Tallózó / Sajtószemle ● Szlovák vonatkozású cikkek ● 2009. május - június

Imrich Fuhl válogatásában

Magyar - szlovák sose barát ?!

2009. június 8. - (Szirtes I. János - vg.hu)

Sem tényleges akarat, sem összefogás nincs a kibékülésre. A magyar-szlovák pártok mindegyike az empátia teljes hiányával a nemzetiségi kérdést saját rövid távú érdekeinek rendeli alá, a társadalom pedig követi ezt az elitet. Amikor az ötvenes években a magyar és a szlovák építőmunkás összeverekedett a kocsmában, az egyszerű tettlegesség volt. Ma ugyanez -nemzetiségi kérdés. A Dunamenti kémek c. regényem mottója sajnos nem veszít az aktualitásából. Miért? Mert a pártok, és aláhúzom: mindkét ország minden pártja kizárólag rövid távú napi és választáspolitikai szempontok alapján kezeli a magyar-szlovák kapcsolatok helyzetét, amelynek aduja a nemzetiségi kérdés. A jobboldal ettől szavazati tábora bővítését reméli - nem alaptalanul. A baloldal szavazati vesztessége csökkenését - ők kisebb eredménnyel, mert a nemzeti kérdésben mindig gyengébben szerepeltek. „Elfelejtik” közben a politikusok, hogy a szavak önéletre kelnek, és a belföldre szánt szóvirágok külföldön komoly negatív hatást válthatnak ki. A mai helyzet az, hogy a Magyarországi magyarok jelentős része erős párttámogatással napirenden tartja Trianon igazságtalan döntését, míg pl. a németek zöme már nem is tudja, mi volt számukra Versailles, vagyis az ő Trianonjuk. Ők megtanulták, mi nem, hogy nem mondtak le semmiről, amit már rég (kilencven éve) el nem veszítettek. És különben is: a szlovákok ne legyenek olyan kényesek. Az utóbbiak pedig minden magyar megmozdulásban, és a számos (szándékosan?) félremagyarázható nyilatkozatokban azt gyanítják, hogy a magyarok előbb a magyar kisebbség autonómiáját, majd az önrendelkezési jog megvalósítását, szlovák olvasatban a különválást kívánják. Ez a félelem táplálkozik Európa legújabb történetéből, ahol erre számos példa volt (pl. Koszovó, hogy Csehszlovákia szétesésével ne példálózzak). Ennek megfelelően kezelik a magyar kisebbséget, ami kontraproduktív, és mélyíti az ellentéteket nem csak a magyar-szlovák együttélésben, de a nemzetközi kapcsolatokban is. Ennek hatására jellemző, hogy csupán magyarellenes programmal be lehetet jutni a szlovák parlamentbe, sőt, a kormányba is. A nemzetiségi kérdés csak és kizárólag hosszútávon kerülhet nyugovóra, ugyanis a nemzeti érzést öt perc alatt fel lehet korbácsolni, hogy majd aztán évek, évtizedek kelljenek, míg azok leépülnek. Ha közben nem jön valami. Márpedig a magyar-szlovák viszonyban mindig közben jön valami. Arról nem is beszélve, hogy a megnyugváshoz a francia-német kiegyezéshez hasonló akarat kell. De hol van a magyar de Gaulle, vagy a szlovák Adenauer? Az a de Gaulle, aki Németországba nem volt rest németül beszélni? Hol vannak a magyar vagy a szlovák politikusok ezektől az államférfiaktól? Fényévnyi távolságra. Ha a politika önmagában nem képes a magyar-szlovák kapcsolatok megváltoztatására, akkor ez a társadalom feladata. A nyilvános közhangulat azonban olyan, hogy aki empátiával közeledik a kérdéshez, azt a politika hamarosan a nemzetárulás vádjával címkézi, márpedig ki teszi ki magát ennek a veszélynek? Azért vannak néhányan, akik szeretnének javítani a helyzeten, de a határokat átívelő összefogásra, sőt, a határokon belülire sem került eddig sor, ami a hatékonyságra kihat. Pedig a magyar-szlovák kapcsolatok alapvető változásához, az érzékenységek, téves információk, téves feltételezések, gyanúsítgatások, a szélsőjobb helyértéken kezeléséhez a társadalom jelentős rétegeinek szemléletváltása szükséges. Hogy Svejket torzítsam: mi lenne, ha politika torzításait a lakosság nem követné? Ez ez nem is olyan nehéz: a német-francia kiegyezésből, vagy a dél-tiroli németek történetéből lehet tanulni. De ki akar ebben a két országban tanulni? Anakronisztikus hogy ma, amikor közösen vagyunk NATO és EG-tagok, a határokon ellenőrzés nélkül megy személy és árú, nemsokára már közös pénzünk is lesz, a magyar kisebbséget nem csak a határ mindkét oldalán, de saját maga is akként értelmeznénk, ami történelmi küldetése: hídként a két nemzet között (mint pl. az elzászi németek). Ebben pedig nem a szomszédra vagy a másik nemzetre kell mutogatni, hanem a saját portán megteremteni ennek a feltételeit.

Lajčák nem démonizálná a szlovák-magyar viszonyt

2009. június 26. - (mti)

A szlovák külügyminiszter szerint Pozsonynak nincs szüksége semmiféle különleges intézményre ahhoz, hogy megoldja a Magyarországgal fennálló nézetkülönbségeket, elég kihasználni az alapszerződés nyújtotta lehetőségeket. Bajnai meghívta Ficot „Szlovákia és Magyarország kapcsolatai szövetségesek kapcsolatai, a néhány vitatott kérdést párbeszéddel oldják meg. Nem kívánom ezeket a kapcsolatokat démonizálni” - jelentette ki Miroslav Lajčák a francia-szlovák kereskedelmi kamara tagjaival találkozva pénteken Pozsonyban. Megjegyezte: a szlovák-magyar alapszerződés alapján 12 kormányközi vegyes bizottság létesült, amelyek feladata a felmerülő problémák megoldása. „Megfelelő törvényi keret áll rendelkezésünkre az együttműködés fejlesztéséhez. Kapcsolataink semmi rendkívülit nem igényelnek” - szögezte le a szlovák diplomácia vezetője. Lajčák megállapította, hogy a Szlovákia és Magyarország kapcsolatában meglévő kétoldalú ellentétek nem szivárognak át a visegrádi csoport (Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia) együttműködésébe. „Talán teljes mértékben nem is tudatosítjuk, hogy a visegrádi négyes milyen nagyszerű példája az informális regionális együttműködésnek” - hangsúlyozta a miniszter. A szlovák külpolitika célkitűzéseiről szólva megerősítette, hogy Pozsony továbbra is nagy figyelmet kíván szentelni a nyugat-balkáni régiónak. Nagyra értékelte az Európai Unió keleti partnerségi programját, megjegyezvén, hogy Moszkva gyanakvással tekint erre az együttműködésre. Lajčák kifejtette: Oroszországgal szemben türelemre van szükség, hosszú távon Moszkvának is érdeke a stratégiai partneri együttműködés az Európai Unióval.

Nagyot durrant a Báthory

A Nagymorva Birodalomról készít filmet Juraj Jakubisko

2009. június 27. - (mti)

A Nagymorva Birodalomról készít filmet Juraj Jakubisko, a Prágában élő nemzetközileg elismert szlovák filmrendező; a tavaly mozikba került Báthory című nagy történelmi freskója majdnem 400 millió koronás (3 milliárd forint) költségvetésével minden idők legdrágább közép-európai filmje. A Szláv Hősköltemény munkacímet viselő történet a legendás nagymorva fejedelem, Svätopluk idejébe viszi vissza a nézőt. A filmet a tervek szerint jövőre forgatják. „A történet a szlávokról szól, arról a korról, amikor Svätopluk egyesítette a szláv törzseket, amelyek a maguk korában az akkori civilizált Európa egyharmadán laktak” - vázolta terveit Jakubisko. Újságírókkal Prágában beszélgetve azt is elárulta, hogy a régmúlt időkről szóló film a messzi jövőbe tekintéssel fog kezdődni. „A történet a jövőben kezdődik, röviddel 3000 előtt. Ebből a sci-fi környezetből térek vissza a IX. század valóságába” - mondta a nemzetközi hírű filmes, aki tavaly ünnepelte 70. születésnapját. A Báthoryt megelőzően Juraj Jakubisko legkiemelkedőbb filmje Az ezeréves méh, amely a Pichanda család két nemzedékének 1887 és 1917 közötti életútját feltárva kalandozik a történelemben. A szabadság és a boldogság keresése áll a középpontjában következő, ugyancsak erősen a művészeti tudatban élő filmtablójának, az Ülök az ágon és jól érzem magam (Sedím na konári a je mi dobre) címűnek is, amely a nyolcvanas évek egyik csehszlovák sikerfilmje volt. A Báthory Erzsébet (1560-1614) magyar grófnő életéről szóló, tavaly bemutatott Báthory című film cseh-szlovák-magyar-brit koprodukcióban készült, és a rendszerváltás utáni időszak egyik legsikeresebb filmje volt Csehországban és Szlovákiában. Jakubisko korábban elmondta, hogy a véres kezű gyilkos imázsától akarja megszabadítani a történelmi figurát. A források alapján okos és művelt asszonynak ismerte meg - közölte a rendező és leszögezte, hogy szerinte a vagyonára törő intrikusok rágalmazása okozta a grófnő tragédiáját. Jakubiskót, a „kelet-európai Fellinit” a világ filmművészetéhez való jelentős hozzájárulásáért tavaly Kristályglóbusszal tüntette ki a Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál rendezőbizottsága. Bár a Szláv Hősköltemény költségvetése még nem végleges, Jakubisko elmondta, a film elkészítése nagyon sokba kerül. „Minél mélyebben ássuk be magunkat a történelembe, annál többe kerül. Nem azért, mintha az embernek eltúlzott igényei lennének, hanem mert az eredetiség megőrzése érdekében az utolsó fakanalat is el kell készíteni” - fejtette ki a rendező. Jakubisko az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva elmondta: a pénzügyi válság a filmszakmában is érezteti hatását. „Tény, hogy a beruházók már nem olyan könnyen adnak pénzt a filmes projektekre, mint korábban” - jegyezte meg. Ugyanakkor kifejezte meggyőződését, hogy a Nagymorva Birodalomról szóló film megvalósításához sikerül összeszednie a szükséges összeget, és a forgatás a tervek szerint már jövőre megkezdődhet.

Már a szlovákok is jobban keresnek nálunk

2009. június 26. - (mfor.hu)

Mintegy nyolc százalékkal alacsonyabbak az átlagfizetések Magyarországon, mint Szlovákiában - írja a Merces internetes állásbörze felmérése alapján a Napi Gazdaság. A Workania által működtetett fizetés-összehasonlító portál (www.merces.hu) szakértői 54 iparág átlagos jövedelmi viszonyait vizsgálták Magyarországon és Szlovákiában. A felmérés szerint míg Magyarországon 205 ezer forint az átlagfizetés, addig Szlovákiában 223 ezer forintnak megfelelő összegre számíthatnak az álláskeresők. Hasonló mértékű eltérést mutatnak az átlagot mindkét országban meghaladó fővárosi fizetések is: Pozsonyban 278 ezer, Budapesten pedig csak 255 ezer forint az átlag. Bár az nem meglepetés, hogy a szomszédos ország mintegy 24 százalékkal előzi meg Magyarországot a fafeldolgozással és a bútorgyártással kapcsolatos szakmákban kínált fizetésekben, az egészségügyben is 22 százalékkal magasabbak a szlovákiai átlagjövedelmek. Ennek ellenére a magyarországi gyógyszerágazatban lényegesen jobbak az átlagfizetések (307 ezer forint), mint a szlovákban (292 ezer forintnak megfelelő euró). Meglepetés volt ugyanakkor az iskolai végzettség szerint összehasonlítás: lényegesen magasabb ugyanis a Magyarországon dolgozó főiskolai, egyetemi és posztgraduális végzettséggel rendelkezők átlagos jövedelme, mint szlovák kollégáiké. Egy magasan képzett magyar állampolgár akár százezer forinttal több pénzt vihet haza, mint a Szlovákiában élő többdiplomás társa. Több szakterületen is versenyképesebbek a magyarországi átlagjövedelmek: ilyen például a lízing (313 ezer forint), a vagyon- és életbiztosítások (280 ezer forint), valamint a további feldolgozás céljára előállított termékek értékesítése (234 ezer forint) raktárakból és a nagykereskedelemben. Ezenfelül a magyar közigazgatásban és államigazgatásban dolgozók is lényegesen, pontosan 10 százalékkal keresnek jobban, mint a szlovákiai hivatalnokok. Projektmenedzseléssel is inkább Magyarországon éri meg foglalkozni, ez alól csak a hr, a munkaerő-fejlesztés, a marketing, a reklám és a pr számít kivételnek. A bérek összehasonlítását nagyban befolyásolja a forint árfolyamának alakulása. Erre jó példa a hr: 2008 végéig a magyar hr-esek az akkori aktuális árfolyammal számolva jobban kerestek szlovák kollégáiknál (a legnagyobb különbség, több mint 40 ezer forint, 2008 első negyedévében volt). A forint gyengülése miatt 2009 első negyedévében már a szlovák személyzetisek fizetése volt magasabb, átlagban 40 ezer forinttal. Ez a második negyedévre ismét változott, ugyanis a magyarországi hr szakma 280 ezre veri a szlovák 263 ezres átlagot, írja a Napi Gazdaság. A felmérésben 110 ezer dolgozó adatai, továbbá 6,5 ezer állásajánlatban felkínált fizetés és 34,5 ezer önéletrajzban közölt elvárt havi bér szerepelt.

