Pilisszentkereszt ● Vihar a Szlovák Ház költöztetése miatt

Nemzetközi ügy lett a pilisszentkereszti képviselőtestület döntéséből, miszerint ki kell költöznie a szlovák önkormányzatnak eddigi irodájából.

http://www.dunatv.hu/felsomenu/nettv?video=1_424373

Pilisszentkereszt az egyetlen olyan település Magyarországon, ahol a lakosság több mint fele szlováknak vallja magát. Az ügy kapcsán Demjén Tamásné, a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke és Lendvai József polgármester ismertette az elmúlt évek történéseit. Nem kell kiköltöznie az önkormányzatnak, egy új irodát alakítottak ki, ahova az önkormányzat egyik funkciója települne át. A Szlovák Házban maradna a többi funkció. Pilisszentkereszten 2006-ban megalakult a német önkormányzat. Az önkormányzat törvényi kötelessége, hogy helyet biztosítson a nemzeti önkormányzatoknak. A német önkormányzatokat nem tudták elhelyezni a Szlovák Házban, nem fogadták be őket. Ezért új megoldást kellett kitalálni; ez egy volt szolgálati lakás felújítására gondoltak. Itt alakítottak ki mindkét önkormányzatnak irodahelységeket. Az önkormányzatnak bizonyos feladatellátásaihoz szűkös a polgármesteri hivatal, az iroda használatának a lehetősége nagymértékben javítana a problémákon - közölte Lendvai József polgármester. A Szlovák Ház a szlovák lakosság többségét képviseli, szimbolizálja. Pilisszentkereszten soha nem volt nemzetiségi probléma, nemzetiségi kérdés, szlovákok, magyarok békességben éltek egymással egészen a legutóbbi választásokig, mikor új önkormányzatuk, új polgármesterük lett. Akkor kezdődtek a problémák, rögtön az első községi rendezvényen a gyerekek nem szavalhattak, énekelhettek szlovákul a színpadon. A következő lépés az volt, hogy megszüntették az addig közösen kiadott kétnyelvű falulapot. Problémák alakultak az általános iskolákban is az igazgatóválasztással kapcsolatban, és most a Szlovák Házzal csúcsosodik ki mindez. Attól félnek, hogy ez egy folyamat indult el, és a jövőben olyan további lépések alakulnak, melyek következtében a szlovák nemzetiség a háttérbe szorul - mondta Demjén Tamásné, a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke. A polgármester is egyetért abban, hogy a gondok ekkor kezdődtek, méghozzá azért, mert nem Demjén Tamásné lett a polgármester, illetve azért, mert a volt polgármester nem lett az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke. Az új önkormányzatnak más elképzelései voltak az ünnepeket illetően. Egyszerűen más rendszerű műsort állítottak össze, amelyben szerepet kapott a szlovák önkormányzat elnöke is. A kétnyelvű falulapot a 2006-os választások előtt egyszer vagy kétszer adták ki állami támogatásból, ha pályázati pénzhez hozzájutottak, de az önkormányzat nem járult hozzá a kiadáshoz. Akkor nem volt fontos a gyakori megjelenés. Ez a lap az utolsó időkben azokat az önkormányzati képviselőket támadta, akik újonnan bekerültek az önkormányzatba. Az utolsó 10 évben egyfajta összefonódás alakult ki egy természetes dolog volt, a nagy önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat között személyi átfedések voltak. Így nem jelentettek problémát azok a dolgok, amik jelen pillanatban azt jeleneteknek. Demjén Tamásné valóban indult a polgármesteri választáson, nem azért, mert politikai ambíciói lennének, hanem azért, mert többen felkérték, miután a hölgy a községben már régóta végez különféle társalmi tevékenységet. Ez a választás nem neki kedvezett, tudomásul vette, túllépett rajta és folytatja a munkáját. A szlovák önkormányzatban aktívan tevékenykedett előtte is, utána is. Sikeres programjaik voltak az utóbbi időben. A Szlovák Ház felújítását, berendezését egyrészt szlovák állami és alapítványi pénzekből finanszírozták, másrészt, pontosabban nagyrészt közpénzekből. Sajnálatos, hogy csak ezekre sikerült pénzt szerezni. Jó lett volna pénzt szerezni az általános iskola, vagy a polgármesteri hivatal, vagy más közintézmény felújítására is. Akkor nem lennének ilyen problémák. A Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke szerint azt kellene az önkormányzatnak felismerni, Pilisszentkereszt nemzetiségi jellege olyan pozitívum, mely az előző időszakokban rengeteg előnyt jelentett, és rengeteg hozadéka volt a falu számára.

