Tallózó / Sajtószemle ● Szlovák vonatkozású cikkek ● 2004.  november-december

Fuhl Imre válogatásában

2004. december 1. (OSZÖ - etnonet)

Az Országos Szlovák Önkormányzat a budapesti Szlovák Intézettel együttműködve december 10-én 10. 30 órai kezdettel rendezi meg immár hagyományos karácsony előtti Országos Szlovák Gyermektalálkozóját a Szlovák Intézet épületében (Budapest VIII., Rákóczi út 15.). Az esemény keretében köszönetet mondanak azoknak a tanulóknak, akik a szlovák nyelv elsajátításában, illetve a szlovák nyelvvel összefüggő szabadidős tevékenység során figyelemreméltó eredményeket értek el. A találkozó - amelyen jelen lesznek az egyházi élet kimagasló képviselői: dr. Július Filo szlovák evangélikus egyház elnök-püspöke, Beér Miklós váci megyéspüspök, továbbá Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke, valamint Závada Pál író - adventi gyertyák meggyújtásával kezdődik. A program e részében bemutatkozik a Radosť énekkar a szlovákiai Szencből (Senec), amely karácsonyi dalokat ad elő. A program második részében a résztvevők megtekinthetik a Csillagos est c. színházi előadást a - Magyarországon immár nagyon népszerű - PIKI Bábszínház előadásában.

Az államfő segítségét kérték a kisebbségi vezetők

2004. november 29. (MTI)

Az államfő segítségét és közbenjárását kérték több ügyben is az országos kisebbségi önkormányzatok vezetői hétfőn. Az államfővel folytatott mintegy kétórás budapesti megbeszélésén arra kérték Mádl Ferencet, hogy segítse kimozdítani a holtpontról kisebbségi joganyag módosítását. A találkozón a 13 országos önkormányzati vezető közül 12-en vettek részt; a megbeszélésen Szkevosz Theodorosz, a Görög Országos Önkormányzat elnöke nem tudott jelen lenni. A tanácskozást követően Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke az MTI-nek elmondta: "abban is kértük a segítségét, hogy segítsen (...) kimozdítani a holtpontról a kisebbségi joganyag módosítását". Március óta "a pártok (...) egymással tárgyalgatnak, de más nem történik" - jegyzete meg. "Elég határozott ígéretet kaptunk arra: segít bennünket abban, hogy a jogszabály-módosítások végre előrébb haladjanak" - közölte Heinek Ottó. Elmondta, kérték Mádl Ferenc közbenjárást abban is, hogy a parlamenti pártok a kisebbségi joganyag módosítása kapcsán hallgassák meg a országos önkormányzatok vezetőit is. Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke az MTI kérdésére válaszolva elmondta: a tanácskozáson szó volt a jövő évi költségvetés kapcsán a kisebbségek finanszírozásáról is. - Kértük a köztársasági elnököt, tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a kisebbségek legalább a tavalyi szintű támogatásban részesüljenek - mondta. Kolompár Orbán közölte: Mádl Ferenctől segítséget kért az országos roma rádió kialakításhoz is.

Balassagyarmat - Színházi vendégség

2004. november 30. - NMH

Évi rendes közgyűlését tartotta a Nógrád Megyei Szlovákok Egyesülete Balassagyarmaton a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ kamaratermében november 29-én. A kihelyezett ülés előtt a szarvasi szlovák nemzetiségi színházat látta vendégül az egyesület, akik Zsofka néni meséi címmel tartottak előadást. A szarvasi szlovák nemzetiségi színház bemutatója a népmesék hívogató hangjának engedve visszaemlékezés egy hétköznapi nő életútjának legmeghatározóbb állomásaira, miközben képet fest a magyarországi szlovákság szokásaiból, mindennapi életéről, jelenéről és jövőt fogalmazó kételyeiről. Az előadás az együttélés hitének sajátos felmutatása a színház, az ének és a tánc eszközeinek megjelenítésével - humorral, sajátos iróniával, mély, meghitt pillanatokkal. A szlovák nemzetiségi előadást Dósa Zsuzsa, Kürthy Lajos és Varga Viktor színészi játéka mellett a Tessedik táncegyüttes régi és új táncosai, valamint Blaskó Csaba és Pál Lajos kiváló zenei munkája hozta létre Valach Gábor koreografálásában, Gergely László rendezésében.

Nemzetiségi gála Rákoskeresztúron

2004. november 29. - Ľudové noviny (epress)

A táncé volt a főszerep a hatodik alkalommal, november huszonhetedikén a rákoskeresztúri Dózsa Művelődési Házban megrendezett Nemzetiségi Gálán, amely a tizenhetedik kerületben élő és működő kisebbségi önkormányzatok kulturális seregszemléje.

Vidám, sokszínű, soknyelvű forgatag fogadta a belépőt szombat este a Dózsa aulájában. A folklról estnek otthont adó művelődési ház minden szegletéből színpompás népviseletbe öltözött bolgár, görög, lengyel, német, román, ruszin és szlovák fellépők siettek még egy utolsó próbára, vagy köszöntötték egymást saját nyelvükön. Köztük, pedig egy csapat sváb és tót népviseletbe öltözött apróság szaladgált, majd pózoltak nagy vidáman a fényképezőgépeknek.

Új műsorral készült a folklórestre a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat, akik a kezdetektől állandó fellépői a rendezvénynek. Epress Rezsőné, az Önkormányzat vezetőjének szlovák nyelvű köszöntője után a tizennyolc fős tánckar idézte föl, hogy milyen is volt a múlt század elején egy hagyományos keresztúri szlovák bál. Ezt követte a látványos nógrádi szlovák tánc, melyet Suba Éva koreografált.

A táncosok után négy kisgyermek, az öt éves Páter Nóra, a nyolc éves Völgyesi Nikolett, az öt éves Tarsó Brigitta és testvére a 12 éves Tarsó Dániel szlovák nyelven előadott mondókáját is hatalmas tapssal jutalmazta a közönség. Természetesen nem maradhatott el, a jól ismert asszonykórus sem, akik saját gyűjtésű keresztúri népdalcsokorral készültek a folklór estre. Végezetül az összes táncos és énekes egyszerre lépett színpadra, és aratott zajos sikert a szintén a régi időket felidéző keresztúri „mars”-ával.

