Fuhl Imre válogatásában

Farsangolás, disznótor, választások

Nemzetiségi vezetők találkoztak Békéscsabán

2006. február 20. - Ľudové noviny (Vándor Andrea)

Nemzetiségi vezetők háromnapos országos találkozóját rendezték meg Békéscsabán az elmúlt hétvégén. Az igen gazdag program bővelkedett kulturális rendezvényekben, azonban a közelgő választásokra való felkészülést sem felejtették el az érintettek. Mód nyílt a megyeszékhely szlovák és műemlék jellegű intézmények megtekintésére is: így az érdeklődők a Szlovák Kultúra Házát, a Garai utcai Szlovák Tájházat, a Békési Úti Meseházat, a Munkácsy Emlékházat és az Evangélikus Nagytemplomot kereshették fel. A három nap alatt több helyszínen ismerkedhettek a résztvevők a csabai kolbász születésének történetével, hagyományaival, a disznóvágás népi eszközeivel, s immár a télbúcsúztatás jegyében a farsangi szokásokat, néphagyományokat is felelevenítették a csabai Ifiházban.A Vasutas Művelődési Házban február 17-én Pap János Békéscsaba polgármestere üdvözölte az ország szlovák civil szervezeteinek, kisebbségi önkormányzatainak a képviselőit, Békés megye szlovák, román, cigány, német, szerb, román közösségeinek vezetőit. Békéscsaba, „a befogadó város” múltjára, jelenére hívta fel a figyelmet: a várost újratelepítő szlovákság több évszázada van jelent hagyományaival, nyelvével, szokásaival a többnemzetiségű Békésben, s számos kincse mellett a csabai kolbászt is örökül hagyták őseink. E gasztronómiai remek összeérett ízeivel, illatával, színével hétköznapjainkban is jelen van. Uniós csatlakozásunk kapcsán szólt a polgármester a bővülő lehetőségekről, ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy immár 15 éve nem lehet fogni nálunk a közszolgálati szlovák televízió adásait… A továbbiakban Fuzik János, az Országos Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke számolt be az elmúlt másfél évtized nemzetiségi politikájáról, az önkormányzatiság kialakulásáról, fejlődéséről, a civil társadalom erősödéséről. Mint mondotta, a tárca számol a civil szférával, a nemzetiségi kisebbségek jogairól szóló törvény módosítása pedig növeli a kisebbségi önkormányzatok legitimitását, kötődését a civil szférához. A kormány civileknek teljesen új szerepkört szán a választójogi változások tükrében. A két szféra kapcsolódásáról elmondta, hogy a nemzetiségi civil szervezetek száma egyre nő. Parlamenti támogatásuk tükrében jelenleg 315 kisebbségi civil szervezetet segít mintegy 110 millió forinttal a Parlament Kisebbségi Vallásügyi Bizottsága, s a helyi kisebbségi önkormányzatok száma meghaladja az 1800-at. Az elmúlt 15 évben a civil és az önkormányzati szféra rendkívüli szervezettséget ért el, hisz a kisebbségi önkormányzati rendszer eszméjét 1993. július 7-én fogadta el a Parlament. A nemzetiségek jogairól szóló törvény a kulturális autonómia lehetőségét is előrevetítette, melynek egyes jelei már mutatkoznak. A szlovákság 9 intézményt működtet országos testülete fenntartásában: két iskolát (a csabait és a szarvasit), a békéscsabai kutatóintézetet, országos lapot, dokumentációs központot…). Az autonómia irányába mutat az a tény is, hogy a helyi önkormányzatok is igyekeznek intézményeket működtetni: így a békéscsabai szlovák kisebbségi önkormányzat 2005. július elsejétől vette át a Tájházat működtetésre a települési önkormányzattól. Fuzik Jánostól azt is megtudhattuk, hogy 50 tájházuk, falumúzeumuk fele immár helyi szlovák kisebbségi önkormányzatok fenntartásában működik. Jelenleg 115 helyi kisebbségi önkormányzattal rendelkezik a honi szlovákság, ebből 15 Budapesten, 100 vidéken található. A választási törvény módosítása kapcsán az elnök elmondta, hogy reményeik szerint a választási visszaélések visszaszorulnak, s megszűnik az „etnobiznisz”. Újdonság, hogy csak nemzetiségi civil szervezetek jelölhetnek, az eddigi egyéni, független, „önjelölt” képviselő-jelöltállítás megszűnik. Fontos változás az is, hogy a kisebbségi választói névjegyzékbe felvételüket kell hogy kérjék azok, akik kisebbségi önkormányzatot szándékoznak létrehozni. Június elsejétől július 15-éig - hat hét - áll majd rendelkezésünkre, s mindösszesen 30 választópolgárnak kell feliratkoznia a kisebbségi választói névjegyzékbe. Szintén új változás, hogy minden településen öttagú testületet alakítanak majd. Ezt követően a helyi elektorok megalakítják a megyei, majd az országos testületet. Megyei és országos szinten listás szavazás lesz.

A tanácskozás korreferátumokkal folytatódott az önkormányzati választások aktuális kérdéseiről, a nemzetiségi közösségek feladatairól, majd szombaton immár a szórakozásé, a hagyományok felelevenítéséé volt a főszerep. Délelőtt a Szlovák Kultúra Háza udvarán a Csabai Kolbászklub jóvoltából a disznóölés szokásait elevenítették fel, s a jövő lehetőségei is szóba kerültek azon a turisztikai konferencián, melyet a Tourinform Iroda szervezett. Délután, az Ifiházban Velkey Gábor, Békéscsaba alpolgármestere alföldi és csabai régi kézimunkák szépségeit ajánlotta figyelmünkbe. A kiállításon pöstyéni, csataji, gyetvai, nyitrai, jabloncai hímzéseket, kézimunkákat csodálhattunk meg. Az újabb hagyományápoló csoportok közül a Fajalka Hímző kör mutatkozott be. A csabai szőttesek, jellegzetes szlovák motívumvilágot felvonultató törülközők, egyéb használati tárgyak, az alföldi gyapjú, a szűrhímzések és az 1920-as, 1930-as évek stílusát idéző kézimunkák mind-mind múltunk egy darabja, s azt tükrözik, hogy a régiek bizony adtak a részletekre a hétköznapokon is! A nap további részében a hagyományőrző szlovák farsang fergeteges hangulatban idézte régi dalaink, szokásaink, disznótoraink, no meg a farsang, a farsangolás hangulatát. A jelenlevőket Herczeg Tamás, az Ifjúsági Ház igazgató helyettese köszöntötte, majd Ocsovszki Ildikó vezetésével, konferálásával farsangolhattunk: a köszörűsök szorgosan dolgoztak, az asszonyok belet mostak, a gazdák kolbászt gyúrtak, töltöttek. A háziasszony szerepében pedig Somogyi Józsefnét, Helenkát, Békéscsaba nyugalmazott nemzetiségi referensét tisztelhettük. A gyönyörű szlovák dallamok felcsendüléséről a sárisápiak, a csabai Boleráz Citerazenekar gondoskodott Paulik László vezetésével, továbbá a békéscsabai Szlovák Klub nyugdíjasai, a mezőmegyeriek, a jaminai Orgovan Együttes, a Szlovák Pávakör tagjai. Ifjú táncosaink is bemutatkoztak: fergetes, színes táncokat láthattunk a Tabán utánpótláscsapatától, a Hétpróbás Táncegyüttestől. Az elekiek szlovák és német táncokat hoztak el nekünk. A mezőmegyeri színjátszók Krupa András néprajzkutatónk Három kívánság című dramatikus játékát vitték színre - nagy sikerrel. A nap további részében a még fáradhatatlanoknak a Bajczer Zenekar gondoskodott a talpalávalóról a IV. Csabai Farsangon, s sokan magunkban, már a jövő évi, ötödik, jubileumi farsangot várjuk.

A nemzetiségi vezetők országos találkozója vasárnap délelőtt a Vasutas Művelődési Házban konzultációval, a három napos rendezvény értékelésével zárult.

Jogelvonás a módosítás eredménye

Visszalépésnek tartják jogászok a megváltoztatott törvényt

2006. február 8. - Ľudové noviny (Patay Gábor)

Példa nélküli, hogy a kisebbségi törvény legutóbbi módosítása jogokat vont el a magyarországi kisebbségektől. Többek között ez a lesújtó vélemény is elhangzott a Fővárosi Cigány Önkormányzat szervezésében megtartott szakmai beszélgetésen. A fórumon egyébként a szakértők többsége visszalépésként értékelte a jogszabály 2005. november 25-én hatályba lépett módosítását.

A Pro és kontra a 2005. évi CXIV Kisebbségi Törvény címmel megrendezett kerekasztal beszélgetésen Lásztity Péró, a szerb önkormányzat képviselője sem dicsérte a módosított jogszabályt. Szerinte a választói névsorok összeállításának módja, miszerint a jegyzőnél kell írásban jelezni a nemzetiségi választói névjegyzékbe való felvétel szándékát, két eredményre vezethet. Ha a kisebbségek tisztességesek, akkor csak a valóban a kisebbséghez tartozókat szerepeltetik a választói névjegyzékben. Ezek az etnikai csoportok azonban úgy fizetnek meg ezért, hogy a 2006-os kisebbségi választásokon drasztikusan csökkenhet önkormányzataik száma, politikai szerepük csökken, és a nemzetiség veszít jelentőségéből. Így az adott nemzetiség politikailag hátrányos helyzetbe kerülhet. Amennyiben nem így tesznek és a választó névjegyzékbe a többséghez tartozókat is felvetetnek, akkor lejáratják a választást és megkérdőjelezhető lesz a nemzetiségi önkormányzatok legitimitása.

