V mene Celoštátnej slovenskej samosprávy (CSS) rozhodne odmietam pohoršujúci postup a štýl Miklósa Patrubánya, predsedu Svetového zväzu Maďarov, ktorý obviňuje skupinu čabianskych Slovákov z narušenia ich spomienkových osláv vo francúzskom Trianone.

Konkrétne napáda pritom „slovenskú nacionalistku” Annu Ištvánovú, úradujúcu predsedníčku Čabianskej organizácie Slovákov.

Predsedníctvo jednej z najpočetnejších domácich slovenských občianskych organizácií konštatovalo vo svojom uznesení, že ich delegácia cestovala do Francúzska v rámci medzinárodného projektu, podporeného grantom Európskej únie. Pri zámku Grand Trianon neumiestnila veniec, neoslavovala a nedostala sa do žiadneho konfliktu s bezpečnostnými orgánmi, ani s návštevníkmi paláca vo Versailles.

Ak to bude potrebné, adekvátne prešetrenie určite objasní sporné detaily. V mene CSS však musím zdôrazniť, že Anna Ištvánová je jedna z našich najfundovanejších odborníčok osvetového a verejného života, ktorá má nepopierateľne veľa zásluh v zachovávaní našej kultúry a pestovaní slovensko-maďarských vzťahov. Preto mohla v roku 1995 - spolu so spolkom CSEMADOK a Televíziou Duna - medzi prvými prevziať najvyššie národnostné vyznamenanie maďarskej vlády, cenu Za menšiny. Odvtedy dostala celý rad uznaní doma i v zahraničí. Naposledy sa Valné zhromaždenie CSS uznieslo na tom, že v prvú tohoročnú júlovú sobotu, na Deň Slovákov v Maďarsku, môže prevziať cenu Za našu národnosť aj Anna Ištvánová.

Na druhej strane Miklós Patrubány o. i. rozhodne tvrdí, že čabianski Slováci sa dostavili pred zámok Grand Trianon a tam položili veniec, ktorým oslavovali trianonskú dohodu.

Spoluorganizátor projektu Ľubomír Kraľovanský zo Žiliny nás informoval o tom, že pri kladení venca v Trianone nebol prítomný ani jediný Slovák z Békešskej Čaby. Okrem neho tam boli iba dvaja členovia Asociácie francúzsko-slovenského priateľstva a dvaja zo Spolku Slovákov žijúcich vo Švédsku. Z ich venca zobrali stuhu, ktorá sa dostala k predsedovi Svetového združenia Maďarov a ktorá potom mala slúžiť na zasadnutí parlamentu ako dôkaz nehoráznosti čabianskych Slovákov.

Zdá sa, že poslanecká obozretnosť zachránila od tejto hanby Národné zhromaždenie MR, ktoré niekoľko dní predtým, pri príležitosti 90. výročia trianonského mierového diktátu, v Deň národnej spolupatričnosti zákonom deklarovalo: členovia Národného zhromaždenia berúc do ohľadu v rovnakej miere záujmy maďarského národa, ako aj právo iných národov mať iný názor na otázky podstatné pre maďarský národ, chcú novým zákonom prispieť k mierovej budúcnosti spolunažívajúcich národov v Karpatskej kotline, ktorá sa zakladá na vzájomnom porozumení a spolupráci.

Na slávnostnom zasadnutí Národného zhromaždenia dňa 4. júna, ako aj na následnej svätej omši a ekumenickej modlitbe v bazilike sv. Štefana, som sa zúčastnil ako pozvaný hosť, kde som zastupoval CSS, ako aj Slovákov v Maďarsku. Bolo to úplne prirodzené, veď táto krajina je našou vlasťou a pestovanie ľudských i dobrých susedských vzťahov tak v užšom kruhu, ako aj medzi našimi národmi je našim elementárnym záujmom. Som presvedčený, že takto cítia a žijú i naši čabianski Slováci a takto cítili a žili aj ich predkovia v priebehu troch storočí.

Ján Fuzik

predseda CSS

Az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke a trianoni affér margójára

Az Országos Szlovák Önkormányzat nevében a leghatározottabban el kell utasítanom azt a minősíthetetlen módszert és stílust, amellyel a Magyarok Világszövetségének elnöke, Patrubány Miklós a békéscsabai szlovákok Franciaországot megjárt csoportját az MVSZ trianoni megemlékezésének megzavarásával vádolja. Személy szerint is támadva a „szlovák nacionalista” István Annát, a Csabai Szlovákok Szervezetének ügyvezető elnökét.

A hazai szlovákság egyik legnépesebb civil szervezete elnökségi határozatában szögezte le, hogy delegációja egy európai uniós pályázaton nyertes nemzetközi projekt keretében utazott Franciaországba. A Nagy Trianon palotánál nem koszorúzott és nem ünnepelt, konfliktusba sem a francia hatóságokkal, sem a versailles-i látogatókkal nem keveredett.

Ha szükségessé válik, a megfelelő vizsgálat bizonyára tisztázza majd a vitás részleteket. Az Országos Szlovák Önkormányzat nevében azonban hangsúlyozom, hogy István Anna személyében szlovákságunk egyik legfelkészültebb közművelődési szakemberét, közéleti személyiségét tiszteljük, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett kultúránk megőrzésében és a szlovák-magyar kapcsolatok ápolásában. Ezért vehette át 1995-ben az elsők között - a CSEMADOK és a Duna Televízió társaságában - a magyar kormány legmagasabb nemzetiségi kitüntetését, a Kisebbségekért Díjat. Azóta számtalan elismerésben részesült határainkon innen és túl. Legutóbb az Országos Szlovák Önkormányzat közgyűlése döntött úgy, hogy idén a Magyarországi Szlovákok Napján, július első szombatján István Anna is átveheti a Nemzetiségünkért Díjat.

A másik oldalon Patrubány Miklós többek között határozottan állítja, hogy a csabai szlovákok a Nagy Trianon kastély elé vonultak, ott koszorút helyeztek el, amellyel a trianoni szerződést dicsőítették. A projekt zsolnai társszervezője, Ľubomír Kraľovanský arról értesített bennünket, hogy a trianoni koszorúzáson egyetlen csabai szlovák sem vett részt. Ott rajta kívül csak a Francia-Szlovák Baráti Társaság és a Svédországi Szlovákok Egyesületének két-két tagja volt jelen. Az ő koszorújuk szalagját tulajdonították el, ez került a Magyarok Világszövetsége elnökének birtokába, s ennek kellett volna bizonyítania a Parlament falai között is a csabai szlovákok elvetemültségét.

Úgy tűnik, a képviselői megfontoltság megóvta ettől a szégyentől az ország házát, ahol néhány nappal korábban, a trianoni békediktátum 90. évfordulóján, a Nemzeti Összetartozás Napján törvényben mondatott ki: Az Országgyűlés tagjai, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, az új törvénnyel is a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló, békés jövőjéhez kívánnak hozzájárulni.

Az Országgyűlés június 4-i ünnepi ülésén, ahogyan az azt követő ünnepi szentmisén és közös imádságon a Szent István-bazilikában, önkormányzatunk és a hazai szlovákság képviseletében meghívott vendégként magam is részt vettem. A világ legtermészetesebb módján, hiszen ez az ország a hazánk, s elemi érdekünk az emberi, jószomszédi kapcsolatok ápolása úgy szűkebb környezetünkben, ahogyan nemzeteink között. Meggyőződésem, hogy ugyanígy éreznek és élnek immár három évszázada a békéscsabai szlovákok is.

Fuzik János

az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke