Fuhl Imre válogatásában

Aláírták a szerződést

A békéscsabai szlovák iskola fenntartója az Országos Szlovák Önkormányzat

2005. június 1. - Ľudové noviny (Vándor A.)

A békéscsabai Városháza dísztermében június elsején délután látta el kézjegyével Pap János a megyei jogú város polgármestere és Fuzik János, az országos szlovák önkormányzat elnöke azt a szerződést, mely az országos önkormányzat fenntartásába engedi át a békéscsabai szlovák iskolát. Így július elsejétől már az országos testület működteti a békéscsabai Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium intézményét, mely a békési megyeszékhelyen a Peter Jilemniczky utcában található. Az országban Budapesten működik még hasonló intézmény. Mint megtudtuk, a komplex, két tannyelvű szlovák oktatási intézmény dolgozói közalkalmazottak maradnak, s remélhetőleg a 280 fős diákság, valamint a szülők is elégedettek lesznek a fenntartó váltással. Jelenleg az intézményben ötvenöten dolgoznak. A megyei jogú város közgyűlése még előző ülésén döntött a fenntartói és az épület használati jogára irányuló jog átadásáról. Az Országos Szlovák Önkormányzat - törvényi határidőn belül - 2004. december 20-ai levelében - kérte, hogy 2005. július elsejétől átvehesse az intézmény fenntartói jogát. Hosszas egyeztető tárgyalások után most ünnepélyes keretek közt a felek aláírták az atadás-átvételről szóló szerződést. A törvényi háttér is lehetővé tette mindezt: a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. számú törvény rendelkezik az intézmények fenntartó jogának átadásával kapcsolatosan, melyet jelen esetben a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvénnyel együtt alkalmaztak. Az iskola tornatermét annak idején (1993-1994-ban) a város építette saját és pályázati finanszírozásban. A tornacsarnok használati jogát is átadta a város a szlovák önkormányzatnak azzal a feltétellel, hogy az megfelelő időkeretet biztosít a városnak.

Békéscsaba - Együttműködési megállapodás a múzeum és a MÁV közt

Vasúttörténeti kiállítással készülnek a jubileumra

2005. május 24. - Ľudové noviny (Vándor Andrea)

A Békés Megyei Önkormányzat Múzeumok Igazgatósága Munkácsy Mihály Múzeuma és a MÁV Rt. Területi Képviselete együttműködési megállapodást írt alá május 24-én Békéscsabán. Az okmányt Kaposvári Péter, a MÁV területi Képviseletének igazgatója és dr. Szatmári Imre megyei múzeumigazgató látták el névjegyükkel. Az ünnepélyes pillanatokat megelőzően sajtótájékoztatót is tartottak a múzeum könyvtártermében. A múzeum munkatársai vasúttörténeti dokumentumok gyűjtésével, archiválásával kívánják feldolgozni a Budapest - Békéscsaba - Lökösháza vasútvonal rekonstrukciója által érintett Békés megyében lévő felépítmények, műtárgyak, hidak, egyéb vasúti létesítmények helyzetét, állapotát. A fellelt dokumentumokat fotókon örökítik majd meg. A fotógyűjtemény alapja lehet egy vasúttörténeti kiállításnak, melyet három év múlva, 2008-ban a térség első vasútvonalának (Szolnok - Békéscsaba - Arad) fennállásának 150. jubileumi ünnepségén nyitnak meg.

Szatmári Imre múzeumigazgató a sajtótájékoztatón beszámolt egyéb, sikeres akcióikról is. Így arról, hogy a MÁV és a múzeum együttműködése nyomán az Intercity pótjegyét bemutató utasok féláron, vagy jelentős kedvezménnyel látogathatják a múzeum tárlatait. Az Intercity kiadványaiban pedig reklámozza a múzeum rendezvényeit, kiállításait, programjait. Szintén sikeresnek mondható az a projekt, melyet a PHARE CBC pályázat keretében nyert el a Békés Megyei Önkormányzat Múzeumok Igazgatósága és az aradi múzeum. Ennek keretében a határ két oldalán található vasútállomások, vasutas rendezvények múltját dolgozzák fel. A mostani együttműködési megállapodás aláírásával pedig értékmentésre kötelezik magukat a felek. Hisz -, ahogy a múzeum igazgatója fogalmazott - „a múzeum híd a jelen és a múlt közt.” Kaposvári Péter, a MÁV területi Képviseletének igazgatója örömének adott hangot, amikor méltatta a múzeum törekvéseit: a vasúttörténet tárgyi és egyéb történelmi emlékeinek megőrzését, archiválását, dokumentálását. Hihetetlen fejlődésen ment át az elmúlt századokban a közlekedés, s ezen belül is a magyarországi vasutak története. Az Alföld és Békéscsaba életében, fejlődésében pedig egyenesen történelmi döntőszerephez jutott, hisz a mai békési megyeszékhely a vasútnak köszönheti várossá válását. Mondhatni, hogy 150 évvel ezelőtt „a víz volt itt az úr”, hisz a folyami hajózás töltötte be a vasút szerepét. Ma pedig ismét reneszánszát éli a vasút, amit szerencsére az Európai Unió is felismert: míg korábban az ISPA, addig most a Kohéziós Alapokból támogatja a vasúthálózatok fejlesztését. Tavaly Szegeden ünnepelték a Szeged - Cegléd vasútvonal fennállásának 150. évfordulóját. Három hónapos időszakos kiállítást rendezett a MÁV és a szegedi Móra Ferenc Múzeum. A vasúttörténeti tárlatnak mintegy húszezer látogatója volt a Tisza parti városban. Békéscsabán is hasonló kiállítást terveznek az érintettek a Szolnok - Békéscsaba - Arad vasútvonal fennállásának 150. jubileumi évfordulója alkalmából 2008-ban. Az először Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeum nagytermében megrendezendő tárlatot később vándorkiállításként a megye több vasútállomására, művelődési házába is elvinnék a szervezők. - tudtuk meg Németh Csaba történésztől, a múzeum osztályvezetőjétől.

Menyasszony-múlt Tótkomlóson

2005. május - Ľudové noviny (F. Zelman)

A Komlósi Szlovákok Szervezete és a Délalföldi Szlovák Regionális Központ ismét kiállításra hívta a komlósiakat, hogy emlékezzenek a múltra, a szépre ezúttal a Magyarországon élő szlovákok esküvői viseletére. A nagy teremben házasságot kötő párok és különös viseletet öltő menyasszonyok bábúi sorakoztak. A szakértők - köztük a kiállítás fő rendezője Király Katalin - nagy különbséget tudott tenni a párok és menyasszonyok között. A kiállítás megnyitóján fúvósok köszöntötték a megjelenteket, sőt a frissen nyírt pázsiton két komlósi táncos mutatta be tánctudását. A kiállító terem megtelt vendégekkel. Király Katalin köszönte, hogy a 32 fokos meleg ellenére eljöttek az érdeklődők. Közöttük ott volt párjával Juraj Dolnozemský költő is, akinek gyűjteményéből egy igen régi esküvői viselet, asztal és többszézéves székek idézték a múltat. A gazdag anyag felölelte azokat a területeket, ahol még ma is találni szlovák esküvői viseletet. A komlósi anyagból megtudhatták a jelenlévők, hogy a régmúlt időben nem jegygyűrűt kapott a menyasszony, hanem díszes hajcsatot. Lami István lakodalmas szokások írásából a menyasszony készítette ajándékokról olvashattunk. Egyszerű öltözete volt a pilisszentkereszti menyasszonynak - fekete. A nagytarcsai fejdísz már gazdagabb lakodalomról tanúskodott. A bakonycsernyeieké is fekete öltözetben állt. Egyedül - ebből a korszakból - a bányácskai menyasszonyi ruha volt fehér. A vanyarci és acsai fejdíszt már nehéz lenne rekonstruálni, díszes „tollai” egyedülállóak. A szarvasi menyasszonyt is egyszerűen öltöztették, de a csabainak már fehér fátylat adtak fejére - mert ez így volt rendjén. A megnyitó szövegéből tudtuk, hogy Tessedik Sámuel felhívta a szlovák evangélikusok figyelmét, hogy ne öltözzenek kihívóan, hiszen a német kisebbség is egyszerűen tartotta menyegzőjét. Minden menyasszonyi viseleten ott volt a rozmaring, ami a tisztaságot jelképezte. Az igazi lagziról is szó esett. Anno úgy volt, hogy szerdától vasárnapig tartott a gazdagabb lakodalom. A mellékelt fotók már arról árulkodnak, hogy a húszas években már Békéscsabán is díszes fehér viseletben mondott igent a menyasszony. A megnyitás után többen kértek szakmai magyarázatot Király Katalintól az apróbb, de mégis jelentős motívumokról. Az asszonyok kíváncsiak voltak a vőlegények öltözeteire is, no meg a kalapjukra kötött szalagok jelentőségére. Minden kérdésre kielégítő választ kaptak.

