani nekik? Tudjuk-e feledni a régi sérelmeket? Feledjük-e a régi rendszer bűneit, amikor besúgtak, tiltottak és meghurcoltak több ezreket és tízezreket? Újra felfedezik községeink magyar nemzeti és egyházi ünnepeinket, amely dicséretes és példaértékű. Emlékezni szükséges, de mindenre és mindenkire! Azokra is, akik a rendszerváltás után szépen csendben betértek a templomba és meghúzódtak a hátsó sorban, megtanultak imádkozni és elfogadni a hit alappilléreit. És azokra is, akik szintén a rendszerváltás után tolakodtak funkcióhoz jutni és letagadni vagy pedig bagatellizálni az előző érában betöltött szerepüket!

Felhívás - Társadalmi párbeszéd

a kisebbségi törvény újragondolása érdekében

2010. augusztus 3. - (meh.gov.hu)

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Egyházi, Nemzetiségi és Civil Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága Szászfalvi László államtitkár vezetésével társadalmi párbeszédet kezdeményez a többség és a kisebbség harmonikus együttélése során megvalósítható, a kisebbségek kultúrájának, anyanyelvének megőrzését és fejlesztését biztosító jogszabályi keretek továbbfejlesztése érdekében. A minisztérium 2010. augusztus 31-ig várja a civil és érdekképviseleti szervezetek véleményét, javaslatait. A kormány kiemelt feladatának tekinti a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek, azok szervezeteinek jogait érintő törvényi rendelkezések áttekintését. Az átfogó felülvizsgálat célja a kisebbségek kulturális autonómiájának minél szélesebb körű érvényesítését biztosító megfelelő jogszabályi keretek megteremtése. Ehhez szükség van a több mint 15 éve megalkotott kisebbségi törvényben foglaltak újragondolására, a civil szervezetek és a kisebbségi önkormányzatok működési hatékonyságának és a jövőbeni szerepük felülvizsgálatára. E nagyszabású munkát a kisebbségek legszélesebb körű képviseleteinek partneri bevonásával kívánjuk elvégezni. Számítunk tehát a különböző közösségek tagjainak, civil szervezeteinek, intézményeinek konkrét közreműködésére. A párbeszéd elsődleges célja a kisebbségi szervezetek munkáját akadályozó, tevékenységét nehezítő rendelkezések összegyűjtése, azok módosítási javaslatainak kidolgozása. A Közigazgatási és Igazságügy Minisztérium önálló e-mail címet létesített az itt vázolt feladatokhoz kapcsolódó vélemények fogadására. A Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript. címre 2010. augusztus 31-éig várjuk a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségeket érintő joganyaggal kapcsolatos észrevételeket, konkrét javaslatokat.

Szlovák-magyar network alakult a párbeszéd újraindításáért

2010. augusztus 7. - (ELTE TÁTK Hírlevél - Gondola.hu)

Szlovákiában és Magyarországon is új kormány alakult, ami kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a két ország kapcsolata új alapokra kerüljön. A közelmúltban Szlovákiában és Magyarországon is új kormány alakult, ami kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a két ország kapcsolata új alapokra kerüljön. Mindkét kormányzat a külpolitikai prioritásai között említette a két ország kapcsolatának újrafogalmazását. Ezen fejlemények komoly esélyt jelentenek arra, hogy a két ország kapcsolatának minősége javuljon. Bár két EU- és NATO-tagállamról van szó, a két ország közti politikai párbeszéd színvonala messze elmaradt az állampolgáraik által elvárt szinttől. Paradox módon éppen azon két ország közti viszony vált az elmúlt években a régió diplomáciai Achilles-sarkává, amelyek érdekei között a legtöbb a párhuzamosság (különös tekintettel az energetikára és az európai integráció jövőjére). A visegrádi négyek júliusi budapesti találkozója fontos kezdet lehet a két ország között kiépült falak lebontása felé. Ezzel a régió országai közti viszony hatékonyabbá és jelentőségteljesebbé válhat a visegrádi együttműködésen keresztül, egy olyan időszakban, amikor az Európai Unió nehezen látszik túljutni sokrétű krízisén. Az együttműködést segítheti, hogy jelenleg Szlovákia látja el a V4 elnöki teendőit, Magyarország pedig 2011 januárjától átveszi az EU-elnökséget. A jelenlegi helyzetben rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében szlovák és magyar politikai elemzők, kutatók, civil szervezetek egy olyan nyitott hálózatot hoztak létre, amelynek célja, hogy élénkítse a két ország közti párbeszédet. Az első találkozóra július 19-én került sor a Szlovák Külpolitikai Társaság irodájában, amely során a választások utáni szlovák-magyar kétoldalú kapcsolatok kilátásait vitatták meg a résztvevők. Az első esemény sikerén felbuzdulva megfogalmazódott egy közpolitikai vitasorozat igénye, amelyekre a két ország fővárosaiban kerülne sor 2010 őszétől. Ezen találkozók célja, hogy fejlesszék a Duna-menti együttműködést, újraindítsák a korábban elhanyagolt párbeszédet, és közpolitikai javaslatokat fogalmazzanak meg a politikai vezetők számára. A szlovák és magyar radikális nacionalista és szélsőségesek erők aktivitása mindkét ország nemzetközi megítélését rendkívüli mértékben aláássa és rontja a két ország közti viszonyt. A közép-kelet-európai nemzetek közös történelme és gondolkodásmódja ellenségeskedés helyett együttműködésre kellene, hogy sarkallja a feleket. Az ELTE Társadalomtudományi Kar Kisebbségszociológiai Tanszéke képviseletében Sik Endre, az ELTE TÁTK Politikai Tudományok Tanszéke részéről Hegedűs Dániel vesz részt az együttműködésben. A hálózatban többek között a Magyar Külügyi Intézet, a Demokratikus Átalakulásért Intézet (ICDT), a Fórum Kisebbségkutató Intézet, a pozsonyi Comenius Egyetem, a Slovak Foreign Policy Association, a Slovak Atlantic Commission is képviselteti magát.

TGM: Sólyom elnökségének mérlege zero

2010. augusztus 6. - (Népszabadság)

Sólyom László öt éven keresztül volt a köztársaság elnöke. Teljesítményének értékelésére kért négy neves értelmiségit kollégánk, Matalin Dóra.

TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS filozófus:

Egy magányos ember, aki részben megtestesíti, részben pedig harcol a rendszer ellen - ez jut eszembe először Sólyom Lászlóról. Ami elnökségének mérlegét illeti, szerintem a végeredmény zéró, körülbelül ugyanannyit használt, mint amennyit ártott az országnak. Használt abban a tekintetben, hogy fontos elvek mentén megpróbált megkövetelni egyfajta tartást a törvényhozástól. Ez nagy dolog, amit nem szabad elfelejteni. Ráadásul képes volt megtestesíteni 1989 szellemét. Ártott viszont a határon túli akcióival. Nem értette meg a határon túli magyarok problémáit, megfeledkezett arról, hogy ő külföldön nem a magyar kultúrát, hanem a magyar államot képviseli. Minden diplomáciai előkészítés nélkül nem szónokolhat a szomszédos országokban, mert ezzel rosszat tesz a határon túli magyaroknak és a térség stabilitásának. Nem volt olyan jó elnök, mint Göncz Árpád, de jobb volt, mint Mádl Ferenc. Göncz Árpád a „haza atyja” volt, aki vigaszt, bátorítást nyújtott az embereknek. Az ő felfogásában a köztársasági elnöki inkább szimbolikus szerep volt. Mádl Ferenc decens távolságtartással nemigen csinált semmit. Sólyom László viszont igazi politikus elnök volt abban az értelemben, hogy lehetőségei határain belül igyekezett érvényesíteni az elképzeléseit. Hibái ellenére nagyon fog hiányozni, mert független és tiszta ember, aki mindig tisztességesen, keményen és elvszerűen viselkedett. Nem volt senkinek az embere, nem volt senkinek a zsebében. Biztos vagyok benne, hogy reputációja a következő években, Schmitt Pál elnöksége alatt tovább nő majd, igazán néhány év múlva fogjuk őt értékelni.

Halmai Gábor: Sólyom komoly kritikát érdemel

HALMAI GÁBOR egyetemi tanár, alkotmány jogász:

Sólyom László lényegesen jobb köztársasági elnök volt, mint bármelyik, 2005-ben felmerült jelölt lett volna. Most is jobb elnök lenne, mint amilyen Schmitt Pál lesz. Komolyan elkötelezte magát az 1989-1990-es alkotmányos rend mellett, melynek kialakításában, megerősítésében maga is részt vett. Pontosan ez az oka, hogy idén már nem lehetett a Fidesz jelöltje. A másik jelentős érdeme, hogy szuverén személyiség, aki nem politikai parancsok alapján működik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lett volna sok esetben elfogult. Elfogultsága azonban nem valamilyen jobboldali utasítás eredménye volt, inkább személyes ellenszenv vezette, különösen a korábbi miniszterelnökkel, Gyurcsány Ferenccel szemben. Alapvetően két feladata volt, az egyik a nemzet egységének megteremtése, a másik az állam demokratikus rendje feletti őrködés. Ami az első feladatot illeti, komoly kritikát érdemel. A romagyilkosságok idején túl későn szólalt meg, a melegfelvonulást ért erőszak ügyében pedig egyáltalán nem tartotta fontosnak, hogy kifejezze az együttérzését. Pedig egy köztársasági elnöknek valamennyi kisebbséget a védelmébe kell vennie. A demokratikus rend védelme érdekében már a Magyar Gárda megalakulásakor tiltakoznia kellett volna. Nem tette meg, véleményem szerint nem azért, mert nem látta, hogy mi lesz ebből, hanem, mert nem érezte fontosnak, hogy fellépjen ellene. További komoly hibának tartom a jelölési gyakorlatát is, azt, hogy nem egyeztetett a pártokkal, így fontos funkciók maradtak betöltetlenül hónapokig. Sólyom László sosem volt igazi politikus, és elnöksége alatt sem vált azzá. Egy politikus államfő, ha folytat is valamilyen külpolitikát, figyelembe veszi, hogy az milyen hatással van Magyarország kapcsolatára a szomszédos országokkal, és azt, hogy milyen külpolitikát folytat a regnáló kormány. Különösen nagy csalódást okozott a tevékenysége az elmúlt két hónapban. A Fidesz törvényalkotási dömpingjét lényegében végigaszszisztálta, csak egy törvényt küldött el az Alkotmánybíróságnak, pedig ez legalább öt-hat esetben indokolt lett volna. Hallgatásával összefüggésben pedig nem jó az akusztikája annak, hogy juttatásait az utolsó pillanatban kibővítették.

Hack: Sólyom elmúlt húsz évének kudarca

HACK PÉTER alkotmányjogász:

Sólyom László a maga módján kiszámítható elnök volt, megszólalásai logikusan következtek korábbi álláspontjaiból. Mindvégig aszerint dolgozott, hogy ő az alkotmány legfőbb őre. Ez számokban is megmutatkozik: több törvényt küldött vissza a parlamentnek és küldött el az Alkotmánybírósághoz, mint a korábbi köztársasági elnökök összesen. Az utóbbi hetekben viszont több olyan törvény is akadt, melyeket nem küldött el az Alkotmánybíróságnak, pedig indokolt lett volna. Valószínűleg nehezen dolgozza fel mindazt, ami az újbóli jelölés elmaradásából következik. Ezzel a Fidesz azt üzeni, hogy elégedetlen volt vele, miközben nem ad magyarázatot arra, hogy pontosan mivel, miért volt elégedetlen. Sólyom László ugyanis pontosan azt nyújtotta, amit megválasztásakor várni lehetett tőle, szerintem a Fidesz részéről semmilyen kritika nem érheti. Ugyanakkor elnökségére mindvégig rávetült megválasztása körülményeinek árnyéka. Ez véleményem szerint többet ártott neki, mint bárki másnak. Sikeres volt stabil alkotmányőri szerepében, mégis kudarcot vallott azzal, hogy e szerep fontosságáról nem sikerült meggyőznie saját korábbi megválasztóit. A számára legfontosabb ügyben, az alkotmány ügyében nem tudta megnyerni a jobboldalt. Maga is elmondta, hogy kudarcnak érzi, hogy nem sikerült bebizonyítania, hogy az alkotmányunk nem sztálini alkotmány, hanem olyan érték, melyet a társadalom jó lelkiismerettel, méltósággal követhet. Az elmúlt időszakban nyolc hét alatt hatszor módosították az alkotmányt: ez Sólyom elmúlt húsz évének kudarca. Ami a baloldal által sokszor hangoztatott elfogultságát illeti, úgy vélem, hogy nagyobb volt az elfogultság látszata, mint a valós részrehajlás. A sérelmezett megszólalások stílusukban talán nem voltak mindig szerencsések, de tartalmukban többnyire helytállóak voltak.

Majtényi: Nyugodtabban alhatnánk Sólyommal

MAJTÉNYI LÁSZLÓ volt adatvédelmi biztos, az ORTT korábbi elnöke:

Különös helyzetben volt Sólyom László, elnökségének öt éve alatt mindvégig egyfajta értetlenséggel ﬁgyelte a sajtó, bal- és jobboldalon egyaránt. Néha valóban rosszul érezte az ütemet, de még többször bírálták igazságtalanul, és dicsérték - főleg a jobboldalról - olyasmiért, amiért egyáltalán nem várt dicséretet. Kétségtelen, hogy mindig megtalálta a módját, hogy bírálja a baloldali kormányt, és most, hogy a Fidesz kétségbe vonja a harmadik köztársaság alapvető normáit, már nem derülhet ki, hogy mindkét oldalt azonos mércével tudja mérni. A Fidesz fél tőle, ha nem így lenne, ő maradna az elnök. Alkotmányossági szempontból is kivételesen nehéz öt éve volt, e tekintetben nehezebb körülmények között dolgozott, mint elődei. Jelölési politikáját például sokat kritizálták, pedig ezzel csak a harmadik köztársaság züllését akarta fékezni. Jómagam, mint érintett, egyáltalán nem éreztem megalázónak, hogy Sólyom László jelölése ellenére nem választottak meg ombudsmannak. (2007-ben Sólyom az állampolgári jogok biztosi posztjára jelölte Majtényi Lászlót, de nem kapta meg a szükséges többséget a parlamentben - szerk.) Azt hiszem, az elmúlt két hónap választási, kinevezési gyakorlatának fényében Sólyom László eljárása még érthetőbbé válik. Egy biztos: nyugodtabban alhatnánk, ha ő maradt volna a köztársasági elnök.