Gácsi Éva, az Önkormányzat elnökhelyettese elmondta, hogy a most egy éves ifjúsági tánccsoporttal hetente kétszer, hétfőn és csütörtökön próbálnak, de gyakran kell „eseti” próbákat beiktatni, ha egy fellépés úgy kívánja. Ez év nyarán a fiatalok egy hetes tánctáborba voltak, ahol többek között a „Nógrádi” koreográfiát tanulták be.

A folklór gálára vendégként, eljöttek a második, az ötödik kerület, valamint a nagytarcsai és az ecseri szlovák kisebbségi önkormányzatok képviselői is.

A sikeres fellépés után az ünnepség az Önkormányzat irodájában folytatódott.

Évek óta „háborúzik” Csabaszabadi képviselő-testülete

Időközi választást tartanak a négyszázlelkes településen

2004. november 24. - BMH (Kovács Erika)

Csabaszabadiban áll a „bál”. A testület pénteki, rendkívüli ülésén a hétből négy képviselő vett részt (hárman, elmondásuk szerint, az előző napi ülés hangvétele miatt maradtak távol), akik kimondták a grémium feloszlását. Hogy valami történni fog, az már régen a levegőben lógott. Évek óta tart a,,háborúskodás” a 402 lelkes kistelepülésen.

A Békés Megyei Hírlap hétfői számában megjelent cikkre kívánt reagálni a helyi ellenzék.

- Hazugság, amit a polgármesternő, Szabó Vilmosné állít - nyilatkozta nevükben Kesjár Mátyás képviselő, aki a néhány hete leváltott Poliák Mihály után az ügyrendi és pénzügyi bizottság elnöki teendőit látta el. - Nem igaz, hogy kifizetetlen számlák tömkelege várta a polgármestert a táppénzről való visszatérése után. Az önkormányzatnak igenis rendezett a pénzügyi helyzete, annak ellenére, hogy jelentős összegeket kellett megelőlegeznünk, például a parlagfüves pályázatra. Hazugság Szabó Vilmosnénak az iskolával kapcsolatos állítása is. Nem az általános iskola működik 300 négyzetméteren, hanem az általános humán központ. Ebben az intézményben kap helyet az óvoda, az iskola, a melegítőkonyha, a könyvtár, a nyugdíjasklub, a falugazdász, a falugondnok, a gyermekvédelmis. A polgármester sokallja az iskola működtetésének költségeit. A saját járandóságait nem? Szabóné nem Csabaszabadiban lakik, nyugdíjas és főállású polgármester, illetménye 230 ezer forint, plusz 20 százalék költségtérítés. A saját juttatásaira van pénz, a gyerekek taníttatására nincs? - tette fel a kérdést Kesjár Mátyás.

Kormosné Marozsán Klára képviselő írásban juttatta el lapunkhoz véleményét.

- Nálam a csütörtöki ülés tette fel az „i”-re a pontot. Nyilvánvalóvá vált, hogy ez a testület, ilyen felállásban nem tud érdemben együtt dolgozni, mindig a személyeskedések kerülnek előtérbe.

A képviselőnő elmondta, a polgármester munkába állásának napján, 2004. november 15-én 740 ezer forint lejárt fizetési határidejű számlája volt a falunak, ebből 154 ezer 399 forint harminc napon túli, a többi 30 napon belüli. A fizetési határidőn belüli számlák összege pedig 120 ezer 227 forint. A számlák fedezete ma is rendelkezésre áll. Kormosné Marozsán Klára levelében leszögezte: az elmúlt 9 és fél hónapban a polgármester nélkül működő testület tudott olyan döntéseket hozni, amelyek a falu javát szolgálták. Hozzátette, egy „csődközelben” lévő település képviselőinek nincsenek terveik, elképzeléseik, a csabaszabadi képviselő-testületnek azonban voltak, vannak és lesznek is.

Mint már említettük, Szabó Vilmosné november 15-én tért vissza táppénzről dolgozni. A polgármesternő január 26-án elesett a hivatal udvarán, térdsérülését áprilisban operálták. Mikor tegnap hivatalában kerestük, éppen zárat cserélt egy mester a polgármesteri irodán.

- Nem sokkal azután, hogy áprilisban kitoltak a műtőből, kaptam meg az önkormányzattól a levelet, hogy adjam át az irodám kulcsát, mert szellőztetni kell, meszelni akarnak. Ha ezt nem teszem meg, akkor feltörik a zárat - jelezték. Ez meg is történt. Ha bármilyen ügyirat eltűnt innen, akkor ez az ő felelősségük.

Szabó Vilmosné megerősítette a hétfői lapban tett kijelentését: kifizetetlen számlák várták, mikor munkába állt.

- Ezelőtt nem voltak kifizetetlen számláink. A likvidításunk megőrzése a legnehezebb időkben is elsőbbséget élvezett. Most azonban több mint 1 millió forint tartozásunk van, a számlák egy része már hatvan napon túli.

A falu pénzügyi nehézségeiről Poliak Mihály, volt ügyrendi és pénzügyi bizottsági elnök beszélt. - Sokba kerül a polgármesteri hivatal és az intézmény fenntartása. Az iskola már közel egy évtizede erősen ráfizetéses, amióta a szülők többsége máshol taníttatja a gyerekét.

Poliak Mihály elmondta, a nyáron kereste a lehetőséget a helyzet megoldására. A békéscsabai szlovák iskolában fogadták volna a nemzetiségi kisiskola diákjait, de a szlovák kisebbségi önkormányzat nem adta ehhez hozzájárulását.

- Az iskola beintegrálásával jól járnának a gyerekek, hiszen Békéscsabán a miénknél jobb felszereltségű intézményben tanulhatnának. A bekísérésük sokkal kevesebbe kerülne, mint az iskola fenntartása - tette hozzá a polgármester, aki arról is beszélt, sokba kerül a főállású jegyző is a falunak, már régen körjegyzőséghez kellene Csabaszabadinak tartoznia.

