Magyarul / Tallózó ● A nagy pilisi irodabotrány ● Helyszíni riport

Ha a magyarok ennyire aggódnak a szlovákiai magyarságért, akkor nagyon komoly hiba, hogy egy ilyen konfliktust megengednek maguknak a szlovákokkal szemben. Mert az nem jó, se szlováknak, se magyarnak.

Nemzetközi feszültséget okozott, hogy egy irodát 250 méterrel arrébb költöztetne a pilisszentkereszti polgármester, aki úgy látszik, nem számolt a helyi szlovákság ragaszkodásával. Húsvét után a keddi ülésen döntött úgy a 2300 lelket számláló, szlovák nemzetiségű falu képviselőtestülete, hogy a szlovák kisebbségi önkormányzatot átköltözteti jelenlegi, Fő utcai irodájukból egy másikba a Mester utcában. A két helyet 3 perc séta választja el egymástól, a magyar-szlovák viszony mégis elmérgesedett. Pilisszentkereszt, vagy ahogy a helyiek mondják Mlynky főutcáján van a templom, a polgármesteri hivatal, és az egykori kántorlak. És ott van a régi kultúrház is, amit évekkel ezelőtt átalakítottak, így lett belőle a szlovákság háza, vagyis a Slovenský dom. De ez még a régi időkben történt, amikor Havelka József volt a polgármester. A szlovák anyától származó férfi 1994-től 2006-ig volt a falu polgármestere, utána csak azért nem lett az, mert nem indult. Havelka a falu és a szlovákság életében aktív szerepet töltött be, polgármesterségén kívül rengeteget dolgozott a Pilisi Szlovákok Egyesületében és Regionális Kulturális Központjában, és rendszeresen hallatta hangját a megyei és az országos szlovák önkormányzatban is. A falusiak szerint igazából azért hagyott fel a polgármesterséggel, mert az országos ügyekbe szeretett volna inkább beleszólni. Mert Havelka ügyes politikus volt, a faluba hívta a szlovák nagykövetet, de ha kellett, akár a pozsonyi köztársasági elnököt is. Sőt a magyar-szlovák kormányközi bizottságban is dolgozott. De már második éve nem polgármester, csak a nemzetiségi szervezetekben tevékenykedik. Egyik falubelije szerint „az fáj a Jozefnek, hogy már semmi hatalma sincs, mégis basáskodva járt-kelt a faluban”. A főutcán beszélgető asszonyok egyike szerint viszont „jó ember az, az is maradt volna, ha az a miépes nem hecceli ellene a tanácsot”. Hogy ki az a miépes, arra a falu kocsmájában kaptam magyarázatot. Amikor azt kérdeztem, hogy ki a legnagyobb magyar a faluban, egy férfi - Zlatý Bažant sört szorongatva - azt mondja, hogy a Becságh András az. Becságh a falu alpolgármestere, állítólag ő volt a szellemi atyja a szlovák kisebbségi önkormányzat költöztetésének. Havelka idején lett ugyanis a kultúrházból a szlovákság háza. Az akkori polgármester ambícióinak köszönhető, hogy a házat felújították, konyhát és szociális blokkot építettek hozzá, a berendezést pedig a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, a szlovák nagykövetség és a pozsonyi kormány adta. A földszinten a képviselőtestület üléseinek időnként helyet adó tanácsterem, az emeleten pedig a szlovákok irodája van, benne a szép berendezéssel. Mindenfelé kalapozott, pályázatokból, intervenciós keretből is szerzett pénzt Havelka, az átépítés pedig körülbelül 7,5-8 millió forintba került végül. Ebbe a házba jegyezte be a bíróság is a szlovák szervezetek székhelyét. Itt kapott helyet a szlovák szervezeteken kívül a pávakör és a nyugdíjasklub is. Mindenki boldog volt. Az épület maga az önkormányzat tulajdonában maradt. Mint azt Havelka tudósítónknak mondta: „Rendben is volt ez így, hiszen egy helyen volt a szív és a lélek.” Utalt arra, hogy az ő polgármestersége idején az önkormányzat volt az épület tulajdonosa és egyben használója is, így eszébe sem jutott, hogy az épület tulajdonjogát át kellene ruházni a szlovák önkormányzatra és a civilszervezetekre. Erre csak később, 2007-ben gondolt, de pénz híján ez nem sikerült, pedig még az akkori kisebbségi ombudsman, Kaltenbach Jenő segítségét is kérte hozzá. Mindez azonban nem hűtötte le a falusiak kedélyét. A polgármester pedig az idén eldöntötte, hogy a szlovákokat kiköltözteti a szlovákság házából, noha ők ehhez lelkiekben és - a felújítás miatt - pénzben is kötődtek. Nem érdekelte őket, hogy Lendvai József polgármester a nemzetiségi iskola hátsó traktusában másfélmillió forintért felújíttatta nekik az egykori pedagóguslakást. Mint azt Havelka leszögezte: az új iroda egy mellékutcában van, nem a főúton, a templom és a polgármesteri hivatal tőszomszédságában, így számukra ezért sem elfogadható a költözés. Lendvai szerint azonban az új hely jobb az eddiginél, összkomfortos, az iskola udvara pedig már kétszer is helyt adott a szlovák fánkfesztiválnak, ezzel bizonyítva, hogy alkalmas a nemzetiségi iroda elhelyezésére. A polgármester leszögezte: támogatják a szlovák nyelvtanfolyamokat, támogatják a néptánccsoportot, és „erején felül gondoskodik a nemzetiségi óvoda és iskola fenntartásáról, és küzd annak megmaradásáért. Ezen túl anyagilag is támogatja a szlovák civil egyesületek működését” - áll a polgármester által jegyzett közleményben, mely a falu honlapján is olvasható. A szlovákság viszont a budapesti szlovák nagykövet segítségét kérte, aki már a hétvégén elutazott a faluba, hogy tájékozódjon a helyzetről. A helyiek szerint szinte vele egyidőben megjött a szlovák tévések hada is - az egyik falubeli „nem is tudta, hogy ennyi szlovák tévé egyáltalán létezik” (később megtudtuk: ez a szólás először a polgármester szájából hangzott el). Így északi szomszédainknál már a keddi testületi ülés előtt országos témává vált az erőszakos székhelyváltoztatás, míg a magyarországi médiumok fel sem figyeltek rá. A Dunától északra úgy beszéltek róla, mint a magyarországi szlovákság utolsó fellegvárának elpusztítására, míg Magyarországon mindenki a húsvétot ünnepelte. A szentkeresztiek szerint azonban „hülyeség volt így egymásnak ugrasztani a magyarokat és a szlovákokat”. Egyikük szerint ha a polgármester nem vágyna a nagyobb, szebben berendezett irodára, a „miépes” képviselő pedig nem hergelte volna az egyébként szlovák kötődésekkel is rendelkező helyi képviselőket, nem lenne ebből ekkora patália. Másikuk szerint viszont ha a magyarok ennyire aggódnak a szlovákiai magyarságért, akkor nagyon komoly hiba, hogy akár csak egy ilyen kis konfliktust is megengednek maguknak a szlovákokkal szemben. Mert az nem jó, se szlováknak, se magyarnak.