(dunatv. hu)

http://www.hirtv.hu/?tPath=/view/videoview&videoview_id=5495

Nemzetközi vita egy közösségi ház miatt

Becságh András alpolgármester: „Ez a mi bilink, a mi viharunk”

http://tv2.hu/2008-03-27/Nemzetkozi_vita_egy_kozossegi_haz_miatt_-_VIDEO

A szlovák miniszterelnök és a magyar külügyminisztérium is foglalkozik már a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat irodájával. A magyar alpolgármester ugyanis átköltöztetné a szlovákokat egy másik házba, azok viszont azt nem fogadják el. Mindenesetre Pilisszentkereszten van szinte az összes szlovák tévé. A Pilisszentkereszten élők több mint fele szlováknak vallja magát. A faluban működik szlovák Pávakör, kulturális egyesületek - mind a Szlovák-házban. A polgármesteri hivatal mellett. Két napja úgy döntött a helyi képviselőtestület, hogy kiköltözteti a Szlovák-házból a kisebbségi irodát. 200 méterre egy másik irodát kapnának. A kisebbségi egyesületek, kultúrkörök maradhatnak. A szlovák kisebbségi önkormányzatnál viszont azt mondják: nem az épület a lényeg, hanem amit szimbolizál, és szerintük a szimbólum az, hogy a pilisszentkereszti szlovák házban nincs helye a szlovák önkormányzatnak, ezért tiltakoznak a döntés ellen. Az alpolgármester viszont azt mondta: szükségük van az irodára, és mivel „Magyarországon demokrácia van, a testület döntéseit bíróságon meg lehet támadni.” Szerinte, ami az ügyben történik az „vihar egy biliben”, ezért készített is egy bilit, amire szlovákul azt írta: „ez a mi bilink, a mi viharunk”. Egy dologban ért egyet a két fél - az önkormányzat, és a szlovák önkormányzat: abban, hogy ez helyi ügy, itt kell megoldani, és nem kell, hogy a nagypolitika beleszóljon. De beleszólt. Robert Fico szlovák miniszterelnök azt mondta: Pilisszentkereszt beleavatkozott a szlovák kisebbség jogaiba, és ha kell, pénzt is elkülönítenek a megsegítésükre. Dušan Čaplovič alelnök pedig azt mondta: ha ez Szlovákiában történt volna, Magyarország már az Európai parlament előtt vádolná a szlovák kormányt, hogy megsérti a kisebbségi jogokat. A külügyminisztérium szóvivője szerint a szlovák reakció eltúlzott, a külügyi szóvivő azt mondta: „ha már ilyen vehemenciát tanúsítanak, nem ártana, ha hasonló empátiával viszonyulnának az ott élő magyarok felé is.” Pilisszentkereszten délelőtt a kisebbségi vezető arra kérte az alpolgármestert, hogy tárgyaljanak tovább az ügyről. A kisebbségi ombudsmantól pedig vizsgálatot kért.

(tv2.hu - Tények )

Szlovák Ház

A pilisszentkereszti szlovák kisebbségi önkormányzat irodájának a Szlovák Házból való kiköltöztetésének ügyét persze lehet helyi torzsalkodásnak beállítani. Ottani kiskirályok pengeváltásának. Netán figyelmetlenségnek, érzéketlenségnek. És könnyen előfordulhat, hogy a beinduló vizsgálódás nyomán kiderül majd: e feltételezéseknek tényleg van bizonyos valóságalapjuk. De vizsgálat ide, vizsgálat oda, ettől még a szentkereszti eset botrány marad. Korántsem csak azért, mert a nemzeti kisebbségek véleményét, érzelmi kötődését kultúrához-intézményekhez úgy általában sem illik figyelmen kívül hagyni olyan államokban, amelyek deklaráltan az európai értékrendhez kívánnak igazodni. Hanem a történéseket övező kezdeti általános érdektelenség miatt is (ideértve a média, a mi közönyünket is). Lényegében akkor kezdte az ország a fülét hegyezni, amikor Pozsony a „világ elé tárta” - nem kis nekiveselkedéssel - az „utolsókat lélegző magyarországi szlovákság maradék jogainak megtiprását” (copyright: Ján Slota). De a hivatalosságok ingerküszöbét is igazán csak ekkor érte el az ügy. Történetesen vannak azért ennél nagyobb botrányok a hazai kisebbségi fronton - csak éppen ezek sem érdekelnek különösebben senkit. Így például az, hogy mindenkori parlamenti pártok lassan már két évtizede ritka nagy egyetértésben szabotálják el hazai nemzeti kisebbségeink országgyűlési képviseletét. Hogyisne - honatyáik még ki találnák nyitni a szájukat a pártpolitikai terrénumnak tekintett ügyekben! Sőt, netán borotvaélen táncoló törvényjavaslatok szavazásánál az ő voksaik döntenének. Esetleg nem átallanák kifejteni, hogy minálunk sem teljesen fenékig tejfel a kisebbségi lét. Ez utóbbival aztán okoznának is némi meglepetést a közvélemény számára. A mai magyar társadalom nem elhanyagolható részének ugyanis láthatóan halvány gőze sincs arról, milyen identitásbeli gondjai lehetnek más anyanyelvű honfitársainknak. Gyakran egyenesen abban a hiszemben vannak, hogy nálunk legalább kisebbségi ügyekben nagyjából rendben mennek a dolgok. Ahhoz képest egyébként feltétlenül, mint amiket ezekben a napokban Robert Ficoék a Szlovák Ház ürügyén próbálnak összehordani Magyarországról. Minderre válaszul kezdjünk el mutogatni az ő szemükből kimeredő gerendákra? Vagy olvassuk fejükre a szlovákiai magyarságot ért friss sérelmek hosszú listáját? Erre alkalmatlan a pillanat. Mi adtuk fel Pozsonynak a magas labdát, nem csodálkozhatunk, ha Ficoék ezt kaján képpel leütik; s aránytalan módon reagálnak a szentkereszti skandalumra. Épp elég lesz nekünk most szerényen levonni a tanulságokat. Például: egy-egy olyan nemzet, amelynek csaknem hárommillió tagja él a határon túl, már csak az ő védelmük okán sem engedheti meg magának azt a luxust, hogy pellengérre állítsák vélt-valós kisebbségi kisiklások miatt, s hogy ne példaszerűen vigye hazai nemzetiségi ügyeit. Hiszen ha másként cselekszik, a szomszédos többségi nemzetekhez címzett kifogásainknak erősen csökkenhet a hitele. Márpedig előre borítékolható, hogy ilyenek megfogalmazására ezután is bőven adódik majd ok. S akárcsak eddig: több mint nekik velünk szemben. Most azonban inkább csendesen meditáljunk azon, hogyan lehetne a lehető leggyorsabban megreparálni a Szlovák Ház patináján esett csúfságot. Ezt a felelősséget senki nem vállalhatja át tőlünk. Ez csakis a mi sarunk.