A vitában résztvevő jogászok, mint Kállai Ernő, az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének munkatársa, Magicz András, az Országgyűlési Biztos Hivatalának munkatársa, Majtényi Balázs, az MTA Jogtudományi intézetének munkatársa és Pap András László, a Kodolányi János Főiskola docense is a választói névjegyzék kérdését tartják a törvény egyik legaggályosabb pontjának. Szerintük a módosított törvény továbbra sem zárja ki a visszaélés lehetőségét, az etnobiznisz fennmaradását, ugyanis a választási hivatal vezetőjénél tett nyilatkozatban bárki, bármilyen nemzetiségűnek vallhatja magát. A választási hivatal vezetője rendszerint a jegyző. A szakértők szerint az is hiba volt, hogy a választói lista összeállításával nem maguk a nemzetiségek, hanem a jegyző foglalkozik. Kaltenbach Jenő, kisebbségi ombudsman korábban ezt úgy fogalmazta meg, hogy ezzel a döntéssel az állam fedezi a csalásokat. További gond, hogy a választói névjegyzék annyira titkos, hogy az abba való felvételről sem küldenek értesítést.

Aggodalomra ad okot az is, hogy a törvény szerint azok a szervezetek állíthatnak jelölteket 2010 után, melyek legalább három éve működnek. A 2006-os voksoláson az a szabály, hogy jelöltet a törvény életbelépése előtt bejegyzett szervezet állíthat. Az elhangzottak szerint ez sem csökkent a lehetséges választási visszaélések számát, mert már eddig is sok álnemzetiségi szervezetet hoztak létre.

Az eddigiekkel ellentétben, a következő választás után megalakuló kisebbségi önkormányzatok, kötelesek lesznek meghívni üléseikre a jegyzőt vagy annak képviselőjét. Ez felveti a nyelvhasználat szabadságának kérdését, ugyanis a jegyző nem köteles beszélni az adott nemzetiség nyelvét. Jó tanácsként elhangzott: kérjék meg a jegyzőt, hogy ilyen esetben hozzon magával tolmácsot.

Csökkenhet a kollektív nyelvhasználatot kérő kisebbségi önkormányzatok száma, mert eddig a nemzetiség kérése kötelező volt a települési önkormányzatra nézve. A módosítás szerint a nemzetiség egyetértésével az önkormányzat alkot rendeletet erről.

További problémaként említették a résztvevők, azt hogy a korábbi egyetértési jog helyett a kisebbségek megyei önkormányzatainak csak konzultációs joga marad kulturális és oktatási kérdésekben, nem is beszélve arról, hogy a fővárosi nemzetiségi önkormányzatokat továbbá nem települési, hanem megyei önkormányzat között tartják számon. Ezzel jogokat vesztettek. A meghívottak abban viszont egyetértettek, hogy a módosítás több, a kisebbségi önkormányzatok működését érintő feltételt tisztázott, ami jobb a korábbi, sötétben tapogatózásnál.

Németh Zsolt: A kisebbségi kérdés összefügg a nemzet létével

2006. február 8. - MTI

A kisebbségi kérdés összefügg az ország kultúrájával, múltjával a nemzet létével - mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerdán Hajóson. A határokon átnyúló kisebbségeknek a térség jövője szempontjából híd szerepük van - mondta az országgyűlési képviselő, aki lakossági fórumon beszélt a hazai kisebbségek helyzetéről. Az Egyesületek Házának zsúfolásig megtelt nagytermében közel kétszázan szorongtak, de többen csak állva tudták hallgatni a képviselő előadását. A csaknem három és félezer lakosú település lakóinak döntő többsége sváb nemzetiségű. Németh Zsolt a hazai kisebbségekkel kapcsolatban kifejtette, az asszimiláció előrehaladtával sem lehet azt mondani, hogy megállíthatatlan folyamat, s tenni kell azért, hogy a kisebbségek megerősödjenek. Nem jelenthet megoldást az, ami a második világháború után történt - utalt a kitelepítésekre, hozzátéve, hogy „nem az asszimiláció, hanem a kisebbség jogainak biztosítása a megoldás”. Rámutatott: a kisebbségeknek is köszönhető, hogy az osztrák, a bajor és a magyar gazdaság együttműködése az Orbán-kormány idején jól fejlődött. Hangsúlyozta, hogy a hazai kisebbségek és a határon túli magyarok ügyét nem lehet egymástól elválasztani. A külügyi bizottság elnöke a 2004. decemberi, kettős állampolgárságról szóló népszavazást nem tartotta jó kezdeményezésnek, „mert ilyenről nem szoktak szavazni”. Sajnálatosnak nevezte, hogy a szocialisták „riogatása” hatott, a szavazás nem volt érvényes, de - mint mondta -, jelzés értékű, hogy többségben voltak az igen szavazatok. A fórumon Németh Zsolt bemutatta Bagó Zoltánt, a Fidesz képviselőjelöltjét Bács-Kiskun megye 7. választókerületében. Az MSZP jelöltje Alföldi Albert országgyűlési képviselő, a megyei önkormányzat alelnöke. Az SZDSZ Török Gusztáv Andort, Kalocsa polgármesterét indítja. Az MDF Romsics Imrét jelölte.

Ó-szlovák Mária-siralom

2006. február 14. - Ľudové noviny (Olvasói levél - František Zelman)

Tisztelt Szerkesztőség! Bizonyára nem vagyok egyedül, amikor azt állítom, hogy az utóbbi hetekben sokkolnak azok az események, amelyek minduntalan a szlovákság helyzetét és kilátástalan jövőjét mutatják be az írott és elektronikus sajtóban. Januárban arról olvashattam lapunkban, hogy a Magyar Rádió szlovák adásának szerkesztősége SOS jeleket sugárzott az adás megmentésére. Ezeket a jeleket vette a Magyar Televízió szlovák nemzetiségű adása is és gondolom még januárban szalagra rögzítették a rádió szlovák adásának gondjait, bajait, megszólaltatva abban a Szegedi Stúdió igazgatóját, elnökünket Fuzik Jánost és másokat. A hallgatók és nézők véleménye kimaradt az adásból, pedig az SOS nekik is szólt. Mit lehet ilyenkor tenni, reagálni kell az eseményekre. Több mint 30 éve nincs rendben a Magyar Rádió nemzetiségi adásainak sugárzása. Az igaz, hogy az utóbbi három évben intenzívebben foglalkozott a kérdéssel a rádió is, a tv is, az újság is, többen nyilatkoztak, de mindenki veszni hagyta ezt az ügyet. Nem véletlen, hogy a szegedi szlovák rádió szerkesztősége féltette leginkább az adás megszűnését, hiszen egy óriási munka veszett volna kárba. Innen az SOS jelek sugárzása. Ami az”ó-szlovák Mária-siralmat” illeti, az már az információ szerzés késéséről tanúskodott. A tv heti Domovina műsorában - február 13-án - elhangzott, kétnyelvű feliratában olvasható volt és látható egyszerűen lehangoló, sokkoló hatással lehetett a nézőkre. A munkálkodók elkeseredését, a nyomott hangulatot csak fokozta a néhol sötét- fénytelen kép, a lassú beolvasás és annak tartalma. Olyan volt mintha siratnánk a múltat, az eltelt három évtizedet. Megpróbáltak találni egy kiutat, de nem adott senki választ a fontos kérdésre, mert ahonnan az adást sugározzák, hasonló bajokkal küszködnek. Ez valóban siralmasnak tűnik. Miután a hatalom az utolsó napon mégis döntésre jutott - mármint azzal, hogy az adás még egy évig - egye fene - maradjon ugyanott és ugyanúgy mint 30 évvel ezelőtt, megnyugodtak volna kedélyeim, de nem így történt. Az adásból kiderült, hogy azt januárban készítették, a hó végén döntés született, az adás végén - február 13-án - a műsorvezető elmondta egy mondatban a megoldást és azt is, hogy az igazi okos döntésre még várni kell. Sokkolásomat ezután már önmagam okoztam magamnak. Eszembe jutott a múlt és a jelen és az, milyen jó annak a hallgatónak akinek megmaradt a Sokol rádiója, ő még egy évig hallhatja az adást. Eszembe jutott, hogy egy év múlva meg lehet ismételni ezt a félórát a televizióban, mert akkor ismét aktuális lesz. Eszembe jutott, hogy akkor már mások tehetnek az ügyért és talán eredményesebben. Eszembe jutottak a választások. Mi lenne, ha egy ilyen „ó-szlovák Mária-siralomra” felfigyelne valamelyik párt és egy könnyelmű ígérettel maga mögé állítaná a szlovák nemzetiséget, mondjuk így: szavazzatok ránk és mi megoldjuk egy év múlva a sugárzást, mondjuk a Bartók műsor hullámhosszán. Reménytelen volt a múlt, az maradt a jelen is - a jövőről nem is beszélek.

Legyen 2006 az információ-szerzés éve!