A testület feloszlása miatt időközi választást írnak ki. A falu választópolgárai november 19-étől számítva 75 napon belül ismét urnához járulnak, polgármestert és képviselőket választanak.

A polgármester illetménye

- Amikor a polgármesternek 165 ezer forint volt az illetménye, bírósági úton emeltette meg a testülettel a pénzét. Ha társadalmi alpolgármester lenne, legalább 3-3,5 millió forintot spórolna Szabadi, most a falu költségvetésének közel 10 százaléka őt illeti - mondta Kesjár Mátyás. Szabó Vilmosné ellenben azt hangsúlyozta, csupán azt kérte a bíróság segítségével, ami a törvény szerint megilleti, nem többet.

Választás lesz Csabaszabadiban

Iskola nyolc diákkal és négy pedagógussal

2004. november 24. - BMH (Fekete G. Kata)

Csabaszabadiban 75 napon belül időközi választást kell kiírni, mert pénteken este feloszlatta magát a képviselő-testület. A döntést évek óta tartó személyeskedések és viták alapozták meg. A polgármester szerint mindez a falu fejlődését is hátráltatta. Már csütörtökön is viharos testületi ülést tartottak Csabaszabadiban. Szabó Vilmosné polgármester szerint az állandó személyeskedések miatt több olyan kérdésben nem tudott döntést hozni az önkormányzat, amely a falu javát szolgálta volna. Pénteken, rendkívüli testületi ülésen a feloszlatás mellett döntöttek a megjelent képviselők. - Január óta táppénzen vagyok. Amikor november derekán visszatértem, kifizetetlen számlák tömkelege fogadott, majd nyilvánvalóvá vált, hogy a település csődközelben van. Ha az általános iskola sorsát rendezhetnénk, talán a helyzet is javulna. Értelmetlennek tartom, hogy nyolc gyermek miatt négy pedagógust foglalkoztatunk, ráadásul 300 négyzetméteres épületben működik az alma mater - fogalmazott Szabó Vilmosné.

Nótáztak Tótkomlóson

2004. november 23.

A Magyarországi Szlovákok Szövetsége a hazai szlovák népdalkörök minősítését Tótkomlóson rendezte meg a napokban. Eredmények az I. kategóriában (énekkarok zenei kisérettel): aranyoklevelet kapott a békéscsabai Orgován, a csabacsüdi népdalkör, a Komlós népdalkör. Ezüstoklevelet a tótkomlósi Rozmarín, a kétsopronyi Horenka, a mezőberényi és a békéscsabai ifjúsági népdalkör vehetett át, míg bronzot a telekgerendási Szlovák Klub és a Čulá citeraegyüttes, valamint a maglódi pávakör. II. kategóriában (énekkarok zenei kiséret nélkül) kiemelt aranyminősítésben részesült a szarvasi szlovák népdalkör, aranyoklevelet a pitvarosi szlovák népdalkör, ezüstöt pedig a békéscsabai Csabai Ruzsicska vehetett át.

„Szerelmem vagy, te szép hazám”

Szlovák est a csabai könyvtárban

2004. november 24. - Ľudové noviny (Vándor Andrea)

„Szerelmem vagy, te szép hazám” címmel az Országos Idegennyelvű Könyvtár, a budapaesti Szlovák Intézet, valamint a Békés Megyei Könyvtár szlovák estet rendezett november 23-án Békéscsabán, a megyei könyvtárban. A megjelenteket Sutyinszky Beáta fuvolajátéka köszöntötte Nátor Éva zongorakíséretében. A két művésznő - stílusosan - szlovák népdalcsokorral kedveskedett a nagyérdeműnek. Ambrus Zoltán könyvtárigazgató Békéscsaba múltját méltatta, amikor a XVII. -.XVIII. századi szlovák ajkú telepesekről emlékezett meg, s egyben köszönetet mondott az Országos Idegennyelvű Könyvtár munkatársainak a honi nemzetiségeket és egyéb népeket bemutató kulturális estek megrendezéséért, melyek egyik állomása volt a csabai szlovák est is. A rendezvénysorozat keretében egyébként 2004.-ben szlovén, cseh, észt, s 2005.-ben pedig lett, ciprusi, lengyel, litván, s máltai est is várja majd az érdeklődőket.

Stefan Dano, a Szlovák Köztársaság főkonzulja megnyitóbeszédében a szlovák kultúra, a szlovák irodalom múltjának, jelenének és jövőjének hármas, szerves egységére hívta fel a figyelmet. Mint mondotta, a Szlovákiának van mondanivalója, üzenete a frissen egyesült Európa felé.

Karol Wlachovsky műfordító, irodalomtörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vendégtanára a „Szlovák irodalom tegnap és ma” címmel tartott igen érdekfeszítő előadást - személyes élményeivel fűszerezve azt. Nagy előrelépésnek nevezte, hogy immár a szlovákiai történészek is a történelmi Magyarország (Uhorsko) részeként kezelik a szlovák történelmet.

Peter Macsovsky fiatal író, műfordító folytatta az irodalomtörténeti előadást a mai generáció bemutatásával.

A csabai szlovák esten a zene, az irodalom, s a művészetek együttesen mutatták be a szlovák kultúrát. Három kiállítás várta a vendégeket: szlovák népmese-gyűjtemény gazdag anyag nyűgözte le a látogatókat. A tárlatot a Szlovák Nemzeti Könyvtár anyagából rendezték, s nagy sikere volt a Martinból érkezett kiállítási anyagnak, annál is inkább, mert gyermekkönyv történeti aspektussal is bír. Nagy sikere volt, s egyben szomorú apropója is a Magas Tátra természeti szépségeit bemutató fotókiállításnak, hisz ilyennek, mint a képeken még egy jó darabig nem láthatjuk a Tátrát a szélvihar okozta károk miatt… A fotótárlat a budapesti Szlovák Intézet segítségével jöhetett létre. A „Szlovákia bemutatkozik” elnevezésű poszter-kiállítást pedig a vendéglátó intézmény, a Békés Megyei Könyvtár munkatársai rendezték.