(Népszabadság - Kis Tibor)

Vándorúton a szlovák iroda

Pilisszentkereszti vita kavart hatalmas vihart Pozsonyban

A tiltakozások dacára ki kell költöznie eddigi irodájából a pilisszentkereszti szlovák kisebbségi önkormányzatnak, legalábbis így döntött a helyi önkormányzat keddi testületi ülésén. A jelentéktelennek tűnő konfliktus óriási vihart kavart Szlovákiában, ahol néhány politikus jogtiprásnak tartja a történteket. Pilisszentkereszt - szlovákul Mlynky - polgármestere, Lendvai József nem gondolta, hogy ennyi tévécsatorna működik Szlovákiában. Míg a magyar sajtót senki nem képviselte, addig szinte a teljes szlovákiai média kivonult az önkormányzat keddi testületi ülésére, amelyen arról kellett dönteni, átköltözzön-e egy önkormányzati tulajdonú épület emeletéről egy másikba a szlovák kisebbségi önkormányzat. Az eset pikantériája, hogy a Fő úton álló ingatlant már jó tíz éve használják a szlovákok, az épületet 2000 óta Szlovák Háznak nevezik, ráadásul felújítását, berendezését szlovák állami és alapítványi pénzekből finanszírozták. Nem véletlen. Pilisszentkereszt az egyetlen falu Magyarországon, ahol többségben vannak a szlovákok. A 2170 lakosú településen legutóbb 54,6 százalék vallotta magát szlováknak, további 14 százalék számolt be erős szlovák kulturális kötődésekről. A szlovák kisebbségi önkormányzat egy kétszáz méterrel távolabbi épületben, a szlovák iskolában kapna helyiséget, ám oda senki nem akar átmenni. Demjén Tamásné, a kisebbségi önkormányzat elnöke szerint a költöztetés része a szlovákok lassú háttérbe szorításának, az iroda áthelyezése pedig egyenesen értelmetlen. A Szlovák Ház tudniillik továbbra is nemzetiségi központként működne, a költözés csupán a szervezést bonyolítaná. Az így felszabaduló iroda hasznosításáról ráadásul a település önkormányzatának sincs pontos elképzelése. Lendvai tárgyalások lebonyolítására és ügyintézésre alkalmasnak tartja a negyven négyzetméteres helyiséget, s hangsúlyozza, hogy az új iroda kényelmesebb és nagyobb. A helyzet tehát látszólag olyan, mint amikor az úttörők mindenáron át akarnak kísérni egy idős asszonyt az úttest túloldalára, aki viszont nem akar átmenni. A dolog sajnos ennél kissé bonyolultabb. Függetlenként például Demjénné is indult a legutóbbi önkormányzati választáson a polgármesteri posztért, amit végül Lendvai József nyert meg. A szlovák kisebbségi önkormányzat és a település jelenlegi vezetői közt azóta finoman fogalmazva sem zökkenőmentes az együttműködés. Az iskolaigazgató kinevezésétől a szlovákok Fánkfesztiváljának támogatásáig számos esetben volt köztük nézeteltérés, amelyben jó egy éve még a kisebbségi ombudsman is közvetíteni próbált. Mindez talán viharnak tűnhet egy pohár vízben, ám ez a vihar tényleg óriásira dagadt. A pilisszentkereszti eset ugyanis megmozgatta a szlovák politikusok fantáziáját. A magyarellenes kirohanásairól ismert Ján Slota például égbekiáltó diszkriminációnak és dörzsölt jogtiprásnak nevezte „az utolsókat lélegző” magyarországi szlovák nemzeti kisebbség elleni lépést. Szerinte a pilisszentkereszti önkormányzat lépése csak „a magyar sovinizmus nacionalista és diszkriminatív politikájának budapesti példáját” követi. Dušan Čaplovič szlovák kormányalelnök a TA 3 hírtelevízióban úgy nyilatkozott, ha a szlovákiai magyarokkal történne ilyesmi, akkor már Brüsszelben is erről beszélnének, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) pedig már a keddi döntés előtt nyilatkozatban sürgette, hogy kéressék be a szlovák külügyminisztériumba a pozsonyi magyar nagykövetet. A keddi nyilvános testületi ülésen mindenesetre 2 tartózkodás és 2 nem szavazat mellett, 6 igen szavazattal a szlovák önkormányzat költözése mellett döntött a képviselő-testület. Demjén Tamásné rögtön közölte, birtokvédelmi eljárást kezdeményez a helyi jegyzőnél, nem sokkal az ülés után pedig telefonon beszélt Szlovákia magyarországi nagykövetével. Elmondása szerint Juraj Migaš megígérte, hogy minden lehetséges fórumra elviszi a pilisszentkereszti szlovákok ügyét. Fuzik László, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke eközben jogászaival azt vizsgálja, lehet-e vétójoga a helyi kisebbségi önkormányzatnak a döntés kapcsán. Szerinte egyébként az, ami Pilisszentkereszten történik, nem jó senkinek: se a magyaroknak, se a szlovákoknak, se Pilisszentkeresztnek. Valószínűleg ez az egyetlen dolog, amiben mindenki egyetért vele. Pilisszentkereszten a 2006. évi önkormányzati választáson a jogosult 1748 választópolgár közül 1018-an voksoltak; a polgármester csaknem kétharmados többséggel nyert. A szlovák önkormányzat választásán 504-en vehettek volna részt, de csak 298-an szavaztak, a német nemzetiségire pedig 32 jogosult közül 29-en.

Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes szerint

az ügy nem zárult le

Őszintén szólva kellemetlen meglepetés volt, amikor megtudtam, hogy a pilisszentkereszti önkormányzat nem volt hajlandó kompromisszumkeresésre, hanem máris döntött - nyilatkozta lapunknak a pozsonyi kormányalelnök. Dušan Čaplovič így folytatta: - Tévednek azok, akik úgy vélekednek, hogy itt mindössze helyiségek cseréjéről van szó. Ugyanis a hely szellemét és a helyi, valamint a magyarországi szlovákok azonosságtudatának egyik jelképét is kiűzik a Szlovák Házból az eddigi bérlők kilakoltatásával. Ezért számunkra az ügy nem ért véget. A problémát szeretnénk napirendre tűzni a szlovák-magyar kisebbségi vegyes bizottság legközelebbi ülésén. Ugyanakkor semmiképpen sem kívánjuk gerjeszteni az indulatokat. Sajnáljuk viszont, hogy éppen azokban a napokban tört ki ez botrány, amikor épp a két szomszédos ország regionális együttműködésének további lehetőségeit elemző, április 7-ére tervezett pozsonyi tanácskozást készítjük elő - hangsúlyozta. A pozsonyi parlament ülésén a képviselők egyhangúlag úgy szavaztak, hogy felkérik Ján Kubiš szlovák külügyminisztert: még a márciusi ülésszakon számoljon be a honatyáknak a pilisszentkereszti történésekről és az ottani szlovákok helyzetéről. Lapunk megkeresésére Öllős László szlovákiai politikus kifejtette, hogy a pilisszentkereszti önkormányzat döntése nem vette figyelembe a nemzetiségi szempontokat, s főleg ezért vált alkalmassá arra, hogy felháborodást váltson ki Szlovákiában.

(Népszabadság • Szilvássy József - Falusy Zsigmond)

Kettős mércével vádolják a magyar médiát

A magyarországi média az utóbbi napokban elszalasztotta azt a kitűnő lehetőséget, hogy bizonyítsa: nem etnikai alapon működik, s hogy a kisebbségek gondjai nem csak akkor érdeklik, ha a Magyarország határain kívül élő magyar kisebbségről van szó - állapította meg csütörtökön a SME című szlovákiai lap. Peter Morvay, a Pozsonyban megjelenő liberális polgári napilap, a SME cikkírója szerint „a pilisszentkereszti ügyről a magyarországi média a legjobb esetben tudomást sem vett, a rosszabbik esetben pedig átvette az MTI szlovák-magyar kérdésekben többé-kevésbé hagyományosan tendenciózus, kiváltképpen pedig nem éppen minőségi híreit, amelyekben az ügyet Ján Slota magyarellenes kirohanásait ismertetve tálalták (s ezáltal egyszersmind teljesen diszkvalifikálták is). Más esetben, ahogy azt a budapesti közszolgálati rádió tette, nagy teret adtak a falu polgármesterének, hogy az elvárásoknak megfelelően kifejtse: Pilisszentkereszten minden a legnagyobb rendben van, mindössze önző érdekcsoportok hergelik a népet. A szerző szerint az rendjén is van, hogy a magyar média folyamatosan és behatóan foglalkozik a szomszédos államokban élő magyarokkal, az viszont nincs rendjén, sőt igen kirívó, hogy míg - kevés kivételtől eltekintve - kritikátlanul átveszi a magyar kisebbségi politikusok álláspontjait, Pilisszentkereszt esetében ezt fordítva tette. Úgy tűnik, mintha „a mindig a mieinknek van igaza” szemüvegén átlátnák a világot.” A cikk szerint hasonló lehetőséget szalasztott el a Magyar Koalíció Pártja (MKP) is. Érthető, hogy az MKP több figyelmet szentel az új szlovákiai oktatási törvénynek, mint a magyarországi szlovákok gondjainak, akik nem rájuk fognak majd szavazni. Érthetetlen azonban, hogy az MKP semmi figyelmet sem szentel Pilisszentkeresztnek, noha ritkán adódik ilyen ragyogó alkalma, hogy megmutassa: „nem etnikai párt vagyunk!” Hogy bizonyítsa: a kisebbségi jogokat elvi kérdésként kezeli, és nem csak akkor kardoskodik értük, ha a magyarok kárára esik jogsérelem. „Úgy tűnik, ez annak a Csáky Pálnak (az MKP elnökének) sem jutott eszébe”, akinek az előző szlovák kormány miniszterelnök-helyetteseként nyolc éven keresztül az is a feladata volt, hogy a magyarországi szlovákoknak is a gondját viselje - zárja írását a lap. A szerző nem említi meg, hogy az MKP szerda esti közleményében haszontalannak tartja a pilisszentkereszti ügyben gerjesztett hisztériát, amely ügy azért alakult ki, mert a szlovák többségű falu polgármestere az eddigi székhelyéről egy másik épületbe költözteti a falu szlovák önkormányzatának irodáját.

