Tallózó / Sajtószemle ● Szlovák vonatkozású cikkek ● 2006 – 2007 (I.)

Fuhl Imre válogatásában

Balassagyarmat - Duray: Soha többé

2007. október 11. - (FH)

Azok ellenzik a történelmi eseményeknek a megismerését, akik haszonélvezői, netán tevékeny részesei voltak maguk is az eseményeknek - mondta a „Soha többé” című, a Beneš-dekrétumok hatását bemutató kiállítás megnyitóján Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke. Balassagyarmat Palóc Múzeumában a Beneš-dekrétumok utáni kitelepítésekről szóló kiállítást mutatnak be. Tyekvicska Árpád, a tárlatot szervező nógrádi levéltár igazgatója a Független hírügynökségnek elmondta: a II. világháborút követően a Csehszlovákiához került területekről több mit ötvenezer magyart deportáltak a mai Csehországba. Jogfosztottságuk miatt mintegy hetvenezren menekültek át Magyarországra, a magyar-szlovák lakosságcsere egyezmény keretében is 80 ezer felvidéki magyar települt át vagyonát vesztve az anyaországba - mondta a szakember. A levéltár-igazgató hozzátette: nem azért akarják feltépni a hatvan éve szerzett sebeket, hogy azok fájjanak, hanem azért, hogy elégtételt adjanak azoknak, akik elszenvedték azokat. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja alelnöke a Független Hírügynökségnek azt mondta, azok ellenzik a szégyenteljes történelmi eseményeknek a megismerését, akik haszonélvezői, netán tevékeny részesei voltak maguk is az eseményeknek. Duray közölte: előbb Brüsszelben, majd odahaza egy Pozsony melletti községben mutatták be kiállításukat, amelyet úgy tervezik, hogy vándorkiállítás keretében ismertetnek meg az anyaországi és az attól elszakított területeken élőkkel. Duray szerint csak a Beneš-dekrétumok életben tartását célzó szlovák törvény visszavonásával teheti magát a Szlovák Köztársaság európai állammá, ám a pártok közti egyezségre jelenleg nem lát szándékot a politikus. Duray kitért a szlovák miniszterelnök Gyurcsány Ferencnek tett meghívására is: véleménye szerint azt az európai szocialisták kezdeményezték. A találkozónak semmi más értelme nem lehet, mint Fico és politikája szalonképessé tétele - jelentette ki a felvidéki magyar politikus egy kiállítás megnyitóján. A balassagyarmati bemutatón több száz diák vett részt, a közreműködő történelemtanárok szerint nekik a napi hírek hátterének megismerését segíti „Soha többé” elnevezésű kiállítás.

Értelmiségiek felhívása: Állítsuk meg a nemzeti gyűlölködést!

2007. október 12.

Közös nyilatkozatban tiltakoznak a nemzetiségi gyűlölködés ellen a szlovákiai magyar és a szlovák értelmiségiek. A dokumentumot már több mint száz közéleti személyiség írta alá. Az „Állítsuk meg a nemzeti gyűlölködést”címen megfogalmazott dokumentumot a mai napi sajtó, így az Új Szó is közzétette. A nyilatkozat egyik kezdeményezője, Szigeti László szerint elsősorban a lakosság figyelmét akarják felhívni a megromlott magyar-szlovák viszony veszélyeire. „A szlovák és a szlovákiai magyar közvélemény figyelmét szeretnénk felhívni arra, hogy sokkal nehezebb konfliktusos hangulatban, egymást gyűlölve élni”- nyilatkozta az Új Szónak a Kalligram könyvkiadó vezetője. „Az elmúlt év folyamán megfontolatlan lépések sorát kellett látnunk, s a politika meghökkentő mértékű nacionalista vulgarizációjával szembesültünk „- áll a dokumentumban. Peter Zajac irodalomtörténész szerint a politikusok csődöt mondtak a konfliktus kezelésében és ma a szlovák parlamentben egyetlen olyan párt sincs, amelyik képes lenne azt mondani, hogy elég volt a gyűlölködésből. A dokumentumhoz folyamatosan lehet csatlakozni. A kezdeményezők november 17-én, az emberi jogok napján külön is fel szeretnék hívni a lakosság figyelmét az intolerancia veszélyeire.

Mozgósítják a dél-szlovákiai szlovákokat?

2007. október 11.

A Dél-Szlovákiai Szlovákok Találkozóinak résztvevői elítélik a magyarországi közjogi méltóságok itteni magánlátogatásait. Az ország déli területein élő szlovákok mozgósítására polgári társulás létrehozását kezdeményezik az irredentizmus és a polgári együttélés megsértése ellen. A dél-szlovákiai szlovákok hagyományos találkozóinak kezdeményezői 1990 óta megvitatják azokat a társadalmi problémákat, amelyek a szlovák délen élő magyarok és szlovákok együttélésének zavartalanságát akadályozzák és állásfoglalásukról memorandumokat tesznek közzé. A komáromi sajtótájékoztatón, melyet a Matica slovenská székházában rendeztek meg, Stanislav Bajaník szóvivő foglalta össze a „Surányi Kezdeményezés”néven is ismert szerveződés véleményét a közelmúltban a szlovák délen kialakult feszült helyzetről. Ennek okát Sólyom László magyar köztársasági elnökben és a Magyar Koalíció Pártja xenofóbiájában, tehát az idegenektől való beteges félelmében látják. Hogy ez a helyzet ne zavarhassa meg az eddigi békés szlovák-magyar együttélést a szuverén Szlovák Köztársaság déli részén, követelik, hogy a Szlovák Köztársaság kormánya, a Szlovák Nemzeti Tanács és a Szlovák Köztársaság elnöke fogalmazza meg közös állásfoglalását és azt juttassa el a magyar köztársaság és a magyar országgyűlés elnökének, valamint a Magyaror Köztársaság szlovákiai nagykövetének. Követelik továbbá, hogy a Szlovák Köztársaság európai parlamenti uniós képviselői tájékoztassák a xenofób politikai megnyilvánulásairól és a magyar alkotmányos tényezők szlovákiai látogatásairól az európai parlamentet és tiltakozzanak ellene. Stanislav Bajaník elmondta, hogy javasolják a szlovák nemzet egyletei tartsanak munkaértkezletet és foglaljanak állást a Szlovák Köztársaság etnikai problémáival kapcsolatban.

Hidak lephetik el a magyar-szlovák határt

2007. október 8. - (mfor.hu)

Már csak a magyar és a szlovák kormány szerződéskötésén múlik a korábbi évtizedekben lerombolt Ipoly-hidak újjáépítése. Az év végére minden újjáépítendő híd terve elkészülhet, tíz hónapos építkezést figyelembe véve pedig az első szalagátvágás 2009 tavaszán lenne várható. Az Ipoly 160 kilométer hosszú államhatárt jelentő szakaszán egykor összesen 47 híd állt, átlagosan négy folyam-kilométerenként volt egy. A szegényebb falvak csak egy hidat, a gazdagabbak többet is építtettek. A második világháborúban a németek 1944 decemberében visszavonulásuk alatt, később, 1945-ben az oroszok robbantották fel a hidak nagy részét. Amelyek túlélték a háborút, azokat 1950 után semmisítette meg a magyar és a csehszlovák állam a határ védelmében. Később a 47 hídból mindössze hármat építtettek újjá. Jelenleg csak a Letkés - Ipolyszalka és a Parassapuszta - Ipolyság határátkelőhelyeken vezet át híd a folyón, a harmadik, Ipolydamásd és Helemba között ívelő hidat 2000-ben elvitte az árvíz. Az eredetileg négy folyam-kilométerenkénti hídsűrűség mára több mint ötven kilométerre nőtt.

Van már közös híd

Nem csak az Ipolyon alakult ki együttműködés a szomszédos államokkal hídépítés ügyében. Szlovákia és Magyarország közösen építette újjá néhány évvel ezelőtt a párkányi Mária Valéria hidat, emellett a közelmúltban adták át a forgalomnak a szintén közös munkával felépített komáromi Duna-hidat is. Délen sem idegenkednek a szomszédok a közös munkától. Évek óta tárgyal a magyar és a szlovén kormány egy Mura-híd megépítéséről. Ez azért lesz majd kulcsfontosságú átkelő, mert mind Magyarországról, mind Szlovéniából autópálya kapcsolódik hozzá. A két ország az ide vezető autópályát javarészt már megépítette.

A civilek, elsősorban a határ menti, vagyis érintett települések vetették fel a hidak újjáépítésének lehetőségét még 2003-ban. Abban a hitben kezdtek el tervezgetni (többek között azt, a 47 közül melyeket kellene mindenképp újra felépíteni), hogy a 2004-es uniós csatlakozás nagyban megkönnyítheti a munkát. Az optimista elképzelések egyébként azt sem zárták ki, hogy 2005-ben vagy 2006-ban megépülhet az első nem ideiglenes átkelő. Az optimista tervekből csupán annyi valósult meg, hogy a turisták és a biciklisták számára már épült néhány fahidacska.

Csak alá kellene írni

Az igazi munka azonban máig nem kezdődött el, a két kormány ugyanis máig nem állapodott meg egymással, holott a tervet mindkét ország egyöntetűen támogatja. Ha hinni lehet a híreknek, akkor októberben végre megszülethet a kormányközi megállapodás - hacsak a napi politikai kérdések nem hátráltatják az aláírást. Ha októberben a kormányok aláírják a szerződést, az állapotfelmérést követően januárban írhatják a tendert, és tíz-tizenegy hónapos építkezés mellett 2009 tavaszára elkészülhet az első híd - mondta Sitku László, a Közlekedési Koordinációs Központ hídosztályának vezetője egy sajtótájékoztatón. Összesen tizenegy híd újjáépítéséről lehet szó. A pontos üzemezés nem ismert, de elvileg az is elképzelhető lenne, hogy minden év adott hónapjában átadnak egy újabb elkészült átkelőt. A tervekkel nincs fennakadás: három terv már elkészült, öt terven már dolgoznak, a többi pedig pályáztatás alatt áll, ám az év végére mind a tizenegy híd terve elkészül. Az építkezés hidanként 600-700 millió forintba kerül 2007-es árakon. Maga a híd felépítését a két állam fele-fele alapon fizeti majd, a hídhoz vezető utakat pedig értelemszerűen mindkét ország a maga büdzséjéből finanszírozza. Összesen tehát hat-hétmilliárd forintos beruházásról van szó. Az első két híd Pöstyénpuszta-Pető és Nógrádszakál - Ráróspuszta között ível majd át.

Uniós forrásokból is lehetne építeni

A költségeket egyrészt a közúti fejlesztésekre fenntartott útpénztárból finanszírozzák, másrészt speciális uniós forrásokat is fel lehet használni. Ez az úgynevezett Interreg program, amely a határ menti együttműködést célozza. A tervek szerint decemberben be is nyújtják a pályázatot a felek, így akár 95 százalékos támogatást is kaphat a projekt az uniótól. Ha az Ipoly-hidak nem nyernének a pályázaton, értelemszerűen az útpénztárból kell majd finanszírozni a költségeket. A szlovák kormány egyébként az idei költségekre el is különített 40 millió koronát.

Magyar-szlovák: Szó nincs enyhülésről

2007. október 10. - (hirado.hu / mti)

Élesen bírálta Ján Kubiš szlovák külügyminiszter a Magyar Koalíció Pártját (MKP) és Sólyom László magyar köztársasági elnököt a cseh Lidové Noviny szerdai számának adott nyilatkozatában. A szlovák diplomácia vezetője szerint Csáky Pál, az MKP elnöke „bombát robbantott”az MKP-indítvánnyal a szlovák-magyar kapcsolatokban. A Kubiš által rosszallással emlegetett javaslat szerint Szlovákiának és Magyarországnak kölcsönösen bocsánatot kellene kérnie egymástól bizonyos történelmi eseményekért, és jelképesen kártalanítani kellene azokat a magyarokat, akiket a második világháború után Edvard Beneš akkori csehszlovák elnök dekrétumai értelmében Csehszlovákiában megfosztottak tulajdonuktól és állampolgárságuktól. Az ellenzéki párt szerdán szóvivője útján visszautasította a vádat, és közölte: Ján Kubiš szándéka az volt a nyilatkozattal, hogy elterelje a figyelmet a szlovák-magyar viszony valódi problémáiról. „Sajnálatos, hogy a Smer-SD (a kormányzó Irány-Szociáldemokrácia párt) közelebb került az SNS (a Ján Slota vezette ultranacionalista Szlovák Nemzeti Párt) módszereihez, ahelyett, hogy az ellenkező irányba haladna”- mondta Dunajszky Éva, az MKP szóvivője, hozzáfűzve, hogy Kubiš külügyminiszter - mint fogalmazott - „agresszív kijelentése”ennek a folyamatnak a része. A Lidové Noviny újságírója az interjúban megkérdezte Kubištól: miért ne gyógyíthatná be egy szlovák-magyar közös nyilatkozat a kétoldalú viszonyban elszenvedett korábbi sebeket, s példaként említette az 1997-es cseh-német megbékélési nyilatkozatot. A szlovák külügyminiszter szerint a két dolog nem vethető össze, „hiszen a cseh-német nyilatkozat két állam komplex diplomáciai erőfeszítéseinek eredménye volt, nem pedig valamely politikai párt valamilyen elképzelésének végrehajtása”. Sólyom László révkomáromi látogatásáról szólva kijelentette: „Ez az egész túlságosan is emlékeztet a Balkánra. (...) Nem lehet elmosni a határt egy magánjellegű és egy hivatalos látogatás között. Azért vannak a diplomáciai játékszabályok, hogy kiszámíthatók legyünk egymás számára. Ha ezek a szabályok sérülnek, az rendkívül veszélyes jelenség az államközi kapcsolatokban”.

Hiller a szlovákoknál

2007. október 12.

