Fuhl Imre válogatásában

Csabai Szlovákok Szervezete

József Attila születésének 100. évfordulójára emlékeztünk

2005. április 25. - Ľudové noviny (ančinová)

József Attila születésének 100. évfordulójáról szlovák és magyar nyelven emlékezet meg 2005. április 25-én a Csabai Szlovákok Szervezete. Már hetekkel az esemény előtt megkezdődött a felkészülés, a próbák sorban követték egymást, hogy az ünnepség sikerüljön.

Az ünnepségen jelen volt Štefan Daňo főkonzul és Ladislav Tischler konzul is. Fekete Gabriella tanárnő méltatta József Attila életét, Békés megyéhez kapcsolódó állomásait, köztük Gyula, Öcsöd, Mezőhegyes é Battonyán eltöltött napjait. „Nyugodtan el lehet mondani, hogy kevés költőnk hatása volt annyira megtermékenyítő, mint József Attiláé. A magyar költészet egyik főalakja, a magyar irodalomból a világirodalomba nőtt lángelme, a XX. század uralkodó eszméinek világviszonylatban is nagy jelentőségű lírai kifejezője. Élt mindössze harminckét évet, sorsa nélkülözés, üldöztetés, s meg nem értés volt. Élete végső napjain is remekműveket írt nem reménykedve többé semmi jóban, végül a halálba menekült.” - mondta a tanárnő a költőt illetően.

„Hogyan reagált a szlovák irodalmi élet József Attila megjelenésére?” - tette fel a kérdést a tanárnő. József Attila költészete ellenállásba nem ütközve épült be a szlovák irodalmi életbe és köztudatba. E. Bolesláv Lukáč emlékezik vissza a költőre: „József Attila a proletárköltő - aki megjárta az élet mélységeit, férfias és biztos, világos célja van.” Elsőnek E. Bolesláv Lukáč ültette át szlovák nyelvre József Attila verseit és közölte a Slovenské smery-ben Básnikom címmel, majd Valentin Beniak és Attila Brezány is fordították a verseket, de Ján Smrek 1952-ben egy terjedelmes válogatást adott ki „Nie ja volám” címmel az általa fordított versekkel is.

A műsorban tevékenyen részt vett Sznyida Tünde tanárnő gitáron és a Boleráz citerazenekar Paulik László vezetésével adta elő József Attila megzenésített verseit, miközben a Szlovák Iskola tanulói Korcsokné Varga Anna tanárnő és az Erzsébethelyi Iskola tanulói Blahutné Zádori Piroska és Raffainé Fábián Edit tanárnő vezetésével szlovák és magyar versekkel, dalokkal működtek közre. A közönség nagy tapssal ismerte el a fiatalok szereplését, csakúgy, mint Orosz Sándor versmondót, aki a Dunánál című verset adta elő. A versek között elhangzottak többek között a Mama, Tiszta szívvel, Születésnapomra c. versek. Az előadás szervezése Ancsin Pálné (Erzsébet) feladata volt. A nagy létszámú közönség a végén szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a szervezőket - befejezésül József Attila Csak az olvassa… c. vers zárta a megemlékezést.

Nemzetiségi nap a békéscsabai Életfa Házban

2005. április 18. - Ľudové noviny (ančinová)

A békéscsabai Életfa Házban (idősek otthona) évek óta hagyomány, hogy nemzetiségi napot szerveznek az otthon lakóinak. Most áprilisban ismét sor került e rendezvényre, ahol az otthonlakók mintegy 110-en vettek részt a szlovák műsoron. A rendezvény célja az, hogy a fiatalok szereplésükkel, műsorszámaikkal örömet szerezzenek az idősebbeknek, akiknek nagy része beszéli a szlovák nyelvet. Szák Koocsis Péter az otthon közművelődési felelőse (aki egyébként a Csabai Szlovákok Szervezete Čabianska ružička énekkarának karnagya) szervezte a nemzetiségi napot. Az egész napos rendezvényen a Szlovák Iskola igazgatója Pecsenya Edit igazgatónő ismertette az iskola munkáját és Lászik Mihály igazgatóhelyettes a szlovákok történetéről tartott előadást. Délután Ocsovszki Ildikó tanárnő vezetésével az iskola diákjai adtak műsort. A citerazenekar békéscsabai szlovák népdalokat adott elő, s nagy sikere volt a „Na čabianskej turni dva holuby sedja“ és a „Padá dáždik, mrholí“ c. daluknak, amit szinte együtt énekeltek a jelenlevők. Az iskola tánccsoportja Pintér Tibor vezetésével magyarországi szlovák táncokat adott elő, s nagy sikere volt a nógrádi táncoknak is. Az iskola színjátszó csoportja előadta a Csabai fonó c. játékot és egyéb népi játékokat amik szép emlékeket elevenítettek fel a jelenlevő közönségben. Az otthonvezetésének köszönet, hogy megszervezte az időseknek ezt az élményekben gazdag szlovák napot, az iskolát dicséret illeti a tartalmas műsor összeállításáért, amellyel nagy örömet szereztek az otthon lakóinak.

Miska bácsi Tótkomlóson

2005. április 18. - Ľudové noviny (ančinová)

A napokban a Tótkomlósi Szlovák Önkormányzat vendégségbe hívta Csicsely Mihály szlovák költőt Békéscsabáról. Ismerték verseit már a Ľudové noviny-ból, a Čabän újságból és a Čabiansky kalendár-ból. Tótkomlóson szép számú közönség jött össze Csicsely Mihály verseskötetének bemutatására. A vendégeket Molnár Pálné (Erzsébet) a komlósi szlovákok egyik vezetője köszöntötte, majd Dolnozemský Antal György ismertette a költő életútját, aki 1926-ban született s életét Békéscsabán élte le, főleg mezőgazdasággal foglalkozott. Megismertette a hallgatókkal „Keď som ja bov malí chlapec“ és a „Komu sa dobre vodí“ c. verseket. Ezután Csicsely Mihály szavalta el verseit, többek között „Na mamičku sa rozpamätám“ és a „Prišla zima“ c. verseket, amit a közönség nagy tapssal, elismeréssel fogadott. Tótkomlós város polgármestere Gyivicsánné Szenci Irén is részt vett a szlovákiai galántai küldöttséggel Ing. Alexander Mézes polgármester, Mgr. Ján Kolek a galántai Kultúrház igazgatója, akik elismeréssel szóltak Csicsely Mihály bemutatott verseiről, akiket a költő dedikált könyvével ajándékozott meg.

Bácsfalvi Zoltán kiállítása

2005. április 18. - Ľudové noviny (ančinová)

Bácsfalvi Zoltán békéscsabai születésű 40 éves festő ma is itt él szűkebb hazájában, Jaminában. Tűzoltó foglalkozása, bátor embert mutatott be nekünk nemcsak feladatainak végzésében, hanem megfestett képeiben is. Az Erzsébethelyi iskolában nyitotta meg kiállítását Tőkés Gyula, a Jankay Galéria munkatársa, aki kiemelte, hogy Bácsfalvi festő képei bizonyítják az emberek és tárgyak iránti szeretetét. Tájképei közül a tanyai világról alkotott képeket, a csendéletek szépségeit, a virágok csodálatos színeit emelte ki Tőkés Gyula, aki szólt arról a törekvéséről is, amellyel Bácsfalvi az ifjúság felé közeledik, szeret általános iskolákban és középiskolákban is kiállítani, ezzel is segítve a gyerekeket a művészekkel való megismerkedését. A kiállításon versekkel, dalokkal lepték meg az összegyűlt közönséget és az alkotó festőt az iskola tanulói.