(FigyelőNet / MTI)

SME: A szlovák és magyar nacionalisták közös hangja

A pilisszentkereszti Szlovák Ház körüli vita Szlovákiában elhallgatott körülményeit észrevételezi a SME napilap szerdai kommentárjában Peter Morvay és megállapítja: a szlovák és a magyar nacionalisták, illetve hazafiak gyorsan megtalálják a közös hangot. Szlovákiában legfelső politikai szinten és a médiában igen nagy teret kapott az ügy, miszerint a szlovák többségű magyarországi Pilisszentkereszten a polgármester egy másik épületbe költöztetné a helyi szlovák önkormányzat irodáját, s ez a - kedd esti döntéssel megerősített - szándék ellenkezik az ottani szlovákok egyes képviselőinek érdekeivel. „Ezúttal hadd ne a magyarországi szlovák, se a szlovákiai magyar kisebbségről, hanem azokról (s csakis azokról) szóljunk, akiknek szemet szúrnak az országaikban elő kisebbségek” - írja a lap. Morvay úgy véli, a helyi szlovákok kiköltöztetését szorgalmazó pilisszentkereszti polgármester indokai pontosan olyanok, mint amikor szlovák politikusok a felvidéki magyarok elleni intézkedéseiket magyarázzák. A polgármester szerint ugyanis semmi egyébről nincs szó, mint arról, hogy egyesek (szlovákok) nem tudják elviselni a legutóbbi önkormányzati választáson elszenvedett kudarcukat, ezért aztán, egyéni érdekeiket és kiváltságaikat védelmezendő, a problémát kisebbségi problémaként tálalják - írja Morvay. Attól sem riadnak vissza, hogy egy olyan faluban fordítják egymás ellen az embereket, ahol nemzetiségi szempontból minden a legnagyobb rendben van... Uszítanak a falu legitim módon megválasztott vezetése ellen, mi több: azzal zsarolnak, hogy nemzetközi színtérre viszik a perlekedést, és az anyaországhoz, Szlovákiához fordulnak segítségért. A szlovákokat egyébként is túltámogatják, a szokásosnál több joguk van, s már azt se tudják, mit akarhatnának még - foglalja össze a lap a pilisszentkereszti polgármester álláspontját. A lap hírmagyarázója megállapítja: a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó magyarellenes Ján Slota, aki kedden a pilisszentkereszti szlovákok érdekei védelmében a nemzetközi közösséget szólítgatta, „az erdélyi Tőkés László püspökhöz hasonló”, aki - mint Morvay írta - a minap azt szorgalmazta, hogy a NATO álljon ki a Kárpát-medencei magyar autonómia gondolata mellett. „Nem valószínű, hogy a szlovák kormánypolitikusok titokban a komáromi híd alatt találkozzanak a pilisszentkereszti vezetéssel és arról cseréljenek tapasztalatot, miképpen küldjék el a szétszakadozó kisebbségeket a nekik kijáró helyre. Ez az egész inkább csak azt példázza, hogy etnikai hovatartozástól függetlenül minden nacionalista fejében mennyire egyformán forognak az apró fogaskerekek, mennyire azonos szemüvegen át látják a világot” - fejezte be cikkét a SME.

(mti)

Pilisszentkereszt ● Diplomáciai affér egy költöztetésből

Vizsgálatot kért a kisebbségi ombudsmantól a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat irodájának átköltöztetése miatt a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Gémesi Ferenc március 26-án az ügyben Kállai Ernő kisebbségi ombudsmanhoz fordult. A Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke, Demjén Tamásné március21-én fordult levélben a Miniszterelnöki Hivatalhoz, kérve: akadályozzák meg, hogy a helyi Szlovák Házból áttelepítsék a szlovák önkormányzat irodáját a falu másik felébe. A helyi Szlovák Ház április 1-jével történő átköltöztetését a település önkormányzata kedden szavazta meg. Demjén Tamásné kedden az MTI-nek jogszerűnek, de méltánytalannak nevezte a lépést. Mint mondta, Pilisszentkereszt központjában áll az önkormányzat tulajdonában lévő Szlovák Ház, ahol immáron tíz éve a kisebbségi önkormányzat, a hagyományőrző Pávakör és több más civil szervezet is irodát működtet. Hozzátette: mára további civil szervezetek alakultak a 2.300 lelket számláló községben, és mert nekik is kell a hely, az önkormányzat erre hivatkozva áthelyezi az irodát az általános iskola egy épületrészébe. Pilisszentkereszt az ország egyetlen olyan települése, ahol a szlovák kisebbség többséget alkot. A legutóbbi népszavazáson a lakosság 55 százaléka vallotta magát szlováknak. Lendvai József, a Pest megyei település polgármestere, aki anyai ágon szlovák gyökerűnek vallja magát, az ülés után kedden az MTI-nek azt mondta, az önkormányzat másfél millió forint beruházással felújított, komfortossá tett egy épületet, és ide költözteti át a szlovák és a közelmúltban megalakult német kisebbségi önkormányzat irodáját. A felszabaduló helyiséget közösségi célokra hasznosítják, ahol - mint mondta - „szívesen fogadják a szlovák kisebbség tagjait is”. A polgármester hozzátette: az önkormányzat fenntart szlovák nemzetiségű általános iskolát, a faluban a szlovákok és a magyarok békében, egyetértésben élnek egymással. Lendvai József szerint a költöztetés körül kialakult nézeteltérés nem nemzetiségi kérdés, hanem helyi hatalmi törekvések és egyéni érdekek húzódnak meg mögötte. A Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat a döntés ellen birtokvédelem címén a helyi jegyzőhöz fordul, hogy vizsgálja meg, van-e lehetőség az átköltözés határidejének elhalasztására, hogy ez idő alatt további tárgyalásokkal próbálják meg az önkormányzati testületet a döntés megváltoztatására rábírni. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kedden, még az önkormányzati döntés megszületése előtt nyilatkozatban sürgette, hogy kéressék be a szlovák külügyminisztériumba és a kormányba a pozsonyi magyar nagykövetet, és kérjenek tőle magyarázatot a pilisszentkereszti Szlovák Ház átköltöztetésére.