Chmel: érvényteleníteni kell a szlovák állampolgársági törvény módosítását

2010. augusztus 2. - (mti)

Érvényteleníteni kellene a szlovák állampolgársági törvény azon módosítását, amellyel Pozsony a magyarországi kettős állampolgárságot megkönnyítő törvénymódosításra reagált - véli Rudolf Chmel, a kisebbségekért és az emberi jogokért felelős szlovák miniszterelnök-helyettes. A politikus pozsonyi sajtóértekezletén azt mondta, hogy a feleknek ugyanakkor kétoldalú megállapodást kellene kötniük, amely meghatározná a magyar állampolgárság megadásának szabályait. A feltételek között szerepelne, hogy a magyar állam nem folytatna aktív toborzást, illetve, hogy az állampolgárságot kizárólag egyéni alapon ítélnék oda.

Fontos védeni a nemzeti értékeinket

2010. július 31. - (Füssy Angéla - Magyar Hírlap)

A nemzeti újjászületés aranykorának kezdetén vagyunk, ezért is fontos a hagyományok tisztelete és ápolása, s hogy a magyar termékek, hungarikumok védelmet élvezzenek. A tervek szerint a közoktatási törvénybe be akarják illeszteni a nemzeti sajátosságaink ismeretét. Szeptember 25-én a harmadik parlamenti hungarikumkonferencián ismertetik a nemzeti értékeink védelmét szolgáló törvénytervezetet, amelyet ezt követően társadalmi vitára bocsátanak - mondta Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke Balatonalmádiban, ahol második alkalommal rendeztek hungarikumfesztivált. A Prémium Hungarikum elnevezésű almádi fesztiválon négy napon át, vasárnapig csak és kizárólag magyar termékekkel találkozhat az idelátogató. Kínálnak helyi borokat, a híres vödörvölgyi Csalló pálinkát, de kiállítanak fafaragók, csipkekészítők, keramikusok, gyöngyfűzők és méhészek. A színpadon magyar zene, népi táncok vagy épp magyar filmek szórakoztatják a közönséget, míg a tányérokba is csak magyaros ízek kerülhetnek. A rendezvényt a fővédnök, Lezsák Sándor nyitotta meg. Az Országgyűlés alelnöke azt mondta, nagyon fontos korszakot élünk. A nemzeti újjászületés aranykorának kezdetén vagyunk, amelynek beteljesítéséhez minden mozgatóerőre szükség van. Az ilyen rendezvényeken olyan mozgósító erő van jelen, amely megállíthatatlan, s ezért képes lesz arra, hogy valóban végigvigye a nemzet reneszánszát. Ehhez most megvan a politikai akarat is - hangsúlyozta Lezsák Sándor. A politikus emlékeztetett rá, hogy még az előző ciklusban elfogadta a parlament azt az országgyűlési határozatot, amely kimondja, össze kell gyűjteni a Kárpát-medence értékeit. Ezt követően először maga Lezsák Sándor látott munkához Bács-Kiskun megyében. Veszprém megyében pedig Horváth Zsolt kapta a feladatot. A képviselő elmondta, álmában sem gondolta volna, hogy ennyi partnerre, segítőre talál. A gyűjtőmunka első fázisa véget ért, de a tényleges munka nem. A jövőről szólva Lezsák Sándor ismertette, hogy határainkon túl folytatódik a gyűjtőmunka. Ő maga Kárpátaljára, Felvidékre, Erdélybe, majd a Délvidékre utazik, hogy megszervezze a lajstromba vételt. Közben várhatóan már az idén elfogad az Országgyűlés több olyan törvényt, amely ezt az ügyet szolgálja. Első köztük a közoktatási törvény, amelybe szintén be kell illeszteni nemzeti sajátosságaink ismeretét. Lesz háztartástan, s helytörténet-honismeret. Szintén a parlament képviselői elé kerülhetnek még az idén a nemzeti lovas stratégiát megalapozó dokumentumok. Cél, hogy fellendüljön a lovas turizmus, nagyobb figyelem övezze a lovassportokat, a fogathajtást, s új erőre kapjon a hazai lótenyésztés.

A hungarikumokat törvény fogja oltalmazni

A kimondottan a hungarikumok védelmét szolgáló törvény, amelyet néhány héten belül társadalmi vitára bocsátanak, több szintjét nevezi meg a magyar termékeknek. Vannak olyan értékek, termékek, amelyek a nemzeti örökség védelmét élvezhetik majd, de lesznek megyei, helyi örökségvédelem részei is. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke szerint ez a védelem kölcsönös lesz majd. Mi védjük a hungarikumainkat, hogy el ne vesszenek, miközben hungarikumaink védenek bennünket az elkorcsosulás ellen.

Van egy rossz hírünk

2010. július 31. - (Népszava)

Kiszámíthatatlan. Nem jó sztori. Felelőtlen. Populista. Gazdasági nacionalizmus. Pimasz attitűd. Kampány-üzemmód. Aggasztó. Bukdácsolás. Nagyjából ezek azok a kifejezések, amelyekkel az utóbbi hetekben Magyarországot illeti a külföldi sajtó. Nem festünk tehát túl jól határon túl. Fontos már itt leszögezni, hogy jelen írásnak nem célja eldönteni, hogy helyes gazdaságpolitikai lépés-e az IMF-fel való további megállapodásról lemondani; vitatkozzanak erről volt és jelenlegi pénzügyminiszterek, hitelminősítők és magukat kompetensnek gondoló szakértők. Célja ezzel szemben, hogy a kormány első hatvan napja után tükröt tartson; olykor-olykor érdemes megnézni magunkat kívülről, meghallgatni, mit mondanak rólunk a kívülállók. Nem azért, hogy szervilisen kövessük a külvilág elvárásait, pusztán realitásérzékünk megőrzése okán. Ez a tükör most elég csúnya képet mutat, és nagyjából mindegy, hogy amerikai, brit, német vagy osztrák lapot vesz kezébe az ember. Kevés kivételtől eltekintve olyan kommentárokkal találkozhatunk, mint ahogyan például a The Economist június 10-i, „Careless talk” (Felelőtlen beszéd) című cikke fogalmaz: „Annak ellenére, hogy áprilisban a Fidesz meggyőző mandátumhoz jutott, a kormány keze bizonytalan. Orbán felesleges harcokba bocsátkozott, például azzal, hogy kifejezett kívánalomként fogalmazta meg a megbecsült, héja MNB-elnök menesztését. Hosszas etnikai vitát korbácsolt Szlovákiával. Mindez meggondolatlannak tűnik. Mindeközben olyan súlyos ügyekben, mint a felduzzadt közszféra és a nyugdíjrendszer megreformálása, furcsán visszafogott.” A Washington Post július 19-i száma, ami elsősorban a médiatörvénnyel és az Orbán-kormány médiapolitikájával foglalkozott, így írt: „Orbánt hatalmas győzelme szokatlan nagyságú parlamenti autoritással ruházta fel. Akkor járna el legjobban, ha ezt a hatalmat arra használná fel, hogy gazdasági reformot hajtson végre, ami szükséges lenne ahhoz, hogy a krónikusan fejletlen gazdaságot újjáélessze. Ha viszont erejét csak arra használja fel, hogy a demokratikus intézményeket gyengítse, pusztán annyit ér el vele, hogy ismét pária lesz a nyugati fővárosokban.” Természetesen a legtöbb cikk az IMF és az EU tárgyalódelegációjának kivonulása, majd ennek nyomán a forint villámgyors gyengülése és az országkockázatot mutató CDS-felár megugrása után született hazánkról.

10 évet kaphat Boros Lajos és Bochkor Gábor haverja

Dubovsky László lányának vett közpénzen ajándékot,

miközben a közalkalmazottak nem kaptak fizetést.

2010. augusztus 1. - (atv.hu)

Országos körözést adott ki a szlovák rendőrség a Boros Lajos és Bochkor Gábor által vezetett Bumeráng című rádióműsorból idehaza „Dubčekként” ismert Dubovsky László ellen, ugyanis három városi fenntartású intézmény dolgozói maradtak júniusban fizetés nélkül és az önkormányzati munka teljesen megbénult Tornalján, mivel Dubovsky polgármester július 13-a óta ismeretlen helyen tartózkodik, írja az Új szó. Dubovskyt többrendbeli hivatali jogkörrel való visszaéléssel és hűtlen kezeléssel vádolják, amiért a szlovák törvények szerint tíz évet is kaphat. A szlovákiai magyar lap szerint az addig szabadlábon védekező Dubovskynak július 13-án kellett volna egy vallomástételre megjelennie a rendőrségen, de ő ezt elmulasztotta, azóta ismeretlen helyen tartózkodik, emiatt elfogató parancsot adtak ki ellene. Dubovsky a vádak szerint több ízben is a sajátjaként bánt az önkormányzat pénzével: nagy értékű műszaki cikkeket vásárolt úgy, hogy a számlákat a hivatalba küldette, ezek közöl többet ki sem fizettek utólag a kereskedőknek. Mint az Új Szó márciusban megírta, Medgyessy Péter nevelt lánya, Tórnoczky Anita esküvőjére is így vásárolt valószínűleg nászajándékot Dubovsky. A tornaljai művelődési központ, a szabadidőközpont és a művészeti alapiskola mintegy húsz dolgozója eközben nem kapott fizetést júniusban. A törvények szerint, ha a munkáltató az adott hónap végéig nem folyósítja az alkalmazott fizetését, bűncselekményt követ el, emellett a kollektív szerződést is megsérti. A három tornaljai intézmény dolgozóinak az Új Szó szerint szintén július 13-ig kellett volna megkapniuk júniusi járandóságukat, érdekes módon csak az ő fizetésük átutalását nem írta alá Dubovsky László. Tornalján Dubovsky eltűnése óta fura helyzet állt elő, a hivatal működik ugyan, de az önkormányzati munka leállt. Tény viszont, hogy a városi hivatal, az óvodák, a többi iskola és intézmény dolgozóinak fizetését mindeddig rendes időben átutalták. A szakszervezetek tárgyalást kezdeményeztek az ügyben, de hogy mikorra várható megoldás, még nem tudni. A településen veszélybe kerülhetnek a megkezdett, uniós alapokból finanszírozott beruházások is, ha a város jogi képviselője nem hagyja jóvá a számlák kifizetését a munkák átvételekor. Ha Dubovsky szökését és bujkálását a hatóság félrevezetésének és a nyomozás akadályoztatásának minősíti az ügyész, még súlyosabb büntetést kaphat.

Árvízkatasztrófa után: A pilisszentkereszti Szurdok

2010. augusztus 1. - (Bőhm Éva Irén - zold.virtus.hu)

Árvízkatasztrófa 1999 júniusa után tizenegy évvel a Pilisben, a szurdokokat és patakvölgyeket ismét átalakították a természet erői. Az egyik legkedveltebb turista célpont Budapest közelében a pilisszentkereszti Szurdok, ugyanakkor tanösvényt is kialakítottak benne és felette. Csodálatos látvány, hatalmas sziklák, hidak és a halkan csörgedező patak varázsa sokakat vonzott ide mindig. 1999 júniusában a természet erői sok mindent szétromboltak, de ami idén májusban történt, arra nem volt példa talán évtizedek óta. A Szurdok felett egyesül a Kanyargós- és a Dera-patak, majd tovább folyik a hatalmas triász-mészkő sziklafalak alatt, a Hosszú-hegy lábát követve Csobánka irányába. Régebben a patak keskeny mederben folyt, most beszakadt, elmosott partok között, helyenként tíz-tizenöt méter szélességben rakta le hordalékát. A mederben és mellette is vannak még kidőlt, vagy élő, de kettétört fák. A Kovácsi-patakkal párhuzamosan egykor szépen rendben tartott turistaút vezetett, erre zúdult le a hegyoldalról a felhőszakadások után a víz, lemosva a gallyakat és részben a talajt is. A Szurdokban 2009-ben hordalékfogó gátakat é s hallépcsőket épített a Pilisi Parkerdő Zrt., ezeket a műtárgyakat olyan jól megépítették, hogy nem esett bajuk. A Szurdokban a parkoló után azonban nem a patak medrében, hanem felette, a Hosszú-hegy oldalában folytathatjuk utunkat, a kék jelzésen, majd Pilisszentkereszten az egykori mészégetők irányában hagyjuk el és sétálhatunk a buszmegállóhoz.

http://zold.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=95512

Magyar vonatkozásai is vannak a szlovák kormány programnyilatkozatának

2010. július 29. - (kitekinto.hu)

