Október 3-án választják meg a települési kisebbségi önkormányzatokat, a kisebbségi önkormányzatok alapvető feladata a kisebbségek érdekeinek védelme és képviselete. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény megállapítja: a Magyarországon élő kisebbségek részesei a nép hatalmának, államalkotó tényezők és joguk van települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatot létrehozni. Magyarországon 13 elismert kisebbség van: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán. A kisebbségi önkormányzatok alapvető feladata a kisebbségek érdekeinek védelme és képviselete, a kisebbségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítése, a kisebbségi közügyek önálló intézése települési, területi (megyei, fővárosi) vagy országos szinten. Kisebbségi közügynek a törvényben rögzített egyéni és közösségi jogok érvényesülésével, a kisebbséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatásával (különösen az anyanyelv ápolásával, őrzésével és gyarapításával, valamint a kisebbség kulturális autonómiájának megvalósításával és megőrzésével) összefüggő ügyeket kell érteni, illetve ehhez kapcsolódóan a kisebbségekhez tartozók meghatározott közszolgáltatások ellátásával összefüggő ügyeket. A kisebbségi önkormányzatokat a választópolgárok közvetlen választás útján hozhatják létre, a települési testületek 4 tagúak (a megyei, fővárosi kisebbségi önkormányzat képviselőinek száma 7). A települési kisebbségi önkormányzatok meghatározhatják a kisebbségi önkormányzat nevét, jelképeit, kitüntetéseit, az általa képviselt kisebbség helyi ünnepeit, intézmény alapítását, átvételét és fenntartását, pályázat kiírását és ösztöndíj alapítását. A helyi önkormányzat gondoskodik a települési kisebbségi önkormányzat testületi működésének feltételeiről, vagyis például a működéshez igazodó helyiségről, és fedezi és a postázás vagy fénymásolás költségeit. A települési kisebbségi önkormányzat kapcsolatot tart kisebbségi egyesületekkel, más szervezetekkel (és együttműködési megállapodást köthet velük). A helyi önkormányzat képviselő-testülete az átruházható feladat- és hatáskörét (kivéve a hatósági és közüzemi szolgáltatásokkal összefüggőeket) a települési kisebbségi önkormányzat testületére annak kezdeményezésére átruházhatja. Ezeken felül a rendelkezésére álló források keretei között önként vállalt feladatot láthat el különösen a kisebbségi oktatásban és nevelésben, a helyi írott és elektronikus sajtóban, a hagyományápolásban és közművelődésben; feladatainak ellátására intézményt, gazdasági társaságot alapíthat. A települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább négy ülést tart, de az ülést össze kell hívni a települési kisebbségi önkormányzati képviselők több mint egyharmadának vagy a települési kisebbségi önkormányzat bizottságának indítványára is. A testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési kisebbségi önkormányzati képviselők több mint fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelen lévő települési kisebbségi önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A kisebbségi önkormányzat testülete évente legalább egyszer közmeghallgatást tart. A testület megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. A kisebbségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik többi között akkor, ha a képviselő elveszíti választójogát, összeférhetetlenségi ok merül fel vagy ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén. A kisebbségi önkormányzat testülete bizottságot hozhat létre, a bizottság tagjainak legalább fele a települési kisebbségi önkormányzat képviselője. A bizottságnak a települési kisebbségi önkormányzat testülete által ráruházott hatáskörben döntési joga lehet. Az elnök megbízatása megszűnik a képviselői megbízatás megszűnésével, vagy ha az elnöki tisztséget a bíróság megszünteti. Az elnököt nem lehet „visszahívni”, ám az elnök sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a települési kisebbségi önkormányzat testülete (minősített többséggel hozott határozata alapján) keresetet nyújthat be az elnök ellen az illetékes megyei, fővárosi bírósághoz az elnök tisztségének megszüntetése érdekében, és egyidejűleg kérheti az elnöknek e tisztségből történő felfüggesztését is. A települési kisebbségi önkormányzat testülete az elnökének, elnökhelyettesének, tagjának, valamint az általa létrehozott bizottság elnökének és tagjának - a települési kisebbségi önkormányzat költségvetése terhére - tiszteletdíjat állapíthat meg. Az elnök tiszteletdíja nem lehet magasabb, mint a köztisztviselői illetményalap háromszorosa.

Idén is kétnyelvűek a kisebbségi szavazólapok

2010. augusztus 28. - (mti)

Nem csak magyarul, hanem az adott kisebbség nyelvén is olvasható lesz a kisebbségi szavazólap az októberi települési kisebbségi választáson. Ez így volt a korábbi választásokon is. A települési kisebbségi választáson több olyan szabály is van, ami jelentősen eltér az önkormányzati választástól, ezek között szerepel, hogy a szavazólapot két nyelven kell elkészíteni. A települési kisebbségi választáson csak azok szavazhatnak, akik július 15-ig felvetették magukat a kisebbségi választói jegyzékre. A választáson csak jelölőszervezetek indíthatnak jelölteket, függetlenek indulására nincs lehetőség. A jelölőszervezeteket és a jelölteket a helyi választási bizottságnál kell bejelenteni, és lehet kérni, hogy a jelölőszervezet illetve jelölt nevét kisebbségi nyelven is feltüntessék a szavazólapon. A választás megtartásának feltétele, hogy legalább négy jelölt induljon a települési kisebbségi választáson. Ha nincs jelölt, vagy a jelöltek száma négynél kevesebb, a választás elmarad, és már csak a következő általános választáskor van mód települési kisebbségi önkormányzati választás megtartására. Amennyiben a választás megtartható, úgy a kisebbségi jegyzéken szereplő választópolgárok a kisebbségek számára a településen kialakított külön szavazókörben adhatják le szavazatukat, és valamennyi kisebbségi választó ugyanabban a szavazókörben voksolhat, külön-külön választói jegyzék alapján. (Újabb szavazókört akkor alakítanak ki, ha a kisebbségi választói jegyzéken illetve jegyzékeken szereplő választópolgárok száma 1.200 felett van.) A voksoláshoz kisebbségenként külön szavazólapot kell készíteni, amelyen a jelöltek a helyi választási bizottság által kisorsolt sorrendben vannak. A szavazólapot két nyelven (magyarul és a kisebbség nyelvén) kell elkészíteni, de a jelölt nevét csak a jelölt kérésére, a jelölő szervezet nevét pedig kizárólag a jelölő szervezet kérésére kell feltüntetni a kisebbség nyelvén is. A kétnyelvűséget olyannyira komolyan veszik, hogy nemcsak a „szavazólap” megnevezést, de a dátumot és a szavazás helyes módjára történő felhívást (hogy szavazni érvényesen csak a jelölt neve melletti karikába tett két, egymást metsző vonallal lehet) is fel kell tüntetni a kisebbség nyelvén. A Magyarországon elismert 13 kisebbség a következő: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén vagy ukrán, vagyis a nyomdának például olyan különleges betűket is elő kell tudnia állítani, mint amiket például az örmények használnak. A választás során a választópolgár legfeljebb négy jelöltre szavazhat és a négy legtöbb szavazatot kapott jelölt szerez mandátumot (szavazategyenlőség esetén sorsolással állapítják meg, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül ki szerez mandátumot, de szavazatot nem szerző jelölt nem nyerhet mandátumot).

Gyűlnek a kisebbségi jelöltek

2010. augusztus 28. - (Hírszerző.hu)

Több mint ötezer kisebbségi jelöltet jelentettek már be országos szinten az október 3-ai kisebbségi választásra; közülük a legtöbben cigányok, a legkevesebben szlovénok. Az Országos Választási Iroda szombati adatai szerint a kisebbségi jelöltek száma 5.337. A cigányok 4.006-an, a németek 378-an, a románok 260-an, a szlovákok 164-en, a horvátok 153-an, a lengyelek 75-en, a bolgárok 74-en, az örmények 69-en, a görögök 51-en, a szerbek 46-an, a ruszinok 43-an, az ukránok 13-an, míg a szlovénok öten szerepelnek az összesítésben. A kisebbségi jelölteknek nem kell ajánlószelvényeket gyűjteniük, őket a kisebbségi szervezetek indíthatják; ők dönthetnek arról, kik szerepeljenek a szavazólapon. A jelölt-bejelentési határidő szeptember 3-a, 16 óra. Az Országos Választási Iroda adatai szerint 1.604 településen összesen több mint 2.344 kisebbségi választást írtak ki a helyi választási bizottságok. A települési kisebbségi választáson csak az szavazhat, aki a 13 kisebbség egyikéhez tartozik, a kisebbséghez tartozását nyilatkozattal vállalja, nagykorú, vagy október 1-jéig nagykorúvá válik, továbbá a helyi önkormányzati képviselők választásán választójoga van, és szerepel a kisebbségi választói jegyzékben. A felvételt a kisebbségi választói jegyzékbe július 15-ig lehetett kérni a választópolgár lakóhelye szerinti település jegyzőjétől, ezt országosan több mint 220 ezren tették meg. Ahol tartanak kisebbségi választást az önkormányzati választással egy napon, október 3-án, a helyi választási iroda vezetőjének (a jegyzőnek) a kisebbségi választás kitűzését követően, de legkésőbb augusztus 19-ig el kellett juttatnia a választópolgárhoz az úgynevezett kisebbségi értesítőt. (Ez - hogy könnyen megkülönböztethető legyen az önkormányzati választás fehér színű értesítőjétől -, zöld színű.)

Az etnobiznisz fenyegetése

2010. augusztus 28. - (Czene Gábor - Népszabadság)

Hiába szigorodott a törvény, az „etnobiznisz” néven ismert jelenséget nem sikerült felszámolni. Az Országos Cigány Önkormányzat egyik képviselője állítja: a települések vezetői olykor nem romákat is felhasználnak, hogy a kisebbségi választásokon megszabaduljanak a kényelmetlenné vált roma politikusoktól. Sokáig bárki indulhatott, bárki szavazhatott a kisebbségi önkormányzati választásokon. A 2006-ban bevezetett szabályok szerint már csak azok vehetnek részt, akik az adott kisebbséghez tartoznak, és felvételüket kérték a kisebbségi választói névjegyzékbe. A törvény tizenhárom nemzeti és etnikai kisebbséget ismer el. Az idén összesen mintegy 228 ezren jelentkeztek be a névjegyzékbe, 28 ezerrel többen, mint az előző ciklusban. A növekedés azonban nem egyenletesen oszlik el, sőt néhány nemzetiség - bolgár, görög, lengyel, örmény - stagnálást vagy némi visszaesést kénytelen elkönyvelni. A legnagyobb vesztesek a szlovákok, számuk a négy éve regisztrált több mint 15 ezerről mára 12 280-ra apadt. „Ennyivel egész biztosan nem lettünk kevesebben” - közli Riba Etelka, az Országos Szlovák Önkormányzat alelnöke, aki a csökkenést Magyarország és Szlovákia megromlott kapcsolatával magyarázza. Kétségtelen: más szomszédos államokkal jobb a viszonyunk, és a hozzájuk kötődő kisebbségek - horvátok, románok, szerbek, szlovénok, ukránok - egyaránt nagyobb létszámot produkáltak a korábbinál. (Ahogyan a németek és az anyaországgal nem rendelkező ruszinok is, mindenekelőtt pedig a cigányok.) A román választók jelentős gyarapodásának hátterében például nem kizárólag a javuló külkapcsolatokat, hanem az etnobizniszként elhíresült jelenséget is felfedezni véli Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának vezetője. Legalábbis gyanúra ad okot, hogy olyan békési és borsodi településeken is kezdeményeztek román választásokat, ahol ez a kisebbség mindeddig nem adott életjelet magáról. (Hasonlóra panaszkodnak többek között a szlovákok is.) Évi hétszázezer forintot garantáltan kap a költségvetéstől egy helyi kisebbségi önkormányzati testület, pályázati forrásokkal kiegészítve a bevétel könnyen elérheti a milliós nagyságrendet - érzékelteti a román elnök, milyen anyagi motivációk húzódhatnak az álnemzetiségiek felbukkanása mögött. Tegyük hozzá: ennyi pénz valóban csak azok számára vonzó, akik saját zsebre dolgoznak, a kisebbségi kultúra megőrzéséhez édeskevés. Kreszta Traján korábban úgy gondolta, hogy a választói névjegyzék bevezetése alkalmas eszköz lesz a „kakukktojások” kiszűrésére. Tévedett. Igyekszik diplomatikusan fogalmazni: „A regisztráció sajnos nem teljes mértékben váltotta be a hozzá fűzött reményeket”. A horvátok száma hiába nőtt majdnem ötszázzal, Hepp Mihály, az Országos Horvát Önkormányzat elnöke kifejezetten elégedetlen. Az általa hetvenezresre becsült horvát népességhez képest igencsak kevesli a névjegyzékben regisztrált mintegy 11 és fél ezer horvátot. Hepp Mihály megemlíti, hogy az etnikai kisebbségként nyilvántartott cigányságon kívül Magyarországon szerinte csak hat „valódi nemzetiség” létezik. Jelesül: horvát, német, román, szerb, szlovák és szlovén. A többieket nem kívánja minősíteni... Meglepő, hogy a szélsőjobb nyomulása és a sokfelé utat törő cigányellenesség nem rettentette el a romákat. A legnépesebb hazai kisebbség négy évvel ezelőtt mintegy 106 300 választóval képviseltette magát, jelenleg 133 és fél ezerrel. „A roma társadalom kezdi felismerni az értékeit és az érdekeit, valamint azt, hogy elsősorban önmagára számíthat. Ez a fajta öntudat egyre erősebb lesz” - kommentálja az adatokat Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke. Ifjabb Bogdán János, az OCÖ szóvivője ugyanakkor olyan esetekről is tud, amikor a romák kárára visszaéltek a szabad identitásválasztás lehetőségével. Állítja, hogy legalább tíz településen a nem cigányok szervezett formában jelentkeztek be cigányként a kisebbségi névjegyzékbe. Fenyvesi Tibor, az OCÖ képviselője tovább árnyalja a képet. Úgy tapasztalta, főként városokban fordul elő, hogy egymással rivalizáló roma csoportok - esetenként pártok közreműködésével - támogatókat próbálnak gyűjteni a nem romák körében. Ehhez persze arra van szükség, hogy a potenciális szavazók cigányként regisztráltassák magukat. Némelyik településen a polgármester vagy a jegyző szervezi az ellentábort - számol be egy másik módszerről Fenyvesi Tibor. A településvezetők ily módon kívánnak megszabadulni azoktól a kényelmetlenné vált roma politikusoktól, akik komolyan veszik a cigányság képviseletét, és ennek érdekében konfrontálódni is hajlandók. Helyükre könnyen kezelhető embereket szeretnének ültetni. Ennek érdekében nem cigányokat is felhasználnak. Szászfalvi László államtitkár felkérte a kisebbségeket, tegyenek javaslatokat az indokoltnak tartott jogszabályi változtatásokra.

Kevesebb kisebbségi jelölt közül választhatunk

2010. augusztus 25. - (mti)

Két törvény közötti ellentmondást oldott fel az OVB azzal a döntésével, hogy öt helyett legfeljebb négy jelölt neve szerepelhet a szavazólapokon az októberi kisebbségi önkormányzati választásokon. Az Országos Választási Bizottság (OVB) szerdai ülésén állásfoglalást adott ki a kisebbségi szavazólapmintával kapcsolatban. A testület szerint a vonatkozó jogszabályok „rendszertani értelmezése” alapján nem öt, hanem négy jelöltre lehet majd ikszelni október 3-án a szavazólapokon. Állásfoglalás kiadására azért volt szükség, mert egy beadványban két, egymásnak ellentmondó választási jogszabály közötti ellentmondás feloldására kérték a testületet. A problémát az okozza, hogy a kisebbségi önkormányzati képviselők számának csökkentése érdekében szükséges törvények módosításáról szóló (2010. évi LXII.) törvény úgy módosította a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló (2005. évi CXIV.) törvényt, hogy a jövőben „a kisebbségi választópolgár legfeljebb 4 jelöltre szavazhat”. A választási eljárási törvény mellékletében szereplő szavazólapon azonban nem négy, hanem - tévesen - öt képviselő „beikszelési” lehetősége szerepel. (A törvényben feltehetőleg figyelmetlenség miatt maradt benne a korábbi öt „ikszelés” lehetősége, mert a jogalkotó időközben egy másik törvényben négyre csökkentette az elnyerhető kisebbségi mandátumok számát.) Az OVB állásfoglalásában azt írta: a testület álláspontja szerint a települési kisebbségi önkormányzati választás jogszerűsége kizárólag abban az esetben biztosítható, ha a (...) szavazólapmintát a helyi választási bizottság a következő tájékoztató szöveggel fogadja el: „Érvényesen szavazni legfeljebb 4 jelöltre lehet!”.

Etnobiznisz: Álromák és álörmények a kisebbségi névjegyzékben

2010. július 26. - (mti)

Nemcsak álrománok, hanem álörmények és álromák is nagy számban feliratkoztak a kisebbségi választói névjegyzékre. A Magyar Nemzet cikke szerint az etnobizniszre az ad lehetőséget, hogy a jelenlegi választójog alapján nem lehet kiszűrni a haszonleső illetékteleneket. Így bárki kérhette felvételét a 13 hazai kisebbség valamelyik választói névjegyzékébe, mivel senki sem vizsgálhatja a 2005-ben véglegesült kisebbségi választójog szerint azt, hogy az illető tényleg az adott minoritáshoz tartozik-e. A Magyar Nemzet példaként említi, hogy Szegeden feltűnően megugrott a magukat örményeknek vallók száma a kisebbségi választói névjegyzék adatai szerint. 2006-ban még csak 53-an regisztráltak, e nyáron viszont már 139-en. Budapesten eddig is irreálisan magas volt a kerületi román önkormányzatok száma (15), immár azonban még két további kerületben gyűlt össze a kellő számú választásra jogosult. Pedig a fővárosban csak három helyen, a II., a VII. és a XI. kerületben van valódi román közösség - írja a lap.