2006. január 17. - Ľudové noviny (Zelman Ferenc - Budapest, I. kerület)

A kibernetika világában ma nagyon nagy felelőtlenség az információ mellőzése. Ebben az esetben majdnem mindegy, hogy magyar állampolgárságról vagy nemzetiségi hovatartozásról beszélünk. Azért mondtam, majdnem mindegy, mert míg az elsőről mint magyar állampolgárnak van lehetősége a sokoldalú információhoz, addig mint szlovákajkú polgárnak nehezebb eljutni a nemzetiségekre vonatkozó információkhoz. Mi is az információ: felvilágosítás, tájékoztatás, hírközlés, majd ezekből az értesülés, adatszerzés, tájékozódás. A mai világban a hír már azonos az elektromos jelekkel, amely a kibernetika alapja. Annyi van belőle, hogy keresésük közben a számítógép előtt bele lehet fáradni. El kell jutni arra a szintre, hogy az infrastruktúrában, az adatok közötti összefüggések világában válogatni tudjunk valamennyien igényeinknek megfelelően. Melyek azok az eszközök, amelyek tudatosan tájékoztatnak bennünket, azaz eligazítanak az információszerzésben. Ezek az írott és elektronikus hírközlő eszközök, az újság, a rádió és a mindkét elemet, a vizuális és hangtechnikai lehetőséget magában hordozó televízió. Ma már mindhárom szerepel az elektronika világhálóján az interneten, ahol az információk száma a gépi elemek segítségével oly gyors és hiteles, hogy abban információt szerezni egészen szűk területre is azonnal lehetséges. Arra ad lehetőséget, hogy informálódjunk, gyűjtsünk anyagokat, dolgozzuk fel azokat, akár archiváljuk vagy - és ez is nagyon fontos elem,- adjuk tovább a még információt tartalmazó híreket. Kissé bonyolultnak tűnik, pedig nem is az. Milyen az informáltság helyzete a nemzetiségeknél és miért olyan amilyen? Sajnos kullogunk az események után. Mire eljut hozzánk valamelyik csatornán a hír, már rég vége van az eseménynek. Televízió: a heti félóra egy hónappal előtte készül el, amikor ismétlik már rég nem esemény. A közlési idő sem tisztázott, van, és ez legyen elég. A rádió: már több mint 30 éve sugároznak nemzetiségi adást, amely adások ugyan belekerülnek az éter hullámaiba, de azok a hangok csak ritkán jutnak el a kíváncsi hallgatóhoz. Az újság talán a legfrissebb, ez is látható és olvasható, ezt azonban olvasni kell idegen nyelven és abba rövid idő alatt bele lehet fáradni. A legfrissebb információt ma a számítógép képernyőjén lehet leolvasni, amely arra is alkalmas, hogy egymás között is megosszuk a számunkra fontosabb tájékoztatásokat, hírközléseket, adatokat, képeket, fordításokat, értesüléseket. Csakhogy először fel kell valakinek rakni az információkat a hálóra. A kezdeményezést már megindította a Ľudové noviny szlovák hetilap szerkesztősége, amelyért nagy köszönet illeti a munkatársakat. Ezt az utat kellene támogatni minden áron. Még akkor is, ha ez a munka újabb szakembereket kíván és anyagi befektetésekkel jár. A www.luno.hu cím alatt több információhoz lehetne jutni, ha az információközlésbe minden felelős szervezet aktívan bekapcsolódna. Mintha ebben az évben nagyobb szükségünk lenne az információszerzésre, mint bármikor. Mintha sokkal többet jelentene számunkra többet tudni a hírközlésről, az egymás közötti értekezésről, a választások idején, mint eddig bármikor. Azt már csak megemlítem, hogy az anyaország információi is hiányosak a nemzetiségek számára. Legyen tehát az idei év az információ szabad terjesztésének éve, az írott és elektronikus sajtó, a közszolgáltatás színvonalának emelése, benne a magyar állampolgárok, köztük a nemzetiségek informáltságának javítása. Legyen honlapunk, legyenek e-mail - címeink, és legyen jártasságunk az információ áramlásában, vegyük le abból azt, amire szükségünk lehet.

Nemzetiségi rádióműsorok jövőbeni sugárzása

2006. január 30. - NEKH

Az Országgyűlés a mai napon módosította a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényt. A törvénymódosítás további egy évig biztosítja a Magyar Rádió részére az un. keleti normás ultrarövid hullámú sáv használatát. E frekvencián olyan közszolgálati rádióműsorok kerülnek adásba, mint például az országos nemzetiségi anyanyelvű programok, mely adások kizárólag itt hallhatók. Az 1996-ban elfogadott, két-harmados támogatottságot igénylő médiatörvény értelmében a Magyar Rádió 2006. februárjától már nem sugározhatott volna a 66,0-73,0 MHz frekvenciasávban. Az Országos Rádió és Televízió Testület, a Magyar Rádió és a kisebbségek országos önkormányzatai közötti egyeztetések során nem született megállapodás a nemzetiségi rádióműsorok jövőbeni sugárzási helyéről, így a mostani törvénymódosítás további egy éves haladékot adott a probléma megoldásának megtalálására.

A törvénymódosítás szövege

„2006. évi … törvény

a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról

1. §

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 145. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„145. § A Magyar Rádió műsorainak terjesztéséhez e törvény hatálybalépésekor használt három 66,0-73,0 MHz frekvenciasáv közül kettő a törvény hatálybalépésétől számított legfeljebb három évig használható, a harmadik 66,0-73,0 frekvenciasáv tizenegy évig használható. E határidőn belül a Testület a Magyar Rádiótól két 66,0-73,0 MHz frekvenciasáv használatára vonatkozó jogosultságot elvonhat, ha a 87,5-108,0 MHz frekvenciasávban két műsorszolgáltatás megvalósul.”

2. §

Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.”

Békéscsabai Irodalmi Estek

2006. február 8. - Ľudové noviny (Vándor Andrea)

Magyar klasszikusok és kortárs költők, írók műveiből hallhattak mindazok ízelítőt a Frankó Produkciós Iroda szervezésében, akik február 7.-én ellátogattak a békéscsabai Street Cornerbe. Mint azt Frankó Attila, szervezőtől megtudtuk, hagyományteremtő szándékkal hívták életre az irodalmi estek rendezvénysorozatát és ezentúl kéthetente találkozhatnak a csabai irodalomkedvelők a Békés Megyei Jókai Színház művészeivel, kortárs Békés megyei írókkal, költőkkel. Az első csabai irodalmi est vendége Komáromi Anett, a Békés Megyei Jókai Színház színművésznője és Józsa Mihály előadóművészek voltak.

Hiánypótló rendezvény tanúi lehettünk, hisz a nagy magyar klasszikusok mellett kevesen ismerik szűkebb környezetük alkotóit. Bár, a hatvanas-, hetvenes években a Viharsarok gazdag irodalmi központ volt, valahogy feledésbe merültek az Auróra hasábjai, az irodalmi lap köré tömörülő helyi értelmiség és művészvilág kevesebbet találkozik napjainkban. Ezt az űrt kívánja pótolni a csabai kezdeményezés, s igyekezett egyfajta irodalmi kávéházi világot, hangulatot varázsolni a vendéglátó egység falai közé. Józsa Mihály elsőként Domokos László, országgyűlési képviselő -, egyben az est főtámogatójának - üdvözlő levelét olvasta fel, majd Dr. Schmitt Pál európai parlametni képviselőnk levelét. Utóbbiból kiderült, hogy a

„A huszonöttornyú vár meséi” című, európai népek meséit tartalmazó kötet szerzője örül, hogy kötete segítségével megismerhetjük Európa más népeinek gazdag mesevilágát is. Egy harmadik üdvözlő levelet is hallhattunk: Konter Lászlónak, a Békés Megyei Jókai Színház igazgató-főrendezőjének kedves szavait. Elsőként Schmitt Pál: A huszonöttornyú vár meséi című művéből a Világszép nádszálkisasszony című mese hangzott el Komáromi Anett színművésznő tolmácsolásában. A klasszikusokat Ady Endre képviselte. Költőóriásunk néhány remekét hozták el az előadók a csabai irodalmi kávéházba, s a választás talán nem volt véletlen, hisz Ady a nagyváradi, pesti kávéházak ismert alakja volt. Ezt követően egy fiatal csabai költőnő, Poliak Judit szellemes, érdekes, a helyi jellegzetességeket sem nélkülöző műveiből kaphattunk ízelítőt. Poliak Juditnak nemrég jelent meg „Törpék között” című, első novellás kötete, melyből a sajátos hangvételű Szocreál 2005., A filmrendezőnek születésnapja van és a Jutalomosztás című írások szerepeltek az est repertoárján. Ezt követően Herczeg Tamás: Világ-váltás című kötetéből hangzottak el versek, melyeket felváltva hallhattunk magának a szerzőnek és Józsa Mihálynak az előadásában. A medgyesegyházi születésű költő, békéscsabai képviselő, szociológus, népművelő, címzetes főiskolai docens művei nem ismeretlenek a csabaiak előtt, s már izgatottan várjuk, mikor jelentkezik friss, új kötettel a szerző.

Az irodalmi csemegék után a gasztronómia remekei várták az irodalmi est vendégeit: a finom ételek és ital mellett további beszélgetésre, barátkozásra nyílt mód az irodalmi kávéházak hangulatát idéző esten. Az érkezéskor mindenki tombolajegyet is kapott, így a szponzorok jóvoltából a szerencsések ajándéktárgyakkal távozhattak.

Alsósztregova - Vanyarc

„Határtalan” együttműködés

2006. február 19. - Ľudové noviny (Nedeliczki Teréz)

Egy több évtizedes ismeretség, egymás rendezvényein való közreműködés (főleg, ami a hagyományőrző csoportokat illeti) és közel egy éve tartó hivatalos előkészület végére tett pontot azaz ünnepélyes esemény, melyre 2006. január 27-én Vanyarcon került sor. A két település, a szlovákiai Alsósztregova (Dolná Strehová) és a magyarországi Vanyarc (Veňarec) polgármesterei: Matúš Bysrtianský és Kollár András képviselő-testületeik jelenlétében aláírták a barátsági és együttműködési szerződést, mely egy testvéri kapcsolat folytatását, illetve hivatalos értelemben kezdetét jelenti a két település között. A vanyarciak az alsósztregovaiak látogatását február 11-én viszonozták, amikor is részt vettek az immáron 4. alkalommal megrendezésre kerülő jótékonysági bálon, melyet az alsósztregovai általános iskola javára szerveztek a házigazdák. Az együttműködés első hivatalos lépése az „INTERREG” - a határon átnyúló kapcsolatok erősítését szolgáló - pályázaton való közös részvétel volt. Mindkét fél kulturális-, és sporteseményekre, táboroztatásra, fesztiválok megrendezésére, valamint a hagyományőrző csoportok felszerelésének bővítésére pályázhatott. Hogy milyen sikerrel ez csak hónapokkal később derül ki (?!). Mindenesetre Madách, Mikszáth, Veres Pálné (Beniczky Hermin) a Dessewffyek irodalmi és történelmi értékeit is magukban hordozó települések intézményeik, hagyományőrző csoportjaik, lelkes aktivistáik révén vezetőikkel együtt valóban gyümölcsöző, baráti és úgymond: „határtalan” kapcsolatot hoztak létre a két falu megsegítésére, népszerűsítésére, gyarapodására. Ezen túl mindez nyilvánvalóan jó hatással van és lehet mindkét oldalon a kistérségi és regionális kapcsolatokra, együttműködésekre is.