Szerda délutáni ülésén a szlovák kormány jóváhagyta programnyilatkozatát, amely több mint 50 oldalt tesz ki és meghatározza a négyéves megbízatási időszak fő céljait, szándékait, de elvi síkon. Konkrét számokat a program nem tartalmaz, lépéseket viszont igen. A Felvidek.ma elemzésében a kisebbségi és a magyar-szlovák viszonyt érintő részeket ismerteti. Az emberjogi kérdések fejezetében szögezi le a program, hogy megalakul az emberjogi és kisebbségi kormányalelnök intézménye és hivatala, amely az általános és egyetemes emberi jogok mellett a kisebbségi jogok érvényesítésével is törődni fog. A koalíciós tanács ülésére előterjesztett dokumentumtól túl sokban nem különbözik a végleges változat, legfeljebb annyiban, hogy konkrétan nem olvasható ki belőle, hogyan néz ki majd a hivatal. Tartalmazza a programnyilatkozat, hogy változni fog a nyelvtörvény, a kultúrák finanszírozásáról szóló törvény, és a kisebbségi nyelvhasználati jogok terén visszaállítják a 2006-os állapotot. Kimondja a dokumentum, hogy megmarad a kormány kisebbségi tanácsa, amely megerősített szerepet kap, hozzászólhat az őt érintő kérdésekhez, sőt a kormányalelnök hivatala megkezdheti egy, a kisebbségek jogállását rendező törvényjavaslat lehetséges alternatíváinak felvázolását is. Beleszólása lesz a kisebbségi kormányalelnöknek a nemzetiségi iskolákat érintő döntésekbe, s az oktatásügyi tárcával közösen tető alá hozhatja a kisebbségi oktatás módszertani és kutató szerveit a komáromi, a nyitrai és az eperjesi egyetem égisze alatt. A belügyi tárca fejezetében szerepel az állampolgársági törvény módosítása, mely a Magyar Köztársaság hasonló jogszabályának módosítására válaszul született. A programnyilatkozat szerint az új törvénymódosítás ki fogja zárni a magyar jogszabály nem kívánatos következményeit Szlovákia területén. Amúgy a szlovák állampolgárság megadásának feltételeit is szigorítani kívánja a kormány, a külföldön élő szlovák állampolgároknak pedig rugalmas és gyors szolgáltatásokat ígér. A külügyi fejezetben a „Jószomszédi kapcsolatok, regionális biztonság és együttműködés” címszó alatt foglalkozik a programnyilatkozat a magyar-szlovák államközi kapcsolattal. Leszögezi: Szlovákia kormány bel- és külpolitikájával szilárdítani kívánja a közép-európai régió biztonságát és fejlődését. Átlagon felüli kapcsolatainak megőrzésére törekszik majd Csehországgal, fejleszteni fogja viszonyrendszerét Lengyelországgal, melynek különleges fontosságot tulajdonít, mert a régión is túlmutat, Ausztriával pedig a közös régiófejlesztés érdekében. A kormány javítani akarja kapcsolatait Magyarországgal. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének alapját az 1995-ös államközi alapszerződésben, illetve a két ország EU- és NATO-tagságában látja. „E keretek között fogja keresni a közös érdekek átfedéseit és szorgalmazni a pozitív és perspektivikus témákat a kölcsönös kapcsolatokban, mindkét ország polgárainak javára.” Nincs új a nap alatt, marad az eddigi kimérten hűvös, távolságtartó viszony - barátság is csak annyi, amennyire az EU- és NATO-tagság kötelez… A V4-ben pedig a nagyobb bizalom és hatékonyság a kitűzött cél, a csoport EU-n belüli súlyának növelése érdekében. A „V4 plusz”, amit Magyarország szorgalmaz, a szlovák kormányprogramban csak a közös uniós ágazati politikákon belül képzelhető el - infrastruktúra, energetika, EU-alapok -, illetve az EU bővítési folyamatában. Saját árnyékát a magyar kérdésben Iveta Radičová kormánya sem akarja átlépni; „standard feletti” viszony csak Prágával, Varsóval, Béccsel lehetséges, a félmilliós szlovákiai magyar kisebbségnek fontos Budapesttel nem. Mi érjük be azzal, amit az EU- és NATO-tagság előír két szövetséges államnak. És mivel ezt a fejezetet a korábbi kétszeres kormányfő, Mikuláš Dzurinda írta, semmi kétség: nemcsak a nyelvi jogokban, a magyar-szlovák államközi viszonyban is 2006-hoz térünk vissza.

Nyelvtörvény - Sokszor bosszú szüli a feljelentést

2010. augusztus 11. - (Új Szó - Sme)

Bírságot még nem szabott ki a kulturális tárca a nyelvtörvény megsértéséért, de ha a törvény életben marad, akkor legnagyobb esélye a jogerős elmarasztalásra a kálazi Új Hajtás színjátszó csoportnak van. A minisztériumnak tegnap elküldött válaszuk szerint ugyanis nem hajlandóak orvosolni a tavaszi ellenőrzésen megállapított kihágásokat. A minisztérium által „feltárt” hiányosságok orvoslásáért Ladányi Lajos a felelős. Ő a tegnap postára adott levélben azonban kijelenti, hogy nem tesz eleget az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvnek. „Augusztus 15-ig kellett volna elfogadni a szükséges intézkedést, a levélben azonban csak azt írtam meg, amit már korábban is ismertettünk a minisztériummal, hogy szerintünk az ellenőrzött szórólap tartalmazza a szükséges információt szlovák nyelven is” - mondta lapunknak Ladányi. A pénzbírságra a színjátszó csoport mellett jó eséllyel pályázik a Magyar Koalíció Pártja is, amely ellen az egynyelvű választási plakátok miatt folyik eljárás. A minisztérium utoljára a jelenlegi kormány kinevezése előtt tájékoztatta a pártot arról, hogy megindították az ügyben a hatósági eljárást, amely pénzbírsággal is zárulhat, azóta azonban nem haladt előre az ügy. A minisztérium a Sme napilap információi szerint mintegy 30 bejelentést kapott, ezek többsége a magyar nyelven íródott szórólapok, hivatalos levelek vagy községi lapok miatt érkezett. Feljelentették azonban a pozsonyi közlekedési vállalatot is, mert két - Ausztriából kölcsönkért - autóbuszon nem tüntette fel szlovákul is az ülő- és állóhelyek számát, a pöstyéni körzeti hivatal munkatársainak pedig át kellett ismételniük a szlovák nyelvtant, mert a hivatali levelekben rengeteg hibát találtak az ellenőrök. Több ügyben önkormányzatok is érintettek. Előfordulhat, hogy egyes bejelentéseket a bosszú szülte, vagy egy elbocsátott alkalmazott, vagy az önkormányzat valamelyik döntésével elégedetlen lakos fordult a minisztériumhoz a nyelvtörvény valamelyik paragrafusának a megsértése miatt. Feljelentették például a kistárkányi, a nagyölvedi és az abaújszinai polgármesteri hivatalt is. „Büntetés kiszabásáról még nem határozott senki” - mondta lapunknak Eva Chudinová, a kulturális tárca szóvivője. Nem erősítette meg, de nem is zárta ki, hogy a Daniel Krajcer (SaS) vezette minisztérium nem fog kiszabni büntetéseket. „A miniszter nem írt alá semmilyen büntetést” - válaszolta arra a kérdésre, hogy a törvény várható módosításáig kiszabnak-e pénzbírságot. A szóvivő szerint egyelőre még nem határozták el, hogy mikorra kell elkészíteni a módosítást. „A kormányprogram elfogadása után dolgozzuk ki a tárcára vonatkozó feladatok ütemtervét, ebből derül majd ki, hogy melyik törvényt milyen határidővel módosítanak” - mondta a szóvivő. A kormányprogram szerint a nyelvtörvényt olyan értelemben kell módosítani, hogy az már ne tartalmazzon pénzbírságot. Jelenleg a törvény szerint a pénzbírság alsó határa 100 euró, de akár 5000 eurós bírságot is kivethet a minisztérium. Chudinová szerint az ügyek kivizsgálásának sorrendjét nem a bejelentés dátuma alapján állapítják meg, arról a minisztérium dönt.

„Készülünk megfosztani a magyarokat a kettős állampolgárságtól”

2010. augusztus 11. - (Lukáš Fila - Sme /ford.: Felvidék Ma/)

Amikor Fico kormányfő négy éve kijelentette, hogy a nemzetiségi politikát Szlovákiában nem a politikusok (értsd: Slota) egyéni kijelentései fogják meghatározni, hanem a kormány, senki nem sejthette még, hogy ez nem vigasz, hanem fenyegetés. Madaric kulturális miniszter ugyanis olyan teljesítményre volt képes, amilyenről az SNS álmodni sem mert. És az ő nyelvtörvényének sorsa, amely miatt a hivatalnokok most színjátszókat, polgármestereket vagy a pozsonyi közlekedési vállalatot üldözik, szépen szemlélteti, milyen könnyű is Szlovákiában olyan törvényt kitermelni, amely korlátozza a polgárok jogait, és milyen nehéz is azután ezzel valamit kezdeni. Kezdetben volt az ígéret, hogy minden rendben lesz. „Garantálom mindenkinek, hogy ez a kormány nem fog olyan döntéseket hozni, melyek bárkinek is ártanának”, ígérte 2006-ban a parlamentben Fico. Amikor aztán elkezdtek sorjázni a javaslatok, melyek ennek az ellenkezőjét bizonyították, a kormány arról győzködött mindenkit, a törvények ugyan csúnyának látszanak, de soha nem fogják olyan rosszindulatúan alkalmazni őket, ahogyan a bírálóik elképzelik. Hallottuk az ígéretet, hogy Fico soha nem fog élni a válaszadás jogával, láttunk a végtelenített használati útmutatót a nyelvtörvényről. De a vége mindig az lett, hogy a jogszabály csak azért is úgy kezdett működni, ahogyan várható volt - szomszédok kölcsönösen bevádolják egymást a nyelvi szabályok megsértése miatt, a politikusok válaszadási kérelmek tucatjait írják. Az új kormány meg ahelyett, hogy a legnagyobb ostobaságokat azonnal megszüntetné, spekulálni kezdett. Így aztán tovább működik a nyelvrendőrség, az iskolákban készíthetik a zászlókat és a himnuszt, a kulturális tárca ma is tolerálja a sajtótörvényt és annak megalkotóit, készülünk megfosztani a magyarokat a kettős állampolgárságtól. A tanulság? Szlovákiában számolni kell azzal, hogy minden abszurd törvény a maga legperverzebb formájában valósul meg. És hogy évekig eltarthat, amíg valaki csinál vele valamit. Az agyrémek életképessége ugyanis az egyetlen dolog, amit itt teljes biztonsággal garantálni lehet.

Basescu: A román állampolgárság megadása

összhangban van a nemzetközi normákkal

2010. augusztus 13. - (mti)

A román állampolgárság megadása a Moldovai Köztársaság állampolgárainak összhangban van a nemzetközi normákkal - jelentette ki Traian Basescu román államfő, aki egy pénteki interjúban megvédte a Románia által alkalmazott állampolgársági törvényt. Az államfő szerint a nyugat-európai államok félelmei és a sajtó bírálatai megalapozatlanok, hiszen a román állampolgárságot nem tömegesen adják meg, hanem egyéni kérelem alapján, ami összhangban van az Európa Tanácsnak az állampolgárság megadásáról szóló 1997-es egyezményével. Mint mondta, Románia csak azt teszi, hogy kedvezményesen ad román állampolgárságot azoknak a személyeknek és leszármazottaiknak, akiktől akaratukon kívül, politikai döntés nyomán vették el a román állampolgárságot. „Mi nem adunk állampolgárságot olyanoknak, akiknek semmi közük nem volt Romániához” - nyomatékosította Basescu. Leszögezte: nem tart attól, hogy a tavaly áprilisban módosított román állampolgársági törvény - amely megkönnyíti a moldovaiaknak, hogy román állampolgárságot kapjanak - megakadályozhatja Romániának a schengeni övezethez való csatlakozását. Hozzátette: a román állampolgárságot megszerző moldovaiak többsége Romániában marad. Túlzásnak nevezte a legutóbb a brit és a francia lapokban emlegetett számokat, miszerint az Európai Unió nyugati tagállamait egymillió moldovai lepheti el. Közölte, hogy az idén körülbelül 17 ezer moldovai kapott román állampolgárságot, akiknek a többsége már Romániában tanult, de román állampolgárság híján nem tudott törvényesen munkát vállalni. Basescu szerint a moldovaiak áradatáról cikkező nyugat-európai lapok nem akarnak szembesülni azzal a valósággal, hogy Nagy-Britanniában, Olaszországban és Spanyolországban 600 ezer moldovai dolgozik, akiknek a többségét feketén foglalkoztatják.

Tehetetlen a kormánykoalíció a kettős állampolgárság ügyében

2010. július 30. - (sme / bumm)

Egyelőre nem tudni, hogy mit akar tenni a kormány a kettős állampolgárság ügyében. Megegyezni nehezen tud, többek között az Egyszerű Emberek álláspontja miatt - írja a Sme. Igor Matovič, az Egyszerű Emberek csoportjának vezetője a Joj televízióban megerősítette, hogy támogatják a kormányprogramot, néhány törvény esetében viszont eltér a véleményük a kormánykoalíciótól. Példaként pont a szlovák állampolgársági törvényt hozta fel. „Ha valaki Szlovákiában nem találja otthon magát, és egy másik állam polgárának érzi magát, az rendben van, vegye csak fel a magyar állampolgárságot, de abban az esetben nem látom okát annak, miért tegyünk úgy, mintha a mi állampolgárunk lenne” - jelentette ki Matovič. A kormányprogramban ezzel szemben az áll, hogy az új kormány módosítani fog a törvényen - azon a törvényen, melyet a kormánypártok mellett a KDH is megszavazott. Mikuláš Dzurinda külügyminiszter korábban azt javasolta, hogy Szlovákia ne ismerje el az ily módon osztogatott magyar állampolgárságot, a KDH frakcióvezetője, Pavol Hrušovský szerint viszont ez nem megoldás - azt Budapestnek kellene megoldania. A problémára a magyar törvény januári életbe lépéséig kell megoldást találniuk a politikusoknak. „Ha az SDKÚ megszünteti a törvényt, Szlovákia érdekei ellen cselekszik. A megoldás, amit kínál, jogi képtelenség, ami nem akadályozza meg a magyar törvény hatását” - jelentette ki Silvia Glendová, a Smer szóvivője.

Dzurinda: Jó szándékal megoldható a KMKF kérdése

2010. augusztus 1. - (bumm / tasr)

Jó szándékkal megoldható lesz, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) ne a magyar parlament állandó intézményeként működjön - jelentette ki Mikuláš Dzurinda szlovák külügyminiszter. Arra a kérdésre, mit szándékozik tenni ebben az ügyben, Dzurinda azt felelte, „konstruktív párbeszédre fogunk törekedni Budapesttel, előre szeretnénk tekinteni, hogy a légkört tisztábbá tegyük, baráti hangot vigyünk bele“. Emlékeztetett Bugár Béla Híd-elnök szavaira, aki azt ígérte, kérni fogja Budapestet a magyar parlament azon határozatának megszünetésére, mely az Országgyűlés alá rendeli a KMKF-et. Dzurinda szerint ez nagyon okos és felelősségteljes kezdeményezés. A szlovák kormány programjában szerepel, hogy elutasítják egy idegen állam és szlovák állampolgárok közötti intézményes kapcsolatot kölcsönös megegyezés nélkül, valamint a területen kívüli hatással bíró jogi normák elfogadásának gyakorlatát. A KMKF léte komoly súrlódásokat okozott a szlovák-magyar viszonyban. Szinte a teljes szlovák politikai elit kifogásolta, hogy az MKP képviselői részt vesznek az KMKF ülésein. Tavaly októberben az akkori kormánypárti SNS kezdeményezte az MKP képviselőinek megbüntetését, mondván, a részvétellel megszegték képviselői esküjüket. A főügyészségen kezdeményezték az MKP feloszlatását is.