Temesvári szlovákoknál

2005. április 18. - Ľudové noviny (ančinová)

A Temesvári Szlovákok Szervezete és a Csabai Szlovákok Szervezete között évek óta jó együttműködési kapcsolat alakult ki. A múlt évben a Temesvári Szlovák Napokon fellépett Békéscsabáról a Kistabán táncegyüttes. 2005-ben meghívást kapott a Csabai Szlovákok Szervezete és a partneri együttműködés által a békéscsabai Vasutas Fúvószenekar. Áprilisban a 50 tagú fúvószenekar eleget tett a meghívásnak A temesvári szlovákok képviselői már a város határánál várták a csabaiakat, majd rögtön a Temesvár Hotelnél látták őket vendégül. A Temesvári Szlovákok Szervezete vezetői jól megszervezték a programot, mert 11 órakor már a Katolikus templom előtti téren népes tömeg fogadta a zenekart. Lipták Mária a szlovák szervezet köszöntője után a város kulturális vezetői szintén meleg szavakkal üdvözölték a csabai szlovákok képviselőit, köztük Ancsin Pálnét (Erzsike néni) és Maczkó Istvánt a Vasutas kultúrház igazgatóját, valamint Szűcs Csaba karnagyot. A zenekar a Hunyadi induló, Katona vér c. indulókkal kezdte a műsort, amit a nagyszámú lelkes közönség nagy tetszéssel fogadott. A temesvári megyei kulturális központ vezetője prof. Ciprian Cipu igazgatónak nagyon megtetszett a zenekar játéka, azonnal meghívta őket szeptember 6-ra a Temesvári Zenei Fesztiválra. Innen a zenekar a temesvári Operaház előtti térre vonult, ahol Dr. Anna Florea, aki hosszú időn keresztül volt a romániai szlovákok parlamenti képviselője köszöntötte a vendégeket, jelenleg önálló orvos és aktív tagja a Romániai Szlovákok Szövetségének. A téren nagy tömeg fogadta a csabai zenészeket, akik a katonai indulók után előadták a Titanic üdvözlet, Trombita Express c. fúvószenekari darabokat, majd szlovák polkák csokrával zárták a szereplést, amit a közönség hosszan tartó tapssal köszönt meg. A közös ebéd elfogyasztása után a lelkes, feladatát teljesítő zenekar elbúcsúzott a temesvári szlovák vezetőktől, azzal, hogy szeptemberi szlovák zenei napon ismét találkoznak.

Zsofka nénitől Rumcájszig

Külföldi turnéra indul a Szarvasi Szlovák Színház

2005. április 25. - BMH (Lipták Judit)

Április 27-én első külföldi turnéjára indul az alig másfél évvel ezelőtt alakult Szarvasi Szlovák Színház. A művészek Poprád, Trencsény, Malacky és Prága közönsége előtt is fellépnek. Csasztvan András, a nemzetiségi színházat működtető Regionális Színház Kht. igazgatója elmondta, hogy idén is sikerült állami forrást szerezniük a szlovák színház működtetésére. A fenntartó szarvasi önkormányzat számára a tavalyihoz hasonlóan 18 millió forintos összeget ítélt meg a nemzetiségi színházak pályázatait elbíráló Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. - Az elmúlt esztendőben három darabot mutattunk be, nemcsak itt, Szarvason és Békés megyében, hanem az ország más, szlovákok lakta területein is - tájékoztatott Csasztvan András. - A Passió (evangélikus passiójáték), a Zsofka néni meséi és a budapesti szlovák önkormányzat Vertigo Színházával közösen előadott Azyl című dráma egyaránt nagy sikert aratott. A tájolás idén tavasszal is folytatódott, májusban pedig új darabbal lépünk a közönség elé.

- Előtte azonban még egy külföldi turné áll Önök előtt. Melyek a célállomások?

- Először április 27-én Poprádon lépünk közönség elé, majd Trencsény, és Malacky következik. A prágai szlovákok meghívására a cseh fővárosban is színpadra léphetünk. Mind a négy helyszínen a Passiót mutatjuk be.

- Hogyan értékeli a szlovák színház eddigi eredményeit?

- A nemzetiségi színház sikeréhez mindenképpen szükség volt azokra a tapasztalatokra, amelyeket a Regionális Színház Kht. a magyar nyelvű színház működtetése során szerzett a korábbi években. Összességében elégedett vagyok, mert az elmúlt másfél évben az ország számos területén (a Pilisben, Nógrád megyében, Budapesten és környékén) sikeresen mutatkoztunk be. Az emberek megismerték és elfogadták ezt a színházat, mely a szlovák kulturális hagyományok ápolását tűzte ki egyik legfontosabb céljául.

Három új bemutató

- Május közepén először mutatkozunk be gyermekdarabbal, melynek címe Rumcájsz és Csibészke. Két másik bemutatót is tervezünk az idén. Ivan Bukovcsan horvát író „Keringő a padláson” című szatirikus vígjátékát és egy szlovén szerző, Vinko Mödendorfen, „Három nővér” című feketekomédiáját mutatjuk be. Utóbbit a Vertigo Színházzal közösen - hangsúlyozta Csasztvan András.

Im memorian Mazán Mátyás (1938-2005)

Mazán Mátyás, aki egész életében a köz javára fáradozó személyiség volt, 66 évesen távozott az élők sorából. Szlovák családba született, s élete végéig szlovák maradt. Békéscsabán végezte tanulmányait, szorgalmas diák volt, fáradhatatlan volt az olvasásban, így a kiváló író-könyvtáros Féja Géza hamar felfigyelt rá. Így jutott el a Szegedi Tudományegyetem Bölcsész Karára, ahonnan mint magyar-történelem szakos tanár tért vissza városába. Fontossá vált számára Békéscsaba helytörténetének és néprajzának megismerése, kutatása, tanítványaival való megszerettetése. Munkája során a csabai népélet számos fontos írásos és tárgyi dokumentumát magába foglaló, jelentős gyűjteményt hozott létre a utókor számára. Nagy szeretettel gyűjtötte a tanyai iskolák szlovák nyelvű tárgyi emlékeit, a tanyai iskolák felszerelését. Kiemelkedő volt az 1972-ben - a szlovák városalapítók előtt tisztelegve - a példamutatóan gazdag berendezésű szlovák tájház tárgyakkal való felszerelése, mely most a Szlovák Önkormányzat kezelésében működik. 1970 és 1990 között 20 éven keresztül szolgálta Békéscsabát Városi Tanács tagként. A rendszerváltozást közvetlenül megelőzően élete legnagyobb kihívásával kellet szembenéznie, amikor Békéscsaba Városának Tanácsa tanácselnökké választotta meg. Köszöntőjét először szlovák nyelven továbbította a város lakói felé. „A csabaiak életében tett vállalása megbízásai idejét az átmenet komoly nehézségekkel, súlyos gondokkal terhes tizennégy hónapját kemény munkával fordította szülővárosa javára. Az emberpróbáló időben Mazán Tanár Úr felnőtt önként vállalt feladatához és emelt fővel adhatta át hivatalát az őt követő polgármesternek.” Sorsa ezután a Munkácsy Mihály Múzeumba vezette, ahol jelentős szakmai sikereket aratott, történész muzeológusként kamatoztatta. Emlékezetes nagy történeti tárlatainak sora, az általa múzeumba mentett tárgyak sokasága dicséri gyűjtői és szakmuzeológusi hozzáértését. Külön kell megemlíteni, hogy a II. Világháború utáni lakossági cserével kapcsolatos eseményeket, a csabai szlovákok Csehszlovákiába történő áttelepítését jelentős tanulmányokban dolgozta fel, erről több cikke és előadása tanúskodik, melyeket szlovák nyelven is előadott. Legutóbbi gyűjtőmunkája, a csabai zsidókról tanulmány a holocaust 60. évfordulója alkalmából rendezett békéscsabai emlékünnepségen hangzott el. Távozásával komoly veszteség érte Békéscsaba köz- és kulturális életét, s fájdalom tölti el az emlékezők szívét.

