- Azt gondolom, hogy Ján Slotának távoznia kellene a politikából. Ő az, aki a szlovák-magyar kapcsolatokat ténylegesen rontja. Mit gondolna például, ha például Svätoplukot bohócnak nevezné valaki? Ráadásul I. István nem csak magyar király volt, hanem szlovák is, mivel az akkori királyság élén állt. Sőt, az egyház szentté avatta. Ján Slota rendes katolikusnak vallja magát, és a saját szentjét bohócnak tartja? Vagy ilyen elképesztő módon megsérti Göncz asszonyt? Ez valójában az alapvető illemszabályoknak mond ellent.

- Hogyan értékeli a szlovák-magyar harcot Pilisszentkereszten?

- Az a ház hosszú ideig senkit nem zavart. Azonban jött egy új polgármester, aki egy elmagyarosított szlovák, és azt vette észre, hogy rosszabb hivatala van, mint a szlovákoknak. Ezen akart változtatni. A szlovákok ezzel nem értettek egyet, és egy tökéletes konfliktus kerekedett ebből. A polgármester törvényesen járt el, azonban a szavazóinak többségét sikerült megsértenie. Hiszen a szlovákok vannak többségben Pilisszentkereszten, és ők választották meg ezt az embert. Már csak hálából, ha nem is együttérzésből a kisebbségek iránt nem kellett volna így viselkednie.

- A polgármester ezen felül rontott az államközi kapcsolatokon. Hogy lehet, hogy a felsőbb hatalom nem térítette jobb belátásra?

- Mivel a szlovákokról csak az utolsó sorban van szó. Magyarországon más nemzetiségek is élnek, például a németek. Meg vagyok győződve, ha Pilisszentkereszten egy német házról lett volna szó, akkor a polgármester nem mert volna lépni. A német kisebbségnek soha nem volt és nincsenek is hasonló problémái, ami valamilyen szinten érthető is. Az ő anyaországuk nagyon erős és befolyásos.

- Sikerülhet újraéleszteni a nemzeti öntudatot a magyarországi szlovákokban?

- Nem tudom. Sokak számára a szlovák öntudat már csak a folklór része. Időnként összejönnek, táncolnak egyet, és ennyi. Lehet, hogy a helyzet változna, ha több Imrich Fuhl kerülne elő, mint Pilisszentkereszten. Olyan, akik egy ügyet felvállalnak és konfliktusokat is felvállalnak a “sajátjaikkal” és az államhatalommal szemben egyaránt. Ehhez azonban bátorságra és odaadásra van szükség.

- A magyarországi szlovákok többsége már magyarul beszél? Így van?

- Igen. Korábban mint nagykövet meghívtam őket a nagyköveti rezidenciába Budapesten és mondtam nekik, hogy szlovák területen vannak. Mondtam, hogy próbáljunk meg mindannyian szlovákul beszélgetni. Egyik megszólalt, hogy rosszul mondtam. Miért? Mert ők már nem tudnak szlovákul. Attól fogva erre odafigyeltem. Az Alföldön csomó olyan emberrel lehet találkozni, akik azt mondják, hogy szlovákok, de magyarul beszélgetnek Önnel.

- A nyelv azonban meghatározó, hacsak nem döntő jele a nemzeti identitásnak. Mi lesz ebből?

- Belül szlovákok maradnak, és a szívükben a saját gyökereikhez tartoznak. Néha ez legalább olyan fontos, mint a nyelv ismerete. Ne feledjük, hogy a magyarosítási folyamat az Alföldön hosszantartó volt és könyörtelen, amely még mindig tart. Ha az állami szektorban szeretne valaki érvényesülni, akkor ahhoz jól kell tudni magyarul. Ezért az ottani szlovákok közül sokan magyar iskolába adták a gyerekeiket.

- Miért nem cselekedtek így a magyarok Szlovákiában?

- A magyarok tőlünk eltérően különlegesen fontosnak tartják a nyelv fontosságát és a nemzeti öntudat megtartását. A magyar nyelv ismerete az, ami a magyarrá teszi a magyart még Szlovákiában is, ezért is olyan nagy az igény az MKP képviselőinek részéről a kisebbségi oktatás és a kulturális autonómia iránt.

- Ön az Alföldön született és ott nőtt fel Nyíregyházán. Még szlovák alapiskolába járt?

- Nem, már magyarba, és a szlovák nyelvért a tanítóink büntettek minket. Az apám még szlovákba járt, azonban az régebben volt, még az első világháború előtt.

- Ennek ellenére még a mai napig léteznek szlovák nyelvi szigetek Magyarországon. Milyen szlovák nyelv ez?

- Magyarország deli részén Békéscsaba környékén megmaradt az archaikus szlovák nyelv. Néhány evangélikus templomban lehet hallani. Egy konzervált szlovák nyelvről van szó, amely még abból az időből van, amikor a magyarok az Alföldre költöztek, és azóta nem fejlődött. Magyarország északi részén, például Pilisszentkereszten a szlovákok erős tájszólással beszélnek. És ez azért alakult ki, mivel az ő őseik Nyugat-Szlovákiából érkezetek.

- Eltérő a magyarországi szlovákok vallási hovatartozása is?

- Természetesen. Míg Pilisszentkereszt környékén többségében katolikusok laknak, addig Békéscsaba és Szarvas és Komlós környékén főleg protestánsok élnek. Ez is nagy problémája a magyarországi szlovákoknak, hogy nem csak politikailag és nézeteikben vannak más oldalon, hanem a vallási hovatartozás terén is más oldalon vannak.

- Igazuk van azoknak, akik azt állítják, hogy a magyarországi szlovákok önkéntesen távoztak a deportálások idején, addig a szlovákiai magyarokat erőszakkal költöztették?

- Igen, ebben volt különbség. A magyarokat gyakran erőszakkal költöztették ki, és ezt a kollektív bűnösség elve alapján történt meg.

- A legnagyobb egyház vajon miért nem kapcsolódik energikusabban a szlovák-magyar kapcsolatok elsimításába? Miért bonyolódik a helyzet még a szlovákiai magyar püspökről szóló viszállyal?

- A magyar fél részéről a kérdés felvetése a nemzeti identitásról való gondoskodás megnyilvánulása. Romániában élnek például a csángók, és kis létszámú magyar törzs. Nyelvjárásban beszélnek, amely már alig hasonlít a mai magyar nyelvre, de egyes magyar történészek szerint ezek Ómagyarok, akik a betelepüléskor ott maradtak, és konzerválódtak. Nos, Budapest az ő részükre is magyar püspököt szeretne.

- És megkapják?

- Kétlem. Néhány évvel ezelőtt a pápai nuncius magyarázta nekünk Budapesten, hogy a Vatikán miért nem akar nemzetiségi püspöküket kinevezni. Ugyanis nagyon rossz tapasztalatai vannak az egyes svájci kantonok élére kinevezett püspökökkel. Ott ez valamikor fegyveres konfliktusba torkollott.

- Arra számított, hogy Szlovákia és Magyarország közös NATO és EU tagsága hozzájárul a kölcsönös nézeteltérések gyorsabb elsimításához?

- Igen, és továbbra is meggyőződésem, hogy ez végeredményben megtanítja nemzeteinket arra, hogy jobban megértsék egymást. A kisebbségekhez való viszony közben mindkét oldalon kulcsfontosságú tényező lesz. Néha azonban az ilyesfajta tanulás sokáig tart. Nézzék csak meg a görögöket és a törököket, az ő együttélésük a miénkhez hasonlít. Ismétlem, arra vagyunk ítélve, hogy együtt éljünk a magyarjainkkal, és ez elől sehová sem menekülhetünk.

Országos citeratábor Békéscsabán

2008. július 2. - (beol)

Immáron tizennyolc esztendeje minden évben a Csabai Szlovákok Szervezete Békéscsabán a szlovák iskolában rendezi meg az országos citeratábort. - A találkozó jó alkalmat nyújt arra, hogy a fiatalok megismerjék más vidékek népdalait, hagyományait, illetve bemutathatják saját kultúrájukat. Szabad idejükben pedig a népi kismesterségek - hímzés, virágkötés, fonás - technikáiba tekinthetnek be - sorolta a nyolcnapos rendezvény foglalkozásait Ancsin Pálné főszervező. Hozzátette, természetesen a citeraoktatás áll a programok középpontjában. A résztvevők, idén csaknem ötvenen, három csoportban, képzettségüktől függően sajátíthatják el a hangszer használatának fogásait. A fiatalok főként a nagyobb szlovák közösségeket tömörítő településekről, Csorvásról, Csabaszabadiból, Gerendásról, Elekről és Telekgerendásról érkeztek, de jöttek érdeklődők a fővárosból, valamint a határon túlról is. Ancsin Pálné hangsúlyozta, a tábor idén is széles körű összefogás eredményeként jött létre, többek között a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Alap, az Országos Szlovák Önkormányzat és a Magyarországi Szlovákok Szövetsége Közalapítvány támogatta a szervezőmunkát.

D. Čaplovič: Ősszel létrejöhet a Gyurcsány - Fico találkozó

2008. július 5. - (bumm, mti, sita)

Mindent meg akarunk tenni annak érdekében, hogy a két kormány nyári szünete után hivatalosan találkozhasson Robert Fico szlovák és Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő - jelentette ki szombaton a magyarországi Pilisszántón Dušan Čaplovič. A szlovák miniszterelnök-helyettes a Magyarországi Szlovákok Napja alkalmából találkozott Kiss Péterrel, a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjével. „A szlovák fél 24 órán belül kész a találkozóra. Úgy vélem, azok a kapcsolatok, amelyeket nemcsak egymás között, hanem más minisztériumok közt is építünk, fontos hidakat képeznek annak érdekében, hogy ez a találkozó a közeljövőben létrejöjjön“ - jelentette ki Čaplovič. Megjegyezte, a két miniszterelnök a közelmúltban nem hivatalosan több rendezvényen is találkozott. Čaplovič hangsúlyozta: szükség van arra, hogy a politikusok még inkább megértsék egymást és elősegítsék a Duna mindkét oldalán az állampolgárok jobb életét. Ezáltal a kisebbségeink jólétét is elősegíthetjük - tette hozzá. A szlovák miniszterelnök-helyettes elmondta: a szlovák kormány kisebbségekkel és etnikumokkal foglakozó tanácsa határozata alapján levelet írnak valamennyi szlovák kiadónak a földrajzi nevek kétnyelvű használatáról a tankönyvekben és a segédanyagokban. Leszögezte: „mindketten azért vagyunk itt, hogy kezet adjunk egymásnak és ne a médián át üzengessünk olyan dolgokat, amelyek az emberi elmének ellentmondanak.” Čaplovič igen hasznosnak nevezte a találkozót és meghívta Kiss Pétert Szlovákiába a Szent István ünnepek alakalmából egy hasonló megbeszélésre. A magyar kancelláriaminiszter elfogadta a meghívást, mondván, örömmel megy majd Tardoskeddre. Čaplovič úgy vélte, Ján Slota Szent Istvánt becsmérlő kijelentései nem szolgálhatnak alapot ahhoz, hogy a kormányfői találkozó ne jöjjön létre. A magyar kancelláriaminiszterrel megállapodtak abban, hogy nem veszik figyelembe Slota kijelentéseit, s egyórás beszélgetésük során ki sem ejtették a nevét. Kiss Péter sem kommentálta Slota nyilatkozatait, mondván, ő nem Slota szóvivője. Kiss Péter elmondta: a legutóbbi miniszterelnöki találkozón a felek 14 pontban állapodtak meg a két országot érintő közös fejlesztésekről, amelyek időarányosan teljesültek. A fejlesztések között szerepelnek az Ipoly hidak, a Kassa-Miskolc autópálya építésének előkészítése, valamint mindaz a közös feladat, ami összeköthet bennünket fizikailag is - mondta a magyar kancelláriaminiszter. A két politikus részt vett a helyi katolikus templomban a Magyarországi Szlovákok Napja alkalmából tartott ünnepi szertartáson.

Kiss Péter és Dušan Čaplovič pilisszántói találkozója

2008. július 5. - (mti)

A miniszterelnökök hivatalos találkozóját megelőzően több olyan, a bizalmi viszonyokat építő informális megbeszélésre kerül sor, amelyek elvezetnek egy legmagasabb szintű tárgyaláshoz - mondta Kiss Péter kancelláriaminiszter szombaton Pilisszántón, miután találkozott Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettessel. A Miniszterelnöki Hivatal vezetője és szlovák partnere a Magyarországi Szlovákok Napja alkalmából találkozott. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Dušan Čaplovič hangsúlyozta: szükség van arra, hogy a politikusok még inkább megértsék egymást és elősegítsék a Duna mindkét oldalán az állampolgárok jobb életét. Ezáltal a kisebbségeink jólétét is elősegíthetjük - tette hozzá. A szlovák miniszterelnök-helyettes elmondta: a szlovák kormány kisebbségekkel és etnikumokkal foglakozó tanácsa határozata alapján levelet írnak valamennyi szlovák kiadónak a földrajzi nevek kétnyelvű használatáról a tankönyvekben és a segédanyagokban. Leszögezte: „mindketten azért vagyunk itt, hogy kezet adjunk egymásnak és ne a médián át üzengessünk olyan dolgokat, amelyek az emberi elmének ellentmondanak.” Dušan Čaplovič igen hasznosnak nevezte a találkozót és meghívta Kiss Pétert Szlovákiába a Szent István ünnepek alakalmából egy hasonló megbeszélésre. Kiss Péter elmondta: a legutóbbi miniszterelnöki találkozón a felek 14 pontban állapodtak meg a két országot érintő közös fejlesztésekről. Ezek a célkitűzések időarányosan teljesültek. A fejlesztések között szerepelnek az Ipoly hidak, a Kassa-Miskolc autópálya építésének előkészítése, valamint mindaz a közös feladat, ami összeköthet bennünket fizikailag is - mondta a kancelláriaminiszter. A két politikus részt vett a helyi katolikus templomban a Magyarországi Szlovákok Napja alkalmából tartott ünnepi szertartáson.

Kiss Péter Pilisszántón találkozik a szlovák miniszterelnök-helyettessel

A magyarországi szlovákok napján vesz részt a két politikus

2008. július 4. - (mti)

Pilisszántón találkozik szombaton Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettessel; a két politikus részt vesz a magyarországi szlovákok napjának eseményein. Kiss Péter és Dušan Čaplovič már többször folytatott megbeszélést, hogy előkészítse a szlovák-magyar miniszterelnöki találkozót. Május közepén azonban a magyar fél közölte: a közeljövőben nem lesz magyar-szlovák kormányfői találkozó, mivel a kétoldalú kapcsolatokban nem sikerült megfelelő haladást elérni. Vezető szlovák politikusok több kijelentése miatt akkor a Külügyminisztériumba kérették Szlovákia budapesti nagykövetét. Robert Fico szlovák kormányfő még tavaly ősszel hívta meg hivatalos látogatásra magyar kollégáját, Gyurcsány Ferencet. A találkozót előkészítő legutóbbi, április 7-iki pozsonyi egyeztetésén Kiss Péter és Dušan Čaplovič arról állapodott meg, hogy a nyáron, feltehetően június első felében Gyurcsány Ferenc hivatalos látogatást tesz Szlovákiában. Magyarország jó viszonyra törekszik Szlovákiával, de „megfelelő tartalmi előrehaladást kellene először elérni a kétoldalú kapcsolatokban, hogy egy ilyen miniszterelnöki találkozónak értelme legyen. (...) Jelenleg a tartalmi előkészítettség még nincs olyan szinten, hogy ez a közeljövőben megtörténjen” - mondta Szentiványi Gábor külügyi szakállamtitkár május 15-én, miután megbeszélést folytatott Juraj Migaš szlovák nagykövettel. A misszióvezetőt azért kérették be a Külügyminisztériumba, hogy magyarázatot kérjenek szlovák politikusoknak a megelőző napokban tett kijelentései miatt. Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke „lovasbohócnak” nevezte Szent Istvánt egy szlovákiai magyar történelemkönyvről szóló beszélgetésben. Robert Fico miniszterelnök pedig azt mondta, ha Magyarországon győz a Fidesz, akkor felerősödnek a magyar szélsőségesek megnyilvánulásai Szlovákia ellen. Ezt megelőzően a szlovák külügyminisztériumba kérették a pozsonyi magyar nagykövetet Göncz Kinga külügyminiszter parlamenti felszólalása miatt. A magyar diplomácia vezetője Csapody Miklós (MDF) képviselő kérdésére válaszolva a Magyar Gárdát hasonlította össze Ján Slota pártjával. Váradi Lajos nagykövet akkor azt hangsúlyozta, Göncz Kinga éppen arra a nagy különbségre mutatott rá, hogy „a Magyar Gárda vezetése nem tagja a magyar kormánynak, míg Ján Slota a (szlovák) kormányt alkotó koalíció tagja”. A budapesti bejelentésére reagálva, miszerint a közeljövőben nem várható Gyurcsány-Fico-találkozó, Dušan Čaplovič azt mondta, Magyarország már hosszú ideje nem érdekelt a magyar-szlovák miniszterelnöki találkozóban. A szlovák külügyminisztérium közölte, hogy tudomásul veszi a magyar fél döntését, jóllehet Pozsony „nem látja okát” Budapest lépésének. Szlovákia a közeli jövőre tervezett miniszterelnöki találkozó lemondása ellenére „a továbbiakban is a két ország vezetőinek a kölcsönös viszony minden kérdésére kiterjedő, tárgyilagos és pragmatikus párbeszédét fogja szorgalmazni, és ha a magyar kormány elszánja magát, bármikor kész a miniszterelnökök találkozójának megtartására” - tudatta a szlovák fél. Zavart okozott a két ország viszonyában a pilisszentkereszti Szlovák Ház ügye is. A szlovák kormány június közepén úgy döntött, hogy 10,8 millió koronával (86,7 millió forint) támogatja a Magyarországon élő szlovák kisebbséget, és az összeg javát az új, kistérségi Szlovák Ház (Pilisi Szlovákok Központja) építésére és felszerelésére költik Pilisszentkereszten. Az összeget Dušan Čaplovič ígérte meg, amikor két héttel korábban részt vett a településen rendezett falunap rendezvényein. További 700 ezer koronát ígért a szlovák miniszterelnök-helyettes Pilisszentkeresztnek és a környék más településeinek különféle kulturális programok szervezéséhez is. Előzőleg Kiss Péter bejelentette: új Szlovák Ház épül Pilisszentkereszten a Miniszterelnöki Hivatal és az Országos Szlovák Önkormányzat megállapodása értelmében. Gémesi Ferenc, a MeH kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára arról adott tájékoztatást, hogy az év végére nagyjából 80 millió forintból épülhet fel az új Szlovák Ház. Korábban Robert Fico szlovák kormányfő azt mondta, ha a magyar kormány ad pénzt, akkor a szlovák kormány is ugyanannyit ad a pilisszentkereszti szlovákoknak. A helyi önkormányzat és a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat között néhány hónapja konfliktus alakult ki a régi Szlovák Ház miatt, mert az önkormányzat kinőtte saját helyiségét és a szomszédos épületbe kívánt költözni, az ott lévő szlovák iroda szobájába. Részükre másik épületet ajánlott fel, amit azonban a pilisszentkereszti szlovákok vezetői méltánytalannak tartottak.

Horogkeresztes magyarokat fogtak Szlovákiában

2008. június 30. - (mti)

Magyar állampolgárságú fiatalok csoportját helyezte vád alá tiltott önkényuralmi jelképek használata miatt vasárnap a szlovák rendőrség. A csoport tagjai Révkomáromban, a Vág torkolatánál, az ártéri fák között táboroztak, ahol a magyar címert, valamint horogkeresztet ábrázoló zászlókkal a kezükben fényképezkedtek. A rendőrség őrizetbe vette, majd a kihallgatást követően elengedte a fiatalokat. A magyar állampolgárok konzuli védelmet nem kértek, a továbbiakban szabadlábon védekezhetnek. A nyitrai kerületi rendőrkapitányság hétfőn külön sajtótájékoztatón ismertette a részleteket. Ezek szerint a fiatalok húsz emberből, közülük kilenc magyar állampolgárból (nyolc férfi és egy nő) álló csapata a városban rutinjárőröző rendőrökben eleve szélsőségesek benyomását keltette. A csoport a belvárosból szombat este a Vág és a Duna torkolatközén fekvő Harcsás nevű partszakaszra vonult, ahol a sátorhelyüket jelezvén az egyik fára kitűzték a hivatalos magyar zászlót, a bőrfejűek mozgalmának egy angol feliratos zászlaját, valamint egy horogkeresztes zászlót - ismertette a sajtótájékoztatón elhangzottakat hétfőn délután a TASR nyitrai tudósítója. A helyszínre kiszállt rendőrök a személyi adatok ellenőrzése után megmotozták őket, majd „elkobozták tőlük mind a három zászlót, valamint egy kulcscsomót is, mert annak karikáján önkényuralmi jelképek vannak, Hitler portréja, náci vaskereszt, valamint a történelmi Magyarország térképe”. A gyanúsítottaktól ezen kívül egy Hitler-portrét tartalmazó naptárt, és egy bűnjelnek minősülő fényképezőgépet is elkoboztak, amelynek felvételei a csoport néhány tagját a magyar állami zászló és a horogkeresztes zászló előtt karlendítő pózban örökítik meg. Kihallgatás során az őrizetesek mindegyike tagadta, hogy bármelyik szélsőséges mozgalommal is rokonszenvezne. Ján Stark nyitrai kerületi rendőrfőkapitány közlése szerint a csoport tagjai között két olyan szlovák állampolgárságú személy is van, akik a szlovákiai bűnüldöző szervek nyilvántartása szerint szélsőséges mozgalmakkal rokonszenveznek. Vallomása során a magyar állampolgárok egyike beismerte, hogy büntetett előéletű, de hogy miért, azt nem tárta fel. A csoport szlovák állampolgárságú tagjai között szintén akadt egy büntetett előéletű személy. Mindnyájan szabadlábon védekezhetnek, de a szlovákiai törvények alapján a bíróság mindegyiküket hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztésre ítélheti.

Szlovák - magyar népművészek barátsága

2008. június 30. - Ľudové noviny - István Anna

Új, autentikus csipkeminták felkutatása, a detvai hímzés technikája és a drótos mesterség fogásainak elsajátítása, Szlovákia gazdag népművészetének felfedezése, no és a barátság szólított útra egy autóbusznyi asszonyt, s néhány férfit, akik négy napos közép-szlovákiai szakmai tanulmányúton vettek részt a Csabai Szlovákok Szervezete szervezésében. A Lencsési Közösségi Ház Csipkeverő Szakköre és a Szlovák Kultúra Háza Rozmaring Hímzőköre a Besztercebánya melletti alig 150 lakosú, festői szépségű Špania Dolinában, magyarul az Úrvölgyben leltek rá a csipkecsodákra, s a helyi asszonyok segítségével igyekeztek elsajátítani a bányászcsipke csoportjába tartozó finom szálú motívumok készítésének titkait valamint a páratlan detvai viseletet díszítő hímzések görbetűs technikáját. A szakmai csoportok nyelvi nehézségeit a Szlovák Kultúra Háza Senior Klubjának tagjai segítették leküzdeni. A csoport tagjai ismerkedtek a drótfonás tradícióival is, annak fogásait a zsolnai Ladislav Fabšo mestertől tanulták el. A két csabai szakkör saját munkáiból kis kiállítást rendezett a helyiek és a völgybe látogató turisták számára, bemutatva vele Békéscsaba népművészeti hagyományait és turisztikai érdekességeit. A munka mellet maradt idő megismerkedni a helyi önkormányzat és a civilek kezdeményezésivel, az emberek vendégszeretetével és szolgálatkészségével, a vidék történelmével és néhány csodálatos látványossággal, mint pl. a garamszögi két és fél évszázados evangélikus fatemplommal, az Ochtinai aragonit barlang kincseivel, a besztercebányai népművészeti iskola értékmegőrző tevékenységével… Az utazás a szakmai információkon túl új ismeretekkel gazdagította a csoport tagjait Szlovákiáról és a szlovák nemzetről, közös történelmünkről. A közös munka és a közös élmények közösségépítő hatása pedig bizonyára segíteni fogja a csoporton belüli együttműködést a továbbiakban. Szeptemberben meghívásunkra ellátogatnak Békéscsabára a most megismert mesterek, s elhozzák népi kultúrájuk egy darabkáját hozzánk is. A szakmai tanulmányutat a Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma támogatta, ezzel is segítve a szlovák - magyar civil kapcsolatok fejlesztését.

Négy gyönyörű nap Szlovákiában

2008. június 30. - Ľudové noviny - Tőkés Gyula

A békéscsabai Szlovák Kultúra Háza szervezésében igen tartalmas és élményekben gazdag négy napot töltöttünk június 22 - 25-ig a szlovákiai Špania Dolinán. István Anna a Kultúra Házának igazgatója gondoskodott arról, hogy ne unatkozzunk. Első megállónk Ecseren volt, az „Ecseri lakodalmas” táncukról híres szlovák településen, ahol a helyi szlovák kisebbségi önkormányzat tagjai és vezetője aki a falu helyettes polgármestere is, fogadtak bennünket. A település történetét meghallgatva, kedves megvendégelésben volt részünk. Tovább menve a maglódi evangélikus templom megtekintését és ha helyi plébános tájékoztatóját meghallgatva folytattuk utunkat Gödöllőre. Itt a királyi kastélyt tekintettük meg. Vácott a város nevezetességeivel ismerkedtünk helyi idegenvezető segítségével. Hronecban az 1725-ben épült fatemplom ejtette ámulatban szépségével a csoportot. Špania Dolinán már jó ismerősként fogadták a csabai csipkeverőket és kézimunkázókat. A csabaiak azonnal hozzáláttak csipkét verni, de a bátrabbak drótfonást is tanultak. Volt aki gyorsan belekezdett egy mini kiállítás összeállítására. Nagy örömet szerezve ezzel az éppen megérkező 50 fős cseh turisták csoportjának. Időt szakítottunk Beszterce - Bánya nevezetességeinek megtekintésére is helyi, lelkes idegenvezető segítségével. Detván egy kis népművészeti termékeket forgalmazó bolt kedves vezetője ismertette meg a mi kézimunkázóinkat a görbe tűvel való kézimunkázással. Nagy élmény volt a ochtinói - aragonit barlangi séta. Természetes, hogy a bőséges programokon kívül volt időnk a jó szlovák sörök minőségi ellenőrzésére is. Hazafelé jövet a Zvolenská Slatinai brindzagyár termékeivel felpakolva jó kedvűen igyekeztünk hazafelé, hogy az esti foci Európa Bajnokság soron következő mérkőzését még meg tudjuk nézni. Az a tény, hogy ezt az utat meg tudta szervezni és ilyen jó szakmai programot tudott biztosítani a Szlovák Kultúra Háza, az a „Nemzeti Civil Alapprogram” anyagi támogatásának volt köszönhető a résztvevők hozzájárulásának.

„A magyar politikában az nyer, aki rosszabbul bánik Szlovákiával”

2008. június 29. - (mti)

A magyar politikusok a magyarországi ellenzék bírálatától félve maholnap félnek Szlovákiába jönni - jelentette ki vasárnap Robert Kaliňák szlovák belügyminiszter, aki szerint 2006-ban magyar kollégáját is azért váltották le, mert egy „Schengennel összefüggő közös egyezményt” írtak alá Szlovákiában. Kaliňák Bugár Bélával, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) volt elnökével, parlamenti képviselőjével volt a vendége a Markíza TV „Testre szabva” című vasárnapi „vallatóműsorának”. Kaliňák ugyan nem nevesítette, de vélhetően Petrétei József „leváltására” utalt, akinek - mint mondta - „óriási kritikával” kellett szembesülnie, mert „azt kérték rajta számon, hogy mit keresett Szlovákiában”, s ezért „néhány nappal később” menesztették. (Petrétei 2006. október 2-án ugyan járt Pozsonyban, ahol a belügyi együttműködésről szóló és a schengeni rendszerhez is kapcsolódó egyezményt írt alá, de Petréteit csak 2007. június elején váltotta Takács Albert a miniszteri poszton.) Kaliňák - a TASR szlovák hírügynökség által idézett - fogalmazása szerint a magyar kormányzati politikusok mindegyikéről maholnap elmondható: az ellenzék „abszolút nacionalista és agresszív politikája” gátolja őket abban, hogy Szlovákiába látogassanak. Az MTI szerint a belügyminiszter szavai egybecsengenek a kormányfő, Robert Fico egy nappal korábbi rádiónyilatkozatában elhangzottakkal, miszerint Gyurcsány Ferenc tavaly október óta „a Fidesz kiéleződött nacionalizmusa miatt” tétovázik eleget tenni az őt Szlovákiába invitáló hivatalos meghívásnak. Kaliňák is úgy látja, hogy a két ország közti viszonyt nem a szlovákiai, hanem a magyarországi állapotok nehezítik. „Tessék már végre észrevenni azt, ami a magyar politikai küzdőtéren folyik: azé a több szavazat, aki rosszabbul bánik Szlovákiával” - mondta. Elemzők már Fico szombati megszólalását kommentálva is emlékeztettek: a magyar-szlovák viszony megromlása valamikor 2006 őszén, röviddel a Fico-kormány hivatalba lépése után, a nyitrai magyar egyetemista, Malina Hedvig esetével kezdődött, majd azzal folytatódott, hogy 2007. szeptemberében a szlovák parlament határozatban erősítette meg a szlovákiai magyarok és németek II. világháború utáni jogfosztását törvényesítő Benes-dekrétumokat. Eközben Robert Fico koalíciós partnere, Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke sorozatosan teszi a magyarellenes kijelentéseket: következmények és Fico elhatárolódása nélkül nevezi a magyar államalapítót, Szent Istvánt „lovas bohócnak”. Fico lényegében kiparancsolással fenyegette a Szlovákiában magánlátogatáson járó magyar államfőt, Sólyom Lászlót, de alig voltak kímélőbbek az Országgyűlés elnöke, Szili Katalin magánlátogatására reagáló hivatalos megfogalmazások sem. Eközben a szlovák kormánypártok állandóan napirenden tartják a Magyar Gárdát és „a Fideszben megtestesült nacionalizmus veszélyeit”. A műsorban Bugár is azt mondta, hogy a két ország viszonyának megrontója Ján Slota, aki Szent Istvánt bohócnak, Göncz Kinga magyar külügyminisztert pedig olyan „kócos asszonynak nevezte”, aki Slota szerint „többet törődhetne a külsejével”. Kaliňák ezúttal is szólt a Magyar Gárdáról, mondván, hogy miközben a szlovák rendőrség olyan hathatósan lépett fel az „egyenruhában masírozó »szlovák gárda« ellen, hogy azok azóta egyenruhában ki sem teszik az utcára a lábukat, a magyar rendőrség szemet huny a Magyar Gárda masírozásai fölött”, s nincs értesülése arról, hogy valaha is keményen felléptek volna ellene - írja az MTI.

Deklarálták a roma nyelv szlovákiai egyenjogúsítását

2008. június 29. - (mti)

A roma nyelv egyenjogúsítását és szabványosítását deklaráló nyilatkozatot írtak alá vasárnap Pozsonyban a Szlovákiában élő roma közösségek és a roma értelmiség képviselői. A dokumentumban leszögezik: a roma nyelv a szlovákiai roma közösségek anyanyelvi fejlődésének, műveltségük és kulturális örökségük megőrzésének eszköze, egyszersmind közérdek is. Dušan Čaplovič, az aláírási ünnepség szónoka szerint a nyilatkozat a szlovákiai romák „sokoldalú fejlődése előtt nyitja meg az utat, mert a roma nyelvet a jövőben anyanyelvükként tanulhatják az iskolákon. A szlovák kormány kisebbségi kérdéseket felügyelő miniszterelnök-helyettese, Dušan Čaplovič roma kérdésekben illetékes tanácsadója, Erika Adamová tájékoztatása szerint Szlovákiában 1971-ben rögzítették a roma nyelv helyesírásának szabályait, és ezzel kezdetét vette a nyelv szabályainak egyezményesítését célzó folyamat, melynek célja, hogy a mindennapok nyelvi gyakorlatában ennek megfelelően honosítsák meg a romák beszélt és írott nyelvét. Adamová szerint a roma nyelv szlovákiai fennmaradása e közel negyven évvel ezelőtti lépés nyomán elkezdődött folyamatnak köszönhető. Adamová nem számszerűsítette, hogy jelenleg hány szlovákiai iskolában folyik roma nyelvű oktatás. A SITA hírügynökségnek nyilatkozva mindössze annyit mondott, hogy „például némelyik alap-és középiskolán”, így Kassán és Körmöcbányán (Kremnica) folyik roma nyelvű oktatás, s hogy „az érdeklődés egyelőre elégséges”. Hozzátette azonban, hogy máig kevés a roma nyelv tanítására alkalmas oktató és nyelvész, ezért azt szorgalmazzák, hogy Szlovákiában a jövőben roma nyelvből is lehessen államvizsgázni. A roma nyelv szabványosítását célzó törekvések még az egykori Csehszlovákiába, az 1950-es évek elejére nyúlnak vissza, amikor „ma már elképzelhetetlen körülmények között egy maroknyi roma megtette az első lépéseket” - mondta a roma nyelvterület szakértője, Eva Davidová, aki sajnálatosnak tartja, hogy a mai roma fiatalok nem szívesen vallják saját nemzetiségüket.

A szlovák és magyar gyerekek között béke van

2008. június 28. - (168ora.hu)

A Nevelési Szocintern tagja, a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma három év Románia, három év Ukrajna után idén a szlovákiai Galántán rendezi meg a VII. Nemzetközi Gyermekbarát Fesztivált. A hat országból jövő 12-16 éves gyermekek közéleti fesztiváljának mottója: Együtt Európában a békés életért. A fesztivál mondanivalója az, hogy szerencsére Európa közepén élő népeket háború nem fenyegeti, de mégis közösen kell tennünk azért, hogy a jövő felnőttjei megtanulják egymással a térségben békés együttműködést. Ezért is fontos az újabb országba költöző fesztivál, amely helyszíneivel lassan már körülöleli Magyarországot. A június 29-től július 5-ig tartó fesztivál megnyitójára és a táborozó gyerekek békefelvonulására jelezte részvételét a szlovák kormány alelnöke, Dušan Čaplovič is.

Fico „tényleges és óriási veszély” forrásának látja a Fideszt

2008. június 28. - (mti)

Robert Fico szlovák kormányfőnek egy szombaton elhangzott, Magyarországot is érintő rádiónyilatkozata szerint nem Gyurcsány Ferenccel, hanem „a közép-európai térség szélsőségesen nacionalista pártjával, az Orbán Viktor vezette Fidesszel” van gondja. A Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) együtt kormányzó szlovák miniszterelnök szombaton a szlovák közszolgálati rádióban óriási és tényleges veszélyt jelentő pártnak nevezte a Fidesz Magyar Polgári Szövetséget - derül ki a TASR szlovák hírügynökség rádióbeszélgetést ismetető jelentéséből. E beszámoló szerint Fico „tényleges és óriási veszély” forrásának látja a Fideszt. „Ha a Fidesz a választáson győzni fog, és olyan politikába kezd, mint amilyent Szlovákia elleni és a szlovákiai magyar nemzetiségi kisebbséget érintő politikája jelez, az ebben a térségben igencsak nagy instabilitást okozhat” - fogalmazott a szlovák kormányfő. Ficot nyugtalanítja, hogy „Orbán úr nyugodtan a Szlovák Köztársaság területére jön, például annak okán, hogy a Magyar Koalíció Pártjával (MKP) ünnepeljen”. Szerinte ennél is nyugtalanítóbb, hogy „az ilyen találkozókra” - a köztársaságielnök-választáson induló - Iveta Radičová asszony is elmegy, és ott a Fidesz és Orbán által hagyja magát támogatni. Ráadásul a fellépéseiben holmi magyar kötődésről beszél. Ez már a kész világvége” - mondta Fico, és hozzátette: elvárja, hogy Radičová utólag határolódjon el a saját szavaitól, és nyilvánítsa ki, hogy amit az MKP-évfordulón mondott, azt nem gondolta komolyan. Iveta Radičová múlt hét szombaton a szlovák ellenzéki pártok egyetlen politikusaként fogadta el az MKP megalakulásának 10. évfordulós ünnepségére invitáló meghívást. Azonban nem pártja, a Mikulás Dzurinda vezette SDKÚ képviseletében, hanem a két szlovák párt, az SDKÚ és a kereszténydemokrata KDH, valamint az MKP közös államfőjelöltjeként volt jelen a dunaszerdahelyi ünnepségen. A rendezvényen a Fidesz elnökeként és az Európai Néppárt alelnökeként megjelent Orbán Viktoron kívül számos külföldi politikus is ott volt, köztük az Európai Néppárt-Európai Demokraták EP-frakciójának vezetője, Joseph Daul. Elemzők szerint Robert Fico ezúttal alig volt tapintatosabb Orbánnal, mint 2007 októberében a magyar államfővel, Sólyom Lászlóval, akit akkori révkomáromi magánlátogatása után - alig két hónappal a schengeni határrendszer életbelépése előtt - kioktató módon valójában kiutasított, akkori szlovák lapvélemények szerint „kiebrudalt” Szlovákiából. A rádióbeszélgetésben Robert Fico egyértelműen kinyilvánította, hogy biztos a következő, 2010-ben esedékes választási győzelmében, amely után majd kétpárti kormányt alakítva „fantasztikus elmozdulás következik be” abba az irányba, hogy az országban stabilizálódjon az általa képviselt politikai rendszer. Fico ezúttal sem nevezte meg majdani koalíciós partnerét, mint ahogy jelenlegi koalíciós partnerétől, a magyarellenes kijelentéseket sorjázó Ján Slotától sem határolódott el. Robert Fico kijelentette: tekintettel az adott magyarországi viszonyokra, az ország belső problémáira és a Fidesz kiéleződött nacionalizmusa nyomán előálló körülményekre, még „meg is érti” Gyurcsány Ferencet, amiért olyan tétován halogatja, hogy eleget tegyen az őt - tavaly október óta - Szlovákiába invitáló hivatalos meghívásnak.

Közös szentmisét celebrált Erdő Péter és Orosch János

2008. június 28. - (mkpk Sajtóiroda, magyarkurir.hu)

Erdő Péter bíboros és Orosch János püspök a magyar és a szlovák püspöki kar képviseletében népeinket a Magyarok Nagyasszonya és a Szlovák Nemzet Anyja oltalmába ajánlották Mátraverebély-Szentkúton, közösen tartott szentmisén szombaton. A zarándokhely ferences szerzeteseinek meghívására másfél ezer hívő, szlovákok és magyarok érkeztek a határ mindkét oldaláról, hogy megemlékezzenek a két évvel ezelőtti, esztergomi ünnepélyes, két nép közötti kiengesztelődési üzenetváltásról. Mostani zarándoklatukkal hitet tettek népeink közös keresztény s ezért egymással szolidáris értékrendjéről.

Hiteles katolikus lelkületből gyűlölet nem fakad

A mátraverebély-szentkúti Szűzanya jelenlétében június 28-án a kegyhely szabadtéri oltáránál Erdő Péter bíboros és Orosch János püspök a magyar és a szlovák püspöki kar képviseletében népeinket a Magyarok Nagyasszonya és a Szlovák Nemzet Anyja oltalmába ajánlották. A zarándokhely ferences szerzeteseinek meghívására másfélezer hívő, szlovákok és magyarok érkeztek a határ mindkét oldaláról, hogy megemlékezzenek a két évvel ezelőtti esztergomi ünnepélyes, két nép közötti kiengesztelődési üzenetváltásról. Mostani zarándoklatukkal hitet tettek népeink közös keresztény s ezért egymással szolidáris értékrendjéről. A házigazdák nevében Fejes Antal, ferences házfőnök köszöntötte a püspököket, a papokat és a híveket, és a két évvel ezelőtti dokumentumot idézve mondta: „Azért jöttünk a Szűzanyához, hogy bocsánatot kérjünk és megbocsássunk egymásnak, amire csak Isten tesz képessé bennünket”. A Szlovák Püspöki Konferencia képviseletében Orosch János megköszönte a ferenceseknek és Erdő Péter bíborosnak a meghívást, és kijelentette: „Azért zarándokoltunk ide, hogy együtt ünnepeljük közös édesanyánkat, magyarok és szlovákok együtt imádkozzunk. Isten maga köré akarja gyűjteni népeinket, akik között szeretetnek és békének kell uralkodnia.” Erdő Péter bíboros az ünnepi szentmise homíliájában Szent Pál Timóteushoz intézett szavait idézte: „Térj ki az oktalan és fegyelmezetlen viták elől!” A nemzetek apostolának ezek a szavai - mutatott rá a bíboros - kifejezetten arra utalnak, hogy a Krisztusban hívők között milyen légkörnek kell uralkodnia. Az őszinte és tiszta hit ugyanis szeretetet és békét eredményez. „Aki szem előtt tartja embertársai javát, az teljes szívvel bízhat Isten gondoskodásában.” A bíboros megjegyezte: „Hiteles katolikus lelkületből gyűlölet nem fakad”. A főpásztor a szlovákiai egyházmegyei határok közelmúltban történt módosításával kapcsolatban megemlítette, hogy azokat egyesek csüggedéssel, keserűen fogadták, de érkeztek bíztató hírek is: „Több püspök testvérünk egyforma szeretettel tekint minden hívére és megtalálja a lelkipásztori szeretet szavait, amelyek megnyitják azok szívét, akik számára kedves az anyanyelvük és a kultúrájuk öröksége”. Egyetemes keresztény küldetésünkből következik, hogy az alkotó szeretet egységében kell élnünk egymással, mert szükségünk van mindenütt, de a mi régiónkban különösen is minden ember kölcsönös segítségére és szolidáris szeretetére. Így tudunk hiteles tanúságot tenni a világ előtt - mondta a bíboros, majd szlovákul és magyarul könyörgött a Hétfájdalmú Szűzanyához és a Magyarok Nagyasszonyához. Az áldozást követően Beer Miklós váci püspök és Orosch János nagyszombati segédpüspök a kegytemplomból a szabadtéri oltárhoz vitték az ünnepi viseletbe öltöztetett, koronás kegyszobrot, melynek jelenlétében a püspökök és a hívek szlovákul és magyarul elimádkozták a fölajánló imádságot. A szertartás végén felhangzott a két nép által azonos dallammal ismert, de saját nyelven énekelt pápai himnusz, amely más egyházi énekeinkhez hasonlóan jelzi, hogy népeink évszázadok óta egyazon keresztény, katolikus kultúra részesei.

Befejeződött a pozsonyi evangélikus közép-európai találkozó

2008. június 29. - (mti)

Véget ért vasárnap a háromnapos pozsonyi evangélikus találkozó, ahol Csehország, Szlovákia, Németország, Ausztria, Lengyelország és Magyarország evangélikus egyházvezetői és egyháztagjai vettek részt közös programokon. A mintegy háromezer résztvevővel zajlott összejövetel végén a magyar híveknek Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke hirdetett igét, ezenkívül további mintegy húsz templomban prédikáltak a lelkészek a lutheránus közösségeknek a programsorozat végén. Ittzés János arról prédikált, hogy a nemzetközi találkozó tanúskodott a keresztények reménységéről, miszerint „Jézus velünk van minden napon a világ végezetéig” örömben, bánatban egyaránt. Az elnök-püspök utalt arra, hogy a mai világ szószátyár, „annyi mindenről fecsegnek politikusok bombasztikus kijelentéseikkel”, csak a lényegről nem beszélnek, arról, hogy „Krisztus nem hagyja az embert árván, hanem megmenti a haláltól”. Ehhez fűződően szólt arról, hogy az orvostudomány utóbbi években végzett kísérletei, amelyek az élet meghosszabbítását célozzák, megtévesztik, becsapják az emberiséget, mert az emberi lét ugyan meghosszabbítható, de az örök élet csak Krisztus által érhető el. Hozzátette: a világot nem „diktátorok, politikusok vezetik, hanem maga Jézus Krisztus azáltal, hogy megmentette az emberiséget bűneitől.” Szót ejtett még arról, hogy az ember felelőtlenül kihasználja „Isten teremtett világát”, saját környezetét, ami bűn, mert az önzés egyik megnyilvánulása. Igehirdetésében a szlovák gyülekezetnek elmondta, hogy Magyarországon ökumenikus keretek között tartják a különböző felekezetek a Biblia évét, amelynek mottója a Jelenések könyvének idézete szerint: Boldog, aki olvassa. Ez prédikációja szerint azt jelenti, hogy „ebben az évben különösen tudatosan kell olvasni a Szentírást”, a Jelenések könyve pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy „a jövő Jézus kezében, és nem politikusok kezében van”. A kereszténységnek ez a reménysége átlendíti a holtponton a társadalmat még akkor is, ha a mintegy húsz éve lezajlott rendszerváltás és az európai uniós csatlakozás nem teljes mértékben váltotta be a hozzáfűzött reményeket - fogalmazott. A háromnapos találkozón sor került többek között az egyházak kulturális összekötő szerepéről szóló konferenciára, amit Milos Klátik, a szlovák evangélikus egyház egyetemes püspöke vezetett le, valamint a keresztény fiatalok és családok közös liturgikus programjaira. A három nap alatt párhuzamosan bibliaórákat, teológiai és diakóniai előadásokat, esténként pedig zongorahangversenyeket tartottak, valamint a Krisztus érintése című operát hallgathatták meg az érdeklődők. Az evangélikus nemzetközi találkozót 1991-ben rendezték meg először a németországi Görlitzben, majd három, illetve két évente fogadták egymást a hat ország egyházi vezetői és gyülekezetei. A legutóbbit 2005-ben Prágában rendezték.

A nemzetek megbékéléséért imádkoztak az evangélikus világtalálkozón

2008. június 28. - (mti)

A nemzetek, a kisebbségben lévő nemzetiségek egymás közötti megbékéléséért és az európai egységért imádkoztak szombaton a püspökök a pozsonyi Fő téren a kelet-közép-európai evangélikus találkozó több ezer résztvevője előtt. A programsorozat fő rendezvényén Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerületének püspöke fohászában kitért arra: az Istentől kapott szeretetben kell élniük egymás mellett a nemzeteknek a kölcsönös megbocsátás jegyében. Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke Pál apostol korinthusiakhoz írt levelét idézve ezzel összefüggésben rámutatott, hogy a hitbeli testvéreknek egymással szeretetben kell élniük, minden dolgukat szeretetben kell véghezvinniük. Milos Klátik, a szlovák evangélikus egyház egyetemes püspöke köszöntőjében arról beszélt, hogy a keresztény hit átlépi az országok határait, ezzel is hozzájárulva az európai uniós egységhez, összetartó erőként gyűjtve egy táborba az embereket. A püspök meghatónak nevezte azokat a pillanatokat, amikor hat különböző ország - Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Ausztria, Németország, Magyarország - népei együtt imádkoznak az egymás iránti kiengesztelődésért. A mai politikai helyzetet elemezve elmondta: a törekvések éppen ellentétesek az ókori római birodalom vezetési elvével, amely úgy hangzott: „Oszd meg és uralkodj!” Ma ezzel szemben az egyesülési folyamatok felgyorsultak, az unió keretében pedig a népek politikai és gazdasági értelemben is összefognak - mondta Klátik. Az evangélikus nemzetközi találkozót 1991-ben rendezték meg először a németországi Görlitzben, majd három, illetve kétévente fogadták egymást a hat ország egyházi vezetői és gyülekezetei. A legutóbbi ilyen találkozót 2005-ben Prágában rendezték.

„Trianon Szlovákia létezésének egyik pillére”

2008. június 26. - (dunatv.hu)

„Trianon Szlovákia létezésének egyik pillére” - idézi a Szabad Újság a miniszterelnököt. Szerinte Szlovákia számára teljesen elfogadhatatlan a trianoni békeszerződés bármiféle revíziója. Betartása, elismerése és meg nem kérdőjelezése a Kárpát-medencében ugyanis garantálja a jó viszonyokat. Közép-Európa határainak ismételt átrajzolása a 21. századi integrált Európában nem jöhet számításba. Robert Fico álláspontját távollétében Robert Kaliňák, a belügyi tárca vezetője, kormányalelnök tolmácsolta a parlament e heti ülésén. Magyarország ugyan aláírta a trianoni szerződést, de elvben elutasította - vélekedik a szlovák miniszterelnök, aki többek között kijelentette: Magyarország az 1947-es párizsi békekonferencián kötelezte magát arra is, hogy a jövőben határain belül nem tűr meg olyan szervezeteket, amelyek revizionista propagandát vagy ellenséges tevékenységet fejtenek ki a szövetségesekkel szemben. Ezt viszont a magyar kormány 1989-től nem respektálja - állítja Robert Fico.

Szlovák nemzetiségi fesztivál Kerepesen

2008. június 26. - (mti)

A Kerepesi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat szombaton nemzetiségi fesztivált tart, melyre a határon túlról is várnak vendégeket - közölte a főszervező csütörtökön. Kiss Károly elmondta, hogy a 866 éves Pest megyei településen több mint 300 éve szlovákok is élnek, akik nagy súlyt fektetnek a hagyományok őrzésére. Ennek jegyében rendezik meg az egész napos kulturális eseményt, amelyre a szlovákiai Alsóbodok és Csehi falvakból is érkeznek meghívottak. A jó hangulatról a Trubacs fúvószenészek gondoskodnak, s egy helytörténeti kiállítás is nyílik az ünnep alkalmából - tette hozzá. A fesztiválon főzőversenyt is tartanak, ahol a szlovák ízek mellett a Kerepesen szintén nagy számban élő svábok és a cigányság jellegzetes ételeivel is megismerkedhet a közönség. Itt megkóstolhatják majd az érdeklődők például a szlovák brdovcát, ami egyfajta csigatészta, és az azzal készült csirkepaprikást, az eredeti cigánypecsenyét, valamint a svábok savanyú káposztáját. Este Lakodalom van a mi utcánkban címmel egy hangulatos utcabált is tartanak a templom közelében - jegyezte meg Kiss Károly.