Kiskörös - Sikereik nemcsak dalban élnek (Rétesfesztivál)

2005. május – Ľudové noviny (F. Zelman)

Kiskőrösön az ünnep az ünnep, ha nemzetiségi, akkor még inkább. Ez azt jelenti, hogy aki ebbe az alföldi városba látogat vagy így vagy úgy a város vendége, legyen az magyar vagy más nemzetiségű, - lehet szlovák is - ifjú vagy idősebb. Mégis megkülönböztetett vendég az, akit egy ilyen rendezvényre külön is meghívnak. Minket a rétesfesztiválra hívtak meg. Nem mint versenyzőt, illetve rétes sütőnek, hanem az események rögzítésére, fotózására. Már kora délelőtt megkülönböztetett fehér és kék kötényekben nyüzsögtek az asszonyok. /Voltak köztük kötényes férfiak is / - Kosaraikból előkerültek a különös gonddal előkészített tészták, előre megkevert töltelékek, a mák, a dió, a káposzta, az alma, különböző ízek egész világa. Fejük felett a versenyzéshez nélkülözhetetlen helység tábla amely jelezte, hogy Kiskörösről, Pilisről, Dabas-Sáriból, Tótkomlósról, Csabacsüdről, Szarvasról, Mezőberényből, Kondorosról, Kétsopronyból érkezett a csapat - nem is egy, a hazaiak öt csapattal indultak. Az a kifejezés, hogy sokan voltak az kevés, mert mindnyájan aranyos emberek, vidámak, baráti mosolyuk testvéri, kedves énekhangjuk és még kedvesebb köszöntésük igazolta, hogy ez a találkozó nemcsak a rétes jegyében született. Bemutatkozás után mindenki otthonosan érezte magát. - Mi is. Kiskörösön ez a fesztivál rég túlnőtt a rétessütésen. Aki először vett részt az csodálkozott és igyekezett mindent beleadni a sütésbe, aki másodszor az azt mondta, hogy legközelebb is részt venne ezen az ünnepen, aki ötödször dolgozta végig a napot örült, hogy itt lehetett. Aki szervezte - minden dicséretet megérdemel, mert ez az ünnep a versennyel együtt olyan, mint egy olimpia, csak ezt minden évben megrendezik. Minden vendég és ünneplő türelmesen megvárta míg a több ezer rétes elkészült, még azok is akik csak átfutóban álltak meg néhány percre. Petőfi háza előtt a téren hosszú sorban vártak a friss rétesre amelyből három került száz forintba. Bent - illetve fent - a Művelődési Házban abszolút fegyelmezetten ki szélesebb, ki keskenyebb asztalon nyújtotta a rétest. Ezt látni kell. Papírvékony tészta - nem mindegy milyenre gyúrt! - hajlékonyan engedelmeskedett az asszonykezeknek, majd a töltés után másodpercek alatt egy két mozdulattal kész termékké alakult és be a sütőbe. Többen emlegették a régi búbos kemencét, de az idősebbek is beérték a korszerű sütőkkel. Folyamatosan „termeltek” az utcára és természetesen a legfinomabbakat a nagyterembe sorakoztatták a hatalmas asztalra. Közben a helyi szlovák szakácsok bográcsban főzték az ebédet, ki káposztával, ki natúr ízesítette a pörköltet kiskőrösi módra. Ebédig véget ért a rétes sütés. A besegítő férfi - buszsofőr - 17-szer tekercselt, hol mákosat, hol túrosat és almást. Nehéz kiszámítani a rétes métereket. Rengeteg. Nincs az a zsűri, aki megállapíthatná, hogy ki lett az első. Szerintünk mindenki és ezt így is vették tudomásul a fesztivál résztvevői. Ez a szokás, ez a rendezvény már több a dalnál, táncnál, versmondásnál. Ez már maga a múltidézés mesterfokon - mert a legkifejezőbben az idelátogató Szlovákia nagykövete Juraj Migaš foglalta össze: csodálatos érzést idéz fel ez a rétes fesztivál. Eszembe juttatta anyámat és nagyanyámat, akik nagyon szerettek rétest sütni. Mi gyerekek pedig nagyon szerettük őket, és mindig megettük réteseiket. Mindenki elismeréssel, ajándékkal kedveskedett a rendezőknek. Az ünnepet a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat, a Kiskőrösi Szlovákok Szervezete és a városi önkormányzat támogatta. A legtöbb elismerést a szlovák önkormányzat elnöke Mózer Györgyné Zsuzsanna kapta, aki megkövetelte a fegyelmet, de minden porcikája a sikerért mozgott. A város polgármestere elismerte, hogy minden ilyen rendezvény jót tesz a nemzetiségi ügynek Büszkén említette, hogy 287 évvel ezelőtt 700 szlovák evangélikus telepes alapított új Kisköröst. A résztvevők közül a pilisi „Vidám Tavasz Klub” dallal köszöntötte a fesztivált, Kétsopronyból Bódiné Marika a gyerekeket hiányolta, a nyitrai Nasvadiból egy újságíró ismerte el a rendezvény rangját, a dunaegyháziak a valaha leégett kiskőrösi templom emlékeit idézték, Jutka néni Csabacsüdről csomagot adott át Gmószerné Zsuzsának, Julcsika Mezőberényből meghívást tolmácsolt szeptember 18-ra, Dabas-Sáriból Ilonka a „Rozmaring” népdalkör tagjait szólította egy dalra. Aki igazán örült a rendezvénynek a főtámogató Multipék Kft. vezetője Topolcsányi István, most már büszkén vallhatja, hogy lisztjük kiváló áru. A rendezvény befejező dala Petőfi verséből született a „Kis lak áll a nagy Duna mentében”. Mindenki dalra fakadt, majd minden meghívott a nagy terített asztalnál fogyaszthatta a finomnál finomabb rétesféléket. El is fogyott egy szálig.

Budaörs - Szlovák nap Budaörsön

2005. május 22. - Ľudové noviny (F. Zelman)

A Budaörsi Szlovák Önkormányzat lelkes kis csapata nagy fába vágta a fejszét. Úgy döntöttek, ha már önálló együttesük nem lehet, amelyik igazi szlovák kultúrát művelne a kis városban, akkor meghívják a környékbeli szlovák kórusokat és táncosokat, hogy náluk se menjen feledésbe a szép népdal, a szlovák tánc. Sikerült tervüket megvalósítani. Május végén nemcsak a pestközeliek jöttek autóbuszaikkal, de ott voltak a szarvasiak is. Ők kezdték a délutáni műsort. A színház mesterei versmondással és népdalokkal szórakoztatták a közönséget, majd táncosaik mutatták be hogyan járják a csárdást az Alföldön. Minden műsorszámukat nagy tapssal fogadták azok is, akik nem értették meg egészen a szép szlovák verset, annál inkább értették és örültek táncaiknak, dalaiknak. A pilisszentkeresztieket már érkezéskor megtapsolták. Csodás ruháik tetszettek nagyon. Nem is csalódtak a nézők amikor Szívek József pávaköre a színpadra lépett. Dalaik betöltötték a termet, többen dúdolgatták az ismertebb pilisi számokat. Meglepetéssel szolgált a fiatal Hanuska Angelika, aki szólóénekesként lépett a mikrofon elé. A kedves dal …”Tráva, tráva, tráva zelená…” többeknek ismerős szám volt. Nagy tapsot kapott testvérével Ágnessel, aki zongorán kísérte továbbtanuló hugát. A Szlovák Folklór Egyesület táncosai alaposan megizzadtak az előadásban, nem azért mert nincsenek hozzászokva a tánchoz, hanem mert hosszadalmasra szabták műsorukat. Ráadással is szolgáltak, mert a közönség visszatapsolta táncaikat. Végül is a Lipa nagyszerű műsort adott Budaörsön a Jókai Mór Művelődési Központban. A koradélutáni műsort a Pannónia Néptáncegyüttes csapata zárta. Igen ám, de Ők már otthon is felléptek a tarcsai napon és éppen, hogy megérkeztek a szünet utáni kezdésre. Sokan voltak és még Kistarcsán is maradt belőlük. Szengyel István művészeti vezető keze alatt 130 táncos műveli a szlovák hagyományokat. A felnőtt csoport is frissen ropta a táncot, hanem a fiatalok azok fergeteges bemutatóval folytatták a szereplést. A hagyományőrzők ifjai sem vallottak szégyent. Így lett teljes a budaörsiek elképzelése. A kisebbségi önkormányzat Jelen Károly vezetésével és a helyi városi önkormányzat segítői este bálba invitálták a nézőket, ahol vacsorával is szolgáltak. A helybeli fiatalok sem nézték tétlenül az eseményeket, mert négyen értékes díjat kaptak az önkormányzattól a „Ki tud többet Szlovákiáról” vetélkedőn elért sikereikért. Íme a győztesek: Regőczi Dóra, Kovács Renáta, Görög Márton és Tóth Dávid. Mi is gratulálunk nekik első szlovák kísérletükhöz.

