R. Fico: Ha a magyar kormány ad pénzt, mi is adunk

Az a döntés, mely szerint a szlovák önkormányzat képviselői Pilisszentkereszten nem használhatják a Szlovák Ház irodahelyiségeit, sérti a Magyarországon élő szlovák kisebbségre vonatkozó status quot - jelentette ki április 22-én Robert Fico.

A pozsonyi kormányhivatalban tárgyaltak

a pilisszentkereszti szlovákok képviselői

Nem kérnek támogatást a pártoktól

A Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat nem kért semmiféle anyagi támogatást a falu Szlovák Házában lévő iroda ügyében kialakult konfliktus megoldására - közölte a szlovák önkormányzat elnöke az MTI-vel. Demjén Tamásné a szlovák médiában megjelent hírre reagált, amely szerint a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt kezdeményezésére Szlovákiában 746 ezer korona értékű önkéntes adomány gyűlt össze, ám ezt - a híradás szerint - Slotától a pilisszentkeresztiek nem fogadnák el. A valóságban az általa tett nyilatkozat - mondta az elnök - arra vonatkozott, hogy a pilisszentkereszti szlovákok politikai pártoktól nem vennének igénybe anyagi támogatást. Ezzel ugyanis egy politikai játszma részesévé válnának, amit mindenképpen szeretnének elkerülni - tette hozzá. Demjén Tamásné emlékeztetett: a szlovákiai Határontúli Szlovákok Hivatalától már korábban pályázati úton kapott támogatást a pilisszentkereszti szlovák közösség. Amennyiben szükség lenne az irodakérdésben valamilyen anyagi segítségre, úgy ezt az állami támogatást fogadnák szívesen a pilisszentkeresztiek - hívta fel rá a figyelmet A Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke. A pilisszentkereszti önkormányzat korábbi döntése értelmében a Szlovák Házból a szlovák önkormányzat irodájának egy másik épületbe kellene költöznie. A képviselő-testület április elsején azután úgy határozott, hogy egyelőre nem kell kiköltöznie a Szlovák Házból a szlovák önkormányzat irodájának, április 30-ig megoldást találnak az intézmény elhelyezésére.

Slotáék hatmillió forintot gyűjtöttek

a pilisszentkereszti szlovákok javára

A pozsonyi kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 746 ezer koronát (körülbelül hatmillió forintnak megfelelő összeget) gyűjtött össze a pilisszentkereszti szlovákok javára. A gyűjtést saját százezer koronájával a párt elnöke, Ján Slota indította el, arra reagálva, hogy a szlovák többségű Pest megyei faluban az ottani Szlovák Ház kiköltöztetésének szándéka nyomán „belháború” tört ki. Pilisszentkereszten néhány héttel ezelőtt kezdődött el a huzavona a polgármester, a települési és a szlovák önkormányzat között. Az ügyben a szlovák kormány, a pártok rendre megszólaltak és élesen bírálták Magyarországot. Időközben a faluba ellátogató magyar államfő, Sólyom László „békéltető missziója”, majd a kisebbségi ombudsman, Kállai Ernő a szlovák önkormányzat számára kedvező álláspontja a megnyugtató rendezést vetítette előre: a szlovák önkormányzatnak egyelőre nem kell kiköltöznie.

(mti)

„A pilisszentkereszti Szlovák Ház csak a jéghegy csúcsa”

A pilisszentkereszti önkormányzat megszüntette a kétnyelvű falulapot, a szlovákok sérelmére átrendezte a helyi kábeltelevízió programszerkezetét és csökkentette a szlovák pedagógusok nemzetiségi pótlékát.

A legnépesebb magyarországi szlovák közösségnek otthont adó Pest megyei településen számos további sérelem éri a szlovák kisebbséget - hangzott el április 10-én a szlovák diplomácia vezetőjének parlamenti referátumában. Ján Kubiš felidézte a szlovák közszereplők szájából mostanában rendre elhangzó sérelmeket, miszerint a pilisszentkereszti önkormányzat megszüntette a kétnyelvű falulapot, a szlovákok sérelmére átrendezte a helyi kábeltelevízió programszerkezetét és csökkentette a szlovák pedagógusok nemzetiségi pótlékát. Kubiš azt mondta, hogy „a magyar politikusok gyakran indokolatlanul befeketítettek minket” Pilisszentkereszt kapcsán, „ahol a települési önkormányzat sérelmet ejtett a szlovák kisebbség status quoján”. Felszólította a magyar politikusokat: vegyék komolyan a Pilisszentkereszten kialakult helyzetet. Noha a szlovák politika Kubiš szerint nem „konfrontációs megoldásokkal” kívánja rendezni az ügyet, ennek ellenére (magyar részről) bírálatok érték. „A megbékélést és az államaink közti jó viszonyt szorgalmazó nyilatkozatok ellenére is szembe mennek a megbékélés szellemiségével” - fogalmazott Kubiš. A kormányfő vezette Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) egyik képviselőjének kérdéseire válaszoló Kubiš referátumának elhangzásakor alig néhány képviselő volt csak jelen a parlament üléstermében, ahol a külügyminiszter azt is felrótta, hogy Magyarország máig nem tett intézkedéseket a szélsőséges Magyar Gárda ellen. Berényi József, az MKP képviselője erre reagálva szintén helytelenítette a szlovák többségű magyarországi falu települési önkormányzatának döntését és a szlovák fél megelégedését célzó megoldást sürgetett, de figyelmeztetett: a megoldás nem Szlovákia feladata. Berényi felhívta Kubiš figyelmét, hogy a Magyar Gárdához hasonló szélsőséges alakulatok Szlovákiában is tevékenykednek. Ján Kovarčík, a Néppárt-HZDS képviselője kijelentette: örül a Pilisszentkereszten felszínre került gondoknak, mert „ezek után Szlovákia és Magyarország között egészen más minőségi viszony jön létre”, szemben az eddigi gyakorlattal, amikor szerinte „a két ország viszonyát a (szlovákiai) magyar kisebbség határozta meg”. Kovarčík jelezte: kezdeményezni fogja, hogy a szlovák parlament a jövőben évente legalább egyszer tűzze napirendjére a szlovák-magyar kapcsolatok kérdéskörének vitáját.

(mti)

A polgármester érzéketlen, reprezentálni bezzeg szeret

A szentkereszti konfliktus bizonyítási kényszerré tette a nemzeti felelősségtudatot. ● Az ügyet meg kell tárgyalnia a kormányközi bizottságnak. ● Brüsszelben már meg is fújták a riadót... ● Hová tűntek a magyarországi szlovákok?

Pilisszentkereszt (szlovák neve: Mlynky) az egyetlen honi település, amelyben a lakosság több mint fele szlovák nemzetiségű. A polgármester viszont nem szlovák, és a jelek szerint nemzetiségi ügyekben érzéketlen. Reprezentálni bezzeg szeret, ezért kinézte magának a helyi Szlovák Ház helyiségeit.

A pozsonyi politika és sajtó - ellentétben a magyarországi gyakorlattal - gyéren foglalkozik a Szlovákián kívül, Magyarországon, Romániában, Szerbiában, Kanadában és Dél-Amerikában élő szórvány szlováksággal. A hivatalos adatok szerint az államhatárok között 4,5 milliónyian élnek, s jó másfél millióra becsülhető a lélekszám a világ más tájain. A szlovák források szerint százezren élhetnek Magyarországon, a magyar népszámlálási adatok ennek tizedét mutatják ki. A szentkereszti konfliktus azonban bizonyítási kényszerré tette a nemzeti felelősségtudatot.

Természetesen Ján Slota, az ügyeletes magyarfóbiás ugrott talpra elsőnek. A magyarországi szlovákok genocídiumát vizionálta, a pozsonyi magyar nagykövet berendelését óhajtotta a külügyminisztériumba. Gyűjtést is hirdetett a szentkereszti szlovákok megsegítésére, ő maga nyomban százezer koronát (800 ezer forintot) ajánlott meg, s kifejezte reményét, hogy a nemzeti párti képviselők fejenként tízezerrel csatlakoznak. Ám a gyűjtési ötlet másodfőzet: Robert Fico miniszterelnök a hír vétele után azonnal felajánlotta, hogy a kormány pénzzel is kész segíteni a szentkereszti nemzettársakat.