Közös antológiát mutattak be és az interkulturális párbeszéd erősítését szorgalmazták a visegrádi négyek országai - Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország - a négyek kulturális tárcavezetőinek, illetve helyetteseiknek pénteken befejeződött kétnapos pozsonyi találkozóján. Ez volt a visegrádi négyek 17. magas szintű kulturális tárcaközi találkozója, amelyen az Oktatási és Kulturális Minisztériumot Bogyay Katalin nemzetközi szakállamtitkár képviselte. A találkozón megvitatták az Európai Bizottság 2007. május 14-én közzétett, Az európai kulturális programról a globalizálódó világban című állásfoglalását, másrészt eszmecserét folytattak a bizottság által vitára bocsátott, Tanulmány a kultúra gazdaságáról című anyagról. A tárgyalások után bemutatták a magyar kezdeményezésre született Visegrád Antológiát. A pozsonyi nemzetközi sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az antológia az együttműködés értékes példája, közösen, egymás értékeire figyelve valósították meg és mindannyian magukénak vallják. A kötet magyarországi bemutatója 2008 áprilisában lesz, további nemzeti és nemzetközi bemutatókat rendeznek idén és jövőre.

A Magyar Gárda betiltását követeli egy szlovák politikus

2007. október 10. - (NOL)

A félkatonai Magyar Gárda ellen Szlovákiának mielőbb diplomáciai lépéseket kell tennie - jelentette ki Vladimír Palko. A pozsonyi kereszténydemokrata (KDH) parlamenti képviselő ezzel a kijelentésével arra a hírre reagált, hogy október 21-én újabb hatszáz gárdistát avatnak Budapesten. Az ellenzéki politikus szerint a szervezet vezetői teljesen indokolatlanul hangoztatják, hogy Magyarországot valamiféle támadás veszélye fenyegeti a szomszédos Szlovákia, Románia vagy Szerbia részéről. Ugyanakkor kendőzetlenül hangot adnak annak a vágyuknak, hogy a Kárpát-medencei magyarságot egy határon belül egyesítsék - vélekedett Vladimír Palko. Aki szerint az 1947-es párizsi békeszerződésben Magyarország vállalta, hogy megfelelő lépéseket tesz a fasiszta jellegű félkatonai szervezetek és a revíziós propaganda betiltása érdekében. - Ennek megfelelően a budapesti kormány kötelessége fellépni a Magyar Gárda ellen. S ha ezt nem teszi meg, akkor diplomáciai úton ezt haladéktalanul követelnünk kell - szögezte le az ellenzéki képviselő. Aki nem érti, hogy immár egy hónapja Robert Fico miért tétovázik, s miért védelmezi Ján Slota ostoba kijelentéseit, amelyek ártanak Szlovákiának - vélekedett Vladimír Palko.

Bevonul Szlovákiába a Jobbik és a Magyar Gárda

2007. szeptember 29. - MTI

Mozgóurnás népszavazást akar tartani a szlovákiai magyarok autonómiájának megteremtése érdekében a Jobbik Magyarországért Mozgalom. A szervezet tagjai jövő tavasszal a szlovákiai magyar falvakat végigjárva gyűjtenének szavazatokat - írták szombaton pozsonyi lapok, azt állítva, hogy a szavazatszedőket a Magyar Gárda tagjai kísérnék útjukon. A hírt szombaton ugyanazon szerző tollából közölte a Sme című szlovák liberális polgári napilap és a pozsonyi Új Szó. A Jobbik terveibe Szegedi Csanád, a mozgalom alelnöke állítólag a budapesti nagykövetség előtt megtartott keddi tüntetésen avatta be a Sme munkatársát. A Jobbik alelnöke a budapesti tüntetésen még aláírásgyűjtésről, a szlovák újságírónak nyilatkozva pedig már népszavazásról beszélt - emlékeztetett az Új Szó. „A Jobbik úgy gondolja, hogy meg kell kérdezni a Szlovákiában élő felvidéki magyar embereket, szeretnének-e egy olyan felvidéki magyar autonómia keretei között élni, amely nem sértené a szlovák állam szuverenitását. Egy európai minta lenne, amely csupán önrendelkezést jelent. Véleményünk szerint erre azért van szükség, mert Szlovákia bebizonyította, hogy nem tud európai módon bánni a kisebbségekkel”- idézte a lap Jobbik alelnökét a lap, aki azt is elmondta, hogy a szavazatszámlálók és a szavazatgyűjtők testi épségére, biztonságára a Magyar Gárda tagjai fognak vigyázni, mert „a szlovák kormány uszításai miatt nagyon komoly ellenhangokra számíthatunk, akár testi fenyítésekre is.”Szegedi jelezte: akciójuk kivitelezésében a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) segítségére és annak ifjúsági csoportjára is számítanak. Az Új Szó érdeklődésére az MKP alelnöke, Berényi József elmondta: felkérést még nem kaptak, de a Jobbik kezdeményezését károsnak tartják. Berényi szerint egy ilyen akció csak a szélsőséges Ján Slota - a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetője - malmára hajtaná a vizet, Slota szavazóit szaporítanák vele, s ha a Jobbik valóban ilyesmit tenne, „akkor az ezt követő hisztéria miatt a szlovákiai magyar parlamenti érdekérvényesítés lehetőségei szinte lenullázódnának.”

A Jobbik fekete egyenruhásai

Szlovákia, Románia és Szerbia támadásától félti Magyarországot.

2007. augusztus 15. - (MTI)

Für Lajos, az Antall-kormány honvédelmi minisztere a Népszabadságnak megerősítette: augusztus 25-én a Szent György téren valóban ő adja át az okleveleket az első ötvenhat gárdistának - írta a napilap szerdai számában. A politikus ennél többet a Magyar Gárdával kapcsolatosan nem kívánt mondani. Vona Gábor, a Magyar Gárda vezetője, a Jobbik elnöke szerint a Magyar Gárda nem titkolt célja a „nemzeti önvédelmi keretek megteremtése”, melyet egyebek mellett legális lőgyakorlatozással képzelnek el. A magát a leventemozgalomhoz hasonlító Magyar Gárda vezetője a Népszabadsággal közölte: „Kimondhatom: Szlovákiára, Romániára és Szerbiára gondoltam, amikor arról beszéltem, hogy valamelyik környező ország támadásától lehet félteni hazánkat.”A Jobbik elnöke arra alapozza félelmét, hogy ezen országok területén élnek magyar kisebbségek, másrészt „ezekkel az országokkal volt történelmileg állandó konfliktusunk”. A napokban hallott olyan információt, hogy egy román hadgyakorlat során a Tiszántúl megszállását szimulálták - tette hozzá Vona. Szerinte reális esély van arra, hogy valamilyen agresszió éri hazánkat. Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár kedden nagy butaságnak minősítette a Magyar Gárda Egyesület elnökének félelmét. Martonyi János, az Orbán-kormány külügyminisztere a Népszabadságnak nyilatkozva előre bocsátotta, hogy nem olvasta a Vona Gáborral készült interjút, azt viszont hangsúlyozta: külügyminiszterként az egyik legfontosabb célja volt, hogy javítsa, erősítse a szomszéd országokkal és a régió országaival az együttműködést. Éppen ezért minden olyan megnyilatkozást vagy történést, amely ez ellen hat, messzemenően helytelenít - olvasható a lapban.

Nem vette át a szlovák főkonzul a szélsőjobbos tüntetők petícióját

2007. szeptember 27. - MTI

Nem vette át a békéscsabai szlovák főkonzul azt a petíciót, amelyet a helyi Kossuth téri civil mozgalom, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, valamint a Magyar Gárda Egyesület tagjai kívántak átadni neki csütörtök este. A több száz fős magyar és árpádsávos zászlókkal, valamint egy „Tiltakozunk a fasiszta Beneš-dekrétumok megerősítése ellen”feliratú transzparenssel felvonuló demonstrálók azért sétáltak gyertyákkal a főkonzulátus elé, hogy átadják tiltakozó petíciójukat, ám azt végül csak a kordonnal körbevett épület postaládájába tudták bedobni. A rendőrség által biztosított rendezvény végén a tüntetők elénekelték a magyar himnuszt, néhányszor a „Vesszen Trianon”-t skandálták, majd rendbontás nélkül távoztak a helyszínről.

Elfogynak a magyarországi szlovákok

2007. szeptember 29. - MTI

A Magyarországon élő szlovák nemzetiség soraiban valamelyest ugyan lelassult, de nem állt meg az asszimiláció folyamata - jelentette ki kedden Szlovákiában Ján Fuzik, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke. A somorjai székhelyű Fórum Kisebbségkutató Intézet pénteken nemzetközi konferencián vizsgálta a magyarországi szlovák kisebbség helyzetét. Ezen Fuzik elemző referátumban szólt arról a sajnálatos körülményről, hogy a magyarországi szlovák közösség soraiban a szlovák nyelv már a családok szintjén is elveszítette a maga kommunikációs szerepét: „az asszimiláció folyamatát nem sikerült megállítani”. A magyarországi szlovákok tényleges lélekszámát illetően az országos önkormányzatnak csak becsült adatai vannak - közölte az elnök. Eszerint a közösség lélekszámát száz-száztízezerre teszik, de a legutolsó, a 2001-es népszámlálás során mindössze 17.700 ember vallotta magát szlovák nemzetiségűnek, jóllehet a XX. század első felében félmillió körüli volt a lélekszámuk. Az asszimiláció a hatvanas évek elején kezdett felgyorsulni, azután, hogy 1961-ben a szlovák közösség iskoláiban megszüntették az egynyelvű - szlovák - oktatást, ami valójában a szlovák iskolák felszámolásának volt tekinthető. Következményeiben ez a körülmény olyan életviteli változásokat is maga után vont, amelyek tovább siettették a folyamatot. A magyarországi szlovák közösség életében 1993 után, a kisebbségi törvény elfogadása és nemzetiségi önkormányzatok létrehozása nyomán kezdődtek el az új folyamatok - mutatott rá az elnök. Azóta a törvény a helyi nemzetiségi oktatást érintő kérdésekben vétójogot, művelődési, nyelvi kérdésekben pedig döntési jogot biztosít a számukra. Fuzik a konferencián arról is beszélt, hogy a szlovák közösségre a belpolitikai viszályok is igen kedvezőtlenül hatnak: az ország politikai megosztottsága nyomán fennálló vitákban a soraikban is olyannyira fel tudnak korbácsolódni a szenvedélyek, hogy „eközben már nem szlovákként nyilvánulnak meg, nehogy problémáik származzanak belőle”- idézte a TASR szlovák hírügynökség az országos önkormányzat elnökét.

Dušan Čaplovič: Nem a múltba, hanem előre kell tekinteni

2007. szeptember 28. - MTI

Ha a szlovák-magyar megbékélési nyilatkozat egyszer mégis megszületne, a dokumentumnak végérvényesen le kell zárnia a múltat, és a jövőbe tekintő távlatokat kell nyitna - jelentette ki a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese. Dušan Čaplovič szeptember 28-án részt vett a somorjai székhelyű Fórum Kisebbségkutató Intézetnek a magyarországi szlovákok helyzetét vizsgáló nemzetközi konferenciáján. Dušan Čaplovič kifejtette: azonosul Szili Katalin Révkomáromban elhangzott véleményével, miszerint „a mai nemzedékek nem tehetők felelőssé olyasmi miatt, aminek sem elkövetői, sem haszonélvezői nem voltak”. Az Országgyűlés elnöke szeptember elején Révkomáromban, a Selye János Egyetem tanévnyitóján nyilatkozott a kérdésről, határozottan kijelentve: „Szerintem kollektív bűnösség nincs.”A tanévnyitón szintén részt vevő Čaplovič az ott elhangzottakra visszautalva - a konferencia közben megtartott sajtótájékoztatón - úgy fogalmazott: „Ne kaparjuk fel a régi sebeket. Ennél ajánlatosabb, ha a fennálló feszültségek megszüntetésével inkább ápolni próbáljuk azokat.”Ismeretes, hogy időközben a szlovák törvényhozás, a kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) indítványa nyomán, a szlovák képviselők egyhangú támogatásával újra szentesítette a szlovákiai magyarok és németek II. világháború utáni jogfosztásához törvényi hátteret teremtő Beneš-dekrétumokat. A döntés nyomán a hivatalos magyar-szlovák viszonyban a fagyponthoz közelítő állapot állt be: Szili Katalin lemondta a jövő héten esedékes kassai látogatását. Elemzők szerint a szlovák fél valamelyest megszeppent ugyan a pozsonyi döntésnek egységesen ellenszegülő magyar felzúdulástól, de ennek egyelőre nem adta jelét. Čaplovič elismerte, hogy a magyar-szlovák viszony „nem a legjobb”. Szóhasználata szerint gyanakvással, méltatlan és megalázó helyzetekkel, uszító vulgarizmussal teli megnyilvánulások mérgesítik a helyzetet mindkét oldalon. Szerinte ezért nem a köznép, hanem a két ország egyes politikusai tehetők felelőssé, „azok, akik képtelenek letenni a szomszéd nemzet sértegetéséről, akik a legendás palackból ki-kieresztik a támadó dzsinnt, és folyton az egyetlen közép-európai nemzet korlátlan uralmának vágyáról ábrándoznak”. Čaplovič ugyan sem magyar, sem szlovák politikus nevét nem említette, de az „alagsori hangvételről”szólva nyilván a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó SNS vezetőjére, Ján Slotára célzott, amit azzal is érzékelhetővé tett, hogy őt is nevezte már „szenilis öregúrnak”egy szlovák politikus. Ez köztudottan Slota volt. Čaplovič szerint sajnálatos, hogy a média inkább az „indulatokat gerjesztő, agresszív és nagyszájú uszítóknak, az intoleráns radikálisoknak, a sovinisztáknak és az irredentáknak”szentel nagyobb teret, ahelyett a magyar-szlovák együttélést példaadó módon szolgáló megnyilvánulások felé fordítaná a figyelmét. Márpedig - mint mondta - a hőbörgő fenyegetőzés, sértegetés helyett hasznosabb lenne inkább egymást meghallgatni, és folyamatosan fenntartani a termékeny párbeszédet.

