Iveta Radičová kormánya hozzájárult a társadalmi feszültség enyhítéséhez, a magyar-szlovák kapcsolatokban tapasztalható feszültség csökkentéséhez, a kisebbségi és emberi jogok területén is javulást hozott - véli Martin Bútora, az IVO társadalomkutató intézet elemzője. Bútora szerint ebben az is közrejátszik, hogy a Híd a koalíció része. Bútora úgy véli, hogy a kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes hivatala hatásköreinek megerősítése hozzájárulhat a kisebbségi és emberi jogok jobb érvényesíthetőségéhez. Az elemző megemlítette, hogy a hivatal jogköreit a nemek közti egyenlőségre is ki kellene terjeszteni, mivel ez a téma a kormányprogramban is alulreprezentált.

Fico: Sosem látott káosz a kormányzatban

A volt kormányfő az új kormányt értékelte 100 nap

2010. október 17. - (bumm / tasr)

A Hayek-ügy tipikus példája annak, hogy Iveta Radičová kormányfőnek nincs politikai ereje, jelentette ki Robert Fico, az ellenzéki Smer elnöke a TASR hírügynökségnek adott interjújában. A volt kormányfő szerint a jelenlegi miniszterelnök csak egy eszköz, s ez könnyen a végét jelentheti. „Felhasználhatják arra, hogy játsszon valamilyen szerepet az első hónapokban. Lehet, hogy egyszer felébredünk, és rájövünk, hogy már nem kormányfő, s a jobboldali koalíció egy másik embere tölti be ezt a szerepet“ - jegyezte meg. Fico emlékeztetett arra, hogyan kezelte az előző választási időszakban Miroslav Jureňa HZDS-es földművelésügyi miniszter ügyét. „Felszólítottam, hogy mondjon le, s ő ezt elutasította. Azt mondtam neki, hogy másnap öt perccel kilenc előtt felhívom, s ha ugyanezt válaszolja nekem, kilenckor elmegyek az államfőhöz a menesztéséről szóló javaslattal. Azt válaszolta: ezt soha nem tenném meg, nem engedhetem meg magamnak. Voltak olyan dolgok, ahol megtehettem, hogy párharcba bocsátkozom, mert egy erős politikai párt elnöke vagyok. De kivel veheti fel a harcot Radičová asszony? Önmagával? Ki áll vele szóba, ha a politikai pártok elnökei egymással tárgyalnak?“ - kérdezte Fico. A jelenlegi kormány szerinte 100 nap alatt nem mutatott semmit. Úgy véli, csak az előző kormány gyalázásában voltak tökéletesek. „Ezt az új kormány tökéletesen csinálta. De nem hallottam semmi koncepciózusat“ - mondta a volt kormányfő. Más belépőt várt az új kabinettől, azt, hogy kihasználják a kedvező sajtólégkört. Úgy véli, a kormánykoalíciónak a legnagyobb problémákat az OKS okozhatja, mely a Híd frakciójának tagja. Véleménye szerint azonban nem azért, mert a Smer oldalára állhatnak. „Dogmatikusságuk egyes helyzetekben problémát okozhat, s úgy érzem, Bugár Béla tehetetlensége ezekkel az emberekkel szemben lassan égbekiáltó lesz“ - figyelmeztet Fico. További kérdéseket vethet fel, hogy Richard Sulík (SaS) házelnök nem tartja tiszteletben az alapvető játékszabályokat a parlamentben. Fico emlékeztetett az SaS elnökének szavaira Ivan Švejna, a Hayek-ügyben érdekelt hidas államtitkár távozásával kapcsolatban, melyekkel Sulík sok parlamenti koalíciós képviselőt megsértett. A házelnök ugyanis nem tartja a Hayek-ügy megoldásának Švejna lemondását. Szerinte a politikus ugyanazt a fizetést fogja kapni a parlamentben, 6000 eurós lelépőt zsebelhet be, kevesebb lesz a munkája és semmiért sem lesz felelős. „Úgy vélem, ezt nem felejtik majd el neki olyan könnyen, s más dolgokat sem, amiket mondott és tett. Ez teljes tiszteletlenség a parlamenttel szemben, s ez befelé nagyon problematikus lehet“ - véli az ellenzék vezetője. Rámutatott az SaS és a KDH között húzódó ideológiai szakadékra is, ám feltételezi, hogy erre nagyon ügyelnek majd, s nem fogják egymást kölcsönösen provokálni. Az Egyszerű Emberek polgári társulást, mely az SaS frakciójának tagja, Fico nem szeretné véleményezni. „Négy évig kormányfő voltam, egy nagy pártot vezetek, nem foglalkozhatok ilyen perverziókkal a szlovák politikai színpadon“ - jegyezte meg. Fico elismerte, hogy kormánya az előző választási időszakban nagyon sok hibát vétett. Nem akarja azt a látszatot kelteni, hogy az ő idejében minden tökéletes volt, hiányosságok és botrányok nélkül. „De vállaltuk érte a felelősséget. A HZDS kiesett a parlamentből, az SNS tönkrement. Mi helytálltunk, de az ára az volt, hogy nem vagyunk a kormányban“ - mondta. Megjegyezte, úgy igyekezett irányítani a minisztereit, hogy a kormány egy működő egységet alkosson. „Olyan mértékű káosz, mint ami most van, azonban sosem volt még itt“ - vélte Fico.

Németh Zsolt: A magyar álláspontot igazolja

a Velencei Bizottság állásfoglalása

2010. október 16. - (mti)

Az Európa Tanács Velencei Bizottságának állásfoglalása messzemenően igazolja a szlovákiai nyelvtörvénnyel kapcsolatos magyar álláspontot - mondta a külügyi államtitkár Beregszászon. A kétnapos kárpátaljai látogatáson tartózkodó külügyi államtitkár az MTI tudósítójának érdeklődésére, hogy milyen hatással lehet a Velencei Bizottság állásfoglalása a Magyarországgal szomszédos országok, köztük Ukrajna nyelvpolitikájára, kifejtette: a magyar fél soha nem vitatta a bizottság állásfoglalásának azt a megállapítását, hogy az államnyelv védelme legitim cél, amivel egyet is lehet érteni, ugyanakkor a konkrét elemzés kimutatja, hogy a szlovákiai nyelvtörvény aránytalan mértékben korlátozza a kisebbségi nyelvhasználatot. „Tehát ebből adódóan szöges ellentétben áll az alapvető nemzetközi jogi, emberjogi elvekkel és normákkal” - mutatott rá, hozzátéve, hogy ezen a helyzeten némileg enyhített a szlovákiai nyelvtörvény tervezett megváltoztatása, amit a pozsonyi kormány megvitatott. „Azonban mi úgy gondoljuk, hogy ezen az úton tovább kell menni, s a továbblépés nagyon fontos összetevője az úgynevezett nyelvi bűn kérdése, amit nem büntetni kell, hanem helyette megfelelő együttműködést kell kialakítani a magyar és a szlovák közösség között” - fogalmazott Németh. A külügyi államtitkár hangsúlyozta: az egyfajta európai alkotmánybíróságnak tekinthető Velencei Bizottság állásfoglalása lehetőséget teremt arra, hogy átfogó módon szabályozzák Európában a kisebbségi és többségi nyelvek használatát, ezek egymáshoz való viszonyát. „Úgy vélem, ahogyan annak idején precedens értékű fordulatot jelentett a Velencei Bizottságnak a státustörvénnyel kapcsolatban elfogadott jelentése, úgy a testület mostani állásfoglalása nyomán az európai közösség meg tudja alkotni a megfelelő jogszabályt, amely elkerülhetővé teszi a szlovákiaihoz hasonló, súlyosan diszkriminatív törvényeket” - mondta Németh Zsolt.

Határközi Állampolgári Fórum Nyitrán

2010. október 13. - (Vincze Norbert - Felvidék Ma)

A nyitrai Agrártudományi Egyetem Kongresszusi Központja adott otthont elmúlt pénteken annak a Határközi Állampolgári Fórumnak, amelynek szervezői az Európai Parlament pozsonyi és budapesti Tájékoztatási Irodái voltak. A rendezvényre ennek köszönhetően vegyes közönség előtt kerülhetett sor, hiszen néhány tucat résztvevő Magyarországról érkezett. A fórum „Quo vadis, Európa? Lisszaboni Szerződés - Európai Polgári Kezdeményezés” címet kapta, mivel fő témája a csaknem egy éve érvényben lévő Lisszaboni Szerződés (LSz) által bevezetett európai polgári kezdeményezés (EPK) intézménye volt. A kezdeményezés lényege a LSz-t idézve: „legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság - hatáskörén belül - terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség.” Mivel a LSz elég általánosan fogalmaz, a részletekben (pl. mennyi a jelentős számú tagállam) az európai intézményeknek kell megegyezniük. Az Európai Bizottság már megtette javaslatát, a legiszlatív folyamat jelenleg a Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti egyeztetésnél tart. A nyitrai fórum legnagyobb érdekessége talán éppen abban rejlett, hogy egy még jelenleg alakulófélben lévő javaslatról beszélgethettek a legérintettebb politikusok a választóikkal. Legérintettebb, hisz a rendezvényen jelen volt Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke is, aki épp az EPK-ról szóló rendelkezések gyakorlati bevezetéséért felelős. Jelen volt a téma európai parlamenti társelőadója, Gurmai Zita, valamint rajta kívül még négy EP-képviselő: Bauer Edit, Gál Kinga és Anna Záborská az európai néppárti frakcióból, és Sergej Kozlík a Liberálisok és Demokraták képviselőcsoportjából. A politikusokat Radovan Geist, az Euractiv.sk hírportál főszerkesztője egészítette ki, a beszélgetést Lovász Attila vezette. Maroš Šefčovič hangsúlyozta, a LSz elfogadásának fő nyertesei a parlamentek - beleértve az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket is - és a polgárok, mivel jelentősen erősödött a szerepük a törvényhozásban. Mivel a bizottsági javaslat épp Šefčovič munkája, részletesen beszámolt a tervezet részleteiről, az egyeztetések tapasztalatairól. Gurmai Zita szintén az egyeztetések fontosságát emelte ki, elmondása szerint május óta több mint 100 találkozót abszolvált a kezdeményezéssel kapcsolatban. Ennek kapcsán részletesen beszélt a munka parlamenti folyamatáról. Szerinte az EPK fő célja, hogy megfordítsa azt a „drámai tendenciát, ami a 2009-es EP-választásokon csúcsosodott ki a kritikusan alacsony részvétel formájában”. Mint a téma európai parlamenti felelőse, Gurmai Zita dicsérte a szlovák biztossal való együttműködést, szerinte „ha minden így működne szlovák-magyar viszonylatban, akkor hamarosan egy jobb Európában élhetnénk”. Bauer Edit néhány olyan konkrét részletre hívta fel a figyelmet, amelyek esetében még nem egyértelmű a végleges álláspont. Ilyen pl. az EPK-t támogatók alsó korhatára, ebben személy szerint a 16 évet támogatja, mégpedig azért hogy a kezdeményezés a lehető legszélesebb réteg számára legyen nyitott. Széles azonban a 18 évet támogatók tábora is, akik azzal érvelnek, hogy az EU nagy részében 18 év az általános választási korhatár, ezért egyszerűbb lenne az EPK-nál is ilyen kort megszabni. Bauer Edit tájékoztatott a Greenpeace környezetvédelmi szervezet kezdeményezéséről is, amely célja a GMO-k (genetikailag módosított organizmusok) betiltása és az aláírásgyűjtésük során már megszereztek több mint egy millió aláírást. A Bizottság kezdeti álláspontjával szemben Šefčovič most elmondta, ezt a megmozdulást az EB valószínűleg nem fogja tudni elfogadni hivatalos, LSz szerinti EPK-nek, hisz a kellő jogszabály még nincs elfogadva. Gál Kinga is hangsúlyozta, egy olyan eszközről tárgyalunk, amely segítségével a döntéshozatal egy része átkerül a polgárok kezébe és amely a párbeszéd lehetőségét adja meg a szükséges aláírások begyűjtése után. Anna Záborská és Sergej Kozlík is támogatását fejezte ki a kezdeményezés iránt és a többi jelenlévőhöz hasonlóan az egyszerűség mellett érvelt. Ha az EPK túl lesz bonyolítva, jelentősen csökkenhet iránta a polgárok érdeklődése. Radovan Geist-nak utolsóként a jelenlegi paradox helyzetről beszélt: minél több jogkörrel rendelkezik az EU, annál kisebb az érdeklődés a választók részéről. Az előadók részéről azzal zárta az előadásokat, hogy bár új kezdeményezésről van szó, már most látszik hogy nem egy elvont dologról van szó. A két tájékoztatási iroda első alkalommal rendezett meg egy ilyen közös, határközi állampolgári fórumot, amit így utólag - magát a részvételt tekintve is - kétséget kizáróan sikerként értékelhetünk. Reméljük ennek köszönhetően más helyszíneken és más európai témákkal kapcsolatban is sor kerül majd ilyen volumenű politikus-választópolgár beszélgetésekre. Az EPK részleteiről természetesen a vonatkozó jogszabály végleges elfogadása után beszámolunk.

Szlovák hangulat, magyar hangulat: ég és föld

2010. október 13. - (Felvidék Ma)

A Deloitte Central Europe által készített legfrissebb Business Sentiment Index felmérés eredményei azt mutatják, hogy a vizsgált közép-európai országok vállalatvezetői közül egyre többen lassan növekvő, pozitív várakozással tekintenek cégük és országuk gazdasági kilátásai elé. A felmérés fokozódó különbségeket jelez a térség egyes országai között: míg a lengyel cégvezetők rendkívül pozitív várakozásai tartósan a régió legjobb gazdasági teljesítményét tükrözik vissza, Szlovákiában gyors és jelentős javulás tapasztalható a cégek gazdasági kilátásait illetően. Ezzel szemben Magyarországon, Romániában és a régió déli országainak többségében a vállalatvezetők túlnyomó része továbbra is döntően pesszimista cégük jövőbeni növekedési kilátásait tekintve.

Identitászavar szlovák módra

2010. október 14. - (Karaffa Attila - Felvidék Ma)

Felháborodott ismerősömtől kaptam kézbe a szlovák nyelvű Zornička (Hajnalcsillag) című szlovák munkafüzetet, amely hét- és kilencéves gyermekek részére készül. A füzet tartalma adott okot a dühre és a keserű valóság újragondolására. A munkafüzet szerkesztői talán a nemzetek közötti megbékélés jegyében szerettek volna kedveskedni a magyar nemzet tagjainak, de az írásuk a fordítottját váltotta ki sok szülőből és belőlem is, miután elolvastam a magyar kisebbségről írt fejezetüket. A kisebbség szót nem szeretem, hiszen mi őslakosok vagyunk saját szülőföldünkön, amelyet igyekeznek minden szinten elfeledtetni velünk, nem rettenve vissza a történelemhamisítástól sem. Nos, a kisebbség kifejezés tehát marad, a szlovák szerkesztők talán hiányos történelemtudásából adódóan vagy csak merő szlovák ösztönből. A munkafüzetben az olvasható, hogy az utcán olyan emberekkel találkozhatnak a gyerekek, akik nem beszélnek szlovákul, de azt hallják, hogy más nyelven beszélnek. Ez azért van, mert az emberek költöznek - magyarázza a szerkesztő. Már itt is összehúzom a szemöldököm, hiszen mi nem költöztünk sehonnét sem, mi itt születtünk, a magyar földön, amelyet ősapáink foglaltak el és vettek birtokba, majd átadták utódaiknak egészen addig, amíg egy igazságtalan békediktátum nem rendelkezett másképp. Na de menjünk tovább a gyermekek részére íródott magyar nemzetiségű kisebbség bemutatásában. A folytatásban arról olvashatunk, hogy a költözködés a munka miatt, vagy valaki miatt, akit nagyon szeretnek, vagy éppen azért, mert megtetszik nekik valahol másutt, és ott jól érzik magukat. Ezért Szlovákiában sok olyan ember él, aki a Szlovák Köztársaság állampolgára, de más nemzetisége van. És most jön a megdöbbentő rész! A fejezet címében még a magyarokról van szó, de alább kiderül, hogy a magyarok csak egy kis porszemek a többiekkel együtt. És kik ezek a többiek? Következik a felsorolás: ruszinok, csehek, romák, zsidók, bolgárok, lengyelek… és még sok ember lakik itt, akiknek a hazájuk Vietnam, Kína, az Amerikai Egyesült Államok vagy Franciaország. Megkaptuk alaposan a besorolásunkat. Szóval mi csak bevándorlók vagyunk saját szülőföldünkön, az alig húsz éve itt élő, gyenge portékájukat árusító vietnami és kínai betelepülőkkel együtt. Egy szinten említenek minket a bevándorlókkal és minden más olyan nemzetiséggel, amelynél lélekszámban sokkalta többen vagyunk, és régebb óta az országban élünk. Már kisiskolás korban el kell kezdeni az agymosást és az identitástudat olyan mértékű átalakítását, amelyet később fel tudnak használni bizonyos szinteken, vagy majd a politikai választások alkalmával - gondolhatják egyesek. A szomorú, hogy a Hajnalcsillag című munkafüzet nemcsak a szlovák iskolákba jár, hanem a magyar nyelvű alapiskolások is kézbe kapják, és feladatokat oldanak meg belőle, amelyek mellett finoman, de biztosan beoltják a magyar kisdiákot a hivatalos szlovák állásponttal és kötelezően beléverik, hogy ő alacsonyabb rendű. Ez pedig identitászavart kelthet a későbbiekben a magyar diákban, vagy beletörődést, hogy kisebbségi léte egyenlő a vietnami áruséval, aki szintén más nyelvet beszél Szlovákiában. Egy másik oldalon ismét előjön a magyar téma, a „Maďari” címszó alatt. Itt egy érdekes földrajzi feltevésre és a családi szálak rejtélyes összefonódására lehetünk figyelmesek, amelyet még maga Ötvös Csöpi nyomozó is megirigyelhet. A kisfiú, akit Kolozsy Lacónak hívnak, már a szlovák-magyar együttélés ragyogó gyümölcse és a szlovák-magyar vegyes házasság mintaképe. Édesanyját Petrának - tipikus „magyar” név -, édesapját Bélának hívják. A nagypapa, Ivan mindig arra emlékszik, hogy édesanyja, Juliana hogyan mesélte el a dédapa és a dédnagymama találkozását. Hogyan jött a dédapa Székesfehérvárról Prešovba (Sároseperjesre) a dédnagymama után. Mi, Lučenecen (Losoncon) lakunk. Nos, miután kikuszálódtunk a családi szálak közül, és alaposan feltérképeztük a földrajzi helyzetet is, következzenek a tények. Először is: a mai kor kisdiákja, ha még nem ismeri pontosan, hol van Székesfehérvár és Sároseperjes, szüleitől vagy tanárától kér segítséget, aki kapásból és ösztönösen rávágja, hogy két különböző országban van a két település, és talán a szülők 0,01%-a kezdi el csak a magyarázatot az egykori Nagy-Magyarországról, és hogy miért van minden jelenleg úgy, ahogy az van. A megállapítás és a következtetés tehát az, hogy egy másik országból érkezett a dédnagypapa a dédnagymamához, tehát betelepült Szlovákiába. Elhiszem, hogy nem írhatják le az igazságot a szerkesztők, de hogy a kisdiákokat, akár szlovákot, akár magyart már kiskorában is összezavarják, az már szinte bűntett. Pedig nagy szükség volna rá, hogy a szlovák iskolákban is hiteles képet kapjanak a magyar nemzetiségű lakosokról a diákok, hogy később ne válhassanak a szélsőséges nacionalizmus és sovinizmus áldozataivá. Ugyanúgy a magyarországi diákoknak is hitelesen kell bemutatni a szlovákságot, és megkülönböztetve a felvidéki magyarságot tőlük, hiszen sok esetben csak „csehszlovákok” vagyunk a csonkahonban. Az identitászavar legjobban a magyar diákok szlovák óvodába, illetve iskolába történő beíratása következtében figyelhető meg. A Szlovák Köztársaság Kulturális és Idegenforgalmi Minisztériumának a nemzeti kisebbségek kulturális programjának támogatásával megjelent oldalon a szlovák-magyar barátságot szeretnék elősegíteni a maguk sajátos módszereivel. Pár év múlva, mondjuk, amikor a diákból már választópolgár válik, bizony jól jön majd az identitászavar kiaknázása! A kisdiák tehát a munkafüzetből is értesülhet a politikában sokszor hangoztatott álláspontokról, miszerint a magyarok csak betelepültek, és szlovák állampolgárok, mint minden más nemzetiségű is, aki nem szlovákul beszél és az országban lakik. Talán nem kellene nagy dobra verni a témát, hiszen ki olvassa el, és ki jegyzi meg? De ha minden minket, magyarokat érintő ügyhöz hasonlóan állnánk hozzá, akkor a beletörődés és az érdektelenség csak még jobban felgyorsítaná a beolvadást a szlovák nemzetbe. Valóban ezt akarjuk…?!