A „Szerelmem vagy, te szép hazám” rendezvénysorozata, másnap, november 24-én Budapesten, az Országos Idegennyelvű Könyvtár kiállítótermében folytatódott.

Szlovák irodalmi est az OIK-ban

2004. november 24. - etnonet

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár és a budapesti Szlovák Intézet szervezésében került sor november 24-én este a SZERELMEM VAGY TE, SZÉP HAZÁM!” című rendezvénysorozat szlovák estjére, melyen köszöntőt mondott Milan Resutík nagykövetségi tanácsos, a budapesti Szlovák Intézet igazgatója, és ahol megjelent Juraj Migaš, a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövete is. Karol Wlachovský műfordító, irodalomtörténész, és Peter Macsovsky író, műfordító „A szlovák irodalom tegnap és ma” címmel tartott előadást. Az est hangulatát emelte Vladimír Ondrejčák (gitár), Silvia Stašková (fuvola) és Karol Daniš (hegedű) fellépése is. A rendezvény keretében 2004. november 17-től 26-ig az OIK épületében (Bp. V. ker. Molnár u. 11.) kiállítás látható Vincent Hložník képzőművész és Martin Martinček fotóművész alkotásaiból, valamint válogatás az OIK szlovák vonatkozású anyagából.

Csárdáskirálynő Besztercebányáról

2004. november 15. (NMH)

Immár hagyománnyá kezd válni, hogy Salgótarjánban gyönyörködhetünk a besztercebányai Állami Opera előadásaiban. Az elmúlt évihez hasonlóan ezúttal is a nemzetiségek napja keretében láthatjuk november 19-én, pénteken 18 órától Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjét rangos szereposztásban. A Marica grófnő tavalyi sikere után a rendezők: a Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet, Salgótarján Szlovák Kisebbségi Önkormányzata, a Magyarországi Szlovákok Szövetsége, a Nógrád-Hevesi Szlovákok Egyesülete és a vanyarci Szlovák Művelődési Központ. A besztercebányai Állami Opera salgótarjáni vendégszereplését támogatja a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány, valamint Magyarország, illetve Szlovákia kulturális minisztériuma is. A rendezvényen jelen lesz Bíró Ágnes szlovák kulturális államtitkár és Juraj Migaš, Szlovákia magyarországi nagykövete is.

Kisebbségeinket nem vonzza a kettős állampolgárság

2004. november 17. - index.hu (Tóth-Szenesi Attila)

Magyarország mai területe sohasem tartozott a szomszédos országok valamelyikéhez. Talán ez lehet annak az oka, hogy a hazai nemzeti kisebbségeknek nem különösebben vonzó anyaországuk állampolgárának is lenni. A szomszédos országok nemzetiségéhez tartozó kisebbségek közül egyedül a horvátok és - bizonyos megkötéssel - a románok lehetnek úgy kettős állampolgárok, hogy Magyarországon laknak. Összeállításunkban kilenc hazai nemzetiség vezetőit kérdeztük a kettős állampolgárságról.

A Magyarországon élő, zömmel az első világháború előtt érkezett bolgárkertészek és leszármazottaik a rendszerváltásig nem voltak magyar állampolgárok. A kilencvenes években kaptak csak magyar állampolgárságot, de a bolgárt is megőrizték, mert ezt a szófiai törvények nem tiltják. „Bulgáriában a külföldieknek drágább a szállás, de például örökösödésnél is jól jön a bolgár állampolgárság - mondta el az Indexnek Tyutyunkov Mónika, a Bolgár Országos Önkormányzat titkára. - Állampolgársági jogon azonban semmi sem jár ingyen, segélyt vagy más juttatást sem kaphatunk Bulgáriából.”

A magyarországi bolgárok becslések szerint ötezren lehetnek, bár a népszámláláson csak ötödannyian vallották magukat bolgárnak. (A becslések és a hivatalos adatok mindenütt eltérnek, mert a kisebbségi önkormányzatok szerint történelmi traumák vagy a biztosok által rosszul feltett népszámlálási kérdések miatt sokan nem árulták el nemzetiségüket.)

Magyarországon december 5-én tartanak népszavazást a kettős állampolgárságról. Az ellenzők szerint túlságosan költséges lenne, ha határon túliak megkaphatnák a kettős állampolgárságot, és a döntés után áttelepülési hullám indulna. A támogatók nem számolnak pluszköltséggel, szerintük a lelki okok mellett a magyar útlevél lenne a legfőbb haszna a kettős állampolgárság megadásának.

Nincs jelentősége

A magyarországi németek nem lehetnek kettős állampolgárok. A német alkotmány szerint erre csak azoknak van joguk, akik 1937. december 31-én az akkori német határokon belül laktak. A Nyugat-Lengyelországban maradt, ma már kisszámú németségnek Berlin ezért megadja az állampolgárságot, a magyarországiaknak azonban nem. „Azzal, hogy beléptünk az Európai Unióba, ennek nincs is jelentősége, és a rendszerváltás óta ez a kérdés Németországban sem merült fel” - mondta Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke.

Román-magyar-örmény

„Nemrég kérvényeztem a román állampolgárságot” - tett meglepő bejelentést idősebb Aján Gergely, az Országos Örmény Önkormányzat elnöke, aki elmondta, hogy az örmény állampolgárság megszerzésére viszont nincs lehetőség. A húsz-huszonötezresre becsült hazai örménység legnagyobb része Erdélyből vándorolt Magyarországra, kisebb része viszont a törökök első világháborút követő népirtása után.

Aján az előbbi csoportba tartozik, rokonai élnek Romániában, és családja régi házának egy részét kapta vissza a közelmúltban, így már tulajdona is van. A román törvények lehetővé teszik, hogy aki az ország területén született - Aján 1932-ben látta meg a napvilágot -, megkaphasa a román állampolgárságot.

Soha nem éltek Romániában

A hazai románok már nem juthatnak ilyen könnyen román állampolgársághoz. A Moldovában élő románoknak, valamint a forradalom előtt emigráltaknak megadják az állampolgárságot, az elcsatolt területeken élőknek a továbbtanulásukat is biztosítják. „A hazai románok sohasem éltek Romániában, az állampolgárságból semmi előnyük sem származna” - mondta az Indexnek Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke.