Selmecbánya bemutatkozott

2008. június 25. - (hir3.hu )

A Budapesten egy éve működő Szlovák Idegenforgalmi Hivatal és a Szlovák Intézet szervezésében, június 9-én a varázslatos kisváros, Selmecbánya vendégeskedett és mutatkozott be a Rákóczi úton lévő Intézet nagytermében. A prezentáción a város képviselői ismertették a világörökség részét képező Selmecbánya idegenforgalmi lehetőségeit, turisztikai kínálatát. A városban minden év szeptemberében - idén 4-5-én - zajló Szalamander Fesztiválon évente mintegy 400 magyar látogató is részt vesz, az augusztus utolsó hétvégéjén tartandó Szent Hubertus vadásznapokat pedig a közeli Szent Antal kastélyában rendezik meg. A rendszeresen sorra kerülő kézműves kirakodóvásárok, régi mesterségek bemutatói mellett zenei fesztiválokra is rendszeresen sor kerül. Selmecbányán, az Ó-vár és a Leányvár között húzódó völgyben elhelyezkedő kisvárosban 360 műemlék található, a domboldalakon és a zegzugos kis utcákban izgalmas házak, templomok, múzeumok sokasága kínál látnivalót. A főút alatt húzódott valaha az a gazdag ezüst telér, amelynek a város gazdagságát köszönhette. A bányalejáratok a város lakóházainak pincéiből indultak, sok még napjainkban is látogatható, némelyikben borozó, vendéglátóhely is működik. A bányák a 19. században teljesen kimerültek, a város azonban nem néptelenedett el, átalakult igazi diákvárossá. Mária Terézia 1762-ben Selmecbányán alapította meg a világ első Bányászati Akadémiáját, amely 1919 után áttelepült Sopronba. Az ott született diákhagyományok, mint például a ballagás, ma is élnek. Selmecbánya mindössze 140 kilométerre, két órányi autóútra található Budapesttől. Akár egy nap alatt is bejárható, de több napra való látnivalót is kínál a turistáknak.

A 85 éves Melis Györgyöt köszöntötték

2008. június 23. - (mti)

A kollégák és szülővárosa, Szarvas küldöttei köszöntötték hétfőn a dalszínházban Melis György Kossuth- és Bartók-Pásztory-díjas énekest, a Magyar Állami Operaház (MÁO) örökös tagját és mesterművészét, abból az alkalomból, hogy július 2-án ünnepli 85. születésnapját. A XX. és XXI. század legnagyobb magyar baritonistájaként, nemzetközileg elismert művészként méltatta Melis Györgyöt az operaház egy másik örökös tagja, Szirtes György nyugalmazott gazdasági igazgató. Hangsúlyozta: nemcsak kitűnő énekes, hanem nagyszerű színész is, aki szenvedéllyel és humorral keltette élete az operairodalom e hangfajra írt - lírai, drámai és buffo - legizgalmasabb szerepeit. Nádasdy Kálmán igazgató-főrendezőt idézve úgy fogalmazott: nemcsak hallgatni, nézni kell Melist. Vass Lajos főigazgató kiemelte: az operaházban töltött csaknem hat évtized művészi teljesítményeiért nincs, ami egyenértékű viszonzás lehetne. Kalmár Magda, aki gyakran volt partnere, nemcsak az emlékezetes előadásokat idézte föl, hanem művészi mentalitását, példamutatóan lelkiismeretes felkészülését is. Melis operaházi korszakát legendásnak nevezte, mert - mint mondta - az énekes kisugárzása a kollégákra is elementáris erővel hatott. A köszöntésen felolvasták Hiller István kulturális miniszter levelét is, amelyben egyebek között azt írta, hogy különös dolog korról beszélni olyan kortalan egyéniség esetében, mint Melis György. Ha ebben az országban bárki meghallja az énekes nevét, a magyar zenei és színpadi világ legsokoldalúbb művésze, legelbűvölőbb egyénisége jut az eszébe, aki a magyar kultúra értékeit nagyban gyarapította - méltatta a Kossuth-díjas művészt a szaktárca vezetője. Babák Mihály, Szarvas polgármestere a 18 és félezer lakos nevében kívánt hosszú életet a város díszpolgárának. Melis György úgy viszonozta a köszöntést: „lassulok, halkulok, készülök a nagy csendre. Remélem, hogy érdemes volt ezt a hazát szolgálni.” Melis György szlovák paraszti családból származik, csak ötéves korában tanult meg magyarul. A szarvasi evangélikus gimnázium után 1943-ban jött fel Budapestre, először a Műegyetemre járt, majd beiratkozott a Zeneakadémiára. Molnár Imre és Révhegyi Ferencné növendékeként 1951-ben végzett. Az operaházba Tóth Aladár hívta próbaéneklésre, amelynek sikere után ösztöndíjas lett. 1949-ben mutatkozott be, első szerepeiben a Carmenben Moralest, majd a Don Pasqualéban Malatesta doktort énekelte. Még abban az évben magánénekes lett. Wagner hőseinek kivételével az operairodalom valamennyi jelentős, mintegy hetven baritonszerepét elénekelte. Emlékezetes alakításai: Falstaff, Nabucco, Anyegin, Germont György (a Traviatában), Figaró (A sevillai borbélyban), Don Alfonso (a Cosi fan tuttéban), Posa márki (a Don Carlosban), Marcel (A köpenyben), Petur bán és Tiborc (a Bánk bánban), Escamillo (a Carmenben), Scarpia (a Toscában), Amonasro (az Aidában), Pizarro (a Fidelióban). Az operett területén Zsupánt énekelte a Cigánybáróban, Napóleont és a címszerepet a János vitézben. Legnagyobb külföldi sikereit a Don Giovanni címszerepében aratta, amelyet olaszul, németül és magyarul is énekelt. Olyan ellentétes figurákat tudott hitelesen megjeleníteni, mint Gianni Schicchi és Jago az Otellóban, Háry János és Nabucco, vagy Papageno A varázsfuvolában és Almaviva gróf A sevillai borbélyban. 1989-ben lett az operaház örökös tagja, 1991 decemberében ünnepelték kétezredik operai fellépését, a Cosi fan tuttéban. Háromszor kapott Liszt Ferenc-díjat, 1962-ben Kossuth-díjat. 2003 februárjában A Magyar Állami Operaház mesterművésze címmel tüntették ki. 1973-ban - máig egyedüli énekesként - Kazinczy-díjat kapott. 1988-ban alapította saját díját: a Melis György-emlékplakettet évente adják a legszebb, legtisztább magyar kiejtésű énekesnek. Két évtized alatt csaknem húsz művész vette át az elismerést. Volt ugyanis, aki kétszer nyerte el: a duplázó Berkes János egy áriával kedveskedett hétfőn az ünnepeltnek.

2006 óta az első közös imanap

Szlovák-magyar megbékélés

2008. június 24. - (mti)

Először tartanak közös szlovák-magyar imanapot a két nép megbékéléséért szombaton Magyarország legnagyobb búcsújáróhelyén, Mátraverebély-Szentkúton - mondta az MTI megkeresésére kedden Kálmán Peregrin ferences szerzetes, az esemény egyik szervezője. Az imanapot a 2006. június 29-én Esztergomban aláírt közös püspökkari nyilatkozat aláírásának második évfordulójához közel eső időpontjában tartják. A dokumentumban az állt, hogy a két nép bocsánatot kér egymástól, és megbocsát egymásnak a történelemben a másik fél kárára elkövetett bűnökért. Ennek jegyében imádkoznak közösen most szombaton is - közölte a lelkipásztor. A szlovák-magyar határhoz közel lévő Mátraverebély-Szentkúton Erdő Péter bíboros, prímás köszönti a híveket és a szlovák püspöki konferencia képviselőit, akik között előreláthatóan Orosch János nagyszombati segédpüspök lesz jelen. A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciából részvételét jelezte még Beer Miklós váci és Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyéspüspök - jelezte Kálmán Peregrin. Elmondása szerint a rendezvény célja, hogy „próbáljunk meg közös imádsággal másként viszonyulni egymáshoz”, amivel a szlovák-magyar viszonyban megmutatkozó feszültségeket szeretnék oldani. A vendéglátók mintegy 1.000-1.500 résztvevőt várnak, szlovákokat és magyarokat egyaránt, akik felváltva szlovákul és magyarul imádkozzák majd a rózsafüzért. A ferences szerzetes annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „a kegyhelyek látogatása kihatással bír az emberi kapcsolatokra a hétköznapokban is”, az ima pedig közel hozza egymáshoz az embereket. Mátraverebély-Szentkúton ezen kívül külön szerveznek imanapokat többek között a német nemzetiségűeknek, az egyetemistáknak, a katolikus iskoláknak, a terhes kismamáknak és a keresztény szellemiségű értelmiségieknek - folytatta. A püspöki konferencia 2006. augusztus 12-én kelt határozatában nyilvánította nemzeti kegyhellyé az I. Szent László király (1077-1095) korában alapított mátraverebély-szentkúti szentélyt. Az erről szóló dokumentumot Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek hirdette ki szentmise keretében a Nógrád megyei zarándokhelyen. A hagyomány szerint Mátraverebély határában Szent László király 1092-ben egy szakadékot átugratva csodába illő módon menekült meg kun üldözőitől. A király lova patájának nyomából fakadt a mai Szent Kút. Az 1100-as években jelent meg először itt a Szűzanya, aki a katolikus hagyomány szerint a Szent László által fakasztott Szent Kút vizével meggyógyított egy néma pásztorfiút.

Hazacsábítanák a külföldön dolgozó szlovákokat

2008. június 23. - (mti)

Szlovákia gazdasági növekedésének folyamatában egyes területeken máris munkaerőhiány mutatkozik, azért a kormány állásbörze létrehozásával akarja hazacsalogatni azokat, akik külföldön vállalnak munkát. A kormány szerdai ülésén a munka-és szociális tárca egy tervezetet készül előterjeszteni, amelynek nyomán 2015-ig egyes országokban olyan mozgó információs központokat és állásbörzéket működtetne, amelyek a Szlovákiából származó külföldi munkaerő hazacsalogatása érdekében fejtenék ki tevékenységüket, mi több: más országbeli munkaerőt is igyekeznének Szlovákiába csalogatni. A tervek szerint a feladatban fontos szerephez jutnának a határon túli szlovákok különböző szervezetei. A legtöbb szlovák állampolgárságú munkavállalót Szlovákia egykori szövetséges társállamában, a szomszédos Csehországban jegyzik, ahol a 2007 végén mintegy 110 ezer szlovákiai munkavállalót tartottak nyilván. Az Egyesült Királyság a sorban a második: a szigetországban 79 ezerre teszik a Szlovákiából származó munkavállalók számát, akik Írországban is szép számban 33 ezren dolgoznak, és az ott munkát vállalók 6,5 százalékát teszik ki.

Szlovákkutatók táboroztak Békéscsabán

2008. június 20. - (beol)

Harminc szlovák és magyar kutató, egyetemi, főiskolai oktató vett részt az idei jubileumi békéscsabai kutatótáborban. - Békéscsaba újratelepítésének kétszázkilencvenedik és a szlovák kutatótáborok harmincadik évfordulója jegyében telt a tegnap véget ért rendezvény - tájékoztatott Hornokné Uhrin Erzsébet. A Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetének vezetője elmondta, egy hét alatt több mint 40 - elsősorban idős - csabai szlovákot kerestek fel a résztvevők. A kutatótáborokat minden évben az ország más településén szervezi meg az intézet. Békéscsabán utoljára tíz éve volt. A visszatérő kutatók megfogalmazták, az eltelt időszakban fejlődött a szlovák hagyományok ápolása. A tábor résztvevői ellátogattak számos egyházi és kulturális közintézménybe - többek között a múzeumba, tájházba, levéltárba -, hagyományőrző szervezetekhez. Értékelésükben a tudósok megfogalmazták: a szlovák örökséget ápoló intézmények munkája hatékonyan serkenti az alulról jövő kezdeményezéseket.

A szlovák kormány hálás Tótkomlósnak

2008. június 15. - (beol)

Először járt Tótkomlóson a Szlovák Köztársaság alelnöke. A kisvárosban élők meglepve tapasztalták, milyen nagy a jövés-menés szombattól a komlósi nevezetességek körül. A diplomáciai rendszámú autókból ismert arcok szálltak ki, s köztük volt dr. Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes is. Dr. Sztakó József polgármester és a helyi szlovák önkormányzat meghívását elfogadva a Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda évzáró és ballagási ünnepségére érkezett a kisvárosba szombaton. Az éjszakát egy helyi panzióban töltötte, ahol Juraj Migaš szlovákiai nagykövet is megszállt. Vasárnap reggel csatlakozott hozzájuk Ján Süli szlovák főkonzul és Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke. A vendéglátók szándéka az volt, hogy Dušan Čaplovič és kísérete megnézze a felújítás alatt lévő Erzsébet úti tagóvodát és annak újabb pályázatáról is tájékozódhasson. A kisvárosban tett séta, valamint a helyi adottságokkal való ismerkedés után, vasárnap délelőtt a 2 éve megújult Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában találkozott a diákokkal, a szülőkkel és a pedagógusokkal az alelnök. Miután Laukó Zsuzsa igazgatónő értékelte a tanévet, a dicséretet kapott diákok közül kettőt megjegyzett magának a vendég. Az elismerés hangján szólt Burgel Krisztina és Suta Máté teljesítményéről. A szlovák kormány köszönetét fejezte ki, hogy ilyen színvonalas szlovák oktatást végeznek ebben az intézményben.

Demjén Ferenc-koncerttel nyit a pilisszántói Szikla Színház

2008. június 19. - (mti)

Demjén Ferenc Én csak fújom a dalt című koncertjével nyitja meg az új évadot pénteken a pilisszántói Szikla Színház, ahol szombaton Lovász Irén és Szvorák Kati népdalénekesek közös műsora várja az érdeklődőket. A szervezők tájékoztatása szerint Demjén Ferenc előzenekara a péntek esti koncerten a csíkszeredai Role rockegyüttes lesz. Lovász Irén, aki nemrégiben 25 nemzet képviselői közül a legjobb szólóénekes díjat kapta Tallinban, Fellegajtó című műsorát adja elő, az esten közreműködik Demjén András, Gyulai Csaba, Ágoston Béla, Balázs Gergely és Mizsei Zoltán. Szvorák Kati Mondj szívem dalt! című koncertjén Bolya Mátyás, Szokolay Dongó Balázs és Mizsei Zoltán is színpadra lép, s a művésznő szlovák dalokat is énekel majd. A műsor érdekessége, hogy a két népdalénekes közösen is előad néhány dalt. A két énekesnő koncertje előtt a gyimesfelsőloki Vadhajtás táncegyüttes ad műsort a volt pilisi kőbánya helyén, a görög színházakéhoz hasonló környezetben kialakított pilisszántói Szikla Színházban. Szombaton azonban nem csak a zenei eseményre várja a pilisi település az érdeklődőket: Szent László-szobrot avatnak a Makovecz Imre tervezte Boldogasszony kápolna mellett vezető Csillagösvényen. A 3 méteres, fából készült Szent László-szobor, amelynek felavatásán Gulyás Dénes operaénekes is közreműködik, immár az ötödik emlékmű a Csillagösvényen Nimród, Attila, Árpád és Hunyadi Mátyás szobra után. A faszobrokat Smidt Róbert szlovákiai fafaragó mester készítette, s a Pilisszántóért Egyesület tervei között szerepel egy Szent Istvánról mintázott szobor felállítása is.

Fico: Magyarország nem tartja be a trianoni szerződést

2008. június 19. - (mti)

Szlovákia elveti a trianoni békeszerződés revíziójának minden lehetséges változatát - jelentette ki csütörtökön a pozsonyi parlamentben Robert Fico álláspontját tolmácsolva Robert Kalinák belügyminiszter. A szlovák államfő szerint hazánk 1989 óta nem teljesíti a békeszerződés azon pontját, mely szerint nem lehet revizionista propagandát kifejteni. Noha Magyarország (az 1920-as trianoni békeszerződést megerősítő 1947-es párizsi békében) „elkötelezte magát, hogy területén nem tűri meg a szövetségesek elleni tevékenységet kifejtő csoportokat s a revizionista propagandát sem, ezt 1989 óta nyilvánvalóan nem tartja tiszteletben” - mondta a miniszter. Fico szerint ennek bizonyítéka az, hogy Magyarország „eltűri az olyan szélsőséges csoportok tevékenységét”, mint amilyen a Magyar Gárda, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), a Jobbik és más hasonló szervezetek. A Fico vezette, Smer-SD nevű vezető kormánypárthoz tartozó Kalinák saját pártbeli képviselőtársa, Stanislav Kubánek kérdésére válaszolva olvasta fel a távollevő miniszterelnök álláspontját. Fico az 1920-as trianoni békeszerződést tekinti a mindenkori, „így az egykori Csehszlovákia keretében fennállt és a jelenkori önálló Szlovákia tartópillérének is”. Úgy látja, hogy „Magyarország ugyan hivatalosan aláírta, de elvben mindig elutasította a trianoni békeszerződést”. „Mintha a legyőzöttön esett vélt sérelmek felmentést adnának a háború egyik kirobbantójának cselekedeteire” - hangzott a Kalinák által felolvasott válasz. Fico sajnálatosnak nevezte, hogy a „Trianon 88. évfordulójára emlékező rendezvényeken a magyar parlamenti ellenzék képviselői is részt vettek, és a szomszéd országok elleni kijelentéseket tettek”.

Tizennyolcmilliós támogatást kap a Szarvasi Szlovák Színház

2008. május 21. - (beol)

Tizennyolcmilliós támogatást kap az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól a Szarvasi Szlovák Színház - tudtuk meg Csasztvan Andrástól, az intézményt működtető Regionális Színház Kht. igazgatójától. Az összeget a produkciók létrehozására és tájolására fordíthatják. Csasztvan András elmondta: idén is több új darabot tűznek műsorra. Júniusban mutatják be a Kossuth-díjas vajdasági író, Tolnai Ottó „Bayer Aspirin” című egyszereplős darabját. Az év folyamán a kortárs szlovák drámairodalom több jeles képviselőjének művét is színpadra viszik. - Nem csak azt érezzük feladatunknak, hogy szlovák nyelven mutassunk be darabokat, hanem azt is, hogy a kortárs szlovák irodalmat megismertessük a magyar közönséggel. E cél érdekében tavaly szlovák és magyar nyelvű felolvasóesteket is indítottunk - hangsúlyozta Csasztvan András. Hozzátette: az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a sokszereplős darabokkal nehéz tájolni, ugyanis a szlovákok lakta kistelepüléseken általában kisméretű színpadok vannak. Ezért döntöttek úgy, hogy idén inkább kevesebb szereplőt mozgató műveket tűznek műsorra. Csupán egyetlen új, sokszereplős darab szerepel a repertoárjukban. Május 22-én este a békéscsabai Jókai Színházban láthatják a Szarvasi Szlovák Színház művészeit, a Temetőkönyv című groteszt élet-játékot mutatják be.

Az ombudsman szerint a kisebbségek kiszolgáltatottak a polgármestereknek

2008. május 28. - (beol)

Mint megírtuk, Dr. Kállai Ernő, a nemzetiségi és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa kedden és szerdán megyénkben vendégeskedett. Látogatásának végén az itt szerzett tapasztalatokról kérdeztük.

- A mostani látogatás egy országos körút részét képezi. Itt, Békés megyében milyen problémák vetődtek fel a találkozók során?

- Tizenegy munkatársammal együtt érkeztünk kedden a megyébe, s a két nap folyamán jogászaink több településen tartottak panasznapot. Arról, hogy ott milyen kérdések vetődtek fel, még nem tudtam konzultálni kollégáimmal. Jómagam alapvetően két kérdéskörre összpontosítottam a látogatás során. Egyik a kisebbségi önkormányzatok helyzete, másik a nemzetiségi oktatás.

- Gyulán egy ideje feszültséget okoz a román gimnázium esetleges fenntartóváltásának kérdése; konkrétan az, hogy az Országos Román Önkormányzat szeretné saját fenntartásába venni az intézményt. Úgy tudom, Ön azzal a szándékkal látogatott el a gimnáziumba, hogy egy asztalhoz ültesse az érdekelteket. Sikerült megegyezésre jutniuk?

- Hangsúlyozom, hogy én semleges álláspontot képviselek ebben a kérdésben, csupán a megegyezést kívántam elősegíteni. Kérésemre egy asztalhoz ült a város polgármestere, a román gimnázium vezetői és oktatói, az Országos Román Önkormányzat elnöke és a helyi román kisebbség vezetői. A vélemények azonban nem közeledtek, megegyezés nem született. Ennek alapvető okát én a román közösségen belüli ellentétekben látom.

- A gyulai gimnáziumon kívül több nemzetiségi oktatási intézményt - óvodát, iskolát - is meglátogatott a megyében. Milyen kép alakult ki Önben az itteni nemzetiségi oktatást illetően?

- Nagyon pozitívak a tapasztalataim, örvendetes, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a nemzetiségi iskolák iránt, egyre több a jelentkező gyerek. Elég csak a szarvasi szlovák általános iskolát említenem, ahol ősszel már három első osztályt indítanak, s ezért új nemzetiségi tanítónőt is fel kell venniük.

- A kisebbségi önkormányzatok vezetői mit kértek Öntől, milyen gondokat tolmácsoljon a parlament felé?

- Többen felvetették, hogy nem sokat ér a kisebbségi autonómia akkor, ha nagyon szűk keretek között mozoghatnak. A kisebbségek sajnos kiszolgáltatottak a települési vezetőknek. Az, hogy a nemzetiségi önkormányzat milyen irodában dolgozik, s hogy kap-e az állami forrásokon felül helyi támogatást is, napjainkban sajnos attól függ, hogy az adott nemzetiségi vezető jó vagy rossz viszonyban van a polgármesterrel. Ez a kisebbségi törvény lazasága miatt történhet meg, amit feltétlenül meg kell szüntetnünk. Nem vált be a 2008-ban bevezetett új finanszírozási rendszer sem, ez gyakorlatilag forráselvonást jelent a nemzetiségek számára. Küzdeni fogok azért, hogy ez megváltozzon.

A csabai kolbászkirály sztrapacskában is jó

2008. június 7. - (beol)

A szlovákiai sztrapacskavébén részt vevő csabai csapat tagjai úgy látták, maradandó egészségkárosodás nélkül nem úsznák meg, ha időre ennék a brindzás haluskát. Így csak főztek, valamint találkoztak a szlovák köztársasági elnökkel, aki mondta és mutatta: a csabai jó. A Besztercebányától 16 kilométerre fekvő Tureckán rendezték meg a napokban a tizennegyedik sztrapacska-világbajnokságot. A versenyzőknek időre meg is kellett enniük, amit főztek. A bajnokcsapat négy tagja a fejenkénti csaknem egy kiló brindzás haluskát 44 másodperc alatt tömte magába. Tavaly a Csabai Kolbászklub tagjaiból álló csapat is nevezett a versenyre, idén azonban csak főztek, és nem versenyeztek. - Makacs „sérülésekkel” bajlódnak a csapat tagjai a magas cukor- és koleszterinszinttől a köszvényig, így maradandó egészségkárosodás nélkül nem úsztuk volna meg a „kilós” időre evést - ecsetelte Huszár Endre, aki Petri Miklóssal, Sipos Lászlóval és Urbán Jánossal az itthonról vitt brindzát és szalonnát felhasználva készített sztrapacskát. - Október 4-én Kondoroson tartják a helyi szlovákok a haluskafesztivált, és búcsúzáskor ide meghívtuk a szlovák barátainkat. Huszár Endre kiemelte: tíz szál Bacsa-féle kolbászt - Bacsa István kétszeres szárazkolbászkirály a Csabai Kolbászfesztiválon - és Zsíros Pál-féle pálinkát vittek ki kóstolásra. Mindkettő percek alatt elfogyott, de ez nem meglepő azoknál, akik egy-két perc alatt megesznek egy kiló sztrapacskát. Ami a Petri Miklós vezette csabai különítménynek különösen nagy élmény volt: találkozhattak és kezet foghattak a világbajnokságon megjelenő Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnökkel. - Gašparovič úrnak már csak könyvben tudtuk megmutatni a kolbászt, szabadkozásunkra mosolyogva annyit mondott: semmi baj, pontosan tudja, hogy a csabai jó - magyarázta Petri Miklós. A Csabai Kolbászklub egy másik, 29 tagú társulata Sepsiszentgyörgyön, a Háromszéki Kolbászparádén versenyzett. Már saját műfajában, kolbászkészítésben. Nem is akárhogyan, hiszen a Krivik András vezette A bajnok és barátai elnevezésű csapat - Krivik Andrást is kolbászkirállyá koronázták már Csabán - az egyik legértékesebb különdíjat érdemelte ki. A 75 ezer forintos jutalomból a csapat gálánsan meghívta az egész csabai csoportot egy ebédre. Uhrin Zoltán, a Csabai Kolbászklub elnöke kifejtette, míg korábban a paprika helyett borssal ízesített kolbászok voltak többségben a parádén, addig most csabai hatásra csökkent a fehér szalámik, és nőtt a piros kolbászok aránya. Amit viszont a csabaiak elhűlve néztek: voltak, akik tejet, mások krumplit vagy bort is tettek a kolbászba.

Szlovák, magyar lehet jó barát, az számít, milyen a lelked

2008. május 19. - (beol)

A közelmúltban szüleimmel Komáromba, egy határ menti településre mentünk el pihenni. Nagyon jól éreztem magam ottlétünk alatt. A szálloda és maga a környék gyönyörű volt. Meglepődve figyeltük meg, hogy a sok, tv-ben hallott negatív hír ellenére a szlovákok nagyon kedvesek voltak velünk. A szlovák fiatalok magyar zenét hallgattak, és nem éreztük azt, hogy kívülállóként kezelnének minket amiatt, hogy mi magyarok vagyunk. A magyar oldalon (Komárom) volt a szállásunk, de igazából ottlétünk nagy részét a szlovák oldalon (Komárno) töltöttük. Megismertük az igazi helyi ételeket, mint például a juhtúrós galuskát. Nagyon szép régi épületeivel és hangulatos, szűk utcáival az óváros. A szlovák emberek segítőkészsége és nagy vendégszeretete mindnyájunkat meglepett. Az embereket nem a nemzetiségük alapján kell megítélni, hanem az alapján, hogy hogyan bánnak embertársaikkal. Nem az számít, honnan jössz, csak az számít, ki vagy most. Itt a Kárpát-medencében keverednek a népek, nemzetek évszázadok óta. Ebből a különös kavarodásból nagyon szép, tehetséges, alkotó emberek formálódnak. Ha valaki pedig hétköznapinak vallja magát, az is bíztató, értékes jövőt garantálhat egy békességes világnak.

Halmos Krisztián 10/6

Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium

„Trianon logikus következménye a magyar nemzetiségi politikának”

Új Szó: Szlovákiai magyar történész a szlovák és magyar megközelítésről

2008. június 4. - (mti)

A szlovák társadalomban még mindig van egy nagyon erőteljes félelem a határok megváltoztatásától, „ezért nem mernek hozzányúlni Trianon átértékeléséhez” - vélekedett a trianoni békediktátum 88. évfordulója kapcsán az Új Szó című, magyar nyelvű szlovákiai lapnak adott nyilatkozatában Simon Attila szlovákiai magyar történész. A lap szerdai számában közölt okfejtése szerint Trianon mást jelent a szlovákoknak, mást a magyaroknak és mást a szlovákiai magyaroknak. Míg a magyar történetírásban kétféle szemlélet van jelen a kérdés megközelítésében (az egyik összeesküvésnek, a másik a nemzetközi erőviszonyokból eredeztetett megoldásnak tekinti a döntést), a szlovák történészek „nem teljesen reális módon” ennél sokkal egységesebben ítélik meg a kérdést. Szerintük „Trianon egyfajta logikus következménye a korábbi évszázadok (magyar) nemzetiségi politikájának”. A szlovákiai magyar történész szerint a közvélemény érdeklődése arra serkenti a történészeket, hogy minden nemzedékük megpróbálja „újra és újra értékelni” Trianont. Utal Romsics Ignác magyar történész könyvére, amely megítélése szerint nagyon tárgyilagos megközelítését adja a témának. Romsics könyvével párhuzamba állítható szlovák szintézis azonban nem készült, (jóllehet, Romsics műve a közelmúltban szlovákul is megjelent). A magyar térfélen tehát érzékelhető egyfajta - sok önkritikus elemet is tartalmazó - változás, szlovák részről azonban hasonló szándék sem mutatkozik. „A szlovákok számára az legitimálja a határokat, ha Trianont a lehető legjobb megoldásként értelmezik”, s a határváltoztatástól való félelem miatt nem merik újraértékelni a kérdést - fejtette ki a szlovákiai magyar történész. Hozzátette: Trianon a szlovák nemzettudat kialakulásában nagyon fontos pont. A trianoni határok igazságosságának eszménye olyannyira beépült a szlovákok tudatába, hogy minden ezt megkérdőjelező szemléletet támadásnak tekintenek - idézi a lapot az MTI. A lap végül feltette kérdést: „Mennyire traumatizálja a szlovákiai magyar társadalmat ez a kérdés?” Válaszát a történész így fogalmazta meg: „Ez egyéni dolog. Aki megtanult ezzel élni, az éppen a szlovákiai magyar kisebbség. Ma már csak olyan generációk élnek, amelyek beleszülettek ebbe a helyzetbe, megtanultak kisebbségiként élni, számukra ez természetes. A kisebbségi létnek van egy csomó hátránya, de ugyanekkor előnye is: kétnyelvű közegben mozgunk, két kultúrát ismerünk. Ezek olyan pozitívumok, amelyeket jól ki lehet használni”. Ugyanebben a lapszámban az Új Szó főszerkesztő-helyettese, Czajlik Katalin megállapítja kommentárjában: „Amit mi, magyarok, történelmünk talán legsúlyosabb csapásának érzünk, az a csehek és a szlovákok számára önálló államuk létrejöttét jelenti. Törvényszerű hát, hogy nemzeteink történelmi emlékezetében ellentétes előjellel szerepel az esemény, s ezen valószínűleg nehezen tudnánk változtatni. Nem is kell” - írja, hozzátéve: „Nem szabad megengedni, hogy a magyar gyerekek azt tudatosítsák, hogy a magyar nemzet a történelem legnagyobb vesztese, ahogy ezt a szélsőséges nacionalista erők sulykolják az erre fogékony rétegekbe”.

Gyurcsány-Fico találkozót szervez Kiss Péter és Čaplovič

2008. március 24. - (mti)

Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettes és magyar partnere, Kiss Péter kancelláriaminiszter április 7-én találkoznak Pozsonyban, hogy folytassák Gyurcsány Ferenc és Robert Fico találkozójának előkészítését - jelezte hétfőn a TASR szlovák hírügynökségnek nyilatkozva Dušan Čaplovič. Gyurcsány tavaly nyáron Pozsonyban találkozott Robert Fico szlovák kormányfővel. A szlovák parlament azonban ezt követően újra szentesítette a szlovákiai magyarok II. világháború utáni meghurcoltatását törvényesítő Benes-dekrétumokat, s ennek következtében a szlovák-magyar viszony a korábbinál is hűvösebbre fordult. Noha Fico tavaly ősszel hivatalos látogatásra hívta meg magyar partnerét, Gyurcsány a meghívásnak azóta sem tett eleget. Budapest konkrét, a szlovákiai magyarok status quojának megőrzését bizonyító lépéseket vár Pozsonytól. Elemzők szerint Pozsony azóta is tett barátságtalan gesztusokat. Fico tavaly októberben kioktató módon azzal fenyegette meg a Révkomáromban magánlátogatást tevő és a Beneš-dekrétumok megerősítését bíráló Sólyom László magyar államfőt, hogy ha még egyszer ilyet tesz, akkor akár ki is utasíthatják Szlovákiából, mert megengedhetetlen, hogy Magyarország legfőbb közjogi méltóságai egy másik, független ország területén „úgy viselkedjenek, mintha Magyarország északi területén tartózkodnának.” Gyurcsány és Fico a tavalyi megbeszélésen 14 pontban rögzítette a közeledés és a kapcsolatépítés menetrendjét. Ennek egy töredéke ugyan teljesült, mások pedig megkezdődtek, a szlovák kormány azonban időközben olyan lépéseket tett, vagy jelzett olyan - kivált a magyar oktatást érintő - szándékokat, amelyekre nem csak a Magyar Koalíció Pártja (MKP), hanem Budapest is aggódva reagált. Időközben Robert Fico Pártja, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) visszaszerezte az Európai Szocialisták Pártjának (ESP) kegyeit, amelyet Fico azért veszített el egy időre, mert 2006-nyarán megalakult kormányának koalíciós partnerévé avatta a magyarellenes Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Pártot (SNS). Szlovákiai elemzők úgy látják: Gyurcsány ódzkodik attól, hogy eleget tegyen a meghívásnak. Čaplovič hétfőn azt mondta: Fico is, jómaga is bármikor készek bármilyen, lehetőleg mielőbbi időpontot elfogadni, de „az előre leegyeztetett időpont legyen.” Reményei szerint Kiss Péter április 7-én úgy érkezik Pozsonyba, hogy a miniszterelnöki találkozó napjára már konkrét javaslatot is hoz magával. A találkozó hosszas előkészítésének okait firtató kérdésre válaszolva Čaplovič azt mondta, hogy ha annak okai a magyar belpolitikai fejleményekkel állnak összefüggésben, akkor „én azt méltányolom, de belefolyni nem akarok.”

Egymillió korona a szlovák-magyar történelemkönyvre

2008. március 23. - (tasr, bumm)

Dušan Čaplovič elmondása szerint a kormányhivatal egymillió koronát áldoz arra közös szlovák-magyar történelemkönyvre, amelyet egy vegyes történész csapat szerkesztene. A miniszterelnök hozzátette, hogy ebben az évben az összeg felét, majd 2009-ben a másik felét biztosítja a kormányhivatal. A közös kiadványról még Gyurcsány Ferenc júniusi találkozóján született megállapodás, amikor a magyar miniszterelnök Robert Ficoval találkozott. Čaplovič elmondása szerint nem tankönyvről van szó, hanem egy olyan kiadványról, amely bemutatná a történelem vitás szakaszait szlovák és magyar szemszögből. Elmondása szerint az egyes időszakokra az államok jelölnének ki történészeket, akik találkoznának. Čaplovič hozzátette, hogy szeretne olyan szakembereket választani, akik beszélnek magyarul is, hogy a kommunikáció minél jobb legyen. Példaként a német-francia közös történelemkönyvet hozta fel, amelynek a második része most készül. A kötetben párhuzamos tanulmányok mutatnák be az egyes vitás időszakokat, majd az összefoglalóban kerülnének bemutatásra azok a részek, amelyben a történészek megegyeznek, és amelyekben eltérő állásponton vannak. “A történelmi szemléleteink eltérőek, egyszer az egyik oldal győzött, máskor a másik. A történelem mindig formálódott, és nem kell félni attól, hogy leírjuk az eltérő nézeteket. A lényeg az, hogy Szlovákia és Magyarország lakosai is ismerni fogják a felek álláspontjait és így kialakíthatják a saját nézetüket.” - egészítette ki Čaplovič. A kiadvány annak a 14 pontos programnak a része, amelynek az elnevezése “Közös múlt, közös jövő”, és amelyet a két ország miniszterelnöke írt alá. Čaplovič szerint a program nagy része már megvalósult, még a hosszabb kifutású tervek váratnak magukra. Véleménye szerint a határon átnyúló projektekre kéne a hangsúlyt helyezni. A közös történelmi bizottság élén szlovák részről Štefan Šutaj professzor van, a magyar részről pedig Szarka László az MTA Kisebbségkutató Intézetének vezetője, aki a nemzetközi szakértőként a szlovák kormány tanácsadójaként is tevékenykedik kisebbségi ügyekben.

Porozumenie - Megértés Polgári Társulás - Adományok az új házra

2008. június 9. - (buch - Új Szó)

Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettes június 7-én Pilisszentlászlón részt vett a Porozumenie - Megértés Polgári Társulás irodalmi matinéján, amelyen Milan Ferko könyveit mutatták be. Ferko legújabb művét, A Szent István-i korona elrablása címűt Rudolf Fraňo, volt pilisszentlászlói polgármester, fordító ültette át magyar nyelvre. Dušan Čaplovič kifejtette: örömmel érkezik oda, ahol megértés van, s ahol egymás kultúrájával, hagyományaival ismerkednek a Duna mindkét oldalán. A miniszterelnök-helyettes az egykori Magyar Királyság multietnikusságát és a közös történelmet hangsúlyozta, Ferko műveit pedig azért becsüli, mert szerinte emberközelbe hozza a történelmet, és savuk-borsuk van könyveinek. Ezek után egy zacskóból szlovák és cseh koronát szórt az új könyvre, ezzel keresztelte meg a magyar kiadást. Imrich Fuhl, a Ľudové noviny internetes honlapjának szerkesztője arról beszélt: csoda, hogy a pilisi szlovákok egyáltalán még léteznek, hiszen utoljára a XIX. században voltak saját papjaik és „rendes” anyanyelvi oktatásuk.

A szlovák miniszterelnök-helyettes is részt vett azon a koszorúzási ünnepségen, melyet a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat rendezett abból az alkalomból, hogy az első hat szlovák család 1747-ben költözött a faluba, a török hódoltság után. Dušan Čaplovič a pilisszentkereszti Szlovák Házban Gémesi Ferenc kisebbségekért felelős miniszterelnökségi államtitkárral is találkozott. Gémesi közölte, hogy a magyar kormány nyolcvanmillió forintot ad az új székházra, melynek az év végig kell elkészülnie. Čaplovič nagyra értékelte ezt a gesztust, a miniszterelnöki találkozó kapcsán pedig megjegyezte, hogy azt a szlovák fél huszonnégy órán belül kész megvalósítani. Stanislav Bajaník, a Matica slovenská alapítványának pénzadományát adta át Marta Demjénovának, a települési szlovák önkormányzat elnökének. A 700 ezer korona az SNS gyűjtéséből származó pénzt is tartalmazza. A szlovákiai vendégek megtekintették a Szlovák Házban rendezett helytörténeti fotókiállítást, valamint az iskolában tartott kulturális műsort is, de a község temetőjében szervezett emlékünnepség nélkülük zajlott le. Azon Lendvai József polgármester egy Wass Albert-verset szavalt, melyben a költő azt írja: a falu megmarad, a falu egy marad, a falu szent marad.

Marta Demjénovát megkérdeztük, igaz-e, hogy konfliktusba keveredtek a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat az Országos Szlovák Önkormányzattal az új Szlovák Ház miatt: - Nincs konfliktus. Attól féltünk, hogy ismét olyan épületbe kerülünk, amely nem a mi tulajdonunk lesz. Ám a szerződés gondol erre is. Eszerint az új székházra a magyar állam jelzálogot jegyeztet be, mi pedig örökös használatba kapjuk az Országos Szlovák Önkormányzattól. Ezek olyan garanciák, melyek szavatolják, hogy nem költöztethetnek ki bennünket ebből a házból.

Két kormány is támogatja a pilisszentkereszti szlovákokat

2008. június 18. - (mti)

Csaknem 87 millió forint támogatást kap a szlovák kormánytól a pilisszentkereszti szlovák közösség, hogy a magyar kormánytól kapott 80 millió forintot hozzátéve új közösségi házat építsenek. A szlovák kormány az előre megbeszélt összegnél nagyobb támogatásról döntött, hogy abból más célokra is jusson. A korábbi ígéreteknek megfelelően június 18-án a szlovák kormány jóváhagyta, hogy a kormány tartalékalapjából 10,8 millió koronát (86,7 millió forint) juttat a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzatnak. A pénzt elsősorban azért juttatják el a szlovák közösségnek, hogy abból és a magyar kormány erre a célra felajánlott 80 millió forintos támogatásából új szlovák közösségi házat építsenek. A Pest megyei faluban, ahol a legnagyobb magyarországi szlovák közösség él, tavasszal robbant ki vita a helyi és a szlovák önkormányzat között. A helyi önkormányzat a Szlovák Házként ismert ingatlanából új helyre akarja költöztetni az épületet szintén használó szlovák szervezeteket. A szlovák többségű faluban élő szlovákok képviselői ezt nem fogadták el, a helyi vita pedig idővel Szlovákia és Magyarország közötti diplomáciai vitává és hosszas sajtópolémiává terebélyesedett. Robert Fico szlovák kormányfő azt mondta, ha a magyar kormány ad pénzt, akkor ő is ad. Miután a magyar kormány 80 millió forintot ajánlott fel, a közelmúltban Pilisszentkereszten járt Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes a helyszínen bejelentette, hogy Pozsony küldi a 10 millió koronát. A szerdai pozsonyi döntés 800 ezer koronával nagyobb összegről szól. A tízmilliót az év végéig megépítendő szlovák közösségi házra, a 800 ezer koronát a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat művelődési, oktatási és közösségi projektjeire fordíthatják.

Full-extrás Szlovák Ház - Čaplovič: olyan ház lesz, amilyen senkinek sincs

2008. június 9. - (Új Szó)

Nyolcvanmillió forintot ad a magyar kormány a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat új székházának felépítésére - közölte Kiss Péter magyar kancelláriaminiszter. Gémesi Ferenc kisebbségekért felelős szakállamtitkár szerint a pilisszentkereszti új Szlovák Ház várhatóan az év végéig készül el, és regionális jellege lesz. Marta Demjénová, a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke úgy tájékoztatta az Új Szót, hogy örülnek a kormány támogatásának, és a faluban már egy telket is kiszemeltek az új épületnek. „Mivel a település önkormányzata nem adja el nekünk a jelenlegi Szlovák Ház épületét, ott viszont nem maradhatunk, ezért az új telek és épület a legjobb megoldás” - fejtette ki Demjénová. Arra a kérdésünkre, hogy a pozsonyi kabinet hozzájárul-e az építkezéshez, Demjénová úgy válaszolt: úgy tudja, továbbra is érvényes Robert Fico miniszterelnök ígérete, mely szerint ugyanannyi pénzt kapnak Pozsonytól, mint amennyit Budapest ad. Marta Demjénová rámutatott: a kormánytámogatással új helyzet állt elő, ezért a helyi szlovák önkormányzat már nem óhajtja perre vinni a jelenlegi Szlovák Ház tulajdonhasználati ügyét. Kiss Péter a támogatás nagyságáról levélben értesítette Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettest. „Természetesen legalább ilyen összegű támogatást hagy jóvá a szlovák kormány is” - mondta az Új Szónak Čaplovič. Véleménye szerint erről heteken belül dönt a kabinet. „Olyan modern házat kapnak, amilyen senkinek sincs” - tette hozzá Čaplovič.

Jánošíktól Wass Albertig

2008. június 8. - (Csernák Vilmos - parameter.sk)

Június 7-én Pilisszentlászlón és Pilisszentkereszten jártunk. Hogy miért? Egyrészt, mert Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes is ott turnézott, na meg aztán olyan hírek is lábra kaptak, hogy a Magyar Gárda rendszabályozná meg a pilisszentkereszti szlovákokat a falunapon. Ez a két ok már épp elegendőnek bizonyult a kiránduláshoz, s bár - szerencsére a Magyar Gárda nem tolta oda a képét -, azért így is elég érdekeseket tapasztaltunk. A hét aranyköpését pedig Lendvai József polgármester adta elő, amikor a fülünk hallatára hazugozta le a Sme napilap szerkesztőjét, és nem válaszolt a kérdéseire. Ja, és láttunk terminátor Jánošíkot, kocsmázó Čaplovičot, egy remek fotótörténeti kiállítást, jártunk könyvbemutatón és tanúi voltunk a nagy állami pénzesőnek is. A szlovák miniszterelnök-helyettes szombaton először Pilisszentlászlón járt, egy könyvbemutatón, ahol úgy keresztelte meg Milan Ferko író legújabb művét, hogy cseh és szlovák aprót szórt rá a könyvre. A Megértés - Porozumenie nevű polgári társulás hívta őt meg, melynek egyik kulcsembere az a Rudolf Fraňo, aki már eddig is több szlovák könyvet fordított le magyarra, most például Ferko A szentistváni korona elrablása c. művét. Fraňo sokoldalú ember, publicista, fordító, volt polgármester és fogadós. Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes örült a könyvbemutatónak, úgy nyilatkozott, hogy szeret olyan helyekre járni, ahol megértés honol, s ahol a közös történelmet népszerűsítik, jó az, ha egymás kultúráját, szokásait, történeteit ismerik meg az emberek, a Duna mindkét partján. Ferko könyvei pedig azért tetszenek neki, mert azok megélhetővé, érdekessé teszik a történelmet. Ferko írt már Jánošíkról és Csák Mátéról is. Rudolf Fraňo fordító viszont most egy új könyvet ír, a katonaéveiről, s arról, hogy miként tolmácsolt magyar és szlovák tisztek közt 1968-ban. A könyvbemutató után a szlovák miniszterelnök-helyettes Rudolf Fraňo Jánošík kocsmáját látogatta meg, ahol kezet fogott a helyiekkel, a házigazdával megittak egy üveg sört, aztán ajándékot adott át. Mint az Juraj Migaš budapesti szlovák nagykövet megjegyezte, érdekes, hogy Szlovákiából érkezett szlovákok egy magyarországi község szlovák kocsmájában cseh sört isznak. Merthogy a sör az pilzeni volt. Maga a kricsmi eléggé attraktív, főképp az a két óriásposzter a bejáratnál, amely Jánošíkot ábrázolja, akiről egyébként a könyvbemutatón megtudtuk, hogy a fennmaradt bírósági iratok szerint II. Rákóczi Ferenc kurucának vallotta magát. Ezeken a posztereken viszont egy terminátort látunk inkább, egy szuperhőst. Délután már Pilisszentkereszten folytatódott a program, ahol először is a Szlovák Házban találkozott Gémesi Ferenc, a magyarországi kisebbségekért felelős miniszterelnökségi államtitkár és Dušan Čaplovič. Itt Gémesi bejelentette, hogy a magyar kormány 80 millió forintot ad a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzatnak egy új székházra, s hogy az ingatlan regionális jellegű lesz, s hogy ez év végéig el kell készülnie. Dušan Čaplovič gesztusértékűnek nevezte a lépést, s elmondta: a pozsonyi kormány is ad ennek megfelelő koronaösszeget, továbbá azt is közölte: a szlovák fél akár egy nap alatt is készen áll a várva várt miniszterelnöki találkozóra. Jelen volt a Matica Slovenská is: Stanislav Bajaník Marta Demjénovának adta át a Matica alapítványának nevében azt a 700 ezer koronát, amit a pilisszentkereszti szlovákoknak gyűjtöttek. Az emlékparkbeli koszorúzáson Čaplovič szintén bejelentette a szlovák kormány anyagi támogatását, s a közös történelmet és a közös jövőt hangsúlyozta, továbbá azt, hogy Közép Európában az összefogás és a baráti kapcsolatok erősítése a lényeg, felül kell emelkedni a konfliktusokon, együtt kell jövőt építeni. A koszorúzást a helyi szlovák önkormányzat rendezte a falu újratelepítése 261. évfordulója alkalmából. Ugyanis pontosan ennyi éve, hogy a török pusztítás után az első szlovák családok a faluba telepedtek. A falunapok hivatalos emlékünnepsége viszont csak ezek után, a helyi temetőben kezdődött, de ott a szlovák vendégek nem voltak jelen. A temetőben az ősökre emlékeztek, Lendvai József polgármester pedig egy Wass Albert verset szavalt el. Marta Demjénová, a helyi szlovák önkormányzat elnöke portálunknak megemlítette, nem nagyon tetszett a falu önkormányzatának az, hogy ők meghívták a falunapra a szlovák miniszterelnök-helyettest, ezért is alakult szombaton úgy, hogy a pozsonyi vendégek nem voltak ott a temetői megemlékezésen. - Akadt olyan képviselő is, aki erre azt felelte: mi lenne, ha mi meg a Magyar Gárdát hívnánk meg? Szerencsére ez csak egy rossz viccnek bizonyult, nem jöttek a bakancsosok - fejtette ki Demjénová. Az viszont jelzésértékű, hogy az emlékparkbeli koszorúzáson Lendvai József polgármester csak a közönség soraiban álldogált, ott hivatalosan nem lépett fel, nem is nyilatkozott. Miként nem nyilatkozott a Sme szerkesztőjének kérdéseire sem, indokként pedig azt hozta fel, hogy azért, mert a Sme két és fél hónapon keresztül hazugságokat írt róla. Alig akartunk hinni a fülünknek, ámde nézze meg a kedves olvasó, hogy mit is írt a Sme és miket nyilatkozott a Szlovák Ház kapcsán a polgármester, aztán döntse el, hogy indokolt volt-e Lendvai elutasítása. Szombaton ugyanakkor egy roppant tartalmas helytörténeti fotókiállításba és a helyi iskolában megrendezett kultúrműsorba is belepillanthattunk, remek falusi anekdotákat hallottunk, és ha csak futólag is, de a néhai Pálos-rendi kolostor történetével is megismerkedhettünk. Azonban, ha csak pillanatokra is, de továbbra is érezni lehetett a falu és a helyi szlovák önkormányzat közti szembenállást, s bár most már ez az új székház kilátásba helyezésével okafogyottá vált, a viszály feltehetően mindkét félben nyomot hagy. Az új Szlovák Ház regionális jellegű lesz, az összes pilisi szlovák szervezet használhatja majd, s ahogy ezt Demjénová kifejtette: a magyar állam zálogjogot érvényesít az új ingatlanra, az Országos Szlovák Önkormányzat pedig örökös használatba adja nekik. Úgy tűnik, lezárult tehát a perpatvar, ám a kisebbségpolitikában, a magyar-szlovák viszonyban, annak kormányszintű kezelésében, a kétoldalú kapcsolatok megítélése kapcsán viszont számos tanulsággal szolgál, na és kérdéssel is, ám ennek kifejtése már nem ennek a beszámolónak a feladata.