Kettős állampolgárság - Ahogy a békési kisebbségi vezetők látják

2010. augusztus 27. - (felvidék ma / beol)

A megyében élő kisebbségek üdvözölték, a határon túl élő magyarok pedig gyógyírként fogadták a kettős állampolgárságról szóló törvény hatályba lépését. A jövő év elejétől kedvezményes, egyszerűsített eljárásban, három hónapon belül állampolgársághoz juthatnak a határon túli magyarok. Az erdélyi magyarság számára sokat jelent, egyben a 2004. december ötödikén ejtett sebekre gyógyírt biztosít a kettős állampolgárság bevezetése - mondta lapunknak Sándor-Kerestély Ferenc, aki húsz esztendeje költözött Segesvárról Békésre. Mint hangsúlyozta, a közelmúltban járt Erdélyben, ahol a helyiek érezhetően örömmel fogadták a változást. A fiatalok várják talán leginkább január elsejét, hiszen könnyebben jöhetnek majd tanulni Magyarországra. Akadt olyan idősebb ember, aki viszont azt mondta, ő is igényelni fogja, mert bár lehet, soha nem használja majd a kettős állampolgárságot, de legalább visszakapta, amit egykoron elvettek tőle - vázolta a visszajelzéseket Sándor-Kerestély Ferenc. Kérdésünkre a pedagógus elmondta, hogy a románok és a magyarok között egyáltalán nem idéz feszültséget a jogszabály. Roczkov Frigyes, a Battonyai Szerb Kisebbségi Önkormányzat elnöke is elismeréssel szólt a kettős állampolgárság bevezetéséről. Azonban felhívta a figyelmet a kölcsönösségre. A hazai kisebbségeknek is jól esne, ha hasonló kedvezményeket kapnának az anyaországuktól. Meglátásom szerint a Szerbiában élő magyarok kisebb számban veszik majd fel a kettős állampolgárságot, aminek - ha Szerbia is az Európai Unió tagja lesz - már nem lesz túl nagy jelentősége, hiszen megszűnnek a határok. A békéscsabai szlovákok több mint kilenc generáció óta élnek itt a városunkban. Számukra a megyeszékhely jelenti az otthont, a hazát - szögezte le Ando György. Hozzátette, a 2004-es baljós népszavazás rendbetételét, korrekcióját jelentheti a kettős állampolgárságról szóló törvény életbe lépése. A Békéscsabai Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke hangsúlyozta, nagyra értékeli a mostani kettős állampolgárságról szóló törvényt annak ellenére is, hogy Szlovákiában a politika erről másképp vélekedik. A kettős állampolgárság már megoldott például Ausztriában, Kanadában, az Egyesült Államokban. Régi adósságát törleszti, a múlt hibáit igazítja ki azáltal Magyarország, hogy kiterjeszti a volt szocialista országok magyarságára is - üdvözölte a törvényt Kreszta Tarján, az Országos Román Önkormányzat elnöke. Úgy vélem, a lehetőséggel sok romániai magyar él majd. Ezzel papíron is „legalizálják” az anyaországhoz tartozásukat - mondta el lapunknak az elnök, aki attól azonban nem tart, hogy a kettős állampolgársággal rendelkezők tömegesen települnek majd át Magyarországra. A szülőföld szeretete határok nélküli. A túlnyomó többség hű marad Erdélyhez, az otthonukhoz, hiszen a gyökerek nehezen vagy egyáltalán nem szakíthatóak el - hangsúlyozta összegzésként az Országos Román Önkormányzat elnöke.

Kettős állampolgárság: Miért nem vártak két hetet?

„Önök minél jobban nyomulnak itt, nekünk annál rosszabb ott”

2010. augusztus 27. - (mti)

Gyáva népnek nincs hazája - ezzel az idézettel válaszolt a XXII. Nyári Főiskolás Tábor fórumán jelenlévők egyik, a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadásának időzítésére vonatkozó kérdésére az Országgyűlés elnöke a szentendrei Pap-szigeten, pénteken. Az élénk vitát hozó fórumon többen úgymond felelősségre vonták Kövér Lászlót azért, mert az Orbán-kormány két héttel a szlovák választások előtt fogadtatta el a kettős állampolgárságról szóló törvényt, szerintük rossz irányba befolyásolva a választások kimenetelét, s a korábbinál is rosszabb helyzetbe hozva a szlovákiai magyarságot. - Miért nem lehetett megvárni azt a két hetet? - fordult a házelnökhöz egy felvidéki főiskolás, majd hozzátette: „Önök minél jobban nyomulnak itt, nekünk annál rosszabb ott”. Kövér László konfliktuskerülőnek, defenzívnek nevezte a kérdésfeltevést, ennek ellenére részletesen válaszolt. Tájékoztatójában egyebek mellett a nemzetstratégia megteremtésének szükségességéről és a Jobbik „ellentmondásos” felépítéséről, tevékenységéről is szó volt.

Kövér: Nemzetbiztonsági kockázat a Jobbikhoz kötődő HVIM

2010. augusztus 27. - (hvg.hu)

Kövér László a szlovák-magyar viszonyt és a Jobbikot, illetve az ahhoz kapcsolódó szervezeteket elemezte egy szentendrei tanácskozáson. A politikus nemzetbiztonsági kockázatnak tartja a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat. Szerinte ezek a szervezetet külföldi titkosszolgálatok provokációkra is felhasználhatják. Gyáva népnek nincs hazája - ezzel az idézettel válaszolt a XXII. Nyári Főiskolás Tábor fórumán jelenlévők egyik, a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadásának időzítésére vonatkozó kérdésére az Országgyűlés elnöke a szentendrei Pap-szigeten pénteken. Az élénk vitát hozó fórumon többen felelősségre vonták Kövér Lászlót azért, mert az Orbán-kormány két héttel a szlovák választások előtt fogadtatta el a kettős állampolgárságról szóló törvényt, s ezzel szerintük rossz irányba befolyásolva a választások kimenetelét, s a korábbinál is rosszabb helyzetbe hozta a szlovákiai magyarságot. Miért nem lehetett megvárni azt a két hetet? - fordult a házelnökhöz egy felvidéki főiskolás, majd hozzátette: „önök minél jobban nyomulnak itt, nekünk annál rosszabb ott”. Kövér László konfliktuskerülőnek, defenzívnek nevezte a kérdésfeltevést, ennek ellenére részletesen válaszolt a kérdésre. Tájékoztatójában egyebek mellett a nemzetstratégia megteremtésének szükségességéről és a Jobbik „ellentmondásos” felépítéséről, tevékenységéről is szó volt. Sem Ficonak, sem Slotának nincs köze hozzá, hogy a magyar kormány, a magyar parlament hogyan rendezi az egyébként a világ összes magyarajkú emberét érintő állampolgársági kérdést - jelentette ki az Országgyűlés elnöke. Hozzáfűzte: ha a felvidéki magyar elit a nemrég nálunk megszavazott törvényre fogja a rossz választási szereplést, akkor önfelmentő módon viselkedik. Az egyik fiatalnak arra a felvetésére, hogy Orbán Viktor a kettős állampolgárságról szóló jogszabály siettetésével megbolygatta a magyar-szlovák viszonyt, melynek negatív következményeit a kint élők a bőrükön érzik, Kövér László kifejtette: Az elmúlt évtizedekben hatalmon lévő magyar kormányok próbálták már így is, úgy is rendezni szlovák kollégáikkal a viszonyt, s legfeljebb annyit értek el, „hogy a magyarokat ne háromszor, csak egyszer verjék meg valamelyik köztéren”, csak mert anyanyelvüket használták. „Ön szerint mit kellene tennünk?” - kérdezett vissza az Országgyűlés elnöke, mire azt a választ kapta: „nem én vagyok a politikus”. A főiskolás táborban rendezett fórum vendége élesen ostorozta az ország szekerét a rendes kerékvágásból kizökkentő előző kormányok szerinte nem létező nemzetpolitikáját, majd kijelentette: itt az ideje egy új nemzetpolitikai stratégia kidolgozásának. Szerinte az illúziókon túljutva tudomásul kell venni, hogy semmilyen nagyhatalom nem rajzolja át a határokat, senki nem szervezi össze a más országokban élő magyarokat, és senki nem éleszti újjá az MSZP és az SZDSZ által elsorvasztott, az összmagyarság érdekeit szolgáló intézményeket. A házelnök példaként egyebek közt az általa „hibernáltnak” nevezett MÁÉRT-et hozta fel, melynek a jövőben a kormány mellett működő ellenőrző, konzultatív szerepet szánnak. Feszült csend, majd sokat sejtető kuncogás kísérte az Orbán-kormány és a Jobbik korántsem felhőtlen viszonyára vonatkozó kérdést, melynek hallatán Kövér László nem tűnt meglepettnek. Válaszában előrebocsátotta: bár nem akarja bántani a Jobbikot, de szerinte az a baj a Jobbikkal, hogy „nem tudni, micsoda”. Szerinte az egyrészt a korábbi MIÉP-es, segíteni akaró szimpatizánsokból, másrészt a főként szociális dühből és jogos indulatból a szélsőbalról a jobbszélre csapódottakból, harmadrészt a megfontolatlan radikálisokból álló mozgalom tagjait tömörítő párt ideológiai határait igen nehéz körvonalazni. Kövér nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte a szerinte a Jobbik szellemiségéhez köthető Hatvannégy Vármegye Mozgalmat, melynek a „Kárpát-medencében bóklászó, nemzetpolitikai radikalizmust hirdető tagjait” szerinte akár provokációra is használhatják egyes titkosszolgálatok. „A Jobbik tarthatatlan abban a formában, ahogyan jelenleg működik” - közölte a határon túli magyar főiskolásokból álló hallgatósággal Kövér László. A Rákóczi Szövetség által szervezett, a magyarságtudatot erősítő, illetve szórakoztató XXII. Nyári Főiskolás Táborra mintegy hetven fiatal érkezett a Vajdaságból, Kárpátaljáról, Erdélyből, a Felvidékről és Magyarországról. A hétfőn megnyílt tábor szombaton zárja kapuit.

Új Szó: Kövér László gyávasága

2010. augusztus 30. - (mti)

Kövér László gyávasága címen közölt kommentárt az Új Szó arról a szóbeli pengeváltásról, amely egy szlovákiai magyar főiskolás és a magyar házelnök között játszódott le a minap Magyarországon, a Rákóczi Szövetség által szervezett XXII. Nyári Főiskolás Táborban.”A közhelyszámba menő tanulság annyi, hogy jóhiszemű közembernek nem kifizetődő nyilvános fórumon felelősségre vonni egy politikust vagy netán kételkedni benne. Borítékolható ugyanis, hogy pökhendi kioktatás lesz az osztályrésze” - írja Barak László, a szerző. Szerinte nem számít rendkívüli eseménynek, hogy a kettős állampolgárság elfogadásának magyarországi időzítését számon kérő szlovákiai magyar főiskolást „azzal a rátarti, egyszersmind provokatív lózunggal” fizette ki Kövér, nem mellesleg az „egyik legmélyebb nemzeti elkötelezettséggel tüntető” és a „legmagasabb rangú közjogi méltóságok között sütkérező” magyar politikus, hogy „gyáva népnek nincs hazája”... „Van azonban ennek a kínos incidensnek más, sokkal fontosabb tanulsága is. Nevezetesen, számos szlovákiai magyar abbéli tévedése, hogy a magyar parlament képviselői a határon túli magyarok érdekében szentesítették a kettős állampolgárságról szóló jogszabályt. Okkal feltételezhető, hogy ez így, ebben a formában bizony nem igaz. Azért nem, mert annyira nem lehetnek elvakultak vagy korlátoltak a magyar törvényhozás képviselői, hogy ne lettek volna biztosak abban, hogy a kettős állampolgárságról szóló magyar jogszabály Szlovákiában pillanatokon belül a parlamenti választások kampányának vezető témájává válik” - mutat rá Barak, a liberális Paraméter hírportál vezető publicistája. Úgy véli: feltételezhető volt az is, hogy a törvényből elsősorban épp a szlovák nacionalisták profitálhatnak, mégpedig olyannyira, hogy esetleg újra ők alakítanak kormányt. „Csak a vakszerencsének köszönhető, hogy nem így történt” - állapítja meg a szerző. A kérdésre - „Miért kalkulálhatott mégis így a magyar politikai osztály, főként a kétharmados többségű Fidesz?” - azt válaszolja: „Nyilván, mert nagyon is megfelelt volna nekik egy ellenségeskedő nacionalisták által irányított szomszédállam, ahol bizonyos politikusok számára ugyanúgy lételem a hatalom megszilárdításához szükséges konfliktus, a mindenkori ellenség, a támadás, mint a jelenlegi magyar közéletben. Ellenkező esetben aligha minősíti Kövér László az állampolgársági törvény elfogadásának időpontját kifogásoló diákok véleményét elítélően +konfliktuskerülőnek+ és +defenzívnek+. Ráadásul egy olyan fabulával indokolva konfliktuséhségét, hogy az elmúlt évtizedekben a magyar kormányok a határon túli magyar ügyekben csak annyit értek el, hogy +a magyarokat ne háromszor, csak egyszer verjék meg valamelyik köztéren+”. „Mindez annyit tesz, hogy Kövérék, vagyis a Fidesz szerint a konfrontálódás, a konfliktusok, vagyis a folyamatos hadban állás oldanak majd meg minden vélt és valós konfliktust! Itt Szlovákiában is, ahol egyébként a nacionalizmust valóban állami szinten gyakorló Ficoék idején sem volt jellemző - egyetlen valóban fölháborító és szégyenletes esetet, Malina Hedvigét leszámítva -, hogy köztereken vagy bárhol magyarokat inzultáltak volna magyarságuk miatt” - olvasható a lapban. Barak szerint a jelenlegi szlovák kormánykoalíció „csak zsigeri vagy éppen célirányos, (konfliktuséhes) rosszindulatból vádolható holmi magyarfalási szándékokkal. Annak ellenére is, hogy akad ebben az országban is számos, hatalmi pozíciókon egyelőre kívül rekedt soviniszta szlovák. És persze arányait tekintve legalább ugyanannyi vélt vagy valós kudarcélményekkel terhelt, sőt, paranoid szlovákiai magyar.” „Akik viszont sokkal kevésbé veszélyesek a szlovákiai magyarokra általában, mint azok a magyar politikusok, akik, hogy hatalmi pozícióikat megszilárdítsák, vagy épp csak a hatalmi mámor okán összetévesztve a politizálást az örökös háborúsággal, tudatosan gyártanak maguknak ellenségeket, bujtogatnak konfliktusokra. Sokkal inkább az efféle magatartás minősíthető gyávaságnak, mint a vonatkozó kételkedés” - zárja eszmefuttatását Barak az Új Szóban.

Szlovák lisztből készülhet a magyar kenyér

2010. augusztus 29. - (hírTV)

Kétszer is emelnék a kenyér árát a pékek ősszel. A szeptembertől várható 20-30 százalékos emelést már bejelentették, a liszt árának további emelkedése miatt azonban októbertől újabb drágulást helyeztek kilátásba. 1 kiló kenyérért akár 50-70 forinttal is többet kell majd fizetni. Az árvíz és a rossz időjárás miatt megdrágult magyar alapanyagok helyett a pékek most Szlovákiából próbálnak olcsóbb liszthez jutni. A győri Terményáldáson kiállító pékségek szinte egytől egyig, általában 10-15 százalékkal emelik az árakat szeptembertől. A sütödék nagy része mostanra teljesen felélte a tartalékait. Az elmúlt években a nemzetközi áruházláncok által teremtett árverseny miatt a pékek nem tudták olyan mértékben emelni az árakat, mint amire szükség lett volna. Az alapanyagárakat elsősorban az árvíz és a rossz időjárás miatti gyenge gabonatermés emeli, a malmok emiatt magasabb áron biztosítják a lisztet. A vállalkozásokat a liszten kívül az üzemanyagok, illetve a külföldről származó, a forint gyengülése miatt jóval magasabb áron beszerezhető adalékanyagok ára is rosszul érinti. A Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara titkára szerint a kenyér árában a liszt az olyan 50 százalék körül vesz részt, az összes többi az olyan rárakodó költség, mint az energia, a munkaerő, az egyéb szolgáltatások, bérleti díjak, beruházások ára. Ezek az utóbbi időben viszont jelentős mértékben drágultak - mondta Modok Jenő. A pékek két lépcsőben emelnék az árakat. A következőt októberre tervezik. Ennek oka, hogy a malmok szeptembertől még drágábban, 65 helyett 83 forintért adnak át egy kiló lisztet nekik.