Kisebbségi esély Szlovákiában

2010. július 28. - (mti)

November elsejétől kap kiszélesített jogköröket a kisebbségekért felelős szlovák miniszterelnök-helyettes. Ezt tartalmazza a kormányprogram tervezete, amelyet szerdán vitat meg - és várhatóan el is fogad - a pozsonyi kabinet. A kiszélesített jogköröket a Bugár Béla vezette Híd párt harcolta ki a koalíciós tárgyalások során. A kisebbségekért felelős szlovák miniszterelnök-helyettes, Rudolf Chmel a Híd alelnöke. Az Új Szó című szlovákiai magyar napilap szerint november elsején lépnek életbe azok a törvénymódosítások, amelyeknek értelmében a kormányfő-helyettes az oktatásügyi és a kulturális minisztérium kisebbségeket érintő kérdéseiben dönthet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a magyar iskolák tanterveinél és más, őket érintő intézkedés elfogadásánál szükség lesz a kormányfő-helyettes aláírására. A kulturális minisztériumot illetően szintén ő fog dönteni az állami kisebbségi kulturális támogatások odaítéléséről. A kormányfő-helyettes és az említett tárcák közti tevékenység irányvonalát a megalakuló Kisebbségügyi Tanács jelöli majd ki. Ebben a szervben a szlovákiai kisebbségek képviselői kapnak helyet. Döntés még nem született arról, hogy pontosan kik és milyen arányban fognak ide tagokat delegálni. „Ez mind a kormányfő-helyettes feladata lesz, ő dolgozza majd ki a hivatal és a tanács működésének részleteit” - magyarázta Simon Zsolt földművelésügyi miniszter, a Híd alelnöke, aki a Híd delegációjának tagjaként részt vett a koalíciós tárgyalásokon.

Csehországnak nem tetszik Magyarország nemzetpolitikája

2010. július 30. - (mti)

Szervezési okokból szeptember elejére halasztják Karel Schwarzenberg budapesti látogatását - jelentette be pénteken egy cseh minisztériumi szóvivő. Prága nyugtalan az elmúlt hónapok magyar-szlovák pengeváltásai miatt. Mint mondta, nem sikerült olyan napot találni a jövő héten, amely Schwarzenbergnek és Martonyi János magyar külügyminiszternek egyaránt megfelelt volna. A látogatást előzetesen csütörtökre tervezték. A szóvivő megerősítette, hogy a miniszter eredeti programjának megfelelően hétfőn Varsóba látogat. Magyarország lesz a visegrádi négyek közül az utolsó, amelyet a cseh diplomácia új vezetője hivatalba lépése után felkeres. A cseh hírügynökség megjegyezte: a prágai diplomáciát nyugtalanította az elmúlt hónapokban Szlovákia és Magyarország között tapasztalt feszültség, amelyet az új magyar kormánynak a más országokban, így a Szlovákiában élő magyarok érdekében tett lépései váltottak ki.

2013-ig szeretnék lerakni az országos szlovákiai magyar televízió alapjait

2010. július 30. - (bumm)

A televízió népszerű médium Szlovákiában is. A szlovákiai magyarok többsége ebből a forrásból tájékozódik - derül ki abból az internetes felmérésből, amelyet a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsége szervezett több felvidéki magyar hírportál közreműködésével. A válaszokból arra is következtetni lehet, hogy milyenek a televíziózási szokások és a nézői igények az internetet felhasználók körében. A felvidéki magyarok leginkább a Magyar Televízió a Duna Televíziót, kisebb mértékben az RTL Klubot és a TV 2-t nézik. A Szlovák Televízió magyar adását csak kevesen kísérik figyelemmel. Ebben annak is szerepe lehet, hogy a magyar nyelven sugárzott műsorok többnyire rossz idősávban tekinthetőek meg. Kivétel a heti öt alkalommal megjelenő ötperces híradó. Napi öt percbe kevés információ sűríthető be, holott a hír az a műfaj, amire a megkérdezettek mintegy 65 százaléka a jelenleginél nagyobb mennyiségben „vevő” lenne. Az emberek mindenekelőtt arra kíváncsiak, mi történik a saját országukban, illetve a saját régiójukban. A külföldi történések csak kevéssé érdeklik őket. Kicsi az igény a beszélgetős elemző műsorokra, annál nagyobb ugyanakkor a kulturális tartalmakra és a dokumentumfilmekre. Mindez irányadó a nézői igényeket kutató SZMTSZ számára. A szervezet tagjai ősszel szeretnék beindítani az első Dél-Szlovákia magyarságára összpontosító felvidéki televíziós hírportált. A jelek szerint valós igényre reagálnak. Több mint ezer megkérdezett 95 százaléka állítja: fontosnak tartja egy felvidéki televíziós hírportál létét és folyamatosan tájékozódna ebből a forrásból. „Bennünket is meglepett, hogy a felvidéki ember ennyire fontosnak tartja az első kézből való hiteles tájékozódást. Vannak felmérések, amelyekből valamelyest következtetni lehetett a tájékozódási szokásokra, de ezek nem tekinthetők mérvadónak. Az internetes felmérés fontos, de ennél mélyebb vizsgálat szükségeltetik. Amilyen gyorsan csak lehet, szükség lesz egy szabályos, reprezentatív felmérésre, ami nem csupán az aktív internet-felhaszálók információszerzési igényeit és szokásait jeleníti meg, hanem valamennyi korcsoportét. Ennek birtokában alkothatunk majd valós képet a felvidéki magyarok tájékozódási igényeiről” - nyilatkozta Horváth Gabriella a szövetség alelnöke. Az SZMTSZ törzsgárdáját szlovákiai magyar televíziós riporterek, operatőrök, médiaszakemberek alkotják. Eddig csupán helyi televíziókban vagy szlovák, illetve magyarországi országos tévécsatornákban tűnhettek fel az alkotásaik. „Vannak pozitív és negatív példák arra vonatkozóan, hogy a kisebbségben élő magyarság mennyire hatékonyan tudta megszervezni magát. A tájékoztatás intézményét mi Szlovákiában lebecsültük. Pontosabban nem mértük fel ennek a fontosságát. Ezért tűrtük el, hogy a közszolgálati csatornák műsoridejéből botrányosan alacsony arányban részesüljünk. Romániában, ahol a lakosság 7 százaléka magyar, heti 200 percnyi friss műsort sugároznak az állam költségén magyar nyelven. Szerbiában, ahol 4 százalék a magyarság aránya, 800 percet. A lakosság tíz százalékát alkotó szlovákiai magyarságnak ezzel szemben csupán hetven perc műsorideje van hetente. Itt az idő, hogy végre felemeljük a hangunkat, és számarányunkkal arányos megjelenési műsorfelületet követeljünk az államtól. De nem hagyatkozhatunk csak erre, hiszen itt a kultúrpolitika úgy változik, ahogy a kormányok jönnek és mennek. Szükségünk van önálló magyar nyelvű televíziós csatornára, ahol aprólékosan kibeszélhetjük ügyes-bajos dolgainkat, ahol bemutathatjuk értékeinket, ahol elmondhatjuk, hol szorít a cipő, ahol a teljesen és nem csak fragmentumokon keresztül jeleníthetjük meg magunkat. Hamarosan újabb népszámlálás lesz Szlovákiában. Egyelőre csak találgathatunk, hányan vesztik el identitásukat amiatt, hogy nem tudnak magyarságukra büszkék lenni. Mi televíziósok ismerjük a hétköznapok valóságát. Tudjuk, hogy változtatni kell az eddigi tájékoztatási gyakorlaton. Nekünk tévéseknek, és a felvidéki magyar közösségnek össze kell fogni. Az asszimilációt hatékony kezelési technikák hiányában aligha sikerül megállítani - hangoztatta Horváth Gabriella. Az SZMTSZ legkésőbb 2013-ig szeretné lerakni az országos fogható felvidéki magyar televízió alapjait. Addig a szervezet a magyar nyelvű internetes televíziós hírportálon tájékoztatna a felvidék társadalmi, politikai és kulturális eseményeiről.

Kötelezővé tennék az angolt a szlovák iskolákban

2010. július 30. - (mti)

Az új szlovák kormánykoalíció azt tervezi, hogy az angol nyelv kötelező lesz minden tanuló számára az alap- és középiskolában. A döntés a diákok javát szolgálná, ám a pedagógusszakma szerint anyagi akadályok merülhetnek fel. Eugen Jurzyca oktatásügyi miniszter javaslatának kritikusai szerint kevés a nyelvtanár, és az állam az angol tanulásának kötelezővé tételével beleszólna a gyermekek és szüleik választásába is - írja a Bumm.sk révkomáromi hírportál. Egyelőre kérdéses, hogy melyik évfolyamtól és mikortól vezetnék be a kötelező angolt. Valószínű, hogy nem az általános iskola első osztálytól kezdődően, hanem csak a harmadiktól indulna az angoltanítás. Jelenleg Szlovákiában a tanulók a harmadik osztálytól kezdenek el idegen nyelvet tanulni, majd a hatodik osztályban választanak ehhez még egyet. Ezt a rendszert két évvel ezelőtt az Európai Unió ajánlására vezette be Ján Mikolaj akkori oktatásügyi miniszter. Az angol kötelezővé tételéhez egyelőre nincs elég tanár Szlovákiában. A tanárképzőkről kikerülő nyelvszakosok többsége tanítás helyett az iparban és más magánszektori munkahelyeken kezd el dolgozni. A tanárokat érintő átképző, átszakosító kurzusok ügye egyelőre pénzhiány miatt nem reális.

Szlovákia elvesztheti a Tokaj megnevezést

2010. július 30. - (sita)

Simon Zsolt mezőgazdasági miniszter sajtótájékoztatón közölte, Magyarország panaszt emelt az Európai Bizottságnál, és sikerrel járhat. A miniszter elmondása szerint a panaszt indoklásában szerepel, hogy a Tokaj elnevezés szlovák bejegyzésekor, idén februárban a szlovák törvényhozás nem volt összhangban az Európai Bizottság ténykedésével. A miniszter véleménye szerint ez a tárca előző vezetése professzionalizmusa és szakmaisága hiányát mutatja. Simon közölte azt is, szeretné látni az összes dokumentumot, amit Magyarország beterjesztett. Emellett hangsúlyozta, mindent megtesz azért, hogy Szlovákia megtarthassa az elnevezést.

Ismét beindult a bevásárlóturizmus

2010. július 31. - (hirtv.hu)

Míg az állam finanszírozását drágította, a határmenti települések kereskedőinek üzletét élénkítette a forint gyengülése. A szlovák-magyar határ mentén már hét közben is minden ötödik vásárló északi szomszédunktól érkezik. A szlovákok főként a gyümölcsöt, zöldséget, építőipari alapanyagot és ruhaneműt szerzik be a magyar boltokban. Egy dunaszerdahelyi férfi és családja elsősorban a márkás ruhaneműket kereste a győri bevásárlóközpontban. Mint mondja, Magyarországon nemcsak a forint gyengülése, de a nagyobb választék miatt is érdemes elkölteni a szlovák eurót. Április közepén 264 forint volt az euró, most 283-284. „A szlovákiai euró bevezetését követő eufóriának azért úgy tűnik, vége. Az emberek ott is megtanultak célirányosan vásárolni, prioritásokat szabni, hogy mi a fontos, és mi a kevésbé fontos. Természetesen, ha az euró a 300 forintot megközelíti, akkor már érdemes nekik bármilyen árut itt megvásárolni, beleértve a napi fogyasztási cikkeket, a tejet, a húst és így tovább” - fogalmazott Hegyi Ferenc győri áruházvezető. A határ túloldalán akciókkal próbálja otthon tartani vevőkörét az egyik révkomáromi építőipari alapanyagokat forgalmazó üzlet vezetője. Azt mondja, a bevásárlóturizmushoz elég, ha a tégla néhány euróval olcsóbbá válik Magyarországon. „Kisebb fuvarral, - ha el tudják szállítani a vevők, - szívesen elmennek 5 kilométerrel tovább a határon túlra, és megvásárolják az építőanyagot, mivel 10 százalékos különbség is előfordulhat az itteni árakhoz képest” - közölte Olláry Viktor révkomáromi üzletvezető. A pozsonyi Pravda szerint a mostani forintárfolyam mellett egyes termékek akár harmadával olcsóbban is megvásárolhatók Magyarországon, mint Szlovákiában.