Összekapcsolják a magyar és a szlovák földgázvezetékeket

2009. június 26. - (mti)

Szándéknyilatkozatot írt alá az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a szlovák Eustream egy 100 kilométer hosszú földgázvezeték építéséről Vecsés és a szlovákiai Nagykürtös (Velký Krtíš) között, jelentette pénteken az APA hírügynökség. A több mint 100 millió eurós fejlesztés a tervek szerint 2012-re készül el. A vezeték a szlovákiai földgázellátás biztosítását szolgálja, és javítja a közép-európai piac likviditását, mondta Antoine Jourdain, az Eustream vezetője. Az MTI kérdésére az FGSZ Földgázszállító Zrt. illetékesei megerősítették a hírt. Az Eustream honlapján csütörtöki keltezéssel megjelent közlemény szerint a beruházást 30 millió euróval támogatja az Európai Unió a tavaly decemberben elfogadott gazdaságélénkítési terv (EERP) keretében. A mintegy 200 milliárd euró értékű - az uniós összesített termék (GDP) 1,5 százalékát kitevő - EERP 2,4 milliárd eurót irányoz elő az áram- és gázinfrastruktúra fejlesztésére. A forrásból olyan beruházásokat támogat az unió, amelyek az ellátásbiztonság növelését, a szállítási útvonalak és források diverzifikálását és a piaci integrációt szolgálják, különös tekintettel az országhatárok menti régiókra, áll az Eustream közleményében. Szlovákia orosz forrásból fedezi földgázszükségletét. A januári orosz-ukrán gázvita idején a földgázellátás elakadása miatt több tucat szlovák cég a termelés korlátozására vagy szüneteltetésére kényszerült. Az Eustream a szlovák gázművek (SPP) leányvállalata. Az SPP 51 százalékban a szlovák állam tulajdona, 49 százalékán pedig a német E.ON Ruhrgas és a francia Gas de France osztozik.

Szlovákia fél a Jobbiktól

2009. június 8. - (mti)

Nem ígér semmi jót Szlovákia számára, hogy szomszédságában az európai parlamenti választásokon előretörtek és sikeresen szerepeltek a radikálisok - írja a Hospodárske noviny című szlovák gazdasági napilap, amely szerint Magyarországon a „legrosszabb előrejelzések” teljesültek be a Jobbik bejutásával. Európának lesz min szórakoznia a következő öt évben. Nem ígér semmi jót Szlovákia számára, hogy szomszédságában az európai parlamenti választásokon előretörtek és sikeresen szerepeltek a radikálisok - írja a Hospodárske noviny című szlovák gazdasági napilap hétfőn. „A sokk a szomszédoktól érkezett, és minket ért” - húzta alá a tekintélyes pozsonyi újság. „Az eredmény számos eurooptimista számára kimondottan sokkoló, bár a realisták szerint többé-kevésbé várható volt. A gazdasági válság és ezzel összefüggésben a populisták és a radikálisok növekvő támogatottsága megtette a magáét: az Európai Parlament padsoraiba nem azok ülnek be, akik közös Európát akartak építeni, hanem azok, akik pont ellentétes választási programmal kampányoltak” - mutat rá a lap. Szerinte az európai választásokon Magyarországon és Ausztriában is megerősítették helyzetüket a nacionalisták és a szélsőséges radikálisok, akik meg akarják nyitni a Beneš-dekrétumokat, illetve fel akarják újítani a határellenőrzéseket. A „legrosszabb előrejelzések” teljesültek be Magyarországon, ahol hatalmas sikert aratott az ultranacionalista Jobbik, amely a Magyar Gárda mögött áll. Semmi jót nem jósolnak az ausztriai eredmények sem. Ott megerősödött a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt, amely a schengeni övezet megszüntetését és a betelepültek kitoloncolását követeli. Ez az Ausztriában dolgozó szlovák egészségügyi személyzetet és ápolónőket is érinti. Európának tehát lesz min szórakoznia a következő öt évben - vélte a Hospodárske noviny. - Bár az Európai Parlament messze van, döntései Szlovákiát is érintik. A jövőben az osztrák és a magyar radikálisok is hallathatják ott a hangjukat. „Biztos, hogy elmondják a magukét a magyar nacionalisták is, akik különleges alkalmakkor szívesen öltik magukra a II. világháborús egyenruhákat, és megemlékeznek Felvidékről, a Beneš-dekrétumokról és a trianoni szerződésről. És még sokan mások is az egész unióból, akik a legszívesebben lezárnák a határokat, és néhány évtizeddel visszavetnék Európát a múltba” - zárta jegyzetét a szlovák újság. Robert Fico szlovák kormányfő rossz hírnek tartja, hogy Magyarországon a Jobbik sikeresen szerepelt az európai parlamenti választásokon és három képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. „Ez az autonómiáról nyíltan beszélő, a legjobboldalibb és legszélsőségesebb álláspontokat nyíltan vállaló párt nagy bizonytalanságot fog okozni a régióban” - jelentette ki Fico Pozsonyban tartott hétfői sajtóértekezletén. Szerinte még rosszabb lesz a helyzet, ha a Jobbik bejut a magyar parlamentbe. A szlovák miniszterelnök ugyanakkor leszögezte: ez a magyar választók döntése volt, abba másnak nincs beleszólása.

A csehek is tartanak a Jobbiktól

2009. június 15. - (mti)

Jiří Paroubek, az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) elnöke felszólította Jan Kohout cseh külügyminisztert: hívja fel a magyar kormány figyelmét azokra a veszélyes nézetekre, amelyeket a Jobbik Magyarországért Mozgalom terjeszt. A volt cseh kormányfő Szegedi Csanádnak, a Jobbik európai parlamenti (EP) képviselőjének szombaton elhangzott kijelentésére reagált. Szegedi Csanád egy rendezvényen a trianoni határok felszámolását és a Beneš-dekrétumok megszüntetését követelte. „A Cseh Szociáldemokrata Párt szükségesnek véli hangsúlyozni, hogy ezek a követelések következményeikben veszélyeztetik Közép-Európa stabilitását, nemzetiségi feszültség veszélyét keltik, zavarják a jó együttműködést és szomszédságot” - jelentette ki Paroubek hétfői sajtóértekezletén Prágában. A II. világháború után kiadott Beneš-dekrétumok alapján a korabeli Csehszlovákiában gyakorlatilag kollektív háborús bűnösnek nyilvánították a németeket és a magyarokat, elvették állampolgárságukat, mintegy hárommillió szudétanémetet kitelepítették Csehországból. A szlovákiai magyarok egy részét Csehországba deportálták, kikényszerítették a magyar-csehszlovák lakosságcserét, anyanyelvük, nemzetiségük megtagadására kényszerítették a magyarokat. Prága és Pozsony a mai napig ragaszkodik a Beneš-dekrétumok érvényességéhez. Paroubek úgy látja, hogy Európában egyre inkább erőre kap a jobboldali radikalizmus és szélsőség. A cseh szociáldemokraták ezért szükségesnek tartják, „hogy a felelős demokratikus politikai pártok és kormányok találjanak magukban erőt, és azonnal lépjenek fel ellenük, amíg nem késő”. Szegedi Csanád nyilatkozatát már vasárnap élesen bírálta a Szlovák Nemzeti Párt (SNS). Anna Belousovová, az SNS első alelnöke bejelentette: az SNS az Európai Parlamentben olyan határozat elfogadását fogja kezdeményezni, amely elutasít bármiféle határmódosítást, elutasítja a szélsőséges jelenségeket. A mértékadó szlovák sajtó az SNS-t is a szélsőséges pártok közé sorolja.

Szlovákia: A Jobbik erős nacionalista vitákat gerjeszthet

2009. június 8. - (mti)

A szlovák kormányfő rossz hírnek tartja, hogy Magyarországon a Jobbik sikeresen szerepelt az európai parlamenti választáson és három képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. „Ez az autonómiáról nyíltan beszélő, a legjobboldalibb és legszélsőségesebb álláspontokat nyíltan vállaló párt nagy bizonytalanságot fog okozni a régióban” - jelentette ki Robert Fico Pozsonyban tartott sajtóértekezletén. Szerinte még rosszabb lesz a helyzet, ha a Jobbik bejut a magyar parlamentbe. „Még rosszabb lesz, ha a következő parlamenti választáson - amelyre Magyarországon valószínűleg korábban kerül sor, mint Szlovákiában - olyan támogatást szerez, hogy bejut a magyar parlamentbe” - jegyezte meg Fico. A szlovák miniszterelnök ugyanakkor leszögezte: ez a magyar választók döntése volt, s abba másnak nincs beleszólása. Szlovákiának azonban kötelessége, hogy felkészüljön mindazokra a szélsőségekre, amelyek ebből a helyzetből adódhatnak majd. „Fel leszünk készülve, és reagálni fogunk” - hangsúlyozta Robert Fico. Pártja - az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) - győzelmét és a szlovákiai európai parlamenti választáson megszerzett öt mandátumát nagy sikernek minősítette, s azt állította, hogy az ellenzéki pártok „brutális” vereséget szenvedtek, hiszen egyikük sem szerzett kettőnél több képviselői helyet. „A Smer az Európai Unióban az egyetlen olyan szociáldemokrata párt, amely kormányzati pozícióból nyerte meg a választást. Ez figyelemreméltó” - jelentette ki a kormányfő-pártelnök. Grigorij Mesežnikov szlovák politológus viszont úgy véli, hogy a Jobbik három EP-mandátuma „nem jelent közvetlen veszélyt Szlovákiára nézve”, mert a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) nagy valószínűséggel nem lesz a partnere. „Ha a Jobbik Szlovákiában mégis talál partnert, akkor az a szlovákiai magyar közösség peremén elhelyezkedő erő lehet, például az autonomisták, akiknek nincs komolyabb támogatásuk” - nyilatkozta Mesežnikov a TASR hírügynökségnek. Szerinte nagyobb veszélyt jelent az, hogy a Jobbik az EP-ben „nagyon erős” nacionalista vitákat gerjeszthet. „Számolni lehet azzal, hogy nagyon erős lesz a konfrontáció azon országok képviselőivel, ahol magyarok élnek. Különösen erős lehet ez a konfrontáció akkor, ha az érintett országok radikális-nacionalista erői is bekapcsolódnak, a románok és a szlovákok” - húzta alá a pozsonyi politológus. Mesežnikov azzal számol, hogy az MKP képviselői továbbra is az Európai Néppárt frakciójában fognak dolgozni, amelynek más szlovák pártok - a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió, illetve a Kereszténydemokrata Mozgalom - is tagjai. A politológus szerint nemigen van esélye annak, hogy a Jobbik a jövő évi választáson bekerül a magyar parlamentbe. Valószínűnek tartja, hogy a Fidesz egyedül alakít kormányt. „Ha azonban a szlovák koalícióban megmarad a Szlovák Nemzeti Párt, akkor még így is bonyolult lesz a szlovák-magyar viszony” - jegyezte meg Mesežnikov.

Szlovákoktatás Magyarországon

2009. június 8. - (Somfai Barbara - Nyelv és Tudomány (nyest.hu))

A kisebbségi oktatás szlovák-magyar viszonylata az utóbbi időkben a szlovákiai magyar kisebbség hon- és népismereti tankönyveiből kimaradt magyar helységnevek kapcsán került a figyelem fókuszába. A szlovák kisebbségi oktatás magyarországi helyzetéről igen ritkán esik szó, sőt sokan vannak, akik még manapság is meglepődnek, ha arról hallanak, hogy valaki szlovák óvodába, iskolába járatja a gyerekét, vagy, hogy létezik szlovák nyelvű pedagógusképzés. Magyarországon a szlovák nyelvű oktatás nem olyan régi: 1945 óta létezik. Azelőtt - kevés kivételtől eltekintve - a szlovák gyerekek is csak magyar intézményekben tanultak, az anyanyelv ápolása pedig a családra maradt. 1945-től szórványosan, 1948-tól pedig átgondolt oktatáspolitikai elvek alapján szervezték a szlovák kisebbség oktatását, ekkor már átfogó rendszerben működő oktatásban gondolkodva. Kezdetben hat ilyen iskola működött: Békéscsabán, Budapesten, Nagybányán, Sátoraljaújhelyen, Szarvason és Tótkomlóson.

Óvodától az egyetemig

Jelenleg kb. 7500-an vesznek részt a szlovák nemzetiségi oktatás valamely formájában az óvodától az egyetemig. Országszerte 76 szlovák nyelvet oktató óvoda működik, ahol a gyerekek a magyar mellett megismerkednek a szlovák kultúrából vett gyermekjátékokkal és dalokkal is. Az iskolák alapvetően három csoportra oszthatók aszerint, hogy melyikben milyen arányban folynak az órák szlovák, illetve magyar nyelven. A budapesti iskolában szlovák egynyelvű oktatás folyik. Békéscsabán, Sátoraljaújhelyen, Szarvason és Tótkomlóson kétnyelvű szlovák intézmények működnek. Ezekben az iskolákban különböző tantárgyakat tanítanak szlovák nyelven: történelmet, földrajzot, szlovák népismeretet, környezetismeretet, ének-zenét, rajzot, technikát vagy testnevelést. A többi, ún. nyelvoktató iskolában pedig heti négy órában tanítják a szlovák nyelv és irodalom, illetve népismeret tantárgyakat. Felsőfokú képzés az alábbi helyszíneken folyik: Szarvason a Tessedik Sámuel Főiskolán; Esztergomban a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolán (itt szlovák óvodapedagógusokat és tanítókat képeznek); a Szegedi Egyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karának szlovák nyelv és irodalom tanszékén (itt általános iskolai tanárképzés zajlik). Az ELTE-n és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szlovák szakos bölcsészeket, illetve középiskolai tanárokat képeznek.

Növekvő elvárások, felmerülő problémák

A szlovák önkormányzatiság megerősödésével megnőttek a szlovák kisebbségi oktatással kapcsolatos elvárások. Az önkormányzatok általában alapvető céljuknak tartják a hagyományok, a kultúra és a nyelv megőrzését, átörökítését. Ennek a feladatnak a jelentős része - érthető módon - az oktatásra hárul. A szlovákoktatás mára a nehézségek ellenére is jól kiépítettnek számít. Nem teljesen megoldott a pedagógusképzés. Időről időre felmerülő probléma, hogy bizonyos szaktantárgyakhoz nincs szlovák nyelvű tanár. Így az egyes iskolákban értelemszerűen azokat a tantárgyakat tanítják nemzetiségi nyelven, amire éppen van ember. A hiányt időnként Szlovákiából érkező tanárokkal sikerül pótolni. Bár a tankönyvellátottság nem tökéletes, egyre bővülő kínálatával lassan kielégítővé válik. A magyarországi szlovákoktatásban használt tankönyvek fejlesztése állami feladat. Ennek ellenére több iskolában is Szlovákiából hozott tankönyveket használnak, elsősorban szlovák nyelv és irodalomból. A többi tankönyvhöz a magyar tankönyvek szlovák nyelvű fordítását használják. A lefordításra szánt tankönyveket az adott intézményben tanító pedagógusok választják ki, az Országos Kisebbségi Bizottság hagyja jóvá, majd az Oktatási Minisztérium bízza meg a tankönyv kiadóját a fordítás elkészítésével.