A békéscsabai nemzetközi teremcross verseny

2006. február 15. - Ľudové noviny (ančinová)

A napokban rendezték meg Békéscsabán a negyedik békéscsabai nemzetközi teremcross versenyt öt kategóriában a Sportcsarnokban. Amatőr magyar, amatőr nemzetközi és quard küzdöttek a külföldi és magyar motocross bajnokok. A versenyt a város polgármestere Pap János, és Szlovákia magyarországi főkonzulja Štefan Daňo nyitotta meg a többezer fős közönség és a nagy nevű versenyzők előtt. A versenyzők között ott volt Peter Bartos cseh versenyző aki már több alkalommal szerepelt Békéscsabán, most Suzuki motorral állt rajthoz. Osztrák, cseh, szlovák és magyar versenyzők mérték össze erejüket mintegy negyvennégyen. Hatalmas küzdelemnek lehetett tanúja a közönség, ahol nem volt esés mentes a rajt, de szerencsére komoly baleset nem történt, a veszélyes akadályok ellenére sem történt, pedig Petrich Lindenshaller KTM versenyzője Ausztriából 3 méter magasugrás mellet esett le. A szlovák Zoltán Vörös versenyző csodálatos mutatványaival elbűvölte a közönséget, sajnos nem került dobogóra. A békéscsabai Bordás László fegyelmezett, de bravúros mutatványaival szintén helytállt a versenyen. Végül Peter Bartos cseh versenyző vitte el az első helyezést 10 versenykörből 8 győzelmével Suzuki motorjával. Soós Géza a zsűri elnöke így fogalmazott: „Látszott, hogy gondos gazdaként minden részletre figyeltek a szervezők, s kellemes élményekkel távozom Békéscsabáról.” A lelkes közönség is nagy tapssal jutalmazta a bátor, nagy élményt nyújtó motorosokat.

Vácrátót helytörténeti gyűjtemény

Jó helyre kerültek a szlovák könyvek

2006. február 15. - Ľudové noviny (Fischer Erzsébet)

Falusi szoba ággyal, bölcsővel, a falon fényképek, s egyéb használati tárgyak. Az ember bárhová néz, mindenhonnan a régmúlt köszön vissza. A pincénél látható a lószerszámok gyűjteménye, az udvaron hátul parasztszekér, s néhány mezőgazdasági gép (kézi darálók, kézi-gépi morzsolók, borona, eke) a ’30-as ’40-es évekből. Vácrátóton vagyunk, Baksza Pál és felesége Békéssi Zsuzsanna házában, amelynek első részét a helytörténeti gyűjtemény foglalja el. A házigazda Baksza Pál büszkén mutatja a szobában lévő szövőszéket, s az iskolai gyűjtésből származó kendertörőt, valamint a másik helyiségben - amely konyha és kamra egyben - lévő egyik cserépedényt, ami egykor a szopós gyerekek teáztató bögréje volt.

- Mióta gyűjtik a régi tárgyakat? - kérdeztük Baksza Páltól.

- Ahol most a gyűjtemény látható az ősi fészek, itt nevelkedtünk fel tizenvalahányan. Heten voltunk testvérek, a mostani rész, ahol lakunk, később épült a házhoz. Tősgyökeres vácrátóti vagyok, 1997-98-tól gyűjtjük a helytörténeti anyagokat. Apám csizmadiamester volt, anyám, nagyanyám színtiszta szlovákok, mi már nem beszéljük a szlovák nyelvet. Amikor édesanyám meghalt, úgy döntöttünk feleségemmel, hogy nem szüntetjük meg a hagyatékot. Amit akartak elvittek a testvéreim, ami maradt, ahhoz hozzá gyűjtöttünk. A feleségem elindult a faluba gyűjteni, később a barátaim már maguktól hozták a régi tárgyakat, vagy üzentek, hogy van ilyen a birtokukban. A minap például kaptam egy keresztvágó fűrészt, egy korombeli férfitól. Ez pedig egy cseréppohár - mutatja Baksza Pál -, aminek olyan ivórészt készítettek, mint a mellbimbó. Ez volt valószínű a cumisüveg elődje.

- Hivatalosan bejegyzett ez a helytörténeti gyűjtemény?

- Miután felvettük a kapcsolatot a váci Tragor Ignác Múzeum illetékeseivel, ők beíratták ezt a múzeumot gyűjteményként. Szigorúan dokumentálva vannak az itt látható tárgyak, a nevük, kitől kaptuk, mikor érkezett. Négy éve jelent meg a Vácrátótról szóló könyv a Száz falu sorozatban, abban már szerepel a múzeumunk. Rengeteg saját képanyagunk is van, s olyan is, amit rokonok, ismerősök adtak. Sajnos a gyűjtésben magunkra vagyunk utalva. Most például szeretnénk megmenteni a faluban lévő utolsó, fából készült tyúk és disznóólat, de ehhez segítségre lenne szükségünk. Egyelőre nem látok esélyt arra, hogy sikerül elhozni a helytörténeti gyűjteménybe.

Baksza Pálék - mint megtudtam - rendszeresen gyűjtenek könyveket az erdélyi magyaroknak is. Ennek kapcsán jutott tudomásukra, hogy az iskolai könyvtárból a közelmúltban kiselejtezték, s a művelődési házba szállították a szlovák nyelvű könyveket, melyek között tankönyvek és irodalmi alkotások is találhatók. Ezeket a könyveket a házaspár elhozta és felvállalta, hogy megpróbálja hasznosítani. Felhívták a Váci Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnökét, dr. Alt Gyulát, aki azonnal segítségükre sietett. A könyvek egy része már gazdára talált a váci Földváry Károly Általános Iskolában, egy részét Csizmadia Vilmos Kóspallag polgármestere a közelmúltban vitte el, a község intézményeibe, ahol használni fogják.

Vác - Köszönet és ajándék

2006. február 15. - Ľudové noviny (Fischer Erzsébet)

A Váci Szlovák Kisebbségi Önkormányzat a közelmúltban a váci Hattyú étteremben tartotta idei elő ülését, melyen jelen volt dr. Bóth János, Vác város polgármestere, országgyűlési képviselő és Váradi Iván Attila dr., a Földváry Károly Általános Iskola igazgatója, városi képviselő. Az ülésen egyebek közt megtárgyalták a 2006-os munkatervet és szó volt az őszi önkormányzati választások előtt végzendő feladatokról. Dr. Bóth János hozzászólásában kiemelte: a szlovák önkormányzat úttörő szerepet tölt be a városban, hiszen ők mintát adnak a többi - ukrán, ruszin - kisebbségi önkormányzatnak is. A Földváry Károly Általános Iskolában már harmadik éve folyik szlovák nyelvoktatás. Váradi Iván Attila az iskola igazgatója köszönetet mondott a kisebbségi önkormányzatnak az általa vezetett intézménnyel való együttműködésért, amely már a szlovák nyelvoktatáson kívül a testvérvárosi dubnicai iskolai együttműködésre is kiterjed. Kedves színfoltja volt az összejövetelnek, amikor Topolszky Mátyás, a kisebbségi önkormányzat képviselője egy saját maga készítette gobelin képet ajándékozott a szlovák önkormányzatnak.

„A világ kenyere” az UKBÁ-n - Szlovák pékek bemutatója

14. Nemzetközi cukrászati, sütőipari és gasztronómiai szakkiállítás

2006. február 8.

A kenyér fontosságára hívják fel a figyelmet a pékek egy magyar rekordkísérlettel a cukrászati és sütőipari szakkiállításon a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban. A három napos találkozó első napján, február 19-én, bemutatnak egy kenyeret, amely öt földrész kenyér alapanyagaiból készül az UKBÁ-ra.

A hazai és nemzetközi pékbemutatón, a termékversenyeken különlegességek kerülnek az UKBA „tálcáira”. Szlovák pékek február 20-án tartanak bemutatót a Fórum színpadon (303/A standon). A cukrászok ünnepi hangulatban készítik majd el a tortákat, hiszen idén ünnepli a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete a 100 éves fennállását. A szakiskoláknak meghirdetett tortadíszítést a helyszínen zsűrizik. A kiváló édes és sós sütemények, művészi szobrok, káprázatos alkotások mellett a kiállítás témái között szerepelnek a bio és egészséges készítmények, az új elkészítési technológiák. A nagyközönséget február 19-én és 21-én, vasárnap és kedden fogadja az UKBA, a hétfő szakmai nap. A Volánbusz Rt. magyarországi járatain érkezők 50%-os utazási kedvezményt vehetnek igénybe. További információk és online látogatói regisztráció: a www.ukba.hu honlapon megtalálható. X HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont 2006. február 19-21. X Sajtókapcsolat: Kóta Zsófia Tel.: 263-6212; e-mail: Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript.