A nemzetiségi ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes, Dušan Čaplovič - egyébként igen temperált hangon - arról nyilatkozott, hogy az ügyet meg kell tárgyalnia a kisebbségekkel foglalkozó szlovák-magyar kormányközi bizottságnak. És a felbuzdulás okát is kibeszélte. Azt mondta, ha hasonló eset történne a szlovákiai magyarokkal, rég Brüsszelben tárgyalnák az ügyet. Hát most a szlovákok mennek el oda. Ugyancsak Čaplovič volt, aki felszólította Csáky Pált, az ellenzékben lévő Magyar Koalíció Pártja elnökét, járjon közbe a magyar kormánynál. Persze Mečiar sem hallgatott. Pártja szintén az Európai Parlamentet jelölte meg olyan fórumnak, ahol jogorvoslatot kell keresni.

De Brüsszelben már meg is fújták a riadót... Nem annyira a koalíció küldöttei jeleskedtek, inkább Mikolášík ellenzéki kereszténydemokrata, aki néppárti közegben verte a nagydobot. Az asszimiláció veszélyéről beszélt, majd patetikusan azt a kérdést szögezte a néppárti magyar képviselők orcájába: hová tűnt az ötszázezer szlovák, aki az első világháború előtt a mai Magyarország területén élt?

Tény: a Trianon utáni Magyarország területén soha nem élt félmillió szlovák. 1920-ban száznegyvenezren voltak, és a magyarországi szlovákság végleges elgyengülését a második világháború utáni - a csehszlovák kormány által kierőszakolt - lakosságcsere okozta, melynek során hetvenkétezer szlovák nemzetiségű magyar állampolgár váltott hazát. Ezután az ittmaradottak elveszítették értelmiségüket, megnyílt a természetes asszimiláció lehetősége, amelyet az iparosítás, az életformaváltás csak gyorsított.

Az újságírók higgadtabbak, mint a politikusok. Talán az egyetlen kivétel egy undorító bulvárlap, amely - híven Mečiar látomásához - etnikai konfliktust láttatott. A két komoly napilap, a baloldali Pravda és a liberális Sme óvakodott attól, hogy messzemenő következtetésre jusson.

A Pravda publicistája arra figyelmeztetett, hogy a pilisszentkereszti esemény „több mint szokott helyi konfliktus”, mert a nemzetiségi viszályok villámgyorsan kiváltják a másik fél reakcióját. Azt kérdi: „Megérik ezt az árat a Szlovák Ház helyiségei?” A lap különben helyszíni riportot közölt a faluról, amelyből megtudható, a település életét alapvetően befolyásolja Budapest közelsége, sok a betelepülő, ők nem szlovákok. A riporter talált helyi szlovák asszonyt, akinek magyar férje Szlovákiából, Losoncról települt át, s egy szót sem tudott szlovákul. „A férjnek azonban Magyarországon meg kellett tanulnia a nyelvet, mert a faluban a szlovák szóra szükség van.” És a helyi szlovák önkormányzat elnök asszonya felsorolja a sérelmeket, amelyeket a falu polgármestere okozott: a kétnyelvű lap megszüntetését, a pedagógusoknál a nemzetiségi pótlék csökkentését.

A Sme munkatársa a magyarországi média közömbösségét, az MTI gyenge tudósításait bírálta, amelyekben Ján Slota kirohanásai dominálnak. S a lap csupán azt a figyelmet kéri a szentkeresztieknek, amellyel a magyar lapok számon tartják a határon túli magyar kisebbségek jogait.

E. Fehér Pál

(168 Óra)

Ellenkezőleg, Pozsony magatartását kifejezetten indokoltnak tartjuk, mert épp ez igazolja a magyar álláspont helytállóságát: mi magunk is gondolkozunk a határon túli magyar kisebbség kollektív jogait érintő kérdésekről. Ahogy a szlovák félnek fontosak a magyarországi szlovákok, úgy nekünk is nagyon fontosak a jóval nagyobb lélekszámú szlovákiai magyar közösség helyzetével kapcsolatos kérdések” - mondta Kiss Péter kancelláriaminiszter az MTI-nek.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a nyár folyamán, feltehetően már június első felében hivatalos látogatást tesz Szlovákiában, eleget téve Robert Fico szlovák kormányfő korábbi meghívásának. Ebben állapodott meg hétfői pozsonyi találkozóján Kiss Péter kancelláriaminiszter és Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettes.

(mti)

Tárgyaltak a Magyar-Szlovák

Kisebbségi Vegyes Bizottság elnökei

Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, a Magyar-Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság magyar tagozatának elnöke Budapesten találkozott Miroslav Mojžitával, a bizottság szlovák társelnökével. A Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős államtitkára korábban már jelezte, hogy a pilisszentkereszti nézeteltérések miatt a testület szlovák tagozata elnökének kérésére kész összehívni a Vegyes Bizottságot. A megbeszélésen áttekintették a magyarországi szlovák és a szlovákiai magyar közösségek helyzetét, a bizottság korábbi ülésein megfogalmazott ajánlások teljesítését, valamint az aktuális kisebbségpolitikai kérdéseket is. A megbeszélés napirendjén szerepelt a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat, a Pilisi Szlovákok Egyesülete és Regionális Kulturális Központja átköltöztetéséről hozott önkormányzati döntés. Gémesi Ferenc tájékoztatta szlovák partnerét, hogy az ügyben a Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vizsgálatot folytatott, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa pedig jelentést készített. A vizsgálat eredményét és a jelentés tartalmát megismerve Miroslav Mojžita megelégedéssel fogadta a magyar fél lépéseit. A Vegyes Bizottság társelnökei kifejezték reményüket, hogy a település önkormányzata és a helyi szlovák önkormányzat az ombudsmani jelentésben javasolt április 30-i határidőig megoldást talál a kérdésre. A társelnökök hangsúlyozták, hogy készek a további segítségnyújtásra a kérdés mielőbbi megnyugtató rendezése érdekében.

(os)

„Soha nem volt semmilyen probléma. Még a II. világháború előtt is a gyerekek magyarul tanultak, mert magyar iskola volt. Ellenben most szlovák nemzetiségű általános iskolát tart fenn az önkormányzat.” - Lendvai József Pilisszentkereszt polgármesterével a Kossuth Rádió készített beszélgetést,

a linkre kattintva olvasható:

http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=3108&Itemid=75

Lendvai József azt mondja: ellenfelei abból élnek, hogy szlovákok.

http://www.mno.hu/portal/551109

Néhány megélhetési szlovák generálja csak a problémákat. Két-három emberre le lehet szűkíteni az egész hangulatkeltést. (Lendvai József)

http://www.hirextra.hu/hirek/article.php?menu_id=2&cat=1&article_id=59781

Nemzetiségi műbotrány - „A mi bilink, a mi viharunk”

http://www.mno.hu/portal/551814

2008. március 31. - (Joó István - Magyar Nemzet)

Glossza - A kígyó és az ő farka

http://www.ujszo.com/clanok.asp?vyd=20080405&cl=212914

2008. április 5. - (Grendel Ágota - Új Szó)

