Nyílt levelet írt a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) parlamenti képviselőjének Rafael Rafajnak a Magyarországi Szlovákok Szövetségének elnöke. Ruženka Baráneková Egyedová szerint hazugság, hogy Magyarországról eltűntek volna a nyelvek és a kisebbségek. R. Rafaj Kállai Ernő és Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsmanokra hivatkozva állította a szlovák parlamentben október 19-én, hogy kihaltak a magyarországi kisebbségek, csakúgy, mint a kisebbségek nyelve. „A magyarországi szlovákok léteznek. Sokan közülünk szlovákiai gyökerekkel bírunk, döntő többségünk olyan iskolába jár, ahol tanítanak szlovákot, és mind tanulunk szlovákul. Ha meghallgat minket, több szlovák népdalt is eléneklünk Önnek, amelyeket emlékként hoztak magukkal őseink. Megmutatjuk Önnek mindazokat a történelmi tárgyakat, amelyeket tisztelettel megtartottunk szobáinkban, vagy eltáncolunk önnek valamilyen szlovák néptáncot” - áll a levélben.

Várhatják az alkotmányt a kisebbségek!

2010. október 29. - (Füstös Móni - index.hu)

Kállai Ernő, kisebbségi ombudsman megállapította, hogy sok a visszaélés a kisebbségi választásokon, és megoldási javaslatokat nyújtott be. Ezeket általánosan fogalmazza meg, rámutatva a fő hiányosságokra, a konkrét jogi környezet kialakítását az Országgyűléstől várja. Abban mindenki egyetért, hogy a kisebbségi választásokat meg kell reformálni, a Jobbikon kívül azonban egyik pártnak sincs konkrét megoldási javaslata. A pártok kisebbségi ügyekkel foglalkozó képviselői elmondták, hogy egyelőre csak szándék van. Kállai Ernő megállapította, hogy idén 201 olyan településen alakult kisebbségi önkormányzat, ahol a 2001-es népszámláláskor egyáltalán nem vagy csekély számban élt a most képviselni kívánt kisebbség, derült ki a kisebbségi ombudsmani jelentésből. A román kisebbségi önkormányzatok száma 46-ról 71-re emelkedett úgy, hogy már a 46 is elrugaszkodott szám volt, a reális 19 körül lenne - mondta Jova Éva az IndexVideónak. Jelentősen nőtt a ruszin önkormányzatok száma, 52-ről 75-re, míg az eddigi 1113 cigány önkormányzat helyett idén már 1245 működhet. Tíz százalékos növekedés figyelhető meg a horvátoknál, és 12 százalékos a németeknél. A többi kisebbség esetében az önkormányzatok számának növekedése nem haladta meg a 10 önkormányzatot. Kállai Ernő szerint azonban megbecsülni sem lehet, hogy ezekből mennyi az álkisebbségi önkormányzat, mivel a választói jegyzék nem nyilvános, így az érintett közösségek sem tudhatják, hogy ténylegesen kik választották meg a képviselőket. Ilyen és ehhez hasonló kiskapuk nehezítik meg az álkisebbségiek kiszűrését. A jelenlegi törvény alapján, azok szavazhatnak a kisebbségi önkormányzati választáson, akik a választás évének július 15. napjáig feliratkoznak a kisebbségi névjegyzékbe. A feliratkozáskor azonban nem kell semmit igazolni, aki azt mondja, hogy a kisebbség tagja, az felkerül a jegyzékbe. A másik probléma, hogy a képviselőjelölteknek ugyan már alá kell írni egy nyilatkozatot, hogy beszélik-e a nyelvet, illetve voltak-e más kisebbség képviselői, de a válaszok nem befolyásolják azt, hogy elindulhatnak-e vagy sem. Tehát ha ebben a ciklusban más kisebbséghez akar tartozni, mint az előzőben, megteheti. Ennek ellenére voltak jelöltek, akik bizonyíthatóan hamis nyilatkozatot adtak le, őket a Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége, és Szávay István, a Jobbik képviselője egyaránt feljelentette, nyomozás indult ellenük. Átláthatatlan tehát, hogy kik lesznek képviselők, és ezáltal az is, hogy kik kerülnek az országos önkormányzatokba. Előfordulhat, hogy az igazi kisebbségiek kisebbségbe kerülnek saját önkormányzatukban, és olyan támogatások kerülhetnek rossz kezekbe, melyek a kisebbségeket illetnék, közszolgáltatásaikra kellene fordítani. Az évi félmillió forint normatív támogatás mellett van olyan kerület, mely akár több millió forinttal támogatja az önkormányzatokat.

Az ombudsman

Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa jelentést írt a 2010. évi települési kisebbségi önkormányzati választásokról. Ebben elemezi a választás eredményeit, rámutat a jogi szabályozás hiányosságaira, és jogorvoslati lehetőségeket nyújtson be az Országgyűlésnek. Kállai egy, a kisebbségi identitáshoz kapcsolódó objektív szempontrendszer kialakítását szorgalmazza. A cél az, hogy csak a kisebbség tagjai szavazhassanak a képviselőkre, és az önkormányzat tagjai tartozzanak a kisebbséghez. Fontos, hogy csak ott alakulhasson kisebbségi önkormányzat, ahol a közösség igényt tart rá. Kállai a kisebbségi választójoggal való visszaélést büntethetővé tenné, a névjegyzéket pedig nyilvánossá, legalább a jelöltek számára. Jelenleg ugyanis a jelöltek nem tudják, hogy kinek állítanak össze programot és azt sem, hogy kinek szól a kampány. Ezekkel és több egyéb indítványával rámutat azokra a hiányosságokra, melyek miatt a visszaélések történnek, és a konkrét jogi környezet kialakítására kéri az Országgyűlést.

A kormány

Latorcai Csaba nemzetiségi ügyekért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a kormány az ügyben társadalmi konzultációt kezdeményezett, a jelölő szervezetek és más civilek bevonásával. Az összegyűlt ötleteket mostanra feldolgozták, ez alapján egy jövőbeli törvénymódosítás váza megvan, ez jóváhagyásra vár. A módosítás 2011 második felére várható, az alkotmánymódosítás után. Ez biztosan tartalmazni fog egy új finanszírozási rendszert, szélesíteni kívánja a kulturális autonómiát, de ennél konkrétabb elképzelések még nincsenek a kormány részéről.

A pártok

Jelenleg egyedül a Jobbik foglalkozik a kérdéssel, a többi párt majd a jövőben szeretne megoldást találni a fennálló problémákra. Nyakó István, az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság egyik MSZP-s tagja elmondta, hogy egy esetleges törvénymódosítással kapcsolatban a pártnak egyelőre nincs hivatalos álláspontja. Nyakó, személyes véleménye, hogy a törvény jól össze van rakva, kiskapuk mindig lesznek, ezért kell folyamatosan újragondolni a törvényeket. Ő azt tanácsolja, hogy a kisebbségi önkormányzati választások is legyenek közvetlen választások, iktassák ki az elektori rendszert. Ezáltal kevésbé lenne irányítható. Az LMP-nél szándék van a változásra, de alkotmányjogi problémákat vet fel a törvény, mondta Schiffer András, az LMP frakcióvezetője. A titkos nyilvántartás miatt szerinte abból kellene kiindulni, hogy kik veszik igénybe a kisebbségi közszolgáltatásokat. A Jobbiknak három javaslata van, egyrészt szükség lenne egy áttekinthető adatbázisra, mely által könnyen kiszűrhetőek lennének azok a jelöltek, akik más kisebbség képviseletében korábban elindultak. Emellett a párt a névjegyzék véglegesítését szorgalmazza, hogy ne lehessen az identitást négyévente megváltoztatni, illetve a normatív támogatást csökkentené, és a feladatalapú támogatás összegét növelné - mondta Szávay István.

A nehézségek

A probléma évek óta egyértelmű, de megoldás eddig nem született. A helyzet megoldását az nehezíti, hogy emberi jogi, és alkotmányjogi kérdésekbe ütközünk - mondta Schiffer András. A gond az, hogy a különleges adatok védelme miatt egy nyilvántartás bevezetése lehetetlen, sőt már a mostani névjegyzékes rendszer is aggályos. Mégis ez szolgálná a kisebbségek kollektív érdekeit, mert nem lenne lehetőség a visszaélésekre. Haflmai Gábor, alkotmányjogász hozzátette, hogy másfelől az identitásválasztás szabadságába ütközünk, ami a modern jogrendszer alapja, ez alapján az identitás megválasztását nem lehet például a nyelvtudáshoz kötni. Kaltenbach Jenő, volt kisebbségi ombudsman szerint azonban van megoldás. „Az, hogy valaki egy közösséghez tartozik, nem egyirányú utca” - mondta. Ha az egyén a közösség tagjának mondja magát, az nem elég, a közösségnek el kell fogadnia, bele kell egyeznie. Olyan pedig, hogy identitásválasztás szabadsága nincs, az identitás vállalásának van szabadsága, mivel az identitás nem választható. A (valódi) kisebbségi közösségek, szervezetek szintén szeretnének mielőbbi megoldást. Ők szűrők bevezetését szorgalmazzák, Ruzsa György, az MRKSZ elnökségi tagja például az adott nemzetiség nyelvének ismeretéhez kötné a közösséghez való tartozást, ahogy a kettős állampolgárság igénylésénél is történik. A kettős állampolgárságot azok kaphatják meg, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és nyelvtudását bizonyítja. Ez alapján maguk a szervezetek is szűrhetnék a jelentkezőket. Halmai Gábor azonban elmondta, hogy egy társadalmi szervezet nem kaphat ilyen felhatalmazást. Másfelől már az egyesületek alapítása is aggályos, mondta Szarkiszján Ádám, az Országos Örmény Önkormányzat elnöke. Az egyesületek három éves működés után jelöltet állíthatnak, így egyre több álszervezet alapul, ha az ő kezükbe adjuk a szűrés jogát, megint bekerülhetnek álkisebbségiek.

http://www.youtube.com/watch?v=NA8ZF8mCNeA

http://index.indavideo.hu/video/Megjottek_a_portugalok

Kállai szerint ki kéne zárni az álkisebbségi önkormányzatok lehetőségét

2010. október 21. - (mti)

A kisebbségi önkormányzati választás szabályai a választás minden szakaszában lehetőséget adnak a visszaélésre, állapította meg vizsgálatában Kállai Ernő kisebbségi ombudsman. Bárki regisztrálhat kisebbségiként, ellenőrizni sem lehet, hogy ténylegesen is az adott közösséghez tartozik-e. A kisebbségi választás törvényileg szabályozott folyamatának minden elemében adott a lehetőség a visszaélésre, állapította meg vizsgálatában Kállai Ernő kisebbségi ombudsman. A biztos az október 3-i kisebbségi önkormányzati választások után indított vizsgálatot. A jelenlegi szabályozás szerint a kisebbségi választásokon azok szavazhatnak, akik előzetesen nyilvántartásba veszik magukat. A szabad identitásválasztás miatt ezt gyakorlatilag bárki megteheti, a hatóságoknak nem áll módjukban ellenőrizni, hogy a jelentkező ténylegesen az adott kisebbséghez tartozik-e. Azt, hogy a 228 ezer, a kisebbségi névjegyzékben szereplő állampolgárból ténylegesen hány kisebbségi van, még utólag sem lehet ellenőrizni, mert az adatbázis nem nyilvános. Kállai szerint a helyzetet orvosolhatná, ha a kisebbségi közösségek közreműködhetnének saját választóik jegyzékbe vételében. Az idei kisebbségi választásra 228 ezren regisztráltak, 12 százalékkal többen, mint négy évvel ezelőtt. A választáson 2313 önkormányzatot választottak meg, ez 13 százalékkal több, mint az előző ciklusban. Kállai a 2001. évi népszámlálás adataira hivatkozva azt állapította meg, hogy a kisebbségi önkormányzatok 8,6 százaléka olyan településen alakulhatott, ahol ténylegesen nincsenek az adott kisebbséghez tartozók.

Szlovák lapvélemény a Fidesz és az alkotmánybíróság nézeteltéréséről

2010. október 31. - (mti)

„Laboratórium” címmel közöl jegyzetet a Sme című szlovák liberális napilap Orbán Viktor és az alkotmánybíróság közti nézeteltérésről. „Az Orbán Viktor által Magyarország számára elkészített újabb forradalmi lépés az alkotmánybíróság jogköreinek megnyirbálása” - írja a szerző, Peter Schutz. Orbán számára az ürügyet az az alkotmánybírósági döntés szolgáltatta, miszerint a magas végkielégítések visszamenőleges 98 százalékos megadóztatása alkotmányellenes. A „Fidesz-klub főnöke” úgy véli, ha az adókról nem lehet népszavazást tartani, akkor az alkotmánybíróságnak sem lehet ilyen jogköre - írta a Sme jegyzetírója. A szerző szerint ez megkérdőjelezhető. Ez az érv azt az elképzelést tükrözi, hogy egy demokráciában a parlament mindenki felett áll. Ennek az elméletnek, amelynek Szlovákiában is vannak hívei, a legfőbb teoretikusa nem Orbán Viktor, hanem Václav Klaus. A cseh államfő tavaly ősszel arra szólította fel a parlamentet, hogy értékelje át az alkotmánybíróság pozícióját. Az alkotmánybíróság ugyanis alkotmányellenesnek találta az előrehozott választások kihirdetését - írta a Sme. Meglehet, hogy Klaust valóban a demokráciai féltése ihlette, de a mai Magyarország az „olykor bolondos Fidesz” kétharmadával olyan egyedi laboratórium, ahol közelről figyelhetjük meg, hová vezethetnek az ideológiai támadások a „bírói uralom” ellen - írta a liberális napilap. A Sme jegyzetírója szerint „nyilvánvaló, hogy a bírák is tévedhetnek, s olykor le is vannak fizetve, amit Szlovákiában jól ismerünk.” A nagy kérdés azonban az, hogy az alkotmánybíróságnál biztonságosabb-e az élet, a szabadság és a vagyon számára „a beképzelt és forradalmi küldetésében hívő kétharmados törvényhozási hatalom” - zárta jegyzetét a szlovák napilap szerzője.

Pravda: Orbán trükkje

2010. október 28. - (mti)

„Orbán trükkje” címmel közölt jegyzetet csütörtökön a Pravda című független szlovák napilap a magyar kormány és az alkotmánybíróság közti vitáról. Az újság úgy látja: amikor Orbán Viktor keresztülvitte ötletét, hogy visszamenőlegesen 98 százalékos adóval sújtsák a magas végkielégítéseket, tudnia kellett, hogy jogállamban ez értelmetlen, s hogy az alkotmánybíróság ki fogja neveti. „Úgy néz ki azonban, hogy ez a magyar miniszterelnök átgondolt húzása volt” - mutat rá a szerző. Miroslav Čaplovič szerint úgy tűnik, mintha Orbán ürügyet keresett volna ahhoz, hogy megcsonkítsa az alkotmány védőinek fontos jogköreit. Az ellenzék ugyan morog, de annyira jelentéktelen, hogy Orbánnak erre nem is kell odafigyelnie. Ugyanakkor bízhat abban, hogy az egyszerű magyarok az ő oldalán vannak. A kormányzó Fidesz most az alkotmánybíróság elleni támadását erre a „ravasz populista lépésre” alapozza. Orbán kihasznált egy pénzügyi témát, hogy szükség esetén a jövőben „visszaélhessen politikai pártjának hatalmas többségével a parlamentben” - jegyzi meg a lap. „A visszaélni kifejezést idézőjelben kell érteni, mert az alkotmány és a törvényesség őrzőjének előkészületben lévő lealacsonyítása után már senki sem fogja tudni azt mondani, hogy valamiben (Orbán) jogellenesen járt el” - írja Čaplovič. „A legújabb eset nem az első jele annak, hogy Orbán legszívesebben mint egyeduralkodó kormányozna. Ez beleillik kormányzásának képébe. Eddig sokat tett annak érdekében, hogy az új, nem szép közép-európai kifejezések tárába a mečiarizmus után egy magyar 'izmus', az Orbánizmus is bekerüljön” - zárja jegyzetét a Pravda.

Szlovák-magyar párbeszéd kezdődött Révkomáromban

2010. október 27. - (mti)

A szlovák-magyar párbeszéd kialakítása a célja annak a közéleti klubnak, amelyben szlovák és magyar szakemberek tanácskoznak majd havi rendszerességgel Révkomáromban - jelentette a pozsonyi Pátria Rádió szerdán. A szlovákiai Kempelen Farkas Társaság a magyarországi Politológus Hallgatók Országos Egyesületével együttműködve közéleti klubot indított Révkomáromban. A találkozókat kerekasztal-beszélgetés formájában rendezik meg. A témák a közéleti kérdések tág területét ölelik fel a politikától, a gazdaságon, a médián és a kultúrán át egészen a tudomány legújabb fejlődési irányáig. „A klub célja a magyar-szlovák párbeszéd kiszélesítése, egy szakmai közösség szervezése, kutatóhálózatok kialakítása” - mondta el a Pátria Rádiónak nyilatkozva Bara Zoltán, a Kempelen Farkas Társaság elnöke. A klub szerdai vendégei Grigorij Mesežnikov, a pozsonyi IVO Társadalomkutató Intézet igazgatója és Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Iskola politológus tanára voltak. A téma a szlovákiai és magyarországi választások összehasonlítása volt. A novemberi találkozó keretében Borókai Gábor, a budapesti „Heti Válasz” és Stefan Hríb, a „týždeň” című szlovák társadalompolitika hetilap főszerkesztője cserél eszmét a sajtó szabadságáról és korlátairól a két országban. Decemberben Július Horváth, a CEU Közgazdasági Tanszékének vezetője és Heim Péter a Századvég Gazdaságkutató Intézet igazgatója elemzi az euró gazdasági hatásait Szlovákiában annak bevezetése után, míg Magyarország esetében az ahhoz vezető utat. A klub keretében a jövő évben a kultúra, az agykutatás, a pszichológia és az online média neves szakértői is találkoznak majd Révkomáromban - jelentette a pozsonyi magyar rádió.

Nemzetközi vízibusz indul a Dunán Szlovákia felé

2010. október 26. - (kitekinto.hu)

A tervek szerint már 2011-ben vízibusz közlekedne a bősi vízlépcső felvízcsatornájának dunakiliti-körtvélyesi tározóján Magyarország és Szlovákia között - adta hírül a pozsonyi Új Szó. Az erre vonatkozó projektet Győr-Moson-Sopron és Nagyszombat megye közösen valósítaná meg. A Nagyszombat megyei közgyűlés október 19-ei ülésén tárgyalta a nemzetközi projekt részleteit, majd a képviselők jóváhagyták a partnerségről szóló szerződés szövegét. A Magyarország-Szlovákia 2007-2013 Operációs Program részeként megvalósítandó elképzelést 2010 májusában hagyták jóvá; célja a határfolyam két partján fekvő térségek átjárhatóságának növelése. A Duna-busz - Dunajbus munkacímen futó projekt megvalósítása nagyban növelné a határ menti térség vonzerejét, gazdasági versenyképességét, mindamellett részben orvosolná a szlovák fővárosból a környező településekre irányuló tömegközlekedés problémáit is; ez - szakértőket idézve - jelenleg katasztrofális. A vízibuszjárat a Győr-Moson-Sopron, a Nagyszombat, valamint a Pozsony megye területét érintő Duna-szakaszon közlekedne, a Somorja-Rajka-Pozsony-Dévény-Hainburg vonalon. A projekt teljes költségvetése 122 850 euró; ennek 85 százalékát az Európai Unió regionális fejlesztésekre irányuló ERDF-alapja, tíz százalékát az állam, öt százalékát pedig a megyei önkormányzat finanszírozná. Az összeg a Duna-busz típusú folyami hajók beszerzésén túl magában foglalja a megállóhelyek és a kikötők építését is. A tervezet nem először kerül szóba. Két évvel ezelőtt úgy tűnt, rendszeres hajójárat indulhat, mely óránként közlekedne Dévény és Gútor között, negyed-fél óra alatt téve elérhetővé a főváros központját. A menetjegy árát akkor húsz szlovák koronára taksálták.

Szorosabbá válik az együttműködés

a szlovák és magyar vízügyi hatóságok között

2010. október 27. - (fh)

Egy európai uniós programnak köszönhetően szorosabbá válik az együttműködés a szlovák és magyar vízügyi igazgatóságok között. A két ország között információs pontot építettek ki, és szlovák-magyar vízügyi szótárat is kiadtak. Az együttműködésnek különösen az árvízi időszakban van jelentősége, amikor fontos, hogy minél hamarabb érkezzenek információk a szlovákiai vízgyűjtő területekről. A két ország vízügyi szakemberei napi kapcsolatban voltak egymással a nyári, rekordnagyságú árvíz idején is, egy uniós pályázatnak köszönhetően azonban percről percre tudnak tájékozódni az aktuális helyzetről, így még gyorsabban fel tudnak készülni a védekezésre - mondta a Független Hírügynökségnek Rácz Miklós, Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ÉKÖVIZIG) igazgatója. A program 27 millió forintból valósult meg. Egyebek mellett információs pultot állítottak fel Kassán és Miskolcon. A percre pontos adatokhoz akár az érintett települések polgármesterei is hozzáférhetnek. Az aktuális vízállások mellett a korábbi árvizek adatait is tárolják, így például lehet látni azt, hová kell lerakni a homokzsákokat, hogy megvédjék a házakat. Bár a szakmai nyelv az angol, készült egy szlovák-magyar szótár is, ami a pontosabb megértést segíti. A folyók Szlovákiából Magyarországra folynak, de a kapcsolat a szlovákoknak is fontos. Stanislav Dobrotka, a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat kassai igazgatóhelyettese a Független Hírügynökségnek azt mondta: a szlovákoknak azért kell tudniuk minden adatot, mert a magyarországi folyókon elvégzett beavatkozások befolyásolják a szlovákiai folyók vízállását.