Lucfalva - „Itt a farsang, áll a bál…”

2006. február 14. - Ľudové noviny (Klagyivik Attiláné)

Alig ért véget a karácsony és a szilveszter, máris itt az újabb ünnepi időszak, az eredetileg télűzőnek szánt farsangi mulatságok szezonja. Farsangkor mindenki átváltozhat és - természetesen a törvény keretein belül - bármit megtehet, elég, ha egy álarcot tesz az arca elé, vagy kölcsön veszi valaki ruháját, azaz jelmezbe bújik. Iskolánkban is igazi hagyománya van már e bálozós időszaknak. Évről - évre február hónapban a DÖK és a SZMK szervezésében farsangi karnevál megrendezésére kerül sor. Az idén sem volt ez másként, február 10-én tartottuk hagyományos farsangi bálunkat. Ez az egyik olyan rendezvényünk, amely megmozgatja a falu apraját és nagyját. A zord időjárás ellenére az iskola tornaterme zsúfolásig megtelt nézőkkel, érdeklődőkkel. Tanulóink több mint 80%-a jelmezbe öltözött. Meglepően sok volt az egyéni jelmezes. A felvonulók között láthattunk : mobil telefont, Harry Pottert, kis Hableányt, Spongya Bobot, madárijesztőt, angyalkát, ördögöt, Fekete Pakót, az állatmesék közismert szereplőit, és még sok érdekes jelmezt. A csoportos bemutatkozások közül sikert aratott a Megafrász és a Győzike show. A rendezvény zárásaként, mint minden évben, nagy sikert aratott az iskola dolgozóinak fellépése. A táncos lábú kis csapat sokféle formációt személyesített már meg eddig. Voltak már Hupikék törpék, Kistehenek, népitáncosok, boszorkák. Az idén a lucfalvi focicsapat mezét öltötték magukra és egy edzés részletét illetve pomponos táncot láthatott a közönség. A szülők a bál idején büfét működtettek, zsákbamacskát, és tombolát árultak. A bevételből az iskola kirándulásait, gyermeknapot és egyéb rendezvényeit támogatják.

Az Ecseri Zelený Veniec Hagyományőrző Kör éves közgyűlése

2006. február 11. - Ľudové noviny (Aszódi Csaba András)

Az ecseri hagyományőrző kör február 11-én tartotta zárszámadó közgyűlését. A megjelent tagságot a vezetőség tájékoztatta a 2005. év kulturális eseményeiről, ismertették az egyesület égisze alatt működő különböző korosztályú tánccsoportok munkáját, akik közel 160-szor léptek színpadra a tavalyi évben. A szlovák hagyományok, a népviselet, a hagyományos szlovák népi vallásosság és néptánc megőrzésén fáradozott az óvodás, a kisiskolás, az ifjúsági, a felnőtt és a nyugdíjas ecseri tánccsoport is. Az egyesület anyagi helyzetének ismertetése után a 2006-os év tervei kerültek napirendre. A szlovák népi kultúra őrzése mellett az épített örökségre is figyelmet kíván fordítani az idén az ecseri hagyományőrző kör: az öregtemetői sírkerthez kapcsolódóan egy lélekharang felállítása, illetve a korábbi falusi kápolnák (búdkák) egyikének rekonstruálása szerepel terveik közt. A munkákat az Ecseri szlovák önkormányattal közösen kívánják megvalósítani. A zárszámadó közgyűlésen az egyesület elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik a tavalyi évben munkájukkal segítették az ecseri hagyományok őrzését. Az alapszabály módosítása, illetve a tagdíj felülvizsgálása után hangulatos batyusbál következett, melyen az újhartyáni trubacsok muzsikájára az ecseri hagyományőrzők hajnalig farsangoltak.

Szülők-nevelők bálja Kiskőrösön

2006. február 18. - Ľudové noviny (Boda Zsuzsa)

A szlovák hagyományok őrzésének jegyében zajlott a kiskőrösi szlovák tagozatos Bem József Általános Iskolában az idei Szülők-nevelők bálja. Már hetekkel a nagy esemény előtt lázas gyűjtőmunka kezdődött. Előkerültek a padlásokról a féltve őrzött szlovák családi ereklyék és relikviák, és az összegyűlt kincsekből a bál előtti napon pedig rögtönzött szlovák tájház nyílt a sportcsarnokban. A pedagógusok közül sokan ki is használták a lehetőséget és elvitték osztályaikat, hogy megmutassák a gyerekeknek is a gyűjteményt. Az ideiglenes tárlaton bemutatkoztak az 1718-ban Kiskőrösre települt felvidéki szlovákság hagyományőrző tárgyi emlékei. Volt ott minden, csizmahúzó, mángorló, jancsikályha, virágba borult muskátli, de még hímzett falvédő is házi áldással. Maga a bál pedig fergetegesre sikerült. Igaz, a jó hangulat érdekében a szülők is és a pedagógusok is igencsak kitettek magukért. Nemcsak a dekorációért és a díszletért felelős csapat, de a műsoros táncért felelős gárda is felsőfokon teljesített. A „bemes” hagyományokhoz hűen, idén is a mazsorettek indították a műsort, majd a 28 fős alkalmi szlovák néptánccsoport fellépése következett, végezetül pedig a kiskőrösi „Zizi Lavor” együttes produkciója tette próbára a rekeszizmokat. A finom vacsora után közel háromszázan ropták hajnalig, a csarnokban a nosztalgia és a mulatós zene kedvelőinek szólt a talpalávaló, a lendületesebb korosztály pedig az előtérben diszkózenére táncolhatott.

A Kiskőrösi Szlovákok Szervezete közgyűlést tartott

2006. február 15. - Ľudové noviny (Boda Zsuzsa)

A Kiskőrösi Szlovákok Szervezete nemrégiben tisztújító közgyűlést tartott, ahol Gmoser Györgyné Zsuzsa asszony és az eddigi tíztagú vezetőség ismét elnyerte a tagok bizalmát. A civil szerveződés hivatalos fórumukkal, a Szlovák Kisebbségi Önkormányzattal karöltve a kiskőrösi szlovákok érdekében szervezi egész évben programjait, rendezvényeit. A közgyűlésen Gmoserné beszámolt az elmúlt évben végzett tartalmas és mozgalmas tevékenységükről, kiemelve a magyarországi szlovák települések közötti jó kapcsolat ápolásának fontosságát és jelentőségét. - Több olyan rendezvényünk is van, mint például májusban a városi napokon megrendezésre kerülő Rétesfesztivál, vagy szeptemberben a Kiskőrösi Szüret és Szlovák nemzetiségi Napok, ahová meghívjuk a többi magyarországi szlovák település népdalköreit, citerazenekarait is. Természetesen mi is rendszeresen részt veszünk ezeknek a szlovákajkú városoknak, falvaknak a hagyományőrző rendezvényein, így tesszük még szorosabbá a kapcsolatot a szlovákság soraiban. Például ellátogattunk a tótkomlósi szárazkolbász fesztiválra, vagy a dunántúli Vésén megrendezett országos kovácstalálkozóra. Az elnök asszony rámutatott arra is, hogy a fiatalság körében már egyre kevésbé népszerű a szlovák nyelv, éppen ezért kiemelt feladatuk, hogy a nyelvtanulási kedvet fellendítsék. - Sajnos köztudott, hogy a szlovák kisebbség lassan elöregedik. Bár a Szücsi óvodában még nagyon sok gyermek tanulja ezt a nyelvet, és nagy hangsúlyt fektetnek az óvodapedagógusok a hagyományok ápolására is, az iskolában már többen választják az angolt, vagy a németet. Az elmúlt évtizedek alatt sokan nem merték magukat szlováknak vallani, ez az erős kötelékek fellazulásához vezetett. Pedig ma a nemzetközi piacon egyre keresettebbek a szlovák nyelvet beszélő üzleti szakemberek, már csak ezért sem szabadna elfelejteni, hogy mekkora kincs van még a kiskőrösi szlovákság birtokában. Eleink kultúráját, énekeit, gasztronómiáját pedig át kell örökítenünk gyermekeinknek, unokáinknak. Mi felvállaltuk ezt a feladatot, keressük, kinek adhatjuk át a stafétabotot, de nincs könnyű dolgunk. A beszámoló és a vezetőségválasztás után a szervezet tagjai közt kötetlen beszélgetésekre került sor, egy kis uzsonna mellett pedig felelevenítették az elmúlt év közös élményeit és terveket szövögettek az előttük álló esztendőre is.

Kiskőrös - A Dél-alföldi Gyermek és Ifjúsági Néptáncgála területi válogatója

2006. február 11. - Ľudové noviny (Boda Zsuzsa)

A kiskőrösi művelődési ház adott otthont a Dél-alföldi Gyermek és Ifjúsági Néptáncgála területi válogatójának, ahol több mint nyolcszáz fiatal táncos mérte össze tudását. Kiskőrösről a Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézményből a Szilágyiné Suba Éva néptáncpedagógus vezette Bem iskolai néptánccsoport jutott tovább, dicséretre méltó, látványos, aprólékos gonddal összeállított koreográfiát bemutató szlovák tavaszi játékfűzéseikkel. A tánc betanítását Kovács Lajosné pedagógus segítette. A Bem iskola táncosai egyúttal meghívást kaptak Szegedre, az áprilisban megrendezésre kerülő Dél-Alföldi Néptánc Antológia rendezvényére is. Ugyancsak dicséretet kapott a kiskőrösiek közül táncprodukciójára Gáspár Attila néptáncpedagógus csoportja, valamint az akasztói Kopogós Gyermektáncegyüttes Iker Józsefné vezetésével. A színpadon még izsáki, kalocsai, kecskeméti, nagybaracskai, szanki, bajai, nemesnádudvai, bátyai néptánccsoportok is ízelítőt adtak tudásukból. A zsűri székében nem kisebb személyiségek ültek, mint Mosóczi Lívia néptáncpedagógus, a Jászság Néptáncegyüttes vezetője, Darmos István néptáncpedagógus az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület elnökségi tagja, valamint Lévai Péter a Magyar Táncművészeti Főiskola adjunktusa.