Botrányos fenyítés a magyar diákok ellen

2010. október 16. - (mti)

Ötvenszer íratta le egy tanítónő büntetésként két diákjával, akik zavarták a szlovákórát, hogy „A tanítási órán nem beszélünk magyarul” a dunaszerdahelyi általános iskolában - írta az Új Szó című pozsonyi napilap szombaton. Az eset szeptember végén történt. Peter Gajdos, a szlovák tanítási nyelvű iskola igazgatója szerint hibázott a tanítónő, s ezért az intézmény vezetésének nevében elnézést kért az érintettektől. Gajdos úgy véli: mindegy, milyen órán történt a dolog; lényeg, hogy a fenyítés bármely formája elfogadhatatlan. „A híresztelésekkel ellentétben a kolléganő nem a totalitárius rendszer neveltje, s nem tiszta szlovák közegben nőtt fel” - mondta az igazgató. Hozzátette: a tanítónő mindössze második éve tanít, Dunaszerdahelyen nevelkedett, beszél magyarul. „Épp szlovákórán helyettesített, és valószínűnek tartom, hogy hirtelenjében nem tudta kezelni az előállt helyzetet. Sajnos, a legrosszabb megoldást választotta” - mondta Gajdos. A 87 százalékában magyarlakta járási székhelyen semmiképp sem lehet érdeke a tanintézménynek, hogy elnyomja, tiltsa az anyanyelv használatát, tette hozzá az igazgató. A Dunaszerdahelyi Hírnök című városi lap interjút közölt a tanítónővel; a kérdésre, hogy ha a gyerekek szlovákul beszélgettek volna egymás között, milyen szövegű büntetést adott volna, azt válaszolta: „Én nem akarok semmi rosszat azoknak a gyerekeknek. Csak azon igyekszem, hogy tanuljanak meg jól szlovákul. Ha egymás között szlovákul beszélnének, gyorsabban megtanulnának szlovákul. Ez az, amit akarok, semmi mást.” Az iskolaigazgató szerint „a kolléganő nem mérte fel tette következményeit, ami pedagógiai és politikai szempontból is helyteleníthető”.

Új Szó: Valójában ki Orbán Viktor?

2010. október 16. - (mti)

„Valójában ki Orbán Viktor?” címmel közöl jegyzetet szombaton az Új Szó című pozsonyi napilapban Štefan Hríb, vezető szlovák publicista arról, hogy nem érti, miért beszélnek ma liberális barátai másképpen a magyar miniszterelnökről, mint korábban. „Valamit tudok róla. Tisztelem, hogy mindig a kommunisták ellen volt, akkor is, amikor ez még nem volt könnyű. Javára írom azt is, hogy sok más politikussal ellentétben művelt, intelligens, ügyes. Jó tulajdonságai közé sorolom, hogy van érzéke a nemzethez, tehetsége ahhoz, hogy kiépítsen egy erős politikai pártot, van türelme a vereségek után, van retorikai képessége és szenvedélyesen szereti a futballt” - írja Hríb, aki a „.týždeň” című szlovák társadalompolitikai hetilap főszerkesztője. Azt állítja: interjú készítés közben szerzett személyes tapasztalata Orbánnal kedvező. „Válaszolt a kérdésekre, nem kerülte meg őket, szellemes volt és ésszerűen nyitott. Egyáltalán nem tűnt politikai monstrumnak, aki saját hatalma érdekében feláldozza a szabadságot vagy hazája fejlődését. Ilyen monstrumokat itt, Szlovákiában ismerek” - jegyzi meg a publicista. Rámutat: hogyha a mai Magyarországról szóló kommentárokat olvassa, ha liberális barátait hallgatja, egészen más képet kap. „Ez az Orbán populista, antikapitalista politikus, aki veszélyezteti a sajtót, a szabadságot, az egész jogállamiságot. A barátaim olyan hamisítatlan Magyarország-féltéssel írnak erről, hogy nincs okom kételkedni bennük. Akkor hogy is állunk Orbán Viktorral?” - teszi fel a kérdést. „Itt, Szlovákiában húsz kemény éve harcolunk saját nacionalizmusunkkal. Egész idő alatt kötelességemnek tartottam, hogy kiálljak a magyar kisebbség, annak szabadsága és jogai mellett azokkal a primitív szlovákokkal szemben, akik gyűlölik a magyarokat. Ebben a kérdésben Bugár Béla és pártja a szövetségesem volt. Az ő pártja pedig egész idő alatt Orbán Viktor szövetségese volt, aki otthon a hazug kommunisták ellen harcolt. Ez természetesnek tűnt nekem. Orbán és Bugár volt pártja számomra ugyanannak az éremnek a két oldala volt, a nem kommunista Magyarország és a civilizált kisebbség” - fejti ki a szerző. Hozzáteszi: „Csakhogy most egyre gyakrabban hallom, hogy Orbán a szabadság réme, sőt nagyobb mértékben, mint azok a csalók, akiket Magyarországon szocialistáknak hívtak. Nem fér a fejembe. Orbán vagy a múltban is a szabadság réme volt, de akkor nem értem, hogyan lehetett Bugár fő szövetségese, vagy ma sem a szabadság réme, de akkor nem értem, liberális barátaim miért állítják ezt olyan meggyőzően”. „Kedves magyarjaim, segítsenek nekem tájékozódni ebben a kérdésben. Önök szerint ki Orbán Viktor? Miért tartottak vele gond nélkül a múltban, és miért dobálják ma sárral? Ő változott meg vagy önök?” - zárja írását Štefan Hríb.

„Magyar elvtársak“ - Szlovák lapkommentár

2010. október 15. - (mti)

„Magyar elvtársak” címmel közölt pénteken kommentárt a Sme című szlovák liberális napilap a magyar kormányzat legutóbbi intézkedéseiről. „A magyar kormány új hiánycsökkentő intézkedéseit Orbán (Viktor) miniszterelnök két nappal azután jelentette be, hogy pártja a Fidesz a demokrácia szabályai betartásának már a látszatáról is lemondva az általa létrehozott, teljhatalmú sajtófelügyeleti szervet saját embereivel foglalta el. Bár nem valószínű, hogy a két esemény időbeni egybeesését megtervezték, a két dolog között szoros összefüggés van” - vélekedik Peter Morvay, a szerző. Úgy véli: Az energetikai és távközlési cégek, valamint az üzletláncok további rendkívüli megadóztatása leginkább arra szolgál, hogy a kormány továbbra is elkerülhesse a reformokat és a takarékoskodást, amelyek bizonyára nem növelnék népszerűségét annyira, mint a köznép által gyűlölt nagy cégek megbüntetése. Szerinte ugyanez érvényes a nyugdíjrendszer második pillérének tervezett likvidálására is. A magán-nyugdíjpénztárak létrehozása a közkiadások egyetlen jelentős reformja volt mindeddig, és paradox módon még a szocialista Horn-kormány vezette be azt a kilencvenes években. „A sajtó (ahogyan a számvevőszék, az alkotmánybíróság, az ügyészség stb.) elfoglalása jelzi: Orbán világosan látja, hogy a rendkívüli adók a problémákat nem oldják meg, s hatásuk gyorsan elillan. Sőt, azt is tudja, hogy autoriter lépései hosszabb távon ronthatják a helyzetet” - írja Morvay. „Ha a kiszámíthatatlan gazdasági környezet, valamint az antikapitalista és nyugatellenes retorika miatt megindul a külföldi tőke elvándorlása, akkor fontos lesz, hogy (a kormánynak) legyen eszköze az állami médiumok ellenőrzésére és a magánmédia megfélemlítésére, hogy rajtuk keresztül kimoshassa a választók agyát, és a felelősséget a nehézségekért a mindenféle sötét, a magyar nemzetet gyűlölő erőkre háríthassa, a külföldtől kezdve egészen a hazai, nem nemzeti elemekig” - olvasható a kommentárban. „Mindezzel a Fidesz időt akar nyerni, arra számítva, hogy valami csoda folytán sikerül beindítania egy erős gazdasági növekedést, amely olyannyira megnöveli az állam bevételeit, hogy már nem lesz szükség a takarékosságra, és lesz elég pénz a választók megvételére” - véli a szerző. Aláhúzza: „A probléma azonban az, hogy Magyarországon a gazdasági növekedés legnagyobb gátja éppen a drága és átláthatatlan állam. Ennek megreformálása nélkül minden növekedés szintén csak átmeneti lesz. Ezen a hasznos, de felületes változások, mint például az egykulcsos adó bevezetése - amelyet egyébként Orbán és társai a közelmúltig igazságtalannak minősítettek - semmit sem változtatnak.” „Szlovákia számára ebből a legnagyobb tanulságot talán Robert Fico legutóbbi ötlete jelenti, miszerint az állam a spórolást szintén a bankok külön megadóztatásával kerülje el. Nyilvánvaló, hogy milyen politikai szövetségbe tartozik volt miniszterelnökünk, és ki a tanítómestere. Ez azonban néha fordítva is működik, a nyugdíjrendszer második pillérének megszüntetését Orbán szlovákiai elvtársától leshette el” - záródik a Sme kommentárja.

Sme: A magyar államosítási törvény Zimbabwében sem lenne alkotmányos

2010. október 13. - (mti)

A magyar államosítás napja címmel közölt szerdán kommentárt a Sme című liberális szlovák napilap arról a magyarországi döntésről, hogy katasztrófa esetén a kormány állami felügyelet alá vonhatná az érintett vállalatokat. „A magyar miniszterelnök azzal, amit az ökológiai katasztrófa után művel, megteremti a saját maga által megálmodott kultúrpolitikai forradalom feltételeit” - írja Peter Schutz, a kommentár szerzője, vélhetően az egykori kínai kulturális forradalomra utalva. Schutz kifejti, hogy az ökológiai katasztrófa nagysága vitathatatlan, a felelősségre vonás sehol sem maradhatna el. „Az azonban, amibe Orbán és parlamenti kétharmada belekezdett, nem kisebb katasztrófával fenyeget, mint a kolontári gát átszakadása” - írja Schutz, aki szerint Orbán „kihasználja a tragédiát” és „ugródeszkát épít az általa megálmodott kultúrpolitikai forradalomhoz vezető mérföldes ugráshoz”. A szerző szerint a magáncégek állami felügyelet alá vételéről olyan törvény született a magyar parlamentben, amely „Zimbabwében sem állná ki az alkotmányosság próbáját”. „Így 2011. október 11. a szomszédos Magyarország történelmébe az Államosítás Napjaként vonul be” - olvasható az újságban. A szerző szerint nem kétséges, hogy a MAL Zrt. vezetése és tulajdonosai hibáztak, s felelősségük nagy, de vitathatatlanul nagy a magyar állam felelőssége is. A környezetvédelem és a kockázatos üzemek ellenőrzése ugyanis az állam felelőssége. „Ezt nem lehet elhallgatni” - jegyzi meg Schutz, és hozzáteszi: „Ha igen, akkor csak a mai Magyarországon, ahol Orbán és társai programszerűen éltetik és fokozzák a kapitalistaellenes, vállalkozóellenes hangulatot”. Az újság rámutat: ma már közismert, hogy a gátat az állam két héttel a katasztrófa előtt ellenőrizte, és semmiféle hiányosságot nem állapított meg. „Orbán Viktor egészen szokatlan módon mutogat a vétkesekre, és odadobja őket a lincselni vágyó tömegeknek egy olyan helyzetben, amikor sem ő, sem más nem tudhat semmit a katasztrófa okairól” - zárja kommentárját Peter Schutz.

Ficonak tetszik a Fidesz ötlete - Szlovák bankadót javasol

2010. október 14. - (ecoline.hu)

Az ellenzéki Smer-SD rendkívüli adót vetne ki a bankokra és pénzintézetekre. Robert Fico pártelnök úgy véli, ez jobb megoldás volna, mint a takarékossági csomag, amely szerinte főként a legszegényebbekre ró terheket. A volt kormányfő szerdán közölte, október 18-ig benyújtják javaslatukat, mely a bankok és pénzintézetek nyereségének rendkívüli megadóztatásáról szól majd. Úgy vélte, ezzel a lépéssel lehetne helyettesíteni a tavasszal felállt, új kormány általános drágulást eredményező intézkedéseit - írja a helyi érdekeltségű Bumm.sk. Az ellenzéki pártelnök egyelőre nem pontosította, milyen lenne a - hazai első válságadóra erősen hajazó - rendkívüli adó nagysága, ugyanakkor úgy vélte, ez a lépés közel annyi pluszbevételt hozna, mint amennyit a kormány a tervezett intézkedésektől remél. Fico szerint a kormány által betervezett összeg 80 százaléka befolyna a rendkívüli bankadóból. A Smer egyúttal azt is meg szeretné akadályozni, hogy a bankok a rendkívüli adó terheit az ügyfeleikre hárítsák át.

Lassan lecseng az állampolgársági vita Szlovákiában?

2010. október 14. - (mti)

A szlovák kormánykoalíció állítólag közel került a megegyezéshez a kettős állampolgársággal kapcsolatos kérdésben, de végleges megoldás még nincs. Az Új Szó című pozsonyi lap csütörtöki jelentése szerint a koalíciós pártok képviselői szerdán is tárgyaltak a problémáról. „Mutatkozik egy járható út, de még pontosan meg kell fogalmazni a javaslatot” - mondta a lapnak Pavol Hrušovsky, a Kereszténydemokrata Mozgalom frakcióvezetője. Mikulás Dzurinda külügyminiszter szerint is közel a megegyezés, de a részletekről ő sem akart beszélni. „Nem szívesen mondanék többet, amíg fel nem kerül az i-re a pont. Néha az ördög a részletekben bújik meg” - jelentette ki Dzurinda. Megjegyezte: a következő napokban az egyes minisztériumok szakértői még ellenőrzik a részleteket. A külügyminiszter szerint „civilizálni” fogják a szlovák állampolgársági törvényt. A jelenlegi szabályozás szerint elveszíti szlovák állampolgárságát az, aki más ország állampolgárságát igényli. „A törvény nem lesz diszkriminatív, ebben már megállapodtunk” - mondta az Új Szónak Gál Gábor, a Híd párt parlamenti képviselője. Szerinte ez azt jelenti, hogy a törvényben nem lesznek olyan rendelkezések, amelyek alapján csak a magyar állampolgárságot kérvényezőket sújtaná a jogszabály. „Vagy minden kettős állampolgársággal rendelkezőre vonatkoznak majd, vagy senkire” - magyarázta az elképzeléseket Gál. Nem zárta ki: lehetnek bizonyos kikötések azokkal a személyekkel szemben, akik kettős állampolgársággal rendelkeznek. Megerősítette, hogy pénzbírsággal biztosan nem sújtják a más állampolgárságot kérvényezőket, és természetesen nem fenyeget a szlovák állampolgárság elvesztése sem. A koalíciós tanács hétfői ülése után Iveta Radičová miniszterelnök annyit árult el, hogy elképzelhető: néhány foglalkozás, hivatali poszt betöltése esetében kizáró ok lesz a kettős állampolgárság. A tárgyalásokat és a törvény előkészítését Daniel Lipšic belügyminiszter koordinálja. A koalíciós pártok pénteken is egyeztetnek, Lipšic szerint a jogszabály vitáját már a novemberben kezdődő ülésszakán megkezdheti a parlament. A szlovák állampolgársági törvény módosítása válasz volt arra a magyar lépésre, amellyel megkönnyítették a külföldi magyarok honosítását.