A magyarok kitelepítése: mézesmadzag a szlovákoknak

2007. szeptember 29. - index..hu

Csehszlovákiából nem tudtak etnikailag tiszta szláv államot csinálni, de máig megmérgezték Szlovákia és Magyarország viszonyát - így összegezhetnénk azt a konferenciát, amelyet a Terror Házában rendeztek, és amelynek különös aktualitást adott, hogy a felvidéki magyarokat megbélyegző Beneš-dekrétumokat a szlovák parlament az elmúlt napokban sérthetetlennek, érinthetetlennek nyilvánította. Etnikailag tiszta szláv államot akartak létrehozni 1945-ben Csehszlovákia akkori vezetői, elsősorban Edvard Beneš, a II. világháború alatti londoni emigráció vezetője, aki a háború előtt is elnök volt, és utána is államfő lett. Benešék 1946-ban érték el, hogy Magyarország aláírja a csehszlovák-magyar lakosságcseréről szóló egyezményt, és ennek következményeként hatvan éve, 1947-ben kezdődött meg a felvidéki magyarok kitelepítése és a magyarországi szlovákok önkéntes kivándorlása. Benešék etnikailag tiszta szláv államának két gátja volt Csehszlovákiában: a hárommilliós német kisebbség és a 600 ezres magyarság, mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, aki a csehszlovák-magyar lakosságcseréről szóló kiállítást nyitotta meg csütörtökön az Andrássy úti intézményben. Előzőleg konferenciát is szervezett a múzeum, ahol Izsák Lajos történész professzor, az ELTE rektor-helyettese kifejtette, hogy emberiség elleni bűntettnek minősíthető a csehszlovákiai magyarság kitelepítése, miközben a magyarságot megbélyegző Beneš-dekrétumokat éppen most nevezte érinthetetlennek a szlovák parlament.

Tótkomlósi szlovák iskola: A generációs hagyomány is szempont a választáskor

2007. szeptember 26. - BEOL

A tótkomlósi Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda vonzó a szülők számára, mert hajdanán ők is ott koptatták a padokat. A nosztalgia és az ott zajló szakmai munka is szempont azok körében, akik iskolát választanak gyermekeiknek. Igaz, amikor öreg, elavult volt az intézmény épülete, akkor sem szenvedett gyermekhiányban a létesítmény. Az iskolában és az óvodában is tanítják a szlovák nyelvet, mert nagyon kevés gyermek hozza magával ezt a tudást otthonról. Marikné Fülöp Gabriella igazgató azt is elárulta, a szülők közül kevesen beszélnek már szlovákul, ezért az anyanyelv átörökítő szerepét vállalták magunkra. A legszorgalmasabb tanulóik nyolcadik osztályban már középfokú nyelvvizsgát is tehetnek, ez évente két, három gyereknek sikerül is. Szorgalmazzák, hogy idáig eljussanak. A Szlovák Műveltségért Alapítvány a költségek ötven, a helyi szlovák kisebbségi önkormányzat a másik ötven százalékát téríti ezeknek a diákoknak. A szlovák nyelvoktatás ezzel nem ér véget a nyolcadik osztályban. A felnőttoktatás keretében, ingyenesen vehetnek igénybe nyelvvizsga-előkészítő tanfolyamot hétvégenként is azok, akik tudásukról mihamarabb szeretnének számot adni.

Dr. Szili Katalin

elnök asszony részére

Magyar Országgyűlés

B u d a p e s t

Kossuth Lajos tér 1-3.

1055

I./541/2007

Tisztelt Elnök Asszony!

A sajtóból értesültünk arról, hogy a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöksége a 2007. szeptember 6-i ülésén „Közösen és őszintén”címmel egy történelmi megbékélési nyilatkozat-tervezetet hagyott jóvá, amelyet megküldtek a szlovák és a magyar parlament elnökének. Céljuk, hogy a két ország törvényhozásának képviselői egyeztessék egy olyan közös dokumentum szövegét, amelyben a két ország törvényhozása kinyilvánítaná, hogy közösen képzelik el az európai jövőt, és ennek érdekében a két ország közötti kapcsolattartásban túl kell lépni a múlt történelmi sérelmein. A parlamentek által elfogadandó dokumentum hangsúlyozná a két nemzet több száz éves sorsközösségét, rámutatna ennek azokra a pozitívumaira, melyek alapján a kölcsönös megértés és támogatás mellett fel lehetne építeni a magyar-szlovák együttélés jövőképét is.

Az MKP javaslata szerint a Magyar Köztársaság Országgyűlése sajnálatát fejezné ki a XIX. század vége és a XX. század eleje közötti időszakban folytatott magyar nemzetiségpolitikáért, amely súlyosan sértette a kisebbségek jogait, valamint az 1938. évi első bécsi döntés után visszacsatolt területen a magyar hatóságok által a szlovák lakossággal szemben elkövetett atrocitásokért, továbbá a Varsói Szerződés tagállamai részéről 1968-ban elkövetett agresszióért, amikor a Magyar Néphadsereg is behatolt az akkori Csehszlovákia területére.

A javaslat alapján a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa sajnálatát fejezné ki az 1918 után a csehszlovákiai magyar nemzetiségű polgárok jogait ért sérelmekért, valamint az 1945-48 közötti időszakért is, amikor a kollektív bűnösség elvét alkalmazták a csehszlovákiai magyarokkal szemben. A két ország parlamentje a második világháborút követő erőszakos lakosságcseréről egyaránt sajnálattal nyilatkozna.

A Kárpát-medencei Képviselők Fórumának 2007. szeptember 14-i találkozóját követő híradások arról tudósítottak, hogy tisztelt Elnök Asszony - az öt hazai parlamenti párttal összhangban - támogatja a Magyar Koalíció Partjának kezdeményezését. A szlovákiai kormánypártok vezetői ugyanakkor nyomatékosan elutasították a bocsánatkérés gondolatát, legutóbb pedig a szlovák parlament hozott határozatot a Beneš-dekrétumok érinthetetlenségéről.

Az Országos Szlovák Önkormányzat számos fórumon, többek között a Magyar-Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság keretében is hitet tett a magyar-szlovák történelmi kiegyezés mellett. Támogatta a két ország történészeinek, történelemtanárainak együttműködését egy közös alternatív történelem tankönyv kiadása érdekében. Ezért méginkább sajnálatosnak tartjuk, hogy az MKP által összeállított javaslatból kimaradt a Horthy-korszak soviniszta kisebbségpolitikájának elítélése és az ezt elszenvedő magyarországi szlovákok megkövetése. A két világháború közötti időszakban ugyanis Magyarországon a szlovák anyanyelv és kultúra ápolását „hazafiatlan”, államellenes tevékenységnek tekintették. A magyar hatóságok nem engedélyezték a szlovák olvasó- és önképző körök megalakítását, üldözték, rendőri felügyelet alá helyezték, internálták, bebörtönözték azokat a nemzeti érzelmű magyarországi szlovákokat, akik követelték a kisebbségi jogok (köztük a nemzetiségi nyelven oktató iskolahálózat, a sajtótermékek, a kulturális intézmények, az anyanyelven való istentiszteletek, stb.) biztosítását, illetve a tiltások ellenére szervezték a szlovák öntevékeny kulturális csoportokat (olvasókörök, műkedvelő színjátszók, énekkarok, stb.). Ellehetetlenítették őket a mindennapi életben, akadályozták az anyaországgal való kapcsolattartásukat. A dél-alföldi térségben 1941-ben a csendőrség mintegy 250 szlovák nemzetiségű személyt tartott megfigyelés alatt államellenes nemzetiségi agitátorként. (Forrás: Tóth István: A Békés és Csanád megyei szlovákok anyanyelvi művelődési viszonyai 1919-1944., Országos Szlovák Önkormányzat, 1999.)

A magyarországi nemzetiségeket - köztük a szlovákokat is - súlyosan érintette az 1930-as években folytatott erőszakos névmagyarosítás. A szlovák nemzetiségű magyar állampolgár szlovák hangzású vezetéknévvel semmilyen közhivatali tisztséget nem tölthetett be, még egy egyszerű falusi kisbíróét sem, illetve csak abban az esetben, ha nevét magyarosította. Zagyvapálfalván és a község közigazgatási területéhez tartozó településeken pl. minden idegenül hangzó nevet viselő lakos magyar vezetéknevet kapott, akár elfogadta azt, akár tiltakozott ellene. A község erőszakos névmagyarosítását végrehajtó főjegyző, Beczner Pál (magyarosítás után Bereznay Pál) az akkori rossznyelvek szerint minden egyes névmagyarosítás után 5 pengő „sikerdíjat”kapott. Az erőszakos magyarosítás csak ezeken a településeken mintegy 120, főleg szlovák vezetéknevet viselő családot érintett. (Forrás: Tamási Tahon Tibor: Zagyvapálfalva története egy lokálpatrióta szemléletében, 2003. http://www.pszfs.hu/szemizo.)

Ezek az üldöztetések is közrejátszottak abban, hogy a két világháború közötti években számosan (lelkészek, tanítók) emigrálni kényszerültek Csehszlovákiába, illetve az 1946 és 1948 közötti lakosságcsere során a magyarországi szlovák kisebbség öntudatos identitású értelmiségi rétege szinte kivétel nélkül a szülőföldjéről történő távozás és a Csehszlovákiába való áttelepülés mellett döntött.

Tekintettel arra, hogy az MKP javaslata nem tesz említést a magyarországi szlovákok két világháború közötti sérelmeiről, amelyek következményeit a mai napig viseljük, fontosnak tartjuk, hogy a közös parlamenti nyilatkozat ítélje el a Horthy-korszak soviniszta nemzetiségi politikáját is.

Az MKP javaslatának azon részéből kiindulva, mely szerint a szlovák parlament a közös dokumentumban nyilvánítsa ki, hogy a szlovákiai nemzetiségi politikát a jövőben a pozitív példákat figyelembe véve fogja alakítani, mi magyarországi szlovákok azt kérjük, a Magyar Országgyűlés tegyen ígéretet arra, hogy felszámolja a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek alkotmányos jogainak érvényesítését gátló korlátokat, mielőbb megszünteti az ezen a területen évek óta fennálló hiátusokat (pl. a kisebbségek parlamenti képviseletének rendezése, az anyanyelvi oktatás, művelődés, hitélet, tájékoztatás anyagi, személyi és tárgyi hiányosságainak kiküszöbölése, a kisebbségi oktatási és közművelődési intézmények működési feltételeinek javítása, stb.).

A fentiekben megfogalmazott elvárásaink érvényesítése érdekében ezért azt kérjük, hogy ha az MKP kezdeményezése, vagy más kedvező fordulat nyomán valóban megkezdődhetne a magyar-szlovák történelmi kiegyezés folyamata, abban a magyarországi szlovákság szempontjai se legyenek mellőzve és a megbékélési nyilatkozat előkészítésében az Országos Szlovák Önkormányzat szakértői is részt vehessenek.

Megértő támogatása reményében,

tisztelettel:

Fuzik János

elnök

Budapest, 2007. szeptember 21.

Juraj Migaš nem megy a Terror Házába

2007. szeptember 25. - Népszabadság

A Magyar sors Csehszlovákiában című rendezvényen csütörtökön a Terror Háza Múzeumban magyar, szlovák és cseh történészek elemzik a háború utáni jogfosztások és kitelepítések eseménysorát, máig ható következményeit. Ugyanott kiállítás is nyílik a témában. Tallai Gábor, a múzeum programigazgatója lapunknak elmondta: a konferenciát és dokumentumkiállítást már hosszabb ideje készítik elő, és a pozsonyi parlament Benes-dekrétumok megerősítésével kapcsolatos határozata miatti feszültségek ellenére sem gondoltak a rendezvény elhalasztására. A megnyitóra meghívást kapott Jaromír Plísek és Juraj Migaš, Csehország, illetve Szlovákia budapesti nagykövete. Értesülésünk szerint Migaš nagykövet csütörtökön külföldön tartózkodik majd. A magyar- szlovák viszony híre, hogy a Benes-dekrétumok megerősítése miatt tegnap a Külügyminisztériumba kérették a szlovák nagykövetet. „Juraj Migaš nagykövetet a Benes-dekrétumok múlt heti pozsonyi parlamenti megerősítése miatt kérettem be és erőteljesen, határozottan leszögeztem számára a magyar álláspontot. Elmondtam, hogy ez a határozat ellentétes nemcsak a közöttünk lévő, elmúlt hónapokban lezajlott, a jövőbeli együttműködést lényegesen meggyorsító és minden területre kiterjedő, a két miniszterelnök közötti megegyezéssel, de ellentétben áll az egyetemes emberi jogokkal, értékekkel is”- mondta a találkozó után Horváthné Fekszi Márta a tárca államtitkára. A szlovák nagykövet meglepetésének adott hangot, amiért a Benes-dekrétumokról elfogadott szlovák parlamenti határozat „hivatalos magyar kormányszinten visszhangot váltott ki”- áll a pozsonyi külügyi tárca közleményében. A nagykövet a magyar külügyi tárcánál „tájékozódott, vajon a magyar kormánynak és a magyar politikai élet más képviselőinek reagálása nem a háború utáni európai rendezést megkérdőjelező célokat követ-e?”- állt a közleményben. Migaš a találkozón biztosította a magyar felet arról, hogy a szlovák fél a pozitív jószomszédi együttműködés sokoldalú fejlesztésében érdekelt - hangzik a pozsonyi közlemény.

Benes-ügy: Szili Katalin lemondta kassai látogatását

2007. szeptember 27. - Kitekintő

Szili Katalin lemondta a jövő hétre tervezett szlovákiai látogatását és semmi okot nem lát arra, hogy megváltoztassa döntését - közölte Kerényi György, a házelnök kabinetfőnöke. Előzőleg Pavol Paška, a szlovák parlament elnöke újságírók előtt adott hangot azon reményének, hogy Szili Katalin mégis ott lesz a kettejük védnöksége alatt zajló jövő heti kassai és eperjesi eseményen, és így módja lesz mérsékelni azt a feszültséget, amely a Benes-dekrétumok múlt heti pozsonyi parlamenti megerősítése kapcsán a két ország között kialakult. Kerényi György az MTI-nek hangsúlyozta: egy pártpolitikai funkciót is vállaló közjogi szereplőnek mindig van választása, hogy szóvivője vagy csak elszenvedője legyen bizonyos pártpolitikai eseményeknek. Különösen igaz ez arra, aki elkötelezte magát a magyar-szlovák kétoldalú kapcsolatok mellett. Szili Katalin ezért is értékeli furcsának Pavol Paška szerepét a Szlovák Nemzeti Tanács döntésével kapcsolatban - tette hozzá. A kabinetfőnök felhívta a figyelmet arra, hogy a látogatás lemondásával Szili Katalin szolidaritását akarta kifejezni a Magyar Koalíció Pártja és annak elnöke, Csáky Pál mellett. Ugyanakkor - fejtette ki Kerényi György - a szlovákiai programokra azért küld személyes megbízottat a házelnök, mert fontosnak tartja, hogy az ottani magyarság érezze, nem őket akarja cserben hagyni, hanem egy, a diplomáciában szokásos politikai gesztust tesz. Az eredeti tervek szerint Szili Katalin a jövő héten a kassai Szent Erzsébet székesegyház sírkamrájában nyugvó II. Rákóczi Ferenc rodostói székének másolatát adományozta volna a Szlovák Nemzeti Múzeum kassai gyűjteményének és Pavol Paškával együtt részt vett volna egy templomi hangversenyen. A két házelnök között egyébként jó a kapcsolat, az idén már nyolc alkalommal találkoztak; utoljára a révkomáromi magyar egyetem tanévnyitóján.

