A módosított kisebbségi törvény fontosabb új elemei

Bejelentkezés a kisebbségi választásokra, a választások kiírása ● Jelöltállítás ● Helyi választás ● Új típusú kedvezményes mandátum ● Területi, országos szint ● Választási határidők és határnapok

Az Országgyűlés 2005. október 17-ei ülésén 99 %-os támogatás mellett elfogadta a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényt. Az új jogszabály az önkormányzati választások tisztább, átláthatóbb, a kisebbség valós képviseletének biztosítását kívánja megvalósítani.

Középszintű (megyei) kisebbségi önkormányzat létrehozása (9 fő);

Arányos elektori választások közép- és országos szinten (időpontja: 2007. március);

A civil szervezetek szerepének növelése;

Csak a kisebbségi közösségekből – a választói jegyzék intézményének bevezetése;

Törvényes működés, szabályos gazdálkodás feltételeinek biztosítása (törvényességi ellenőrzés, Hivatal létrehozása);

Intézményátvétel, -alapítás megkönnyítése;

Országos önkormányzat – menedzsment központ;

Vagyonjuttatás, differenciált állami működési támogatás lehetősége;

Összeférhetetlenség, vagyonnyilatkozat;

Az országos önkormányzatok költségvetése az országgyűlési fejezetbe tartozik;

Az országos önkormányzatok intézményeinek támogatása az önkormányzatok saját költségvetésébe kerül;

A közszolgálati média kisebbségi műsorai önálló szervezeti kerettel és pénzügyi forrással rendelkeznek;

Új jogkör: utónévtár összeállítása;

Anyanyelv szerepének erősítése;

Fogalomrendszer megalkotása.

Bejelentkezés a kisebbségi választásokra, a választások kiírása

Minden magyar állampolgár levelet kap május 31-ig egy tájékoztatóval és egy felvételi kérelem nyomtatvánnyal;

Június 1 – július 15. között kell a nyilatkozatot a jegyzőhöz eljuttatni; a bejelentkezés önkéntes, a jegyző nem mérlegel;

A bejelentkezés és a névjegyzék titkos;

a feliratkozottak száma nyilvános;

Azon településeken, ahol legalább 30 fő feliratkozott, a jegyző kiírja a választásokat.

Jelöltállítás

Csak névjegyzéken szereplő lehet jelölt, aki számára kötelező a jelölti nyilatkozat, melyhez csatolni kell a jelölő szervezet alapszabályát;

A jelölt nyilatkozik arról, hogy a kisebbség képviseletét vállalja, a kisebbség nyelvét ismeri-e, a kisebbség kultúráját és hagyományait ismeri-e, korábban volt-e más kisebbségi önkormányzatának tagja vagy tisztségviselője;

A jelölt nyilatkozata nyilvános;

Feltétel, hogy jelöltnek szerepelnie kell a lakóhely szerinti kisebbségi választói jegyzékben;

A jelölt csak kisebbségi jelölő szervezet által támogatott személy lehet;

Jelölő szervezet: az egyesülési jogról szóló törvény szerint bejegyzett olyan társadalmi szervezet, amelynek alapszabályában rögzített célja az adott nemzeti vagy etnikai kisebbség képviselete;

2006. évi választáskor az a szervezet jelölhet, amely a törvény hatályba lépésekor, későbbiekben a települési kisebbségi választást megelőző legalább 3 éve bejegyzett;

A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint bejegyzett szervezet nem jelölhet;

A jelölő szervezet közhasznúsága a jelölésnél nem akadály;

Jelölést nemcsak helyi szervezet tehet, a jelölt részére a tagság nem feltétel.

Helyi választás

Legalább 5 jelölt szükséges a választás megtartásához;

A jelöltek kisorsolt sorrendben szerepelnek a szavazólapon;

A kisebbségi önkormányzatok választása a helyi önkormányzati választásokkal egyazon napon, de kisebbségi szavazókörben történik;

Jegyzék: szigorú adatvédelem, megsemmisítésre kerül.