A kettős állampolgárságról tárgyalt a szlovák kormány

2010. október 14. - (bumm.sk / sita)

Tegnap ismét a kettős állampolgárságról szóló ellentörvény módosításáról tárgyaltak a koalíciós pártok képviselői, egyelőre nincs megegyezés, de közeledtek az álláspontok. A Híd képviselője szerint nem fenyeget majd a szlovák állampolgárság elvesztése. Pavol Hrušovský (KDH) megerősítette, szerdán folytatódtak az egyeztetések az állampolgársági törvény módosításáról. A frakcióvezető úgy fogalmazott, hogy rövid időn belül tájékoztatnak, hogyan változik a törvény. A szlovák külügyminiszter Mikuláš Dzurinda (SDKÚ) is azt mondta, nagyon közel vannak a megegyezéshez, amely hozzájárul a helyzet megnyugvásához és civilizált formát ad a szlovák törvénynek. Dzurinda ismét rossznak nevezte a magyar állampolgársági törvényt, amelyet nem áll módjukban megváltoztatni, a szintén rosszul sikerült szlovák választörvényen azonban javítani akarnak. A módosító javaslatot várhatóan november tárgyalja a parlament. A Híd pártot Gál Gábor parlamenti képviselő képviseli a koalíciós egyeztetéseken. A Bumm-nak elmondta, előrelépések történtek a kettős állampolgárság ügyében, azonban hangsúlyozta, egyelőre nincs végleges megegyezés. „A bírságokról már végképp nem esik szó“ - jelentette ki a politikus, utalva arra, hogy a jelenleg hatályos törvény szerint 3319 eurós bírsággal sújtható az, aki nem jelenti be az illetékes hivatalban, hogy a szlovák mellett egy másik állampolgárságot szerzett. Gál elmondta, a törvény nem lesz diszkriminatív, tehát valamennyi kettős állampolgárra ugyanaz vonatkozik majd, nem lesznek olyan rendelkezések, melyek alapján csak a magyar állampolgárokat sújtanák. A magyar állampolgárságot szerzőket nem fogja fenyegetni a szlovák állampolgárság elvesztése sem. A jelenlegi állás szerint úgy tűnik, lesznek bizonyos kikötések, feltételek, amelyek a kettős állampolgárokat érintik, ezek a különböző állami tisztségek betöltésével lesznek kapcsolatosak. Gál hangsúlyozta, amíg nem születik végleges megegyezés, addig semmit nem érnek az eddigi tárgyalások részeredményei.

„Ne lehessen molesztálni az embereket!“

A Híd párt alelnöke a szlovák nyelvtörvény alakításával kapcsolatos elképzeléseikről

2010. október 14. - (Ujvári Flórián - 168ora.hu)

„Gyakorlatilag Szlovákia önállóvá válása, 1993 óta érzékeny téma északi szomszédunknál a nyelvhasználat, ezen belül is az országban élő kisebbségek e téren érvényes jogai és kötelességei. Történtek ugyan előrelépések - például a 20 százaléknál nagyobb lélekszámú nemzetiségi lakosság esetén a kétnyelvű helységnévtáblák megjelenése -, de főleg a korlátozások és a megszorító intézkedések váltottak ki negatív visszhangot az érintettekből. Mi a mai helyzet, és hogyan képzelik el ebből a kibontakozást a magyar és más szlovákiai nemzeti kisebbségek érdekeinek védelmét is felvállaló Híd-Most pártban - erről nyilatkozott lapunknak Pfundtner Edit alelnök, a párt pozsonyi parlamenti képviselője.

- Mennyiben különbözik a ma érvényes szlovákiai nyelvtörvény attól, amit először fogadtak el a Szlovák Köztársaság függetlenné válása után?

- Szigorúbb. Az eredeti nyelvtörvényhez viszonyítva a 2009-ben végrehajtott módosítás olyan területekre is vonatkozott, amelyekben ennek semmi értelme nem volt - erőteljesen beleszólt a magánszférába, ezen felül több megszorító kötelezettséget is bevezetett: például a történelmi emlékművek feliratai vonatkozásában. Ezeken, ha addig nem volt, szlovák nyelvű feliratot is el kellett helyezni még akkor is, ha ezzel az emlékmű jellege, értéke csorbult volna. Ide sorolhatók továbbá az olyan nyelvhasználati előírások, amelyeknek fura értelmezésük lehetett és volt is, így a beteg és az orvos közti párbeszéd, vagy a magyarul egyébként beszélő rendőr és a magyar ajkú polgár közti beszélgetés, hivatali közlés nyelve. Paradox módon a módosítás úgymond puhított is: megengedte például kommersz magyar nyelvű rádiók üzemeltetését. Aminek 15 évvel a frekvenciapiac elosztása után még szimbolikus értéke sem maradt nagyon.

- Milyen okok vagy ürügyek nyomán került sor a legutóbbi változtatásokra?

- A 2009-es Fico-féle törvénymódosítást erőfitogtatásként értelmezem - leegyszerűsítve: ’mi majd megmutatjuk a magyaroknak!’. A jelenleg érvényben lévő nyelvtörvénynek nemcsak tartalmi hibái és hiányosságai vannak, hanem elszomorító a felvezetése is. A törvény beharangozása, felvezetése és a körülötte lévő vita világosan tükrözte a politikai elitek álláspontját, miszerint a törvény nem a szlovák nyelvet védi, hanem a kisebbséget korlátozza, mégpedig elsősorban csak egy kisebbséget, a magyart. Ez volt a törvény talán legártalmasabb felhangja.

- Mely pontokat érzi magára nézve különösen sértőnek a szlovákiai magyarság?

- A magánélettel is összefüggő nyelvhasználati jogok korlátozását a jelen hatályos törvényben, de általában azt a szándékot, amely a magyar nyelvet konyhanyelvvé degradálja, kizavarná a közéletből és idővel a nyilvános használatból is.

- Mennyiben felel meg az igazságnak az a szlovák nacionalista körökben különösen gyakran hangoztatott vád, hogy a magyar többségű régiókban a szlovákság 　nyelvi diszkriminációtól szenved? Hogyan ítéli meg a felvidéki magyarság szlovák nyelvtudásának állapotát?

- Ha nyelvi diszkriminációnak tekintjük azt, hogy két magyar ember beszélgetését egy szlovák ajkú polgártársuk nem érti, akkor akár lehet igaza e felvetésnek, de hát a diszkrimináció nem erről szól. A szlovákiai magyarság szlovák nyelvtudása nagy általánosságban elfogadható, kommunikációra, egymás megértésére alkalmas tudás, érettségizett polgárok esetében akár kimondhatjuk, hogy közérthetően bírják a nyelvet írásban és szóban. De ne feledjük, sokan úgy, mint idegen nyelvet. A szlovákiai magyar értelmiség és a közéletben, közszolgáltatásokban dolgozó emberek nyelvtudása pedig simán felér a szlovák ajkú polgárokéval, sőt néha annál gyakran magasabb szintű.

- Mit javasol a Híd-Most párt vezetése a jelenlegi nyelvtörvénnyel kapcsolatban? Elvetik mindenestől, vagy módosításokkal elfogadhatóvá lehetne tenni? Ha igen, melyek lennének ezek a módosítások? Ha nem, mi az Önök javaslata?

- Mi azt akartuk-akarjuk elérni, hogy az embereket ne lehessen molesztálni, esetleg üldözni nyelvhasználati ügyekben, tehát hogy bizonyos dolgokat a törvény egyáltalán ne szabályozzon, bizonyos esetekben pedig ne lehessen polgárokat büntetni, illetve hátrányos helyzetbe hozni. Ezt a koalíciós módosítás eléri. Tehát a magyar ajkú polgár igenis beszélhet a rendőrrel magyarul - a　közszolgáltatásokban használt nyelvet nem szabályozná a törvény. Maradtak viszont behajtható és büntethető passzusok: az emberi élet, egészség, biztonság és vagyon veszélyeztetése esetében a nyilvános közlendők államnyelven való kötelező feltüntetéséhez koalíciós partnereink ragaszkodtak, ezt elfogadható kompromisszumnak találtuk. Koalíciós partnereink viszont ennek fejében elfogadhatják majd azt is, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény, amely most készül, ne csak megengedje, lehetővé tegye a kisebbségi nyelvhasználatot hivatali eljárásban, hanem azt a közintézmények számára bizonyos feltételekkel kötelezővé is tegye, behajthatóan és büntethetően.

- Mikorra várható, hogy a Radičová-kormány kialakítja a maga törvényjavaslatát, majd a pozsonyi parlament dönt a kérésről?

- Úgynevezett első olvasatba kerül a törvény ebben az ülésszakban, majd jöhet a második olvasat, ott nyílik lehetőség a módosító indítványokra - ezt a következő ülésszakra várjuk. Feltehetően a törvény egészéről még az idén szavazunk a szlovák parlamentben.

____________

Pfundtner Edit, a Híd-Most párt alelnöke Pozsonyban született, szorosan kötődik a városhoz, hiszen itt tanult végig, a Duna utcai magyar gimnáziumban, majd a Comenius Egyetem Jogi Karán. Ennek befejezése után 1997 és 1999 között ügyvédbojtárkodott, majd egy biztosítónál vállalt állást, később ügyvédként működött. Politikai pályáját a Magyar Koalíció Pártjában kezdte, 2003-tól 2009-ig volt az MKP tagja. A pártban előbb járási és kerületi tanácstag, majd az országos elnökség tagja lett. Az idén a Híd párt parlamenti képviselőjévé választották, egy gyermek édesanyja.

A volt szlovák külügyminiszter szerint

szükség van a szlovák-magyar kiegyezésre

2010. október 14. - (mti)

Ján Kubiš volt szlovák külügyminiszter szerint Szlovákiának és Magyarországnak le kellene zárnia a múlt nyitott kérdéseit, esetleg a kilencvenes évek végén elfogadott cseh-német megbékélési nyilatkozat példája alapján. „Erre egyszerűen szükségünk van” - jelentette ki a Lidové noviny című cseh konzervatív napilapnak a diplomata, aki jelenleg az ENSZ genfi gazdasági irodáját vezeti. Kubiš bízik abban, hogy a két új kormány hatalomra kerülése után javulhat a szlovák-magyar viszony. Eddig azonban csak a kapcsolatok „hangulata” változott meg. „Most csend van, amelyet lehet üdvözölni, de lehet akár egy vihar előtti csend is” - jegyezte meg a volt miniszter. Azt állítja, hogy a Fidesz és Orbán Viktor részéről eddig „apró változás sem történt” a kedvező irányba, s ezért „kissé borúlátó vagyok”. A diplomata nem gondolja, hogy a magyar állampolgársági törvény módosítása, amely félmillió szlovákiai magyarnak is lehetővé teszi a magyar állampolgárság megszerzését, veszélyeztethetné Szlovákia területi egységét és államiságát, de „a 19. századtól bűzlik”. Hozzátette: a nacionalizmus sok rosszat okozott a 20. században is. „Ugyanakkor úgy vélem, hogy Magyarországgal együtt igyekeznünk kellene lezárni a múlt nyílt, olykor tragikus kérdéseit, s kihasználni azt a helyzetet, hogy a magyar oldalon valóban erős partnerünk van, aki - ha akarja - alapvető lépéseket engedhet meg magának” - fejtette ki Kubiš. „Szlovák oldalon ehhez meg kellene találnunk a bátorságot, és ihletet meríthetnénk a kilencvenes évek végén kiadott cseh-német nyilatkozatból. Erre egyszerűen szükségünk van” - szögezte le a diplomata, aki egy nemzetközi vitafórumon vesz részt Prágában. Egy kérdésre válaszolva Kubiš az Iveta Radičová vezette szlovák kormány nagy diplomáciai hibájának minősítette, hogy Pozsony elutasította Görögország megsegítését.

Szlovák mentőcsoport Ajkán: „Ilyen katasztrófával még nem találkoztunk“

2010. október 8. - (mti)

Több mint 250 tagú mentőcsoport indul szombaton reggel Szlovákiából Ajkára, hogy a vörösiszap sújtotta területeken segítsenek nyújtsanak a magyar félnek - közölte pénteken a szlovákiai média. „A Magyar Köztársaság hivatalos képviselőivel történt egyeztetés alapján tagjaink szombaton reggel Ajkára, az ökológiai katasztrófa helyszínére utaznak, hogy segítsenek” - jelentette be Ján Culka, a Bősön (Gabčíkovo) működő segélyszolgálat igazgatója. „Az önkéntes tűzoltószervezet 250 tagjáról van szó, akik bekapcsolódnak a mentési munkákba. Fizikai munkát fognak végezni egész nap. Rajtuk kívül egy 25 tagú mentőcsoport is utazik, amelynek tagjai pedig a térség fertőtlenítésében vesznek részt. Ez utóbbiak addig maradnak, amíg szükség lesz rájuk” - fejtette ki Culka. „Nem lesz könnyű a munka. A világ szinte minden táján dolgoztunk már, de ilyen katasztrófával még nem találkoztunk” - jegyezte meg az igazgató. Néhány szlovákiai mentő már a hét közepétől a katasztrófa sújtotta területen dolgozik. Szlovákiában több helyen gyűjtést is indítottak a vörösiszap sújtotta települések megsegítésére.

Jön a Bécs-Pozsony-Budapest Szupermaraton

2010. október 8. - (OrientPress)

21. alkalommal kerül sor a Bécs- Pozsony-Budapest Szupermaratonra, amely három országon és 44 településen halad majd keresztül október 19. és 23. között. Az idei az ötödik olyan verseny, amelybe Szlovákia is bekapcsolódik, s 10-12 országból közel 800 résztvevőre számítanak. A 320 km össztávú viadal zárónapjához Budakesziről nemzetközi félmaraton is kapcsolódik. 21. A Jászai Mari térről csatlakozó futást szerveznek, amelynek nevezési díja egységesen és képletesen 1956 forint lesz. Az így összegyűlt pénzt a kormány, amely idén először csatlakozott a Szupermaraton szervezéséhez, a vörösiszap-katasztrófa sújtotta települések lakóinak ajánlja fel - jelentette be Nagy Anna kormányszóvivői a sportesemény szervezőivel tartott sajtótájékoztatón. A Szupermaraton nem a versenyről, hanem az összefogásról szól az idén: politikusok, közéleti személyiségek, gyermekek, kerekes-székesek futhatnak együtt egy nemes cél érdekében. Az elmúlt évek sikereire alapozva a V4 országok, valamint az EU Duna Stratégiája sportbeli együttműködése keretében Androulla Vassiliou, az Európai Unió biztosa, a három ország külügyminisztere Michael Spindelegger úr, Mikulas Dzurinda úr, Martonyi János úr és további neves osztrák, szlovák és magyar közéleti személyiségek védnökségével 2010. október 19-23. között rendezik meg a 21. Bécs-Pozsony-Budapest Szupermaraton Sport-, Kulturális és Idegenforgalmi fesztivált. A Merkapt Maraton Team SE, mint a Nagy Sportágválasztó szervezője és az országos mozgalom elindítója is bekapcsolódott a 21. Bécs-Pozsony-Budapest Szupermaraton szervezésébe. A verseny Ausztriában, Szlovákiában és Magyarországon, Bécsen, Pozsonyon és Budapesten keresztül haladó 320 kilométeres szakaszának öt napján egyéni és váltó futóversenyben, a kerékpáros túrán és görkorcsolyával 10-12 országból kb. 800 versenyző részvétele várható. Egyéni versenyben 10 országból körülbelül 40 futó jelezte részvételét, a magyarokon kívül Szerbiából, Romániából, Ausztriából, Macedóniából, Norvégiából, Lengyelországból, Németországból, Oroszországból és Bulgáriából. Nevezett Elena Sidorenkova orosz futónő, aki egyszer megnyerte a női egyéni versenyt. A magyar férfi versenyzők, a hatszoros győztes Bogár Jánossal az élen veszik fel a versenyt a nemzetközi mezőnnyel. A csapatversenyben osztrák, szlovák, német, román és szerb váltók hívják versenyre a magyar atlétákat. Jelentős létszámban indulnak osztrák, szlovák és magyar katona, rendőrségi, és tűzoltó csapatok. Évek óta rendszeres résztvevők, és idén is indulnak a kajak-kenu sport kiválóságai, Horváth Csaba (olimpiai bajnok kenus), Kozmann György (olimpiai bronzérmes kenus), Vajda Attila (olimpiai bajnok kenus), Csabai Edvin (tizenhétszeres világbajnok maratoni kenus) és Belicza Béla (világbajnok kenus). A kerékpáros túrán továbbra is részt vesznek a tandemes látássérült sportolók, illetve jelentkezett két indiai család is, akik szeretnék kerékpáron végig kísérni a Szupermaratont. A Szupermaraton október 23-ai befutója kapcsolódik az 1956-os magyar forradalom és szabadságharcra emlékező nemzeti ünnepünk rendezvényeihez: Budakesziről Nemzetközi Félmaraton, illetve a Jászai Mari térről neves közéleti személyiségek, sportolók, művészek részvételével iskolás fiatalok futása csatlakozik a Szupermaraton mezőnyéhez. A rendezvényhez 2008 óta Kolonics Emlékfutam is kapcsolódik, ennek keretében a 21 kilométeres félmaratoni távot a „szupermaratonos kenus különítmény” mellett, Storcz Botond, Kammerer Zoltán, Marosi Ádám, Vereckei Ákos is teljesíti. Az emlékfutáshoz a 21 kilométeres táv elején, de akár a 3 kilométeres végső befutó szakaszon is lehet csatlakozni. Az elmúlt évi sikeres kezdeményezését folytatva továbbra is megszervezésre kerül a magyar megyei elnökök váltója, akik a megyehatárok között kerékpáron kísérik a rendezvényt, és a településeken csatlakoznak hozzájuk a helyi polgármesterek. A rendezvény jó lehetőséget biztosít a vezetők és a lakosság közötti közvetlen kapcsolatok erősítésére és a Szupermaraton népszerűsítésének fokozására. A rendezvény immár három fővárost köt össze, két országhatáron, két osztrák tartományon, két szlovák és három magyarországi megyén, Ausztriában 18, Szlovákiában 9, Magyarországon 17 településen halad keresztül. Az országok közötti harmonikus viszony talán így jöhet létre legkönnyebben: emberi kapcsolatokkal, sportteljesítménnyel, közös célokkal. A kontintes számos országából érkező versenyzők révén a rendezvény európai eseménnyé vált, és szimbolikusan egy határok nélküli Európát jelképez -áll az eseményről tájékoztató kommünikében.