Identitás és piac: Szlovákok Rajkán

2010. augusztus 25. - (Ravasz Ábel - Új Szó)

A Pozsony központjától mintegy 25 kilométerre fekvő magyarországi Rajka lakossága az elmúlt években szlovákiai betelepülők jelentős hullámával dúsult fel. Az okok felettébb prózaiak: Rajkán (és a Szigetközben általánosan) sokkal alacsonyabbak az ingatlanárak, mint Pozsonyban, sőt a mindennapi élet költségei is elviselhetőbbek. A szlovák-magyar határ 2007. decemberi megnyitása óta pedig az ingázás is könnyedén kivitelezhető, ráadásul a település határától a D2-es sztráda egészen a belvárosig vezet. A településen a szlovák és magyar mobilszolgáltatók hálózatai egyaránt elérhetőek, és hasonló a helyzet a televíziós és rádiós csatornákkal is. A reformkor idején még főként németek által lakott, ám 2001-re immár csaknem színmagyarrá váló nagyközség demográfiai profilja a betelepülések miatt jelentősen megváltozott. Bazsó Lajos polgármester saját becslése szerint mintegy 4-500 szlovákiai állampolgár élhet ma Rajkán, a 2004-ben 2625 főt számláló település lakosságának tehát mintegy 15-20 százalékát alkothatják a frissen letelepedők. Ezen csoport legnagyobb részét vélhetően pozsonyiak adják, de akadnak más településekről érkezők és osztrákok is, és a szlovákiai magyarok aránya sem elhanyagolható. A többségi nemzeti szerephez szokott, ráadásul nagyvárosi közegből érkező szlovákok integrációja nagy kihívás elé állítja a település lakosságát, a közösségek azonban a jelek szerint sikeresen kezelik a helyzetet. Ezt a képet Bazsó Lajos is megerősítette, szerinte a néhány éve a médiában feltűnő, összetűzésekről szóló beszámolók jelentősen túloztak, sőt maguk gerjesztették a feszültséget. Ezek a vélt vagy valós konfliktusok a helyi lakosság életében soha nem voltak és ma sem érezhetőek: a polgármester szerint mindkét fél a békés együttélésben érdekelt. Martin Piaček pozsonyi születésű képzőművész, aki a helyi szlovákok többségéhez hasonlóan 2008 óta él családjával a településen, ez idő alatt szintén nem emlékszik komolyabb összetűzésre. Benyomása szerint ez a néhány év még nem volt elég hosszú ahhoz, hogy kialakuljon egy valódi rajkai szlovák közösség, egy közös hang. Jelenleg inkább csak a szomszédok, munkatársak, a gyerekeiket egy iskolába járatók vagy éppen a korábbi ismerősök azok, akik összetartanak. A betelepültek hozzáállása sem azonos, egyesek - a szintén Pozsony vonzáskörzetébe tartozó, ám a szlovák oldalon lévő Jarovce (Horvátjárfalu) és Rusovce (Oroszvár) frissen feldúsult lakosságához hasonlóan - csak enni és aludni járnak a településre, mások viszont kifejezetten próbálnak bekapcsolódni a közösségi életbe. A szlovákok az utóbbi években egyre nagyobb számban tűnnek fel olyan eseményeken is, mint a falunap vagy a helyi önkéntes tűzoltók akciói, és igyekeznek a saját településfejlesztési ötleteiket is megvalósítani. A községbe érkezve rögtön a betelepülők jelenlétéről tanúskodnak a házak előtt álló autók is, melyek jelentős része szlovákiai rendszámú. Talán még látványosabb az tény, hogy a házak udvarában és az út mentén álló táblákon megjelentek a szlovák nyelvű feliratok is, a legtöbb helyen két nyelven, de van, ahol kifejezetten csak szlovákul - leginkább a mindenhol jelen lévő, zömében szlovákiai bejegyzésű ingatlanügynökségek tábláira jellemző az egynyelvűség, sokat mondva az ingatlanpiac vásárlói körének jelenlegi összetételéről. Rajkán ezek a táblák a polgármester szerint nem szúrnak szemet a helyi lakosság többségének sem. Kezdetben néhányakban rossz érzést kelthetett ugyan az idegen nyelvű felirat, végül azonban a piac szabályai diadalmaskodtak: a táblák tartalmát a kereslet határozza meg, és mivel az főleg Szlovákia felől érkezik, alkalmazkodnak a helyiek is. A rajkai modell arról tanúskodik, hogy lehetséges szlovákok és magyarok többé-kevésbé zökkenőmentes együttélése akkor, ha azt nem kormányzati intézkedések, hanem a piac törvényei irányítják. A nyelvtörvény Szlovákiájában ugyanis immár nem lenne lehetséges legálisan hirdetni példának okáért egy kifejezetten a szlovákiai magyar lakosságot megcélzó magyarországi zenekar pesti vagy éppen győri koncertjét egynyelvű óriásplakátokkal - melynek fordított analógiája megtalálható Rajka utcáin. A nyelvtörvény szövegezése ráadásul öncenzúrára is kényszeríti az itteni magyar és szlovák lakosságot, melyeknek jelentős része most már aligha merné határ menti ingatlanját egy a kertje végében álló, kizárólag magyar nyelvű táblával reklámozni - ellentétben a rajkaiakkal. A kormányzat az ilyen és efféle intézkedéseivel a nemzetek és nemzetiségek közti együttélés önszabályozó dinamikájába avatkozott és avatkozik bele, méghozzá természetellenesen. Ezért azt javasolnám Daniel Krajcer miniszter úrnak: ha már elfoglaltságai miatt Komáromba nem jutott el, hajtson le a kiváló sztrádán Rajkáig - az út ugyan csak néhány percig tart, az ott látottak azonban tovább erősíthetnék remélhetőleg már most is szilárd meggyőződését azzal kapcsolatban, hogy a nyelvtörvénynek jelenlegi formájában mennie kell, méghozzá azonnal.

Berényi: A felvidéki magyarok a leginkább megfélemlítettek

2010. augusztus 25. - (mti)

Megvan a lehetőség az építkezésre a felvidéki magyarság keretein belül, de ennek az építkezésnek valódinak kell lennie - mondta Berényi József, a Magyar Koalíció Párjának (MKP) elnöke kedden este a határon túli fiatalok szentendrei rendezvényén. A politikus szerint a határon túli magyarok közül ma a felvidéki magyarság a leginkább megfélemlített közösség. Az eseményen Sólyom László volt köztársasági elnök is részt vett. XXII. Nyári Főiskolás Tábor keretében tartott előadáson Berényi József két fontos területet emelt ki az MKP prioritásai közül: Dél-Szlovákia gazdasági fejlesztését, hogy az emberek ne költözzenek el, és az identitás megőrzését. A párt elnöke a választási eredményekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: az MKP történelmi kudarcot szenvedett, ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a mostani kormánykoalíció sokkal jobb, mint az előző volt, és megvan a lehetőség, hogy a felvidéki magyarok újraépítkezhessenek. A vereséggel kapcsolatban hozzáfűzte: húsz év alatt nagyon sokat változott a felvidéki magyar közgondolkodás, új generációk nőttek fel. Számos oka van az MKP kiesésének, melyekhez hozzátartozik az is, hogy a párt leragadt azoknál a megoldásoknál, kampányfogásoknál, amelyek az 1990-es években még szükségesek voltak, ma már azonban nem működnek. A tanulságokat elemezve hozzáfűzte, az elmúlt húsz évben jelentősen csökkent a falu megtartó ereje. A magyar közösségek feloldódtak, sokkal nagyobb lett az érintkezés és az egymásra utaltság a többségi nemzettel. Az MKP elnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett: a nagyobb együttműködés igénye nem jelenthet önfeladást. A jelenlegi helyzetet illetően Berényi József azt mondta: csalódottak, és nem tartják elfogadhatónak, hogy nem került a kormányprogramba a kisebbségi törvény kidolgozása, és hogy a kormánykoalíciós tárgyalásokon a kollektív bűnösség elve és a benesi dekrétumok kérdése föl sem merült. A párt ugyanakkor örömmel fogadta, hogy előkészítették a kisebbségek kultúrájának finanszírozásáról szóló törvényt, de mint az elnök fogalmazott, ennek akkor van értelme, ha ezzel leválasztható lesz a kisebbségi kultúrák finanszírozása a mindenkori állami költségvetésről. Szintén hasznosnak ítélte az MKP a nyelvhasználat módosításának bekerülését a kormányprogramba, de arra figyelmeztetnek: nem szabad belemenni, hogy csak a büntetéseket veszik ki az államnyelvtörvényből. Szükség van a nemzetközi szervezetek ajánlásának megfelelő kisebbségi nyelvhasználat bővítésére, és „ezekhez ragaszkodniuk kell a kormánykoalíción belül a magyar politikusoknak” - mondta Berényi József. Az MKP elnöke kitért arra is, hogy a gazdasági fejlesztésekben óriási lehetőségek vannak, hiszen a mezőgazdasági minisztériumhoz került a regionális fejlesztési program, s a pénzek szétosztásakor sok esetben a magyar kormánnyal is egyeztetni kell a határon átnyúló együttműködés keretében. A szlovákiai magyarság helyzetével kapcsolatban az MKP elnöke arra mutatott rá, hogy a határon túli magyarok közül ma a felvidéki magyarság a leginkább megfélemlített közösség. „Nagyon kevesen használják a keresztnevüket magyarul azért, mert félnek, hogy hátrányba kerülhetnek” - tette hozzá a politikus. Berényi József azt is elmondta: az elmúlt négy évnek köszönhetően szinte tabutémává váltak az autonómiával kapcsolatos viták. A diákok kérdéseire válaszolva Berényi József a Híd (Most) és az MKP viszonyával kapcsolatban azt mondta: az együttműködésnek személyes akadálya nincs, ugyanakkor ideológiai és intézményes gátak vannak. Mint mondta, egy vegyes pártban, mint amilyen a Híd, sok kihívás és veszély van. Ha egy kisebbség nyit a többség felé, akkor csak a többségen múlik, hogy átveszik-e a hatalmat a pártban. Az elnök kiemelte: magyar szavazatokkal magyar embereket kell a közjogi helyekre juttatni, mert nekik szívügyük a magyarok képviselete. Az MKP elnöke a párt jövőbeni feladataival kapcsolatban azt mondta: parlamenti ellenzékként véleményezni fogják a kormány munkáját; a helyhatósági választásokon minél több helyen szeretnének önállóan indítani jelölteket, de ahol a nemzetiségi arány ezt megkívánja, hajlandók a kompromisszumra, és támogatják a közös, magyar nemzetiségű jelölteket. Berényi József hangsúlyozta: 2011-ben sorsfordító népszámlálás lesz Szlovákiában, ezért az MKP azt vallja: összefogva mindent meg kell tenni, hogy a magyarok merjék magukat magyarnak vallani. A párt további terveivel kapcsolatban hozzáfűzte: szeretnének nyitni a fiatalok felé, mert szükség van egyfajta generációváltásra, és nyitni kívánnak a magyarul beszélő romák felé is. Az MKP korábbi elnökének, Csáky Pálnak a szerepét illetően Berényi József úgy véli: egy elnök felelőssége mindig nagyobb, de nem lehet egy személyre redukálni a választási kudarcot, a felelősség közös. „Csáky Pál továbbra is a párt nagyon fontos tagja és az egyik fő személy, akivel a jövőben is konzultálni fogok” - közölte Berényi József.

Sólyom: Próbáltam megértetni, hogy állam és nemzet határai nem esnek egybe

Sólyom László részletesen ecsetelte a határon túlról érkezett táborlakóknak a politikai nemzet és a kulturális nemzet fogalmai közötti különbséget, miközben megígérte: lehetőségeihez képest továbbra is mindent megtesz a más országokban élő magyar ajkú emberek érdekeinek védelmében. Beszéde elején felmutatta és olvasásra javasolta a Határon túli magyarság a XXI. században című könyvet, mely a Sándor-palotában folytatott számos, a kisebbségek helyzetének javítását célzó konzultáció egyfajta esszenciája. A volt államfő ezután hivatali ideje alatti, a szerte a világban élő magyarok összetartásával, elismerésével kapcsolatos eredményeit és kudarcait említette. Mint mondta, e cél érdekében gyakran járt a környező országokban: nemzeti ünnepeinket is a külhoni magyarok körében igyekezett tölteni. Próbálta megértetni, hogy az államok és a nemzetek határai nem esnek egybe, s eredményként könyveli el, hogy többnyire elfogadtatta a kulturális nemzet fogalmát. Magyarázatképpen hangsúlyozta: más a politikai, az ugyanazon a határon belül élőket tömörítő nemzet és más az azonos gyökerekkel rendelkező, egy nyelvet beszélő, határokon átnyúló kulturális nemzet. A volt köztársasági elnök aláhúzta: bár nincs jogunk diktálni, hogyan éljenek a magyarok a határainkon túl, érdekeik védelmében az anyaállam jogán fel kell lépnünk.

Akár Slota is kaphat magyar állampolgárságot?

2010. augusztus 27. - (mti)

Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke is kaphat magyar állampolgárságot, ha kérvényezi azt, és el tud beszélgetni magyarul az anyakönyvvezetővel. A Kolozsváron megjelenő újság pénteki számában közöl interjút Wetzel Tamással. Arra a kérdésre, hogy azok a szlovák vagy román nacionalista politikusok is megkaphatják-e a magyar állampolgárságot, akik beszélnek valamennyire magyarul, és felmenőik egykori magyar állampolgárságát is igazolni tudják, a miniszteri biztos elmondta: „ha például a szlovákiai Ján Slota benyújtja a kérelmét, és el tud beszélgetni az anyakönyvvezetővel magyarul, nem fogjuk megakadályozni, hogy magyar állampolgár legyen”. A miniszteri biztos az interjúban részletesen tájékoztat arról, hogy milyen feltételeknek kell eleget tenniük a határon túli magyaroknak a kedvezményes honosítás érdekében. Kifejtette, hogy a magyar felmenőket például a kérelmező a saját és valamelyik szülője születési bizonyítványának hiteles fordításával igazolhatja. „Ha például az derül ki az iratokból, hogy az édesapja 1939-ben született Tusnádfürdőn, akkor ez elég is, hiszen ez az erdélyi település 1940 és 1945 között Magyarországhoz tartozott” - magyarázta Wetzel. Hozzátette: Dél-Erdélyben (amely a II. világháború idején Romániához tartozott) nehezebb lesz, hiszen ott 1920 előtti felmenőket kell igazolni, de - mint mondta - megpróbálnak ügyfélbarát módon eljárni. Ezért nem csak születési anyakönyvi kivonatot fogadnak el, hanem jó lesz például a magyar állam által kiadott katonakönyv. De ha valaki plébánosi aláírással ellátott iratot hoz, amely azt tanúsítja, hogy a felmenők hol voltak megkeresztelve, azt is elfogadják - mondta a miniszteri biztos. Rámutatott: a törvénybe bekerült egy olyan szakasz is, amelyet kifejezetten a csángókra kívánnak vonatkoztatni, így a jogszabály azokra is vonatkozik, akik valószínűsítik magyarországi származásukat - magyarázta a miniszteri biztos. „Az eljáró hatóságokra bízzuk, hogy a magyar szervezetek bevonásával megállapítsák: csángó kérelmezőről van szó, aki beszél magyarul, a megfelelő területről származik, csángó identitással rendelkezik. A nyelvtudás és a származási hely alapján kikövetkeztethető, hogy valaki csángó vagy nem” - mondta Wetzel Tamás. Kifejtette: a magyar állampolgárságot kérelmező egy honosítási okiratot kap, amelyet a köztársasági elnök írt alá. Szerették volna, hogy azonnal útlevelet is kapjon, de ez túlságosan sok költséggel járt volna. Hozzátette: személyi igazolványt csak akkor kaphat a kérelmező, ha Magyarországon lakik, útlevelet pedig külön eljárásban lehet kérni. „Ha valaki megkapta az állampolgársági okiratot, kérvényezheti a magyar útlevelet például a csíkszeredai konzulátuson, eljárási díj ellenében” - mondta a biztos. Arra a felvetésre, hogy a felvidéki magyarok szlovák állampolgárságuk elveszítését kockáztatják, ha kérelmezik a magyart, Wetzel elmondta: a kedvezményes honosítási eljárásban mindent el lehet intézni Magyarországon, Budapest pedig nem fog adatot kiadni Szlovákiának, így ha az érintett nem kezdi lobogtatni a honosítási okiratát, a szlovák hatóságok nem tudják meg, hogy magyar állampolgárságot is szerzett. Az ukrajnai kettős állampolgárságra vonatkozó tilalom kapcsán elmondta: Kárpátalján törvény szerint büntetőjogi következményei is lehetnének annak, ha valaki egy másik ország állampolgárságát is felveszi, ennek ellenére több millió román, izraeli vagy orosz kettős állampolgár van Ukrajnában - olvasható a Krónikában.

Hazafivá válni - Tanévnyitás himnusszal

2010. augusztus 28. - (sita)

Szeptember elsejétől az állami iskolákban megfelelő helyen el kell helyezni az állami lobogót, továbbá a szlovák himnusz és az alkotmány bevezetőjének szövegét, az osztálytermekben a szlovák zászlót, továbbá a szlovák himnusz és az alkotmány bevezetőjének szövegét. Ezt az állami jelképekről elfogadott törvénymódosítás írja elő, amely szeptember elsejével lép érvénybe. Az iskolai díszítést illető határozatok és az, hogy a Szlovák Televízióban, illetve a Szlovák Rádióban éjfél körül le kell játszani a himnuszt, lényegében az egyetlen, ami megmaradt az eredeti hazafiassági törvényjavaslatból, amelyet az SNS terjesztett elő a parlamentben. A hazafiassági törvényt, amelyet Ivan Gašparovič köztársasági elnök visszautalt a parlamentbe, a plénum nem hagyta jóvá. Ezt pótolta bizonyos értelemben az állami jelképekről szóló törvény. Fico volt kormányfő törvénye azt is megszabja, hogy az állami zászlót és az alkotmány bevezetőjét azokban a helységekben is el kell helyezni, amelyekben ülést tartanak a különböző szintű önkormányzatok. A himnuszt a Szlovák Nemzeti Tanács, a kormány és az önkormányzati képviselőtestületek ülése előtt is kell eljátszani. Az iskolákban a tanév kezdetén és a tanév végén hangzik fel majd a himnusz. Kiesett a végleges tervezetből a himnusz kötelező eljátszása minden sportesemény előtt; csak a fontos sportrendezvények előtt lesz kötelező.