Kiskőrös Szlovák Kisebbségi Önkormányzata - Közmeghallgatás

2006. február 8. - Ľudové noviny (Boda Zsuzsa)

Nemrégiben a törvényi előírásoknak megfelelően közmeghallgatást tartott Kiskőrös Szlovák Kisebbségi Önkormányzata. Gmoser Györgyné (Zsuzsa) a szlovákság helyi vezetője az idei közmeghallgatást az elmúlt éves munkájuk értékelésével kezdte a polgármesteri hivatal dísztermében. - Nem szabad elfelejtenünk, milyen ősöktől és honnan származunk- mondta Gmoserné. Tudnunk és gyakorolnunk kell őseink nyelvét, de meg kell őriznünk hagyományaikat, főzési szokásaikat és népviseletüket. Magyarországon élünk, a magyar törvények szerint, de vérünkben van őseink öröksége is. A szlovák kisebbségi önkormányzat 2005-ben 710 ezer forintot kapott az államtól, de mindezek mellett rendezvényeinkre, programjainkra rendszeresen pályáztunk. Ezekből a forrásokból támogatjuk városunkban a szlovák nyelv oktatását, a fiatalok számára meghirdetett nyelvi versenyeket, a szlovákság rendezvényeit, de a Szlovák Nemzetiségi Népdalkör fellépéseit, valamint a Szlovák Tájház egyes programjait is. Az elnök asszony az elmúlt évek egyik legnagyobb jelentőségének azt tartotta, hogy a kiskőrösi szlovákság, országosan is ismert és elismert programjaiknak köszönhetően- mint például a Rétesfesztivál - ismertté vált az ország nyilvánossága előtt, így nagyon sokan bepillantást nyerhettek a kiskőrösi szlovákság mindennapjaiba. Gmoserné befejezésül felhívta a figyelmet a nemrégiben elfogadott új nemzetiségi törvényre, amelynek függvényében jelentősen megváltozik a választás mechanizmusa.

Jövőre megháromszorozódnak az uniós források

Békés megye nem lesz fehér folt a térképen?

2006. február 11. - Ľudové noviny (Vándor Andrea)

Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, a Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítője és Csák Ferenc politikai államtitkár voltak a vendégei február 10-én az „Elszámolás 2006” elnevezésű MSZP elszámoló kampánynak. A tárca nélküli miniszter Békésben először Gyulán járt, majd a megyeszékhelyt kereste fel, ahonnan Szarvasra látogatott. Baráth Etele több Békés megye számára fontos, elengedhetetlen, s immár régóta megoldásra váró bejelentést is tett. A kormány legfontosabb döntésének nevezte azt a tényt, hogy a kormányzat eldöntötte, miszerint az Európai Regionális Pénzalapok 50 százalékát decentralizálja, azaz átadja a régióknak, s a pénzt helyben lehet elkölteni - így növelve a helyi befolyás szerepét.

Az első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I.) kapcsán Baráth Etele elmondta, hogy annak végrehajtása jelenleg is folyik. A második Nemzeti Fejlesztési Tervről is szólt, mely 2007 és 2013 között határozza meg hazánk uniós forráshoz jutási lehetőségeit. Az NFT II. négy fő prioritása a következő: az oktatás, közlekedés-infrastruktúra fejlesztése, a kis- és középvállalkozói szféra támogatása, valamint az elmaradottabb térségek felzárkóztatása. A négy prioritás Békés megyének szól! - szögezte le a nemzeti fejlesztési terv előkészítője, felelőse.

Országos szinten mintegy 38 kiemelt nagyprojekt szerepel az NFT II-BEN, melyeket kormányhatározatban is rögzítettek (1067/2005. (VI. 30.). Így 2007-től kezdődően, az NFT II. keretében eséllyel pályázhatunk az Európai Unió kohéziós alapjának támogatásaira. Az előkészítési támogatásban részesített nagyprojekt tervek között ott találjuk a megyénket is érintő programterveket: a Dél-alföldi régió ivóvízminőség-javító programját, Békéscsaba és külterületei csatornázásának és szennyvíztisztításának, valamint az M44-es gyorsforgalmi út kiépítésének projektterveit.

„A közlekedés infrastruktúra, az autópálya hálózat ügye igen emblematikus elemmé vált a mai politikában.” - mondta Békéscsabán Baráth Etele, majd hozzátettte, hogy az volt ezt megelőzően is, az előző kormányzat idején is. Viszont nagyon jól mutatja azt, hogy egy kormány milyen erőfeszítéseket tehet annak érdekében, hogy az ország különböző térségeit összekösse. Az elmaradottság felszámolása, a leszakadó térségek felzárkóztatása szempontjából ez az egyik legfontosabb kormányzati eszköz. Mégpedig azért nagyon fontos eszköz, mert egyrészt maga az útépítés munkát ad, s ennek közvetlen pozitív hatása van az ipar legkülönbözőbb területein, s később természetesen más területeken is. Továbbá komoly hatást fejt ki: nevezetesen termelő beruházásokat vonz, lehetővé teszi a turizmust. Olyan alapinfrastruktúrát ad, ami kicsit több annál, mint amit csak az ember megszokott használóként.”

A kormányzati erőfeszítéseket néhány számadattal is alátámasztotta a tárca nélküli miniszter. Mint elmondta, 511 kilométer autópálya épült 2006-ban, s további 200 kilométer épül majd 2007-ben, 46 kilométer út épült Békés megyében. Mintegy 1110 milliárd forint pedig az a fejlesztési forrás, amivel három év alatt Magyarország európai uniós fejlesztési forrásként rendelkezik.

Mint kijelentette, Békéscsaba sikerrel vett részt eddig is a pályázatokon, s esélye 2007 januárjától megháromszorozódik. A megyeszékhely 94 nyertes pályázattal büszkélkedhet, eddig 5,2 milliárd forint a megítélt támogatás, s ez mintegy 219 új munkahelyet jelent a megyeszékhelyen. Ez 55 millió forintos átlagos támogatási összeget mutat, és mintegy 1,14 milliárd forintos eszközberuházást. A számok alapján dinamikusan fejlődő városnak nevezte Baráth Etele Békéscsabát, majd további négy számadattal támasztotta alá véleményét: 1100 milliárd forintból 670 milliárd forint az, ami pályázati úton odaítélhető az országnak. Ennek az összegnek mintegy 90 százaléka már odaítélt összeg, s 80 százalék erejéig már a szerződéseket is megkötötték, és 20 százaléka pedig már ki van fizetve. Ezzel Magyarország a legjobb a tíz ország között. Békés megye és az alföldi térség szintén előkelő helyen szerepel: ez a térség európai összehasonlításban is - az európai források felhasználása tekintetében - a legjobbak között van.

Lapunk munkatárásának kérdésére a tárca nélküli miniszter elmondta, hogy 2007-ben, 2008-ban megkezdődik az M44-es (Kecskemét - Békéscsaba) gyorsforgalmi út kiépítése! Mindezt kormányhatározatban is rögzítették, s nem kampányígérgetésnek szánják. Baráth Etele érdeklődésünkre megerősítette, hogy a már említett 38 kiemelt projekt közt is szerepel az M44-es gyorsforgalmi út kiépítése. Már az út tervezési finanszírozása is készül. Ez azt jelenti, hogy a kiemelt projektek tervezése már folyik és 2007 és 2008 elején induló magyarországi úgynevezett kohéziós nagy beruházásként valósulhatnak majd meg. Ahogy elkészülnek a tervek, azonnal startol az M44-es! - fogalmazott a miniszter, akitől azt is megtudhattuk, hogy mindennek egyenes folytatása lesz: már tervezik és készül a 43-as út is. A 47-es az utóbbi hetek kemény lobbizásának eredményeként szintén bekerült a tervek közé. Így Békés megye többé nem lehet fehér folt a térképen!

Mindehhez Molnár László szocialista parlamenti képviselőnk hozzátette, hogy annak idején, Medgyessy Péter miniszterelnök úgy tette az ígéretet az M44-es 2006-os megvalósulására, hogy az engedélyes tervek rendelkezésre állnak. Az akkori ígéretet, tehát úgy szolt, hogy a tervek birtokában készülhet el 2006-ra az M44-es. Engedélyes terv viszont csak most készül. - hangsúlyozta Molnár László, majd hozzátette: Terv nélkül nem megy és a gyorsforgalmi utas törvény eleve előír egy éves környezetvédelmi hatásvizsgálatot. Az első lépés a környezeti szakhatóság engedély kiadása ehhez. Ennek folyamodványa, az hogy mi megtettük az indítást 2003-ban, de egyéves környezeti hatásvizsgálat, engedélyezés és rögtön közbeszerzés…: fizikailag időbeni szükséglet szerint ennyire volt lehetőségünk. A kormányzat ígéret szerint lépett. Való igaz, lehetne már tervezni a Bács megyei szakaszt is párhuzamosan, de egyelőre az ígéret annak ismeretében és úgy szólt az M44-re, hogy a tervek rendelkezésre állnak.

Tanulmányt készíttet az etnikai kisebbségek helyzetéről az Európai Bizottság

2006. február 09. - euractiv.hu

Brüsszel tudományos alapossággal kívánja megvizsgálni és összegezni az unió területén élő nemzeti kisebbségek szociális integrációjának helyzetét, sajátosságait, a többségi társadalomba való beilleszkedésük feltételeit, munkaerő-piaci integrációjukat. A szakértői csoport tíz tagját az Európai Bizottság jelöli ki, s mint az EurActiv.hu szerkesztőséget Brüsszelből tájékoztatták: a testületnek magyar tagja is lesz, felkérést kapott ugyanis a közreműködésre Sértő-Radics István, a Régiók Bizottsága magyar nemzeti küldöttségének elnöke, Uszka község polgármestere. A tanulmány elkészítésére az Európai Bizottság áprilisban ajánlati felhívást tesz közzé. A magas szintű szakértői testület várhatóan októberben kezdi meg a munkát. A csoport fő feladata az lesz, hogy a kutató és elemző munka során folyamatosan érvényesítse az EB szempontjait, segítve az etnikai kisebbségek szociális integrációjának és munkaerőpiaci beilleszkedésük feltételeinek vizsgálatát. A tanulmány várhatóan 2007 végére készül el, s ajánlásainak végrehajtását azonnal megkezdhetik majd a tagállamok. A jövő év az Esélyegyenlőség éve lesz az Európai Unióban.