Gyorsan asszimilálódó szórvány szlovákok

Az igazi problémák azonban nem az oktatási rendszerből, hanem általános kisebbségi problémákból fakadnak. A szlovák kisebbség nagyon gyorsan asszimilálódik. A népszámlálások adatai szerint 1941-ben még 75 877, 1960-ban 30 690, 2001-ben pedig már csak 11 816 volt a szlovák nyelvűek száma. A szlovák nyelvet beszélők száma 1941-től (270 248-ról) az utolsó felmérésig kevesebb, mint negyedére (60 664-re) csökkent. Ezzel a mutatóval a magyarországi szlovákok Európa leggyorsabban asszimilálódó kisebbségének számítanak. Jelentős probléma az is, hogy a magyarországi szlovák nyelvű kisebbség szórványos: a beszélők szinte településenként más és más nyelvváltozatot használnak. Az oktatás nyelve viszont az irodalmi szlovák, ami által megszűnik a nyelvhez fűződő erős érzelmi viszony, így a tanulók hosszú távon elvesztik közvetlen kapcsolatukat a helyi nyelvjárásukkal. A szülőkkel, nagyszülőkkel inkább a magyart kezdik használni. A szlovák szülők bizonyos felmérések szerint egyre kevésbé tartják fontosnak, hogy gyermekük a szlovákot tanulja meg magasabb szinten. Hasznosabbnak tartják a világnyelveket.

Békéscsabai helyzetkép

Pecsenya Edittől, a békéscsabai Szlovák Gimnázium és Általános iskola igazgatójától megtudtuk, hogy bár a tankönyvhelyzet sokat fejlődött, mégsem teljesen megoldott. A diákok jelenleg 66 szlovák nyelvű tankönyvből tanulhatnak, de például népismeretből - ami nagyon népszerű választható érettségi tantárgy is - még egyáltalán nincsenek gimnáziumi tankönyvek. A 12. osztálynak sincs még szlovák nyelv és irodalom könyve. Ennek egyik oka, hogy inkább a hazai szerzőktől várnak könyveket, mert úgy gondolják, tükrözniük kell a hazai szlovákság helyzetét, nézőpontját. A tankönyvhiány nehezíti az oktatást, de a tanárok, vállalva a plusz terhet, olyan módszerekkel tanítanak, amelyek áthidalhatóvá teszik ezt a hiányosságot. A szlovákiai magyar népismeret tankönyv körüli viharra utalva Pecsenya Edit elmondta: a szlovák és a magyar oldal helyzetének mérlegre tevése felesleges, sőt ártalmas, amiből a hazai szlovák kisebbség csak vesztesként tud kijönni. A magyarországi szlovákság helyzete a szlovákiai magyarokétól teljesen különböző, egyedi helyzet, mivel szórvány népcsoport. Nem szeretik sem a szlovák, sem a magyar oldalról az összehasonlítás szándékát. Magyarországon általában pozitívan diszkrimináltnak tartják őket, és ez szomorú jövőképet sugall számukra. Az igazgatónő az iskolát nem az oktatási, hanem a globális problémáktól félti. Többek között azért, mert a szlovák kisnyelv, nincs társadalmi elismertsége, a magyar társadalom pedig nem toleráns, nem kíváncsi arra, mire büszkék az itteni kisebbségek. „A kisebbségeknek nem használ a mostani, feszültségekkel terhelt, válságos időszak sem. Ez a légkör nem kedvez a toleranciának. Fontos lenne, ha a magyar társadalom érzékenyebbé, elfogadóbbá válna a kisebbségek iránt. Ez jót tenne a kisebbségeknek és a magyarság egészének is.”

Közös magyar-szlovák imanap Szentkúton

2009. június 6. - (mti)

A Krisztushoz való hűség és a Szűz Mária iránti szeretet köti össze a keresztény Európát, így Magyarországot és Szlovákiát is - hangsúlyozta szentbeszédében a szlovákiai Zsolna megyéspüspöke szombaton a Nógrád megyei Mátraverebélyen, a Nemzeti Kegyhelyen megrendezett szlovák-magyar imanapon. A két nemzetnek közösek a keresztény gyökerei, ugyanazon értékeket vallják, a hitet, a reményt, a megbocsátást és a lelki egységet, amelyek összekötik a keresztény Európa népeit - emlékeztetett a magyar és szlovák nyelven celebrált szentmise keretében Tomás Galis. „Isten tanításának fényében megtanuljuk, hogyan gyakoroljuk a szeretet parancsát a magyar és a szlovák nemzet között” - tette hozzá a római-katolikus főpap. A püspök, aki szavai szerint magával hozta a szlovák hívek és püspökök üdvözletét is, úgy vélekedett, hogy a következetesen megélt kereszténység a nemzetek közeledésének és felemelkedésének az útja is egyben. Az imanap keretében celebrált szentmise során Tomás Galis és Seregély István nyugalmazott egri érsek együtt imádkoztak Szűz Máriához, mindkét nép védelmezőjéhez. A magyar főpap Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya és a Szlovák Nemzet Anyja támogatását kérte ahhoz, hogy az egymás iránti megbecsülés segítségével „képesek legyünk megszabadulni a gőgtől és a kicsinyességtől, ami minden szembenállás forrása”. „Annak érdekében, hogy a Kárpát-medence népei közösen tapasztalhassák meg Isten jóságát és legyen bátorságunk kimondani a bocsánatkérés és a megbocsátás szavait” - mondta a volt egri érsek, aki 15 esztendőn keresztül állt a Magyar Püspöki Konferencia élén. A szentmisét követő sajtótájékoztatón Tomás Gálik elmondta, hogy az imanap a magyar és a szlovák püspöki konferenciák közös programja. Egyben kifejezte köszönetét, hogy Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, az elmúlt évben látogatást tett Zsolnán, a Zsolnai Egyházmegye alapításának első évfordulója alkalmából megtartott ünnepségen. Mint mondta, a két egyház között természetesek a személyes kapcsolatok, rendszeresen ellátogatnak egymáshoz és közös ünnepségeken is részt vesznek. Példaként említette, hogy éppen szombaton iktatják hivatalába az új nagyszombati érseket és a szertartáson 5 magyar püspök is ott lesz. Kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy az egyházak, illetve a hívők közötti közeledés példát mutathat az egyházhoz nem kötődő embereknek is. Amennyiben megvan az ehhez szükséges akarat - tette hozzá. Seregély István hangsúlyozta: a püspöki konferencia elnökeként is mindig azt vallotta, hogy keresztény emberek együttműködésének soha nem lehet akadálya, hiszen minden népnek és nemzetnek az élet tökéletességére kell törekednie. Az imanapon egyaránt részt vettek hívek Szlovákiából és Magyarországról, illetve képviseltették magukat szlovákiai magyarlakta települések, valamint a magyarországi szlovák települések katolikus polgárai is.

Szlovák püspök vezetésével imádkoznak a két nép barátságáért

2009. június 4. - (Felvidék Ma)

Erdő Péter bíboros és Orosch János püspök vezetésével mintegy kétezer-ötszázan imádkoztak az elmúlt év június 28-án Mátraverebély-Szentkúton a szlovák és a magyar nemzet békéjéért, valamint ajánlották a Szentkúti Szűzanya és Szlovákia Patrónájának oltalmába a két nemzetet. Ezen a napon a szlovák-magyar csoportok, papjaik vezetésével már kora reggeltől érkeztek a búcsújáróhelyre, a zarándoklat után pedig több egyházközségben is folytatták e felajánlás megújítását. Akkor szlovák nemzetiségű püspök nem érkezett Szentkútra. Idén azonban a szeretet és a megbecsülés jeleként Tomáš Galis zsolnai megyéspüspök vállalta az imanapon való részvételt. „Köszönöm a meghívást, mert így én is zarándokolhatok, imádkozhatom, és részt vehetek a legszentebb Eucharisztia ünneplésében a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhelyen. Fontosnak tartom ezt azért is, mert az imában itt két nemzet találkozik és forr egységbe!” - válaszolta a püspök a magyar ferencesek meghívására. Galis püspök fontosnak tartja az imanap vezetését, és meghív mindannyiunkat, hogy az imádság által hidat építsünk az egyre magasabbnak tűnő falak felett. Az idei zarándoklaton részt vesz Julius Janusz apostoli nuncius, a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát pedig Varga Lajos váci segédpüspök, Seregély István nyugalmazott érsek és Mohos Gábor, a testület titkára képviseli. A liturgia és a csoportok szervezésébe bekapcsolódnak a szlovákiai ferencesek. Fülekről, Érsekújvárról több busszal érkeznek a zarándokok szlovák lelkipásztoraik kíséretében. Az idei zarándoklat hálaadás a két egyház közötti kulturális és tudományos együttműködés élénküléséért, kérve, hogy mindkét ország nemzetpolitikáját hassa át az evangélium szelleme. Hívjuk szlovák és magyar testvéreinket a határ mindkét oldaláról: jöjjenek, emeljük a két nemzet fölé az imádság hídját, aminek építése két oldalról kezdődik, az Égre irányul, de csak akkor lesz teljes, ha összeér!

Bocsánatot kértek a szlovákok

2009. június 4. - (Heti Válasz)

A jelenlegi, végletekig kiélezett diplomáciai helyzetben, az európai parlamenti választások előtti napon különleges eseményt tartanak a Mátraverebély-Szentkúton. Az ismert magyarországi kegyhelyen június 6-án a magyar és a szlovák püspöki konferenciák tagjai találkoznak, hogy közös zarándoklatuk alkalmával imanapon fohászkodjanak a két nép közötti megbékélésért. A szentmise főcelebránsa Tomáš Galis, a zsolnai egyházmegye főpásztora lesz, s az eseményen részt vesz Varga Lajos váci segédpüspök, Seregély István nyugalmazott egri érsek és Juliusz Janusz apostoli nuncius is. A két ország egyházi vezetésének együttműködése nem új keletű. A szlovákok és magyarok közötti megbékélés fontosságát hangsúlyozva még 2006-ban az esztergomi Bazilikában mindkét püspöki konferencia elnöke aláírta egy dokumentumot, melyben kölcsönösen megkövették egymást a múltban okozott sérelmekért. Amint Erdő Péter esztergomi érsek korábban a Heti Válasznak nyilatkozta, a Megbocsátunk és bocsánatot kérünk című dokumentumot megalkotását egy sor korábbi esemény tette szükségessé. „Például azok a nehézségek, amelyekkel a XIX. század végén a magyarországi szlovák nyelvű oktatást gátolták. Azóta aztán volt mindkét oldalon elegendő sérelem, ennél súlyosabbak is - nekünk, keresztényeknek pedig az a kötelességünk, hogy a kiengesztelődésen fáradozzunk” - hangsúlyozta a főpap. Ha azonban alaposan elolvassuk az akkori dokumentumot, a két bocsánatkérés közti különbségre lehetünk figyelmesek. A magyar levélben ez áll: „Fájdalommal gondolunk vissza azokra az esetekre, amikor magyar emberek okoztak sebeket szlovák embereknek vagy közösségeknek.” A felettébb kényszeredettnek tűnő válaszban azonban - bár tartalmazza a „Megbocsátunk és bocsánatot kérünk” kitételt - nincs még csak hasonló mondat sem, melyből kiderülne, hogy a szlovákok is okoztak sérelmet a magyaroknak, nem is keveset. „Nem a levelek megfogalmazása, hanem megszületésük ténye a lényeges. Egyébként amikor 1965-ben a lengyel egyház vezetői hasonló gesztussal fordultak a német püspökökhöz, akkor is azt kérdezte a lengyelek nagy része, miért kellene bocsánatot kérniük a németektől. Igaz, hogy a második világháborúban Hitler csapatai támadták meg Lengyelországot, a több millió, Sziléziából kitelepített német sérelme viszont a másik oldalon jelentkezett. Először a lelkekben kell elindulnia a megbékélési folyamatnak, még akkor is, ha mostanában egyes jelek arra utalnak, hogy valakik szítani akarják a feszültséget” - mondta Erdő Péter 2006-ban a ma is időszerű szavakat. A bocsánatkérő levél aláírása után aztán a két püspöki kar minden évben közös imanapot tartott Mátraverebély-Szentkúton. Az idei alkalomra különösen forrongó légkörben kerül sor, hiszen ahogy közeledett az európai parlamenti választás, úgy erősödtek fel ismét Szlovákiában a magyarellenes hangok. Ezen a héten tovább sűrűsödtek a konfliktusok. Ján Slota nacionalista pártvezető újabb kirohanást intézett a magyarok ellen, a pozsonyi parlament pedig rendkívüli ülésen ítélte el Orbán Viktor Fidesz-elnök megjegyzését, miszerint az uniós választás tétje, hogy hány politikus képviselheti a Kárpát-medence magyarságát. Mindezek alapján úgy fest: a megbékélésért még jó ideig kell imádkozni.

Új pártot alapítanak Bugárék szlovák politikusok bevonásával?