Jobbikos identitásépítés - Revizionista imát az iskolákba

2010. július 27. - (168 Óra Online)

A Horthy-korszak revizionista jelmondatát, a „Magyar Hiszekegyet” függesztené ki minden tanintézménybe a Jobbik. Emellett alkotmánymódosításukban a koronás címert ábrázoló nemzeti zászlót is visszahoznák. A Jobbik alkotmánymódosításban kezdeményezi a koronás címert is ábrázoló nemzeti zászló újbóli használatát, továbbá arra kéri a kormányt, hogy az 1920-1945 közötti állapotokhoz hasonlóan minden tanintézménybe függesszék ki a „Horthy-korszak nemzeti imáját, a Magyar Hiszekegyet” - szól a párt közleménye. A Szent Korona, amelyet a nemzeti zászlóról a „kommunista rezsim” levett, a Jobbik szerint a Kárpát-medencei magyarság összetartozását szimbolizálja, ezért a párt visszatenné a koronás címert a lobogóra. Pörzse Sándor, a párt országgyűlési képviselője sajtótájékoztatóján az MTI tudósítója szerint azt mondta, a változtatás „identitásépítő” feladata mellett a magyar zászló más hasonló trikolóroktól való megkülönböztetését is szolgálná. A párt által benyújtott alkotmánymódosítás szerint a „Magyar Köztársaság zászlaja három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll. A zászló közepén a Magyar Köztársaság címere foglal helye”. Az indoklás szerint a „nemzeti jelképekben az ezeréves államiság jelenik meg, amit legösszetettebben a címerpajzson szereplő Szent Korona fejez ki”. A javaslat benyújtója ezért indokolatlannak tartja, hogy a magyar zászlót jelenleg is a „diktatúra 1950-es évei során hozott törvény” alapján kell megjeleníteni, holott szerinte a címer fontosságát az alkotmány is tartalmazza, amit korábban az Alkotmánybíróság is megerősített. A „Magyar Hiszekegy” iskolai kifüggesztésére vonatkozó országgyűlési határozati javaslat indoklása szerint a trianoni szerződés következményeivel kapcsolatos mű megírására a Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája és a Védő Ligák Szövetsége írt ki pályázatot 1920-ban. A szöveg: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában: / Hiszek egy isteni örök igazságban / Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen”. Pörzse Sándor szerint a Horthy-korszakban alig volt hivatalos rendezvény, ünnepség, ahol nem hangzott el a Magyar Hiszekegy, amely „iskolai füzetek és tankönyvek borítóján, közintézmények falára, ajtajaira erősített, domborított, vagy zománcozott fémtáblákon, napi és hetilapok oldalain került mindenki szeme elé”. A Jobbikhoz köthető rendezvényeken is időről időre felhangzanak a fenti sorok. A Népszabadság idézi az MSZP frakció véleményét. Eszerint „a Jobbikot is megihlette a Fidesz semmitmondó, kártékony kiáltványozási mániája. A különbség csak annyi, hogy míg a kormánypárt a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatával a kommunista diktatúrák szellemét csempészte vissza a közhivatalok falaira, a Jobbik a 30-as 40-es évek nacionalista - soviniszta - revizionista gondolatvilágát erőltetné rá a közoktatásra.” - szól a párt közleménye. Az MSZP szerint azzal, hogy a Jobbik Pörzse Sándor képviselő agyament ötlete nyomán kezdeményezi a koronás címerrel egyesített zászló hivatalos állami jelképpé emelését, valamint a „Magyar Hiszekegy” közoktatási intézményekben történő kifüggesztését, végképp kiírja magát az egyesült Európából. Ugyanis az a szellem, amit a Horthy-korszak „nemzeti imája”, illetve revizionista szimbólumrendszere képvisel, tökéletesen szembemegy a népek határokon átívelő, békés együttélésének eszméjével. Az MSZP szerint Orbán Viktor ahelyett, hogy erőltetett politikai nyilatkozatokon törné a fejét, inkább azon gondolkodjon, helyes volt-e a múlt héten azzal a Vona Gáborral kezet rázni, akinek pártját a modern Európában mindenütt szalonképtelennek minősíti - zárul az MSZP közleménye.

OVI: Több kisebbségi választás lesz

2010. augusztus 13. - (mti)

Több kisebbségi választást tartanak október 3-án mind a 13 magyarországi kisebbségnél, mint négy évvel ezelőtt az Országos Választási Iroda (OVI) csütörtöki adatai szerint. Négy évvel korábban 2077 választást írtak ki a települések választási irodái, míg most 2336-ot. Az OVI legfrissebb, csütörtökön ismertetett adatai szerint a legtöbb kisebbségi választást a cigányoknak rendezik, országosan összesen 1258-at. Négy éve még csak 1137 településen tartottak cigány kisebbségi választást, ez azt jelenti, hogy várhatóan 121-gyel több cigány önkormányzat alakulhat az október 3-i választás után. A magyarországi német kisebbség 426 választást tarthat (380), a horvátok 128-at (115) a szlovákok 125-öt (122), a ruszinok 77-et (53), a románok 72-t (46), a lengyelek 49-et (47), a szerbek 47-et (40), a bolgárok 41-et (38), az örmények 39-et (32), a görögök 37-et (34), ukránok 23-at (20), a szlovének 14-et (13). (Az adatok után zárójelben a 2006-os számokat jeleztük.) Az OVI legfrissebb adatai szerint 228.084 kisebbségi választó szerepel a választói jegyzékeken.

35 szervezetet vett nyilvántartásba az OVB

2010. augusztus 13. - (fh)

Több mint ötmilliárd forint fordítható az őszi önkormányzati és kisebbségi választás lebonyolítására. A választók jövő héten kapják meg az ajánlószelvényeket és a választásról szóló értesítőt. Az Országos Választási Bizottság (OVB) eddig 35 szervezetet vett nyilvántartásba az önkormányzati, és 53 szervezetet a kisebbségi választásra - hangzott el az Országos Választási Iroda csütörtöki sajtótájékoztatóján. Hétfő délután 4 óráig kellett kitűzniük a helyi választási bizottságoknak a települési kisebbségi választásokat: ezt 1600 településen tették meg, amelyeken 2336 kisebbségi választás lesz összesen. A kisebbségi választói jegyzékben 228 084 választópolgár szerepel, ez 2006-hoz képest jelentősen több: négy éve 199 789 választópolgár kérte felvételét a kisebbségi választói névjegyzékbe. A kisebbségi választások közül a legtöbb, összesen 1258 helyen cigány kisebbségi választás lesz. Ezt követi a német kisebbségi választás, 426 helyen. A sorban a horvát (128) és a szlovák (125) kisebbségi választás következik. Kisebbségi választást ott írhattak ki a helyi választási bizottságok, ahol a kisebbségi jegyzékbe legalább 30-an jelentkeztek és a kiírás napján legalább ennyien szerepeltek abban. Augusztus 16. és 19. között küldik meg a választópolgároknak az ajánlószelvényt és a választásról szóló értesítőt. Ezután augusztus 18. és 22. között teszik közzé helyben a választási névjegyzékeket. Az Országos Választási Iroda gondoskodott arról, hogy augusztus 20. és 22. között ügyeletet tartsanak a helyben illetékes választási irodák, és megtekinthetőek legyenek a névjegyzékek akkor is. A névjegyzékkel szemben kifogást bejelenteni szintén ebben az időszakban, augusztus 18. és 22. között lehet - mondta csütörtökön Őrsi Gábor, az Országos Választási Iroda szóvivője. Az Országos Választási Bizottság eddig 35 szervezetet vett nyilvántartásba az önkormányzati, és 53 szervezetet a kisebbségi választásra. Az őszi önkormányzati választás lebonyolítására összesen 5 milliárd 351 millió forintot lehet költeni. Idén ősszel a kisebbségi települési önkormányzati választásokat tartják meg, 2011 januárjában pedig a területi és országos kisebbségi önkormányzati választásokat.

OVB: Újabb szervezetek kerültek a kisebbségi választások listájára

2010. augusztus 10. - (mti)

Újabb jelölőszervezeteket vett nyilvántartásba az október 3-i önkormányzati és kisebbségi választásra keddi ülésén az Országos Választási Bizottság (OVB). Az OVB az önkormányzati választásra jelölőszervezetként nyilvántartásba vette az Együtt a Magyarországi Romákért Pártot (EMRP), A harmadik évezred a liberálisokért egyesületet (LIBERÁLISOK), a Magyar Szocialista Munkáspártot (MSZMP), és a Megújulás a Holnapért Pártot (Megújulás). A testület a települési kisebbségi önkormányzati választásra jelölőszervezetként nyilvántartásba vette pl. a Dolina Pestvidéki Szlovákok Regionális Egyesületet (Dolina). Ezzel egy híján félszáz jelölőszervezetet vett már nyilvántartásba az OVB a kisebbségi választásra. Nem vette viszont nyilvántartásba kisebbségi jelölőszervezetként az Országos Roma Polgárjogi Mozgalmat (ORPM), mert az nem felelt meg a törvény előírásának. A nyilvántartásba vétel feltétele ugyanis, hogy a társadalmi szervezetnek a választás évét megelőző legalább 3 éve alapszabályában rögzített célja legyen az adott kisebbség képviselete, az ORPM azonban csak 2007 márciusában jött létre. Kertész Lóránt, az ORPM elnöke az OVB ülésén azzal érvelt, hogy a kisebbségi jelölőszervezet bejelentésére szolgáló nyomtatványon az a feltétel szerepel, hogy a választás napjáig kell meglennie a három évnek, ezt pedig teljesítik. Az OVB szerint azonban ez a megfogalmazás „nagyvonalúra” sikerült, és az októberi önkormányzati választáson indulóknak legalább 2007. január 1-jétől kell a kisebbség képviseletét alapszabályban rögzítetten képviselnie. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán jelöltet és listát jelölőszervezetek (pártok, társadalmi szervezetek, kisebbségi szervezetek) állíthatnak, és a választáson - a listás választások kivételével - független jelöltek is részt vehetnek. A települési kisebbségi önkormányzati választáson azonban jelöltet csak olyan társadalmi szervezet állíthat, amelynek a választás évét megelőzően legalább három éve alapszabályában rögzített célja az adott kisebbség képviselete. Független jelöltek indulására a törvény nem ad lehetőséget. Mivel a választáson jelöltet csak nyilvántartásba vett jelölőszervezet állíthat, a jelölőszervezeteknek a választás kitűzése után nyilvántartásba kell vetetniük magukat (a közös jelöltet, listát állító jelölőszervezeteknek külön-külön). A bejelentést az illetékes választási bizottságnál kell megtenni: ha a jelölőszervezet több megye, illetőleg a főváros és valamely megye területén is jelöltet vagy listát akar állítani, akkor az OVB-nél, ha csak egy megye, illetőleg a főváros területén, de azon belül több településen (fővárosi kerületben), akkor a területi választási bizottságnál, ha pedig csak egy településen, akkor a helyi választási bizottságnál. Az önkormányzati és a kisebbségi önkormányzati választásokra egyaránt szeptember 3-ig van lehetőség jelölőszervezetek nyilvántartásba vételére. Az OVB korábban már 31 jelölőszervezetet vett nyilvántartásba az önkormányzati választásra, a települési kisebbségi választásra pedig 38 jelölőszervezetet. Köztük több olyan jelölőszervezet is van, amely mindkét választástípusban kérte nyilvántartásba vételét, hogy országosan tudjon jelölteket állítani.

Hat kisebbség állíthat jelölteket Békés megyében

2010. július 10. - (Beol.hu)

Várhatóan több mint 1200 településen tartanak kisebbségi önkormányzati választásokat országszerte október 3-án a települési önkormányzati választásokkal egyidőben. Békés megyében hat kisebbség részéről kezdeményezték az önkormányzati választások kitűzését. A megyében 34 cigány, egy lengyel, 9 német, 22 román, 19 szlovák és egy szerb kisebbségi önkormányzat alakulhat összesen 52 településen. A választásokon csak azok vehetnek részt és azok jelölhetők, akik július 15-éig regisztrálták magukat a kisebbségi névjegyzékben.

Minden második kisebbségi jelentkezett a szavazásra

2010. július 29. - (mti)

Átlagosan minden második, magát kisebbséginek valló magyar állampolgár szavazni is kíván az október 3-ai kisebbségi választáson, legalábbis a kilenc évvel ezelőtti népszámlálás és a választói névjegyzék adatainak összevetése alapján. A 2001-es, a KSH által végzett népszámláláson közel 443 ezren (442.739) mondták magukat valamely nemzetiséghez tartozónak, vagy „anyanyelvet vallónak”, míg az Országos Választási Iroda világhálós oldala szerint több mint 228 ezren (228.294) vetették fel magukat valamelyik kisebbségi jegyzékbe. A jegyzékbe való felvétel a feltétele annak, hogy valaki részt vehessen a kisebbségi választáson. Az adatok szerint két olyan kisebbség is van (az örmény és a ruszin), ahol a KSH-adatoknál lényegesen többen, több mint kétszer annyian jelentkeztek a kisebbségi jegyzékbe (2001-ben 1.165 örmény és 2.079 ruszin szerepelt a statisztikában, most a választói jegyzékbe 2.360-an illetve 4.239-en vetették fel magukat). A legnagyobb lélekszámú magyarországi kisebbség, a cigányok mintegy kétharmada (65 százalék) jelentkezett az említett jegyzékbe, és magas még a bolgárok (90 százalék), a lengyelek (59 százalék) és a horvátok (45 százalék) aránya is. A többieknél ez az arány nem éri el a 40 százalékot. Az adatok szerint a legkevésbé a szlovénok és az ukránok aktívak a választáson; előbbiek 21, utóbbiak 18 százaléka vetette fel magát a kisebbségi névjegyzékbe. Bár úgy tűnik, egyes kisebbségeknél jelentősen megnőtt a választói jegyzékbe vettek száma, a jogszabályok kizárják, hogy a választás eredményeként „ál-kisebbségiek” vehessék át egyes kisebbségek képviseletét. A települési kisebbségi önkormányzati választáson ugyanis jelöltet csak olyan társadalmi szervezet állíthat, amelynek a választás évét megelőző legalább három éve alapszabályában rögzített célja az adott kisebbség képviselete. A jogszabály független jelöltek indulására nem biztosít lehetőséget. Mindez azt biztosítja, hogy a kisebbségi jelölőszervezetek dönthessenek arról, ki legyen jelölt. Így ki lehet zárni, hogy olyan személy is jelölt lehessen, aki feltételezhetően valójában nem a kisebbség érdekeit képviselné. A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvény szerint egyébként a nemzetiséghez tartozás egyetlen kritériuma, hogy az állampolgár magát valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak tekintse. Azt, hogy az adott választó valóban adott kisebbséghez tartozik-e, senki, még a kisebbségi szervezetek sem vizsgálhatják.