Tótkomlós - Szárazkolbász

Nehéz dolga volt a zsűrinek

2005. május - Ľudové noviny (F. Zelman)

Tótkomlóson május végén a Kisbirtokos kultúrotthonban és előtte a téren egy jól szervezett nemzetiségi műsoros találkozót vontak össze a már hagyományossá vált szárazkolbász versennyel. Jól választott kettős program sikeredett, mert amíg a versenyzők a zsűri döntésére vártak, addig az árnyékban elhelyezett színpad előtt egymást váltották műsoraikkal a régióhoz tartozó vendégszereplők és hazai csoportok. A műsort a pitvarosi nyugdíjasok kezdték, szlovák és magyar dalaikra nagy tapssal válaszolt a közönség. Nagy sikere volt a két honi mazsorett csoportnak és az őket követő szlovák iskola gyermek tánccsoportjának. Az ügyes tanulók - érezvén, hogy már úgyis vége lesz a tanításnak - atyait-anyait beleadtak egy „Dinnyelopás” táncjátékba, amelyen jót derültek a szülők és a meghívott vendégek, még azok is, akik előadták. Elegánsak voltak a kiskőrösi dalosok, öltözetüket mindenki megcsodálta. A Komlós Néptáncegyüttes műsorát - bár már többször látta őket a hazai közönség,- minden bizonnyal a vendégek tapsolták erősebben. Ott voltak a mezőberényiek is, dalaikkal sikert arattak. Közben abszolút titoktartás mellett - a versenyen résztvevő „kolbászok” csak nevezési szám megjelöléssel rendelkeztek - dolgozott a zsűri. Elnöke Juraj Migaš szlovák nagykövet abszolút igazságot követelt, még Štefan Daňotól is, sőt Fuzik Jánostól is. Hosszas kóstolgatás után az igen színvonalas díjak száma szerint több mint tízen nyertek a majd harminc nevezőből. Első helyen végzett a tótkomlósi Skrabák Mártonné ízletes kuláréba töltött enyhén csípősre fűszerezett szalámijával, de őt illette egy külön díj is, mégpedig a „Dorka” E-2-es szalámijáért. Ő nyerte a négy napos szlovákiai utat. Ezután két második díj talált „gyártóra” Klement Péter és Hudák József személyében. Ugyancsak két harmadik díj került kiosztásra azonos zsűri pontozással, nyertesei: Kancsó János és Murvai György. Az értékes díjakat a város vezetői és a meghívott vendégek adták át a nyerteseknek. Említésre méltó, hogy a zsűri a legszebb szalámit is díjazta, a szépségdíj 10.000 forintot ért és Molnár Mihály kapta. A vidám délután estig tartott, mert az eredményhirdetés után még ráduplázott az Ifjúsági Fúvószenekar rezes kara igazi szlovák és válogatott nemzetközi talpalávalóval. Kis szünet után természetesen utcabál következett, amíg bírták a nagy melegben.

Az egykori tanyai tanítók találkozója

2005. június 9. - Ľudové noviny (A. Ančinová)

Évek óta hagyomány, hogy a Csabai Szlovákok Szervezete megrendezi az egykori tanyai tanítók találkozóját. Békéscsaba és környéke tanyavilágában 1975-ig mintegy 18 úgynevezett tanyai iskola működött. Az első iskolák a századforduló után már megteltek gyerekekkel, létszámuk csak gyarapodott és új iskolák létesültek, így Gerendás, Kereki tanya, Kerekkígyós, Kismegyer, Kétsoprony, Legelőgerendás, Fürjes, Fényes és Kisrét. Mára már eltűnt az épületük is a környéken mindössze 4 épület áll üresen - kár értük! A találkozóra egyre kevesebben jönnek el, mert idős korukra való tekintettel soruk megritkul. Az elmúlt hónapokban távozott el Zahorán János tanító, aki negyvenöt évig tanított egy helyen a Kereki tanyai iskolában. Akit tiszteltek a tanítványok és szülők, ezt bizonyította, hogy temetésére több százan jöttek el. A mostani találkozón 22-en vettek részt, őket szlovák citerazenével fogadták a jaminai iskola tanulói, majd a Csabai Szlovákok Szervezete nevében Ancsin Pálné üdvözölte őket., akik aztán régi emlékeiket feleleveníteni hozták el az osztályok fényképeit, régi tankönyveket, füzeteket. Meghatottan beszéltek a tanyai tanítók életéről, amikor egy tanyai iskolában 70-80 gyerek is tanult különböző osztályokban. A hosszú kilométerekről érkezett gyerekek télen a tanító által befűtött vaskályha melege hordta össze. Vandlik János tanító úgy emlékezett vissza „a tanítási óra akkor kezdődött, amikor a gyerekek megmelegedtek- gyakran egész nap iskolában voltak, csak délután vágtak neki a tanyavilágnak gyakran hóban, sárban. A nagy tanyai iskolaudvaron tartották a majálisokat a Madarak és Fák Napját egy-egy erdős részre tett kirándulással tették emlékezetessé. Dr. Janecskó János, aki igazgató tanító is volt a telekgerendási iskolában, úgy emlékezett a tanfelügyelő, aki minősítette az iskola munkáját. Sok-sok eseményt elevenítettek fel egykori iskolájukról az egyre gyengébb egészségi állapottal rendelkezők, és ugyan hálásak voltak azért, hogy a Csabai Szlovákok Szervezete nem feledkezik meg róluk, akik annak idején a szlovák nyelv tanítói, művelői voltak a tanyavilágban, hiszen a hozzájuk érkező gyerekek szinte csak szlovákul tudtak. István Anna a szervezet ügyvezetője a találkozó zárójaként kiemelte, hogy a tanyai tanítók munkája, fáradozása példaértékű ma is, s jó egészséget kívánva felajánlotta segítségét a következő találkozáshoz is. Jó egészségét, hosszú kívánt az egykori „tanyai lámpásoknak” és kérte tapasztalataik átadását a mai fiatal generációnak.

Szalonnasütés

2005. június 9. - Ľudové noviny (A. Ančinová)

A Csabai Szlovák Klub hagyományos szalonnasütésére került sor a napokban a Szlovák Kultúra Házában. A klub tagjai nagy izgalommal készültek az eseményre, amimkor összehordták a fát, elkészítették a szalonnasütő helyeket és megfaragták a „ražnikokat“ (nyárs). A Szlovák Kultúra Háza udvarát a nagy melegben is zsúfolásig meglepték a szalonnasütők, akiket először a kisciterások, majd a Pávakör köszöntött. Egymással versenyezve foglalták el helyeiket a szalonnasütőknél, jó nagy adag szalonnát a nyársra húzva megtűzdelve jó csabai kolbásszal és hagymával, közben csabai pálinkakóstolással. Kutyej Pál Békéscsaba Megyei Jogú Város Képviselőtestületének tagja a KÉK Bizottság elnöke, evangélikus lelkész köré csoportosultak a férfiak versenyezve egymással kié lesz a legfinomabb sült. Medovarszki Mhály és Knyihár András klubtagok nagy igyekezettel gondoskodtak arról, hogy állandóan legyen tűzrevaló és hagyma a szalonnához. Lászik Mihály a szervezet elnöke részt vett a megsült szalonnadarabok minősítésében, úgy hogy közbe kóstolgatta a kolbásszal vegyített sülteket. A szalonnasütés közben jó anekdotákat mondtak el egymásnak régi csabai sztorikat elevenítettek fel, idézve a Csabai Tájszótárból is „kúpiv son slaňinu, aľe celá bola avašistá“. Találóskérdéseket tettek fel pl. „Čo je čutka? Čutke boľi dobrvo kurivo, na jar jich zbjerali a na dvore do kopkov pokládľi.“ Ilyeneket kérdeztek: „Čo je to ňuriť? Čo ňuriť tu, ako planá sľjepka na slnci?“ Ilyen rigmusokat mondtak a tűz körül: (žartovný verš) „Bože mój sladkí

Spadov son s patki / Chiťiv ma otec / Zabiv ma opec“. Késő estig elhúzódott a jó hangulatú szalonnasütés, s búcsúzáskor megbeszélték a következő találkozó idejét, annak előkészítését, hiszen csabai szlovák levesek készítése lesz a következő program.

Pedagógus Nap

2005. június 9. - Ľudové noviny (A. Ančinová)

A békéscsabai Szlovák Önkormányzat pedagógusnapot rendezett, amelyen az egykor és ma szlovák nyelvet tanítókat látták vendégül. Citerazenével köszöntötte az Erzsébethelyi Általános Iskola citerazenekara Hajnal Györgyné vezetésével a pedagógusokat, majd Andó György önkormányzati elnök üdvözlő szavaiban méltatta a pedagógusok áldozatos munkáját, külön azt is, hogy ma is felelősséggel tanítják a gyerekeket a szlovák nyelvre, annak megőrzésére. Dr Csicsely Ilona az Országos Szlovák Önkormányzat régiófelelőse virággal kedveskedett a résztvevő pedagógusoknak, akik meghatódva vették át az ajándékot.

Régi fésűk-mai fésűk

2005. május 31. - Ľudové noviny (A. Ančinová)

A Szlovák Klub a Békési Úti Közösségi Házakkal együtt rendezte meg a „Régi fésűk-mai fésűk” c. kiállítását. A kiállítás szokatlan volta meglepte a népes közönséget, szép kivitelezése, különlegessége élményt nyújtott a látogatóknak. A kiállítást Andó György a Szlovák Önkormányzat elnöke és a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatóhelyettese nyitotta meg, kiemelte azt, hogy Békéscsabán két nagy fésűkészítő kézműves volt Zleovszki Mátyás és Danielisz László, akik Európa szerte ismert mesterek voltak. A Munkácsy Mihály Múzeum tulajdonában lévő szerszámokból és szaruból készült fésűkből csodálatos kiállítást rendezett Kocsor János muzeológus. A Szlovák Klub tagjai is hozzájárultak a kiállításhoz régi és mai fésűk bemutatásával. Külön tablón jelentek meg a szaruból készült dísztárgyak pl, sétabotok, csattok, medálok stb. Régi hímzett fésűtartókat is láthattak a kiállításon, sőt a mai fésűkről is készült egy tabló. A kiállítást a Békési út 15 szám alatt a Nemzetiségi Házban került megrendezésre, és egy hónapon át várja a látogatókat.