A nyugati diaszpórában élő szlovákok felvehetik az állampolgárságot, és Ligetfaluban egy külön szavazókörben a választásokon is részt vehetnek, a környező országokban élő szlovákokat azonban nem illeti meg ez a jog. „Nem merült fel az állampolgárság megszerzésének az igénye a hazai szlovákok körében, hiszen sohasem voltak Csehszlovákia állampolgárai” - mondta Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke, aki szerint a hazai szlovákok a magyarnál jóval kevesebb kedvezményt nyújtó szlovákigazolványra sem tartottak túlzottan igényt.

Nem Krleza szintjén

A világ harminc országában élő horvátoknak joguk van az állampolgárságra, a hat évvel ezelőtt hozott törvényről semmilyen vita nem volt. A horvát diaszpóra - a lakosságszámhoz viszonyítva - a világ egyik legnagyobbja. A határokon belül négy-, a határokon túl két és fél millió horvát él. A hatvan-hetvenezresre becsült magyarországi horvátságból százötven-kétszáz kettős állampolgár lehet. „Ők nem akarnak elköltözni Magyarországról - mondta Karagics Mihály, az Országos Horvát Önkormányzat elnöke. - Egyesek lelki okokból váltják ki az állampolgárságot, mások azért, hogy könnyebben tudjanak Horvátországban is vállalkozni.”

A kérelmezőnek anyakönyvi kivonattal kell igazolnia horvát származását, illetve beszélnie kell a nyelvet. „Persze, nem olyan szinten, mint Miroslav Krlezának” - mondta Karagics Mihály.

Nem indulna elvándorlás

Szerbiában törvény készül, amely kettős állampolgárságot adna a környező országokban és az emigrációban élő szerbeknek is. Pavlov Milica, a Szerb Országos Önkormányzat elnöke nem tud a kezdeményezésről, de nem hiszi, hogy tömegesen élnének ezzel a lehetőséggel a zömmel a 18. század óta Magyarországon élő szerbek. „Magyarország a szülőhazánk, és a délszláv háború óta kicsit el is távolodtunk Szerbiától” - mondta az elnöknő.

A magyarországi szlovéneknek és ukránoknak le kellene mondaniuk magyar állampolgárságukról ahhoz, hogy felvehessék az anyaországét. Ropos Márton, az Országos Szlovén Önkormányzat elnöke szerint számos előnnyel járna a kettős állampolgárság: „Nem indulna meg elvándorlás, viszont a magyarországi szlovének a nyelv- és országismeretük miatt könnyebben tudnának Szlovéniában is vállalkozást indítani.”

Módosítaná az állampolgársági törvényt Szlovákia

2004. november 29. - MTI

Módosítaná az állampolgársági törvényt Szlovákia. A tervezet szerint ezen túl a határon túli szlovákok csak akkor szerezhetnének állampolgárságot, ha már két évet éltek a Szlovák Köztársaság területén. A módosítás nem szól arról, hogy a kérelmezőknek le kellene mondaniuk korábbi állampolgárságukról. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy Szlovákia nem támogatja, hogy lakói kettős állampolgárok legyenek. A szlovák állampolgársági törvény módosításáról szóló tervezetet nyújtott be véleményezésre a szlovák belügyi tárca a pozsonyi parlamentnek. A legutóbb tavaly módosított törvény újabb megváltoztatásának tervezetéről hétfőn adott hírt a TASR szlovák hírügynökség, melynek ismertetése szerint a módosítás egyebek között azt is célozza, hogy a határon túli szlovákok a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző kétéves szlovákiai tartózkodás után kaphassanak szlovák állampolgárságot. A törvénymódosítást ismertető jelentés nem tér ki arra, vajon az ide sorolható kérelmezőtől elvárják-e, hogy feladja korábbi, más országbeli állampolgárságát. A jelenleg hatályos jogszabály értelmében - származási helyétől és nemzetiségi hovatartozásától függetlenül - az a kérelmező kaphat szlovák állampolgárságot, aki legalább öt éve megszakítás nélkül állandó szlovákiai lakhellyel bír, és öt éve nem volt szándékos bűncselekményért jogerősen elítélve. A hatályos szlovákiai jogszabályok ugyan nem tesznek említést a kettős állampolgárságról, de annak intézménye - kivált Csehország és Szlovákia viszonyában - 1997 óta egy kétoldalú egyezmény alapján működik. Az alkotmánynak nincs kettős állampolgárságot tiltó rendelkezése, de számos más országhoz hasonlóan a gyakorlatban Pozsony sem szorgalmazza a kettős állampolgárság érvényesítését, inkább korlátozni igyekszik azt. Az érvényes szlovák jogszabályok homályosságára egyes jogszakértők már rámutattak. Alkotmányjogászok értelmezése szerint Magyarország és Szlovákia viszonyában máig hatályos az 1960-ban aláírt, a kettős állampolgárságot "korlátozó" magyar-csehszlovák egyezmény, amelynek érvénytelenítéséről az 1995-ban megkötött magyar-szlovák alapszerződés sem rendelkezik. Igaz, a korlátozó megállapodást Magyarország már korábban, még 1993-ban egyoldalúan felmondta, de a szlovák fél ezt magára nézve azóta sem tartja kötelező erejűnek, és továbbra is az 1960-as dokumentumban foglaltaknak megfelelő gyakorlatot igyekszik érvényesíteni.

Kemény bírálat Pozsonyból

Élesen bírálja a Magyar Koalíció Pártjának vezetőit a pozsonyi Pravda. A napilap azt rója föl, hogy a szlovákiai magyar kormánypárt a kettős állampolgárság kérdését érintően az igenlő szavazatok többségéért szurkol. A cikkíró szerint a kettős állampolgárság intézménye elvi okokból ugyanúgy elfogadhatatlan, mint a kedvezménytörvény. Egy másik újság, a liberális SME aggályosnak tartja, hogy „a szlovák képviseleti testületek mandátumait bíró párt egy másik állam területén fejt ki politikai tevékenységet”. Vajon a Szlovák Köztársaság érdekei szerint való-e a határon túli magyarok kettős állampolgársága? - teszi fel a kérdést a pozsonyi újság.