Szlovákia enged, Magyarország tovább nyomul

2010. október 22. - (Pap Szilárd István - kitekinto.hu)

A jobbközép szlovák kormánykoalíció célegyenesbe érkezett két szimbolikus jelentőségű jogszabály módosításával. A nyelvtörvény illetve a szlovák állampolgársági törvény is úgy változhat, hogy az kevésbé legyen káros a magyar kisebbség számára. A budapesti kormányzatnak más tervei vannak ugyanezzel a közösséggel: szavazati joggal kívánja őket felruházni. Az elmúlt napokban több hír is napvilágot látott azokról a szlovákiai törvényekről, amelyek rengeteg tiltakozást és visszatetszést keltettek a felvidéki és az egész kárpát-medencei magyarság köreiben. Kedd este a szlovák törvényhozásban az államnyelvtörvény módosításáról vitáztak, ezután pedig 78 igen és 66 nem szavazat mellett ez a második olvasat fázisába került. A javaslatot az Iveta Radičová által vezetett kormánykoalíció terjesztette be, célja, hogy eltörölje azokat az irracionális szankciókat, amelyek a szlovákiai kisebbségeket sújtották. Bár nem tervezik az összes büntetés eltörlését, ám jelentősen csökkenteni akarják azok körét. Az elképzelést több oldalról is ellenezték, ám kidolgozója, Daniel Krajcer kulturális miniszter szerint biztosan jó, ha Budapest, a Smer, az Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a Magyar Koalíció Párja (MKP) együtt támadja. A tárcavezető beszédében elmondta: „Az értelmetlen, kisebbségellenes megszorításokat eltörli, az államnyelvet megvédi“. A Felvidék.ma azt a nyilatkozatot is idézi, miszerint a törvénynek mindenképpen biztosítania kell, hogy az ország minden polgára hozzájusson államnyelven a számára fontos információkhoz. Büntetni csak az államnyelv szándékos megsértéseit fogják. Ekörül az alapelv körül alakult ki konszenzus a kormányerőt alkotó felek között. Az egyetértés azonban nem teljes, Krajcer párttársa, Somogyi Szilárd, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) képviselője úgy vélte, igaz, hogy a törvény általános felfogás szerint akkor tartható be, ha szankciókat is tartalmaz, a szlovák államnyelvtörvény azonban 10 éven át jól működött szankciók nélkül is, tehát a gyakorlat bizonyította, hogy ezekre nincs szükség. A Polgári Konzervatív Párt (OKS) Híd-Most listáján mandátumhoz jutott képviselői szintén teljesen eltörölnék a bírságokat. Összességében tekintve kétségtelenül előrelépésnek számít, hogyha a parlament elfogadja a javaslatot. Szintén javulás készül a Fico-kabinet azon válaszlépése kapcsán, mely a magyar Országgyűlés kettős állampolgársági törvénye ellen született. Mint ismeretes, az intézkedés értelmében megfosztottak volna szlovák állampolgárságától minden olyan személyt, aki más országbelit is igényelt volna. A külügyminisztériumi beadvány szerint ezt a korlátozást eltörölnék, és visszahelyeznék jogaiba azokat, akik az állampolgársági jogszabály nyomán szenvedtek. A Bumm.sk tudósítása szerint, egyébként eddig két nő veszítette el szlovák állampolgárságát, amiért egyik magyart, a másik pedig olaszt vett fel. Híd? Most? A Felvidék.ma tolmácsolja Mikuláš Dzurinda külügyminiszter nyilatkozatát, amely szerint már novemberben elfogadásra kerülhet az indítvány. A dolgok azonban még ebben az esetben sincsenek lefutva ugyanis a koalíció egyik pártja, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) júliusban támogatta a szankciók elfogadását, most pedig kijelentette Ján Fígeľ pártelnök hangján keresztül, hogy nem fogja támogatni a jelenlegi kezdeményezést. Az üdvözölhető fejleményekkel párhuzamosan a magyar kormányoldalon egy olyan újabb gondolattal rukkoltak elő, mely zavarhatja a szuverenitására igen érzékeny Pozsonyt. A korábbi tagadások ellenére úgy tűnik, hogy a magyar kormány komolyan fontolgatja a szavazati jog megadását azoknak a határon túli magyaroknak, akik jövő év január elsejétől élnének a kettős állampolgárság intézményével. Ez derült ki Gulyás Gergely, az új alkotmányt előkészítő parlamenti bizottság fideszes tagjának nyilatkozataiból. A Felvidék.ma a kisebbik kormánypárt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetőjét, Harrach Pétert is idézi, aki szerint alakulata támogatna egy ilyen irányú kezdeményezést. Ugyan még nem létezik hivatalos álláspont a magyar kormány szintjén, de az elmúlt időben egyre gyakrabban, több politikus szájából is felmerült az ötlet, így nincs okunk kételkedni annak valószerűségében. Előre vetíthető azonban, hogy a szlovák fél reakciója nem lesz olyan tartalmú, hogy az tovább javítana a két ország viszonyán. Az imént említett engedmények a nyelvtörvény valamint az állampolgársági jogszabály kapcsán nem ingyen megtett lépések, Szlovákia hasonló gesztusokat vár déli szomszédjától is. Erre enged következtetni Dzurinda következő kijelentése is: „nagyon fontos számunkra az, hogy a saját térfelünkön rendet tegyünk, hiszen csak ezt követően kérhetjük meg majd Budapestet, küszöbölje ki hibáját, szüntesse meg a közöttünk kialakult vita eredendő forrását”. E fenti mondatban tetten érhető a szlovák diplomácia vezetőjének az elvárása, hogy Magyarország változtasson az állampolgársági politikáján, amellyel kapcsolatos ellenszenvét egyébként sohasem titkolta. Valószínűleg a határon túli magyaroknak adandó szavazati jog nem szerepelt az elvárt magyar lépések között. A világnak ezen a részén igen erősen működnek a tükörmechanizmusok a nemzeti kérdéseket illetően. Az elmúlt évtizedek során Magyarország szomszédai az ország nemzetpolitikáját érintő területeken gyakran erős intenzitású válaszlépéseket tettek, a szlovák állampolgársági törvény Fico-féle módosítása csak utolsó ebben a sorban. Ugyan a szavazati jog kérdésében még nem születtek hivatalos nyilatkozatok előrevetíthető, hogy Pozsony kifejezetten neurotikus megközelítést fog alkalmazni. Még az sem enyhítő körülmény, hogy nem az előző kabinet populista-nacionalista paradigmája dominál a szlovák diplomáciában, hiszen például a státusztörvény kapcsán született feszültségek a jelenlegihez hasonló összetételű Dzurinda-kormányhoz fűzhetőek. A szavazati jog ügye megér egy külön misét (sőt többet is), de az elkövetkező időszakban erre bőven lesz alkalom, párhuzamosan azzal, ahogyan az elképzelés egyre inkább praktikus formát ölt. Itt csak azt érdemes megjegyezni, hogy rengeteg bonyodalom kiváltója lehet egy olyan koncepció alkalmazása, amely a területelvű állampolgárság intézményét teljesen más kaptafára húzná rá. A szavazati jog intézménye ugyanis egy területileg körülhatárolt állam polgárait köti össze a vezetőivel, az etnikai elv pedig problémásan használható. Ezek a komplikációk nemcsak az államközi kapcsolatokban jelenhetnek meg, de a határon túli magyar kisebbségek szintjén is. Ellenérvként persze felhozható a román példa, hiszen Románia is szavazati jogot biztosít a határain kívül élő állampolgárainak, sőt a legutolsó elnökválasztások során például ezek a szavazatok billentették el a mérleget Traian Băsescu javára. Ennek legitimitását is igen sokan megkérdőjelezik, ahogyan az az esetleges magyarországi tervvel kapcsolatban is meg fog történni.

Vízlépcsőket javasol az MTA

2010. október 22. - (Ötvös Zoltán - Népszabadság)

Magyarország szűkében van a vízenergiának, a bős-nagymarosi térséget figyelmen kívül hagyva azonban a Dunán Adonynál és Fajsznál is szóba jöhet egy-egy erőmű építése - ez olvasható a Megújuló energiák hasznosítása című akadémiai tanulmánykötetben. A folyó az erőművek által hajózhatóbbá válna, a vízlépcsők segítenék a Dunai Hőerőmű vízellátását, fedeznék a Paksi Atomerőmű tervezett bővítése miatti hűtési célú többletvízigényt, illetve javítanák az árvízvédelem hatékonyságát. A tudósok véleménye szakmailag megalapozott, de kétséges, hogy kap-e mostanában politikai támogatást. Az Orbán-kormány megalakulása óta a bősi ügy nem került napirendre. A problémát az előző kormányzati ciklus végén felügyelő Erdey György szakállamtitkár távozása óta nincs, akin számon lehetne kérni bármit is. Egyébként nincs is mit, mert az új kabinet nem nyilatkozott arról, miként akarja kezelni a vízlépcső ügyét. Információink szerint addig nem is teríti ki lapjait, amíg az EU el nem fogadja a Duna-stratégiát. (2011. január elsejétől Magyarország tölti be az unió soros elnöki posztját, valószínűleg a magyar elnökség alatt írják alá a Duna-stratégiát.) De túl sokat ettől ne várjunk, hiszen Barsiné Pataki Etelka, a stratégia kidolgozásában részt vevő kormánybiztos egy szeptemberi szigetközi konferencián egyértelművé tette: a stratégiának nem része a bős-nagymarosi kérdés megoldása. Illés Zoltán államtitkár véleménye szerint a hágai Nemzetközi Bíróság határozata alapján Magyarországnak és Szlovákiának a hajózási, árvízvédelmi és energiatermelési kérdésekről úgy kell megegyeznie, hogy a környezetvédelem ügye elsőbbséget élvezzen. Egy májusi Duna-konferencián Illés megismételte: a két országnak 50-50 százalékos arányú vízmegosztásról kell megállapodnia. A megegyezés már a hágai döntés óta várat magára. A vízkormányzás kulcsa szlovák területen van, Magyarország tehát csak Szlovákiával együtt tud lépni. Szlovákia viszont bármilyen változtatással csak veszíthet, hiszen jelenleg ingyen használja a teljes vízmennyiség 80 százalékát, és megkapja az elterelt vízzel termelt összes áramot. De nem ez az egyetlen vitapont. Mivel közös folyóról van szó, a víz fele és vélhetően a termelt áram fele is Magyarországnak járna - ám Szlovákia szerint csak akkor, ha a teljes vízmennyiség részt venne az áramtermelésben. Az egyértelmű, hogy jelenleg nekünk is járna valamennyi az áramból, Szlovákia viszont állítja, hogy neki kártérítés jár, mert a szerződésszegő magyar magatartás miatt arra kényszerült, hogy egyedül fejezze be a bősi létesítményeket. A hivatalos magyar álláspont szerint számunkra a mindenkori vízhozam legalább 50 százalékának megszerzése a prioritás. Ilyesmibe külső kényszer nélkül a szlovák fél aligha menne bele. Mi viszont el kell hogy viseljük a szlovák fél önkényes vízkormányzásából adódó következményeket, mivel a szlovák üzemelési szabályzatba Magyarországnak nemigen van beleszólása, érdekeit nagyon gyengén csak a közös határvízi bizottságon keresztül tudja képviselni. Addig pedig roppant nehéz bármiféle vélemény mellett érvelni, ha még azt sem tudjuk, hogy mit képviselünk.

Előnyös járat az átköltöző szlovákoknak

2010. október 24. - (hírTV)

Október elejétől óránként indulnak az autóbuszok a szlovák főváros és a Mosonmagyaróvár melletti kistelepülés, Rajka között. A pozsonyi városi tömegközlekedési hálózat részeként működő járatra több száz szlovák család utaztatása miatt volt szükség. Az üzemeltetéshez két autóbuszt szereztek be, melyhez az Európai Regionális Fejlesztési Alap 380 ezer eurót biztosított. Reggel 6-tól éjjel 11-ig óránként indul busz Pozsonyból Rajkára. A menetidő 30 perc, a járat Dunacsúnyt, Oroszvárat és Horvátjárfalut is érinti. A jegy másfél euróba kerül, amit forintban is ki lehet fizetni a sofőrnél. „Az elején elég kevesen voltak, aztán most már megszokják lassan. Egyre többen lesznek. Gyors járat, nem áll meg mindenhol, mint a többi járat. Szerintem jó lesz, csak bővíteni kell a megállókat itt is Rajkán” - mondta a Hír Televíziónak Takács Zoltán buszsofőr. A Szigetközbe egyre többen költöznek át a szlovák fővárosból. Panellakásuk árából itt családi házat vagy társasházi ingatlant tudnak venni. Rusó Miklós ingatlanközvetítő szerint csak Rajkán 300 család igényli a közvetlen összeköttetést Pozsonnyal. „Amióta beköltözött az első szlovák család, azt várták, hogy mikor lesz normális kapcsolat, amivel be lehet jutni Pozsonyba és vissza. De az utóbbi két évben szerintem, amióta kezdtek beszélni róla, hogy egy ilyen helyi járat lesz, már türelmetlenül várta mindenki” - mondta. A járat azonban nem csak az átköltöző szlovákoknak, hanem a magyaroknak is előnyös. „Rajkán sok családnak van még most is Szlovákiában élő rokona, akikkel sokkal közvetlenebb, napi kapcsolatot tudnak tartani, főleg az idősebbeknek lehet ez megoldás az utaztatásra” - mondta Kiss Vince, Rajka független polgármestere. Szlovákia hasonló buszjáratot üzemeltet tavaly óta Pozsony és az ausztriai Wolfstahl, illetve Hainburg között, mert osztrák területen is egyre több szlovák telepedik le.

Szlovákia elutasítja a magyarok kettős állampolgárságát

2010. október 23. - (Paraméter.sk)

Szlovákia el fogja utasítani a kisebbségi magyarok kettős állampolgárságát - állítja Dušan Čaplovič, a kisebbségi ügyekért felelős szlovák kormányfő-helyettes abban az interjúban, amelyet a Hospodárske noviny közölt kedden. „Amennyiben a Smer-SD tagja lesz a jövőbeni szlovák kormánynak, az ilyen törvényjavaslatot - amely exterritoriális beavatkozást jelent az önálló Szlovák Köztársaság szuverenitásába - egyértelműen el fogjuk utasítani” - jelentette ki Čaplovič. A befolyásos politikus úgy véli: Szlovákia számára „határozottan nem jó hír” az, hogy a Jobbik bejutott a magyar parlamentbe. „Ezeknek az embereknek a bekerülésével a budapesti képviselői padokba veszélybe került a demokrácia” - jelentette ki Čaplovič. „Aki lemond a Visegrádi Négyek együttműködéséről, az Közép-Európában öngyilkosságot követ el” - válaszolt a kormányfő-helyettes a Visegrádi Csoport együttműködésének esetleges Orbán általi veszélyeztetését firtató kérdésre. Čaplovič szerint a visegrádi csoport, „hála az aktív együttműködésnek, megoldásokat kínál Közép-Európa, az egyes nemzetállamok és polgáraik számára”, s az Orbán-kormány esetleges negatív hozzáállásával ez veszélybe kerülhetne.

Kettős állampolgárság, kettős csavar

2010. október 22. - (Ravasz Ábel - parameter.sk)

Szavazati joghoz juthatnak a határon túli magyarok a fideszes Gulyás Gergely, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnöke szerint. Ennek alapját az jelentené, hogy az új alkotmány immár nem kötné magyarországi állandó lakhelyhez a szavazati jogot. A határon túliak vélhetően 6-8 saját képviselőt küldhetnek majd a csökkentett létszámú országgyűlésbe. Ha a Fidesz és a kettős állampolgárság kifejezések egy mondatba kerülnek, valószínűleg a legtöbb politikával foglalkozó személynek három esemény ugrik be: Mikola István „húsz évre bebiztosítjuk magunkat” kijelentése a 2002-es választások előtt, a 2004-es népszavazás, valamint a 2010-es, sokat vitatott törvény. Ezekben az esetekben a közös szálat az jelenti, hogy a néppárt minden esetben a „határon túli kártya” aktuálpolitikai célokra történő kijátszásának vádjával szembesült - és ez nem lesz másképp most sem. Érdemes azonban megvizsgálni, mi lehet majd az új rendszer valódi hatása a politikai erőviszonyokra a szlovák-magyar határ mindkét oldalán. Az az alapvetés, melyre Mikola is utalt anno, hogy a határon túli magyarok javarészt jobboldali szimpatizánsok és ezáltal Fidesz-szavazók, Szlovákia tekintetében részben igaz, részben pedig hamis. A szlovákiai magyar szavazók között valóban többségben lehetnek a jobboldalinak hívott a politikai nézetvilág, amire a Híd és az MKP egymástól jelentősen eltérő, de egyaránt jobboldali profilja is bizonyíték lehet. A jobboldaliság azonban aligha fordítódik le egy az egyben Fidesz-szimpátiára: különösen az utolsó években jelentősen megnőhetett a magyarországi politikai elitet egy az egyben elutasítók száma a szlovák határ túloldalán. Ezt a folyamatot éppen a kettős állampolgárság a lehető legalkalmatlanabb pillanatban történő, a szándékos politikai obstrukció képzetét keltő elfogadása gyorsította fel, egyben polarizálva is a szlovákiai magyar politikai teret: feltételezhetően jelen pillanatban a Fidesz stratégiai partnerének számító MKP-ban többségben vannak/maradtak Orbán Viktor szimpatizánsai, a Híd szavazóit azonban a Fidesznek minden valószínűség szerint nagy arányban sikerült maga ellen fordítania (többek között) választott pártjuk el nem ismerésével és ezáltal szavazatuk devalválásával. Nem meglepő tehát, hogy az első kutatási eredmények arra utalnak, hogy a kettős állampolgárságot - az annak előnyeit valóban kihasználó, kétlaki életet élők mellett - elsősorban az MKP szimpatizánsai váltják majd ki, a hidasok viszont alig-alig tartanak majd rá igényt. Bizonyos tekintetben azonban ez kifejezetten a Fidesz malmára hajtja a vizet, mivel a kettős állampolgárságot igénylők pont az ő szimpatizánsaik közül kerülnek majd ki, „ingyen” mandátumhoz juttatva a parlamentben a jobboldali néppártot. A Magyarországon valóban szavazni kívánó, kettős állampolgársággal rendelkező felvidékiek száma ennek megfelelően alacsony lesz, jelentősen megkönnyítve ezzel a politikai aktivisták munkáját. Kétségkívül hasonló lesz majd a helyzet Erdélyben, a Vajdaságban és a Kárpátalján is, nem is beszélve az antikommunista múltja miatt eleve jobbra forduló nyugati magyar diaszpóráról. Ebből a szemszögből nézve az elsőre emancipatívnak tűnő lépés (a szavazati jog kiterjesztése a lakhellyel nem rendelkezőkre is) a határon túli nemzettest helyett valójában egy fiktív csoportot, a kettős állampolgársággal rendelkezők eleve túlnyomó többségben Fidesz-szimpatizánsokból álló csoportját szólítja meg. Innen nézve a szavazati jog alkotmány által történő kiterjesztése nem más, mint a politikai ellenfelek akaratát a lehető leginkább partvonalon kívülre szorító „nemzeti együttműködés” logikájának kiterjesztése a határon túlra, az Orbán Viktorral nem feltétlenül szimpatizáló határon túli magyarok vélhetően egyre népesebb csoportjának újabb megalázása.

Levették a fasiszta jelképet Svätopluk szobráról

2010. október 22. - (mti)

Levették a fasiszta jelképet Svätopluk szobráról. Ez volt az egyik feltétele annak, hogy a sokat vitatott alkotás a helyén maradhasson. Richard Sulík, a parlament elnökének szeptemberi döntése alapján el kellett távolítani a pajzson látható kettős keresztet, mert az ilyen formában a két világháború közötti fasiszta Hlinka Gárdának, Hitler szövetségesének jelképére hasonlított. Ugyanakkor eltávolítják a szobor talapzatán lévő „ószlovákok királya” feliratot is, mert azt szakértők történelmietlennek tartják. A pajzsra a tervek szerint a szlovák címerben található kettős kereszt, míg a talapzatra a Svätopluk felirat kerül, esetleg évszámokkal. A pajzs közepén található kör, ahol korábban a vitatott kettős kereszt volt, most egyszerűen sima, mindenféle ábra nélkül. A módosításokba Ján Kulich, a szobor alkotója beleegyezett. A kettős keresztet saját költségei terhére távolíttatta el. A szobor felállítását viták és heves tiltakozások kísérték, megkérdőjelezték művészi értékét is. A Robert Fico kormányzat által az „ószlovákok királyának” minősített nagymorva fejedelem csaknem nyolc méteres bronzszobrát az idei szlovákiai választások előtt nem sokkal, június 6-án leplezték le ünnepélyes keretek között a három legfőbb szlovák közjogi méltóság, köztük Ivan Gašparovič államfő jelenlétében. Fico akkori miniszterelnök, aki nyilvánvalóan szavazatszerzés céljából kezdeményezte a szoborállítást, kijelentette, hogy „Svätopluk jóval Szent István és Szent Vencel előtt itt volt”. A pozsonyi vár a szlovák parlament kezelésében van, ezért az azzal összefüggő kérdésekben a parlament elnöke illetékes dönteni.