Balázsnapi Kavalkád Vérteskethelyen

2006. február 5. - Ľudové noviny (Szluka Tibor)

A vérteskethelyi Balázsnapi Kavalkád immáron nemzetközivé szélesedett, melyen szlovák nemzetiségünk is érintett, mint egyetlen nem magyar résztvevő. A hazai szlovákság részéről Szluka Noémi és Szluka Tamás, a Szlovákiai anyaország részéről a Dunaj (Komárno) táncegyüttes zenekara lépett fel. Közös műsoruk került bemutatásra. A műsor első felében Júlia Bundová szlovák népdalokat énekelt. Előadásmódjával lenyűgözte a szakmai közönséget és a publikumot is. Ezt követően a zenekar szlovák dallamokat játszott. A zenekar tagjai: Júlia Bundová (violin), Karol Jakubik (violin), Matej Jakubik (violin), Tamás Szabó (harmonika). A blokk zárásaként Tamás Szluka és Noémi Szluka Gyetvai táncokat adott elő a zenekar kítűnő kíséretével. Külön köszönet művészeti vezetőnek és koreográfusnak: Galovics Lajosnak, ki az egész blokkot összeállította, amiért önzetlenül, időt és fáradságot nem kímélve felkészítette a fiatalokat. A hazai néptáncos szakma képviselői igen nagyra értékelték a fiatalok fergeteges műsora. Minden elismerésüket kiváltotta a zenekar szép, igényes játéka, Júlia gyönyörű éneke és táncosaink lendületes produkciója. Sok sikert kívántak az együttesnek és szép jövőt jósolnak fiataljainknak. Reméljük, hogy hagyományt teremtő az együttműködésünk, és nem egyedüli lesz a kezdeményezés.

Békéscsaba - Épül a Szlovák tájház közösségi terme

2006. január 31. - Ľudové noviny (Vándor Andrea)

A békéscsabai szlovák kisebbségi önkormányzat a hónap utolsó napján tartotta idei első testületi ülését, melyen a képviselők egy perces néma felállássál adóztak a Hejcénél, január 19.-én repülőszerencsétlenségben elhunyt 42 szlovák áldozatra. Az eltelt időszak eseményeiről szóló beszámolóban a szintén január 31.-én tartott megyei etnikai bizottság üléséről esett szó, ahol Hankó András képviselő értékelte a kisebbségi önkormányzat tavalyi munkáját, együttműködését a különböző civil szervezetekkel, külkapcsolati rendszerét, a közelgő választás kapcsán a törvény hiányosságait és az országos testület elektori választási rendszerének anomáliáit. A Békéscsabai Szlovák Tájház felújítási munkálatai kapcsán dr. Csicsely Ilona elnökhelyettes és Andó György elnök elmondták, hogy több anyagi forrásból kezdődhettek meg a hátsó szín felújítási munkálatai. A hátsó szín felújítását a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatal támogatásából, valamint jelentős saját erőből kezdték el, majd az építkezés megtorpant. A megyei jogú várostól kapott tízmillió forintos kölcsön lehetővé tette, hogy 2005. őszén folytatódjon a beruházás. Anyagilag a Csabai Szlovákok Szervezete és a Műemléki Hivatal is támogatta százezer forinttal a homlokzat felújítását. A kisebbségi testület határozatában elfogadta, hogy a beruházás nyomán egy 100 négyzetméteres közösségi térrel gazdagodhat a Garai utcai épület és az Alföldi Műemlék Helyreállító Kft.-vel megkötött vállalkozói szerződés nyomán a munkák előreláthatólag április 15.-éig elkészülnek. A kifizetés két ütemben, részszámlák alapján történik majd. Mint azt Csicsely Ilonától megtudtuk, a kisebbségi önkormányzat pályázatot is benyújtott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Tengertánc 2. címmel meghirdetett pályázatára és a Szlovák Köztársaság főkonzulja, Štefan Daňo is támogatásáról biztosította az érintetteket. A továbbiakban a kisebbségi önkormányzat elfogadta az idei első féléves munkatervét, majd Ancsin Pálné, a Csabai Szlovákok Szervezetének képviseletében ismertette az Országos Nemzetiségi Vezetők Találkozójának február 17.-től 19.-éig tartó gazdag programját. A találkozó vendége lesz Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke, aki a civil szervezetek és az önkormányzatok kapcsolatáról tart majd előadást, Biri János megyei főjegyző pedig a közelgő választásokról. Szombaton délelőtt a disznóvágás hagyományait elevenítik majd fel a Szlovák Kultúra Háza udvarán - turisztikai konferenciával, helyszíni városismertetővel egybekötve, délután pedig az Ifiházban a Csabai Farsang keretében elevenítik fel a régi népszokásokat, hagyományokat. A rendezvény támogatására a kisebbségi önkormányzat százezer forintot szavazott meg. István Anna, a Szlovák Kultúra Háza igazgatója egy köztéri szobor felállításához kérte a testület segítségét. A tervek szerint Árpád Račko kassai szobrászművész alkotása kaphatna otthont a Szlovák Kultúra Háza környezetében. A szobor avatását a Kolbászfesztivál idejére tervezik. Az elképzeléseket egy kassai vállalkozó kétszázezer forinttal támogatja, s Hankó András képviselő húszezer forintot ajánlott fel magánemberként erre a célra.

Mogyorósbánya - Kis pénzből nehéz várat építeni

2006. január 28. - hídlap

Mogyorósbánya közel kilencszáz lelkes kistelepülés, lakóinak tíz százaléka pedig már betöltötte hetvenötödik életévét. A falu átlagos költségvetése százmillió forint, ami szinte csak a legszükségesebb kiadásokat fedezi. Az önkormányzat a tavalyi évben már forráshiányos volt, s ez valószínűleg idén sem változik meg. A tavalyi évben az önkormányzat már forráshiányos volt, s Prohászka Tibor polgármester szerint az intézmények fenntartása a legnehezebb feladat. A kistelepülés iparűzési adóbevétele is csekély, így a szükséges források előteremtése nehéz feladat. A polgármester szerint azonban a falu szerencsés, ugyanis zsákfalu jellegéből adódóan természeti környezete páratlan, s ez egyben a legnagyobb értéke Mogyorósbányának. A település infrastruktúrája teljes, tehát mindenhol elérhető a gáz és a telefon, a csapadékvíz-elvezetés érdekekében pedig a csatornázás is megtörtént, ám a tavalyi év nagy esőzései megmutatták, a munkát nem mindenhol végezték el tökéletesen, ami gondokat eredményezett. A falu legnagyobb gondja pedig az útfelújítás tekintetében mutatkozik. Prohászka Tibor elmondta, minden évben igyekeznek pályázatok útján pluszpénzhez jutni, mely törekvésük ez ideig mindig sikerrel járt. Idén országos pályázati pénzből szeretnék megoldani az orvosi rendelő akadálymentesítését, amely beruházásra a tervek már elkészültek. A polgármester fő célja azonban a település intézményeinek megfelelő szintű fenntartása, amit elég nehéz megvalósítani. Kénytelenek voltak több takarékossági intézkedést is bevezetni, többek között a két óvodai csoportot összevonták, azaz racionalizálták a működését, ezen kívül pedig az intézményeknél a lehető legszigorúbb gazdálkodási rendszert igyekeznek kialakítani.

A magyarországi szlovák kisebbség elégedetlen az anyaország támogatásával

Pozsony nem lát tovább a határoknál

2006. január 18. - www.felvidekma.bici.sk - Berényi Szilvia (hídlap)

A határon túl élő szlovákok helyzetéről folytatott tárgyalást a Határon Túli Szlovákok Világszervezetének küldöttsége a szlovák állam képviselőivel Pozsonyban, melynek során több szempontból is elmarasztalták a kormányt. Az ügy pikantériája, hogy a delegációban több, magyarországi szlovák nemzetiségű magyar állampolgár is helyet kapott. Dušan Klimo, a Határon Túli Szlovákok Világszervezetének elnöke programjuk ismertetése során hangsúlyozta, nem tartják kielégítőnek a szlovák kormány információs politikáját és az iskolaügy, valamint a kultúra támogatását. Klimo szerint Szlovákia az egyetlen korábbi kommunista állam, amely nem teszi lehetővé a közszolgálati televízió adásainak szabad külföldi sugárzását. A szervezet képviselői bírálták a kulturális minisztérium támogatási rendszerét is. Egyes támogatások, amelyeket még évekkel korábban hagytak jóvá, állítólag a mai napig nem érkeztek meg az adott külföldi szervezetek számlájára. Ezzel kapcsolatosan lapunk kérdésére Piliscsév polgármestere, Nagy Mária - aki egyben a magyarországi Országos Szlovák Önkormányzat régiós tanácsnoka is - elmondta: a részükre 2004-ben jóváhagyott támogatás sorsáról sem tudnak semmit. A tanácsnok a Határon Túli Szlovákok Világszervezetének programjával teljesen egyetértve közölte, hogy valóban nagyon sok hiányosság mutatkozik az anyaország és a magyarországi szlovák kisebbség információcseréjében. A legtöbb közösség magára hagyatva érzi magát, hiszen a szlovák televízió és rádió adásainak hiányában gyakorlatilag nincs lehetőségük az anyaországgal való napi kapcsolatra. Kivételt csak a határtól körülbelül 20 kilométeres sávban fekvő települések képeznek, ahol, ha nem is kiváló minőségben, de tudják fogni az egyik szlovák kereskedelmi tévécsatorna adásait. A Határon Túli Szlovákok Világszervezetének küldöttségével folytatott megbeszélések során Ivan Gašparovič államfő elismerte, hogy eddig egyetlen szlovák kormány sem törődött megfelelően a határon túl élő szlovákokkal a független állam 1993-as megalakulása óta. Az elnök hozzátette: bízik benne, hogy ez a közeljövőben megváltozik, mivel véleménye szerint Szlovákia köteles az eddiginél nagyobb figyelmet fordítani a határon túl élőkre. Gašparovič azóta ígéretet tett arra is, hogy tárgyalásokat kezdeményez a gazdasági miniszterrel a Radio Slovakia International és annak szlovák szerkesztősége, illetve a szlovák közszolgálati televízió külföldön történő sugárzása ügyében elkülöníthető anyagi eszközökről. A Szlovákok Világszervezetének küldöttsége Mikulás Dzurinda kormányfővel is tárgyalt, aki biztosította őket arról, hogy a külföldön élő szlovákokkal való együttműködést a szlovák kormány és maga a kormányfő is személyes ügyének tekinti. Dušan Klimo rámutatott az anyaország és a határon túliak közötti aktív párbeszéd fontosságára, egyúttal méltatta a pozsonyi kormány azon intézkedését, amellyel januárban létrehozták a Külföldön Élő Szlovákok Hivatalát. Ennek feladata éppen a szlovák kormány és a határon túl élők közötti együttműködés elősegítése lesz. A világszervezet elnöke a méltatás mellett azonban arra is rámutatott: a kormány e lépése csak elméleti továbblépést jelent, mert a működés anyagilag nem megfelelően biztosított. Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke szerint a szlovákiai magyar és a magyarországi szlovák kisebbség helyzete egészen egyszerűen semmilyen vonatkozásban nem összehasonlítható. Ez nem csak a létszámbeli adatok miatt van így, hanem történelmi és politikai szempontból is. Másrészt, míg a magyarországi szlovák kisebbségnek lehetősége van önkormányzatot működtetni, Szlovákiában nincsenek magyar kisebbségi önkormányzatok. A szlovák kormány pedig, ahogy korábban, úgy ma sem szentel kellő figyelmet ennek a kérdésnek - véli a politikus.