Szlovák érvek és ellenérvek a kettős állampolgárság ügyében

2004. november 20. - M. Rádió (Haják-Szabó Mária)

Az állampolgársághoz elengedhetetlen az állandó lakcím az adott országban - ez derül ki egy szlovák szakértői véleményből. Ha Magyarország olyan személyeknek adna állampolgárságot, akik másik országban rendelkeznek állandó lakhellyel, azzal beavatkozna az adott állam szuverenitásába - mondta a pozsonyi Új Szó szombati számában a Komensky Egyetem nemzetközi jogi szakembere. A jogász véleményét kommentálva Berényi József, a szlovák külügyminisztérium MKP-s államtitkára emlékeztetett: hasonló módon érvelt Pozsony a státustörvény megszületése után. Mint ismeretes, Szlovákia belügyeibe való beavatkozásnak minősítette a jogszabályt, és lehetetlenné tette annak végrehajtását. Berényi szerint abból kell kiindulni, hogy a szlovák alkotmány nem tiltja a kettős állampolgárságot. Másrészt a külföldi szlovákok a szlovák státustörvény értelmében megkaphatják a szlovák állampolgárságot anélkül, hogy lemondanának eredeti állampolgárságukról. Berényi erre a párhuzamra is fel kívánja hívni a szlovák közvélemény figyelmét, mert szerinte a helyzet analóg. Ha Szlovákia a külföldi szlovákok esetében megengedi a kettős állampolgárságot, akkor ez a jog más országokat is megillet - mondta az államtitkár a pozsonyi magyar napilapnak.

Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a rendszerváltás Szlovákiában

2004. nov. 17. - Új Szó

A statisztikai hivatal is készített hasonló felmérést, s ez alapján a megkérdezettek mintegy 40 százaléka gondolja, hogy nem teljesültek az 1989 utáni elvárások. A lakosok harmada úgy véli, bizonyos álmaik megvalósultak, bizonyos dolgokban csalódtak. Az emberek 20 százalékának nem is voltak semmilyen elképzelései, így nem is csalódhattak.

Akik elégedettek az elmúlt 15 év történéseivel, azok általában 30-39 év közöttiek, vállalkozók, felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, javarészt a Pozsonyi kerületből származnak, s főleg az ANO-val, a KDH-val vagy az SDKÚ-val rokonszenveznek. Az elégedetlenek zöme túl van a negyvenen, 53 százalékuk már ötvennél is idősebb, 48 százalék nem szlovák nemzetiségű, 44 százalék alapfokú végzettséggel rendelkezik, sőt munkanélküli. A jelenlegi helyzet a KSS, a HZDS és a Smer szimpatizánsainak nem tetszik, de ebben a tárborban sokan vannak az MKP választói közül is.

A harminc évnél fiatalabbaknak alig voltak elvárásaik: a forradalmat iskolásként élték meg, s 10-13 évesen csak kevesen fontolgatták, a rendszerváltás mit jelenthet. Hasonlóan gondolkodik a munkanélküliek többsége és a nagyobb városok lakossága.

A politikai, gazdasági, szociális és kulturális változásokat a polgárok egyharmada úgy értékelte, hogy főleg az emberi jogok tiszteletben tartása terén tapasztalható pozitív elmozdulás. Csak a megkérdezettek 15 százaléka gondolja, hogy manapság lakhelyén már jobban beleszólhat a lakosokat érintő közügyekbe. Mindössze 14 százalék véli, hogy emelkedett az életszínvonala, 13 százalék tud érvényesülni és képes kamatoztatni tudását. Az emberek tíz százaléka lát javulást a fizetések terén, de csak hat százaléknak van biztonságérzete. Azaz a szakértők szerint lényegében nem változott az emberek megítélése: legtöbben ugyanúgy látják az ország gazdasági és szociális helyzetét, mint 15 évvel ezelőtt, olvasható a statisztikai hivatal szerkesztőségünkbe eljuttatott anyagában.

A polgárok az MVK felmérése alapján sem hiszik, hogy 1989 óta javultak életkörülményeik. 54 százalék úgy véli, rosszabbul él, mint a kommunizmus alatt, és csupán a megkérdezettek 21 százaléka elégedett jelenlegi helyzetével. A lakosok harmada rendkívül rossz életkörülményeire panaszkodott, ellenben csak hat százalék fogalmazott úgy, hogy sokkal jobban él, mint a rendszerváltáskor. A statisztikai hivatal szerint főleg a középkorúak, az SDKÚ választói és az egyetemet végzett személyek ismerik el, hogy javult az életszínvonaluk. Az MKP-vel rokonszenvezők általában úgy fogalmaztak: rosszabbul élnek, mint valaha, életkörülményeik szinte elviselhetetlenek.

Egy hét után a Tátrában

2004. november 28. - Ľudové noviny (František Zelman)