„Fico, az ember más, mint a legenda”

2010. október 31. - (bumm.sk)

Vladimír Mečiar, a HZDS elnöke szerint Robert Fico volt kormányfő visszaélt Svätoplukkal a választások előtt. „Megtette, könyörtelenül. Az új generáció pedig, hogy ezt a visszaélést eltüntesse, ki akarta törölni Svätoplukot a történelemből, ami még nagyobb butaság” - jelentette ki Mečiar. A HZDS elnöke elutasította azt a felvetést, hogy Ficot okolná a HZDS választási bukása miatt. „A választási sikertelenség a mi hibánk“ - jelentette ki. „Ami a koalíció vezetését, a koalíciós kapcsolatokat, a kormány tevékenységét illeti, ott nagymértékben Fico személyes hibái jelentkeztek, az önimádat, ami nagyobb volt, mint a politika hatékonysága. Sok dolognak nem kellett volna olyan állapotban lennie, mint amilyenben volt, és tovább dolgozhattunk volna. Fico, az ember, akit sok éve ismerek, más, mint a legenda, nem ugyanaz, hatalmas különbség van köztük“ - tette hozzá. Mečiar szerint a volt kormánynak „két félideje“ volt. Az elsőben, a sikeresség idejében sok dologról vezettek párbeszédet. A másodikban, a válság idején a HZDS elnökének elmondása szerint azonban már jelentkeztek a nézetkülönbségek. „Ami a kapcsolatok sportszerűségét illeti, amikor Ficonak megfelelt, olyan lépéseket is tett, melyek nem voltak illendőek“ - tette hozzá. Példaként a szlovák földalap körül kialakult botrányt hozta fel. „Az nem a mi ügyünk volt. Sorolhatnám még a példákat, de akkor úgy tűnne, mintha az ő kárára orvosolnánk fájdalmunkat. Ezt pedig nem akarom“ - mondta Mečiar.

Schmitt: A kisebbségi magyarságnak is joga van a saját életéhez

2010. október 23. - (mti)

A magyarságnak a kisebbségben, az anyaország határain túl is joga van a saját életéhez, joga van a nyelvéhez, hagyományaihoz, kultúrájához - mondta Schmitt Pál magyar köztársasági elnök szombaton Budapesten, mielőtt gratulált a Kisebbségekért Díj Külhoni Magyarságért Tagozatát elnyerő kitüntetetteknek. Köztük van a komáromi Mácza MIhály is. Az államfő a Sándor-palotában tartott ünnepségen kiemelte: a Kisebbségekért Díj régi célja, hogy elismerje azoknak az embernek a munkáját, akik a kisebbségi sorsban felvállalják egy-egy közösség összefogását, szervezik a magyarok életét, ápolják lelküket, munkálkodnak a közösségért - legyen az a munka egy kollégium vezetése, művelődéstörténeti kutatás a szeretett városban, egy kulturális szervezet működtetése, vagy egy falu életének szervezése, templomának csinosítása. Schmitt Pál hangsúlyozta: az egy nemzethez tartozás alapja nyilvánvaló: közös nyelv, kultúra, történelem és hagyomány. Ám az erős azonosságtudathoz, az asszimilálódás elleni küzdelemhez ezeket az értékeket egyedi léthelyzetekben kell kapaszkodóként megélni - mondta. A köztársasági elnök Márton Áron püspök szavait idézte, mikor azt mondta: „amint az egyénnek joga van az élethez, a családalapításhoz, ugyanúgy joga van a nemzetiségnek, hogy a maga sajátos életét szabadon élje”. A kitüntetettekhez szólva azt mondta: akik most itt vagyunk, mind együtt hisszük, együtt valljuk a püspökkel, hogy a kisebbségben, az anyaország határain túl, a magyarságnak ott is joga van a saját életéhez. Joga van a nyelvéhez, hagyományaihoz, kultúrájához, és legfőképpen joga van ahhoz, hogy jövője legyen - jelentette ki. Schmitt Pál szerint a nemzeti ünnep, október 23-a méltó keretet nyújt ahhoz, hogy az összetartozásunkat ünnepeljük. A díjat Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikai helyettes államtitkár adta át Mácza Mihálynak a Komáromért és a szlovákiai város magyarságáért végzett több évtizedes, kiemelkedő jelentőségű tevékenységéért, Sari Józsefnek a kárpátaljai magyarság ügyének áldozatos szolgálatáért, Kalapis Sztojánnak a bánsági magyar szórványban végzett áldozatos és eredményes munkájáért, valamint a Cseh és Morvaországi Magyarok Szövetségének a csehországi magyarok összefogása, az anyanyelv, a nemzeti hagyományok ápolása és a magyar nemzeti öntudat megtartása, fejlesztése területén végzett húszéves tevékenységéért. A díjat a szervezet elnöke, Rákóczi Anna vette át.

Minden kitüntetettnek gratulált az államfő is.

Hazánkban járt a Szlovákiai Evangélikus

- Lutheránus Egyház Országos Irodájának vezetője

2010. október 20. - (mti)

Dušan Vagaský, a Szlovákiai Augsburgi Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház Országos Irodájának vezetője 2010. október 20-án érkezett hazánkba, hogy megismerkedjen a Magyarországi Evangélikus Egyház szervezeti felépítésével, és véleményt cseréljen a strukturális működéssel kapcsolatban. Szöveg és fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna Egyháza Külügyi Osztályának referensével, Marcela Kmeťovával együtt először a Déli Evangélikus Egyházkerület Püspöki Hivatalába látogattak el, ahol találkoztak Gáncs Péter püspökkel és az iroda dolgozóival. A szlovák Országos Iroda igazgatója a püspököt elsősorban az egyház szervezeti felépítésével kapcsolatban faggatta, érdekelte őt a három magyarországi egyházkerület egymáshoz való viszonya, struktúrája, a Zsinat, az Országos Presbitérium, a Püspöki Tanács és az Országos Elnökség hatásköre és működése. Szlovákiában az evangélikus egyházat egy pozsonyi székhelyű vezető püspök irányítja, egyházkerület konkrétan nem tartozik hozzá. Sok gyülekezet azonban szeretné ezt a vezető püspöki tisztséget megszüntetni és erről jelenleg is tárgyalások folynak az egyházon belül. Megtudtuk, hogy a szlovákiai lelkészeket az államtól kapott támogatásból fizetik, mindenki egy bizonyos bértáblának megfelelő, központi fizetést kap. Ennek tükrében érdeklődött az igazgató, nálunk hogyan történik a lelkészi fizetések megállapítása, hogyan folyósítják azokat. Dušan Vagaský és Marcela Kmeťová a püspöki megbeszélés után, még a délelőtt folyamán, ellátogatott a Budapesti Szlovák Ajkú Evangélikus Egyházközségbe, ahol Gulácsiné Fabulya Hilda lelkésznő látta őket vendégül és adott betekintést a gyülekezet életébe. Délután Kákay Istvánnal az Országos Iroda igazgatójával folytatnak majd tárgyalásokat az Üllői úti központban.

Sme: „Viktor forradalmi októbere“

2010. október 20. - (mti)

„Viktor forradalmi októbere” címmel közöl szerdán kommentárt a Sme című szlovák liberális napilap. A szerző szerint „több mint hárommillió ember nyugdíjának a kisajátítása minimálisan a jogbiztonság megsértése”. „Úgy, mint Orbán Viktor senki sem próbálkozik a közkiadások hiányának megoldásával. A beruházók egyelőre csak zavarban vannak. Ha semmi sem változik, csak idő kérdése, mikor szűnnek meg hinni Magyarországnak” - írja Peter Schutz. „Még a legnagyobb euroszkeptikusoknak is legalább egy csendes imát kellene elmondaniuk annak érdekében, hogy Brüsszel ne dugja homokba a fejét, és Orbán szocialista forradalmát még csírájában elfojtsa” - véli a szerző. A szerző úgy látja: „több mint három millió ember nyugdíjának a kisajátítása minimálisan a jogbiztonság megsértése”. Ha ezt Magyarországnak megengedik, akkor ez olyan precedens lehet, amely másokat is megfertőzhet, elég megnézni a szlovák ellenzéket - teszi hozzá a lap. A szerző szerint az ágazati válságadókkal együtt Orbán így kíván pénzt szerezni arra, hogy szinten tartsa azt a költségvetési hiányt, amelyben az Európai Unióval korábban megegyezett. Most kiderült az is, hogy Magyarország „gazdasági önállóságának” megteremtése kapcsán ezért utasította el az újabb kölcsönről szóló megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal. „Ilyen egysíkú intézkedéscsomaggal, amely a 'gazdasági függetlenségért' és a 'globális kapitalizmus' ellen vívott harc, valamint 'a most kezdődő új időszámítás' marketing-ideológiai jelszavain alapszik, azonban senki sem próbálja megoldani a hiány problémáját, még Görögország sem” - véli Schutz, aki szerint Orbán „nagy kalandba vitte a 10 millió magyart”. A cikkíró azt állítja: „a beruházók mindezek alapján óvatosak lesznek, hiszen nincs garancia arra nézve, hogy Orbán az ő vagyonukat nem veszi el, ha a legrosszabbra kerül sor”. „Orbánnak valamikor az volt az elképzelése, hogy beindítja a növekedést és tíz éven belül 'egymillió munkahelyet' teremt az adók jelentős csökkentése és a hiány növelése által. Ez még nem törvénytelen. A növekedés biztosítását a hiány növelése által - de nem a bevételek csökkentésével, hanem más kiadásokkal - még olyan elismert személyiségek is ajánlották, mint Krugman, Stieglitz és Soros” - fejti ki a szerző. „Az a hibrid, amelyet végre (Orbán) megszült és működtetni kezd, azonban már nemcsak a gazdaságot, hanem az alapvető polgári jogokat is veszélyezteti, és olyan hatással lehet, hogy az egész régió stabilitását is megingathatja” - zárja eszmefuttatását Peter Schutz.

Két ember már elvesztette szlovák állampolgárságát

2010. október 22. - (mti)

Két nő vesztette el szlovák állampolgárságát a közelmúltban, bejelentették ugyanis, hogy más ország állampolgárai lettek - írja az Új Szó című pozsonyi lap pénteken. „Az egyik magyar, a másik olasz állampolgár lett” - közölte Alena Koisová, a belügyminisztérium munkatársa. Az újság szerint a 3319 eurós büntetést nem kell megfizetniük, mert önként jelentkeztek. A Robert Fico-kormánya által elfogadott törvényből, amely megfosztja szlovák állampolgárságától a más ország állampolgárságát igénylőket, a jelenlegi kormány a jelek szerint eltávolítja a szankciókat. Az előző kormány ezzel a jogszabállyal a magyar állampolgársági törvényre reagált, amely megkönnyítette a honosítást a külföldi magyaroknak. Sem pénzbírsággal, sem más korlátozással nem sújtja majd a szlovák állampolgársági törvény a más állampolgárságot felvevőket, ha a parlament elfogadja a jogszabály kedden benyújtott koalíciós módosító javaslatát - írta az Új Szó szerdán. A koalíciós javaslat szerint, amelynek részletei még nem ismertek, visszakapják szlovák állampolgárságukat azok, akik azt a Fico-kormány általi módosítás alapján veszítették el. „A Magyar Koalíció Pártja (MKP) jó irányban tett elmozdulásnak tekinti a kettős állampolgárság felvételére vonatkozó koalíciós törvénymódosítást” - közölte nyilatkozatában Berényi József, a párt elnöke. „Az MKP üdvözli, hogy a jelenlegi szlovák kormánykoalíció több politikusa változtat véleményén, és hajlandó támogatni egy olyan megoldást, amelyet az MKP kezdettől fogva szorgalmazott” - áll a nyilatkozatban. Berényi ugyanakkor jelezte: „személy szerint a szlovák mellett igényt tartok a magyar állampolgárságra is”. A szlovák állampolgársági törvény szigorítását májusban fogadta el a szlovák parlament, válaszul a magyar állampolgársági törvény módosítására. A jogszabály július 17-én lépett életbe, elfogadását támogatta az akkor még ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) is. A magyar állampolgársági törvény, amely lehetővé teszi, hogy tartós magyarországi tartózkodás nélkül is megkapható legyen a magyar állampolgárság a határon túli magyarok számára, augusztus 20-án lett hatályos, de csak január 1-jén válik végrehajthatóvá.

A visegrádi négyek külügyminiszterei támogatják az EU bővítését

2010. október 22. - (mti)

Az Európai Unió (EU) kibővítése a visegrádi csoport prioritásai közé tartozik; Magyarország és Lengyelország kiemelt figyelmet fordít majd erre a témára, amikor a két ország - 2011-ben - egymást követve betölti az EU-elnöki tisztségét. Egyebek között ebben állapodtak meg a V4-tagállamok külügyminiszterei, amikor pénteken Pozsonyban a Nyugat-Balkán európai integrációjáról tárgyaltak. „Az EU kibővítése egyike a V4-ek kiemelt feladatainak; Magyarország és Lengyelország kiemelt figyelmet fog szentelni ennek a problémának 2011-ben, amikor egymást követően ellátják az EU-elnöki tisztséget” - olvasható a találkozón elfogadott nyilatkozatban. A miniszterek a dokumentumban biztosították a nyugat-balkáni országokat arról, hogy támogatják fokozatos csatlakozásukat az EU-hoz. Martonyi János magyar külügyminiszter szerint a V4-ek „stratégiai érdeke”, hogy az EU bővítése nyugat-balkáni irányban folytatódjon. „Megfogalmaztuk a politikai üzenetet, hogy az ajtó nyitva áll. A másik oldalon természetesen teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket” - szögezte le a magyar diplomácia vezetője. „A hitelesség megőrzése a siker előfeltétele. A feltételek teljesítése olykor fájdalmas, de barátok segítségével megoldható” - fejtette ki Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter. Hozzátette: a visegrádiaknak kötelességük segíteni a Nyugat-Balkánt. „Az Európai Bizottság eltökélt abban, hogy a bővítést folytatni kell” - jelentette ki Stefan Füle, az EU bővítési biztosa. Füle hangsúlyozta, hogy a csatlakozni kívánó országoknak mindenképpen teljesíteniük kell „házi feladataikat”. Kérdésre válaszolva - Mladics elfogása továbbra is feltétele-e Szerbia csatlakozásának - Füle leszögezte: ez továbbra is feltétel, ez nem fog megváltozni. Martonyi János szerint Szerbia és Koszovó képviselői pénteken Pozsonyban megerősítették, hogy rövid időn belül párbeszédet kezdenek a kétoldalú problémák rendezéséről. „Mindkét fél jelezte készségét, hogy nagyon rövid időn belül, néhány héten belül, még novemberben kétoldalú párbeszédet kezdenek” - közölte Martonyi a külügyminiszteri találkozó utáni sajtóértekezleten. Hozzátette: a bejelentés a V4-ek és a nyugat-balkáni országok külügyminisztereinek munkaebédjén hangzott el. A visegrádi négyek szorgalmazzák, hogy ez a párbeszéd mielőbb beinduljon - szögezte le a magyar diplomácia vezetője. Dzurinda kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy „Szlovákiában Koszovó függetlenségének elismerése nem időszerű”. Martonyi János a visegrádi találkozó után rövid eszmecserét folytatott szlovák kollégájával, Mikulás Dzurindával.

Sme: A Fidesz újra segít Slotának

2010. október 22. - (mti)

A Fidesz újra segít Slotának címmel közöl pénteken a Sme című szlovák napilap kommentárt arról az elképzelésről, hogy a magyar állampolgárság mellé kapjanak választójogot is a határon túli magyarok. „A Fidesz ötlete semmi jót nem hoz senkinek - a budapesti kormánynak még arra sincs pénze, hogy a jelenlegi intézmények működését biztosítsa, nemhogy még valamit tegyen az új választókért is. A választójog megadásával feleslegesen felingerli a szomszédokat. Szlovákiában ráadásul nem tűnik úgy, hogy a választójog a kisebbség politikai céljai közé tartozna” - írja Lukás Fiala. „Éppen fordítva, Szlovákiából nézve a projekt kimondottan rossz, mert a politikai befolyás kiterjesztését jelképezi, és a magyar politikusokat arra ösztönzi, hogy beavatkozzanak azoknak a területeknek az ügyeibe, ahol az új választóik élnek, tehát minálunk is (Szlovákiában)” - vélekedik a szerző. Úgy látja: kisebb probléma lenne az, ha a magyar kisebbség néhány jelképes képviselőt választhatna, mintha a teljes értékű politikai versenyt terjesztenék ki a határon túlra. Megjegyzi: a helyzetet csak akkor lehet majd pontosan kiértékelni, amikor a Fidesz eldönti, mit is akar tenni. „Minderre politikusainknak nyilván csekély befolyásuk van. Amit azonban befolyásolni tudnak, az az, hogy milyen lesz a szlovák reagálás. Tragédia lenne, ha válaszintézkedéseket foganatosítanának. Ellenkezőleg: Dzurinda tervei szerint érvényteleníteni kell a kettős állampolgárságot tiltó törvényt, a kormány elképzelése szerint le kell faragni a nyelvtörvényt, a képviselők javaslatai alapján el kell törölni az állami jelképeket az iskolákban, és komplexusok nélkül minél több jogot kell biztosítani a magyar kisebbségnek. A budapesti történésekre nincs nagy befolyásunk, de legalább Pozsonyban legyen világos, hogy a nacionalisták már nincsenek kormányon” - szögezi le Lukás Fiala. A szerző szerint a Fidesz ezzel az ötletével újra segítséget nyújtott a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS). Valószínű, hogy Slota kijelentései a magyar veszélyről újra egyre több embert szólítanak meg.

Slota Trianon revíziójával riogat

2010. október 29. - (parameter.sk / sita)

A csernovai tragédia (Černová) 103. évfordulójára emlékezett a helyi temetőben a Szlovák Nemzeti Párt, ennek alkalmából riogatott a magyar revizionista eszmékkel a pártelnök, Ján Slota. A mintegy száz emlékező személy előtt elmondott ünnepi beszédében Ján Slota, az SNS elnöke azt mondta, hogy a magyar politikai elit azon igyekszik, hogy a szlovák államiság a múlté legyen. „Meghajlunk a magyar csendőrök áldozatainak emléke előtt. Azért haltak meg emberek, mert azt akarták, hogy templomukat helyi pap szentelje föl. Van összefüggés a múlt és jelen között” - jelentette ki Slota beszédében. A pártelnök szerint a magyar politikusok azon dolgoznak, hogy Trianon érvényét veszítse, illetve hogy eltöröljék a szerződést vagy a Beneš-dekrétumokat. „Ez a nyomás a budapesti magyar politikai elit meghosszabbított kezeiként funkcionáló szlovákiai magyar politikai formációkon keresztül Szlovákiában is terjed. Memento legyen ez minden szlováknak, ne aludjanak, lássák a Híd terveit. Revidiálni szeretnék a nyelvtörvényt és a hazafiassági törvényt” - jelentette ki Slota. A csernovai tragédia (szlovákul Černovská tragédia) néven elhíresült csendőrsortűz 1907. október 27-én dördült el a Rózsahegy közelében található Csernovában. Új templomot építettek Andrej Hlinka, a falu híres szülötte kezdeményezésére. A község lakói ragaszkodtak hozzá, hogy ő legyen a templom plébánosa, de Hlinkát papi teendőitől eltiltották. Andrej Hlinka mellett tüntető helyi szlovákokat hét, lőfegyvert használó csendőr sorozta meg. A tragédiának 15 halálos áldozata volt, 10 fő súlyosan, 60 fő könnyebben megsérült. Hlinka börtönbüntetést kapott a magyarság elleni izgatásért.