Nemzetiségi viszály egy irodahelyiség miatt

Amikor ezek a sorok íródnak, a magyar államfő már tárgyalt a helyszínen, vizsgálóbiztosokat küldött ki Kállai Ernő kisebbségi ombudsman, bekérették a pozsonyi magyar ügyvivőt, Robert Fico elzengte a magáét, kilátásba helyezte, hogy a kormány pénzzel segíti az ottani szlovák szervezeteket, s természetesen Ján Slota is belebarmolt az ügybe, nagylelkűségi rohamában 100 ezer koronát ajánlott fel, és számlát nyitott. S még mindig nincs vége. A pilisszentkereszti helyi önkormányzat többségi szavazással arról döntött március 25-én, hogy a falu központjában álló Szlovák Házból április elsejei hatállyal ki kell költöznie a Szlovák Kisebbségi Önkormányzatnak, pontosabban egy körülbelül 4x5 méteres irodahelyiségből, mert azt úgymond az önkormányzat is használni fogja ezentúl, jobban mondva Lendvai József polgármester. Hogy mire? Ez sajnos ottjártunkkor sem derült ki pontosan, miként az sem, vajon miért éppen erre az irodahelyiségre fáj az önkormányzat foga. De haladjunk sorjában, mi történt azon az önkormányzati ülésen. Az önkormányzati ülésen az első pont a kiköltöztetés volt. És elvetették azt a módosító javaslatot, hogy a kizsuppolás lekerüljön a napirendről. Lendvai József polgármester szerint a folyamat másfél évvel ezelőtt indult be, amikor az önkormányzat a 2007-es költségvetést tárgyalva döntött arról, hogy az iskola melletti szolgálati lakást felújítják 1,5 millió forintért, hogy a nemzetiségi önkormányzatok ott működhessenek. Szerinte erre azért volt szükség, mert a 2006-os választások után egy új nemzetiségi önkormányzat is megalakult, mégpedig a német. Törvényből eredő kötelességük volt tehát, hogy őket is elhelyezzék. Mivel a szlovák házbeli szervezetek nem fogadták el, hogy a német nemzetiségi önkormányzat az ottani irodában helyet kapjon, más lehetőségük nem volt, mint hogy az iskolában alakítsanak ki helyiségeket - fogalmazott a polgármester. Legutóbb tavaly nyáron tárgyaltak a szlovák önkormányzattal erről, s azóta új lehetőség nem merült fel, új ajánlat sem érkezett, ezért folyamodtak a mostani megoldáshoz. Lendvai hangsúlyozta: egyáltalán nem szlovákellenes lépés ez, mert magát a szlovák házbeli irodahelyiséget a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat továbbra is használhatja, de április 1-jétől az önkormányzat is használni fogja. Közösségi és kulturális célokra pedig a Szlovák Ház többi helyiségét ugyanúgy használhatják a szlovák szervezetek, mint eddig. Három szlovák szervezet pedig továbbra is a Szlovák Házban marad. Lendvai szerint a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat is használhatja alkalmanként az irodát. Hogy milyen gyakran és milyen formában, az nem derült ki. Marta Demjénová, a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat képviselője szerint derült égből villámcsapásként érte őket a hír, hogy a nemzetiségi önkormányzatot ki akarják költöztetni a jelenlegi irodából. Úgy véli, az után, hogy a szlovák nyelvtanfolyamot támogatta az önkormányzat, a kiköltöztetés nem éppen a fényes együttműködés bizonyítéka. A legutóbbi tárgyalásokkor a polgármester azt ígérte a kisebbségi ombudsmannak, megpróbál más megoldást keresni azért, hogy ne kelljen a szlovák önkormányzatnak elhagynia az irodát. Az ígéretet máig nem tartották be - tudatta az ominózus ülésen Demjénová. Ráadásul szerinte velük erről is és a megoldásokról is tárgyalni kellett volna, mielőtt ez napirendi pontként az önkormányzat elé kerül - de ez sem történt meg. Demjénová hangsúlyozta: a nemzetiségi önkormányzat kiköltözetése egy folyamat része, ugyanis a 2006-os választások óta több olyan lépés történt, mellyel sértették a pilisszentkereszti szlovákság jogait. Például az addigi kétnyelvű újság kiadását korlátozták, illetve felfüggesztették. Előfordult, hogy ünnepségen nem lehetett szlovákul verset mondani, s olyan közvélemény-kutatás is volt, melynek kérdései azt sugallták: egyáltalán szükség van-e nemzetiségi oktatásra? Demjénová szerint a mostani döntés megbontja az eddigi status quót, ellentéteket szít a szlovák szervezetek közt, s bár a döntés jogilag szabályos lehet, méltánytalan és erkölcstelen. (A Szlovák Ház az önkormányzat tulajdona - a szerk. megj.) Továbbá azt is figyelembe kéne venni, hogy ez nem pusztán technikai kérdés: a székhelynek jelképes és érzelmi jelentősége is van a falu többségét alkotó szlovák kisebbség számára. - Most csak a központból dobnak ki bennünket, de ha ez így folytatódik, mi a garancia arra, hogy nem rúgják ki a többi szlovák szervezetet is, s hogy végül nem szedik le a kétnyelvű táblákat? - tette fel a kérdést Demjénová. A gyűlésen akadt, aki azért nem szavazott, mert szerinte emiatt elmaradnak a nemzetiségi támogatások, pedig a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat már eddig is rengeteg pénzt intézett a falunak - helyiségek felújítására is. Lendvai József és az önkormányzat egy része az ominózus ülésen kikérte magának a szlovákellenesség vádját, mint a polgármester fogalmazott: az, hogy a szlovák szervezetek miként működnek és rendezvényeikre hány embert vonzanak, nem attól függ, hogy a nemzetiségi önkormányzat irodája a falu közepén, vagy kétszáz méterrel távolabb helyezkedik-e el. Becságh András polgármester-helyettes pedig nyilvánosan megígérte: segíteni fog abban, hogy a helyi, szlovák nyelvet is oktató iskola valóban kétnyelvű iskolává váljon. Az önkormányzat nem fogadta el Demjénovának azt a javaslatát sem, hogy a kiköltözést ez év december 31-ig napolják el. Marta Demjénová szerint továbbra sincs konkrét és ésszerű indok arra, miért pont ez az irodahelyiség kell a falu önkormányzatának. Ezt Lendvai valóban nem tudta megindokolni. Miként arra sem reagált, hogy a falunak más lehetőségei is lettek volna újabb helyiség kialakítására, például a régi kantinban. Ám a