Szlovákia miniszterelnök-helyettese Pilisszentkereszten

2008. június 7. - (mti)

A kistérség 15 települése számára létesülő szlovák központ építéséhez a magyar kormány által felajánlott 80 millió forintnak megfelelő koronával járul hozzá Szlovákia - erről is beszélt Dušan Čaplovič szombaton Pilisszentkereszten a falunap alkalmából. Szlovákia miniszterelnök-helyettese a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat meghívására vett részt az ünnepségen. Az emlékparkban koszorút helyezett el, s ez alkalomból arról szólt, hogy szükség van az egymás országaiban élő magyar és a szlovák kisebbségek közötti barátság, együttműködés további elmélyítésére, a kultúra ápolására. Hozzátette: ennek elősegítésére a szlovák kormány további 700 ezer koronával kíván hozzájárulni a pilisszentkereszti és a környék más települései részére különféle kulturális programok szervezéséhez. A magas rangú vendég a Szlovák Házban részt vett a község történetét bemutató fotókiállítás megnyitóján. Az ott látható dokumentumok szerint az első hat szlovák család 1747-ben költözött a török idők után elnéptelenedett faluba. Demjén Tamásné, a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a községi önkormányzattal a Szlovák Ház ügyében kialakult vitát megoldandó, a magyar kormány ígérete szerint 80 millió forinttal járul hozzá a kistérség települései számára egy közös szlovák kulturális központ életre hívásához. Ennek eredményeként megélénkülhet helyben és a szomszédos községekben a nemzetiségi hagyományok ápolása, ami hozzájárulhat az identitástudat erősödéséhez is - tette hozzá.

Üres telken építik meg az új Szlovák Házat Pilisszentkereszten

2008. június 6. - (DunaTv)

Év végére mintegy 80 millió forintból épülhet új Szlovák ház Pilisszentkereszten. A létesítmény része annak a megállapodnának, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal kötött az Országos Szlovák Önkormányzattal. A kialakult helyzet okairól Demjén Tamásné, a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke és Gémesi Ferenc szakállamtitkár beszélt a Duna Televízió stúdiójában. A polgármester exkluzívabb irodát akart, ezért akarta már a választások után kiköltöztetni a szlovák önkormányzatot az épületből - magyarázta Demjén Tamásné a nemzetközi botránnyá vált ügy hátterét. A jelenlegi megállapodás alapján egy üres telekre építik majd meg az új Szlovák Házat. „Itt nem egyszerűen arról van szó, hogy az egyik helyről a másikra költöztetünk egy szlovák önkormányzatot, hanem arról, hogy egy jóval szélesebb kitekintésű és profilú intézmény jön létre, amiben helyet kapnak a helyi szlovák választott tisztségviselők és kulturális szervezetek is” - hangoztatta Gémesi Ferenc szakállamtitkár. Hozzátette: a megállapodás szerint az országos önkormányzat ingyenes elhelyezést biztosít majd ebben az épületben a helyieknek is. „Miután a magyar kisebbségi rendszer keretében megoldható ez az ügy, ezért megfinanszírozzuk az Országos Szlovák Önkormányzat projektjét. Mi biztosan nem kérünk szlovák állami támogatást. Természetesen, ha a szlovák állam támogatni kívánja a magyarországi szlovákokat, azt örömmel vesszük” - hangoztatta Gémesi.

http://www.dunatv.hu/felsomenu/nettv?video=1_440187

Még márciusban döntött úgy a pilisszentkereszti képviselőtestület, hogy a helyi szlovák önkormányzat irodáját másik épületbe költöztetik. Pilisszentkereszt az egyetlen olyan település Magyarországon, ahol a lakosság több mint fele szlováknak vallja magát. A költöztetés terve azonban vihart kavart. A kisebbségi ombudsman állásfoglalása szerint törvénytelen volt a pilisszentkereszti önkormányzat döntése, ezért annak visszavonását szorgalmazta. Sólyom László is ellátogatott Pilisszentkeresztre, hogy államfőként közvetítsen. Az ügy átnyúlt az országhatáron, és diplomáciai témává vált. A szlovák kormány a költségvetési forrásaiból akarta megsegíteni a pilisszentkeresztieket. Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke is gyűjtést indított. A jelképessé vált ügyet mindvégig élénk sajtóérdeklődés kísérte. A Miniszterelnöki Hivatal június 5-én jelentette be az új Szlovák ház felépítését.

Pilisszentlászló - Porozumenie, azaz megértés

2008. június 7. - (DunaTv)

Megérkezett a Szlovák Nemzeti Párt pénzbeli adománya Pilisszentkeresztre, hogy segítse a helyi szlovákság kultúrájának megtartását. A pilisi nemzetiségi településeket meglátogatta Dušan Čaplovič, a szlovák kormány alelnöke is. Porozumenie, azaz megértés - ez egy pilisszentlászlói civil kezdeményezés neve. A kis településen élő szlovákok és egy helyi műfordító, Franyó Rudolf ötlete volt, mert úgy érzik, a megismerés vezet egymás megértéséhez. A szlovák kormány alelnöke szerint nagyon fontos gesztus, hogy a magyar kormány támogatja a pilisszentkereszti Szlovák Ház felépítését. „Kiss Péter kollégám 80 milliós felajánlása nagyon jelentős, most mi is tesszük a dolgunkat. Hiszen a szlovák kormány kinyilvánította, amennyiben a magyar kormány támogatást ad, mi ugyanennyit adunk majd” - közölte Dušan Čaplovič. A tervek szerint új Szlovák Ház épül majd a faluban, lezárva ezzel a március óta tartó vitákat a települési és a helyi szlovák önkormányzat között. „Vásárolunk egy új telket, ahol felépül a ház, amely nemcsak helyi célokat szolgál, hanem regionális célokat is szolgálni fog” - mondta Demjén Tamásné, a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke. A rendezvényen adta át a Matica slovenská képviselője a szlovákiai civilek által összegyűjtött pénzadományt is.

http://www.dunatv.hu/felsomenu/nettv?video=1_440312

„Gazdagok lesznek a pilisszentkereszti szlovákok”

2008. június 6. - (mti)

Gazdagok lesznek a pilisszentkereszti szlovákok - jelentette ki Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettes, arra reagálva, hogy a magyar kormány bejelentette: 80 millió forintot ad a Pest megyei szlovák többségű faluban három hónapja folyó vita rendezésére, azzal a céllal, hogy abból ott új Szlovák Házat építhessenek. A szombaton Pilisszentkeresztre látogató Čaplovič nem tudta számszerűsíteni, milyen összeggel járul majd hozzá a szlovák kormány a terv kivitelezéséhez, de Robert Fico kormányfő korábban azt ígérte: ha a magyar kormány ad pénzt, akkor a szlovák kormány is ugyanannyit ad a pilisszentkereszti szlovákoknak. Miután a település önkormányzata más helyre akarta költöztetni a falu Szlovák Ház néven ismert középületéből a szlovák kisebbség szervezeteit, Pozsony diplomácia szintre vitte az ügyet, minek következtében az egyébként is megromlott magyar-szlovák államközi viszony újabb kedvezőtlen fordulatot vett. A Szlovák Nemzeti Párt kis híján 750 ezer koronát gyűjtött össze a pilisszentkereszti szlovákoknak, akik azonban a pénzt nem fogadták el, mondván: pártoktól nem fogadnak el anyagi segítséget. A pénz végül a Matica slovenská nevű szlovák hazafias kulturális intézmény alapítványának közvetítésével került a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat számlájára.

Pilisszentkereszten új szlovák házat építenek

2008. június 6. - (n-l)

Megoldódni látszik a pilisszentkereszti Szlovák Ház ügye, amely magyar-szlovák feszültség forrása volt a legutóbbi hónapokban. Megállapodás jött létre ugyanis a Miniszterelnöki Hivatal és az Országos Szlovák Önkormányzat között, s ennek értelmében megépül az új szlovák ház az ország egyetlen szlovák többségű településén. A Miniszterelnöki Hivatal 80 millió forintot különített el az új szlovák ház létrehozására, amelyben a tervek szerint helyet kap nemcsak a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat irodája, hanem több helyi, illetve regionális szlovák szervezet és intézmény is. Az elképzelés szerint már ez év végére felépül az új létesítmény. Mint emlékezetes, a pilisszentkereszti képviselő-testület márciusban döntött úgy, hogy a helyi szlovák irodát másik épületbe költözteti a Szlovák Házból. Ezt a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat nem fogadta el, és a helyi vita hamarosan átgyűrűzött Szlovákiába, ahol kormányszintre emelték az ügyet. A vita kipattanását követően a Miniszterelnöki Hivatal folyamatosan tárgyalt az érintettekkel a megoldásról. A most elért megállapodással a vita nyugvópontra juthat.

Új Szlovák Ház épül Pilisszentkereszten

2008. június 5. - (mti)

Új Szlovák Ház épül Pilisszentkereszten a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) és az Országos Szlovák Önkormányzat megállapodása értelmében - közölte Kiss Péter kancelláriaminiszter az ATV híradójával. Gémesi Ferenc, a MeH kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakál-lamtitkára az MTI-nek elmondta: az év végére, nagyjából 80 millió forintból épülhet fel az új Szlovák Ház. A pilisszentkereszti képviselőtestület március végén döntött arról, hogy a Pilis-szentkereszti Szlovák Önkormányzat irodáját másik épületbe költöztetik. Kiss Péter hangsú-lyozta, a tervek szerint évente 100 millió forintot fordítanak hasonló ügyekre. Gémesi Ferenc az MTI-nek elmondta, Pilisszentkereszten regionális szlovák központ jön létre, amely helyet ad a szlovák civil szervezeteknek és a helyi szlovák önkormányzatnak. Az ügyből politikai vi-ta kerekedett Magyarország és Szlovákia között. Vizsgálatot indított a kisebbségi ombudsman is, aki azt állapította meg, hogy törvénytelen volt a pilisszentkereszti önkormányzat döntése, ezért annak visszavonását kérte a képviselő-testülettől. Sólyom László köztársasági elnök is járt a helyszínen, hogy közvetítsen az ügyben.

A nacionalista kettős mérce politikája - Pilisszentkereszt

2008. május 24. - (Tamás Gáspár Miklós - Népszava)

Pilisszentkereszt annak a magyarországi falunak a neve, amelyben a helyi kupaktanács úgy döntött: elzavarja a község szlovák nemzetiségi önkormányzatát - azért nem nevezem „kisebbségi” önkormányzatnak, mert a szlovákok többségben vannak Pilisszentkereszten - a székházából, s fölajánl helyette valami sufnit. Ebből botrány lett, majd mindenki sietett kijelenteni, hogy az ügynek „nincsen semmiféle nemzetiségi vonatkozása”. Persze az érintett magyarországi szlovákokat a kutya se kérdezte meg, a nemzetiségi önkormányzat tagja volt kénytelen betelefonálni Bolgár György ismert műsorába (a KlubRádióban), s így kiderült: nem csak erről van szó. Megszüntették a helyi szlovák/magyar, kétnyelvű lapocskát, abbahagyták a hivatal közleményeinek szlovák nyelvű közzétételét, megszűnt a környékbeli helyi televízió szlovák adása és így tovább.

Mivel Magyarországon a közvéleménynek sejtelme sincs arról, hogy hazánkban nemcsak „faji kérdés” van (azaz zsidókérdés és cigánykérdés), hanem nemzetiségi kérdés is, mivel - teljesen alaptalanul - a többség azt gondolja, hogy az ismert nemzeti kisebbségek köszönik, jól vannak, megvan minden joguk, és ennek következtében (vagy ennek ellenére) csöndesen asszimilálódnak a teljes önfölszámolásig. Az persze baj, ha a mezőségi magyar, a csallóközi magyar, a bácskai magyar asszimilálódik (románosodik, szlovákosodik, szerbesedik), de az nem baj, hogy a magyarországi szlávok beolvadnak.

Természetesen: ez a mindenkori nacionalizmus alaptermészete. A kettős mérce. Magyarországon ráadásul - ahol olyan szláv vezetéknevű személyek vannak a vezető emberek között, mint Gyurcsány, Pokorni, Navracsics, Csurka, Lezsák, Makovecz - teljesen elfelejtették, hogy nemzetiségek még léteznek. Pedig léteznek. De a magyarországi szlovák (kisebbségi) értelmiség panaszait a pozsonyi, kassai szlovák nyelvű sajtóban fejti ki - ezt Pesten nem értik, nem olvassák. Ahogyan az erdélyi, felvidéki magyar értelmiség is a pesti sajtóban részletezi sérelmeit, javaslatait, kibontakozási terveit. Így hát erről Bukarestben, Pozsonyban még az a „többségi” demokratikus értelmiség se nagyon tud, amely egy darabig érzékenynek látszott a nemzetiségi problémára, és mintha értette volna, hogy a „nagyromán” vagy „hurrászlovák” nacionalizmus nem pusztán a kisebbségi magyarokat, hanem a romániai, szlovákiai demokráciát (ha tetszik, az „összdemokráciát”) is fenyegeti.

A pilisszentkereszti - meglehet: banális - ügy kiváltotta a várható reakciókat. Természetesen: a legrosszabbakat. Szegény, szerencsétlen, jobb sorsra érdemes köztársasági elnökünk (akinek érezhető németes akcentusán pedig nyomot hagyott a soknemzetiségű Baranya - bár ez a kiejtés még mindig kevésbé németes, mint az előd Mádl Ferencé) azonnal lerohant Pilisszentkeresztre, és a teljesen nyilvánvaló tényekkel szöges ellentétben kijelentette, hogy a probléma fikarcnyit se nemzetiségi jellegű, hanem helyi klikkek civakodása. Evvel egy időben a bájos Ján Slota kijelentette, hogy ölik, nyuvasztják a szlovákot a nyereg alatt puhított hunok, majd ennek örömére fölhajtott még egy pohárkával. A snájdig Robert Fico, a szociálnacionalista sztárapparatcsik, a Magyarországon széles körben csodált ősellenség pedig mindenféle akciókat indított a pilisszentkereszti szlovákság védelmére, s evvel persze igazoltnak tekintette a saját soviniszta támadásait a szlovákiai magyarság ellen.

Ennek persze nem így kellett volna történnie. Magyarországon a MAGYAR liberális, szociáldemokrata, újbaloldali, zöld értelmiségnek kellett volna védelmébe vennie a pilisszentkereszti szlovákokat, nem pedig a szlovákiai SZLOVÁK ultrasovinisztáknak. A méltóságukban és jogaikban sértett szlovákiai magyarokat nem a hatvannégy-vármegyés, rákócziszövetséges, turulos, árpádsávos, nagymagyarországos, azaz: irredenta és szélsőjobboldali mozgalmaknak kellett volna a védelmükbe venniük, hanem a liberális, szociáldemokrata, kommunista, zöld szlovákiai erőknek. Slota, Vadim Tudor, Funar, Šešelj vajda magyarországi megfelelői Slota, Vadim, Funar, Šešelj vajda politikáját becsmérlik, és megfordítva.

Nacionalisták állanak szemben nacionalistákkal, a demokraták, a humanisták pedig kushadnak, morognak, vinnyognak. Sok minden változott az elmúlt évszázadban, de 1908 megveszekedett, Európát az apokalipszisbe hajszoló sovinisztái, irredentái magukra ismernének a mai helyzetben, és boldogan kapcsolódnának be az uszításba, a hazudozásba, a felelőtlenségbe, a kegyetlenség kultuszába, a kritikai gondolat („dekadencia”) gyalázásába.

Ebben az elátkozott, búvalbélelt Kelet-Közép-Európában a sovinizmus az ász. Mindent üt. Romániában, Erdélyben az egymás torkára kést helyező álbaloldali és jobboldali román pártok egységfrontot hoztak létre „a magyarok” (így) ellen. Kolozsvár polgármestere, Emil Boc, az elnöki hatalom mögött álló Demokrata-Liberális Párt elnöke - akit a kolozsvári magyarok szavazataival választottak meg a hírhedt Funar ellenében - most arról szónokol, hogy „a magyarokat meg kell állítani”. (Miért, hova mennek?)

Ami Magyarországot illeti, a rémséges Robert Ficonak sajnos igaza van: lángoktól ölelt kis hazánkban ővele szemben bizonyítják a mellesleg népellenes politikát folytató parlamenti pártok, hogy nemzeti elkötelezettségük (mijük?) érintetlen. Az emberi jogaikért rettenthetetlenül (vagy hogy) síkra szálló utódállami (kisebbségi) magyar politikusok az emberi jogok politikája iránt - legjobb esetben - közönyös magyarországi politikusokkal és lobbikkal szövetkeznek, választóikat a mindenki számára egyértelműen valóságidegen, délibábos autonómiatervekkel szédítik, miközben remekül együttműködnek a háttérben a magyargyűlölő - vagy a magukat cinikusan magyargyűlölőnek föltüntető - szlovák, román politikai mozgalmakkal és hatalmi körökkel.

A nulla mozgástérrel rendelkező mai magyarországi kormányzat (MSZP) nem nagyon tehet egyebet, mint hogy elutasítóan és ellenségesen viselkedjék a nyíltan sovén szlovákiai kormánnyal szemben. Gyurcsány Ferenc helyesen tette, hogy lemondta találkozóját Robert Ficoval - de ez mindaddig üres gesztus, ameddig a kormány semmit sem tesz a magyarországi szlovákok érdekében.

Ez az egész a szokásosan szánalmas kelet-európai ügyecskék közé tartoznék, ha nem volna általános a csodálat hazánkban a „nemzeti” alapon támadott Szlovákia iránt. A magyarországi szociálnacionalisták Robert Ficot bálványozzák, mert szavakban szembeszegül a neoliberális gazdaság- és szociálpolitikával, s közben bevonszolja Szlovákiát az euróövezetbe. (A „magyar euró” manapság épp olyan üres nemzeti jelkép lett, mint a Fradi.) A magyarországi neoliberális-neokonzervatív tábor - amelybe a kormánypárton kívül az ellenzéki SZDSZ és MDF is beletartozik - ugyanakkor emberfölötti nagyságú titánként tekint Mikuláš Dzurinda volt szlovákiai miniszterelnökre, erre a legjobb esetben járási szintű intrikusra, aki létrehozta azt a fantasztikus gazdaságpolitikai diadalt, amelynek következtében példátlan mértékűre növekedett az egyenlőtlenség, döbbenetesen csökkent a reálbér, katasztrofálisan tönkretették a szociális szolgáltatásokat. Az európai sajtó a szégyenletes kudarc szinonimájaként kezeli Szlovákiát. A jól tájékozott pesti sajtó - amely kizárólag az Európai Unió és a nemzetközi pénzügyi szervezetek, hitelminősítő intézetek vak és süket bürokratáinak (sötét reakciós) szempontjait képes figyelembe venni - viszont még mindig azt hiszi, hogy a szociálnacionalista és/vagy klerikálsoviniszta konzervatív szlovák államférfiak útján kellene járni. Mintha véletlen volna az, hogy ezt a politikát csak a legelvadultabb „nemzeti” demagógiával, uszítással, őrjöngéssel lehet legitimálni.

A dologban az a kínos, hogy a vadul csodált szlovák politikusok - és a mai magyarországi jobboldalon már most imádott román elnöki palota (vö. Boros Imre „közgazdász, volt miniszter”, a minden szempontból többszörösen lebukott „közéleti személyiség” legutóbbi homíliájával) - egyik fő jellegzetessége a magyargyűlölet. Dzurinda és/vagy Fico csodálói ugyanakkor a magyar nemzeti mazochizmusra jellemző szellemi szeppuku/harakiri elegáns végrehajtói is. Azt mondják, a magyarellenesség kivételével minden klassz, amit az euróbajnok szlovák megyei politikusok művelnek - de még ezt se higgyük el nekik, hiszen Pilisszentkereszt ügyében (ha még kellett) bebizonyították, hogy semmivel se jobbak a Deákné vásznánál. Mind a pesti, mind a pozsonyi, bukaresti („többségi”) vezetők, mind a kisebbségi (marosvásárhelyi, dunaszerdahelyi) politikusok a nacionalista retorikát kombinálják a választóik érdekeinek a semmibevételével. Egymással is nacionalizmusban versengenek, miközben - egyébként sikertelen - antidemokratikus, sovén szlovák, román, magyar ellenfeleik fogásait próbálják ellesni, mert a kölcsönös és egyetemes kisebbrendűségi érzés miatt biztosra veszik, hogy a másik balfácán tehetségesebb, mint ők. Pedig nem. Mind egyformák.

De ha valaki azt hinné, hogy ezekből a pitiáner, ostoba, tudatlan és rosszhiszemű veszekedésekből nem lehet igazán nagyszabású zűrzavar - nagyot tévedne. Magyarország és Szlovákia között komoly feszültség van, s ilyenkor persze érvényesül a szokásos nacionalista parancsolat: állj ki a saját államod mellett, a szomszédnak nem lehet igaza. Annyit elmondhatunk, hogy a magyar állam kevésbé agresszívan elnyomó a saját nemzeti kisebbségeivel szemben - mert sikerült már korábban erőszakosan beolvasztania őket. Az utódállamokban ez a folyamat még nem fejeződött be, és az idők nem is alkalmasak arra, hogy befejeződjék. Ez a csöpp fáziseltolódás ad némi előnyt a pesti kormánynak, de ez az előny nevetségesen csekély.

Ameddig a nacionalista kettős mérce politikája folytatódik, addig demokratáknak, humanistáknak, baloldaliaknak nincs okuk rá, hogy másképp tekintsenek erre az egész kakasviadalra, mint keserű iróniával.

Magyar-szlovák munkaügyi együttműködés

2008. május 22. - (mti)

A munkanélküliségről, a foglalkoztatásról, a térségi felzárkóztatásról, a társadalmi összefogásról, programokról és közös vállalkozásokról egyaránt szó volt azon a határon átnyúló munkaügyi tanácskozáson, amelyen magyar és szlovák szakemberek vettek részt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hídvégardón - tájékoztatta Tóth Edit, az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ szóvivője az MTI-t csütörtökön. Magyarország és Szlovákia határmenti kistérségei sok szempontból hasonló foglalkoztatási helyzetben vannak, előfordul azonban, hogy az egyik ország adott térségében munkaerőhiány, míg a szomszédban munkaerő-túlkínálat mutatkozik, a határon átnyúló térségek közti különbségek csökkentése, a foglalkoztatási szint javítása érdekében tanácskoztak a munkaügyi szakemberek - közölte Tóth Edit. A külföldi munkavállalás lehetőségeinek egyeztetéséről szóló konferencián elhangzott: szlovák vállalkozók, munkáltatók szívesen fogadnának magyar munkaerőt különböző szakmákban, illetve betanított munkakörökben. A konferenciát követő állásbörzén elsősorban a Trenkwalder szlovák képviseletének állásajánlata érdekelte a több száz álláskeresőt, a cég Kassa környéki ipari parkba toborzott betanított munkásokat. Egyébként szlovák kis- és középvállalkozások főleg ácsokat, víz- és csőhálózat szerelőket, kovácsokat, tehergépkocsi-vezetőket, szakácsokat, bútor asztalosokat, hegesztőket és esztergályosokat keresnek, illetve ezen szakmák mívelőit várják a határ magyar oldaláról - közölte Tóth Edit.

Pálffy István: Nem is olyan buta emberek ezek

2008. május 19. - (stop.hu)

Immár negyedik éve, hogy Pálffy István tavasszal megjelentet egy útikönyvet. A népszerű híradósnak idén Szlovákiára esett a választása. „Szlovákia jóban akar lenni Magyarországgal, amit tudatos folyamatban visz véghez. Nem buta emberek az ottaniak. A turizmusuk igencsak szerteágazó, ezért a hathetes ottlétem egy kicsit kevésnek is bizonyult. Az ételük a szentháromság jelképe, ami imádnivaló sajtból, káposztából és krumpliból áll. Nagyon hasonlít a csehekére, annyi különbséggel, hogy náluk a sajt helyett hús szerepel” - mesélte Pálffy István, aki jövőre Franciaországról ír.

Pravda: Slota a „vétkes” pozíciójába hozta a szlovák felet

2008. május 22. - (mti)

Nyilvánvalóan hűvösre sikeredett volna a magyar-szlovák miniszterelnöki találkozó, ha Gyurcsány Ferenc eleget tesz Robert Fico meghívásának, de két szomszéd ország között még a hűvös kapcsolat is jobb a semmilyennél, mert hogy a „feszült és kórosan hideg szlovák-magyar viszonyban elengedhetetlen a párbeszéd” - írta csütörtökön a pozsonyi Pravda. A baloldali színezetű szlovák napilap cikkírója szerint Gyurcsány és Fico kapcsolatában fordulat állt be, méghozzá Fico javára. Várható volt, hogy Gyurcsány a komoly hazai gondok miatt elhalasztja a látogatást, de miután Ján Slota primitív és sértő provokációjával a „vétkes” pozíciójába hozta a szlovák felet, a vizitet Pozsony már nem, Budapest azonban még lemondhatta. Ha nincs az ostobán hőbörgő (Szent Istvánt lovas bohócnak nevező) Slota, a szlovák kormány szinte mindenben láthatóan meggyőző erőfölénybe került volna a magyar kormánnyal szemben, mert „a nacionalizmus és az utcai hangoskodások, a politikai radikalizmus nem Szlovákiában, hanem Magyarországon terjed”. Ráadásul a szlovák kormány stabilitásnak, látványos gazdasági növekedésnek és népszerűségnek örvendhet, míg a kisebbségben kormányzó Gyurcsány kabinetjéről ennek a fordítottja mondható el. „A nacionalista ellenzék által szorongatott, a gazdaság és a költségvetés kimerülésével meggyöngült Gyurcsány kormánya gyakorlatilag képtelen megoldani a gondokat” - írta a Pravda. „Orbán Fidesze tömeges támogatást élvez, s Magyarországon már csak kevesek kérdőjelezik meg, hogy ő lesz a legközelebbi választások győztese. A Fidesz mellett a kisebb szélsőséges pártok is erőre kapnak, az egyikük Magyar Gárda néven folyamatosan gyarapodó félkatonai szervezkedést alapított, amelynek nemzeti harcra készülődő tagjai nyilvánosan masírozgatnak, és kormányellenes, esetleg szlovákellenes tüntetéseket is nagyobb akadályoztatás nélkül rendezhetnek” - áll a pozsonyi újságban. A cikkíró, a magyar kérdésekkel rendszeresen foglalkozó Dag Danis ismerteti a pilisszentkereszti szlovákokat ért sérelmek sorát, s annak okait az ottani települési önkormányzatban gyökeret eresztő magyar nacionalizmusban, javarészt az önkormányzat Fideszhez vagy annak hírhedt Polgári Köreihez tartozó, a nemzeti erőket mozgósítani hivatott tagjaiban látja. Megállapítja, hogy a pilisszentkereszti szlovákok „a puszta politikai túlélésért küzdenek”. Mint írja: „A problémákkal szembesülő magyar kormány a konfrontációk során tehetetlennek bizonyult, Gyurcsányt odahaza egyre gyakrabban minősítik ellenséges nemzetközi erők szolgálatában álló hazaárulónak, s ha az adott körülmények között keményebben lépne fel a Magyar Gárda ellen, akkor „maradék erejét is elveszítené”. Danis szerint Ficohoz képest Gyurcsány „szénája valóban rosszul áll” mégpedig azon egyszerű oknál fogva, hogy a magyar gondok sokkal komolyabbak, mélyebbek és veszélyesebbek a szlovák gondoknál. Nacionalizmus, utcai erőszak, bizalomhiány, gazdasági pangás - sorolja „a túlságosan gyönge és kimerült magyar kormány” által megoldhatatlan gondok sorát a szlovák lap elemző írásának szerzője, majd leszögezi: „Slota talpig politikai analfabétának és ügyetlen bohócnak bizonyult, amikor ebben a helyzetben teljesen hiábavalóan és ostoba módon megsértette a magyarokat. Gyurcsány viszont különleges humorérzékről és iróniáról adott tanúságot, amikor Ficonak finoman értésére adta, hogy a saját háza táján tegyen rendet a (Slota-féle) radikálisokkal.”

Együttműködnek a magyar és a szlovák örökségvédők

2008. május 19. - (Múlt-kor/MTI)

Műemléki helyreállítások, közös kiállítások, tanulmányutak és konferenciák szerepelnek a magyar és a szlovák örökségvédelmi intézmények együttműködési megállapodásának idei munkatervében, melyet Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke és Katarina Košová, a Pamiatkový úrad főigazgatója írt alá Pozsonyban - tájékoztatott a KÖH. A közlemény szerint a KÖH és szlovák társintézménye, a Pamiatkový úrad a közös dokumentációs tevékenység keretében folytatja az országaik területén található középkori premontrei kolostorok felmérését, valamint a bodrogközi települések örökségi értékleltár-programjának további előkészítését. A két intézmény együttműködik a szlovákiai Nagykövesd-Templomhomok románkori templomának kutatásában, melynek során a magyar fél szakmai konzultációval, levéltári kutatással, laboratóriumi vizsgálatokkal, illetve technikai eszközök kölcsönzésével segíti a kutatást. A megállapodás kitér közös műemlék-helyreállítási munkákra is: a KÖH segíti a tótkomlósi egykori evangélikus népiskola épületének helyreállítását, megvizsgálja az épület műemléki értékeit, és ennek függvényében elindítja annak műemlékké nyilvánítását, míg a szlovák fél segítséget nyújt a felújítás előkészítéséhez. Folytatódik a füleki vár és a borsi Rákóczi-kastély felújítási programja, melyhez a két fél továbbra is szakmai támogatást nyújt - tájékoztat a közlemény. A tervekben szerepelnek együtt előkészített kiállítások is. A középkorban a Szepességben működő Gaal család harangöntő műhelyéről szóló, 2009-ben megrendezendő közös tárlathoz - a két örökségvédelmi intézmény munkatársainak közreműködésével - a visegrádi Mátyás király múzeum szakemberei végeznek kutatásokat. A munka kiterjed majd a középkori harangöntő műhely fellelhető harangjaira és keresztelő medencéire vonatkozó felmérésekre és helyszíni kutatásokra is. A megállapodás szerint idén a KÖH Örökség Galériájában mutatják be a szlovák társintézmény Középkori kolostorok Szlovákia területén című kiállítását - áll a közleményben.

Gyulai, csabai? Komlósi! - kolbászversenyt hirdetnek

2008. május 15. - (beol)

Kolbászversenyt hirdet a Komlósi Szlovákok Szervezete. Az itt élők specialitása a vastagkolbász, melynek híre vetekszik a gyulaival és a csabaival. Molnár Pálné, a civil szervezet vezetője szerint hat évvel ezelőtt éppen ezért indították útjára a versenyt. Szeretnék, ha lenne valaki, aki levédeti ezt a komlósi kincset. Amíg ez megtörténik, addig töretlen lelkesedéssel szervezik az idei megmérettetést, melyre (május 22-én és 23-án 16-18 óráig ) lehet nevezni a komlósi Szlovák Regionális Központban, két szál vastagkolbásszal. - Olyan finom a mi kolbászunk! Békéscsabáról, Budapestről is járnak hozzánk kóstolóért. Hiába szlovák a nagylakiak, a szarvasiak, a csabaiak kolbásza, valahogy a mi ízvilágunk más - érvelt a helyi finomság mellett Molnárné Ancika. Elárulta, kizárólag házi készítésű, napon érlelt és nagyon átválogatott paprikából készített őrleményt használnak a kolbászkészítők. A gasztronómiai élvezeteket összekötik a dél-alföldi szlovákok kulturális találkozójával is. Mezőberényből népdalénekesek érkeznek, de a komlósi óvodás, iskolás fellépőknek is tapsolhat a közönség. Gyerekprogram is lesz, a kézművesek pedig fagyit, cukorkát, kalácsot árulnak majd.

A kolbászgyártás marad a szlovák cég érkezésével is

2008. május 8. - (beol)

A békéscsabai Csabahús Kft. száz százalékos tulajdonosa a Debreceni Hús Zrt., és felröppent a hír, hogy a céget megveszi egy szlovák húsipari vállalat. Kovács István, a Debreceni Hús Zrt. vezérigazgatója a Beolnak hangsúlyozta: valóban előrehaladott tárgyalások zajlanak a szlovák céggel, a részvénytársaság 49 százalékát vásárolnák meg. A cél, hogy a versenyképességet immáron közösen növeljék az európai piacon. A vezérigazgató kérdésünkre elmondta, hogy a debreceni cég három magánember, valamint a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában van. Kovács István kiemelte, a részvényvásárlás a Csabahús Kft. működését semmilyen formában nem érintené, a csabai üzemben ugyanúgy kolbászt készítenek majd, mint eddig. Mégpedig nem is keveset, hiszen évente több, mint 2000 tonna kolbászt gyártanak itt, és 150-160-an dolgoznak az üzemben.

Egyre rosszabb a helyzet Szlovákia és Magyarország között

2008. május 19. - (mti)

Slota, a bohóc és ura címmel, Egyre rosszabb a viszony Szlovákia és Magyarország között alcímmel közöl kommentárt hétfőn a Lidové noviny című cseh konzervatív napilap. Szlovákia már nem a „legelmaradottabb magyar falu”, hanem sikeres állam, amely ma gazdagabb, mint a lemaradó „Alföld”, ahogy a szlovákok időnként Magyarországot nevezik. Ezzel ellentétben a magyarok pedig Szlovákiát még mindig „Felvidéknek” mondják. A gazdasági problémákkal és politikai válsággal küszködő Magyarország így könnyű céltábla, és egynéhány szlovák nem tud ellenállni a kísértésnek, hogy bele ne rúgjon - írja a szerző. Ezen „faragatlanok” közül külön kitűnik Ján Slota, a kormánykoalíciós Szlovák Nemzeti Párt elnöke, aki a múlt héten „lovas bohócnak” nevezte Szent István királyt. Robert Fico, aki jelen volt a kijelentés elhangzásakor, nem tett ugyan semmiféle csípős megjegyzést, de szemrebbenés nélkül hallgatott. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök ennek kapcsán lemondta szlovákiai látogatását. Fico csodálkozik, és játssza a sértettet. „Fico hatalmasat hibázik. A mai Magyarországon Gyurcsány mérsékelt politikus, egyike az utolsóknak, aki még nem vette elő a nacionalista Nagy-Magyarország-kártyát. Amennyiben a szlovák-magyar viszonyban valami elsimítható, annak most jött el az ideje. Ha majd Budapesten a nacionalista Orbán Viktor kerül hatalomra, már késő lesz” - írja a kommentár szerzője, a magyar témákkal rendszeresen foglalkozó Ľuboš Palata. Megjegyzi: mindez azonban csak akkor lenne lehetséges, ha Fico nem örülne annak, hogy „bohóca”, Slota jól belerúgott a magyarokba, ha kormányfőként ő maga ezt már nem nagyon teheti meg.

Húzd meg, ereszd meg

2008. május 17. - (Népszabadság - Kis Tibor)

Még inkább összegubancolódni látszanak a magyar-szlovák viszony szálai - ahogy a dolgok most állnak, júniusban mégsem lesz kétoldalú miniszterelnöki találkozó. Nem először, talán nem is utoljára halasztódik a csúcs. A sorjázó botrányok azt a benyomást erősítik, hogy a két szomszéd viszonyában nem tippelhető meg az abszolút mélypont. De legalább ennyire nyugtalanító, hogy Pozsony és Budapest a folytonos húzd meg, ereszd meg játékkal magáról és a kapcsolatok javítása iránti eltökéltségéről nem állít ki jó bizonyítványt. A külső szemlélő a sokadik halasztás után nyilván kezdi komolytalannak tartani az egész ügyet. Ennél talán még az is kevésbé lenne visszás, ha Gyurcsány és Fico huzamosabb időre levenné a napirendről a találkozó ötletét. Ami nem megy, minek erőltetni? Igaz, éppenséggel arról van szó, hogy teljes szívvel láthatóan nem is erőltetik a dolgot; könnyen hagyják magukat meggyőzni arról, hogy az adott helyzetben csakis a másik fél húzhat hasznot egy csúcstalálkozóból. Általában magyar részről szoktak ilyen következtetésre jutni. És nem minden alap nélkül. A miniszterelnöki eszmecseréket az elmúlt két évben mindig Fico sürgette, hol belpolitikai problémái miatt, mindenekelőtt azonban kormánya európai elfogadottságának erősítése szándékával. Ezt az Európai Szocialisták Pártja házi feladatként is adta számára annak idején, amikor a szlovák kormányfő azért kilincselt, hogy pártja visszaszerezze szalonképességét a nemzetközi szociáldemokrata pártcsaládban. Akkoriban Fico talán hajlékonyabbnak bizonyult volna. Ma már azonban rugalmasságra lényegesen kevesebb körülmény készteti. Hiszen nemcsak a Smer rehabilitálását érte el, hanem kormányának tekintélye is nőtt az euróbevezetés kritériumainak teljesítésével. Gyurcsányék mostani keménykedése ebből a szempontból elgondolkodtató. A további halogatás kilátásba helyezésének indoka még inkább. Felvetődhet: valóban elegendő ok-e a csúcs lemondására, hogy Ján Slota újabb gyöngyszemmel gazdagította magyarellenes bon mot-jai tárházát, azzal, hogy lovas bohócnak nevezte államalapító királyunkat? Legalábbis megfontolandó ugyanis az a kérdés, hogy valóban ez az a pont, ahol el kell szakadnia a magyar diplomácia cérnájának? Vagy jobban tette volna a külügy, ha az említett slotaizmussal szintén azt teszi, amit a szélsőséges szlovák párt vezetőjének legtöbb sületlenségével: komolytalan ember komolytalan szövegének tudja be ezt is - különösen azok után, hogy a pozsonyi kormány elhatárolódott a kijelentéstől. A diplomáciai „harag” értékelhető úgy is, hogy a magyar kisebbségi kormány szorult helyzetében nem idegenkedik a nemzeti kártya meglobogtatásától. A megfontoltságra persze az is intheti most diplomáciánkat, hogy hamarosan a pozsonyi parlament elé kerül az oktatási törvény, és Ficoék hajlanak rá, hogy ennek tervezetéből kigyomlálják a szlovákiai magyar iskolákra nézve leginkább hátrányos passzusokat. Vajon a csúcstalálkozó elmaradása után mennyit csillapodik majd ebbéli hajlandóságuk?

Szlovák lapvélmények „Jánosokról” és „bohócokról”

2008. május 17. - (mti)

„Köszönöm, János!” címmel közölt kommentárt szombaton a pozsonyi Pravda arról, hogy a szlovák kormánypárti Ján Slota Szent Istvánt sértő kijelentése után Budapest egyelőre nem látja értelmét Gyurcsány Ferenc szlovákiai látogatásának. A címben a János Ján Slotára utal. A liberális SME a témáról „Bohócok” címmel tette közzé írását. Dag Danis, a Pravda cikkírója szerint a magyar kormányfő „ismét kibújt” a szlovákiai látogatás alól, s ezt ismét Slota rovására írták, aki „lovasbohócnak” nevezte István királyt. Slota megint olyan primitív alaknak mutatkozott, aki ritkán tudja, mit is beszél. A tudatlan Fico pedig szó nélkül tűri borgőzös leheletét” - írta a szerző, a magyarellenes Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetőjének a médiában gyakran látható részeges jeleneteire utalva. A kommentár szerint azonban „nagyon felszínes volna Slotánál leragadni, mert a szabadszájú Gyurcsány csak ürügynek használta fel, mivel már régóta ki akart bújni a látogatás alól. Egyrészt azért, mert szétesett a kormánykoalíciója, aminek következtében megnőtt Orbán nacionalista fideszeseinek a befolyása, másrészt meg azért, mert a Ficoval való összecsapásaiban régen elveszítette fölényét.” A szerző megjegyzi: Ficonak persze elég gondot okoz a vulgáris Slota, aki azonban végső soron ártalmatlan, hiszen nem tud se beszélni, se dolgozni. A magyar problémák (Gyurcsányéi) ennél komolyabbak. Magyarországon ugyanis zavartalanul terjeszkedik a ’nemzeti küzdelem’ fasiszta elméletein nevelkedett félkatonai szervezet, a Magyar Gárda. A magyar kisebbségpolitikában erősödnek a szlovákellenes hangulatok és a nacionalizmus. A kommentár felrója: Magyarországon „támadásokat intéznek a szlovák oktatás és a kultúra, a pilisszentkereszti Szlovák Ház, a magyarországi szlovákok bástyája ellen, és nagyon szemléletesen megmutatják, hogyan is néz ki a gyakorlatban a magyar kisebbségpolitika.” A SME „Bohócok” című írásának szerzője, Roman Pataj úgy látja, hogy Gyurcsány odahaza defenzívában van, nincs szüksége arra, hogy a magyarfóbiás Slotával együtt kormányzó Ficoval tárgyalva szerezzen újabb rosszpontokat. Talán kapóra is jött neki ez az ürügy. A cikkíró mindamellett teljesen indokoltnak tartja a magyar fél döntését. „Képzeljük csak el, hogy Gyurcsány magas politikai környezetéből valaki szakállas bohócnak nevezi Ľudovít Štúrt, a XIX. századi szlovák nemzetébresztőt, vagy lehülyézi Juraj Jánošíkot, a szlovák nemzeti legendárium legjelesebb alakját”. (Robert Fico kormánya példaképének nevezett Jánošíkot, aki útonálló haramia volt és kötélen végezte, de a szlovák nép emlékezetében úgy él, hogy amit a gazdagoktól elrabolt, azt szétosztotta a szegények között.) Nyilván megkapná ám a magáét Ficotól, aki ilyet merészelne mondani - folytatja Pataj s kiemeli: „Robert Fico ugyanakkor némán, szemrebbenés nélkül tűri Slota primitív megnyilvánulásait, ahelyett, hogy elhatárolódna tőle. Ne csodálkozzon hát senki a magyarok reagálásán. Megbocsáthatatlan, hogy valaki ennyire földhözragadt, primitív módon támadja egy másik nemzet történelmét, „egyszersmind a saját (szlovák) történelmét is”, mert Szent István a szlovákok királya is volt és tisztes hazát adott nekik. A SME szerint a szlovák-magyar viszony „borzalmas állapotban” van s még sokáig így is marad. Ezt ugyan Gyurcsány látogatása sem változtatta volna meg, de segíthetett volna. Kérdés, hány ilyen esélyt temet el még szlovák bohócaink egyik legnagyobbika? Nyilván sokat”, s ebben Fico nyilván nem tudja (nem is akarja?) megakadályozni Ján Slotát - írta Roman Pataj a SME hasábjain.

Duray: Megbocsáthatatlan hiba a találkozó elmaradása

2008. május 17. - (mti)

Gyurcsány Ferenc és Robert Fico két éve kormányoznak, de hivatalos kormányfői találkozónak még nem ejtették szerét, ami két szomszédos, ráadásul feszültségekkel terhes ország esetében megbocsáthatatlan hiba - mondta Duray Miklós. Duray Miklós ezt azzal kapcsolatosan mondta, hogy Budapest csütörtökön bejelentette: az utóbbi napok fejleményei és a „tartalmi előkészítettség” megfelelő szintjének hiánya okán nem látja értelmét annak, hogy a miniszterelnökök a közeli jövőben találkozzanak. Duray, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) stratégiai alelnöke az MTI megkeresésére azt mondta: a két ország között meglehetősen sok a feszültség, de ez nem azért van, mert a kormányfők nem találkoznak, hanem mert „bizonyos okokból a feszültségek fokozódnak”. Duray a jelzett okok közül a Malina Hedvig-ügyet, a felvidéki magyarok II. világháború utáni jogfosztását törvényesítő Beneš-dekrétumok érinthetetlenségét kimondó szlovák parlamenti határozatot említette, de fontosnak tartotta hangsúlyozni a legutóbbi fejleményt is, hogy Ján Slota, a Fico-kormányhoz tartozó SNS elnöke „lovasbohócnak” nevezte Szent Istvánt. „Slota két éve egyfolytában mérgezi a szlovák-magyar kapcsolatokat” - emlékeztetett Duray. „Ha mindezt számba vesszük, nyilvánvaló, hogy a két miniszterelnök találkozójának valóban eljött az ideje. Csakhogy a legújabb eset, hogy egy olyan embertől, aki rendszerint részegen, felelőtlen módon tesz felelős politikai kijelentéseket, a szlovák miniszterelnök jelenlétben lebohócozza a magyar állam alapítóját, attól a miniszterelnöknek az egyéb következmények híján legalább el kellett volna határolódnia” fogalmazott Duray. Aláhúzta: „Megértem a magyar felet, hogy ilyen körülmények között nem szívesen találkozik Robert Ficoval”, aki szintén okot szolgáltatott Budapest lépésére, amikor a Fidesz várható győzelme nyomán felerősödő szlovákellenes magyar nacionalizmus fenyegetésével riogatta a hallgatóságát, „jóllehet nem tett sértő kijelentéseket, csak éppen ezek elég buta politikai megnyilatkozások voltak”. Duray szerint aligha vezet majd jóra, ha a két miniszterelnök a problémák halmozódása ellenére továbbra sem találkozik egymással. Szónoki kérdésben megjegyezte: „Vagy lehet, hogy a magyar fél kivárja, amíg az országnak új miniszterelnöke lesz?” Csáky Pál, az MKP elnöke az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a kormányfők találkozójának kérdésébe pártja nem kíván beleszólni, mert a találkozó lemondása „maradéktalanul a magyar kormány illetékessége”. Hozzátette: ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a párbeszéd folytatódjon, és az a magyar-szlovák viszonyt előbbre mozdító párbeszéd legyen. Úgy érezzük azonban, hogy a szlovák fél - Ján Slota és Robert Fico - részéről minimum két olyan megnyilvánulás történt, amely mindenkiben komoly kételyeket ébreszt és indokoltan veti fel a kérdést, vajon a szlovák kormánykoalíció képviselői komolyan gondolják-e, hogy a magyar-szlovák viszonyban kedvező fordulatnak kell bekövetkeznie. A magyar diplomácia döntését ezért megértéssel vesszük tudomásul” - mondta az MKP elnöke.

Čaplovič bízik abban, hogy a túloldalon lehűlnek a forró fejek

2008. május 17. - (mti)

Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettes szerint Magyarország már hosszú ideje nem érdekelt a magyar-szlovák miniszterelnöki találkozóban, s most, hogy Gyurcsány Ferenc június első felében várható hivatalos látogatását lemondták, Budapestnek erre jó alkalmat kínált „Ján Slota István királlyal kapcsolatos kijelentése”. A Budapesten nyilatkozó Čaplovič korábban még nehezményezte, bosszantónak és szerencsétlennek nevezte, hogy a Robert Fico kormányához tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) magyarellenes kirohanásairól ismert elnöke, „lovasbohócnak” nevezte Szent Istvánt. A romániai szlovák kisebbséghez utazó - közben a budapesti szlovák nagykövetséget útba ejtő, és a magyar külügyminisztériumban járt Juraj Migaš nagykövetnél tájékozódó - Čaplovič a SITA hírügynökség szerint azt mondta: a fejlemények ellenére Kiss Péter magyar kancelláriaminiszterrel folytatni kívánja a kétoldalú miniszterelnöki találkozót előkészítő megbeszéléseit, mert bízik abban, hogy „a Duna túloldalán (Magyarországon) lehűlnek a forró fejek és bölcsebbek lesznek” a politikusok. Čaplovič szerint a két ország kormányának igenis tárgyalnia kell a gazdasági, kulturális és kisebbségi kérdésekről, mert nem engedhető meg, hogy „a politikusok miatt Magyarország és Szlovákia polgárai bűnhődjenek”. A szlovák nagykövetnek csütörtökön Budapesten értésére adták, hogy a közeljövőben valószínűleg nem lesz magyar-szlovák miniszterelnöki találkozó. A diplomatától magyarázatot kértek szlovák politikusok elmúlt napokban tett kijelentéseivel, így Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke és Robert Fico miniszterelnök nyilatkozataival kapcsolatban. Čaplovič szerint a szlovák nagykövet bekéretése „kimondottan nem volt szabványos”, mert a magyar külügyminisztériumban azt közölték vele, hogy a miniszterelnökök találkozója „szóba sem jöhet.”