Államnyelvtörvény - Megbírságolták a révkomáromi tévét

2010. október 23. - (mti)

A szlovákiai államnyelvtörvény megsértése miatt pénzbüntetést kapott a révkomáromi városi televízió. Az Új Szó című pozsonyi napilap szombati kiadása szerint az államnyelvről szóló törvényre hivatkozva pénzbírsággal sújtotta a Com-média Kft.-t a Szlovák Televízió és Rádió Tanácsa azért, mert az általa működtetett révkomáromi városi televízió kizárólag magyar nyelven sugárzott két hirdetést. A társaságnak 136 eurójába fog kerülni a két, államnyelven nem sugárzott reklám. „Mi a megrendelő igényei szerint sugározzuk a reklámokat, a kifogásolt esetekben pedig csupán magyar nyelvű megjelenést kértek” - mondta Pék Zoltán, a Com-média ügyvezető igazgatója. A tévétanács mostani döntésével egy április óta húzódó ügy végére tett pontot. Akkor kérette be ugyanis a városi tévé egyik adását ellenőrzésre, és emelt kifogást a reklámok miatt. Azóta folyt a levelezés a Com-média és a tanács között. Pék Zoltán úgy véli, hogy a tanács tagjainak lehetőségük lett volna elengedni a büntetést, de azt is megtehették volna, hogy a kiszabott 136 eurónál sokkal magasabb összeget állapítanak meg. „A tanács köztes megoldást választott, amiben szerintem szerepet játszhatott a nyelvtörvény tervezett módosítása is” - tette hozzá. „A közszolgálatiság elve soha nem sérült a városi televízióban, az egyórás műsorunk első félórája szlovák nyelvű, a második magyar. Ugyanazt a blokkot közvetítjük mindkét részben, tolmácsolva az ellenkező nyelven rögzített riportokat - mondta ifj. Batta György, a városi televízió szerkesztője. „A reklámok esetében viszont többször előfordul, hogy csak szlovák nyelven hangzanak el, mert azt kéri a hirdető” - jegyezte meg. A tévétanács figyelmeztetése óta kizárólag magyar hirdetés már nem kerül adásba. Többször előfordult viszont, hogy a magyar hirdető inkább elállt reklámozási szándékától, mert nem volt hajlandó kifizetni a fordítással járó pluszköltséget. Az államnyelvtörvény módosítását a héten fogadta el első olvasatban a szlovák parlament.

Dzurinda örömmel látja a szlovák-magyar viszony javulását

2010. október 21. - (mti)

Mikulás Dzurinda az új szlovák kormány egyik sikerének tartja, hogy sikerült javítani a szlovák-magyar kapcsolatokon. „Örülök, hogy sikerült enyhítenünk a feszültséget a Magyar Köztársasághoz fűződő viszonyunkban” - jelentette ki a szlovák külügyminiszter csütörtöki pozsonyi sajtóértekezletén. Dzurinda, aki minisztersége első száz napját értékelte, úgy látja, hogy a júniusi parlamenti választások után felállt új kormány idején Szlovákia nemzetközi pozíciói is erősödtek, s az ország nagyobb elismerésnek örvend, mint korábban.

Erősíteni kell a szlovák-magyar határon átnyúló együttműködést

2010. október 20. - (mti)

A szlovák-magyar határon átnyúló együttműködés erősítését szorgalmazták a Határon átnyúló hálózatépítés a közös érdekek felismerése céljából projekt budapesti záró tanácskozásának felszólalói szerdán Budapesten. Pogány Erzsébet, az Európai Unió keretein belül a szlovák-magyar határon átnyúló együttműködés előmozdításán dolgozó szlovákiai Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) igazgatója elmondta: létrehozták azt a kétnyelvű adatbázist, amely segítséget nyújt a határ menti kapcsolatok kialakításához. Az adatbázisban a helyi önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek elérhetőségei találhatók meg. A projekt részeként két magyarországi és két szlovákiai helyszínen rendeztek képzési programot, bemutatva az együttműködés lehetőségeit, valamint az uniós pályázatok írásának fontos kérdéseit. Andrássy Zsuzsanna, a SZAKC projektmenedzsere elmondta, hogy az utóbbi években mintegy 200 új kapcsolat jött létre a szervezet segítségével vállalkozók, civil szervezetek és önkormányzatok között. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) egykori stratégiai alelnöke, a SZAKC alelnöke emlékeztetett arra, hogy már két évtizede megfogalmazódott az a gondolat, hogy a határon átnyúló kapcsolatokat ki kell építeni, elsősorban a foglalkoztatási gondok megoldása érdekében. A szlovákiai magyar politikus szerint a rendszerváltozás előtti években a határ mindkét oldalán gazdasági „árnyékvidék” alakult ki, egyik terület sem tudott megfelelően fejlődni. Kőhalmi Zsolt, a SZAKC magyarországi partnerszervezete, a Puskás Tivadar Közalapítvány (PTA) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai uniós csatlakozás új lehetőséget nyitott a térség régiói és helyi közösségei együttműködésére. Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai helyettes államtitkára elmondta: a magyar kormány számára fontos, hogy a zsáktérségnek tekintett régiók újra bekapcsolódhassanak a gazdasági körforgásba. „Az a jó kormányzás, ha az állam biztosítja a kereteket, lehetőséget adva a polgárok számára az önálló kezdeményezésre. Mi hiszünk a magyar nemzetben, van benne elegendő energia” - jelentette ki a helyettes államtitkár. Farkas Iván, az MKP gazdasági alelnöke arról beszélt, hogy a Robert Fico vezette kormány „adósságcsapdába taszította Szlovákiát”. Jövőre várhatóan leáll Szlovákiában a gazdasági növekedés, ennek következtében csökkenhetnek a reálbérek.

Bugár: A főügyészválasztás a koalíció végét jelentheti

2010. október 20. - (sita)

Ha Dobroslav Trnkát választják meg újra főügyésznek egy újabb megbízatási időszakra, akkor az a koalíció végét is jelentheti - mondta Bugár Béla, a Híd elnöke. A négy koalíciós párt már napok óta igyekszik közös főügyészjelöltet találni, sikertelenül. Trnka újraválasztását Stanislav Janiš (SDKÚ) javasolta. „Meg vagyok rökönyödve attól, hogy a kormánykoalíció egy képviselője a jelenlegi főügysz újraválasztását javasolja. Ez előre jelezheti, ki lesz megválasztva a titkos szavazás során. Trnkát ugyanis a Smer és valószínűleg az SNS is támogatja” - mondta Bugár. A politikus reménykedik, hogy az SDKÚ nem egyezett meg titkon a Smerrel. Bugár emlékeztetett: a koalíciós szerződés értelmében, ha alapvető kérdésekben az egyik koalíciós párt megegyezik az ellenzékkel, az ok a kilépésre a koalícióból.

Somogyi Szilárd: Magyarul álmodok, de nem Magyarországról

2010. október 20. - (Új Szó)

Somogyi Szilárd, a Szabadság és Szolidaritás parlamenti képviselője szerint félelmet kelt, így öncenzúrára kényszerít a nyelvtörvény jelenlegi formája, ezért káros. „Büszkén hangoztatják, hogy eddig egy bírságot sem szabtak ki. De ott marad a bírság lehetősége, biztosíték gyanánt, arra az esetre, hogy mi lesz, ha…” - mondta a képviselő. A liberális politikus csodálkozásának adott hangot, hogy az elmúlt húsz évben nem írtak egy olyan történelemkönyvet sem, amely elmagyarázta volna, hogy kerültek ide a magyarok, és hogyan beszélnek otthon. Somogyi fájlalta, hogy a rendszerváltás óta csak magyar pártokban akadtak olyan politikusok, akik vállalták nemzeti identitásukat, a szlovák pártokban pedig nem akadtak ilyenek. „Magyarul álmodok, de nem Magyarországról, ezért fontos számomra, hogy Szlovákiában otthon érezzem magam” - tette hozzá.

Rafaj: Ha a magyarok hatalomra kerülnek, megváltoztatják a nyelvtörvényt

2010. október 24. - (Új Szó)

Rafael Rafaj szerint a nyelvtörvény módosításának javaslata a Híd politikai megrendelésének eredménye. Az SNS frakcióvezetője a Szlovák Televízió 5 perc múlva 12 című vitaműsorában kijelentette: a jogszabály módosítása bizonyítja, hogy ha a magyarok érdekeit képviselő politikai párt kerül a kormányba, megváltoztatják a nyelvtörvényt is. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi javaslatból eltávolítottak minden kötelezettséget és szankciót, és a jogszabály most úgy néz ki, mintha gránátot dobott volna belé a koalíció. „Ez az államnyelv degradálása“ - jelentette ki. Jozef Kollár, az SaS fracióvezeője nem értett egyet Rafajjal. Szerinte a cél a kisebbségeket érintő értelmetlen restrikciók eltávolítása, s emellett az államnyelv védelme. „A Híd sem túl lelkes, „de jó kompromisszumnak tartja a módosítást“ - jelentette ki Kollár.

A szlovák parlament első olvasatban elfogadta a nyelvtörvény módosítását

2010. október 20. - (mti / bumm)

A szlovák parlament szerdán első olvasatban elfogadta az államnyelvtörvény módosításának javaslatát, amelyet a jobbközép koalíciós kormány terjesztett a honatyák elé. A javaslat az eddigi 5000 euróról 2500 euróra csökkentette a pénzbüntetés maximális nagyságát. Daniel Krajcer kulturális miniszter szerint büntetéseket a jövőben csak állami és önkormányzati szervek kaphatnak - azok is csak olyan esetben, ha az állampolgár biztonságát, egészségét, vagyonát veszélyeztető információt nem közölnek államnyelven -, magánszemélyek nem. Büntetés kiszabása nem kötelező. A képviselő-testület elutasította Rafael Rafaj, a Szlovák Nemzeti Párt frakcióvezetőjének javaslatát, hogy a témát vegyék le a napirendről. A közlekedési tárca, a posta és a távközlés, valamint a nem állami tűzoltóegységek tagjai számára az államnyelv használata és tudása nem lesz kötelező. Azokon a településeken, ahol a kisebbségek aránya eléri a 20 százalékot, a képviselői testületek ülésein használható lesz a kisebbségi nyelv is. A jövőben lehetővé válik, hogy a helyi hivatalos krónikákat kisebbségi nyelven vezessék, de le kell fordítani szlovákra is. Jelenleg a krónikákat kizárólag szlovák nyelven kellett vezetni. A nemzetiségi iskolákban nem lesz kötelező az összes dokumentáció kétnyelvű vezetése. Az oktatási tárca rendeletben konkrétan meghatározza, mely dokumentumokat kell szlovákul is vezetni. A kisebbségi kulturális rendezvények szervezőinek a jövőben a nemzetiségek nyelvén írt időszaki kiadványokban államnyelven csak az alapvető adatokat kell közölni. Az emlékművek és emléktáblák állításánál nem lesz kötelező a felirat előzetes minisztériumi jóváhagyása. Azokon a településeken, ahol a kisebbségi nyelv hivatalosan is használható, a kisebbségi nyelvű szöveg is lehet az első helyen. Az egészségügyi intézményekben szabadon lesz használható a kisebbségi nyelv is, ha a felek megértik egymást. A módosított jogszabályban azonban benne lesz, hogy a személyzet nem köteles ismerni a kisebbségi nyelvet vagy az idegen nyelvet. Kikerül a jogszabályból az a tétel is, miszerint a regionális és a helyi közigazgatási szerveknek felügyelniük kellett a törvény betartását és az államnyelv használatát. A Magyar Koalíció Pártja már korábban „zavarosnak és ellentmondásosnak” minősítette a módosítást, s elégtelenek tartja. A múlt héten a párt aláírásgyűjtést indított a szankciók teljes eltörlése érdekében. Solymos László, a Híd-Most frakcióvezetője közölte, a második olvasatban olyan javaslatokat terjesztenek be, melyek teljesen eltávolítanák a szankciókat a jogszabályból.

Slota szerint a magyarok felforgató akciókat szerveznek

2010. október 21. - (mti)

„Nincs csend sem a vihar előtt, sem a vihar után” - jelentette ki a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke csütörtöki pozsonyi sajtóértekezletén. A magyar- és romaellenességéről elhíresült politikus ezzel reagált arra, hogy a magyar Országgyűlés emléknappá nyilvánította a trianoni szerződés aláírásának napját, s erről az évfordulóról az iskolákban is megemlékeznek. „Ez megdöbbentő, hiszen Magyarország aláírta a revizionizmust tiltó békeszerződéseket” - tette hozzá Slota, aki szerint a magyar döntés revizionista. Slota keményen támadta a szlovák jobbközép koalíciós kormányt is, amely szerinte elárulja a szlovák nemzeti érdekeket. Pártja számára elfogadhatatlan, hogy Rudolf Chmel, a kisebbségi és emberjogi ügyekért felelős kormányfőhelyettes a hivatalos kisebbségi nyelvhasználati küszöböt az eddigi 20 százalékos arányról 10 százalékra akarja csökkenteni. „Ha ez megtörténik, akkor három járási város és számos kisebb település lesz magyarosítva, összesen mintegy 130 ezer lakossal” - kongatta meg a vészharangot Rafael Rafaj, az SNS alelnöke. Slota és Rafaj szerint is ez a „magyarosítás” alapvetően annak a következménye, hogy a magyar-szlovák Híd párt tagja a kormánykoalíciónak. „Mindig, amikor a kisebbségi pártok hatalomra kerülnek, fél év alatt képesek tönkretenni a nemzetállami érdekek új hajtásait, amelyek előkészítése négy évig tartott” - húzta alá Rafaj.

Alázza porig Orbánnal a határon túli magyarokat!

2010. október 20. - (Ravasz Ábel - parameter.sk)

A szavazati jog kiterjesztése a magyarországi lakhellyel nem rendelkező állampolgárokra a határon túli nemzettest helyett valójában egy fiktív csoportot, a kettős állampolgársággal rendelkezők eleve túlnyomó többségben Fidesz-szimpatizánsokból álló csoportját szólítja meg. Innen nézve nem más, mint a politikai ellenfelek akaratát partvonalon kívülre szorító „nemzeti együttműködés” logikájának kiterjesztése a határon túlra, az Orbán Viktorral nem feltétlenül szimpatizáló határon túli magyarok vélhetően egyre népesebb csoportjának újabb megalázása. Szavazati joghoz juthatnak a határon túli magyarok a fideszes Gulyás Gergely, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnöke szerint. Ennek alapját az jelentené, hogy az új alkotmány immár nem kötné magyarországi állandó lakhelyhez a szavazati jogot. A határon túliak vélhetően 6-8 saját képviselőt küldhetnek majd a csökkentett létszámú országgyűlésbe. Ha a Fidesz és a kettős állampolgárság kifejezések egy mondatba kerülnek, valószínűleg a legtöbb politikával foglalkozó személynek három esemény ugrik be: Mikola István „húsz évre bebiztosítjuk magunkat” kijelentése a 2002-es választások előtt, a 2004-es népszavazás, valamint a 2010-es, sokat vitatott törvény. Ezekben az esetekben a közös szálat az jelenti, hogy a néppárt minden esetben a „határon túli kártya” aktuálpolitikai célokra történő kijátszásának vádjával szembesült - és ez nem lesz másképp most sem. Érdemes azonban megvizsgálni, mi lehet majd az új rendszer valódi hatása a politikai erőviszonyokra a szlovák-magyar határ mindkét oldalán. Az az alapvetés, melyre Mikola is utalt anno, hogy a határon túli magyarok javarészt jobboldali szimpatizánsok és ezáltal Fidesz-szavazók, Szlovákia tekintetében részben igaz, részben pedig hamis. A szlovákiai magyar szavazók között valóban többségben lehet a jobboldalinak hívott politikai nézetvilág, amire a Híd és az MKP egymástól jelentősen eltérő, de egyaránt jobboldali profilja is bizonyíték lehet. A jobboldaliság azonban aligha fordítódik le egy az egyben Fidesz-szimpátiára: különösen az utolsó években jelentősen megnőhetett a magyarországi politikai elitet egy az egyben elutasítók száma a szlovák határ túloldalán. Ezt a folyamatot éppen a kettős állampolgárság a lehető legalkalmatlanabb pillanatban történő, a szándékos politikai obstrukció képzetét keltő elfogadása gyorsította fel, egyben polarizálva is a szlovákiai magyar politikai teret: feltételezhetően jelen pillanatban a Fidesz stratégiai partnerének számító MKP-ban többségben vannak/maradtak Orbán Viktor szimpatizánsai, a Híd szavazóit azonban a Fidesznek minden valószínűség szerint nagy arányban sikerült maga ellen fordítania (többek között) választott pártjuk el nem ismerésével és ezáltal szavazatuk devalválásával. Nem meglepő tehát, hogy az első kutatási eredmények arra utalnak, hogy a kettős állampolgárságot - az annak előnyeit valóban kihasználó, kétlaki életet élők mellett - elsősorban az MKP szimpatizánsai váltják majd ki, a hidasok viszont alig-alig tartanak majd rá igényt. Bizonyos tekintetben azonban ez kifejezetten a Fidesz malmára hajtja a vizet, mivel a kettős állampolgárságot igénylők pont az ő szimpatizánsaik közül kerülnek majd ki, „ingyen” mandátumhoz juttatva a parlamentben a jobboldali néppártot. A Magyarországon valóban szavazni kívánó, kettős állampolgársággal rendelkező szlovákiaiak száma ennek megfelelően alacsony lesz, jelentősen megkönnyítve ezzel a politikai aktivisták munkáját. Kétségkívül hasonló lesz majd a helyzet Erdélyben, a Vajdaságban és a Kárpátalján is, nem is beszélve az antikommunista múltja miatt eleve jobbra forduló nyugati magyar diaszpóráról, Ebből a szemszögből nézve az elsőre emancipatívnak tűnő lépés (a szavazati jog kiterjesztése a lakhellyel nem rendelkezőkre is) a határon túli nemzettest helyett valójában egy fiktív csoportot, a kettős állampolgársággal rendelkezők eleve túlnyomó többségben Fidesz-szimpatizánsokból álló csoportját szólítja meg. Innen nézve a szavazati jog alkotmány által történő kiterjesztése nem más, mint a politikai ellenfelek akaratát a lehető leginkább partvonalon kívülre szorító „nemzeti együttműködés” logikájának kiterjesztése a határon túlra, az Orbán Viktorral nem feltétlenül szimpatizáló határon túli magyarok vélhetően egyre népesebb csoportjának újabb megalázása.

Nem egyeznek a vélemények a parlamentben

2010. október 20. - (mti)

A Jobbik azt javasolja, hogy a következő országgyűlési választáson a mandátumok több mint egytizedéről a határon túli magyarok döntsenek, míg az LMP határozottan elutasítja, hogy a kettős állampolgársággal választójogot is kapjanak a határon túl élő magyarok. Az MSZP nem kívánt állást foglalni a kérdésben. Gulyás Gergely (Fidesz) a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottság alapvető jogok és kötelességek munkacsoportjának álláspontját ismertetve azt mondta: a választójoggal kapcsolatos szabályozást, beleértve a korlátozásokat is, kétharmados törvényben kell szabályozni; ez megnyitja a vita lehetőségét a határon túli magyarok választójogának kérdéséről is. Kifejtette: azt tartaná helyesnek, ha az alkotmányban a választójoggal kapcsolatban a magyarországi lakóhely kikötése nem szerepelne, csak a magyar állampolgárság. Mindezt azzal, hogy a további jogosultságokat vagy korlátozásokat a választójogi törvényben kellene szabályozni - tette hozzá. A politikus az Index.hu-nak azt mondta: még nem tisztázott, milyen formában valósulna meg a határon túli, állampolgársággal rendelkező magyarok szavazati joga, de elképzelhetőnek tartja, hogy hat-nyolc külön mandátum sorsáról döntsenek. Álláspontja szerint ugyanakkor indokolt, hogy a határon túli magyarok választójogot kapjanak valamilyen formában. A Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője az MTI kérdésére közölte: ha a parlament elé kerül a határon túli magyaroknak szavazati jogot megadni szándékozó kormány-előterjesztés, a KDNP támogatni fogja. Harrach Péter ugyanakkor hozzátette: a határon túli magyarok szavazati jogának kérdésében nem ismerik a kormány álláspontját, és nem tudják milyen döntést hoz majd a Fidesz frakció. Azok a nemzettársaink, akik a magyar állampolgárságot igénylik és megkapják, erős magyar kötődésről tesznek tanúbizonyságot, ezért a magyar államtól megérdemelten kapják meg a szavazati jogot - jegyezte meg. A Jobbik azt javasolja, hogy a következő országgyűlési választáson a mandátumok több mint egytizedéről a határon túli magyarok döntsenek. Szávay István országgyűlési képviselő szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: elképzelésük szerint 26 mandátum sorsáról határozhatnának a külföldön élő magyar állampolgárok úgy, hogy - lakóhelyüktől függetlenül - a pártok országos listáira adják le szavazatukat, majd azokat a töredékszavazatokkal együtt összesítik. Vagyis a határon túl élő magyarok egyetlen választókerületet alkotnának. A parlament létszáma így legfeljebb 239 lehetne, mivel az alkotmány kétszázban maximálja a Magyarországon megválasztható képviselők számát, további 13 politikus pedig az itt élő nemzeti és etnikai kisebbségeket képviselheti. Az LMP szerdai közleményében határozottan elutasította azt a kormánypárti tervet, hogy a kettős állampolgársággal választójogot is kapjanak a határon túl élő magyarok. A választójoggal például a rendészeti politikába, a nyugdíjrendszerbe, az adózásba lehet beleszólni. Ezt pedig az LMP véleménye szerint ne tegyék azok, akiket ezek az ügyek nem érintenek, döntéseik következményeit nem ők viselik - írták.

Lehet több mint hatvan?