polgármester, az alpolgármester, valamint Galó László tanár határozottan cáfolta, hogy ünnepségeken nem engednének szlovákul verset mondani. - Ez hazugság. Összekeverik az időpontokat. Október 26-án, a forradalom emlékünnepén valóban nem mondtak szlovákul verset, mert ez magyar ünnep - mondta Galó László képviselő, tanár. Becságh és Galó szerint nem igaz, hogy manipulatív kérdésekkel arra akarták volna rábírni a szülőket, hogy ne hordják a helyi, nemzetiségi iskolába a gyerekeket. - Ez hivatalos felmérés volt, törvényesen jártunk el, időnként a minisztérium méri ezt fel. Nálunk ugyanis, ha már nyolc család kéri, hogy anyanyelvet is oktassanak, azt köteles az állam biztosítani. A Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat eddig mindig megelégedett nyolc családdal, mi mindenkit végigkérdeztünk a faluban - mondta a tanár és az alpolgármester. Jozef Havelka volt polgármester viszont ezt határozottan cáfolta, ők a felmérésekkor mindig, mindenkit megkérdeztek Pilisszentkereszten - állítja. Demjénová szerint a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat a saját pénzét is felajánlotta a helyi kétnyelvű lap kiadására, de ebbe a falu új vezetése nem egyezett bele. - Azt mondták, hogy ebben nem akarnak együtt dolgozni velünk. Aztán meg már a lapról sem akartak hallani. Most ugyan van egy saját lapunk, amit a kisebbségi önkormányzat ad ki szlovákul, de községi, minden nemzetiséget tiszteletben tartó, rendes újság már nem létezik. Lendvai József az önkormányzati ülésen elmondta: ő és egy ismerőse egy éven keresztül szerkesztették a kétnyelvű lapot, s akár már most is ki lehetne adni egy újat, ám csak olyan cikkek lehetnek benne, amelyek nem bírálják a kiadót, azaz az önkormányzatot. - Ezt egy évvel ezelőtt is elmondtam. Van olyan újság, ahol a saját kiadójuk ellen írnak? Legutóbb a szlovák cikkek zöme csak a képviselő-testületet szidta, ezért nem is kerültek be az újságba - mondta a polgármester. Szlovák önkormányzati forrásaink szerint a német nemzetiségi önkormányzatot csakis azért hozták létre, hogy a szlovákot szétugrasszák. Szerintük furcsa, hogy 2006-ig egyáltalán nem volt német kisebbségi önkormányzat, csak épp azután lett, hogy a Fidesz-színekben indult Lendvai megnyerte a választásokat. Demjénová is indult, de feleannyi szavazatot kapott, mint Lendvai. Van, aki ezt azzal magyarázta, hogy Demjénová alapvető hibát követett el, amikor 2006-ban a választók tudomására hozta, hogy a saját testvérével is számol az új önkormányzatban. Havelka viszont egészségügyi okokból nem vállalta a két évvel ezelőtti megmérettetést, noha előző polgármesterként máig nagy a népszerűsége, s integráló személyiségként ismerik őt a faluban. Roppant érdekesek a magyarországi nemzetiségi szabályok. S ez a kisebbségek szerint a többségnek kedvez. Ugyanis, lehetek én bármilyen nemzetiségű, ha találok 30 támogató aláírást, s indítok 5 jelöltet, akkor összegründolhatok akármilyen nemzetiségi önkormányzatot, évi 700 ezer forintot kapok a működésre. Forrásaink szerint megtörtént már olyan is, hogy romák alakítottak szlovák nemzetiségi önkormányzatot. A kisebbségek parlamenti képviselete pedig nem létezik. Pilisszentkeresztre ugyanakkor az utóbbi évtizedben számtalan család települt be - Budapest alig harminc percnyire van -, s mivel a közösség immár etnikailag sem zárt, s egyre inkább nem lesz az, kevéssé hihető, hogy pont a jelenlegi vezetés és az új önkormányzat tehet az asszimiláció felgyorsulásáról, a nemzetiségi arányok megváltozásáról. A pilisszentkereszti szlovákság az ország legnagyobb falusi kisebbsége több mint 55 százalékkal. Az idősek, a nyugdíjasok, a középkorúak még ismerik a hagyományokat, a folklórt, a népdalokat, s még beszélik a nyelvet, ámde a fiatalok - bár a helyi iskolában tanulnak szlovák nyelvet és irodalmat - már inkább csak magyarul beszélgetnek. Szlovákul főképp családi körben, az idősebb hozzátartozókkal társalognak. Húsvét után kedden két fiatalemberrel is találkoztunk a kétnyelvű táblát viselő Pilis Sörözőben, Vizi Mihállyal és Labadics Gáborral. A helyi iskolába jártak, valamit még tudnak szlovákul, de amikor a Sme lapot eléjük tettük, hogy el tudnának-e valamit olvasni, úgy reagáltak: igen, de a nagy részét nem értenék. Hogy miért jártak a helyi nemzetiségi alapiskolába? Mert ez volt helyben, azaz a legközelebb - válaszolták. Azt állították, több olyan fiatal ismerősük van, akik gyakran beszélnek szlovákul. Műholdon a Markíza adását is nézik. Licsik József kocsmáros, Trapatyka Pál és Dubicki Antal szerint Havelka jobb polgármester volt, mint a mostani, mert ő már bizonyított. Szerintük ugyanakkor semmiféle nemzetiségi konfliktus nincs a faluban, eddig tiszteletben tartották a nemzetiségek jogait. Dubicki bácsi ottjártunkkor szlovák népdalra gyújtott, s a kocsmárossal szót tudtunk érteni szlovákul is. Látogatásunkkor az volt a benyomásunk, hogy a konfliktus inkább tűnik két szomszédvár - azaz a régi polgármester és emberei, valamint az új polgármester és emberei - közti harcnak, mint nemzetiségi viszálynak. Ráadásul az önkormányzati ülésen is akadt, aki úgy fogalmazott: ő is szlovák, de sosem venné magának a bátorságot, hogy az összes szlovák nevében beszéljen, s természetesnek tartja, ha egy ügyben akár a szlovákok véleménye is eltér a megoldást illetően. Hogy mi lenne ez, még kérdéses. Viszont tény, hogy ezt csakis a helyiek tudják megoldani. Ha Lendvai polgármester érzékenyebben és nagyobb belátással kezelte volna a témát már a kezdetektől, s ha a kommunális politikában épp nem az ellenfelei lennének egyben a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat kulcsemberei is, tán nem fajultak volna idáig a dolgok. Mert neki feltehetően nem az a fránya irodahelyiség hiányzik, hanem nem szívleli azokat, akik benne ülnek. De miért kell emiatt egy egész falunak veszekednie?