A budapesti szlovák követség előtt riporterekbe kötöttek bele a tüntetők

2007. szeptember 26. - Népszabadság

Három pozsonyi tévéstáb számolt be kedden kora este, élő közvetítésekben a budapesti szlovák nagykövetség előtti tüntetésekről. Közülük Richard Jurist, a Joj kereskedelmi tévé riporterét megfenyegették és lökdösték. Megkeresésünkre tegnap elmondta: - A tüntetés kezdetén a rendőrkordon mögül, az épületen belül forgattunk. Akkor azt kiabálták többen, hogy gyávák, patkányok, miért nem jöttök ki? Közelképeket akartunk készíteni, ezért kiléptünk a tüntetők elé. Ekkorra már hazátlanok meg területrablók lettünk, akik még a szlovák címerben látható kettős keresztet is ellopták magyaroktól. Néhányan lefasisztáztak bennünket. Az indulatok akkor csaptak magasra, amikor a nagykövetség munkatársai nem voltak hajlandóak átvenni a tüntetők petícióját. Jobb híján rajtunk akarták levezetni a dühüket. Az egyik idős hölgy ki akarta tépni a kezemből a mikrofont, egy hatvan év körüli férfi az operatőrt lökdöste. Talán belénk is rugdostak volna, de közbeléptek a rendőrök, akiknek a kíséretében bántódás nélkül értünk vissza a nagykövetség területére. Ott megköszöntük szakszerű intézkedésüket, mire az egyikük azt válaszolta, nehogy azt mondjuk, hogy bántalmazás ért minket.

Benes-dekrétumok: Magyarország tiltakozik a megerősítés ellen

2007. szeptember 24. - (FH)

A magyar külügyminisztérium hétfőn bekérette Szlovákia budapesti nagykövetét, hogy tiltakozzon az ellen a szlovák parlamenti határozat ellen, amely megerősítette a Benes-dekrétumokat. A második világháború után Edvard Beneš államfő rendeletei alapján fosztották meg állampolgári jogaiktól és tulajdonuktól a csehszlovákiai magyarokat. A szlovák parlament pénteki határozata értelmében nem lehet felülvizsgálni az 1945 és 1948 között hozott benesi dekrétumokat. A határozatot a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt terjesztette be, és csak a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja szavazott ellene. Göncz Kinga külügyminiszter az egyik kereskedelmi televízióban anakronizmusnak minősítette a Benes-dekrétumokat akkor, amikor mind Magyarország, mind Szlovákia tagja az Európai Uniónak. A külügyminiszter asszony kiemelte, hogy a dekrétumok ellenkeznek az Európai Unió jogelveivel, amelyek tiltják a kollektív büntetést. Sólyom László köztársasági elnök a szlovák döntést Magyarország „arcul csapásának”nevezte. Öt éve a cseh parlament is határozatban erősítette meg a Benes-dekrétumokat.

Magyar Országgyűlés

Állásfoglalás

A Magyar Országgyűlés politikai pártjai számára mindig is fontos volt a jószomszédi kapcsolatok kialakítása és megtartása az európai együttműködési normák alapján. Magyarország az ilyen kapcsolatok gyümölcsöző formáiban érdekelt. A parlamenti pártok meggyőződése szerint ez a kelet-közép-európai térségben élő népek érdeke, s az egyre inkább globalizálódó világban a térség országai közötti együttműködés növelheti a közös érdekérvényesítés hatékonyságát. A pártok ezért üdvözölnek minden olyan kezdeményezést, amely a közös jövő zavarmentes együttműködésének lehetőségeit bővíti: a Magyar Koalíció Pártja kezdeményezésében ilyen szándékot érzékelnek, s ezért üdvözlik a magyar-szlovák megbékélési nyilatkozat tervezetét.

A pártok ugyanakkor hangsúlyozzák azt is, hogy bármiféle megbékélési nyilatkozat mögött őszinte szándéknak kell állnia. Ebben az összefüggésben csalódottságuknak adnak hangot a szlovák kormánypártok eme témát illető megnyilvánulásai miatt.

Ugyanakkor a Magyar Országgyűlés felelős tisztségviselői, bizottságai továbbra is készen állnak a felelős párbeszédre, minden partnerükkel, így a szlovák féllel is.

Budapest, 2007. szeptember 14.

FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoport

Kereszténydemokrata Néppárt Képviselőcsoport

Magyar Demokrata Fórum Képviselőcsoport

Magyar Szocialista Párt Képviselőcsoport

SZDSZ Magyar Liberális Párt Képviselőcsoport

Tájékoztató a kisebbségi intervenciós és koordinációs keretre meghirdetett pályázattal kapcsolatos tapasztalatokról

2007. szeptember 3. - (nek.gov.hu)

A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága 2007 júniusában írta ki pályázatát a kisebbségi koordinációs és intervenciós keret felhasználására. A pályázati cél elsősorban a pénzügyi nehézségek miatt válságos helyzetbe jutott kisebbségi szervezetek, intézmények, kisebbségi önkormányzatok más forrásból nem finanszírozható működési zavarainak elhárítása, illetve kisebbségpolitikai szempontból kiemelten fontos rendezvények, projektek eseti támogatása. A támogatási keret mindösszesen 37,9 millió forint. A pályázatok feldolgozását a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya végzi. A pályázat meghirdetését követően, az év első nyolc hónapjában több mint 100 pályázatot nyújtottak be a kérelmezők, közülük legtöbbet, összesen 66-ot a roma kisebbségi szervezetek. A németek ez idáig 7 intervenciós kérelemmel fordultak a Miniszterelnöki Hivatalhoz, a románok 6, a horvátok pedig 5 pályázatot terjesztettek elő. Döntésre váró kérelmeik vannak a lengyel, az örmény, a ruszin, a szlovák, a szerb és az ukrán kisebbség pályázóinak is. A beterjesztett támogatási igény mintegy a kétszerese a rendelkezésre álló költségvetési forrásnál. A pályázatok többsége kisebbségi rendezvények támogatására vonatkozik. Ezen programok finanszírozására azonban elsősorban a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány hivatott, mely 2007-ben összesen 228 millió forintot különített el e célra. A Miniszterelnöki Hivatal intervenciós és koordinációs keretéből csak abban az esetben van mód országos, vagy nemzetközi jelentőségű kisebbségpolitikai programok támogatására, ha a szervezők korábban minden más támogatási forrást felkutattak, s a rendezvényük előkészítettsége előrehaladott és valamely előre nem látható esemény, nehézség miatt került veszélybe a megvalósítása. A támogatás azonban az ilyen esetekben is csupán korlátozott mértékű lehet, a rendezvény költségvetésének csak kis részére nyújthat megoldást. Fontos továbbá rögzíteni azt is, hogy intervenciós támogatás abban az esetben nyújtható, ha igazolható, a rendkívüli költségvetési hozzájárulás nélkül a kisebbségi szempontból fontos intézmény fennmaradása, további működése kerül veszélybe. A www.nek.gov.hu honlapon elérhető pályázati dokumentációban kiemelt helyen szerepel e körülmény részletes leírása. A 2007. évi kisebbségi intervenciós és koordinációs pályázatokról hozott döntésekről folyamatos tájékoztatást kaphatnak a Miniszterelnöki Hivatal www.meh.hu honlapján is.

A kisebbségek parlamenti képviselete megoldása érdekében tett kormányzati intézkedésekről

2007. augusztus 29. - (nek.gov.hu)

A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárságának sajtóközleménye a kisebbségek parlamenti képviselete megoldása érdekében tett kormányzati intézkedésekről. A Kormány fontos kisebbségpolitikai feladatának tekinti a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletének megoldását. A sok éve húzódó, kétharmados parlamenti támogatást igénylő kérdés szakmai előkészítése érdekében a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága 2007 első felében közjogi munkacsoportot hozott létre. A munkacsoport tagjai között az országos kisebbségi önkormányzatok delegáltjai, neves kisebbségjogi szakértők és a közigazgatás képviselői találhatók. A szakértői munkacsoport megbízása arra szól, hogy 2007. december 31-ig tegyenek javaslatot a Kormány részére a kisebbségi parlamenti képviselet tartalmát érintő kérdésről. A munkacsoportnak a megadott határidőre meg kell fogalmaznia az országgyűlési képviselet jellegére és tartalmára vonatkozó szakmai javaslatait. A felkért szakértők feladata továbbá az egységes álláspont kialakítása abban a sarkalatos kérdésben is, hogy szükséges-e a parlamenti képviselet megteremtéséhez az Alkotmány módosítása. E lényeges kérdést érintő első szakértői állásfoglalás szerint a kisebbségek parlamenti képviseletének megteremetéshez és a kedvezményes mandátum tartalmának újraszabályozásához elengedhetetlen az Alkotmány módosítása. A szakértők arra is rámutattak, hogy a kisebbségi képviselet ügyében továbbra is fennáll az alkotmányos mulasztás. A munkacsoport soron következő ülésére 2007. szeptember 4-én kerül sor. Ekkor közös állásfoglalás születhet a kisebbségi parlamenti képviselet formája kérdésben. A Miniszterelnöki Hivatal által működtetett közjogi munkacsoport tevékenységéről, a kisebbségek parlamenti képviselte megoldása érdekében végzett kormányzati munkáról a honlapunkon olvashatnak folyamatos tájékoztatást.

Folyatódik a munkacsoportok munkája

2007. augusztus 29. - (nek.gov.hu)

A magyarországi kisebbségeket érintő kormányzati munka dinamizálása érdekében a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárság által 2007 első felében létrehozott munkacsoportok őszi üléssorozata kezdődik a Finanszírozási és Támogatási Munkacsoport 2007. augusztus 29-ei tanácskozásával. A szakértők bevonásával dolgozó bizottság a 2008-as költségvetési tervezés kisebbségeket érintő kérdéseit tűzte napirendre. A Média Munkacsoport 2007. szeptember 4-én tanácskozik, és szintén költségvetési kérdéseket érint, hiszen a kisebbségek anyanyelvű médiája állami támogatási formáiról lesz szó. A Közjogi Munkacsoport, mely ugyancsak 2007. szeptember 4-én ülésezik, a kisebbségek parlamenti képviselete megoldási javaslatait hivatott a Kormány elé terjeszteni.

Gémesi Ferenc: Megújult a nemzetpolitika

2007. július 12.

A nemzetpolitika szemléletében, tartalmában, eszköz- és intézményrendszerében is megújult az elmúlt évben - hangsúlyozta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. A nemzetpolitika megújítását elsősorban a megváltozott külső és belső körülmények indokolták. Magyarország, Szlovákia, Szlovénia 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, Románia pedig 2007-ben vált tagállammá. Így a korábban határokkal elszakított magyarság több mint 90 százaléka az unió területén ugyanazon politikai, gazdasági feltételek között él. Így a kisebbségpolitika új dimenzióba került - mondta a szakállamtitkár. A megváltozott nemzetpolitika leglényegesebb változásai a megújult támogatáspolitika, valamint a fejlesztéspolitika. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ezek között szoros együttműködést kell kialakítani és új intézményrendszert kell létrehozni. Hangsúlyozta, hogy nemcsak pályázati úton elérhető támogatásokban kell gondolkodni, hanem olyan rendszert kell kialakítani, amely kiszámítható módon segíti a magyar közösségeket az uniós források bevonásával is. „Minőségbiztosításon alapuló, teljesítmény- és eredményorientált intézményi struktúra”kialakítására van szükség. Az új támogatáspolitikai koncepció meghatározó eleme a kisebbségi létből eredő hátrányok csökkentése, a kölcsönös felelősségvállalás - mondta az államtitkár. A Szülőföld Alapról szólva kiemelte, hogy ez a pályázati úton elnyerhető támogatások alapintézménye. Tevékenységét három szinten fejti ki: a politikai szinten történik a fő célok meghatározása az idén februárban megalakult Regionális Egyeztető Fórum keretein belül, amelyben a miniszterelnök és külhoni magyar politikai vezetők vesznek részt. A szakmai munka a szakmai kollégiumban folyik, ezek az oktatási és szakképzési, a kulturális és egyházi, az önkormányzati együttműködési, valamint az informatikai és médiaterülettel foglalkozók. Az operatív munka a Szülőföld Alap irodájában folyik. A Szülőföld Alap forrásai az idén jelentősen megnövekedtek: a rendelkezésre álló 2,2 milliárd forintból eddig egymilliárdot osztottak ki. A forráselosztás nem pusztán létszámarányos, hanem a két hátrányosabb helyzetben lévő régiónak, Kárpátaljának és a Vajdaságnak több jut, amivel a többi kárpát-medencei magyar közösség is egyetért. A nemzetpolitika megújításának fontos elemeként említette Gémesi Ferenc a fejlesztéspolitikának, mint koncepcionális elemnek és gyakorlati tényezőnek a megjelenését. A cél a fejlesztési elképzelések összehangolása. Gémesi Ferenc kiemelte, hogy ma már a nemzetin túl lehet más forrásokat is találni ahhoz, hogy a kisebbségek által lakott régiókban fontos, népességmegtartó, gazdaságfejlesztő, kultúramegtartó projektek indulhassanak el. A fejlesztéspolitika terén az államtitkár kiemelte a régiók gazdasági szereplőinek fontosságát. A nemzetpolitikai koncepció új elemének mondta az államtitkár a nyugati, azaz a Kárpát-medencén kívül élő magyarsággal való foglalkozást. Az ő igényeiknek megfelelően próbálnak együttműködni a nyugati magyarság közösségeivel az identitás megőrzésében. A szakmai segítségnyújtás főként pedagógusok küldését, tankönyvek, szakkönyvek eljuttatását, ösztöndíjak biztosítását jelenti. Az államtitkár szólt arról, hogy a magyar-magyar párbeszéd intézményrendszerének átalakítása volt az egyik heves vitákat kiváltó kérdés. Azzal, hogy a korábbi, egyfórumú rendszer átalakult többfórumúvá, véleménye szerint a tartalmi kérdésekre jobban koncentráló együttműködési struktúra alakult ki. Ebben a rendszerben - fejtette ki - minden szereplő megtalálhatja a maga lehetőségeit, dimenzióját, fórumát, az államfői szinttől a parlamenti dimenzión át az önkormányzatokig. Gémesi Ferenc elmondta, hogy idén rendezik meg először a külhoni magyarok kulturális fesztiválját. „Az volt a cél, hogy ne pusztán összegyűjtsük azokat a projekteket, amelyek már futnak, ne csak egyfajta hagyományőrzéshez biztosítson keretet, hanem valóban legyen lehetőség a nem vagy kevésbé ismert kortárs magyar kultúra bemutatkozására is”- hangsúlyozta Gémesi Ferenc. A biennálé fő rendezvénye A Dunánál című kulturális, elsősorban zenei fesztivál lesz, amelyet augusztus 18-20. között rendeznek a pesti rakparton az Erzsébet híd és a Lánchíd között. Ezt szeptember-októberben további rendezvények követik négy fő helyszínen: Budapesten, Szegeden, Gyulán és Szombathelyen. A kormányzat a ciklus végéig szeretné megerősíteni a magyarországi kisebbségek kulturális autonómiáját és rendezni kívánja parlamenti képviseletük ügyét - mondta Gémesi Ferenc sajtótájékoztatóján. A ciklus végéig szeretnénk eredményt elérni a kulturális autonómia megerősítésének ügyében, megoldást találni a közjogi kérdésekre, elsősorban a kisebbségek parlamenti képviseletére, áttekintjük a finanszírozási rendszert, valamint a kisebbségi médiapolitika helyzetét - közölte Gémesi Ferenc. Mint mondta, a kulturális autonómia megerősítése érdekében szeretnék, hogy azok a kisebbségi önkormányzatok, amelyek megfelelő szakmai, tartalmi és gazdasági kapacitással rendelkeznek vegyék át intézményeiket és működtessék azokat. A kormányzat céljai között szerepel a kisebbségi civil szféra bekapcsolása a kisebbségi politizálásba, a civil közeg véleményének figyelembevétele a döntéshozatalban - közölte Gémesi Ferenc, majd hozzátette, hogy elő kívánják segíteni a kisebbségi önkormányzatok és a civil szervezetek aktívabb együttműködését. A szakállamtitkár emlékeztetett: nyár elején létrehozták a közjogi, a finanszírozási és a kisebbségi média munkacsoportokat, amelyek a nevükben meghatározott területek áttekintését követően javaslatokat fogalmaznak meg a kormánynak. Gémesi Ferenc megemlítette: a kormányzat nemzet- és kisebbségpolitikájáról tájékoztató, közérdekű információkat tartalmazó internetes honlapot indítottak a www.nemzetpolitika.gov.hu, illetve a www.nek.gov.hu címen.