2009. június 4. - (mti)

Híd néven új pártot hoznak létre azok a politikusok, akik a közelmúltban kiléptek a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjából (MKP) vagy annak frakciójából, mert nem értenek egyet a jelenlegi pártvezetéssel - értesült a pozsonyi Markíza televízió. A pártot a szlovák-magyar megbékélés és együttélés egyik gyakran használt jelképéről neveznék el Hídnak, az elnöke Bugár Béla lenne - számolt be a csatorna csütörtöki híradójában. A tévécsatorna tudni véli, hogy nem csak magyar, hanem szlovák politikusokat is bevonnának az új tömörülésbe, amely - adta hírül a Markíza - a hétvégi európai parlamenti választások után bontana zászlót. Nem hivatalos információként említi a televízió Iveta Radičová ellenzéki köztársaságielnök-jelölt csatlakozását. Ő a legerősebb ellenzéki párt, a Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió tagja. Az MKP-ból a közelmúltban lépett ki a párt korábbi parlamenti képviselője és volt agrárminisztere, Simon Zsolt, aki többször is összekülönbözött Csáky Pál jelenlegi pártelnökkel. Néhány héttel ezelőtt a párt három képviselője - köztük Bugár Béla előző MKP-elnök - kilépett az ellenzéki párt parlamenti frakciójából, párttagságukat azonban megtartották. Az MKP vezetőségével a többi közt külön platform alakításáról folytattak tárgyalásokat, amely platformon keresztül a párton belül eltérő álláspontjuknak akartak hangot adni. Később azonban jelezték, nem látják értelmét a tárgyalások folytatásának.

Hová vezet a Híd?

2009. június 27. - (Gyene István Hunor - gondola.hu)

A határon túli magyarsággal kapcsolatban az elmúlt hetek egyik legnagyobb nyilvánosságot kapott ügye a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) szakadása volt. A tizenegy év után megszűnő szlovákiai magyar egypártrendszer ráadásul nem is két-, hanem hirtelen háromszereplőssé vált. Az MKB-ból Bugár Béla vezetésével kiváló képviselők által megalakított kétnyelvű Híd - Most mellett ugyanis Bósza János, a komáromi Nomos Regionalizmus civil szervezet alapítója szintén pártot szervez Jogegyenlőségért Magyar Polgári Párt (JMPP) néven. Felmerül a kérdés, hogy a sokáig egységes politikai szervezetbe tömörülő magyar képviselet napjainkban végbemenő polarizálódása mennyire erősíti majd a kisebbségi érdekérvényesítést, illetve hogy a Híd képes lesz-e betölteni nevéhez méltóan szerepét, s ha igen, az milyen mértékben dinamizálhatja a szlovák pártrendszert. Ma már élesen kirajzolódik, hogy az „anyapárt” bomlási folyamatának elindítója kétségkívül az a mozzanat volt, amikor 2007 márciusának végén az MKP komáromi kongresszusán Bugár ellenében Csáky Pált választották meg a párt elnökévé. A szlovák sajtó azonnal a politikai élet kiéleződését, a párt radikálizálódásának esélyét vetítette előre, amelyben fontos szerepet tulajdonított a Csáky mögött megerősödő Duray Miklósnak, aki régi-új alelnökként többször foglalt állást a magyar autonómia ügye mellett, ami köztudottan a szlovák belpolitika egyik „robbanásbeszélyes” kérdése. Megválasztása után az új elnök azonban inkább a folyamatosságra helyezte a hangsúlyt, Bugár pedig saját „politikai fáradtságáról”, valamint a visszavonulásáról kezdett beszélni, így a belső hatalmi konfliktusok oldódása, a közös hang egy szervezeten belüli megtalálása volt várható. Mégsem így történt, 2009 nyarán szakítássá érlelődött az a kétéves egymásnak feszülés, ami a párton belül a Csáky és a Bugár mögött álló támogatói csoportok között húzódott. Az első jelek idén februárban váltak nyilvánvalóvá, amikor az MKP-n belül többen élesen kritizálni kezdték az elnököt annak kompromisszumokra való képtelensége, hiteltelensége, program nélkülisége miatt. Az MKP 25 tagja nyilatkozatot is eljuttatott az elnökséghez, amelyben azzal vádolták a vezetőket, hogy nem az integrációra, hanem a szétziláltságra törekszenek, Bugár Bélát pedig felkérték az elnöki poszt átvételére. A párton belüli elégedetlenkedőkhöz csatlakoztak szlovák politikai erők is, Pavol Hrušovský, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke például Csáky politizálását tette felelőssé az ellenzék együttműködésének megromlásáért, Dušan Čaplovič kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes pedig ugyancsak az általa persona non grata-nak, szélsőséges nacionalistának nevezett pártelnök számlájára írta a megromlott szlovák-magyar viszonyt. A kétfrontos támadás vádjait Csáky visszautasította, és még akkor is megpróbálta összezárni sorokat, amikor áprilisban Simon Zsolt parlamenti képviselő kilépett mind a pártból, mind az MKP parlamenti frakciójából. A korábbi agrárminiszter távozása azonban elindította a lavinát, Simon távozása után egy héttel kilépett a frakcióból Bugár Béla, A. Nagy László, Gál Gábor, majd Bastrnák Tibor, Komárom polgármestere is. Az öt politikus távozásával az MKP húszfős parlamenti frakciója 15-re csökkent, egyszersmind megindult a mintegy egy hónapon át tartó kompromisszumkeresés időszaka, amelynek során Csáky ígéretet tett az önmaga elleni bizalmatlansági szavazásra a párt őszi közgyűlésén, Bugárnak pedig a következő választásra felajánlotta a listavezetői posztot. A korábbi pártelnök ezt elutasította, s állítólag Csáky lemondásához kötötte volna a frakcióba való visszatérést. Ez viszont nem történt meg, így az EP-választások másnapján Bugárék kiléptek a pártból, és megerősítették egy új párt alapításának szándékát, amely az elmúlt héten megkezdte az új párt bejegyzéséhez szükséges tízezer aláírás összegyűjtését. A formáció hivatalos neve Híd - az együttműködés pártja / Most - strana spolupráce. A kétnyelvűség nem véletlen, az elnöki posztra toronymagasan esélyes Bugár szerint a párt a híd szerepét kívánja betölteni szlovákok-magyarok, magyarok-magyarok, és minden szlovákiai nemzetiségi kisebbség között. Ezt alátámasztandó, a jobbközép párt sorai nyitottak minden polgár előtt, akik egyetértenek a pilléreket jelentő együttműködés, nyitottság, tisztesség, felelősség, és bizalom jelszavával. A Híd szeptemberben tartja majd az alakuló közgyűlését, ahol elfogadásra kerülne a párt alapszabálya és programja. A pártnak inkább hátrányára, mint előnyére szolgál az, hogy számos, évtizedek óta politizáló személyt vonultat fel, a párt így már megalakulásakor sem tud a választók felé olyan dinamizmust sugallni, mintha soraiban sok új, a politikai harcokban még nem „elhasználódott” arccal jelenne meg. További problémaként merülhet fel, hogy a H-M profilja jelentős mértékben Bugár Bélára, mint - közvélemény-kutatások szerint - legnépszerűbb magyar politikusra épül, ez azonban csak erősítheti azt a gyanút, hogy a párt a közvélemény szemében megmarad „magyar” pártnak, s képtelen lesz komolyabb szlovák választói réteget megszólítani. Bugár személyével kapcsolatban negatívumként hathat az is, hogy az ingadozó magyar nemzetiségű választók hozzá kapcsolhatják az évtizedes pártegység felrúgását. Márpedig az MKP minden erejével arra törekszik, hogy Bugárt és társait árulónak állítsa be a felvidéki magyarok körében. Csákyék szerint ugyanis a Híd nem más, mint „gazdasági érdekcsoport, a hazugság, és az emberbutítás pártja”, amellyel az MKP a jövőben elképzelhetetlennek tart bármifajta együttműködést. Pedig valójában a Híd teljesen új jelenség a szlovák politikai életben, hiszen a magát a szlovák-magyar együttműködés kétnyelvű pártjakét meghatározó mozgalom a szlovák politikai és pártélet máig érintetlen területére lépett. Mivel az összefogás politikájával mind a többséget, mind a kisebbséget meg kívánja szólítani, elvileg potenciálisan több szavazóhoz tudja majd eljuttatni üzeneteit, mint a Magyar Koalíció Pártja. Azonban ami a párt legnagyobb előnye, az egyben legnagyobb hátulütője is lehet. Az alapítók, illetve az előkészítő bizottság tagjai között ugyanis eddig csak magyarokat találunk (a szlovák sajtó által megszellőztetett Iveta Radičová volt köztársaságielnök-jelölt csatlakozása egyelőre bizonytalan), az új pártnak tehát erősen törekednie kell arra, hogy minél több hiteles szlovák politikust tudjon sorai között, hiszen ha ez kudarcot vall, azzal a párt létének szükségessége kérdőjeleződhet meg. A Híd két szék közé eshet, s ami a legfájóbb lehet, hogy saját bukásával a parlament falain kívülre ránthatja az MKP-t is, hiszen a szlovákiai magyarság szétszavazása oda vezethet, hogy egyik párt sem kerül be a törvényhozásba. Ugyanakkor fontos leszögezni, hogy Bugárék zászlóbontása önmagában hordozhatja a felvidéki magyar politika egészségesebbé tételét, hiszen az alternatíva megjelenése újrapozícionálásra, nagyobb mértékű aktivitásra, politikájának átértékelésére késztetheti az MKP-t, amely most megszabadult attól a „kényszerpárti” státusztól, amelybe Vladimír Meciar miniszterelnöksége alatt szorult (az 1997-es választási törvény az akkor létező három szlovákiai magyar pártot az egyesülésre kényszerítette). Egy remélhetőleg új gondolatokat megfogalmazó, jól kommunikáló, a többségi társadalom szemében vállalható válaszokkal bíró párt maximális célja azonban valószínűleg még így is a parlamenti küszöb átlépése lesz, amire viszont jelenleg szinte minimális esélye nem mutatkozik a Bósza János vállalkozó által szervezett JMPP-nek. A feltehetően augusztusban életre hívandó harmadik magyar erő nyíltan igyekszik majd felvállalni a magyar területi autonómia ügyét, és céljai közé tartozik még a „szlovák nemzetállamból, polgári elven működő Szlovákia létrehozása”. Az MKP a hirtelen sokszereplőssé váló légkörben természetesen továbbra is az egységet hangoztatja, s kifelé a magyar kisebbség érdekeit egyedüliként védő, erős párt képében igyekszik feltűnni. Ezt erősíti az EP-választásokon elért 11, 33 %-os eredmény, amivel a harmadik helyet szerezte meg a szlovákiai pártok versenyében. Mindazonáltal az egyértelmű, hogy a Híd megalakulása éreztetni fogja hatását az MKP támogatottságán, bármennyire próbálja a vezetőség relativizálni Bugárék lépését (a pártelnök pl. nem pártszakadásról, hanem a „szakadár csapat kiválásáról” beszél). A pártszakadás „tabuként” való kezelése persze nemcsak Szlovákiára, hanem Közép-Európa más országaira, így hazánkra is jellemző. Pedig az új pártok megjelenése nemcsak egy ország pártéletének dinamizálódásához járulnak hozzá, hanem az újfajta társadalmi érdekek becsatornázásával számos friss gondolat, új megoldások, logikusabb válaszok kerülhetnek felszínre, amelyek akár „befagyott” pártrendszereket is képesek megmozgatni. Ha a Híd a jövőben képes lesz maga mellé állítani hiteles szlovák politikusokat, illetve közéleti személyiségeket, akkor megítélésünk szerint lehet létjogosultsága a szlovák pártpalettán, még oly módon is, hogy növekvő támogatottsága nem veszélyezteti az MKP parlamentbe jutását. Az új formáció hozzájárulhat a versengéshez, esetleges parlamenti részvételével, és koalíciós képességével pedig új kapukat nyithat a pártok együttműködése terén. Amennyiben pedig a magyar pártok nem a „testvérharc”, hanem a jövőbeni együttműködés jegyében vívják majd csatáikat, akkor a nyertes a felvidéki magyarság lesz.

Nemzetállami törekvések Szlovákiában

2009. június 27. - (Szilvássy József - Népszabadság)

Valószínűleg kedden szavaznak a pozsonyi parlamentben az államnyelvtörvény heves vitát kiváltó módosításáról. Kétnapos indulatos vita után sem döntöttek tegnap az államnyelvtörvény módosításáról a pozsonyi parlamentben. A végszavazást jövő keddre halasztották. A tegnapi szópárbajban a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) képviselői a tervezet további szigorítását követelték. Rafael Rafaj frakcióvezető szerint a jogszabályban mindössze két mondatnak kellene szerepelnie: az országban a szlovák nyelv mindenhol előnyt élvez, és minden köztisztviselőnek vizsgát kell tennie államnyelvből. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnökhelyettese szerint az indítvány beterjesztői tizenkilencedik századi eszközökkel próbálkoznak nemzetállamot teremteni a többnemzetiségű Szlovákiából. Marek Madaric kulturális miniszter szerint a rendelkezések nem irányulnak a szlovákiai magyarok és más kisebbségiek ellen, mert ők továbbra is használhatják az anyanyelvüket, de a hivatalos feliratokban csak a szlovák után, mert ezen a nyelven értetik meg magukat az ország polgárai. A tervezet kötelezővé teszi az információs táblákon, a helyi hangszórókban, továbbá a hirdetéseken, még az óriásplakátokon is a kétnyelvűséget. Úgy, hogy a szöveget mindenhol először szlovákul - a tervezet meghatározása szerint államnyelven - kell feltüntetni, és csak azután más nyelven. Ugyanez vonatkozik a dél-szlovákiai emlékművekre és emléktáblákra, amelyek szövegeit ezentúl csak a kulturális minisztérium hagyhatja jóvá. A tervezet rendelkezései alapján azokon a településeken, ahol a kisebbség lélekszáma nem éri el a húsz százalékot, csak az államnyelvet lehet használni, még a kórházakban és a szociális intézményekben is. Kivétel az lehet, ha az ügyfél vagy a beteg nem tud szlovákul. Ezt a cikkelyt az MKP képviselői a magánéletbe való beavatkozásnak és abszurdnak minősítették. Mire Rafaj azt felelte nekik, hogy az „államnyelv védelme legitim okot nyújt a szólásszabadság és a magánélethez való jog bizonyos korlátozására”. Ugyancsak kötelezően először az államnyelven kellene feltüntetni a földrajzi neveket is. Az indítványban azonban nem szerepel az a kitétel, hogy a hivatali ügyintézésben, tehát a rendelkezés akár a nemzetiségi sajtóra vagy a magyar tankönyvekre is vonatkozhat. Bauer Edit szlovákiai EP-képviselő beadvánnyal fordult az Európai Bizottsághoz, és tényekkel cáfolja a pozsonyi kormánypártiaknak azt az állítását, miszerint a tervezet nem gátolja a kisebbségi nyelvek használatát.