Bécs és Budapest a magyar-szlovák ellentétekről

2008. május 17. - (mti-Para-)

Felségsértés következményekkel címmel közölt részletes, háttérrel kiegészített tudósítást a Die Presse osztrák lap szombati számában a magyar-szlovák viszonyról. A magyar kormány számára a szlovák és a magyar miniszterelnök találkozója nem cél, hanem eszköz, ami arra szolgál, hogy a két ország közötti problémákat meg lehessen oldani - közölte Daróczi Dávid kormányszóvivő az MTI-vel. A konzervatív szellemiségű Die Presse pozsonyi tudósítója beszámolójának elején megállapította, hogy a két szomszédos ország úgy viselkedik, mintha egyéb problémájuk nem is volna, holott a szlovákiai munkanélküliség a gazdasági konjunktúra ellenére is változatlanul a legmagasabb szintű az egész Európai Unióban, Magyarország pedig, az átalakulási folyamat egykori mintaállama, csak úgy recseg-ropog gazdasági és belpolitikai eresztékeiben. A két ország vezetői azonban ahelyett, hogy azon törnék a fejüket, miként tudnának esetleg közösen megoldást találni az őket sújtó problémákra, arról vitáznak, hogy melyikük és milyen alapon sértette meg a másikat. A kölcsönös csipkelődések most ismét ahhoz vezettek, hogy lemondtak egy magas szintű látogatást - húzta alá a tudósítás arra utalva, hogy magyar részről elálltak Gyurcsány Ferenc és Robert Fico tervezett találkozójától. Pozsony benyomása szerint a magyar félnek csak egy ürügyre volt szüksége ehhez: az ürügyet a nacionalista Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetőjének készségesen szolgáltatta is, ezúttal Szent Istvánt sértő kijelentésével. Az észak-szlovákiai szájhős évek óta egyetlen egy alkalmat sem mulaszt el arra, hogy goromba magyarellenes kirohanásaival mulattassa italt kedvelő híveit - jegyezte meg a tudósító, egyszersmind felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy az SNS tagja a kormánykoalíciónak, Slota pedig a párt vezetőjeként a koalíciós tanácsnak. A tudósítás részletesen ismertette a legújabb fejleményeket - a tankönyvvitától a Szent Istvánt „lovas bohócnak” tituláló kijelentésen és a nagykövetek kölcsönös behívásán át a kormányfői találkozó lemondásáig -, majd rámutatott: a kölcsönös piszkálódások évek óta mérgezik a légkört a két szomszédos ország között. Leggyakrabban választási kampány idején vagy akkor fordul elő az ilyesmi, amikor valamelyik párt népszerűségi mutatói a mélybe zuhannak. A gyújtószikrát az egyik oldalon jobbára a Slota-féle párt soraiban, a másikon pedig többnyire Orbán Viktor ellenzéki vezető és a különböző nacionalista csoportok részéről csiholják. A Die Presse írása szerint Orbánnak sosem bocsátják meg Szlovákiában, hogy nemcsak tízmillió magyar állampolgár, hanem a szomszédos országokban élő magyarok képviselőjének is nevezte magát, ami beleillik a „trianoni igazságtalansághoz” kötődő, azon keresztül pedig a fennálló országhatárokat megkérdőjelező magyar mítoszba. Ezzel szemben Szlovákiában ezeréves elnyomásnak állítják be, hogy az ország a történelmi magyar királysághoz tartozott. A lap kiemelte, hogy jelenleg elsősorban Magyarországon figyelhető meg egyfajta radikalizálódás. Szlovákia ugyanis sok gazdasági mutatószámot tekintve megelőzi a szomszédját: ott a leggyorsabb a gazdasági fejlődés az unióban, és az ország 2009-től bevezeti az eurót. Magyarország viszont a költségvetési hiányt tekintve leghátul kullog, és még messze van az euróövezethez való csatlakozástól. Mindemellett Robert Fico (szlovák kormányfő) is mind gyakrabban üt meg a tőle megszokott korrupció- és elitellenes retorika mellett nacionalista hangot, ami szemmel láthatóan célba talál a választóknál, legalábbis ezt igazolják az álomszerűen magas közvélemény-kutatási adatok - húzta alá a konzervatív osztrák újság.

A magyar kormány számára a szlovák és a magyar miniszterelnök találkozója nem cél, hanem eszköz, ami arra szolgál, hogy a két ország közötti problémákat meg lehessen oldani - közölte Daróczi Dávid kormányszóvivő az MTI-vel szombaton, arra reagálva, hogy Robert Fico szlovák kormányfő azt mondta: a magyar fél „nagyon nevetséges ürüggyel” magyarázza, hogy Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök miért halogatja a szlovák fél meghívásának teljesítését. Daróczi Dávid hangsúlyozta: a szlovák fél elmúlt hetekben tett lépései, nyilatkozatai a magyar kormány szándékaival ellentétes irányba mutatnak. Ebben a helyzetben tehát sokkal inkább arról van szó, hogy a szlovák partner félrelökte a felé kinyújtott kezet - mondta a kormányszóvivő. Robert Fico szlovák kormányfő a TASR szlovák hírügynökség szombati jelentése szerint „személyes véleményét kifejtve” hangsúlyozta, hogy „nincs könnyű helyzetben a magyar kormány, mert olyan közeg veszi körül, amelyben a politikai pártok azon versengenek, hogy melyikük a nemzetibb, melyik tud keményebb lenni a szlovák koalíciós kormánnyal szemben.” „Fico kormányfő szerint ez a fő oka annak, miért halasztódik a magyar kormányfő szlovákiai látogatása. Mert ha eljönne, akkor elsődlegesen a jövőről, de némely nagyon kellemetlen dolgokról, így Pilisszentkeresztről is beszélni kellene” - fogalmaz a TASR. A magyar külügyminisztérium csütörtökön közölte Juraj Migaš budapesti szlovák nagykövettel: a miniszterelnökök találkozóját megelőző egyeztetések még nincsenek olyan stádiumban, hogy a találkozónak értelme lenne. Mindezek előzménye az volt, hogy Ján Slota, Robert Fico koalíciós partnere, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) magyarellenes kirohanásairól ismert elnöke Fico jelenlétében „lovasbohócnak” nevezte Szent Istvánt, amit Fico szó nélkül hagyott. A kormányfő azóta sem határolódott el Slota kijelentésétől, mint ahogy a korábbiaktól sem, noha ez az elvárás az európai intézmények részéről is többször megfogalmazódott. A magyar fél észrevételezte, hogy egy nappal Ján Slota sértő kijelentése után Robert Fico azzal riogatta liptószentmiklósi hallgatóságát, hogy a Fidesz győzelmével fel fognak erősödni a magyar szélsőségesek Szlovákia-ellenes megnyilvánulásai.

Pozsonyban a magyar nagykövetet kérették be a külügyminisztériumba

2008. május 16. - (mti)

A szlovák külügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben tudomásul veszi, hogy nem kerül sor a tervezett szlovák-magyar kormányfői találkozó. Robert Fico szlovák miniszterelnök még tavaly ősszel hívta meg hivatalos szlovákiai látogatásra magyar kollégáját, Gyurcsány Ferencet. Mint a hivatalos pozsonyi állásfoglalásból kiderül, a szlovák külügyminisztérium tudomásul veszi a magyar fél döntését, miszerint a közeljövőben valószínűleg nem lesz magyar szlovák miniszterelnöki találkozó, pedig Pozsony nem tartja indokoltnak Budapest ilyen jellegű lépését. Robert Fico szlovák miniszterelnök még tavaly ősszel hívta meg hivatalos szlovákiai látogatásra magyar partnerét, Gyurcsány Ferencet. A találkozó előkészítésének részleteivel Kiss Péter kancelláriaminisztert és Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettest bízták meg. Legutóbb április 7-én, pozsonyi egyeztetésükön abban állapodtak meg, hogy a nyáron, feltehetően már június első felében Gyurcsány Ferenc hivatalos látogatást tesz Szlovákiában. Közben ismét feszültebbé vált a viszony a két ország között. Ján Slota, a Robert Fico kormányában résztvevő Szlovák Nemzeti Párt elnöke ugyanis nemrégen a koalíciós tanács ülése után a magyar államalapító budai szobráról készült fénykép alapján valamilyen magyar „lovas bohócnak” nevezte Szent Istvánt. Emiatt bekérették a magyar külügyminisztériumba Szlovákia budapesti nagykövetét, Juraj Migašt, akitől a tárca államtitkára, Szentiványi Gábor kért magyarázatot. Ezt követően hangzott el, hogy valószínűleg nem lesz a közeljövőben magyar-szlovák miniszterelnöki találkozó, ehhez ugyanis érdemi haladást kellene elérni a kétoldalú kapcsolatokban. Pozsonyban is bekérették egyébként a külügyminisztériumba a magyar nagykövetet - Göncz Kinga keddi parlamenti felszólalása miatt. Pozsony rossz néven vette, hogy a magyar külügyminiszter egy képviselői kérdésre válaszolva a Magyar Gárdát Ján Slota pártjához hasonlította. A pozsonyi külügyi nyilatkozat leszögezi: a tervezett miniszterelnöki találkozó a kényes kérdéseket sem kerülve lett volna hivatott a kétoldalú viszonyt pragmatikus módon, a két szomszédos ország polgárainak javára előbbre mozdítani.

A Külügyminisztériumba kérették a szlovák nagykövetet

2008. május 15. - (mti)

A Külügyminisztériumba kérették Szlovákia budapesti nagykövetét; valószínűleg nem lesz magyar-szlovák miniszterelnöki találkozó a közeljövőben - mondta Szentiványi Gábor külügyi szakállamtitkár, miután beszélt Juraj Migaš nagykövettel. „Megfelelő tartalmi előrehaladást kellene először elérni a kétoldalú kapcsolatokban, hogy egy ilyen miniszterelnöki találkozónak értelme legyen. (...) Jelenleg a tartalmi előkészítettség még nincs olyan szinten, hogy ez a közeljövőben megtörténjen” - hangsúlyozta sajtóértekezletén Szentiványi Gábor. A szakállamtitkár kiemelte: a legutóbbi napok fejleményei sem segítik elő a találkozó létrejöttét. Elmondta, hogy a szlovák nagykövettől magyarázatot kért szlovák politikusok elmúlt napokban tett kijelentései, így Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke és Robert Fico miniszterelnök nyilatkozataival kapcsolatban. Ján Slota szombaton „lovasbohócnak” nevezte Szent Istvánt egy szlovákiai magyar történelemkönyvről szóló beszélgetésben. Robert Fico pedig egy nappal később azt mondta, hogy ha Magyarországon győz a Fidesz, akkor a magyar szélsőségesek megnyilvánulásai felerősödnek Szlovákiai ellen. A megbeszélésen szó volt a pilisszentkereszti ügyről is. A Külügyminisztérium szerint továbbra is helyi ügyként kell kezelni a Szlovák Ház átköltöztetését, de a magyar kormány minden lehetséges lépést megtett az ügy megoldására - tette hozzá. A szakállamtitkár megerősítette, hogy szerdán a szlovák külügyminisztériumba kérették a pozsonyi magyar nagykövetet Göncz Kinga keddi parlamenti felszólalása miatt. Erről is tárgyaltak a csütörtöki megbeszélésen. A külügyminiszter egy képviselői kérdésre válaszolva a Magyar Gárdát hasonlította össze Ján Slota pártjával kedden az Országgyűlésben. Magyarország jó viszonyra törekszik Szlovákiával - hangsúlyozta a szakállamtitkár. Ugyanakkor a Külügyminisztérium szerint szlovák részről egy ideje kettős magatartás tapasztalható: amellett, hogy együttműködést szorgalmaznak a szlovákok, teret engednek a „konfliktusgerjesztő törekvéseknek” is. A tavaly novemberi párkányi külügyminiszteri találkozón Göncz Kinga egyebek mellett a szlovák kettős beszédet nevezte a kormányfői találkozó akadályának. Kiss Péter kancelláriaminiszter és Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettes legutóbb április elején egyeztetett a kormányfői találkozóról, ekkor abban állapodtak meg, hogy nyáron, feltehetően már június első felében Gyurcsány Ferenc hivatalos látogatást tesz Szlovákiában, eleget téve Robert Fico szlovák kormányfő korábbi meghívásának.

Szlovák lap bírálja Gyurcsány reformját

2008. május 15. - (mti)

Elhíresült öszödi beszédében, 2006 nyarán Gyurcsány Ferenc nagyon világosan megjósolta önmaga és kormánya sorsát: reformok, vagy bukás, harmadik út nem létezik. Ma már nyilvánvaló, hogy igaza volt, de úgy tűnik, ő az egyetlen, aki ezt nem ismeri fel - írta csütörtökön a SME szlovák polgári liberális napilap. A lap szerint Gyurcsány „kétségbeesetten keres valamilyen harmadik utat, amelyen bármiféle reform nélkül legalább még egy kis ideig hatalmon maradhat”, miközben Magyarországot már hónapok óta elárasztják ismert közgazdászok, volt pénzügyminiszterek, jegybanki elnökök elemzései és figyelmeztetései, akik pártszimpátiáktól függetlenül sürgetik a szociális kiadások, és egyáltalán a közkiadások csökkentését, esetleg az egykulcsos adó bevezetését. Mindeközben egyre gyakrabban érvelnek az előző szlovák kormány által bevezetett reformok sikereivel, és mutatnak rá Magyarország versenyképességének - a korábban lesajnált Szlovákiához mért - csökkenésére. „Gyurcsány azonban úgy viselkedik, mint a szakadék felé rohanó szekér kocsisa, aki a gyeplőt a lovak közé hajítja, miközben görcsösen kapaszkodik a szekerébe. Nehéz azonban egy olyan párt élén reformokat végrehajtani, mint amilyen Gyurcsány szocialistáinak a pártja, azoké, akik veszély (csekély támogatottság) esetén ösztönösen visszatérnek a kádári politikához, amely szerint adj a népnek cirkuszt és kenyeret, s a nép élni hagyja a politikusokat. Ennél is nehezebb ez az olyan országban, ahol a jobboldali ellenzéket a maga parttalan populizmusával a magyar Fico (Orbán) testesíti meg” - írja a lap. A SME szerint Gyurcsány épp most adja fel annak lehetőségét, hogy legalább a jövő jelentős államférfiújává, azzá a politikussá váljon, aki a közérdeket képes a saját önérdeke fölé helyezni, aki mindenáron, akkor is végrehajtja a változásokat, ha végül a választásokon ebbe bukik bele, és a változások hozamát majd Orbán aratja le. Ugyanúgy, ahogy Szlovákiában Fico aratta le az előző kormány által végrehajtott reformok nyomán születő sikerekért a babérokat - olvasható a liberális napilapban.

Csabaszabadi és Hradište kapcsolatai

2008. május 7. - (bmh)

Nyolcszázezer forintot nyert magyar-szlovák kapcsolatok építésére a Nemzeti Civil Alapprogram pályázatán a Csabaszabadiért Egyesület. Az elnyert összegből a település lakosságának képviselői április 25. és 27. között egy háromnapos látogatáson vettek részt Csabaszabadi testvértelepülésén, a szlovákiai Hradištében.

- Csabaszabadi és Hradište kapcsolata még az 1995-ös esztendőre nyúlik vissza, amikor szóbeli együttműködési megállapodást kötött a két település vezetése - beszélt a kezdetekről Kesjárné Erős Erzsébet, a Csabaszabadiért Egyesület elnöke. Hozzátette, több apropója is volt a mostani találkozónak. Egyrészt Csabaszabadi, a megye legfiatalabb települése idén ünnepli fennállásának tizenötödik évfordulóját. Másrészt éppen 290 esztendővel ezelőtt az első szlovák telepesek Hradištéből érkeztek Békéscsabára. - Településünk egy, a tizenöt évet bemutató kiállítással készült a szlovákok számára. A tárlat fotókon keresztül mutatja be a falu történetét, eleveníti fel az eddigi jeles eseményeket. A kiállítás anyagát Kocziha Pál házi készítésű szőnyegei és Felegyi Mária tűzzománc alkotásai színesítették - szólt a Hradišteiek körében óriási sikert aratott bemutató leglényegesebb elemeiről Kesjárné Erős Erzsébet. A Csabaszabadiból érkezett küldöttség természetesen a hazai kultúra és gasztronómia világába is elkalauzolta a testvértelepülésen élőket. - A szombati napon egy hosszabb műsorral kedveskedtünk vendéglátóinknak. Ebben bemutatkoztak a Csabaszabadiban működő civil szervezetek, egyesületek. Meséltek feladataikról többek között a polgárőrök, a S. O. S. Csabaszabadi Polgáraiért Egyesület vagy a helyi szlovákklub tagjai. Kulturális műsort is szerveztünk, amelyen az egyéni előadóink mellett fellépett a dalkörünk. A kisebbek sem maradtak elfoglaltság nélkül, őket Varga Lászlóné vezetésével játszóház várta - sorolta a változatos programokat az elnök. A kulturális táplálékon kívül igazi magyaros ételek is várták a rendezvényre kilátogatókat. Egyebek mellett jellegzetes sertés- és birkapörköltet, bab-, valamint bográcsgulyást kóstolhattak meg a szlovák vendéglátók. Népszerű volt még a frissen készített lángos és az otthonról hozott sütemények is. - A vasárnapot a festői szépségű környék feltérképezésével töltöttük, jártunk például a zlatnói üvegmúzeumban, illetve egy víztározó építésének áldozatául esett település, Hámor emlékhelyét is megtekintettük - mondta Kesjárné Erős Erzsébet. Hangsúlyozta, Hradište és Csabaszabadi együttműködése ezzel a háromnapos látogatással még korántsem ért véget, hiszen május utolsó hétvégéjén a szlovákok jönnek Csabaszabadiba.

Salgótarján - Húsz éve mérik össze tudásukat

2008. április 29. - (nmh)

Immár húsz éve, hogy minden évben megrendezik a regionális szlovák vers- és prózamondó-verseny. Április 25-én a Magyarországi Szlovákok Szövetsége, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és a Salgótarjáni Szlovák Kisebbségi Önkormányzat a könyvtárban szervezte meg a megmérettetést. A résztvevőket Molnár Éva, az intézmény igazgatóhelyettese köszöntötte, aki rendkívül örül, hogy a könyvtárban láthatják vendégül a jelenlévőket. A köszöntő után dr. Egyed Ferdinánd, a kisebbségi önkormányzat elnöke szlovákul üdvözölte a résztvevő diákokat, felkészítő tanárokat és vendégeket, majd dr. Egyedné Baránek Ruženka, a közművelődési intézet népművelője vette át a szót. Mint megtudtuk, 1988-ban Nézsán rendezték meg az első szlovák nyelvű versenyt. Dr. Egyedné szerint köszönet illeti a résztvevőket, a szülőket, a tanárokat és a szervezőket, hogy húsz éve jelentős érdeklődés kíséri a megmérettetést.

A kisebbségi magyarok elnyomják a szlovák többséget?

2008. április 23. - (mti)

Egy szlovákiai közvélemény-kutatás szerint feltűnően magas azoknak a szlovák véleményeknek az aránya, amelyek szerint a szlovákiai magyarok - jogaikkal visszaélve - elnyomják a szlovák többséget. Egy szlovákiai magyar elemző szerint az elmúlt években folyó propaganda okolható ezért az eredményért. A felmérést a pozsonyi Komensky Egyetem szociológiai tanszéke és egy közvélemény-kutató ügynökség közösen végezte. A tanszéket Juraj Schenk vezeti, aki 1994-től 1996-ig Vladimír Meciar kormányának külügyminisztere volt. Az ezer főt meghaladó minta alapján készült, más társadalmi folyamatokat is vizsgáló felmérés megállapításai szerint Szlovákia polgárainak 43 százaléka úgy látja, hogy a kisebbségek „a helyzetükkel és jogaikkal visszaélve” elnyomják a szlovák többséget. A felmérés megállapítja, hogy Szlovákiában ennél csak öt kedvezőtlenebb társadalmi jelenség van. A pozsonyi Új Szó ezzel kapcsolatosan kérdéseket tett fel Juraj Schenknek, aki egyebek között kijelentette: „Vannak olyan vélemények, hogy a kisebbségek nálunk jobban élnek, mert előnyben részesítik őket, a hazaiak meg elnyomott helyzetben vannak.” Schenk szerint a felmérés erre vonatkozó kérdései megalapozottak, mert szerinte „az emberek ezt úgy érzékelik, észlelik, mint válságpontokat, kritikus helyzeteket”. Tudni lehet, hogy ez a szemlélet a szociológiai felmérések szerint az utóbbi hat évben nem változott. Schenk magyarázata szerint azért nem, mert a valóságban nem mentek végbe azok a fordulatok, amelyek alapján a megkérdezettek máshogyan vélekednének. Öllős László szlovákiai magyar elemző, a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke az MTI ezzel kapcsolatos kérdésére válaszolva azt mondta: „A felmérés valóban tükrözheti a szlovákiai közhangulatot, ugyanis az országban hosszú évek óta érzékelhető az a masszív propaganda, amely - elsősorban az ország északi területein, a magyaroktól távol élő - szlovák lakosság felé azt sugallja, hogy a magyarok Dél-Szlovákiában elnyomják a szlovákokat. Ez a propaganda kisebb-nagyobb mértékben valószínűleg hat a szlovák lakosság számottevő részére.”

Véleménycsere az agrárium helyzetéről

Magyar és szlovák fiatal gazdák dugják össze a fejüket májusban

2008. április 26. - (mti)

Magyar és szlovák fiatal gazdák találkozója lesz május elején a Komáromhoz közeli Paton. Cél, hogy véleményt cseréljenek a két ország agrár- és vidékfejlesztési politikájáról. Május elején a Komáromhoz közeli Paton találkoznak a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (Agrya) és a Szlovákiai Fiatal Gazdák Szövetségének (ASYF) képviselői, hogy véleményt cseréljenek a két ország agrár- és vidékfejlesztési politikájáról. Mikula Lajos, az Agrya elnöke az MTI-nek elmondta, a fiatal gazdák szlovákiai szervezete nemrégiben alakult a Magyarországon működő Közép-európai Fiatal Gazda Központ (CERYC) támogatásával. Ez a szervezet - melynek vezetője az Agrya első embere - elsősorban projektgeneráló és lebonyolító szervezetként működik. Emellett szakértői és szervezeti segítséget ad a régióban a fiatal gazdálkodóknak a szakmai munkához. Így a központ feladatai közé tartozna egyebek mellett kutatási projektek szervezése, szakmai konferenciák, szemináriumok megrendezése, az agrárpolitikához és szervezetfejlesztéshez kapcsolódó képzések szervezése, csereprogramok, szakmai utak lebonyolítása a régión belül, és különféle információs szolgáltatások nyújtása. Ebbe a sorba illeszkedik a május 2-án Paton sorra kerülő szeminárium is. A szóban forgó fórumon kiemelten foglalkoznak majd a mezőgazdaságot egyre inkább érintő generációváltás problémáival is. Az Agrya elnöke szerint jelenleg Magyarországon mintegy 8-10 ezer, árutermeléssel foglalkozó fiatal - azaz 40 éves vagy az alatti életkorú - gazdálkodó van. Ez mintegy 10 százalékos arányt jelent a ténylegesen árutermeléssel foglalkozók számát tekintve. A szakértők szerint ugyanis mintegy 80 ezren végeznek jelenleg árutermelő tevékenységet a mezőgazdaságban Magyarországon. Továbbá - Mikula Lajos úgy vélte - a szemináriumon fontos téma lehet a magyar és a szlovák mezőgazdaság eltérő szerkezete. Magyarországon a gazdálkodást a kisebb üzemi struktúrák jellemzik, Szlovákiában viszont a mezőgazdaságot a nagyüzemi viszonyok jellemzik. A szemináriumon várhatóan jelen lesz Zdenka Kramplová, a szlovák agrárminiszter és Forgács Barnabás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára.

Jönnek a szlovákok műsort szórni Magyarországra?

2008. április 25. - (ma.hu)

A TRI R szlovák műsorszóró vállalat többségi tulajdonában álló Digital Broadcasting Kft. a mai napon hivatalosan is beadta pályázatát a magyarországi digitális műsorszórásra kiírt tenderre. A TRI R több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a műsorszórás, műsorelosztás terén, tevékenységének középpontjában a televíziós és rádiójelek továbbítása áll. A Nemzeti Hírközlési Hatóság március 25-én írta ki az öt digitális földfelszíni televízió műsorszóró hálózat, valamint egy, a VHF-sávban működő digitális rádió műsorszóró hálózat üzemeltetési jogosultságára vonatkozó nemzetközi tenderét. A pályázat határideje ma délelőtt 11 órakor járt le. A Digital Broadcasting Kft. beadta pályázatát a megadott határidő előtt. A TRI R a magyarországi digitális műsorszórási jogosultság megszerzésével hosszú távú együttműködést kíván kezdeni a mindenkori magyar kormányzattal és a műsorszórásért felelős állami szervekkel. A társaság hosszú távú törekvése műsorszóró tevékenységének regionális kiterjesztése, országok közötti hatékony technológiai együttműködésre és az e téren szerzett évtizedes tapasztalataikra építve. A TRI R partnere a pályázat során a Trade and Technology, mely 300 ezer ügyféllel rendelkezik Csehországban. A Trade and Technology az előfizetői szolgáltatásokhoz kapcsolódóan fog közreműködni. A pályázat korrekt lebonyolításának biztosítása érdekében a TRI R további információkkal nem szolgálhat az általa beadott szakmai anyag részleteiről a tender befejezéséig. A társaság Szlovákiában a műsorszórás, műsorelosztás terén több évtizedes tapasztalatokat szerzett, különös tekintettel az elektromágneses hullámokon keresztül történő televízió- és rádiójel-továbbításra, a TRI R jelenleg elsősorban erre a tevékenységre fókuszál. A vállalat látja el Szlovákia teljes területét mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi műsorszolgáltatók jeleivel több mint 30 gerinc adótelephely és csaknem 650 átjátszó adótelephely üzemeltetésével. A szolgáltatások új körét jelenti a vállalatnál a digitális műsorszórás kiépítése - ez jelenleg Szlovákia lakosságának 20 százaléka számára érhető el.

Céginformáció

A vállalat neve Slovenské Rádiokomunikácie-ról TBDS, a.s.-re változott, majd idén egy újabb névváltás során kapta a TRI R nevet. A társaság munkatársainak száma 300 fő. A Slovak Telekomból való kiválást követően a társaság több kelet-közép európai start-up cég felvásárlását kezdeményezte az utóbbi időben. A TRI R magánvállalat és konzorciális partnerei tavaly ősszel felvásárolták a Deutche Telekom tulajdonában lévő Slovakia Telecomtól annak műsorszóró üzletágát. A tranzakció értéke 120 millió euró volt.

Tüntetés a budapesti szlovák nagykövetség előtt

2008. április 19. - (mti)

Mintegy kétszázan tiltakoztak szombat délután a Beneš-dekrétumok ellen a szlovák nagykövetség budapesti, Stefánia úti épülete előtt - jelentette az MTI tudósítója a helyszínről. Az úgynevezett Pannon Nemzeti Gárda által szervezett demonstráción a szónokok arról beszéltek, hogy világszerte több szlovák konzulátus előtt követelik magyar szervezetek a Beneš-dekrétumok eltörlését. A megjelent szervezetek képviselői azt hangoztatták: az Európai Unió és a magyar kormány eddig nem tett eredményes lépéseket azért, hogy a dekrétumokat eltöröljék. A szervezők tiltakozó petíciót akartak átadni a szlovák nagykövetség képviselőinek, azonban azt senki nem vette át. Közölték: a mintegy ezer aláírással megerősített petíciót ezért a strasbourgi emberi jogi bírósághoz juttatják el. A nemzetiszínű és árpádsávos zászlóakt lengető tömeg többször skandálta: Vesszen Trianon! A tüntetésen mintegy száz tagjával képviseltette magát a Magyar Gárda. A nagykövetség épületét a rendőrség kordonnal vette körül, azon belül rohamrendőrök álltak. A demonstráció - amelyhez 21 szervezet csatlakozott - nem sokkal fél hét után békésen ért véget, rendőri intézkedés nem történt. A szlovák külügyminisztérium pénteki állásfoglalásában hangot adott nyugtalanságának, hogy több magyar szervezet Szlovákia több nagykövetsége elé tiltakozást hirdetett meg a szlovákiai magyarok és németek második világháború utáni meghurcoltatásait a kollektív bűnösség elve alapján törvényesítő, a pozsonyi parlament által tavaly ősszel megerősített Beneš-dekrétumok ellen.

Békéscsabán tüntettek a Benes dekrétumok újbóli megerősítése ellen

2008. április 19. - (dunatv.hu)

A Beneš-dekrétumok újbóli megerősítése ellen tüntettek százan Békéscsabán, a szlovák főkonzulátus előtt. A beadvány készítői és aláírói szerint a pozsonyi parlament határozata a Benes dekrétumok megerősítéséről összeegyeztethetetlen az európai eszmékkel és az emberi jogokkal. Azért szerveztek újfent több hazai és külföldi tiltakozást, mert a tavaly szeptemberi nem kapott kellő visszhangot az Európai Unióban. Szabóné Kocziha Tünde a Viharsarok a Nemzetért Egyesület elnöke bízik abban, hogy ez meghallgatásra fog találni és valamilyen reakció történik, hiszen éppen a napokban lehetett például egy térképet látni az interneten, Ján Slota pártjának a térképét, ahol gyakorlatilag Magyarország nem szerepel. Tüntetés volt Európa több városában a szlovák diplomáciai testületek épületei előtt. A Németországban élő magyarok Münchenben Szlovákia főkonzulátusa előtt szerveztek tüntetést - jelentette a Híróra tudósítója. Kifogásaikat petícióba foglalták, amelyet azonban a diplomáciai képviseleten senki nem volt hajlandó átvenni. A müncheni tüntetés szervezői bejelentették, hogy panaszukat az Európai Emberi Jogi bíróság elé terjesztik, és április 22-én Strasburgban is tiltakozó gyűlést rendeznek.

http://www.dunatv.hu/felsomenu/nettv?video=1_429528

Támogatást igényeltek

2008. április 18. - (mti)

A kisebbségi önkormányzatok nyolcvan százaléka nyújtotta be igénylését a feladatalapú támogatásra - közölte Kiss Péter kancelláriaminiszter csütörtökön a témában rendezett budapesti sajtóbeszélgetésen. A 2.063 kisebbségi önkormányzat közül 1.662 nyújtott be igénylést, csupán a pályázatok két százaléka nem volt értékelhető - mondta Kiss Péter, hozzátéve, hogy a legtöbb igénylést a cigány kisebbségi önkormányzatok nyújtották be, az 1.100 szervezetből 828 küldött be pályázatot. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta: az új rendszer bevezetésével minden kisebbség esetében nőtt a támogatás összege. Mint rámutatott, az előző évben utalt 640 ezer forint helyett az átlagosan teljesítő kisebbségi önkormányzatok is 142 ezer forinttal többet kapnak. A legtöbb feladatot teljesítő települési kisebbségi önkormányzat összesen 1.137.570 forintot kap, míg a legalacsonyabb önkormányzati támogatás összege 555 ezer forint. Gémesi Ferenc elmondta, hogy a területi kisebbségi önkormányzatok esetében is hasonló a helyzet: a tavalyi egységesen utalt 1.000.000 forint helyett az átlagosan teljesítő önkormányzatok 152 ezer forinttal kapnak többet. Közölte azt is, hogy a legaktívabb kisebbség a szlovén volt, ugyanis az összes kisebbségi önkormányzatuk adott be pályázati kérelmet. A feladatalapú támogatást két egyenlő részletben május 15-ig, illetve augusztus 15-ig kapják meg az érintettek. A kormány év elejétől az elvégzett feladatok alapján, differenciáltan támogatja a kisebbségi önkormányzatokat. A működési támogatást automatikusan megkapják, ezen felül pályázhatnak a kiegészítő támogatásra. A feladatokhoz kötött szubvenció elnyeréséhez február 1-ig kellett benyújtaniuk pályázataikat, amelyeket a Kisebbségi Költségvetési Bizottság bírált el.

Kiss Péter a kisebbségi önkormányzatok képviselőivel találkozott

2008. április 18. - (nek.gov.hu)

A kisebbségi önkormányzatok 2008. évi feladatalapú támogatásáról, a támogatási döntésekről és az új finanszírozási módszer tapasztalatairól szervezett sajtó nyilvános találkozót 2008. április 17-én Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága. Az új támogatási rendszerben közvetlenül érintett, munkájuk alapján sikeres pályázatot benyújtó kisebbségi önkormányzatok képviselőivel Kiss Péter kancelláriaminiszter és Gémesi Ferenc kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár folytatott konzultációt. A találkozón Kiss Péter kiemelte, az új támogatási rendszer célja, hogy a többletfeladatot ellátó önkormányzatok a teljesítéshez igazodóan költségvetési többlettámogatáshoz jussanak. Hangsúlyozta, a 2008-as támogatások értékelése alapján elmondható, hogy a Kormány által kimunkált, differenciált finanszírozási forma jó irányú, érzékelhetően elismeri az aktív, a kisebbségi közösségért eredményesen tevékenykedő települési és területi önkormányzatok munkáját. A miniszter kiemelte, a cigány kisebbségi önkormányzatok által elért eredmények bizonyítják, hogy a roma közösség képviseletei a magyarországi kisebbségi önkormányzati rendszer meghatározó szereplőivé váltak. A konzultáción a Szarvasi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Mótyán Tibor Szarvas Város Önkormányzatával kialakított eredményes együttműködésről számolt be, mely együttműködést Kiss Péter mások számára is követendő jó példaként értékelt. Krizmanich István, a horvátzsidányi Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke, a Vas megyei település polgármestere a differenciált támogatási rendszer továbbfejlesztését szorgalmazta, kiemelt figyelmet kérve a kisebbségek által hagyományosan lakott, történelmi településekre, ahol a közösségek tagjai a mindennapokban még „a kenyeret és a sört anyanyelvükön kérhetik”. Gémesi Ferenc szakállamtitkár tájékoztatójában elmondta, hogy a jelenleg működő 2063 kisebbségi önkormányzat több mint 80 %-a, 1662 önkormányzat élt a differenciált támogatási igénylés lehetőségével. A legaktívabb pályázók a szlovén (100 %) és a román (91,8 %) kisebbségi önkormányzatok voltak. Legtöbb pályázó a Tolna (92, 6 %) és a Vas megyei (90 %) kisebbségi önkormányzatok közül került ki. A szakállamtitkár utalt arra, hogy a cigány kisebbség 1100 önkormányzatából 828 nyújtott be pályázatot, és jelentős számú igénylés érkezett be a német, szlovák, horvát, román önkormányzatoktól is. A 100-as pontrendszerben a legmagasabb értékelést, 90 pontot a dabasi cigány, a fővárosi III. kerületi német és a szarvasi szlovák kisebbségi önkormányzat kapta. Gémesi Ferenc kiemelte, a korábbi támogatási rendszer alapján minden önkormányzatot megillető azonos összegű 640 ezer Ft helyett, az idén a pályázatot benyújtó, átlagosan teljesítő önkormányzat közel 142 ezer Ft-tal több támogatásban részesül. A területi önkormányzat a múlt évi 1 millió összegű támogatással szemben, a feladatokat átlagosan ellátó pályázó önkormányzat is mintegy 153 ezer Ft-tal több központi támogatást fog kapni. A differenciált támogatást a kisebbségi önkormányzatok két egyenlő részletben, 2008. május 15-ig, illetve augusztus 15-ig kapják meg.

A települési és területi kisebbségi önkormányzatok

2008. évi feladatarányos támogatása

Tájékoztató és sajtóbeszélgetés

2008. április 17.

Miniszterelnöki Hivatal

A rendelet célja

- Motiváció - kiemelt támogatás a jól teljesítőknek

- A kisebbségi közügyek ellátása

- Érdekérvényesítés helyi, kistérségi és regionális szinten

- Az alapműködés biztosítása

Újdonság

- Működési támogatás - alanyi jogon

- Feladatalapú támogatás - igénylés alapján

növekvő támogatás

- Elbírálás - Kisebbségi Költségvetési Bizottság

- A területi kisebbségi önkormányzat esetén:

1 000 000 Ft (szorzó: 1,563)

- A települési kisebbségi önkormányzat esetén:

740 000 Ft

Felosztási arány: 75 % működésre

25 % feladatellátásra

Döntés

- Kisebbségi Költségvetési Bizottság

•Tagjai:

szavazati jog:

•MeH (2 fő),

•OKM,

•ÖTM,

•PM kijelölt köztisztviselői

tanácskozási jog:

•a kisebbségi önkormányzatok 1-1 delegáltja

- A támogatás folyósításáról az ÖTM útján a MeH intézkedik.

Tapasztalatok, adatok I.

- 2008. január 1-jén hazánkban 2063 kisebbségi önkormányzat működött

•ebből 1662 - 80,6 % - nyújtotta be igénylését (56 területi - 98 % - és 1606 települési - 80 %), és

•235 önkormányzatot hiánypótlásra kellett felszólítani.

Tapasztalatok, adatok II.

- A beérkezett igények közül legmagasabb arányúak voltak:

•szlovének (100 %)

•románok (91,8 %)

- A legalacsonyabb arányúak pedig:

•cigány (75,8 %)

•szerb (73,8 %)

- Megyei bontásban:

•Tolna megye (92,6 %)

•Vas megye (90 %)

- A legalacsonyabb arányú: Zala megye (56 %)

Tapasztalatok, adatok III.

- A cigány önkormányzatok igénylései képviselték a legnagyobb számot, az 1100 önkormányzatból 828 küldött be pályázatot. Ezt követik a német, majd a szlovák, horvát és román pályázatok.

- A legmagasabb pontszám 90 pont volt (Dabas - cigány, III. ker. - német, Szarvas - szlovák) „0” pontos pályázat 34 darab volt (2 %).

Átlagszámítás I., települési

- Települési szint átlagpontszáma: 35 pont

- Beszorozva az egy pontra jutó forinttal:

- 35 pont X 6473 Ft = 226 555 Ft.

- Vagyis az átlagosan teljesítő települési önkormányzatok

- 75 % → 555 000 Ft +

- 25 % → 226 555 Ft

- Össz. 781 555 Ft azaz a tavalyi évben egységesen utalt 640 000 Ft helyett az átlagosan teljesítő önkormányzatok is 141 555 Ft-tal többet kapnak.

- A legmagasabb és legalacsonyabb differenciált támogatás összege:

•90 pont - 582.570,- Ft

•3 pont - 19.419,- Ft

- Legmagasabb önkormányzati támogatás összege: 1.137.570,- Ft (90 pontos)

- Legalacsonyabb önkormányzati támogatás összege: 555.000,- Ft (0 pontos)

Átlagszámítás II., területi

- Területi szint átlagpontszáma: 38 pont

- Beszorozva az pontra jutó forinttal

- 38 pont x 7507 Ft-tal = 285 266 Ft

- Vagyis az átlagosan teljesítő területi önkormányzatok

75 % → 867 000 Ft +

25 % → 285 266 Ft =

Össz.: 1 152 266 Ft

- azaz a tavalyi évben egységesen utalt 1 000 000 Ft helyett az átlagosan teljesítő önkormányzatok is 152 266 Ft-tal többet kapnak. Az ettől jobban teljesítők még többet.

- A legmagasabb és legalacsonyabb differenciált támogatás összege:

•83 pont - 427.899,- Ft

•15 pont - 112.605,- Ft

Területi kisebbségi önkormányzatok támogatása 2008-ban

- Legmagasabb önkormányzati támogatás összege: 1.294.899,- Ft (83 pontos)

- Legalacsonyabb önkormányzati támogatás összege: 979.605,- Ft (15 pontos)

Folyósítás

- Általános működési támogatás folyósítása két alkalommal:

•február 15-ig

•augusztus 15-ig

- Feladatalapú támogatás folyósítása két alkalommal:

•május 15-ig

•augusztus 15-ig

Navracsics: Megrázó lehet a szlovákok eurócsatlakozása

2008. április 17. - jobbklikk.hu

Ugyan a szlovén euró nem rázta meg a magyar közvéleményt, a szlovákok 2009. január elsejei eurócsatlakozása minden bizonnyal megrázó lesz - írja Navracsics Tibor blogjában. A Fidesz frakcióvezetője emlékeztet arra is, hogy Szlovákia a közelmúltban még Magyarország mögött ballagott. Még kétszázötvennyolc nap és 2009. január elsején Szlovákia csatlakozik az euróövezethez - hívja fel a figyelmet Navracsics Tibor csütörtöki blogbejegyzésében. Mint a Fidesz frakcióvezetője megjegyzi, „tegyük hozzá, nem elsőként a posztkommunista térségből”, Szlovénia ugyanis tavalyi csatlakozásával már megelőzte. Úgy folytatja, hogy „bár az eredeti tervek szerint - sőt még 2002-ben is - úgy volt, hogy Magyarország Szlovéniával együtt csatlakozik, a szlovén euró híre mégsem rázta meg a magyar közvéleményt”. Megérzésem szerint a szlovák csatlakozás jobban meg fogja rázni - írja a politikus. Navracsics emlékeztet arra is, hogy Szlovákia 2002-ben még Magyarország mögött volt. „Sokan beszéltek már a szlovák fejlődés imponáló voltáról, azonban még ha el is tekintünk a szlovákokkal szembeni fölényeskedéstől - reálisan senki sem gondolta, hogy meg fognak előzni minket. Nem, mert a magyar gazdaság is növekedett még akkortájt.” Sőt - folytatja a politikus - amikor Robert Fico vezetésével a jelenlegi kormánykoalíció megnyerte a választásokat, mindenki krokodilkönnyeket hullajtott az úgymond populista Fico politikája következtében válságba kerülő szlovák gazdaságért. Különösen a magyar „reformkormány” iszonyatosan felelős és cseppet sem populista politikusai. Január elsejétől azonban Szlovákia tagja az euróövezetnek, „mi pedig azt sem tudjuk, hogy mikor csatlakozhatnánk hozzá. 2011-ben úgy látjuk el az Európai Unió elnökségét, hogy akkor sem fizetünk euróval”. Nem tragédia persze, csak rossz. Leértékelődünk. Kezdünk hozzászokni? - teszi fel a szimbolikus kérdést a frakcióvezető.

Törvénymódosító javaslattal áll elő az OCÖ

2008. április 17. - MTI

Egy héten belül elkészíti és átadja a parlamenti pártok frakcióvezetőinek és elnökeinek az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) az általa 70 ezer aláírással kezdeményezett, a félkatonai jellegű szervezetek betiltását célzó törvénymódosító javaslatot. Az OCÖ ennek kapcsán egyeztetésre hívta meg az öt parlamenti párt képviselőit csütörtökön a szervezet fővárosi, Dohány utcai székházában. Az egyeztetésen az MSZP részéről Juhász Ferenc alelnök és Teleki László országgyűlési képviselő vett részt, a Fidesz-KDNP frakciót Varga József képviselő, az SZDSZ-t Mohácsi Viktória EP-képviselő, míg az MDF-et Pettkó András frakcióvezető-helyettes képviselte. A pártok képviselői abban állapodtak meg, hogy egyaránt nyitottak a törvénymódosítás OCÖ általi előkészületeivel kapcsolatban, a Fidesz és az MDF véleménye szerint ugyanakkor a jelenlegi törvények most is alkalmasak a szélsőséges szervezetek elleni fellépésre.

OGY - Emberi jogi bizottság - javaslat kisebbségi szervezetek támogatására

2008. április 15. - MTI

A törvényhozás 110 millió forintot osztana fel kisebbségi szervezetek között működési költségeik fedezésére - ezt tartalmazza az Országgyűlés Emberi jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottságának keddi - egyhangúlag elfogadott - javaslata. A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek idei költségvetési támogatására - mint azt Godó Lajos, a kisebbségi szervezetek idei költségvetési támogatásának elosztását előkészítő bizottsági munkacsoport szocialista elnöke elmondta - 450 szervezet nyújtott be pályázatot, és közülük 352 támogatására tettek javaslatot. A legtöbb pályázat - 210 - a roma kisebbségtől érkezett, őket a német nemzetiség követte 132 benyújtott pályázattal - közölte. Teleki László (MSZP) és Farkas Flórián (Fidesz) bizottsági tagok érintettségük miatt kérték, hogy a testület külön szavazzon szervezeteik támogatásáról. A bizottság egyhangúlag támogatásra javasolta a Dél-Zalai Cigányokért Egyesületet és a Lungo Dromot.

Schengen után szabadon

„Szlovákok leszünk teljesen!” - Magyarországon terjeszkedik Pozsony

2008. április 10. - (Élő Anita / hetivalasz.hu)

Behajtani tilos tábla az osztrák oldalon, „na predaj”, vagyis szlovákul megfogalmazott „eladó” feliratok özöne a magyar térfélen. Schengen után négy hónappal a hármas határon fekvő Rajka és a mellette lévő osztrák zsákfalu is azért küzd, nehogy a robbanásszerűen fejlődő Pozsony elővárosa legyen. - Szlovákok leszünk teljesen - mondja az idős férfi, és a házakra kitett színes táblákat mutatja. A Magyarország északnyugati csücskében, a hármas határon fekvő, háromezer lakosú Rajkán öt éve még egyetlen szlovák sem élt. Ma már a lakosság tizede szlovák állampolgár, s számuk hétről hétre gyarapszik. Az apró településen négy szlovák ingatlanközvetítő cég tábláját számláltuk össze. Rajkáról a szlovák határ két perc autóval, Pozsony belvárosa húsz kilométerre fekszik. De ne egy Érd-Budapest közti másfél órás idegtépő araszolgatást képzeljünk el, hanem nyílegyenes autópályát, ahol 130-cal lehet száguldani. Az út 15 perc reggel, ugyanennyi este, ráadásul úgy, hogy vadregényes vízi világgal körbevett, kertes házas övezetből indul, melynek óriási telkeihez - és itt a slusszpoén - egy háromszobás pozsonyi panel árából hozzá lehet jutni. Rajkáról nézve gyorsan meg kell változtatnunk Magyarország túlzott főváros-központúságáról alkotott képünket - ez semmi ahhoz képest, ami a szlovákoknál folyik. A beruházások 70 százaléka a főváros és Nagyszombat térségébe érkezik. A munkanélküliség által sújtott keleti tartományokból, azaz 90-100 kilométerről is tömegek ingáznak Pozsonyba. Óriási a kereslet a lakásokra, a gazdasággal együtt az ingatlanárak is robbantak. Az ottani középosztály a jobb kerületben levő tömblakását 60-70 millió forintért eladva hozzájuthat egy-egy rajkai vagy az ausztriai németjárfalui (Deutsch Jahrndorf) ingatlanhoz. Aligha csoda, hogy Rajkán egy év alatt 40-50 százalékkal nőtt a házak ára, a telkeknél pedig ötszörös az értékemelkedés. Innen nézve már jobban érthető, miért került ki a Rajkával szomszédos osztrák faluban az országhatárra a behajtani tilos tábla. - Az idős osztrákok félnek a keleteurópai bűnözők kegyetlenségétől, a bécsi bulvárlapok megkínzott idős emberekről adnak hírt - magyarázza egy ételhordóval hazafelé tartó rajkai férfi, akit arra kérünk, mutassa meg, hol tudunk átmenni a szomszéd osztrák faluba. Emberünk szerint az osztrákok nemcsak ettől tartanak, hanem szeretnék megelőzni, hogy csendes falujuk Pozsony forgalmas elővárosává váljon. - Nyugodtan hajtsanak csak át a tiloson - mutatja az irányt. - Ha a rendőr érdeklődik, annyit mondjanak, rajkaiak, és a temetőbe mennek a családi sírokhoz. Nem fogják megbüntetni magukat - állítja. Minden úgy történik, ahogy mondja. Az út végén ott a rendőrség épülete, de a hatóság ügyet sem vet a tilosban járó autónkra. S bár az osztrák falu polgármestere a teherforgalom megnövekedésével magyarázza a behajtani tilos táblákat, ezt a magyar oldalról odavezető földút láttán nevetséges indoknak kell tartanunk. Nincs olyan kamionos, aki a kavicsos utat választaná a betonutak helyett. - Az újságok fújják fel a dolgot. A magyarok egyébként sem járnak arra, még az Ausztriában dolgozók sem - mondja Bazsó Lajos, Rajka polgármestere; szerinte a sógorok a közeljövőben amúgy is leveszik a táblát, mert rájöttek, tiltó táblák árnyékában nem nyerhetnek a magyarokkal közösen uniós pénzeket. Rajkáról több mint százan dolgoznak hivatalosan Ausztriában, Szlovákiából pedig a rajkai fehérneműgyárba jönnek munkások. A szlovákiai szomszéd, az 1947-ig Magyarországhoz tartozó Oroszvár (Rusovce) láttán könnyű megérteni, mi vár Rajkára, és mit szeretne elkerülni Németjárfalu. A néhány éve még poros Oroszváron ma egymást érik a lakóparkok. A település hivatalosan is a szlovák fővároshoz tartozik, a pozsonyi 91-es, 191-es busz Oroszvár magyarországi széléig jár, vonalát most akarja a pozsonyi közlekedési vállalat meghosszabbítani Rajkáig. A szlovák kormány pedig jelentős összeget költ a Rajkát Pozsony belvárosával összekötő leendő vízibuszjáratra. A hajó húsz koronáért (160 forint) negyedórás menetidőt ígér, no, és vezeték nélküli internetet a fedélzeten. - Az ingatlanárakban már nincs drámai különbség az ausztriai Németjárfalu és Rajka között, a szlovákok mégis inkább Magyarországra jönnek - mondja Jozef Olczár, a Rajka Real ingatlaniroda mérnöke. - Az osztrákok a szlovák betelepülőkre azonnal ráengedik az építészeti hatóságot, és óriási pénzekre büntetik őket, ha a drága helyi mesterek helyett rokonaikkal dolgoznak a lakásfelújításon. A rajkai polgármester is gondban van. A Kelet-Szlovákia-Pozsony-Rajka vándorlási útvonal ugyanis nem ér véget a faluban. - Két év alatt a lakosság tíz százaléka kicserélődött. A rajkaiak elköltöznek, mivel házaik ma már értékesebbek, mint amennyiért Mosonmagyaróváron vagy Győrben ingatlant vehetnek. Kifizetik az adósságaikat, és még pénzük is marad. És a folyamat még messze nem állt meg. - Két éve először a bátor és előrelátó szlovákok érkeztek, akik tudták, mit jelent a schengeni csatlakozás - mondja Jozef Olczár. - Most ehhez már sem bátorságra, sem előrelátásra nincs szükség. Tömegesen jönnek. Amikor meglátják a hirdetésünket, azt kérdezik: a magyar vagy a szlovák Rajkán kínálunk ingatlanokat? Azt hiszik, Rajkából is kettő van, mint Komáromból - mosolyog. Minden második, még magyar kézben lévő házon ott az eladó tábla, persze szlovákul, és az árakat sem forintban, hanem koronában mérik. Az óvodából pedig egy nyár alatt eltűnt 13 gyerek, elköltöztek a szülőkkel együtt. A magyar gazdasági válság legnagyobb kihívása Rajka számára korábban az értelmiségének megőrzése, vagyis az iskola, az óvoda megtartása volt. Most a gyerekek száma csökken, hiszen a „telepesek” gyermekei Pozsonyban járnak iskolába, ám hirtelen kaptak 300 szlovák értelmiségit: mérnököket, tanárokat, jogászokat, orvosokat. Igaz, nem sokra mennek velük, mert többségük egy szót sem beszél magyarul. Rajkának és a szomszédos osztrák falvaknak is fel van adva a lecke. Ha zöld lámpát adnak a lakóparkoknak, két-három év alatt benövi őket Pozsony, s Rajka magyar faluból szlovák nagyvárossá válik. Ha nem minősítenek át szántókat belterületté, akkor a szlovákok nem építkeznek, hanem házakat vesznek, vagyis kivásárolják a magyarokat az ingatlanokból. Bazsó Lajos polgármester szerint viszont nekik az a dolguk, hogy Rajka Rajka maradjon. Csakhogy az ingatlanláz miatt a helyi fiatalok nem tudnak itt családot alapítani, mert képtelenek kifizetni az árakat. - Megpróbálunk segíteni, ötven telket alakítunk ki. Az első lakáshoz jutó rajkaiak a piaci ár tizedéért, 3-4 ezer forintért vehetnek egy négyzetméter telket azzal a feltétellel, hogy 15 évig nem adhatják el - mondja a polgármester. Csakhogy ez sem segít. Az ötven telekre négy rajkai és 304 szlovák család jelentkezett. A falu határában egymillió forintot ér egy hektár szántó; a tulajdonosok húszmillió forintot fizetnének az önkormányzatnak a belterületté nyilvánításért, és ettől a föld értéke több százmillió forintra emelkedne. - Elképzelheti, mekkora a nyomás rajtunk - mondja Bazsó Lajos. A rajkaiak nem akarnak városiak lenni, és elszlovákosodni sem szeretnének. Jelképes értékű, hogy a helyi elitklubba, a vadásztársaságba a több milliós ajánlatok ellenére sem vesznek fel szlovák tagot. - Egymilliárd forint a közösbe, ez az ára a városiasodásnak, vagyis hogy újabb építkezéseket engedélyezzünk - próbál teljesíthetetlen feltételt mondani a polgármester. Ám ismerve a szomszéd magyar falu, Bezenye határába tervezett kaszinóvárost, könnyen lehet, hogy nem is mond olyan sokat.