Ülésezett a magyar és a szlovák parlament baráti tagozata

2007. június 28. - MTI

Sokoldalú együttműködési szándékukat hangoztatták a magyar és a szlovák parlament közös baráti tagozatainak a tagjai csütörtöki pozsonyi tanácskozásukról kiadott nyilatkozatukban. A távirati irodához eljutatott dokumentum szerint nagy fontosságot tulajdonítanak a minden területre kiterjedő kapcsolatoknak. Úgy ítélik meg, hogy a két országot összekötő közös történelem, a kultúra és a hagyományok okán a jövőért érzett felelősségben is közösséget vállalnak. Leszögezik, hogy a jószomszédi együttműködés még számos lehetőséget kínál. Megállapítják, hogy a két ország közti párbeszédnek tartósan részét alkotják a nemzeti kisebbségeket érintő kérdések, hogy az EU-keretek és a schengeni rendszer új együttműködési lehetőségeket kínálnak, és kedvezően értékelik a két parlament bizottságainak együttműködését, amely azonban szerintük a jövőben elevenebb kell legyen. A két baráti tagozat képviselői megállapodtak abban, hogy bekapcsolódnak a határon átívelő együttműködést elősegítő kormányközi vegyes bizottság munkájába és aktívan támogatják a határon átívelő együttműködés fontos területeit - áll a két tagozati elnök, Rubovszky György és Ján Richter által jegyzett dokumentumban.

Kisebbségi intézményalapítási források

Kisebbségi koordinációs és intervenciós támogatások

2007. június 14. - MeH NEKF

A Kisebbségi törvény rögzíti, hogy a kisebbségek önkormányzatai intézményeket hoztatnak létre, illetve már működő, más fenntartók által működtetett kulturális és oktatási intézményeket vehetnek át. A kisebbségi közösségek kulturális autonómiája gyakorlati érvényesüléséhez a központi költségvetés pénzügyi forrásokat biztosít. Az elmúlt négy évben az állami költségvetés közel 1 milliárd 800 millió forintot biztosított a kisebbségek országos önkormányzatai részére intézmény-átvételi, intézményalapítási célra. E forrásból 2003 óta összesen 34 kisebbségi intézmény jöhetett létre, illetve került az országos önkormányzatokhoz. A kisebbségek 2006-tól a Költségvetési törvényben rögzítetten, közvetlenül megkapják a korábban pályázat útján biztosított támogatásokat az intézményeik fenntartására. Az új intézményalapítási, intézmény-átvételi törekvések megvalósulására, 2007-ben további 70 millió forint áll rendelkezésre. A forrásokra pályázatot írt ki a Miniszterelnöki Hivatal hazai kisebbségekért felelős szakállamtitkársága. Pályázatot a kisebbségek országos önkormányzatai nyújthatnak be. Határidő: 2007. június 30. A kisebbségi intézményalapítási, intézmény-átvételi program mellett, a Miniszterelnöki Hivatal hazai kisebbségekért felelős szakállamtitkársága segítségére kíván lenni azoknak a kisebbségi oktatási, kulturális, tudományos intézményeknek, önkormányzatoknak, civil szervezeteknek is, melyek jelentős munkát végeznek a kisebbségek körében, de különböző okok miatt átmenetileg pénzügyi gondokkal küzdenek. Az intervenciós támogatás a más forrásból nem finanszírozható működési zavarok elhárítását szolgálja. A központi költségvetés 2007-ben 38,7 millió forint különített el e célra. A forrás felhasználható a kisebbségpolitikai szempontból kiemelten fontos rendezvények, projektek eseti támogatására is. A támogatás pályázat útján nyerhető el. A pályázatok elbírálása folyamatos. Az utolsó beadási határnap: 2007. november 30. A pályázatok dokumentációja megtalálható a www.meh.hu és a www.mnekk.hu honlapokon. A korábbi évek hasonló célú támogatásairól részletes tájékoztatást találnak a www.nekh.gov.hu címen elérhető honlapon, az „Üvegzseb”menüpontban.

A digitális műsorszolgáltatás kedvez a kisebbségi műsoroknak

2007. június 01. - MTI

Kedvező hatása lesz a kisebbségekre és műsoraikra a digitális műsorszolgáltatásra való áttérés, de fontos, hogy a média a váltás után a kisebbségek valós képének bemutatására törekedjen - közölte a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztályának főigazgatója pénteken Pécsett. Több csatorna lesz és nagyobb műsoridő, ezáltal a lehetőségek is megsokszorozódnak a kisebbségi műsorok bemutatására is. Az emberek maguk dönthetik el, mit akarnak nézni, hallgatni, sőt, egy adás több nyelven, több felirattal is eljuthat a közönséghez - mondta Németh Erika egy kisebbségi médiatanácskozáson. Hozzátette: a 2012-ig tervezett átállásra megfelelően fel kell készülni, de az már most biztos, hogy mind a tizenhárom hazai kisebbségi közösségben lesz elég szakember e műsorok készítéséhez. A konferencián elhangzott, hogy a nemzetiségi műsorok terén az elmúlt időszakban komoly eredmények születtek. A kisebbségek médiajogi érvényesülésének elsődleges színtereit biztosító Magyar Rádió (MR) és Magyar Televízió (MTV) 2005-től önálló szervezeti keretek között és elkülönült költségvetéssel biztosítja ezen műsorok rendszeres készítését, sugárzását és terjesztését. Az MR idén februárban indította el az egész országban fogható MR4 csatornáját, ezzel az összes hazai kisebbségnek tizenegy órás, egységes keretbe szerkesztett és az érintettek által elérhető közszolgálati rádióprogramot biztosít. Az MTV a nemzeti és etnikai kisebbségeknek közel egy évtizede sugároz rendszeresen anyanyelvi műsort. Amíg nemzetiségi műsoraiknak tíz évvel ezelőtt havi 667 percet, addig idén már 977 percet szenteltek. A földi sugárzású országos kereskedelmi televíziók vállalásai között szerepel a magyarországi kisebbségek kulturális értékeinek megjelenítése. E csatornák szerkesztési alapelvként deklarálják, hogy tiszteletben tartják a kisebbségek méltóságát, műsoraik nem irányulhatnak semmilyen kisebbség nyílt, vagy burkolt megsértésére, kirekesztésre, elítélésre. A TV2 hetente esélyegyenlőségi magazinnal jelentkezik, az RTL Klubnál pedig tavaly óta roma műsorvezetők is dolgoznak. A hazai kisebbségek közül a romáknak és a szlovéneknek önálló földi sugárzású rádiója van, a horvátok, a szerbek és a románok internetes rádióadást hallgathatnak. Németh Erika hangsúlyozta: a digitális műsorszolgáltatásban és a kisebbségi műsorokban rejlő lehetőségek kiaknázása mellett kiemelten fontos, hogy a kisebbségekről forgató média törekedjen a valóság bemutatására, ne csak a negatívumok, hanem a pozitívumok megjelenítésére is. Szavai szerint mindez jelentősen befolyásolhatja a társadalom többségi és a kisebbségi részének viszonyát, oldhatja a köztük lévő feszültségeket.

Még nem teljesen kiegyensúlyozott a szlovák-magyar viszony

2007. június 2. - MTI

Alsóbb szinteken, a mindennapok gyakorlatában még lehetnek rendezni valók a magyar-szlovák kapcsolatokban, a felsőbb szintű együttműködés azonban kiegyensúlyozott - közölte Szili Katalin az Országgyűlés elnöke szombaton pilisszentkereszti látogatásán. „Az lehetséges, hogy a hétköznapi gyakorlatot és ami az alsóbb szinteket jelenti ott vannak még úgymond rendezni valók, de pontosan ebből a szempontból tartom én fontosnak azt, ami a felsőszintű kapcsolatok tekintetében a kiegyensúlyozottságot tükrözi, hiszen ez biztosít lehetőséget arra is, hogy ezzel a példával ezen új körülmények között európai politizálásra, európai együttműködésre szorítani a hétköznapokban a nemzet tagjait is”- mondta Szili Katalin. A házelnök arra a kérdésre reagált, hogy kettőség jellemzi-e a magyar-szlovák kapcsolatokat annak fényében, hogy míg a protokolláris szinten összhang mutatkozik, addig például Ján Slota szlovák kormánypárti politikus rendszeresen tesz magyarellenes kijelentéseket. A felsőbb szintű kapcsolatok kiegyensúlyozottságát jelzik a parlamenti együttműködés, az állam- és kormányfői kapcsolatok - mondta házelnök. Kiemelte, hogy nemcsak a határon túli magyarok kérdését, hanem a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek identitásának megőrzését is fontosnak tartja. Szili Katalin szerint amíg nem oldódik meg a kisebbségek parlamenti képviselete Magyarországon, fontos lépés a nemzetiségi fórum létrehozása, mert folyamatos párbeszédet biztosít majd a kisebbségek és a törvényhozás között. A házelnök a szlovák-magyar kétnyelvű falu újratelepítésének 260. évfordulójára ékezett a Pilisszentkeresztre, ahol találkozott Ivan Gašparovič szlovák államfővel. Szlovákia köztársasági elnöke beszédében azt hangsúlyozta, hogy a szolidaritás, egymás elismerése mindkét fél számára előnnyel szolgál. Ivan Gašparovič örömét fejezte ki, hogy a magyar fél az együttélés elvét fontosnak tartja. „Sosincs minden a legnagyobb rendben, vannak problémák is, de a megértés és a türelem e kérdésekben is meghozza megoldást”- mondta. Követendőnek nevezte a pilisi község életét, ahol a nemzetiségiek megőrizték nyelvüket, hagyományaikat, miközben hozzájárultak a térség gazdasági, kulturális felemelkedéséhez. Szólt arról, hogy továbbra is egyfajta lelki védelmezője kíván lenni az itt kisebbségben lévő szlovákoknak, akik egyúttal mint magyar állampolgárok megértésben élnek a lakossággal. „Ugyanúgy viszonyulunk a kisebbségekhez Szlovákiában mint a Magyar Köztársaságban”- húzta alá. Ivan Gašparovič követendőnek nevezte, hogy a kisebbségek kapcsán állampolgárokról beszélhessünk, mindenféle megkülönböztetés nélkül. Szili Katalin szlovákul köszöntötte az ünnepség résztvevőit, és utalt rá, hogy Pilisszentkereszt egy olyan település, ahol a kisebbség alkotja a többséget, az itt élők nagyobb hányada szlovák nemzetiségűnek vallja magát. Fontosnak nevezte, hogy a falu szlovákjai megőrizzék identitásukat. „Hiszen Magyarország kultúrája, hagyományi úgy igazán egységesek, ahogy azt a 13 kisebbségben élő nép gazdagítja”- tette hozzá.