Dallal, tánccal az óhazában

2005. április - Ľudové noviny (Gaál Lajos)

Lassan tíz éve már, hogy Kesztölc, Búcs és Horná Krlává önkormányzata úgy döntött, testvér-települési szerződéssel foglalja keretbe a községek között korábban fennálló kapcsolatot. Az elmúlt időszak eseményei igazolták a döntés életrevalóságát. Évente megrendezik a Polgármesterek Kupája labdarúgó tornát, az iskola diákjai szlovákiai cseretáborozáson vesznek részt nyaranta, az önkormányzati képviselők kölcsönösen látogatják egymás rendezvényeit. A legutóbbi Kesztölci Szüreti Napok műsorát látva döntött úgy Veres János polgármester, hogy a diákok és pedagógusok által előadott hagyományőrző műsort látni kell Horná Králová lakosságának is. A meghívást elfogadva lelkes kis küldöttség utazott az elmúlt hét végén busszal, személyautóval Szlovákiába. A csoportot elkísérte a község plébánosa és a helyi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke is. A másfél órára sikeredett kultúrműsor elnyerte a község lakosságának tetszését. Egyes népdalokat együtt énekelték a fellépőkkel, a táncosok esetenként nem a zene, hanem taps ritmusára ropták táncot.

Berényi Jánosné Lami Mónika - Az üvegfestő

2005. április - Ľudové noviny (Szabadi Mónika)

A Galgagyörki Szlovák Önkormányzat a helyi művelődési házban megrendezte Berényi Jánosné Lami Mónika üvegfestő kiállítását, s ezzel - remélhetőleg - útjukra is indította a festményeket, amelyek eddig csak nagyon szűk, mondhatni családi körben voltak láthatóak. Berényiné Lami Mónika a szomszédos községből Püspökhatvanból származik és jelenleg is ott él. A kiállítást 2005. március 12-én nyitották meg ünnepélyes keretek között - köszöntő, versek - és április végéig volt látható.

Berényiné Lami Mónika nagyszülei jószerivel csak szlovákul beszéltek. Szülei ebbe nőttek bele, meg abba, hogy az 1700-as évekig visszavezethető családfa - az egyik feltételezés szerint - szlovák eredetű, nevük is egy településnévről, Nagylámról kapták, így lettek ők Lami-k. Lamiéknál három volt a kislány, meg egy a fiú. Amikor a négy gyermek élete elindult, édesapjuk Lami István már hivatásos néptáncosként kereste a kenyeret, ebből adódott, hogy sokat volt távol, s még inkább a feleségére maradt az otthon melegének a megteremtése. Elkerülhetetlen volt, hogy a családi életre, a gyerekekre hatással ne legyen a szlovák múlt, az apa foglalkozása.

A lányok szlovák általános iskolába és gimnáziumba jártak, közülük Mónika, Szarvasra került, ahol a szlovák óvónőképzőt végezte el és munkába is állt. Hiszen lakóhelyén és annak környékén igény volt a magyar mellett a szlovák nyelvű oktatásra - óvodai szinten is.

Egy óvónő kézügyesség kreativitás nélkül elképzelhetetlen, szerencsére e kettő megvolt Mónikában. Új, óvodában is megvalósítható ötletek után kutatva találkozott a tűzzománc-készítéssel, mindeközben felkérést kapott édesapjától, hogy készülő könyvébe - Varázshegedű című magyar nyelvű népmesegyűjtemény - készítsen pár illusztrációt, grafikát. A debütálás jól sikerült, de jött egy „új szerelem”: az üveg (palackok) festése. Mikor már a lakás polcain garmadában álltak a díszes üvegek, Mónika tovább lépett - talán, hogy a lakás fala se legyen üres? Grafikáit üveglap alá helyezte, s arra rádolgozva színessé varázsolta képeit. Ekkortájt volt készülőben édesapja soron következő életrajzi könyve - Olvasás holdfénynél. - melynek teljes képi anyagának elkészítését feladatul kapta. Így kerültek üveglapra népszokások, hagyományok tömkelege, melyeknek javarésze mára elfeledett - pl. cigánykázás, éjféli mise előtti ostorpattogtatás, stb. -, de Mónika gyermekkorában még maga is átélte azokat, vagy édesapja néprajzos ismerősei által készített egykori fotók segítették munkáját. Az édesapa, aki táncos életét követően a hagyományok, népi értékek, népdalok, szokások, helytörténet felkutatásának, megmentésének lett úttörője, alaposan „megfertőzte” lányát. Mónika tervbe vette, hogy a környék virágmotívumait, - melyek népviseleteken visszaköszönnek ránk - csokorba gyűjti, s üvegre festi azokat.

Addig is, míg a gyűjtőmunka folyik, olvasmányélményeit jeleníti meg képeiben, keretek közé zárva a magyarság történetét és történelmét, vallási vagy világi gondolatokat, témákat. S amit Ő keretek közé zár, az másoknak, képei szemlélőinek a nyitás. Nyitás a múlt megismerése irányában, nyitás érzelmek, gondolatok átadása terén.

Képei hónapokon, éveken át lakását díszítették, csupán családtagjai, barátai gyönyörködhettek bennük, a kívülállók számára könyvillusztrációként voltak láthatók. A közelmúltban rájött, hogyha az általa kínált múlt- szeletet meg akarja ismertetni az emberekkel, nyitnia kell, képeit az otthon faláról időnként egy kiállítás kedvéért. A közelmúltban tagja lett a Galgamenti Művészek Egyesületének, így házi gyűjteményét most már mások is megcsodálhatják.

Oláh Jolán önálló kiállítása Szlovákiában

2005. április 18. - NKÖM

A magyarországi RomArt, a Roma Művészetekért és Kézművességért Alapítvány gondozásában rendezik meg Oláh Jolán önálló kiállítását a Pozsony melletti Bazinban. A kiállítást a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete szervezte és Kállai Katalin romaügyi miniszteri biztos nyitotta meg. A kiállítás megnyitóján részt vettek a svéd, a magyar és a török nagykövetség I. beosztottjai, Oliver Solga, Bazin város polgármestere, Rékasi János, a RomArt elnöke, valamint Uhl Gabriella művészettörténész, a kiállítás kurátora. A kiállítás megnyitóján közreműködött a Romano Glaszo cigány folklóregyüttes. A Bazin-Cajla térségben található vízimalmot 1767-ben a Pálffy család építette, melyet 1858-ban egy bajor emigráns család, a Schaubmar-család vásárolt meg, és négy generáción keresztül malomként üzemeltetett. A Szlovák Nemzeti Galéria tulajdonába 1973-ba kerül, a rekonstrukciót követően a naiv művészetek galériájaként működik. Állandó tárlata mintegy 100 hazai és külföldi naiv festő műveiből tevődik össze.

A hetes mindent visz Piliscséven is

2005. április 27. • Népszabadság (Zs. K.)

A Komárom-Esztergom megyei Piliscséven a hét végén ünnepelték az asszonykórus megalakulásnak harmincötödik évfordulóját. Az együttes jobbára idősekből áll, de az egész falu ünnepének számított a jubileum a nemrég Idősbarát önkormányzat címet elnyert településen.

- Anyagilag ugyan mi sem állunk túl jól - állítja Nagy Mária, Piliscsév polgármestere -, de arra azért nagyon ügyelünk, hogy aki támogatásra szorul, annak adhassunk, s hogy az idős emberek ne rossz közérzettel éljenek közöttünk. Nincsenek ők feltűnően többen nálunk sem, mint másutt, de hál' istennek, sokan érnek meg szép kort.

Az önkormányzat minden évben megünnepli az idősek napját, s ilyenkor köszöntik a falu legidősebb lakóját is. A most 96 éves Halászi bácsi évről évre kiballagott átvenni a díjat és az ajándékot, úgyhogy végül már ki kellett találni más ünnepelnivalót is. Úgyhogy újabban az arany és gyémánt évfordulóikat ünneplő házaspárok kitartását is elismeri és megtapsolja a közösség.

Halászi Ferenc és felesége dicséri a „polgármester Marikát”, aki gyakran meglátogatja őket és a falut, ahol nagyon szeretnek élni, habár csak 1972-ben költöztek Szabolcs-Szatmár megyéből az idekerült gyerekeik után. Az asszony megmosolyogja férje kedvtelését, aki újabban „szent könyveket” olvas. A férj nevetve helyesbít: arról van szó, hogy összehasonlítja, a különböző kiadványok miképpen írnak Jézus születéséről és haláláról. Mind másképpen - és ő szeretne rálelni köztük a leghitelesebbre.