Csak a roma médiumok vannak csődközelben

2006. január 17. - FigyelőNet (N. A.)

Megszűnhet a Roma Sajtóközpont, mert nem tudja már fenntartani magát az alacsony állami támogatások miatt. A többi kisebbségi lap az alacsonyabb támogatások ellenére életképes, igaz anyaországi segítséggel.

Tíz év után végleg bezárhat a Roma Sajtóközpont, ugyanis már csak 3,5 millió forintjuk van, amely mindössze három hónapra elegendő. A szervezet azért került csődveszélybe, mert három éve megoldatlan a finanszírozása. Korábban ugyanis a Soros Alapítvány támogatta a sajtóközpontot, a főtámogató azonban 2003-ban kivonult Kelet-Európából, mert úgy gondolták, Afrikára és Ázsiára összpontosítanak. Ezt követően kisebb pályázatokból és állami forrásból szedték össze a fenntartáshoz szükséges évi 14 millió forintot. Tóth Andrea főszerkesztő a FigyelőNetnek elmondta, hogy sajnos a pályázati összegek radikálisan lecsökkentek, ezért idén még nehezebben tudják összegyűjteni a szükséges összeget. A sajtóközpont finanszírozása azért sem megoldott, mert speciális tevékenységükre nincs célzott állami támogatás, így más feladatokra kell pályázniuk, amelyből később az alapfeladatukat tudják finanszírozni. Ilyen volt például az az összeg is, amelyet a Néprajzi Múzeum romagyűjteményének fenntartására kaptak. „Lehetne pénze a Roma Sajtóközpontnak, csak kérnie kell” - nyilatkozta kedden Teleki László, a romaügyi államtitkár. Tóth Andrea szerint élni fognak a lehetősséggel, bár ezt a segítséget csak a médiából hallották. „Három hónap múlva elfogy a pénz. Erősen fennáll a veszélye annak, hogy bezárjon a Roma Sajtóközpont, de remény még talán van” - mondta lapunknak a főszerkesztő.

Kisebbségenként egy lap jár

A nemzeti, etnikai kisebbségek írott sajtójának támogatását a törvény szerint a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány (MNEKK) biztosítja. A szervezet népcsoportonként legalább egy országos terjesztésű újság költségvetési támogatására nyújt anyagi fedezetet, míg a cigány kisebbség esetében több lap költségvetési támogatását biztosítja. Az országos terjesztésű lapok támogatása mellett a közalapítvány anyagi segítséget nyújt a helyi, illetve regionális írott sajtó anyanyelvű mellékleteinek és a kisebbségek speciális folyóiratainak megjelentetéséhez. Az MNEKK 2000-ben 18 országos terjesztésű lapot támogatott, összesen 224 millió forintos összeggel. Az, hogy miért a roma újságok kerülnek lehetetlen helyzetbe, több okkal is magyarázható. Egyrészt a többi kisebbséggel ellentétben nincs anyaországuk, amely kipótolja a hiányzó összeget. Az Amaro Drom roma havilap éves költsége például 24 millió forint, amelyből csak körülbelül 11 millió forintot áll az MNEKK. A többit eddig a Roma Parlament adta, de a lap kiadója szerint a szervezet a megszűnés határán áll. Másrészt Zsigó Jenő, az Amaro Drom kiadója szerint a kormány egyetlen lapra, az Országos Cigány Önkormányzat lapjára fókuszál.

Szerencse is kell

Annak ellenére, hogy az MNEKK a teljes finanszírozásra törekszik, mégsem sikerül ezt teljesítenie. A Ľudové noviny című szlovák kisebbségi hetilap évi költségeinek például csak a felét állja a közalapítvány. „A klasszikus, nagy nemzetiségek, mint például a németek és a szlovákok lapjait a Magyar Hivatalos Közlönykiadó adja ki, amely a költségeink másik felét kipótolja” - mondja Fuhl Imre, a lap főszerkesztője, aki szerencsésnek tartja magát a többi lappal szemben. A szlovák nyelvű hetilapot egyébként 1500-an olvassák, míg az online újságjukat hetente kb. 5000-en. A főszerkesztő szerint minimális bevételt jelent az újság eladásából befolyó összeg, és ugyanez a helyzet a hirdetésekkel is. Fuhl Imre szerint megoldást jelentene, ha a magyar állami költségvetésben szerepelne, mekkora összeget kapnak az egyes kisebbségi médiumok, illetve ha az anyaországból kapnának több támogatást.

Az anyaország is hozzájárul a költségekhez

A legtöbb kisebbségi újság költségeihez az anyaország is hozzájárul, ezért nemcsak a magyar állam támogatására van szorulva. A Porabje című szlovén nyelvű hetilap például jelenleg 16 milliós forintos támogatást kap a közalapítványtól, és további két milliót a nemzeti etnikai hivataltól, azaz a magyar állam a kiadások 70 százalékát fedezi. A fennmaradó hiányt pedig Szlovénia állja.

Békéscsaba - Főhajtás az áldozatok emléke előtt

2006. január 25. - Ľudové noviny (Vándor Andrea)

A Szlovák Légierő 2006. január 19.-én bekövetkezett repülő katasztrófájában elhunyt 42 hivatásos katona emlékére a Szlovák Köztársaság Kormánya egy napos nemzeti gyászt rendelt el Szlovákiában. A Szlovák Köztársaság békéscsabai főkonzulátusán január 24.-én megyénk, s a megyeszékhely vezetői, az egyházak és a katonaság, a polgárvédelem, valamint a csabai szlovákság képviselői hajtották fejet az elhunyt szlovák katonák emléke előtt. A 42 tragikus körülmények közt elhunyt katona emléke előtt egy perces néma felállással adóztak. Színes fotóik, a tiszteletükre pislákoló mécses előtt szomorú mementóként emlékeztettek a tragédiára. A repülő szerencsétlenség áldozatai emlékére Szlovákiában január 23-án déltől 24.-én délig nemzeti gyászt rendeltek el. A középületeken a zászlókat félárbócra eresztették. A repülőn tartózkodó 43 emberből csupán egy 27 esztendős fiatalember élte túl a tragédiát: az elsőtisztet jelenleg is kórházban ápolják. A szerencsétlenségben 28 katona, 7 instruktor, valamint nyolcan a repülő személyzetének tagjai közül vesztették életüket. Az áldozatok közt három hölgy is van. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejce településnél lezuhant gép csupán öt kilométerre volt a szlovák határtól, s mintegy 20-25 kilométerre a kassai nemzetközi reptértől. A helybeliek, a rendőrök, a mentősök, a katasztrófavédelmisek, a katonaság, a tűzoltók, a civilek példás segítségnyújtásról tettek tanúságot: Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök 35 a kutatásban, mentésben résztvevőt tüntetett ki hétfőn a Parlamentben. Békéscsabán Varga Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke, Pap János, Békéscsaba polgármestere, Baji Lajos és Hrabovszki György alpolgármesterek, Éliás György a hadkiegészítő Parancsnokság (KIEG) parancsnoka, önkormányzati képviselők, a békéscsabai szlovák iskola, a szlovák kutatóintézet, a szlovák kisebbségi önkormányzat, valamint a Csabai Szlovákok Szervezetének képviselői rótták le kegyeletüket. Mint azt Stefan Dano főkonzultól megtudtuk, sokan telefonon és személyesen is részvétet nyilvánítottak Békéscsaba polgárai közül. Az áldozatok végső búcsúztatása és temetése Eperjesen (Prešovban) lesz január 26.-án.

A Magyar Köztársaság elnökének részvéttávirata

Őexcellenciája

Ivan Gašparovič úr

a Szlovák Köztársaság elnöke

Pozsony

Tisztelt Elnök Úr!

Kérem, fogadja őszinte részvétemet és mély együttérzésemet a január 19-én a magyar-szlovák határ közelében bekövetkezett légikatasztrófa kapcsán, amelynek áldozatai közös Európánk békéje és biztonsága érdekében teljesítettek nemes szolgálatot Koszovóban. Biztosíthatom, a magyar hatóságok minden lehetséges segítséget megadnak a mentési feladatokhoz és a katasztrófa okainak kivizsgálásához.

Kérem Elnök úr, tolmácsolja a magam és Magyarország népének mély együttérzését az áldozatok hozzátartozóinak.

Budapest, 2006. január 20.

Sólyom László