Buchlovics Péter (Új Szó)

Riport ● Kiborult a bili Pilisszentkereszten

Szlovákellenes támadás Pilisszentkereszten, olvasható egy Magyarországon szerkesztett szlovák nyelvű honlapon. - Mlynky. Nas bili, nas vihor, látható a felirat egy éjjeliedényen, amelynek fényképét az alkotója sokszorosította, s az újságíróknak osztogatta. A vélemény tehát kétféle, a tény egy: a faluban kiborult az a bizonyos edény. Kissé elfáradtam - ültet le elnézést kérő mosollyal Lendvai József polgármester tenyérnyi irodájában. Magyarázkodnia nem kell, Pilisszentkeresztnek egy szűk hét alatt sikerült olyan nemzetközi hírnévre szert tennie, amelyért filmsztárok sokszor évekig dolgoznak. Hogy miként? Húsvét utáni kedden, a testületi ülésen határozat született arról, hogy a Szlovák Háznak elnevezett épület emeleti irodahelyisége április elsejétől önkormányzati és civil irodává alakul, a helyi szlovák nemzetiségi önkormányzatnak, valamint a Pilisi Szlovákok Egyesületének pedig ki kell költöznie onnan. Na, azóta áll a bál Pilisszentkereszten. A nevezetes testületi ülésen felvonult a szlovákiai tévétársaságok színe-java, s az még a legkevesebb volt, hogy bekérették a magyar nagykövetet a pozsonyi külügyminisztériumba. A kormány tagjaként jegyzett Szlovák Nemzeti Párt elnöke, a nem kifejezetten magyarbarát Ján Slota egyenesen az utolsóként lélegző magyarországi szlovák kisebbség elleni ravasz jogtiprásról beszélt. - A tények a következők - vesz határozati kivonatokat maga elé a polgármester. - A Szlovák Ház csak 2000-ben kapta a mostani nevét. Addig faluházként tartottuk számon, korábban pedig klubkönyvtárként. A önkormányzati tulajdonú épület földszintjét a hivatal használja tanácsteremként, a felső szintet pedig a szlovákok. S nem csak a most kitett két szervezet. A klubhelyiségben a szlovák hagyományok ápolására hivatott pávakör szokott összejönni, és a Magyarországi Szlovákok Szövetségének helyi szervezete is ide van bejegyezve. - E két utóbbi szervezet természetesen marad - magyarázza Lendvai József. - Mint ahogy használhatják azok a szervezetek is, amelyeknek az irodái most kikerülnek az épületből. Csak nem irodaként. - Miért nem? - adódik a kérdésem. A polgármester újabb okmányt vesz maga elé, abból olvassa: „Mindenki tisztában van azzal, hogy amennyiben a szükség úgy hozza, a ház funkcióját újra meg lehet határozni.” - Ezt az elődöm, Havelka József jelentette ki. Ez az idő érkezett el mostanra. A legutóbbi önkormányzati választások során ugyanis a faluban megalakult a német kisebbségi önkormányzat is, s a törvény értelmében ők sem maradhattak helyiség nélkül. Az önkormányzat pénzt csoportosított át, felújíttatta a szlovák nemzetiségi iskola használaton kívüli szolgálati lakását, s oda költöztette a német és a szlovák önkormányzatot, valamint a szlovák kulturális egyesületet. Közben megérkezik Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke. Átadom neki a helyemet, s átugrom a Szlovák Házba. Nem kell sokat talpalnom, a két épület egy udvarban található. - Nem ez az első szlovákellenes lépése az önkormányzatnak - kínál hellyel Demjénné Glück Márta, a szlovák önkormányzat elnöke a tágas, világos irodában. - Már az idősek napján sem akarták, hogy szlovákul énekeljenek a gyerekek. Pedig, tudja, hogy van ez, minden nagymama szeretné az unokáját hallani, nem igaz? A kétnyelvű újságot említi még, ami osztódással szaporodott: az előző polgármester idején közösen adta ki a két önkormányzat, de aztán hamar elváltak az útjaik. A legnagyobb sérelemként azonban az iskolát említi. - Kikezdték azt is - méltatlankodik. - Kérdőívet osztattak ki, hogy akarják-e a szülők a szlovák oktatást, illetve szeretnék-e a németet. Hogy jut eszükbe egyáltalán az ilyesmi, amikor Pilisszentkereszt az egyetlen olyan település az országban, ahol a népszámlálás során a lakosok többsége szlováknak vallotta magát. - Talán azért, mert megalakult a német nemzetiségi önkormányzat is - jut eszembe. - Hogyne… Összesen 32-en vetették fel magukat a választói jegyzékbe… A hagyomány szerint az 1700-as években szlovákokkal telepítették újra a török alatt elnéptelenedett pilisi falut, a németek később húzódtak fel melléjük. - A két népcsoport sokáig élt egymás mellett, volt svábok utcája és tótoké - magyarázza Becságh András alpolgármester, akivel az új irodákhoz tartok. - A svábok egykéztek, a tótoknál a tíz gyerek sem volt ritka. Aztán keveredni kezdett a két nép, a sváb fiúk a csinos tót lányok közül válogattak - s maradt a német név és a szlovák anyanyelv. Az új irodákból egyelőre a lakk illata érződik, egyébként teljesen üresek. - S miért éppen most született meg a határozat? - kérdezek rá. - Egyszerű. Most készültünk el a felújítással. Ha már beszélgetünk, rákérdezek a nemzetiségi vezető kifogásaira is. - Nevetséges. Még hogy mi volnánk szlovákellenesek? A kétszázharmincmilliós költségvetésből százharminc a nemzetiségi iskolára megy. Ezt ugye nem említette? Nem erről van itt szó. Ez a történet nem a mi győzelmünkkel kezdődött, hanem az ő vereségükkel. Ezt nem tudják elviselni, ezért a mostani hajcihő. A két évvel ezelőtti önkormányzati választáson ugyanis a mostani polgármester és a szlovák önkormányzat vezetője választási ellenfelek voltak, említi az alpolgármester. Lendvai József győzelme meggyőző volt, kétszer annyi szavazatot kapott, mint Demjénné Glück Márta. - Miként lehetséges ez? - kérdeztem később a kisebbségi vezetőt. - Ezek szerint a legszlovákabb falu nem a legszlovákabbat választotta… - Abban az időben az önkormányzati választásokon nagyot nyert a jobboldal. Vagyis Pilisszentkereszten a politikai meggyőződés felülírta a nemzetiségi hovatartozást, vonom le magamban a következtetést. S bár a politika síkos talajára érkeztem, mit tehetek, minél többekkel beszélgetek, annál inkább meggyőződésem, hogy a történet e nélkül nem érthető meg. Különösen azután gondolom így, hogy Havelka József előző polgármester otthonába csöngettem be. A nyugdíjas korú férfi éppen a körtefáit metszette, ám azonnal letette az ollót, s leültetett a filagóriájába, lánya pedig sört és saját sütésű muffint hozott - kitűnően sikerült, ezúttal is kézcsókom érte -, majd hosszan-hosszan beszélt polgármestersége éveiről. A második órában már az is kiderül, hogy Demjénné Glück Mártát támogatta a választások során - ő maga nem indult, már csak nyavalyáira való tekintettel sem. Csupán az országos szlovák önkormányzatban tetette fel magát a szintén helyi Fuhl Imre listájára, ám végül Fuzik János csapata nyert. Arra ugyan nem emlékszik, amit valamikori barátja, Rusznyák János képviselő-testületi tag állít, tudniillik, hogy Igen, MSZP táblával is kampányolt volna, ám ha már választani kell, akkor valóban inkább a baloldalra tenne, mert úgy érzi, az a szlovákokhoz hasonlóan csöndesebb, mint a másik oldal. Számára ez ilyen egyszerű, állítja... Engedjük most vissza Havelka Józsefet a körtefáihoz, kérdezzük inkább Fuzik János véleményét, aki mindkét félnél tájékozódott. - Nem hinném, hogy a döntés mögött szlovákellenesség húzódna - jelenti ki. - Már csak azért sem, mert a hat testületi tag közül négy maga is szlovák származású. Igaza lehet, amikor például a polgármestert kérdeztem arról, minek tartja magát, elnevette magát: - Legalább nyolcféle vér folyik az ereimben. Mindenesetre anyai ágon morva-szlovák ősökkel büszkélkedhetem. Azt pedig magától az egyik ellenlábasától, Havelka Józseftől hallottam, hogy a gyermekei nemhogy a helyi szlovák iskolába járnak, hanem szlovák versenyeket nyerve hoznak dicsőséget a településnek. - Azt viszont megértem, hogy érzelmileg felkavarta a helyi szlovák vezetőket az ügy - folytatja Fuzik János. - Ezért mindenképpen le kell ülnie a két félnek, s tárgyalnia a megoldásról. Ha tehát nem nemzetiségi az ellentétek gyökere, legalábbis nem elsősorban, akkor inkább politikai? Ez a megoldás is túl egyszerű volna. Mert igaz, hogy a hat szavazó közül négy a Szentkereszti Polgári Kör tagja - élén a polgármesterrel -, de akkor miért szavazott igennel Záluszki Ildikó, aki távol tartja magát a politikától? Havelka Józsefnek erre is van válasza: személyes okokból. Megsértődött, mert annak idején leváltotta a népművelői tisztéből. Maga az érintett azonban a leghatározottabban utasítja vissza a feltevést. - Azt az ügyet lezártam magamban, szavazataimat semmilyen formában nem befolyásolja. Egyszerűen csak azért szavaztam igennel, mert egyetértettem a határozattal. Mondom ezt úgy is, mint akinek ugyanúgy szlovák az anyanyelve, mint Havelka úrnak, még ha én Tótkomlóson születtem is. - Jól néznénk ki, ha egy cégnél azt mondja a főnök, hogy mától egy másik helyen lesz az irodám, én meg külföldig szaladnék panaszkodni - szól közbe a konyha sarkából egy szúrós szemű férfi, aki a beszélgetésünket hallgatja. - Ez nem hivatalos állásfoglalás - mosolyodik el Záluszki Ildikó -, hanem a nép hangja. A képviselő-testületi tag egyébként valamikor a már említett Fuhl Imre révén került a faluba, útjaik azonban régen elváltak. Fuhl Imre az, aki a határozathozatal előtti héten, nagycsütörtök éjjelén - amikor az önkormányzati ülésre a meghívók kimentek - vészharangot kongatott. Szlovákellenes támadás Pilisszentkereszten, tette fel az írását a szlovák nyelvű honlapra, mire másnap kitört a vihar. - Elértük, amit szerettünk volna - jelenti ki, amikor végre elérem az otthonában. - Most már csak arra kell vigyáznunk, hogy kezelni is tudjuk a helyzetet. - Elérték? De hiszen az önkormányzat nem vonta vissza a határozatát. - Még nem, de ha nem is teszi meg, odaláncoljuk magunkat a bejárathoz. Ezt Havelka József is említette, csak ő élőláncot mondott. - Amin ott lesz a szlovák sajtó is? - Természetesen. - Nem veszélyes játék ez? Hiszen a felvidéki magyarok ihatják meg a levét, ami viszont Magyarországon alakíthat ki szlovákellenességet, aminek újabb reakciói lehetnek odakint. Mintha ördögi körben járnának, amiből egyre nehezebb lesz kiszállni. - Ezt mondták az Országos Sajtószolgálatnál is, amikor visszautasították az állásfoglalásunk kiadását. Én viszont úgy gondolom, hogy ez az egyetlen lehetőség a megmaradásunkra. Még akkor is, ha kevesebben leszünk, mert vannak, akik félnek a határozott hangtól. - Péter! Jól értettem, ugye, Péter a keresztneve? Nos, Péter, ha lehet, azt kérném, írjon ebből a történetből egy bizakodó végkicsengésű riportot. Ackermann Kálmán plébános kedves, kövérkés, ha meglátom az utcán, azonnal arra gondolok, ez csak pap lehet. Nyilatkozni ugyan nem akar, amikor rányitom az ajtót, de azért befelé tessékel, s jár a lába rettenetesen, miközben hosszasan beszél a falu lényeges, ám a mostani történet szempontjából mégiscsak mellékes régmúltjáról - a végén pedig már engedni sem akar, nekem kell figyelmeztetnem, hogy mindjárt kezdődik a miséje, ezért inkább mennék. A kétféle megnyilvánulás között eltelt másfél órában látleletet kapok a faluról. Arról, hogy miképpen éleződnek ki az ellentétek Pilisszentkereszten, s ami a legszomorúbb: miként lettek semmivé a két tábor tagjai közötti emberi kapcsolatok, barátságok. - Szívesen, plébános úr. És mire alapozzam a bizakodást? - Hát, igen, Péter, ez igaz. Ezt most magam sem tudom.