Különben pedig azzal telik az idejük, hogy a kertben sétálnak, s nagyokat kártyáznak. Különös lenne, ha egymás minden arcrezdülését ismerve pókereznének - úgyhogy inkább azt játsszák, amiben a hetes mindent visz.

A kilencvenéves Meszes János ellenben fürgén viszi hazafelé az ételhordót - benne az aznapi ebéddel, a csirkeragulevessel és a mákos gubával - az intézményből, amit hívtak már öregek napközijének is, de csak jobban hangzik, ha klubként emlegetik. Harmincan töltik ott a hétköznapokat, ahol még nyári vagy tatarozási szünetet sem tartanak, olyannyira hiányozna az ellátás és egymás társasága. Tavasztól őszig ugyan gyakrabban előfordulnak „igazolt hiányzások”, a kiskertekben és a porták körül olyankor a legtöbb a tennivaló, s sokan szeretnék magukénak tudni a „Dicséretes csévi porta” mozgalom elismerését.

A jubiláló szlovák asszonykórus akkor érte el legnagyobb sikereit, amikor Kálmánfi Béla néprajzkutató volt a vezetője. Kálmánfi Béla nevét most a kultúrház viseli, de a kórusnak még ma is van olyan tagja, aki alapítónak számít. Az önkormányzat a Magyar Rádiótól vásárolt zenei anyagból CD-t adott ki, meghívták a jubileumra a környékbeli pilisi falvak együtteseit.

A dorogi építéshatóság szerint a környéken ebben a faluban adják ki a legtöbb építési engedélyt: jönnek a fiatalok. Ez rá is fér Piliscsévre, ahol évente még mindig többen halnak meg, mint születnek. A polgármester asszony szerint tavaly nem volt olyan hét, hogy öten-hatan ne kopogtattak volna a hivatalban, eladó ház után érdeklődve. Ezen nemigen csodálkoznak: Solymáron, Pilisvörösváron már égig érnek az ingatlanárak, Piliscséven még nem. Talán azért, mert bár a falu infrastruktúrája teljes, természeti környezete pedig gyönyörű - mégiscsak zsákfalu. Amíg nem épül meg az új út - a körülötte folyó vitákról már gyakorta hírt adtunk -, addig ezzel a gonddal kell együtt élniük időseknek és fiataloknak egyaránt.

Ipoly-hidak: célegyenesben az ügy

2005. április 29. - NMH (Faragó Zoltán)

Ülést tartott a kelecsénypusztai Ullein-Reviczky Antal Kulturális Központban a Határon Átívelő Együttműködést Szolgáló Magyar-Szlovák Kormányközi Vegyes Bizottság. Az ülés legfontosabb, Nógrád megyét is érintő kérdése az Ipoly hídjainak újjáépítése bizonyult, amelyről dr. Bujdosó Sándor, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára, a kormányközi vegyes bizottság magyar tagozatának elnöke és Lukács Zsolt, a szlovák Építési és Regionális Fejlesztési Minisztérium államtitkára tartott közös sajtótájékoztatót. Elöljáróban Sándor István, a vegyes bizottság tagja, a házigazda település polgármestere szólt néhány szót, megemlítve azon kezdeményezést, amit Dóra Ottóval, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnökével egyeztetve tett, s ami a Vác-Rétság-Parassapuszta vonalon tervezett autópálya megépítését tenné lehetővé. Amint elmondta: mind a magyar, mind a szlovák oldalon gazdasági szempontból hátrányos helyzetben lévő térség fejlődésében sokat jelentene egy ilyen beruházás. Ezután dr. Bujdosó Sándor beszélt az Ipoly-hidak újjáépítésére született elképzelésekről. - Nagyrészt pályázati források igénybevételével nyolc híd meg-, illetve újjáépítését tervezzük az Ipolyon - mondta. - Az ügy megvalósítása érdekében számos szakvélemény készült már és mind műszaki, mind önkormányzati szempontból sok vonatkozása van. A vegyes bizottság mindenképpen szükségesnek tartja az Ipoly-hidak újjáépítését, a szakértői egyeztetések pedig arról folynak, hogy mi legyen a sorrend? A lehetséges uniós és hazai források igénybevételével két híd kivitelezése kezdődhet meg a közeljövőben, így Szécsény-Pösténypuszta és Pető község, illetve a Ráróspuszta és Tőrincs közötti. Egyébként megemlíteném, hogy a vegyes bizottság magyar tagozata előbbi, a szlovák az utóbbi mellett foglalt állást. Szólt arról is, hogy a két ország illetékes szerveinek olyan megállapodásokat kell kötniük, amelyek szerint a hidak megépítését a hozzájuk csatlakozó utak felújításának kell követnie. Ebből a szempontból szükség van a területi önkormányzati szervek, minisztériumok tevékenységének egyeztetésére is. - A nyolc hídból hatnál már megkezdődtek az előkészítés munkálatai - mondta dr. Bujdosó Sándor. - Ugyancsak készült tanulmány a közúti átkelési lehetőségek sűrítésére. Szeretnénk, ha a vegyes bizottság működése előmozdítaná ezt a munkát! Lukács Zsolt arról szólt, hogy közös érdek a hidak újjáépítése a régióban. - Az Ipoly képezte természeti akadályt, ami az együttműködést gátolja a régióban, csak így szüntethetjük meg - mondta. - Ezek a hidak álltak egykor, s ma helyi kezdeményezéseknek köszönhetően építhetjük őket újjá. Legalább nyolc ilyen műszaki létesítmény megvalósítására nyílik lehetőség. Ezekkel élnünk is kell, hogy szorosabbá fűzhessük a gazdasági és a kulturális szálakat a határ két oldalán élők között! Végezetül Sándor István szólt arról, hogy a vegyes bizottság szorgalmazni fogja az Ipoly gátjain a hallépcsők megépítését is, hiszen ezen beruházás a Dunából és a folyó alsó szakaszáról ívni felúszó halak életterét növelik. A sajtótájékoztató résztvevői egybehangzóan megállapították: remélik, hogy a közeljövőben nem csak szavakban, hanem a valóságban is újjá épülhetnek a hidak - bár a hivataloknak addig még bőven akadnak tennivalóik. A vegyes bizottság - amelynek javaslattevő szerepe van - szorgalmazza a kormányzati szintű döntés meghozatalát is.

Magyarnándor - Kelecsénypuszta

Nyolc híd: nem nyolc ez a határ két oldalán!