Sajátos identitástudata van a szlovákiaia magyarok egy részének

2010. augusztus 27. - (mti)

A szlovákiai magyarok egy része sajátos nemzeti identitástudatot ápol. Hazájának képletesen értve egy fiktív országot tekint, amely nem azonos Szlovákiával, sem Magyarországgal. Ez derül ki Muriel Blaive francia történész kutatásából, amelyet nemrég a két Komárom lakosainak körében végzett. A felmérésről az Új Szó adott hírt. Muriel Blaive a közép-európai posztszocialista államok, elsősorban a volt Csehszlovákia lakosainak történelmi tudatát vizsgálja, így jutott el a cseh-osztrák határon fekvő Ceské Velenicébe (ahol nagyszámú osztrák kisebbség él), és Komáromba. két város kisebbségeinek gondolkodása azonban merőben eltérő, a velencei osztrákok korántsem foglalkoznak annyit saját identitástudatukkal mint a komáromiak. „A révkomáromi magyarok nekem viszonylag zárt közösségnek tűntek, Szlovákia polgárai ugyan, viszont gondolatban egy olyan országban élnek, amely nem azonos sem Szlovákiával, sem Magyarországgal. Meg akarnak maradni magyarnak, a szlováko kat viszont nem ignorálhatják, mivel a városban több mint 30 százaléknyi szlovák él. Ahogy láttam, Révkomáromban sok a vegyes házasság, viszont sem a szlovákok, sem a magyarok nem tudják elképzelni, hogy gyerekeik más nemzetiségűvé váljanak” - magyarázta Muriel Blaive a Pravda napilapnak. Információi szerint a legtöbb házaspár kompromisszumokkal oldja meg a vitás kérdéseket, egy katolikus szlovák anya esetében például a gyerekeket a katolikus hitre nevelték, de magyar iskolába adták. Blaive vagy tíz érettségiző korú magyar diákkal is készített mélyinterjút, egyikük sem tudta elképzelni, hogy olyan szlovák házastársa legyen, akivel nem tud magyarul beszélni. Egy esetleges angol házastárs lehetőségétől viszont már korántsem zárkóztak el ilyen hevesen. A dél-komáromiak (Magyarország) nagyon negatívan tekintenek a szlovákokra mint népre, és a szlovák nyelvre is - tudta meg a lap Vajda Barnabás egyetemi oktatótól. A projekt része volt ugyanis egy felmérés, amely azt vizsgálta, a magyarországi magyarok hogyan látják Szlovákiában élő nemzettársaikat és a szlovákokat. „Alig tudnak valamit a szlovákiai magyarok valós életéről, beleértve a nyelvhez, a hazához, a politikához való viszonyukat, amellett szeretettel gondolnak rájuk, de ez inkább egy álomképhez hasonlítható. Azt gondolják róluk, hogy a hazájuknak egyértelműen Magyarországot tekintik, és semmit nem kívánnak jobban, mint hogy Magyarországon élhessenek” - magyarázta a révkomáromi Selye János Egyetem oktatója. Szerinte azonban a felmérés eredményei nem vetíthetők ki az egész szlovákiai magyarságra. „Mivel kevés kutatás készült a szlovákiai magyarok gondolkodásáról, ezt nehéz megmondani, az én feltételezésem az, hogy nem. A mi kutatásunk a lokális emlékezetre és a lokális kapcsolatokra irányult. A határrégióban élők véleményét téves lenne kivetíteni az egész szlovákiai magyarságra. A komáromiaknak mindig is sajátos identitástudatuk volt, régebbtől bennük él az elválasztottság, a határ menti lét érzése” - magyarázta álláspontját Vajda. A kutatók eredetileg azt akarták felderíteni, milyen kép él a hidegháborúról és a húsz éve megszűnt szocialista rendszerekről a néhai keleti blokk lakosaiban. „Révkomárom azért is érdekes ilyen szempontból, mert míg Csehországban mindenki azon igyekszik, hogy elhitesse, ő ellenezte a kommunista rendszert - holott tudják, senki nem tett ellene semmit -, a szlovákiai magyarokat ez nem érdekli. Nyugodtan beismerik, ha párttagok voltak. Számukra az a fontos, hogy ápolják magyarságukat” - magyarázta Muriel Blaive. A két Komárom lakosaival egyébként összesen hatvan interjú készült, a felmérés a bécsi Ludwig Boltzmann Institut megbízásából valósult meg 2008-2009-ben, egy átfogó európai kutatás részeként - jegyzi meg az új Szó.

Új társelnökök a magyar-szlovák bizottságokban

2010. augusztus 27. - (mti)

Tíz szlovák-magyar vegyes bizottság élén a jövőben új szlovák társelnök lesz - határozta el a szlovák kormány kihelyezett ülésen Kassán pénteken. A kisebbségi vegyes bizottság szlovák társelnöke azonban továbbra is Miroslav Mojžita nagykövet marad. A személyi változások oka, hogy a júniusi parlamenti választáson vereséget szenvedtek az eddigi kormánykoalíció pártjai, a korábbi ellenzék alakított új kormányt, amely saját embereit kívánja látni a vegyes bizottságok társelnöki tisztségeiben. Az európai ügyek bizottságának szlovák társelnöke Milan Jezovica, a külügyminisztérium államtitkára lesz, míg a katonai és biztonságpolitikai bizottság szlovák vezetőjének Ondrejcsák Róbertet, a védelmi tárca államtitkárát nevezték ki. Martin Chren, az ipari és építésügyi minisztérium államtitkára a gazdasági vegyes bizottság társelnöke, míg Ivan Sejna, a közlekedési minisztérium államtitkára a közlekedési, távközlési és infrastrukturális vegyes bizottság szlovák felének a vezetője lesz. A kultúrával és a sajtóval foglalkozó bizottság szlovák részét a kulturális tárca államtitkára, Natália Cehláriková fogja irányítani, az egészségügyi és munkaügyi vegyes bizottság társelnöki tisztségébe pedig Lucia Nicholsonová, a munkaügyi minisztérium államtitkára került. A művelődéssel, a tudománnyal, a sporttal és az ifjúsággal foglalkozó vegyes bizottság szlovák vezetője Jaroslav Ivanco oktatásügyi államtitkár, míg Csicsai Gábor, a mezőgazdasági tárca államtitkára a mezőgazdasági vegyes bizottság társelnöke. Maros Zilinka, a belügyminisztérium államtitkára két bizottság szlovák felét fogja irányítani: a belügyi, valamint a határokon átnyúló együttműködéssel foglalkozó testületeket. A környezetvédelmi vegyes bizottság társelnökét később nevezik ki, miután Szlovákiában újraalakul ez a tárca. Szlovákia számára a Magyar Köztársasággal fenntartott kapcsolatok nagyon fontosak - olvasható a kormány állásfoglalásában. „Szlovákiának érdeke, hogy a két ország kapcsolata politikai, gazdasági és kulturális területen is sokoldalúan fejlődjön” - szögezi le a pozsonyi kormány. Szlovákia és Magyarország kapcsolatát az 1995-ben aláírt politikai alapszerződés szabályozza. Ennek alapján 1998-ban a felek 11 vegyes bizottság felállításában állapodtak meg. A 12. vegyes bizottság, amely a határokon átívelő együttműködéssel foglalkozik, 2004-ben alakult meg.

Csökkentik a szlovák politikusok bérét

2010. augusztus 27. - (mti)

Csökkenni fog a szlovák politikusok bére a kormány takarékossági intézkedéseinek következtében - közölte Iveta Radičová, szlovák miniszterelnök a pozsonyi Joj televízió Lampa című csütörtök éjjeli vitaműsorában. A bércsökkentés, amely a köztársasági elnököt, a minisztereket és a parlamenti képviselőket is érinteni fogja, várhatóan mintegy tíz százalékos lesz. Radičová első ízben két hete a koalíciós tanács ülésén jelezte a politikusok bérének csökkentését. „Minimálisan olyan százalékban, mint amilyen százalékban takarékossági intézkedéseket vezetünk be az államigazgatásban, ahol ez tíz százalék” - jelentette ki Radičová. „Mint ahogy minden tárca, úgy az elnöki hivatal is már megkapta a kiadáscsökkentő intézkedések jegyzékét. Az intézkedés az elnök úr bérét is érinti” - jelentette ki Radičová. Konkrét számokat a kormányfő azonban nem mondott. Ivan Gašparovič államfő havi fizetése a különféle illetményekkel együtt mintegy 9.500 eurót tesz ki. Megbízatásának lejárta után az elnök élete végéig havi 995,82 eurót kap. Az államfő havi bére négyszerese a képviselői fizetéseknek. Két hete a cseh kormány jelezte, hogy a közeljövőben csökkenti a politikusok havi fizetését. A Petr Necas vezette kabinet döntése alapján a közalkalmazottaknál jövőre 10 százalékos bércsökkentés valósul meg. Az államfő, illetve az exállamfő jövedelme azonban ennél jóval nagyobb mértékben lesz megkurtítva. A kormányfő és a miniszterek bércsökkentése tíz százalék alatt lenne, a parlamenti képviselőknél az arány 9-10 százalék. A pénzügyminisztérium számításai szerint mindezek a politikusi bércsökkentések jövőre mintegy kétmilliárd koronát spórolnak meg a cseh államkasszának.

Népszerű a HÍD-párt

2010. augusztus 28. - (Duna TV Híradó)

A HÍD, a szlovák parlamentbe jutott magyar-szlovák vegyespárt egyes vezetőinek családtagjai még mindig MKP tagok. Berényi József, a parlamenten kívülre szorult MKP újonnan megválasztott elnöke szerint ez szerencsétlen állapot. Bastrnák Tibor, Révkomárom polgármestere nős, két gyermek édesapja. A HÍD-MOST politikusa, felesége pedig a helyi MKP tagja. „Lehetnek az embernek más nézetei, ennek ellenére mindig kompromisszumokra kell törekedni” - mondja Bastrnák Tibor, a HÍD parlamenti képviselője. A révkomáromi polgármester a ritka politikai viták ellenére feleségével jó házasságban él. Bastrnákné egyébként gyermekorvos, aktívan nem politizál. Az MKP elnöke szerint a politikai nézetek családon belüli keveredése azt igazolja, hogy pártja jó úton jár. „Én föltételezem, ha a legközelebbi családtagokat nem lehet meggyőzni arrol, hogy át kell lepni a HID-ba - hogy az a jo út, - akkor talán másokat sem” - véli Berényi József, az MKP elnöke. Tény azonban, hogy az utóbbi időben egyre több MKP-s jelezte belépési szándékát a HÍD-ba. Körülbelül háromezer új jelentkezőt tartanak nyilván, de nem lehet tudni, hogy ebből hányan voltak korábban MKP-sek. „Központilag nem vezetünk erről kimutatásokat, úgyhogy pontos adatokat nem tudunk közölni” - emelte ki Czuczor Nóra, a HÍD-MOST sajtóreferense. A jelentkezők egy évig csak támogatói lehetnek a HÍD-nak, csak ezután dönt a vezetőség a pártba való felvételről. Az MKP-s múlt nem kizáró ok.

Politikai indítékból jelentették fel a Mikszáth-múzeumot?

2010. augusztus 13. - (hírTV)

Politikai indítékot vél a Mikszáth Társaság a mögött, hogy szlovák lapértesülések szerint valaki feljelentette a szklabonyai Mikszáth-múzeumot a nyelvtörvény megsértése miatt. Az író egykori lakhelyén két tábla, egy szlovák és egy magyar emlékeztet a ház egykori gazdájára. A névtelen feljelentőnek valószínűleg a szlovák tábla olvashatóságával volt problémája, pedig az már a hetvenes évek óta változatlan formában van az épület falán. „A látszat a politikában valóság.” Ez az idézet Mikszáth Kálmántól való. Az író a felvidéki Szklabonyán született, ifjúkorát itt töltötte. Ezt a tényt az emlékházon tábla is megörökíti, ráadásul két nyelven. A szlovák feliratot az elmúlt hónapokban feketével átfestették, mert az eredeti aranyszínű betűk nem váltak ki a háttérből. Valószínűleg ez bántotta annak a szemét, aki a múzeumot májusban feljelentette a nyelvtörvény megsértése miatt az illetékes szlovák minisztériumnál. A Mikszáth Társaság szerint a valódi indok egyértelműen a hangulatkeltés lehetett. „Az együttélés szintjén - akár legyen ez felvidéki falu, vagy város, semmilyen probléma nincs az emberek között. Ezt a problémát a politika gerjeszti. És íme: itt van az eredménye” - fogalmazott Pásztor Sándor a Mikszáth Társaság elnökhelyettese. Az intézmény vezetője szerint már többször is megtörtént, hogy szlovák nacionalisták megrongálták az író emlékházát. Nemzetiségi konfliktus helyett a rendőrség azonban mindannyiszor garázdaságként kezelte az ügyet. A Mikszáth-ház ennek ellenére továbbra is az író hagyatékéhoz méltó módon közvetít szlovákok és magyarok között. „Együttműködünk szlovák iskolákkal, magyar iskolákkal, nyugdíjas csoportokkal, irodalmi beszélgetéseket, egyéb akciókat rendezünk mindkét nyelven. Ami a jövőt illeti: remélhetünk, bízhatunk, és próbálunk tenni érte. De ez nem lesz egy könnyű folyamat, és nem lesz ez olyan gyorsan” - nyilatkozta Böhm András, a szklabonyai Mikszáth-emlékház igazgatója. A szklabonyai Mikszáth-házban egyébként a feliratok nem is két, hanem háromnyelvűek. A szlovák és a magyar mellett angolul is tájékoztatják az érdeklődőket az író tevékenységéről.

Szlovákia lenne a régió Szingapúrja

2010. augusztus 27. - (napi.hu)

A bürokrácia és a munkabér közterheinek csökkentésével vonzaná magához a befektetőket Szlovákia, amely így kíván Kelet-Európa Szingapúrjává válni - idézte Juraj Miskov gazdasági minisztert a Bloomberg. Miskov korábban arról is beszélt, hogy Szlovákia azzal veszített vonzerejéből, hogy Robert Fico miniszterelnöksége alatt jelentősen nőtt az állami befolyás a gazdaságban. A reklámszakemberből miniszterré lett Miskov ezzel a „Szingapúr-branddel” fordítaná vissza a folyamatokat a romló üzleti környezetben. Az analógia alapját az jelenti, hogy Szingapúr a Világbank idei rangsorában az első helyen áll az üzleti tevékenységet megkönnyítő környezet szempontjából. Szlovákia ugyanezen listán hét hellyel szorult hátrébb a 42.-re. A külföldi tőkebefektetés jelentősen zuhant Szlovákiában, tavaly összesen 244 millió euró értékben ruháztak be, szemben a 2004-es rekord 1,7 milliárddal. Miskov azt ígérte, ez utóbbi értéket a kormány mandátumának 2014-es lejárta előtt eléri az ország. Szlovákiának a környező országokkal kell versenyeznie, így elsősorban Magyarországgal és Csehországgal, amelyek szintén a befektetőbarát környezet megteremtésén dolgoznak - véli Vladimir Vaňo, a Volksbank pozsonyi elemzője, hozzátéve: óvakodni kell a túlzott elvárásoktól, a nyugat-európai kapacitások is erősen kihasználatlanok, így a szlovák gazdaság főleg olyan ázsiai cégekre számíthat, amelyek gyártásukat a felvevőpiacokhoz közelebb hoznák. A minisztérium a technológia szektorra kíván összpontosítani, illetve olyan ágazatokra, amelyek magas hozzáadott értéket tartalmaznak. Miskov szerint három ilyen cég is érdeklődik az ország iránt, amelyek összesen ötezer munkahelyet teremtenének - a vállalatokat azonban nem nevezte meg a tárcavezető.

Kevesebb pénzből kell élniük a szlovák politikusoknak

2010. augusztus 27. - (mti)

Radičová a magyar állampolgársági törvény megváltoztatását sürgeti

2010. augusztus 25. - (mti)

A kettős állampolgárságról szóló magyar törvény megváltoztatását szorgalmazta Iveta Radičová szlovák kormányfő egy német lapnak adott interjúban. Radičová, aki bemutatkozó látogatásra érkezik szerdán a német fővárosba, a Die Welt című lapnak kijelentette: a magyar-szlovák viszonyt csak dialógus útján lehet javítani. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung idézte, a szlovák miniszterelnök kijelentette: a kettős állampolgárságról szóló budapesti törvény más államokkal történt előzetes konzultáció nélkül lépett hatályba. Ráadásul Budapest figyelmen kívül hagyta a szlovák-magyar alapszerződésben rögzített eljárásmódot. Ezért szükség van egy olyan törvényre, amely kimondja, hogy a kettős állampolgárságról szóló törvény Szlovákia területén nem érvényes. A német tudósító közbevetésére, miszerint Pozsony már alkotott egy törvényt, amely megvonja a szlovák állampolgárságot a magyart is fölvevő polgáraitól, Radičová leszögezte: azt meg fogjuk változtatni, mert nem a polgárokat akarjuk büntetni. A budapesti törvény nem az ő ötletük volt. „Elegendő lesz annyi, hogy megszűnik a kettős állampolgárságról szóló magyar törvény területen kívüli hatálya”. Orbán Viktor ugyan nem ért ezzel egyet, „de megérti, hogy reagálnunk kell. Magyarországnak most van ideje arra, hogy törvényét a nemzetközi szabályokhoz igazítsa. A kettős állampolgárság nem jelent problémát nekünk, ilyennel több ország esetében is van dolgunk, de mindig a nemzetközi normákkal összhangban” - idézi Radičová nyilatkozatát az MTI.