Védett személyekké válnak a pedagógusok Szlovákiában

2009. június 24. - (mti)

Súlyosabb büntetésekkel kell számolniuk novembertől az agresszív tanulóknak és diákoknak Szlovákiában. A pozsonyi parlament ugyanis szerdán elfogadta a pedagógiai személyzetről szóló új törvényt, melynek alapján a tanítók és a tanárok az ősztől védett személyeknek számítanak. „A változásnak megelőző jellege van, hogy ne legyen könnyű agresszívnak és durvának lenni a tanítókkal szemben” - mondta újságíróknak a többek által vitatott jogszabály elfogadása után Ján Mikolaj oktatásügyi miniszter. Mikolaj eredetileg azt javasolta, hogy a tanítók számítsanak hivatalos személynek, ezt azonban a törvényhozók nem fogadták el. Az új törvény alapján változik a pedagógusok bérezési rendszere is. A tanítók a jövőben négy kategóriába lesznek sorolva és fizetés kiegészítésekre, prémiumokra számíthatnak, amennyiben rendszeres szakmai továbbképzéseken vesznek részt. A bérkiegészítések összege attól függ majd, hogy a különféle tanfolyamok, tevékenységek által egy-egy pedagógus hány „kreditet” tud összehozni. A 150 tagú szlovák törvényhozásban a szavazáskor jelenlevő 134 képviselő közül 81 támogatta az új törvényt, amelynek elfogadása előtt széleskörű társadalmi és szakmai vita folyt a témáról. Az új bérezési rendszerre való áttérést 2014-re kell befejezni.

Fotópályázat - 2010

A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti lektorátus harmadik alkalommal hirdeti meg nemzetiségi fotópályázatát

„Nemzetiségeink múltja és jelene” címmel.

Intézetünk e tevékenységével is hangsúlyozni kívánja, hogy Magyarország sokszínű, gazdag kultúrájú ország. Az Intézet célja, hogy részt vállaljon a történelmi tudat alakításában, részt vállaljon a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek épített és szellemi kultúrájának megőrzésében és vállalja, hogy hozzájárul ahhoz, hogy ez a felbecsülhetetlen érték ismert és dokumentált legyen. A cél az, hogy a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek / bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma/cigány, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán/ múltját és jelenét tárgyi emlékeken keresztül bemutató fotókiállítás készüljön. A pályázat célja továbbá hogy a vizuális élményeket minél többen megörökítsék és egy fotókiállítás keretében másoknak is bemutathassák. A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus a zsűrizett pályázati anyagból vándorkiállításokat és fotóalbum létrehozását is tervezi.

Részvételi feltételek

1. A fotópályázaton bárki részt vehet életkortól, foglalkozástól és lakóhelytől függetlenül.

2. A fotó-dokumentációs pályázat célja egyfelől, hogy dokumentálásra és bemutatásra kerüljön a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek közös hazánkban épített kulturális öröksége. Másfelől dokumentált és bemutatható legyen mindaz, ami a nemzetiségek megmaradásához szükségesen a rendszerváltozás után épült, felújításra vagy felállításra került. (pl.: iskola, közösségi ház, emlékmű, emlékkereszt, templomok, kápolnák, kálváriák, temetők, útszéli keresztek, pincesorok, malmok, fogadók, faluházak, régi és mai egyesületi házak, nemzetiségi események stb.)

3. kategóriák:

- dokumentumfotók

- művészfotók

- riportfotók

4. Egy pályázó maximum 15 db fekete-fehér vagy színes - bármilyen technológiával készült papírképet küldhet be, a három kategória között bármilyen megosztásban.

5. A beküldött képek mérete 13x18 cm legyen. A fotókat semmilyen hordozó anyagra nem kell felragasztani! Az előre elkészített paszpartuk ablakmérete 12, 5 x 17,5 cm. (Tehát az ennél kisebb képeket nem takarja, az ennél nagyobbakat pedig túlságosan is. Ezért fontos a megadott méret betartása!)

6. Valamennyi fotó hátoldalán olvashatóan szerepeljen a - nevezési lappal egyezően - a kép sorszáma, a szerző neve, postacíme, továbbá település, megye neve vagy más pontosabban meghatározható földrajzi hely, ahol a kép készült. A rendezők javaslata, hogy mindezeket az adatokat egy öntapadós etikettre írják rá, s csak ezután ragasszák fel a képek hátoldalára. (Az alapvető információk nélkül beküldött képeket nem továbbítjuk a zsűri számára.)

7. A pályázóknak nevezési lapot kell kitölteni. A nevezési lapon szereplő információk egyezzenek a fényképek hátoldalán olvasható felirattal.

8. A beküldött fotókat a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Nemzetiségi Osztálya archiválás céljából megtartaná, ha ehhez a pályázó hozzájárul. A fotók későbbi felhasználása esetén a szerzői jogról szóló törvény alkalmazása irányadó.

9. A kiállításra kerülő képeket az Intézet munkatársaiból és az adott nemzetiség szakembereiből létrehozandó szakmai zsűrik választják ki.

10. A kiállítás rendezője a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus. A fotókiállítás megnyitójára és a pályadíjak átadására várhatóan 2010. március hó folyamán kerül sor. A pontos dátumot az érintett alkotókkal időben közöljük.

11. A pályázóknak nevezési díjat nem kell fizetni.

12. Díjazás: 1-5. díj: 5000-5000 Ft értékű fotóművészeti album. Különdíjak: 10 db 3000-3000 Ft értékű fotóművészeti album. A különdíjak száma a felajánlások függvényében nőhet.

13. Kiállítási naptár:

- A fotók beküldésének határideje: 2009. november 30.

- Zsűrizés: 2010. január 20.

- Értesítés a zsűrizés eredményéről: 2010. február 28.

- A kiállítás tervezett megnyitója: 2010. március

(Mindazon fotókat, amelyeket a szerzők nem ajánlanak fel archiválási célra, és nem kerül be a kiállítás anyagába Intézetünk, 2010. március 31-ig postai úton visszaküldi.)

További információ:

Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus: 1011 Bp., Corvin tér 8. Lukács Mária, Halász Katalin, Tel.: (1) 225-6043; tel/fax: (1) 225-6041; e-mail: Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript. , Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript. A pályázati kiírás anyaga letölthető a http://www.erikanet.hu honlapról.

Pozsony Budapestre költözik

2009. június 1. - (kultura.hu)

„Az én városom” sorozatban júniusban Pozsonnyal ismerkedhet a budapesti közönség az A38 hajón. Az Én városom / My City az A38 hajó által kezdeményezett rendhagyó fesztiválsorozat, melynek fő célja, hogy Európa jelentős városainak kultúráját mutassa be - sajátos szemszögből. Az állóhajó az adott városok egy-egy jelentős személyiségét, közismert lakóját kéri fel, hogy segédkezzen a program összeállításában, és a város kultúrájának, művészeinek, jellegzetes helyszíneinek bemutatásában. A fesztiválok lényege tehát a személyesség: városok, ahogy azokat reprezentáns lakóik látják. A 2009 júniusában megrendezésre kerülő My City: Pozsony fővédnöke Michal Hvorecky pozsonyi író, a Wilsonic fesztivál szervezője. A My City fesztiválsorozat nagy hangsúlyt helyez a kölcsönösségre: fontos cél, hogy a bemutatkozó városok viszonozzák a vendéglátást. Éppen ezért a budapesti fesztivál után egy héttel, június 10. és 13. között Budapest mutatkozik be Pozsonyban, két helyszínen: a Magyar Intézetben és a Wilsonic Fesztiválon. A Wilsonic megújult helyszíne, a Duna jobb partján, a várral átellenben fekvő Summer Club Incheba méltó párja a budapesti A38 hajónak. A hazai program június 4-én, este fél 8-kor kezdődik. Kőrösi Zoltán az 1976-ban született Michal Hvoreckyvel beszélget. Ezt követi egy fogadás, ahol szlovák nemzeti ételek gasztronómiai bemutatójára kerül sor, illetve az egyik legsikeresebb szlovák-magyar kulturális együttműködés, a pozsonyi Azyl és a budapesti Busho rövidfilmfesztiválok díjnyertes filmjeiből adnak válogatást. 21 órától Toni Granko - vagy másik nevén Yori Titturittu - a szlovák zenei élet különös remetéje játszik és Bene, az új pozsonyi kabarészenzáció, az „Ez egy egészen más beat” előadás-sorozat egyik atyja is fellép az Irie Maffia néhány tagjával. Egy nappal később az egyik legnépszerűbb szlovák elektronikus zenekar, a Noisecut, a DJ Bootsie Quartet, a Longital, a Colorstar, a Foolk és a Junior lép színpadra. Június 6. a Lavagance, a Turbo, a PPE, az Isten Háta Mögött, az Isobutane és a Tibor Holoda nevű együtteseké.

Cirill és Metód szobra fogja díszíteni Érsekújvárt

2009. június 1. - (Új Szó)

Nagy bronzszobrot emelnének Cirillnek és Metódnak, a Nagymorva Birodalomba érkező bizánci hittérítőknek a városlakók, kérelmüket a szlovák nagykoalíció képviselői néhány éve próbálják beterjeszteni a testület elé. A versenypályázat meghirdetéséről a május 26-ai önkormányzati ülésen döntöttek a városatyák. „Cirill és Metód szobra bronzból készül és 2,1 méter magas lesz. A főtéren, a plébániatemplom közelében, egy zöld szigeten helyeznénk el, egy méter magas talapzaton. A pályázatra beérkező munkákat 2009. szeptember 21-ig várjuk“ - ismertette Karol Suchan alpolgármester a szlovák nagykoalíció (Smer-SDKÚ-HZD S-KDH-SNS-SF) frakcióvezetője az ülésen a versenypályázat részleteit. A Konstantin áldozópapot és Metód szerzetest ábrázoló szoborra már néhány évvel ezelőtt elkülönítettek pénzt a költségvetésből. A jóváhagyott összeg azonban a szobor elkészítésével járó feltételezett kiadásoknak - mintegy 199 163 eurónak (6 millió korona) - alig egyharmada volt. A szlovák nagykoalíció képviselői szerint nem szabad egyfajta „mumusként“ emlegetni a Cirill-Metód szobrot, mert végül úgy járnak vele, mint a cseh legionáriusoknak állítandó emléktáblával, amely sosem készült el. A legionáriusok emléktáblájára is meghirdették a versenypályázatot, jóváhagyták a pénzt a büdzséből, ám a pozsonyi alkotó egy repedt táblát hozott az átadás időpontjára a városházára, ezért nem vették át tőle.

Csökkent a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának támogatottsága

2009. június 3. - (mti)

Stabilan magas a kormányzó Irány - Szociáldemokrácia (Smer) támogatottsága, míg a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) támogatása csökkent - derült ki a pozsonyi Median közvélemény-kutató intézet áprilisi-májusi felméréséből, amelynek eredményét kedden hozták nyilvánosságra Pozsonyban. A Robert Fico kormányfő vezette Smert a megkérdezettek 46,4 százaléka választotta volna ebben az időszakban, ami 1,1 százalékponttal kevesebb, mint március-áprilisban. A második helyen továbbra is a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) áll 15,9 százalékkal. A Mikulás Dzurinda volt kormányfő pártjának népszerűsége egy hónap alatt 3,3 százalékkal emelkedett. A Szlovák Nemzeti Párté (SNS) a harmadik hely 11,8 százalékos támogatottsággal. Ján Slota pártjának népszerűsége egy százalékponttal emelkedett. A negyedik és az ötödik helyet a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Néppárt - Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) foglalja el 9,4, illetve 7,8 százalékkal. Míg a KDH 0,2 százalékpontot rontott, addig a HZDS 1,3 százalékponttal esett vissza. Hasonló módon csökkent az MKP támogatása is. A március-áprilisi 7,2 százalékról 6 százalékra, ami már közel van az öt százalékos parlamenti küszöbhöz. Megfigyelők nem zárják ki, hogy a támogatottság esése összefügg a párt belső problémáival, amelyek áprilisban kerültek a széles nyilvánosság elé. Hogy a mostani csökkenés egyedi eset, vagy tartósabb tendencia, azt a következő felmérések fogják megmutatni. A Median felmérésének eredménye szerint a parlamenti választáson a megszólítottak 60 százaléka venne részt. Szlovákiában a következő parlamenti választásra 2010-ben kerül sor.

Eörsi: Orbán és a magyar politika Guiness-rekordja

2009. június 2. - (heol)

Ha a kereszténydemokrata-nacionalista magyar populizmus és a szocialista-nacionalista szlovák populizmus találkozik, annak az igazi vesztese a felvidéki magyarság lesz - mondta kedden Egerben Eörsi Mátyás. Eörsi Mátyás, az SZDSZ országos ügyvivője szerint „ízelítő a jövő Kárpát-medencéjéből”, „a magyar politika Guinness-rekordja” az, hogy Orbán Viktor Fidesz-elnök még hatalomra sem jutva rontja a viszonyt Szlovákiával, még akkor is, ha a szlovák politika egyértelműen túlreagálta Orbán szavait. Emlékezetes: a Fidesz elnöke egy esztergomi kampányrendezvényen arról beszélt, hogy az európai parlamenti választásokon eldől, hány magyar nemzetiségű politikus képviselheti a Kárpát-medencét az EP-ben - ez „csapta ki a biztosítékot” a szlovákoknál. Eörsi hangsúlyozta: az Európai Unió az egymás mellett élésről szól, a szabad demokraták pedig továbbra is a gyűlölködés, a kirekesztés ellen kampányolnak. A politikus azzal már elégedett lenne, ha legalább egy jelöltjük bejutna az EP-be. Ide tartozik, hogy az Open Europe független brit kutatóintézet húsz szempontot alapul vévő rangsora szerint az SZDSZ EP-parlamenti listavezetője, Szent-Iványi István volt a legeredményesebb európai képviselő a magyarok közül. Az összesen 785 európai képviselő sorában a 94., messze megelőzve a második magyart, a 335. helyen lévő Dobolyi Alexandrát.