Nemzetközi folklór fesztivál Nógrád megyében és Szlovákiában

2010. július 24. - (mti)

Három napon át tizenhárom fellépő csoport részvételével öt helyszínen zajlik a Nógrádi Folklór Fesztivál július 30. és augusztus 1. között, a nógrádi régió folklór értékeit bemutató fesztivált idén már 15. alkalommal rendezik meg. Hagyományosan a Somoskő váránál tartott europiknikkel kezdődik a program, ide érkeznek a fellépők - mondta az MTI-nek Máté Lászlóné, a főszervező salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet munkatársa. Szlovákiában Losoncon és Ragyolcon, Nógrád megyében pedig Salgótarjánban, Bánkon és Mihálygergén mutatkoznak a népzenei és néptáncegyüttesek, a helybéli és a szlovákiai fellépők mellett Paraguayból, Olaszországból, Írországból és Grúziából érkeznek csoportok. A fesztivál keretében vasárnap Bánkon rendezik meg a 44. Nógrád Megyei Nemzetiségi Találkozót, és a Magyarországi Szlovákok 14. Országos Folklór Fesztiválját. A kísérő rendezvények között a nógrádi gasztronómiából is ízelítőt kapnak az érdeklődők, a kínálatban lesz a sertéspörkölt, a tócsni és a bryndzás haluska, rendeznek grúz és ír táncestet és sörivóversenyt is. Az I. Nógrádi Folklór Fesztivált 1996. július 31-én nyitották meg a rárósi szabadtéri színpadon. Az Ipoly két partján élő magyarok és szlovákok népi kultúráját őrző fesztivált 2000-től rendezik Magyarország és Szlovákia területén.

Szék és gyufa

2010. július 23. - (Széky János - Parameter.sk)

Nyilvánvaló, hogy Radičová, akinek se külpolitikai, se Orbán-rutinja nincs, nem akart összezördülést már az első találkozás alkalmával. Ez az oka, hogy a V4-csúcson láthatóan kerülte az érdes témákat - összhangban Orbánnal, aki pedig előtte és azóta is a nemzeti érdekekért való kemény, határozott fellépést hiányolta a megelőző nyolc év külpolitikájából. Végül ők ketten ugyanoda lyukadtak ki, ahová tavaly Szécsényben Bajnai és Fico: üljenek össze újra a vegyesbizottságok, abból baj nem lehet (igaz, a tapasztalatok szerint haszon sem sok). Ennyit annak a kijelentésnek a tényleges tartalmáról, hogy „máris jobb a szlovák-magyar viszony”. Radičovának feltehetően sejtelme sincs a Semjén-doktrínáról, miszerint a diplomácia feladata a tájékoztatás, „semmiképp sem a konzultáció”. El lehet képzelni, hogy ha a vegyesbizottságok csakugyan összeülnek, milyen stílusban megy majd oda-vissza az egyeztetés. A „Fico elment a sunyiba, legyen (egyelőre) minden szép és minden jó” elvéből fakadt az is, hogy a Miniszterelnöki Hivatal villámgyorsan cáfolta a SME - részben téves - magyar forrásokra alapozott hírét, miszerint Orbán protokollvétséget követett volna el Radičovával szemben. Igenis a kapuban ő fogadta a miniszterelnök asszonyt, és igenis, Radičová egy különteremben, nem a folyosón adott interjút az egyik magyar közszolgálati televíziónak. Ettől ugyan még cáfolatlan marad a többi állítás - az újságírók előtti kényszeredett kézfogásról, az interjú szándékának bejelentését fogadó meghökkenésről, a magyar sajtó majdnem teljes elhárításáról, no meg a házigazdai illem megsértéséről, nevezetesen hogy nem Orbán, hanem Nečas húzta ki a széket, kínálta hellyel Radičovát. Utóbbiról nem más, mint a Magyar Távirati Iroda fotója tanúskodik. Még ezeket is meg lehet magyarázni, persze; de azért nem véletlen, hogy a magyar sajtó érzékenysége ki van hegyezve az ilyen bárdolatlanságokra. Van némi előtörténete az ügynek. Az első Orbán-kormány viselt dolgai sokat halványultak nyolc év alatt a média emlékezetében, hát még „az emberekében”, de előbb-utóbb valakinek óhatatlanul eszébe jut majd, hogy felidézze a miniszterelnök nevéhez fűződő sorozatos, tendenciaszerű külpolitikai-diplomáciai baklövéseket. Például egy másik parlamentbeli incidenst, amikor is egyszerre két - éppenséggel addig a két legjobb - nyugati barátunk kancellárját, a német Gerhard Schrödert és az osztrák Viktor Klimát várakoztatta fél óráig valami egészen gyenge kifogással. Vagy azt, hogy szó nélkül tűrte, mikor a Magyar Rádió akkori elnöke - saját személyes mikrofonállványa - az amerikai nagykövet, a Bush család barátja „brekegéséről” beszélt, gondolván, hogy nem jut el a nagykövetségig. Sok évszázados testvéri viszony után még a lengyel „bratanki”-t is sikerült elidegeníteni azzal, hogy a kivételes magyar fejlettséget bizonygatva előttük akarta kierőszakolni az EU-csatlakozást (ezt még a mostani botrányok alkalmával is fölemlegették a lengyel sajtóban). Amikor a 2002-es választási kampányban minden bevezetés nélkül elővette mindkét oldal csökönyös, parasztvakító nacionalistáinak ütőkártyáját, a szégyenletes, de jogilag ma már irreleváns Beneš-dekrétumokat, sikeresen megakadályozta az akkor esedékes V4-csúcsot. Ebben és más esetekben közös a mechanizmus: Orbán a pillanatnyi belpolitikai érdeknek és ideológiai elfogultságainak (a két kancellár, ugye, szociáldemokrata volt) alárendeli a külpolitikát, garantálva a diplomáciai kudarcot. A „más esetek” közül a leglátványosabb a státustörvény körüli magyar-román vita a huszonhárom millió munkavállalóval - ez egy diplomáciai vereség volt, amit megtakaríthattak volna maguknak és az országnak, ha nem törekszenek könnyű belpolitikai győzelemre. Persze hogy a szocialisták kihasználták, senki sem hagyta volna ki a ziccert. És 2002-ben még valamivel jobb volt a helyzet, mint ma. A hivatásos diplomatáknak volt egy szakértelmet követelő feladatuk: az uniós csatlakozás feltételeinek teljesítése. Ma nincs ilyen feladat. Akkor Martonyi külügyminiszternek - vitathatatlanul profi stábjával - csak Orbán magánakciói után kellett khm, elrendeznie a helyzetet, és közben bánni valahogyan a nemzetpolitikára összpontosító politikai államtitkár, Németh Zsolt befolyásával. Ma Orbán még magabiztosabb, mint 2002-ben, Németh Zsolt ugyanott van, a külügyminiszternek viszont van egy tényleges főnöke a külpolitikához mit se konyító másik nemzetpolitikus, Semjén Zsolt személyében. Azaz kisebbségbe került, miközben ő is „erkölcsi kopáson” ment át, hogy ezt a műszaki-gazdasági szakkifejezést kölcsönözzük, és akkori munkatársai sem fiatalodtak. Van, aki már ki is került az államigazgatásból (Juhász Endre például, aki több kormány alatt vezette a társulási, illetve csatlakozási tárgyalásokat, most az Európai Unió Bíróságának tagja). Úgyhogy az elkövetkező időkben biztosan nem ismétlődik meg a magyar diplomácia kb. 1985-től 1995-ig tartó fénykora, melyből 1998 és 2002 között még úgy-ahogy meg lehetett élni. A „pénzfüggöny” koncepciójával túlzott sikert nem arató miniszterelnök a továbbiakban is kevés széket fog kihúzni - gyufát viszont annál többet.

Folytatódik a hazafiaskodás Szlovákiában

2010. július 31. - (zipp / bumm)

Hiába tiltakoztak ellene a diákok, Szlovákiában érvényben marad az előző kormány által elfogadott hazafias törvény. A szeptember elsejétől érvényes rendelkezések alapján a szlovák alap- és középiskolákban ki kell függeszteni a nemzeti zászlót, az Alkotmány bevezető szövegét és az állami himnuszt. Az iskolaügyi minisztérium kötelessége besorolni a hazafias nevelést az iskolák oktatási programjába, a közszolgálati média pedig éjfél környékén sugározza a himnuszt. Az állami himnuszt le kell játszani minden sportesemény előtt is - a törvény értelmében például akkor is, ha szervezett turistaút indul egy hegycsúcs megmászására - írja a bumm.sk. Az oktatási miniszter úgy nyilatkozott: „A törvény megváltoztatásával nem számolunk, de biztosan nem küldünk ellenőröket”. Ugyanakkor a törvény betartása valójában a megyei szervek feladata.

Iveta Radicová: Orbán tudomásul vette

2010. augusztus 1. - (Szilvássy József - Népszabadság)

Alig szavazta meg a kormányprogramot a pozsonyi parlament, máris támadják Iveta Radicová kormányfőt. A közgazdászok szerint nem elég radikálisak a gazdasági elképzelések, a sajtó szerint pedig Budapesten besétált Orbán Viktor csapdájába. A szlovák miniszterelnök-asszonynak ráadásul egy ingatag koalíciós partnerrel is számolnia kell. Kisebbségi kormányra azonban nem szerződtem - mondja többek között lapunknak adott interjújában Iveta Radicova.

- Három hete, amikor miniszterelnökként először lépett be a pozsonyi kormányhivatalba, nyilatkozata szerint meglepődött azon, hogy a helyiségekben nappal is világítanak, mert az elődje sötét fóliákkal takarta be az ablakokat. Odakinn most is süt a nap, beszélgetésünk színhelyén viszont csillárok égnek....

- Annyi dolgom akadt, hogy ebben az ügyben még nem volt időm intézkedni, de amint bizalmat szavaz kabinetemnek a pozsonyi parlament, erre is lesz gondom. Leszedetem a sötét fóliákat az ablakokról. Jelképes értékűnek tartom, hogy ne éljünk itt valamiféle elsötésítésben. Süssön csak be a nap, és lássuk, mi minden történik az utcán. Kedvelem a természetes dolgokat, többek között a nappali fényt.

- Ennek ellenére a kormánypárti elnökök eszmecseréjét, legutóbb pedig a koalíciós tanács ülését is estére hívta össze. Mindkét tanácskozás hajnalig tartott. Nem szokatlan időpont ez?

- A koalíciós tanács ülését a munkaidőn kívül tartjuk. Ezért vagy a hétvégékre, vagy kora estére hívom össze ezután is ezt a testületet. Most csak az utóbbira volt lehetőség, mert a kormányprogramot a jövő heti parlamenti ülés előtt a tanácsban, majd pedig a kabinetben is jóvá kellett hagyni. Hajnalban született meg az egyezség.

- Beszélgetésünkkor éppen húsz napja kormányfő, de már több nehéz feladattal szembesült. Elsőként azonnal Brüsszelben, ahonnan hazatérve mintha másként nyilatkozott volna, mint korábban...

- Nézzük a tényeket. Az előző pozsonyi kormány Szlovákia számára rossz feltételeket alkudott ki (a görögországi mentőcsomag szlovák hozzájárulását illetően - a szerk), ráadásul parlamenti felhatalmazás nélkül. Mi azt javasoljuk a törvényhozásunknak, hogy olyan határozatot fogadjon el, amely szerint csak konkrét feltételek teljesülése esetén veszünk részt a pénzügyi mentőcsomagban. Ugyanakkor nem támogatjuk azt, hogy kétoldalú tárgyalások alapján esetleg hitelt is nyújtanánk Görögországnak. A súlyos árvízkárok után, valamint a gazdasági helyzetünk miatt erre nincs lehetőség. Mindkét esetben rövidesen a parlament dönt.

- Még nem is szavaztak bizalmat a kormányának, máris veszélyben a négypárti kormánykoalíció amúgy is törékeny többsége. Mi a véleménye erről?

- Elsőként a Szabadság és Szolidaritás Pártjának kell rendeznie a sorait és a helyzetet, miután négy képviselőjük bejelentette, hogy esetleg kilépnek a frakciójukból, és függetlenek lesznek. Ma egész nap tárgyaltam a kialakult helyzetről, de az eredményeket nem a sajtón keresztül üzenem meg. Augusztus 2-án ismét tárgyalóasztalhoz ülünk.

- Sokan már azt találgatják, hogy rövidesen kisebbségi kormánnyá alakulnak. Valóban?

- A szlovákiai választópolgárok ezt nem érdemelnék meg. Az újabb követelményekkel előálló képviselők felelőtlenül viselkednek, hiszen kompromisszumok árán született meg a kormányprogram, mind a négy párt kénytelen volt lemondani több javaslatáról. Kérdésére ezért határozottan azt válaszolom, hogy nem vagyok hajlandó kisebbségi kabinetet vezetni.

- A szerdán elfogadott kormányprogramot főleg a közgazdászok bírálják. Főleg azért, mert a kabinetje a dokumentum alapján csak bársonyos reformokra hajlandó, holott Szlovákia gazdasági helyzete szerintük sokkal radikálisabb megszorító intézkedéseket igényel. Méghozzá minél hamarabb, mert az ország költségvetési hiánya az év végére akár a GDP hét százalékára is rúghat. Mit gondol ezekről a bírálatokról?

- Húsz napja alakultunk meg. Ezalatt intézkedéseket foganatosítottunk a súlyos árvízkárokat szenvedett lakosság mielőbbi megsegítéséről. Döntöttünk arról is, hogy minden tárca azonnal köteles takarékoskodni. Több olyan, az államháztartás költségeinek lefaragását és más kiadások csökkentését célzó törvényjavaslatot készítettünk elő, amelyeket azonnal beterjesztünk, ha bizalmat kapunk. Nem a lakossággal akarjuk megfizettetni a gazdasági válság következményeit. Polgáraink eddig már két sokkot értek meg. Az elsőt a múlt század kilencvenes éveinek végén, amikor a nemzeti össztermék több mint tíz százalékát a hazai pénzintézetek megmentésére kellett fordítanunk. Akkor húsz százalékos volt a munkanélküliségi arány, Szlovákiát pedig államcsőd fenyegette. Ebből a pokoli helyzetből egyetlen centnyi külföldi hitel nélkül kerültünk ki, a lakosságot súlyosan érintő megszorítások révén. De még ez sem volt elég, ezért újabb reformok következtek, amelyek lényegesen lefaragták a jóléti kiadásokat. Mindezek átmeneti következményeit ismét csak a polgárok sínylették meg. Nem ők okozták a jelenlegi súlyos gondokat. Több kormány, a bankszektor, a minősítő ügynökségek felelőtlensége, továbbá az Európai Bizottság időnkénti következetlensége, valamint az Eurostat hibái miatt került súlyos krízisbe a világ. Ezért nem a polgárokat akarjuk ismét sokkolni, hanem fokozatos és célirányos lépésekkel, továbbra is külföldi hitelek nélkül igyekszünk sokkal jobb állapotba hozni gazdaságunkat, amely teljesen nyitott. Ezért fontos, hogy elképzeléseinket összhangba hozzuk főleg az eurozóna országainak hasonló elképzeléseivel, miként a legerősebb európai - elsősorban a német és a francia - gazdaságok kitörési pontjaival.