A magyar-szlovák delegáció békés együttműködése

2010. október 7. - (mti)

„Bizalomerősítő” jellegű találkozót tartott Strasbourgban az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének ülésszakán tartózkodó magyar és szlovák küldöttség - közölte csütörtökön a magyar ET-delegáció. A Braun Márton fideszes országgyűlési képviselő által vezetett magyar és a Pavol Kubovic képviselő vezette szlovák küldöttség az ET-hez akkreditált strasbourgi magyar képviseleten folytatott megbeszélést, a közlemény szerint nagyon baráti légkörben. A magyar és a szlovák politikus által közösen aláírt tájékoztatás szerint a találkozót a két országban lezajlott parlamenti választások kimenetele tette lehetővé. Megállapodtak abban, hogy a két nemzeti ET-delegáció a jövőben együtt fog működni különböző, „közös érdeklődésre számot tartó” területeken. Az idei parlamenti választások nyomán mindkét országban jobbközép irányzatú kormányzat alakult.

Kollai István a pozsonyi MKKI élén

2010. október 6. - (Felvidék Ma)

Október elsejétől igazgatóhelyettesi megbízással Kollai István, Szlovákiával foglalkozó magyar történész vezeti a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetét Pozsonyban. A történész a szlovák szakmai nyilvánosság előtt nem ismeretlen. Liberális és konzervatív politikai tanácskozásokon, nyilvános sajtóbeszélgetéseken többször is részt vett. Legutóbb a trianoni szerződés megkötésének 90. évfordulója alkalmából a Týždeň hetilap nyilvános szakmai sajtóbeszélgetésén a Terra Recognita Alapítvány képviseletében vitázott szlovák kollégáival és politikusokkal a Trianon-értelmezés különbségeiről és a szlovák-magyar kiegyezés lehetőségeiről. Emlékezetes számunkra az is, hogy a Magyar Írószövetségben ő köszöntötte Kiss Gy. Csabát, szeretett tanárát születésnapja alkalmából. Új tisztségében feltehetőleg módja lesz ennek a szakmai-politikai párbeszédnek a folytatásához terepet biztosítani.

Magyar-szlovák közös munkaügyi program az északi térségben

2010. október 6. - (mti)

Határon átnyúló munkaügyi információs rendszert épített ki egy uniós pályázat segítségével az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ és a Kassai Munkaügyi Szociális és Családügyi Hivatal. A projekt révén egyre több magyarországi dolgozó jelenhet meg szlovákiai munkahelyeken, és viszont - erre irányul a Magyar-Szlovák Nemzetközi Foglalkoztatási Paktum. amelyet kedden írtak alá Sátoraljaújhelyen. A most kiépített információs rendszer egy 12 hónapig tartó program eredményeként jött létre. A határ mindkét oldalán munkaerőpiaci adatbázist és információs pontokat alakítottak ki, felmérték a foglalkoztatási- és a fejlesztési lehetőségeket, valamint a projekt lehetőséget adott a helyi és regionális pénzügyi források felkutatására is - mondta Tárnok Andrea programvezető. Az előkészítő munka eredményeként harmincegy, a magyar és a szlovák gazdasági-társadalmi élet számos területét képviselő szervezetek - munkáltatók, kamarák, civil szervezetek, felnőtt- és szakképző intézmények, önkormányzatok, munkaügyi szervezetek - képviselői írták alá a partnerség dokumentumát Sátoraljaújhelyen. Ennek köszönhetően az eddigieknél pontosabb helyzetkép alakítható ki Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Kassa járás, Rozsnyó járás és Tőketerebes járás határ menti területeinek foglalkoztatási nehézségeiről, összehangolhatóbbá válnak a térség munkaerőpiaca szereplőinek gazdasági és humánerőforrás fejlesztési elképzelései, céljai is.

Mikszáth Kálmánra emlékeznek Szklabonyán és Horpácson

2010. október 9. - (mti)

A száz éve elhunyt Mikszáth Kálmánra emlékeznek szombaton a szlovákiai Szklabonyán és a Nógrád megyei Horpácson, az eseményen bejárják az emlékhelyeket és könyvbemutatókra is sor kerül. Az író szülőfalujában, a Szlovákiához tartozó Szklabonyán, a Mikszáth-házban kezdődik a megemlékezés - mondta Engli Zsófia, a szervező balassagyarmati Palóc Múzeum munkatársa. Jarábik Gabriella, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatója és Marta Kálovcová, Szklabonya polgármestere fogadja a vendégeket. Agócs Gergely népzenész műsora után az érdeklődők Bohm András lektor vezetésével tesznek sétát a szklabonyai emlékhelyek körül. Az 1847-ben született íróra Praznovszky Mihály irodalomtörténész emlékezik. Szklabonyán és a délutáni programon is ünnepi köszöntőt mond Vladimír Manka, a besztercebányai, valamint Becsó Zsolt, a Nógrád megyei önkormányzat elnöke. A horpácsi Mikszáth Kálmán Emlékházban irodalmi műsoron idézik meg a jó palócokat és a tót atyafiakat, itt Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke emlékezik az íróra, akadémikusra. Bemutatják a Mikszáth Kálmán Társaság legújabb, 12 interjú Mikszáth Kálmánnal című kötetét, Praznovszky Mihály Utazás Mikszáthtal Palócországban, valamint Hausel Sándor Mikszáth kora című könyvét. Megemlékeznek Csohány Kálmán pásztói születésű Munkácsy-díjas grafikusművészről is, az özvegyével folytatott beszélgetés után az Elhagyott szárnyak - Csohány Kálmán művészete című filmet vetítik le. Mikszáth Kálmán szklabonyai szülőházát 1968-ban lebontották, de a Magyar Kultúra Múzeuma emlékházat működtet abban az épületben, amelyben gyermekkorát töltötte. Az író Horpácson 1904-ben vásárolta meg a 420 holdas birtokot, amelyre a földszintes kúria mellé új kastélyt építtetett. Mikszáth Kálmán választott otthona 1954-től működik múzeumként.

Arc Poetica fesztivál nyolcadszor

2010. október 9. - (litera.hu)

Pozsonyban nyolcadik éve rendezik meg az Ars Poetica nevű nemzetközi költészeti fesztivált, amely nemcsak Szlovákia legjelentősebb ilyen jellegű rendezvénye, európai mércével mérve is fontos kezdeményezés. Október 6-ától négy napon át zajlanak az események, az eddigi tapasztalatok alapján a szervezők már a kezdetekkor legalább kétezer nézőre számítottak. Ebbe már beleszámolták a különböző helyszíneken vetített kísérleti és művészfilmek nézőit, valamint a kreatív workshopok, szakmai előadások és kerekasztal-beszélgetések résztvevőit is. Bár a költészet rétegműfajnak számít, tavaly mégis a felolvasások iránt érdeklődtek legtöbben, a terem sokszor kicsinek bizonyult. Évente átlagosan harminc költő érkezik Pozsonyba a világ minden tájáról, akik anyanyelvükön olvasnak fel, majd pedig ismert szlovák színészek tolmácsolásában hallhatja a közönség a versek szlovák fordításait. A magyarországi résztvevőket a szervezők évről évre a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének munkatársaival közösen választják ki. Csütörtök este az egyik legjelentősebb kortárs magyar költő, Borbély Szilárd olvasta fel verseit Sznf-téri A4 kulturális központban 7 órától, kínai, olasz, izlandi és amerikai költők társaságában. Pénteken ugyanott hazai színekben a szlovákiai magyar Juhász R. József költő és performer lépett színpadra. Az Ars Poetica fesztiválon igényes koncertek és filmvetítések színesítik a programot, a fesztivál a nyitottságot, a művészetek szabad társításának lehetőségeit demonstrálva. Október 6-án 17 órától Fliegauf Benedek Tejút című filmjét tekinthették meg az érdeklődők, szombat este 20 órától pedig Tóth Evelin énekesnő és együttesének koncertjére várják a közönséget a szervezők. Tóth Evelin klasszikus zenei hangszeres és énektanulmányai után alaposan elsajátított több egzotikus (dél-indiai, afrikai, szefárd) énektechnikát. Azóta olyan saját stílust alakított ki, melynek lényege a test egyfajta hangszerként való improvizatív használata, ahol a különböző technikák együtt szolgálják a hang szabadságát, növelik ábrázoló képességét. Különleges, senkihez nem hasonlítható hangjának, erőteljes színpadi jelenlétének és kitűnő színészi képességeinek köszönhetően rengeteg lemez- és koncertfelkérést kap. Az Ars Poetica fesztivál fennállása óta 38 országból mintegy 180 elismert kortárs költőnek nyújtott bemutatkozási lehetőséget Pozsonyban. A vendégek verseiből minden évben kétnyelvű antológia jelenik meg, amelyet már a fesztivál rendezvényein kézbe vehetnek az érdeklődők. Bővebb információkat az Ars Poetica honlapján találnak az érdeklődők:

http://www.arspoetica.sk/2010

Tovább dübörög a szlovák ipar

2010. október 8. - (mti)

Szlovákiában a vártnál jelentősebben, 16,3 százalékkal nőtt az augusztusi ipari termelés éves szinten az ország statisztikai hivatalának pénteken közölt adata szerint. A szakértők szerényebb, 12,5 százalékos bővülést vártak. Augusztusban már a tizedik egymást követő hónapban bővült a szlovák ipari termelés, amelynek a növekedése nagyobb, 16,8 százalék volt júliusban. Az ipari termelésen belül a feldolgozóipar növekedése 14,7 százalékra lassult a júliusi 21,5 százalékról. A feldolgozóiparon belül az autóipari termelés növekedése 24,2 százalékra csökkent a júliusi 48,1 százalékról. Az augusztusi ipari termelés havi szintű növekedése 2,2 százalék volt Szlovákiában.

Több pénz jut a kisebbségre (Szlovákiában)

2010. október 4. - (mti)

Várhatóan félmillió euróval több jut jövőre a kisebbségi kultúrák támogatására Szlovákiában, mint idén. A pályázati felhívásokkal meg kell várni a hatásköri törvény módosítását, de legkésőbb év végéig ki akarják írni azokat - olvasható az Új Szó című pozsonyi lap hétfői számában. Az újság szerint az emberi jogokért és kisebbségi ügyekért felelős miniszterelnök-helyettesi hivatal számára mintegy 2,6 millió eurót irányoz elő a jövő évi állami költségvetés. Ezt egészítik ki különböző célzott támogatások, mintegy 300 ezer euró jut a rasszizmus, az idegengyűlölet elleni programokra. A kulturális tárca hatásköréből ide kerül a kisebbségi támogatási program, az idei 3,5 millió eurós keret jövőre magasabb lesz. „Legalább 4 millió euró jut majd a pályázatokra, a programok megvalósítására” - mondta a lapnak Rudolf Chmel (Híd) kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: „Persze ez nem olyan sok, lehetne több is, de most minden minisztériumnak takarékoskodnia kell. Meg kell elégednünk azzal, hogy az összeg valamivel több lesz, mint az idei évben.” Idén a hatásköri törvény módosítása után a kisebbségi kulturális támogatási program mellett az Ifjú Szívek Magyar Táncegyüttes kerül át a kulturális tárcától Chmel hatáskörébe, a többi kisebbségi kulturális intézmény (például a révkomáromi Jókai Színház, a kassai Thália Színház) várhatóan jövőre. „Erről később születik döntés. A színházak szeretnék ezt, de a folyamat bonyolultabb. Annak idején kulturális miniszterként még úgy gondoltam, hogy regionális szinten, a megyék és a városok jobban gondjukat viselik, de ez nem mindenhol történt így” - mondta Chmel. A pályázatok kiírásával meg kell várni a hatásköri törvény módosítását, mivel a kisebbségi támogatások kiosztása most még a kulturális minisztérium hatáskörébe tartozik. A tervezet hamarosan a parlament elé kerül, legkorábban december elsején léphet életbe. „A pályázati felhívásokat legkésőbb december végéig szeretnénk nyilvánosságra hozni, de kérjük az érintett szervezeteket, hogy már most készítsék elő pályázataikat a gyors lebonyolítás érdekében” - mondta a miniszterelnök-helyettes. Az Új Szóban közölt kimutatás szerint 2006-ban, Mikulás Dzurinda második kormányának utolsó évében, amikor a Magyar Koalíció Pártja is tagja volt a kabinetnek, a kisebbségek 5,31 millió eurós támogatást kaptak Szlovákiában.

Magyarok magyarok ellen a szlovák önkormányzati választásokon

2010. október 12. - (mti)

Magyarok magyarokkal fognak megküzdeni a polgármesteri és képviselői mandátumokért számos szlovákiai településen a november végi önkormányzati választásokon. Az eddig nyilvánosságra került jelöltlistákból kitűnik, hogy a koalíciós magyar-szlovák Híd pártnak 499 polgármesterjelöltje van, míg az ellenzéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) 287. Mindkét párt elsősorban a jórészt magyarok lakta felvidéki településeken van jelen, bár a Híd az ország északi vidékein élő szlovákok megszólítására is törekszik. A Híd képviselőjelöltjeinek száma 2880, míg az MKP-é 2634. Szlovákiában mintegy félezer településen van jelentősebb magyar lakosság. Dunaszerdahelyen és Révkomáromban, az arányokat tekintve legnépesebb magyar lakossággal rendelkező két felvidéki városban önállóan indul a Híd és az MKP. A rendelkezésre álló adatok szerint Dunaszerdahelyen három, Révkomáromban négy polgármesterjelölt van. Az Új Szó című pozsonyi napilap értesülése szerint a két pártnak alig van közös jelöltje, a nagyobb települések közül csak Füleken és Ipolyságon nem oszlanak meg a magyar szavazatok. A helyi koalíciók nagyon tarkák, az MKP inkább a jobbközép pártok, a Híd pedig inkább az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) jelöltjeit támogatja. Füleken a visszavonuló Agócs József helyére a szintén Híd-párti Estefán László pályázik, s az MKP helyi alapszervezete a magyar szavazatok egységesítését választva mögé állt. A közös polgármesterjelölt ellenére azonban a képviselőjelöltek listája itt sem közös. Ipolyságon mindkét párt a függetlenként induló Lőwy Jánost támogatja. A helyi szervezetek maguk döntik el, kit támogatnak, a legtöbb városban a Híd és az MKP inkább szemben áll egymással. A kelet-szlovákiai Bodrogközben öt kisebb településen van MKP-Híd koalíció a polgármester választáson. Ezeken a településeken mindkét párt fontosnak tartja az együttműködést, a pozsonyi központ ebbe nem szólt bele. „Az MKP és a Híd együttműködése mindenütt növelheti a magyarok esélyeit” - mondta az MTI tudósítójának Grigorij Meseznikov szlovák politológus. Szlovákiában november 27-én kerül sor az önkormányzati választásokra.

2321 kisebbségi önkormányzat alakul

2010. október 4. - (mti)

1592 településen 2321 helyi kisebbségi önkormányzatot választottak vasárnap. A legtöbb megválasztott képviselője a cigány kisebbségnek lesz, majd létszámban a német, a horvát és a szlovák kisebbség következik. Összesen 13 kisebbség indított jelöltet a választáson. A cigány kisebbség hozhat létre saját önkormányzatot a legtöbb helyen, országszerte összesen 1248 helyen képviseltethetik magukat. A legtöbb mandátumot, 2288-at a Lungo Drom szerezte, amit 775-tel az MCF Fórum, 708-cal a Roma Polgári Tömörülés, 681-gyel a Roma Polgárjogi Mozgalom és 677-tel a Cigány Szervezetek Országos Szövetsége követ. Német kisebbségi önkormányzat 424 településen lesz. A legtöbb mandátumot a Baranyai Németek szerezték meg, ez 451, 268-at pedig a Veszprém Megyei Német Közösség kapott. A horvátoknak 127 helyen lehet kisebbségi önkormányzatuk, a Magyarországi Horvátok Szövetségének jelöltjei 356 mandátumot szereztek meg, míg a Gradiscei Horvátok Egyesületének 84 képviselője lesz. 122 településen lesz a továbbiakban szlovák kisebbségi önkormányzat. A Szlovák Unió 234 mandátumot szerzett, a Dél-Alföldi Szlovákok Szervezete, a Magyarországi Szlovákok Szövetsége és a Pilisi Szlovákok 217-217 mandátumot szereztek. A ruszin kisebbségnek 75, a románnak 71, a lengyelnek 49, a szerbnek 48, a bolgárnak 41, az örményeknek 39, a görögnek 37, az ukránnak 23, a szlovénnek pedig 11 helyen lesz önkormányzata az országban.