2010. október 21. - (Vajda Péter újságíró - Népszava)

Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alelnöke, a fideszes Gulyás Gergely egy tévé vitaműsort talált a megfelelő fórumnak, hogy közölje: „Kivesszük (mármint az új alkotmányból) vélhetően azt a passzust, amely a csak Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező választópolgároknak biztosítaná a választójogosultságot.” Ez természetesen a legfontosabb rész-kérdés mindazok közül, amelyek az alkotmány-előkészítés során felmerültek: lakmuszpapírként mutatja a mögöttes hatalmi szándékot. Mikola, a nemzet főorvosa mondta ki 2008-ban: „Ha most nyerni tudnánk, és utána ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és ők szavazhatnának, húsz évre minden eldőlne.” Kérdezhetné-e valaki, tréfálunk-e, hogyan fenyegetné a mai túlhatalmú pártot az erőviszonyok kiegyenlítettsége. A választ Orbán adta meg Kötcsén, utalva a megszorításokat követő „dezertálások” súlyos lehetőségére. A drasztikus lépések kezdete immár itt van, ám ezek a szomszéd országok magyarságát nem érintik. Gulyás logikája: döntsenek olyanok is, akik nem viselik a terheket, akiket nem tizedelnek meg az elbocsátások, akiknek vásárlóereje nem függ attól, mit álmodott meg Kósa, és akik csak hallomásból tudnak - ha egyáltalán - eltulajdonított verejtékes nyugdíj forintokról. Előrelátható: a legerősebb szervező munka a határon túli magyarság körében épp ott lesz, ahol leginkább látnak esélyt arra, hogy ott tömbként, adott esetben ügydöntően szavazzanak a jobboldalra! Lábjegyzetként még az alkotmányozásról: azt, amit Gulyás megfogalmazott, a párton belül elsősorban a Lezsáktól Wittner Máriáig érő „nemzeti jobboldal”szorgalmazta. Kívülről pedig a Jobbik, amely mindenekelőtt a Székelyföldön igen aktív, és amely a Parlamentben a fideszes javaslatok 60 százalékára igent mondott. Lehet ez akár még hatvannál több is, hiszen a Gulyás-féle felvetést örömmel üdvözlik Vonáék, igaz, hozzátéve: ezt ők indítványozták először, csak akkor még a Fidesz ellenében...

Jól jönne-e Orbánéknak a határon túli szavazat?

2010. október 20. - (hvg.hu)

Várhatóan kiveszik az alkotmányból azt a passzust, amely a választójogot állandó magyarországi lakhelyhez köti, így választójogot kaphatnának a határon túli magyarok. Ám közel sem egyértelmű, hogy ez a Fidesznek kedvezne-e. „Nekem az a személyes véleményem, hogy valamilyen formában a határon túl élő magyar állampolgároknak választójogot kell kapniuk” - mondta Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnöke kedd este a TV2 Tények című műsorában. Gulyás annak kapcsán beszélt erről, hogy várhatóan kiveszik az alkotmányból azt a passzust, amely a választójogot állandó magyarországi lakhelyhez köti, így választójogot kaphatnának a határon túli magyarok. Általános vélekedés, hogy a választói jog kiterjesztése a határon túlra a Fidesznek kedvez. Szakértők szerint azonban ez közel sem ilyen egyértelmű. „Sötétben tapogatózunk ebben a témában” - mondta a hvg.hu megkeresésére Juhász Attila, a Political Capital elemzője. Mint mondta, a határon túli magyarok pártpreferenciájáról nem áll rendelkezésre nyilvános felmérés. „A határon túli magyarokat nem lehet egy tömbként kezelni, nyilvánvalóan sokfélék a politikai nézeteik és országonként más és más a helyzet. Ahogy az is változó, hogy mennyire érdeklődnek a magyarországi belpolitika iránt. Összességében egyébként kevésbé, mert az életükre annak az országnak a belpolitikája van hatással, ahol élnek” - magyarázta az elemző. Juhász emlékeztetett arra, hogy a választójog eddig is nyitva állt a határon túl élő magyar állampolgárok számára, hiszen ha szavazni akartak, csak be kellett jelentkezniük egy magyarországi lakóhelyre, ami nem megoldhatatlan feladat. Szerinte amit most a Fidesz pedzeget, az nem más, minthogy egyes határon túli magyar régiók képviselőket küldhetnének a magyar parlamentbe. „Ebben az esetben nem mindegy, hány képviselőről lenne szó. Ha például a csökkentett, 200 fős parlamentbe küldenek tíz képviselőt a határon túlról, akkor az már jelentősen befolyásolhatja az erőviszonyokat. Csakhogy előre nem tudható, hogy a határon túlról érkezett képviselők melyik oldal, melyik párt mellé állnának adott kérdésekben” - magyarázta Juhász Attila. Az elemző szerint éppen ezért hosszabb távra tekintve nem tudható, hogy egy ilyen felállás melyik pártnak jönne jól. „Ami kedvező lehet a Fidesz számára, hogy eleve az fáradna el szavazni, aki eleve elkötelezett a párt iránt, illetve benne van abban a hálózatban, amit a Fidesz képes elérni. Ebből a szempontból a Fidesznek vannak a legjobb pozíciói a szervezettséget tekintve, de összességében ez a határon túli magyaroknak csak a töredékét érinti. Igaz, a kiszivárgott - egyelőre nem éppen kiforrottnak tűnő - elképzelések szerint nincs is feltétlenül szükség tömeges támogatásra, elegendő ugyanis, ha a szavazni vágyók relatív többsége a Fidesz jelöltjére szavaz, a mandátum máris meglehet.” - mutatott rá Juhász Attila. Ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy a Fidesz koncepciója eddig nem igazán érvényesült a határon túl. A Fidesz olyan magyar pártokat támogatott Szlovákiában és Romániában (MKP, MPP), amelyek nem szerepeltek túl jól a választásokon. A Fidesz abban bízhat, hogy a határon túli szimpatizánsai aktívabbak lesznek, mint a Fidesszel nem szimpatizálók, azonban a szavazati jog kiterjesztésének vannak kockázatai is Orbán Viktor pártja számára - figyelmeztet az elemző. „A többi párt is elkezdhet szervezkedni. Az LMP és az MSZP ugyan kevés eséllyel szélesítené ott a bázisát, de a Jobbik bizonyos határon túli területeken komoly versenytársa lehetne a Fidesznek. Észak-Amerikában például erős gyökerei vannak a radikális jobboldaliságnak” - mondott egy példát Juhász Attila. A kormány nemzetpolitikájában bizonyos ellentmondások is jelen vannak - állítja Juhász. Mint mondta, a kettős állampolgárság gyakorlati hasznát tekintve nem a határon túl élőknek kedvez, hanem azoknak, akik már Magyarországon élnek, esetleg bevándorolnának. „Demográfiai okokból továbbra is érdeke lehet Magyarországnak, hogy népesedési veszteségét a határon túl élők köréből pótolja. Nyelvi, kulturális okokból ők könnyebben beilleszkednek, ráadásul általában jól képzettek, migrációs szempontból tehát nyereséget jelentenek Magyarországnak. Viszont a szavazati jog kiterjesztése azt feltételezi, hogy a határon túli magyar diaszpórák hosszú távon fennmaradnak, és inkább arra ösztönzi őket, hogy maradjanak külföldön, ott erősítsék magyar identitásukat” - magyarázta Juhász Attila, miért ellentmondásos a kettős állampolgárság és a szavazati jog „kiterjesztése”. Az elemző szerint az eddigi megnyilatkozásokból arra lehet következtetni, hogy ebben a témában a Fideszen belül „sem dőlt el még semmi”. Úgy tűnik, egyelőre inkább csak „ötletelnek”.

Választójogot adna a Fidesz a határon túli magyaroknak

2010. október 19. - (mti)

Vélhetően kiveszik az alkotmányból azt a passzust, amely a választójogot állandó magyarországi lakhelyhez köti - mondta Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnöke kedd este a TV2 Tények című műsorában. Ezzel választójogot kaphatnak a határon túli magyarok. „Kivesszük vélhetően azt a passzust, ami a csak Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgároknak biztosítaná a választójogosultságot” - közölte Gulyás Gergely. Hozzátette: „nekem az a személyes véleményem, hogy valamilyen formában a határon túl élő magyar állampolgároknak választójogot kell kapniuk”.

Választójogot kaphatnak a határon túliak

2010. október 19. - (Index.hu)

Vélhetően kiveszik az alkotmányból azt a passzust, amely a választójogot állandó magyarországi lakhelyhez köti, mondta a fideszes Gulyás Gergely, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnöke a Tényekben. Ezzel választójogot kaphatnak a határon túli magyarok. Az új parlament első intézkedése volt 2010 tavaszán a kettős állampolgárság megadása a határon túli magyaroknak. Mindez egyéni kérelemre, nem pedig kollektíven, automatikusan történhet 2011. január elsejétől. A kérelmet az illetékes anyakönyvvezetőhöz, vagy a magyar konzuli tisztviselőhöz, vagy a kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervhez lehet majd benyújtani. A Fideszben még nem tisztázott, hogy milyen formában valósulna meg a szavazati jog megadása, mondta az Indexnek Gulyás Gergely, aki elképzelhetőnek tartja, hogy a határon túliak 6-8 külön mandátum sorsáról dönthetnek. Ebben az esetben akár a határon túli régiók küldhetnének egy-egy képviselőt a magyar parlamentbe. (A környező országok külön-külön, valamint Nyugat-Európa, Észak-Amerika, Latin-Amerika, Ausztrália). Magyarország határain túl nagyjából három-négymillió magyar élhet, de identitásuk foka változó. Kérdés, közülük mennyien igényelnek majd magyar állampolgárságot, mennyien töltik be 2014-re a 18. életévüket, és mennyien élnek is majd választójogukkal. Egyes számítások szerint néhány százezren lesznek, akik elmehetnek majd szavazni. Európában a külföldön élő állampolgárok általában csak választanak, de nem választhatóak. Így van például Szlovákiában vagy Csehországban, de Horvátország, Franciaország, Olaszország vagy Románia a diaszpórában élőknek is biztosít szavazati jogot. Európa több országában is szavazhatnak anyaországuk parlamentjére a kisebbségben élők. A tíz választási körzetre felosztott Horvátországban például a tizenegyedik választási körzet a határon túli területeké. A Fidesz 2006-os választási vereségében egyes vélemények szerint része volt Mikola Istvánnak, a miniszterelnök-helyettesi poszt várományosának, aki azt mondta: „Meg kell próbálni nyerni, de nemcsak négy, hanem húsz évre: „Ha négy évre nyerni tudnánk, és (...) utána mondjuk az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és ők szavazhatnának, húsz évre minden megoldódna.” A határon túliaknak adott választójogon kívül továbbra is él az az elképzelés, hogy a 13 magyarországi nemzetiség a kétszáz képviselőn felül delegálhat egy-egy képviselőt a parlamentbe 2014-től.

Iskolai emléknap lett a Trianon-évforduló

Állami támogatást kell adni az osztálykirándulásokra

a határon túli magyarlakta területekre

2010. október 18. - (Független Hírügynökség)

:Iskolai emléknappá nyilvánította a parlament a trianoni békeszerződés évfordulóját, és az erről szóló határozati javaslat kimondta azt is, hogy állami támogatást kell adni az osztálykirándulásokra a határon túli magyarlakta területekre. A kirándulások szervezésére létrejönne a Magyarság Háza nevű intézmény. A parlament hétfői ülésén 309 igen és 41 nem szavazattal elfogadta azt az országgyűlési határozatot, amely a trianoni békeegyezmény évfordulóját, azaz a Nemzeti Összetartozás Napját iskolai emléknappá nyilvánítja. Az országgyűlési határozat felkéri a kormányt, hogy készítse elő a feltételeit annak, hogy állami támogatással osztálykirándulásokat szervezzenek határon túli magyarlakta területekre. A parlamenti döntés nyomán létrehozzák a Magyarság Házát is. A szavazáson csak az MSZP-s képviselők szavaztak nemmel, a többi jelenlévő képviselő támogatta a határozatot. „A június 4-i iskolai emléknap bevezetésének célja nem a közoktatás megreformálása, hanem a határon túli magyarokkal és Trianonnal kapcsolatos elmaradás megváltoztatása” - mondta korábban, előterjesztői beszédében Pokorni Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője. A kormánypárti politikus szerint az emléknap illeszkedik az aradi vértanúk, a holokauszt, illetve a kommunizmus áldozatairól emlékező iskolai napok sorába. Pokorni szerint a határon túli, magyarlakta területekre szervezett osztálykirándulások elsődleges célja, hogy a magyar diákok találkozhassanak a velük egyidős társaikkal. Idén 6 ezer magyarországi diák utazott a szomszéd országokba - emlékeztetett a képviselő. A tervek megvalósulása esetén évente 100 ezer általános és középiskolai diákot utaztatna az állam a határon túli magyarlakta területekre, ami 2-4 milliárd forintba kerülne. A képviselő szerint ennek forrását eleinte pályázati forrásokból kell biztosítani, ám 2013-tól már normatív támogatásként szerepelne a költségvetésben. Pokorni Zoltán fontosnak nevezte, hogy felmérjék a határon túli magyar szervezetek fogadókészségét is. A Magyarság Háza módszertani háttérintézményként működik majd az iskolai kirándulások megszervezéséhez, illetve bemutatja a határon túli magyar közösségeket. Az intézményt 2012. december 31-ig kell létrehozni.

Kettős állampolgárság szankció nélkül

2010. október 20. - (Lajos P. János - Új Szó)

Sem pénzbírsággal, sem más korlátozással nem sújtja majd a szlovák állampolgársági törvény a kettős állampolgárokat, ha a tegnap benyújtott módosítást elfogadja a parlament. A koalíciós pártok képviselői javaslatként terjesztették be a parlamentbe, hogy a lehető leggyorsabban elfogadhassa azt a törvényhozás. A szlovák állampolgársági törvényből gyakorlatilag kiemelik a Fico-kormány idején beépített részeket, amelyek a szlovák állampolgárság elvesztését jelentették, ha valaki más ország állampolgárságát is kérvényezte. Az előző kormány ezzel a magyar állampolgársági törvényre reagált. „Az új szlovák törvény bevezetője definiálja majd a kettős állampolgárságot is - mondta lapunknak Gál Gábor (Híd), a törvény egyik előterjesztője. - A jogszabály kimondja majd azt is, hogy aki a Fico-törvény alapján veszítette el szlovák állampolgárságát, az haladéktalanul visszakaphatja.” A módosítás további része az előző kabinet által beépített részeket távolítja el a törvényből. A törvény nem tartalmaz majd semmilyen szankciót a kettős állampolgársággal rendelkezők számára. Az első változatban Daniel Lipšic (KDH) belügyminiszter még azt javasolta, hogy 3300 eurós bírságot szabjanak ki azokra, akik tartós ott-tartózkodás nélkül kérvényezik a magyar állampolgárságot. Az is felmerült, hogy korlátozásokat vezetne be a törvény a kettős állampolgárok számára, például nem tölthetnének be bizonyos pozíciókat, nem dolgozhatnának bizonyos területeken. „Ebben a törvényben nem lesz semmilyen korlátozás” - mondta lapunknak Gál. - El tudtuk érni, hogy ne legyen semmilyen restriktív intézkedés.” A szlovák állampolgársági törvény szigorítását májusban fogadta el a szlovák parlament, válaszul a magyar állampolgársági törvény módosítására. A jogszabály július 17-én lépett életbe, elfogadását támogatta az akkor még ellenzéki KDH is. A magyar állampolgársági törvény, amely lehetővé teszi, hogy tartós magyarországi tartózkodás nélkül is megkapható legyen a magyar állampolgárság a határon túli magyarok számára, augusztus 20-án lett hatályos, de csak január 1-jén válik végrehajthatóvá.

Romániának nincs baja a kettős állampolgársággal

2010. október 19. - (mti)

A magyarság összefogása és az autonómia ügye mellett foglalt állást, a román-magyar közös értékeket hangsúlyozta, Románia időbeni schengeni csatlakozásának az elősegítését ígérte hétfői bukaresti és marosvásárhelyi látogatásán Schmitt Pál. A köztársasági elnök Traian Basescu államfővel, Emil Boc miniszterelnökkel és a parlament házelnökeivel folytatott eszmecseréken hangsúlyozta: Magyarországot és Romániát közös értékek kötik össze. Talán soha nem voltak ilyen jók a kapcsolataik, mint most - jelezte a magyar államfő, hangsúlyozván: Magyarország európai uniós elnökként mindent el fog követni, hogy segítse Romániának a schengeni övezethez való csatlakozását. A megvitatott témák között az autonómia is szerepelt. Ezzel kapcsolatosan Basescu a közösségek autonómiáját hangsúlyozta, utalva a szubszidiaritás elvére. Schmitt Pál a sajtó előtt elmondta: arra biztatja a romániai magyar közösség tagjait, hogy jó állampolgárokként tartsák tiszteletben a szabályokat, gyermekeiket neveljék rendre, legyenek jó adófizető polgárok, ezek alapján várhatják el az őket megillető kisebbségi jogokat. Egy újságírói kérdésre válaszolva Basescu kijelentette: Romániának semmi kifogása sincs az ellen, hogy Magyarország az állampolgárság megszerzését könnyítő törvényt fogadott el. Emlékeztetett, hogy Románia néhány évvel ezelőtt ugyanezt tette. „Úgy hiszem, az anyaországoknak kötelességük megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a más országokban élő kisebbségek jogot nyerjenek anyaországuk állampolgárságának felvételéhez” - mondta a román államfő. Emil Boc miniszterelnök elsősorban azt kérte Magyarországtól, hogy részrehajlástól mentesen kezelje Románia schengeni csatlakozását, amely szerinte nem függhet semmiféle politikai kritériumtól, a biztonságtechnikai felkészültség foka lehet csak a szempont. Schmitt Pál - aki a nap folyamán repülőgéppel Marosvásárhelyre utazott - a Márton Áron halálának 30. évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségen a magyarok összefogására hívta fel a figyelmet. Az egykori püspök, aki mindig kiállt elveiért, ragaszkodott a magyarok kisebbségi, kulturális jogaihoz - mondta Schmitt Pál. Felidézte: Márton Áron kárhoztatta, hogy a magyarok oly gyakran a sokszínű gazdagság öröme helyett törésvonalakat látnak a hitbéli, politikai különbségekben, és sebzetten, haraggal fordulnak testvéreikhez. Az egykori püspök ostorozta azokat, akik összetévesztik a megbékélést a meghunyászkodással, a kompromisszumot az önfeladással - mondta a szónok. „Éppen itt az ideje, hogy a magyarság letegyen arról az önsorsrontó szokásáról, hogy csak a bajban képes összefogni” - mondta beszédében a köztársasági elnök. Magyarország az idén azzal az elvárással küldte az Országgyűlésbe a képviselőket, hogy legyenek úrrá a széthúzáson, teremtsék meg a magyar nemzet határokon átívelő lelki, szellemi, gazdasági újraegyesítését - mondta Schmitt Pál.

Elfogadták a vajdasági magyar oktatásfejlesztési stratégiát

2010. október 19. - (mti)

A szerbiai magyarok kulturális autonómiájának legfőbb szerve, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elfogadta az oktatásfejlesztési stratégiát - jelentette a vajdasági magyar sajtó. A stratégia hat évre szól, és 12 olyan program szerepel benne, amelyek a stratégiai fejlesztési célok megvalósítását segítenék - írta a Vajdaság Ma című magyar nyelvű internetes újság. A stratégia eredményeit, a célok megvalósulását minden évben szakmai szempontból is elemezni fogják - mondta el Korhecz Tamás, az MNT elnöke. Az újvidéki Magyar Szó című napilap tudósítása szerint a stratégia végrehajtásával öt százalékkal növekedhet azoknak a magyar gyerekeknek az aránya, akik anyanyelvükön, magyarul tanulhatnak a vajdasági általános-, illetve középiskolákban. Az általános iskolákban jelenleg a magyar gyerekek 80 százaléka tanul anyanyelvén, a középiskolákban 71 százalék ez az arány. Emellett szeretnék a jelenlegi 2300-ról több mint 3 ezerre emelni az újvidéki egyetemen a magyar hallgatók számát, egyszersmind legalább 150 férőhellyel növelni a vajdasági középiskolai diákotthonok kapacitását. Korhecz Tamás elmondta, hogy a stratégia végrehajtásában számítanak a civil szervezetek közreműködésére is. Az MNT döntött a Vajdasági Magyar Nemzeti Színház megalakításáról is. Ennek lényege, hogy önállósulna a szabadkai Népszínház Magyar Társulata, és Vajdasági Magyar Nemzeti Színház néven működne tovább - írta a Vajdaság Ma. A magyar „miniparlament” jóváhagyta még 19 vajdasági iskolának a kérelmét, hogy 15-nél kevesebb tanulóval is működhessen náluk magyar nyelvű tagozat, és újabb tíz vajdasági magyar kulturális intézményt nyilvánítottak kiemelt jelentőségűvé.

Elkészült a szlovákiai kisebbségi törvény

2010. október 19. - (Susla Béla - Népszava)

Orbán a szlovák nyelvtörvényről: Most nem lépünk

2010. október 29. - (mti)

Orbán Viktor most nem kívánja szóvá tenni a szlovák nyelvtörvény alapján az utóbbi napokban kirótt büntetéseket, mert megállapodott Iveta Radičová szlovák kormányfővel abban: december végéig a nyilvánosság előtt nem nevesítenek kétoldalú konfliktusokat. A miniszterelnök ezt pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján mondta, egy ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszul. Elismerte, hogy a probléma létezik, de hangsúlyozta: köti az a megállapodás, hogy kormányfői szinten nem szólalnak meg, akkor sem, ha volna rá okuk. „Most éppen lenne” - jegyezte meg. Orbán szerint most „hagyni kell a külügyminisztereket meg a lejjebb lévő szinteket dolgozni”. „Bizalomépítési szakaszban vagyunk” - érvelt amellett, hogy most nem lenne helyes, ha szóvá tenné az ügyet.