Prágát is nyugtalanítják Orbán kijelentései

2009. június 3. - (mti)

A cseh külügyminiszter szerint Prágát is nyugtalanítják azok a kijelentések, amelyeket Orbán Viktor tett a Kárpát-medencei magyarság európai parlamenti képviselete kérdésében. Jan Kohout erről azon a sajtóértekezleten beszélt, amelyre a cseh, a szlovák és a német külügyminiszter közös keddi munkareggelije után került sor Prágában. Kérdésre válaszolva a külügyminiszter elmondta: Csehország foglalkozni fog a témával, mert úgy látja, hogy ez feszültségforrás lehet a közép-európai régióban. „El kell mondanom, hogy minket is nyugtalanítanak azok a szavak, amelyek néhány Duna-medencei kérdés rendezésével kapcsolatban elhangzanak. Komolyan foglalkoznunk kell velük, s Csehország és a cseh diplomácia foglakozni fog velük. Felesleges lehetséges feszültségforrásnak tekintjük ezt” - mondta újságíróknak Kohout. „Úgy véltük: miután mindnyájan az Európai Unió tagjai lettünk, ezek a problémák a háttérbe szorulnak. Nyugtalansággal szemléljük, hogy megmaradtak” - tette hozzá a cseh miniszter. Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter arról számolt be: „Tájékoztattam partnereimet, hogy a Fidesz elnöke részéről a kampányban olyan kijelentések hangzanak el, amelyek nem tartoznak a 21. század Európájába és felhívtam a figyelmüket arra a veszélyre, amely ebből a politikából ered. Természetesen világosan látjuk ezt a veszélyt és szükségét érezzük erről partnereinket is tájékoztatni” - jelentette ki Lajčák. A keddi prágai munkareggeli alkalmával Jan Kohout, Miroslav Lajčák és Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter véleményt cseréltek az aktuális európai témákról, a lisszaboni szerződésről, a gazdasági válságról, s megemlékeztek a vasfüggöny 20 ével ezelőtti megnyitásáról is.

Balázs nem reagált Orbán Viktor kijelentésére

2009. június 2. - (hírTV)

Orbán Viktornak a Kárpát-medencei magyarok uniós képviseletéről szóló kijelentését a magyar külügyminiszter nem kommentálta a német kollégájával közösen tartott budapesti sajtótájékoztatón. Balázs Péter előzetesen nem mondott véleményt arról sem, hogy a szlovák parlament a szerdai rendkívüli ülésén várhatóan elítéli a Fidesz elnökét. A német külügyminiszter - magyar kollégája meghívására - a vasfüggöny lebontásának 20. évfordulója alkalmából tett hivatalos budapesti látogatást. Frank-Walter Steinmeier és Balázs Péter emléktáblát is avatott, de megbeszélésük fő témája a gazdaság volt. Németország Magyarország első számú exportpiaca. A német külügyminiszter, aki egyben a nagykoalíció alkancellárja és a szociáldemokraták kancellárjelöltje, azt mondta, az Opel eladásával munkahelyek ezreit mentették meg. Arról nem beszélt, hogy a szentgotthárdi gyár munkahelyei is megmaradnak-e. A szociáldemokrata politikus elmondta, nem támogatja azokat az Orbán Viktor által felvetett nemzeti autonómiatörekvéseket. Szerinte a koszovói megoldás az anyaországon kívül élő magyar kisebbségekre nem alkalmazható. A magyar külügyminiszter pedig nem foglalkozott azzal, hogy a szlovák parlament rendkívüli ülésen tárgyalja a Fidesz elnökének kijelentését. Tisztelem a szlovák parlamentet, és megvárom, hogy az ülésen mi történik - mondta Balázs. Orbán Viktor Erdélyben és Esztergomban arról beszélt, az európai parlamenti választáson a Kárpát-medencei magyarság európai súlya és képviselete a tét.

A külügyminiszter elfogadhatatlannak tartja

a szlovák parlament nyilatkozatát

2009. június 24. - (mti)

Elfogadhatatlannak nevezte Balázs Péter külügyminiszter a pozsonyi parlamentnek a magyar-szlovák kapcsolatokat érintő, közelmúltban elfogadott nyilatkozatának egyes megállapításait. A szlovák törvényhozás június 3-án tartott rendkívüli üléséről kiadott nyilatkozat olyan kitételeket tartalmazott, amelyek elfogadhatatlanok Magyarország számára. Különösen vonatkozik ez azokra a megállapításokra, amelyek szerint mély aggodalomra ad okot „a nacionalizmus, az antiszemitizmus és az idegengyűlölet szélsőséges megnövekedése a magyar társadalomban”, illetve amely szerint „a Magyar Köztársaság néhány alkotmányos képviselőjének és politikusainak olcsó, demagóg és nacionalista felhívása aláássák a szlovákok és a magyarok békés együttélését” - közölte Balázs Péter. Tény ezzel szemben - mutatott rá -, hogy a magyarországi szélsőséges erőktől elhatárolódott a magyar kormányfő, az államelnök, a törvényhozás elnöke, csakúgy, mint a parlamenti pártok vezetői. A tárca vezetője hozzátette: Magyarország még furcsábbnak tartja, hogy a szlovák külügyminisztérium éppen az Európai Tanács június 18-19-i ülése előtti napokban jegyzék kíséretében küldte el a nyilatkozatot az EU- és NATO- országok pozsonyi képviseleteinek. „Ezzel eltért azoktól a módszerektől, melyekről egy hónappal korábban a külügyminiszterek megegyeztek” - állapította meg. Úgy fogalmazott: „ettől a kellemetlen incidenstől eltekintve, magyar részről valljuk és visszük tovább, hogy a kapcsolataink új szakaszát a kölcsönös tisztelet, a barátság és az egymás elfogadásán alapuló együttműködés hivatott jellemezni. Egymást nem azonosítjuk a politikai szélsőségesekkel, a megoldásra váró közös problémáinkat pedig közösen próbáljuk megoldani - a közvetlen párbeszéd révén.” A szlovák parlament június 3-i ülésén elfogadott nyilatkozatában ítélte el Orbán Viktor Fidesz-elnök és más magyar politikusok „nacionalista kijelentéseit”. A Fidesz elnöke május végén Esztergomban egy, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjával (MKP) közösen tartott választási nagygyűlésen egyebek között úgy fogalmazott: az európai parlamenti (EP) választáson eldől, hogy a Kárpát-medencei magyarságot hányan képviselhetik Brüsszelben, a júniusi döntés öt évre meghatározza a magyarok súlyát az Európai Parlamentben. A több mint hat órán át tartó indulatos parlamenti vitában a koalíciós szlovák képviselők több éles, magyarellenes kijelentést tettek, amelyeket csak az MKP képviselői utasítottak vissza. Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke beszédében javasolta, hogy Orbán Viktort tiltsák ki Szlovákiából, az MKP-t pedig helyezzék törvényen kívül. A nacionalista politikus szerint Orbán „fanatikus” politikus, akinek célja Nagy-Magyarország visszaállítása. Robert Fico kormányfő, aki Slotát megelőzően szólalt fel, szintén „nagymagyar nacionalizmusról”, magyar „irredentizmusról és revizionizmusról” beszélt, amely nemcsak Szlovákiát, de egész Közép-Európát veszélyezteti. A nyilatkozat szerint Orbán Viktor és más magyar politikusok kijelentései „az etnikai elkülönítésre, a szomszédos országok függetlenségének tagadására, valamint a Szlovák Köztársaság területi egységének kétségbe vonására és az instabilitás ösztönzésére irányulnak Közép-Európában”. Orbán és a Fidesz más politikusai durván visszaéltek az EP-kampánnyal, azt „a nagymagyar nacionalizmus és revizionizmus eszméinek terjesztésére használták fel”. A parlament felszólította a szlovák kormányt, hogy tegyen határozott diplomáciai lépéseket a „Szlovákia szuverenitásának és területi épségének megsértésére irányuló tevékenység magakadályozására.” Ugyancsak feladatul kapta a kormány, hogy minden szinten tájékoztassa a nemzetközi közösséget a pozsonyi parlamenti többség szerint Közép-Európa stabilitását veszélyeztető tevékenységről. Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter sajtóértekezleten kijelentette: Pozsony különbséget tesz a magyarországi kormányzat és az ellenzék között, s ezért Orbán Viktor vitatott kijelentései a Kárpát-medencei magyarság képviseletéről az Európai Parlamentben nem terhelik a hivatalos államközi kapcsolatokat. A magyar kormányszóvivő egyelőre nem tudta megerősíteni azokat a pozsonyi sajtóhíreket, amelyek szerint a szlovák kormányfő július 7-én vagy 9-én találkozik magyar partnerével. A szlovák miniszterelnöknek szóló budapesti meghívólevelet Balázs Péter adta át májusi pozsonyi látogatásán. Bajnai Gordon magyar kormányfő egy nappal a szlovák parlament nyilatkozatának elfogadása után közölte: „méltatlan megjegyzésekkel” illették szlovákiai politikusok Orbán Viktort. „Nem igaz az, amit az egyik szlovákiai kormánypárt vezetője mondott, (...) Orbán Viktor nem neofasiszta politikus” - mondta a magyar kormányfő újságíróknak nyilatkozva Krakkóban, ahol a visegrádi csoport kormányfőivel találkozott. Hozzátette: „bár nem tiszte megvédeni a Fidesz elnökét - ezeket a kijelentéseket mindenkinek vissza kell utasítania”.

A szlovákiai magyarság körüli feszültséget elemzi egy belga lap

2009. június 23. - (mti)

Az európai parlamenti választást követően tovább éleződik a feszültség a szlovákiai magyar kisebbség körül - állapította meg kedden közölt elemzésében a La Libre Belgique című belga napilap. A keresztény szemléletű, EU-barát újság közép-európai tudósítója, Christine Dupré szerint a nacionalisták előretörése a két országban nem járult hozzá a feszültség enyhüléséhez. Szlovákiában a baloldali populista Robert Fico kormányát, amely szélsőjobboldali erőket is magában foglal, megrémítette, hogy a Jobbik három képviselővel bejutott az EP-be - vélte a lap. A Jobbik Dupré fogalmazása szerint szélsőjobboldali párt, de a felszínen szalonképesebb, mint az újfasiszta milícia, a Magyar Gárda, hiszen listavezetője az egykori feminista Morvai Krisztina. Ugyanakkor olyan pártról van szó, amelynek a csapatai nemrégiben Budapesten tüntettek a trianoni szerződés eltörléséért - tette hozzá. A teljes szlovákiai elitet súlyosan aggasztja, hogy a jövő tavaszi parlamenti választáson a Fidesz jelentős fölényű hatalomra kerülése várható. Az egykoron liberális fiatalok vezette párt vezetőinek irodáiban ma szintén Nagy-Magyarország térképe látható - írta a belga lap. Hozzátette, hogy eközben összeomlott az a szocialista, illetve szociálliberális baloldal, amely mindig tudott teret találni az együttműködésre a szomszédokkal a magyar kisebbség lakta területen. Pozsonyban pedig már az elmúlt három évben is megsokszorozódtak azok a kormányintézkedések, amelyeket a gyakorlatban ritkán alkalmaztak ugyan, de a magyarok zaklatására szánták, mint a szlovák feliratozás a magyarlakta településeken és a filmeken. Ez viszont radikalizálta a szlovákiai magyar politikai pártokat. A Fideszhez közeli Csáky Pál MKP-elnök is emelte a tétet a párt követeléseiben, amelyek közé tartozik a kulturális és adminisztratív autonómia - fogalmazott a cikk. A La Libre Belgique írása azzal a következtetéssel zárul, hogy a katasztrófa-forgatókönyv még elkerülhető. Fico most azon kísérletezik, hogy megszabaduljon Ján Slota szélsőjobboldali SNS pártjától, amelyet uniós pénzek elcsalásával is vádolnak. A szlovákiai magyarokat illetően pedig az igen népszerű Bugár Béla próbál szakítani az MKP-val és - a szlovákok számára is nyitott - új pártot alapítani Híd néven. Nem biztos, hogy Bugár - akinek Fico is a kezét nyújtja - sikeresen kordában tudja tartani a nacionalista erőket. De semmit meg sem próbálni azt jelentené, mint hagyni a katasztrófa felé közeledni az országot - zárta cikkét a belga lap.

Kijátsszák a magyar kártyát a szlovákok

2009. június 2. - (blikk.hu)

A szlovák nacionalistáknak elemi érdekük kijátszani a „magyar kártyát” az európai parlamenti választások előtt, különben kieshetnek a hatalomból. Ma Orbán Viktor Esztergomban tett kijelentései miatt tartanak rendkívüli parlamenti ülést Pozsonyban. - Az európai parlamenti választáson eldől: a Kárpát-medencei magyarságot hányan képviselhetik Brüszszelben - mondta a közelmúltban Orbán Esztergomban, kijelentése jókora politikai vihart kavart Szlovákiában. A nacionalista szlovák nemzeti párt (SNS) párt vezetője, Ján Slota egyszerűen fasisztának nevezte Orbánt, és a mai napra a parlament rendkívüli ülését hívta össze Pozsonyba. A szlovák lapok többsége ugyan bírálta Orbánt kijelentése miatt, ugyanakkor egyértelműen túlzott pártreakciónak minősítik a törvényhozás rend kívüli összehívását az ügy miatt. Orbánt a cseh külügyminiszter is kritizálta tegnap: „Minket is nyugtalanítanak azok a szavak, amelyek néhány Duna-medencei kérdés rendezésével kapcsolatban elhangzanak” mondta Jan Kohout. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter sem örült az elhangzottaknak, tegnap budapesti látogatása során kijelentette: aggodalommal tekintenek Orbán kijelentésére. Slotának szakértők szerint viszont jól jön a Fidesz elnökének megjegyzése. - Mint minden konfliktus, ez is mozgósíthat a választás célegyenesében: a szlovák nacionalisták és a magyar párt oldalán is - mondta Milován Orsolya, a Nézőpont Intézet szakértője. - Mivel Szlovákiában a kutatók 15 százalék körüli részvételt várnak, néhány új, mozgósított szavazó is sorsdöntő lehet a végeredmény szempontjából. A választás tétje Ján Slota számára most különösen nagy, mert politikai túléléséért küzd. Az utóbbi hónapokban pártja, az SNS népszerűsége csökkent, Robert Fico kormányfő Slota két miniszterét is eltávolította a kormányból. Ha Slota gyenge eredményt ér el, könnyen „kiejti” Robert Fico az SNS-t a kormányából - tette hozzá a kisebbségpolitikával foglakozó szakértő.