Költészetben a férfiak

2005. május 31. - Ľudové noviny (A. Ančinová)

A csabai Szlovák Klub májusban tartotta meg a hagyományos Férfi Napot, ahol ünnepélyesen köszöntötték a klub férfi tagjait. Először Ancsin Pálné a klub vezetője üdvözölte a férfiakat kiemelve azt, hogy a férfiaknak nélkülözhetetlen a szerepe a családban, a gyermeknevelésben, helytállásban a munkában és természetesen a katonaságnál. A köszöntő után az énekkar szlovák népdalokkal kedvezett a jelenlevőknek, majd Ondrich Kníchal által összeállított „More a čajka“ c. kiadványból olvastak fel, majd Dr Krupa András néprajzkutató néhány vidám anekdotáiból hallgattak meg. Ezután a férfiak küzdelmes, nehéz életet ábrázoló versekből a „Učili nás oťec kosiť“ „Seďem ďeťi“ és a „Hrozná vojna bola“ c. verseket olvast§k fel Laco Klaus Vďaka c. könyvéből. Az irodalmi műsor után vidám vetélkedőre került sor, ahol a férfiak bemutatták leleményességüket, ügyességüket, jó hangulatot teremtve a találkozón, folytatva az évente ismétlődő köszöntőt.

Ortodox kórus az Evangélikus Nagytemplomban

2005. május 31. - Ľudové noviny (A. Ančinová)

A békéscsabai Evangélikus Nagytemplom zsúfolásig megtelt azon a koncerten, amelyen a moszkvai patriarchátus Ortodox kórusa Anatolij Grindenko vezényletével adott elő Feltárul az orosz titok címmel.. A kórus tagjai csodálatos előadásukkal, énekhangjukkal elbűvölték a közönséget. Műsorukon szerepelt: Zsolozsma Kezdő Zsoltár (16. századi névtelen szerzőtől), Vesperás Kezdő Zsoltár (17. századi névtelen szerző) Katishma, Stikhira A nagypénteki Vesperás Aposthikából (16. századi névtelen szerzőtől), Húsvéti Tropárion, 3 Stikhira az optina pusztai kolozstorból, Pavel Csesznokov: Angyali üdvözlet, Rachmanyinov: Mária halála, Pavel Csesznokov: Kinyilatkoztatás (Mária éneke), Pavel Csesznokov: Hogyan nevezzük (Mária éneke), Popov Platonov (19. század vége): Mária Tropárionja, Régi orosz népdalok: Esti harang, Én kicsi nyírfa fáklyám, Szeljük a hullámokat a Volgán, Alexandr Grecsanyinov: Nagy „Béke” litánia. A csodálatos hangú kórust a közösség többször felállva tapsolta meg, a végén szűnni nem akaró tapssal többször visszahívták a művészeket a pódiumra.

Terebesi Múzeumban az alföldi képek

2005. május - Ľudové noviny (A. Ančinová)

A békéscsabai Jankay Tibor Művészeti Galéria kezdeményezésére meghívást kapott Terebesre a csabai Bácsfalvi Zoltán festő a Terebesi Múzeumba kiállításra. A múzeum úgy szervezete a kiállítást, hogy hogy az egybeesett Szlovákia neves festőjének Ľudmila Krausovának a kiállításával. Az összegyűlt vendégeket PhDr Juraj Žadansky a múzeum igazgatója köszöntötte, majd Rudolf Pauer a Kassai Önkormányzat elnöke köszöntötte a művészeket. Megtisztelte jelenlétével a kiállítást Ing. Dušan Palacky Terebes polgármestere és Szlovákia kiemelkedő művésze Štefan Buban. A vendégek nagy tisztelettel és elismeréssel szóltak a csbai festő alkotásairól. A festőt Ancsin Pálné (Erzsébet) a Csabai Szlovákok Szervezete képviselője mutatta be a következőképpen: Bácsfalvi Zoltán 1964 október 2-án született Békéscsabán, itt is él feleségével és gyermekével együtt, itt végezte iskoláit is, bátor emberként ismerik a városban mint aktív tűzoltót. Tehetsége már gyermekkorában érzékelhető volt, de tíz évvel ezelőtt Varga és Várkonyi neves festők tanácsára aktívan kezdett dolgozni akvarellel, majd 4 éve olajfestékkel. Képeiből kiolvasható az emberek és tárgyak iránti szeretete és szülőföldjéhez való kötődése. Békéscsaba jellegzetes tájának, tanyavilágának bemutatása a meleg színek megjelentetése elénk tárja azt a világot, amit szeret. Nézzük csak tanyai tájképeit, a vizeket, a csendéleteket, mind azt bizonyítják, hogy ez a táj az övé igazán. A tűzoltó foglalkozásból eredő feszültségét, felelősségét enyhíti talán a képeken látható melegség, amelyet elénk tár a szép színek összeszedésével. Békéscsabán több alakalommal volt kiállítása, szeret a fiataloknak kiállítani általános és középiskolákban többször bemutatkozott, nagy élménye volt amikor egykori iskolájában tartott kiállításán a tanárai gratuláltak neki, a szerény, de tehetséges embernek. Örülünk, hogy ez a Múzeum lehetőséget ad a kibontakozó festő Bácsfalvi Zoltánnak, hogy első külföldi bemutatkozása éppen Terebesen legyen - s ezt a lehetőséget a Múzeumnak köszönjük. Békéscsaba művészei nem először mutatkoznak be Terebesen, ahol szívesen fogadott vendégek, ugyanúgy, mint ahogyan szívesen látják Békéscsabán is a terebesi vendégeket. Most is köszönjük, hogy Bácsfalvi Zoltán csabai festő is itt mutatkozhatott be. Békéscsaba és Terebes 12 évi együttműködési kapcsolata jó példa arra, hogy alkotó módon hogyan kell testvériesen együttműködni, egymást tiszteletben tartani. Ez a Múzeum példája annak is, hogyan kell egymás értékeit megbecsülni, közreadni és megismertetni, hogy a kultúra minél szélesebb körben váljon ismerté. Egy-egy kiállítás is azt a célt szolgálja, hogy élményeken keresztül gazdagodjunk. Így gazdagodunk Bácsfalvi Zoltán képeinek megismerésével is, amit Tőkés Gyula a Jankay Galéria munkatársa segítségével sikerült bemutatni. A jelenlevő közönség elismerően szólt a látottalról a kiállító nagy örömére, képei közül vásároltak is, s meghívást kapott 2005. június 30-tól Nagy-Mihályi (Michalovce) kulturális központ kiállítására.

Nemzetiségi Klubtalálkozó Eleken

2005. május 31. - Ľudové noviny (A. Ančinová)

Huszonnegyedik alaklommal került sor az Eleki Nemzetiségi Klubtalálkozóra, ahol, több mint 200 résztvevő működött közre színvonalas kulturális műsorral. Pluhár György Elek polgármestere köszöntötte a résztvevőket, majd Tolnai Péter a Megyei Önkormányzat Nemzeti és Kisebbségi Bizottságának elnöke üdvözlőbeszédében méltatta azt a hagyományt, amely 24 év óta élteti a nemzetiségi közösségek összetartozását. Elek város több nemzetisége cigányok, németek, románok, szlovákok nagy egyetértésben élnek, s ezért is van lehetőség ilyen közös akaratú rendezvények megtartására. Reméli, a jövőre jubileumi 25. találkozó méltó megemlékezés, színpompás találkozó lesz - ahová várják az eddig is résztvevő csapatokat. A találkozón a résztvevő csoportok saját nemzetiségi kultúrájukból adtak ízelítőt, az eleki német énekkar és tánckar, a csabaszabadi szlovák dalkör, eleki román tánccsoport a tótkomlósi Rozmaring Dalkör és Kétopronyból a Horenka kör a hagyományőrző együttes Örménykútról, Népdalkör Szarvasról, Szlovák Pávakör Békéscsabáról, a Mezőmegyeri Asszonykórus és az Ecsegfalvi Népdalkör. A bemutatott műsor után a finom ebédet elfogadva Árgyelán György Művelődési Ház igazgató vezetésével a májusfa kitáncolásával ért véget a hangulatos nemzetiségi találkozó.