- Elsősorban a Magyar Koalíció Pártjának vezetői kifogásolják azt, hogy a Híd választási ígéreteiből nagyon kevés került be a kormányprogramba. Miért?

- Szeretném a bírálók, de mások figyelmét is felhívni arra, hogy lényeges előrehaladást értünk el azzal, hogy éppen a Híd javaslatára a megfelelő módosítással tényleges jogköröket adunk a kisebbségi és emberjogi problémaköröket felügyelő kormányfő-helyettesnek. A hatáskörébe tartozik majd a kisebbségiek kultúrájának finanszírozása, lényeges beleszólása lesz a nemzetiségi iskolákat érintő döntések előkészítésébe, életre kelti a kisebbségi oktatás módszertani és tudományos-kutató szerveit a révkomáromi, a nyitrai és a sároseperjesi egyetemeken. Ilyen jogkörei nem voltak az MKP képviselőjének, aki 1998 és 2006 között ugyanezt a tisztséget töltötte be.

- Viszont csak homályos utalást olvashatunk a dokumentumban a régóta szorgalmazott kisebbségi törvényre, valamint a nemzetiségiek hivatali anyanyelvhasználati jogainak bővítésére.

- A dokumentum megemlíti, hogy a kormányfő-helyettes hivatala hozzálát a kisebbségek jogállását rendező törvényjavaslat alternatíváinak az előkészítéséhez. Ami pedig a szlovákiai kisebbségek hivatali, anyanyelvhasználati lehetőségeit illeti, visszatérünk a 2006 előtti állapotokhoz, egyúttal pedig figyelembe vesszük azokat az ajánlásokat, amelyeket az illetékes európai szervek és intézmények tesznek a Kisebbségi és Regionális Nyelvi Charta szlovákiai érvényesítésével kapcsolatban. Nem magyarázkodásként, hanem tényként és meggyőződéssel említem, hogy a szlovákiai kisebbségiek jogkörei, identitásuk megőrzésének és gyarapításának lehetőségei meghaladják az uniós átlagszintet.

- Még csak az előző kormány által jóváhagyott, úgynevezett hazafiassági törvény módosítását sem tervezik. Miért?

- Mert a parlamentben nemrég már a módosított jogszabály-tervezetet fogadták el. Helyénvalónak tartom, hogy a tanév elején, illetve a végén iskoláinkban elhangozzék a szlovák himnusz. Az állami jelképekkel kapcsolatban pedig azt javasoljuk, hogy maguk a diákok készítsék el azokat, s akkor kiderül, milyen nagy a kreatív fiatalok száma.

- A visegrádi négyek miniszterelnökeinek budapesti találkozóját követően tárgyalt magyarországi partnerével is. Akadtak szlovák újságírók, akik szerint ön leszerepelt ezen az eszmecserén, mert besétált Orbán Viktor csapdájába. Úgy vélik, az ő érdeke volt, hogy ne beszéljenek nyilvánosan azokról a problémákról, amelyek jelentős feszültségeket okoznak a szlovák-magyar politikai és az államközi kapcsolatokban. Mi a véleménye ezekről a bírálatokról?

- Rosszhiszemű kommentárok nem érdekelnek. Természetesen az említett találkozón minden lényeges problémáról nyíltan és őszintén beszéltünk, miként arról is, hogy a jelenlegi feszült kapcsolatok mindkét országnak ártanak. Ugyanakkor megegyeztünk abban, hogy ezentúl nem fogunk üzengetni egymásnak sem a sajtón keresztül, sem pedig a Dunán át. Én is ehhez tartottam és tartom magam.

- Szóba került Budapesten a magyar kettős állampolgárság ügye is?

- Természetesen. Megmondtam budapesti partneremnek, hogy számunkra elfogadhatatlan az egyoldalúan módosított magyarországi törvény, ezért Pozsonyban olyan jogszabályt készítünk elő és fogadunk el rövidesen, amely ugyan nem bünteti a vétlen polgárainkat, viszont kizárja az említett magyarországi jogszabály szlovákiai érvényesítését. Orbán Viktor ezt az álláspontunkat is tudomásul vette.

- Ez a tervezett törvény megfelel majd az európai értékrendnek?

- Igen, teljes mértékben.

- Mennyiben jelent majd előrelépést, netán javulást a szomszédkapcsolatokban, ha a vegyes bizottságokban - amelyek működésének a felújításáról Budapesten megyegyeztek - az eddig ismert álláspontok, vagyis a kívánatos párbeszéd helyett ismét csak monológok hangoznak majd el?

- Az előrelépéshez mindkét fél szándéka szükséges. A mi magatartásunkat továbbra is a két ország közötti, éppen tizenöt éve megkötött alapszerződés betűje és szelleme határozza meg. Mindenképpen elmozdulást jelenthet az is, hogy a határokon átnyúló regionális együttműködésről, az oroszországi függőséget fokozatosan csökkentő energiabiztonságról, az új munkahelyek teremtéséről és más lényeges kérdésekről is tárgyalnak majd ezek a testületek.

- Ön Közép-Európában az első, kontinensünkön pedig Angela Merkel, továbbá az izlandi, a finn és a horvát kolléganője után az ötödik hivatalban levő női miniszterelnök. Milyen érzésekkel vállalta el ezt a tisztséget?

- Lélekben már igyekszem alkalmazkodni az új helyzethez. Többet azonban majd csak akkor mondhatok, ha augusztus elején a pozsonyi parlament bizalmat szavaz a kormányomnak. Még inkább akkor, ha majd országunk polgárai is a bizalmukba fogadnak.

Iveta Radicová

1956. december 7-én született Pozsonyban

l979-ben szociológusi diplomát szerzett a Komensky Egyetemen

1981-ben a szociológiai tudományok doktora lett

1981-től a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa

1990-ben posztdoktorátusi tanulmányokat folytatott az Oxford Egyetemen

1993-tól 2005-ig egyetemi tanár, docensként, majd professzorként

2005-ben kinevezték az SZTA Szociológiai Intézete igazgatójának

2005-2006: munka-, szociális és családügyi miniszter

2006-tól parlamenti képviselő, a Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKÚ) egyik alelnöke

2010. július 9-től miniszterelnök

Özvegyasszony. (Stano Radic, a volt férje népszerű humorista volt, akit Vladimír Meciar országlása idején kitiltottak a színházakból, s aki nem sokkal ezután fiatalon, szívelégtelenségben hunyt el az utcán, egyetlen leánygyermekük karjaiban.)

Angolul, németül, oroszul és lengyelül beszél.

A megoldást Bugár javaslata jelentheti

Kölcsönös jó szándék és konstruktív párbeszéd révén megoldható a Kárpát-medencei Képviselők Fórumával kapcsolatos szlovák-magyar vita - válaszolta a TASR hírügynökség kérdésére a pozsonyi diplomácia új vezetője. Mikulás Dzurinda szerint a megoldást Bugár Béla javaslata jelentheti. A Híd elnöke a múlt héten azt indítványozta, hogy az Országgyűlés érvénytelenítse azt a határozatát, amely szerint a KMFK a budapesti törvényhozás alárendelt, állandó intézménye. -Az új szlovák kabinet is határozottan elutasítja olyan intézményes kapcsolatok létesítését a szlovákiai polgárok és az idegen állam között, amelyekről nem született kétoldalú egyezség. Továbbra is következetesen ellenezzük azt, hogy beavatkozzanak Szlovákia szuverenitásába - szögezte le a pozsonyi külügyér.

Dacos mementók: Vitatott szoborállítások Szlovákiában

2010. július 29. - (Bognár Gergely - Kitekintő.hu)

A szobor a dicső múlt jelenbéli mementója, amely a jövő nemzedékének üzen. De milyen üzenete lehet azoknak a szlovákiai szobroknak (Hlinka, Cirill és Metód vagy Svätopluk), amelyek dacból épültek, és sokszor vitatott múltból táplálkoznak? Az elmúlt években csak úgy sorjáztak a konszenzust nélkülöző szoborállítások északi szomszédunknál. A Fico-Slota duó erőből, gyakorta elferdített történelmi tényekre alapozva emelt egynéhány szobrot - zömmel a déli területeken. A magyarok által sűrűn lakott régiókban itt-ott heves ellenkezésbe torkolltak a hatalom dölyfös emlékmű állítási akciói. Az utóbbi évek mementói közül talán a leginkább megosztó Andrej Hlinka mellszobra. A szoboravatást a szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt sajátította ki, ami azért nem meglepő, mert Hlinka a II. világháború előtti időszak egyik legjelentősebb nacionalista, szélsőségesen klerikális és idegengyűlölő politikusa volt. Utolsó éveiben átvette a nácizmus és a fasizmus ideológiájának egyes elemeit, a XXI. századi szlovák pártvezetés mégis szobrot emelt a politikusnak. Madarat tolláról, országot szobráról? (Honi szélsőségeseink válaszreakciója lehetne - horribile dictu - egy Gömbös-szobor felállítása.) Persze Szlovákiának kevésbé bírált szoborállítási akciói is voltak, ezek viszont többé-kevésbé a múlt elferdítéséből sarjadtak. Svätopluk, a szlovákok első királya (sic!) lovasszobrot kapott a pozsonyi vár udvarán, amelyet Fico avatott fel. Svätopluk 871 és 894 között morva fejedelem volt, uralkodása alatt érte el legnagyobb területét a Nagymorva Birodalom. Ténykedésének többek között a magyarok honfoglalása vetett véget. A szoboravatáson Fico azt mondta, hogy a Nagymorva Birodalomban valójában „régi” szlovákok és nem szlávok éltek, ezért hát a Svätopluk-kultusz. A fikciót minden józan történész aláhúzta, hangoztatva, hogy például a birodalomban élők nyelve közelebb állt az oroszhoz, mint a mai szlovákhoz. Eztán Ficora senki nem mondhatja, hogy nem királycsináló… Svätopluk szobra a szlovákiai szlovákok bizonyos köreiben is kivágta a biztosítékot: a minap egy civil szerveződés tagjai kartonpapírba csomagolták és kezdeményezték a „Hazugság szobrának” eltávolítását. Az alkotásra a „Ne hamisítsátok meg a történelmet!” felszólítást pingálták. Az aktivisták performansza kapóra jött a Most-Híd listáján bejutott Polgári Konzervatív Pártnak (OKS) is: a formáció alelnöke szintén vissza akarja küldeni az alkotást a Fico, Gasparovic és Paska által alapított Svätopluk Polgári Társulásnak. Az OKS szerint „a szobor felirata propagandisztikus, Robert Fico Svätoplukról, mint az ószlovákok királyáról alkotott misztifikációját szolgálja”. Arról, hogy a szobor megy vagy marad, még nincs hír. Svätopluk egyébként, ha nem is volt az első szlovák király, északi szomszédunk történelméhez azért sok helyen kapcsolódik. A fejedelem volt az, aki támogatta a kereszténység terjedését, védelme alatt tevékenykedett Metód görög pap, Cirill testvére. A szentté avatott Cirill és Metód hittérítők, nyelvtudósok, a szláv írás megalkotói voltak, akik elérték, hogy szláv nyelven is tarthassanak liturgiát. A vitathatatlanul példás tevékenységet folytató testvérpár megítélését konszenzus övezi mindenütt. A szlovák nagypolitika azonban az egyetértést feláldozta a permanens magyarellenes kampány oltárán. Történt, hogy az államvezetés a túlnyomórészt magyarok lakta Révkomárom központjába álmodta meg a hittérítőkről készített szoborcsoportot, miután elhozták a Matica Slovenská nevű kulturális szervezet erkélyéről, ahol azért pihent, mert nem kapott engedélyt a köztéri elhelyezésre. A dölyfös Fico ezúttal már nem is kért engedélyt a magyar városvezetéstől, így - ahogy Bastrnák Tibor polgármester fogalmazott - az egész akció törvénysértő volt, s az a városvezetés heves tiltakozását váltotta ki. A magyarok persze nem nacionalizmusból vagy sovinizmusból utasították el az alkotás révkomáromi elhelyezését, hanem mert „semmiféle bizonyítékot nem leltek fel arról, hogy Cirill és Metód valaha is jártak volna ezen a vidéken és valami közük lenne a régi magyar városhoz”. A szobor elhelyezésének üzenetét azonban mindenki értette. Slotáék a fentieken kívül még néhány alkotással üzentek a magyaroknak: sok helyen - főleg a magyarok lakta területeken - kettős kereszteket állítottak, amelyek, szerintük „egyértelműen kijelölik a szlovák területeket”. A „szlovák kettőskeresztek” évének nyilvánított 2008 után a határokat ismét megjelölte a kevéssé pallérozott Slota: Révkomáromban Trianon-emlékművet állítottak a szerződés aláírásának 90. évfordulója alkalmából, hogy demonstrálják, Révkomárom szlovák város. A tromf nem sokat váratott magára: vörös festékkel fújták le az avatás után az oszlopot. Olybá tűnik, a határ menti városban csapnak össze a mementókat politikai célból felhasználók: tavaly avatták fel Szent István szobrát, amelynek leleplezésére nem engedte be a szlovák kormány Sólyom Lászlót. Hogy a magyar államfőt persona non grata-nak nyilvánítsák, mindenképpen skandalum, ám a szoborszimbolizmus radikálisabb felkent hívői korábban sem nyugodhattak. Igaz, nem kormánymegbízásból, de a pozsonyi Petőfi-szobrot valakik folyamatosan megcsonkítják. Az alkotás az 1911-es avatása óta folyamatosan böki a szlovák szélsőségesek csőrét; Csehszlovákia megalakulása után bedeszkázták, istállóba száműzték, majd felállítását követően rendszeresen megcsúfolják. Ennek ellenére örülhetünk, hiszen Petőfit legalább nem nyilvánították szlovák költőnek… Persze azért északi szomszédunknál is nyomokban fellelhető az egyetértés szobor- és történelemügyben. Milan Rastislav Stefánik születésének évfordulóján rendre együtt emlékezik meg a jobb- és baloldal. A szlovák történelem jelentős alakja, a kiváló politikus és tábornok megítélésében konszenzus alakult ki. A Kosaras falu melletti Bradlo-dombon található síremlékénél Fico és Iveta Radicová is beszédet mondott idén. Eme szobor (aktuál)politikai érdekeket nem szolgál, Stefánik történelmi jelentőségéről ugyanúgy vélekednek a pártok, ezért nem kapott sikító frászt a megemlékezéstől egyetlen szervezet sem. Fico szoborszeretét mutatja a Jánosik-alkotáshoz való viszonya is. A kormányhivatalban kiállított életnagyságnál is nagyobb szobrát a Smer székházba vitte a kormányváltás után. A monumentális (megalomán?) szobrot Juraj Jánosik híres szlovák betyárról mintázták, kinek legendává vált életét számos irodalmi mű feldolgozza. Fico személyes példaképének tekinti a sokak által haramiavezérnek bélyegzett „nemzeti hőst”. (Mintha Orbán Sobri Jóskára nézne fel...) Persze nem állítom, hogy a legtöbb Szlovákiában emelt szobor az elferdített múlt talaján gyökerezik, hogy aztán a jelenben bontson kétes megítélésű hajtást, ám annyi szent: északi szomszédunknál túl sok az egy négyzetkilométerre jutó vitatott szobrok száma. Hogy sokukat erőszakkal, néhol a kisebbség érzékenységével sem törődve emelték főleg az elmúlt években, mindenképpen a nagypolitika komplexusaira utal. A dac és a dölyf meg tudja mérgezni a nemzeti emlékezetet, főképp, ha egy szobor felállításának nem az emlékezés az elsődleges célja.