Hardi Péter (Szabad Föld)

Egy nemzetközi nemzetiségi viszály és környéke

Portálunk is részt vett a kedd esti pilisszentkereszti ülésen. A helyi önkormányzat keddi döntésének értelmében a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatnak ki kell költöznie a Szlovák Házban található, jelenleg általuk használt irodahelyiségből. Az önkormányzat az iskola épületében, 1,5 millió forintért felújított helyiségekben biztosít helyet a szlovák nemzetiségi önkormányzatnak, a német nemzetiségi önkormányzattal együtt. A szlovákiai média által is nagy figyelemmel kísért, viharos ülésen rögtön az első pontként tárgyalták a kiköltöztetés ügyét. A testület ugyanakkor elvetette azt a módosító javaslatot, hogy ezt levegyék a napirendről. Mint azt Lendvai József polgármester a bevezetőben elmondta: a folyamat másfél évvel ezelőtt indult be, amikor az önkormányzat a 2007-es költségvetést tárgyalva döntött arról, hogy az iskola melletti szolgálati lakást újítják fel, azért, hogy a nemzetiségi önkormányzatok ott működhessenek. Szerinte erre azért volt szükség, mert a 2006-os választások után egy új nemzetiségi önkormányzat is megalakult, mégpedig a német, törvénybeli kötelességük volt tehát, hogy őket is elhelyezzék. Mivel a Szlovák Ház-beli szervezetek nem fogadták el, hogy a német nemzetiségi önkormányzat az ottani irodában helyet kapjon, más lehetőségük nem volt, mint hogy az iskolában alakítsanak ki helyiségeket - fogalmazott a polgármester. Hozzátette: utoljára tavaly nyáron tárgyaltak a szlovák önkormányzattal erről, ám előbbre lépés nem történt, s azóta új lehetőség nem merült fel, új ajánlat sem érkezett, ezért folyamodtak a mostani megoldáshoz. Lendvai hangsúlyozta: egyáltalán nem szlovákellenes lépés ez, mert magát a Szlovák Ház-beli irodahelyiséget a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat továbbra is használhatja, de immár nem kizárólagos jelleggel, ugyanis április 1-jétől az önkormányzat is használni fogja majd, szintén nem kizárólagosan. Közösségi és kulturális célokra pedig a Szlovák Ház-beli többi helyiséget ugyanúgy használhatják a szlovák szervezetek, mint eddig. Három szlovák szervezet pedig továbbra is a Szlovák Házban marad. Demjén Márta a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat képviselője szerint derült égből villámcsapásként érte őket a hír, hogy a nemzetiségi önkormányzatot ki akarják költöztetni a jelenlegi irodából, úgy véli, az után, hogy a szlovák nyelvi tanfolyamot támogatta az önkormányzat, a kiköltöztetés nem éppen a fényes együttműködés bizonyítéka. Szerinte a legutóbbi tárgyalásokkor Lendvai József polgármester azt ígérte meg a jelen lévő kisebbségi ombudsmannak, hogy megpróbál más megoldást keresni annak érdekében, hogy ne kelljen a szlovák önkormányzatnak elhagynia az irodát. Demjén Márta úgy fogalmazott: tudtával az ígéretet máig nem tartották be. Ráadásul szerinte, ha egy kisebbséget érint az ügy, akkor velük erről, és a megoldásokról tárgyalni kellett volna, mielőtt ez napirendi pontként az önkormányzat elé kerül - de ez sem történt meg. Ha viszont ők, azaz a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat nem értesítik a médiát, s ha ennek eredményeképpen nem látogat el Pilisszentkeresztre Juraj Migaš nagykövet, akkor ők feltehetően nem tudtak volna tovább tárgyalni Lendvai József polgármesterrel. Demjén Márta kifejtette: az önkormányzat továbbra is makacsul ragaszkodik a saját álláspontjához, s ezt az is bizonyítja, hogy mégis szavazásra bocsátották a kiköltözést, noha a nemzetiségi önkormányzat azt javasolta, hogy napolják el és tárgyaljanak tovább. Demjén hangsúlyozta: a nemzetiségi önkormányzat kiköltözetése egy negatív folyamat része, ugyanis a 2006- os választások óta több olyan lépés történt, mellyel sértették a pilisszentkereszti szlovákság érdekeit, ilyen például az, hogy az addigi kétnyelvű újság kiadását korlátozták ill. felfüggesztették, előfordult, hogy ünnepségen nem lehetett szlovákul verset mondani, s olyan közvélemény-kutatás is volt, melynek kérdései azt sugallták: egyáltalán szükség van-e nemzetiségi oktatásra? Demjén Márta szerint a mostani döntés megbontja az eddigi status quo-t, ellentéteket szít a szlovák szervezetek közt is, s bár a döntés jogilag szabályos lehet, méltánytalan és erkölcstelen. (A Szlovák Ház az önkormányzat tulajdona - a szerk. megj.). Továbbá azt is figyelembe kéne venni, hogy ez nem pusztán technikai kérdés, a székhelynek jelképes és érzelmi jelentősége is van a falu többségét alkotó szlovák kisebbség számára. A gyűlésen volt olyan képviselő, aki azért nem szavazott, mert szerinte emiatt elmaradnak a nemzetiségi támogatások, pedig a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat mér eddig is rengeteg pénzt intézett a falunak, épületrészek felújítására is. Lendvai József és az önkormányzat egy része kikérte magának a szlovákellenesség vádját, mint a polgármester fogalmazott: az, hogy a szlovák szervezetek miként működnek és rendezvényeikre hány embert vonzanak, nem attól függ, hogy a nemzetiségi önkormányzat irodája a falu közepén, vagy kétszáz méterrel távolabb helyezkedik-e el. Becságh András polgármester-helyettes pedig nyilvános megígérte: segíteni fog abban, hogy a helyi, szlovák nyelvet is oktató iskola valóban kétnyelvű iskolává váljon. Az önkormányzat kedden azt sem fogadta el, hogy a kiköltözést ez év december 31-ig napolják el. Demjén Márta szerint továbbra sincs konkrét és ésszerű indok arra, hogy vajon miért pont ez az irodahelyiség kell a falu önkormányzatának. S ez utóbbit Lendvai valóban nem tudta megindokolni. Miként arra sem reagált, hogy a falunak más lehetőségei is lettek volna újabb helyiség kialakítására, például a régi kantinban. Ám a polgármester és az alpolgármester, valamint Galó László tanár határozottan cáfolták a Paraméternek, hogy ünnepségeken nem engednének szlovákul verset mondani. - Ez hazugság. Összekeverik az időpontokat. Október 26-án, a forradalom emlékünnepén valóban nem mondtak szlovákul verset, mert ez magyar ünnep - mondta Galó László képviselő, tanár. Az alpolgármester és a tanár szerint az is hazugság, hogy manipulatív kérdésekkel arra akarták volna rábírni a szülőket, hogy ne hordják a nemzetiségi iskolába a gyerekeket. - Ez sem igaz. Hivatalos felmérés volt, az állam rendeli el, törvényesen, a minisztérium kérdezte meg. Ezt időről-időre felmérik, hogy van-e még igény a nemzetiségi oktatásra. Ha az az eredmény, hogy igen, akkor minden megy tovább. Nálunk ugyanis, ha már nyolc család kéri azt, hogy anyanyelvet is oktassanak, akkor azt köteles az állam biztosítani. Az az igazság, hogy a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat lusta volt eddig. Azaz mindig megelégedtek nyolc családdal, azokkal kitöltették, tovább már nem kérdezősködtek. Mi mindenkit végigkérdeztünk a faluban. S lám, nem kellett félniük: igenis szükség van a nemzetiségi oktatásra, ez kiderült - mondja Galó László. Havelka József volt polgármester szerint viszont ez egyáltalán nem igaz, ők a felmérésekkor mindig, mindenkit megkérdeztek Pilisszentkereszten. Demjén Márta azt is elmondta a Paraméternek, hogy a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat a saját pénzét is felajánlotta a helyi kétnyelvű lap kiadására, de ebbe a falu új vezetése nem ment bele. - Azt mondták, hogy ebben nem akarnak együtt dolgozni velünk. Aztán meg már a lapról sem akartak hallani. Most ugyan van egy saját lapunk, de az igazi, kétnyelvű falusi újság már nem létezik - taglalta Demjén Márta. Lendvai József polgármester a keddi önkormányzati ülésen ezt is alaptalan vádaskodásnak minősítette, mint elmondta: ő és egy ismerőse egy éven keresztül szerkesztették a helyi kétnyelvű lapot, s akár már most is ki lehetne adni együtt egy új lapot, ámde csak olyan cikkek lehetnek benne, amelyek nem bírálják a kiadót, azaz az önkormányzatot. - Ezt egy évvel ezelőtt is elmondtam, remélem világos. Van olyan újság, ahol a saját kiadójuk ellen írnak? Legutóbb is, a szlovák cikkek csak a képviselő-testületet szidták, ezért nem is jelentek meg - mondta a polgármester. Szlovák önkormányzati forrásaink szerint a német nemzetiségi önkormányzatot csakis azért hozták létre, hogy a szlovákot szétugrasszák. Szerintük furcsa, hogy 2006-ig egyáltalán nem volt német kisebbségi önkormányzat, csak épp azután lett, hogy a Fidesz-színekben indult Lendvai megnyerte a választásokat. Ráadásul kétszer annyi szavazattal, mint ellenfele, Demjén Márta. Viszont roppant érdekesek a magyarországi nemzetiségi szabályok is. S ez a kisebbségek szerint a többségnek kedvez. Ugyanis, lehetek én például vérmagyar, ha találok 30 támogató aláírást, s indítok 5 jelöltet, akkor összegründolhatok akármilyen nációjú nemzetiségi önkormányzatot, évi 700 ezer forintot kapok majd a működésre, alapból. Forrásaink szerint megtörtént már olyan is, hogy romák alakítottak szlovák! nemzetiségi önkormányzatot. A kisebbségek parlamenti képviselete pedig nem létezik, ill. a romákat szédítik pártalapon, lásd Fidesz, MSZP. Persze a pilisszentkereszti szlovákság az ország legnagyobb falusi kisebbsége több mint 55 százalékkal. Esetükben egészen másról van szó. Az idősek, a nyugdíjasok, a középkorúak még ismerik a hagyományokat, a folklórt,, a népdalokat, s még beszélik a nyelvet, ámde a fiatalok, bár a helyi iskolában tanulnak szlovák nyelvet és irodalmat, már nem beszélnek szlovákul. Vagyis csak ritkán, legszűkebb családi körben. Kedden két fiatalemberrel is találkoztunk, a kétnyelvű táblát viselő Pilis Sörözőben, 16 és húszéves srácokkal, Misivel és Dáviddal. A helyi suliba jártak, valamit még tudnak szlovákul, de például amikor a pozsonyi SME lapot eléjük tettük, hogy el tudnának-e valamit olvasni, úgy reagáltak: igen, de a nagy részét nem értenék. Műholdon alkalmanként nézik a Markízát, ám ha csak szöveg szerint kéne megérteniük a filmeket az sem menne-mondták el a Paraméternek. Irodalmat és nyelvtant viszont tanultak az alapsulin. Lendvai József polgármester szerint akár úgy is lehetne a szlovák nyelvi órák számát bővíteni az iskolában, hogy kapna a suli afféle erdei iskola - jelleget, s akkor a terepen, a természetben szlovákul is megtanulnák az elnevezéseket, vagy pedig tornaórán beszélnének a gyerekkel szlovákul. Csakhát, ez megmosolyogtató. Mert ugyebár hol van ez akár egy klasszikus kétnyelvű iskolától? A faluban egyébként az összes általunk megkérdezett személy semmit sem tudott az irodaügyről és a botrányról. Amikor pedig rákérdeztünk, hogy mit szólnak a régi és az új polgármesterhez, azt mondák: a Havelka jobb volt, mert ő már sokat tett a faluért. A Pilis Sörözőben pedig egy bácsi szlovák népdalt énekelt nekünk.