Rendhagyó szlovák óra Acsán

2005. június 3. - Ľudové noviny (Fischer Erzsébet)

A tanév vége előtt az utolsó tanítási óra rendhagyó módon zajlott június 3-án az acsai iskola 6. és 7. osztályos tanulói számára. Ez alkalommal ellátogatott az intézménybe dr. Alt Gyula, a Váci Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke, a TIT Teleki László Ismeretterjesztő Egyesület váci szervezetének elnökségi tagja és szlovák óra keretében beszélt a fiataloknak a szlovák nyelvről, nyelvjárásokról, s arról miként telepedtek le az 1700-as években a történelmi Magyarország területén a szlovák családok. Az óra elején dr. Bartha Gyula, a Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ - melyhez az acsai iskola is tartozik - vezetője Bán Imréné szlovák nyelvtanár társaságában mutatta be a tanulóknak dr. Alt Gyulát, s elmondta, hogy milyen célból látogatott el Acsára. Ezután dr. Alt Gyula szlovákul mutatkozott be a gyerekeknek. Egyebek közt elmondta, hogy történelem-testnevelő szakos tanári végzettséggel rendelkezik, majd beszélt arról, hogy a szláv nyelvek centruma a szlovák, s élete során bármerre járt a világban, mindig meg tudta értetni magát más szláv nyelvet beszélő emberekkel. Majd feltette a kérdést az osztályban ülőknek: tudják-e Püspökhatvan neve honnan ered? Egy kislány tudta a választ: annakidején hatvan családot telepítettek a területre. Dr. Alt Gyulától megtudtuk azt is, hogy a váci püspökségnek volt a földbirtoka Püspökhatvan területe, ahová az 1700-as években 60 családot - 20 magyar, 20 német, 20 szlovák - költöztettek. A rendhagyó órán dr. Alt Gyula beszélt arról is, hogy a szlovák ősök honnan jöttek az egykori Nagymagyarország területére 1730-as évektől, s szó esett arról is, hogy a szlovákban háromféle nyelvjárás van. Az óra vége vidám hangulatban, néhány szlovák dal eléneklésével zárult. Dr. Alt Gyula megígérte, hogy ősszel ismét ellátogat az iskolába, melynek a gyerekek nagyon örültek. Az acsai általános iskolába 180 gyerek jár, mindegyik tanulja ősei nyelvét, a szlovákot - tudtuk meg dr. Bartha Gyula, intézményvezetőtől. A nyár folyamán az iskolából, június 29-től július 6-ig 40 felsős 5 felnőtt kísérővel szlovák nyelvi környezetben rendezett táborba utazik a Tátrába, Ótátrafüredre. A tábor költségeihez támogatást kapnak az Országos Szlovák Önkormányzattól, az acsai önkormányzattól és az Általános Művelődési Központtól.

Kiskőrös - Barkóczi Jánosné: "A hagyományokat és a nyelvet is meg kell őriznünk…”

2005. május - Ľudové noviny (Boda Zsuzsa)

Egyre kevesebben élnek Kiskőrösön, akik először szlovákul tanultak meg beszélni, majd csak aztán magyarul, amikor iskolába készülődtek. Akiket az anyjuk szlovák anyanyelvükön kért meg arra, hogy pucolják meg a krumplit a pogácsához, vagy keverjék ki a juhtúrót a sztrapacskához. Barkóczi Jánosné Icuka szülei még egyáltalán nem tudtak magyarul, de lányukat megtanították mindenre, amit csak egy dolgos, becsületes kiskőrösi szlovák családban elsajátíthat egy lány, míg be nem kötik a fejét. Ezért is nem okozott gondot sohasem számára a három gyermek nevelése mellett a háztartás feladatait ellátni és a szőlőben is helytállni. A gyerekek kiröpültek már a családi fészekből, s bár az unokák gyakran bearanyozzák a nagyszülők hétköznapjait, Icukának elég sok szabadideje marad. Az egész életében aktív asszony nem hagyja kihasználatlanul ezt az időt, mind a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat, mind pedig a Kiskőrösi Szlovákok Szervezetének vezetőségi tagjaként fáradhatatlanul tevékenykedik a programok szervezésén.

- Nem kevés munkával járt a nemrégiben lezajlott Rétesfesztivál előkészítése és lebonyolítása sem- meséli Icuka. Egy hétig előtte én is sütöttem a rétest, de nem maradhattam ki a napján sem a munkából. A szüreti napokon is kiveszem részem a tennivalókból. Tavaly például krumplis pogácsát sütöttem a vendégeknek, de a sztrapacska udvarban is besegítek. Szeretek a szlovák programokon tevékenykedni, jó tudni, hogy nem merült még minden feledésbe, ami a gyökereinket jelenti. Gmoserné Zsuzsi igazán nagyszerűen fogja össze a kiskőrösi hagyományőrző csoportot. A téli estéken sokat énekelünk, miközben kézimunkázunk, de rengeteget kirándulunk, sőt az országos szlovák rendezvényeken is képviseljük a kiskőrösi szlovákságot. Büszkék vagyunk a csodás ruhakölteményekben fellépő énekes asszonyainkra és citerazenekarunkra, és a hagyományőrző Szivárvány néptáccsoportunkra, amelynek Jani fiam is a kezdetektől, immár huszonöt esztendeje a tagja. Sajnos mi nem az irodalmi nyelvet tanultuk, csak a hétköznapi, úgynevezett tót konyhai nyelvet, de megértünk mindent, amit más településeken beszélnek.

- A gyerekek tanultak szlovákul?

- Jani fiam megértette, amit édesanyám mondott neki, de sem ő, sem Laci, sem pedig Ági lányunk nem tanult az iskolában szlovákul. Ági most Londonban dolgozik egy szállodában gazdasági menedzserként és szokta is mondogatni, hogy milyen jó lenne, ha megtanítottam volna rendesen szlovákul, mert Angliában is nagyon keresik és jól meg is fizetik a szláv nyelvterület szakembereit. Ebből is látszik, hogy a szlovák nem egy holt nyelv. Látjuk a gyerekeken, hogy örömmel és büszkén viselik a fellépő ruhákat, szívesen szólaltatják meg a verseket, mondókákat. Szeretnénk a jövőben a felnőttoktatásban is megszervezni Kiskőrösön a szlovák tanítását, ha igény van rá, elképzelhető, hogy a télen már beindul egy csoport.

- A szlovákság ételeiben is egyedülálló.

- A mezőgazdasági munkából élő szlovákok keményen megdolgoztak minden forintért, mégsem volt könnyű számukra az élet. A szükség vitte rá a háziasszonyokat, hogy egyszerű, olcsó alapanyagokból, gyorsan, ízletes, változatos ételeket varázsoljanak a család asztalára. Például a krumplis pitéhez csak 4-5 nagy krumplit kellett nyersen lereszelni, hozzákeverni másfél deci vizet, egy egész tojást, ízlés szerint sót, annyi lisztet, hogy nokedli keménységű legyen, és máris lehetett kanállal kiszaggatni a felforrósított zsírba. Hagymával, reszelt káposztával egy kicsit megbolondítva, feketeborssal fűszerezve ma is kiváló borkorcsolya lehet. Persze a zsír helyett használhatunk egészségesebb olajat is. Vagy a disznóvágásokon elmaradhatatlan volt például a fekete pecsenye. Az egész évben hizlalt malacka levágására összesereglett a rokonság, de hogy a hús nagy részét ne egyék meg a segítők, a háziak a belsőségekből készítettek reggelit és ebédet. A vesét, a májat, a lépet és a vért megabálták, és rengeteg karikára vágott zsírban megfonnyasztott hagymán megsütötték. Babérlevéllel, sóval, paprikával fűszerezték. Aztán a meggyes krémes is nagyon egyszerű, gyors sütemény. Skót krémesnek is nevezzük, mert nagyon kevés hozzávaló kell bele, és pár forintból kijön. Egy gáztepsinyi süteményhez 2 egész tojást, 1 deci langyos tejben elkevert 1 csomag szalagárét, 12 deka margarint, vagy 10 deka zsírt, és annyi lisztet, hogy rugalmas tésztát kapjunk összekeverek. Két lapot nyújtok a tésztából és kisütöm. 1 liter tejet, 10 tetézett kanál liszttel és 2 csomag vaníliás cukorral felfőzök, majd ha kihűlt, összekeverem egy habosra kevert margarinnal. A krém felét a tésztára teszem, sűrűn kirakom fejtett meggyel, majd a maradék krémet is ráteszem. Beborítom a másik tésztalappal és pár óra pihentetés után szeletelem.

Jó lenne, ha nem merülne feledésbe mindaz, amit egykor szüleink, nagyszüleink megteremtettek. A kultúra mellett a hagyományokat és a nyelvet is meg kell őriznünk, hogy örökül tudjuk hagyni unokáinknak. A már országos hírű rendezvényeinken pedig bepillanthatnak vendégeink a lassan háromszáz éves kiskőrösi szlovák gasztronómiába. Csak évek múlva is legyen még, aki mindezeket ismeri. Ezért dolgozunk fáradhatatlanul.