Szlovák-magyar töréspontok az elmúlt években

- 1997. Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök békés népesség cserét javasol Magyarország és Szlovákia között

- 2006. május: Egy osztályát Pozsonyban kalauzoló történelemtanárt letartóztatnak engedély nélküli idegenvezetésért

- 2007. március: Ján Slota kizárja egy közös magyar-szlováktörténelemtankönyv elkészítését

- 2007. november: Törlik a magyar helységneveket egyes szlovák tankönyvekből

- 2008. március: Pilisszentkereszten elköltöztetik a SzlovákHázat, ami felháborodást vált ki Szlovákiában

- 2008. november: A szlovák rendőrök brutálisan bántalmazzák a magyar szurkolókat a dunaszerdahelyi focimeccsen

- 2008. november: Az I. bécsi döntésre emlékező 28, egyenruhában felvonuló magyar állampolgárt, a Nemzetőrség nevű szervezet tagjait visznek be a rendőrőrsre a szlovák hatóságok

- 2009. január: Az új szlovák nyelvtörvény szerint 5000 euróra (1,4 millió forint) büntethető, aki nem az állami nyelvet használja hivatalos ügyekben, így például nem beszélhet egymással magyarul Szlovákiában egy magyar származású beteg és orvos a rendelésen

Szabadrúgás - Slota bunkó

2009. június 3. - (Megyesi Gusztáv - Népszabadság)

Lassan itt az ideje elkezdeni a felkészülést fizikailag, de főleg mentálisan az elkövetkező évekre: ma június harmadika van, s éppen egy év múlva alakul meg a vezénylőtábornok új kormánya; nem mindegy, hogyan ér az minket. Láttam a gyereknapon két felnőttet a lacikonyha pultjánál teli szájjal arról vitatkozni, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökének offshore vagy on-shore cége van-e. Az egyik az offshore-ra esküdött, a másik az onshore-ra, de nehogy azt higgyük, hogy izomból, a másik brutális pusztulását kívánva, épp ellenkezőleg, barátságosan, néha zsemlyét, cseresznyepaprikát, még egy kis kolbászt kínálva a másiknak, ahogyan az offshore cégekről szóló vitákban szokás. Mint tudvalevő, a leendő magyar miniszterelnök a napokban jelentette ki, nagyon elege van már abból, hogy a jegybankelnöknek és egyebeknek offshore cégük van, mire a jegybankelnök közleményben tudatta, hogy neki nincsen offshore cége, neki onshore cége van. Még megdöbbenni se volt ideje a közvéleménynek, nemhogy appercipiálni e nemes vita lényegét, amikor a vezénylőtábornok szóvivője, stílszerűen adjutánsa a jutasi őrmesterek stílusában cáfolta a jegybankelnök szavait, mondván, hogy igenis offshore cége van neki, nem pedig onshore. Tartózkodnék most attól, hogy bizonyos cégpapírokból perc alatt kiderül, offshore-e az a cég vagy onshore; bármilyen állítás bizonyítása már régóta anakronizmus, nincs annak ma ideje. Amúgy is teljesen mindegy, hogy milyen papírt mutatna be a jegybankelnök és a jutasi őrmester, az ország már eleve azt se tudja, mi az az offshore, az onshore-ról nem is szólva, mi magunk se nagyon tudjuk, már az bőven elég, hogy a két szót már ötször egymás után se tudjuk hibátlanul kimondani, beletörik a nyelv, egyébként is az egész vita csak arra való, hogy jelezze: mekkora gazemberek ezek. Nem vagyok gazdag ember, de már régóta azt érzem, hogy egy esetleges anyagi krachot még úgy-ahogy el tudnék viselni, ám ezt az onshore-os, ofshore-os izét már nem. A jövő nyáron menetrendszerűen bekövetkező koronaúsztatást, papok vonulását, az erkölcsi példabeszédeket, a kicsihuszár kultuszt, új Happy Endeket, országimázsközpontokat, ezüsthajókat, Kékessyeket, Széleseket se lesz könnyű elviselni, ám ezek akár retroérzést is kiválthatnak ahhoz képest, ami jön. De nem a brutalitásra gondolok, hogy a lábszagú szociévek után jő a terror. Hanem, például, hogy másfél év múlva a tetőtől talpig elfoglalt médiákból egész nap az fog majd folyni, hogy ígéretünkhöz híven eltöröltük az ingatlanadót, ám ezenközben az ország háromezer-kétszáz településén az ország háromezer-kétszáz fideszes polgármestere fogja bevezetni az ingatlanadót, kivéve ott, ahol nincs már most is általuk bevezetve. Ha most nem érez a lakosság ellentmondást az ingatlanadó elleni tiltakozás és az ingatlanadó fideszes önkormányzatok által előírt havi beszedése között, ugyan már, jövőre miért érezne? Nagyon örülök, hogy Slota szlovák pártvezér begorombult, és legjobb formáját hozta. Kirohanása után a vezénylőtábornok adjutánsa kiváló diplomáciai érzékkel azt a közleményt bocsátotta ki magából, hogy Slota de facto egy bunkó. No hát, ez lesz. Nevén nevezés, semmi árnyalás, mérleg egyik oldala meg másik oldala, fölösleges beszéd, pláne bizonyítás, hanem egyből bele a közepébe. Bunkó és offshore. Ez ma a bátorság. Ebből következően arra volnék én kíváncsi, hogy ilyenkor mi a teendő. Jobb és illúziókat kergető helyeken még hall olyanokat az ember, hogy ha majd a vezénylőtábornok kezébe kerül a jogar és az országalma, és szöges ellentétét teszi annak, amit most mond, a száz nap türelmi idő akkor is kijár neki, mert mi úriemberek vagyunk. És ha esetleg az elszámoltatás hathatós ügyészi támogatással - vannak már referenciamunkák - leszámolássá alakul, olyan alapon, hogy „csak”, meg hogy azért, mert mi így gondoljuk, szóval, hogy akkor is meg kell őrizni a méltóságunkat, nincsen hídlezárás, kordonbontás, Kossuth tér széthugyozása, székházfoglalás, hanem úriemberek maradunk, sőt demokratikus úriemberek, akik a velőtrázó, legjutasibb ordításra is arra gondolnak, hogy uraim, mindezt a többség akarta így. Nincs más választás. Hiszen nemhogy kordont bontani, hidat lezárni, székházgyújtogatni, de még tisztességesen ordítozni se tanult meg az ember.

Parlamenti ülés Pozsonyban

Célkeresztben a Fidesz elnökének beszéde

2009. június 3. - (Szilvássy József - Népszabadság)

A szlovák kormánykoalíció a mai rendkívüli parlamenti ülésen kívánja elítélni a Fidesz elnökének esztergomi kampánybeszédét és a magyar irredentizmust. Az MKP képviselői viszont a kabinet korrupciós botrányaira kívánnak rákérdezni. A Robert Fico vezette Smer-SD kezdeményezésére, szerdára összehívták a szlovákiai parlament rendkívüli ülését. Egyetlen napirendi pontként Orbán Viktor május 23-án Esztergomban elhangzott beszédének elítélését és a Magyar Koalíció Pártjának bírálatát tervezik. Az indítványhoz csatlakoztak a koalíciós Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a Demokratikus Szlovákiáért Néppárt (LS-HZDS) képviselői is. Boris Zala, a pozsonyi parlament külügyi bizottságának elnöke szerint Orbán Esztergomban valamiféle Kárpát-medencei egységes európai parlamenti platform létrehozását szorgalmazta. - Nem emlékszem arra, hogy 1945 óta bárki elragadtatta volna magát olyan, a szomszédos ország területi egységét sértő megnyilvánulásra, mint ahogy azt Orbán úr tette. Azt sem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a Magyar Koalíció Pártjának vezetői nem határolódtak el a Fidesz elnökének kijelentésétől. A rendkívüli ülésen olyan nyilatkozatot kívánunk elfogadni, amelyben elutasítjuk a magyar irredentizmus és a nagymagyar nacionalizmust - szögezte le a Smer-SD európai parlamenti jelöltjeinek listavezetője. Ján Slota szerint Orbán Viktor kijelentései bűzlenek a neonácizmustól és a neofasizmustól, de legalábbis a nagymagyar sovinizmustól. - Ezért szükség van Szlovákia déli határainak a katonai védelmére és olyan törvény elfogadására is, amely gátat vet a magyar nacionalista törekvéseknek - nyilatkozta a Szlovák Nemzeti Párt elnöke. A két szlovák ellenzéki párt képviselői nem vesznek részt a rendkívüli parlamenti ülésen. - Orbán Viktor állásfoglalásai ártanak a szlovák-magyar kapcsolatoknak. Ugyanakkor a szlovák kabinet az arányos reagáláshoz nem használta ki azokat a diplomáciai eszközöket, amelyek a két ország alapszerződése alapján ilyen esetekben a rendelkezésére állnak. Ilyen előzmények után a szerdai rendkívüli parlamenti ülés tulajdonképpen a közelgő európai parlamenti választások előtti, állami pénzen megrendezendő, nacionalista indulatokat felkorbácsoló koalíciós kampány lesz, amelyhez mi nem asszisztálunk - közölte Mikulás Dzurinda, a Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKU) elnöke. Pavol Hrusovskyt, a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) vezetőjét főleg az nyugtalanítja, hogy Orbán Viktor az Európai Néppárt egyik alelnökeként szít nacionalista hangulatot. Lapunk megkeresésére Csáky Pál kifejtette: - Nincs mitől tartanunk, ezért részt veszünk a tanácskozáson, amelyen azonban a kormánypártok korrupciós botrányait kívánjuk tematizálni. Egyébként nem gondoltam volna, hogy a hivatalos szlovák politika ilyen mélyre süllyed, s mondvacsinált ürüggyel igyekszik az európai parlamenti választások előtt ismét magyarellenes hangulatot kelteni - nyilatkozta az MKP elnöke. A szlovákiai lapok eltúlzottnak tartják a szlovák reagálást. „A rendkívüli üléssel tulajdonképpen azt igazolják az uniós közösségnek, hogy az a nemzeti populizmus, amely a kormányzás fele csörtet Magyarországon, Szlovákiában immár három éve hatalmon van” - állapította meg Marián Lesko, neves szlovák publicista. Orbán Viktor másfél hete a Magyar Koalíció Pártjával közös esztergomi kampányrendezvényen többek között azt fejtegette, hogy az európai parlamenti választásokon az is eldől, vajon hányan képviselhetik a Kárpát-medencei magyarságot Brüsszelben és Strasbourgban.

Egy kampánybeszéd utóélete: Viagra és paranoia

2009. június 2. - (mti)

A Sme című liberális szlovák napilap szerint a szlovák politika alapvető problémája abban rejlik, hogy Magyarországot és a magyarokat „természetes ellenségnek” tekinti, és ennek bizonyítéka a parlament rendkívüli ülésének összehívása Orbán Viktor kijelentései miatt. A szlovák parlament rendkívüli ülését Orbán Viktornak a Kárpát-medencei magyarság európai parlamenti képviseletét érintő kijelentései miatt hívták össze. Peter Schutz a pozsonyi lapban megjelent jegyzetében erről azt írja: „a nemzeti hisztéria olyan megnyilvánulása, amelynek ösztönzőjeként a Fidesz elnökét csak a Viagrához lehet hasonlítani”. Ugyanakkor Orbán esztergomi kijelentéseit „mérgezőnek, provokatívnak és légkörszennyezőnek” minősítette a szerző. Szerinte ezt Orbán jól tudja, hiszen „a nemzeti populizmus, a sokatmondó jelképeket tartalmazó kommunikáció, amely nem veszi figyelembe a következményeket, sem a reálpolitikai jövőt, része a Fidesz kampányának”. Mindezek ellenére a Sme szerzője a rendkívüli parlamenti ülés összehívását olyan paranoiának minősítette, amelyben az ellenségkép és a veszély a koalíció önmeghatározásának a része. Hozzáteszi, hogy Orbán, Tőkés és Csáky nemzeti terveiről a hazai parlamentek döntenek, nem pedig az EP. Az Új Szó című szlovákiai magyar lap ismerteti annak a határozati javaslatnak néhány elemét, amelyet a szerdai rendkívüli parlamenti ülésen kellene elfogadni Pozsonyban. A határozati javaslat szerint a szlovák parlament „nyugtalankodik a Fidesz felelőtlen nacionalista retorikája” miatt, illetve amiatt, hogy „az MKP jelenlegi vezetése hozzájárul a Szlovákia és Magyarország közötti feszültség növekedéséhez”. A határozati javaslat szerint a szlovák parlament „visszautasítja, hogy magyar politikusok határozzák meg, kit válasszanak Szlovákia szuverén polgárai” és hogy „a szlovákiai képviselők kit képviseljenek”, valamint „elutasítja a magyar nemzet politikai egységesítését a határok felett”.