Huszonegy kisebbségi választás marad el

2010. október 2. - (mti)

Huszonegy kisebbségi választás marad el vasárnap, mert a jelölőszervezetek nem jelentettek be elegendő számú jelöltet a választás megtartásához, illetve mert a bejelentett jelöltek időközben visszaléptek - derül ki az Országos Választási Iroda (OVI) szombati adataiból. A kisebbségi választást akkor tűzte ki a helyi választási bizottság augusztus elejéig, ha a kisebbségi választói jegyzékben a választás kitűzésének napján legalább 30 választópolgár szerepelt. A települési kisebbségi választáson független jelöltek nem indulhatnak, kizárólag jelölőszervezetek állíthatnak jelöltet, a jelölteket a helyi választási bizottságoknál szeptember 3-án 16 óráig lehetett bejelenteni. A választás megtartásának feltétele, hogy legalább négy jelölt induljon; ha nincs jelölt vagy a jelöltek száma négynél kevesebb, a választás elmarad és már csak a következő általános választáskor van mód települési kisebbségi önkormányzati választás megtartására. A jelöltállítás lezárultakor, szeptember elején még úgy tűnt, 12 választást nem lehet megtartani, mert a jelölőszervezetek nem állítottak elegendő jelöltet. Akkor még úgy látszott, négy szlovák kisebbségi választás marad el: a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Martonyi, Szendrő, Szendrőlád és Szinpetri településen nem sikerült elég jelöltet állítani. A szeptember elejei adatok szerint három kisebbségi választás marad el a cigány kisebbségnél: a cigány kisebbség esetében a Pest megyei Tóalmás, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Győrtelek és Tiszakerecseny településen nem sikerült legalább négy jelöltet állítani. Szeptember elején még úgy tűnt, két választás marad el a német kisebbségnél: Baranyában Oroszló, Fejér megyében Bicske marad kisebbségi önkormányzat nélkül. Két választás elmaradása volt nyilvánvaló a szlovén kisebbségnél is, mindkettő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: Miskolcon és Szalonnán, egy választás elmaradása pedig a horvátoknál: szintén Borsodban, Abaújszántón. Az OVI szombati adatai szerint a jelöltek kiesése miatt elmarad még a bolgár kisebbségi választás a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kisújszálláson. A cigány kisebbségnél a már említett hármon kívül további nyolc választás marad el a jelöltek kiesése miatt: Bács-Kiskunban Madaras és Öregcsertő, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Gadna és Izsófalva, Győr-Moson-Sopronban Győrság és Iván, Somogy megyében Mesztegnyő településeken, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig a már tudott két településen túl mellett Nagyszekeresen sincs elég jelölt. Ez tehát azt jelenti, hogy 21 településen - bár kiírták a választást - megfelelő számú jelölt hiányában nem lesz kisebbségi választás vasárnap. Vasárnap tehát a 13 kisebbség összesen 2.321 kisebbségi választást tarthat meg.

Megnyíltak a szavazókörök

2010. október 3. - (mti)

Ma reggel hat órakor megnyíltak a szavazókörök. Este 7 óráig 8,2 millió választó dönthet arról az ország csaknem 3.200 településén, kik képviseljék érdekeiket az elkövetkező négy évben az önkormányzatokban. A rendszerváltozás óta hatodik alkalommal tartanak Magyarországon helyhatósági választásokat. A választók főpolgármesterre, polgármesterre, megyei önkormányzati, települési képviselő-testületi, illetve kisebbségi önkormányzati képviselőkre szavazhatnak. A választás egyfordulós, és az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja. Mivel nincs eredményességi küszöb, akár egyetlen szavazattal is polgármesterek vagy képviselők lehetnek a jelöltek. Majd minden második településen, összesen 1.592 helyen tartanak az önkormányzati választással egy időben kisebbségi választást is, de szavazni csak a kijelölt szavazókörben lehet. A kisebbségi választói névjegyzékben szereplők száma több mint kétszázezer, közülük 15.589-en indulnak jelöltként, de a visszalépések miatt ez a szám is csökkenhet még a szavazás napján is. Az Országos Választási Iroda (OVI) összesítése szerint négy főpolgármester-jelölt és 8.773 polgármesterjelölt indul a választáson, továbbá 57.323-an indulnak települési önkormányzati jelöltként. A mintegy 9 ezer polgármesterjelölt 3.176 polgármesteri helyért száll versenybe, a 424 megyei, illetve fővárosi közgyűlési mandátumért pedig 2.229-en indulnak, 76 listán. A jelöltek száma a nyilvántartásba vételük, szeptember eleje óta csökken a visszalépések, elhalálozások miatt, így ezek a számok még a szavazás napján is változhatnak. Az önkormányzati választásra 691 jelölőszervezetet vettek nyilvántartásba az országban, közülük 406 tudott jelöltet állítani. Összesen 7.500 igazolást adtak ki a választási irodák vezetői azoknak, akik nem a lakóhelyükön, hanem a bejelentett tartózkodási helyükön kívánnak voksolni. A vasárnapi voksolásra - a tartalékkal együtt számolva - összesen 30 millió szavazólapot nyomtattak. A szavazók a jelölt (megyei közgyűlés választása esetén a jelölőszervezet) neve melletti körbe tollal írt + vagy x jellel adhatnak le érvényes szavazatot. A választópolgárok észrevételeikkel, panaszaikkal, az esetleges választási szabálytalanság gyanújával a helyi választási bizottsághoz fordulhatnak. Az Országos Választási Iroda (OVI) vasárnap napközben hat alkalommal ad tájékoztatást a részvételről: 7, 9, 11, 13, 15 és 17:30 órakor, a részvételi adatok az iroda internetes tájékoztató oldalán, a www.valasztas.hu-n „szavazóköri mélységig” elérhetőek lesznek. Várhatóan vasárnap 22 óra körül már magas (csaknem 99 százalékos) lesz az adatok feldolgozottsága, akkor tart majd sajtótájékoztatót az önkormányzati választás előzetes eredményeiről az OVI.

Két, három vagy négy szavazólapot kapnak a választók

2010. október 3. - (mti)

A választópolgárok attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, tízezernél nagyobb, vagy annál kisebb lélekszámú településeken voksolnak, két, három vagy négy szavazólapon adhatják le szavazataikat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán. A választáson szavazni csak személyesen lehet, a személyazonosság és a lakcím igazolásával, vasárnap reggel 6 és este 7 óra között. A voksolás titkos. Két szavazólapot kapnak a megyei jogú városban élők, ők a polgármesterre és a képviselő-testület tagjaira szavazhatnak. Három szavazólapot kapnak a tízezernél kevesebb, illetve annál több lakosú településeken élők: ők a polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett szavazhatnak a megyei közgyűlés pártjaira is. A fővárosban élők négy szavazólapot vehetnek majd kézbe vasárnap: a kerületi képviselő-testület és a polgármester mellett a Fővárosi Közgyűlés pártjaira és a főpolgármester személyére szavazhatnak. Főpolgármester illetve polgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, függetlenül attól, a választásra jogosultak közül mennyien mentek el szavazni. Szavazategyenlőség esetén azonban időközi választást kell tartani. A tízezer lakosnál kisebb településeken úgynevezett egyéni listán osztják ki a mandátumokat: valamennyi jelölt szerepel a szavazólapon, és a választónak annyi szavazata van (vagyis annyi jelöltre szavazhat), ahány fős a település képviselő-testülete. Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot. A tízezer lakosnál nagyobb településeken vegyes választási rendszerben - egyéni választókerületben és kompenzációs listán - osztják ki a mandátumokat: a választó csak az egyéni választókerületi jelöltre szavaz (és az lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta a választókerületében). A kompenzációs mandátumokat az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményező, úgynevezett töredékszavazatok alapján, arányosan osztják szét a jelölőszervezetek között. A Fővárosi Közgyűlés tagjaira a választók fővárosi listán szavaznak: a választópolgár a szavazólapon szereplő listák közül egyet választhat, a mandátumokat a megszerzett szavazatok arányában osztják szét a jelölőszervezetek között. A megyei közgyűlés tagjait megyei listán választják, hasonló módon.

Etnobizniszt emlegetnek a román kisebbségi választásokon

2010. szeptember 29. - (mti)

A gyulai székhelyű Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége (MRKSZ) több ügyészségen is feljelentett nyolc olyan képviselő-jelöltet, akik románként indulnak a kisebbségi önkormányzati választásokon, jóllehet korábban magukat cigánynak vallották - közölte a szövetség elnökségi tagja sajtótájékoztatón szerdán, Gyulán. Több Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen azt észlelték, hogy olyanok jelöltették magukat a román kisebbségi listán, akik saját nyilatkozatuk szerint korábban nem voltak más kisebbség képviselői - mondta Jova Éva. Az országos választási iroda honlapjának tanúsága szerint viszont közöttük többen még jelenleg is „szolgálatban lévő” roma kisebbségi önkormányzati képviselők, sőt olyan is van, aki a helyi cigány közösség vezetője. Hasonló esetek fordultak elő Békés, Baranya és Szabolcs-Szatmár-Bereg, sőt még Győr-Moson-Sopron megyékben és a fővárosban is, amit Jova Éva egyértelműen az etnobiznisznek tulajdonít. Az általa készített kimutatás szerint az utóbbi idősszakban sorra alakulnak olyan településeken is jelölő szervezetek, illetve október 3-a után kisebbségi önkormányzatok, ahol „objektíve bizonyíthatóan nincs román közösség”. Mint mondta, a legutóbbi választásokon összesen 46 településen, budapesti kerületben alakult meg román kisebbségi önkormányzat, a mostani választások után pedig már akár 72-ben is. Az etnobizniszre utalva bemutatott egy táblázatot, amely a román kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását mutatja 2008-ban. Ennek alapján a magyarországi összes román kisebbségi önkormányzat 103 millió forinttal gazdálkodhatott, amelyből 58 millió forint a fővárosi kerületekben, és a Pest megyében működő önkormányzatok kaptak. Jova Éva a 15 kerületi és a fővárosi elnök közül mindössze háromról állapította meg, hogy „valóban román tevékenységet végeznek és csak hazai román származású személyekből állnak” a kisebbségi önkormányzatok. A MRKSZ ezért petíciót juttatott el a napokban a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek, a kisebbségi ombudsmannak, a parlamenti pártoknak és az országgyűlés illetékes szakbizottságának. De hasonló tiltakozó levelet írtak Románia államelnökének és a szomszédos ország kisebbségi ügyekben érintett szerveinek. „Nem nézzük tovább tétlenül, hogy a hazai román kisebbség önkormányzati autonómiáját olyan súlyos támadások érik, mint az úgynevezett etnobiznisz, amely közösség romboló erejével egyre jobban ellehetetleníti közösségi jogaink gyakorlását, veszélybe sodorja intézményeinket, erodálja etnikai identitásunkat” - írták. A levél fogalmazói szerint „Az aktuális kisebbségi önkormányzati választás során kialakult anomáliák kérdésessé teszik a kisebbség önkormányzati rendszer legitimitását, mely veszélybe sodorja az olyan nagyon áhított kisebbségi kulturális autonómia megvalósulását”. A kialakult helyzetről egyébként két hete személyesen is tájékoztatták a román köztársasági elnököt, sőt Jova Éva úgy értesült, hogy még ezen a napon Bukarestben tárgyal egymással a kisebbségi választásokról és a hazai román sajtó finanszírozásáról a román szenátus külügyi bizottságának az elnöke Magyarország bukaresti nagykövetével.

Megjöttek a portugálok!

2010. október 3. - (index.hu)

Miközben tönkre nyerheti magát a Fidesz az önkormányzati választáson, a román kisebbséggel az is előfordulhat, hogy saját kisebbségi önkormányzatában kisebbségben marad. Virágzik az etnobiznisz hála a teljesen rossz magyar választási rendszernek. Egy bukaresti tévéstáb képében felkutattuk a hazai románság és álrománság képviselőit. - Videó:

http://index.hu/video/2010/10/02/megjottek_a_portugalok

Álukrán jelöltek is indulnak?

2010. szeptember 30. - (FigyelőNet.hu)

A kiírt 23 ukrán helyi kisebbségi választásból kilencet nem szabadna megtartani, mert a jelöltek és a választói névjegyzékbe feliratkozottak nem ukránok - mondta a Magyar Nemzetnek Hartyányi Jaroszlava, az Ukrán Országos Önkormányzat (UOÖ) elnöke. Az elnök több olyan borsodi településen járt, ahol nincs és nem is volt ukrán közösség, ám a helybéliek úgy vélik, jól járnak azzal, ha az „álukrán” önkormányzat révén csurran-cseppen majd a településnek a kisebbségeknek járó állami támogatásból. Hartányi Jaroszlava hozzátette: az egyik abaújszántói képviselőjelölt például az arcába nevetett, és azt mondta, ha rossz a törvény, miért ne élhetne vissza vele. Szerte az országban egy Miskolcon bejegyzett, Kijevi Rusz Egyesület nevű jelölőszervezet foglalkozik álukrán jelöltek indításával - írt a Magyar Nemzet. Az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke a lapnak nyilatkozva sürgette, hogy a hasonló jelenségeket jogszabály-módosításokkal előzze meg a parlament, akadályozza meg, hogy a későbbi választásokon is könnyűszerrel alakulhassanak „deszantos” önkormányzatok, veszélyeztetve a kisebbségek kulturális autonómiáját.

Szegeden örmény vonalon fut az etnobiznisz

2010. szeptember 25. - (mti)

A szegedi nemzetiségek sajnálattal vették tudomásul azt az ismét bekövetkezett, a kisebbségi választások eredményét jogtalanul befolyásolni szándékozó akciót, amelynek során többen regisztráltatták magukat örménynek a városban, mint ahányan ténylegesen vannak - közölte pénteken a Szegedi Örmény Kisebbségi Önkormányzat elnöke, aki az ügy miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. A kisebbségi választói névjegyzékbe örményként 139-en kérték felvételüket, ami a négy évvel korábbi 53-nak több mint a duplája - mondta Kövér László, a helyi örmény kisebbségi önkormányzat vezetője a sajtótájékoztatón. A Szegedi Örmény Kisebbségi Önkormányzat tizenkét éves működése során minden szegedi örménnyel szoros ismeretséget alakított ki, vélhetően tehát olyan emberek is kérték felvételüket az örmény választói névjegyzékbe, akik valójában nem tartoznak e kisebbséghez - mondta a szervezet elnöke. Arra, hogy ezen emberek jelentkezése szervezetten történt, az utal, hogy az utolsó pillanatokban regisztráltak tömegesen - magyarázta. A képviselő-állítás idejére kiderült, hogy egy olyan budapesti egyesület is állított jelölteket, amely soha semmilyen tevékenységet nem folytatott Szegeden. Ezek után valószínűsíthető, hogy ezzel a szervezett akcióval a jogosulatlanul regisztrálók szavazata döntheti el, kik lesznek Szegeden az örmény kisebbségi önkormányzati képviselők - mondta a kisebbségi vezető.

Etnobiznisz miatt tesz feljelentést a Jobbik

2010. szeptember 13. - (mti)

Etnobizniszt gyanít, ezért csalás, valamint a választási törvény megsértése miatt feljelentést tesz a Jobbik, mert egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen olyan személyek kívánnak román kisebbségi önkormányzatot alakítani, akik korábban a cigány és a horvát kisebbségi választáson is elindultak. Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője hétfőn a Parlamentben újságíróknak elmondta: a 790 választásra jogosult által lakott borsodi Szalonnán októberben a cigány mellett lengyel, román és ruszin kisebbségi választásokat is tartanak, noha a 2001-es népszámláláskor a kérdezőbiztosok nem találtak az utóbbi három nemzetiséghez tartozókat. A politikus név szerint említett két szalonnai férfit, akik négy és tizenkét évvel ezelőtt még cigánynak, nyolc esztendeje pedig horvátnak vallották magukat, ezúttal azonban már a román kisebbségi választáson indulnak. A Jobbik nem vonja kétségbe a szabad identitásválasztás jogát, ám fel kíván lépni az ezzel a joggal visszaélőkkel szemben - mondta. Szávay István hozzátette: a Jobbik „két hetet ad” a visszalépésre azoknak, akik a korábbi és a mostani választásokon különböző kisebbségek színeiben indulnak. Ellenkező esetben a párt minden tudomására jutott esetben büntetőfeljelentést tesz - ismertette, arra is kitérve, hogy a visszaélések sora köztudomású, mégsem történik évek óta semmi.

Etnobiznisz a kisebbségi önkormányzati választásokon

2010. szeptember 27. - (hirado.hu)

Vasárnap nemcsak önkormányzati és polgármester-, hanem kisebbségi önkormányzati választásokat is tartanak. Borsodban van olyan település, ahol egy férfi 8 éve horvát, az elmúlt négy évben cigány képviselő volt, vasárnap pedig románként indul. Ezért feljelentést is tettek az OVB-nél. Szakértők etno-bizniszről beszélnek: a szabályozás ugyanis lehetővé teszi, hogy bárki bármilyen kisebbség nevében induljon és legyen képviselő. A szegedi örmény kisebbségi jelölt azt mondja: olyanok is indultak képviselő-jelöltként, akiknek nincs kötődésük a nemzetiséghez. Módot ad ez a törvény - ami szerintem hibás - hogy bárki bárminek vallhassa magát, és így, tulajdonképpen az ország zsebéből szedik ki a pénzt - közölte Tóth Rózsa képviselő (Dél-Magyarországi Örmény Kulturális Egyesület). Olyan településeken is tartanak kisebbségi választást, ahol a népszámláláskor senki nem vallotta magát nemzetiséginek. Ha mindenhol sikeres lesz a választás, akkor 72 román önkormányzat lesz. 4 évvel ezelött 46 volt, 8 éve olyan 30 körül. Tehát azt figyelhetjük meg, hogy folyamatosan növekszik. Ugyanakkor nekünk 19 hagyományos román településünk van - ismertette Bekán Aurél a Makói Román Kisebbségi Önkormányzat elnöke. A megkérdezett politológus szerint a megoldás az lenne, ha a kisebbségi önkormányzatoknak az eddiginél szigorúbban kellene elszámolniuk a több százezer forintos állami támogatással. Olyan kulturális rendezvényeket, akár oktatást, akár egyéb dolgokat kell művelniük, amelyek kizárják azt, hogy olyan területekre használják föl ezeket a pénzeket, amelyek nem a kisebbségek érdekeit szolgálják - mondta a Híradónak Fekete Sándor politológus, Miskolci Egyetem. Vasárnap az önkormányzati választásokkal egyidőben, a kijelölt szavazókörökben tartják a kisebbségi önkormányzati választást. A szervezetek szeptember 3-áig állíthattak jelölteket. Csak azok szavazhatnak, akik feliratkoztak valamelyik nemzetiség névjegyzékébe.