Chmel: Szlovákia vegye figyelembe a Velencei Bizottság ajánlásait

2010. október 26. - (mti)

Rudolf Chmel szerint Szlovákiának a továbbiakban figyelembe kellene vennie a Velencei Bizottság államnyelvtörvénnyel kapcsolatos ajánlásait, mert a testület véleményét maga Pozsony kérte ki tavaly szeptemberben. „A Velencei Bizottság jelentése egyértelműen kritikus a szlovákiai államnyelvtörvénnyel kapcsolatban, különösen a Robert Fico kormánya idején elfogadott módosításokkal. Ezt az értékelést a Szlovák Köztársaság kérte a Velencei Bizottságtól még tavaly, ezért a továbbiakban ezt az értékelést figyelembe kellene vennie” - állítja a kisebbségekért és emberi jogokért felelős szlovák miniszterelnök-helyettes keddi állásfoglalásában. „A Velencei Bizottság megerősítette eddigi véleményem, hogy az államnyelvtörvény aránytalan és a nemzeti kisebbségekkel szemben megkülönböztető. Az értékelés aláhúzza azt a tényt, hogy a szlovák nyelvet a nemzeti kisebbségek nyelvei nem veszélyeztetik, s ezért védelmére nincs szükség radikális intézkedésekre” - olvasható a dokumentumban. Chmel, aki a kormányban a Híd pártot képviseli, úgy véli: bár a kormány által most benyújtott újabb módosítások pozitívak, de a módosító javaslat egésze még mindig nincs összhangban a Velencei Bizottság ajánlásaival. „Ezért bízom abban, hogy az értékelés impulzust ad az államnyelvtörvény szövegének további megváltoztatására” - szögezi le a miniszterelnök-helyettes. A Velencei Bizottság is ajánlja az államnyelvtörvény egyes, a kisebbségi nyelvhasználatot aránytalanul korlátozó cikkelyek módosítását, emlékeztet Chmel, s rámutat: a testület álláspontja szerint az államnyelvtörvény több rendelkezése nincs összhangban Szlovákia nemzetközi kötelezettségvállalásaival sem. „Mindez elegendő ok arra, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának (parlament) képviselői komolyan elgondolkodjanak az államnyelvtörvény szövegének további megváltoztatásán a módosítási javaslat elfogadása előtt” - zárja állásfoglalását Rudolf Chmel. A koalíciós Híd párt már hétfőn nyilatkozatban üdvözölte a Velencei Bizottság szlovákiai államnyelvtörvényről készített értékelését. „A kisebbségek jogai nem korlátozzák a többség jogait, ezért a Híd meglepetéssel figyeli egyes politikai pártok kijelentéseit, melyek a kisebbségi nyelvhasználatban veszélyt látnak a szlovák nemzetre és a szlovák nyelvre nézve egyaránt” - mutatott rá a Híd. Bugár Béla, a Híd elnöke néhány hete Pozsonyban arról biztosította Knut Vollebaeket, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosát, hogy Szlovákia nem zárja ki, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalása alapján további változásokat eszközöl az államnyelvtörvényben, amelynek módosítási javaslatát már a parlament elé terjesztette a kormány. Az 1990-ben alakult és független nemzetközi szakértőkből álló Velencei Bizottság, amely az Európa Tanács tanácsadó szerve, azt vizsgálta, hogy a szlovák államnyelvtörvény megfelel-e az európai normáknak.

Kötelező lehet a magyar

2010. október 19. - (Lajos P. János - Új Szó)

Pénzbírsággal büntetné a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény be nem tartását Rudolf Chmel (Híd), a kisebbségi ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes. Szerinte ugyanis csak így felel meg egymásnak az államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvek használatát szabályozó törvény. Az államnyelvtörvény módosításának vitáját már a héten megkezdi a parlament, a kormány által beterjesztett tervezet továbbra is tartalmaz szankciókat. A kormánykoalícióban született megállapodás szerint bizonyos esetekben továbbra is büntethető lenne a kizárólag kisebbségi nyelven történő információszolgáltatás. Rudolf Chmel szerint, mivel a két törvény kiegészíti egymást, a kisebbségi nyelvek használatát szabályozó törvényben is alkalmazni kell a szankciókat, habár szerinte szankcióknak nem lenne helye az államnyelvtörvényben sem. „A két törvény ugyanannak az ügynek a két megközelítése, azzal számolunk, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvényben is lesznek szankciók, akár csak az államnyelvről szóló törvényben - jelentette ki tegnap a miniszterelnök-helyettes. - Ha azt akarjuk, hogy ez a két törvény egymásnak megfeleljen, akkor szankcióknak egyszerűen lenniük kell.” A kisebbségi nyelvhasználati törvényben a szankciók bevezetését indokolja szerinte az is, hogy a nemzeti kisebbségek nyelve nagyobb védelmet igényel. Dušan Čaplovič (Smer), az előző kabinet kisebbségi ügyekért felelős miniszterelnök-helyettese szerint elfogadhatatlan ez a megoldás. „A nemzeti kisebbségekkel való érvelés félrevezető, csak arra szolgál, hogy leplezzék vele Dél-Szlovákia elmagyarosítását” - jelentette ki a Smer parlamenti képviselője. A kisebbségi nyelvhasználati törvény módosításának tervezetét akár már karácsony előtt tárcaközi egyeztetésre bocsáthatják. A szankciók bevezetése teljesen megváltoztatná a kisebbségi nyelvhasználati törvény filozófiáját, a jogszabály ugyanis jelenleg jogokat deklarál, viszont kötelezettségeket nem ír elő. A szankciók bevezetése azt jelentené, hogy a törvény kötelezővé tenné bizonyos esetekben a kisebbségi nyelvek használatát. A jelenleg érvényes szabályozás szerint a „nemzeti kisebbséghez tartozóknak jogukban áll az államnyelv mellett a nemzeti kisebbség nyelvének használata is”. A törvény a kisebbségi nyelvek hivatali használatát szabályozza azokon a településeken, ahol a kisebbség részaránya eléri a 20 százalékot. A törvényben jelenleg három olyan rendelkezés szerepel, amelynek megsértését szankcionálni lehetne: a közigazgatási szerv megnevezését az épületeken a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni, a fontos figyelmeztető információkat is ki kell írni a kisebbség nyelvén, a közigazgatási szervnek pedig meg kell teremtenie a kisebbségi nyelv használatának feltételeit. A kisebbségi nyelvtörvény tervezett módosításának másik ismert pontja a 20 százalékos küszöb 10 százalékosra való csökkentése. Chmel szerint ennek leginkábbra létszámukat tekintve kisebb nemzeti kisebbségek örülnének, főleg a német és a ruszin, mivel ez a változás számukra lenne a legelőnyösebb.

Pozsony megfelezné a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt

2010. október 18. - (mti)

A szlovákiai kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó törvényt módosító javaslat lényegében már elkészült, és a jövő év elején a parlament elé kerül - közölte Rudolf Chmel, a szlovák kormány kisebbségügyi és emberi jogi miniszterelnök-helyettese. „A javaslat már majdnem kész” - jelentette ki Chmel hétfői pozsonyi sajtóértekezletén. Elfogadása esetén a kisebbségi nyelvhasználati küszöb a jelenlegi 20 százalékról tíz százalékra csökkenne. „A változás leginkább a német kisebbséget érintené, amely az eddigi egy helyett a jövőben 10-11 községben használhatná anyanyelvét a hivatalos érintkezésben; a ruszinok esetében mintegy száz településen lenne használható anyanyelvük, s a romák esetében is javulna a helyzet, ahol szintén mintegy 100 települést érintene a jogszabály” - fejtette ki a politikus, aki a magyar-szlovák Híd pártot képviseli a koalíciós kormányban. A magyar kisebbség esetében a jelenlegi 530 település, ahol használható az anyanyelv, további mintegy 25-tel bővülne. Chmel szerint a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó törvény is szankciókat fog tartalmazni megszegésének eseteire, akárcsak az államnyelvtörvény. „Ugyanannak a témának a két oldaláról van szó. Azzal számolunk, hogy a törvényben szankciók lesznek, hasonlóan ahhoz, ahogyan ma szankciók vannak az államnyelvtörvény módosításában” - jegyezte meg a politikus. Leszögezte: amennyiben a két törvénynek kompatibilisnek kell lennie, akkor mindkettőnek tartalmaznia kell szankciókat. Úgy vélte, hogy a kisebbségi nyelveknek bizonyos esetekben nagyobb védelemre van szükségük, mint az államnyelvnek. Az államnyelvtörvény tervezett módosításával kapcsolatban Chmel elmondta: nem egészen elégedett, mert az lenne az optimális, ha a jogszabály semmiféle szankciót nem tartalmazna. „A szankciók léte aránylag negatív visszhangot kelt a kisebbségek, különösen a magyarok körében” - mutatott rá a kormányfőhelyettes. Szerinte kompromisszumos megoldásról van szó, mert a koalíciót négy eltérő eszmeiségű párt alkotja, s jelenleg csak erre volt meg a konszenzus, a politikai akarat. Chmel ezzel magyarázta, hogy nem sikerült jelentős mértékben módosítani az úgynevezett hazafiassági törvényt sem, amely a szlovák himnusz és az állami jelképek használatát szabályozza az iskolákban. „A nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény sem került be a kormányprogramba, amit azért elég komoly hiánynak tartok. Ha a többség és a kisebbség viszonyát ebben a koalícióban nem sikerül rendezni, akkor minden más koalícióban csak nehezebb lesz” - vélekedett a politikus, aki az 1989-es rendszerváltás után Csehszlovákia első nagykövete volt Budapesten. Úgy gondolja, hogy még ebben a választási időszakban vitát kellene nyitni a szlovák alkotmány bevezetőjéről is, amelyben vitatéma - különösen a kisebbségek kifogásolják - hogy államalkotóként csak a szlovák nemzetet nevezi meg. Malina Hedvig, a magyar beszéde miatt négy éve Nyitrán megvert diáklány ügyével kapcsolatban Chmel azt mondta: azután nyilatkozik, hogy ismert lesz a főügyész új álláspontja. A kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes jogköreit az új kormányban kibővítették, s anyagi hátteret is biztosítottak hozzá. Chmel szerint 2011-ben 6,5 millió euróval fog rendelkezni. Ebből négymillióval a kisebbségeket, 2,5 millióval pedig a különféle innovációs projekteket fogja támogatni.

Čaplovič ellenzi a 10 százalékos nyelvhasználati küszöböt

2010. október 18. - (sita)

Dušan Čaplovič ellenzi, hogy a hivatali érintkezésben olyan településeken is használni lehessen egy-egy kisebbség nyelvét, ahol az adott kisebbség aránya eléri a tíz százalékot. Jelenleg húszszázalékos küszöb van érvényben. A Smer-SD volt kisebbségügyi miniszterelnök-helyettese hivatali utódja, Rudolf Chmel hétfői bejelentésére reagált. A Híd politikusa elmondta, karácsonyig elkészül a kisebbséginyelv-használati törvény, amely tízszázalékos küszöböt javasol majd. A jogszabály ugyanolyan szankciókat vezetne be, mint az államnyelvtörvény, csak éppen a kisebbséginyelv-használatot sértő eljárást büntethetné.

Módosítják a hazafiassági törvényt?

2010. október 18. - (mti)

A szlovákiai hazafiassági törvény módosítását javasolja három koalíciós párt képviselőinek egy csoportja. „Az állami zászló, a himnusz szövege és az alkotmány bevezetője legyen ott minden iskolában, de ne minden tanteremben” - mondta újságíróknak Ondrej Dostál, a Híd párt képviselője, a módosítást kezdeményezők egyike. 2010. október 18. hétfő 17:56 - HírExtraA törvénymódosítási javaslatot, amelyet a Híd, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), valamint a Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt képviselőinek egy csoportja írta alá, hétfőn adták át a parlamentben. A Robert Fico kormánya idején elfogadott törvénymódosítás szerint minden tanteremben ki kell függeszteni az állami jelképeket, s az iskolaévet a szlovák himnusz eljátszásával kell kezdeni, illetve befejezni.

Még egy kört futnak a szlovák-magyar gázvezetékkel

2010. október 18. - (mti)

Újra felméri a Szlovákiát és Magyarországot összekötő gázvezeték kihasználása iránti érdeklődést a projektet megvalósító szlovák Eurstream részvénytársaság, valamint a magyar FGSZ Földgázszállító Zrt. „Az Eurstream és az FGSZ Földgázszállító meghirdette az Open Season (kapacitási lekötés) második, immár kötelező jellegű szakaszát” - közölte Danica Beharková, az Eurstream szóvivője hétfőn Pozsonyban. Hozzátette: ez folytatása az év közepén elkezdett folyamatnak. Az új ajánlatokat, igényeket október 15-től december 8-ig lehet bejelenteni, majd december végéig a két társaság kiértékeli a helyzetet, és nyilvánosságra hozza az eredményt - fejtette ki a szóvivő. Az Open Season első szakaszának eredményét a magyar fél nem úgy értékelte ki, hogy a projektet egyértelműen folytatni kell. A szlovák oldalon a felmérés sikeresebb volt; hat ország több cége is jelentkezett, hogy öttől húsz évig terjedő időszakra érdekelné a gázvezeték. A jelentkezők nevét nem hozták nyilvánosságra. Az általuk jelzett kapacitás mintegy 20 milliárd köbméter volt. „Az előzetesen lefoglalt napi kapacitás maximum 6,8 millió köbmétert tett ki. A piac leginkább a 2015 utáni időszakra jelzett érdeklődést” - közölte még júliusban Beharková. „A cégek igényeinek megismerése alapján bizonyos dolgokban változtattunk a projekten, hogy az jobban megfeleljen a piac követelményeinek. Megjegyezte: módosulnak a pénzügyi garanciák, s rugalmasabb lett az igényelt időszak lekötése is. A második felmérésben bárki részt vehet, akit érdekel a gázvezeték kihasználása, tette hozzá a szóvivő. A szlovák oldalon mintegy 20 kilométernyi vezetékről, míg a magyaron 95 kilométerről van szó. A várható szlovákiai költségek mintegy 20 millió euró, míg a magyarországiak mintegy 100 millió euró nagyságúak. Az Európai Unió tavasszal 30 millió eurós támogatást szavazott meg a projektnek.

Tarolhat a CBA Pozsonyban

2010. október 22. - (hvg.hu)

Nagy falatot szerzett magának a CBA Szlovákiában: a magyar élelmiszer-kereskedelmi üzletlánc tagjává vált a szlovák főváros kiskereskedelmi piacának legnagyobb szereplője, a COOP Jednota Bratislava szövetkezeti áruházlánc - írja szlovákiai lapértesülésekre hivatkozva a Napi Gazdaság. A COOP Jednota Bratislavát a magyar CBA szlovákiai franchise-partnere vette meg. A megszerzett üzletlánc a szlovák fővárosban 24 bolttal rendelkezik, ebből öt nagy alapterületű és forgalmas bevásárlóközpontokban működik. A CBA Slovakia 560 boltot üzemeltet és 158 millió eurós forgalmával tavaly Szlovákia hetedik legnagyobb kiskereskedelmi üzletlánca volt. A CBA partnerein keresztül - Ausztriát leszámítva - az összes szomszédos országban jelen van, így a régióban erősíti a magyar áruk exportját.

Kisebbségi remake

2010. október 16. - (Kiss Tibor - Népszabadság)

Nehéz elhinni, hogy Gajdos István és környezete tényleg éppen Orbán Viktortól remélne segítséget abban a kellemetlen helyzetben, amelyben pártjuk, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség találta magát a kárpátaljai választások előtt. Márpedig a hozzá intézett levelükből ez derül ki. A címet azonban Gajdosék alighanem eltévesztették, hiszen a számukra most oly kínos szituációt pontosan a magyar kormányzati szervek és Fidesz-emberek időzítették erre az időpontra - és mivel az említett körben Orbán valóban mindenhatónak látszik, elképzelhetetlen, hogy az akció az ő tudta és beleegyezése nélkül zajlik. Gajdosék csak a Külügyminisztérium honlapjáról értesülhettek arról, hogy mostantól az UMDSZ-nek nem lesz szerepe Kárpátalján a magyarigazolványok és az utazási támogatások kiadásában, mivel a budapesti gyanú szerint a kedvezményeket sok ukrán nemzetiségű kárpátaljai polgár is igénybe vehette. Hogy aztán ez igaz-e, vagy sem - az a választásokig már nem derülhet ki. A szavazásig hátralevő két hétben az UMDSZ-en marad a bélyeg: nyerészkedett, fűnek-fának pénzért vesztegette az okmányokat. E zavaros és zavarba ejtő történetnek egyetlen haszonélvezője lesz: az UMDSZ ellenlábasa, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, amely a Fidesz egyik leghűségesebb testvérpártja az egész Kárpát-medencében. Az eset ezért is vált ki rossz szájízt. Még olyanokban is, akik nem zárják ki a lehetőséget, hogy - valamikor a választások után - a vizsgálatok szabálytalanságokat tárnak fel. Az analógiák lehangolják az embert. Alig pár hónap telt el a szlovákiai voksolás óta, amelynek során a Fidesznek kedves szervezet oldalán Budapestről masszívan beavatkoztak az ottani magyar pártok hadakozásába - más kérdés, milyen eredménnyel. Két választás - két budapesti beavatkozás. Nem nevezhető véletlennek. Mindez felidézi az előző Fidesz-kormány kisebbségi politikáját, és felveti a kérdést: Orbánék ott folytatják, ahol 2002-ben abbahagyták? Márpedig arra a négy évre nem aranykorként emlékeznek vissza azok a határon túli magyar pártok, amelyek nem ettek a Fidesz kezéből. Az akkori kormánypolitikát a kézi vezérlés és a megosztási szándék jellemezte. Akik ezt elfogadták, kaptak pénzt, paripát, fegyvert. Akikről a kormányzó párt úgy döntött, hogy nincsenek vele, nem is léteztek számára. A Budapestről érkező pénzek elosztásában a teljes szubjektivizmus érvényesült. Ilyesmi készül most is. Az első félévi külhoni támogatási pénzek zömét az új kormány nem utalta át, mert megítélése szerint a nyertes pályázatok nagy részét nem „megfelelő” szervezetek nyújtották be. Romániában kivették az RMDSZ kezéből az oktatási támogatások elosztását. Szlovákiában nem jut pénz a Hídnak, amely pedig az ottani magyar szavazatok túlnyomó hányadát megszerezte a nyári választásokon. Valószínű azonban, hogy az új nemzetpolitika még nem minden részletében állt össze. Erre utal, hogy a MÁÉRT nyárra ígért összehívása egyre csúszik - most már karácsony körüli dátumot emlegetnek. Nagy kérdés: a határon túli magyar vezetők közül a pénzosztásnál ki ülhet le végül Orbán Viktor asztalához? Gajdos István gyaníthatóan már nem lesz köztük.

MÁÉRT: Az MKP megy, a Híd nem

2010. október 30. - (Veres István - Új Szó)

Jövő péntekre hívta össze a Magyar Állandó Értekezletet Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A Kárpát-medencei magyar pártok találkozójára Szlovákiából csak az MKP kapott meghívót, így a Híd nem lesz ott a konferencián. A döntés senkit sem lepett meg. A magyar kormány a közelmúltban többször kinyilvánította, szlovákiai partnerének a Magyar Koalíció Pártját tekinti. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes korábban jelezte, a MÁÉRT-ra minden olyan pártot meghívnak, amely magyar pártként határozza meg magát. Bugár Bélát, a Híd elnökét nem érte váratlanul a döntés. „Volt egy nem hivatalos találkozónk Semjén Zsolttal, elmondta nekünk, hogy a MÁÉRT-on csak etnikai alapon szerveződő magyar pártok vehetnek részt. A Hídban ott vannak a szlovákok és a ruszinok is” - magyarázta lapunk kérdésére Bugár. Szerinte a magyar kormány a szlovákiai önkormányzati választásokig biztosan nem változtat pártjához való viszonyán. „El kell dönteniük, hogyan akarnak kezelni minket. Semjén Zsolttal való találkozómon inkább egymás álláspontját próbáltuk megmagyarázni” - tette hozzá Bugár. A MÁÉRT összehívása a mindenkori magyar miniszterelnök hatásköre. Lapunk próbált utánajárni, mi a kormányfő hivatalos álláspontja az ügyben, miért nem tekintik magyar pártnak a Hídat. A Kormányzati Kommunikációs Államtitkárságról viszont a Köztársasági Elnöki Hivatalba irányítottak minket, majd onnan vissza az előző hivatalba. Végül a Nemzetpolitikai Államtitkárságról ígértek választ, amelyet lapzártánkig nem kaptunk meg. Az MKP a MÁÉRT-on a szlovákiai politikai helyzetről fogja tájékoztatni a résztvevőket. „Napirend szerint a magyar kormány ismerteti majd elképzeléseit és terveit, mi pedig beszámolunk többek között a szlovák államnyelvtörvény és az állampolgársági törvény alakulásáról, és a jövőre esedékes népszámlálásról” - fejtette ki Berényi József pártelnök. Elmondta azt is, hogy Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke október eleji pozsonyi látogatásán tudatta velük, hogy csak az etnikai alapon szerveződő magyar pártok vesznek majd részt a MÁÉRT-on, így a Híd távolmaradása számukra sem újdonság. A november 5-én, Budapesten megrendezésre kerülő értekezleten szó lesz a külhoni magyarok kettős állampolgárságáról, valamint a magyarországi választójog esetleges kiterjesztéséről is. A MÁÉRT-ot hat év szünet után hívta össze a magyar miniszterelnök.