Új típusú kedvezményes mandátum

A megválasztott kisebbségi önkormányzat egy tagja a települési önkormányzat tagjává válik (teljes jogú tag vagy szószóló) a kedvezményes mandátum által;

A fenti pont, azaz a kedvezményes mandátum az Alkotmánybíróság határozata alapján módosított törvényben nem szerepel, a végleges megoldásról megkezdődtek a szakmai és politikai egyeztetések a 81/2005 (X. 19.) OGY határozat alapján.

Területi, országos szint

A választásokat követő év márciusában listás választás útján jönnek létre a területi és országos önkormányzatok;

Az a jelölő szervezet állíthat listát, amely a megyében (fővárosban) a megválasztott elektorok legalább 10%-át jelöltként állította a települési kisebbségi önkormányzati választáson;

Megyei választáson azon közösségek vehetnek részt, ahol megyei szinten legalább 10 helyi kisebbségi önkormányzat alakult meg az adott közösségből;

Az országos választáson való részvétel feltétele, hogy egy adott közösség legalább 4 helyi kisebbségi önkormányzatot hozzon létre;

Az elektorok joga a választás;

Elektor minden kisebbségi önkormányzati képviselő, aki azon a településen szavaz, ahol képviselőnek választották;

Matematikai mandátumleosztás a zárt listák között: arányos, de a győztest preferáló számítási móddal (15-53 fő);

Az alakuló üléseket a Választási Bizottságok hívják össze – eskü, mandátum átadás;

Jegyzék: szigorú adatvédelem, megsemmisítésre kerül.

Választási határidők és határnapok

a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról a 2005. évi CXIV. törvény alapján

A határidők főszabályként jogvesztőek és a határidő utolsó napján 16 órakor járnak le, megismételt szavazást a megismételt szavazást követő 30 napon belüli időpontra kell kitűzni. A napok naptári napot jelentenek!

·        Települési kisebbségi önkormányzati képviselők választása: 4 évenként októberben a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján;

(ezen a napon szűnik meg a kisebbségi önkormányzati képviselő-testület megbízatása)

(települési szinten időközi választás nincs)

A választás évében:

·        legkésőbb V. 31. napját megelőző év elején elkészül a „választási tájékoztató”, melyet a „kérelem” nyomtatvánnyal együtt a helyi választási iroda V. 31-ig postai úton elküld minden, a helyi önkormányzati választáson választójoggal rendelkező, X. 1-ig nagykorúvá váló magyar állampolgárnak;

·        a kisebbségi választói névjegyzékbe való felvétel VII. 15-ig kérhető a lakcím szerinti helyi választási iroda vezetőjétől (gyűjtőláda /levél);

·        a helyi választási iroda vezetője VII. 15-ig dönt a névjegyzékbe vételről; elutasítás esetén: haladéktalan döntés, ez ellen kifogás benyújtása három napon belül, erről döntés a következő napon, ismételt elutasítás esetén bírói út igénybe vehető; a jogorvoslati határidők rövidek; a kézbesítési időre, ill. az elbírálási időre is tekintettel kb. VII. végéig a névjegyzék végleges);

·        a települési kisebbségi önkormányzati választást a szavazást megelőző 65. napig kell kitűzni abban az esetben, ha a kisebbségi választói névjegyzékben szereplő kisebbségi választópolgárok száma a választás kitűzésének napján eléri a 30 főt; a választást a helyi választási bizottság tűzi ki; (a választás megtartható, ha ezután csökken a létszám);

·        a választás kitűzésétől a szavazást megelőző 0 óráig: kampányidőszak, érvényesülnek a kampánycsendre vonatkozó általános szabályok is;

·        a szavazás helyét, idejét, módját a kisebbségi értesítő tartalmazza, ezt a szavazás napja előtt (várhatóan az általános szabályok szerinti 58. napig) meg kell küldeni a választói jegyzéken szereplő választópolgár részére;

·        jelölő szervezet bejelentése: a választás kitűzését követően;

·        jelölt bejelentése: legkésőbb a szavazást megelőző 23. napon;

·        a kisebbségi névjegyzéken szereplő választópolgárok száma közérdekű adat, a számadatot nyilvánosságra hozzák;

·        szavazás: 6-19-óráig;

·        a kisebbségi választói jegyzéket a szavazás eredményének jogerőssé válását (jogorvoslati eljárás befejezését) követően haladéktalanul meg kell semmisíteni.