Szemet szúrt Bukarestben a magyar etnobiznisz

2010. szeptember 9. - (mti)

A magyarországi kisebbségi törvény módosításának újratárgyalását szorgalmazta Viorel Badea, a kormányzó demokrata Liberális Párt (D-LP) szenátora, a külpolitikai bizottság elnöke, aki ezt a kérdést a magyar-román kormányközi bizottság napirendjére szeretné felvetetni. A csütörtöki romániai magyar sajtó a honatyának arról a nyilatkozatáról számolt be, amely a magyarországi románok képviselőivel rendezett bukaresti találkozó után hangzott el. Badea azért sürgeti e kérdés újratárgyalását, mert - mint fogalmazott - szerinte nem szabad megismétlődnie az etnobiznisz-problémának, nevezetesen annak, hogy mesterséges, és nem reprezentatív kisebbségi önkormányzatokat hoznak létre a magyarországi román közösségek számára. Az erdélyi Krónika és a kolozsvári Szabadság által idézett szenátor szerint e találkozón az derült ki számára, hogy a magyarországi románok egyik legnagyobb gondja az etnobiznisz, és ennek egyik legkiemelkedőbb példája a magyarországi román kisebbségi önkormányzat, amelyben „más nemzetiségek képviselői” irányítják a testületet. Közölte: a PDL szenátusi frakciójának ülésén azt javasolta, hogy a határ menti PD-L-s szenátorok legalább havonta egyszer látogassanak el a magyarországi románokhoz, hogy szorosabbra fűzzék a kapcsolatot az ottani román közösségekkel. Emellett az ottani románok képviselőit arra kérte, válasszanak ki maguk közül egy képviselőt, akit saját parlamenti irodája tiszteletbeli tanácsosává nevez ki, hogy hetente tarthassa a kapcsolatot a magyarországi román közösséggel, és értesülhessen a problémáikról. A Mediafax hírügynökség a külügyminisztérium közlését idézve azt írta, hogy Bogdan Aurescu külügyi államtitkár is találkozott a magyarországi románok képviselőivel. Jelezte: a kormányközi vegyes bizottság társelnöki minőségében szeretné felújítani e testületen belül a nemzeti kisebbségek gondjairól szóló vitát. Kifejezte reményét, hogy az új magyar kormány mielőbb kinevezi a vegyes bizottság magyar társelnökét. Az államtitkár szerint a magyarországi román közösség képviselői azzal a kéréssel fordultak Bukaresthez, hogy a magyar felet meggyőzzék arról: találja meg annak a módját, hogy ne lehessen a román közösség érdekképviseleti testületének tagja olyan személy, aki nem tartozik a román közösséghez. A Krónika csütörtöki vezércikkében örvendetesnek nevezi, hogy a román politikusokat is kezdi foglalkoztatni a határon túli románok helyzete, ha ők is megszólalnak azt érezvén, nem kedvez a magyarországi románoknak a kisebbségvédelmi törvénykezés. Ez azt jelzi ugyanis, hogy végképp letűnt az a kor, amikor Bukarest a belügyeibe való beavatkozásnak tekintette, ha Magyarország megszólalt az erdélyi magyarok ügyében - véli a szerző. Ez elvezethet oda - írja -, hogy a román politikusok is felfedezzék: vannak országok, ahol a román kisebbség kulturális autonómiával rendelkezik, és ahol még hasznot is lehet húzni abból, hogy valaki románnak vallja magát. Innen pedig ahhoz a felismeréshez is egyenes út vezet - áll a cikkben -, hogy Romániában is van tennivaló a kisebbségvédelem terén. „Itt ugyanis továbbra is szitokszónak számít az autonómia, abból pedig, hogy valaki magyarnak vallja magát, inkább hátrány, mint előny származik” - olvasható a lap vezércikkében.

Cigányok: Nemzetiség vagy kisebbség?

2010. szeptember 30. - (Fontos Erzsébet - HírExtra.hu)

A kisebbség szó túl tág fogalomköre miatt a nemzetiség kifejezést javasolták az új alkotmányban. A javaslat előterjesztője Kállai Ernő, kisebbségi ombudsman a jövőbeli változásokról nyilatkozott lapunknak.

- Miért indítványozza az új alkotmányban a nemzeti és etnikai kisebbség helyett a nemzetiség kifejezés használatát?

- A magyar jogtörténeti hagyományoknak leginkább ez felel meg. A most hatályba lévő kisebbségi törvény nem definiálja a nemzeti és etnikai kisebbségek közötti különbséget. Nyilván van eltérés, de ezt a törvénynek kellett volna meghatároznia.

- Miért nem felel meg a mostani terminológia a magyar jogtörténeti hagyományoknak?

- A kisebbségi közösségek jogállása azonos. Ez az alkotmányból és az esélyegyenlőségből következik. A jogtörténeti hagyományok mindig nemzetiségként említették a kisebbségi közösségeket. Mindemellett a kisebbség szó egy tágabb fogalom, amibe beleférnek a vallási kisebbségek tagjaitól kezdve a szexuális kisebbségekig „mindenki”. Ennek alapján a férfiak is ilyen csoportot alkotnak, hiszen kevesebben vannak, mint a hölgyek. A nemzetiségi szó jobban ki tudja fejezni azt a „kört”, amelynek az elnevezésére lehet használni.

- Az új alkotmány szerint faji egyenlőség és a nemzetiségi jogok országgyűlési biztosa lesz az ön tisztségének elnevezése. Ez miért tükrözi jobban a kisebbségek jogállásának azonosságát és annak képviseletét?

- A faji egyenlőség kifejezés a nemzetközi előírásokból származik. A nemzetközi egyezményeket hosszasan felsoroljuk az alkotmány-előkészítő bizottsághoz beadott anyagban. A dokumentumban pontosan le van írva, hogy miért fontos és egyáltalán mit jelent az, hogy faji egyenlőség. Miért jelentős az, hogy állami szinten és lehetőleg alkotmányos szinten is szabályozzák ezt a kérdést. Ebből az következik, hogy ezen a területen kétféle jogsértés létezhet. Egyrészt megsérthetőek azok a klasszikus nemzetiségi jogok, mint például az önkormányzathoz való alakítás joga és a névhasználat joga. Emellett meg lehet sérteni a faji egyenlőséghez fűződő jogokat is. Ez Magyarországon legfőképpen a romák esetében fordul elő, mikor a származásuk alapján valakivel szemben jogsértést követnek el. Ezt hazánk tapasztalja meg a legjobban. Mindezidáig is eljártunk ilyen ügyekben, mert a most hatályos ombudsmani törvény, illetve a kisebbségi törvény megfelelő szakaszai feljogosítanak arra és kötelességünkké teszik azt, hogy eljárjunk ilyen esetekben. Igazából a jelenlegi funkciónak a pontosításáról van szó, amikor ezt az elnevezést használjuk.

- A sajtóban kijelentette, hogy a kisebbségi közösségek is gyakran fogalmaznak meg aggályokat a kisebbség szóhasználat miatt. Milyen aggályokat fogalmaznak meg?

- A kisebbség fogalom egy tág fogalom. A magyar jogtörténeti és a magyar társadalomtörténeti hagyományokban a nemzetiség szó jobban bevált, sokszor használatos szó volt. Emiatt szeretnék ők is ezt az elnevezést használni.

- Mikor fogadják el a benyújtott törvényjavaslatot?

- Állami tisztviselőként csupán felkértek arra, hogy az új alkotmány előkészítésében fejtsem ki véleményemet, és szakmai javaslataimat. Ennek eleget tettem. A többi nyilvánvalóan nem rajtam múlik.

- A Jobbik reklámjait a köztévé és rádió betiltotta, a „cigánybűnözés” jogsértő mivoltára hivatkozva. Ezen túl nem lehet használni bizonyos szavakat, mint például romabűnözés vagy azt, hogy kisebbség?

- Ebben a kérdésben a sajtó számára most adom ki az állásfoglalásomat. Itt egy jogi, értelmezési problémáról van szó. Országgyűlési biztosként nem járhatok el egy olyan ügyben, ami ellen bírósági felülvizsgálat indult. Egyelőre nem fejthetem ki a hivatalos álláspontomat. Elvi jellegben azonban fontos megjegyeznem, hogy az MTV és az MR a médiatörvény rendelkezései szerint járt el, az OVB pedig a választási jogszabályok alapján. Ez a kettő megközelítési mód ellentétes egymással. Ezért jó, hogy a Legfelsőbb Bíróságra kerül az ügy, és esetlegesen mindkét jogszabályt együttesen tudják alkalmazni és feloldják a két jogi szabályozás közötti ellentmondást. Indokolt lenne, hogy a törvényhozás ennek az ügynek a tanulságaiból okulván áttekintse azokat az általános jogelveket, melyeknek akkor is érvényesülniük kell, ha azok korlátozzák a pártok véleményének megjelenítését a nyilvánosság előtt. A cigánybűnözéssel kapcsolatos véleményemet illetően pedig, ugyanazon az állásponton vagyok, mint amit a miniszterelnök úr nemrég kifejtett a parlamentben.

Haluskanapot rendeztek

2010. október 2. - (beol.hu)

A negyedik haluskanapot és tésztafőzőversenyt rendezte meg szombaton Kondoroson, a Napsugár vendéglőben a helyi szlovák önkormányzat és a szlovák klub. Tizenhárom csapat mérte össze tudását, a kondorosi civil szervezetek - kertbarát kör, mozgáskorlátozottak, nagycsaládosok egyesülete - mellett Békéscsabáról, Csabacsűdről és Telekgerendásról is érkeztek csapatok. Képviseltette magát az Országos Szlovák Önkormányzat, a Magyarországi Szlovákok Szövetsége és a megyei szlovák önkormányzat. A zsűri nemcsak a haluskák ízét, hanem az elkészítés folyamatát, módját, az asztaldíszítést is pontozta. A Békéscsabai Szlovák Klub együttese nyert: a csapat tagjai túrós, káposztás, brindzás és mákos haluskát készítettek. Krajcsovicz Andrásné, a kondorosi szlovák önkormányzat elnöke elmondta, a hagyományok őrzését, ápolását, a közösségi együttlétet jól szolgálta a rendezvény.

Madách Imre-emléknap Csesztvén

2010. október 2. - (Kácsor Zsolt - Népszabadság)

Az emléknap első eseményeként ének- és gitárkoncertet tartanak a római katolikus templomban, ahol Palman Imre, Csesztve polgármestere köszönti a résztvevőket. A Madách Imre Emlékmúzeumban Jarábik Gabriella, a Szlovák Nemzeti Múzeum Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója nyitja meg Az ember tragédiája Szlovákia színpadain című kiállítást. Ezután a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola diákjai mutatnak be részleteket a 150 éve befejezett Az ember tragédiája című műből A gép forog... címmel Madách Imre mellszobránál, ahol a koszorúzás előtt Becsó Zsolt, a Nógrád megyei önkormányzat elnöke mond beszédet.

Nyíregyháza - Szeretnivaló örökség

2010. október 1. - (Kácsor Zsolt - Népszabadság)

Sétálni való terek, bejárni való kirándulóhelyek, házak, hangulatok, helyi irodalmi és szellemi élet. Százhúszezres település: nagyváros a helyieknek, kisváros a látogatónak. Tíz éve jártam először Nyíregyházán, s térképpel keresgéltem egy sajtótájékoztató helyszínét a belvárosban. Hozzám lépett egy jól öltözött úr, s mosolyogva kérdezte tőlem angolul, majd magyarul, segíthet-e a tájékozódásban. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelyén ez volt az első élményem, azóta rendszeresen járok oda, s csupa ehhez hasonló, barátságos tapasztalatban volt részem. Térképre már régen nincsen szükségem. Keresztül-kasul bejártam ezt a 120 ezer lelkes várost. Sétáltam békés hangulatú terein; kávéztam a városközpont megújult sétálóövezetében; tapsoltam a Vidor Fesztivál rendezvényein; jártam nagyszerű színházában; barangoltam Sóstófürdőn az itt született Krúdy Gyula lépteinek nyomát keresve; a patinás megyeházán fölidéztem Mikszáth Kálmán írásait az épületben lezajlott híres vérvádperről; részt vettem író-olvasó találkozón a megyei könyvtárban, s remek beszélgetéseket folytattam az irodalmi közvélemény előtt egyre ismertebb A Vörös Postakocsi című folyóirat szerkesztőivel. Pezsgő szellemű, izgalmas és életerős városra leltem itt, aminek az lehet az oka, hogy lakosságának átlagéletkora nem éri el a negyvenet. Különösen rokonszenves nekem a nyíregyháziak mély és elkötelezett lokálpatriotizmusa: képesek olyan büszkék lenni a városukra, mintha századokkal ezelőtt személyesen ők maguk rakták volna le itt az első építőkövet. Pedig az ősök voltak azok: a szlovák származású, itt tirpákoknak nevezett, dolgos, szorgalmas, evangélikus elődök, akiknek emlékét tisztelik és megbecsülik utódaik. Vigyáznak az örökségre - ezért oly szeretnivaló.

Újra megnyitják a hidat Sátoraljaújhely és Kisújhely között

2010. október 1. - (fh)

Újra megnyitják az autós forgalom előtt a Sátoraljaújhely és a szlovákiai Kisújhely közötti gyalogos határátkelőt. Erről pénteken írt alá megállapodást a két település vezetése. A határátkelőnél a szlovák fél a közlekedés biztonságát javító munkákat fog elvégezni, ezután - december 21-én - használhatják újra autókkal is a határátkelőt. A schengeni határnyitás után ezt az átkelőt a szlovák település önkormányzata a várható közlekedési veszélyhelyzetekre hivatkozva nem engedte megnyitni az autók előtt. Az utat egy időben beton virágládákkal zárták el. Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely fideszes polgármestere elmondta, hogy a határnyitásról szóló megállapodást pénteken írták alá a szomszédos településsel. Ezek alapján a Ronyva-híd folytatásaként Királyhelmec és Tőketerebes felé elágazó út kezelője, a szlovák Kassa Megyei Önkormányzat elvégzi a közlekedés biztonságosabbá tételéhez szükséges hatmillió forint értékű beruházást. Az autós forgalom ezután indulhat el. Eddig ugyanis csak gyalog vagy kerékpárral lehetett itt közlekedni. A környékbeliek igényét az tükrözi a legjobban, hogy eddig is sokan próbáltak meg átjutni a gyalogos átkelőn kocsival, mert a kerülőút több mint 5 kilométer. A szlovák rendőrök azonban rendszeresen megbüntették a szabálytalankodókat.

Élelmiszer-kutatási projekt indul magyar-szlovák összefogással

2010. október 1. - (edupress.hu)

Magyar-szlovák uniós együttműködési program keretein belül új, az egészségmegőrző élelmiszerek előállításával kapcsolatos kutatás-fejlesztési kísérleti program kezdődött október 1-jén a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán. A két szlovák és az említett magyar intézmény összesen 1,3 millió eurós forrást nyert a munkára, melyből félmillió eurónál is magasabb összeg felett rendelkezik a mosonmagyaróvári kar. A 2007-2013. közötti időszakra szóló Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretén belül A regionális források felhasználása az egészségmegőrző funkcionális élelmiszerek előállítására címmel új kutatás-fejlesztési kísérleti munka kezdődött el a mosonmagyaróvári karon október 1-én. A programban szlovák részről két intézmény vesz részt, a pozsonyi székhelyű V.U.P. Élelmiszertudományi Intézet, illetve a nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Egyetem. A három intézmény közös pályázatán a pályázók 1 347 862 eurós forrást nyertek, melyből a magyar egyetem 543 178 euróval rendelkezhet. A kétéves időtartamú program célja a határmenti régiók növénytermesztési helyzetének, a termelés szerkezetének a felmérése, illetve javaslattétel olyan növényfajok termeszthetőségének kiterjesztésére, melyek termesztése eredményeként magasabb biológiai értékű élelmiszeripari alapanyagot lehet előállítani. A növényfajok kiválasztásán túlmenően vizsgálni fogják a termelés feltételrendszerét meghatározó tápanyagellátás hatását a termények beltartalmi értékeire, illetve azt, hogy a különféle hasznosítási módozatok mennyiben változtatják azok minőségi tulajdonságait. A kutatás-fejlesztési program eredményeként várhatóan javulni fog azon élelmiszerek köre, amelyek segítségével kedvezőbbé válnak a betegségmegelőző, egészségmegőrző életvitel feltételei.

A romákról is tárgyaltak a visegrádi házelnökök

2010. október 1. - (sita)

A romakérdésnek nincs egyetlen nagy megoldása - ebben egyet értettek a Visegrádi Négyek parlamentjeinek képviselői a vöröskői várban tartott tanácskozásukon. Amint Richard Sulík, a Nemzeti Tanács elnöke leszögezte, a legnagyobb gondja Szlovákiának van, mert itt a romák a lakosság 8 %-át alkotják. Az országok aligha adhatnak egymásnak tanácsot, mert mindegyiknek megvannak a sajátosságai és lehetőségei, mondta Miroslava Němcová, a cseh parlament alsó házának elnöke. A találkozót azonban fontosnak tartja mindnyájuk számára. A résztvevők a romakérdés megoldásában a művelődést tartják kulcsfontosságúnak. Egyet értettek abban, hogy a romák szociális felzárkóztatásának folyamatába be kell vonni az óvodákat is. Egy következő lehetőség a roma asszisztensek bevonása az oktatási folyamatba illetve szaktanintézetek alapítása a romatelepekről származó gyereke számára. Szlovákiában az ún. E-pay kártyák fogják helyettesíteni az eddig készpénzben utalt szociális segélyeket. A kártyával csak bizonyos élelmiszerek vásárolhatók, cigaretta és alkohol nem, és nem élhetnek vele vissza az uzsorások sem. Sulík szerint ezt a módszert még nem próbálták ki sehol. Szlovákiában kb. 10 romatelepen kezdik el használni, és majd menet közben kiderül, kell-e rajta valamit módosítani. Sulík nem gondolja, hogy az E-pay kártyák még jobban elmélyítenék a szakadékot a romák és a többségi lakosság között. Szerinte ugyanis a tervezet a jövőben nem csak a romákat fogja érinteni. Más, a romákat érintő dolgokon is változtatni kellene, például a roma gyermekekre vonatkozó normatíván. Gyakran a standard iskolában lenne a helyük, és csak azért írják be őket a kisegítő iskolákba, mert ott magasabb fejpénzt kapnak értük. Ugyanakkor Sulík nem ért egyet a roma gyermekek számára alapítandó kollégiumok ötletével. A szlovák parlament elnöke szerint a romakérdés hosszú távú megoldást igényel. A ma hozott döntések eredménye esetleg majd 12 év múlva érezhető, mondta. És hogy a kérdéssel a fejlett országok sem birkóznak meg egykönnyen, arra a franciaországi példát hozta fel Sulík. A V4-ek házelnökei tegnap és ma tanácskoztak a szlovák parlament csesztei üdülőjében illetve a közeli vöröskői várban. A V4-ek elnöki tisztét július 1-től 2011. június 30-ig Szlovákia tölti be.

A sovinizmus ellen tüntettek Szlovákiában a soviniszták

2010. október 10. - (Felvidék Ma)

A Szlovák Testvériség (Slovenská Pospolitosť) és a magyarországi Magyar Nemzeti Arcvonal nacionalista szervezetek október 9-én Révkomáromban szerveznek közös menetelést a sovinizmus ellen. A két nacioanlista szervezet már nemegyszer találkozott. A szlovákiai csoport többször is meghívta magyar és más országok testvérszervezeteit rendezvényeire, amelyen részt is vettek a Magyar Nemzeti Arcvonal képviselői. A Szlovák Testvériség képviselői például 2008-ban részt vettek azon a túrán, melyet a Magyar Nemzeti Arcvonal rendezett a Mátra-hegységben, a magyar testvérszervezet pedig ez év júniusában a Szlovák Testvériség által rendezett Cirill-Metód rendezvényen vett részt a Pőstyéni járási Ducó községben. A Magyar Nemzeti Arcvonal és a Szlovák Testvériség között elindult párbeszédet furcsállja több magyarországi nacionalista szervezet is. „A sovinizmus elleni közös megmozdulás nemes célja olyan eszmény, ami az átlag józanul gondolkodó ember számára is kétségtelenül pozitív üzeneteket hordoz. A sovinizmusból profitáló hatalom (hatalmak) ebben a helyzetben bármit csinálhat, nem jöhet ki jól. Ha betiltja a rendezvényt, saját magáról állít ki bizonyítványt. Mi a megoldás? A provokáció! Magát a rendezvényt provokálni kétes kimenetelű, nem is menne csak úgy. Elébe kell menni” - olvasható a Jövőnk.info honlapon a komáromi rendezvénnyel kapcsolatban.

Viribus unitis

2010. október 1. - (Lőrincz Adrián - Új Szó)

Úgy látom, a globalizációval járó értékrendválság a hungaristákat és a mélyszlovákokat is elérte; október 9-én néhány órára mindkét csoport felfüggeszti felsőbbrendűségének hirdetését, s ideiglenesen félreteszik a történelmi sérelmeket, valamint az ezekből fakadó ellentéteket is, csak hogy „a népek közötti barátság igényét, egymás kölcsönös tiszteletét” demonstrálják. Viribus unitis - közös erővel. Itt jegyzem meg: a Magyar Nemzeti Arcvonal és a Szlovák Testvériség (Slovenská pospolitosť) közeledése nem új keletű. A nacionalizmust (értelmezésükben a legnemesebb nemzeti érzületet) nyíltan vállaló csoportok képviselői két éve, négy hónappal az emlékezetes DAC-Slovan mérkőzés előtt is találkoztak Pozsonyban, majd a dunaszerdahelyi stadionban lejátszódott eseményeket követően napvilágot látott egy elmélet, melynek végső tanulsága, hogy a két ország cionista erők mozgatta titkosszolgálatainak egyáltalán nem érdeke a magyar-szlovák békesség - ezért ugrasztották egymásnak 2008 november 1-jén a „megvezethető, provokálható nemzeti tábort”. Az MNA ide vágó kommünikéje szerint a folyamatosan fenntartani igyekezett nemzeti feszültséget kizárólag „a két ország valódi hazafijai” próbálták csak ellensúlyozni, akiket „a legkevésbé az érdekel, hogy a kretének hogyan anyázzák egymást a focimeccseken”. Az Arcvonal a holnap esedékes DAC-Slovan meccs kapcsán felállított prognózisa sem túl szívderítő: a készülő provokációnak „durvábbnak kell lennie az előzőnél, akár halálos áldozat is várható”, majd a sovinizmusra hajló nemzetiek az egészet „nem a nagy mozgósítás szervezőin, nem a titkosszolgálatokon fogják számon kérni, hanem az egymással kezet fogó szlovák és magyar hazafiakon.” Ezek után teljesen érthető, miért is kerül sor Komáromban a Mondj nemet a sovinizmusra! nevű, a szerb Nacionalni Stroj által is erősített megmozdulásra. Gondolom, a nagy összeborulást követően a csoportok mindegyike visszatér rendes, hétköznapi életéhez - az Arcvonal tagjai bőnyi kiképzőtáborukba, fegyverismeretet és harcászatot tanulni, a Pospolitosť közkatonái a rendőrséggel viaskodni a Szvatopluk-szobor tövébe, a jó szerbek meg magyarokat riogatni Szabadkára, Újvidékre. Ekképp teljesedik ki a népek közötti barátság, s ha kis szerencsénk van, nem is nézünk több háborúságnak elébe - legfeljebb olykor kemény harcok folynak majd a békéért.

Slota szerint júniusban választási csalás történt

2010. október 17. - (Új Szó)

Másfél-két százalékot elcsaltak a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) választási eredményéből nyilatkozta Ján Slota pártelnök a TASR hírügynökségnek. Mint mondta, erről a „titkosszolgálatokhoz” közel álló emberektől értesült. Úgy véli, választási csalás történt, de az SNS nem fordult az Alkotmánybírósághoz, mert nincsenek bizonyítékai. Közvetve csalásra utal viszont az, hogy - tette hozzá a kisebbik ellenzéki párt vezetője - 135 választási bizottságban a fizikai szavazatszámlálás során más eredmény jött ki, mint amilyen végül a választási jegyzőkönyvekbe került. Slota elismerte, az SNS hibázott, mert nem volt általa jelölt tag minden választási bizottságban.

Ritka eset: Beletört a Vatikán bicskája a szoborháborúba

Szvatopluktól Masarykig

2010. október 8. - (E. Fehér Pál - 168ora.hu)

..Egész Szlovákia szobrokról vitázik. Még a választás előtt az akkori kormányfő, Robert Fico úgy döntött: Szvatopluknak szobrot állítanak a pozsonyi várban. A révkomáromi Cirill és Metód-szobor pedig köztérre helyezendő. Az első csehszlovák államelnök, T. G. Masaryk szobrának most készítik a helyet a Duna-parton. Robert Fico a választási hadjáratban a szélsőségesen nacionalista, magyar- és csehfóbiában szenvedő Ján Slota és társai kiszorítására kapta elő ezeregyszáz évvel korábbról Szvatopluk nagymorva fejedelmet. Aki minden kétséget kizáróan szláv volt, de semmi esetre sem szlovák, sőt még „ószlovák” sem (ahogy Fico - nyilván - kínjában minősítette). Egyszerűen azért, mert abban az időben, a magyar törzsek Kárpát-medencei hódítása előtt, a szláv népesség nemzetekre való szétválása még nem történt meg. A szlovák történészek ugyanakkor jogosnak vélik, ha mind a csehek, mind a szlovákok valamiféle közös ősként tisztelik a nagymorva birodalmat. Mindez vonatkozik a két bizánci vándorszerzetesre, Cirillre és Metódra is, akik még egységes szláv népben gondolkoztak, ekként hozták létre bibliafordításukat, illetve azt az ábécét, amelyből a későbbiekben a szlovákok által azonban soha nem használt cirill írás kifejlődött. A nagymorva fejedelem lovas szobra azonban már áll. Fico ennek dacára úgy vesztette el a választást, hogy voltaképpen megnyerte, hiszen a legnagyobb parlamenti párt maradt a Smer-Szociáldemokrácia, ám kormányalakításra képtelen. Tudniillik annyira meggyengítette egyetlen lehetséges partnerét, Slota hejszlovákjait, hogy a négy pártból álló jobboldali koalíciónak fölényes többsége van a parlamentben. Természetesen a jobboldali koalíciós pártok némelyikének választási ígéretei között Szvatopluk is szerepelt: a szobrot le kell bontani - hangoztatták. Az intézkedés joga és kötelessége a Nemzeti Tanács elnökének feladata: a parlament a pozsonyi vár kezelője, gazdája. A magát liberálisnak valló Richard Sulík szakértő bizottságra bízta a döntést. A szakértők álláspontja: Szvatopluk volt, de nem az volt, akinek Fico mondta. A verdikt: a jelenlegi helyéről máshová kell helyezni, de ez is csak abban az esetben lehetséges, ha a történelmietlen feliratot („Szvatopluk, az ószlávok királya”) eltávolítják, együtt a fejedelem pajzsán szereplő kettős kereszttel, amely a Hlinka-gárdának, a fasiszta állam párthadseregének a jelvényére hasonlít. Elképzelhető az is, hogy a szobor a Szlovák Nemzeti Múzeumba kerülne: a politikai legendateremtés illusztrálására. Ezek a szoborháborúk mintha tartós kísérői lennének az egykorvolt Csehszlovákiának, illetve a két utódállamnak. 1918-1919-ben már az államalapítás is szobordöntögetéssel kezdődött. Prágában az Óvárosi téren, Husz János monumentális emlékműve mellett állt egy Szűz Mária-szobor. A 17. század elején állították, és akkor még egyedül volt a téren, de nem Husz követői ellen, hanem a svéd megszállás alóli felszabadulásra emlékeztetve. 1918 forradalmas őszén azonban a nép valóságos huszita indulattal rontott neki az oszlopon álló szobornak, mert a Habsburg-hatalom jelképének tekintette. A rombolás diplomáciai háborúságot eredményezett a Szentszékkel, amely - ritka eset! - a Vatikán vereségével végződött. Ugyanis T. G. Masaryk elnök nem volt hajlandó a Mária-szobor helyreállítására, hiszen ő a huszitizmust - vagy tágabban értelmezve a protestantizmust - tekintette a cseh nemzet alapvető ideológiájának. Hamarosan bekövetkezett a frissen szlovák fővárossá lett Pozsonyban is az az esemény, amelynek kezdete Prágában volt: lerombolták Mária Terézia Fadrusz János által készített szobrát. Ezúttal a tiltakozás elmaradt: az akkori osztrák szocialista kormányt nem érdekelte sem Mária Terézia, sem Fadrusz János, de a Habsburg-tradíciótól szabadulni kívánt. A magyar államnak nem volt módja a vesztes háború után bármilyen véleményt nyilvánítani. A pozsonyi polgárság pedig sajnálta Fadrusz műalkotását. Ne feledkezzünk meg Petőfi szobrának kalandjairól sem. Radnai Béla alkotását a pozsonyi Sétatéren helyezték el, amelyet a Bach-korszakban Radetzky Platznak kereszteltek át, majd a millenniumi ünnepségek során Kossuth Lajos tér lett, későbbi átkeresztelések után, 1932-től az egyik legnagyobb szlovák költő, Hviezdoslav nevét viseli. Petőfi Johann Nepomuk Hummelnek, a világhírű zenésznek, Pozsony szülöttének a helyére került. A magyar költő helyére pedig Hviezdoslav, aki nem mellesleg Petőfit, Aranyt meg Az ember tragédiáját fordította szlovákra, és a Kisfaludy meg a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagja volt. Petőfi pedig eltűnt a világ szeme elől. Csak 1951-ben avatták szobrát egy új helyen, Ligetfaluban, egy parkban. A szlovák önállóság kikiáltása (1993) után a szobrot többször megrongálták, ezért a belvárosba hozták, jelenleg biztonságos helyen, az egyetem orvosi kara mellett, a Medikuskertben áll. Csehszlovákia alapító elnöke, Tomáš Garrigue Masaryk nem volt kitéve ilyen szomorú viszontagságoknak. Egyszerűen azért, mert nem is volt szobra, noha abban, hogy Pozsony Csehszlovákia része lett, neki igazán meghatározó szerepe volt. 1938-ban a Duna partján, a Szlovák Nemzeti Múzeum előtt állítottak egy emlékművet, amely a Csehszlovák Köztársaság megszületésére emlékeztetett, egy oszlop tetején a cseh címerállattal, a kétágú farkát csóváló oroszlánnal a csúcsán. Egy évig szemlélhette az oroszlán a magasból a Dunakorzó sétálóit, amikor is Szlovákia Hitler kegyéből önálló lett, aminek az egyik ára az volt, hogy a Duna másik oldalát, Ligetfalut át kellett adnia a náci birodalomnak. Hitler meglátogatta az új szerzeményt, s látta az emlékművet, amely haraggal töltötte el, és rendelkezett: „Azt a macskát takarítsák el!” A szlovák fasiszta államfő, Jozef Tiso pedig takarított. A „macska” hosszú-hosszú időre eltűnt. A rendszerváltás táján foglalta el régi helyét: ott dobálták meg aztán tojással a szlovák nacionalista tüntetők az új csehszlovák köztársasági elnököt, Václav Havelt. Nemrég költözött át a „macska” az új Szlovák Nemzeti Színház elé, ugyancsak a Duna partjára. Az ő helyére kerül Masaryk. Ráadásul Masaryknak több köze van a szlováksághoz, mint - mondjuk - Szvatopluknak. Édesapja szlovák volt, és magyar állampolgárként született Kopcsányban. Emiatt maga Masaryk is 1850-ben magyar állampolgárságú szlovákként jött a világra, amit ő sohasem tagadott, sőt szívesen beszélt szlovákul is, magyarul is, ha úgy adódott. Előre látható azonban, hogy ezzel az októberre várható eseménnyel a szobrok körüli csetepaték nem érnek véget. (1918. október 28-án kiáltották ki a Csehszlovák Köztársaságot, ez Csehországban állami ünnep, Szlovákiában - rendes hétköznap.) Slotáék szerint például Masaryk éppúgy elárulta szlovák nemzetiségét, mint Petőfi Sándor.

A polgári konzervatívok tovább módosítanák a nyelvtörvényt

2010. október 8. - (Felvidék Ma)

A Polgári Konzervatív Párt (OKS) négy képviselője, aki a Most-Híd listáján jutott be a parlamentbe, módosításokat készül benyújtani az államnyelvtörvény kormányzati módosító javaslatához. Az OKS egyelőre ragaszkodik a szankciók teljes eltörléséhez. „A javaslat jobb, mint a hatályos törvény. A törvénynek azonban még tovább kellene szűkítenie a magánszférába való beavatkozást - mondta Ondrej Dostál, az OKS alelnöke az aktuálne.sk honlapnak -, mivel e téren jelentős változás nem következett be.“ Dostál szerint büntetni legfeljebb azt kellene, ha az életveszélyt, biztonságot és egészséget fenyegető dolgokra való figyelmeztetés nem lenne kiírva államnyelven is. „Semmilyen törvénynek nem kell azonban azzal foglalkoznia, hogy magánszemélyek, szervezetek milyen nyelven függesztenek ki feliratokat, közleményeket, vagy milyen nyelven beszélnek a nyilvános összejöveteleken.“ Dostál véleménye fenntartása mellett kész megszavazni a kormány módosító javaslatát is, pártelnöke, Peter Zajac azonban egyelőre fenntartja véleményét, hogy amennyiben a szankciókat nem törlik a törvényből, nem mond igent rá. A nyelvtörvény módosítása veszélybe akkor kerülne, ha teljes parlamenti jelenlét (150 fő) mellett nem támogatná a módosítást az OKS 4 képviselője, mert akkor a kormánykoalíciónak nem lenne meg a szükséges többsége (legalább 76 szavazat). Mivel azonban ritkán fordul elő, hogy teljes a szavazáskor a plénum, szinte biztosra vehető, hogy a koalíciós javaslat akkor is megszavazásra kerül, ha Peter Zajac nem mond rá igent.

Rossz magyar törvényre rossz szlovák válasz?

2010. szeptember 30. - (Felvidék Ma)

Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa szerint rontotta Magyarország és Szlovákia viszonyát a magyar állampolgársági törvény módosítása, de az erre adott, elsietett szlovák válasz is. A főbiztos Rudolf Chmel kormányalelnökkel tartott megbeszélése után jelentette ki ezt. „A magyar törvény kiválthatott bizonyos aggodalmakat, hogy beleavatkozik a Szlovák Köztársaság jogrendjébe, de ugyanígy elsietett volt a szlovák reakció is, mely nem nyitott távlatot a két ország jó, baráti kapcsolataira“ - fogalmazott Vollebaek, hozzátéve: minden ország maga dönt az állampolgárság szabályozásáról saját területén belöl. „Ugyanígy minden államnak kizárólagos joga, hogy elfogadja-e a kettős állampolgárságot.“ Európában léteznek országok, melyek elfogadják, mások viszont nem. Rudolf Chmel kormányalelnök az államnyelvtörvény módosításáról is beszélt a főbiztossal, aki helyeselte, hogy a kormány kezdeményezi a változásokat. Chmel szerint a javaslat a négypárti koalíción belül született kompromisszum eredménye. „Vagy megállapodunk, vagy minden marad a régiben“ - kommentálta a kialakult helyzetet. A kormány javaslata jelentős lépés szerinte a szlovák államnyelvtörvény európai elfogadtatása felé. Chmel most is bírálta, hogy egyáltalán létezik ilyen törvény, amit még 1995-ben Mečiar kényszerített a társadalomra. „Mivel ez volt az első gomb, amit azon a bizonyos zakón már 1995-ben rosszul gomboltak be, így minden további gombot is csak rosszul lehet begombolni“, mondta. A kormányalelnök a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosításának elképzeléseiről is beszélt. „Ha a jelenlegi 20 százalékos lakosságarány 10-re csökkenhetne, az döntően a ruszin, az ukrán és a német nemzeti kisebbséget érintené“ - mondta. A küszöb csökkentését európai intézmények javasolják, fejtegette, de beismerte azt is: nem tudja garantálni, hogy a koalíciós partnereik is hajlandóak lesznek ezt a változtatást támogatni. Knut Vollebaek főbiztos konzultációs lehetőséget ajánlott e kérdésben Szlovákiának.