(mti)

Ki a szlovákokkal a Szlovák Házból (!?)

Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes határozott lépést készül tenni annak érdekében, hogy a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat irodáját ne költöztessék ki a Szlovák Házból. Čaplovič közölte: a szlovák többségű faluban kialakult helyzetről tájékoztatja magyar partnerét, Kiss Péter kancelláriaminisztert. Marta Demjénová, a falu szlovák önkormányzatának elnöke emlékeztetett arra, hogy Pilisszentkereszt (szlovákul Mlynky) az ország egyetlen olyan települése, ahol a szlovák kisebbség többséget alkot. A legutóbbi népszámláláson a lakosság 55 százaléka vallotta magát szlováknak, és a faluban az emberek békésen élnek egymással. Demjénová szerint Pilisszentkereszten sohasem létezett nemzetiségi kérdés, hiszen egészen a legutóbbi önkormányzati választásokig a község szlovák és nem szlovák lakosai békésen éltek egymás mellett. Az új önkormányzat megalakulása óta azonban több szlovákellenes lépésnek voltak tanúi és szenvedő alanyai. Marta Demjénová úgy véli, mindez a helyi kulturális programok szlovák részeinek korlátozásával, a helyi kétnyelvű újság kiadásának felfüggesztésével, s egyben új, kizárólag magyar nyelvű önkormányzati lap kiadásával kezdődött, majd folytatódott a nemzetiségi általános iskolákban folyó szlovák nyelvű oktatás létjogosultságának megkérdőjelezésével, a nemzetiségi tanárok nemzetiségi pótlékának csökkentésével, a szlovák lakosság választott képviselő-testülete egyetértési jogának folyamatos figyelmen kívül hagyásával. Lendvai József polgármester megerősítette, hogy a szlovák önkormányzat irodáját átköltöztetik, viszont a lépés nyomán felszabaduló helyiséget közösségi célokra hasznosítanák, így ott továbbra is szívesen fogadják a szlovák kisebbség tagjait.

(Új Szó)

A Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat közleménye

http://www.luno.hu/mambo/index.php?option=content&task=view&id=6694&Itemid=

Pilisszentkereszt Község polgármesterének közleménye

http://www.luno.hu/mambo/index.php?option=content&task=view&id=6690&Itemid=

Strasbourgig mennek?