Magyarok pórázon

2010. október 15. - (Molnár Csaba - Népszava)

Minden globalizációs egyszeregy azzal kezdődik, hogy a kultúra, a munkaerő, a tőke és a politika nemzetköziesedése együtt jár az országhatárok klasszikus felfogásának meghaladásával, illetve korábban nem ismert átjárhatóságával. Ebben a tekintetben a Fidesz és a KDNP politikusai megtanulták a leckét, annak ellenére is, hogy a megértés jele nélkül magolták be a globalizáció tananyagát. A mai magyar kormányzati politika az országhatárokat ugyanis azzal a szándékkal „járja át”, hogy hazánk belpolitikai szempontjait viszontlássa a szomszédos országok politikai életében. A kormány egy kifordított globalizációs leckét oktat és direkt hatalomtechnikai játszmát folytat a határon túli magyarokkal, azaz pórázon kívánja tartani „népét” bel- és külföldön egyaránt. A Fidesz ez irányú gyakorlata politikatörténeti és politikai kommunikációs keretben is értelmezhető. Mikola „ha az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és ők szavazhatnának, húsz évre minden eldőlne ebben az országban” István 2006. márciusi beszéde 2010 nyár elejére nyerte el értelmét, amikor is minden józan politikus és tárgyilagos elemző számára világossá vált, hogy a kettős állampolgárság módosított intézménye távolról sem a „szimbolikus nemzetegyesítést” szolgálja. Nem lehet másként értelmezni ezt, mint aminek látszik: egy nem csupán meghaladott nemzetkoncepció - ilyen a kor, diktál, ha akarjuk, ha nem -, hanem egy hatalomtechnika országhatárokon túli átívelésének eszköze. Pórázon tartani a magyarokat itt és ott, figyelmen kívül hagyni nem csak reálpolitikai szempontokat, hanem a határon túli magyarokat is, akiknél jobban senki nem ismeri saját érdekeiket és problémáikat. Emlékezetes, hogy augusztusban a szentendrei Pap-szigeten, egy főiskolás tábor fórumán részt vevő hallgatók egyike - egy szlovákiai főiskolás - megkérdezte a jelenlegi házelnököt az állampolgársági törvény módosításának időzítése kapcsán: „Miért nem lehetett megvárni azt a két hetet?”, majd megjegyezte: „Önök minél jobban nyomulnak itt, nekünk annál rosszabb ott”. Mindezzel a kérdező csak olyan apróságra akart utalni, hogy Szlovákiában parlamenti választásokat tartanak, és a kettős állampolgárság orbáni „intézménye”, illetve a róla szóló törvény talán nem éppen a megfelelő „üzenet” a szlovák nacionalistáknak számára egy választás előtt. Logikus, hogy Orbánéknak egy esetleges konfliktusokkal terhelt szomszédsági viszony megfelelő helyzet lett volna, hiszen kormánya politikai természete a barát/ellenség bináris kódjára épül. Nem meglepetés így, hogy a nem éppen konfliktuskerülő fideszes (kül)politikának a szlovák nacionalizmus - közvetetten általa gerjesztett - újbóli kormányzóerőre emelkedése jó legitimációs alap lett volna a kettős állampolgárság kapcsán. Mintha ezzel óvná a szlovákiai magyarokat a szlovák szélsőségektől. Holott az - emlékezzünk Mikola szavaira - a belpolitikai elmozdíthatatlanság „jótékony” eszköze. Ahogy Shakespeare írja: „Őrült beszéd, de van benne rendszer.” A teljességhez még hozzátartozik Kövér László válasza a szlovákiai főiskolásnak - „gyáva népnek nincs hazája” -, amelynél sértőbbet nehezen tudunk elképzelni azon polgárok esetében, akiknek nap mint nap kell elviselni az orbáni expanzív „kül”- és belpolitika fájó következményeit. S ha már Kövér Lászlónál tartunk, nem mehetünk el említés nélkül amellett, hogy a házelnök a múlt héten még csak tervezett, majd egészségi okok miatt lemondott pozsonyi látogatása alkalmával nem lett volna hajlandó találkozni a több mint százötvenezer határon túli magyar szavazatát megszerző, és kormányszinten őket képviselő párt, a Híd vezetőivel. A képviselőházból kiesett Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselőivel viszont igen. Miért? Mert őket tartja a kormányzóerő „stratégiai partnernek”, nem pedig azt a pártot, amely most a leginkább képviseli a szlovákiai magyar érdekeket a szlovák törvényhozásban. Azon már fenn sem akadunk, hogy a nemzetközi kapcsolatokban a Magyar Köztársaságot képviselő házelnök egy párt szócsöveként nyilatkozik, helyette inkább álljon itt Barak László, az MTI által „letiltott” szlovákiai Paraméter - erre még visszatérünk - szerkesztőjének tűpontos fogalmazása: „Semmi meglepő nincs abban, hogy az Orbán-kormány és magyarországi, valamint határon túli holdudvara következetesen jó és rossz magyarokra, sőt, nemzetárulókra, azaz voltaképpen „nem magyarokra”; osztja a magyarországi és határon túli magyarokat. Annak függvényében, hogy az érintettek milyen mértékben hajlandók alárendelni közéleti és kulturális értékrendjüket annak az ideológiának és az abból következő céloknak...”, és ezt a mondatot nem is kell folytatnunk. Ez a megosztó politika nem új elem ebben az őszben, hiszen Semjén Zsolt már júniusban „utasította” a Híd pártot arra, hogy döntse el, magyar párt-e vagy sem, legújabban pedig maga a miniszterelnök minősítette - a fideszes szóhasználatban megalázónak számító - „vegyes pártnak” a szlovákiai magyarok legitim parlamenti képviseletét. Nem tisztünk Bugár Béla válaszát értékelni, de talán igaza van neki, akkor, amikor így replikázott: „Mi a választóinknak akarunk bizonyítani, nem Semjén Zsoltnak és nem Magyarországnak.” Ez azonban nem igaz fordítva. Semjén Zsolt és a Fidesz-valóság nem kér a választói (ellen)véleményekből, és a bizonyítás (kényszerének) gondolata meg sem fordul politikájuk gondolati horizontján. Nem csak „itthon” hallgattatnák el a másként gondolkodókat (ld: új médiaszabályozás), hanem külhonban is szükségét érzik az ellenzéki és/vagy másvélemények - nincs jobb szó: elnyomására. Alig pár hete adta hírül a sajtó, hogy a „Magyar Távirati Iroda szerződést bontott a Parameter.sk szlovákiai magyar hírportállal, mert a hírügynökség szerint a lap méltatlan arra, hogy megjelentesse az MTI anyagait”. Nem kívánok belemenni esztétikai, stilisztikai és újságírói hivatásról folytatott diskurzusokba - hiszen az MTI indoklásából ez következne -, legyen elég annyi, hogy a Paraméter szerkesztői állásfoglalásai nem éppen a Hír tv vagy Magyar Nemzet kormánypárti valóságát tükrözik vissza. Valószínűleg épp ez a baj, a többi már csak a megszokott körítés. Nem lehet elégszer ismételni: a Fidesz és a KDNP pórázon tartott határokon túli magyarokkal számol a jövőre nézve. Bár egyes optimista elemzők szerint a Fidesz politikája az MKP esetleges önkormányzati visszaesése esetén pragmatista irányt vehet, és változtathat a fenti stratégián. Ennek némileg ellentmondanak Kövért Pozsonyban helyettesítő Lezsák Sándor szavai, aki az újságírói kérdésre, mely szerint a jövőben változhat-e a Hídhoz való viszony, annyit bírt válaszolni: bár elég nagy a fantáziája (mármint Lezsáknak), de nem tudja elképzelni, hogy változás álljon be ezen a téren. Mikola óta világos, hogy az állampolgárság kiterjesztése választási célokat szolgál. Az állampolgárság mellé a hatályos törvények szerint csak egy bejelentett magyarországi lakcím szükséges a választójog gyakorlásához. Ennek ellenére nem kell attól tartani, hogy a 2/3-os parlamenti többség eltörli ez utóbbi kritériumot, ez ugyanis nem áll a Fidesz érdekében. Orbánék tanulékonyak: látták, hogy a határon túli magyarok többsége a Fidesz zsoldjában álló szlovákiai és romániai magyar pártokkal (MKP, MPP) szemben hajlamos a Fidesz által kiátkozottakat (Híd, RMDSZ) támogatni. A fideszes kampányguruk fejében ezért ott motoszkálhat a kérdés: vajon ez igaz lehet a határon inneni szavazás esetében is? Biztos, hogy a határon túliak Fidesz-szavazók lennének? Kétesélyes a játék, amit Orbánék nem szeretnek. Ezért sokkal valószínűbb fideszes stratégia lehet néhány (tíz)ezer jól irányzott lakcímbejelentés megszervezése, amiről a pécsi időközi parlamenti választások óta tudjuk, hogy nem okozna gondot Kubatov embereinek. A hazai politikai életet illetően nem volt kétségünk, hogy nehéz idők várnak a kilencvenháromezer négyzetkilométeren élő magyarokra, de a kettős állampolgárságról szóló törvénymódosítással az is világossá vált, hogy a kormányzati szintre emelt egypólusú hatalomtechnika átlépte az országhatárokat, hirdetve: „aki nincs velünk, az ellenünk van”. Az önmagában nem vigasztaló, hogy ezt a mentalitást nem nézik jó szemmel az Európai Unióban. Ezzel nem vagyunk előbbre, hiszen közben lapok, „vélemények” némulnak el és kapnak stoptáblát, ha segítségért fordulnak Magyarország felé. A legszomorúbb ebben, hogy az elnémító gombot Budapesten nyomják meg. Itt kell tehát leszedni a gombkezelőt ujjait a „távirányítóról”. Nem lesz egyszerű, de ennek révén immáron egy igazi, tényleges, határokon átívelő magyar érdek született.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala III. Országos Konferenciája

2010. október 17. - (Új Szó)

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala III. Országos konferenciáját tartotta Komáromban 2010. október 15-16-án. A tanácskozáson 70 szervezet képviseltette magát, amelyek az elkövetkező évben a Kerekasztal tagszervezeteit alkotják. A szekcióüléseken, illetve a plenáris ülésen 135-en vettek részt. A konferencia munkája október 15-án délután kezdődött a szekcióülésekkel. Két szakmai tanácskozásra került sor. Az első szekcióban, melyet Vančo Ildikó, dékánhelyettes (Konstantín Filozófus Egyetem) vezetett a szervezetek képviselői és megjelent szakemberek a felsőoktatás jelenével és jövőjével foglalkoztak. László Béla, egyetemi tanár (Konstantín Filozófus Egyetem) Demográfiai mutatók a szlovákiai magyarok felsőoktatásáról címmel tartott előadást arról, hogy mennyiben sikerült ledolgozni a szlovákiai magyarok arányszámát a felsőoktatási intézményekben az elmúlt években. Tóth Erzsébet Fanni és Morvai Tünde, kutatók (Kempelen Farkas Társaság) a Kempelen Farkas Társaság által a középiskolások körében 2008-ban végzett kutatás eredményeit ismertette. Németh Szilvia, oktatáskutató (TÁRKI - Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt.) az oktatáskutatás helyzetéről, illetve hiányáról szólt a szlovákiai magyarok körében szorgalmazva ennek intézményi hátterének a megteremtését. Pék László, elnök (Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége) pedig a végzett pedagógusok megbecsültségéről tartott előadást. A szakmai felvezetés után Tóth János, rektor (Selye János Egyetem) és Komzsík Attila, dékán (Konstantín Filozófus Egyetem) a felsőoktatás helyzetéről és stratégiai kérdéseiről tartott előadást, amelyet vita követett. A szekcióban résztvevők javaslatot tettek egy állandó Felsőoktatási Tanács létrehozására a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mellett, amely folyamatosan elemezné a felsőoktatás helyzetét és hosszú távú javaslatokat dolgozna ki a helyzet jobbítására. A második szekciót Cúth Csaba, jogász (Kerekasztal, Jogsegélyszolgálat) vezette és két problémakör megtárgyalására került sor. Egyrészt a szlovákiai magyarok jogállásával kapcsolatos aktuális kérdésekkel, másrészt a kisebbségi támogatások átalakulásával foglalkoztak a szakértők. Ugyanúgy, mint az első szekcióban, szakmai beszámolók hangzottak a kérdéskörrel kapcsolatban. Orosz Örs, doktoranduszhallgató (Diákhálózat) A vizuális kisebbségi nyelvhasználat érvényesülése Dél-Szlovákiában - a nyáron végzett dokumentálás eredményei címmel tartott bemutató előadást a Fórum Kisebbségkutató Intézet által végzett vizuális nyelvhasználatról Dél-Szlovákia 535 településén. Mrva Marianna és Szilvássy Tímea, szociológushallgatók (Fórum Kisebbségkutató Intézet) pedig az ehhez kapcsolódó kérdőíves felmérés néhány kiemelt eredményéről számolt be A kisebbségi nyelvhasználat a magyarlakta települések önkormányzataiban - az önkormányzatok körében végzett szociológiai felmérés eredményei címmel. Lampl Zsuzsanna, szociológus (Fórum Kisebbségkutató Intézet) a Fórum Intézet által az elmúlt években végzett kutatások alapján megdöbbentő adatokkal szolgált a magyar nyelvhasználat térvesztéséről Dél-Szlovákiában. A kutatási előadásokat a Jogsegélyszolgálat szakértőinek beszámolói követték. Horony Ákos, jogász (Kerekasztal, Jogsegélyszolgálat) az államnyelvtörvény módosításáról tartott nagyon lényegretörő és részletes tájékoztatást, A. Szabó László, iskolaigazgató (Kerekasztal, Jogsegélyszolgálat) pedig a közoktatási törvény szükséges módosítása beszélt. Fiala János, jogász (Kerekasztal, Jogsegélyszolgálat) a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosításara tett javaslat alapelveit, illetve normaszövegét ismertette. A szlovákiai kisebbségi kultúrák fejlesztéséről szóló törvénytervezet alapelveit Szekeres Klaudia, jogász (Kerekasztal, Jogsegélyszolgálat) ismertette, majd Tóth Károlytól, igazgató (Fórum Kisebbségkutató Intézet) a magyarországi támogatási rendszer változásaival kapcsolatban a Kerekasztal elvárásainak vitaindító gondolatait hallhatták a résztvevők. A szekcióülésen a hozzászólások értelemszerűen leginkább a nyelvhasználati jogokkal, illetve a támogatási rendszerek átalakításával kapcsolatban hangzottak el. A konferencia szombaton (október 16.) reggel Zsille Béla, ügyvezető (Pázmány Péter Alapítvány) és Öllös László, elnök (Fórum Kisebbségkutató Intézet) vezetésével a plenáris üléssel folytatódott, amelyet Bastrnák Tibor, Komárom város polgármestere nyitott meg. Ezen Tóth Károly, igazgató (Fórum Kisebbségkutató Intézet) a Kerekasztal tevékenységéről, Hrubík Béla, elnök (Csemadok) pedig a szlovákiai kisebbségekkel folytatott megbeszélések eredményeiről számolt be. A beszámoló keretében Petőcz Kálmán a Kerekasztal volt szóvivője hivatalosan is bejelentette, hogy más munkaköri beosztása miatt felfüggesztette szóvivői tevékenységét a Kerekasztalban. Komzsík Attila, dékán (Konstantín Filozófus Egyetem), illetve Fiala János, jogász (Kerekasztal, Jogsegélyszolgálat) és Horony Ákos, jogász (Kerekasztal, Jogsegélyszolgálat) részéről beszámolók hangzottak el az előző napi szekcióülésekről. A plenáris ülés központi témája a jövő évben esedékes népszámlálás volt. A szlovákiai magyarok demográfiai változásai az elmúlt évtizedben címmel Gyurgyík László, demográfus (Selye János Egyetem) tartott előadást, majd Cúth Csaba, jogász (Kerekasztal, Jogsegélyszolgálat) a népszámlálás előkészületeiről és jogi kereteiről beszélt. A Kerekasztal kampányt indít annak érdekében, hogy minél többen valljuk magunkat magyarnak Szlovákiában, ennek részleteiről Mézes Rudolf, elnök (SZMSZSZ) tartott részletes tájékoztatást. A kerekasztal munkájában résztvevő országos szervezetekből akcióbizottság alakult a kampány koordinálására. A tanácskozás, amelyen egyébként megfigyelői státusban részt vettek a Magyar Koalíció Pártja (Berényi József, elnök), a Híd (A. Nagy László, elnökségi tag), illetve magyarországi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium munkatársai (Czimbalmosné Molnár Éva, Haraszti Attila) is a késő délutáni órákban ért véget.

Szép lassan mind elfogyunk...

2010. október 31. - (Mózes Szabolcs - Új Szó)

A helyzet nem katasztrofális, csak nagyon rossz - derült ki egy múlt héten Budapesten tartott magyar- szlovák demográfiai konferencián, melynek a közelgő (magyarországi és szlovákiai) népszámlálás kölcsönzött aktualitást. A tradicionális család intézménye nem lesz a múlté, ám megváltozik. Az emberek túlnyomó többsége továbbra is vállalna gyerekeket, ám nem érkezik annyit nemzeni, szülni, amennyit szeretne. A szegregált közösségekben élő romák nem lesznek pár évtizeden belül többségben a társadalmon belül, ám az ő számuk és arányuk nő a leggyorsabban. Ilyen és ehhez hasonló megállapítások sora hangzott el a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézete által szervezett konferencián, miközben a héten érkezett a sajtóhír: Magyarország lélekszáma augusztus végére feltehetően 10 millió alá csökkent. Jövőre pedig nagy valószínűséggel kiderül, hogy Szlovákiában nincs már félmilliónyi magyar sem. Még nincs itt a vég, csak közeleg?

Egy gyerek, többre nincs idő

A magyar és a szlovák demográfiai helyzetet bemutató szakemberek szerint alapvetően nincs különbség a jelenlegi fiatalok és a korábbi generációk gondolkodásmódjában. Nem igaz az, miszerint a mai fiatalok nem akarnak gyerekeket, vagy ha igen, akkor is csak egyet, nem igaz, hogy nem akarnának házasodni, hogy nem hisznek a család intézményében. A modernitás és a magasabb képzettség pedig egyáltalán nem jár a házasság mint intézmény elutasításával. Magyar és szlovák kutatások szerint a mai fiatalok nagy része is több gyermeket szeretne, a különbség a jelen és a pár évtizeddel ezelőtti múlt között alapvetően az, hogy nem lesz idejük mikor megszülni a több mint egy csemetét. Még sohasem halasztották ennyire későre a gyerekvállalást a nők a két országban - igaz, így van ez több más európai államban is. Magyarországon a nők 35 százaléka 30 éves kora után szüli első gyermekét, a helyzet Szlovákiában is hasonló. Húsz éve a szülő nők nagy része 30 éves korára már megszülte az összes - átlagban két - gyermekét, ma sokan ekkor kezdenek el komolyabban foglakozni a gyermekvállalás gondolatával - mondta Kamarás Ferenc, a KSH demográfusa. A halasztás miatt viszont átlagosan egyre kevesebb gyermek jut egy anyára, jelenleg ez a szám Magyarországon és Szlovákiában is 1,3. Ahhoz, hogy egy társadalom lélekszáma ne csökkenjen - tehát még nem beszélünk növekedésről -, 2,1 gyermeket kellene átlagosan szülniük a nőknek. Ezt az értéket jelenleg egyetlen európai ország sem tudja tartani, a legközelebb az írek és a franciák járnak hozzá - ha nem számítjuk az európai kakukktojásoknak számító albán államokat, Albániát és Koszovót. Nálunk a 80-as évek második felében voltak utoljára ilyen születési adatok, a 90-es évek elejére a bűvös 2,1-es szám alá kerültek a hazai születési mutatók. Még egy szomorú adalék a gyermekvállalás-halasztás témában: Magyarországon a 30 feletti nők háromnegyede szeretne gyermeket, de csak 20 százalékuk tesz is érte valamit. A nők nem akarnak kevesebb gyereket vállalni, mint tíz éve, de a húszas években elhalasztott gyerekeket később nem minden esetben sikerül megszülni. Ezért nő az akaratlan gyermektelenség, és ezért veszíti el lassan hegemóniáját a kétgyerekes családmodell Magyarországon - figyelmeztet Kamarás Ferenc.