Kiskőrösi rendezvények

2005. május 25. - Ľudové noviny (Boda Zsuzsa)

A kiskőrösi Szivárvány Néptáncegyüttes és a Dunaegyházi Néptáncegyüttes közös fellépéssel szórakoztatta a május 22-én ötödik alkalommal megrendezett Városi napok fesztiválján a néptánc rajongóit. A dunaegyházi együttes 1995-ben alakult a helyi általános iskola diákjaiból. Jelenleg három korcsoportban mintegy ötvenen táncolnak a Dunaföldvári Levendula Művészeti Iskola növendékeiként. Nemcsak a magyarországi szlovák, hanem a magyar néptánc gyöngyszemei is megtalálhatók repertoárjukban. A csoport művészeti vezetője Sebők Szilvia. A táncosok közül Kiskőrösön a két nagyobb korcsoport lépett fel. A szlovák hagyományokat ápoló házigazda Szivárvány néptáncegyüttes huszonöt évvel ezelőtt alakult Kiskőrösön. Ebben az időszakban több mint nyolcvan táncos vett részt a csoport munkájában. Jelenleg harminc aktív taggal készülnek fellépéseikre. Művészeti vezetőjük Suba Éva. Kezdetben csak helyi és megyei rendezvényeken mutatkoztak be, de nem sok idő kellett, hogy az országos fesztiválokon egész Magyarország megismerje a kiskőrösi Szivárvány Néptáncegyüttes nevét. 1984-ben Lengyelországban, 1988-89-ben az akkori Csehszlovákiában jártak. Többször szerepeltek Hollandiában, Erdélyben, Belgiumban, majd eljutottak Szerbiába is. 2003 április 5-én ünnepelték 25 éves fennállásukat. Még ebben az évben augusztusban a Bács-Kiskun megyei Közgyűlés „Bács- Kiskun megye Nemzeti Kisebbségéért” díjat adományozott az együttesnek kiemelkedő tevékenységük elismeréséül. A csoport az országos minősítőn tavaly ezüst oklevelet kapott a szakmai zsűritől.

X

A pilisi, a mezőberényi, a dabas-sári, a dunaegyházi, valamint a kiskőrösi népdalkörök mintegy másfél órás műsort adtak elő az Országos Rétesfesztivál alkalmából megrendezett szlovák népdalkörök találkozóján. A házigazdák nevében Gmoser Györgyné Zsuzsa asszony a népdalkör és citerazenekar vezetője, a Kiskőrösi Szlovákok szervezetének elnöke köszöntötte a vendégeket. - Sajnos a mi városunkban is egyre kevesebb azoknak a száma, akik hétköznapjaikban is a szlovák hagyományok szerint élnek. Mindent meg kell tennünk tehát, hogy őseink kultúráját, nyelvi értékeit megtartsuk és örökül hagyjuk gyermekeinknek, unokáinknak. Ez az elgondolás hívta öt évvel ezelőtt életre a kiskőrösi Városi Napokat, ahová azóta is minden évben találkozóra hívjuk a magyarországi szlovák településeinek hagyományőrző népdalköreit, néptánccsoportjait. A szlovákok nemzeti házi finomsága a rétes, ezért szervezzük meg a Rétessütő fesztivált is, ahol az idén tíz település képviseltette magát, miközben bemutatták kultúrájukat, népviseletüket- mondta az elnökasszony. A színes népviseletbe öltözött népdalkörök nagy sikert arattak a hallgatóság körében. Elsőként a pilisi csoport lépett színpadra, akik már huszonhét éves múltat tudhatnak maguk mögött. Már második alkalommal léptek fel a kiskőrösi fesztiválon, ahol a hagyományőrző műsorukban szlovák fonó jeleneteket adtak elő. Őket követte a mezőberényi szlovákok szervezetének Pávaköre, akik nemrégiben ünnepelték tizenöt éves születésnapjukat. Az országos népzenei minősítőn ezüst, valamint a szlovák Pacsirta minősítőn szintén ezüst minősítést szerzett népdalkör csak szlovák dalokat adott elő, amelyeket a mezőberényi helyi szlovák dalgyűjteményből választottak ki erre az alkalomra. A húsz főből álló csoport már harmadik éve vesz részt a kiskőrösi Rétesfesztiválon. A fesztiválra a Budapesttől mintegy negyven kilométerre fekvő Dabas-Sáriból érkező népdalcsoport szlovák és a magyar népdalokat adott elő citerakísérettel a szabadtéri színpadon. Az ötéves hagyományőrző csoport két évvel ezelőtt kapott arany minősítést egy országos népzenei találkozón. Szívesen és örömmel érkeztek Kiskőrösre, szeretnének jövőre is fellépni a népdalkörök találkozóján. Ezután következett a Dunaegyházi hagyományőrző együttes, amely a hetvenes évek elején alakult. A találkozóra szlovákiai szlovák népdalokkal készültek. Befejezésül az 1976-ban alakult többszörös arany minősítésű Kiskőrösi Szlovák Nemzetiségi Népdalkör és Citerazenekar lépett színpadra, akik kiskőrösi gyűjtésű szlovák énekeket adtak elő.

X

A kiskőrösi Bem József Általános Iskolában 1972 óta folyik a szlovák nyelv oktatása. Ekkor vették fel a kapcsolatot a szlovákiai Liptószentmiklós általános iskolájával is. A nyelvtanulás mellett a diákok a szlovákság hagyományaival, népi kultúrájával is megismerkednek, évfolyamonként néptánccsoportok működnek, illetve a népdalkörösök régi szlovák énekeket tanulnak. Színvonalas előadásaikkal, szemet gyönyörködtető népviseleti ruháikkal rendre színesítik az iskolai és a városi rendezvényeket. A gyermekek megyei és országos szinten is nagy sikereket érnek el. Már több alkalommal felléptek a kecskeméti Tavaszköszöntő néptánc gálán. Mesemondásban és szlovák éneklésben pedig országos első helyezésekkel büszkélkedhetnek. A tánc mellett műsoraikban szlovák verseket és meséket is megszólaltatnak. A negyedikes évfolyam táncosai legutóbb a kiskőrösi Városi Napok keretén belül május 22-én léptek színpadra, ahol népi gyermekjátékokat adtak elő. Koreográfusuk Suba Éva a kiskőrösi Szivárvány néptáncegyüttes művészeti vezetője, akinek a szlovák tavaszi játékfűzések betanításához Kovács Lajosné pedagógus volt segítségére.

Nemzetiségi gyerekcsoportok találkozója

2005. május 20.

2005. május 21-én hetedik alkalommal találkoznak Komárom-Esztergom megye hagyományápoló nemzetiségi gyermek együttesei, ezúttal Sárisápon. A szlovákok lakta községbe 19 együttes érkezik közel 500 fő szereplővel Csolnok, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kecskéd, Kesztölc, Leányvár, Piliscsév, Szomor, Tardos, Tarján, Tatabánya, Várgesztes, Vértessomló és Vértesszőlős településekről. Az ezredfordulón Komárom-Esztergom megye lakóinak több mint tíz százaléka vallotta magát valamely nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozónak, ápolja hagyományait, őrzi szokásait és kultúráját. Mivel a megyét kulturális sokszínűség jellemzi már évszázadok óta, a megye önkormányzata ennek fenntartását, támogatását is célul tűzte ki maga elé, melynek egyik elemeként immár hetedik alkalommal rendez a megyebeli nemzetiségi gyermekek részére művészeti találkozót. A kétévente megrendezendő eseményt 1993-ban Kesztölcön indította útjára az önkormányzat, majd hagyományosan más-más nemzetiségű települések (1995: Kecskéd, 1997: Tatabánya-Bánhida, 1999: Tarján, 2001: Kesztölc, 2003: Bakonyszombathely) látták vendégül a megye nemzetiségi gyermek művészeti csoportjait. Az idei, sárisápi találkozó sokszínűségét a német, szlovák, illetve cigány kisebbség 19 fellépő csoportja jelzi. Az együttesek közel 500 fős szereplőgárdája a következő megyei településeket képviseli: Csolnok, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Leányvár, Piliscsév, Sárisáp, Szomor, Tardos, Tarján, Tatabánya, Várgesztes, Vértessomló, Vértesszőlős. A gyerekek színes, hangulatos felvonulással és gálaműsorral készültek a találkozóra, melynek megrendezését többet között a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítvány és a Komárom-Esztergom Megye a Nemzetiségekért Alapítvány is támogatta.

Sárisápi fesztiválok sorozata

2005. május 25. • Népszabadság

A Komárom-Esztergom megyei Sárisápon mostanában egymást érik az események - a falu mindig szívesen látja a vendégeket. Tizenkilenc együttest, szlovák, német és roma gyermekcsoportokat látott vendégül a napokban Sárisáp. A település polgármesterét a legutóbbi, bakonyszombathelyi találkozón kérték fel a hetedik, megyei nemzetiségi gyermekfesztivál megrendezésére. Az eseményre a sárisápi iskola kertjében és termeiben került sor. Huberné Kisgyőri Katalin, a helyi szlovák önkormányzat elnöke, az iskola pedagógusa elmondta: négyszáz gyermeket és kísérőiket igyekeztek szeretettel és jól szervezett vendéglátással fogadni, megtiszteltetésnek tekintették ugyanis a szép hagyománnyal bíró rendezvényre való felkérést. Akár e nagyszabású esemény főpróbájának is megfelelt az a nemrégiben lezajlott vetélkedő, amelynek viszont mindig Sárisáp a házigazdája: a közelmúltban is itt rendezték azt az akadályversenyt, amelynek Csicsman János iskolaigazgató szerint az idén örvendetesen sok szponzora akadt. Békés megyéből és Szlovákiából is érkeztek már vendégek erre a vetélkedőre, amelyet mindig igyekeznek színvonalassá tenni: ezúttal például olyan honvédségi bemutatókkal, amelyek komolyságára jellemző lehet, hogy megrendezésükhöz miniszteri engedélyre is szükség volt. A sárisápi intézmény tagja a Pilis- Gerecse Iskolaszövetségnek, amelyet a környék településeinek iskolái hoztak létre. Közös nevelőtestületi értekezleteket tartanak, együtt rendezik meg a sport- és szaktárgyi versenyeket, melyekben mindenkinek megvan a maga feladata. Leányvár például a történelmi vetélkedők, Gyermely a szavalóversenyek házigazdája - Sárisápé pedig leginkább a sport. A legközelebbi esemény a felnőtteké lesz: június 8-án a Sárisápi és az Annavölgyi Polgárőr Egyesület rendezi meg a megyei polgárőr-találkozót. Mint hallottuk, a két korábban közös közigazgatású település, amióta különvált, nem csak hogy igen jól megfér egymással, de kiválóan együttműködik.