Szlovákia németkedett, most magyarázkodhat

2010. augusztus 27. - (Pap Szilárd István - kitekinto.hu)

Az elmúlt időszakban két közép-európai kisállam is felhívta magára a nemzetközi figyelmet meglepetésszerű gazdasági lépéseivel. Magyarország Nemzetközi Valutaalap felé intézett visszautasítása mellett, Szlovákia elutasította a válságos helyzetben lévő Görögországnak nyújtandó segély ötletét, kiváltva ezzel az Európai Unió tagállamainak rosszallását. Augusztus 25-i munkalátogatása során Iveta Radičová szlovák miniszterelnöknek magyarázkodnia kellett emiatt Angela Merkel német kancellár szemében. A döntés meghozatala után is nagy kérdés marad, hogy indokolható-e a lépés az eurózóna jövőjét tekintve. A szlovák parlament augusztus 11-én határozott úgy, hogy nem vesz részt a Görögország pénzügyi megsegítését célzó Európai Uniós projektben - adta hírül az Új Szó. A 110 milliárd eurós csomagból 813 millió eurós összeg esett volna az országra. A döntés meghozatala után hamar megrovást is kapott az Európai Bizottság részéről, Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos tolmácsolásában. Rehn elmondta, hogy Szlovákia megszegte az euróövezetben felvállalt szolidaritást, melynek célja nemcsak egy ország, hanem az egész közösség megmentése. Ivan Mikloš pénzügyminiszter a parlamenti vita során azonban elmondta: „Ha a szegények és gazdagok, a felelőtlenek és felelősségtudók, az adófizetők és a banktulajdonosok vagy bankmenedzserek közti szolidaritásról beszélünk, én azt nem tekintem szolidaritásnak”. Mikuláš Dzurinda szlovák külügyminiszter is ebben a szellemben nyilatkozott, amikor kijelentette: „A valódi szolidaritás az Európai Unióban nem köthető össze a tagországok felelőtlen döntéseivel. És főleg nem a magánkézben lévő kereskedelmi bankok felelőtlen viselkedésével”. E kijelentésekért egyébként a Financial Times publicistája a németeknél németebbnek titulálta a szlovák döntéshozókat. A megnevezésnek van is valóságalapja, hiszen eleinte Németország tiltakozott legharsányabban a felelőtlen görögök megsegítése ellen, ám később mégis beadta a derekát. A görög segélycsomag kapcsán Szlovákiában már hónapok óta tart a felfordulás. Már idén májusban vált kampánytémává a kérdés. A Robert Fico vezette kormány ugyanis a parlament konzultálása nélkül egyezett bele a projektbe, ezt az akkori ellenzéki pártok erősen kritizálták. Daniel Lipšic, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) alelnöke arról beszélt, hogy a pénzösszeget az adófizetők pénzéből kell kitenni, ezért a kormánynak kötelező megkérdezni a képviselők véleményét - tudósított a The Slovak Spectator. A kormány akkor felelőtlen populizmussal és a téma vulgáris elpolitizálásával vádolta az ellenzéket. A júniusi választások után bekövetkezett szerepcsere után az új jobbközép koalíció eleget akart tenni ígéreteinek, ezért felülvizsgálták az ügyet. Az új kabinet még júliusban döntött arról, hogy a Szlovákia nem ad kölcsön a görögöknek. A parlamenti határozat tehát már csak az utolsó lépés volt ebben a láncban. Arra kérdésre, hogy a szlovák kormányzat miért utasította el ilyen vehemensen a kezdeményezést, a válasz egyértelműnek tűnik. A Bumm.sk beszámolója szerint, Iveta Radičová elmondta Berlinben, hogy Szlovákiának erkölcsi joga van ilyen döntést hozni, figyelembe véve azokat azokat a radikális reformokat és kemény megszorításokat, melyeket gyakorlatba kellett ültetnie az eurózónába való felvétel érdekében. 2009 január 1-től az euróövezet 16-dik tagállamává vált Szlovákia maga mögé utasítva a Visegrádi Négyek másik három országát. A csatlakozási folyamatot a jelenlegihez hasonló összeállítású, Dzurinda által vezetett kormány kezdte el 2003-ban, így érthető, hogy miért él a jelenlegi döntéshozókban olyan erősen a pénzügyi szigor és felelős gazdaságpolitika emléke. Az ország számára a legnehezebb feladatot az jelentette, hogy képesek legyenek tartani az inflációval kapcsolatos követelményeket, és ez a csatlakozás után is problémákat okozott. A Fico-kabinet utolsó hónapjaiban egyébként az államháztartási hiány elszabadulásáról beszéltek a gazdasági elemzők, az adó- és nyugdíjrendszer reformját sürgetve. Ez is magyarázza az új hatalom zsugoriságát és a felelőtlen gazdálkodás iránti ellenszenvét. A szolidaritás kérdése is igen kényes volt, hiszen egy olyan ország, melyben az átlagjövedelem 725 euró, kellett volna kisegítsen egy másikat, ahol a minimum jövedelem is ennél nagyobb, 863 euró - emlékeztetett Martina Bulaková a Presseurop-on megjelent írásában. Mindemellett a hozzájárulási rendszer is igazságtalannak tűnt a szlovákok számára, a kritériumok szerint ugyanis az Pozsonynak háromszor akkora hozzájárulást kellett volna biztosítania, mint a sokkal gazdagabb Luxemburgnak. A második nagy kérdés arra irányulhat, hogy milyen módon befolyásolja a szlovák reakció a egész eurozóna stabilitását. Azt maga Olli Rehn is elismerte, hogy a kimaradás nem sodorja veszélybe a megsegítési mechanizmust. Könnyen észrevehető azonban, hogy ha más tagállamok is követnék a példát, akkor az egész helyzet kicsúszhat az ellenőrzés alól. Radičová is utalt arra - közölte a Bumm.sk -, hogy más országok vezetőinek fejében is megfordult a gondolat, hogy ne járuljanak hozzá a Görögország megsegítéséhez. Jelen pillanatban azonban úgy tűnik, erre nem kerül sor. Így talán pozitív vetülete is lehet az esetnek, hiszen a szlovák kormányfő által sokkterápiának nevezett attitűd intő jelként szolgálhat másoknak, akik a görög hibába esnének. Ezenkívül pedig a parlament nem utasította el az Európai Pénzügyi Stabilitási Alaphoz (EFSF) való csatlakozást. Az EFSF egy 440 milliárd eurós kölcsönalap lesz, melynek célja az eurozóna stabilitásának megőrzése, azaz a göröghöz hasonló helyzetek könnyebb kezelése. Az Új Szó tudósítása szerint azonban a stabilitási paktumhoz való csatlakozást is feltételekhez kötötte a kormány. Pozsony részvételének feltétele, hogy világos szabályok szerint folyjék csődeljárás olyan országok ellen, melyek felelőtlen költségvetési politikát űznek. Emellett az európai intézményeknek minden hitelfolyósítás előtt meg kell bizonyosodniuk arról, hogy az adott ország a pénzpiacokon mindent megtett a rendes adósságfinanszírozás érdekében. E kikötések felállításával Szlovákia csatlakozott Németország azon kezdeményezéséhez, hogy új, sokkal stabilabb alapokra helyezzék a közös pénzügypolitikát. Ennek kivitelezéséhez pedig valóban szükség van a kritikus tömeg kialakulására az EU-n belül.

Szlovák-magyar kommunikáció

2010. augusztus 26. - (Jarábik Balázs - parameter.sk)

Azt írja a szlovák újság, hogy mennyire bejött a németeknek Iveta Radičová, szlovák miniszterelnök. Pedig alapos dorgálásban volt része a németek nagyasszonyától a görög kölcsön ügyében, a német közönségnek (ha a politikusoknak nem is) sikerült jól eladni a szlovák „nie”-t. Persze, a németek ugyanazt gondolják erről mint mi, de tudatában vannak, hogy a felelősségük sokkal nagyobb. Nálunk viszont lehet a parlamenti demokráciának örülni, mint Hríb Pista, meg arról hallgatni, hogyha mindezt a németek hangoztatnák, akkor mivel fizetnénk mi. Ezzel szemben azt írja a magyar újság, hogy mennyire felelőtlen a magyar kormány az IMF kölcsön ügyében. A Financial Timesre hivatkozva állítja szembe az összevissza nyilatkozgató magyar politikusokat. Nem, ez már nem a “világ adósai egyesüljetek” jegyében fogant kommunikáció, hanem a dilletantizmus számlájára irja a dolgot. Na már most ha összehasonlítjuk a két kommunikációt, egyértelmű a győztes. A miniszterelnöki cuki kis rózsaszín-lila ruha csak még szinesebbé tette az egyébként profi módra előkészített berlini utat. Iveta-interjúk jelentős német lapokban az út előtt, hangzatos kijelentés az EU-biztos kárára (na ja, imponál otthon, meg a németeknél is), nemcsak tompította a görög kölcsönnel kapcsolatos döntést, de még Szlovákia jött ki jól a dologból. Csak csendben kérdezem, mi lesz, ha majd szlovák-magyar kérdésekben konfrontálódunk…? Ki tud majd hatékonyabban kommunikálni Európával? Hát, éppen ezért kedves felvilági feleim, ne várjunk a saját dolgainkkal a magyar kormányra - kommunikáció terén sem.

Történészek a jószomszédi kapcsolatokért

2010. augusztus 26. - (mti)

A magyar-szlovák együttélés évszázados hagyományait és változásait mutatják be azon a történészkonferencián, amelyet szeptember 9-10-én rendeznek a szlovákiai Füleken - tájékoztatta a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója csütörtökön az MTI-t. A konferencia az egykori Nógrád vármegye területéről, valamint a vele szomszédos Gömör-Kishont és Hont múltjából mutatja fel a magyar-szlovák együttélés évszázados hagyományait a kapcsolatok néprajzi, demográfiai és főként történelmi szempontú változásvizsgálatainak segítségével - mondta Tyekvicska Árpád. A Füleki Vármúzeum és a Nógrád Megyei Levéltár közös rendezvényén beszámolnak a Ragyolc és Legénd községekben folytatott jelenkutatás eredményeiről, pedagógusok pedig kerekasztal-beszélgetésen vitatják meg egy közös regionális történelemtankönyv kiadásának szükségszerűségét, a szerkesztés szempontjait - tette hozzá. A Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program és az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapja által támogatott konferenciának a füleki városháza ad otthont. Előadások hangzanak el többek között a Nógrád megyei szlovák közösségek tipológiájáról, a második világháborút követő, a salgótarjáni járást érintő szlovák-magyar lakosságcseréről, valamint a szlovák és a magyar tankönyvekben olvasható nemzeti sztereotípiákról.

IBM-nagyberuházás Szlovákiában?

2010. augusztus 26. - (Napi Gazdaság)

Szlovákia jó eséllyel pályázik az IBM ügyfélközpont-beruházásának elnyerésére, a tét 3 ezer új munkahely - írja a Hospodárske noviny szlovák gazdasági napilap tegnapi száma. A lap úgy tudja, a döntést az információtechnológiai világcég New York-i központjában hozzák meg, és öt ország van versenyben. Ami a helyszínt illeti, ha Szlovákia lesz a befutó, akkor az IBM nem Pozsonyt választaná, ahol már eleve jelen van, hanem Zsolnát vagy az it terén előretörő Kassát. Az IBM rövidesen meghozza döntését, és a kiválasztott városban már jövőre 200 munkahely létesül, ami fokozatosan futna fel 3 ezerre. A beruházás anyagi vonzatáról nem adott hírt a lap. Stanislava Suchá, az IBM Slovensko kommunikációs menedzsere sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó a tervezett beruházásról felröppenő információt. Az viszont tény, hogy Iveta Radičová szlovák miniszterelnök rövidesen fogadja az IBM szlovákiai csúcsvezetését, a potenciális beruházásról pedig a gazdasági tárca is tud. Az IBM az 1990-es évek elejétől jelen van Szlovákiában, napjainkban közel 4000 főt foglalkoztat, több állami megbízás elnyerője, egyebek közt call center szolgáltatással. A Hospodárske Noviny által megszólaltatott elemzők szerint a szlovák it-szakemberek máig jóval olcsóbbak, mint nyugati társaik és az euró bevezetése is Szlovákia javára billentheti a mérleg nyelvét.

Már Slota sem kell ehhez a Fidesznek

2010. augusztus 21. - (mti)

A magyarok az autonómiára emlékeztették Pozsonyt címmel terjedelmes írásban foglalkozik szombaton a szlovák-magyar viszonnyal a Pravda című független szlovák napilap. „Nem volt hosszú életű a nyugalom a Duna két partján. A kettős állampolgárságot lehetővé tevő törvény érvénybe lépésével a magyar politikusok a határon túli magyarok jogait illetően keményebb hangot ütöttek meg, s ezzel felhívták az új szlovák kormány figyelmét arra, hogy a két ország közti feszültség még a távolról sem a múlté” - írja az újság a címlapon indított anyagában. A lap Németh Zsolt autonómiával, illetve Semjén Zsolt kettős állampolgársággal és az asszimilációs folyamat megállításával összefüggő szavait vette górcső alá. A szlovák külügyminisztérium az újság szerint „langyosan” fogadta a nyilatkozatokat, s nem kívánt azokra reagálni. Bugár Béla, a Híd elnöke szerint Német Zsolt kijelentésével Pozsonynak csak akkor kellene foglalkoznia, ha az Szlovákiában hangzott volna el. „Az Orbán-kormány eurokonform megoldást ajánl a magyar kisebbségnek. Szlovákiában a magyarok között azonban nincs igény az autonómiára” - mondta a lapnak Bugár. Ugyanakkor úgy vélte: a szlovák-magyar viszony megnyugvása érdekében egyelőre egyik fél sem tett semmiféle konkrét lépést. Mária Sabolová, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) alelnöke szerint a szlovákiai magyar kisebbség jogállása megfelel a normáknak, s ezért nincs szüksége a felajánlott kettős állampolgárságra. Sabolovának meggyőződése, hogy januárig, a magyar jogszabály alkalmazásáig, a két fél megtalálja a megoldást. Az újság szerint egyelőre nem ismeretes, hogy miként akarja a szlovák koalíció megoldani a problémát. A Híd pártnak van konkrét elképzelése, de azt nem hozták nyilvánosságra. Miroslav Cíz, az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) képviselője nacionalistának és elfogadhatatlannak minősítette a magyar politikusok kijelentéseit. A Pravda kommentárjában azt írja: a Németh és Semjén kijelentései azt jelzik, a Fidesznek a nacionalizmus felélesztéséhez nincs szüksége arra, hogy Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártja (SNS) a kormány tagja legyen, „jól megvannak nélküle is”. Úgy véli Magyarország gazdasági problémái a Fidesz hatalomra kerülése óta nemigen csökkennek. „Inkább fordítva, mert a megoldások helyett a politikusok csak összeesküvési elméleteket nyújtanak a lakosságnak, mondván, hogy minden rosszat Európa kényszerített a magyarokra, esetleg a nemzetközi imperializmus és a nemzetközi plutokrácia” - írja a lap. Megjegyzi: a „nagy adósságok” törlesztése hangzatos kijelentésekkel Szent István ünnepén könnyebb, mint a valóságos pénzügyi adósságok törlesztése. „Ma világosan látható, hogy a 19. századi nacionalizmus újjáélesztése a mi kárunkra (a szlovákok kárára) és a vele való visszaélés a Fidesz részéről a belpolitikai harcokban nincs egyenes összefüggésben azzal, hogy milyen kormányzat van hatalmon Pozsonyban” - mutat rá a lap. Mindezek alapján várható, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok a jövőben sem lesznek idillikusak, mert „a Fidesz jól megvan Slota nélkül is” - zárja kommentárját a Pravda.

Ősszel intenzív egyeztetések kezdődnek Szlovákiával

2010. augusztus 21. - (mti)

Várhatóan az ősszel intenzív egyeztetések kezdődnek Magyarország és Szlovákia szakértői és kormányzati vezetői között a politikai, a gazdasági és a határon átnyúló együttműködés fejlesztéséről - mondta Hóvári János, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára Kassán, a magyar főkonzulátus megnyitásának 10. évfordulóján tartott rendezvényen. Hóvári János arról is szólt, hogy a magyar főkonzulátus immár megbecsült és kitüntetett résztvevője a kassai és a kelet-szlovákiai közéletnek. Számos közös rendezvény és projekt támogatásával járul hozzá a magyar-szlovák és a magyar-magyar kapcsolatok javításához - nyilatkozta szombaton az MTI-nek Szerencsés János kassai magyar főkonzul. Kassa és Miskolc együttműködésének további fejlesztése, a határon átnyúló együttműködés erősítése, feltételeinek javítása, a szlovákiai magyar és a magyarországi szlovák kisebbség jogainak és identitásának tiszteletben tartása, a roma közösség integrációjának elősegítése egyaránt kiemelt feladataink közé tartozik - hangoztatta a helyettes államtitkár a főkonzul tájékoztatása szerint. Szerencsés János az MTI-nek elmondta: a kassai magyar főkonzulátus fennállásának jubileumáról az államalapító Szent István király ünnepén emlékeztek meg. Megjelentek a kassai és a Kassa környéki magyar szervezetek képviselői, önkormányzati vezetők, köztük Frantisek Knapík, Kassa főpolgármestere, egyházi vezetők, valamint Ivetta Macejková, a szlovák alkotmánybíróság elnöke is.

Harc az összeollózott diplomamunkák ellen

Egyre kevesebben másolják diplomamunkájukat

vagy szakdolgozatukat - legalábbis Szlovákiában.

2010. augusztus 21. - (Zipp)

Egy felmérés szerint a szlovák iskolaügyi minisztérium munkamásolás-ellenes intézkedései meghozták a kívánt hatást: a diákok óvatosabban másolnak és becsületesebben tüntetik fel az eredeti forrásokat - írja a bumm.sk. A munkamásolás-ellenes rendszert pár hónapja indították és 64 ezer munkát tárolnak benne. Jelenleg az ország 33 főiskolájából és egyeteméből 26 használja. A rendszer összehasonlítja a leadásra szánt diplomamunkákat a korábban regisztrált anyagokkal. Az Egyetemek Tanácsának elnöke úgy vélekedik: „Főként pszichológiai hatása volt a rendszer elindításának. A diákok felelősség teljesebbek és óvatosabbak, mikor a felhasznált forrásokra hivatkoznak”. A pozsonyi közgazdaságtudományi egyetem rektora is dicsérte a rendszert, véleménye szerint alkalmazása óta javult a munkák minősége és több a bennük szereplő idézet.

Új jelölőszevezetek kerültek a listára

2010. augusztus 17. - (mti)

Az OVB az önkormányzati választásra jelölőszervezetként nyilvántartásba vette a Polgári Körök Tatai Szövetsége Egyesületet (Polgári körök), a Vállalkozók Szövetsége a Reformokért (Vállalkozók Szövetsége), a Jobbik Magyarországért Mozgalmat (Jobbik), a Roma Összefogás Szövetségét, a Demokratikus Centrum Uniót (DCU). A Jobbik nyilvántartásba vételével immár valamennyi parlamenti párt (és az április országgyűlési választáson a parlamentből kiesett SZDSZ) nyilvántartásba vetette magát az októberi önkormányzati választásra. A testület a települési kisebbségi önkormányzati választásra jelölőszervezetként nyilvántartásba vette a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Lengyel Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségét, a Magyarországi Örmény Spjurk Egyesületet (MÖSE), a Roma Szövetség Közhasznú Egyesületet (Roma Szövetség), a Szentendrei Szerb Klub Kulturális Egyesületet, a Roma Összefogás Szövetségét (RÖSz), a Szegedi Helyi Szerb Közösséget, a Bolgár Kulturális Fórumot. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán jelöltet és listát jelölőszervezetek (pártok, társadalmi szervezetek, kisebbségi szervezetek) állíthatnak, és a választáson - a listás választások kivételével - független jelöltek is részt vehetnek. A települési kisebbségi önkormányzati választáson azonban jelöltet csak olyan társadalmi szervezet állíthat, amelynek a választás évét megelőzően legalább három éve alapszabályában rögzített célja az adott kisebbség képviselete. Független jelöltek indulására a törvény nem ad lehetőséget. Mivel a választáson jelöltet csak nyilvántartásba vett jelölőszervezet állíthat, a jelölőszervezeteknek a választás kitűzése után nyilvántartásba kell vetetniük magukat (a közös jelöltet, listát állító jelölőszervezeteknek külön-külön). A bejelentést az illetékes választási bizottságnál kell megtenni: ha a jelölőszervezet több megye, illetőleg a főváros és valamely megye területén is jelöltet vagy listát akar állítani, akkor az OVB-nél, ha csak egy megye, illetőleg a főváros területén, de azon belül több településen (fővárosi kerületben), akkor a területi választási bizottságnál, ha pedig csak egy településen, akkor a helyi választási bizottságnál. Az önkormányzati és a kisebbségi önkormányzati választásokra egyaránt szeptember 3-ig van lehetőség jelölőszervezetek nyilvántartásba vételére. Az OVB korábban már 48 jelölőszervezetet vett nyilvántartásba az önkormányzati választásra, a települési kisebbségi választásra pedig 66 jelölőszervezetet. Köztük több olyan jelölőszervezet is van, amely mindkét választástípusban kérte nyilvántartásba vételét, hogy országosan tudjon jelölteket állítani.