Magyar-szlovák üzleti, kamarai kapcsolatok

2007. április 27. - VG

Hosszú ideje szereplője, közvetítője, ösztönzője a magyar-szlovák gazdasági, kereskedelmi és tőkekapcsolatoknak a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (NMKIK), amely már 1990-ben megrendezte első határ menti fórumát. Az érdeklődés már akkor is óriási volt, hatszáz magyar és szlovák üzletember vett részt a konferencián - mondja Tordai Péter, az NMKIK elnöke. Ez a rendezvény volt az a mérföldkő, amelynek eredményeként a nógrádi kamara kapta meg a jogot arra, hogy országos hatókörrel Salgótarjánban működtesse a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Szlovák Tagozata Szolgáltató Irodáját. A tagozat megalakulása - 1998 óta - évente számos rendezvényt szerveznek. A vállalkozók elégedettségi szintjét abból tudják lemérni, hogy a résztvevőktől gyakran kérdőív formájában kapnak visszajelzéseket, meg persze folyamatosan találkoznak a megyében, régióban élő vállalkozókkal. De ha nem lennének jók az üzleti körök tapasztalatai, nem vennének részt töretlenül a különféle fórumokon - véli. Ugyan a programok finanszírozása ma már sokkal nehezebb, mint pár éve volt, s a tagozat működésének támogatása is megszűnt, a forrásokat megkeresik, ha másként nem megy, például bankok támogatásával. Egyes projektek megvalósításához pályázati forrásokra igyekeznek szert tenni. Az elmúlt években például sikerült ilyen pénzekhez jutni - a gazdasági tárca, a Szülőföld Alap, a PHARE forrásaiból - a többi között a magyar-szlovák tanácsadói hálózat működtetéséhez, közös gazdasági címtár elkészítéséhez. A tagozat egyéb területeken is igyekszik előmozdítani a magyar-szlovák kapcsolatokat - húzza alá Tordai Péter. Példaként említi a Neogradiensis eurorégió fejlesztése érdekében alapított, saját költségvetéssel működő társaságot. A történelmi Nógrád vármegye területét felölelő - a szlovák oldalon ma a Losonci, a Poltári és a Nagykürtösi járás, a magyar oldalon Nógrád megye - eurorégió fejlesztéséhez szükséges forrásokra így közösen pályázhatnak uniós pénzekre.

Magyar Rádió - Független nemzetiségi adásokat kér az ombudsman

2007. április 23. - MTI

Vegyék figyelembe a Magyar Rádió - most folyó - átalakítása során azokat az előírásokat, amelyek szerint szervezetileg és költségvetésileg is önállóan kell készülniük a nemzetiségi műsoroknak - hívta fel a közszolgálati médium elnökének figyelmét Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman nemrég egy levélben. Such György napokon belül szintén levélben ad tájékoztatást a kisebbségi biztosnak. Az MTI birtokába jutott dokumentum szerint az országgyűlési biztos ezt már három évvel ezelőtt, a nemzetiségi sajtóról készített vizsgálatában is szorgalmazta, ráadásul ez a kívánalom a kisebbségekkel foglalkozó jogszabály időközbeni módosításával „törvényerőre emelkedett”. A jogszabály „ilyen értelmű rendelkezéseinek végrehajtására azonban - tudomásom szerint - mind ez ideg nem került sor”- írja az ombudsman, hozzátéve, „kérem Elnök Urat, hogy a közszolgálati rádió tervezett átszervezése, szervezeti szabályzatának módosítása ennek figyelembevételével történjen”- áll a levélben. Csak a Magyar Rádiónak küldtem ilyen levelet, noha a másik két közszolgálati médiumnál is „szükség volna ilyesmire”- nyilatkozta az MTI-nek Kaltenbach Jenő. Megjegyezte: nem tud róla, hogy a Duna Televíziónál volna kisebbségi ügyekkel foglalkozó szervezeti egység, míg a Magyar Televízióban alacsony szinten sorolták a hierarchiába a kisebbségi tematikát. Szavai szerint közvetlenül az elnök vagy valamelyik alelnök alá kellene sorolni ezeket a szervezeti egységeket, hogy e fokozott védelem révén kimaradjanak a társaságokon belüli érdekharcokból. „Nem tartanám szerencsésnek, ha az ombudsman az MTI-ből értesülne a válaszomról”- nyilatkozta Such György, a Magyar Rádió elnöke hétfőn a hírügynökségnek, megjegyezve, hogy napokon belül levélben ad tájékoztatást a kisebbségi biztos megkeresésére. Ennek tartalmáról csak annyit árult el, Kaltenbach Jenő aggodalmai „jogosak, ám alaptalanok”. Mindeközben nevük mellőzését kérve nyilatkozó rádiós források arra emlékeztettek: ha csak hajszálnyit is, de elkésett az április harmadiki keltezésű levelével az ombudsman, hiszen a Magyar Rádió új szervezeti és működési szabályzata éppen két nappal korábban lépett életbe.

Egy szlovák válasz érkezett Tabajdi indítványára

2007. április 19. - MTI

Levélben reagált a szlovák parlament egy kereszténydemokrata képviselője Tabajdi Csaba március végén elhangzott azon indítványára, amelyben az MSZP EP-küldöttségének vezetője azt szorgalmazta, hogy ötpárti egyeztetésen vizsgálják meg, milyen gesztusokat lehetne tenni a magyar-szlovák megbékélés érdekében. Peter Gabura, a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) képviselője - úgy tudni egyetlen szlovák politikusként - néhány nappal később levélben válaszolt Tabajdinak, melyben sajnálkozással emlékeztetett arra, hogy sajnálatos módon egyes szlovák politikusok a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) március utolsó napján megtörtént elnökváltása apropóján „a magyar-szlovák viszony terhére, saját média-pozícióikat javítandó indítékból kártékony kijelentésekre ragadtatták magukat”. A szlovák kereszténydemokrata képviselő - aki valószínűleg pártja közelgő tisztújító közgyűlésén jelölteti magát a KDH elnöki posztjára - Pozsonyban tartott sajtótájékoztatóján adott hangot afölötti sajnálkozásának, hogy a sajtó szinte csakis a magyar-szlovák konfliktusok apropóján hajlandó foglalkozni a két nemzet viszonyának kérdéseivel, és szinte alig hajlandók észrevenni a magyar-szlovák megbékélésre irányuló törekvéseket. Emlékeztetett arra, hogy ezt néhány napja maga is megtapasztalta, amikor a Tabajdi Csaba indítványára válaszoló levele alig kapott sajtónyilvánosságot, és visszhang nélkül maradt Tabajdinak válaszoló levelében Gabura lelkesedésének adott hangot, amiért a magyar politikus az MSZP nemzetpolitikai tagozatának ülésén azt javasolta, hogy vizsgálják meg, vajon nem lenne-e érdemes, ha az Országgyűlés a történelmi megbékélést célzó nyilatkozatban vagy üzenetben fordulna a szlovák a néphez. Tabajdi indoklása szerint Magyarország és Szlovákia ma ugyanannak a szövetségi rendszernek a tagja, de ez még nem jelenti azt, hogy a megbékélést majd Brüsszel fogja elvégezni helyettük. „Ezekben az időkben, amikor a politikusok szájából a Duna mindkét oldaláról nem egyszer hallani a nemzeteink között lappangó és nyílt feszültséggel károsan visszaélő hangokat, az Ön szavaiban az európaiság, a tolerancia és a nemzetek közötti egyetértés valódi, jó szívvel fogadható fuvallata érzékelhető”- írta Tabajdi Csabának levelében Peter Gabura. Az MTI megkérdezte Csáky Pált, az MKP elnökét: vajon pártja is észrevétlenül hagyja-e a magyar szocialista képviselő indítványát? Csáky szerint pártja tud Tabajdi indítványáról és Gabura kedvező reagálásáról. Természetesen mindkettőt üdvözli, és foglalkozni is kíván vele, azzal együtt, hogy a megbékélést tartósan szorgalmazó MKP szerint erre elsődlegesen talán a szlovák politikai pártok részéről kellene elhangoznia a kedvező fogadtatást tanúsító nyilatkozatnak.

Elmaradt szlovák eskü

2007. április 12. - Népszabadság

Törvénysértőnek minősítette az Országos Szlovák Önkormányzat alakuló ülését a közigazgatási hivatal, ezért új választást kell tartani. Az eset nem példa nélküli: a közelmúltban a cigányok kényszerültek „második fordulóra”. Elképzelhető, hogy a romák és a szlovákok után más kisebbségeknek is pótvizsgázniuk kell. Az Országos Szlovák Önkormányzat március 19-én rendezett alakuló ülésén elmaradt az eskütétel - mondta Forgács Imre, a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője. A törvény egyértelmű: az országos kisebbségi önkormányzatok tagjai csakis az eskütételt követően gyakorolhatják képviselői jogaikat. A tisztségviselőkről ráadásul nyílt szavazással döntöttek, miközben kötelező lett volna a titkos választást.

Interjú Krasztev Péterrel

„Elmondták a magukét, ittak egy pohárral és hazamentek”

2007. április 02. - HVG /hetilap/

„Annyi pénzt, amennyit Magyarország például Szlovákiában elkölt programokra, egyetlen más ország sem”- mondja a pozsonyi magyar intézet igazgatója. De nem mindig a pénzen múlik, milyen lesz az országimázs. Szlovákiát említve vagy a gazdasági sikerek, vagy a magyarverések jutnak el a médiába. Pedig Krasztev Péter szerint a szlovák és a magyar közeg hasonló. Ha nem ugyanolyan.

hvg.hu: Magyarországról nézve a szomszédos Szlovákia kulturálisan nyitottabb országnak tűnik. Azt is megmondom, miért. Eleve kétnyelvű ország, sőt, több, a magyarral és a némettel együtt. A német orientáció, és a tény, hogy Bécs és Pozsony gyakorlatilag összeérnek, eleven kapcsolatokat feltételez. Mi pedig mintha még mindig centrumnak képzelnénk magunkat…

Krasztev Péter: Amit most mondtál, az a saját dolgaink, problémáink kivetítése, hogy bezzeg ott másképpen van. Ki kell ábrándítsalak: nincs másképp. Mi magunkba záródunk, saját kis köreinkből nehezen lépünk ki, ez igaz; ha kinyitsz egy magyar napilapot, ez azonnal látszik. De ez Szlovákiára is igaz. E tekintetben nem tett jót, hogy Csehszlovákia kettévált. Régebben Szlovákia csak a csehek szemében számított provinciának. Most sokszor saját magukat is provinciának látják.

Németh Ilona, szlovákiai magyar kortárs képzőművész, 1999-ben Szlovákiát képviselte a velencei Biennálén, 1998-ban komoly kitüntetést kapott. Most ugyan Andreas Fogarasi képvisel majd minket Velencében, de nálunk elképzelhető volna egy nem magyar művész ilyen szintű, sorozatos elismerése?

Ilona egy abszolút európai színvonalú képzőművész, nyilvánvalóan ezért kapta az elismeréseket. Innen nézve van, aki azt mondja, hogy Szlovákiában nyitottak, jó fejek. Ez igaz. Más pedig azt mondja: de hát ott verik a magyarokat. Olykor ez is igaz. Illetve annyira igaz, amennyire bármi más. Azaz, sztereotípiákról van szó.

Ott képviselve a magyarországi kultúrát, milyen a befogadás?

Ugyanolyan, mint itt. Ne gyártsunk mítoszokat, és ne vetítsük ki a vágyainkat a szomszédainkra! Ott is van tíz százaléknyi sötét, fasisztoid nacionalista. Akárcsak másutt. Ezekkel nem kommunikálunk, ezeket kizárjuk. Ők tüntetnek Tiso mellett, ők vannak benne a magyarverésekben, sírrongálásokban, ők azok, akik elfelejtik a Holokausztot és az első szlovák köztársaságot sírják vissza. Nálunk is van tíz százaléknyi ilyen.

Itt időnként eluralják a közbeszédet…

Igen, de alapvetően nem kommunikálunk velük. Se itt, se ott. Van egy réteg, amely nyitott. Értelmiségiek, européerek, leginkább velük tartom a kapcsolatot. Szlovákiai szlovákok, vagy magyarok, vagy bármilyenek. Nekik szeretném megmutatni a magyar kultúrát; információt, képet adni Magyarországról. Ők a célközönség. Ez érvényes a magyar kisebbségre is; csak azokkal tudok szót érteni, akik túllátnak a kisebbségi sorson. Nagyon fontos az identitás megőrzése, de akinek csak ez a fontos, azzal nehéz kommunikálni; nekik nehéz kortárs művészetet odavinni, mert nem fogékonyak rá.

Ha itt bemegyek a külföldi országok különböző kulturális intézeteibe, akkor - tisztelet a kivételnek - sok helyen síri csönd van. Mintha ez az intézményrendszer (itt is, ott is) valami régi zárvány volna. Mennyire elevenek a kapcsolatok például a szlovák és a magyar kulturális intézmények között?

Számomra az a legfontosabb, hogy a pozsonyi magyar intézet bekerüljön a szlovák kulturális hétköznapok bőre alá. Mindenhol, minden szinten. A civil szervezetektől a Nemzeti Galériáig. Nekem nem az a dolgom, hogy kivigyek sok pénzért egy nagy produkciót innen, hanem hogy rávegyem az ottani Operaházat, hogy hívjon meg valamit, vegyen részt közös projektekben, cseréljenek. Megcsináltuk ugyanezt a Győri és Pozsonyi Balettel; leültek, tárgyaltak és elkezdték csereberélni a produkciókat. Intézmények közti cseréket kifizetni nem tudok, de ha ők beleteszik a magukét, akkor a hiányzót már elő tudom teremteni. Én tehát vagy közvetítek, vagy promotálok. Ha olyan terméket viszek ki, amelynek lehet, hogy még nincs piaca, de a bevétel és a költség közötti különbözetet kifizetem. Úgy lehet a friss, kortárs dolgokat kivinni, ha a mi intézetünk csökkenti az ottani meghívó intézmény kockázatát.