Döntött Pilisszentkereszt önkormányzata: ki kell költöznie a községben található Szlovák Házból a kisebbségi Szlovák Önkormányzatnak, és a Pilisi Szlovákok Egyesülete és Regionális Kulturális Központjának (PSZERKK). A 10 önkormányzati képviselő közül a keddi szavazáson hatan támogatták a javaslatot, ketten ellenezték, ketten pedig nem vettek részt rajta. A két intézménynek április elsejéig kell kiköltöznie az épületből, mégpedig az önkormányzat által felújított, a helyi alapiskolában található helyiségekbe. A szavazást megelőző parázs vitában a szlovák képviselők azt állították, hogy az önkormányzat a helyi szlovákok megosztásán fáradozik, ugyanis három másik szlovák szervezet továbbra is a Szlovák Házban folytathatja tevékenységét, amelyben több mint 10 éven keresztül működtek egy fedél alatt a szlovák szervezetek. Magyarország legszlovákabb településén - a lakosság 55 százaléka vallja magát szlováknak - a szlovák kisebbségi önkormányzat korábbi állásfoglalása szerint - a község vezetésének ezen lépései a szlovákok asszimilációját célozzák. A községi önkormányzat állítása szerint a szóban forgó helyiségeket a község, valamint a helyi kisebbségek protokolláris céljaira kívánják felhasználni. A PSZERKK elnöke, Jozef Havelka a TASR hírügynökségnek azt nyilatkozta az önkormányzati üléssel kapcsolatban, hogy a képviselők nem adtak neki lehetőséget arra sem, hogy ismertethesse szervezete álláspontját a vitában. Havelka elmondta, hogy mindezidáig nem kértek segítséget Szlovákiától, ám ezután ezt megteszik, sőt, akár Strasbourgig is elmennek igazuk védelmében. „Nem hagyjuk, hogy elvegyék tőlünk,“ közölte a hírügynökséggel Havelka. Lendvai József polgármester viszont a TASR hírügynökségnek azt mondta, hogy az önkormányzat értelmes érvek alapján hozta meg döntését, és olyan megoldást kínált, amelyet nem lehet érzelmi alapon megközelíteni. A polgármester szerint nem kiköltöztetésről van szó, hanem pusztán néhány tevékenység megváltozásáról, és a szlovák önkormányzat továbbra is folytathat bizonyos tevékenységeket a szóban forgó helyiségekben. Lendvai meglátása szerint azonban a szlovák önkormányzat görcsösen ragaszkodik az eddigi status quo-hoz, amely azonban nem oldja meg a községi önkormányzat gondjait. Márpedig annak a polgármester szerint egyéb feladatai is vannak, éspedig nem csak a nemzetiségekkel kapcsolatosak, hanem a község valamennyi lakosának érdekeit figyelembe kell vennie. A polgármester nem tart a településen élő szlovákok és magyarok közti viszony megromlásától, akik szerinte nem is tudnak arról, hogy létezne bármilyen probléma. Lendvai bízik abban, hogy a lakosok megértik, hogy csupán néhány személy használja ki a helyzetet saját politikai céljai érdekében, és akik szerinte elgondolkodhatnának azon, hogy milyen károkat okoznak jelenlegi tevékenységükkel a pilisszentkeresztieknek, és az ott élő nemzetiségeknek. Marta Demjénová, a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke kijelentette, hogy jogi lépéseket tesznek tulajdonuk védelme érdekében.

(bumm)

Ezért toporzékol Slota

Új épületbe költöztetik a helyi Szlovák Házból április 1-jével a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat irodáját; erről - két tartózkodás mellett - 6:2 arányban döntött kedden a település önkormányzata. Lendvai József, a Pest megyei település polgármestere, aki anyai ágon szlovák gyökerűnek vallja magát, az ülés után az MTI-nek elmondta, hogy az önkormányzat másfélmillió forint beruházással felújított, komfortossá tett egy épületet, és ide költözteti át a szlovák és a közelmúltban megalakult német kisebbségi önkormányzat irodáját. A felszabaduló helyiséget pedig közösségi célokra hasznosítják, ahol szívesen fogadják a szlovák kisebbség tagjait is. Hozzátette: az önkormányzat fenntart szlovák nemzetiségű általános iskolát, a faluban a szlovákok és a magyarok békében, egyetértésben élnek egymással. Jellemző példa erre, hogy a katolikus templomban a szentmiséken a hívők szlovákul énekelnek, a szentbeszédeket pedig magyar nyelven hallgathatják meg. A polgármester aláhúzta: a költöztetés körül kialakult nézeteltérés nem nemzetiségi kérdés, hanem helyi hatalmi törekvések és egyéni érdekek húzódnak meg mögötte. Demjén Tamásné, a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Pilisszentkereszt az ország egyetlen olyan települése, ahol a szlovák kisebbség többséget alkot. A legutóbbi népszavazáson a lakosság 55 százaléka vallotta magát szlováknak, a település központjában áll az önkormányzat tulajdonában lévő Szlovák Ház, ahol immáron tíz éve a kisebbségi önkormányzat, a hagyományőrző Pávakör és több más civil szervezet is irodát működtet. Mára azonban további civil szervezetek alakultak a 2.300 lelket számláló községben, és mert nekik is kell a hely, erre való hivatkozással helyezi át az önkormányzat - a döntés alapján - az irodát az általános iskola egy épületrészébe. Márpedig ez a lépés jogszerű ugyan, de méltánytalan - mondta az elnök. Arra is kitért, hogy a döntés ellen birtokvédelem címén a helyi jegyzőhöz fordul, vizsgálja meg, van-e lehetőség az átköltözés határidejének elhalasztására, hogy ez idő alatt további tárgyalásokkal próbálják meg az önkormányzati testületet a döntés megváltoztatására rábírni. „Számukra ugyanis a Szlovák Ház egyúttal érzelmi kérdés is” - hangoztatta. A magyarellenes Ján Slota nevével jegyzett kormányerő, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kedden, még az önkormányzati döntés megszületése előtt, nyilatkozatban sürgette, hogy kéressék be a szlovák külügyminisztériumba és a kormányba a pozsonyi magyar nagykövetet és kérjenek tőle magyarázatot a pilisszentkereszti Szlovák Ház átköltöztetésére.