Kossuth lakcímét kínálják a határon túliaknak

2010. augusztus 21. - (Népszava-összeállítás)

Tegnap hatályba lépett a kettős állampolgárságról szóló törvénymódosítás, így a határon túli magyarok egyszerűsített honosítási eljárással kaphatják meg a magyar állampolgárságot. Ez legalábbis a kormányzati kommunikációja annak, hogy 2011. január elsejétől egy nem könnyű hivatalos procedúra végeredményeként választójog nélküli magyar állampolgárság igényelhető. A választójog feltétele ugyanis a magyarországi állandó lakhely - a monoki képviselőtestület azonban ezt is orvosolná, amikor állandó lakcímet ígér. Az igénylőket a község önkormányzata Kossuth Lajos szülőházába jelenti be. Állandó lakcímet kérhetnek a borsod megyei Monokon a kettős állampolgárságért folyamodó határon túli magyarok - erről döntött a település képviselő-testülete. A határozat szerint az igénylőket a község önkormányzata Kossuth Lajos szülőházába jelenti be. A döntéséről Szepessy Zsolt, Monok polgármestere azt mondta: mivel a kettős állampolgárságról szóló jogszabály tegnap lépett hatályba - alkalmazni 2011. január 1-jétől kell -, ezért jelentette be a döntést az aktuális időpontban. Mint fogalmazott, a monoki önkormányzat a kettős állampolgárság történelmi jelentőségét felismerve, kiteljesedésének elősegítése érdekében lehetővé teszi, hogy az elszakított országrészeken élő magyarok állandó lakosként Monokra bejelentkezhessenek, és ezáltal minden magyar állampolgárnak járó jog - vagyis a választójog is - megillesse őket. Az állandó lakcímért folyamodókat Monok önkormányzata Kossuth Lajos, saját tulajdonukban lévő szülőházába jelenti be, ezzel „kifejezve a nemzeti együvé tartozást”. Szepessy arra kérte Magyarország valamennyi önkormányzatát, kövessék Monok példáját, és biztosítsanak állandó lakcímet a határon túl élő magyarok számára. Külön kérik azokat az önkormányzatokat, ahol a magyarság történelmének meghatározó, kiemelkedő alakjai születtek, éltek vagy munkálkodtak, hogy szimbolikusan az ő szülőházukba vagy a hozzájuk kapcsolható helyszínekre jelentsék be az állandó lakcímért folyamodó magyarokat - részletezte Szepessy Zsolt. Az MTI kérdésére, egyeztetett-e ez ügyben alkotmányjogásszal, jogi szakemberrel, közölte: nem egyeztetett, ahhoz ugyanis, hogy bejelentsenek valakit valahová, véleménye szerint nincs szükség erre. A kettős állampolgárságról szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy a határon túli asszimilációs folyamatot megfordítsa, s megerősítse a határon túliak magyar identitását - ezt már Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes mondta a jogszabály hatályba lépése alkalmából. Úgy vélte: az új Országgyűlés lehetőséget biztosított annak, aki tud magyarul és ősei egykor Magyarországról származtak el, s magyarnak érzi magát, ha közjogilag is ehhez a nemzethez akar tartozni, megtehesse. A KDNP elnöke szerint az elmúlt nyolc év falakat emelt határon innen és túl élők közé, de az emberek bizalmát és felhatalmazását maguk mögött tudva lebontották ezeket az akadályokat, hogy a magyarok újra felemelt fejjel járhassanak. Ezzel letöröljük 2004. december 5-e „lelki Trianonjának” szégyenét, a magyarság összefogásának ünnepe ez a nap - fogalmazott Semjén.

Bonyolult procedúra

A kettős állampolgárságról szóló jogszabály az augusztus 20-i állami ünnepen, a tegnapi nappal lépett hatályba, alkalmazni pedig 2011. január 1-jétől kell. Az állampolgársági eljárás egyéni kérelemre, tehát nem automatikusan történhet. Honosítást, visszahonosítást azok az egykor magyar állampolgársággal rendelkező emberek vagy leszármazottaik kérhetnek januártól, akik 1920 előtt vagy 1940 és 1945 között rendelkeztek állampolgársággal, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. Az állampolgárságot csak személyesen lehet majd kérelmezni a külképviseleteken, az anyakönyvvezetőknél, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal igazgatóságainál. Az ügyintézési határidő három hónap, de ebbe nem számít bele az esetleges hiánypótlási időszak, illetve a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés időtartama, tehát várhatóan a kérelem benyújtásától számított 4-5 hónap után várható a válasz. Az eljárás során elsőként egy formanyomtatványt kell kitölteni, amelyben az igénylő megadja személyes adatait, igazolja büntetlen előéletét, valamint kifejti, mire alapozza kérelmét. A szükséges iratokat, dokumentumokat, így jellemzően a felmenők egykori magyar állampolgárságát igazoló okiratokat is csatolni kell. A távirati iroda szerint a törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül az alkotmányos alapismeretek vizsgát, ugyanakkor az e feltételt megszüntető passzus nem lelhető fel a módosításban, ráadásul - mint megírtuk - a végrehajtási kormányrendeletből kiderült, az állampolgársági vizsgát - amely 1993 óta létezik - egyáltalán nem könnyítette meg a kormány.

Sólyom megy, de Bugár nem várja

Magánemberként vesz részt Sólyom László volt köztársasági elnök vasárnap a tavaly augusztusban felavatott Szent István-szobor megkoszorúzásán Révkomáromban - mondta Landi Balázs, a volt államfő személyi titkára. Hozzátette: Sólyom ezt a külsőségekben is kifejezésre kívánja juttatni, ezért nem kért személyi védelmet. A tervek szerint csak Landi Balázs kíséri át a volt államfőt a hídon, gyalog. Mint a titkár elmondta, „talán Komárom szlovákiai oldaláról eléjük jönnek a szervezők”. Sólyom László beszédet mond az ünnepi műsor keretében Szent István király lovas szobránál, és este részt vesz a Teátrum Színház ünnepi előadásán. A szlovák kormányoldal Sólyom László látogatására nyilvánosan nem reagált. Nem lesz ott vasárnap Komáromban a Szent István-szobornál tartandó ünnepélyes megemlékezésen Bugár Béla. A Híd elnöke leszögezte, nem akarja, hogy a rendezvényből politikai ügy legyen. Korábban ugyan azt jelezte, hogy elmegy Komáromba, s vele együtt ott lesz Daniel Krajcer kulturális miniszter, valamint Rudolf Schuster volt államfő is. A kulturális miniszter közben visszavonta részvételét, Bugár pedig azt mondta, hogy egyszerűen elege van abból, hogy mindig politikai ügyekké fajulnak az ünnepségek is, mint fogalmazott, „ünnepelni sem tudunk rendesen.”

Sme: Amit nem szabad az elnöknek, azt szabad Sólyomnak

2010. augusztus 23. - (vajma.info)

A szlovák-magyar kapcsolatokról közöl kommentárt Sólyom László révkomáromi koszorúzása kapcsán a Sme című pozsonyi liberális napilap hétfőn. A régi római mondást - Quod licet Iovi, non licet bovi - vasárnap óta úgy lehetne módosítani, hogy amit nem szabad az elnöknek, azt szabad Sólyomnak. A magyar államfő egy éve „magánemberként” még nem beszélhetett a révkomáromi Szent István szobor előtt. „Sólyom Lászlóként azonban a Szlovák Köztársaság már megengedte neki ezt” - jegyzi meg a lap. „Ha Európában valaki nem tudta, hogy az unión belül Szlovákia és Magyarország viszonya a leginkább konfliktusos, akkor azt egy éve megtudhatta. A komáromi hídon történt incidenst a külföld egy 19. századbeli vitaként fogta fel - groteszk, provinciális, de nagyon veszélyes. Az érintett országok presztízsét és hírnevét nem emelte és nem javította” - állítja az újság. „Tény, hogy Szlovákia és Magyarország kapcsolatai hosszú távon hullámvasúton mozognak: a nagyobb feszültségű időszakok és a relatív nyugalom időszakai váltakoznak. Ezt az állapotot az egyik ország sem tudja saját erejéből megváltoztatni: úgy, ahogy Horn (Gyula) magyar kormányfő nem tudta meciartalanítani (Vladimír) Mečiart, úgy (Mikulás) Dzurinda és (Iveta) Radičová szlovák kormányfők sem tudják orbántalanítani Orbánt (Viktor)” - véli a tekintélyes lap. Az újság szerint egyvalami azonban kizárólag a mai szlovák koalíció kezében van: kizárólag tőle függ az, hogyan fog viselkedni a nemzeti kisebbségek irányában és a magyar kisebbség irányában. „Ha Marek Madaric nyelvtörvénye valami jót is hozott, akkor csak annyit, hogy tüzetesen foglakozott vele Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főbiztosa. Megállapította, hogyha Szlovákia védi az államnyelvet, akkor az egyensúly biztosítása érdekében módosítania kellene a kisebbségi nyelvhasználati törvényt is. És ami a lényeges egy komplex kisebbségi jogokat szabályozó törvény elfogadását is javasolta” - mutat rá a Sme. „A szlovák vezetésnek ezzel a lehető legjobb tanácsot adta. Ha a kisebbségek jogállása úgy módosulna, hogy tagjaik biztosítékokat kapnának arra nézve, hogy jogaikat teljes mértékben elismerik és tiszteletben tartják, akkor mindaz, amit Orbán és társai tesznek, lényegében elveszítené jelentőségét” - fejti ki a lap. „Radičová kormányának programnyilatkozata, illetve a kulturális miniszter kijelentései azonban azt jelzik, hogy a koalíció csak a kisebbségeket feleslegesen zaklató korlátozásokat kívánja eltörölni. Ez biztos, hogy helyes és dicséretre méltó, de nem elegendő. A koalícióban vannak politikusok, akik tudatosítják, hogy tovább kell lépni. A kérdés az, hogy elegen vannak-e arra, hogy ezt keresztülvigyék” - zárja írását a Sme.

Körkép a kettős állampolgárság fogadtatásáról

2010. augusztus 20. - (DunaTV-Híradó)

A határon túl élő magyarok 2011. január elsejétől kérvényezhetik a magyar állampolgárságot. Erdélyben, Székelyföldön is sokan szeretnék visszakapni magyar állampolgárságukat. A szomszédos országok közül egyedül Szlovákia fogadta elutasítóan a magyarországi kettős állampolgárságról szóló döntést. A kárpátaljai magyar szervezetek szerint sérelmeket orvosol a magyar állampolgárság megadása. A legkorábban és a leghangosabban a délvidéki magyarok követelték a törvény hatályba lépését. Ezt nem kiváltságnak, hanem természetesnek tartja a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, és kérni fogja a magyar állampolgárságot. Sok székely család azonban még a faluját sem hagyta el, akaratuk ellenére lettek egyik napról a másikra egy másik ország állampolgárai. Közülük sokan szeretnék visszakapni magyar állampolgárságukat. És sokan már most kérelmeznék a magyar állampolgárságot - mondja Magyarország csíkszeredai főkonzulja. Az igényléseket 2011 január elsejétől várják a székelyföldi főkonzulátuson.

Szlovákia azonnal ellentörvényt fogadott el, ami alapján elveszíti szlovák állampolgárságát az, aki felveszi egy másik országét. Ezt ráadásul kötelezően be is kell jelenteni. Aki ezt nem teszi meg, több mint háromezer euró bírságot fizet. A szlovákiai magyarok számára elsősorban érzelmi jelentősége lenne a magyar állampolgárságnak. Gyakorlatilag azoknak segítene, akik Magyarországon tanulnak vagy dolgoznak, és ott is képzelik el a jövőjüket. Iveta Radičová jobbközép kormánykoalíciója változtatni kíván az állampolgársági törvényen úgy, hogy ne veszítse el szlovák állampolgárságát az, aki felveszi egy másik országét is. A jogszabálytervezetről a koalíciónak kell megegyeznie, várhatóan őszre kerül a parlament elé. Kormánypárti politikusok szerint 2011 január elsejéig mindenképpen módosítják a szlovákiai állampolgársági törvényt.

Ukrajnában a törvények nem ismerik el a kettős állampolgárságot, a magyar honosítást minden bizonnyal a Magyarországon tanuló vagy dolgozó ukrajnai magyarok, esetleg a határ menti kereskedelemben érintettek fogják igényelni. A határon túli magyarok állampolgárságáról szóló törvény Szent István napi kihirdetését általában nem ellenzi sem a közvélemény, sem pedig a politikum Ukrajnában. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke azt mondja: mindig is szorgalmazta, hogy a magyar állam úgy adjon állampolgárságot, hogy azért ne kelljen átköltözni Magyarországra. A kárpátaljai magyarok örülnek a lehetőségnek. Az ukrán nemzetiségű lakosok többsége sem utasítja el a magyarok kettős állampolgárságát, bár ellenvéleményeket is megfogalmaznak. A kárpátaljai ukrán nyelvű sajtó eddig nem nagyon foglalkozott a kettős állampolgárság kérdésével. A helyei lapok azt emelték ki, hogy azok, akik a II. világháború előtt is itt éltek, magyar állampolgárok voltak.

A kilencvenes évek közepén a Vajdaságban élő horvátoknak már volt kettős állampolgárságuk, és a szerbeknek is joguk van igényelni a szerb állampolgárságot bárhol is éljenek a világban. A magyarok örülnek, hogy végre ők is megszerezhetik a magyar útlevelet, és a jelek szerint amint lehet, sokan igényelni is fogják. Már a kilencvenes években megkezdődött a Délvidéken a kettős állampolgárság követelése. A hivatalos Belgrád soha sem tiltotta egyetlen népnek sem, hogy felvegye anyaországa állampolgárságát. A magyarság úgy élte meg az eddigi elutasítást, mintha nem kellenének anyaországuknak. Most azonban mindenki elégedett. A vajdasági horvátok szavazati jogot is kaptak az állampolgársággal, de ezzel csak kevesen élnek, viszont az útlevelet a vajdasági horvátok nyolcvan százaléka igényelte. Egyelőre még nem tudni, hányan igényelik majd a 290 ezres lélekszámú délvidéki magyarság közül a magyar állampolgárságot, de várhatóan sokan lesznek majd, akik kérik a visszahonosításukat. Nagy könnyítés, hogy az állampolgárság igénylését a szabadkai külképviseleten is jelezhetik majd az érdekeltek. Megtudtuk: a kérelmek befogadása előtt a magyar főkonzulátus tisztségviselői bejárják az egész Vajdaságot, hogy milyen módon lehet igényelni a magyar állampolgárságot.

Tájékoztató kampány indul az egyszerűsített honosításról

2010. augusztus 17. - (mti)

Határon túli magyar fiataloknak szóló tájékoztató kampányt szervez az egyszerűsített honosítási eljárásról az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) és a Fidelitas - mondta el Rétvári Bence, az IKSZ elnöke. A kereszténydemokrata politikus kiemelte: erről a Fidelitas hét végén tartott nyári táborában állapodtak meg, ahol közös elnökségi ülést tartottak kárpát-medencei ifjúsági szervezetek. Mint elmondta: az igényléshez kapcsolódva olyan, elsősorban az internetet eszközül használó kampányt indítanak még idén, amely az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatos tudnivalókról, a felvétel lehetőségeiről, feltételeiről tájékoztatja a határon túl élő magyar fiatalokat. Rétvári Bence azt mondta „érezhetően megváltozott” a kormányváltás óta eltelt hónapokban az anyaországi és a határon túli ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat. Ennek példájaként említette a közös elnökségi ülés mellett, hogy az IKSZ nyári táborában kárpátaljai fiatalokat láttak vendégül. Felidézte még, hogy a parlament várhatóan ősszel fogadja el a határon túli osztálykirándulási programról szóló határozati javaslatot, s az e célra szükséges forrásokat tartalmazza majd a jövő évi költségvetés. A kettős állampolgárságról szóló jogszabály az augusztus 20-i nemzeti ünnepen lép hatályba, alkalmazni pedig 2011. január 1-jétől kell. A kettős állampolgársággal kapcsolatos költségekre az idén 830 millió forintot különített el a kormány, s első évben 250-400 ezer közötti kérelmezőre számítanak.

Kettős állampolgárság: Dzurinda bírsággal riogat

2010. augusztus 15. - (sita / Új Szó)

Az a szlovák állampolgár, aki nem jelenti be a területileg illetékes körzeti hivatalban, hogy kettős állampolgárságot szerzett, 3319 eurós bírsággal sújtható - emlékeztetett a külügyminisztérium sajtóosztálya. A magyar állampolgárság könnyített megítélésével szemben hozott szlovák ellentörvény július 17-én lépett hatályba. Ennek alapján az a szlovák állampolgár, aki megszerzi egy másik állam állampolgárságát, azonnal elveszíti a szlovákot. A törvény kivételeket is lehetővé tesz. A házasodás útján, vagy születéssel megszerzett kettős állampolgárság, valamint a törvény hatályba lépése előtt megszerzett kettős állampolgárság nem jár a szlovák állampolgárság elvesztésével.