Tatabánya-Bánhida - Gyerekekkel pacsizott a nagykövet

2008. április 12. - (Bíró Gabriella / kemma. hu)

Fotó: Kiss T. József

Szlovák Összművészeti Gyermek Fesztiválnak adott otthont a bánhidai Puskin Művelődési Ház szombaton. A helyszín már délelőtt érdeklődőkkel és fellépő apróságokkal telt meg. A rendezvény fővédnöke és díszvendége a Szlovák Köztársaság nagykövete, Juraj Migaš volt, aki szívesen barátkozott és pacsizott a gyerekekkel is. A fellépők sorát a Puskin Rozmaring Gyermek Tánccsoportja nyitotta. Ők voltak a legkisebbek a színpadra lépők között, olyan kis- és középső csoportos óvodások, akik ezúttal debütáltak produkciójukkal. Műsorukat ütemes taps kísérte. Több bánhidai fellépő mellett oroszlányi, tardosi és vértesszőlősi együttesek is megmutathatták tudásukat a hálás közönségnek. Amint azt a szlovák nagykövet elmondta, nagy örömére szolgál, hogy részt vehetett az eseményen, hiszen itt a gyerekek kultúrát, értéket közvetítenek, ami nagy összetartó erőt jelent a különböző nemzetiségek életében. Az intézmény vezetőnője pedig a hagyományőrzést, a térség kultúrájának színesítését emelte ki a rendezvénnyel kapcsolatban. A program zárásaként a vendégek megtekinthették a közelben lévő Szlovák Tájházat is.

A pilisszentkereszti szlovákok elfogadják a Szlovákiából érkezett támogatást

2008. május 20. - dunatv.hu

Cáfolta a pilisszentkereszti szlovák önkormányzat elnöke, hogy visszautasítják a Szlovák Nemzeti Párt által kezdeményezett gyűjtésből származó pénzt. Demjén Tamásné a Duna Televíziónak elmondta: az összeget a Matica slovenská nevű kulturális intézménytől kapták, és nincs okuk azt visszautasítani. A pilisszentkereszti szlovák önkormányzat elnöke emlékeztetett: a Ján Slota által hetekkel ezelőtt elindított gyűjtés bejelentésekor valóban kinyilvánították, hogy nem fogadnak el támogatást politikai szervezetektől, mivel úgy vélik, ezzel akaratlanul is politikai játszmák részesévé válnának. „Három héttel ezelőtt felhívott a Matica Slovenska és elmondták, hogy ők szeretnének bennünket anyagilag támogatni. Később derült ki, hogy ez a pénz, amiről itt szó van, ennek a Ján Slota által elindított gyűjtésnek az eredménye volt. Ezt a pénzt átadták felhasználásra a Matica slovenskának, innentől kezdve ez nem a Slota pénze volt, magánemberek, falvak, különféle szervezetek adták össze a pénzt. Mi elfogadhatunk a Matica Slovenska támogatását, mivel ez a szervezet arra hivatott, hogy a határon túli szlovákokat támogassa” - nyilatkozta a kisebbségi önkormányzat elnöke. Demjén Tamásné elmondta, hogy a pénzből elsősorban a pilisszentkereszti szlovák nemzetiségű gyermekeknek szerveznek kirándulásokat.

http://www.dunatv.hu/felsomenu/nettv?video=1_436117

Slotáék kerülőúton küldtek pénzt a pilisieknek

2008. május 19. - MTI

Rápirítottak a pilisszentkereszti szlovákok Ján Slota pártjára, amikor jelezték, hogy nem kérnek a pénzéből, ám a magyarellenes Slota vezette szlovák kormánypárt „kerülőúton” mégis eljuttatta a pilisszentkereszti Szlovák Ház „pótlásának” költségeire összegyűjtött háromnegyedmillió koronát, mégpedig a Matica Slovenská nevű nemzeti kulturális intézmény adományaként. A kedvezményezettek így sem kérnek belőle. A TA3 szlovák hírtelevízió hétfőn este számolt be arról, hogy a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetésében összeadott pénz megérkezett a pilisszentkereszti Szlovák Kisebbségi Önkormányzat számlájára, mégpedig úgy, hogy annak feladójaként a Matica slovenská Alapítványát jelölték meg. Martja Demjénová, a kedvezményezett Szlovák Kisebbségi Önkormányzat képviselője elmondta: azt hitték, hogy a pénz valóban a Matica Slovenská alapítványától érkezett, de csak az összeg fogadása után derült ki, hogy a „háttérben meghúzódó adakozó” nem más, mint a Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt. Most nem tudják, mit kezdjenek vele, mert amint azt Marta Demjénová mondta, semmilyen politikai erőtől sem, hanem csakis az államtól hajlandóak elfogadni adományt. Stanislav Bajaník, a Matica Slovenská képviseletében elismerte, hogy a pénz valóban az alapítvány közvetítésével került a pilisszentkereszti szlovákok számlájára, de szerinte „nem az a fontos, hogy honnan érkezett az adomány”. Anna Belousovová, az SNS alelnöke mindössze egyetlen mondattal kommentálta a helyzetet: „Ritkán esik meg ebben a undorítóan anyagias világban, hogy valaki pénz ad valakinek, és az nem fogadja el.”

MTV - Mlynky - Pilisszentkereszt - Lendvai vs. Havelka (video):

http://www.mtv.hu/videotar/?id=23230

Gulyás József: Értelmetlen és arrogáns lépések

2008. május 14.

Az effajta arrogancia alapvető demokratikus értékeinkkel ellentétes irányba hatnak. Egyrészt rossz a hazánkban élő szlovák kisebbségnek, másrészt pedig borzasztó sokat árt a határon túli magyaroknak is.

A pilisszentkereszti Szlovák Ház napirend előtt a parlamentben

Gulyás József (SZDSZ) május 14-én napirend előtt a parlamentben arról beszélt, hogy a Pest megyei Pilisszentkereszten a települési önkormányzat úgy rendelkezett, hogy a helyi szlovák szervezeteknek ki kell költözniük a Szlovák Házként ismert épületből. Kolber István, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára válaszában kiemelte: Magyarországon alkotmányos alapelv a kisebbségek védelme. A kisebbségi önkormányzatok is alkotmányos védelemben részesülnek - tette hozzá. Megjegyezte azt is, hogy a magyarországi szlovák kisebbséget a kormány 2007-ben összesen 480 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesítette. A kormány nem engedte, hogy a pilisszentkereszti ügy kapcsán csorbuljanak a kisebbségi jogok - közölte.

Tisztelt Országgyűlés!

Pilisszentkereszt az ország egyetlen települése, ahol a legutóbbi népszámláláskor a lakosság több mint 50 százaléka vallotta magát szlováknak. A Pest megyei községben az elmúlt évtizedekben - egészen a 2006-os önkormányzati választásokig - fel sem merült a magyar-szlovák feszültség lehetősége. És ez így volt jó, így volt normális.

2006 őszét követően megváltozott a helyzet, és megkezdődött a szlovákság által a település történetében korábban elfoglalt szerepek, pozíciók tudatos megkérdőjelezése, gyengítése. A Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat szerint korlátozták a kulturális programok szlovák részeit, felfüggesztették a helyi kétnyelvű újság kiadását, s egyben új, kizárólag magyar nyelvű önkormányzati lapot indítottak, megkérdőjelezték a szlovák nemzetiségi oktatás létjogosultságát, megvonták a szlovák tanárok nemzetiségi pótlékát, folyamatos figyelmen kívül hagyták a szlovák kisebbségi önkormányzat egyetértési jogát. Ezt a folyamatot tetőzte be, hogy a szlovák önkormányzatot és a Pilisi Szlovákok Egyesületét és Regionális Kulturális Központját ki akarja tenni a települési önkormányzat a számukra szimbolikus értékkel bíró, ráadásul működésükhöz nélkülözhetetlen Szlovák Ház épületéből. Azt hiszem, nem kell indokolnom, mennyire értelmetlen és arrogáns lépések ezek.

Az effajta arrogancia, a települési önkormányzat testülete többségének végiggondolatlan lépései alapvető demokratikus értékeinkkel ellentétes irányba hatnak. Egyrészt rossz a hazánkban élő szlovák kisebbségnek, másrészt pedig borzasztó sokat árt a határon túli magyaroknak is. Hogyan is várhatnánk el, hogy Szlovákiában több jogot, forrást és lehetőséget adjanak a magyaroknak, ha hazánkban - akárcsak egyetlen településen is - értelmetlenül sértik a szlovákság öntudatát, korlátozzák lehetőségeiket? Nekünk ebben példát kellene mutatni, hiszen éppen az különböztet meg minket a Ján Slota-féle politikusoktól, hogy mi nem teszünk különbséget a Magyar Köztársaság állampolgárai között nemzetiségi hovatartozás szerint. Azt valljuk, és képviseljük, hogy jogokban az anyanyelvi kultúra elsajátításában, nemzetiségi hagyományok ápolásában a magyar identitású honfitársainkkal azonos jogokkal bír valamennyi magyar állampolgár - függetlenül attól, hogy mondjuk szerbnek, németnek, vagy éppen szlováknak vallja magát.

Az SZDSZ szerint a pilisszentkereszti Szlovák Ház ügyét a nemzetiségi hagyományok ápolását fontosnak tartó állampolgáraink és a határon túli magyarság hasonló érzékenysége miatt is megkülönböztetett felelőséggel kell kezelnünk.

Ha az ember végigolvassa a sajtóban megjelent híradásokat az ügyről, akkor értetlenül áll az előtt, hogy a többnyire szlovák származású, illetve többes kötődéssel, kettős (sőt hármas: szlovák - német - magyar) identitással rendelkező helyi önkormányzati képviselők hoznak szlovákellenes intézkedéseket. Aztán ha kicsit tovább érdeklődik, kiderül, hogy a politikai tevékenységüket elsősorban pártszimpátia, a polgári körökhöz való kötődés befolyásolja.

Bizony fontos: magyar parlamenti pártok, ne lokális ügyként kezeljük a problémát!

A Fidesz a hozzá egyértelműen kötődő kulcsszereplők számára világossá tehetné, hogy mi az, amivel nem vállal közösséget, mert ezt kívánja a felelős nemzetiségi politika. Az MSZP-kormány a megoldás keresése helyett kormányszóvivője útján hárítja a felelősséget, mondván, ez önkormányzati ügy. Miközben a szlovák miniszterelnök és vezető szlovák politikusok tartják napirenden a kérdést.

Hogy mi lenne a megoldás? Természetesen az SZDSZ azt szeretné, ha helyi szinten sikerülne megoldani a problémát, de erre sajnos a helyi viszonyokat és a polgári körös, illetve helyi jobbikos elvakultságot ismerve nem sok esély látszik. Ezért szükséges egyfelől a demokratikus politikai erők egyértelmű kiállása, közös fellépése. Másrészt a magyar kormány részéről annak a szándéknak a kinyilvánítása, hogy kész akár a szlovák kormánnyal közösen is szerepet vállalni egy új Szlovák Ház, a Pilisi Szlovákok Központjának kialakításában és működtetésében oly módon, hogy az a pilisi szlovákok tulajdonát képezze, és ne legyen kiszolgáltatva a helyi politikusok kénye-kedvének.

A liberális párt és a frakció meggyőződése, hogy minden ilyen esetben egyértelmű közös fellépéssel kell tennünk a Magyarországon élő kisebbségek helyzetének javításáért. S ha a kormány kész lépni, és nem magára hagyni a pilisi szlovákokat, akkor számíthat a liberális frakció támogatására ebben a kérdésben.

Gulyás József

Ha a kisebbségek jogai sérülnek,

a kormány felhívja erre a figyelmet

2008. május 6. - hirado.hu

A kormányszóvivő szerint a magyar kormány továbbra is arra törekszik, hogy elősegítse a pilisszentkereszti helyzet megoldását, de a kisebbségi önkormányzatok elhelyezése nem a kabinet, hanem a települési önkormányzatok feladata. Budai Bernadett erről annak kapcsán beszélt a keddi tájékoztatón, hogy a szlovák külügyminisztérium nyilatkozatban adott hangot nyugtalanságának, amiért a Pest megyei Pilisszentkereszten a települési önkormányzat úgy rendelkezett, hogy a helyi szlovák szervezeteknek ki kell költözniük a Szlovák Házként ismert épületből. Budai Bernadett hangsúlyozta: ha a kisebbségek jogai sérülnek, a kormány annyit tehet, hogy felhívja erre a figyelmet, de a törvény adta kereteket nem lépheti át.

Szlovák külügyi nyilatkozat a pilisszentkereszti fejleményekről

2008. május 6. - MTI

Nyilatkozatban adott hangot nyugtalanságának a szlovák külügyminisztérium, amiért a szlovák többségű Pest megyei községben, Pilisszentkereszten a települési önkormányzat úgy rendelkezett, hogy a helyi szlovák szervezeteknek ki kell költözniük a Szlovák Házként ismert épületből. A szlovák külügyi szóvivő jegyezte nyilatkozatban Pozsony ismételten megerősíti azt a szándékát, hogy a magyar kormánnyal és az illetékes állami intézményekkel együttműködve kész segíteni a Pilisszentkereszten előállt helyzet konstruktív megoldását. A szlovák külügyi tárca sajnálattal állapítja meg: a gond annak ellenére sem oldódott meg, hogy az ügyben a magyar államfő, Sólyom László személyesen is eljárt, s hogy Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a település szlovák kisebbségi közösségének kedvező megoldáshoz segítséget ígért. Ráadásul a magyar kisebbségi ombudsman, Kállai Ernő is jogszerűtlennek minősítette a pilisszentkereszti szlovák szervezetek sérelmére született döntést, amely egyébként is „szöges ellentétben áll a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában és a kisebbségvédelmi keretegyezményben rögzített elvekkel, miszerint a kisebbségeknek otthont adó országok kötelesek sokoldalú segítséggel támogatni a kisebbségeket”. A szlovák külügyminisztérium felsorolja a pilisszentkereszti szlovákokat ezen túlmenően ért sérelmeket, így „a kétnyelvű falulap megszüntetését, a szlovák nyelvű kulturális tevékenység korlátozását, a szlovák anyanyelvű helyi óvodai és iskolai oktatás szükségességének megkérdőjelezését, a kábeltelevízió kínálatának szlovák sérelemre történt módosítását, nemkülönben a falu szlovák pedagógusainak járó nemzetiségi pótlék csökkentését”. A nyilatkozat szerint ha a szlovák kisebbség sérelmére történt intézkedéseket mégsem orvosolnák, az azt bizonyítaná, hogy a magyar kormány a Magyar Köztársaság területén élő kisebbségekhez való viszonyával kapcsolatban deklarált politikája és a határon túli magyarsággal kapcsolatban szorgalmazott elvei ellentétesek a Magyarország területén élő kisebbségek tényleges helyzetével.

Bicskanyitogató - Miért kell egy kisebbséget cseszegetni?

Ha a magyar helyett szlovákot, a szlovák helyett pedig magyart olvasunk…

2008. május 3. - (Kocur László - Új Szó)

A pilisszentkereszti önkormányzat minden ígérgetés ellenére kiebrudalta a Szlovák Házból a helyi szlovák szervezeteket. Kivételesen igazat kell adnunk Robert Ficonak: ha bármelyik szlovákiai szlovák önkormányzat tette volna ezt egy magyar szervezettel, kitör a harmadik világháború, tegyük hozzá, jogosan. Igen, az önkormányzat egy önkormányzati tulajdonú épületből egy képviselő-testületi döntés nyomán azt költöztethet ki, akit akar. De miért kell egy kisebbséget cseszegetni? Lehet, hogy a döntés jogszerű, de végezzünk el egy gondolatkísérletet, megváltoztatva a megváltoztatandókat. Kotorjuk elő a szerdai Új Szót, és a második oldalon olvassuk el a Pilisszentkereszt: rosszabb, mint volt című cikket úgy, hogy a magyar helyett szlovákot, a szlovák helyett pedig magyart olvasunk a megfelelő helyeken. Ugye, milyen bicskanyitogató? Ez biztos nem használ a jószomszédi viszonynak.

Húzd meg, ereszd meg!

2008. május 3. - (Buchlovics Péter - Új Szó)

Ez most már kezd egy kissé a hülyegyerekek játékává válni - mondta a minap Jozef Havelka, a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat tagja, volt polgármester. Ó, igen, még mindig erről a fránya irodáról és a Szlovák Ház használatáról van szó. Az én véleményem pedig az, hogy a perpatvar mindaddig elhúzódik majd, ameddig a két kormány közösen a zsebébe nem nyúl, és nem dobja meg a pilisi szlovákokat egy saját ingatlanra való summácskával, mondjuk úgy harminc-negyvenmillió forinttal. Ez mindkét félnek jól jönne, ráadásul pozsonyi és magyarországi kormánykörök hajlanának is erre a megoldásra. A Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzatnak ez azért lenne jó, mert vennének egy már kiszemelt ingatlant, ahol konferenciatermet, vendégszobákat is berendeznének, tulajdonjogilag pedig többé nem függenének se a falutól, se a megyétől, és az országos hatóságoktól, szervezetektől sem. Lendvai Józseféknek pedig azért, mert végre eltakarodna a szomszédból az ellenfél. Persze, most már csak azért sem enged, egyik sem, az önkormányzat hatalmi és presztízs okokból, a szlovák önkormányzat pedig azért, mert előbb még végigharcolja minden lehetséges fórumon az ügyét. Például úgy is, hogy a jelenlegi iroda használatát akár perre viszi, ha a kijelölt jegyző a hátrányukra döntene. A Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzatnak fel lehet róni, hogy a Szlovák Ház tulajdonjogát még Havelka idejében elfelejtették rendezni. Az is igaz, hogy eddig az ott működő szlovák szervezetek kizárólagosan használták, ingyen és bérmentve a helyiségeket, mert ez Szlovák Ház, ámde ingatlanként mégiscsak a falu önkormányzatának tulajdona. S még az is tény, hogy a kisebbségi törvény szerint az adott településnek kell elhelyeznie a nemzetiségi önkormányzatot - ebbe hatalmilag még az Úristen sem szólhat bele. Csakhogy a legutóbbi döntés ugyanolyan volt, ha nem rosszabb, mint a márciusi. Mert hiába hajtogatja a falu önkormányzata, hogy ők eleget tettek a törvénynek, azaz nesze nektek felújított tanítólakás, ha egyszer éppen oda nem akartak kiköltözni. Nem lehet tárgyalni úgy, hogy eleve elfogadhatatlan megoldást erőszakolok rá még egyszer a partnerre. Ráadásul ezt pluszlehetőségként feltüntetni akkor, amikor egy másik határozat szerint viszont három hónappal, ill. egy héttel előre kell bejelentkezniük oda, ahol eddig zavartalanul működtek, már-már cinizmus. Az pedig egyenesen nonszensz, hogy idáig egyetlen határozat sem említi a Pilisi Szlovákok Egyesületét és Regionális Kulturális Központját, pedig ennek a szervezetnek maga a falu az egyik alapító tagja, s mindmáig tagja. Azaz: nem veszek tudomást egy olyan szervezetről, melynek tagja vagyok. Ez abszurdum. Még valami: egyfolytában a faluban szlovák nyelvet oktató pedagógusok nyelvpótlékát ragozzák. Nem ez volt a legnagyobb bibi az iskolával kapcsolatban. Legalábbis a kisebbségi ombudsman szerint. Kállai Ernő jelentésében ugyanis megállapítja: „Újabb ütközési felület a nemzetiségi iskola igazgatójának választása során keletkezett. A szlovák kisebbségi önkormányzatnak nem sikerült elérnie, hogy a szlovák nemzetiségi iskola igazgatói pályázatának feltételei közé bekerüljön a nemzetiségi nyelv ismerete, és előnyként való feltüntetése is csak nagy harcok árán - jelentős részben az ombudsmani állásfoglalás eredményeképpen - sikerült“. Tehát már ehhez is ombudsmani közbelépés kellett…

Robert Fico harmadik világháborút emleget

2008. május 2. - (Szilvássy József - Népszabadság)

Pozsonyban nagy felzúdulást váltott ki a pilisszentkereszti önkormányzat újabb határozata. - Ha egy szlovákiai önkormányzat tenne olyasmit az itteni magyar kisebbséggel szemben, mint amit a pilisszentkereszti önkormányzat tett, akkor cirkusz és tüntetés kezdődne az Európai Parlamentben, s kitörne a harmadik világháború - jelentette ki Robert Fico pozsonyi kormányfő. Így folytatta: - A pilisszentkereszti önkormányzatnak április 29-én elfogadott újabb határozata, amely alapján ki akarják lakoltatni eddigi székhelyükről az ottani szlovák kisebbséget, sérti a Magyarországon élő szlovákok jogait. Tovább súlyosbodna a helyzet, ha valóban ki is seprűzik őket - tette hozzá. Azzal folytatta, hogy kormánya számára nem jelentene különösebb gondot, ha öt-hatmillió koronával támogatnák a Pest megyei település szlovákságát abban, hogy új székházhoz jussanak. - Ám tartjuk magunkat ahhoz az elvhez, hogy a kisebbségek iránt annak az államnak kell gondoskodnia, amelyben élnek. Szükség esetén nyomást gyakorolok majd Gyurcsány Ferencre is. Azt viszont teljes joggal elmondhatom, hogy Szlovákia a kisebbségekkel való törődés nagyszerű példája - vélekedett. A pozsonyi közszolgálati rádió magyar adásában, a Pátriában Lendvai József helyi polgármester az önkormányzati döntéssel kapcsolatban hangsúlyozta: szó sincs kilakoltatásról. A testület két határozatot hozott. Az egyik szerint a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzatnak használati jogot adtak az egykori iskola melletti szolgálati lakás irodahasználatára. A másik határozattal pedig csak szabályozták a Szlovák Ház és az ottani helyiségek közös használatát. Havelka József, volt polgármester, a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnökhelyettese elmondta: nem hajlandók kiköltözni a Szlovák Ház egyetlen helyiségéből sem. - Ha kell, akár bírósághoz is fordulunk, a tulajdonhasználat tisztázása miatt - szögezte le. E héten több szlovákiai újságíró és tévéstáb jelent meg a faluban. Arra voltak kíváncsiak, vajon kilakoltatják-e a helyi szlovákság képviselőit, akiknek képviselői egyébként estig a helyszínen tartózkodtak. A pilisszentkereszti Szlovák Ház az önkormányzat tulajdona, de évek óta a helyi és a környékbeli szlovák szervezetek és kulturális együttesek használják. Márciusban az itteni képviselők úgy döntöttek, hogy a polgármesteri hivatal helyiséggondjait az épületben levő irodák jobb kihasználásával oldják meg, a szlovákok pedig a falu pénzén felújított, üresen álló pedagóguslakásba költözhetnek. Ezt a lehetőséget az érintettek elutasították. A döntést a kisebbségi ombudsman is aggályosnak minősítette. A pilisszentkereszti települési és szlovák önkormányzat vezetőjét arra kérte Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, hogy ne tegyenek elhamarkodott lépéseket a helyi Szlovák Ház körül kialakult ügyben.

Per lesz a tulajdonhasználat vége?

Lényegében már illegálisan tartózkodnak a szlovákok a Szlovák Házban

2008. május 2. - (Új Szó)

Jozef Havelka a kialakult helyzettel kapcsolatban elmondta: április 30-ától lényegében már illegálisan tartózkodnak a Szlovák Házban, mert a falu önkormányzatának döntését nem fogadják el, márpedig akkor érvényes a 30-i határidő. Már csak azért is, mert a határozat a márciusi lépés nyomán született meg. A márciusi „kilakoltatási” döntés után a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat a helyi jegyzőhöz adott be ún. birtokvédelmi kérvényt. Ebben lényegében azt állapítottuk meg, hogy mivel több mint tíz éve használjuk a házat és az irodát, a használót is megilletik bizonyos jogok, tehát nem lehet csak egyszerűen kitenni bennünket. A kérvénnyel kapcsolatban a jegyző most közölte, hogy a birtokhasználatról a megyei közigazgatási hivatal utasítására egy másik település, Pomáz egyik kijelölt jegyzője dönt. A megyei közigazgatási hivatal ugyanis az önkormányzatok felettes hatósága. „Ha a kijelölt jegyző netán a szlovák önkormányzat rovására döntene, akkor perre visszük a birtokhasználat ügyét” - jelentette ki lapunknak Jozef Havelka. Úgy gondolja, hogy egyik fél sem akar szélsőséges, rendőri fellépéshez folyamodni. „Ebben a helyzetben ez lenne a legrosszabb megoldás” - tette hozzá. Gémesi Ferenc, a magyar Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára szerint a törvényből kifolyólag a kisebbségi önkormányzatok elhelyezése nem a kormány, hanem a települési önkormányzatok feladata. Ha ezzel összefüggésben sérülnek a kisebbségi jogok, a kormány akkor is csupán figyelmeztethet. Lendvai József, Pilisszentkereszt polgármestere közölte, két döntést hoztak. Az egyikben meghatározták a nemzetiségi önkormányzatoknak átadott ingatlanok körét; használati jogot adtak egy szolgálati lakás, iroda ingyenes használatára. „Ez pluszlehetőség, ilyen eddig nem volt, még a Szlovák Házban sem” - jegyezte meg. A testület egy másik döntésével a ház működését szabályozták. A polgármester szerint ezzel az eddigi használat kereteit adták meg, a helyi szlovák önkormányzat vezetője viszont azt sérelmezi, hogy csak alkalmilag használhatják az ingatlant. Ha bármelyik szlovákiai önkormányzat hasonló döntést hozna a szlovákiai magyarokkal szemben, mint amilyent a pilisszentkereszti jóváhagyott, abból „cirkusz, európai parlamenti tiltakozás és III. világháború lenne” - nyilatkozta Robert Fico kormányfő a szerdai kihelyezett kormányülést követően. A nyitrai május elesejei ünnepségen azt mondta, ha ilyen eset történne Szlovákiában, Szlovákiát az EU-ból is kizárnák. „Számunkra nem jelent problémát öt-, hat- vagy akár tízmillió korona folyósítása egy új házra, szeretnénk azonban elérni, hogy a magyar kormány jobban odafigyeljen az ott élő szlovákokra” - nyilatkozta Fico, hozzátéve, hogy Szlovákia a kisebbségi politika szempontjából mintaállamnak számít. Berényi József, az MKP alelnöke lapunknak elmondta: a legjobb megoldásnak azt tartaná, ha a két ország kormánya közösen finanszírozná a Pilisszentkereszten élő szlovákok művelődési központját. Fico kijelentéseire reagálva azonban hozzátette, hogy Magyarországgal szemben Szlovákiában nem működnek kisebbségi önkormányzatok, ugyanígy olyan szlovákiai magyar iskolában tanító pedagógus sincs, akitől bármilyen nyelvpótlék megvonható lenne, mert ilyen nyelvpótlékot Szlovákiában nem ismernek.

Primitív magyar bosszúról ír egy szlovák lap

2008. április 30. - (mti)

A pilisszentkereszti önkormányzat „elvakult hatalmi önkényét és parttalan arroganciáját” vélte felfedezni a SME című szlovák liberális napilap a helyi szlovák önkormányzatot állítólag kedvezőtlenül érintő döntés kapcsán. A szlovák többségű Pest megyei település képviselő-testülete keddi ülésén szabályozta a Szlovák Házként ismert önkormányzati épület használatát. A döntés értelmében az épület a jövőben elsődlegesen hatósági és közfeladatok ellátására vehető igénybe. A polgármester szerint ezzel az eddigi használat kereteit adták meg, a helyi szlovák kisebbségi önkormányzat vezetője viszont azt sérelmezi, hogy csak alkalmanként használhatják az ingatlant. A SME szerdai számában olvasható jegyzet szerint Pilisszentkereszt önkormányzata most megmutatta, ki az úr a háznál, mégpedig úgy, hogy „kiköltözteti hagyományos székhelyükről a szlovák szervezeteket”. A jegyzetíró, Peter Morvay azt találja „viccesnek”, hogy azok a magyar nemzetiek, akik bárhol, bármikor készek hadrendbe állni, ha Szlovákiában élő övéiket éri hasonló sérelem, Pilisszentkereszten így viselkednek. „Vagy lehet, hogy csak primitív bosszúról van szó? Mindenesetre viselkedésük túlmegy a józan ész határán” - véli Morvay. A publicista ismeretei szerint a szlovák közösség érdekei ellenében döntő települési önkormányzat tagjai „az ellenzéki vezér, Orbán Viktor magánmozgalmához, a Polgári Körökhöz tartoznak.” Véleménye szerint „jó alkalom kínálkozik most Csáky Pálnak, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökének, hogy legközelebbi szövetségesénél hatékonyan lobbizva (…) rávegye Orbánt, hogy picit figyeljen már oda saját (önkormányzati) embereinek cselekedeteire is”.

Mi folyik Pilisszentkereszten? - „Ne tegyenek elhamarkodott lépéseket!”

2008. április 30. - (mti)

A pilisszentkereszti települési és kisebbségi önkormányzat vezetőjét is arra kérte a MeH kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, hogy ne tegyenek elhamarkodott lépéseket a helyi Szlovák Ház körül kialakult ügyben - mindezt maga Gémesi Ferenc mondta el szerdán az MTI-nek. Az államtitkár közölte, kedden beszélt Lendvai Józseffel, a település polgármesterével, Demjén Tamásnéval, a település szlovák önkormányzatának vezetőjével és Kállai Ernő kisebbségi ombudsmannal. Az ombudsman korábban ajánlásokat és javaslatokat fogalmazott meg az ügyben április 30-i határidővel és arról akart tájékozódni, hogy milyen, a kisebbségi jogokat érintő döntéseket hoztak az eset kapcsán. Lendvai József polgármestertől Gémesi Ferenc azt kérte, hogy a települési és a kisebbségi önkormányzat egyeztessen egymással, akkor is, ha a település vagyonáról, amelybe a Szlovák Ház is beletartozik, a települési önkormányzat joga dönteni. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy egyelőre nekik is értelmezniük kell az önkormányzati határozatot, mert az több kérdésről is szól. Gémesi Ferenc a távirati irodának adott nyilatkozatában pontosította a szlovák sajtóban megjelent híreket. Elmondta, hogy az ott leírtakkal ellentétben a kisebbségi önkormányzatok elhelyezése nem a kormány, hanem a települési önkormányzatok feladata. Ha a kisebbségek jogai ezzel összefüggésben sérülnek, a kormány annyit tehet, hogy felhívja erre a figyelmet, de a törvény adta kereteket nem lépheti át. Pilisszentkereszt képviselő-testülete keddi ülésén szabályozta a Szlovák Ház használatát; a szabályozás értelmében az épület a jövőben elsődlegesen hatósági feladatok és közfeladatok ellátására vehető igénybe. A polgármester szerint ezzel az eddigi használat kereteit adták meg, a helyi szlovák önkormányzat vezetője viszont azt sérelmezi, hogy csak alkalmilag használhatják az ingatlant. Lendvai József polgármester a távirati irodának szerdán elmondta, két döntést hoztak. Az egyikben meghatározták a nemzetiségi önkormányzatoknak átadott ingatlanok körét; használati jogot adtak egy szolgálati lakás, iroda ingyenes használatára. Ez plusz lehetőség, ilyen eddig nem volt, még a Szlovák Házban sem - jegyezte meg. Közölte, a testület egy másik döntésével a Szlovák Ház működését szabályozták. Az MTI birtokába került szabályzat szerint a Szlovák Ház emeleti irodahelyiségét az önkormányzat elsődlegesen tárgyalási célra, hatósági feladatok és közfeladatok ellátására használja. A tárgyalót a nemzetiségi önkormányzatok, a Pávakör, a Pilisszentkereszti Szlovákok Szervezete, a Szlovák Regionális Központ, valamint a község bejegyzett társadalmi szervezetei vehetik igénybe - alkalmilag és a szükséges mértékben - alapfeladataik ellátásához. Az esetről a szerdai szlovák lapok is beszámoltak. A SME című szlovák liberális napilap jegyzetírója a pilisszentkereszti önkormányzat „elvakult hatalmi önkényét és parttalan arroganciáját” vélte felfedezni az eset mögött. A pozsonyi Pravda arról ír, hogy „a magyar kormány kisebbségekről való gondoskodása kizárólag a nem Magyarországon élő kisebbségekre korlátozódik.” A lap szerint a pilisszentkereszti szlovákokat módszeresen elnyomják.

„Bezzeg lenne cirkusz” - Fico beolvasott a magyaroknak (MTV - videó)

http://www.mtv.hu/videotar/?id=22399

Vita a Szlovákházról Pilisszentkereszten (Duna TV - videó)

http://www.dunatv.hu/felsomenu/nettv?video=1_432054

Költözik a Szlovák Ház (RTL - videó)

http://www.rtlhirek.hu/dock/videogallery/15:7263

R. Fico a pilisszentkereszti szlovákok sérelmén háborog

2008. április 30. - (mti)

Robert Fico szlovák kormányfő szerdán úgy vélekedett, hogy ha egy szlovákiai önkormányzat tenne valami hasonlót a szlovákiai magyarokkal, mint amit a pilisszentkereszti tett a szlovákokkal, akkor abból „bezzeg lenne cirkusz, tüntetés az Európai Parlamentben, és kitörne a III. világháború.” Fico a szlovák többségű Pest megyei falu önkormányzatának arra a döntésére reagált, amely szerint a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat csak alkalmanként használhatja a Szlovák Házként ismert önkormányzati ingatlant. Pilisszentkereszt képviselő-testülete keddi ülésén szabályozta a Szlovák Ház használatának rendjét: az épület a jövőben elsődlegesen hatósági feladatok és közfeladatok ellátására vehető igénybe. Lendvai József polgármester a pozsonyi Pátria Rádióban elmondta: Szó sincs kilakoltatásról. A szlovák közösséget ugyanazok a használati jogok illetik meg, mint amilyenek a korábbiakban is, csak éppen bizonyos szabályzók között. A jövőben az épület használóinak egyforma lesz a felelősségük. A házat ugyanis a települési önkormányzat tartja fenn, fizeti a rezsit, használói viszont eddig mindenféle kötöttség, felelősség nélkül használták. Az új szabályzásnak semmilyen más célja nincs, mint a vagyonbiztonság, a vagyonvédelem és magának a háznak a megőrzése. Hozzátette: „Semmi egyébről nincs szó, mint funkcionális átrendezésről, néhány íróasztal és néhány szekrény” elmozdításáról.” Ugyanitt a pilisszentkereszti szlovák közösség képviseletében megszólaltatott Marta Demjénová elmondta: ők egyetlen széket sem hajlandók mozdítani. „Nem költözünk, kivárunk. Lehet, hogy majd erőszakkal lakoltatnak ki minket” - szögezte le. Szlovákiában a keddi döntés ismét nagy felháborodást keltett: Fico miniszterelnök annak a véleményének adott hangot, hogy a magyarországi szlovákokról a magyar állam köteles gondoskodni, kormánya ezért nem is hajlandó fedezni a pótmegoldásnak szánt új szlovák ház felépítésének a költségeit, szükség esetén azonban kész vállalni a költségek felét: „Egy-két-három-négy-öt milliót készséggel adunk” - mondta Robert Fico, akit a SITA hírügynökség így idézett: „Szlovákia a kisebbségekről való gondoskodás gyönyörű példája”. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) külpolitikai alelnöke, az Európa Tanács kisebbségjogi albizottságának elnöke az MTI érdeklődésére arra emlékeztetett, hogy Magyarországgal ellentétben Szlovákiában nem léteznek kisebbségi önkormányzatok, mint ahogy olyan szlovákiai magyar iskolában oktató pedagógus sem létezik, akitől bármilyen nyelvpótlék megvonható lenne, mert hogy ilyen nyelvpótlék sem létezik. „Erről rendre és könnyedén megfeledkeznek azok, akik a pilisszentkereszti szlovák pedagógusok nyelvpótlékának a megvonását sérelmezik” - mondta Berényi.

Pilisszentkereszt: rosszabb, mint volt...

Döntött az önkormányzat: a szlovákoknak el kell hagyniuk a Szlovák Házat

2008. április 30. - (buch - Új Szó)

„Megdöbbenéssel hallgattam a döntést. Sohasem fogom aláírni” - nyilatkozta lapunknak Marta Demjénová, a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke a falu önkormányzata által április 29-én a Szlovák Ház irodájának és egyéb helyiségeinek használatáról hozott határozat kapcsán. Marta Demjénová elmondta: a község még rosszabb döntést hozott, mint március 25-én. Az új határozat értelmében a falu jegyzője köteles összehívni a Szlovák Házban működő szervezeteket, és igénybevételtől függően, legalább három hónappal előre be kell jelenteni nála, hogy ki mikor, milyen helyiséget szeretne használni. Ha pedig alkalmi rendezvényről van szó, akkor azt is egy héttel előtte be kell jelenteni. „Szó sincs tehát arról, hogy bármilyen egyeztetés és előzetes megállapodás lett volna, egyszerűen letagadták azt, hogy tárgyaltunk egy hónapon keresztül. Ráadásul az új anyagban már a ház szlovák jellegének megőrzése sem szerepel, arról sincs szó, hogy az irodához lesz kulcsunk, arról pedig végképp nem, hogy az eddig ott működő szervezetek továbbra is ott maradhatnak. Ráadásul, ha nem írjuk alá a szerződést, akkor fel is út, le is út. Nem erről volt szó az egyeztetéseken, ez döbbenetes. Olyan, mintha a szemembe hazudtak volna. Most arra várunk, hogy mikor tesznek ki bennünket. Úgy tűnik, már tényleg csak abban bízhatunk, hogy egy másik helyen veszünk ingatlant” - taglalta Demjénová. A tegnapi döntésben már az sem szerepel, hogy hivatalos órákban délután két óráig a falu, a fennmaradó időben pedig a szlovák kisebbség használná az irodát. A szlovák önkormányzat vezetője azt is elmondta: az ülésen szóban közölték velük, hogy az idei falunapok szervezésében már nem tartanak rájuk igényt, s nem szeretnék, ha szlovákiai politikust hívnának meg a rendezvényre.

M. Demjénová: Az ülésen szinte a szemembe hazudtak

2008. április 29. - (parameter.sk)

Marta Demjénová, a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke ezt közölte portálunkkal: „Fel vagyok háborodva. Az ülésen szinte a szemembe hazudtak, s váltig állították, hogy előzetesen semmiben sem állapodtunk meg, pedig több hete egyeztetünk az iroda- és házhasználatról. Dokumentumok vannak arról, hogy ők is ráírták a megállapodás-tervezetekre a javaslataikat. A mostani döntés értelmében viszont már egyáltalán nincs szó arról, hogy hivatalos órákban a falu önkormányzata használná az irodát - délután kettőig -, utána pedig mi, sőt arról sem esik egy szó sem, hogy maradhatunk a házban, és arról sem, hogy a többiek maradhatnak. Ez felér egy ultimátummal. Demjénová szerint a mostani döntés még rosszabb, mint a márciusi volt, mert semmit sem vettek figyelembe azóta, pedig már azt a döntést is rossznak tartotta az ombudsman.”

Folytatódik a pilisszentkereszti Szlovák Ház-ügy

2008. április 29. - (mti)

Egy nappal a korábban jelzett határidő előtt, keddi ülésén döntött a pilisszentkereszti önkormányzat a Szlovák Házként ismert önkormányzati épület ügyében; a testület határozata a kisebbségi önkormányzat vezetője szerint azt jelenti, hogy a jövőben csak alkalmanként használhatják az épület helyiségeit. Demjén Tamásné, a szlovák kisebbségi önkormányzat vezetője tájékoztatása szerint a képviselő-testület 6:4 arányban fogadta el a Szlovák Ház működési szabályzatát, amelyet az üggyel kapcsolatban hozott korábbi három határozat alapján alakítottak ki. A kisebbségi vezető szerint a az ülésen elfogadott tervezetről az ülés előtt értesült, ekkor szembesült azzal, hogy azok a kérdések, amelyekben állítása szerint az egy hónapig tartó egyeztetéseken megállapodtak, nem kerültek bele a határozattervezetbe. Nem tartalmazza azt a szóbeli megállapodást, hogy délelőtt a pilisszentkereszti önkormányzat, délután pedig a szlovák kisebbségi önkormányzat és szlovák szervezetek használhatják az ingatlant. Nem tartalmazza azt sem, hogy megőrzik a ház szlovák jellegét. „Olyan határozatot fogadtak el, ami megengedi, hogy alkalmilag használjuk a Szlovák Ház helyiségeit, megengedik azt is, hogy ott tartsuk - hogyha bejelentjük - az önkormányzati üléseinket” - mondta a kisebbségi önkormányzati vezető. Ám a helyiség használatát három hónapra előre egyeztetniük kell és váratlan, rendkívüli esetekben is legalább egy héttel korábban jelezniük kell, ha ott szeretnének rendezvényt tartani. Demjén Tamásné azt közölte: szerdán az önkormányzat felettes szervéhez, a közigazgatási hivatalhoz fordulnak az ügyben. Hangsúlyozta továbbá, hogy nemzetiségi tevékenységüket folytatni fogják.

R. Fico: segítjük a pilisszentkereszti szlovákokat

2008. április 30. - (mti)

Robert Fico szlovák kormányfő bízik abban, hogy Pilisszentkereszten mégis megoldódik a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat kiköltöztetésének ügye, s ha mégsem, Pozsony az ígéretéhez híven kész azonnal pénzzel segíteni a megoldást, jóllehet ez a magyar kormány feladata - mondta kedd este Silvia Glendová szlovák kormányszóvivő. Pozsony arra reagált, hogy a szlovák többségű Pest megyei faluban kedden a Szlovák Házként ismert önkormányzati épület ügyében mégsem született az ott élő szlovák közösség számára elfogadható megoldás, mert a települési önkormányzat döntése szerint a szlovák szervezetek a jövőben csak alkalmanként használhatják az épületet. Fico kitart az ismert hivatalos szlovák álláspont mellett, miszerint a magyarországi szlovák közösséggel való törődés a magyar kormány feladata, s ha a szlovák önkormányzatnak ténylegesen ki kell költöznie, azt kormánya a szlovák kisebbség status quojának durva sérelmeként fogja értelmezni.

R. Fico: Ha a magyarok adnak pénzt, mi is adunk

2008. április 22. - (Csernák Vilmos - Paraméter)

Robert Fico miniszterelnök kedden hivatalában fogadta a pilisszentkereszti Szlovák Kisebségi Önkormányzat vezetőit. Mint arról portálunkat Marta Demjénová, a kisebbségi önkormányzat vezetője tájékoztatta: a tárgyaláson szóba került az utazó pap kiküldése, a kábeltévé ügye és a magyarországi szlovák fiatalok anyanyelvhasználatának javítása is. A Pest megyei szlovák többségű falu küldöttsége azért járt Pozsonyban, hogy megköszönje a pilisszentkereszti Szlovák Kisebbségi Önkormányzatnak nyújtott erkölcsi támogatást, amelyet az Szlovákiától kapott, miután a helyi önkormányzat márciusban úgy döntött, hogy a testületnek ki kell költöznie az eddig általa használt irodahelyiségből. „A miniszterelnök azt ígérte meg, hogy lépéseket tesz annak érdekében, hogy a pilisi községekbe rendszeresen kijárjon olyan szlovákiai pap, aki szlovákul misézne, továbbá abban is közbenjár, hogy kábeltévén is lehessen fogni a szlovák tévék műsorát. A mi fiataljaink anyanyelvhasználatának javítása kapcsán pedig felajánlotta, hogy gyakrabban járhatnának Szlovákiába, szervezett tanulmányi kirándulásokra, erdei iskolába“ - mondta Demjénová. Robert Fico a kormány részéről anyagi támogatást is ígért nekik, ám konkrét összegről Demjénová szerint nem esett szó. „A Szlovák Ház ügyében abban állapodtunk meg, hogy a legjobb megoldás az, ha a falu önkormányzata megegyezik velünk április végégig“ - tette hozzá Demjénová. Robert Fico a vizit után azt mondta: ha csak a pozsonyi kormányon múlna, akkor építenének egy új Szlovák Házat és kész. Ám a miniszterelnök szerint ezt az ügyet főképp Magyarországnak kell megoldania. Fico szerint sérült a magyarországi szlovákok status quoja. A szlovák kormányfő szerint a magyar kormánynak kellene új épületet biztosítania a pilisszentkereszti szlovák önkormányzatnak. Ha ez nem történik meg, kemény tárgyalások következnek - mondta. „A kormány hajlandó anyagi támogatást adni, annyit, amennyit a magyar kormány ad” - mondta Fico.

Égig érő küszöb

2008. április 30. - (Grendel Ágota - Új Szó)

Aki kisebbségben él, önkéntelenül, mondhatnám, csípőből szorít más kisebbségben élőknek. Vagy ha úgy látja, bezzeg milyen jó másoknak, nem irigykedik, örül, egyebek közt tán annak reményében is, hogy az egyik ország többsége hátha véletlenül veszi a fáradságot, és tanul egy másik ország többségétől, mit is kell nyújtani, mennyi szabadságot, önállóságot, és - tegyük a kezünket szőrös szívünkre - pénzt kell(enne) adni saját kisebbségének ahhoz, hogy ne kisebbségnek, hanem egyszerű állampolgárnak érezzék magukat a kisebbségben élők. Persze, tudjuk, a farkastörvények mindenütt uralkodnak, miért éppen a többség-kisebbség-vitában ne kerekedne felül a többség, igénybe véve akár az úthengert is, ha másként, szép, esetenként csúnya szóval nem megy. Ha alaposan belegondolunk, tulajdonképpen Bábel az oka mindennek. Még pontosabban, a bábeli torony, amely miatt az Úristen összezavarta az emberek nyelvét, gátat szabva dölyfösségüknek és nagyravágyásuknak. Az Úristen akkor nem tudhatta, hogy egy ilyen húzással sem lehet szerénységre inteni az embereket, s arra sem, hogy toleránsak legyenek, meg figyelmesek, ne adja Isten, nagyvonalúak. Azt képzelhetnénk, a huszonegyedik század Európájában, mi több, Európai Uniójában nem okozhatnak komoly gondot a bábeli kérdések, hogy ajtó, ablak nyitva áll a kisebbségi nyelv használata előtt, iskolában, utcán, otthon, szóban, írásban. Igaz, az ajtó és az ablak nyitva áll, csak az a gond, hogy a küszöb magas, csaknem a mennyezetig ér. Csak növeli a furcsaságok sorát, hogy két szomszédos állam kisebbségei egymásra mutogatnak, a többségei pedig egymás ellen játsszák ki a két kisebbséget. Vegyük például a pilisszentkereszti ügy egy szeletét. (És nem azért, mert már napok óta semmi hír felőle.) M. D. mlynkyi szlovák nemzetiségű magyar állampolgár az egyik szlovák televízióba is bekerült az áldatlan nemzetiségi helyzet, meg a (herce)hurcolkodás miatt. Tűrhető szlováksággal beszélt, időnként fölrémlett bennem, de jó lenne, ha a mi magyar politikusaink szlovák szókincse is ilyen gazdag lenne, de elvetettem az ötletet, mert egyszer csak a hölgy bejelentette: Mlynky icinkepicinke falu, nincs ott munkahely, az emberek kénytelenek a fővárosba ingázni, s amint átlépik a falu, illetve Budapest határát, magyarul kell beszélniük a munkahelyükön. Valóban botrány. Bezzeg nálunk, Szlovákiában nyugodtan társaloghat az ember magyarul a munkahelyén. Ennek többnyire két feltétele van: az egyik, hogy magyar legyen a munkahely (iskola, óvoda, könyvkiadó, szerkesztőség), a másik, hogy az illető kőműves- vagy segédmunkát végezzen, mert az építkezéseken többnyire az ő arányuk haladja meg a húsz százalékot.