Neugradiensis eurorégió - Határ menti kapcsolatok euróból

2005. május 26. • Népszabadság

Tizennyolc, magyar-szlovák határ menti program összesen 2,4 millió eurós finanszírozásáról szóló szerződést írtak alá Salgótarjánban az uniós pénzekre pályázó hazai szervezetek és a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság. A civil szférát képviselő szervezetek, önkormányzatok ebből a pénzből az üzleti élet infrastruktúrájának fejlesztését, valamint tudományos kapcsolataik bővítését fedezhetik. Magyarország és Szlovákia határon átnyúló együttműködésének ösztönzésére 1995-től nyílt lehetőség a PHARE CBC (Cross Border Cooperation) program keretében, amelynek hazai alapkezelője az urbanisztikai társaság. A szervezet igazgatója, Galovicz Mihály a határ menti együttműködéshez támogatást nyert valamennyi PHARE CBC-pályázóval szerződést kötött, ami azt jelenti, hogy mostantól lehívható az a 2,4 millió euró, amelyből 1,8 milliót az Európai Unió, további 600 ezer eurót pedig a magyar kormány biztosít. A kisebb projektek 50 ezer eurót, a nagyobbak akár félmilliót is nyerhettek ebből a pályázati alapból, a támogatások meghatározó része az észak-magyarországi régióba került. Itt - egyebek között - magyar-szlovák információs és tanácsadó iroda, vállalkozói központ épül ezekből a forrásokból, továbbá a Bay Zoltán Alapítvány révén tudományos kutatási együttműködések is finanszírozhatók. Ez az alap segíti a zempléni eurorégió beszállítói programját, s közreműködésével készül távoktatási program a losonci központú Neugradiensis eurorégióban. A magyar oldalon benyújtott projekteket csak akkor ismerik el, ha túloldali partnerük is van, illetve eredményük jól kimutathatóan szolgálja a határ menti együttműködést. A PHARE CBC-program általános célja a regionális gazdasági növekedés elősegítése. Az erre elnyerhető összegek ugyan más uniós pályázati lehetőségekhez képest szerényebbek, ám a pályázóknak mindössze 10 százalék önerőt kellett hozzá biztosítaniuk. A programok költségének 90 százaléka ugyanis támogatás, amelynek negyedét a magyar kormány, háromnegyedét az uniós alap állja.

Jövőre indul a teherkomp Esztergom és Párkány között

2005. május 20.

Harmadik értekezletét tartotta az Esztergom és Párkány között indítandó teherkomp terveivel foglalkozó munkacsoport az esztergomi Vármegyeházán. Az Európai Unió Phare-CBC Kisprojekt Alapja által támogatott Navigare necesse est elnevezésű pályázaton elnyert 10 millió forint felhasználásával folynak a jövő ősszel induló teherkomp tervezési munkálatai. A nyár közepére készülnek el a kiviteli tervek, amelyeknek a program befejezésével egyidőben zárul az engedélyezési eljárása. Gazdasági-szociológiai tanulmány is készül a komp működésének várható hatásairól. A rendszeresen tanácskozó munkacsoport első megbeszélésének témája a beruházás tervezési környezete volt. A szakemberek azt elemezték, hogyan illeszkedik a Duna két partjának kapcsolatát szorosabbra fűző komp a regionális elképzelésekbe, a Nemzeti Fejlesztési Tervhez. A második értekezleten a szállítási, logisztikai problémákat járták körül a munkacsoport tagjai, a teherkomp térségben betöltött szerepét elemezték. A csütörtöki esztergomi workshopon a beruházás és a körülötte kialakuló logisztikai övezet finanszírozásáról és működtetéséről tárgyalt a csoport. Ocskay Gyula, a program szervezője elmondta, hogy a nagy témák mellett olyan részletekkel is foglalkozik a munkacsoport, mint egy négynyelvű, a komppal kapcsolatos dokumentumokat tartalmazó mappa elkészítése a résztvevő többtucatnyi szakember számára.

Komárom-Esztergom megyében dolgozik a legtöbb szlovák állampolgár

2005. május 19. - Gál Kata (Hídlap)

Másfélszeresére nőtt Komárom-Esztergom megyében a szlovák állampolgárságú munkavállalók száma az elmúlt évben. Míg az uniós csatlakozás előtt 3800, addig mára 6400 szlovák munkaerőt foglalkoztatnak, főként a komáromi, az esztergomi és a dorogi ipari parkokban működő cégek. Egy évvel korábban, közvetlenül az uniós csatlakozás előtt Komárom-Esztergom megyében dolgozó szlovák állampolgárok száma 3800 volt. A legfrissebb adatok szerint számuk mára eléri a 6400-at, vagyis ennyi szlovák állampolgár foglalkoztatását jelentették be a munkáltatók a Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Központhoz, tájékoztatott Mózes István a jogi osztály vezetője. Ezek jelentős része, durván a fele a komáromi ipari parkba jár dolgozni, másik jelentős része az esztergomi, valamint a dorogi ipari parkban működő cégeknél, így a Suzukinál vagy a Sanyonál helyezkedett el, betanított munkásként. A legtöbb szlovák munkaerőt egyébként Komárom-Esztergom megyében alkalmazzák, amiben az országhatárok közelsége játszik döntően szerepet. Ezen kívül még Győr-Moson-Sopron és Nógrád megyében számottevő a szlovák állampolgárok foglalkoztatása. Az unióhoz történt csatlakozás után megnyílt e két állam között a munkaerő szabad áramlásának lehetősége. Egy szlovák állampolgár bejelentkezhet a lakhelyéhez legközelebb eső munkaügyi kirendeltségre és regisztráltathatja magát. Száznyolcvan napos magyarországi foglalkoztatottság és ezzel összefüggésben természetesen az ide történő adózás után, őt is ugyanazok a járandóságok illetik. Ebből a szempontból az unió előírásai érvényesek, persze megvan az adminisztrációs és technikai háttere annak is, hogy ellenőrizni tudják: csak egy tagállamban regisztrálták munkanélküliként az illetőt. A két frekventált hely jellemzője, hogy viszonylag rövid idő alatt tudják a dolgozók elérni munkahelyüket, anélkül, hogy családjuktól elköltöznének, vagyis a 6400 szlovák munkavállaló legnagyobb része ingázó - mondta Mózes István. A jogi osztály vezetője eloszlatta azokat a téves és negatív élű bírálatokat is, amely szerint olcsóbb a szlovák munkaerő és ezért elveszik a hazaiak elől a munkahelyeket. Mint mondta: nem csak a szlovák munkavállalók száma nőtt meg, de jelentős bővítések történtek az ipari parkokban működő cégeknél és új üzemek is létesültek. Munkaerőigényüket nem lehetett volna kielégíteni a térségben rendelkezésre álló munkaerő kínálattal. Természetesen csak addig folytatódhat ez a tendencia, amíg nem okoz feszültséget a hazai piacon, ezt pedig rendszeresen ellenőrzi a munkaügyi központ, szükség esetén szigorításokat is alkalmazhatnak. Jogi szempontból a cégek nem tehetnek sem bérben, sem egyéb juttatás vagy munkakörülmény szempontjából hátrányos megkülönböztetést a különböző állampolgárságú dolgozók között.

Kisebbségi törvény - többpárti kompromisszum

2005. május 31.

A kisebbségi törvény és a kisebbségi választójogi szabályok továbbfejlesztése, módosítása tárgyában az egyeztetési folyamat eredményeképpen hamarosan az Országgyűlés elé kerül a törvényjavaslat, amely többpárti kompromisszum révén jött létre - hangzott el Mesterházy Attila, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára és Németh Zsolt (Fidesz MPSZ) közös sajtótájékoztatóján 2005. május 31-én Budapesten. A törvénymódosítás legfőbb változásai között a sajtótájékoztatón elhangzott: az előzőleg javasolt névjegyzék bizottság felállítására mégsem kerül sor, továbbá, hogy jelöltet kizárólag bejegyzett kisebbségi szervezetek állíthatnak, az országos elektori gyűlések intézménye pedig megszűnik. A kompromisszum fontos részét képezi az is, hogy a javaslatnak még a tavaszi ülésszakban el kell jutnia a parlamenti végszavazásig, s ha kell, ennek érdekében a frakciók hozzájárulnak a házszabálytól való eltéréshez is.

Nyilatkozat

Alulírottak, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatainak elnökei üdvözöljük, hogy a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség és a Magyar Szocialista Párt politikusai megegyezésre jutottak a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/9126. számú törvényjavaslat parlamenti jóváhagyásának ügyében.