2005. április 20. - NMH

Mind a magyar, mind a szlovák fél részéről megvan az akarat az Ipoly hídjainak újjáépítésére, a munka előkészítése már folyik, s rövidesen kézzelfogható eredménye is lesz a kezdeményezésnek. Egy mondatban így foglalható össze azon konferencia lényege, amelyet a magyarnándor-kelecsénypusztai Ullein-Reviczky Antal Központban tartottak. A Határon Átívelő Együttműködést Szolgáló Magyar-Szlovák Kormányközi Vegyes Bizottság hazai és szlovákiai szakemberei az április 28-án ugyanitt tartandó kormányközi vegyes bizottság döntését készítették elő. Sándor István, Magyarnándor polgármestere, a vegyes bizottság tagja a sajtótájékoztatón elmondta: a tárgyalás fő témáját az Ipoly nyolc hídjának újjáépítése képezte. Ezek közül hét Nógrád, egy pedig Pest megye területére esik. Szendrényi Péter, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal területfejlesztési főosztályvezető-helyettese mind magyar, mind szlovák részről eredményesnek minősítette a tanácskozást. - A jelenlévők azon vannak, hogy a hidak újjáépüljenek, s a nyolc híd nyolc külön kidolgozandó, elfogadható projektet jelent - mondta. - Kisebb akadályok úgy tűnik, az engedélyezési eljárások terén lehetnek. A megvalósítás érdekében az önkormányzatokkal, a lakossággal és a civil szervezetekkel együttműködve kell tevékenykedni. A mai tanácskozás résztvevői döntést nem hozhattak, de az április 28-ai kormányközi vegyes bizottsági ülést előkészítve ajánlásokat tesznek. Kérdésünkre, hogy a kivitelezés költségeit honnan lehet előteremteni, elmondta: a pénzügyi kereteket elsősorban pályázati forrásokból lehet biztosítani. 2006 vége előtt aligha fog megvalósulni bármelyik beruházás is, de a távlati elképzelések között nincs akadálya nemcsak nyolc, hanem még több híd megvalósításának sem. - Ma kiderült, hogy legelőször is műszaki előkészítésre van szükség ahhoz, hogy a pályázatok beadhatók legyenek - mondta Szendrényi Péter. - 2007 után újabb uniós forrásokra lehet számítani. A lényeg egyelőre az, hogy mindkét fél részéről megvan az akarat az újjáépítésre! Sitku László, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság főosztályvezetője a már eddig eldöntött tényekről szólt. Elmondta, hogy azon korábbi elképzeléseket, amelyek szerint közös magyar-szlovák hadgyakorlatokon későbbre is megmaradó fahidakat építettek volna, illetve költségtakarékosság miatt csak szerényebb igényeket kielégítő, például gépkocsival csak egy sávon használható hidakat építettek volna, elvetették. - A 2020-ban várható közlekedési igényeket is figyelembe vevő forgalmi helyzetek ellátására is alkalmas színvonalon kell megvalósítani a hidakat - mondta. - Ehhez az is hozzá tartozik, hogy az eredeti építmények korhű, de korszerű változata épüljön meg. Sokféle kezdeményezés létezik, most ezek feldolgozása folyik. Sitku László is elmondta, hogy legelőször is jó pályázatokat kell készíteni, s ezek birtokában már 2004 végéig ütemezhetők a tervek. A kivitelezés jövő tavaszi elkezdésével 2007-ben a munkálatok egy része már be is fejeződhet. A nyolc projekt megvalósításához a környezetvédelmi, vízügyi hatóságokkal is egyeztetve, feltételeiket teljesítve kell együttműködni. Arra a kérdésre, hogy milyen sorrendben fog elkészülni a nyolc híd, a konferencia résztvevői egyetértve azt válaszolták: az élet fogja sorrendbe állítani a kivitelezés befejezését.

Épülő hidak

Folyásirányban haladva a következő hidak épülhetnek meg az Ipoly nógrádi szakaszán: Nógrádszakál-Rárós és Tőrincs, Nógrádszakál és Bussa, Szécsény-Pösténypuszta és Pető, Hugyag és Szécsénykovácsi, Őrhalom és Ipolyvarbó, Balassagyarmat-Újkóvár és Kóvár, Drégelypalánk és Ipolyhídvég között. Pest megyében Ipolydamásd és Helemba között létesülhet híd.

Saját magáról beszél a kisebbség - Magyarok Szlovákiában

2005. április 30. - www.radio.hu

A politika szereplői ne alkudozhassanak a kisebbségek fölött - mondja a Magyarok Szlovákiában című tanulmánykötet szerkesztője - szerzője Huncsik Péter. Ez az első alkalom, hogy egy kisebbség teljes képet ad saját magáról. Ahhoz, hogy egy kisebbség el tudja dönteni, mit és hogyan szeretne elérni, ahhoz először saját magát kell megismernie.

- Hogyan segíthet ebben ez a kötet, ami az elmúlt 15 évet elemző tanulmányokból áll?

- Elsősorban abban segít, hogy nem csak a kisebbségre tradicionálisan jellemző szegmenseit vizsgálja meg a társadalomnak, az oktatásügyet és a kultúrát, hanem a társadalom szinte valamennyi szegmensén végigtekint, és megpróbálja kisebbségi szempontból elemezni a helyzetünket Szlovákiában. A szociális politikát, a környezetvédelmet, az egészségügy helyzetét, az iparpolitikát, a régiók fejlesztésének és teljesítőképességének a területét. Ezekkel eddig senki nem foglalkozott, holott a modern társadalmakban ezek nélkül sikeres kisebbséget elképzelni nem lehet - mondta Huncsik Péter.

- Mi az, amiben ez a tanulmánykötet más országokban lévő magyar kisebbségnek tud segíteni, illetve mi az, amiben a magyarországi politikusoknak segítséget tud nyújtani?

- Azt hiszem, nagyon fontos lehet, elsősorban az európai uniós csatlakozásra váró Románia esetében, illetve az erdélyi kisebbség számára, szinte mintaként követhető végig, hogy melyek azok a területek, amelyeket nekik is meg kell vizsgálni. Ha nem akarjuk azt, hogy bennünket, kisebbségieket a politikai nemzet, tehát a román, vagy a szlovák, illetve az anyanemzet, a magyar, emocionális módon ítéljen meg, és különféle alkuk és különféle viták tárgyai legyünk, akkor nekünk pontosan, objektíven kell ismerni a körülményeinket, a helyzetünket. Nem szeretnénk továbbra is olyanok lenni, akik fölött különféle politikai alkuk történnek. Valóban kíváncsiak vagyunk arra, és nagyon fontos tudni azt is, hogy az európai uniós csatlakozás a kisebbségek számára előrehaladást, vagyis sikertörténetet fog majd jelenteni, vagy tovább folytatódik az a nagyon szomorú folyamat, ami 1991-ben indult be, Erdélyben is, a Felvidéken is, vagyis hogy körülbelül 10 százalékkal csökkent a magyarság abszolút létszáma. És azt hiszem, a magyarországi politikusok számára, politika csináló és véleményformáló emberek számára is nagyon fontos lenne egy ilyen könyv. Hogy végre vége szakadjon ezeknek a negatív sztereotípiának, hogy egy-két ember alapján, egy-két ismert tény alapján próbálják a kisebbségek helyzetét meghatározni, és meghozni a döntéseit. Hogy a magyar nemzet is felnőtt társként tudja elfogadni a kisebbségeket, és úgy tudjon velük együttműködni az életnek olyan területein, amire a kisebbségnek valóban szüksége van. Ne ad hoc módon alakuljon ki a magyar kisebbség-politika. Támogatások oda és akkor jöjjenek, amire és amikor szüksége van a kisebbségnek.

Nem érdekli a politika a fiatal szlovákokat

2005. április 25.

A szlovák fiatalok körében végzett felmérés szerint a megkérdezettek csupán 27,7 százaléka mutat érdeklődést a politika iránt. A 15-25 évesek körében végzett felmérésből kiderült, hogy az érdeklődő keveseket is inkább a belpolitika érdekli, az európai politika kérdései elenyésző hányadukat érdekli. Az Európai Bizottság által szponzorált és hat országra - Ausztriára, Észtországra, Németországra, Olaszországra, Franciaországra és az Egyesült Királyságra - kiterjedő felmérés szlovákiai adatai szerint a szlovákiai fiatalok 84,8 százaléka elsődlegesen szlováknak, 43 százalékuk pedig európainak érzi magát. Ezzel szemben a többségük inkább az európai intézményekre tekint nagyobb bizalommal, mint a hazaiakra. Az Európai Bizottság 20,6, az Európai Parlament 22,7 százalékuk bizalmát élvezi, a szlovák kormány iránt pedig csupán 6,3 a szlovák parlament iránt pedig 6,5 százalékuk van bizalommal.

Pozor! Pozor! - Chiki Liki Tu-a

2005. április 19. - www.ma.hu

Jönnek a csehszlovákok! Április 28-án a POZOR! POZOR! névre hallgató rögtönzött zsebfesztivál keretében a Másfél mellett a szlovák Chiki Liki Tu-a és a cseh 100°C teszi tiszteletét az A38 Hajón.