A kormány nem befolyásolja a pilisszentkereszti tárgyalásokat

2008. április 24. - (mti)

Gémesi Ferenc szerint a kormány semmilyen módon nem akarja befolyásolni a pilisszentkereszti települési és szlovák kisebbségi önkormányzat április 30-ig tartó tárgyalásait, amelyeken megpróbálnak megoldást találni az elhelyezési kérdésekre. A Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára erről annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy Robert Fico szlovák kormányfő április 22-én fogadta a pilisszentkereszti szlovákok küldöttségét, majd a találkozó után közölte: kormánya kész pénzt adni gondjaik megoldására, ugyanannyit, mint amennyit a magyar kormány hajlandó adni, tekintve, hogy a magyarországi kisebbségekkel való törődés Budapest feladata. A szakállamtitkár emlékeztetett arra, hogy a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány, valamint a központi költségvetés az elmúlt tíz évben már eddig is közel 16 millió forint támogatást biztosított a Szlovák Háznak oktatási, nyelvművelő, kulturális és hagyományőrző programok lebonyolításához. 2002 és 2006 között felújították és korszerűsítették a Szlovák Házat, és ezen túlmenően az intézmény más forrásokból is kapott támogatást a működési költségeinek fedezéséhez. „Bízunk abban, hogy a szlovákiai magyarok közösségi igényeinek kezelésében a szlovák kormány a pilisszentkereszti esethez hasonló aktivitást és hozzáállást fog mutatni. A magunk részéről természetesen - ahogy eddig is - készek vagyunk arra, hogy a kétoldalú kapcsolatokat érintő bármely kérdésről véleménycserét folytassunk” - jelentette ki Gémesi Ferenc. Az ügy előzménye, hogy a pilisszentkereszti önkormányzat márciusban úgy döntött, hogy a helyi szlovák kisebbségi önkormányzati testületnek ki kell költöznie az eddig általa használt irodahelyiségből, a Szlovák Házként ismert önkormányzati épületből. Az ügyben a Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vizsgálatot folytatott, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa pedig jelentést készített. A pilisszentkereszti önkormányzati testület ülésén április elején született megállapodás értelmében egyelőre nem kell kiköltöznie a Szlovák Házból a szlovák önkormányzat irodájának, április 30-ig megoldást találnak az intézmény elhelyezésére.

R. Fico: Ha a magyar kormány ad pénzt, mi is adunk

A pozsonyi kormányhivatalban tárgyaltak

a pilisszentkereszti szlovákok képviselői

2008. április 23. - (Új Szó)

Az a döntés, mely szerint a szlovák önkormányzat képviselői Pilisszentkereszten nem használhatják a Szlovák Ház irodahelyiségeit, sérti a Magyarországon élő szlovák kisebbségre vonatkozó status quot - jelentette ki április 22-én Robert Fico miniszterelnök, miután a kormányhivatalban fogadta a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat küldöttségét. Továbbra is bízik benne, hogy a magyar kormány talál megfelelő helyiségeket a szlovák önkormányzat számára. „Ez nem csak pénzkérdés, más dolgokat is figyelembe kell venni. A kezdeményezést a magyar féltől várjuk. Ha csak rajtunk múlna az egész, akkor egyszerűen felépítünk egy új szlovák házat, és minden el van intézve” - mondta Fico. Tájékoztatása szerint a szlovák kormány kész anyagi támogatást adni a pilisszentkereszti szlovákoknak, ha ezt a magyar kormány is megteszi. „Ugyanannyit adunk, amennyit a magyar kormány” - mondta Fico, de hangsúlyozta: a kisebbségekről annak az államnak kell gondoskodnia, amelyben élnek. „Nagyon jó feltételeket alakítottunk ki a magyar kisebbségnek Szlovákiában, ezért elvárjuk a magyar kormánytól, hogy ugyanígy törődjön a szlovák kisebbséggel Magyarországon” - tette hozzá a kormányfő.

A szlovák önkormányzatot a találkozón Marta Demjénová, az önkormányzat vezetője, Jozef Havelka volt polgármester, illetve Imrich Fuhl, a magyarországi szlovákok internetes portáljának alapító-szerkesztője képviselte. Demjénová a találkozó után többször leszögezte: nem akarják, hogy a Szlovák Ház politikai vita tárgya legyen. Ezért nem fogadták el közvetlenül a Szlovák Nemzeti Párttól az adakozásból származó 746 ezer koronát. „Mindenkinek, aki segíteni akart, köszönjük. De nem akarunk politikai játszmák tárgyává válni. Ha szükségünk lesz pénzre, kérünk. Megvannak a hivatalos módjai annak, hogyan lehet a szlovák kormánytól anyagi támogatáshoz jutni” - tette hozzá Demjénová. A pilisi község önkormányzata április 29-én tárgyal ismét az ügyről. „Bízom benne, hogy maradhatunk a Szlovák Házban. Ha mégsem lesz megállapodás, akkor számításba jöhet az emeletrész vagy akár az egész Szlovák Ház megvásárlása is, esetleg egy új épület megépítése” - vélekedett Demjénová. Fico szerint a szlovák kormány is csak április 30-ig vár. Ha nem lesz előrelépés, Pozsony közbeavatkozik.

Új székház a pilisszentkereszti szlovákoknak?

2008. április 22. - (Új Szó)

Sajtóhírek szerint Kiss Péter kancelláriaminiszter és Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes legutóbbi tárgyalásain az is szóba került, hogy a két kormány közösen ajánl fel pénzt a pilisszentkereszti szlovákoknak ingatlanvételre. A Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat tagjai nem erősítették meg, de nem is cáfolták az információt. „Most elsősorban arra törekszünk, hogy április 30-áig meg tudjunk egyezni a falu önkormányzatával az irodahelyiség használatáról” - fejtette ki Marta Demjénová, a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat vezetője. Jozef Havelka volt polgármester mindehhez annyit tett hozzá: tudomása szerint a Kiss-Čaplovič-találkozón konkrétan kiszemelt másik ingatlanról, épületről nem esett szó. Imrich Fuhl, a magyarországi szlovákok internetes portáljának alapító-szerkesztője (szintén a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat tagja) közölte: nem hivatalos ígéretet kaptak a magyar kormánytól, hogy a két ország kabinetje együttes anyagi segítséget ajánl fel a szlovák önkormányzatnak. „Az sincs kizárva, hogy a közös támogatásból új ingatlant vásárolnánk, amelyben regionális szlovák központ működhetne, s ott kaphatna helyet a helyi szlovák önkormányzat is. Például felmerült a volt Piláth-féle konferenciaközpont, ám hangsúlyozom, ez még csak ötletszikra, minden a további tárgyalásoktól függ” - részletezte Imrich Fuhl. Kiss Péter egyébként úgy nyilatkozott a Szlovák Házzal kapcsolatban, hogy a pilisszentkereszti szlovák kisebbségnek ki kell tartania küzdelmében, s ebben támogatja őket a budapesti kormány is.

Jegyzet - Kinek a keresztje?

2008. április 22. - (Buchlovics Péter - Új Szó)

Bárhogy alakulnak is a dolgok Pilisszentkereszt körül, főképp és elsősorban a falu önkormányzatának kellene mihamarabbi és minél nagyvonalúbb lépéseket tennie. Egyszerűen azért, mert ők vannak hatalmi helyzetben, ráadásul a Szlovák Ház is az önkormányzat tulajdona. Rendben van, hogy most már írásban is szabályozni akarják az irodahasználatot, még az is, hogy nem akarják kizsuppolni onnan a szlovák önkormányzatot. Az viszont roppant érdekes, hogy immár a Német Kisebbségi Önkormányzat is a Szlovák Házban kapna helyet, holott a szlovák önkormányzat szerint eddig erről nem volt szó. S furcsa indoklás Lendvai József polgármestertől az is, hogy a Pilisi Szlovákok Egyesületének és Regionális Kulturális Központjának meg pont azért ajánlanának fel más helyet, mert ez egy civil szervezet, s épp a szlovákok féltek attól, hogy ha kinyitják a házat, akkor majd más civilek is beszivárognak. Ergo: ha elmegy a regionális szlovák szervezet, akkor nem fognak félni a házban maradó szlovákok a nem szlovák civilek bejövetelétől. Eléggé álságos és nyakatekert logika. Amihez nem elég hozzátenni, hogy „de azért majd ők is használhatják a házat és az irodát”. Miként az is érdekes a polgármester érvelésében, hogy nem értenek egyet a kisebbségi ombudsman által sugallt összképpel, mert az: „egyoldalúan, az általuk nyújtott támogatások, a nemzetiségi önkormányzatnak adott, az eddigieknél tágabb működési lehetőségek elhallgatásával, valamint intézkedéseik nem teljes körű vizsgálatával készült”. Holott Kállai Ernő jelentése egyebek közt megállapítja: a kisebbség megkérdezése nélkül hagyták ki a falu statútumából azt, hogy „a közszolgáltatást nyújtó intézményekben a feliratot nemzetiségi nyelven is el kell helyezni”. Továbbá azt is, hogy méltánytalanul jártak el a helyi, kétnyelvű újság esetében, az iskolaigazgatói poszt pályáztatása ügyében, valamint a kisebbségi oktatásra való igény felmérésekor is. Persze, most utólag lehet olyanokat rebegni, hogy az ombudsman jelentését a legutóbbi rendkívüli testületi ülés határozataiban figyelembe vették, de felmerül a kérdés: mi lett volna, ha Kállai Ernőék nem vizsgálódnak. Ráadásul az ombudsman ugyebár csak figyelmeztet és tanácsot ad, tehát addig húzható ez a hercehurca, amíg az illetékes megyei közigazgatási szerv parancsba nem adja a változtatásokat? Nem elég demokratának és nagyvonalúnak látszani, annak is kell lenni.

Ne tetézzétek! - Sunyi hatalom, gőg és intolerancia

2008. április 16. - (Bokonon - parameter.sk)

Észhez kéne végre már térnie a pilisszentkereszti polgármesternek és képviselő-testületnek, mert azzal, hogy továbbra is makacskodnak, továbbá a kisebbségi jogok állampolgári biztosának figyelmeztetéseire sem reagálnak, főképp saját maguknak, s közvetve az egész falunak ártanak. Ugyanis: ha pont azt szeretnék elérni, hogy végre mindenki leszálljon erről a perpatvarról, akkor csakis érdemi, gyors és főképp méltányos módon kéne cselekedniük. Azaz: el kéne fogadniuk azt az ésszerűnek tűnő javaslatot, hogy hivatalos órákban délelőttönként és délután háromig ők, a maradék időben pedig a szlovák házbeli szlovák szervezetek használhassák azt a fránya irodát, még akkor is, ha az önkormányzat tulajdona az egész ház. Elvégre a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat megtette azt a gesztust, hogy belemenne a közös, szabályozott irodahasználatba. Aztán: el kéne fogadniuk Kállai Ernő ombudsman tanácsait, miszerint vissza kéne tenni a falu működési, szervezeti alapszabályzatába, hogy ez nemzetiségi, kétnyelvű község, ráadásul: amikor ezt kihúzták onnan, akkor a kisebbségeket erről meg sem kérdezték. Továbbá: minden ezek utáni, a kisebbségeket érintő lépésről minden esetben ki kéne kérniük a nemzetiségek véleményét is, ha ezt eddig elfelejtették volna - az ombudsman szerint több esetben is ez történt. Mert a hatalmi gőg és az intolerancia, a törvények mögé bújó cinikus megközelítés (lásd: nem kötelező elfogadni az ombudsman ajánlásait, majd ha ezeket a közigazgatási hivatal parancsba adja, akkor lépünk) hosszú távon rendszerint a gőgös, elbizakodott mucsaiság bukásához vezet, a legkisebb tanyán is. Ne tetézzétek, gyerekek! S mi az, hogy a regionális civil szlovák szervezetet nem látjátok szívesen a Szlovák Házban? Az erre nem válasz, hogy mert akkor a többi civil szervezet is jönne. Ők ugyanis, mármint a Pilisi Szlovákok Egyesülete már eddig is ott működött. Ne csúsztassunk és sunnyogjunk… Pláne, hogy értesüléseink szerint délután meg a helyi rendes önkormányzat képviselői szeretnének egyszeriben és hirtelen az emeleten úradovázgatni. Eddig ez nem hiányzott? Eddig lehetett máshol úradovázgatni? S akkor, ha lehetett, miért nem lehet most is? Például pont abban a felújított iskolarészben, ahová a nemzetiségi önkormányzatokat zsuppolták volna. Botrányos és szomorú, hogy a 21. század Közép-Európájában, Schengen után még mindig ilyesmin kell rágódnunk, hetekig, hónapokig, s botrányos az is, ahogy ebből az összes véresszájú nacionalista profitál - mindkét oldalon.

Pilisszentkereszten folytatódik a huzavona

2008. április 16. - (Csernák Vilmos - parameter.sk)

Nem ebben a megfogalmazásban állapodtunk meg - fejtette ki a szlovákiai magyar parameter.sk internetes portálnak Marta Demjénová, a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat vezetője annak az egyezménynek a tervezetéről, amit a polgármesteri hivataltól kaptak a szlovák házbeli irodahasználatról. A megállapodás tervezetét Kállai Ernő kisebbségi ombudsman jogászai is górcső alá veszik majd. Marta Demjénová szerint ők eredetileg és szóban abban állapodtak meg, hogy Pilisszentkereszt önkormányzata biztosítja a Szlovák Ház emeleti helyiségében a felsorolt szervezetek működési székhelyét - ehhez képest az önkormányzat által javasolt dokumentumban már szó sincs emeleti helyiségekről. Az sem tetszik nekik, hogy Lendvai Józsefék dokumentumában a falu önkormányzata biztosítja a Szlovák Házban a nemzetiségi önkormányzatok hivatalos képviselő-testületi gyűléseinek megtartását - tehát hatalmi helyzetből intézkedne, mintha az önkormányzat használta volna eddig is az irodát. A Pávakör, a Pilisszentkereszti Szlovákok Szervezete és a Szlovák Közművelődési Központ pedig csak a földszinti nagytermet és az emeleti klubtermet használhatná, nem úgy, mint eddig, továbbá a Pilisi Szlovákok Egyesületét regionális civil szervezetként egyáltalán nem látnák szívesen a Szlovák Házban a falu vezetése részéről - állítja Marta Demjénová. Az ügyben Lendvai József polgármestert is meg szerettük volna kérdezni, miként arról is, hogy megfogadják-e az ombudsman figyelmeztetéseit, de mindmostanáig nem sikerült őt elérnünk. Kállai Ernő ombudsman többek közt arra figyelmeztette a falut, hogy a képviselő-testületnek értesítenie kellett volna a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzatot az őket érintő lépésekről, s már akkor is, amikor olyan határozatot hoztak, hogy a falu statútumából kihagyták azt a megállapítást, hogy ez nemzetiségi, kétnyelvű község. Továbbá azt is illett volna a kisebbségek tudomására hozni, hogy milyen ingatlant adnak át nekik, milyen használatra és milyen céllal. Mikor lesz érdemi egyezség, mikor térnek észhez?

A Határontúli Szlovákok Hivatalától elfogadnák a pénzt

2008. április 18. - (parameter.sk)

Pártpénzeket nem szívesen fogadunk el - közölte a szlovákiai magyar parameter.sk portállal Marta Demjénová, a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat vezetője annak kapcsán, hogy a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) hivatalosan bejelentette: több mint 700 ezer koronát szedtek össze a pilisszentkereszti szlovákok megsegítésére. Az SNS bejelentette, hogy ezt a pénzt át szeretnék adni a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzatnak, hogy az összeget tetszés szerint használják fel. A botrány kipattanása után maga Ján Slota 100 ezret adott, az SNS képviselői és miniszterei pedig fejenként 10 ezer koronával szálltak be a gyűjtésbe. „Nem szeretnénk pártpénzt elfogadni, ám arra is gondolni kell, hogy ne sértsük meg azokat az adományozókat, akik őszintén, jóindulattal segíteni szeretnének, épp ezért kapcsolatba léptem Juraj Migaš budapesti szlovák nagykövettel is” - mondta Marta Demjénová. Eszerint a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elfogadná a pénzt, ha a Határontúli Szlovákok Hivatalától kapná azt meg. Ennek érdekében tesznek lépéseket. „A pénznek egyébként jó helye lenne, sok fontos közösségi tervünket tudnánk megvalósítani, s az ifjúság közösségeit is fejleszthetnénk” - mondta Marta Demjénová.

Pilisszentkereszt - Nem kérnek támogatást a pártoktól

2008. április 18. - (mti)

A Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat nem kért semmiféle anyagi támogatást a falu Szlovák Házában lévő iroda ügyében kialakult konfliktus megoldására - közölte a szlovák önkormányzat elnöke az MTI-vel. Demjén Tamásné a szlovák médiában megjelent hírre reagált, amely szerint a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt kezdeményezésére Szlovákiában 746 ezer korona értékű önkéntes adomány gyűlt össze, ám ezt - a híradás szerint - Slotától a pilisszentkeresztiek nem fogadnák el. A valóságban az általa tett nyilatkozat - mondta az elnök - arra vonatkozott, hogy a pilisszentkereszti szlovákok politikai pártoktól nem vennének igénybe anyagi támogatást. Ezzel ugyanis egy politikai játszma részesévé válnának, amit mindenképpen szeretnének elkerülni - tette hozzá. Demjén Tamásné emlékeztetett: a szlovákiai Határontúli Szlovákok Hivatalától már korábban pályázati úton kapott támogatást a pilisszentkereszti szlovák közösség. Amennyiben szükség lenne az irodakérdésben valamilyen anyagi segítségre, úgy ezt az állami támogatást fogadnák szívesen a pilisszentkeresztiek - hívta fel rá a figyelmet A Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke. A pilisszentkereszti önkormányzat korábbi döntése értelmében a Szlovák Házból a szlovák önkormányzat irodájának egy másik épületbe kellene költöznie. A képviselő-testület április elsején azután úgy határozott, hogy egyelőre nem kell kiköltöznie a Szlovák Házból a szlovák önkormányzat irodájának, április 30-ig megoldást találnak az intézmény elhelyezésére.

Slotáék hatmillió forintot gyűjtöttek a pilisszentkereszti szlovákok javára

2008. április 17. - (mti)

A pozsonyi kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 746 ezer koronát (körülbelül hatmillió forintnak megfelelő összeget) gyűjtött össze a pilisszentkereszti szlovákok javára. A gyűjtést saját százezer koronájával a párt elnöke, Ján Slota indította el, arra reagálva, hogy a szlovák többségű Pest megyei faluban az ottani Szlovák Ház kiköltöztetésének szándéka nyomán „belháború” tört ki. Pilisszentkereszten néhány héttel ezelőtt kezdődött el a huzavona a polgármester, a települési és a szlovák önkormányzat között. Az ügyben a szlovák kormány, a pártok rendre megszólaltak és élesen bírálták Magyarországot. Időközben a faluba ellátogató magyar államfő, Sólyom László „békéltető missziója”, majd a kisebbségi ombudsman, Kállai Ernő a szlovák önkormányzat számára kedvező álláspontja a megnyugtató rendezést vetítette előre: a szlovák önkormányzatnak egyelőre nem kell kiköltöznie.

„A pilisszentkereszti Szlovák Ház csak a jéghegy csúcsa”

2008. április 10. - (mti)

A legnépesebb magyarországi szlovák közösségnek otthont adó Pest megyei településen számos további sérelem éri a szlovák kisebbséget - hangzott el április 10-én a szlovák diplomácia vezetőjének parlamenti referátumában. Ján Kubiš felidézte a szlovák közszereplők szájából mostanában rendre elhangzó sérelmeket, miszerint a pilisszentkereszti önkormányzat megszüntette a kétnyelvű falulapot, a szlovákok sérelmére átrendezte a helyi kábeltelevízió programszerkezetét és csökkentette a szlovák pedagógusok nemzetiségi pótlékát. Kubiš azt mondta, hogy „a magyar politikusok gyakran indokolatlanul befeketítettek minket” Pilisszentkereszt kapcsán, „ahol a települési önkormányzat sérelmet ejtett a szlovák kisebbség status quoján”. Felszólította a magyar politikusokat: vegyék komolyan a Pilisszentkereszten kialakult helyzetet. Noha a szlovák politika Kubiš szerint nem „konfrontációs megoldásokkal” kívánja rendezni az ügyet, ennek ellenére (magyar részről) bírálatok érték. „A megbékélést és az államaink közti jó viszonyt szorgalmazó nyilatkozatok ellenére is szembe mennek a megbékélés szellemiségével” - fogalmazott Kubiš. A kormányfő vezette Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) egyik képviselőjének kérdéseire válaszoló Kubiš referátumának elhangzásakor alig néhány képviselő volt csak jelen a parlament üléstermében, ahol a külügyminiszter azt is felrótta, hogy Magyarország máig nem tett intézkedéseket a szélsőséges Magyar Gárda ellen. Berényi József, az MKP képviselője erre reagálva szintén helytelenítette a szlovák többségű magyarországi falu települési önkormányzatának döntését és a szlovák fél megelégedését célzó megoldást sürgetett, de figyelmeztetett: a megoldás nem Szlovákia feladata. Berényi felhívta Kubiš figyelmét, hogy a Magyar Gárdához hasonló szélsőséges alakulatok Szlovákiában is tevékenykednek. Ján Kovarčík, a Néppárt-HZDS képviselője kijelentette: örül a Pilisszentkereszten felszínre került gondoknak, mert „ezek után Szlovákia és Magyarország között egészen más minőségi viszony jön létre”, szemben az eddigi gyakorlattal, amikor szerinte „a két ország viszonyát a (szlovákiai) magyar kisebbség határozta meg”. Kovarčík jelezte: kezdeményezni fogja, hogy a szlovák parlament a jövőben évente legalább egyszer tűzze napirendjére a szlovák-magyar kapcsolatok kérdéskörének vitáját.

Szlovákok a Pilisben

A polgármester érzéketlen, reprezentálni bezzeg szeret

2008. április 8. - (E. Fehér Pál - 168 Óra)

A szentkereszti konfliktus bizonyítási kényszerré tette a nemzeti felelősségtudatot. ● Az ügyet meg kell tárgyalnia a szlovák-magyar kormányközi bizottságnak. ● Brüsszelben már meg is fújták a riadót... ● Hová tűntek a magyarországi szlovákok?

Pilisszentkereszt (szlovák neve: Mlynky) az egyetlen honi település, amelyben a lakosság több mint fele szlovák nemzetiségű. A polgármester viszont nem szlovák, és a jelek szerint nemzetiségi ügyekben érzéketlen. Reprezentálni bezzeg szeret, ezért kinézte magának a helyi Szlovák Ház helyiségeit. A pozsonyi politika és sajtó - ellentétben a magyarországi gyakorlattal - gyéren foglalkozik a Szlovákián kívül, Magyarországon, Romániában, Szerbiában, Kanadában és Dél-Amerikában élő szórvány szlováksággal. A hivatalos adatok szerint az államhatárok között 4,5 milliónyian élnek, s jó másfél millióra becsülhető a lélekszám a világ más tájain. A szlovák források szerint százezren élhetnek Magyarországon, a magyar népszámlálási adatok ennek tizedét mutatják ki. A szentkereszti konfliktus azonban bizonyítási kényszerré tette a nemzeti felelősségtudatot. Természetesen Ján Slota, az ügyeletes magyarfóbiás ugrott talpra elsőnek. A magyarországi szlovákok genocídiumát vizionálta, a pozsonyi magyar nagykövet berendelését óhajtotta a külügyminisztériumba. Gyűjtést is hirdetett a szentkereszti szlovákok megsegítésére, ő maga nyomban százezer koronát (800 ezer forintot) ajánlott meg, s kifejezte reményét, hogy a nemzeti párti képviselők fejenként tízezerrel csatlakoznak. Ám a gyűjtési ötlet másodfőzet: Robert Fico miniszterelnök a hír vétele után azonnal felajánlotta, hogy a kormány pénzzel is kész segíteni a szentkereszti nemzettársakat. A nemzetiségi ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes, Dušan Čaplovič - egyébként igen temperált hangon - arról nyilatkozott, hogy az ügyet meg kell tárgyalnia a kisebbségekkel foglalkozó szlovák-magyar kormányközi bizottságnak. És a felbuzdulás okát is kibeszélte. Azt mondta, ha hasonló eset történne a szlovákiai magyarokkal, rég Brüsszelben tárgyalnák az ügyet. Hát most a szlovákok mennek el oda. Ugyancsak Čaplovič volt, aki felszólította Csáky Pált, az ellenzékben lévő Magyar Koalíció Pártja elnökét, járjon közbe a magyar kormánynál. Persze Mečiar sem hallgatott. Pártja szintén az Európai Parlamentet jelölte meg olyan fórumnak, ahol jogorvoslatot kell keresni. De Brüsszelben már meg is fújták a riadót... Nem annyira a koalíció küldöttei jeleskedtek, inkább Mikolášík ellenzéki kereszténydemokrata, aki néppárti közegben verte a nagydobot. Az asszimiláció veszélyéről beszélt, majd patetikusan azt a kérdést szögezte a néppárti magyar képviselők orcájába: hová tűnt az ötszázezer szlovák, aki az első világháború előtt a mai Magyarország területén élt? Tény: a Trianon utáni Magyarország területén soha nem élt félmillió szlovák. 1920-ban száznegyvenezren voltak, és a magyarországi szlovákság végleges elgyengülését a második világháború utáni - a csehszlovák kormány által kierőszakolt - lakosságcsere okozta, melynek során hetvenkétezer szlovák nemzetiségű magyar állampolgár váltott hazát. Ezután az ittmaradottak elveszítették értelmiségüket, megnyílt a természetes asszimiláció lehetősége, amelyet az iparosítás, az életformaváltás csak gyorsított. Az újságírók higgadtabbak, mint a politikusok. Talán az egyetlen kivétel egy undorító bulvárlap, amely - híven Mečiar látomásához - etnikai konfliktust láttatott. A két komoly napilap, a baloldali Pravda és a liberális Sme óvakodott attól, hogy messzemenő következtetésre jusson. A Pravda publicistája arra figyelmeztetett, hogy a pilisszentkereszti esemény „több mint szokott helyi konfliktus”, mert a nemzetiségi viszályok villámgyorsan kiváltják a másik fél reakcióját. Azt kérdi: „Megérik ezt az árat a Szlovák Ház helyiségei?” A lap különben helyszíni riportot közölt a faluról, amelyből megtudható, a település életét alapvetően befolyásolja Budapest közelsége, sok a betelepülő, ők nem szlovákok. A riporter talált helyi szlovák asszonyt, akinek magyar férje Szlovákiából, Losoncról települt át, s egy szót sem tudott szlovákul. „A férjnek azonban Magyarországon meg kellett tanulnia a nyelvet, mert a faluban a szlovák szóra szükség van.” És a helyi szlovák önkormányzat elnök asszonya felsorolja a sérelmeket, amelyeket a falu polgármestere okozott: a kétnyelvű lap megszüntetését, a pedagógusoknál a nemzetiségi pótlék csökkentését. A Sme munkatársa a magyarországi média közömbösségét, az MTI gyenge tudósításait bírálta, amelyekben Ján Slota kirohanásai dominálnak. S a lap csupán azt a figyelmet kéri a szentkeresztieknek, amellyel a magyar lapok számon tartják a határon túli magyar kisebbségek jogait.

Gyurcsány valószínűleg a nyáron Szlovákiába látogat

2008. április 7. - (Népszabadság)

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a nyár folyamán, feltehetően már június első felében hivatalos látogatást tesz Szlovákiában, eleget téve Robert Fico szlovák kormányfő korábbi meghívásának. Ebben állapodott meg hétfői pozsonyi találkozóján Kiss Péter kancelláriaminiszter és Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettes. Robert Fico még tavaly októberben hívta meg Gyurcsány Ferencet hivatalos látogatásra Szlovákiába. A találkozó helyszíne minden bizonnyal Pozsony lesz. A kormányfők 2007 nyarán Pozsonyban egy nemzetközi tanácskozás alkalmából találkoztak, majd kétoldalú megbeszélést folytattak, amelynek eredményeképpen 14 pontban rögzítették a kapcsolaterősítést szolgáló teendőket. Kiss Péter és Dušan Čaplovič hétfőn egyetértett abban, hogy a teendőket javarészt sikerült elvégezni. Hétfői megbeszélésükön a 2010-ig esedékes teendőkről is egyeztettek. Kiss és Čaplovič közösen nyitotta meg a határon átnyúló együttműködés eddigi eredményeit summázó és annak távlati lehetőségeit feltáró konferenciát, amelyen a térség településeinek mintegy száz polgármestere, magyar és szlovák szakértők vettek részt. A magyar referátumot előadó Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: határ menti térségeinket az elmúlt ötven évben a kormányok mostohagyereknek tekintették, évtizedeken át hátrányos helyzetben voltak, „a gazdasági és kulturális fejlesztés értelmében a senki földjének számítottak. Az uniós források most arra adnak lehetőséget, hogy a diplomáciai és a jelképes politikai cselekvés helyett a nagyon konkrét és helyhez kötött, a mindennapi élet minőségét lényegesen javító, a két ország polgárainak együttműködését, közelítését lehetővé tevő lépéseket tegyünk. A határmegyék egymás felé fordulhatnak, óriási fejlesztési potenciált jelentő lehetőségekkel élhetnek, s ennek finanszírozására 2008-tól 2013-ig az unió és a két ország összesen 207 millió eurót fordíthat.” A magyar kormány kancelláriaminisztere és szlovák kollégája a két ország meglehetősen hűvös politikai kapcsolatainak több kényes kérdéséről, így a szlovák parlamentbe beterjesztett oktatási törvény tervezetéről és az úgynevezett pilisszentkereszti ügyről is eszmecserét folytattak. „Nem, dehogy is irritálja a magyar politikát és a közvéleményt az, hogy a szlovák közélet szereplői ilyen érzékenyen követték nyomon ezt a helyi (pilisszentkereszti) gondot. Ellenkezőleg, Pozsony magatartását kifejezetten indokoltnak tartjuk, mert épp ez igazolja a magyar álláspont helytállóságát: mi magunk is gondolkozunk a határon túli magyar kisebbség kollektív jogait érintő kérdésekről. Ahogy a szlovák félnek fontosak a magyarországi szlovákok, úgy nekünk is nagyon fontosak a jóval nagyobb lélekszámú szlovákiai magyar közösség helyzetével kapcsolatos kérdések” - mondta Kiss Péter kancelláriaminiszter az MTI-nek. Čaplovič megígérte, hogy a szlovák parlament előtt fekvő oktatási törvény megőrzi a magyar anyanyelvi oktatás status quo-ját. Kiss Péter, aki Pozsonyba érkezte után Csáky Pállal, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökével is találkozott, jelezte: Csákytól is úgy értesült, hogy az oktatási törvény kérdésében megnyugtató alku körvonalazódik. Kiss Péter és Dušan Čaplovič a pozsonyi program után a szlovák-morva határon fekvő Szakolcán (Skalica) közösen leplezte le a 125 éve született Juhász Gyula emléktábláját. A Nyugat nemzedékének jelentős költője 1911-től két éven át tanított a város katolikus főgimnáziumában, ahol az Anna-versek legtöbbjét, valamint a városhoz kötődő regényét, az Orbán lelkét írta. Szakolcán az egykoron ott élt Gvadányi Józsefnek szintén van emléktáblája. Januárban a város Nagy Lajos magyar királynak emelt szobrot, annak emlékére, hogy az uralkodó 1372-ben szabad királyi várossá emelte Szakolcát, ahol ma már egy kézen megszámolható a magyar nemzetiségű lakosok száma, s ahol a hétfői ünnepségen, sok évtized múltán, ismét elhangzott a magyar himnusz.

D. Čaplovič szerint Pestről is le lehet szólni a Pilisbe

Pilisszentkereszt - Egy nemzetközi nemzetiségi viszály és környéke

2008. április 5. - (Új Szó)

Vélhetőleg hétfőn megegyezés születik arról, mikor és hol találkozik Robert Fico miniszterelnök Gyurcsány Ferenc kormányfővel - árulta el Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes, aki hétfőn Pozsonyban egyeztet Kiss Péter kancelláriaminiszterrel. Április 7-én szlovák-magyar fórumot tartanak a szlovák fővárosban, melynek témája a határon átnyúló együttműködés 2013-ig, az Interreg szomszédsági program keretében. „A fórum ideális arra, hogy tovább egyeztessünk a miniszterelnöki találkozóról” - mondta Čaplovič, aki Szakolcát (Skalica) is felkeresi Kiss Péterrel, hogy közösen felavassák Juhász Gyula emléktábláját. Ennek kapcsán megjegyezte, furcsa, hogy a szlovák kormány tud hatni az önkormányzatokra annak érdekében, hogy bizonyos döntéseket megváltoztassanak, de a magyar erre képtelen, s az önkormányzat autonómiáját hangoztatja. „Nemcsak Pilisszentkeresztről beszélek, hanem például Győrről is, ahol a szlovák történelem egyetlen olyan alakjának sincs emléktáblája, aki ott végezte tanulmányait. Én példát mutattam, felhívtam Szakolca polgármesterét és megegyeztünk, hogy lesz Juhász Gyula-emléktábla. Nekem ezzel nincs problémám, nem értem, miért van a magyar félnek” - tette hozzá Čaplovič. A szlovák-magyar miniszterelnöki találkozó hivatalos témáit állítása szerint eddig nem egyeztették, Fico a Pilisszentkereszten történtek után leszögezte: a Magyarországon élő szlovák kisebbség helyzetéről is beszélni akar Gyurcsánnyal. Čaplovič szerint a magyar és a szlovák kormányfői találkozó gyakorlatilag bármikor létrejöhet, csupán a dátumban kell a lehető leggyorsabban megegyezni. Arra a kérdésre, hogy a találkozót a magyar fél miatt nem sikerült-e eddig megszervezni, azt válaszolta, a magyar belpolitikai helyzetet is figyelembe kellett venni. De emlékeztetet, más szomszédos országok miniszterelnökeivel Robert Ficonak jó kapcsolatai vannak, rendszeresen találkoznak. „Ezért azon is el kell gondolkozni, melyik oldalon van a hiba. Nekünk továbbra is érdekünk a kétoldalú kapcsolatok ápolása a közép-európai régióban” - szögezte le Čaplovič.

Tárgyaltak a Magyar-Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság elnökei

2008. április 4. - (OS)

Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, a Magyar-Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság magyar tagozatának elnöke Budapesten találkozott Miroslav Mojžitával, a bizottság szlovák társelnökével. A Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős államtitkára korábban már jelezte, hogy a pilisszentkereszti nézeteltérések miatt a testület szlovák tagozata elnökének kérésére kész összehívni a Vegyes Bizottságot. A megbeszélésen áttekintették a magyarországi szlovák és a szlovákiai magyar közösségek helyzetét, a bizottság korábbi ülésein megfogalmazott ajánlások teljesítését, valamint az aktuális kisebbségpolitikai kérdéseket is. A megbeszélés napirendjén szerepelt a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat, a Pilisi Szlovákok Egyesülete és Regionális Kulturális Központja átköltöztetéséről hozott önkormányzati döntés. Gémesi Ferenc tájékoztatta szlovák partnerét, hogy az ügyben a Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vizsgálatot folytatott, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa pedig jelentést készített. A vizsgálat eredményét és a jelentés tartalmát megismerve Miroslav Mojžita megelégedéssel fogadta a magyar fél lépéseit. A Vegyes Bizottság társelnökei kifejezték reményüket, hogy a település önkormányzata és a helyi szlovák önkormányzat az ombudsmani jelentésben javasolt április 30-i határidőig megoldást talál a kérdésre. A társelnökök hangsúlyozták, hogy készek a további segítségnyújtásra a kérdés mielőbbi megnyugtató rendezése érdekében.

„Soha nem volt semmilyen probléma. Még a II. világháború előtt is a gyerekek magyarul tanultak, mert magyar iskola volt. Ellenben most szlovák nemzetiségű általános iskolát tart fenn az önkormányzat.” - Lendvai József Pilisszentkereszt polgármesterével a Kossuth Rádió készített beszélgetést, a linkre kattintva ez olvasható:

http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=3108&Itemid=75

Lendvai József azt mondja: ellenfelei abból élnek, hogy szlovákok.

http://www.mno.hu/portal/551109

Néhány megélhetési szlovák generálja csak a problémákat. Két-három emberre le lehet szűkíteni az egész hangulatkeltést. (Lendvai József)

http://www.hirextra.hu/hirek/article.php?menu_id=2&cat=1&article_id=59781

Nemzetiségi műbotrány - „A mi bilink, a mi viharunk”

http://www.mno.hu/portal/551814

2008. március 31. - (Joó István - Magyar Nemzet)

Glossza - A kígyó és az ő farka

http://www.ujszo.com/clanok.asp?vyd=20080405&cl=212914

2008. április 5. - (GRENDEL ÁGOTA - Új Szó)

Nemzetiségi viszály egy irodahelyiség miatt

2008. április 4. - (Buchlovics Péter - Új Szó)

Amikor ezek a sorok íródnak, a magyar államfő már tárgyalt a helyszínen, vizsgálóbiztosokat küldött ki Kállai Ernő kisebbségi ombudsman, bekérették a pozsonyi magyar ügyvivőt, Robert Fico elzengte a magáét, kilátásba helyezte, hogy a kormány pénzzel segíti az ottani szlovák szervezeteket, s természetesen Ján Slota is belebarmolt az ügybe, nagylelkűségi rohamában 100 ezer koronát ajánlott fel, és számlát nyitott. S még mindig nincs vége. A pilisszentkereszti helyi önkormányzat többségi szavazással arról döntött március 25-én, hogy a falu központjában álló Szlovák Házból április elsejei hatállyal ki kell költöznie a Szlovák Kisebbségi Önkormányzatnak, pontosabban egy körülbelül 4x5 méteres irodahelyiségből, mert azt úgymond az önkormányzat is használni fogja ezentúl, jobban mondva Lendvai József polgármester. Hogy mire? Ez sajnos ottjártunkkor sem derült ki pontosan, miként az sem, vajon miért éppen erre az irodahelyiségre fáj az önkormányzat foga. De haladjunk sorjában, mi történt azon az önkormányzati ülésen. Az önkormányzati ülésen az első pont a kiköltöztetés volt. És elvetették azt a módosító javaslatot, hogy a kizsuppolás lekerüljön a napirendről. Lendvai József polgármester szerint a folyamat másfél évvel ezelőtt indult be, amikor az önkormányzat a 2007-es költségvetést tárgyalva döntött arról, hogy az iskola melletti szolgálati lakást felújítják 1,5 millió forintért, hogy a nemzetiségi önkormányzatok ott működhessenek. Szerinte erre azért volt szükség, mert a 2006-os választások után egy új nemzetiségi önkormányzat is megalakult, mégpedig a német. Törvényből eredő kötelességük volt tehát, hogy őket is elhelyezzék. Mivel a szlovák házbeli szervezetek nem fogadták el, hogy a német nemzetiségi önkormányzat az ottani irodában helyet kapjon, más lehetőségük nem volt, mint hogy az iskolában alakítsanak ki helyiségeket - fogalmazott a polgármester. Legutóbb tavaly nyáron tárgyaltak a szlovák önkormányzattal erről, s azóta új lehetőség nem merült fel, új ajánlat sem érkezett, ezért folyamodtak a mostani megoldáshoz. Lendvai hangsúlyozta: egyáltalán nem szlovákellenes lépés ez, mert magát a szlovák házbeli irodahelyiséget a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat továbbra is használhatja, de április 1-jétől az önkormányzat is használni fogja. Közösségi és kulturális célokra pedig a Szlovák Ház többi helyiségét ugyanúgy használhatják a szlovák szervezetek, mint eddig. Három szlovák szervezet pedig továbbra is a Szlovák Házban marad. Lendvai szerint a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat is használhatja alkalmanként az irodát. Hogy milyen gyakran és milyen formában, az nem derült ki. Marta Demjénová, a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat képviselője szerint derült égből villámcsapásként érte őket a hír, hogy a nemzetiségi önkormányzatot ki akarják költöztetni a jelenlegi irodából. Úgy véli, az után, hogy a szlovák nyelvtanfolyamot támogatta az önkormányzat, a kiköltöztetés nem éppen a fényes együttműködés bizonyítéka. A legutóbbi tárgyalásokkor a polgármester azt ígérte a kisebbségi ombudsmannak, megpróbál más megoldást keresni azért, hogy ne kelljen a szlovák önkormányzatnak elhagynia az irodát. Az ígéretet máig nem tartották be - tudatta az ominózus ülésen Demjénová. Ráadásul szerinte velük erről is és a megoldásokról is tárgyalni kellett volna, mielőtt ez napirendi pontként az önkormányzat elé kerül - de ez sem történt meg. Demjénová hangsúlyozta: a nemzetiségi önkormányzat kiköltözetése egy folyamat része, ugyanis a 2006-os választások óta több olyan lépés történt, mellyel sértették a pilisszentkereszti szlovákság jogait. Például az addigi kétnyelvű újság kiadását korlátozták, illetve felfüggesztették. Előfordult, hogy ünnepségen nem lehetett szlovákul verset mondani, s olyan közvélemény-kutatás is volt, melynek kérdései azt sugallták: egyáltalán szükség van-e nemzetiségi oktatásra? Demjénová szerint a mostani döntés megbontja az eddigi status quót, ellentéteket szít a szlovák szervezetek közt, s bár a döntés jogilag szabályos lehet, méltánytalan és erkölcstelen. (A Szlovák Ház az önkormányzat tulajdona - a szerk. megj.) Továbbá azt is figyelembe kéne venni, hogy ez nem pusztán technikai kérdés: a székhelynek jelképes és érzelmi jelentősége is van a falu többségét alkotó szlovák kisebbség számára. - Most csak a központból dobnak ki bennünket, de ha ez így folytatódik, mi a garancia arra, hogy nem rúgják ki a többi szlovák szervezetet is, s hogy végül nem szedik le a kétnyelvű táblákat? - tette fel a kérdést Demjénová. A gyűlésen akadt, aki azért nem szavazott, mert szerinte emiatt elmaradnak a nemzetiségi támogatások, pedig a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat már eddig is rengeteg pénzt intézett a falunak - helyiségek felújítására is. Lendvai József és az önkormányzat egy része az ominózus ülésen kikérte magának a szlovákellenesség vádját, mint a polgármester fogalmazott: az, hogy a szlovák szervezetek miként működnek és rendezvényeikre hány embert vonzanak, nem attól függ, hogy a nemzetiségi önkormányzat irodája a falu közepén, vagy kétszáz méterrel távolabb helyezkedik-e el. Becságh András polgármester-helyettes pedig nyilvánosan megígérte: segíteni fog abban, hogy a helyi, szlovák nyelvet is oktató iskola valóban kétnyelvű iskolává váljon. Az önkormányzat nem fogadta el Demjénovának azt a javaslatát sem, hogy a kiköltözést ez év december 31-ig napolják el. Marta Demjénová szerint továbbra sincs konkrét és ésszerű indok arra, miért pont ez az irodahelyiség kell a falu önkormányzatának. Ezt Lendvai valóban nem tudta megindokolni. Miként arra sem reagált, hogy a falunak más lehetőségei is lettek volna újabb helyiség kialakítására, például a régi kantinban. Ám a polgármester, az alpolgármester, valamint Galó László tanár határozottan cáfolta, hogy ünnepségeken nem engednének szlovákul verset mondani. - Ez hazugság. Összekeverik az időpontokat. Október 26-án, a forradalom emlékünnepén valóban nem mondtak szlovákul verset, mert ez magyar ünnep - mondta Galó László képviselő, tanár. Becságh és Galó szerint nem igaz, hogy manipulatív kérdésekkel arra akarták volna rábírni a szülőket, hogy ne hordják a helyi, nemzetiségi iskolába a gyerekeket. - Ez hivatalos felmérés volt, törvényesen jártunk el, időnként a minisztérium méri ezt fel. Nálunk ugyanis, ha már nyolc család kéri, hogy anyanyelvet is oktassanak, azt köteles az állam biztosítani. A Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat eddig mindig megelégedett nyolc családdal, mi mindenkit végigkérdeztünk a faluban - mondta a tanár és az alpolgármester. Jozef Havelka volt polgármester viszont ezt határozottan cáfolta, ők a felmérésekkor mindig, mindenkit megkérdeztek Pilisszentkereszten - állítja. Demjénová szerint a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat a saját pénzét is felajánlotta a helyi kétnyelvű lap kiadására, de ebbe a falu új vezetése nem egyezett bele. - Azt mondták, hogy ebben nem akarnak együtt dolgozni velünk. Aztán meg már a lapról sem akartak hallani. Most ugyan van egy saját lapunk, amit a kisebbségi önkormányzat ad ki szlovákul, de községi, minden nemzetiséget tiszteletben tartó, rendes újság már nem létezik. Lendvai József az önkormányzati ülésen elmondta: ő és egy ismerőse egy éven keresztül szerkesztették a kétnyelvű lapot, s akár már most is ki lehetne adni egy újat, ám csak olyan cikkek lehetnek benne, amelyek nem bírálják a kiadót, azaz az önkormányzatot. - Ezt egy évvel ezelőtt is elmondtam. Van olyan újság, ahol a saját kiadójuk ellen írnak? Legutóbb a szlovák cikkek zöme csak a képviselő-testületet szidta, ezért nem is kerültek be az újságba - mondta a polgármester. Szlovák önkormányzati forrásaink szerint a német nemzetiségi önkormányzatot csakis azért hozták létre, hogy a szlovákot szétugrasszák. Szerintük furcsa, hogy 2006-ig egyáltalán nem volt német kisebbségi önkormányzat, csak épp azután lett, hogy a Fidesz-színekben indult Lendvai megnyerte a választásokat. Demjénová is indult, de feleannyi szavazatot kapott, mint Lendvai. Van, aki ezt azzal magyarázta, hogy Demjénová alapvető hibát követett el, amikor 2006-ban a választók tudomására hozta, hogy a saját testvérével is számol az új önkormányzatban. Havelka viszont egészségügyi okokból nem vállalta a két évvel ezelőtti megmérettetést, noha előző polgármesterként máig nagy a népszerűsége, s integráló személyiségként ismerik őt a faluban. Roppant érdekesek a magyarországi nemzetiségi szabályok. S ez a kisebbségek szerint a többségnek kedvez. Ugyanis, lehetek én bármilyen nemzetiségű, ha találok 30 támogató aláírást, s indítok 5 jelöltet, akkor összegründolhatok akármilyen nemzetiségi önkormányzatot, évi 700 ezer forintot kapok a működésre. Forrásaink szerint megtörtént már olyan is, hogy romák alakítottak szlovák nemzetiségi önkormányzatot. A kisebbségek parlamenti képviselete pedig nem létezik. Pilisszentkeresztre ugyanakkor az utóbbi évtizedben számtalan család települt be - Budapest alig harminc percnyire van -, s mivel a közösség immár etnikailag sem zárt, s egyre inkább nem lesz az, kevéssé hihető, hogy pont a jelenlegi vezetés és az új önkormányzat tehet az asszimiláció felgyorsulásáról, a nemzetiségi arányok megváltozásáról. A pilisszentkereszti szlovákság az ország legnagyobb falusi kisebbsége több mint 55 százalékkal. Az idősek, a nyugdíjasok, a középkorúak még ismerik a hagyományokat, a folklórt, a népdalokat, s még beszélik a nyelvet, ámde a fiatalok - bár a helyi iskolában tanulnak szlovák nyelvet és irodalmat - már inkább csak magyarul beszélgetnek. Szlovákul főképp családi körben, az idősebb hozzátartozókkal társalognak. Húsvét után kedden két fiatalemberrel is találkoztunk a kétnyelvű táblát viselő Pilis Sörözőben, Vizi Mihállyal és Labadics Gáborral. A helyi iskolába jártak, valamit még tudnak szlovákul, de amikor a Sme lapot eléjük tettük, hogy el tudnának-e valamit olvasni, úgy reagáltak: igen, de a nagy részét nem értenék. Hogy miért jártak a helyi nemzetiségi alapiskolába? Mert ez volt helyben, azaz a legközelebb - válaszolták. Azt állították, több olyan fiatal ismerősük van, akik gyakran beszélnek szlovákul. Műholdon a Markíza adását is nézik. Licsik József kocsmáros, Trapatyka Pál és Dubicki Antal szerint Havelka jobb polgármester volt, mint a mostani, mert ő már bizonyított. Szerintük ugyanakkor semmiféle nemzetiségi konfliktus nincs a faluban, eddig tiszteletben tartották a nemzetiségek jogait. Dubicki bácsi ottjártunkkor szlovák népdalra gyújtott, s a kocsmárossal szót tudtunk érteni szlovákul is. Látogatásunkkor az volt a benyomásunk, hogy a konfliktus inkább tűnik két szomszédvár - azaz a régi polgármester és emberei, valamint az új polgármester és emberei - közti harcnak, mint nemzetiségi viszálynak. Ráadásul az önkormányzati ülésen is akadt, aki úgy fogalmazott: ő is szlovák, de sosem venné magának a bátorságot, hogy az összes szlovák nevében beszéljen, s természetesnek tartja, ha egy ügyben akár a szlovákok véleménye is eltér a megoldást illetően. Hogy mi lenne ez, még kérdéses. Viszont tény, hogy ezt csakis a helyiek tudják megoldani. Ha Lendvai polgármester érzékenyebben és nagyobb belátással kezelte volna a témát már a kezdetektől, s ha a kommunális politikában épp nem az ellenfelei lennének egyben a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat kulcsemberei is, tán nem fajultak volna idáig a dolgok. Mert neki feltehetően nem az a fránya irodahelyiség hiányzik, hanem nem szívleli azokat, akik benne ülnek. De miért kell emiatt egy egész falunak veszekednie?