Szlovák-magyar vegyes bizottsági ülés

2007. február 2. - MTI

A szlovák-magyar kormányközi vegyes bizottság ülésezik a nap folyamán Párkányban (Štúrovo) és Esztergomban. A Magyarország és Szlovákia közötti együttműködés kiemelt célja a turistaforgalom élénkítése, valamint a határtérségben működő vállalkozások és munkahelyek megközelíthetőségének fejlesztése - hangzott el az ülésen. A két ország határőrsége közösen készül arra, hogy a schengeni egyezmény teljes jogú tagságának elnyerése után, 2008. január elsejétől megszűnik a határőrizeti rendszer, és megvalósul a személyek és az áruk szabad mozgása - jelentette ki a szlovák határ- és idegenrendészeti hivatal igazgatója, Michal Borgula. Béndek József altábornagy, a határőrség országos parancsnoka a 45 turisztikai célú átkelőhely megnyitását nevezte az elmúlt időszak egyik legjelentősebb eseményének. Elmondta, hogy az átkelőket megkedvelték a turisták, működésük alatt semmilyen jogsértő magatartás nem történt. A határátkelőhelyek számát idén még kilenccel növelik, de további bővítést a határőrizet megszűnése miatt nem terveznek. Az ülésen a Nyitra és a Komárom-Esztergom megyei önkormányzat elnökei ismertették közös tevékenységüket. Milan Belica és Völner Pál elmondták, hogy a négy éve létező együttműködés a művelődés és az idegenforgalom területén indult, a múzeumok kölcsönös bemutatkozó tárlataival és szakmai tapasztalatcserével, majd 10 ezer példányban turisztikai kiadványt jelentettek meg a két ország közös határszakaszáról. Völner szólt arról is, hogy Komárom-Esztergom megye a Nyitrai Önkormányzati Régió támogatásával már több alkalommal részt vett a térség jelentősebb idegenforgalmi vásárain. Együttműködés és egyetértés van a két régió között a közlekedési kapcsolatok tervezésében is. A két régió korábban szándéknyilatkozatban fejezte ki, hogy térségük lenne a legalkalmasabb a Balti-tengert a Balkánnal összekötő páneurópai közlekedési folyosó megépítésében. Az ülésen az együttműködés jó példájaként említette Muhoray Árpád vezérőrnagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) főigazgató-helyettese a Nyitra és Komárom-Esztergom megye közötti katasztrófavédelmi együttműködést. A megvalósulás alatt lévő rendszerben a két megye védelmi szervei közös adatbázist hoztak létre. Tatabányán és Nyitrán lévő szerverek segítségével a két fél összehangolhatja a katasztrófák elhárításához szükséges technikák mozgatását. A rendszerre a két megyében valamennyi nagyobb várost rákapcsolják. A szlovák-magyar vegyes bizottság ülése délután Esztergomban folytatódik a területi együttműködési program, valamint a határon átnyúló infrastrukturális fejlesztések és a Nemzetközi Visegrád Alap pályázati lehetőségeinek megvitatásával.

Kisebbségek és bevándorlók a médiában

2007. január 22. - MTI

Lezárult az a négy országot érintő médiafigyelés, mely egy hónapon át zajlott Ausztriában, Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában a Kurt Lewin Alapítvány koordinálásával. A kutatók célja visszajelezni a sajtó számára azt, hogy a média milyen módon ábrázolja a bevándorlókat, a nemzeti kisebbségeket, valamint a menekülteket. A végleges elemzések januárban látnak napvilágot. A kutatók a Bécsi Egyetem médiaintézetében mutatják majd be az eredményeket. „Napjaink médiájának első számú célja akárhogyan is, a szórakoztatás (infotainment)”- mondja Ligeti György, a kutatás vezetője. „A korábbi hasonló vizsgálatok tapasztalataival ellentétben az első eredmények láttán az az érzésünk, hogy az újságok, internetes portálok, televíziós hírműsorok nem előítéletesek, a cikkek és a műsorok sokkal inkább a társadalmi felelősségvállalás, egyfajta etikai kódex hiányáról árulkodnak”- folytatja. Az adatgyűjtés egyszerre indult a négy partnerországban. Ausztriában a Bécsi Egyetem Médiaintézete, Csehországban a Brnoi Masaryk Egyetem Szociológiai Tanszéke, míg Szlovákiában egy civil szervezet végezte az adatfelvételt. Minden országban három napilapot (egy jobb-, egy baloldalinak elfogadott újságot, illetve egy bulvárlapot), egy vidéki lapot, két hetilapot szemléztek a kutatók a nyomtatott sajtóból. Az interneten található hírportálok közül is három-három került megfigyelésre, míg egy kereskedelmi csatorna - Magyarországon a tv2 - esti hír-, illetve magazinműsora lett rögzítve. A kutatásban résztvevők között egyaránt találhatók többségi és kisebbségi egyetemisták, akik ilyen módon egyedülálló gyakorlati kutatási lehetőséghez jutnak. A kutatás eredményeiből öt nyelven összefoglaló készül (magyarul, angolul, németül, csehül és szlovákul), a kutatók azt nem csak a társdalomtudományos szakmának, de a különböző médiumoknak is eljuttatják. „Célunk a partnerség keresése a médiával, a közös gondolkodás arról, miként lehet egyszerre szórakoztatni és objektív módon információt közölni, nem pedig a folyamatos ostorozás. Sokszor a műsorkészítőknek nagyon kevés idejük és lehetőségük van arra, hogy tájékozódjanak egy-egy esemény kapcsán, ez pedig nehezíti az objektív és többoldalú tájékoztatást”- összegzi Ligeti a kutatás társadalmi céljait.

Változások a kisebbségpolitika terén

2007. január 19.

A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, Gémesi Ferenc nemzetközi sajtótájékoztató keretében ismertette január 19-én Budapesten a szakállamtitkárság új szervezetét és tartalmi programját. A tájékoztatón elhangzott, a határon túli magyarokkal és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos kormányzati munkát érintő változások célja, hogy az eddigi szimbolikus intézmények helyett új alapokra helyezett kisebbségpolitika valósuljon meg. Gémesi Ferenc bemutatta a szakállamtitkárság három főosztályának vezetőit. A Kül- és Biztonságpolitikai Főosztály élén Császár Tibor áll, a Nemzetpolitikai Főosztály vezetője Törzsök Erika főigazgató, míg a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztályt Németh Erika főigazgató vezeti. A MeH-be integrálódó szervezeti egység látja el mindazokat a feladatokat, melyeket eddig a megszűnő Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) végzett, kiemelt figyelemmel a kisebbségek esélyegyenlősége megteremtésére, a kulturális autonómia kiépítése elősegítésére, valamint a hazai kisebbségpolitikai célok megvalósítását szolgáló európai uniós fejlesztési források hatékonyabb bevonására. Elhangzott, a MeH Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya személyi állománya a NEKH munkatársaira épül. A hazai kisebbségeket érintő területtel foglalkozó referensek elérhetőségei nem változtak.

ETIKAI KÓDEX

a szlovák kisebbségi önkormányzatok tagjaival illetve jelöltjeivel

szembeni elvárások

1.A szlovák származás, kötődés, identitás vállalása a családban, szűkebb környezetben és a nyilvánosság előtt egyaránt.

2.A szlovák nyelv társalgási szinten való kulturált használata.

3.A nemzetiségi kérdések és ügyek prioritásának elismerése és érvényesítése a pártérdekekkel, a saját szakmai érdekkel és az önérdekkel szemben.

4.A szlovák nemzetiségi oktatás, kultúra, helytörténet, kutatás és nemzetiségi egyházi élet iránti elkötelezettség, az e területen végzett munka támogatása.

5.A szlovák civil szervezetek segítése.

6.Társadalmi szolgálat iránti elkötelezettség. Az önkormányzatiság elveinek, az érdekérvényesítés gyakorlatának ismerete, tárgyaló képesség és kulturált megjelenés.

7.A közszerepléssel és az emberi érintkezéssel összefüggő szabályok és viselkedési normák ismerete, s az ennek megfelelő magatartás.

8.A vezető funkciót betöltő személy esetén lehetőség szerint a szlovák nyelv szóban és írásban való alkalmazásának ismerete. Protokoll ismeretek.

9.Erkölcsi feddhetetlenség.

10.A jelölő szervezetek részéről egymás jelöltjeinek tiszteletben tartása, a fair play betartása a választásokat megelőző és az azt követő időszakban

Slota szilenciumra ítélve - Szlovák-magyar külügyminiszteri tévés disputa

2006. szeptember 3. - MTI

A pozsonyi diplomácia vezetője nem azonosul a kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt elnökének kijelentéseivel A szlovák külügyminiszter nem azonosul a szélsőségesen magyarellenes szlovák nemzeti pártelnök (SNS) Ján Slota kijelentésével és semmiképpen sem kívánja azokat népszerűsíteni - hangzott el vasárnap a szlovák közszolgálati televízióban, ahol Göncz Kinga, a magyar diplomácia vezetője és szlovák kollégája válaszolt a magyar-szlovák viszonyban kialakult feszültség okait és a lehetséges megoldásokat vizsgáló kérdésekre. Az “Öt perccel tizenkettő előtt”című rendszeres vasárnapi stúdióbeszélgetés vendégei ezúttal televíziós híd segítségével - Ján Kubiš a pozsonyi, Göncz Kinga a budapesti stúdióból - felelt a műsorvezető kérdéseire. Az elhangzottakból kiderült: a felek nem szívesen folytatnák a diplomáciaijegyzék-cserét, de mindent meg szeretnének tenni a hangulat lecsillapításáért és a két ország teljes kapcsolatrendszerének helyreállításáért. Ján Kubiš szerint ehhez a magyar-szlovák alapszerződés megfelelő eszközöket kínál. Ezzel Göncz Kinga is egyetértett, de hozzátette: szlovák partnerével örömmel kész aláírni kettejük - készülő - és a kisebbségellenes indulatok lecsillapítását célzó közös nyilatkozatát. Hangsúlyozta továbbá: az elsődleges felelősség a vezető politikusoké, akiknek a magyarellenes atrocitásoktól való határozott elhatárolódásáról Budapest a továbbiakban sem kíván lemondani, mert meggyőződése szerint ez elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a két ország teljes nyilvánossága a megnyugtató toleranciával és példamutatással olyan közhangulatot tudjon teremteni, amely képes kiszorítani az idegengyűlölet szélsőséges megnyilvánulásait. Figyelemre méltó, hogy a szlovák külügyminiszter többször is hangsúlyozta: A koalíciós kabinethez tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) élén álló Ján Slota néhány hete nem nyilatkozik és “ez így lesz a jövőben is”. Ugyanezt válaszolta arra a kérdésre: vajon mi a garancia arra, hogy az utóbbi hetekben megnyilvánult magyarellenes atrocitások nem folytatódnak. Kubiš ismételten és nyomatékosan hangsúlyozta a szlovák rendőrség határozott fellépését és a kormány álláspontját, miszerint Szlovákiában minden polgárt ugyanazok a jogok védenek, és nem maradhat büntetlen az, aki az ország bármely polgárát nemzetisége, vagy egyéb természetű mássága miatt bántalmazza. Ján Kubiš nagyra értékelte az atrocitások nyomán ellenhangjukat hallató szlovákiai és a magyarországi civil szervezetek fellépését. Mint mondta: maradéktalanul, “száz százalékban csatlakozom hozzájuk”. A külügyminiszterek ismét felvetetették az immár másfél évtizede sokszor szorgalmazott “magyar-szlovák történelmi megbékélés”lehetőségét, és egyetértettek abban, hogy most már komolyan itt az ideje annak, hogy ne csak beszéljenek róla, hanem cselekedjenek is.

Leköpdösték és felgyújtották a transzparenseket

2006. szeptember 3.

Megtaposták, leköpdösték és végül fel is gyújtották a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom transzparenseit, melyekkel a szervezet szombaton vonult a szlovák nagykövetség elé. A körülbelül 300 fős tömeg szlovák és magyar transzparensekkel, a szélsőséges Ján Slotát, valamint a szlovák soviniszta szervezetek tagjait ábrázoló fényképekkel békésen vonult a diplomáciai képviselet elé, hogy így tiltakozzon a felvidéki magyarverések és magyargyalázások ellen. A táblákra azt írták, hogy nem a szlovák néppel van bajuk, hanem a nacionalistákkal, köztük a magyargyűlöletéről ismert Ján Slotával. A mozgalom szeptember 16-ára Pozsonyba is békés tüntetést szervez. A futball-lelátón viszont folytatta a magyar szurkolók egy része a szlovákok gyalázását. A magyar-norvég meccs első félidejében többször is felhangzott a Vesszen Trianon! és az “Aki nem ugrál, büdös szlovák!”rigmus. Az Európa-bajnoki selejtező előtt nagy volt a biztonsági készültség. Egy szurkolótól a szervezők elővigyázatosságból elvették azt a nemzeti színű zászlót, amelyre a Szózat egyik sorát írta fel.

Fölelevenedtek a régi traumák

2006. augusztus 30. - MTI

Rendkívül feszültté vált Szlovákia és Magyarország kapcsolata, mindkét fél kemény szavakat vág egymáshoz, a kétoldalú kölcsönös kommunikációs rendszer tovább romlott, a régi traumák és komplexusok elevenednek fel - írta szerdai kommentárjában a pozsonyi Pravda. Az újság megállapítása szerint mindkét oldalon vannak olyan politikusok, akik a szlovákellenes, illetve a magyarellenes hangulatot szítják. Az ilyen stratégiának köszönhetően a politikusok választókat szereznek táborukba. Az Sme című lap szerdai számában azt írja, hogy Robert Fico kormányfő reagálásai az őt ért külföldi bírálatokra, egyik elődjének, Vladimír Mečiarnak a magatartására emlékeztetnek. Fico megnyilvánulása azokra a felszólításokra, hogy ítélje el azokat a szélsőséges akciókat, amelyek szlovákiai magyarok ellen irányultak, ugyanolyan, mint ahogyan Mečiar kormányfőként 1994 és 1998 között kezelte a hasonló helyzeteket - véli az Sme. Ennek illusztrálására a lap felidézi, hogy reagálásában a miniszterelnök “egy szuverén állam szuverén kormányáról, Szlovákia belügyeibe való beavatkozásról és a külföldi érdekek szlovák érdekek fölé helyezéséről”beszélt.

Történelmi kiegyezést sürget a szlovák miniszterelnök helyettese

2006. augusztus 30. - InfoRádió

Eljött az ideje a szlovák-magyar parlamenti kiegyezésnek - nyilatkozta az elmúlt napok eseményei kapcsán a szlovák kormány kisebbségekért is felelős miniszterelnök-helyettese. Dušan Čaplovič szerint a mostani feszültségért a politikusok is felelősek. Dušan Čaplovič, aki Robert Fico szlovák kormányfő egyik legközelebbi munkatársának számít, a TASR hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta: eljött az ideje annak, hogy a két ország parlamentje közös nyilatkozatot, egyfajta “történelmi kiegyezést”fogadjon el a közös múltról és a kapcsolatokról. Az InfoRádió pozsonyi tudósítójának jelentése szerint Čaplovič úgy véli, hogy egy ilyen dokumentum hozzájárulhatna a kétoldalú kapcsolatok javításához. A múltban Franciaország és Németország, majd Csehország és Németország között született ilyen kiegyezés, amely nagymértékben elősegítette a kölcsönös viszony rendezését - hangsúlyozta Čaplovič. A szlovák kormány alelnöke szerint a szlovák-magyar kapcsolatokban mutatkozó mostani feszültségért nem csupán a törvénysértő egyének, hanem olyan politikusok is felelősek, mint Ján Slota vagy Duray Miklós, akik kijelentéseikkel szítják a nemzetiségi intolerancia megnyilvánulásait.