Az általános választást követő évben:

·        márciusi időpontra (azonos napra mind a 13 országos önkormányzat esetében) az OVB kitűzi a területi és az országos kisebbségi önkormányzati választást;

(a területi/országos kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének/közgyűlésének megbízatása a területi/országos kisebbségi önkormányzati választás napjáig tart)

(időközi választásterületi és országos szinten lehetséges)

·        az OVB a kitűzéssel egyidejűleg megállapítja a megválasztható országos kisebbségi önkormányzatok létszámát és azt, hogy mely kisebbségi jelölő szervezetek állíthatnak listát;

·        a listát legkésőbb a szavazást megelőző 26. napon kell bejelenteni;

·        a szavazás lezárható, ha valamennyi elektor leadta szavazatát;

·        a területi választási bizottság a szavazást követő napon megszámlálja a szavazatokat, az eredményről jegyzőkönyvet állít ki, majd a következő napon megállapítja a területi kisebbségi önkormányzati választás eredményét;

·        az országos kisebbségi önkormányzati választás eredményét az OVB állapítja meg, a területi választási bizottság által beküldött jegyzőkönyvek beküldését követő napon;

·        területi és országos szinten időközi választást kell kitűzni a képviselő-testület, ill. közgyűlés megbízatásának megszűnésétől számított négy hónapon belüli időpontra;

H/81/2005. sz.* országgyűlési határozat a nemzeti és etnikai kisebbségek kedvezményes mandátumhoz jutásáról

Az Országgyűlés - tudomásul véve, hogy az Alkotmánybíróság 34/2005 (IX. 29.) sz. AB határozatával megállapította, hogy a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló, az Országgyűlés 2005. június 13-i ülésén elfogadott, de ki nem hirdetett törvény 68 §-ának (3) bekezdése alkotmányellenes - a következő intézkedéseket teszi:

·Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy - együttműködve az Országgyűlés négy képviselőcsoportjával - gondoskodjon a kisebbségek kedvezményes mandátumhoz jutásáról szóló törvénytervezet előkészítéséről, oly módon, hogy az az Alkotmány rendelkezéseinek minden tekintetben megfeleljen.

·A Kormány a négy képviselőcsoporttal történő egyeztetés alapján 30 napon belül terjessze a törvényjavaslatot az Országgyűlés elé, annak érdekében, hogy az őszi ülésszak végéig a törvény elfogadása és kihirdetése megtörténhessen.

Indokolás

Közérdek, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek tevékenyen részt vegyenek a helyi és az országos ügyek intézésében. Ennek csak egyik módja, hogy megalkothatják és működtethetik saját kisebbségi önkormányzatukat.

A kisebbségek integrációja érdekében elengedhetetlenül fontos, hogy a települési önkormányzatoknak is egyenrangú tagjai lehessenek, hiszen ezek a fórumok alkotják meg azokat a helyi jogszabályokat, melyek egy-egy település polgárainak életét alakítják.

Mint hogy azonban a kisebbségek nem elkülönülve, önálló választókörzetet alakítva élnek egy-egy településen, képviselőjelöltjeik nem, vagy alig esélyesek a mandátumszerzésre, ha a választási feltételek azonosak. Ezért indokolt kedvezményes mandátumhoz jutásuk, ezért ragaszkodik valamennyi kisebbség ehhez az 1993. óta meglévő jogához.

Az nyilvánvaló, hogy e kedvezményt nem lehet alkotmányellenes módon megadni a kisebbségek részére. Szükséges tehát, hogy a törvényt előterjesztő Kormány megtalálja a helyes alkotmányjogi megoldást.

A sürgős tárgyalást az indokolja, hogy 2006-ban - tehát néhány hónap múlva - kerül sor a választásokra, mind az országgyűlési, mind az önkormányzati képviselők vonatkozásában.

* Elfogadva az Országgyűlés 2005. október 17-ei ülésén