Riport - Kiborult a bili Pilisszentkereszten

2008. április 4. - (Hardi Péter - Szabad Föld)

Szlovákellenes támadás Pilisszentkereszten, olvasható egy Magyarországon szerkesztett szlovák nyelvű honlapon. - Mlynky. Nas bili, nas vihor, látható a felirat egy éjjeliedényen, amelynek fényképét az alkotója sokszorosította, s az újságíróknak osztogatta. A vélemény tehát kétféle, a tény egy: a faluban kiborult az a bizonyos edény. Kissé elfáradtam - ültet le elnézést kérő mosollyal Lendvai József polgármester tenyérnyi irodájában. Magyarázkodnia nem kell, Pilisszentkeresztnek egy szűk hét alatt sikerült olyan nemzetközi hírnévre szert tennie, amelyért filmsztárok sokszor évekig dolgoznak. Hogy miként? Húsvét utáni kedden, a testületi ülésen határozat született arról, hogy a Szlovák Háznak elnevezett épület emeleti irodahelyisége április elsejétől önkormányzati és civil irodává alakul, a helyi szlovák nemzetiségi önkormányzatnak, valamint a Pilisi Szlovákok Egyesületének pedig ki kell költöznie onnan. Na, azóta áll a bál Pilisszentkereszten. A nevezetes testületi ülésen felvonult a szlovákiai tévétársaságok színe-java, s az még a legkevesebb volt, hogy bekérették a magyar nagykövetet a pozsonyi külügyminisztériumba. A kormány tagjaként jegyzett Szlovák Nemzeti Párt elnöke, a nem kifejezetten magyarbarát Ján Slota egyenesen az utolsóként lélegző magyarországi szlovák kisebbség elleni ravasz jogtiprásról beszélt. - A tények a következők - vesz határozati kivonatokat maga elé a polgármester. - A Szlovák Ház csak 2000-ben kapta a mostani nevét. Addig faluházként tartottuk számon, korábban pedig klubkönyvtárként. A önkormányzati tulajdonú épület földszintjét a hivatal használja tanácsteremként, a felső szintet pedig a szlovákok. S nem csak a most kitett két szervezet. A klubhelyiségben a szlovák hagyományok ápolására hivatott pávakör szokott összejönni, és a Magyarországi Szlovákok Szövetségének helyi szervezete is ide van bejegyezve. - E két utóbbi szervezet természetesen marad - magyarázza Lendvai József. - Mint ahogy használhatják azok a szervezetek is, amelyeknek az irodái most kikerülnek az épületből. Csak nem irodaként. - Miért nem? - adódik a kérdésem. A polgármester újabb okmányt vesz maga elé, abból olvassa: „Mindenki tisztában van azzal, hogy amennyiben a szükség úgy hozza, a ház funkcióját újra meg lehet határozni.” - Ezt az elődöm, Havelka József jelentette ki. Ez az idő érkezett el mostanra. A legutóbbi önkormányzati választások során ugyanis a faluban megalakult a német kisebbségi önkormányzat is, s a törvény értelmében ők sem maradhattak helyiség nélkül. Az önkormányzat pénzt csoportosított át, felújíttatta a szlovák nemzetiségi iskola használaton kívüli szolgálati lakását, s oda költöztette a német és a szlovák önkormányzatot, valamint a szlovák kulturális egyesületet. Közben megérkezik Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke. Átadom neki a helyemet, s átugrom a Szlovák Házba. Nem kell sokat talpalnom, a két épület egy udvarban található. - Nem ez az első szlovákellenes lépése az önkormányzatnak - kínál hellyel Demjénné Glück Márta, a szlovák önkormányzat elnöke a tágas, világos irodában. - Már az idősek napján sem akarták, hogy szlovákul énekeljenek a gyerekek. Pedig, tudja, hogy van ez, minden nagymama szeretné az unokáját hallani, nem igaz? A kétnyelvű újságot említi még, ami osztódással szaporodott: az előző polgármester idején közösen adta ki a két önkormányzat, de aztán hamar elváltak az útjaik. A legnagyobb sérelemként azonban az iskolát említi. - Kikezdték azt is - méltatlankodik. - Kérdőívet osztattak ki, hogy akarják-e a szülők a szlovák oktatást, illetve szeretnék-e a németet. Hogy jut eszükbe egyáltalán az ilyesmi, amikor Pilisszentkereszt az egyetlen olyan település az országban, ahol a népszámlálás során a lakosok többsége szlováknak vallotta magát. - Talán azért, mert megalakult a német nemzetiségi önkormányzat is - jut eszembe. - Hogyne… Összesen 32-en vetették fel magukat a választói jegyzékbe… A hagyomány szerint az 1700-as években szlovákokkal telepítették újra a török alatt elnéptelenedett pilisi falut, a németek később húzódtak fel melléjük. - A két népcsoport sokáig élt egymás mellett, volt svábok utcája és tótoké - magyarázza Becságh András alpolgármester, akivel az új irodákhoz tartok. - A svábok egykéztek, a tótoknál a tíz gyerek sem volt ritka. Aztán keveredni kezdett a két nép, a sváb fiúk a csinos tót lányok közül válogattak - s maradt a német név és a szlovák anyanyelv. Az új irodákból egyelőre a lakk illata érződik, egyébként teljesen üresek. - S miért éppen most született meg a határozat? - kérdezek rá. - Egyszerű. Most készültünk el a felújítással. Ha már beszélgetünk, rákérdezek a nemzetiségi vezető kifogásaira is. - Nevetséges. Még hogy mi volnánk szlovákellenesek? A kétszázharmincmilliós költségvetésből százharminc a nemzetiségi iskolára megy. Ezt ugye nem említette? Nem erről van itt szó. Ez a történet nem a mi győzelmünkkel kezdődött, hanem az ő vereségükkel. Ezt nem tudják elviselni, ezért a mostani hajcihő. A két évvel ezelőtti önkormányzati választáson ugyanis a mostani polgármester és a szlovák önkormányzat vezetője választási ellenfelek voltak, említi az alpolgármester. Lendvai József győzelme meggyőző volt, kétszer annyi szavazatot kapott, mint Demjénné Glück Márta. - Miként lehetséges ez? - kérdeztem később a kisebbségi vezetőt. - Ezek szerint a legszlovákabb falu nem a legszlovákabbat választotta… - Abban az időben az önkormányzati választásokon nagyot nyert a jobboldal. Vagyis Pilisszentkereszten a politikai meggyőződés felülírta a nemzetiségi hovatartozást, vonom le magamban a következtetést. S bár a politika síkos talajára érkeztem, mit tehetek, minél többekkel beszélgetek, annál inkább meggyőződésem, hogy a történet e nélkül nem érthető meg. Különösen azután gondolom így, hogy Havelka József előző polgármester otthonába csöngettem be. A nyugdíjas korú férfi éppen a körtefáit metszette, ám azonnal letette az ollót, s leültetett a filagóriájába, lánya pedig sört és saját sütésű muffint hozott - kitűnően sikerült, ezúttal is kézcsókom érte -, majd hosszan-hosszan beszélt polgármestersége éveiről. A második órában már az is kiderül, hogy Demjénné Glück Mártát támogatta a választások során - ő maga nem indult, már csak nyavalyáira való tekintettel sem. Csupán az országos szlovák önkormányzatban tetette fel magát a szintén helyi Fuhl Imre listájára, ám végül Fuzik János csapata nyert. Arra ugyan nem emlékszik, amit valamikori barátja, Rusznyák János képviselő-testületi tag állít, tudniillik, hogy Igen, MSZP táblával is kampányolt volna, ám ha már választani kell, akkor valóban inkább a baloldalra tenne, mert úgy érzi, az a szlovákokhoz hasonlóan csöndesebb, mint a másik oldal. Számára ez ilyen egyszerű, állítja... Engedjük most vissza Havelka Józsefet a körtefáihoz, kérdezzük inkább Fuzik János véleményét, aki mindkét félnél tájékozódott. - Nem hinném, hogy a döntés mögött szlovákellenesség húzódna - jelenti ki. - Már csak azért sem, mert a hat testületi tag közül négy maga is szlovák származású. Igaza lehet, amikor például a polgármestert kérdeztem arról, minek tartja magát, elnevette magát: - Legalább nyolcféle vér folyik az ereimben. Mindenesetre anyai ágon morva-szlovák ősökkel büszkélkedhetem. Azt pedig magától az egyik ellenlábasától, Havelka Józseftől hallottam, hogy a gyermekei nemhogy a helyi szlovák iskolába járnak, hanem szlovák versenyeket nyerve hoznak dicsőséget a településnek. - Azt viszont megértem, hogy érzelmileg felkavarta a helyi szlovák vezetőket az ügy - folytatja Fuzik János. - Ezért mindenképpen le kell ülnie a két félnek, s tárgyalnia a megoldásról. Ha tehát nem nemzetiségi az ellentétek gyökere, legalábbis nem elsősorban, akkor inkább politikai? Ez a megoldás is túl egyszerű volna. Mert igaz, hogy a hat szavazó közül négy a Szentkereszti Polgári Kör tagja - élén a polgármesterrel -, de akkor miért szavazott igennel Záluszki Ildikó, aki távol tartja magát a politikától? Havelka Józsefnek erre is van válasza: személyes okokból. Megsértődött, mert annak idején leváltotta a népművelői tisztéből. Maga az érintett azonban a leghatározottabban utasítja vissza a feltevést. - Azt az ügyet lezártam magamban, szavazataimat semmilyen formában nem befolyásolja. Egyszerűen csak azért szavaztam igennel, mert egyetértettem a határozattal. Mondom ezt úgy is, mint akinek ugyanúgy szlovák az anyanyelve, mint Havelka úrnak, még ha én Tótkomlóson születtem is. - Jól néznénk ki, ha egy cégnél azt mondja a főnök, hogy mától egy másik helyen lesz az irodám, én meg külföldig szaladnék panaszkodni - szól közbe a konyha sarkából egy szúrós szemű férfi, aki a beszélgetésünket hallgatja. - Ez nem hivatalos állásfoglalás - mosolyodik el Záluszki Ildikó -, hanem a nép hangja. A képviselő-testületi tag egyébként valamikor a már említett Fuhl Imre révén került a faluba, útjaik azonban régen elváltak. Fuhl Imre az, aki a határozathozatal előtti héten, nagycsütörtök éjjelén - amikor az önkormányzati ülésre a meghívók kimentek - vészharangot kongatott. Szlovákellenes támadás Pilisszentkereszten, tette fel az írását a szlovák nyelvű honlapra, mire másnap kitört a vihar. - Elértük, amit szerettünk volna - jelenti ki, amikor végre elérem az otthonában. - Most már csak arra kell vigyáznunk, hogy kezelni is tudjuk a helyzetet. - Elérték? De hiszen az önkormányzat nem vonta vissza a határozatát. - Még nem, de ha nem is teszi meg, odaláncoljuk magunkat a bejárathoz. Ezt Havelka József is említette, csak ő élőláncot mondott. - Amin ott lesz a szlovák sajtó is? - Természetesen. - Nem veszélyes játék ez? Hiszen a felvidéki magyarok ihatják meg a levét, ami viszont Magyarországon alakíthat ki szlovákellenességet, aminek újabb reakciói lehetnek odakint. Mintha ördögi körben járnának, amiből egyre nehezebb lesz kiszállni. - Ezt mondták az Országos Sajtószolgálatnál is, amikor visszautasították az állásfoglalásunk kiadását. Én viszont úgy gondolom, hogy ez az egyetlen lehetőség a megmaradásunkra. Még akkor is, ha kevesebben leszünk, mert vannak, akik félnek a határozott hangtól. - Péter! Jól értettem, ugye, Péter a keresztneve? Nos, Péter, ha lehet, azt kérném, írjon ebből a történetből egy bizakodó végkicsengésű riportot. Ackermann Kálmán plébános kedves, kövérkés, ha meglátom az utcán, azonnal arra gondolok, ez csak pap lehet. Nyilatkozni ugyan nem akar, amikor rányitom az ajtót, de azért befelé tessékel, s jár a lába rettenetesen, miközben hosszasan beszél a falu lényeges, ám a mostani történet szempontjából mégiscsak mellékes régmúltjáról - a végén pedig már engedni sem akar, nekem kell figyelmeztetnem, hogy mindjárt kezdődik a miséje, ezért inkább mennék. A kétféle megnyilvánulás között eltelt másfél órában látleletet kapok a faluról. Arról, hogy miképpen éleződnek ki az ellentétek Pilisszentkereszten, s ami a legszomorúbb: miként lettek semmivé a két tábor tagjai közötti emberi kapcsolatok, barátságok. - Szívesen, plébános úr. És mire alapozzam a bizakodást? - Hát, igen, Péter, ez igaz. Ezt most magam sem tudom.

Egy nemzetközi nemzetiségi viszály és környéke

2008. március 27. - (Csernák Vilmos - parameter.sk)

Portálunk is részt vett a kedd esti pilisszentkereszti ülésen. A helyi önkormányzat keddi döntésének értelmében a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatnak ki kell költöznie a Szlovák Házban található, jelenleg általuk használt irodahelyiségből. Az önkormányzat az iskola épületében, 1,5 millió forintért felújított helyiségekben biztosít helyet a szlovák nemzetiségi önkormányzatnak, a német nemzetiségi önkormányzattal együtt. A szlovákiai média által is nagy figyelemmel kísért, viharos ülésen rögtön az első pontként tárgyalták a kiköltöztetés ügyét. A testület ugyanakkor elvetette azt a módosító javaslatot, hogy ezt levegyék a napirendről. Mint azt Lendvai József polgármester a bevezetőben elmondta: a folyamat másfél évvel ezelőtt indult be, amikor az önkormányzat a 2007-es költségvetést tárgyalva döntött arról, hogy az iskola melletti szolgálati lakást újítják fel, azért, hogy a nemzetiségi önkormányzatok ott működhessenek. Szerinte erre azért volt szükség, mert a 2006-os választások után egy új nemzetiségi önkormányzat is megalakult, mégpedig a német, törvénybeli kötelességük volt tehát, hogy őket is elhelyezzék. Mivel a Szlovák Ház-beli szervezetek nem fogadták el, hogy a német nemzetiségi önkormányzat az ottani irodában helyet kapjon, más lehetőségük nem volt, mint hogy az iskolában alakítsanak ki helyiségeket - fogalmazott a polgármester. Hozzátette: utoljára tavaly nyáron tárgyaltak a szlovák önkormányzattal erről, ám előbbre lépés nem történt, s azóta új lehetőség nem merült fel, új ajánlat sem érkezett, ezért folyamodtak a mostani megoldáshoz. Lendvai hangsúlyozta: egyáltalán nem szlovákellenes lépés ez, mert magát a Szlovák Ház-beli irodahelyiséget a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat továbbra is használhatja, de immár nem kizárólagos jelleggel, ugyanis április 1-jétől az önkormányzat is használni fogja majd, szintén nem kizárólagosan. Közösségi és kulturális célokra pedig a Szlovák Ház-beli többi helyiséget ugyanúgy használhatják a szlovák szervezetek, mint eddig. Három szlovák szervezet pedig továbbra is a Szlovák Házban marad. Demjén Márta a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat képviselője szerint derült égből villámcsapásként érte őket a hír, hogy a nemzetiségi önkormányzatot ki akarják költöztetni a jelenlegi irodából, úgy véli, az után, hogy a szlovák nyelvi tanfolyamot támogatta az önkormányzat, a kiköltöztetés nem éppen a fényes együttműködés bizonyítéka. Szerinte a legutóbbi tárgyalásokkor Lendvai József polgármester azt ígérte meg a jelen lévő kisebbségi ombudsmannak, hogy megpróbál más megoldást keresni annak érdekében, hogy ne kelljen a szlovák önkormányzatnak elhagynia az irodát. Demjén Márta úgy fogalmazott: tudtával az ígéretet máig nem tartották be. Ráadásul szerinte, ha egy kisebbséget érint az ügy, akkor velük erről, és a megoldásokról tárgyalni kellett volna, mielőtt ez napirendi pontként az önkormányzat elé kerül - de ez sem történt meg. Ha viszont ők, azaz a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat nem értesítik a médiát, s ha ennek eredményeképpen nem látogat el Pilisszentkeresztre Juraj Migaš nagykövet, akkor ők feltehetően nem tudtak volna tovább tárgyalni Lendvai József polgármesterrel. Demjén Márta kifejtette: az önkormányzat továbbra is makacsul ragaszkodik a saját álláspontjához, s ezt az is bizonyítja, hogy mégis szavazásra bocsátották a kiköltözést, noha a nemzetiségi önkormányzat azt javasolta, hogy napolják el és tárgyaljanak tovább. Demjén hangsúlyozta: a nemzetiségi önkormányzat kiköltözetése egy negatív folyamat része, ugyanis a 2006- os választások óta több olyan lépés történt, mellyel sértették a pilisszentkereszti szlovákság érdekeit, ilyen például az, hogy az addigi kétnyelvű újság kiadását korlátozták ill. felfüggesztették, előfordult, hogy ünnepségen nem lehetett szlovákul verset mondani, s olyan közvélemény-kutatás is volt, melynek kérdései azt sugallták: egyáltalán szükség van-e nemzetiségi oktatásra? Demjén Márta szerint a mostani döntés megbontja az eddigi status quo-t, ellentéteket szít a szlovák szervezetek közt is, s bár a döntés jogilag szabályos lehet, méltánytalan és erkölcstelen. (A Szlovák Ház az önkormányzat tulajdona - a szerk. megj.). Továbbá azt is figyelembe kéne venni, hogy ez nem pusztán technikai kérdés, a székhelynek jelképes és érzelmi jelentősége is van a falu többségét alkotó szlovák kisebbség számára. A gyűlésen volt olyan képviselő, aki azért nem szavazott, mert szerinte emiatt elmaradnak a nemzetiségi támogatások, pedig a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat mér eddig is rengeteg pénzt intézett a falunak, épületrészek felújítására is. Lendvai József és az önkormányzat egy része kikérte magának a szlovákellenesség vádját, mint a polgármester fogalmazott: az, hogy a szlovák szervezetek miként működnek és rendezvényeikre hány embert vonzanak, nem attól függ, hogy a nemzetiségi önkormányzat irodája a falu közepén, vagy kétszáz méterrel távolabb helyezkedik-e el. Becságh András polgármester-helyettes pedig nyilvános megígérte: segíteni fog abban, hogy a helyi, szlovák nyelvet is oktató iskola valóban kétnyelvű iskolává váljon. Az önkormányzat kedden azt sem fogadta el, hogy a kiköltözést ez év december 31-ig napolják el. Demjén Márta szerint továbbra sincs konkrét és ésszerű indok arra, hogy vajon miért pont ez az irodahelyiség kell a falu önkormányzatának. S ez utóbbit Lendvai valóban nem tudta megindokolni. Miként arra sem reagált, hogy a falunak más lehetőségei is lettek volna újabb helyiség kialakítására, például a régi kantinban. Ám a polgármester és az alpolgármester, valamint Galó László tanár határozottan cáfolták a Paraméternek, hogy ünnepségeken nem engednének szlovákul verset mondani. - Ez hazugság. Összekeverik az időpontokat. Október 26-án, a forradalom emlékünnepén valóban nem mondtak szlovákul verset, mert ez magyar ünnep - mondta Galó László képviselő, tanár. Az alpolgármester és a tanár szerint az is hazugság, hogy manipulatív kérdésekkel arra akarták volna rábírni a szülőket, hogy ne hordják a nemzetiségi iskolába a gyerekeket. - Ez sem igaz. Hivatalos felmérés volt, az állam rendeli el, törvényesen, a minisztérium kérdezte meg. Ezt időről-időre felmérik, hogy van-e még igény a nemzetiségi oktatásra. Ha az az eredmény, hogy igen, akkor minden megy tovább. Nálunk ugyanis, ha már nyolc család kéri azt, hogy anyanyelvet is oktassanak, akkor azt köteles az állam biztosítani. Az az igazság, hogy a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat lusta volt eddig. Azaz mindig megelégedtek nyolc családdal, azokkal kitöltették, tovább már nem kérdezősködtek. Mi mindenkit végigkérdeztünk a faluban. S lám, nem kellett félniük: igenis szükség van a nemzetiségi oktatásra, ez kiderült - mondja Galó László. Havelka József volt polgármester szerint viszont ez egyáltalán nem igaz, ők a felmérésekkor mindig, mindenkit megkérdeztek Pilisszentkereszten. Demjén Márta azt is elmondta a Paraméternek, hogy a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat a saját pénzét is felajánlotta a helyi kétnyelvű lap kiadására, de ebbe a falu új vezetése nem ment bele. - Azt mondták, hogy ebben nem akarnak együtt dolgozni velünk. Aztán meg már a lapról sem akartak hallani. Most ugyan van egy saját lapunk, de az igazi, kétnyelvű falusi újság már nem létezik - taglalta Demjén Márta. Lendvai József polgármester a keddi önkormányzati ülésen ezt is alaptalan vádaskodásnak minősítette, mint elmondta: ő és egy ismerőse egy éven keresztül szerkesztették a helyi kétnyelvű lapot, s akár már most is ki lehetne adni együtt egy új lapot, ámde csak olyan cikkek lehetnek benne, amelyek nem bírálják a kiadót, azaz az önkormányzatot. - Ezt egy évvel ezelőtt is elmondtam, remélem világos. Van olyan újság, ahol a saját kiadójuk ellen írnak? Legutóbb is, a szlovák cikkek csak a képviselő-testületet szidták, ezért nem is jelentek meg - mondta a polgármester. Szlovák önkormányzati forrásaink szerint a német nemzetiségi önkormányzatot csakis azért hozták létre, hogy a szlovákot szétugrasszák. Szerintük furcsa, hogy 2006-ig egyáltalán nem volt német kisebbségi önkormányzat, csak épp azután lett, hogy a Fidesz-színekben indult Lendvai megnyerte a választásokat. Ráadásul kétszer annyi szavazattal, mint ellenfele, Demjén Márta. Viszont roppant érdekesek a magyarországi nemzetiségi szabályok is. S ez a kisebbségek szerint a többségnek kedvez. Ugyanis, lehetek én például vérmagyar, ha találok 30 támogató aláírást, s indítok 5 jelöltet, akkor összegründolhatok akármilyen nációjú nemzetiségi önkormányzatot, évi 700 ezer forintot kapok majd a működésre, alapból. Forrásaink szerint megtörtént már olyan is, hogy romák alakítottak szlovák! nemzetiségi önkormányzatot. A kisebbségek parlamenti képviselete pedig nem létezik, ill. a romákat szédítik pártalapon, lásd Fidesz, MSZP. Persze a pilisszentkereszti szlovákság az ország legnagyobb falusi kisebbsége több mint 55 százalékkal. Esetükben egészen másról van szó. Az idősek, a nyugdíjasok, a középkorúak még ismerik a hagyományokat, a folklórt,, a népdalokat, s még beszélik a nyelvet, ámde a fiatalok, bár a helyi iskolában tanulnak szlovák nyelvet és irodalmat, már nem beszélnek szlovákul. Vagyis csak ritkán, legszűkebb családi körben. Kedden két fiatalemberrel is találkoztunk, a kétnyelvű táblát viselő Pilis Sörözőben, 16 és húszéves srácokkal, Misivel és Dáviddal. A helyi suliba jártak, valamit még tudnak szlovákul, de például amikor a pozsonyi SME lapot eléjük tettük, hogy el tudnának-e valamit olvasni, úgy reagáltak: igen, de a nagy részét nem értenék. Műholdon alkalmanként nézik a Markízát, ám ha csak szöveg szerint kéne megérteniük a filmeket az sem menne-mondták el a Paraméternek. Irodalmat és nyelvtant viszont tanultak az alapsulin. Lendvai József polgármester szerint akár úgy is lehetne a szlovák nyelvi órák számát bővíteni az iskolában, hogy kapna a suli afféle erdei iskola - jelleget, s akkor a terepen, a természetben szlovákul is megtanulnák az elnevezéseket, vagy pedig tornaórán beszélnének a gyerekkel szlovákul. Csakhát, ez megmosolyogtató. Mert ugyebár hol van ez akár egy klasszikus kétnyelvű iskolától? A faluban egyébként az összes általunk megkérdezett személy semmit sem tudott az irodaügyről és a botrányról. Amikor pedig rákérdeztünk, hogy mit szólnak a régi és az új polgármesterhez, azt mondák: a Havelka jobb volt, mert ő már sokat tett a faluért. A Pilis Sörözőben pedig egy bácsi szlovák népdalt énekelt nekünk.

Galda Levente képviselői nyilatkozata

Tősgyökeres pilisszentkeresztiként, felelős helyi önkormányzati, illetve budapesti kisebbségi képviselőként, valamint szlovák nemzetiségi aktivistaként egyaránt elítélek minden olyan ténykedést, politikai csatározást, játszmát vagy döntést, amely településünket rossz hírnévbe sodorja, szégyent hozva ezáltal annak lakóira ország-világ előtt.

Szlovák kulturális kötődésem megkérdőjelezhetetlen, nemzetiségi identitásom a szívemben-lelkemben lakozik, amelyről tanúbizonyságot is teszek határainkon innen és túl.

Bő fél évvel ezelőtt Európa számára büszkén mutattunk példát az összefogás teremtő erejéről, s annak diadaláról; közös célért, közös erővel dolgozott együtt szlovák, magyar és német - politikai vagy vallási hovatartozástól függetlenül -, hogy maradandót alkossunk Pilisszentkereszt történelmében, a békés egymás mellett élés jegyében. Az együtt elért eredményt, amelyet minden helyi szervezet és intézmény elismert és karöltve támogatott, hatalmas sikerként értékeltük s éltük meg.

Továbbra is úgy vélem, azt kell előre tekintve mérlegelni és magunk elé nézve válaszútként taglalni, ami minket EGYESÍT, s nem azt, ami megoszt. Sokan vannak, akik provokatív módon akarják megosztani a helyieket, de választ arra az égető kérdésre nem adnak: mindez KINEK használ?! Pilisszentkeresztnek és az itt élő embereknek bizonyosan NEM érdeke a széthúzás, bármiről is legyen szó. Ott, ahol nincs ellentét, óriási felelőtlenség azt szítani! Méltósággal csak egymást kölcsönösen tisztelve, egymás értékeit el- és felismerve léphetünk előre a fejlődés útján - hiteles, elfogultság nélküli kommunikációval, objektív tájékoztatással, s nem a lakosságot manipulálva és egymás ellen uszítva, amelynek nagy része értetlenül, már-már nemzeti identitászavarban szenvedve áll a kialakult válsághelyzet előtt.

Fentiek tükrében bízom benne, megértik azon döntésemet, hogy - független képviselőként - mindettől elhatárolódjak, s a jövőben is csak az összefogásra sarkalló, kompromisszumkereső ügyek mellett álljak ki - lelkiismeretem szerint - a falu minden lakójának nyugalma érdekében, az intelligens, higgadt és nyitott párbeszéd híveként, a település javát szolgálva, Isten előtt tett képviselői esküm szerint.

Pilisszentkereszt páratlan lehetősége éppen sokszínűségében rejlik - stílszerűen, Szent Istvánt idézve: „…mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő.”

Pilisszentkereszt, 2008. április 1.

Galda Levente

képviselő

„A szlovákság jövőjéről van szó Pilisszentkereszten”

2008. április 3. - (mti)

„Pilisszentkereszten a szlovák kisebbség jövőjéről, illetve jogbiztonságuk színvonaláról döntenek,” jelentette ki a miniszterelnök a szlovák parlamentben.

Robert Fico a magyarországi szlovákokról is

tárgyalni akar Gyurcsány Ferenccel

A magyarországi szlovák kisebbségről is tárgyalni akar Gyurcsány Ferenccel Robert Fico szlovák kormányfő, aki magyar kollégáját fél évvel ezelőtt hívta meg hivatalos pozsonyi látogatásra. Fico április 3-án a szlovák parlamentben saját pártja képviselőjének kérdésére válaszolva mondta el: különös tekintettel a pilisszentkereszti történésekre a tervezett találkozón mindenképpen felveti a témát. Annál is inkább - mondta -, mivel a magyarországi szlovákok lojális polgárai a magyar államnak, ezért a polgári jogaikról és védelmükről a magyar állam köteles gondoskodni. A miniszterelnöki találkozó előkészítésének szándékával Kiss Péter kancelláriaminiszter és Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettes legközelebb hétfőn, Pozsonyban találkoznak és várhatóan Szakolczán (Skalica) közösen avatják fel a magyar költő, az egykor ott tanító Juhász Gyula emléktábláját. Gyurcsány tavaly nyáron járt Szlovákia fővárosában, amikor kétoldalú megbeszélést folytatott Robert Ficoval, és 14 pontban rögzítették a két ország együttműködését elmélyíteni hivatott teendőket, amelyek közül eddig alig valósult meg valami. Pozsonyban két héttel ezelőtt a legfelső szinteken kezdődött tiltakozássorozat, amiért Pilisszentkereszten, a szlovák többségű Pest megyei faluban a települési önkormányzati testület székhelyéről a polgármester indítványa alapján egy másik épületbe akarták költöztetni a helyi szlovák önkormányzat irodáját. Noha időközben olyan döntés született, hogy a szlovák önkormányzatnak egyelőre mégsem kell kiköltöznie, Szlovákiában nem csitulnak az ellenhangok. A Robert Fico kormányához tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, Ján Slota csütörtökön közzétette annak a bankszámlának a számát, amelyre a pilisszentkereszti szlovákoknak irányuló segélyeket lehet utalni, s amelyet Slota százezer koronás felajánlással létesített. Fico csütörtökön elhangzott parlamenti válaszában úgy fogalmazott, hogy „a szlovák nemzet nemzetiségi kisebbségeit a kormányban nem a politikai sakkjátszma trójai lovának tekintjük, amivel a térségen belüli kizárólagosságunkat, vagy civilizációs missziónkat akarnánk bizonyítani”. Szerinte a pilisszentkereszti szlovákok kiköltöztetésének szándéka egy olyan folyamat kicsúcsosodása volt, melynek során a települési önkormányzat már elállt a kétnyelvű falulap megjelentetésétől, a kisebbségi adások sérelmére átrendezte a helyi kábeltelevízió műsorszerkezetét és csökkentette a szlovák pedagógusok nemzetiségi pótlékát.

Pilisszentkereszti Szlovák Ház - Egyelőre nem kell kiköltözni

2008. április 1. - (mti - nol)

Egyelőre nem kell kiköltöznie a pilisszentkereszti Szlovák Házból a szlovák kisebbségi önkormányzat irodájának, április 30-ig megoldást találnak az intézmény elhelyezésére - közölte a Pest megyei falu polgármestere a keddi rendkívüli önkormányzati testületi ülés után. A testületi ülésen született megállapodás esélyt ad arra, hogy a szlovák kisebbségi önkormányzati irodaügy megoldódjon - mondta Lendvai József. Emlékeztetett: a testület - amelynek tíz tagjából nyolc szlovák nemzetiségű - korábbi döntése szerint a Szlovák Házból a szlovák kisebbségi önkormányzat irodájának egy másik épületbe kell költöznie. E határozat ellen a kisebbségi önkormányzat kifogást emelt - mondta a polgármester - mivel az iroda számukra a szlovák identitástudatot is jelképezte, és ezért ragaszkodtak hozzá. Hozzátette: e kifogásnak, főként Szlovákiában „indokolatlanul nagy politikai visszhangja volt”. Az 54 százalékban szlovák többségű pilisi falu polgármesterének indítványa nyomán a helyi képviselőtestület a múlt héten szavazással úgy döntött, hogy a falu önkormányzatának székhelyéről, a Szlovák Házból egy másik épületbe költözteti a szlovák kisebbségi önkormányzat irodáját. A döntést sérelmezők panasza igen gyorsan nemzetközi méreteket öltött: a perlekedés Szlovákiában a legfelső politikai szintű tiltakozásokat hívta életre, és a szlovák médiában azóta is vezető téma. Lendvai József kitért arra, hogy a kérdés tisztázásának segítésére hétfőn Sólyom László köztársasági elnök is felkereste a községet, és tájékozódását követően megállapította, a helyi vitában nem magyar-szlovák ellentétről van szó. Időközben ombudsmani vizsgálat is indult az önkormányzat döntésével kapcsolatban, amely megállapította, hogy több kisebb szabálytalanság történt a határozat meghozatalánál. E hiányosságokat most az önkormányzat pótolja - mondta a polgármester. Mint hozzáfűzte, erre egy hónap áll rendelkezésre, ugyanis a testület egyhangúlag elfogadta, hogy az irodának egyelőre nem kell kiköltöznie, hanem április 30-ig közösen megtalálják a megoldást az iroda sorsára, és ez idő alatt a jogi hiányosságokat is pótolni lehet. Szlovákia semmiképpen sem ismeri el a kisebbségek kollektív jogait - közölte a szlovák külügyminisztérium röviddel azt követően, hogy Göncz Kinga magyar külügyminiszter kedden Budapesten azt mondta: a pilisszentkereszti kisebbségi önkormányzatot érintő döntés nem tekinthető többségi-kisebbségi ügynek. A magyar diplomácia vezetője kijelentette: a szlovák kormány, mivel beavatkozott a pilisszentkereszti ügybe, egyszersmind elismerte a kisebbségi közösségi jogokat. Pozsony szerint ez durva félremagyarázás. Az MTI pozsonyi irodájához eljuttatott közleményében a szlovák külügyi tárca határozottan leszögezte: Szlovákia „eddig sem ismerte el és a jövőben sem fogja elismerni a kisebbségek kollektív jogait.” Pozsony ugyanakkor emlékeztetett a magyar kisebbségi ombudsman, Kállai Ernő vizsgálatának ugyancsak kedden nyilvánosságra hozott megállapítására, miszerint a pilisszentkereszti szlovák kisebbségi önkormányzat irodájának elköltöztetése nem nemzeti, de nemzetiségi ügy, s mert a falu önkormányzata törvényellenesen hozta meg határozatát, ezért az ombudsman a döntés visszavonását kéri. Ennek fényében a szlovák diplomácia megállapítja, hogy a magyar külügyminiszter asszony „torzítja a faluban előállt helyzetet.” Az ombudsman az ügyben hivatalból, egyszersmind annak nyomán indított vizsgálatot, hogy Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára erre felkérte. Kállai Ernő hivatalának megállapítása szerint a pilisszentkereszti önkormányzat több jogszabályi rendelkezés be nem tartásával hozott határozatot az átköltöztetésről. „A Szlovák Köztársaság külügyminisztériuma elvárja a Magyar Köztársaság kormányától, hogy elvi következetességgel hozzájárul a Pilisszentkereszten előállt helyzet megszüntetéséhez, mert a helyzet a magyarországi szlovák nemzetiségi kisebbség jogainak csökkenését jelenti” - fogalmaz a szlovák külügy. Elemzők emlékeztetnek: Szlovákia nem hajlandó elismerni a kisebbségek kollektív jogait, ugyanakkor tavaly szeptemberben parlamenti határozatban erősítette meg a szlovákiai magyarok és németek II. világháború utáni jogfosztását a kollektív bűnösség elve alapján törvényesítő Benes-dekrétumokat. A dekrétumok „újraszentesítése” után a szlovák-magyar viszony a korábbinál is hűvösebbre fordult, és a barátságtalan gesztusok közül kiemelkedett, hogy a magyar államfő révkomáromi magánlátogatását sérelmező Robert Fico kormányfő kiutasítással fenyegette meg Sólyom Lászlót.

http://www.klubradio.hu/data/files/kallai_pilisszentkereszt.mp3

http://www.klubradio.hu/data/files/gonczkinga_pilisszentkereszt.mp3

Pravda: „Sólyom az egész ügyet felszínesen mérte fel”

A pozsonyi Pravda cikket szentel a pilisszentkereszti Szlovák Ház ügyének.

2008. április 1. - (mti)

A pilisszentkereszti Szlovák Ház megsemmisítésének veszélye - legalábbis egyelőre - elhárult, de a megmentő szerepe nem Sólyom László államfőé, ahogy az első ránézésre látszik, hanem az interneté, s a pilisszentkereszti szlovákok elszántsága érdekeik és a becsületük megvédelmezésére - írta kedden a pozsonyi Pravda. A cikkíró, Dag Danis okfejtése szerint a háborgást ugyanis a magyarországi szlovák internetes portál, a www.luno.hu cikke indította el, melynek szerkesztője, Imrich Fuhl „bírálta Lendvai polgármester szándékát, aki kiűzné a szlovákokat a Szlovák Házból”. A Szlovák Házat „megsemmisítő” képviselő-testületi döntést a szlovák kormány tiltakozása követte. A kis falusi perpatvarból nemzetközi gond keletkezet, amelyet aztán a magyar elnök volt kénytelen csillapítani - írta a pozsonyi lap. A Pravda szerint „a békéltető közbenjárásért, fenntartásokkal ugyan, de Sólyom dicséretet érdemel. Viszont „a magyar elnök az egész ügyet felszínesen mérte fel”, amikor azt mondta, hogy Pilisszentkereszten nem szlovák-magyar perlekedés folyik. „Ez ugyanis nem igaz. A vegyesen lakott területeken a politikai nézeteltérések törvényszerűek és etnikai természetűek” - írta a lap, hozzáfűzve: a pilisszentkereszti szlovák közösség gondja ugyanis nem csak a Szlovák Házzal kapcsolatos, merthogy a polgármester a korábbiak során már megszüntette a kétnyelvű falulapot, megvonta a szlovák pedagógusok nyelvpótlékát, „mi több: az önkormányzat egyik képviselője már azt is indítványozta, hogy a falu iskolájában szüntessék meg a szlovák nyelv oktatását”. „Csáky Pál - a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke - sem tartózkodott egy provokáló megjegyzéstől, amikor szlovák-szlovák villongásnak nevezte” a pilisszentkereszti történéseket, mondván, hogy a falu önkormányzati képviselőinek többsége szlovák származású, mi több, Csáky szerint maga Lendvai polgármester is félig szlovák. „Márpedig ez - illedelmesen szólva is - téves információ” - állította a pozsonyi lap, s arra emlékeztetett: a Pravda szerkesztőjével Lendvai József csak tolmács segítségével tudott értekezni. Lendvai a szlovákokkal csak a 2006-os önkormányzati választásokat megelőző kampányában tudott szlovákul szót érteni. „Aztán emlékezetét vesztette, s csak most nyerte vissza, amikor a pilisszentkereszti szlovákok olyan zúgolódásba kezdtek, hogy annak hangjait még a határon túl, majd Pozsonyt érintő kerülővel még Budapesten is hallani lehetett”, s amelyet aztán Sólyom László olyan körültekintően kezelt, „nehogy magyarázkodni kelljen, hogyan is néz ki magyar rendezésben a kisebbségek védelme és támogatása” - fejezte be kommentárját a lap.

Pilisszentkereszt ● A kisebbségi ombudsman jelentése

Nem törvényes, hogy Pilisszentkereszt Község Önkormányzatának képviselő-testülete határozattal kívánta rendezni a kisebbségi önkormányzat helyiséghasználatának kérdését. A Nektv.-nek megfelelő rendeletalkotás elmulasztásában megnyilvánuló jogsértést a lehető legrövidebb időn belül, a kisebbségi önkormányzattal egyeztetve, az ellátandó helyi kisebbségi közügyek és a helyi önkormányzat lehetőségeinek közös felmérésével orvosolni kell.

Sólyom szerint indokolatlan a feszültség Pilisszentkereszten

2008. március 27. - (mti)

Nem magyar-szlovák ellentétről van szó Pilisszentkereszten a Szlovák Ház ügyében kialakult helyi viták során, az ezzel kapcsolatos külföldi reakciók indokolatlanok voltak - mondta Sólyom László hétfőn a Pest megyei faluban tett látogatásakor, miután az önkormányzat és a szlovák nemzetiség képviselőitől tájékozódott az ügy részleteiről. A köztársasági elnök elmondta: meggyőződött róla, hogy a falu vezetése és a szlovák kisebbségi önkormányzat közötti konfliktus nem nemzetiségi kérdés, hiszen az önkormányzati testület tagjainak döntő többsége is a szlovák kisebbséghez tartozik, szlovákul beszél. Inkább a 10-15 éve húzódó személyi és politikai ellentétek robbantak most ki, ezt az irodahelység használata körüli érdekellentétet azonban meg lehet oldani - tette hozzá. „Meggyőződtem róla, hogy a szlovákságot és a szlovák önkormányzatot semmiféle joghátrány nem érte” - szögezte le Sólyom László. „Azonban jól tudjuk, hogy nem elég a törvény betűjét betartani, vannak érzelmek, amelyekre különösen a nemzetiségi kisebbségek esetében oda kell figyelni” - hangoztatta. Érthetőnek nevezte, hogy a szlovákság sérelmezi az eddig általa használt, magáénak érzett hivatali helység elhagyásáról hozott testületi döntést, s ez megítélése szerint sem volt szerencsés. Másfelől viszont - mint rámutatott -, érthetőek a helyszűkében lévő önkormányzat igényei is. „Boldog lennék, ha Szlovákiában bármelyik helyiségben a magyaroknak lenne önkormányzata, ha ott is működnének regionális önkormányzatok, országos önkormányzat és a magyarokat ért nem jogi, hanem érzelmi sérelemre is ilyen támogatást kapnának szlovák kollégámtól” - mondta az államfő. Sólyom László pilisszentkereszti látogatásának előzménye, hogy a képviselő-testület döntése szerint a helyi szlovák önkormányzat irodájának a Szlovák Házból másik helyiségbe kell költöznie. A szlovák önkormányzat elnöke e döntést méltánytalannak találta, mert álláspontja szerint az iroda fontos szimbóluma a helyi szlovákok identitásérzésének. A költöztetés hírére a szlovák televízió stábjai megjelentek a faluban és a szlovák miniszterelnök is foglakozott a kérdéssel, elmarasztalva Pilisszentkereszt önkormányzatát. A köztársasági elnök látogatása után Lendvai József polgármester az MTI-nek azt mondta, hogy a képviselő-testület újra napirendre tűzi a kérdést, s közösen keresik a kompromisszumot. A távirati iroda tudósítója a többségében szlovák nemzetiségiek által lakott, 2300 lélekszámú község utcáján több járókelőt is megkérdezett, mi a véleménye a faluban kialakult konfliktusról. A megkérdezettek szerint békében élnek egymással magyarok és szlovákok a faluban. Minárik Pál helyi lakos szerint - aki maga is szlovák anyanyelvű - a kérdés „egy felfújt üres luftballon”. Az ügy valójában a jelenlegi és a volt vezetés közötti politikai csatározás - állította. Szerinte a volt polgármester és társai máig sem tudnak beletörődni a vereségbe, ezért szítják az ellentéteket. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman az MTI-t hétfőn arról tájékoztatta, hogy az ombudsmani hivatal az átköltöztetési ügyben még múlt szerdán azonnali vizsgálatot rendelt el Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárának kérésére. Hozzátette: az ombudsmani hivatal két munkatársa pénteken helyszíni vizsgálatba kezdett Pilisszentkereszten, és ennek eredményéről kedden sajtótájékoztatón számolnak be. A polgármester reagálásában hangoztatta: annál is inkább furcsállja a vizsgálat eredményét, mert eddig a képviselő-testület döntésével kapcsolatos jogsértésről senki, még a kisebbségi önkormányzat sem beszélt. Közölte: az ombudsmani vizsgálat eredményét még nem kapta kézhez, s ezért nem is tud érdemben reagálni az ebben foglalt felvetésekre.

Nem erőszak a disznótor

Pilisszentkereszt - Nemzetközi politikai botrány

2008. március 27. - (Budai Horváth József - szabadfold.hu)

Pilisszentkereszten a falu vezetőinek sikerült a semmiből nemzetközi botrányt csinálni. Nézzük a száraz tényeket. A 2170 lakosú Pilisszentkereszten a polgárok 54,6 százaléka vallja magát szlováknak, további 14 százalék pedig erős szlovák kulturális kötődésűnek. Magyarországon Pilisszentkereszt az egyetlen szlovák többségű falu. A 2006. évi önkormányzati választáson a jogosult 1748 választópolgár közül 1018-an szavaztak, a polgármester csaknem kétharmados többséggel nyert. A szlovák önkormányzat választásán az 504 lehetséges szavazóból 298-an voksoltak (a német nemzetiségire a 32 jogosult közül 29-en). A kisebbségi önkormányzat Fő úton álló épületét immár nyolc éve Szlovák Háznak nevezik, felújítását és berendezését szlovák állami és alapítványi pénzekből finanszírozták. Megszületett az önkormányzat döntése. A pilisszentkereszti képviselőtestület tagjai (6 igen, 2 nem, 2 tartózkodás) megszavazták azt az indítványt, hogy a kisebbségi önkormányzat költözzék kétszáz méterrel arrébb: a szlovák iskolában kapjon helyiséget. A polgármester váltig állítja: az új iroda kényelmesebb és nagyobb, ám az érintettek nem akarnak oda átvonulni. A kisebbségi többség önkormányzati vezetői tiltakoznak. Itt lép be a nemzetközi politika. A határozatot a szlovák politikai élet is figyelemmel kísérte, s ki-ki vérmérsékletének, beállítottságának megfelelő szenvedéllyel vagy kíváncsisággal értékelte. Így vált az érintettek által nem kívánt költözés nemzetközi politikai botránnyá. Végül jön a konklúzió. Ahogyan mondani szokás: nem erőszak a disznótor. Ám ha valaki nem kér belőle, nem ildomos szántszándékkal megetetni vele...

Az Európai Parlament elé viszik a pilisszentkereszti ügyet

2008. március 28.

„A politikai hatalom riasztó beavatkozásának” tekinti a pilisszentkereszti ügyet a Vladimír Mečiar vezette szlovák kormányerő, a Néppárt-HZDS, ezért elszánt szándéka, hogy a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat kiköltöztetését az Európai Parlament elé viszi. Mečiar pártja jelezte: két EP-képviselője, Irena Belohorská és Ján Kovarčík személyesen tájékozódnak majd Pilisszentkereszten, ahol az önkormányzat irodájának kiköltöztetését indítványozó polgármesterrel, Lendvai Józseffel is tárgyalni akarnak a „durva diszkriminációs” lépésről, amelynek hátterében a szlovák kormánypárt szerint nyilvánvalóan „az erőszakos asszimiláció szándéka áll”. A párt tiltakozó nyilatkozatában megfogalmazottak szerint „sajnálatos, hogy ez a 21. században és azon a Magyarországon történik, amely olyan érzékenyen reagál a szomszédos országokban élő kisebbségekkel kapcsolatos legkisebb politikai változásokra, s teszi ezt akkor, amikor Magyarországon újfasiszta gárdák alakulnak, anélkül, hogy a demokratikus nemzetközi közösség erre reagálna”. Az ügy kormányzati szintű ellenkezést és példátlan sajtóvisszhangot váltott ki Szlovákiában, ahol egybehangzóan kisebbségellenes lépésnek minősítik a történteket.