Az általunk képviselt közösségek számára különösen jelentősek és előremutatóak azok a kisebbségi törvényt módosító javaslatok, amelyek oktatási és kulturális intézményeink, önkormányzataink működésének és finanszírozásának stabilitását szolgálják.

Egyes választójogi rendelkezések azonban komoly aggodalmat váltottak ki körünkben. Mérlegelve a törvénymódosítás szükségességét, a benyújtott javaslatok számos pozitív hozadékát és a politikai erők nélkülözhetetlen konszenzusának létrejöttét, úgy véljük, hogy e problémák egy része még a parlamenti végszavazás előtt kezelhető, másik hányada pedig a későbbiekben orvosolható.

A választójogi rendelkezések módosítása kapcsán elengedhetetlennek tartjuk annak biztosítását, hogy a kisebbségi választói jegyzék létrejöttét, alakulását és megsemmisítését maguk a kisebbségek is ellenőrizhessék a helyi választási iroda vezetője mellé az országos kisebbségi önkormányzatok által delegált választási biztossal.

Rendkívül aggályosnak tartjuk, hogy a települési önkormányzati testületekbe való bejutás lehetősége lényegesen nehezebbé vált és aránytalanul hátrányos helyzetbe hozza a kisebb településeken élő közösségeket.

A területi és országos kisebbségi önkormányzati választások kötelező kitűzésének küszöbszámait megyei önkormányzat esetén 9, a fővárosban 7, országos önkormányzatnál pedig legalább 5 települési kisebbségi önkormányzatban javasoljuk meghatározni.

Javasoljuk továbbá felülvizsgálni a bizottsági módosító javaslat 16. §(1) bekezdését olyan értelemben, hogy a megyében (fővárosban) csak az a legfeljebb 10 jelölő szervezet állíthasson listát, amely az adott terület települési kisebbségi önkormányzati választásain a legtöbb mandátumot szerzett jelöltet állította.

A szigorított választójogi rendelkezések, amelyek alkotmányos céljaival és kisebbségi önkormányzati rendszerünk legitimitásának megerősítésével egyetértünk, feltehetően a helyi kisebbségi önkormányzatok számának csökkenését eredményezik. Garanciát kérünk arra, hogy ezzel összefüggésben a kisebbségi önkormányzati rendszer költségvetési támogatása nem csökken, hanem éppen ellenkezőleg, meg fog felelni a módosított kisebbségi és választójogi törvény költségvetési követelményeinek.

Szorgalmazzuk, hogy a reményeink szerinti sikeres parlamenti végszavazást követően mielőbb kerüljön sor a miniszterelnök úr és az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei közötti évi rendes - immár második esztendeje szünetelő - egyeztető megbeszélésre.

A törvényjavaslat költségvetési rendelkezéseinek érvényre juttatása érdekében kezdeményezzük, hogy az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium államtitkárainak, az Országgyűlés nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosának, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökének és az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek részvételével mielőbb kezdődjenek egyeztető tárgyalások a 2006. évi költségvetési törvény előkészítési folyamatában.

A választójogi rendelkezések módosításával kapcsolatos aggályaink és az eddigi tapasztalatok alapján ma még beláthatatlan, nem kívánatos jelenségek kiküszöbölése érdekében elvárjuk, hogy a kisebbségi önkormányzati képviselők választásának befejeztével, a 2007. év tavaszán a parlamenti pártok, a kormány és az országos kisebbségi önkormányzatok képviselői értékeljék a módosított törvény előírásai szerint végrehajtott választások tapasztalatait és a szükséges törvénymódosításokat az arra illetékesek haladéktalanul kezdeményezzék.

Budapest, 2005. június 6.

Dr. Muszev Dimitrov Dancso, Bolgár Országos Önkormányzat

Kolompár Orbán, Országos Cigány Önkormányzat

Szkevisz Theodorosz, Görög Országos Önkormányzat

Dr. Karagics Mihály, Országos Horvát Önkormányzat

Dr. Sutarski Konrád, Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat

Heinek Ottó, Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

Kreszta Traján, Magyarországi Románok Országos Önkormányzata

Szongoth Gábor, Országos Örmény Önkormányzat (alelnök)

Fuzik János, Országos Szlovák Önkormányzat

Krányecz Ferenc, Országos Szlovén Önkormányzat (alelnök)

Giricz Vera, Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat

Hartyányi Jaroszlava, Országos Ukrán Önkormányzat

A szerbek nem fogadják el a kisebbségi törvény módosító javaslatát

2005. június 9.

A Szerb Országos Önkormányzat nem fogadja el a kisebbségi törvény módosító javaslatát, amelyben az MSZP és a Fidesz megállapodott. A szervezet elnöksége nyilatkozatában a többi között azt sérelmezi, hogy külön névjegyzékben regisztrálnák a kisebbségi választókat. Elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy a kisebbségeket teljesen kizárnák a választási folyamat ellenőrzéséből. A Szerb Országos Önkormányzat vezetősége szerint a módosítási javaslatok továbbra sem oldják meg a kisebbségek parlamenti képviseletét, nem adnak több pénzügyi garanciát a kulturális autonómiához, és nem szankcionálják a kisebbségi jogok megsértését.

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal

Tájékoztató a sajtó részére

A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló javaslat legfőbb elemei

A magyarországi kisebbségek sajátos jogait rögzítő 1993. évi LXXVII. törvény továbbfejlesztéséről, a kisebbségi választójogi szabályok pontosításáról több mint 8 éve folynak egyeztetések. A joganyag módosításához az Országgyűlés 2/3-ának támogatására van szükség.

A kormánypártok és az ellenzék között a kisebbségi törvény ügyében 2005. május 31-én született megállapodás. A megállapodás szerinti módosítás tervezetét a Kormány 2005. június 1-ei ülésén támogatásáról biztosította.

A módosítás lényege, hogy csak a kisebbségek válasszák meg saját intézményrendszerüket, valamint, hogy szélesítse a kisebbségi önkormányzatok jogköreit.

A tervezet országgyűlési elfogadását követően csak az szavazhat a kisebbségi választásokon, aki egy nyilatkozatban kisebbséghez tartozónak vallja magát. Ezt az önbevallást nem lehet felülbírálni. A kisebbségi névjegyzék - mérlegelés nélküli - vezetése a helyi választási iroda vezetőjének hatáskörét képezi.

A kisebbségi önkormányzati választások során csak magyar állampolgárok választhatnak és választhatók. Kisebbségi önkormányzati jelöltet csak a már bejegyzett kisebbségi szervezetek állíthatnak. Jelölt csak az lehet, aki szerepel a kisebbségi választási névjegyzéken és nyilatkozik arról, hogy ismeri az adott kisebbség nyelvét, kultúráját, hagyományait. Helyben 5 fős kisebbségi önkormányzatok jöhetnek létre.

Megnyílik a lehetőség a megyei színtű kisebbségi önkormányzatok megválasztására is. A helyi kisebbségi önkormányzati képviselők lesznek jogosultak arra, hogy megválasszák a megyei és országos kisebbségi önkormányzatokat.

Az a kisebbségi önkormányzati képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapta a helyi kisebbségi önkormányzati választáson - egy kedvezményes számítási móddal -, a települési önkormányzat teljes jogú képviselőjévé is válhat. Ha nem éri el senki a szükséges arányszámot, akkor a kisebbségi önkormányzat elnöke, a kisebbség szószólójává válik az adott településen és tanácskozási joggal részt vehet a helyi önkormányzat munkájában.

A helyi kisebbségi önkormányzati képviselők választására az önkormányzati általános választás napján, míg a megyei és az országos kisebbségi önkormányzat tagjainak megválasztására az általános önkormányzati választást követő év márciusában kerül sor.

Nemzetiségi Ifjúsági Díj

A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány kuratóriuma a 2003. szeptember 18-i ülésen a kisebbségi közéletben a nemzetiségi kultúráért, az anyanyelv ápolásáért végzett kiemelkedő egyéni teljesítmény elismerése, a nemzetiségi közösségek erősítése céljából Nemzetiségi Ifjúsági Díjat alapított. A 2005-ös díjra a jelentkezési határidő június 30. A díjat a kuratórium a 18. életévét betöltött, maximum 30 éves, nemzeti és etnikai kisebbséghez (bolgár, cigány, görög, horvát lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán) tartozó magánszemélyeknek tevékenységük elismeréseként adományozza. A díj összege: 100.000 forint. Jelölhet: bejegyzett kisebbségi kulturális célú szervezet, kisebbségi intézmény, oktatási intézmény, helyi kisebbségi önkormányzat, beleértve az átalakult önkormányzatot is (más települési önkormányzat és országos önkormányzat nem jelölhet). A jelölés a jelölt tevékenységének sokoldalú, részletes, tényszerű, az eredményeket megjelenítő bemutatásával történik. A korábbi évben Nemzetiségi Ifjúsági Díjban részesült személy nem jelölhető. A beküldési határidő június 30. A díjazottak személyéről az országos kisebbségi önkormányzatok véleményének ismeretében a kuratórium 2005. szeptemberi ülésén dönt, azt követően a díjak és az oklevél átadása ünnepélyes keretek között októberben lesz.