A tíz éve a folyamatos zenei zavarkeltésben érdekelt Chiki Liki Tu-a Szlovákia legőrültebb zenekara. A sokkoló fellépőruháiról és színpadi megjelenéséről elhíresült négyes vérbő, pozannal erősített ska-punkot és pszichedéliába hajló, szintikkel dúsított rockot nyom, elképesztő intenzitással. A valamilyen sajátos okból kizárólag úszó- vagy síszemüvegben és műszálas takarítónő-köpenyben fellépő basszusgitáros-énekes, a legsúlyosabb metál-izompólókban pompázó gitáros, a bestiális ádámcsutkával büszkélkedő dobos és a gázosan elegáns pozanos kvartettje tíz évnyi szubkulturális küszködés után jutott az őt megillető helyre: a szlovák slágerlisták csúcsára. Évekig csak a leginkább vájtfülű közönség értékelte nagyra a Chiki Liki Tu-a szürreális szövegeit és felforgató tánczenéjét, míg tavaly a Laska moja de si című hiperminmalista számuk akkorát robbant, amekkorára senki sem számított. Ennek köszönhetően a szlovák zenei díjra, az Aurelra is jelölték őket Az év felfedezettje kategóriában, majd egy évvel később a a Laska moja... videóklipjét is Az év videóklipje kategóriában. Habár az első helyezést egyik esetben sem szerezték meg, a Chiki Liki Tu-a egyetlen év leforgása alatt Szlovákia legnépszerűbb zenekarává vált. A tagok régi barátságot ápolnak a Másfél zenészeivel, turnéztak is együtt, és többször léptek fel a Szigeten. A zenekar tagjai: Martin Vislovsky: basszusgitár, vokál; Tomás Pal'o: pozan; L'uboslav Petruska: gitár; Tomás Vislovský: dob.

Felsőoktatási intézmények

Szlovák-magyar együttműködés

2005. április 25.

Együttműködési megállapodást írt alá az EKF és a szlovákiai UKF rektora Egerben. Dr. Hauser Zoltán Dr. Daniel Kluvanec abban is megegyeztek: tevékenyen részt vesznek majd az európai tudásalapú társadalom létrehozásában. Az egri Eszterházy Károly Főiskola (EKF) rektora és a szlovákiai Univerzita Konstantina Filozofa v Nitre (UKF) vezetője a megállapodást pénteken 16 órakor írta alá az egri főiskola Líceum épületének első emeleti konferenciatermében. A megállapodás megkötésével a két intézmény arra törekszik, hogy képzési rendszerük fejlesztésében valamint a tudományos kutatás és mobilitás területén kölcsönösen hosszú távú programot fejlesszenek ki. A felsőoktatási intézmények tevékenyen és elkötelezetten részt kívánnak venni az európai tudásalapú társadalom és gazdaság létrehozásában, együttműködve az európai felsőoktatási térségben. A szerződő partnerek együttműködésüket különösen a hallgatói és oktatói mobilitás, a távoktatás fejlesztése és a kutatási együttműködés terén szeretnék erősíteni. Ugyanakkor törekednek arra is, hogy közös kulturális rendezvényeket tartsanak és együtt szervezzenek tudományos konferenciákat, illetve vegyenek részt a nemzetközi projektekben. Az intézmények a megállapodást öt évre kötik, ami automatikusan öt évvel meghosszabbodik, ha a lejárati határidő előtt három hónappal egyik partner sem mondja azt fel.

Egyes szlovák képviselőket provokálna a Duna Televízió új csatornája

2005. április 22.

Lapértesülések szerint egyes szlovák képviselők provokációnak tartják, hogy a Duna Televízió Autonómia néven indítaná el új csatornáját. Az új televízió a határokon túl élő magyarságot érintő kérdésekkel foglalkozna. A Národná obroda című szlovák napilap képviselőkre hivatkozva azt írta, hogy az ötlet nem kedvez a szlovák-magyar együttélés ügyének Szlovákia vegyes lakosságú területein. Agócs Valéria, a szlovák frekvenciatanács magyar nemzetiségű elnöke elmondta: nincs módjuk beleszólni, hogy egy külföldi csatorna milyen nevet válasszon, illetve hogy a kábeltévé szolgáltató a programot besorolja-e a kínálatába.

Önmagát tisztítaná a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja

2005. április 23.

Szlovákiában nem vállalhatnak tisztséget a Magyar Koalíció Pártjában olyanok, akik együttműködtek a volt kommunista állambiztonsággal. Az egykori ügynökök nem indulhatnak az MKP színeiben az őszi választásokon sem. Ezt az egyértelmű döntést hozta a párt országos tanácsa. Lesznek azonban olyan választókerületek, ahol más párttal közös jelöltet indítanak. Arról is határozott a testület, hogy ha a potenciális jelölt neve bizalmiként vagy ügynök-jelöltként szerepel az állambiztonsági aktákban, kérje ki a dokumentumokat a Nemzeti Emlékezet Hivatalától, s a párt helyi szervei a konkrét információk alapján döntsék el, felkerülhet-e az MKP listára a jelölt vagy sem. Szlovákiában egyik párt sem fogalmazott meg ilyen szigorú jelöltállítási szabályokat, s nem kezdeményezett belső átvilágítást.

Indulhat a Kia-projekt Zsolnán

2005. április 21.

A szlovák kormány szerdán elfogadta Simon Zsolt mezőgazdasági miniszter javaslatát, hogy négyzetméterenként 350 koronát fizessen az állam azoknak a zsolnai földtulajdonosoknak, akik a korábban felajánlott jóval kisebb összegért nem voltak hajlandóak eladni földjüket a dél-koreai Kia-nak, amely autógyárat készül építeni Zsolnán. Pavol Rusko gazdasági miniszter a kormányülést követően azt mondta, hogy a szlovák földalapon keresztül végrehajtandó földvásárlás egy hónapon belül lezárul. Eredetileg a földtulajdonok állami felvásárlásának tavaly augusztus végéig kellett volna lezárulnia.

A földvásárlásra 180 millió koronát költenek, a földalapból 80 milliót fordítanak erre a célra, a fennmaradó 100 millió koronát a költségvetési tartalékból használnak fel. A Kia autógyár 230 hektáron létesül, amiből 174 hektárt már felvásároltak négyzetméterenként 140 koronáért.

Szilícium-völgyet kapnak a szlovákok

2005. április 22.

A Cepit (Central European Park for Innovative Technologies) Holding GmbH. osztrák befektetői csoport többfunkciós tudományos-technológiai parkot kíván építeni Szlovákiában. A technológiai centrum egy 628 ezer négyzetméteres ingatlanon épül meg 40 millió eurós beruházással. Az építési munkák a jövő évben kezdődnek, az első létesítményeket 2007-ben adják át. A park területén helyet kap egy 1500 hallgatót befogadó műszaki főiskola is. Pozsony a befektetőknek adandó adókedvezményekkel támogatja a tervet. A felfokozott hangulatot jelzi, hogy a szlovák sajtó „Szlovák Szilícium-völgyet építenek az osztrákok”, illetve „Szlovákia lesz a térség tigrise” szalagcímekkel számolt be a tervekről.

Szlovák-magyar foglalkoztatási paktum született

2005. április 22. - radio.hu

Szlovák-magyar foglalkoztatási paktumot írtak alá a Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ és Dunaszerdahelyi Munkaügyi Hivatal vezetői Dunakilitin. - A munkaerőpiac tervezhetővé és kiszámíthatóvá tételéhez ismerni kell a mozgásokat, ehhez pedig nélkülözhetetlen, hogy tudjuk, hányan dolgoznak a határokon túlról Magyarországon - mondta Kordás László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára. A foglalkoztatási paktumtól egyebek között a gazdasági és humán erőforrás fejlesztését érintő elképzelések összehangolását, közös programok kidolgozását és a felmerülő problémák megoldását várják a szakemberek. Emellett bíznak abban, hogy a szlovák-magyar együttműködés révén az Európai Unió strukturális alapjaiból is támogatásokhoz juthatnak.