Csernák Vilmos (parameter.sk)

Galda Levente képviselői nyilatkozata

Tősgyökeres pilisszentkeresztiként, felelős helyi önkormányzati, illetve budapesti kisebbségi képviselőként, valamint szlovák nemzetiségi aktivistaként egyaránt elítélek minden olyan ténykedést, politikai csatározást, játszmát vagy döntést, amely településünket rossz hírnévbe sodorja, szégyent hozva ezáltal annak lakóira ország-világ előtt.

Szlovák kulturális kötődésem megkérdőjelezhetetlen, nemzetiségi identitásom a szívemben-lelkemben lakozik, amelyről tanúbizonyságot is teszek határainkon innen és túl.

Bő fél évvel ezelőtt Európa számára büszkén mutattunk példát az összefogás teremtő erejéről, s annak diadaláról; közös célért, közös erővel dolgozott együtt szlovák, magyar és német - politikai vagy vallási hovatartozástól függetlenül -, hogy maradandót alkossunk Pilisszentkereszt történelmében, a békés egymás mellett élés jegyében. Az együtt elért eredményt, amelyet minden helyi szervezet és intézmény elismert és karöltve támogatott, hatalmas sikerként értékeltük s éltük meg.

Továbbra is úgy vélem, azt kell előre tekintve mérlegelni és magunk elé nézve válaszútként taglalni, ami minket EGYESÍT, s nem azt, ami megoszt. Sokan vannak, akik provokatív módon akarják megosztani a helyieket, de választ arra az égető kérdésre nem adnak: mindez KINEK használ?! Pilisszentkeresztnek és az itt élő embereknek bizonyosan NEM érdeke a széthúzás, bármiről is legyen szó. Ott, ahol nincs ellentét, óriási felelőtlenség azt szítani! Méltósággal csak egymást kölcsönösen tisztelve, egymás értékeit el- és felismerve léphetünk előre a fejlődés útján - hiteles, elfogultság nélküli kommunikációval, objektív tájékoztatással, s nem a lakosságot manipulálva és egymás ellen uszítva, amelynek nagy része értetlenül, már-már nemzeti identitászavarban szenvedve áll a kialakult válsághelyzet előtt.

Fentiek tükrében bízom benne, megértik azon döntésemet, hogy - független képviselőként - mindettől elhatárolódjak, s a jövőben is csak az összefogásra sarkalló, kompromisszumkereső ügyek mellett álljak ki - lelkiismeretem szerint - a falu minden lakójának nyugalma érdekében, az intelligens, higgadt és nyitott párbeszéd híveként, a település javát szolgálva, Isten előtt tett képviselői esküm szerint.

Pilisszentkereszt páratlan lehetősége éppen sokszínűségében rejlik - stílszerűen, Szent Istvánt idézve: „…mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő.”

Pilisszentkereszt, 2008. április 1.

Galda Levente

képviselő

A magyarországi szlovák kisebbségről is tárgyalni akar Gyurcsány Ferenccel Robert Fico szlovák kormányfő, aki magyar kollégáját fél évvel ezelőtt hívta meg hivatalos pozsonyi látogatásra. Fico április 3-án a szlovák parlamentben saját pártja képviselőjének kérdésére válaszolva mondta el: különös tekintettel a pilisszentkereszti történésekre a tervezett találkozón mindenképpen felveti a témát. Annál is inkább - mondta -, mivel a magyarországi szlovákok lojális polgárai a magyar államnak, ezért a polgári jogaikról és védelmükről a magyar állam köteles gondoskodni. A miniszterelnöki találkozó előkészítésének szándékával Kiss Péter kancelláriaminiszter és Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettes legközelebb hétfőn, Pozsonyban találkoznak és várhatóan Szakolczán (Skalica) közösen avatják fel a magyar költő, az egykor ott tanító Juhász Gyula emléktábláját. Gyurcsány tavaly nyáron járt Szlovákia fővárosában, amikor kétoldalú megbeszélést folytatott Robert Ficoval, és 14 pontban rögzítették a két ország együttműködését elmélyíteni hivatott teendőket, amelyek közül eddig alig valósult meg valami. Pozsonyban két héttel ezelőtt a legfelső szinteken kezdődött tiltakozássorozat, amiért Pilisszentkereszten, a szlovák többségű Pest megyei faluban a települési önkormányzati testület székhelyéről a polgármester indítványa alapján egy másik épületbe akarták költöztetni a helyi szlovák önkormányzat irodáját. Noha időközben olyan döntés született, hogy a szlovák önkormányzatnak egyelőre mégsem kell kiköltöznie, Szlovákiában nem csitulnak az ellenhangok. A Robert Fico kormányához tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, Ján Slota csütörtökön közzétette annak a bankszámlának a számát, amelyre a pilisszentkereszti szlovákoknak irányuló segélyeket lehet utalni, s amelyet Slota százezer koronás felajánlással létesített. Fico csütörtökön elhangzott parlamenti válaszában úgy fogalmazott, hogy „a szlovák nemzet nemzetiségi kisebbségeit a kormányban nem a politikai sakkjátszma trójai lovának tekintjük, amivel a térségen belüli kizárólagosságunkat, vagy civilizációs missziónkat akarnánk bizonyítani”. Szerinte a pilisszentkereszti szlovákok kiköltöztetésének szándéka egy olyan folyamat kicsúcsosodása volt, melynek során a települési önkormányzat már elállt a kétnyelvű falulap megjelentetésétől, a kisebbségi adások sérelmére átrendezte a helyi kábeltelevízió műsorszerkezetét és csökkentette a szlovák pedagógusok nemzetiségi pótlékát.

(mti)

Pilisszentkereszti Szlovák Ház ● Egyelőre nem kell kiköltözni

Egyelőre nem kell kiköltöznie a pilisszentkereszti Szlovák Házból a szlovák önkormányzat irodájának. ● Pravda: „Sólyom az egész ügyet felszínesen mérte fel”. ● Ombudsman: a jogsértést a lehető legrövidebb időn belül orvosolni kell.