Megrendítő hírt adott a vihar Európa minden országába a Magas Tátráról. Tele oldalak jelezték a lapokban, hogy megszűnt az élet, a turisztika a világ legkisebb területén fekvő legmagasabb hegy egy jelentős részén, a szlovák síparadicsomban. Ötven kilométeres távon hatalmas pusztítást végzett a vihar, járhatatlanná téve az utakat - elsősorban a felső tátrai utat Podbánskétól egészen Tátralomnicig. Ez volt a Tátra legszebb része. Ahogy haladtunk Pribylina felől már messziről láthattuk a Kriváň ferde sapkáját, majd közelebb érve a hatalmas fenyvesektől csak néha lehetett megpillantani a havas csúcsot, jelezve, hogy jó irányban haladunk a hegyek felé. Csodálatos látványt nyújtottak a patakok mellett felsorakozó lucfenyők a maguk 30 méteres magasságukkal, különleges aranyszínnel szegélyezték késő ősszel az utak mentét a lombhullatók, a vörös fenyők. És akkor jött a vihar, a nem várt, a szokatlanul erős - mert sok szelet megfékezett ez a táj, amely a Poprádi völgy alól jött - a kegyetlen sebességgel érkező. Ezt már nem viselték el a középső zónába eső fenyvesek. Mindent szakított, törte szálkákra a makacsul ellenálló egyenes fenyőket, nem kímélt semmit, ami útjába esett. Ezzel az energiával nem lehetett ellenállni, sem előre felkészülni. Néhány percig tartott. Hihetetlen pusztítást hagyott maga után. Láttunk már ilyet az Alacsony Tátrában is éppen az utunkba eső Brezno felé, de azt nem tartottuk olyan borzalmasnak, mert nem látszott oly tragikusnak, mint ez utóbbi a Magas Tátrában. Podbánske, Štrbské Pleso, a tüdőszanatórium, egészen Starý Smokocevig, sőt túl azon a Lomnicig. Ezen a részen a Tátra minden kilométerén üdülők, szanatóriumok, gyógyházak rejtőzködtek a fenyvesek között. Most kilátszanak az erdőből, mert a vihar fogpiszkálók módjára lefektette a hatalmas súlyú fákat, némelyeket majdnem sorjában, többeket rajtuk keresztül. Elrettentő látványt nyújtva különösen az égről nézve, az eddig elrejtett üdülők most kerítés nélkül maradtak. Ezzel az irtással megváltozott itt minden. Az ember is. A „takarítás” elején sírva vágták az utat, hogy járhatóvá tegyék a legfontosabbakat. Eddig csak a hótól kellett megszabadítani, hogy az utas eljusson a legszebb helyekre Egy hétig dolgoztak fáradságot nem ismerve. A hideg hóesésben a hazaszeretet fűtötte őket. Úgy tűnik ezt a hatalmas akadályt is legyőzték. Le kellett győzni, mert a Tátra maradt a helyén, a szállodákban már van élet és folytatni kell mindenáron. Azért mély sebeket hagyott maga mögött ez a természeti csapás is. Kiheverni nem lesz könnyű. Telefonon kapott információk szerint ugyan a testvérvárosi Pribylinát már nem érte a vihar, mégis nagy az elkeseredés barátainknál. A csodás természeti táj, a hegykoszorúkkal körülvett Štrbské Pleso is talpra állt. Éjjel nappal dolgozott mindenki, aki élt és mozgott, hogy egy hét után újranyithassák a síparadicsomot még akkor is, ha a látvány nem a régi. A štrbai utat járhatóvá tették és az államfő részvételével új szezont nyitottak, hogy lássák a sport szerelmesei, ha győzött is a természet nem teheti tönkre az ember munkáját. Az ember ereje legyőzheti a pusztítást is. Štrbské Pleso ismét várhatja vendégeit, a turistákat, a sízőket és mindenkit, aki kíváncsi erre a szörnyű természeti csapásra. A folytatás hosszú időre nyúlik. Ma még csak elképzelések vannak, hogy milyen lesz a Tátra eme része, amit a vihar ugyan most elpusztított, de nem törte meg az ember akaratát. A Tátra ismét él, a parkolóhelyeken autóbuszok sorakoznak, az utak járhatók. Az élet megy tovább.

Békéscsabán többet fizethetnek a buszért és a parkolásért

Lesz 13. havi a közalkalmazottaknak, köztisztviselőknek

2004. november 22. - Ľudové noviny (Vándor Andrea)

A békéscsabai képviselő-testület november 18-án is zárt ajtók mögött kezdte meg testületi munkáját. A képviselő-testület ülését ezúttal Baji Lajos alpolgármester vezette, mert Pap János polgármester Lyonban tárgyalt a Körösök Völgye Natúrpark ügyében. A vagyoni és méltányossági ügyeket követően - a nyílt ülésen - számos, a lakosságot is érintő kérdésről döntöttek első körben a képviselők. A második körös eljárásra a decemberi közgyűlésen kerül majd sor a lakosságot érintő kérdésekben: így az autóbusz közlekedés helyi tarifáinak emelése, a parkolási díjak növekedése, az ivóvíz-ellátás és szennyvíz-elvezetés szolgáltatás díjainak megállapítása, valamint a köztisztaság fenntartásáról és az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről, valamint a köztemetők és a temetkezés rendjéről szóló rendelet módosítása kerül ismét terítékre december 16-án. Az ülést követő hagyományos sajtótájékoztatón Baji Lajos alpolgármester elmondta, hogy az önkormányzat bérleti szerződést módosított a Vállakozói Centrum Kft.-vel. Bővítették az eddigi megállapodást: a megnövekedett vállalkozói igények miatt volt erre szükség az Almáskerti Ipari Parkban, ahol egyébként nemrégiben - az októberi Kolbászfesztiválon - adták át ünnepélyes keretek között a Mezőgazdasági Élelmiszeripari és Innovációs Központot, mely mintegy 231 milliós beruházás nyomán valósulhatott meg.

A továbbiakban a képviselők tájékoztatót hallhattak a 2004. év első háromnegyed éves költségvetési teljesítéséről, melyet elfogadtak. A közalkalmazottak és a köztisztviselők is megkapják még az idén decemberben a „13. havi fizetésüket.” Bár, mint azt a sajtótájékoztatón Baji Lajos alpolgármestertől megtudtuk, nem nevezhető így ez a juttatás, bár a köznyelv, s az érintettek is így emlegetik maguk közt… A hivatalos megfogalmazás -, melynek alkalmazását az alpolgármester is kérte -, így hangzik: „egy havi külön juttatás”. Az önkormányzat előlegként fizeti ki az idén a szóban forgó summát, melynek összege egészen pontosan a juttatás alapjául szolgáló nettó illetmény kilencven százalékával egyezik meg. A határozatot a megyeszékhely képviselő-testülete 23 egyhangú igen szavazattal elfogadta.