Gömör Expo Putnokon

2005. április 21. • Népszabadság

Április 28. és május 1. között Putnokon rendezik meg a VII. Gömör Expo szlovák-magyar kiállítást és vásárt - tájékoztatta tudósítónkat Jeddi József térségfejlesztési menedzser. A Putnokon évente megtartott kiállításon részt vevő cégek és a látogatók száma évről évre növekszik. Tavaly 120 cég mutatta be termékeit 14-15 ezer látogatónak. A kiállítók harmada Szlovákiából érkezett. A szervezők szerint az idén várhatóan nagyobb arányban képviselik magukat a határ túloldaláról érkező vállalkozások. A Gömör Expo rendezőinek célja, hogy a határon átnyúló Sajó-Rima eurorégió gazdaságának szereplői egymást megismerjék, és minél jobban kiaknázzák a gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségeket.

Esztergom - Párkány

Határmenti kapcsolatok fejlesztése

2005. április 20.

Harmincnyolcmillió forintot nyert Esztergom Város Önkormányzata a magyar-szlovák határmenti gazdasági kapcsolatok fejlesztésére kiírt pályázaton. Az Európai Uniós Phare-CBC alapból folyósított támogatás segítségével a város elkészítheti az Esztergom - Párkány között megépülő új, vasúti és közúti híd hatástanulmányát és látványtervét. Ugyancsak ebből az összegből készül el az Ister-Granum Vállalkozási - Logisztikai Övezet stratégiai programja is. A híd megépülésével és a gazdasági övezet létrehozásával kapcsolat létesül a Duna két partjának, a Süttőtől Esztergomig terjedő magyarországi és a Párkány környéki dél-szlovákiai terület ipari-termelő vállalkozásai és szállítási kapacitásai között.

Magyar-szlovák-ukrán közös pályázat az Interreg programra

2005. április 21. - mti

Több mint száz magyar, szlovák és ukrán önkormányzat, intézmény és gazdasági szervezet közösen nyújt be beruházási pályázatot az Európai Unió Interreg Programjára - erről az érintettek szerdán Nyíregyházán határoztak azon a partnerkereső fórumon, amelyen a kapcsolatok fejlesztéséről tárgyaltak. A felek a Magyarország-Szlovákia-Ukrajna Szomszédsági Program keretében az üzleti- és intézményi együttműködés kialakítására, erősítésére, illetve környezetvédelmi és infrastrukturális beruházásokra pályázhatnak - mondta Gazda László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Önkormányzat elnöke a rendezvény megnyitóján. Hozzátette: az Európai Unió támogatásával a három ország partnerei 2005-ben és 2006-ban megalapozhatják azt az együttműködést, amely a 2007 és 2013 közötti időszakban a megsokszorozódó közösségi források eredményes felhasználását biztosíthatja a három oldalú kapcsolatokban. Megjegyezte, hogy a közös fejlesztések mellett egyéni, illetve úgynevezett tükör-projektek is készülhetnek a határokon átnyúló kapcsolatok erősítésére. Az idei közös pályázatokat májusban és júniusban készítik el a felek. A projektek kidolgozását segíti a magyar-szlovák-ukrán szomszédsági program budapesti székhelyű közös szakmai titkársága, illetve a Nyíregyházán működő Kárpátok Eurorégió Szervezet nemzetközi titkársága és a szintén nyíregyházi székhelyű EuroKapocs-EuroClip Közalapítvány is. A fórumon elhangzott: saját forrás hiánya nem lehet akadálya a projektek megvalósításának, hiszen a beruházási érték csaknem száz százalékát biztosítja az uniós Interreg támogatás. A pályázóknak mindössze 5 százalék saját forrással kell rendelkezniük, a fejlesztési összeg 95 százalékát támogatásként kapják a közösség pénzügyi alapjától.

Tokaji a határ túloldalán

2005. április 21. • Népszabadság

Magyarország a nemrégiben elfogadott szlovák bortörvénytől várja, hogy pontot lehessen tenni a két ország között a tokaji név használatáról évek óta folyó vita végére. A legfőbb megoldásra váró kérdés jelenleg a szlovákiai tokaji termőterület pontos meghatározása. A két ország szakminiszterei még tavaly aláírták azt a megállapodást, amelynek alapján a tokaji borvidék határon átnyúló területein termelt szőlőből készült bort is forgalmazhatják tokaji néven. Szlovákia az Európai Uniótól 2004-ben - a két miniszter megállapodását követően - megkapta a jogot a tokaji borok forgalmazására az EU-n belül. Az ezzel kapcsolatos dokumentumban megfogalmazott pontok jelentős része azonban a tavaly augusztusi határidőre nem teljesült. A bizalom megelőlegezésének ugyanakkor feltétele volt, hogy a vitás pontok rendeződjenek. Kimondták: amennyiben a borkészítéshez kapcsolható elvárások nem teljesülnek, Magyarország kezdeményezheti az adott uniós bizottsági rendelkezés felfüggesztését. A felfüggesztés elkerülése érdekében a tárgyalások idén tavasszal folytatódtak, alapvetően három nyitva maradt kérdés tisztázása céljából. Ezek a borkészítési technológia módosítását, a minőség-ellenőrzési rendszer kiépítését, valamint a szlovákiai borvidék területének pontos kijelölését foglalták magukba. A szlovák kormány ígérete szerint az első kettő teljesült a nemrég elfogadott bortörvényben, az utóbbi azonban még nem. A két miniszter által tavaly aláírt megállapodás szerint a szlovák oldalon elfogadott terület nagysága hét település határában 565 hektár. Ennek határai azonban a magyar szakemberek előtt továbbra sem ismertek. Marcinkó Ferenc, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke maga is részt vett a tárgyalásokon. Véleménye szerint a szlovákiai borkészítési technológiák változtatásai elsősorban a szamorodni és az aszú esetében lényegesek. Hozzátette: a bortörvény azonban csak egyik állomása annak, hogy valóban a minőségi követelményeknek megfelelő borok készülhessenek a határon túli területeken is, mivel komoly szerepe lesz az ügyek további alakulásában a jogszabályokhoz kapcsolódó miniszteri rendeleteknek. Szlovákiában nem alakult ki a szabályozás és az ellenőrzés harmadik szintje, vagyis a hegyközségi rendszer. Magyarországon a hegyközségek rendtartása szabályozza a borkészítés gyakorlati fázisait, s ez a szervezet őrködik közvetlenül a minőségi követelmények betartása felett is. A szlovák kormány 2006-ra tervezi saját hegyközségi törvényének megalkotását. A tervek szerint rövidesen létrehoznak egy tokaji felügyelőbizottságot, amely addig a hegyközségi szervezetet pótolja. Az átmeneti időszakra létrehozandó szervezet működési szabályzatára a jogkörök meghatározása miatt kíváncsiak a magyar szakemberek is. Marcinkó Ferenc megítélése szerint a szlovák fél vonakodik a szlovákiai tokaji borvidéki terület pontos meghatározásától. A hegyközségi elnök szerint Magyarország részéről már az is komoly engedmény volt, hogy az eredeti történelmi borvidék határon átnyúló 170 hektár körüli szőlőterülete helyett elfogadta az 565 hektárt. Hangsúlyozta: a tokaji hegyközségi tanács addig ellenzi a szlovák névhasználat véglegesítését, amíg a területi probléma végére is pont nem kerül. A Tokaj-hegyaljai szakemberek szerint további megoldandó probléma az is, hogy a szlovák aszúk évjáratának meghatározása nehézkes. A határ túloldalán a magyarországi gyakorlattal ellentétben az aszúkészítés során az alapbor és a hozzáadott aszúszemek nem ugyanabból az esztendőből valók. Márpedig így nehéz meghatározni, hogy például az 1993-ban készült alapbor és az 1996-ban hozzáadott aszúszemek közül melyik határozza meg a bor évjáratát. A területi borbírálat ügyében azonban megelőzheti a magyar tokaji borvidéket Szlovákia. Északi szomszédunk ugyanis a bortörvény elfogadása után most azt tervezi, hogy a szőlőskei kutatóközpontra alapozva helyi szakemberekre bízza az érzékszervi borbírálat lefolytatását. Ezzel szemben a Tokajban 2003 óta működő - 2004-től akkreditált - Területi Borbíráló Bizottság (TBB) még mindig csak előminősítést végez, a végső szót minden egyes bor esetében az Országos Borminősítő Bizottság mondja ki. Marcinkó Ferenc szerint nagy sérelme ez a borvidéknek. Úgy fogalmazott: ez a kérdés rövidesen megoldásra vár. Harcz Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője elmondta, hogy a szlovák tárgyalópartnerrel született egyezség azt is tartalmazza, hogy közösen felmérik a korábban készült szlovákiai tokaji borkészleteket. Megvizsgálják, melyek felelnek meg a mai törvényi előírásoknak, s azokat a továbbiakban is tokaji néven hozhatják forgalomba az ottani termelők. Emellett a visszaélések megakadályozása végett nyomon kell követni a minőségi rostán kihullott borkészletek alakulását is. A területi problémáról szólva kifejtette, a szlovák szakemberek ígéretük szerint a közeljövőben pontosan felmérik a határon túli tokaji szőlőterületeket és várhatóan szeptember elsejéig pontosan regisztrálják azokat. Az osztályvezető elsősorban azért tartja fontosnak a Szlovákiával történt megállapodást, mert a tokaji név használata ügyében vita folyik Olaszországgal, Szlovéniával, az USA-val és Ausztráliával is. A névhasználatra igényt tartó országokkal szemben pedig szükség van az ügyben ugyancsak érdekelt szövetségesre is az unión belül.