A nagy pilisi irodabotrány - Helyszíni riport

2008. március 28. - (Szilágyi Károly - FigyelőNet)

Nemzetközi feszültséget okozott, hogy egy irodát 250 méterrel arrébb költöztetne a pilisszentkereszti polgármester, aki úgy látszik, nem számolt a helyi szlovákság ragaszkodásával. Húsvét után a keddi ülésen döntött úgy a 2300 lelket számláló, szlovák nemzetiségű falu képviselőtestülete, hogy a szlovák kisebbségi önkormányzatot átköltözteti jelenlegi, Fő utcai irodájukból egy másikba a Mester utcában. A két helyet 3 perc séta választja el egymástól, a magyar-szlovák viszony mégis elmérgesedett. Pilisszentkereszt, vagy ahogy a helyiek mondják Mlynky főutcáján van a templom, a polgármesteri hivatal, és az egykori kántorlak. És ott van a régi kultúrház is, amit évekkel ezelőtt átalakítottak, így lett belőle a szlovákság háza, vagyis a Slovenský dom. De ez még a régi időkben történt, amikor Havelka József volt a polgármester. A szlovák anyától származó férfi 1994-től 2006-ig volt a falu polgármestere, utána csak azért nem lett az, mert nem indult. Havelka a falu és a szlovákság életében aktív szerepet töltött be, polgármesterségén kívül rengeteget dolgozott a Pilisi Szlovákok Egyesületében és Regionális Kulturális Központjában, és rendszeresen hallatta hangját a megyei és az országos szlovák önkormányzatban is. A falusiak szerint igazából azért hagyott fel a polgármesterséggel, mert az országos ügyekbe szeretett volna inkább beleszólni. Mert Havelka ügyes politikus volt, a faluba hívta a szlovák nagykövetet, de ha kellett, akár a pozsonyi köztársasági elnököt is. Sőt a magyar-szlovák kormányközi bizottságban is dolgozott. De már második éve nem polgármester, csak a nemzetiségi szervezetekben tevékenykedik. Egyik falubelije szerint „az fáj a Jozefnek, hogy már semmi hatalma sincs, mégis basáskodva járt-kelt a faluban”. A főutcán beszélgető asszonyok egyike szerint viszont „jó ember az, az is maradt volna, ha az a miépes nem hecceli ellene a tanácsot”. Hogy ki az a miépes, arra a falu kocsmájában kaptam magyarázatot. Amikor azt kérdeztem, hogy ki a legnagyobb magyar a faluban, egy férfi - Zlatý Bažant sört szorongatva - azt mondja, hogy a Becságh András az. Becságh a falu alpolgármestere, állítólag ő volt a szellemi atyja a szlovák kisebbségi önkormányzat költöztetésének. Havelka idején lett ugyanis a kultúrházból a szlovákság háza. Az akkori polgármester ambícióinak köszönhető, hogy a házat felújították, konyhát és szociális blokkot építettek hozzá, a berendezést pedig a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, a szlovák nagykövetség és a pozsonyi kormány adta. A földszinten a képviselőtestület üléseinek időnként helyet adó tanácsterem, az emeleten pedig a szlovákok irodája van, benne a szép berendezéssel. Mindenfelé kalapozott, pályázatokból, intervenciós keretből is szerzett pénzt Havelka, az átépítés pedig körülbelül 7,5-8 millió forintba került végül. Ebbe a házba jegyezte be a bíróság is a szlovák szervezetek székhelyét. Itt kapott helyet a szlovák szervezeteken kívül a pávakör és a nyugdíjasklub is. Mindenki boldog volt. Az épület maga az önkormányzat tulajdonában maradt. Mint azt Havelka tudósítónknak mondta: „Rendben is volt ez így, hiszen egy helyen volt a szív és a lélek.” Utalt arra, hogy az ő polgármestersége idején az önkormányzat volt az épület tulajdonosa és egyben használója is, így eszébe sem jutott, hogy az épület tulajdonjogát át kellene ruházni a szlovák önkormányzatra és a civilszervezetekre. Erre csak később, 2007-ben gondolt, de pénz híján ez nem sikerült, pedig még az akkori kisebbségi ombudsman, Kaltenbach Jenő segítségét is kérte hozzá. Mindez azonban nem hűtötte le a falusiak kedélyét. A polgármester pedig az idén eldöntötte, hogy a szlovákokat kiköltözteti a szlovákság házából, noha ők ehhez lelkiekben és - a felújítás miatt - pénzben is kötődtek. Nem érdekelte őket, hogy Lendvai József polgármester a nemzetiségi iskola hátsó traktusában másfélmillió forintért felújíttatta nekik az egykori pedagóguslakást. Mint azt Havelka leszögezte: az új iroda egy mellékutcában van, nem a főúton, a templom és a polgármesteri hivatal tőszomszédságában, így számukra ezért sem elfogadható a költözés. Lendvai szerint azonban az új hely jobb az eddiginél, összkomfortos, az iskola udvara pedig már kétszer is helyt adott a szlovák fánkfesztiválnak, ezzel bizonyítva, hogy alkalmas a nemzetiségi iroda elhelyezésére. A polgármester leszögezte: támogatják a szlovák nyelvtanfolyamokat, támogatják a néptánccsoportot, és „erején felül gondoskodik a nemzetiségi óvoda és iskola fenntartásáról, és küzd annak megmaradásáért. Ezen túl anyagilag is támogatja a szlovák civil egyesületek működését” - áll a polgármester által jegyzett közleményben, mely a falu honlapján is olvasható. A szlovákság viszont a budapesti szlovák nagykövet segítségét kérte, aki már a hétvégén elutazott a faluba, hogy tájékozódjon a helyzetről. A helyiek szerint szinte vele egyidőben megjött a szlovák tévések hada is - az egyik falubeli „nem is tudta, hogy ennyi szlovák tévé egyáltalán létezik” (később megtudtuk: ez a szólás először a polgármester szájából hangzott el). Így északi szomszédainknál már a keddi testületi ülés előtt országos témává vált az erőszakos székhelyváltoztatás, míg a magyarországi médiumok fel sem figyeltek rá. A Dunától északra úgy beszéltek róla, mint a magyarországi szlovákság utolsó fellegvárának elpusztítására, míg Magyarországon mindenki a húsvétot ünnepelte. A szentkeresztiek szerint azonban „hülyeség volt így egymásnak ugrasztani a magyarokat és a szlovákokat”. Egyikük szerint ha a polgármester nem vágyna a nagyobb, szebben berendezett irodára, a „miépes” képviselő pedig nem hergelte volna az egyébként szlovák kötődésekkel is rendelkező helyi képviselőket, nem lenne ebből ekkora patália. Másikuk szerint viszont ha a magyarok ennyire aggódnak a szlovákiai magyarságért, akkor nagyon komoly hiba, hogy akár csak egy ilyen kis konfliktust is megengednek maguknak a szlovákokkal szemben. Mert az nem jó, se szlováknak, se magyarnak.

Gémesi kész összehívni a kisebbségi vegyesbizottságot

2008. március 27. - (mti)

A Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős államtitkára kész összehívni a Magyar-szlovák kisebbségi vegyesbizottságot, a testület szlovák tagozata elnökének kérésére. Gémesi Ferenc erről válaszlevelében tájékoztatta Miroslav Mojžitát. Gémesi Ferenc azt írta: a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat és a Pilisi Szlovákok Egyesülete és Regionális Kulturális Központja átköltöztetésével kapcsolatos aggályokat megérti. „Kormányzati oldalról az elmúlt napokban megtettük azokat a lehetséges lépéseket, amelyek alkotmányosan a kormány számára rendelkezésre állnak: miután a település polgármesteréhez intézett kérésünk nem nyert meghallgatást, felkértük az illetékes közigazgatási hivatalt az önkormányzati döntés jogszerűségének megvizsgálására, és kezdeményeztük a kisebbségi jogok országgyűlési biztosának vizsgálatát is, amelyet az ombudsman soron kívül el is rendelt” - olvasható a levélben. A szakállamtitkár az MTI-nek hangsúlyozta: Miroslav Mojžita kérésének megfelelően az ügy megnyugtató rendezésének lehetőségeit már a március 31-ével kezdődő héten akár Pozsonyban, akár Budapesten kész áttekinteni a Magyar-szlovák kisebbségi vegyesbizottság keretében.

Pilisszentkereszt - Vihar a Szlovák Ház költöztetése miatt

2008. március 27. - (dunatv. hu)

http://www.dunatv.hu/felsomenu/nettv?video=1_424373

Nemzetközi ügy lett a pilisszentkereszti képviselőtestület döntéséből, miszerint ki kell költöznie a helyi szlovák önkormányzatnak eddigi irodájából, melyet Szlovák Háznak neveznek. Pilisszentkereszt az egyetlen olyan település Magyarországon, ahol a lakosság több mint fele szlováknak vallja magát. Az ügy kapcsán Demjén Tamásné, a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke és Lendvai József polgármester ismertette az elmúlt évek történéseit. Nem kell kiköltöznie az önkormányzatnak, egy új irodát alakítottak ki, ahova az önkormányzat egyik funkciója települne át. A Szlovák Házban maradna a többi funkció. Pilisszentkereszten 2006-ban megalakult a német önkormányzat. Az önkormányzat törvényi kötelessége, hogy helyet biztosítson a nemzeti önkormányzatoknak. A német önkormányzatokat nem tudták elhelyezni a Szlovák Házban, nem fogadták be őket. Ezért új megoldást kellett kitalálni; ez egy volt szolgálati lakás felújítására gondoltak. Itt alakítottak ki mindkét önkormányzatnak irodahelységeket. Az önkormányzatnak bizonyos feladatellátásaihoz szűkös a polgármesteri hivatal, az iroda használatának a lehetősége nagymértékben javítana a problémákon - közölte Lendvai József polgármester. A Szlovák Ház a szlovák lakosság többségét képviseli, szimbolizálja. Pilisszentkereszten soha nem volt nemzetiségi probléma, nemzetiségi kérdés, szlovákok, magyarok békességben éltek egymással egészen a legutóbbi választásokig, mikor új önkormányzatuk, új polgármesterük lett. Akkor kezdődtek a problémák, rögtön az első községi rendezvényen a gyerekek nem szavalhattak, énekelhettek szlovákul a színpadon. A következő lépés az volt, hogy megszüntették az addig közösen kiadott kétnyelvű falulapot. Problémák alakultak az általános iskolákban is az igazgatóválasztással kapcsolatban, és most a Szlovák Házzal csúcsosodik ki mindez. Attól félnek, hogy ez egy folyamat indult el, és a jövőben olyan további lépések alakulnak, melyek következtében a szlovák nemzetiség a háttérbe szorul - mondta Demjén Tamásné, a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke. A polgármester is egyetért abban, hogy a gondok ekkor kezdődtek, méghozzá azért, mert nem Demjén Tamásné lett a polgármester, illetve azért, mert a volt polgármester nem lett az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke. Az új önkormányzatnak más elképzelései voltak az ünnepeket illetően. Egyszerűen más rendszerű műsort állítottak össze, amelyben szerepet kapott a szlovák önkormányzat elnöke is. A kétnyelvű falulapot a 2006-os választások előtt egyszer vagy kétszer adták ki állami támogatásból, ha pályázati pénzhez hozzájutottak, de az önkormányzat nem járult hozzá a kiadáshoz. Akkor nem volt fontos a gyakori megjelenés. Ez a lap az utolsó időkben azokat az önkormányzati képviselőket támadta, akik újonnan bekerültek az önkormányzatba. Az utolsó 10 évben egyfajta összefonódás alakult ki egy természetes dolog volt, a nagy önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat között személyi átfedések voltak. Így nem jelentettek problémát azok a dolgok, amik jelen pillanatban azt jeleneteknek. Demjén Tamásné valóban indult a polgármesteri választáson, nem azért, mert politikai ambíciói lennének, hanem azért, mert többen felkérték, miután a hölgy a községben már régóta végez különféle társalmi tevékenységet. Ez a választás nem neki kedvezett, tudomásul vette, túllépett rajta és folytatja a munkáját. A szlovák önkormányzatban aktívan tevékenykedett előtte is, utána is. Sikeres programjaik voltak az utóbbi időben. A Szlovák Ház felújítását, berendezését egyrészt szlovák állami és alapítványi pénzekből finanszírozták, másrészt, pontosabban nagyrészt közpénzekből. Sajnálatos, hogy csak ezekre sikerült pénzt szerezni. Jó lett volna pénzt szerezni az általános iskola, vagy a polgármesteri hivatal, vagy más közintézmény felújítására is. Akkor nem lennének ilyen problémák. A Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke szerint azt kellene az önkormányzatnak felismerni, Pilisszentkereszt nemzetiségi jellege olyan pozitívum, mely az előző időszakokban rengeteg előnyt jelentett, és rengeteg hozadéka volt a falu számára.

http://www.hirtv.hu/?tPath=/view/videoview&videoview_id=5495

Szlovák Ház

2008. március 26. - (Népszabadság - Kis Tibor)

A pilisszentkereszti szlovák kisebbségi önkormányzat irodájának a Szlovák Házból való kiköltöztetésének ügyét persze lehet helyi torzsalkodásnak beállítani. Ottani kiskirályok pengeváltásának. Netán figyelmetlenségnek, érzéketlenségnek. És könnyen előfordulhat, hogy a beinduló vizsgálódás nyomán kiderül majd: e feltételezéseknek tényleg van bizonyos valóságalapjuk. De vizsgálat ide, vizsgálat oda, ettől még a szentkereszti eset botrány marad. Korántsem csak azért, mert a nemzeti kisebbségek véleményét, érzelmi kötődését kultúrához-intézményekhez úgy általában sem illik figyelmen kívül hagyni olyan államokban, amelyek deklaráltan az európai értékrendhez kívánnak igazodni. Hanem a történéseket övező kezdeti általános érdektelenség miatt is (ideértve a média, a mi közönyünket is). Lényegében akkor kezdte az ország a fülét hegyezni, amikor Pozsony a „világ elé tárta” - nem kis nekiveselkedéssel - az „utolsókat lélegző magyarországi szlovákság maradék jogainak megtiprását” (copyright: Ján Slota). De a hivatalosságok ingerküszöbét is igazán csak ekkor érte el az ügy. Történetesen vannak azért ennél nagyobb botrányok a hazai kisebbségi fronton - csak éppen ezek sem érdekelnek különösebben senkit. Így például az, hogy mindenkori parlamenti pártok lassan már két évtizede ritka nagy egyetértésben szabotálják el hazai nemzeti kisebbségeink országgyűlési képviseletét. Hogyisne - honatyáik még ki találnák nyitni a szájukat a pártpolitikai terrénumnak tekintett ügyekben! Sőt, netán borotvaélen táncoló törvényjavaslatok szavazásánál az ő voksaik döntenének. Esetleg nem átallanák kifejteni, hogy minálunk sem teljesen fenékig tejfel a kisebbségi lét. Ez utóbbival aztán okoznának is némi meglepetést a közvélemény számára. A mai magyar társadalom nem elhanyagolható részének ugyanis láthatóan halvány gőze sincs arról, milyen identitásbeli gondjai lehetnek más anyanyelvű honfitársainknak. Gyakran egyenesen abban a hiszemben vannak, hogy nálunk legalább kisebbségi ügyekben nagyjából rendben mennek a dolgok. Ahhoz képest egyébként feltétlenül, mint amiket ezekben a napokban Robert Ficoék a Szlovák Ház ürügyén próbálnak összehordani Magyarországról. Minderre válaszul kezdjünk el mutogatni az ő szemükből kimeredő gerendákra? Vagy olvassuk fejükre a szlovákiai magyarságot ért friss sérelmek hosszú listáját? Erre alkalmatlan a pillanat. Mi adtuk fel Pozsonynak a magas labdát, nem csodálkozhatunk, ha Ficoék ezt kaján képpel leütik; s aránytalan módon reagálnak a szentkereszti skandalumra. Épp elég lesz nekünk most szerényen levonni a tanulságokat. Például: egy-egy olyan nemzet, amelynek csaknem hárommillió tagja él a határon túl, már csak az ő védelmük okán sem engedheti meg magának azt a luxust, hogy pellengérre állítsák vélt-valós kisebbségi kisiklások miatt, s hogy ne példaszerűen vigye hazai nemzetiségi ügyeit. Hiszen ha másként cselekszik, a szomszédos többségi nemzetekhez címzett kifogásainknak erősen csökkenhet a hitele. Márpedig előre borítékolható, hogy ilyenek megfogalmazására ezután is bőven adódik majd ok. S akárcsak eddig: több mint nekik velünk szemben. Most azonban inkább csendesen meditáljunk azon, hogyan lehetne a lehető leggyorsabban megreparálni a Szlovák Ház patináján esett csúfságot. Ezt a felelősséget senki nem vállalhatja át tőlünk. Ez csakis a mi sarunk.

Vándorúton a szlovák iroda

Pilisszentkereszti vita kavart hatalmas vihart Pozsonyban

2008. március 27. - (Népszabadság • Szilvássy József - Falusy Zsigmond)

A tiltakozások dacára ki kell költöznie eddigi irodájából a pilisszentkereszti szlovák kisebbségi önkormányzatnak, legalábbis így döntött a helyi önkormányzat keddi testületi ülésén. A jelentéktelennek tűnő konfliktus óriási vihart kavart Szlovákiában, ahol néhány politikus jogtiprásnak tartja a történteket. Pilisszentkereszt - szlovákul Mlynky - polgármestere, Lendvai József nem gondolta, hogy ennyi tévécsatorna működik Szlovákiában. Míg a magyar sajtót senki nem képviselte, addig szinte a teljes szlovákiai média kivonult az önkormányzat keddi testületi ülésére, amelyen arról kellett dönteni, átköltözzön-e egy önkormányzati tulajdonú épület emeletéről egy másikba a szlovák kisebbségi önkormányzat. Az eset pikantériája, hogy a Fő úton álló ingatlant már jó tíz éve használják a szlovákok, az épületet 2000 óta Szlovák Háznak nevezik, ráadásul felújítását, berendezését szlovák állami és alapítványi pénzekből finanszírozták. Nem véletlen. Pilisszentkereszt az egyetlen falu Magyarországon, ahol többségben vannak a szlovákok. A 2170 lakosú településen legutóbb 54,6 százalék vallotta magát szlováknak, további 14 százalék számolt be erős szlovák kulturális kötődésekről. A szlovák kisebbségi önkormányzat egy kétszáz méterrel távolabbi épületben, a szlovák iskolában kapna helyiséget, ám oda senki nem akar átmenni. Demjén Tamásné, a kisebbségi önkormányzat elnöke szerint a költöztetés része a szlovákok lassú háttérbe szorításának, az iroda áthelyezése pedig egyenesen értelmetlen. A Szlovák Ház tudniillik továbbra is nemzetiségi központként működne, a költözés csupán a szervezést bonyolítaná. Az így felszabaduló iroda hasznosításáról ráadásul a település önkormányzatának sincs pontos elképzelése. Lendvai tárgyalások lebonyolítására és ügyintézésre alkalmasnak tartja a negyven négyzetméteres helyiséget, s hangsúlyozza, hogy az új iroda kényelmesebb és nagyobb. A helyzet tehát látszólag olyan, mint amikor az úttörők mindenáron át akarnak kísérni egy idős asszonyt az úttest túloldalára, aki viszont nem akar átmenni. A dolog sajnos ennél kissé bonyolultabb. Függetlenként például Demjénné is indult a legutóbbi önkormányzati választáson a polgármesteri posztért, amit végül Lendvai József nyert meg. A szlovák kisebbségi önkormányzat és a település jelenlegi vezetői közt azóta finoman fogalmazva sem zökkenőmentes az együttműködés. Az iskolaigazgató kinevezésétől a szlovákok Fánkfesztiváljának támogatásáig számos esetben volt köztük nézeteltérés, amelyben jó egy éve még a kisebbségi ombudsman is közvetíteni próbált. Mindez talán viharnak tűnhet egy pohár vízben, ám ez a vihar tényleg óriásira dagadt. A pilisszentkereszti eset ugyanis megmozgatta a szlovák politikusok fantáziáját. A magyarellenes kirohanásairól ismert Ján Slota például égbekiáltó diszkriminációnak és dörzsölt jogtiprásnak nevezte „az utolsókat lélegző” magyarországi szlovák nemzeti kisebbség elleni lépést. Szerinte a pilisszentkereszti önkormányzat lépése csak „a magyar sovinizmus nacionalista és diszkriminatív politikájának budapesti példáját” követi. Dušan Čaplovič szlovák kormányalelnök a TA 3 hírtelevízióban úgy nyilatkozott, ha a szlovákiai magyarokkal történne ilyesmi, akkor már Brüsszelben is erről beszélnének, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) pedig már a keddi döntés előtt nyilatkozatban sürgette, hogy kéressék be a szlovák külügyminisztériumba a pozsonyi magyar nagykövetet. A keddi nyilvános testületi ülésen mindenesetre 2 tartózkodás és 2 nem szavazat mellett, 6 igen szavazattal a szlovák önkormányzat költözése mellett döntött a képviselő-testület. Demjén Tamásné rögtön közölte, birtokvédelmi eljárást kezdeményez a helyi jegyzőnél, nem sokkal az ülés után pedig telefonon beszélt Szlovákia magyarországi nagykövetével. Elmondása szerint Juraj Migaš megígérte, hogy minden lehetséges fórumra elviszi a pilisszentkereszti szlovákok ügyét. Fuzik László, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke eközben jogászaival azt vizsgálja, lehet-e vétójoga a helyi kisebbségi önkormányzatnak a döntés kapcsán. Szerinte egyébként az, ami Pilisszentkereszten történik, nem jó senkinek: se a magyaroknak, se a szlovákoknak, se Pilisszentkeresztnek. Valószínűleg ez az egyetlen dolog, amiben mindenki egyetért vele. Pilisszentkereszten a 2006. évi önkormányzati választáson a jogosult 1748 választópolgár közül 1018-an voksoltak; a polgármester csaknem kétharmados többséggel nyert. A szlovák önkormányzat választásán 504-en vehettek volna részt, de csak 298-an szavaztak, a német nemzetiségire pedig 32 jogosult közül 29-en.

Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes szerint az ügy nem zárult le

Őszintén szólva kellemetlen meglepetés volt, amikor megtudtam, hogy a pilisszentkereszti önkormányzat nem volt hajlandó kompromisszumkeresésre, hanem máris döntött - nyilatkozta lapunknak a pozsonyi kormányalelnök. Dušan Čaplovič így folytatta: - Tévednek azok, akik úgy vélekednek, hogy itt mindössze helyiségek cseréjéről van szó. Ugyanis a hely szellemét és a helyi, valamint a magyarországi szlovákok azonosságtudatának egyik jelképét is kiűzik a Szlovák Házból az eddigi bérlők kilakoltatásával. Ezért számunkra az ügy nem ért véget. A problémát szeretnénk napirendre tűzni a szlovák-magyar kisebbségi vegyes bizottság legközelebbi ülésén. Ugyanakkor semmiképpen sem kívánjuk gerjeszteni az indulatokat. Sajnáljuk viszont, hogy éppen azokban a napokban tört ki ez botrány, amikor épp a két szomszédos ország regionális együttműködésének további lehetőségeit elemző, április 7-ére tervezett pozsonyi tanácskozást készítjük elő - hangsúlyozta.

A pozsonyi parlament tegnapi ülésén a képviselők egyhangúlag úgy szavaztak, hogy felkérik Ján Kubiš szlovák külügyminisztert: még a márciusi ülésszakon számoljon be a honatyáknak a pilisszentkereszti történésekről és az ottani szlovákok helyzetéről. Lapunk megkeresésére Öllős László szlovákiai politikus kifejtette, hogy a pilisszentkereszti önkormányzat döntése nem vette figyelembe a nemzetiségi szempontokat, s főleg ezért vált alkalmassá arra, hogy felháborodást váltson ki Szlovákiában.

Nemzetközi vita egy közösségi ház miatt

Becságh András alpolgármester: „Ez a mi bilink, a mi viharunk”

2008. március 27. - (tv2.hu - Tények )

http://tv2.hu/2008-03-27/Nemzetkozi_vita_egy_kozossegi_haz_miatt_-_VIDEO

A szlovák miniszterelnök és a magyar külügyminisztérium is foglalkozik már a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat irodájával. A magyar alpolgármester ugyanis átköltöztetné a szlovákokat egy másik házba, azok viszont azt nem fogadják el. Mindenesetre Pilisszentkereszten van szinte az összes szlovák tévé. A Pilisszentkereszten élők több mint fele szlováknak vallja magát. A faluban működik szlovák Pávakör, kulturális egyesületek - mind a Szlovák-házban. A polgármesteri hivatal mellett. Két napja úgy döntött a helyi képviselőtestület, hogy kiköltözteti a Szlovák-házból a kisebbségi irodát. 200 méterre egy másik irodát kapnának. A kisebbségi egyesületek, kultúrkörök maradhatnak. A szlovák kisebbségi önkormányzatnál viszont azt mondják: nem az épület a lényeg, hanem amit szimbolizál, és szerintük a szimbólum az, hogy a pilisszentkereszti szlovák házban nincs helye a szlovák önkormányzatnak, ezért tiltakoznak a döntés ellen. Az alpolgármester viszont azt mondta: szükségük van az irodára, és mivel „Magyarországon demokrácia van, a testület döntéseit bíróságon meg lehet támadni.” Szerinte, ami az ügyben történik az „vihar egy biliben”, ezért készített is egy bilit, amire szlovákul azt írta: „ez a mi bilink, a mi viharunk”. Egy dologban ért egyet a két fél - az önkormányzat, és a szlovák önkormányzat: abban, hogy ez helyi ügy, itt kell megoldani, és nem kell, hogy a nagypolitika beleszóljon. De beleszólt. Robert Fico szlovák miniszterelnök azt mondta: Pilisszentkereszt beleavatkozott a szlovák kisebbség jogaiba, és ha kell, pénzt is elkülönítenek a megsegítésükre. Dušan Čaplovič alelnök pedig azt mondta: ha ez Szlovákiában történt volna, Magyarország már az Európai parlament előtt vádolná a szlovák kormányt, hogy megsérti a kisebbségi jogokat. A külügyminisztérium szóvivője szerint a szlovák reakció eltúlzott, a külügyi szóvivő azt mondta: „ha már ilyen vehemenciát tanúsítanak, nem ártana, ha hasonló empátiával viszonyulnának az ott élő magyarok felé is.” Pilisszentkereszten délelőtt a kisebbségi vezető arra kérte az alpolgármestert, hogy tárgyaljanak tovább az ügyről. A kisebbségi ombudsmantól pedig vizsgálatot kért.

Pilisszentkereszt - Kettős mércével vádolják a magyar médiát

2008. március 27. - (FigyelőNet / MTI)

A magyarországi média az utóbbi napokban elszalasztotta azt a kitűnő lehetőséget, hogy bizonyítsa: nem etnikai alapon működik, s hogy a kisebbségek gondjai nem csak akkor érdeklik, ha a Magyarország határain kívül élő magyar kisebbségről van szó - állapította meg csütörtökön a SME című szlovákiai lap. Peter Morvay, a Pozsonyban megjelenő liberális polgári napilap, a SME cikkírója szerint „a pilisszentkereszti ügyről a magyarországi média a legjobb esetben tudomást sem vett, a rosszabbik esetben pedig átvette az MTI szlovák-magyar kérdésekben többé-kevésbé hagyományosan tendenciózus, kiváltképpen pedig nem éppen minőségi híreit, amelyekben az ügyet Ján Slota magyarellenes kirohanásait ismertetve tálalták (s ezáltal egyszersmind teljesen diszkvalifikálták is). Más esetben, ahogy azt a budapesti közszolgálati rádió tette, nagy teret adtak a falu polgármesterének, hogy az elvárásoknak megfelelően kifejtse: Pilisszentkereszten minden a legnagyobb rendben van, mindössze önző érdekcsoportok hergelik a népet. A szerző szerint az rendjén is van, hogy a magyar média folyamatosan és behatóan foglalkozik a szomszédos államokban élő magyarokkal, az viszont nincs rendjén, sőt igen kirívó, hogy míg - kevés kivételtől eltekintve - kritikátlanul átveszi a magyar kisebbségi politikusok álláspontjait, Pilisszentkereszt esetében ezt fordítva tette. Úgy tűnik, mintha „a mindig a mieinknek van igaza” szemüvegén átlátnák a világot.” A cikk szerint hasonló lehetőséget szalasztott el a Magyar Koalíció Pártja (MKP) is. Érthető, hogy az MKP több figyelmet szentel az új szlovákiai oktatási törvénynek, mint a magyarországi szlovákok gondjainak, akik nem rájuk fognak majd szavazni. Érthetetlen azonban, hogy az MKP semmi figyelmet sem szentel Pilisszentkeresztnek, noha ritkán adódik ilyen ragyogó alkalma, hogy megmutassa: „nem etnikai párt vagyunk!” Hogy bizonyítsa: a kisebbségi jogokat elvi kérdésként kezeli, és nem csak akkor kardoskodik értük, ha a magyarok kárára esik jogsérelem. „Úgy tűnik, ez annak a Csáky Pálnak (az MKP elnökének) sem jutott eszébe”, akinek az előző szlovák kormány miniszterelnök-helyetteseként nyolc éven keresztül az is a feladata volt, hogy a magyarországi szlovákoknak is a gondját viselje - zárja írását a lap. A szerző nem említi meg, hogy az MKP szerda esti közleményében haszontalannak tartja a pilisszentkereszti ügyben gerjesztett hisztériát, amely ügy azért alakult ki, mert a szlovák többségű falu polgármestere az eddigi székhelyéről egy másik épületbe költözteti a falu szlovák önkormányzatának irodáját.

SME: A szlovák és magyar nacionalisták közös hangja

2008. március 26. - (mti)

A pilisszentkereszti Szlovák Ház körüli vita Szlovákiában elhallgatott körülményeit észrevételezi a SME napilap szerdai kommentárjában Peter Morvay és megállapítja: a szlovák és a magyar nacionalisták, illetve hazafiak gyorsan megtalálják a közös hangot. Szlovákiában legfelső politikai szinten és a médiában igen nagy teret kapott az ügy, miszerint a szlovák többségű magyarországi Pilisszentkereszten a polgármester egy másik épületbe költöztetné a helyi szlovák önkormányzat irodáját, s ez a - kedd esti döntéssel megerősített - szándék ellenkezik az ottani szlovákok egyes képviselőinek érdekeivel. „Ezúttal hadd ne a magyarországi szlovák, se a szlovákiai magyar kisebbségről, hanem azokról (s csakis azokról) szóljunk, akiknek szemet szúrnak az országaikban elő kisebbségek” - írja a lap. Morvay úgy véli, a helyi szlovákok kiköltöztetését szorgalmazó pilisszentkereszti polgármester indokai pontosan olyanok, mint amikor szlovák politikusok a felvidéki magyarok elleni intézkedéseiket magyarázzák. A polgármester szerint ugyanis semmi egyébről nincs szó, mint arról, hogy egyesek (szlovákok) nem tudják elviselni a legutóbbi önkormányzati választáson elszenvedett kudarcukat, ezért aztán, egyéni érdekeiket és kiváltságaikat védelmezendő, a problémát kisebbségi problémaként tálalják - írja Morvay. Attól sem riadnak vissza, hogy egy olyan faluban fordítják egymás ellen az embereket, ahol nemzetiségi szempontból minden a legnagyobb rendben van... Uszítanak a falu legitim módon megválasztott vezetése ellen, mi több: azzal zsarolnak, hogy nemzetközi színtérre viszik a perlekedést, és az anyaországhoz, Szlovákiához fordulnak segítségért. A szlovákokat egyébként is túltámogatják, a szokásosnál több joguk van, s már azt se tudják, mit akarhatnának még - foglalja össze a lap a pilisszentkereszti polgármester álláspontját. A lap hírmagyarázója megállapítja: a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó magyarellenes Ján Slota, aki kedden a pilisszentkereszti szlovákok érdekei védelmében a nemzetközi közösséget szólítgatta, „az erdélyi Tőkés László püspökhöz hasonló”, aki - mint Morvay írta - a minap azt szorgalmazta, hogy a NATO álljon ki a Kárpát-medencei magyar autonómia gondolata mellett. „Nem valószínű, hogy a szlovák kormánypolitikusok titokban a komáromi híd alatt találkozzanak a pilisszentkereszti vezetéssel és arról cseréljenek tapasztalatot, miképpen küldjék el a szétszakadozó kisebbségeket a nekik kijáró helyre. Ez az egész inkább csak azt példázza, hogy etnikai hovatartozástól függetlenül minden nacionalista fejében mennyire egyformán forognak az apró fogaskerekek, mennyire azonos szemüvegen át látják a világot” - fejezte be cikkét a SME.

Pilisszentkereszt - Diplomáciai affér egy költöztetésből

2008. március 26. - (mti)

Vizsgálatot kért a kisebbségi ombudsmantól a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat irodájának átköltöztetése miatt a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Gémesi Ferenc március 26-án arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az ügyben Kállai Ernő kisebbségi ombudsmanhoz fordult. A Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke, Demjén Tamásné március21-én fordult levélben a Miniszterelnöki Hivatalhoz, kérve: akadályozzák meg, hogy a helyi Szlovák Házból áttelepítsék a szlovák önkormányzat irodáját a falu másik felébe. A helyi Szlovák Ház április 1-jével történő átköltöztetését a település önkormányzata kedden szavazta meg. Demjén Tamásné kedden az MTI-nek jogszerűnek, de méltánytalannak nevezte a lépést. Mint mondta, Pilisszentkereszt központjában áll az önkormányzat tulajdonában lévő Szlovák Ház, ahol immáron tíz éve a kisebbségi önkormányzat, a hagyományőrző Pávakör és több más civil szervezet is irodát működtet. Hozzátette: mára további civil szervezetek alakultak a 2.300 lelket számláló községben, és mert nekik is kell a hely, az önkormányzat erre hivatkozva áthelyezi az irodát az általános iskola egy épületrészébe. Pilisszentkereszt az ország egyetlen olyan települése, ahol a szlovák kisebbség többséget alkot. A legutóbbi népszavazáson a lakosság 55 százaléka vallotta magát szlováknak. Lendvai József, a Pest megyei település polgármestere, aki anyai ágon szlovák gyökerűnek vallja magát, az ülés után kedden az MTI-nek azt mondta, az önkormányzat másfél millió forint beruházással felújított, komfortossá tett egy épületet, és ide költözteti át a szlovák és a közelmúltban megalakult német kisebbségi önkormányzat irodáját. A felszabaduló helyiséget közösségi célokra hasznosítják, ahol - mint mondta - „szívesen fogadják a szlovák kisebbség tagjait is”. A polgármester hozzátette: az önkormányzat fenntart szlovák nemzetiségű általános iskolát, a faluban a szlovákok és a magyarok békében, egyetértésben élnek egymással. Lendvai József szerint a költöztetés körül kialakult nézeteltérés nem nemzetiségi kérdés, hanem helyi hatalmi törekvések és egyéni érdekek húzódnak meg mögötte. A Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat a döntés ellen birtokvédelem címén a helyi jegyzőhöz fordul, hogy vizsgálja meg, van-e lehetőség az átköltözés határidejének elhalasztására, hogy ez idő alatt további tárgyalásokkal próbálják meg az önkormányzati testületet a döntés megváltoztatására rábírni. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kedden, még az önkormányzati döntés megszületése előtt nyilatkozatban sürgette, hogy kéressék be a szlovák külügyminisztériumba és a kormányba a pozsonyi magyar nagykövetet, és kérjenek tőle magyarázatot a pilisszentkereszti Szlovák Ház átköltöztetésére.

Ki a szlovákokkal a Szlovák Házból?

2008. március 25. - (Új Szó)

Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes ma határozott lépést készül tenni annak érdekében, hogy a szlovák önkormányzatának irodáját ne költöztessék ki a Szlovák Házból. Čaplovič szombaton közölte: a szlovák többségű magyarországi faluban kialakult helyzetről tájékoztatja magyar partnerét, Kiss Péter kancelláriaminisztert, s határozottan kéri „az ilyen dolgok megoldását”. Az előzetes jelentések szerint az átköltöztetés ügyében a faluban épp ma szándékoznak dönteni. Marta Demjénová, a falu szlovák önkormányzatának elnöke szerint Lendvai József polgármester „tervezett lépése jogszerű ugyan, de méltánytalan”. Emlékeztetett arra, hogy Pilisszentkereszt (szlovákul Mlynky) az ország egyetlen olyan települése, ahol a szlovák kisebbség többséget alkot. A legutóbbi népszámláláson a lakosság 54 százaléka vallotta magát szlováknak, és a faluban az emberek békésen élnek egymással. Demjénová szerint Pilisszentkereszten sohasem létezett nemzetiségi kérdés, hiszen egészen a legutóbbi önkormányzati választásokig a község szlovák és nem szlovák lakosai békésen éltek egymás mellett. Az új önkormányzat megalakulása óta azonban több szlovákellenes lépésnek voltak tanúi és szenvedő alanyai. Marta Demjénová úgy véli, mindez a helyi kulturális programok szlovák részeinek korlátozásával, a helyi kétnyelvű újság kiadásának felfüggesztésével, s egyben új, kizárólag magyar nyelvű önkormányzati lap kiadásával kezdődött, majd folytatódott a nemzetiségi általános iskolákban folyó szlovák nyelvű oktatás létjogosultságának megkérdőjelezésével, a nemzetiségi tanárok nemzetiségi pótlékának megvonásával, a szlovák lakosság választott képviselő-testülete egyetértési jogának folyamatos figyelmen kívül hagyásával. Lendvai József polgármester megerősítette, hogy a szlovák önkormányzat irodáját szeretnék átköltöztetni, viszont a lépés nyomán felszabaduló helyiséget közösségi célokra hasznosítanák, így ott továbbra is szívesen fogadják a szlovák kisebbség tagjait.

A Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat közleménye

http://www.luno.hu/mambo/index.php?option=content&task=view&id=6694&Itemid=

Pilisszentkereszt Község polgármesterének közleménye

http://www.luno.hu/mambo/index.php?option=content&task=view&id=6690&Itemid=

Költöznie kell a szlovák önkormányzatnak. Strasbourgig mennek?

2008. március 25. - (bumm)

Döntött Pilisszentkereszt önkormányzata: ki kell költöznie a községben található Szlovák Házból a kisebbségi Szlovák Önkormányzatnak, és a Pilisi Szlovákok Egyesülete és Regionális Kulturális Központjának (PSZERKK). A 10 önkormányzati képviselő közül a keddi szavazáson hatan támogatták a javaslatot, ketten ellenezték, ketten pedig nem vettek részt rajta. A két intézménynek április elsejéig kell kiköltöznie az épületből, mégpedig az önkormányzat által felújított, a helyi alapiskolában található helyiségekbe. A szavazást megelőző parázs vitában a szlovák képviselők azt állították, hogy az önkormányzat a helyi szlovákok megosztásán fáradozik, ugyanis három másik szlovák szervezet továbbra is a Szlovák Házban folytathatja tevékenységét, amelyben több mint 10 éven keresztül működtek egy fedél alatt a szlovák szervezetek. Magyarország legszlovákabb településén - a lakosság 55 százaléka vallja magát szlováknak - a szlovák kisebbségi önkormányzat korábbi állásfoglalása szerint - a község vezetésének ezen lépései a szlovákok asszimilációját célozzák. A községi önkormányzat állítása szerint a szóban forgó helyiségeket a község, valamint a helyi kisebbségek protokolláris céljaira kívánják felhasználni. A PSZERKK elnöke, Jozef Havelka a TASR hírügynökségnek azt nyilatkozta az önkormányzati üléssel kapcsolatban, hogy a képviselők nem adtak neki lehetőséget arra sem, hogy ismertethesse szervezete álláspontját a vitában. Havelka elmondta, hogy mindezidáig nem kértek segítséget Szlovákiától, ám ezután ezt megteszik, sőt, akár Strasbourgig is elmennek igazuk védelmében. „Nem hagyjuk, hogy elvegyék tőlünk,“ közölte a hírügynökséggel Havelka. Lendvai József polgármester viszont a TASR hírügynökségnek azt mondta, hogy az önkormányzat értelmes érvek alapján hozta meg döntését, és olyan megoldást kínált, amelyet nem lehet érzelmi alapon megközelíteni. A polgármester szerint nem kiköltöztetésről van szó, hanem pusztán néhány tevékenység megváltozásáról, és a szlovák önkormányzat továbbra is folytathat bizonyos tevékenységeket a szóban forgó helyiségekben. Lendvai meglátása szerint azonban a szlovák önkormányzat görcsösen ragaszkodik az eddigi status quo-hoz, amely azonban nem oldja meg a községi önkormányzat gondjait. Márpedig annak a polgármester szerint egyéb feladatai is vannak, éspedig nem csak a nemzetiségekkel kapcsolatosak, hanem a község valamennyi lakosának érdekeit figyelembe kell vennie. A polgármester nem tart a településen élő szlovákok és magyarok közti viszony megromlásától, akik szerinte nem is tudnak arról, hogy létezne bármilyen probléma. Lendvai bízik abban, hogy a lakosok megértik, hogy csupán néhány személy használja ki a helyzetet saját politikai céljai érdekében, és akik szerinte elgondolkodhatnának azon, hogy milyen károkat okoznak jelenlegi tevékenységükkel a pilisszentkeresztieknek, és az ott élő nemzetiségeknek. Marta Demjénová, a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke kijelentette, hogy jogi lépéseket tesznek tulajdonuk védelme érdekében.

Ezért toporzékol Slota

2008. március 25. - (hirado.hu / mti)

Új épületbe költöztetik a helyi Szlovák Házból április 1-jével a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat irodáját; erről - két tartózkodás mellett - 6:2 arányban döntött kedden a település önkormányzata. Lendvai József, a Pest megyei település polgármestere, aki anyai ágon szlovák gyökerűnek vallja magát, az ülés után az MTI-nek elmondta, hogy az önkormányzat másfélmillió forint beruházással felújított, komfortossá tett egy épületet, és ide költözteti át a szlovák és a közelmúltban megalakult német kisebbségi önkormányzat irodáját. A felszabaduló helyiséget pedig közösségi célokra hasznosítják, ahol szívesen fogadják a szlovák kisebbség tagjait is. Hozzátette: az önkormányzat fenntart szlovák nemzetiségű általános iskolát, a faluban a szlovákok és a magyarok békében, egyetértésben élnek egymással. Jellemző példa erre, hogy a katolikus templomban a szentmiséken a hívők szlovákul énekelnek, a szentbeszédeket pedig magyar nyelven hallgathatják meg. A polgármester aláhúzta: a költöztetés körül kialakult nézeteltérés nem nemzetiségi kérdés, hanem helyi hatalmi törekvések és egyéni érdekek húzódnak meg mögötte. Demjén Tamásné, a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Pilisszentkereszt az ország egyetlen olyan települése, ahol a szlovák kisebbség többséget alkot. A legutóbbi népszavazáson a lakosság 55 százaléka vallotta magát szlováknak, a település központjában áll az önkormányzat tulajdonában lévő Szlovák Ház, ahol immáron tíz éve a kisebbségi önkormányzat, a hagyományőrző Pávakör és több más civil szervezet is irodát működtet. Mára azonban további civil szervezetek alakultak a 2.300 lelket számláló községben, és mert nekik is kell a hely, erre való hivatkozással helyezi át az önkormányzat - a döntés alapján - az irodát az általános iskola egy épületrészébe. Márpedig ez a lépés jogszerű ugyan, de méltánytalan - mondta az elnök. Arra is kitért, hogy a döntés ellen birtokvédelem címén a helyi jegyzőhöz fordul, vizsgálja meg, van-e lehetőség az átköltözés határidejének elhalasztására, hogy ez idő alatt további tárgyalásokkal próbálják meg az önkormányzati testületet a döntés megváltoztatására rábírni. „Számukra ugyanis a Szlovák Ház egyúttal érzelmi kérdés is” - hangoztatta. A magyarellenes Ján Slota nevével jegyzett kormányerő, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kedden, még az önkormányzati döntés megszületése előtt, nyilatkozatban sürgette, hogy kéressék be a szlovák külügyminisztériumba és a kormányba a pozsonyi magyar nagykövetet és kérjenek tőle magyarázatot a pilisszentkereszti Szlovák Ház átköltöztetésére.

Egy pilisszentkereszti költözés hergeli a szlovák nacionalistákat

2008. március 25. - (mti)

A magyarellenes Ján Slota nevével jegyzett kormányerő, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kedden nyilatkozatban sürgette, hogy kéressék be a szlovák külügyminisztériumba és a kormányba a pozsonyi magyar nagykövetet és kérjenek tőle magyarázatot a pilisszentkereszti Szlovák Ház átköltöztetésére. A faluban a polgármester a jelenlegi helyéről egy felújított épületbe akarja költöztetni a szlovák önkormányzat irodáját, s mert a szándéka ellenkezik az ott élő szlovákok elvárásaival, a terv helyi tiltakozást és rendkívül nagy szlovákiai sajtóvisszhangot váltott ki. Slota égbekiáltó diszkriminációnak és dörzsölt jogtiprásnak nevezte „az utolsókat lélegző” magyarországi szlovák nemzeti kisebbség elleni lépést. Szerinte a pilisszentkereszti önkormányzat lépése csak „a magyar sovinizmus nacionalista és diszkriminatív politikájának budapesti példáját” követi. Az SNS ezért „kormánypártként fordul” Ján Kubiš szlovák külügyminiszterhez és Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyetteshez, hogy azonnal kéressék be konzultációra a magyar nagykövetet, mert Slota szerint a pilisszentkereszti történések ellenkeznek a két ország alapszerződésében rögzítettekkel. Az SNS meglepőnek találja, hogy a nemzetközi közösség tétlenül nézi a magyarországi szlovákok „jogainak eme szemmel látható korlátozását”, nemkülönben a szlovák nyelv elleni oktatást érő támadásokat, a szlovák pedagógusok nemzetiségi pótlékának csökkentését és a szlovák kulturális rendezvények akadályoztatását, ezért felszólítja az Európai Unió intézményeit és az Európai Parlament szlovák képviselőit, „ébredjenek fel végre” és védjék meg a magyarországi szlovákok maradék jogait. Pilisszentkereszten március 25-én döntöttek arról, hogy nem maradhat eredeti helyén a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat és a Pilisi Szlovákok Egyesülete és Regionális Kulturális Központja irodája.

Slota: Az EU lépjen fel Budapest diszkriminatív politikája ellen!

2008. március 25. - (bumm)

Amint az várható volt, a szlovák nacionalisták vezére, Ján Slota is megszólalt a pilisszentkereszti Szlovák Ház tervezett kiköltöztetésének ügyében. A mocskos szájú pártvezér ezúttal persze az EU közbelépésére számít, holott ellentétes előjelű esetekben rendre az Uniót szapulja, belügyekbe való beavatkozást emlegetve. Slota azt szeretné, ha Ján Kubiš szlovák külügyminiszter, és Dušan Čaplovič kisebbségekért felelős kormányalelnök az „égbekiáltó diszkrimináció” ügyében azonnal „raportra” hívná Magyarország pozsonyi nagykövetét, Heizer Antalt az esettel kapcsolatban. Amint arról beszámoltunk, a magyarországi Pilisszentkereszten a helyi polgármester és önkormányzat átköltöztetné a faluban működő Szlovák Házat, ami a helyi Szlovák Önkormányzat képviselőinek élénk tiltakozását váltotta ki. Pilisszentkereszt az egyetlen, hivatalosan is szlovák többségű település Magyarországon. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) nevében közzétett állásfoglalás szerint az önkormányzat kiköltöztetésre irányuló igyekezete ellentétes a két ország közti, jószomszédi viszonyról szóló kétoldalú megállapodással, valamint a szlovák-magyar vegyes bizottság legutóbbi ülésének eredményeivel. Az állásfoglalás szerint a pilisszentkereszti történés csupán egy a sok közül, amely bizonyítja „Budapest nacionalista, és a kisebbségekkel szemben kemény diszkriminációt alkalmazó’ politikáját. Slota-SNS szerint a magyarországi szlovák kisebbség gyakorlatilag az utolsókat rúgja, és felháborítónak tartja, hogy a szlovák euroképviselők tétlenül nézik a „magyarországi szlovák kisebbség kiéheztetését“. Az SNS elvárta volna, hogy a „magyarországi szlovák kisebbség likvidálásának problémáját és alapvető emberi jogaik megsértését“ az Európai Unió illetékes szervei elé viszik a szlovák képviselők. Slota egyúttal afelől biztosít mindenkit állásfoglalásában, hogy a 2009-es EU-parlamenti választásokat követően az SNS leendő euroképviselői (jelenleg ugyanis nincs a pártnak képviselője az europarlamentben - a szerk. megj.) változtatnak a helyzeten. Slota hivatkozik Kaltenbach Jenő, a magyarországi kisebbségek ex-ombudsmanának korábbi, magyar kormánynak címzett bírálataira a magyarországi kisebbségpolitikával kapcsolatban, amelynek köszönhetően állítólag már csaknem teljesen asszimilálódtak a magyarországi nemzeti kisebbségek, és reális a veszély, hogy teljesen el is tűnnek. Az SNS meglepetéssel konstatálja elnöke állásfoglalásában, hogy a nemzetközi közösség mélyen hallgat a kisebbségi jogok ily nyilvánvaló korlátozása láttán, amikor is állítólag megszűnt a kétnyelvű községi lap, támadások érik a szlovák nyelvű oktatást, csökkentik a szlovák pedagógusok fizetését, korlátozzák a szlovák kulturális rendezvényeket, lefestékszórózzák a szlovák nyelvű feliratokat, és ignorálják a szlovákok 18. századi betelepülésének évfordulóját, olvasható az SNS ill. Ján Slota állásfoglalásában. Egy gyöngyszem az állásfoglalás végére: Slota szerint az EU jelenlegi jogi keretei szerint az adott állam a felelős a területén található kisebbségek jogainak a betartásáért. Ezért az SNS felszólítja az EU illetékes szerveit, valamint a szlovák euroképviselőket, hogy „ébredjenek fel“, és határozottan lépjenek fel a „maradék“ magyarországi szlovákság jogainak betartásáért.

		Máj 2025

Po	Ut	St	Št	Pi	So	Ne
28	29	30	1 Dolnozemské zlaté pero	2	3	4
5	6	7 Srdcom vyšívané	8	9	10	11
12	13	14	15	16	17 XV. Výstup na Pilíš	18
19	20 Slovenský škovránok 2025	21	22	23	24	25 Vládne štipendiá pre Slovákov žijúcich v zahraničí – akademický rok 2025/2026
26	27	28	29	30 Dlhé hľadanie domova	31	1

Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript.
Tel.: (+36 1) 878 1431
Fax: (+36 1) 878 1432

Poštová adresa: 1558 Budapest, Pf. 199

RSS Facebook E-mail

luno.hu

OnLine LuNo Portál | Ľudové noviny
Portál Slovákov v Maďarsku
Az Országos Szlovák Önkormányzat által alapított lap
Ľudové noviny –
týždenník Slovákov v Maďarsku
(ISSN 0456-829X)
Főszerkesztő neve: Fábián Éva

Školy

Samosprávy

Odporúčame

E-mail: Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript.
Adresa/Cím: 1135 Budapest,
Csata utca 17. 1/9
Poštová adresa:
1558 Budapest, Pf. 199
Telefón: (+36 1) 878 1431
Tel./ Fax: (+36 1) 878 1432
Vydavateľ/Kiadó: SlovakUm Nonprofit Közhasznú Kft.

red blue brown green gray pink