A magyar-szlovák kapcsolatok javításához akarat kell

2010. augusztus 22. - (mti)

A szlovák-magyar kapcsolatok javításának Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter szerint az az alapja, hogy meglegyen az erre irányuló akarat. Dzurinda a Die Presse osztrák napilap vasárnapi számának adott interjújában így válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen tervei vannak a szlovák-magyar viszony javítására, hiszen valószínűleg a két ország között a legrosszabb a szomszédsági kapcsolat az Európai Unión belül. Dzurinda úgy vélte, nem tekinthető a jó szándék kifejezésének az, hogy Budapest bevezette a kettős állampolgárságot, és meg van győződve róla, hogy az erről szóló törvény ellentmond a nemzetközi jognak. A két ország közötti alapszerződés érvelése szerint kimondja, hogy az ilyen ügyeket párbeszéddel kell megoldani. A lap kérdésére, hogy elvárja-e, hogy Magyarország ezt a törvény visszavonja, Dzurinda így felelt: ismerem jó barátomat, Orbán Viktort, ezért el tudom képzelni, mi a reális és mi nem. Dzurinda hangsúlyozta, hogy szlovák oldalon meg van a jó akarat. Emlékeztetett rá, hogy a kétoldalú viszony hasonlóan rossz volt, mielőtt 1998-ban miniszterelnök lett. Kormányfőként első hivatali teendője az volt akkor, hogy előmozdítsa a II. világháborúban lerombolt Duna-híd újjáépítését Párkány (Sturovo) és Esztergom között. Kijelentette, hogy most hasonló szándékai vannak, így az autópálya-kapcsolat lehető leggyorsabb kiépítése Miskolc és Kassa között. Nem provokálta-e Szlovákia is Magyarországot például a nyelvtörvénnyel - firtatta a Die Presse. Dzurinda így válaszolt: „Nem volt jó lépés. A törvény szükségtelen volt”. Megváltoztatják a törvényt? A kérdésre a szlovák külügyminiszter kijelentette: megváltoztatom, és azt a törvényt is, amelyet Szlovákia válasznak szánt a kettős állampolgárságról szóló törvényre. A Die Presse Koszovóval kapcsolatban megkérdezte, hogy ha már Szlovákia támogatta annak idején a katonai közbelépést, most miért nem támogatja következő logikus lépésként a volt szerbiai tartomány függetlenségét. Dzurinda hangsúlyozta, hogy a légtér megnyitása a NATO előtt helyes döntés volt. Most ugyanazzal az elvhűséggel áll ki amellett, hogy méltánytalan Koszovó függetlenségének egyoldalú elismerése Szerbia jóváhagyása vagy megkérdezése nélkül. A kérdésre, hogy ennek az álláspontnak van-e valami köze a szlovákiai magyar kisebbséghez is, Dzurinda válaszul kijelentette: Az én fejemben nincs. Ostobának tartom azokat, akik a koszovói helyzetet Szlovákiával akarják összehasonlítani. Inkább a spanyolországi baszkokra gondolok, vagy Katalóniára, Dél-Oszétiára vagy Abháziára. Az etnikai csoportok egyoldalú elszakadása nem szolgálja Európa érdekét. Nálam mindig az elvekről van szó - mondta Dzurinda. A Görögországnak szánt 80 milliárd eurós segélyhez való szlovák hozzájárulás pozsonyi elutasítását Dzurinda azzal magyarázta, hogy a szlovák parlamentben csak egyetlen egy képviselő szavazott erre, ő is pusztán tévedésből. Márpedig a parlamentet döntött, és ez a demokrácia. Mi lett volna, ha minden kormány így tett volna? Dzurinda szerint az európai gazdaság akkor egészségesebb lenne. Jobb az elvhűség - jegyezte meg. Először is ki profitál a Görögországnak szánt segélyből - tette fel Dzurinda a kérdést, majd mindjárt meg is válaszolta: a kereskedelmi bankok. A második kérdés - folytatta - úgy hangzik, hogy kinek adjuk a pénzügyi segélyt, a felelős vagy a felelőtlen politikusoknak? A görög pénzügyi segély hiba, különösen hosszú távon, mivel olyan politikusokat támogat, akik az államadósságot a GDP 25 százalékáról (1980) a 150 százalékára duzzasztották - hangoztatta Dzurinda. „Oly egyszerű populistának lenni, adósságot felhalmozni, és a választókat megvásárolni. Európában sajnos erős a tendencia a populizmusra, és ez nagyon veszélyes” - mondta. Dzurinda elutasította azt az Olie Rehn EU-biztosnak tulajdonított szemrehányást, hogy a szlovák álláspont a „szolidaritás megsértése”. Szerinte ez az érvelés a feje tetejére állítja a dolgokat, hiszen ő úgy tudja, hogy a szolidaritás nem más, mint amikor a gazdagok segítik a szegényeket. Márpedig a GDP Görögországban csaknem kétszerese a szlovákiainak - mondotta Milulás Dzurinda szlovák külügyminiszter.

Jelenteni kell a kettős állampolgárságot Szlovákiában

2010. augusztus 15. - (mti)

Az a szlovák állampolgár, aki július 17-e után idegen állampolgárságot szerzett, köteles ezt a tényt haladéktalanul bejelenteni a lakóhelye szerinti illetékes körzeti hivatalban - figyelmeztetett vasárnap a szlovák külügyminisztérium. „Amennyiben ezt a kötelességét nem teljesíti, 3319 eurós bírsággal sújtható” - olvasható a tárca sajtóosztálya által jegyzett közleményben. A magyar állampolgársági törvényre válaszul elfogadott szlovák állampolgársági jogszabály módosítása július 17-én lépett hatályba. Eszerint a szlovák állampolgár azon a napon, amikor saját akaratából felveszi más állam polgárságát is, automatikusan elveszíti a szlovákot. A szlovák törvénymódosítás ismeri a kivételeket is. Nem veszíti el a szlovák állampolgárságát például az, aki az idegen állampolgárságra házasságkötés révén tesz szert. Másik ilyen eset, ha egy gyermek külföldön születik, és eleve megkapja annak az országnak az állampolgárságát, ahol világra jött. Nem veszítik el a szlovák állampolgárságukat azok sem, akik az idegen állampolgárságot még 2010. július 17-e előtt szerezték meg. Ha egy szlovák állampolgár még ez év július 17-e előtt kérvényezte egy másik ország állampolgárságát, ám csupán július 17-e után kapta azt meg, abban az esetben is elveszíti a szlovák állampolgárságát. Az eredeti, szlovák állampolgárság ugyanis az idegen állampolgárság hatályba léptekor automatikusan megszűnik. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke elvárja, hogy a szlovák fél mihamarabb változtasson az állampolgársági törvényen. „Bízom benne, hogy a parlament őszi ülésszakán napirendre tűzik ezt a kérdést” - nyilatkozott a politikus a SITA pozsonyi hírügynökségnek. Az új szlovák kormánykoalíció jelezte, hogy a korábbi kormány által elfogadott jogszabályt módosítani kívánja. Részletek nem ismeretesek. Iveta Radičová miniszterelnök nyilatkozatai szerint a módosítás lényege az lenne, hogy a magyar állampolgársági törvény Szlovákiában nem lenne érvényes, illetve nem vonatkozhatna szlovák állampolgárokra. Több szakértő is úgy nyilatkozott, hogy ez az elképzelés nem reális. Rudolf Chmel emberi jogi és kisebbségügyi kormányfő-helyettes is beszélt a szlovák állampolgársági törvény módosításáról. Részleteket ő sem árult el.

Kövér: „A Fidesz kullog a Jobbik programja után“

2010. augusztus 15. - (mti)

A magyar autonómiatörekvések segítése nemzetpolitikai óhaj, de erről csak akkor lehet majd szó, amikor az adott határon túli magyar közösségek vezetői jónak látják - mondta vasárnap az erdélyi Gyergyószentmiklóson tartott EMI-táborban Kövér László, az Országgyűlés elnöke. „Addig, ameddig az erdélyi magyar közösség nem képes a saját vezetőit rákényszeríteni arra, hogy ne csak a 4 évenkénti választási periódusokban, kampányokban tűzzék zászlójukra az autonómiát, hanem a két választás közötti négy esztendőben folyamatosan, mindennap próbáljanak valami eredményt elérni, addig a magyar kormány nem nagyon tud helyettük sokat tenni” - jelentette ki. A Fidesz - tette hozzá - nem tudja az erdélyi magyarok véleményét úgy képviselni bármely külhoni fórumon, hogy annak a hitelét ne rontaná le az, ha az RMDSZ nem zárkózik fel emögé, „illetve még pontosabban: nem előz meg bennünket egy lépéssel, hiszen mégis csak az ő véleménye számít, bármely fórumról beszélünk”. Hangsúlyozta, hogy ameddig az RMDSZ a meghatározó politikai erő Romániában, addig nem hagyható figyelmen kívül a véleménye, addig megkerülhetetlen tényező, illetve azt, hogy ma már egészen más a véleménye az RMDSZ vezető politikusairól, mint pl. egy évtizede. Az országgyűlés elnöke megjegyezte, hogy nagyobb figyelmet fordítanak a határon túli polgári szerveződésekre, körökre, önállóságuk támogatásában, erősítésében. A magyar állampolgárság megszerzése kapcsán elmondta, hogy a rövidesen érvénybe lépő törvény célja akadálymentessé és diszkriminációmentessé tenni a folyamatot, ami csak a határon kívüliek egyéni kérelmei alapján kezdődhet el. A magyar jövő szemszögéből drámainak nevezte a roma kérdést, olyannak, amelynek megoldása elsődleges fontosságú. Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke szombaton tartott előadást. Csalódottnak mondta magát, mert „a szocialisták most magukat a legnagyobb ellenzéki erőnek tartják, s közben ugyanazokat az arcokat látjuk a parlamentben, mint akik az eltelt nyolc évben regnáltak és tönkre is tették a magyar társadalmat”, továbbá mert „az LMP, a báránybőrbe bújt SZDSZ is újból ott van a parlamentben”, nemkülönben azért, mert a Fidesz kétharmados többséget kapott, „mert félő, hogy a pártdiktatúra felé viszik így az országot, félresöpörve minden más politikai kezdeményezést”. Kérdésekre válaszolva, illetve pártja nemzetstratégiai célkitűzéseire hivatkozva kijelentette: „úgy is fogalmazhatnánk, hogy a Fidesz kullog a Jobbik programja után, hiszen a kettős állampolgárságról szóló törvény, valamint a Trianoni megemlékezés törvényesítése is szerepel a Jobbik programjában. Azt már a kétharmados többség nem fogadta el, hogy a kettős állampolgárság szavazati joggal is járjon” A kettős állampolgársággal kapcsolatban közölte, a Jobbik azt szeretné elérni, hogy a határon túli magyar állampolgárok is szavazati jogot kapjanak, például a választások első fordulójában, a listás szavazatoknál.

Kaltenbachot mégis beszavazta a 2. helyre az LMP

2010. augusztus 15. - (index.hu)

Hosszan vizsgáztatták, végül beszavazták a párt budapesti listájának biztos befutó helyére a volt kisebbségi ombudsmant a Lehet Más a Politika (LMP) budapesti kongresszusán. Kaltenbach Jenő Jávor Benedek főpolgármester-jelöltet követi a budapesti listán. A korábbi fanyalgás ellenére Kaltenbach Jenőnek sikerült meggyőznie az LMP regionális kongresszusának küldötteit. Az Index információi szerint a résztvevők hosszan kérdezgették a volt országgyűlési biztost nézeteiről és az MSZP-hez fűződő kapcsolatáról, de a magyarázat olyan kielégítő volt, hogy Kaltenbach végül a fővárosi lista második helyén találta magát. Az LMP kongresszusa vasárnap döntött a fővárosi listás jelölésekről. A névsor összeállítása során külön szavaztak valamennyi helyezésről. A szavazások előtt az összes aspiráns rövid beszámolót tartott, majd válaszolt a küldöttek kérdéseire. A kongresszus először a befutó közeli első 12 helyről, majd külön a 13-30. helyről döntött. Az első helyre az országgyűlési frakcióban ülő Jávor Benedek került, aki a párt főpolgármester-jelöltje is. Kaltenbach második, befutónak tekinthető helye azért érdekes, mert a volt ombudsman körül az elmúlt hetekben vihart kavart, hogy kapcsolatba került az MSZP-vel. A szocialistáknál ugyanis felmerült, hogy Horváth Csaba helyett inkább Kaltenbachot küldenék harcba a főpolgármesterségért. Kaltenbachnak szóló ajánlat szerint civil jelöltként indulhatna, és a pártok (MSZP, LMP) együtt támogatnák Tarlós István fideszes jelölttel szemben. Az LMP azonban kerekperec elutasította az ajánlatot, és egyértelművé tette, hogy saját jelöltjük, Jávor mellett fognak kitartani, így végül a szocialistáknak is meg kellett elégedniük saját korábbi jelöltjükkel. Az LMP-s fővárosi lista harmadik helyét Somfai Ágnes közgazdász, a negyediket Hanzély Ákos öttusa világbajnok, az ötödiket Simon Gergely, környezetvédelmi szakértő kapta.

XVI. Oroszlányi Falunap - Tarolt a kakaspörkölt

2010. augusztus 15. - (oroszlany.hu)

Fúvószenekari szabadtéri koncert fogadta már koradélelőtt szombaton a XVI. Oroszlányi Falunap résztvevőit és vendégeit a szlovák tájházban, ahol a fiatalokból szerveződött Kridlovka együttes muzsikájára kezdődött a családi főzőverseny. Ennek fődíját végül egy csodás kakaspörkölt vitte el, amit túrós csuszával tálaltak. Miközben a csapatok bográcsot állítottak, tüzet gyújtottak, az asszonyok is a kondérok mellé álltak, hogy a nagyszámú fellépőnek és meghívottnak elkészítsék a gazdag menüt, a halászlét, birka- és sertésgulyást, valamint a töménytelen mennyiségű sajtos-tejfölös lángos alapanyagát. A pajtában a szokásoknak megfelelően terménykiállítás várta az érdeklődőket, ami kicsit szegényebbre sikerült a szokásosnál, bár - mint a szervezők mondták - csoda, hogy ennyi szép gyümölcs és zöldség összejött nyár eleji özönvíz után. A Szlovák Önkormányzat, valamint a Falu- Hagyományőrző és Kulturális Egyesület rendezvényére sorra érkeztek Vágsellyéről, Kozárovcéből és Myjavából a hivatalos szlovák küldöttségek, művészeti csoportok. A vágsellyei delegációt Ladislav Gáll, a testvértelepülés jegyzője vezette, akit elkísért Frantisek Botka, a Csemadok (társadalmi és közművelődési szövetség) elnöke is. Utóbbi az együttműködés tervével vette fel a kapcsolatot a Falu- Hagyományőrző és Kulturális Egyesület vezetőségével. A délutáni programot a tánccsoportok, valamint a zenekarok felvonulása nyitotta, s út közben a résztvevők a Topolya kútnál megkoszorúzták a szlovák ősök emléktábláját. Az Erzsébet ligetben felállított színpadon Rajnai Gábor polgármester köszöntötte a város lakóit, vendégeit és nem utolsó sorban a szervezőket. Oroszlány első embere beszédében kitért a településrészt ért viharkárokra és a Vértesi Erőmű helyzetére is: Az önkormányzat felmérte azokat a munkákat, melyek elkerülhetetlenek ahhoz, hogy a jövőben, hasonló időjárás esetén ne ismétlődhessenek meg a faluban azok a károk, melyek megkeserítették az emberek napjait. Ezeket folyamatosan végzik a szakemberek, s nem lehet anyagi akadálya a szükséges beruházásoknak. A másik, több mint másfél éve tartó ügy még ennél is súlyosabb, s az egész város jövőjét teheti bizonytalanná - hangsúlyozta Rajnai Gábor. Ez pedig a bányabezárás, ami az utóbbi időszak nyilatkozatait, híreit értékelve mind élesebb veszélyt jelent. Köztudott, hogy az előző menedzsment a társaság számára előnytelen szerződéseivel sokmilliárd forintos kárt okozott, melyből közel 4 milliárdnak a kifizetését már bírósági ítélet is megerősítette. Lehetetlen, forráshiányos helyzetében a Vértesi Erőművet a jelek szerint sorsára hagyja a tulajdonos. Tavasszal az első kétmilliárdot még kifizette a kormány, de az újabb követelés fedezete bizonytalan. Persze ezek a követelések már ismertek voltak másfél évvel ezelőtt is, mégis az országgyűlési választásokon mindenki ígért fűt-fát. Most azonban mindenki hallgat. „Elnézésüket kérem ezért a kitérőért, de azt gondolom, Oroszlány lakói egy közösséget alkotnak, és a polgárok egyes csoportjainak gondjai valamennyiünket érintenek” - értékelte a helyzetet a polgármester. Elismerések átadására is sor került a falunapon. Hetedik alkalommal ítélték oda a Za Oroslánsku Kultúru (Oroszlány kultúrájáért) díjakat, melyeket idén a szlovák hagyományok és kapcsolatok ápolásáért Maczák Irén, valamint Szmilek Pál és családja vehette át. A késő estig tartó szórakoztató műsorban többek között fellépett a Brana táncegyüttes, a Pilisszentléleki asszonykórus, a Vértes-Gerecse énekkar, a kozárovcei fúvósok, a vágsellyei folklóregyüttes, s nem utolsó sorban a nap sztárvendége, Szandi.