Számos rendeletet is módosítottak a közgyűlésen. Így a köztisztaság fenntartásáról, a fizető parkolókról, a helyi autóbusz közlekedésről, az ivóvíz ellátásról, a közterületek rendjéről, valamint a köztemetők és a temetkezés rendjéről. Ezen rendelek kétfordulósak, mivel a lakosság nagy részét érintik. Az első forduló szabályozási eljárása alapján november 18-án úgy döntöttek, hogy a parkolási díjakat az infláció 80 százalékával emelik, az autóbusz közlekedésben mintegy 6-7 százalékos áremelés várható a helyi járatokon, az ivóvíz és szennyvízelvezetés díjai az inflációt követő nagyságrendben emelkednek, a köztisztasági rendelet pontosítása is a december 16-ai közgyűlésen, a második fordulóban várható. (Ezen adatokat közzéteszik a „sárga” újságban, vagyis a Csabai Mérlegben.) A Tappe Kft. kapcsán nagy viták alakultak ki a képviselő-testületi ülésen: a zöldhulladék, mely még komposztálható lenne nagy mértékben növeli a lakossági kommunális szemét mennyiségét, hisz nagyon kevés háztartás gyűjti szelektíven a hulladékot: rendszerint minden egy kukába kerül: legyen a nyesedék, háztartási hulladék, vagy műanyag, netán veszélyes hulladék. Ezért szemléletváltásra van szükség a lakosság körében is.

A városüzemeltetéssel foglalkozó napirendek között 11/10-es napirendi pontként került a testület elé a szennyvíz-kezelési projekt. A kormány - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal közreműködve - huszonkilencmilliárdos alapot biztosít a tervek elkészítésére, a projekt előkészítési költségeire. Így az önkormányzatnak csupán tíz százalékos saját erővel kell rendelkeznie. Így lényegesen felgyorsulhatnak a folyamatok, hisz nem kell Brüsszelhez pályázni a tervek elkészítésére, mert ez a magyar kormány hatáskörébe került. Akár két-három hónapot is nyerhetünk ezzel a „huszárvágással”, s a testület 20 igen szavazattal megszavazta a határozatot: 500 millió forintot különít el sajáterőként a tervek elkészítésére, s benyújtja a kormányhoz a lakossági szennyvíz-hálózat tervezésre a pályázatot. Mindez nagy előrelépés a szennyvíz-hálózat bővítésében.

Az oktatási kérdések között több alapító okiratot módosítottak a képviselők. A Sétáló utca ügyében olyan döntés született, hogy - maximum 50 millió forintból - megterveztetik az Andrássy út nyomvonalán a díszburkolatot egészen a Mednyánszky - Lepény Pál utcák kereszteződéséig úgy, hogy az a Korzó teret nem érinti, hisz ott a járdán már kialakították a díszburkolatot. A közbeszerzési eljárás után köztéri szobrot is állítanának majd. Mindezzel párhuzamosan elkészült a Csaba utca terve is egészen a Gyóni Géza utcától az Irányi utcáig. Ez az útvonal kiváló lehetne például a kerékpárosok számára, ha nem a sétáló utcán van dolguk, hisz ezen az útvonalon gyorsabban elérhetnék a belvárost a gyalogosok kerülgetése nélkül…

A Spaten Söröző tulajdonosa azzal a kéréssel fordult a közgyűléshez, hogy szeretné megvásárolni a 350 négyzetméternyi közterületet, melyen a faépítményű sörözője áll. A területen új kisvendéglőt alakítana ki. Mindezért cserébe az Andrássy út - Jókai út sarkán található fa sörsátrat ingyen elbontja. Mindezzel párhuzamosan a Békéscsaba Közterületeiért Alapítvány az egykori csabai kisvasútnak állítana emlékhelyet. A közgyűlés döntése értelmében negyvenezer forintos négyzetméter áron értékesíti a közterület a söröző tulajdonosának azzal a feltétellel, hogy a vevő köteles a 3428/4 helyrajzi számú földrészletből visszamaradó közterületen az alapítvány tulajdonában lévő mozdonyt és vasúti kiskocsit elhelyezni. Természetesen a témáról lesz lakossági fórum is. A látványterv mindenesetre sokat ígér…

Végül nagy sikere volt a közgyűlésen az elektronikus önkormányzat elemeit bemutató szakirodai prezentációnak, melyet informatikusok mutattak meg és be a képviselőknek.

Ford-gyár épülhet Szlovákiában

2004. december 1.

Motoralkatrészgyárat építene Szlovákiában a második legnagyobb amerikai autógyártó, a Ford - írja a Bloomberg. Az ügyben hamarosan létrejöhet a megállapodás a társaság és a szlovák kormány között - jelentette be Pavol Rusko gazdasági miniszter. A Ford mintegy négyszázmillió eurós gyárépítése újabb komoly siker lehet Szlovákia számára, amely beruházáspártoló politikájával autógyártók sorát vonzotta már eddig is. Az országban bő tíz éve jelenlévő német Volkswagen és a helyi üzemének építését tavaly megkezdett francia PSA Peugeot-Citroën után 2004 elején a Hyundai/KIA is úgy döntött, hogy 1,1 milliárd euróból gyárat épít Szlovákiában Zsolna mellett. Az üzem helyszínéül szánt terület kisajátítása azonban elakadt, és ezért egy időre kétségessé vált a beruházás is.

Megnövekedhet a szomszédból ingázó munkavállalók száma

2004. december 1.

Egy-két éven belül megnövekedhet azon foglalkoztatottak száma, akik a szomszédos országokból járnak át hazánkba dolgozni. Jelenleg elsősorban a szlovákiai magyarok ingáznak nap mint nap, derül ki a Napi Gazdaság cikkéből. A Suzuki esztergomi gyárában dolgozó 1700 alkalmazott közül jelenleg háromszázan járnak át a szomszédból, a Philips győri gyárának 4400 munkavállalója közül 800 ingázik Szlovákiából naponta. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara (MKIK) elnöke a Napi Gazdaságnak elmondta: a multinacionális cégek - az ingázást kihasználva - akár a teljes határ menti vidéken megtelepedhetnek. A magas létszámú olcsó munkaerő hosszútávon viszont csökkentheti a bérnövekedési dinamikát. A változás nyomán elsősorban a mostani hiányszakmák járnának jól. Az építőipari szakmunkások között már most is sok külföldi állampolgár található, igaz, legtöbbjük illegálisan dolgozik. Emellett egyes területeken, például az egészségügyben az alacsony bér miatt már most sok a pályaelhagyó, illetve külföldre távozó, írja a Napi Gazdaság.