Szarka László a magyar-szlovák viszony esélyeiről

2010. július 29. - (Molnár Judit - Szabad Újság)

A jobboldali kormányok megalakulásával új fejezetéhez ért Magyarország és Szlovákia kapcsolata. Szarka László történész, a Selye János Egyetem Tanárképző Karának dékánja úgy véli: a vitás kérdésekben elengedhetetlen a kölcsönös megegyezés. Az átfogó rendezéshez azonban okos programok, átfogó elemzések, racionális megközelítések, tárgyalások, új kezelési technikák kellenek. És persze, kölcsönös jóakarat, együttműködési szándék. Komoly várakozások és elvárások kísérték Iveta Radičová és Orbán Viktor múlt heti informális találkozóját, amely után a szlovák sajtó élesen bírálta Radičová gyengeségét. A két ország közti hidegháborús viszony minden bizonnyal véget ért, de remélhető-e, hogy most már elkezdődik legfelsőbb szinten a konstruktív párbeszéd?

- A jószomszédi viszony előfeltételei közt a legfontosabbak egyike a folyamatos, rendszeres és intenzív párbeszéd. Mégpedig lehetőség szerint minden szinten. Ahhoz, hogy két szomszéd állam közt ne csak formális kapcsolatok alakuljanak ki, a szakértői, szakpolitikai eszmecserékre éppúgy szükség van, mint a kormány- és államfői találkozókra. Arra pedig még inkább, hogy a jó viszonyt akadályozó kérdésekben közös álláspontot alakítsanak ki, az együtt könnyebben megoldható ügyekben összefogjanak, a nemzetközi, illetve az uniós politikában pedig egymást támogassák. Magyar-szlovák relációban ez ma bizony temérdek feladatot jelent: a két kormány jó szándéka azonban akkor eredményezhet fordulatot, ha sikerül tudatosítani és fokozatosan felszámolni a mai ellentétek okait, s megegyezni a kapcsolatok rendezésének és fejlesztésének reális menetrendjében.

- A magyar kormány új alapokra kívánja helyezni térségpolitikáját, a szlovák politikai elit azonban Budapest minden lépését fenntartásokkal fogadja, avagy elutasítja. Bizalmi tőke híján vannak-e olyan rendezési megoldások, amelyek alapján egyik fél sem lenne vesztes, illetve nyertes?

- A pragmatikus együttműködésen alapuló jószomszédi viszony feltételeit a magyar kormányoknak a hét szomszéd állam közül öt országgal - Romániával, Szerbiával, Horvátországgal, Szlovéniával és Ausztriával -, Szlovákiának pedig - Magyarországon kívül - minden szomszédjával sikerült megteremtenie. Ezek részletesebb elemzése alapján jól látható, hogy a korábbi konfliktusforrások kiiktatása mellett mire van elsősorban és elengedhetetlenül szükség a kedvező irányú elmozduláshoz a magyar szomszédságpolitikában. Elsősorban a magyar kisebbségi közösségekkel kapcsolatos - fokozatosan javuló, a közösségi jogok szintjén is megfogható - pozitív magatartás különböztette meg kezdettől fogva a magyar-horvát és magyar-szlovén viszonyt. S ezt tudta kiemelni a rossz irányú fejlődésből a magyar-román, magyar-szerb relációt. A magyar-osztrák kapcsolatrendszerben érezhetően nagyobb szerepet játszanak az 1989 előtt kialakult különleges kapcsolatok és a határ menti együttműködés lehetőségei. A magyar-szlovák kapcsolatokban mindezeken a területeken szükség lenne a két fél intenzív eszmecseréjére. Annak ellenére, hogy a magyarországi szlovákság és a szlovákiai magyarság egymástól sok mindenben különböző, két egymástól eltérő kisebbségtípushoz tartozik, mindkét közösségnek elementáris szükséglete a tartósan jó államközi viszony, az anyanyelvi kultúra egészéhez való szabad és akadálytalan hozzáférés, az anyaországokkal való intenzív és intézményes kapcsolattartás. Hasonlóképpen a határtérségekben - mint a kétoldalú együttműködés megkülönböztetetten fontos célterületén - mielőbb érzékelhetővé és megfoghatóvá kellene tenni, hogy a két ország fel kívánja számolni a ma még szinte egész megyékre kiterjedő perifériajelleget. Az elhúzódó infrastrukturális beruházások mellett pl. a nógrádi, gömöri, zempléni régiókban közös fejlesztési terveket is meg kellene tudni fogalmazni és valósítani.

- A politika, láthatóan, egy helyben jár, ezért az elmúlt években szociológusok, kisebbségi szakértők, történészek - köztük ön is -, tevőlegesen is felléptek a szlovák-magyar viszony javítása érdekében. Az értelmiségieknek sikerült már közelebb kerülniük a közös érdekek megfogalmazásához? Van erre igény?

- Az értelmiségi és szakértői együttműködés eredményeit jobban meg kellene tudnunk becsülni. Tény, hogy az elmúlt négy év sűrű konfliktushelyzetei miatt jórészt a szimbolikus közös tiltakozások, a párbeszéd fontosságát hangsúlyozó fórumok voltak a jellemzők, de akadtak olyan szakértői elemzések is szép számmal, amelyek a konfliktusokhoz vezető magatartások, események mélyebb okait, megoldásuk lehetőségeit vizsgálták. A külügyi intézetek, az akadémiai értelmiségi körök, a Fórum Intézet vagy éppen a Szlovákiai Magyar Értelmiségi Kerekasztal, illetve a szabad értelmiségi társulások ismétlődő kezdeményezései például meglehetősen egyértelművé tették, hogy a kisebbségi nyelvi jogok korlátozása vagy éppen a kisebbségi közösségekkel kapcsolatos bármilyen diszkrimináció milyen nagy mértékben hozzájárulhat az államközi konfliktusok elmélyüléséhez, kapcsolatok megromlásához. A mindkét oldalon megfogalmazott külpolitikai stratégiai célok közt, a nemzeti érdekek közt ma már alig jelennek meg egymással szöges ellentétben álló kitételek. Ugyanakkor a gyakorlatban például a kisebbségek közösségi - kollektív - jogainak éles szlovák elutasítása, a magyar állam saját területén túlmutató - extraterritoriális - kulturális, állampolgársági ambíciói jól jelzik a két ország közti különbségek szélső pólusait. De még ezek esetében sem kellene lemondani a közeledés lehetőségeiről, hiszen a szlovákiai kisebbségi jogalkotásban, jogfejlődésben időről időre áttörés értékű fejlemények figyelhetőek meg, az állampolgársági kérdésekben pedig valójában minden országnak pro és kontra joga van saját állampolgárságának szabályozására, azaz vitás esetekben a kölcsönös megegyezés elengedhetetlen. Általában az értelmiségi elemzések az uniós jogközösség és gyakorlat jótékony hatásait tartják szem előtt és azok primátusát hangsúlyozzák.

- A feldolgozatlan történelem csak részben terheli a kapcsolatokat, ennél a kisebbségi kérdés meghatározóbb.

- A történelem lehet a megértés, a közös kulturális, erkölcsi értékek és a kölcsönös tisztelet hordozója, biztos háttere és lehet a nehezen feloldható történeti szembenállások, előítéletek hivatkozási mezője. Sajnos, magyar-szlovák vonatkozásban ma a sok száz éves közös államiságok - a Magyar Királyság, a Habsburg Monarchia - vagy éppen a szovjet korszak közös történelmi tapasztalatanyaga inkább ez utóbbi funkciót erősíti fel. Ebben mindkét oldal közvélemény-formálói, oktatás- és történelempolitikája sokat hibázott. A nemzetállami igények szerint kialakított 20. századi nemzeti történelem nem igazán tudott mit kezdeni a soknemzetiségű királyságok, birodalmak múltjával. Így tűntek el évszázadokon át meghatározó jelentőségű közösségek nyomai Közép-Európa múzeumaiból, kiállítási anyagaiból, történelem-tankönyveiből, de ami a legrosszabb, mindannyiunk emlékezetéből és történeti gondolkodásából is. A szepességi vagy éppen a pozsonyi németek mellett a nyíregyházi vagy akár a pesti szlovákok éppúgy a felejtés áldozataivá váltak, mint a sárosi magyarok, a régióban szétszórtan élt magyar nemesség, a majd minden településen jelen volt zsidósága. Jóllehet ma már egyre több helyen akadnak rájuk figyelmeztető emlékhelyek, azok elsősorban a veszteségekre, a tragédiákra figyelmeztetnek, s alig juttatják eszünkbe a korábban magától értetődő együttélés természetességét. Paradox módon a kisebbségi kérdés felértékelődése szintén összefügg ezzel a jelenséggel: egy másik nép, a másik nyelv elfogadása sokkal nehezebb abban a közegben, ahol a korábbi együttélés tradícióit felszámolták, ahol a másikhoz kizárólag az „ezeréves elnyomás” vagy éppen a „Beneš-dekrétumok” tagolatlanul negatív toposzai tapadnak.

- Csakhogy a kormányalakítás után kiderült, a most hatalmi helyzetben lévő szlovák demokratikus erők sem nyitottak a kisebbségi kérdés új típusú megközelítésére. Miért nem érdekeltek egy átfogó rendezésben?

- Az elmúlt húsz év alatt túl sok negatív tapasztalat gyülemlett fel mindkét részről. Ezt az MKP is megtapasztalhatta a két Dzurinda-kormány idején. Fontos, hogy a kérdésben meghatározó szerepet vállalt Rudolf Chmel miniszterelnök-helyettes hangsúlyozottan szakítani kíván ezzel a konfliktusos megközelítéssel. Az átfogó rendezéshez pedig mindkét, sőt mindhárom oldalról okos programok, átfogó elemzések, racionális megközelítések, tárgyalások, új kezelési technikák kellenek. És persze kölcsönös jóakarat, együttműködési szándék.

- A magyar közösség új helyzetben van azáltal, hogy az MKP nem került be a parlamentbe, a magát szlovák-magyar vegyes pártként meghatározó Most-Híd pedig kormányzati szerephez is jutott. A politikai megosztottság, és a kétféle látásmód és érdekérvényesítés milyen hatással lehet közösségünkre?

- Hacsak a (cseh)szlovákiai magyar kisebbségi pártok történetét megtanulnák a pártok sorsát meghatározó politikusaink, már könnyebb lenne a helyzet. Hiszen azonnal kiderülhetne, hogy saját közösségi, választói bázis nélkül, az ő akaratának figyelmen kívül hagyásával soha kisebbségi magyar párt két ciklusnál tovább nem maradt fenn. A hasonló értékeket valló többségi pártokkal való együttműködés nélkül eredményes parlamenti politika nem folytatható. Mint ahogy az is jól látszik az eddigiekből, hogy a kisebbségi egypártrendszert tartósan ott sikerül fenntartani, ahol a különböző vélemények szabadságát, jelenlétét intézményesíteni tudták a párton belül.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.................................................................................................................................................

		Máj 2024

Po	Ut	St	Št	Pi	So	Ne
29	30	1	2	3	4	5
6	7	8	9	10	11	12
13	14	15	16	17 Slovenský metodický deň materských škôl Komárňansko-ostrihomskej župy	18 XIV. Túra na Pilíš	19 Turíčna omša v Kerestúri
20	21	22	23	24	25 75. výročie založenia školy v Slovenskom Komlóši I. Festival Polovcov v Palote	26
27	28 O békešských osadách v Budapešti	29	30 Súbeh VPN ZSM Poznaj svoje korene – Škola v prírode na Slovensku 2024	31 Regionálne kolá súťaže Slovenské spievanky a veršovačky Slovenské spievanky a veršovačky Hodžov novinový článok 2024	1	2

Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript.
Tel.: (+36 1) 878 1431
Fax: (+36 1) 878 1432

Poštová adresa: 1558 Budapest, Pf. 199

RSS Facebook E-mail

luno.hu

OnLine LuNo Portál | Ľudové noviny
Portál Slovákov v Maďarsku
Az Országos Szlovák Önkormányzat által alapított lap
Ľudové noviny –
týždenník Slovákov v Maďarsku
(ISSN 0456-829X)
Főszerkesztő neve: Fábián Éva

Školy

Samosprávy

Odporúčame

E-mail: Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript.
Adresa/Cím: 1135 Budapest,
Csata utca 17. 1/9
Poštová adresa:
1558 Budapest, Pf. 199
Telefón: (+36 1) 878 1431
Tel./ Fax: (+36 1) 878 1432
Vydavateľ/Kiadó: SlovakUm Nonprofit Közhasznú Kft.

red blue brown green gray pink