Mítosz és algebra

2010. augusztus 16. - (Harrach Gábor - Népszabadság)

Hideget és meleget egyaránt hozott a sepsiszentgyörgyi szél. Bíró Béla cikkében (A végletek (anya)országa, 2010. július 26.) egyrészt elismerően ír arról a nemzetpolitikai törekvésről, amely a személyes tapasztalatszerzés tömegessé tételével mélyítené el az össznemzeti szolidaritást, másrészt a jelenlegi és az előző kormányokat is elmarasztalja a magyarországi kisebbségekhez való viszonyulásuk miatt. Hipotézise szó szerint: „Mindössze annyi történik, hogy a hatalomváltással az egyik szélsőséges nézetet (az állampolgárság nevében folytatott asszimiláció igényét) a másik szélsőséges nézet (a kulturális közösséghez való tartozás jegyében folytatott asszimilációé) fogja úgymond felváltani. A szocialisták a határon túli magyarok problémáit próbálták szőnyeg alá söpörni, a Fidesz-KDNP a határon belüli magyarokkal, azaz a nem magyar (egészen pontosan: nem kizárólag magyar) kultúrájú népességekkel tenné ugyanezt.” Tekintsünk most el attól, hogy a nemzetiségek parlamenti képviseletének törvényi biztosításával az új Országgyűlés a kisebbségek egyik legfontosabb, két évtizede halogatott elvárását teljesítette - és tekintsünk el egyúttal a semmi által nem igazolt előfeltevések megvitatásától is. Sokkal érdekesebb Bíró Bélának az az állítása, miszerint a Trianon utáni magyar politika mára lényegében beolvasztotta a nemzeti kisebbségeket, és ennek felelősségében „retorikájától függetlenül az öszszes magyar kormány” osztozik. Itt ugyanis már nem a dualizmus kori nemzetiségpolitika megszokott ostorozásáról, hanem - az elmúlt húsz évet és a vélelmezett jövőt is beleértve - a különböző történelmi korszakok kisebbségpolitikájának egybemosásáról és általános megbélyegzéséről van szó. „Közismert, hogy 1919 után a magyarországi nem magyar népesség aránya nagyjából ugyanaz volt, mint a Romániában élő nem román népességé. Azóta a Magyarországon élő nyelvi kisebbségek gyakorlatilag eltűntek” - írja Bíró Béla. Ezzel szemben a tények: az 1930-as népszámlálás Romániában összesen huszonnyolc, Magyarországon viszont alig több, mint tízszázaléknyi nemzetiséget mutatott ki; ez több mint ötmillió romániai és nem egészen nyolcszázezer magyarországi kisebbségi lakost jelent. Tehát a kisebbségek összlétszáma közötti szorzó (a homogenizáció „sikerének” megítélésekor ez sem érdektelen) több mint hatszoros. Az azóta eltelt évtizedek eredménye: a legutóbbi, 2001-es népszámlálás szerint Romániában tizenegyre, Magyarországon négyre csökkent a nemzetiségek százalékos aránya. Csehszlovákiában az 1930-as népszámlálás szerint a lakosság harmincnégy százaléka tartozott valamely kisebbséghez. Ma Csehországban és Szlovákiában együttesen a kilenc százalékot sem éri el a nemzetiségek aránya, túlnyomórészt a németek és a magyarok kitelepítése, kisebb részben a nemzetiségi asszimiláció, illetve Kárpátalja időközbeni elvesztése miatt. A kisebbségek fogyatkozása tehát a Duna-medencében általánosnak mondható - ám Bíró Bélának az a cikkbeli következtetése, miszerint Magyarország az utódállamoknál sikeresebben homogenizálta a saját lakosságát, algebrai úton nehezen igazolható. Még beszédesebb a rendszerváltás óta eltelt időszak mérlege. 1990 és 2001, vagyis a két utolsó népszámlálás között Magyarországon a németek száma nem egészen harmincegyezerről hatvankétezerre, vagyis több mint a duplájára, a szlovákok száma tízezerről majdnem tizennyolcezerre, a háromezer fő alatti szerbeké közel négyezerre, a horvátoké tizennégyezerről tizenhatezerre, a szlovénoké pedig kétezerről háromezerre emelkedett. Némileg árnyalja, de egészében aligha rontja a képet a románok számának csökkenése tizenegyezer főről nyolcezerre. Az a tény, hogy a létszámemelkedések mögött a rejtett identitások újbóli vállalása/vállalhatósága áll, semmit nem von le a tendencia értékéből. Különösen annak tükrében, hogy ugyanezen idő alatt a magyar kisebbségek száma Szlovákiában negyvenhétezerrel, azaz nyolc százalékkal, Romániában százkilencvenezerrel (12%), Szerbiában pedig ötvenegyezerrel (15%) esett. Tehát amíg Magyarországon a néhány ezer fős, szétszórtan élő, minden komoly asszimilációelmélet szerint eleve beolvadásra ítélt nemzetiségek összlétszáma tíz év alatt dinamikusan nőtt, a szomszédos országokban a több százezres vagy milliós, elvileg virulens magyar közösségek háborús veszteségeket idéző mértékben fogyatkoztak. A rendszerváltás után tehát már kirívóan ellentétesek a Magyarországon és a szomszédos államokban zajló etnodemográfiai folyamatok. Más a helyzet a nyelvi asszimilációval, amely - és ebben igazat kell adnunk Bíró Bélának -, Magyarországon valóban erős. Ugyanakkor ez esetben a jelenség mögött álló sajátos okokat is figyelembe kell venni. Ilyen sajátosság például a magyarországi kisebbségek településszerkezete. Nemzetiségeink - eltérően számos más Kárpátmedencei kisebbségtől - egyrészt szétszórtan, másrészt lokálisan is kisebbséget képezve élnek az országban. A 2001-es népszámlálás szerint a 3157 magyarországi település közül mindössze ötvenháromban érik el az abszolút többséget. Emellett ﬁgyelembe kell vennünk a nemzetiségek történelmileg kialakult, a földrajzi távolságok által is alakított viszonyát saját anyaországukhoz, amelynek intenzitása és identitásformáló ereje össze sem hasonlítható a külhoni magyar közösségekével. Mindezek együtt jelentősen meghatározták és ma is meghatározzák a köztünk élő nemzetiségek anyanyelv-használati szokásait, identitásbeli sajátosságait, valamint asszimilációs hajlandóságát. Itt kell megjegyeznünk, hogy bár a magyarországi kisebbségi önkormányzati vezetők már többször felhívták a figyelmet a nyelvi asszimiláció problémájára, minden alkalommal hangsúlyozták a teljes mértékben megengedő jogszabályi környezet tényét. Nem lehet egyöntetűen megítélni a magyar állam felelősségét a kisebbségek rendszerváltás előtti létszámcsökkenéseivel kapcsolatban sem. A Horthy-korszak kisebbségpolitikája, a sváb kitelepítés vagy éppen a kikényszerített szlovák-magyar lakosságcsere különböző mértékben, illetve utóbbi esetben egyáltalán nem tükrözte Budapest szándékait. Azt pedig nyugodtan kimondhatjuk, hogy a huszadik századi Magyarországon a kisebbségek arány- és létszámcsökkentése nem képezte egy rendszereken és korszakokon átívelő nagy nemzetépítő stratégia első számú célját, eltérően egyes szomszédainktól (lásd például a többségében magyarlakta városok és régiók etnikai átrendezésének minimum hetvenéves programját Szlovákiában, Romániában és az egykori Jugoszláviában), hogy a kisebbségellenes politika extrém - részben történelmi távlatokba vesző, részben az utóbbi két évtizedben alkalmazott - megoldásai terén tapasztalt különbségeket ne is említsük. (A fenti tények súlyát és következményeit nem csökkentik a Romániában és Szerbiában mostanában érzékelhető pozitív kisebbségpolitikai elmozdulások.) A rendszerváltás utáni magyar közélet egyik nagy erénye az a nemzetértelmezés, amely nem választja szét doktriner módon a politikai és a kulturális nemzet fogalmát, ez utóbbi vonatkozásában pedig a külhoni magyarságot a nemzet részeként, a nemzeti-etnikai kisebbségeket pedig államalkotó tényezőkként ismeri el. Amikor a parlament döntést hozott a kisebbségi önkormányzatokról, az első tényleges nemzetiségi autonómiát teremtette meg a térségben. Noha a rendszer működésében eddig felmerült anomáliák megmutatták a szabad identitásválasztás határait, a magyarországi etnodemográﬁai viszonyok közepette ez az eddig ismert legjobb kisebbségpolitikai megoldás. A tudatosan és folyamatosan homogenizáló magyar állam képe - különösen a rendszerváltást követő időkre kivetítve - igaztalan és ártalmas mítosz, amely eddig többnyire csak szomszédbeli nacionalisták hecckampányaiban bukkant elő, jól kivehető indítékkal. Az árnyalt megfogalmazásokat kedvelő, mindig jóindulatú Bíró Béla motivációja nyilvánvalóan más: talán az értelmiségi kívülállás demonstrálásáról, az „egyfelől, másfelől” jegyében elhelyezett ellensúlyról lehet szó. De bármily okból bélyegezte meg a magyarországi kisebbségpolitikát, felmerül a kérdés: mi annak a pozitív hozadéka? Feloldhatnak-e akármilyen esetleges közönyt az elnagyolt, erkölcsi végkövetkeztetésre alkalmatlan vádak?

A végletek (anya)országa

2010. augusztus 16. - (Bíró Béla - Népszabadság)

Magyarországon folytatódik a politika radikális irányváltása. A folyamat egyaránt produkál kedvezőnek és kedvezőtlennek látszó jelenségeket. Ami minket, határon túli magyarokat a leginkább érint, az a tanügyi törvény módosítása. Az új törvényszöveg ugyanis előírja, hogy a magyar államnak támogatnia kell a magyarországi iskolák határon túli magyar iskolákkal való kapcsolattartását, a magyarlakta területekre irányuló iskolai kirándulásokat, illetve a kölcsönös megismerés egyéb módozatait. Az intézkedés célzata érthető, hiszen Magyarországon nemzedékek nőhettek föl anélkül, hogy a határon túl élő magyarokról akárcsak tudomást szerezhettek volna. Az anyaországi és az utódállamokban élő magyarok kulturális és történelmi összetartozása nem számított értéknek, sőt a sajtó a többségi nemzeteket úgymond provokáló kapcsolattartási törekvéseket gyakorta állította be veszélyforrásként, azaz negatív értékként. S mivel a társadalmi értékekhez erőteljes érzelmek is társulnak, nem véletlen, hogy a magyarországi népesség egy (a határon túliakhoz családi kapcsolatokkal sem kötődő) részében az ellenérzések válhattak uralkodóvá. Az új intézkedések és általánosságban véve az új magyar politika megfogalmazott célja ezeknek a torz beállítódásoknak a lebontása, s a fiatal nemzedékek tudatának kiigazítása, az összetartozás-érzés pozitív erkölcsi értékként való rögzítése. A mai nemzedékekben (határokon onnan és túl) azonban tovább élnek a régi reflexek. Sokakban merül fel a kérdés, hogy ezek az intézkedések a szomszédos államokban nem fogják-e rontani a kisebbség és a többség viszonyát. Hogyan reagálnak a szlovákok és a románok „a belügyekbe való beavatkozás” eme újabb gesztusára? S ha a törvényt szövegező politikusok alapfeltevése helyes, azaz a magyar népesség a sok évtizedes ideológiai nyomás következtében közömbös vagy épp ellenséges a határon túli magyarokkal szemben, nem fogják-e ezek az intézkedések szembefordítani a magyar állampolgárok többségét a kormányzat törekvéseivel, azaz a törvények nem éppen ellenkező hatást érnek-e el, mint ami a szándékuk lett volna? Az persze már önmagában is figyelemre méltó, hogy magának a törekvésnek a létjogosultságát ma már egyetlen politikai erő sem vitatja. Lendvai Ildikó is maradéktalanul támogatta a törvény célkitűzéseit. Ma már a kifogásaival is egyetérthetünk. Azt kifogásolta, hogy a kormányzatnak nemcsak a határon túli magyar közösségekkel való kapcsolattartást és összetartozás-érzést kéne erősítenie, de a Magyarországon élő társadalmi és kulturális kisebbségek közti kapcsolattartást és állampolgári összetartozás-érzést is. Csupán azt tarthattuk sajnálatosnak, hogy a volt szocialista pártelnöknek csak a hatalom elvesztése nyitotta föl a szemét. Amíg hatalmon volt, nem sok szót fecsérelt a határon túli magyarokra, a Székely himnusz iránti (általam pl. egyáltalán nem osztott) rajongásának sem igen adott hangot. Akkortájt inkább ama (Franciaországban is csupán Sarkozyt eredményező, de minálunk európaiként aposztrofált) liberális nézettel azonosulhatott, miszerint a nemzet az állampolgárok közössége - és semmi több. Egyetlen olyan mondatára nem emlékszem, melyben arra utalt volna, hogy az állampolgári nemzet és a kulturális nemzet ugyanannak az éremnek az eltérő oldalai, ezt emlékezetem szerint csak Sólyom László tette meg. Mára, úgy tűnik, Lendvai Ildikó is ráébredt arra, hogy Sólyom László, s - hogy csak egyetlen nyugati nevet említsek - a fenti mondat eredeti változatát megfogalmazó Anthony D. Smith talán szintén européer. S mivel a nyelvi-kulturális határok csak a legritkább esetekben esnek egybe az államhatárokkal, a megoldás nem a kisebbségek franciás asszimilálásában, mint inkább a kulturális közösségek - akár határokon is átívelő - egységének elismerésében és törvényes szabályozásában rejlik. Az expártelnöknek abban is igazat kell adnom, hogy a kulturális összetartozás érzésének erősítése önmagában még nem megoldás, s valóban a kulturális közösségek közti feszültségek növekedéséhez is vezethet. Ahhoz, hogy ez ne következzen be, az államnak a határokon belüli közösségek közti kapcsolattartást is támogatnia kell. S nyilván nem csak Magyarországon. A környező államok vonatkozásában is szorgalmazni kéne a többség és a kisebbségek közti kapcsolatok normalizálását, egymás kölcsönös megismerését, sőt egymás nyelvének elsajátítását is. S ebben szintén Magyarországnak kéne példát mutatnia. Effélének azonban nyoma sincs. Sem a kormánypárti politikusok, sem Lendvai Ildikó szövegeiben. Mindössze annyi történik, hogy az egyik szélsőséges nézetet (az állampolgárság nevében folytatott asszimiláció igényét) a másik szélsőséges nézet (a kulturális közösséghez való tartozás jegyében folytatott asszimilációé) fogja úgymond felváltani. A szocialisták a határon túli magyarok problémáit próbálták szőnyeg alá söpörni, a Fidesz-KDNP a határon belüli magyarokkal, azaz a nem magyar (egészen pontosan: nem kizárólag magyar) kultúrájú népességekkel tenné ugyanezt. Sajnos retorikájától függetlenül az összes magyar kormány ezt tette. Öngyilkos módon (lásd a szélsőségek felerősödését) és ráadásul sikeresebben, mint az úgynevezett utódállamok. Közismert (de legalábbis annak kéne lennie), hogy 1919 után a magyarországi nem magyar népesség aránya nagyjából ugyanaz volt, mint a Romániában élő nem román népességé. Azóta a Magyarországon élő nyelvi kisebbségek gyakorlatilag eltűntek. Magyarországon az egyetlen nyilvánosan is beszélt nyelv a magyar. Romániában hál’ istennek nem egészen ez a helyzet. A Jobbik ma már elérkezettnek látná az időt a kulturális kisebbségek felszámolására is. Ha jó magyar akar lenni, minden magyarnak az árpádsáv magyarjává kell szépülnie. (Kérdés persze, hogy ha mindannyian jó magyarok leszünk, ki fog összetartani bennünket?) Az egynyelvűség és egykultúrájúság (ilyen szó nincs is) semmilyen szempontból nem előny. Éppen megfordítva. Ma már számos nyugat- és kelet-közép-európai kutatás bizonyítja, hogy a kisgyerekkorban elsajátított szimmetrikus (azaz anyanyelvi szintű) két- vagy többnyelvűség nemcsak nem rontja a majdani felnőttek intellektuális képességeit, de látványosan javítja is. Nemcsak anyanyelvi kompetenciájuk javul (éppen a kontrasztív hatásoknak köszönhetően), de a hétköznapi élet alternatíváinak azonosítása és a rájuk alapozott döntések meghozatala szempontjából is lekörözhetik egynyelvű társaikat. Az anyanyelvi szintű két- vagy többnyelvűség a kimagasló intellektuális képességekkel rendelkező állampolgári közösségek kialakításának egyik legmegbízhatóbb és nem utolsósorban legolcsóbb útja. Ezt a lehetőséget kihagyni nemcsak a kulturális, de az állampolgári nemzettel szemben elkövethető legnagyobb bűn is. Ennek felismeréséhez azonban, úgy tűnik, rendkívül súlyos politikai vereségekre van szükség. Hadd legyünk optimisták: ha így folytatja, a Fidesz-KDNP is a legjobb úton van efelé.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.................................................................................................................

		September 2024

Po	Ut	St	Št	Pi	So	Ne
26	27	28	29	30	31	1
2	3	4	5	6	7	8
9	10	11	12	13	14	15
16	17	18	19	20	21 Zemiakový festival v Dunaeďháze 15-ročné Tremolo v Budapešti Deň tardošských Slovákov Slávnostná svätá omša národov	22
23	24	25	26 Verejné zasadnutie Slovenskej samosprávy XIII. obvodu Budapešti	27 Konferencia VÚSM v Budapešti	28 Národnostné folklórne stretnutie "Stužka" a Gerheňový festival v Malej Tarči	29 Slovenský stánok na 29. Medzinárodnom knižnom festivale v Budapešti Dedinské hody a festival dychoviek vo Veľkej Tarči
30 Literárny večer v Nových Zámkoch	1	2	3	4	5	6

Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript.
Tel.: (+36 1) 878 1431
Fax: (+36 1) 878 1432

Poštová adresa: 1558 Budapest, Pf. 199

RSS Facebook E-mail

luno.hu

OnLine LuNo Portál | Ľudové noviny
Portál Slovákov v Maďarsku
Az Országos Szlovák Önkormányzat által alapított lap
Ľudové noviny –
týždenník Slovákov v Maďarsku
(ISSN 0456-829X)
Főszerkesztő neve: Fábián Éva

Školy

Samosprávy

Odporúčame

E-mail: Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript.
Adresa/Cím: 1135 Budapest,
Csata utca 17. 1/9
Poštová adresa:
1558 Budapest, Pf. 199
Telefón: (+36 1) 878 1431
Tel./ Fax: (+36 1) 878 1432
Vydavateľ/Kiadó: SlovakUm Nonprofit Közhasznú Kft.

red blue brown green gray pink