Az egyház is felemelte szavát

A hétvégén Szlovákia két katolikus egyházi főméltósága is felemelte szavát a felerősödő magyarellenes hangulat és erőszak ellen. A Nyitrán székelő Ján Chryzostom Korec bíboros és František Tondra, a Szlovák Püspöki Konferencia elnöke annak kapcsán szólalt meg, hogy éppen Nyitrán történt a szélsőséges nacionalizmus eddigi legdurvább megnyilvánulása, egy magyar diáklány megverése. Korec bíboros sajnálatos és elítélendő cselekedetnek minősítette az esetet, amelynek kivizsgálását és az elkövetők megbüntetését elengedhetetlenül fontosnak nevezte. František Tondra, a püspöki kar elnöke hangsúlyozta: minden keresztény embernek mindenkori kötelessége, hogy elítélje a nacionalizmus minden megnyilvánulását. Szerdára több polgári szervezet is tiltakozó akciót hirdetett a magyarellenes megnyilvánulások ellen.

Tiltakozás mindkét oldalon

Közös nyilatkozatot javasolnak az idegenellenes incidensekről

2006. augusztus 29. - AS NetWork (Csák Elemér)

A Külügyminisztérium szóbeli jegyzéket adott át tegnap a szlovák nagykövetnek a legutóbbi magyarellenes incidensek miatt. Pozsony szerint Magyarország nem vesz tudomást Szlovákia szélsőséges megnyilvánulások elleni minden lépéséről. “Nyugtázzuk, hogy a szlovák miniszterelnök vasárnap személyesen is kitért a magyar diáklány elleni nyitrai incidensre. Ugyanakkor továbbra is arra kérjük Robert Fico kormányfőt, következetesen és a lehető leghatározottabban ítéljen el minden olyan megnyilvánulást és tettet, ami a szlovákiai magyar kisebbségre nézve bántó, sértő vagy veszélyes lenne”- mondta Szőke László. A szakállamtitkár átadta a magyar kormány szóbeli jegyzékét Szlovákia budapesti nagykövetének. Migaš egyébként “meglepetésének adott hangot, amiért a magyar fél nem vesz tudomást a szlovák kormány és a szlovák hatóságok hatékony, a szélsőséges megnyilvánulások elleni minden lépéséről”- fogalmaz közleményében a pozsonyi külügyminisztérium. A szlovák nagykövet a kisebbségi és a belügyi kérdésekben illetékes vegyes bizottságok összehívását indítványozta. Továbbá a javaslat szerint a magyar és a szlovák külügyminiszter “közös nyilatkozatban ítélje el azokat az incidenseket, amelyek a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság területén a közelmúltban megestek”. Szőke László elmondta: Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt vezetője az elmúlt hetekben “szinte rutinszerűen”tett magyarellenes kijelentéseket, amelyeket - bár Budapest több alkalommal kérte - nem követte legfelső szintű kormányzati elhatárolódás, így a szélsőséges megnyilvánulások mintha a hatalom egyfajta hallgatólagos beleegyezésével történnének. Szlovákiában közben a rendőrség közleményben kérte a lakosságot, hogy bejelentésekkel segítsen kézre keríteni a “nemzetiségi indítékból elkövetett rablótámadás”elkövetőit. Nyitrán pénteken reggel két kopaszra nyírt, bőrdzsekis férfi azért támadott meg egy 23 éves, magyar diáklányt, mert az a mobiltelefonján magyarul beszélt. A pénteki esetet szombaton újabb magyarellenes bűncselekmény követte: egy esti mérkőzés alatt három fiatal kassai férfi “Halál a magyarokra”feliratú, tizenegy méter hosszú transzparenst feszített ki a besztercebányai stadion lelátójának korlátjára. Közben a pécsi rendőrség úgy döntött: nem történt közösség elleni izgatás a szombati Pécs-MTK-labdarúgó-mérkőzésen. Garázdaságnak minősítették a “Felvidék, kitartás!”feliratú drapéria kifeszítését és a két-három embertől érkező “Utálunk, Szlovákia!”megjegyzést.

Pozsonyi felhívás

Rasszizmusellenes felhívást tettek közzé a legjelentősebb szlovákiai médiumok a pénteki nyitrai magyarverés kapcsán. A civil szféra is megmozdult. Értesülések szerint több szlovák jogvédő szervezet arra készül, hogy jövő szombaton csendes felvonulást rendez Pozsony belvárosában a legutóbbi magyarellenes támadások miatt.

Püspökök a magyar-szlovák kiengesztelődésért

A magyar és a szlovák nép közötti kiengesztelődés jegyében mutattak be közös szentmisét csütörtökön az esztergomi Bazilikában Erdő Péter bíboros, prímás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és František Tondra püspök, a Szlovák Püspöki Konferencia elnöke vezetésével. Felolvasták, majd aláírták és kicserélték a két püspöki konferencia levelét a kiengesztelődésről.

Történelmi pillanat a szlovák és a magyar katolikusok és a két nép történetében

2006. június 29. - Gondola - Magyar Kurír

A nemzetünk lelki megújulását szolgáló, ez év január elsején meghirdetett Engesztelő Imaév keretében a Szlovák és a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciák Állandó Tanácsainak tagjai Erdő Péter bíboros prímás, az MKPK elnöke és František Tondra püspök, az SZKPK elnöke vezetésével június 29-én 11 órakor a népeink közötti kiengesztelődés jegyében közös szentmisét mutattak be az esztergomi bazilikában.

A két ország püspökei helyi egyházuk nevében ünnepélyesen megbocsátanak és bocsánatot kérnek a közös történelmünk során egymás ellen elkövetett bűnökért. Szentbeszédet mond František Tondra püspök, az SZKPK elnöke. Az eseményre XVI. Benedek pápa apostoli áldását küldi, amelyet a szentmisében szintén felolvasnak.

Háttér és előzmények

1. A magyar-szlovák viszonyról összefoglaló:

Másfél évszázadig tartó tragédia-sorozat következtében a mai magyar és szlovák közvéleményben, keresztény közgondolkodásban, sőt Egyházunk belső életében is a szlovákság, illetve a magyarság képe gyakran negatív, idegen, kényelmetlen, de mindenekelőtt ismerethiány jellemzi.

Nem bizonyítható, hogy a magyarok és a szlovákok ősei harcoltak egymás ellen. A két etnikum természetes egységben, szimbiózisban forrt össze, és közösen hozta létre azt a kultúrát, amit magyarországinak nevezhetünk. E kultúra létrehozói anyanyelvüktől függetlenül azonos magyarországi identitástudattal rendelkeztek. Szent István keresztény királyságában jöttek létre a későbbi, a mai nemzeti sajátosságokat meghatározó szellemi értékek, formálódtak a nemzeti nyelvek. Pázmány Péter volt az első, aki a cseh gyakorlattal szemben saját nyelvük használatára buzdította szlovák ajkú híveit. Gazdag alapítványt tett szlovák prédikációk tartására. Az Esztergomi Rituáléban a mai szlovák irodalmi nyelv alapjául szolgáló középszlovák nyelvjárást szorgalmazta, és szlovákra fordíttatta Isteni igazságra vezérlő kalauzát.

A jezsuita Szöllősi Benedek magyar, majd szlovák nyelvű Cantus Catholicit adott ki Pannónia népének. A szlovákban a cseh husziták ellen harcoló olomouci hittestvéreinek cseh katolikus nemzeti szent kultuszát, Szent Cirill és Metód tiszteletét terjesztette. Egy Balassi Bálint műveit tartalmazó kódexbe szlovák verseket is jegyeztek, akár a későbbi kéziratos énekeskönyvekbe. Krman Dániel evangélikus szuperintendens Rákóczi elkötelezett szlovák sajtószervezője, ideológusa volt. A jezsuita Timon Sámuel az ún. befogadó elméletet, a Kárpát-medencébe érkező magyarok és az itteni szlávok testvérközösségét hirdette. Rudnay Sándor, Esztergom régi fényének visszaállítója a szlovák művelődés mecénása és a szlovák prédikáció egyik legnagyobb mestere, Bartakovics Béla egri érsek a szlovák templomi éneklés támogatója volt.

A szlovákság hungarus patriotizmusa a már ellentéteket is megfogalmazó nemzeti romantika korában is töretlen volt. Ján Kalinčiak Magyarországhoz hűséges prózája Andrej Sládkovič Mátyás királlyal parolázó gyetvai legénye, Pavol Országh Hviezdoslav Arany-, Petőfi- és Madách-fordításai sok-sok egyéb mellett jelzik e magyar-szlovák szellemi összefüggés-rendszer napjainkig tartó folyamatát.

A szlovák etnikum ezer évig a magyar etnikummal együtt az esztergomi és az egri egyházmegyéhez tartozott. A Hétfájdalmú és a Nagyasszony mellett a “nemzeti”szentek is közösek Adalberttől Istvánon, Lászlón, Erzsébeten át egészen a kassai vértanúkig.

Ma már mulasztásszámba megy, ha nem törekszünk e páratlan adottságú magyar-szlovák keresztény nemzeti szolidaritás munkálására, a megismerés készségének szeretet-gyakorlására. A megújulás, a bűnbánat itt is hitpróbáló feladat, hiszen az egymásnak okozott sérelmek közül szinte mindenki csak az ellene elkövetetteket ismeri.

Katolikus egyetemünk szlovák, majd nyugati szláv tanszékeinek az alapítás pillanatától feladata a romeltakarítás és a mesterségesen elzárt értékek felszabadítása. Azonnal sor került a legszorosabb összefonódásra Esztergommal, hiszen az újraalapító főpásztorát, a kulturális és városvédő egyesület névadóját mindkét nemzeti oldal külön-külön felfedezte magának. Azóta Rudnay-emléktábla található a Szent Anna templom falán, Esztergommal közös szervezésben öt tudományos konferenciára került sor, kétnyelvű Rudnay-kötet jelent meg és három dokumentum-kiadvány látott napvilágot.

Évtizede Esztergom a székhelye a Szent Adalbert nevét nemrégiben felvett nyugati szláv kutatócsoportnak. A Nagyszombatban is újraalapított, Pázmány hagyományát folytató szlovák egyetemmel és a várossal 2oo1-ben közösen ünnepeltük Szent István államalapításának millenniumát.

Sorra nyílnak a megismerés lehetőségei, a gyakorlati együttműködés területei. Szlovák és magyar nemzetrészek (“kisebbségek”, “nemzetiségek”) is kerültek kölcsönösen határokon túlra. A szlovák Rózsahegyi Katolikus Egyetem Kihelyezett Tagozata várja Esztergomban és Piliscsabán a felföldi magyar hitoktató-jelölteket. Közösen kutatjuk a pozsonyi Szent Márton dómban Pázmány Péter sírhelyét, közösen emlékezünk a két egyetem székhelye, Esztergom és Nagyszombat történeti szerepére az egyetemes magyarországi, valamint a magyar és a szlovák nemzeti kultúrában.

Kiemelkedő, előremutató találkozó volt február végén az esztergomi Mindszenty-csarnokban rendezett konferencia Ján Fígel-lel, az EU oktatási és kulturális biztosával, Erdő Péter bíboros prímás esztergom-budapesti érsekkel, Vizi E. Szilveszterrel az MTA elnökével.

A magyar nemzet lelki megújulásáért hirdetett engesztelő imaév fohászaiban helye van az ezredéve néptárs szlovákságnak. Európa gazdagabb lenne, netán okulhatna is e két, nem éppen konfliktusmentes nemzet kézfogásából, egykori közösségének megvallásából. Egy szláv és egy nem szláv európai nemzet közössége talán más szlávok és nem szlávok közeledését is előmozdítaná, elősegítve Európa keleti és nyugati tüdejének közös lélegzését.

(Käfer István, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent Adalbert Közép-Európa Kutatócsoport Igazgatója)

2. A francia és a német nép esetében a második világháború után a két ország keresztényei között megindult kiengesztelődési folyamat (Pax Christi mozgalom) tette lehetővé, hogy a két ország összefogásával megkezdődhessék keresztény alapokon az európai integrációs folyamat.

3. Lengyelország 1966-ban ünnepelte a kereszténység felvételének millenniumát. Az előkészületek jegyében a lengyel püspökök 1965 végén levelet küldtek a német püspököknek. A levélben emlékeztetve a Németország és Lengyelország közötti kapcsolatok hosszú történelmére, fény és árnyoldalakra, különösen a legutóbbi háború tragikus időszakában, a lengyel főpapok felhívással fordultak a német püspökökhöz: “Próbáljunk felejteni!”És kezüket nyújtották német testvéreiknek: “Megbocsátva és bocsánatot kérve”. A lengyeleknek volt megbocsátani valójuk, de a németeknek is volt, azokért a szenvedésekért, melyek milliók kitelepítésekor érte honfitársaikat a lengyelek által elcsatolt területekről. A német püspökök válasza pozitív volt: “Testvéri szeretettel szorítjuk meg kinyújtott kezeteket. Soha többé a gyűlölet ne választhassa szét kezünket.”Mindez akkor történt, amikor Lengyelországban és Németországban a hivatalos állami propaganda azt sulykolta: “Nem felejtünk és nem bocsátunk meg.”Mennyivel másképp hangzik a keresztény megközelítés: “Megbocsátunk és bocsánatot kérünk...”

4. II. János Pál pápa a 2000. évi Szentévben az egyéneket és a közösségeket arra szólította fel, hogy tisztítsák meg emlékezetüket, hogy kieszközölhessék a megbocsátás kegyelmét azokért a hűtlenségekért, amelyekkel az keresztények az évszázadok során sok árnyékot vetettek az Egyházra.

5. A magyar-szlovák kiengesztelődéshez hasonló esemény történt a 2000. évet követően az osztrák és a cseh püspökök között.