Szilágyi Károly (FigyelőNet)

Gémesi kész összehívni a kisebbségi vegyesbizottságot

A Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős államtitkára kész összehívni a Magyar-szlovák kisebbségi vegyesbizottságot, a testület szlovák tagozata elnökének kérésére. Gémesi Ferenc erről válaszlevelében tájékoztatta Miroslav Mojžitát. Gémesi Ferenc azt írta: a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat és a Pilisi Szlovákok Egyesülete és Regionális Kulturális Központja átköltöztetésével kapcsolatos aggályokat megérti. „Kormányzati oldalról az elmúlt napokban megtettük azokat a lehetséges lépéseket, amelyek alkotmányosan a kormány számára rendelkezésre állnak: miután a település polgármesteréhez intézett kérésünk nem nyert meghallgatást, felkértük az illetékes közigazgatási hivatalt az önkormányzati döntés jogszerűségének megvizsgálására, és kezdeményeztük a kisebbségi jogok országgyűlési biztosának vizsgálatát is, amelyet az ombudsman soron kívül el is rendelt” - olvasható a levélben. A szakállamtitkár az MTI-nek hangsúlyozta: Miroslav Mojžita kérésének megfelelően az ügy megnyugtató rendezésének lehetőségeit már a március 31-ével kezdődő héten akár Pozsonyban, akár Budapesten kész áttekinteni a Magyar-szlovák kisebbségi vegyesbizottság keretében.

(mti)

http://www.luno.hu/mambo/index.php?option=content&task=view&id=6703&Itemid=

http://www.dunatv.hu/felsomenu/nettv?video=1_424373

http://www.hirtv.hu/?tPath=/view/videoview&videoview_id=5495

http://tv2.hu/2008-03-27/Nemzetkozi_vita_egy_kozossegi_haz_miatt_-_VIDEO

http://www.luno.hu/mambo/index.php?option=content&task=view&id=6694&Itemid

http://www.luno.hu/mambo/index.php?option=content&task=view&id=6690&Itemid