(hirado.hu / mti)

Egy pilisszentkereszti költözés hergeli a szlovák nacionalistákat

A magyarellenes Ján Slota nevével jegyzett kormányerő, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kedden nyilatkozatban sürgette, hogy kéressék be a szlovák külügyminisztériumba és a kormányba a pozsonyi magyar nagykövetet és kérjenek tőle magyarázatot a pilisszentkereszti Szlovák Ház átköltöztetésére. A faluban a polgármester a jelenlegi helyéről egy felújított épületbe akarja költöztetni a szlovák önkormányzat irodáját, s mert a szándéka ellenkezik az ott élő szlovákok elvárásaival, a terv helyi tiltakozást és rendkívül nagy szlovákiai sajtóvisszhangot váltott ki. Slota égbekiáltó diszkriminációnak és dörzsölt jogtiprásnak nevezte „az utolsókat lélegző” magyarországi szlovák nemzeti kisebbség elleni lépést. Szerinte a pilisszentkereszti önkormányzat lépése csak „a magyar sovinizmus nacionalista és diszkriminatív politikájának budapesti példáját” követi. Az SNS ezért „kormánypártként fordul” Ján Kubiš szlovák külügyminiszterhez és Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyetteshez, hogy azonnal kéressék be konzultációra a magyar nagykövetet, mert Slota szerint a pilisszentkereszti történések ellenkeznek a két ország alapszerződésében rögzítettekkel. Az SNS meglepőnek találja, hogy a nemzetközi közösség tétlenül nézi a magyarországi szlovákok „jogainak eme szemmel látható korlátozását”, nemkülönben a szlovák nyelv elleni oktatást érő támadásokat, a szlovák pedagógusok nemzetiségi pótlékának csökkentését és a szlovák kulturális rendezvények akadályoztatását, ezért felszólítja az Európai Unió intézményeit és az Európai Parlament szlovák képviselőit, „ébredjenek fel végre” és védjék meg a magyarországi szlovákok maradék jogait. Pilisszentkereszten március 25-én döntöttek arról, hogy nem maradhat eredeti helyén a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat és a Pilisi Szlovákok Egyesülete és Regionális Kulturális Központja irodája.

(mti)

Slota: Az EU lépjen fel Budapest diszkriminatív politikája ellen!

Amint az várható volt, a szlovák nacionalisták vezére, Ján Slota is megszólalt a pilisszentkereszti Szlovák Ház tervezett kiköltöztetésének ügyében. A mocskos szájú pártvezér ezúttal persze az EU közbelépésére számít, holott ellentétes előjelű esetekben rendre az Uniót szapulja, belügyekbe való beavatkozást emlegetve. Slota azt szeretné, ha Ján Kubiš szlovák külügyminiszter, és Dušan Čaplovič kisebbségekért felelős kormányalelnök az „égbekiáltó diszkrimináció” ügyében azonnal „raportra” hívná Magyarország pozsonyi nagykövetét, Heizer Antalt az esettel kapcsolatban. Amint arról beszámoltunk, a magyarországi Pilisszentkereszten a helyi polgármester és önkormányzat átköltöztetné a faluban működő Szlovák Házat, ami a helyi Szlovák Önkormányzat képviselőinek élénk tiltakozását váltotta ki. Pilisszentkereszt az egyetlen, hivatalosan is szlovák többségű település Magyarországon. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) nevében közzétett állásfoglalás szerint az önkormányzat kiköltöztetésre irányuló igyekezete ellentétes a két ország közti, jószomszédi viszonyról szóló kétoldalú megállapodással, valamint a szlovák-magyar vegyes bizottság legutóbbi ülésének eredményeivel. Az állásfoglalás szerint a pilisszentkereszti történés csupán egy a sok közül, amely bizonyítja „Budapest nacionalista, és a kisebbségekkel szemben kemény diszkriminációt alkalmazó’ politikáját. Slota-SNS szerint a magyarországi szlovák kisebbség gyakorlatilag az utolsókat rúgja, és felháborítónak tartja, hogy a szlovák euroképviselők tétlenül nézik a „magyarországi szlovák kisebbség kiéheztetését“. Az SNS elvárta volna, hogy a „magyarországi szlovák kisebbség likvidálásának problémáját és alapvető emberi jogaik megsértését“ az Európai Unió illetékes szervei elé viszik a szlovák képviselők. Slota egyúttal afelől biztosít mindenkit állásfoglalásában, hogy a 2009-es EU-parlamenti választásokat követően az SNS leendő euroképviselői (jelenleg ugyanis nincs a pártnak képviselője az europarlamentben - a szerk. megj.) változtatnak a helyzeten. Slota hivatkozik Kaltenbach Jenő, a magyarországi kisebbségek ex-ombudsmanának korábbi, magyar kormánynak címzett bírálataira a magyarországi kisebbségpolitikával kapcsolatban, amelynek köszönhetően állítólag már csaknem teljesen asszimilálódtak a magyarországi nemzeti kisebbségek, és reális a veszély, hogy teljesen el is tűnnek. Az SNS meglepetéssel konstatálja elnöke állásfoglalásában, hogy a nemzetközi közösség mélyen hallgat a kisebbségi jogok ily nyilvánvaló korlátozása láttán, amikor is állítólag megszűnt a kétnyelvű községi lap, támadások érik a szlovák nyelvű oktatást, csökkentik a szlovák pedagógusok fizetését, korlátozzák a szlovák kulturális rendezvényeket, lefestékszórózzák a szlovák nyelvű feliratokat, és ignorálják a szlovákok 18. századi betelepülésének évfordulóját, olvasható az SNS ill. Ján Slota állásfoglalásában. Egy gyöngyszem az állásfoglalás végére: Slota szerint az EU jelenlegi jogi keretei szerint az adott állam a felelős a területén található kisebbségek jogainak a betartásáért. Ezért az SNS felszólítja az EU illetékes szerveit, valamint a szlovák euroképviselőket, hogy „ébredjenek fel“, és határozottan lépjenek fel a „maradék“ magyarországi szlovákság jogainak betartásáért.

(bumm)