Nem fenyeget gyermektelenség

Michaela Potančoková, a Szlovák Statisztikai Hivatal mellett működő Infostat munkatársa szerint nálunk sem lesz sokkal nagyobb a gyermektelenség, mint korábban volt. A statisztikák szerint Szlovákiában az 1940 és 1961 között született nők között 9-11,5 százalék közötti volt a gyermektelenség aránya, ez a mutató az 1980-ban született nők esetében várhatóan 15-17,5 százalék között fog mozogni. Összehasonlításként: Németországban 30 százalékra tehető az úgynevezett tudatos gyermektelenség aránya, tehát ennyien kimondottan nem szeretnének gyermeket. A valós gyermektelenség természetesen még nagyobb. Megközelítőleg két és fél-háromszorosára nő viszont az egygyermekes családok aránya a korábbi évtizedekhez képest. Az 1940 és 1961 között született nők hozzávetőlegesen tizede szült egy gyermeket, az 1980-as generációjú nők esetében ez az arány várhatóan már 30 százalékos lesz. A demográfus szerint ennek következtében a kétgyermekes modell elveszti hegemóniáját, aminek jelenleg még szinte beláthatatlan (egyáltalán nem csak népesedési) következményei lesznek. Az elmúlt öt év születési adatait bogarászva viszont egy érdekes adatra is bukkantunk: míg a legtöbb gyermek, 2,91 a legalacsonyabb végzettségű anyákra esik - erre számíthattunk is a romák szaporulatát figyelembe véve -, addig a második legtöbb gyermeket szülők között a felsőfokú végzettséggel rendelkezők állnak. 2005 és 2009 között a diplomás nők átlagosan 1,42 gyereket szültek, míg az érettségivel rendelkező nők 1,06-ot, az érettségi nélküli középiskolai képesítéssel bíró asszonyok pedig 1,35-öt.

A házasság szentsége

Az imént nem véletlenül írtunk asszonyt, a szakember szerint ugyanis a közhiedelemmel ellentétben csak enyhén csökken a házasulási kedv. Igaz, hogy fokozatosan nálunk is nő a házasságon kívül született gyermekek száma - ennek a jelenségnek ma még szintén csak nehezen belátható társadalmi és szociális következményei lesznek -, ám meglepetésre ez sem a leginkább liberálisnak vélt diplomások között dívik, hanem pont fordítva. 2008-ban a gyermekek 30,1 százaléka született Szlovákiában házasságon kívül - Magyarországon 10 százalékponttal több -, ám a legalacsonyabb végzettségűek között ez az arány 64,2 százalékos volt, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében csak 10,9 százalékos. Az előbbi szám magyarázata nagyrészt szintén a romatelepeken keresendő: itt a demográfusok szerint más társadalmi szokások uralkodnak, a gyermekeket nemző párok sokszor ténylegesen egy családot alkotnak, „papíron” viszont csak később vagy sohasem legalizálják kapcsolatukat. Michaela Potančoková szerint érdekes paradoxon jellemző ebben a témában: noha leginkább a diplomások akceptálják a házasságon kívüli gyermekvállalást, ők maguk járnak el így a legkevésbé. A demográfus úgy véli, az adatok tanúsága szerint a család mint intézmény a jövőben nem veszti el létjogosultságát, csak kisebb és törékenyebb lesz.

Roma szaporulat

A többségi társadalomra jellemző népesedési trendek a kisebbségi roma populációra is jellemzőek, így teljesen alaptalanok azok a víziók, melyek szerint 30, 40 vagy akár 80 év múlva kisebbségben lesz a „fehér ember”. Ahogy előadásában Branislav Šprocha, az Infostat munkatársa rámutatott: demográfiai szempontból a romák nem alkotnak homogén egységet. Teljesen más népmozgalmi adatok mutathatók ki a szegregált, az integrált és a részben integrált roma közösségekben - felmérések szerint a romák többsége ez utóbbi típusú közösségekben él. A legmagasabb gyermekszám természetesen a legszegényebb, a többségi társadalomtól és annak civilizációs szokásaitól legtávolabb élő cigány közösségekre jellemző, ám a gyermekvállalási kedv az utóbbi évtizedekben itt is jócskán alábbhagyott. Kelet-Szlovákia elzárt telepein - erre mondja a szaknyelv, hogy szegregált - egy nőre átlagosan 4,3 gyerek jut, Nyugat-Szlovákiában 3,7, míg Pozsonyban csupán 3,2. A gyermekvállalás szempontjából Szlovákiához hasonlóan Magyarországon is az egyik legfontosabb tényező, hogy az ország melyik részén él a roma család. 2005-ös adatok szerint Kelet-Magyarországon 3,3, Budapesten 2,8, míg a Dunántúlon csak 2,4 gyermek jut átlagosan egy roma nőre.

Mit hoz a jövő?

Növekedést biztosan nem. Magyarországon 1981 óta csökken a lakosság száma, nálunk a törés ezekben az években állt be. Kérdéses, a jövő évi népszámlálás még (egyelőre) több lakost mutat-e ki, mint a tíz évvel ezelőtti. Az viszont szinte már most biztos, hogy a magyar kisebbség lélekszáma ismét erőteljesen fog csökkenni. Az okok krónikusan ismertek: a vegyes házasságok viszonylag magas aránya - ami önmagában nem lenne baj, ha eredménye 80 százalékban nem szlovák nemzetiségű utód lenne -, valamint a szlovák iskolába járó magyar gyerekek (a magyar nebulók ötöde, pesszimista becslés szerint akár negyede nem anyanyelvi oktatásban részesül). Ahogy arra többek között Gyurgyík László szociológus kutatásai is rámutattak, a szlovák - számunkra idegen - nyelvű iskolai képzésnek erőteljes asszimiláló hatása van. Emellett pedig a magyarlakta vidék születési mutatói is a szlovákiai átlag alatt vannak. S voltak is mindig az elmúlt több mint száz évben. A romák aránya mellett a népszaporulattal kapcsolatos másik nagy kérdés a kivándorlásé. Az Európai Unió kibővítése és az akadálymentes külföldi elhelyezkedés következtében ugyanis több százezer fiatal távozott a régió államaiból, akiknek csak egy részét űzte haza a két éve kirobbanó világgazdasági válság nyomában fellépő munkanélküliség. Amint arra előadásában Gödri Irén, a KSH munkatársa, valamint Gál Zsolt, a Comenius Egyetem adjunktusa is rámutatott, a kivándorlási adatok meglehetősen hiányosak, a tényleges migrációs veszteség kimutatásához csak a befogadó államok munkaügyi statisztikái adnak némi támpontot. A gazdasági (foglalkoztatottsági) jellegű kivándorlás viszont kumulatív veszteségeket fog okozni országainknak, egyrészt mert a migránsok jelentős része eredeti terveivel ellentétben kint ragad - a túlnyomó többség csak két-három évre kíván kimenni -, másrészt pedig mert szinte csak fiatalokról van szó, akik leendő gyermekeiket is már egy másik államnak és társadalomnak fogják megszülni. Így nemcsak ők, hanem a megszületendő gyermekeik is hiányozni fognak itthon. Végszó helyett egy ígéret: a témára a következő hónapokban, a jövő májusi népszámlálás előtt bőven visszatérünk, hogy kibontsuk a valóság minél több szeletét. Igaz, a végszót maga a népszámlálás fogja kimondani, mely megalapozott sejtésünk szerint nem lesz kegyes hozzánk...

Elmarad a szupermaraton - A szervezők fele elhatárolódik

2010. október 18. - (hvg.hu)

Elhatárolódnak a 21. Bécs-Pozsony-Budapest Szupermaraton elmaradásáról hozott „önkényes” döntéstől és annak indoklátásától a Nagy Sportágválasztó szervezői. „A Szupermarathon hivatalos honlapján a Szupermarathon Szervezőbizottsága nevében közzétett nyilatkozattól teljesen elhatárolódunk, mivel a 21. Bécs-Pozsony-Budapest Szupermarathon elmaradásának indokaként valótlan okokat tüntettek fel, melyben a vörösiszap katasztrófára való hivatkozás a legkevésbé fedi a valóságot” - olvasható többek között az MTI-hez hétfőn eljuttatott nyilatkozatban, amelyben jelzik, a bajnokok csapata lefutja a több mint 317 kilométeres távot: „...az általunk vállalt, a vörösiszap katasztrófa áldozatai javára, a Magyar Vöröskereszttel együtt szervezett adománygyűjtő futást megtartjuk. Így a szupermaratoni távot a bajnokok csapata Vajda Attila (olimpiai- és világbajnok kenus), Kozmann György (olimpiai bronzérmes, világbajnok kenus), Csabai Edvin (tizenhétszeres világbajnok maratoni kenus), Hüttner Csaba (világ- és Európa-bajnok kenus), Boronkay Péter (világ és Európa-bajnok paratriatlonista), Lindenmayer János (ironman), Ipacs Endre (vb- bronzérmes kenus) éjjel-nappal lefutják...” A Nagy Sportágválasztó szervezői szerint nem valós adatokat és tájékoztatást kaptak akkor, amikor a verseny szervezési jogát 50 százalékban megvásárolták: „A múlt terhei sokkal nagyobbak voltak annál, mint amit számunkra bejelentettek.” „A 21. Bécs-Pozsony-Budapest Szupermarathon elmaradása önkényesen hozott döntés volt az előző évek versenyek szervezője részéről, melynek meghozatalakor véleményünket nem kérték ki, a döntésről és a verseny elmaradásával kapcsolatos nyilatkozatról nem tájékoztattak minket. Mi az utolsó pillanatig mindent megtettünk azért, hogy 2010-ben a 21. Bécs-Pozsony-Budapest Szupermarathon megvalósuljon” - szögezik le a nyilatkozatban. A szupermaraton szervezőbizottsága vasárnap technikai okokra hivatkozva közölte, hogy elmarad a hagyományos verseny, amely három országon és 44 településen haladt volna keresztül október 19. és 23. között. A lemondás szerint az utóbbi napokban technikai problémák merültek fel, és az országot sújtó vörösiszap-katasztrófa tovább nehezítette, majd ellehetetlenítette a rendezést, ezért nem tudták biztosítani a verseny biztonságos lebonyolítását. Az október 23-ra tervezett Budakeszi-Budapest félmaratonit az 1956-os emlékfutással viszont megrendezik. Ezen a Nagy Sportágválasztó szervezői is részt vesznek: „A 2010. október 23-ára meghirdetett Budakeszi-Kós Károly sétány közötti félmaraton és 56-os Szabadság Napja kapcsán meghirdetett futás megtartását mi is teljes szívünkből támogatjuk. Az immár hagyományos Kolonics György emlékfutáson minden sporttársunk részvételére számítunk. A szupermarathoni távot végigfutó bajnokcsapatunk a félmaratoni távot is teljesíti.”

Magyarországi szlovák tévéseket díjaztak Szlovákiában

2010. október 19. - (felvidék ma / mtv)

A kétévente megrendezett Etnofilm Nemzetközi Filmfesztivál a legnagyobb múltú szlovák dokumentumfilmes seregszemle. Az idei találkozóra a Magyar Televízió Szlovák Rovata hét alkotást nevezett, amelyek közül három elismerést kapott - közölte szerkesztőségünkkel Dr. Csermák Zoltán, kiemelt szerkesztő. A szlovákiai Csacán (Čadca) szeptember végén megrendezett XVI. Etnofilm Nemzetközi Filmfesztiválon 22 ország 40 alkotása versenyzett. A seregszemlét 1980-ban a szlovák filmművészet neves ellenzéki alkotói, többek között Martin Slivka, Dušan Hanák, Dušan Trančík alapították, így a filmes összejövetel idén ünnepelte 30. születésnapját. A kétévente megtartott nemzetközi művészeti találkozókon a Szlovák Rovat alkotásai a korábbi években már több díjat is nyertek. Az idei fesztiválra a Magyar Televízió Szlovák Rovata hét filmet nevezett, amelyek közül három került a végső versenybe és mindhárom a „Szlovákok a nagyvilágban” kategóriában a Szlovák Matica elismerő oklevelét, különdíját kapta. A Nagylakon át című 26 perces alkotás rendezője Bencsik János, aki alkotótársával, Szél Zsolt operatőrrel a romániai Nagylak szlovák hagyományait dolgozza fel. A település alapítói nagyrészt tótkomlósi szlovák családok voltak. A film szereplői hétköznapjaikról, ünnepeikről, múltjukról, jelenükről, a fiatal generáció terveiről beszélnek a riportfilmben. A Krisztina 13 perces film megálmodói Hruboňová Iveta és Kajtsa Zoltán a vajdasági Majer család sorsát kísérik nyomon. A családnak menekülnie kellett és Szegeden találtak új otthonra. Az asszony, Krisztina, vajdasági szlovák család sarja, míg férje ottani magyar. Öt gyermekükkel kezdtek új élete, és a nehézségek ellenére is megőrizték hitüket, a családot éltető szeretetet. A Mezítláb a harmatos fűben 26 perces opus Mikszáth Kálmánt idézi: „Tótul beszélni számomra olyan öröm, mint kora hajnalon mezítláb sétálni a harmatos fűben”. Ez a mondat vált a ma 90 esztendős, legendás kiskőrösi szlovák tanárnő Kovátsné Kostra Ilona életfilozófiájává is. Élete átíveli a XX. századot, s a szlovák-magyar történelem lenyomata is egyben. Operatőr: Fodor Dezső, Fodor Balázs, rendező: Antala Zsuzsanna

Életműdíjat kapott Jankovics Marcell a pozsonyi animációs biennálén

2010. október 19. - (mti)

Életműdíjjal ismerte el Jankovics Marcell munkásságát a pozsonyi animációs biennále, a seregszemlén Szoboszlay Eszter Szomszédolás című alkotása is elismerést kapott. A Magyar Filmunió keddi közlése szerint a hétvégén véget ért X. Pozsonyi Animációs Biennálén válogatást mutatattak be Jankovics Marcell munkáiból és a Prix Klingsor elnevezésű életműdíjjal ismerték el a magyar alkotót. A nemzetközi zsűri a Kossuth-díjas művész mesefilmjeinek egyedi világát és képi megjelenítését emelte ki értékelésében. Az életműdíjat Jankovics Marcell személyesen vette át a szlovák fővárosban. A 22 ország részvételével zajlott pozsonyi seregszemle versenyprogramjában díjazták a Kecsekemétfilmben készült Szomszédolás című alkotást, mely a Fejlakók című sorozat friss epizódja. A nemzetközi zsűri Szoboszlay Eszter alkotását a visegrádi országokból érkezett legjobb filmként értékelte.

A Szlovák Tájház őszi élete

Amikor a kukorica már a góréban volt, akkor jött el a szövés ideje

2010. október 19. - (Maya - bekesmegye.hir6.hu)

A mai napig is féltve őrzött hagyományokat elevenítettek fel a Szarvasi Szlovákok Kulturális Körének tagjai a helyi tájházban. Amikor a kukorica már mind a góréban volt, a napraforgó is betakarításra került, a termény is zsákokban csúcsosodott a kamrában, a fűszerpaprika is felfűzve várta pirosságának és száradásának legjavát, akkor jött el régen a fonás, a szövés és a kötélverés ideje a családi gazdaságokban. Ezt a kort és az élet ezen mozzanatait idézték fel a Szlovák Tájházban Csicselyné Korbely Zsuzsanna hagyományápoló és őrző gondolatának engedelmeskedve. A tisztaszobában rokkát hajtó asszonyok (Pesztránszki Károlyné, Gál Istvánné, Bula Imréné, Sovány Jánosné) szorgos kezei várták, hogy hízzon a kenderkócból kiszabadított fonál a csévélőn. Gyurcsik János bácsi szakértő szavai adtak később eligazítást arról, hogy melyik vastagságú fonalból később mit szőttek, illetve a kender milyen feldolgozási folyamatokon ment keresztül, míg keresztszemes hímzett törölköző, vagy zsák lett belőle. Az udvaron Litauszki Gyuri bácsi vállalkozott arra, hogy kötelet verjen Krajcsovics Jani bácsi segítségével, aki a fix pontot jelentette a sodrott zsineg gyártása közben. A kötélverő alkalmatosság minden alkatrésze fából készült, még az 1930-as években. A rajta megsodort kötél alkalmas volt a ház körül mindennemű kötözőanyag szerepét betölteni, hossza és vastagsága a felhasználástól függött.

Halušky - krumplival és anélkül

2010. október 20. - (Kovács Gábor - hvg.hu)

A Szlovákiába látogató magyarok az éttermekben előszeretettel rendelik a legeredetibb szlovák ételnek tartott sztrapacskát. Nem ritka azonban, hogy csalódás éri őket, mert amit ők sztrapacskának gondolnak, az nem más, mint az errefele bryndzové halušky-nak nevezett étel. A különbség persze nem egetverő. A halušky, azaz a galuska világ egyik legegyszerűbb étele. A nokedlinek is nevezett - vannak persze, akik ádáz vitát folytatnak a nokedli és a galuska szinonimitásának jogosultságáról - tészta csupán víz, liszt s legfeljebb egy tojás keveréke pici sóval, amit forró vízbe szaggatva megfőznek. A liszt előállításához szükséges gabonafélékhez azonban ínséges időkben gyakran nem, vagy csak nagyon drágán lehetett hozzájutni, ezért különféle anyagokkal helyettesítették. A burgonya az 1700-as évek végére - császári rendeletekkel is támogatva - annyira elterjedt, hogy leggyakrabban ezzel pótolták a hiányzó lisztet. A hegyvidéken élő szegények szerencséjére a burgonya jól megtermett zordabb körülmények között is. Ezért aztán pont a legszegényebbeknek, főként a hegyvidékieknek alapvető táplálékává vált. Ők voltak azok, akik a liszthez egyre gyakrabban és egyre nagyobb arányban adtak reszelt nyers krumplit. Ez a szokás délebbre, a kedvezőbb adottságú mezőgazdasági területeken, mint a Duna mentén, ahol több liszt akadt, nem alakult ki. Itt nem tettek burgonyát a tésztába, sőt, gyakran több tojással, kevés zsíradékkal is gazdagították. Ezért Szlovákiában kétféle halušky ismert: a hegyvidéki burgonyás és a síkvidéki burgonya nélküli. Így aztán ne lepődjünk meg, ha a határhoz közeli éttermekben sztrapacskát rendelve olyan bryndzové halušky-t kapunk, amely sosem látott burgonyát. Ami azonban semmiképpen nem hiányozhat róla - készüljön a nokedli bárhogy is - az a brindza, azaz az erjesztett juhtúróból készített tejtermék. Ez viszont eredetileg Erdélyből származik. Erdélyi vlach pásztorok találmánya, mely körülbelül a krumplival egyidőben került a szlovákiai területekre. Eredetileg úgy készült, hogy a juhtúrót sóval összegyúrták, juhbőrbe varrták, majd felfüstölték - ma is sokfelé gömböcnek nevezik -, aztán idővel szinte minden faluban más és más módon készítették. Az egyik leghíresebb a liptói túró volt. A juhtúrót ma is gyakran hívják liptóinak. Nálunk sem lepődnek meg a piaci árusok, ha az idősebbek liptóit kérnek a gusztusosan kínálkozó juhtúróra mutatva. A szegény ember, ahogy mondani szokás, vízzel főz - de igen változatosan. Ezért anyagi helyzetüknek megfelelően a régiek a halušky-t sok mindennel kombinálták. Így kerülhetett rá párolt káposzta, pirított hagyma, vagy tojás, ahogy nálunk igen elterjedt. A legnépszerűbb azonban kétségtelenül a bryndzové halušky pirított füstölt szalonnával a tetején. Mint a fentiekből is látható, a Monarchia népeinek konyhája nagyon sok hasonlóságot mutat, és egyáltalán nem lehetünk biztosak benne, hogy amit „echte” szlovák, erdélyi, magyar stb. ételnek gondolunk, azt tényleg kizárólag egy nemzet konyhája mondhatja magáénak.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.................................................................................................................................

		Máj 2024

Po	Ut	St	Št	Pi	So	Ne
29	30	1	2	3	4	5
6	7	8	9	10	11	12
13	14	15	16	17 Slovenský metodický deň materských škôl Komárňansko-ostrihomskej župy	18 XIV. Túra na Pilíš	19 Turíčna omša v Kerestúri
20	21	22	23	24	25 75. výročie založenia školy v Slovenskom Komlóši I. Festival Polovcov v Palote	26
27	28 O békešských osadách v Budapešti	29	30 Súbeh VPN ZSM Poznaj svoje korene – Škola v prírode na Slovensku 2024	31 Regionálne kolá súťaže Slovenské spievanky a veršovačky Slovenské spievanky a veršovačky Hodžov novinový článok 2024	1	2

Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript.
Tel.: (+36 1) 878 1431
Fax: (+36 1) 878 1432

Poštová adresa: 1558 Budapest, Pf. 199

RSS Facebook E-mail

luno.hu

OnLine LuNo Portál | Ľudové noviny
Portál Slovákov v Maďarsku
Az Országos Szlovák Önkormányzat által alapított lap
Ľudové noviny –
týždenník Slovákov v Maďarsku
(ISSN 0456-829X)
Főszerkesztő neve: Fábián Éva

Školy

Samosprávy

Odporúčame

E-mail: Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript.
Adresa/Cím: 1135 Budapest,
Csata utca 17. 1/9
Poštová adresa:
1558 Budapest, Pf. 199
Telefón: (+36 1) 878 1431
Tel./ Fax: (+36 1) 878 1432
Vydavateľ/Kiadó: SlovakUm Nonprofit Közhasznú Kft.

red blue brown green gray pink