Nyáron is csábít a Magas-Tátra

A szezonra eltűnnek a viharkár nyomai

2005. április 25. • Népszabadság

Szlovákiában, a Magas-Tátrában - amit a magyarok többsége közeli és elfogadható árú síelési lehetőségként tart számon - az idei nyári idegenforgalmi évad június 15-én kezdődik. Ekkor hivatalosan is megnyílnak a magashegységi turistautak, amelyek barátságos völgyekbe és izgalmas hegycsúcsokra vezetnek. A vidék gazdái addig is megfeszített munkával igyekeznek az év végi viharkárok nyomait legalább annyira eltüntetni, hogy a vendégek élvezhessék a természet nyújtotta szépségeket. A nyári szezon augusztus 17-től 21-ig éri el csúcspontját, ekkor újra megrendezik a nemzetközi ifjúsági találkozót, amelyet egybekötnek a Rysy hegycsúcs (2499 m) megmászásával, és ekkor lesz a hagyományos szlovák nemzeti hegymászás a Kriváň-csúcsra (2494 m) is. Az összes, szám szerint 12 magashegységi menedékház egész évben látogatható, kivéve a Rysy alattit, amely csak a nyári időszakban működik. A turisták rendelkezésére állnak - csaknem 650 km hosszúságban - a jelzett turistautak és a különböző nehézségi fokozatú gyalogösvények. Ezekre a jelzésekre nyáron is oda kell figyelni. Aki ebben kételkedik, jól teszi, ha felkeresi a Poprádi-tó (Popradské Pleso) mellett, az Oszterva (Ostrva) nyugati fala alatt egy fenyőligetben található európai különlegességet - a Jelképes temetőt (Symbolický cintorín). A kis kápolna köré állított emléktáblák, kézi faragású fakeresztek a Magas-Tátra áldozatainak állítanak emléket, „A halottak emlékére - az élők figyelmeztetésére” - hirdeti e hely jelmondata. A Magas-Tátra területén számos közlekedési lehetőség várja a turistákat. Közéjük tartozik a kis kabinos drótkötélpálya Tátralomnicról (Tatranská Lomnica) a Kőpataki-tóhoz (Skalnaté Pleso), vagy a nagy kabinos ingajáratú drótkötélpálya a Kőpataki-tóról a Magas-Tátra második legmagasabb csúcsára, a Lomnici-csúcsra (Lomnickýy štít - 2632 m). De idesorolható a fogaskerekű kisvonat Tátracsorbáról (Tatranská Štrba) Csorba-tóra (Strbské Pleso), a siklóvasút Ótátrafüredről (Stary Smokovec) Tarajkára (Hrebienok), vagy a négyüléses libegő - Solisko Expres - Csorba-tóról a Szoliszkó alatti menedékházhoz. A tátrai természet teljes keresztmetszetével ismerkedhet meg a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) múzeumának látogatója Tátralomnicon (Tatranská Lomnica), ahol elénk tárul az egész régió állat- és növényvilága. Az idei nyári idegenforgalmi szezont július 2-án a Csorba-tónál két emléktábla leleplezésével kötik össze. Az egyik a Csorba-tó szépségének felfedezőjére, az egykori birtokosra, Szent-Iványi Józsefre emlékezteti majd a látogatókat, halálának 100. évfordulóján, a másik pedig Móry Károlyra, aki száz évvel ezelőtt az Új Csorba-tót (Nové Štrbské Pleso) alakította ki. A nyári szezon fénypontja azonban Tátralomnicon lesz, ahol az előkelő és népszerű Grand Hotel Praha megnyitásának 100. évfordulójára emlékeznek. Ünnepségek lesznek az első 18 lyukú golfpálya megnyitása kapcsán is, ez a Tátra- és Nagylomnic (Vel'ká Lomnica) közötti réten terül el. A Tátrában egyre népszerűbb a közúti és a hegyikerékpározás, az egyes biciklitúrák térképei a Tátrai Információs Irodákban (TIK) szerezhetők be. A Tátra ebben az évben is jelentős nemzetközi kerékpárversenyek színhelye lesz, már májusban itt zajlik a legrégibb - Kassa (Kosice)-Tátra (Tatry)-Kassa - verseny, és szeptember elején erre kerekeznek majd a Szlovákia körül (Okolo Slovenska) hagyományos verseny résztvevői. Az amatőr kerékpárosok részére különleges időpontnak ígérkezik július 30., amikor újból megrendezik a 200 kilométeres kerékpármaratont a Magas-Tátra körül (200 km Cyklomaratón okolo Vysokých Tatier). A versenyzők Ótátrafüredről vágnak neki a hosszú és nehéz távnak, Árván (Orava), majd a lengyel oldalon (Zakopane és Lysa Polana érintésével) térnek ismét vissza Ótátrafüredre, a célhoz. Ez a kerékpárverseny Közép-Európa, tehát Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország nem hivatalos amatőr bajnoksága. A tátrai sportversenyek választékát kiegészíti a legrégibb európai röplabdatorna, a Tátra Kupa (Tatry Cup), amelyet az idén 57. alkalommal rendeznek meg augusztusban Felső-hágón (Vyšné Hágy), továbbá a tátralomnici lóverseny, a Bornemisza Zsigmond Kupa (Pohár Zigmunda Bornemisza), amely egyben Szlovákia országos bajnoksága is. Új különlegesség a gyermekek és a felnőttek részére a tátralomnici Naposréten (Slnečná lúka) nemrég épült hegyi bobpálya, a Tatrabob, amely tovább bővíti az itteni sportok választékát. A Magas-Tátra látogatóinak nyári programját gazdagítja a már 15. alkalommal megrendezésre kerülő európai népi mesterségek (Európske l'udové remeslá) eseménysorozata, amelyre a történelmi városban, Késmárkon (Kežmarok) kerül sor július 8-tól 10-ig, - az idén a vas megmunkálását mutatják be. Az őszt a Tátrában nemcsak a gyönyörű időjárás - ott is vénasszonyok nyarának nevezik, ez az időszak a legmegfelelőbb a magashegységi túrákra -, hanem két nemzetközi filmfesztivál is emlékezetessé teheti. Október 12-től 16-ig tart Poprádon a hegyi filmek 14. nemzetközi fesztiválja (Medzinárodný festival horskych filmov), október 19-től 23-ig pedig a búvárfilmek 20. fesztiválja (Medzinárodný festival potápačských filmov) Tátralomnicon.