Hipp-hopp, jön Knut

2010. október 1. - (Kocur László - Új Szó)

Knut Vollebaek tapasztalt diplomata. Sokáig nagykövetként szolgálta hazáját, Norvégiát, melynek külügyminisztere is volt. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi főbiztosi széke amolyan megérdemelt politikai nyugdíjféleség számára, aktív politikai életpályája alkonyára. Ha nincs a szlovák „nyelvi imperializmus” nagykövetének, Marek Maďaričnak az államnyelv totális felsőbbrendűségét hirdető, s e primátust pénzzel is kikényszerítő, ostoba nyelvtörvénye, a közvetlenül a politikai szférában tevékenykedő szlovákiai magyarokat leszámítva valószínűleg kevesen tudtak volna a tisztességben megőszült, sármos öregúr létezéséről. Ám így mindannyiunk Knutja lett, amolyan nyelvi megváltó, akitől a magyar kisebbség - miután a finoman szólva is kevéssé hatékonynak nevezhető MSZP-s irányítású magyar diplomácia csődöt mondott, az ellenzékben tevékenykedő hazai magyar politikai reprezentáció lehetőségei behatároltak voltak - a végső megoldást remélte, miután sem az Európai Bizottság, sem az Európai Parlament nem tudott, de inkább nem akart mit kezdeni a két szomszédvár béka-egér harcával, mondván: ez az ő ügyük. Knut jött, látott, hazament. Mikor tavaly itt járt, tárgyalt Robert Fico miniszterelnökkel, Marek Maďarič kulturális miniszterrel, a Most-Híd és az MKP képviselőivel, a Kerekasztal lovagjaival, mosolygott, hangsúlyozta a konszenzus fontosságát, asszisztensei jegyzeteltek, majd nem sokkal látogatását követően a főbiztos kiadott egy állásfoglalást, mely a szlovákok szerint a szlovákoknak, a magyarok szerint a magyaroknak adott igazat. Patthelyzet. A héten is itt járt, lefutotta a szokásos pozsonyi körét, melyet vendéglátói nem szerveztek túl, a pénteken elfogadott törvénymódosítást csak kedden kapta kézhez a főbiztos. (Hát nem akadt az államigazgatásban egy fordító, aki a hétvégén összedobta volna? Vagy annyira nem volt fontos?) Ezzel méltatlan helyzetbe hozták őt, hisz a törvény jelen formájával nem tudott megismerkedni, így az erre irányuló újságírói kérdéseket is kénytelen volt elhárítani. Ciki. Vollebaek elmondta: „hát, jobban örülnék, ha ezek a fránya bírságok teljesen eltűnnének”, mindenki meghallgatta őt, majd kifejtették, hogy ez miért nem lehetséges. Röviden Solymos László, a Most-Híd frakcióvezetője fogalmazta meg lapunknak, amikor azt mondta: erre partnereink részéről nem volt kellő politikai akarat. Azt, hogy a szlovák kereszténydemokraták inkább szlovákok, és csak aztán kereszténydemokraták, már a Čarnogurský-kormány idejéből tudtuk, s ez most is bebizonyosodott, képviselőik el se mentek a törvényről szóló első egyeztetésre. Azt pedig, hogy az SaS értelmezése szerint a szlovák liberálisok számára is első a nemzet, és csak aztán jön a liberalizmus, most megtudhattuk. Olyan országban pedig, ahol még a liberálisok is úgy vélik, hogy az állam nyelve törvényi védelemre szorul - miközben az ezt bejelentő miniszter a sajtótájékoztatóján a „legfontosabb message” kifejezést használja -, a norvég mosolydiplomácia vajmi kevés sikerre számíthat. Vollebaek biztosan megint kiad egy állásfoglalást, melyet aztán...

Tárgyalt a szlovák és magyar külügyi bizottság

2010. október 1. - (tasr / Felvidék Ma)

A rendszeres találkozók a különböző szintű szlovák-magyar politikai szervek között javíthatják a szlovák-magyar államközi kapcsolatot, fontos elemei lehetnek a kölcsönös bizalom helyreállításának, vélte a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke, František Šebej a magyar Országgyűlés hasonló bizottságával folytatott megbeszélés után. A rendszeres találkozók a különböző szintű szlovák-magyar politikai szervek között javíthatják a szlovák-magyar államközi kapcsolatot, fontos elemei lehetnek a kölcsönös bizalom helyreállításának, vélte a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke, František Šebej a magyar Országgyűlés hasonló bizottságával folytatott megbeszélés után. Magyarország szeretné, ha a szlovákiai államnyelvtörvényből kikerülne a szankciók bármiféle lehetősége. „Ebben bízunk, ezt kértük hangsúlyosan” - nyilatkozta újságíróknak Balla Mihály, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke azt követően, hogy a szlovák és a magyar parlamenti testület együttes ülést tartott Pozsonyban. Kijelentette: a magyar fél előrelépésnek tekinti, hogy a szlovák kormány és a parlament foglalkozik a kérdés megoldásával. „Kértük, hogy vegyék figyelembe az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosának ajánlásait. Számunkra az lenne az elfogadható megoldás, ha a szlovákiai magyarok anyanyelvhasználatát nem sújtanák szankciók” - fejtette ki a bizottsági elnök. Az ülésen szóba került a kettős állampolgárság témája is, míg a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról (KMKF) a felek nem beszéltek. Kérdésre válaszolva a sajtóértekezleten Balla elmondta: a KMKF fontos tanácsadó testülete az Országgyűlésnek, s a munkájára a jövőben is számítanak. Bár az államnyelvtörvény és a kettős állampolgárság kérdésében a felek álláspontja nem mindenben egyezett meg, František Šebej, a szlovák bizottság elnöke leszögezte: „A véleménycsere nyílt és őszinte volt, biztos, hogy megtaláljuk a mindkét félnek megfelelő megoldást.” Hozzátette: a szlovák állampolgársági törvény módosítása előkészületben van, ezért most nem a konkrétumokról, hanem csak a „törvény filozófiájáról” cserélhettek eszmét. Balla megjegyezte: Budapestet nem zavarná, ha a magyarországi szlovákok felvennék a szlovák állampolgárságot is. „Ezt természetesnek tarjuk” - mondta. A tárgyalásokkal mindkét fél elégedett volt. Megállapodtak abban, hogy évente legalább kétszer találkoznak, s minden témát nyíltan megvitatnak. A következő közös ülésre fél éven belül Magyarországon kerül sor. „Tovább akarunk lépni az együttműködés minden területén. Sok a feladatunk, egyebek között a kisebbségek, a visegrádi négyek, az Európai Unió, vagy a magyar uniós elnökség tekintetében” - jelentette ki Balla. „Rendszeres találkozásaink hozzájárulhatnak a korábban kissé befagyott szlovák-magyar kapcsolatok javításához” - vélekedett Šebej.

Egyetlen magyar párt sem jutna be a szlovák parlamentbe

2010. október 9. - (kitekinto.hu)

Sem a magyar-szlovák Híd (Most) párt, sem a Magyar Koalíció Pártja (MKP) nem került volna be a parlamentbe, ha augusztus végén vagy szeptember elején tartottak volna választásokat Szlovákiában - derült ki a Median ügynökség országos felméréséből, amelynek eredményét csütörtökön hozták nyilvánosságra Pozsonyban. A Híd pártra augusztus/szeptember fordulóján a megkérdezettek 4,3 százaléka szavazott volna, míg a június 12-én megtartott parlamenti választáson a párt támogatottsága 8,1 százalékos volt. Szlovákiában a parlamenti küszöb öt százalék.

Bugár Béla meglepte a Jobbikot

2010. szeptember 30. - (sita / tasr / Új Szó)

A Hídnak nincsenek hivatalos kapcsolatai a FIDESZ-szel, a magyar félen áll, hogy ezt intézményesítse - mondta ma Bugár Béla, a párt elnöke, miután az Országgyűlés Külügyi Bizottságának tagjaival tárgyalt. Szavai szerint a magyar kormány azt hangsúlyozza, hogy egy szlovákiai etnikai párttal akar tárgyalni. „A Híd nem ilyen párt, mivel magyarok, szlovákok, ruszinok, és más nemzetiségek képviselői is vannak a tagjai között. A magyar félnek rendet kell tennie a fejében” - mondta. Bugár elmondta, eddig nem kaptak meghívót a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának ülésére. A pártvezető szerint számukra az a legproblematikusabb, hogy a KMKF a magyar Országgyűlés fennhatósága alá tartozik. Azt állította, ha kapnának meghívót az ülésre, egy ülésen részt vennének, ahol elmondanák a kifogásaikat. A külügyi bizottság tagjaival folytatott találkozót Bugár Béla nagyon hasznosnak nevezte. Mint elmondta, „még a Jobbik parlamenti képviselője is kellemesen meglepődött az első kézből kapott információk hallatán”. A politikus azt szeretné, hogy a két ország külügyi bizottsága ne csak kisebbségi kérdésekről tárgyaljon. Bugár Béla jelezte, a törvényhozás a jövő héten kezdi meg a magyar kettős állampolgárságot szankcionáló törvény módosítását. Azonban a koalíciós Kereszténydemokrata Mozgalom korábban megszavazta a módosítást, Daniel Lipšic belügyminiszter pedig jelezte, hogy meghagyná a törvényben a szankciókat, megsértve ezzel a kormányprogramot.

Túlélésért küzd a szlovák kabinet

2010. október 1. - (Susla Béla - Népszava)

Bár csak néhány hónapja van hivatalban a szlovák kormány, akkora a zűrzavar a koalícióban, hogy jelenleg még az is meglepetés lenne, ha kitöltené négy éves mandátumát. Bugár Bélának, a Híd (Most) párt elnöke teljes joggal dühöng azon, hogy a pozsonyi koalíción belül mintha nem létezne kölcsönös kommunikáció. A párbeszéd hiánya az ellenzék malmára hajtja a vizet. Robert Fico például már nem tekinti kormányfőnek Iveta Radičovát, hanem szerinte valójában csak a kabinet szóvivője. Az egyes politikusok a sajtón keresztül üzengetnek egymásnak. A napokban különösen kritikussá vált a helyzet az úgynevezett Hayek-ügy kapcsán, amelyet Fico az ország legnagyobb összeférhetetlenségi botrányának nevezett. Egyes politológusok már szétesőben látták a kormányt. Az említett botrányban, a kabinet két államtitkára, Martin Chren, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) részéről, valamint Ivan Švejna, a Híd képviselője, a Hayek Consulting cég kisebbségi tulajdonosaiként állami megbízású tenderekben vettek részt - már államtitkári ténykedésük során. Radičová asszony eleinte úgy nyilatkozott, hogy megsértették az összeférhetetlenségi törvényt. A megszorító csomag bizonyos pontjai miatt is akadtak parázs viták a koalícióban. Drágább lesz a jövő évtől a sör és a cigaretta. Ezekben a kérdésekben sem volt egyszerű zöld ágra vergődni, mivel a „sörösök” emelt hangnemben tiltakoztak amiatt, miért éppen az ő termékükre szabott ki a kormány magasabb jövedéki adót, a borosokat meg az égetett szeszt gyártókat békén hagyta. Az említett két párt vezetője, Richard Sulík és Bugár Béla viszont védelmükbe vették a két politikust. Erre Radičová véleménye is váratlanul megváltozott. Már neki sem jelent akkora gondot a Hayek-botrány. A Hídnak sikerült tisztára mosnia Ivan Svejna nevét, s minden bizonnyal hamarosan Martin Chren is fellélegezhet. Persze, ha lett volna korábban pártok közötti megbeszélés, akkor a sajtó nem csámcsog annyit az ügyön, Ficoék pedig egy ütőkártyával kevesebbel rendelkeznének. Most nem arról van szó, hogy az esetleges „piszkos” ügyeket az asztal alá kell söpörni, hanem arról, ha valóban tiszta egy-egy politikus bizonyos érintett kérdésben, akkor az előzőleges kölcsönös megvitatás felettébb fontos tényező. A kommunikáció hiánya a kormánykoalíción belül számos más esetben is megmutatkozott. Minden a „Miklos-Mihál üggyel” kezdődött, amikor a pénzügyminiszter és a szociális- és munkaügyi miniszter a sajtóban részletezték, mit tartalmaz a megszorító csomag. Radičová ekkor éppen Brüsszelben tartózkodott. Igaz, hogy a Koalíciós Tanács ülésein gyakran egymásnak ugrottak a felek a kényes pontok megvitatásánál, de ez még mindig jobb, hiszen itt legalább közösen tárgyaltak az égető problémákról. Jó példa az államnyelvtörvény módosításával kapcsolatos javaslat. A legújabb fejlemények szerint kivennék a nyelvtörvény méregfogát, s csak néhány esetben hagynák meg a pénzbírságot. Ez a javaslat megfelel a Híd érdekeinek is. Daniel Krajcer kulturális miniszter (SaS) azonban köti az ebet a karóhoz, s egy szigorúbb változatot akar. Radičová kormányfő a jövő hétig adott időt a koalíciós partnereknek, hogy megegyezzenek a kényes kérdésekben. A további idegtépő pillanatokat a megszorító csomag összeállítása váltotta ki kormánykoalíciós berkekben. Végül is elfogadták az általános forgalmi adó 19-ről 20 százalékra való emelését. Ezt a kabinet már korábban jelezte, az i-re viszont múlt szerdai ülésén tette fel a pontot, a szakszervezetek nem kis felháborodására. A Szakszervezetek Konföderációja október 12-re országos tiltakozó megmozdulást szervez Pozsonyban. A kormányt sokszor a bizonytalanság, az átgondolatlanság jellemzi. Ha valaki tiltakozik, gyorsan visszavonják a javaslatot. Szlovákiában Fico a populizmus koronázatlan királya. Eddig.

Ágyban verjük a szlovákokat

2010. október 14. - (bumm.sk / nol)

Ők viszont felelősségteljesebben gondolkodnak a szexről, mint mi. Az orgazmus hatására hasonló kábulat alakulhat ki a testben, mint amilyet a kemény drogok okoznak, a szerelmes állapot pedig a pszichológusok szerint fiziológiailag az alkoholos kábultsághoz hasonlítható - derült ki azon a kongresszuson, amelyen - melyen szlovákiai, magyarországi és csehországi szakemberek is részt vettek. A konferencián az intim szférával kapcsolatos felmérést ismertettek. Ezek eredményeiből az derül ki, a szlovákiai nők és férfiak felelősségteljesebben gondolkodnak és viselkednek a szex terén. A férfiak esetében az első együttlétre később kerül sor, mint a múltban, míg a lányoknál fordított a helyzet, ők a szüzességüket ma már hamarabb veszítik el. Az első nemi aktust mindkét nem 17-18 éves kora körül éli át. A felelősségteljesebb hozzáállást az is mutatja, hogy csökken a fogamzásgátlás nélkül szeretkező párok száma. A szakemberek egy további következtetésre is rámutattak. A férfiaknak átlagosan több szexuális partnerük van az életük során, mint a nőknek. A férfiak átlagosan kilenc, a nők öt partnert vallanak be. A fiatalok inkább hisznek a szerelem nélküli szexben, mint fordítva - írja a bumm.sk szlovákiai magyar hírportál. Szlovákiában egy szeretkezés átlagosan 8-15 percig tart, ami az ELTE Pszichológiai Intézetének korábbi felmérése szerint feleannyi, mint amennyit Magyarországon fordítanak szexuális együttlétre a párok. (Ez utóbbi átlagos időtartama 33 perc, 15 percnyi előjátékkal.) Fiatalabb korban a szlovákiai párok hetente kétszer, később havonta kétszer kerítenek sort szexuális aktusra. A nők körülbelül 10 százaléka soha nem élte át az orgazmust, 27 százalékuk pedig azt állítja, hogy soha nem színlelte az orgazmust. A nemi életükkel legelégedettebbek a 20-35 év közötti gyermektelen nők. A kongresszuson bemutatott statisztikákból kiderült, hogy egyre többen kérik a nemük megváltoztatását. Mindez leginkább a férfiak körében figyelhető meg. A társadalmi nyomás miatt kialakult egy olyan mítosz, mely szerint a szexualitás a fiatalok kiváltsága, míg a menopauza a szexuális élet végét jelenti. A szakemberek véleménye szerint kimutatható, hogy a férfiak 44 százaléka szexuálisan aktív a nyolcvanadik életéve után is. Radim Uzel cseh szexológus szerint a szexfüggőség csupán kitaláció. A WHO besorolása szerint a függőség valamilyen anyaghoz és nem egy tevékenységhez köthető. Elhangzott a konferencián az is, hogy az orgazmus hatására hasonló kábulat alakulhat ki a testben, mint amilyet a kemény drogok okoznak. A szerelmes állapot pedig a pszichológusok szerint fiziológiailag az alkoholos kábultsághoz hasonlítható. Kitaláció továbbá az is, hogy a pornográf filmek nézése és az önkielégítés érdekesebbé teszi az intim szférát. Éppen fordítva van, mindkettő a kapcsolat széthullásához vezethet - hangzott el a kongresszuson.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.................................................................................................................................................

		Máj 2024

Po	Ut	St	Št	Pi	So	Ne
29	30	1	2	3	4	5
6	7	8	9	10	11	12
13	14	15	16	17 Slovenský metodický deň materských škôl Komárňansko-ostrihomskej župy	18 XIV. Túra na Pilíš	19 Turíčna omša v Kerestúri
20	21	22	23	24	25 75. výročie založenia školy v Slovenskom Komlóši I. Festival Polovcov v Palote	26
27	28 O békešských osadách v Budapešti	29	30 Súbeh VPN ZSM Poznaj svoje korene – Škola v prírode na Slovensku 2024	31 Regionálne kolá súťaže Slovenské spievanky a veršovačky Slovenské spievanky a veršovačky Hodžov novinový článok 2024	1	2

Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript.
Tel.: (+36 1) 878 1431
Fax: (+36 1) 878 1432

Poštová adresa: 1558 Budapest, Pf. 199

RSS Facebook E-mail

luno.hu

OnLine LuNo Portál | Ľudové noviny
Portál Slovákov v Maďarsku
Az Országos Szlovák Önkormányzat által alapított lap
Ľudové noviny –
týždenník Slovákov v Maďarsku
(ISSN 0456-829X)
Főszerkesztő neve: Fábián Éva

Školy

Samosprávy

Odporúčame

E-mail: Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript.
Adresa/Cím: 1135 Budapest,
Csata utca 17. 1/9
Poštová adresa:
1558 Budapest, Pf. 199
Telefón: (+36 1) 878 1431
Tel./ Fax: (+36 1) 878 1432
Vydavateľ/Kiadó: SlovakUm Nonprofit Közhasznú Kft.

red blue brown green gray pink