Egyelőre nem kell kiköltöznie a pilisszentkereszti Szlovák Házból a szlovák önkormányzat irodájának, április 30-ig megoldást találnak az intézmény elhelyezésére - közölte a Pest megyei falu polgármestere a keddi rendkívüli önkormányzati testületi ülés után. A testületi ülésen született megállapodás esélyt ad arra, hogy a szlovák kisebbségi önkormányzati irodaügy megoldódjon - mondta Lendvai József. Emlékeztetett: a testület - amelynek tíz tagjából nyolc szlovák nemzetiségű - korábbi döntése szerint a Szlovák Házból a szlovák kisebbségi önkormányzat irodájának egy másik épületbe kell költöznie. E határozat ellen a kisebbségi önkormányzat kifogást emelt - mondta a polgármester - mivel az iroda számukra a szlovák identitástudatot is jelképezte, és ezért ragaszkodtak hozzá. Hozzátette: e kifogásnak, főként Szlovákiában „indokolatlanul nagy politikai visszhangja volt”. Az 54 százalékban szlovák többségű pilisi falu polgármesterének indítványa nyomán a helyi képviselőtestület a múlt héten szavazással úgy döntött, hogy a falu önkormányzatának székhelyéről, a Szlovák Házból egy másik épületbe költözteti a szlovák kisebbségi önkormányzat irodáját. A döntést sérelmezők panasza igen gyorsan nemzetközi méreteket öltött: a perlekedés Szlovákiában a legfelső politikai szintű tiltakozásokat hívta életre, és a szlovák médiában azóta is vezető téma. Lendvai József kitért arra, hogy a kérdés tisztázásának segítésére hétfőn Sólyom László köztársasági elnök is felkereste a községet, és tájékozódását követően megállapította, a helyi vitában nem magyar-szlovák ellentétről van szó. Időközben ombudsmani vizsgálat is indult az önkormányzat döntésével kapcsolatban, amely megállapította, hogy több kisebb szabálytalanság történt a határozat meghozatalánál. E hiányosságokat most az önkormányzat pótolja - mondta a polgármester. Mint hozzáfűzte, erre egy hónap áll rendelkezésre, ugyanis a testület egyhangúlag elfogadta, hogy az irodának egyelőre nem kell kiköltöznie, hanem április 30-ig közösen megtalálják a megoldást az iroda sorsára, és ez idő alatt a jogi hiányosságokat is pótolni lehet. Szlovákia semmiképpen sem ismeri el a kisebbségek kollektív jogait - közölte a szlovák külügyminisztérium röviddel azt követően, hogy Göncz Kinga magyar külügyminiszter kedden Budapesten azt mondta: a pilisszentkereszti kisebbségi önkormányzatot érintő döntés nem tekinthető többségi-kisebbségi ügynek. A magyar diplomácia vezetője kijelentette: a szlovák kormány, mivel beavatkozott a pilisszentkereszti ügybe, egyszersmind elismerte a kisebbségi közösségi jogokat. Pozsony szerint ez durva félremagyarázás. Az MTI pozsonyi irodájához eljuttatott közleményében a szlovák külügyi tárca határozottan leszögezte: Szlovákia „eddig sem ismerte el és a jövőben sem fogja elismerni a kisebbségek kollektív jogait.” Pozsony ugyanakkor emlékeztetett a magyar kisebbségi ombudsman, Kállai Ernő vizsgálatának ugyancsak kedden nyilvánosságra hozott megállapítására, miszerint a pilisszentkereszti szlovák kisebbségi önkormányzat irodájának elköltöztetése nem nemzeti, de nemzetiségi ügy, s mert a falu önkormányzata törvényellenesen hozta meg határozatát, ezért az ombudsman a döntés visszavonását kéri. Ennek fényében a szlovák diplomácia megállapítja, hogy a magyar külügyminiszter asszony „torzítja a faluban előállt helyzetet.” Az ombudsman az ügyben hivatalból, egyszersmind annak nyomán indított vizsgálatot, hogy Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára erre felkérte. Kállai Ernő hivatalának megállapítása szerint a pilisszentkereszti önkormányzat több jogszabályi rendelkezés be nem tartásával hozott határozatot az átköltöztetésről. „A Szlovák Köztársaság külügyminisztériuma elvárja a Magyar Köztársaság kormányától, hogy elvi következetességgel hozzájárul a Pilisszentkereszten előállt helyzet megszüntetéséhez, mert a helyzet a magyarországi szlovák nemzetiségi kisebbség jogainak csökkenését jelenti” - fogalmaz a szlovák külügy. Elemzők emlékeztetnek: Szlovákia nem hajlandó elismerni a kisebbségek kollektív jogait, ugyanakkor tavaly szeptemberben parlamenti határozatban erősítette meg a szlovákiai magyarok és németek II. világháború utáni jogfosztását a kollektív bűnösség elve alapján törvényesítő Benes-dekrétumokat. A dekrétumok „újraszentesítése” után a szlovák-magyar viszony a korábbinál is hűvösebbre fordult, és a barátságtalan gesztusok közül kiemelkedett, hogy a magyar államfő révkomáromi magánlátogatását sérelmező Robert Fico kormányfő kiutasítással fenyegette meg Sólyom Lászlót.

(mti - nol)

http://www.klubradio.hu/data/files/kallai_pilisszentkereszt.mp3

http://www.klubradio.hu/data/files/gonczkinga_pilisszentkereszt.mp3

Pravda: „Sólyom az egész ügyet felszínesen mérte fel”

A pilisszentkereszti Szlovák Ház megsemmisítésének veszélye - legalábbis egyelőre - elhárult, de a megmentő szerepe nem Sólyom László államfőé, ahogy az első ránézésre látszik, hanem az interneté, s a pilisszentkereszti szlovákok elszántsága érdekeik és a becsületük megvédelmezésére - írta kedden a pozsonyi Pravda. A cikkíró, Dag Danis okfejtése szerint a háborgást ugyanis a magyarországi szlovák internetes portál, a www.luno.hu cikke indította el, melynek szerkesztője, Imrich Fuhl „bírálta Lendvai polgármester szándékát, aki kiűzné a szlovákokat a Szlovák Házból”. A Szlovák Házat „megsemmisítő” képviselő-testületi döntést a szlovák kormány tiltakozása követte. A kis falusi perpatvarból nemzetközi gond keletkezet, amelyet aztán a magyar elnök volt kénytelen csillapítani - írta a pozsonyi lap. A Pravda szerint „a békéltető közbenjárásért, fenntartásokkal ugyan, de Sólyom dicséretet érdemel. Viszont „a magyar elnök az egész ügyet felszínesen mérte fel”, amikor azt mondta, hogy Pilisszentkereszten nem szlovák-magyar perlekedés folyik. „Ez ugyanis nem igaz. A vegyesen lakott területeken a politikai nézeteltérések törvényszerűek és etnikai természetűek” - írta a lap, hozzáfűzve: a pilisszentkereszti szlovák közösség gondja ugyanis nem csak a Szlovák Házzal kapcsolatos, merthogy a polgármester a korábbiak során már megszüntette a kétnyelvű falulapot, megvonta a szlovák pedagógusok nyelvpótlékát, „mi több: az önkormányzat egyik képviselője már azt is indítványozta, hogy a falu iskolájában szüntessék meg a szlovák nyelv oktatását”. „Csáky Pál - a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke - sem tartózkodott egy provokáló megjegyzéstől, amikor szlovák-szlovák villongásnak nevezte” a pilisszentkereszti történéseket, mondván, hogy a falu önkormányzati képviselőinek többsége szlovák származású, mi több, Csáky szerint maga Lendvai polgármester is félig szlovák. „Márpedig ez - illedelmesen szólva is - téves információ” - állította a pozsonyi lap, s arra emlékeztetett: a Pravda szerkesztőjével Lendvai József csak tolmács segítségével tudott értekezni. Lendvai a szlovákokkal csak a 2006-os önkormányzati választásokat megelőző kampányában tudott szlovákul szót érteni. „Aztán emlékezetét vesztette, s csak most nyerte vissza, amikor a pilisszentkereszti szlovákok olyan zúgolódásba kezdtek, hogy annak hangjait még a határon túl, majd Pozsonyt érintő kerülővel még Budapesten is hallani lehetett”, s amelyet aztán Sólyom László olyan körültekintően kezelt, „nehogy magyarázkodni kelljen, hogyan is néz ki magyar rendezésben a kisebbségek védelme és támogatása” - fejezte be kommentárját a lap.

(mti)

http://www.inforadio.hu/sound.phtml?a=/audio/6165/info616597.mp3&i=R/ZuY3ogS2luZ2Ega/xs/Gd5bWluaXN6dGVy