Orbán Viktor szelet vetett

2009. június 2. - (Népszabadság)

A Fidesz elnöke kül- és belföldön is több új frontot nyitott a legutóbbi nyilatkozataival

Orbán Viktor az elmúlt héten erős frontokat nyitott belföldön, külföldön egyaránt. Kis túlzással: minden megszólalását valamiféle tiltakozás követi. Az utóbbi napokban például a Magyar Nemzeti Bank elnöke, illetve a szlovák kormánypárt részéről. Orbán Viktor a héten kampányországjárásra indul. Rendkívül erőteljes frontokat nyit Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az EP-választás véghajrájában - üzeneteket küld belülre és kívülre egyaránt. Ezek rendre az érintettek heves tiltakozását váltják ki. A legutóbbi ilyen akciója a hétvégén történt, amikor az MR1-Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorának nyilatkozva lényegében megismételte egy korábbi kijelentését: előfordul más államokban is, hogy adóparadicsomokba menekítik a vállalkozásaikat és pénzeiket gazdag emberek; azonban hogy belőlük azután miniszterelnök lesz, pénzügyminiszter, illetve jegybankelnök, „ez a civilizációs botrány” csak Magyarországon fordulhat elő. Szerinte, amíg itt egy maroknyi milliárdos azt csinál, amit akar, és nemcsak a gazdasági életben, hanem - elfoglalva egy pártot - bemegy a politikába is, és ott a közmegbízatásokat is a saját kezébe veszi; „addig nem érezhetjük úgy, hogy ez az ország a miénk. Ez valaki másé (...), valaki más használja, valaki más szedi a hasznait”. Ahhoz, hogy „az ország ismét a miénk legyen, ezt a maréknyi milliárdost vissza kell szorítani oda, ahová egyébként valók”.

Sme: eltúlzott Pozsony hivatalos reagálása Orbán nyilatkozatára

2009. június 1. - (mti)

Eltúlzottnak és elterelő manővernek tartja a szlovákiai sajtó Pozsony hivatalos reagálását Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének a magyar európai parlamenti (EP) képviselettel kapcsolatos esztergomi nyilatkozatára A liberális Sme című napilap szerint úgy tűnik, mintha a Fidesz elnöke Robert Fico szlovák kormányfő megrendelésére beszélt volna. Az „ajándék” első törlesztését a szlovák parlament rendkívüli ülése fogja jelenteni. „Orbán nyilatkozatai Ján Slota intellektuális és államférfiúi szintjének feleltek meg, ezért a hivatalos reagálásra szükség volt. De miután olyan politikus kijelentéséiről van szó, aki nem képviseli az országot, elég lett volna, ha a szlovák diplomácia reagál rájuk.” - írta a lap. „Felhívhatta volna uniós partnereinek a figyelmét is Orbán beszédére. Ha azonban egy idegen állam ellenzéki politikusának buta nyilatkozatai miatt összehívják a parlament rendkívüli ülését, ha a pártszintű túlkapásra állami szinten reagálnak, akkor szándékosan eltúlzott reakcióról van szó” - írta a lap. Úgy vélte: nemcsak a külügyminiszter, de a kormányfő is tudja, hogy az Európai Unió nagyra értékelné, ha a színvonalon aluli beszédekre Szlovákia nem adna hasonló választ. A koalíciót azonban nem érdekli a nemzetközi értékelés, csak a itthon megszerezhető politikai pontok, s ezért részesítette előnyben a rendkívüli parlamenti ülést. A kormánykoalíció korrupciós ügyei ugyanakkor „megfelelő impulzust jelentenek ahhoz, hogy a nemzeti és az állami érdekek iránti aggodalom a parlamenti ülésen olyan formát vegyen, amely a nemzetközi közösségnek bebizonyítja: az a nemzeti populizmus, amely most a hatalomra tör Magyarországon, Szlovákiában már három éve kormányon van” - zárta jegyzetét Marián Leško. Az Új Szó című szlovákiai magyar napilap szerint „Robert Fico és koalíciós kollégái nem azért elvetemültek, mert közvetve Orbán Viktor, közvetlenül pedig a szlovákiai magyarok rovására igyekszenek hazudozni kiszemelt választóiknak. Sokkal inkább azért elítélendő, hogy alkalomadtán kormányszinten sem átallják a magyarok rémképével is ijesztgetni őket, mert ebbéli cselekményük közvetlen következménye, hogy konzerválódik a társadalomban az általános intolerancia”. „Még egyszerűbb kifejezésekkel élve, Robert Fico azért veszi elő helyenként a hírhedt magyar kártyát, mert hatalma szilárdsága mindenekelőtt a buta emberek aktivitásán vagy éppen közönyén áll vagy bukik. Erről szól és nem másról a szlovák parlament rendkívüli ülésének Ficoék általi kiprovokálása, amelyre bevallottan a Fidesz elnökének minapi esztergomi nyilatkozata miatt vetemedtek” - áll a lapban. A leggroteszkebb, egyszersmind legszomorúbb paradoxon ebben a helyzetben pedig nem más, mint az, hogy az európai parlamenti választásoknak mindenekelőtt az együttműködésről, az összetartásról kellene szólniuk, mintsem a kölcsönös szűkkeblű gyűlölködésről. Amely sajnos oly jellemző az Európai Unió hátsó udvarára, vagyis Közép-Európára, különös tekintettel Szlovákiára és Magyarországra. Merthogy, lássuk be, sajnos a bűnbakok, ez esetben a szlovákiai, de a magyarországi magyarok sem különbek a Deákné vásznánál. Sem a szlovákokkal szembeni viselkedésüket illetően, sem pedig egymás közti viszonyaik tekintetében - fejtette ki véleményét Barak László, a szerző.

Összegyűltek a szlovák aláírások Orbán ellen

2009. június 1. - (mti)

Rendkívüli ülésen foglalkozik Orbán Viktornak a Kárpát-medencei magyarság európai parlamenti (EP) képviseletéről tett kijelentéseivel a szlovák parlament. Az ülés összehívásához szükséges aláírásokat Boris Zala, a kormányzó Irány - Szociáldemokrácia (Smer) párt képviselője hétfőn délelőtt adta át a pozsonyi parlament elnökségének. Röviddel a kérvény átvétele után Pavol Paska házelnök úgy döntött, hogy a parlament rendkívüli ülését szerda délutánra tűzi ki. A képviselői javaslat alapján megvitatásra kerül egy parlamenti nyilatkozattervezet Orbán Viktornak és más magyar politikusoknak az EP-kampányban elhangzott „nacionalista kijelentéseivel” kapcsolatban, amelyek az „etnikai elkülönülésre, a szomszédos országok szuverenitásának tagadására, a Szlovák Köztársaság területi integritásának kétségbe vonására és Közép-Európa stabilitásának megingatására irányulnak” - közölte Jozef Plsko, a parlament elnökének szóvivője. „A kérvény alatt 50 koalíciós képviselő aláírása van” - mondta újságíróknak Zala, a parlament külügyi bizottságának elnöke. „A gyűlés eredménye egy határozat lenne, amely nagyon világosan elítéli és visszautasítja Orbán úr állásfoglalásait” - magyarázta a politikus. Ján Slota: „A magyarországi újfasiszták, neonácik portyái egyre gyakoribbak” A Fidesz elnöke Esztergomban a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjával (MKP) közösen megtartott választási nagygyűlésen úgy fogalmazott: az európai parlamenti választáson eldől, hogy a Kárpát-medencei magyarságot hányan képviselhetik Brüsszelben. Robert Fico szlovák kormányfő korábban „abszurdnak” nevezte, hogy bárki is valamiféle „fiktív államnak” minősítse a Kárpát-medencét, s úgy vélte, hogy ez az álláspont veszélyt jelent Szlovákia számára. Zala szerint az EP-képviselőknek azt az országot kell képviselniük, amelyben megválasztották őket. „Komoly kérdésről van szó, amelyben a szomszédos ország olyan jelentős képviselője nyilvánított véleményt, akinek esélye van arra, hogy ő legyen a következő magyar kormányfő. Nem emlékszem arra, hogy 1945 után bárki is ilyen világos és határozott formában véleményt mondott volna a szomszédos ország területi egysége megsértésének kérdéséhez, mint ahogy azt Orbán úr tette” - jelentette ki Zala, s felhívta a figyelmet arra, hogy az MKP nem határolódott el Orbán kijelentéseitől. Katarína Klizanová Rysová, a Smer szóvivője megerősítette: a rendkívüli ülés Orbán és más magyar politikusoknak az EP-kampány során elhangzott „nacionalista kijelentéseivel” fog foglalkozni. Ezek állítólag az etnikai elkülönülésre, a szomszédos országok szuverenitásának tagadására, a Szlovák Köztársaság területi integritásának kétségbe vonására és Közép-Európa stabilitásának megingatására irányulnak.

Slota megerősítené Szlovákia déli határainak védelmét

2009. június 1. - (hírTV)

Megerősítené Szlovákia déli határainak védelmét Ján Slota Orbán Viktor beszéde után. A múlt héten a Fidesz elnöke azt mondta, az EP-választáson eldől, hány magyar képviseli majd a Kárpát-medencét az Európai Parlamentben. Slota azt mondta, aggódik a Szlovákiába beszivárgó magyar szélsőségesek és ügynökök miatt, ezért a határ katonai őrizetét is megerősítené. A Szlovák Nemzeti Párt vezetője erről törvényjavaslatot készül benyújtani.

Szijjártó bunkózott

2009. június 1. - (mti / hetivalasz.hu)

Ján Slota ismét bizonyította, hogy nem alkalmas a politizálásra - jelentette ki Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki kabinetjének vezetője a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnökének szavaira reagálva vasárnap este az MTI-nek. Az SNS elnöke azt mondta, hogy Orbán Viktor és Csáky Pál nyilatkozatai, amelyek május 23-án Esztergomban hangzottak el, erősen bűzlenek a neonácizmustól, neofasizmustól, de legalábbis a nagymagyar sovinizmustól. Slota felhívta a figyelmet arra, hogy ha a Csáky vezette Magyar Koalíció Pártjának (MKP) választói fegyelmezettek lesznek, akkor a párt a jelenleginél több magyar képviselőt küldhet az európai testületbe. „Ezt követően pedig beteljesülnek Orbán úr szavai” - jegyezte meg a szlovák politikus. A Fidesz elnöke Esztergomban egy, az MKP-vel közösen megtartott választási nagygyűlésen ugyanis azt mondta: az európai parlamenti választáson eldől, hogy a Kárpát-medencei magyarságot hányan képviselhetik Brüsszelben. Szijjártó Péter Slota mondanivalójával kapcsolatban úgy fogalmazott: „nagyon furcsa, ha egy európai uniós tagország vezető politikusa nem veszi észre, hogy a jelenlegi folyamatok éppen abba az irányba mutatnak, hogy a nemzetek sokkal fontosabbak lesznek, mint az országhatárok.” Aki ezt nem veszi észre, az nyilvánvalóan nem alkalmas arra, hogy politizáljon - mutatott rá. Megerősítette: „igenis, a magyarságnak, a magyar nemzetnek az az érdeke, hogy minél több magyar képviselője legyen az Európai Parlamentnek.” Megfogalmazása szerint Ján Slota már „többször bizonyította magáról, hogy egy bunkó, ezt most is igazolta”. Robert Fico szlovák kormányfő korábbi nyilatkozata szerint „abszurd”, hogy bárki is valamiféle „fiktív államnak” minősítse a Kárpát-medencét, s ez az álláspont veszélyt jelent Szlovákia számára. A szlovák koalíciós pártok rendkívüli parlamenti ülést kezdeményeznek Orbán nyilatkozatai megvitatására. Slota megerősítette: pártja támogatja azt a kezdeményezést. A szlovák pártelnök szerint katasztrófát jelentene, ha a Szlovákiára eső 13 EP-mandátumból az MKP szerezne meg hármat-négyet. „Az SNS mindig főleg azon igyekezett, hogy szolgáljon nemzetének és a szlovák államnak” - húzta alá ezzel kapcsolatban Slota, ismét megjegyezvén, hogy az MKP Budapest érdekeinek kiszolgálója. „Az SNS már jó egy évtizede arra figyelmezteti a közvéleményt, hogy az MKP és annak elődei a kezdetektől fogva Dél-Szlovákia politikai autonómiáját és népszavazás kiírását akarták Szlovák Köztársaság déli területeinek elszakításáról” - mondta. „Az MKP nem kíván Slota kijelentéseivel foglalkozni” - közölte a magyar párt szóvivője, Dunajsky Éva.

Sme: „Orbánnak joggal van rossz híre a szlovákok között”

2009. május 21. - (hvg)

Orbán Viktor bevonása a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) az európai parlamenti választási kampányába, illetve az MKP és a Fidesz kampányának az összekapcsolása ugyanolyan elgondoláson, mint az MKP többnyire csak magyar nyelvű óriásplakátjai Dél-Szlovákiában - írta a Sme című liberális szlovák napilap csütörtökön az Etnikai gettó című jegyzetében. Szerinte a probléma nem az, hogy az MKP külföldi politikust használ fel kampányában, hiszen senki sem ütközött meg azon, hogy például az Irány-Szociáldemokrácia kampányának támogatására Pozsonyba érkezett Jiří Paroubek, a cseh szociáldemokraták elnöke. „Orbán populista politikus tekintélyelvi és nacionalista hajlamokkal. Ez azonban érvényes szellemi kollégáira Paroubekre, s különösen vendéglátójára (Robert) Ficora is, aki az összes szlovák politikus közül a legközelebb áll Orbánhoz. De sem Orbán, sem Fico nem szélsőséges, eltérően az olasz neofasiszta Muscardinitől, akinek látogatását tavaly oly nagyon dicsérte a Szlovák Nemzeti Párt” - fejtette ki a jegyzet szerzője. Úgy vélekedett, hogy „Orbán mindenesetre olyan politikus, akinek joggal van rossz híre a szlovákok között és minden lépés, amellyel az MKP közelebb kerül Orbánhoz, ugyanakkora lépést jelent a szlovák partnerektől való eltávolodáshoz. A plakátokkal együtt ez világos bizonyítéka az etnikai gettó mentalitásnak, amelybe a párt önszántából állandóan önmagát és a magyar kisebbséget is bezárja, arról nem is beszélve, hogy mindkettő egyenesen tagadja azt az ismételt állítást, hogy az MKP regionális és nem etnikai párt akar lenni”. Ráadásul ez világos bizonyítéka annak, hogy a kisebbségi elit továbbra is tartja magát ahhoz a hibás taktikához, miszerint néhány ezer magyar szavazat esetleg egy magyar képviselő többet jelent, mint a szövetségesek megszerzése szlovák oldalon. „Az MKP továbbra sem érti azt, hogyha valamit el akar érni az itteni magyarok számára, azt nem Brüsszeltől vagy Budapesttől fogja megkapni. Azt csak Szlovákiában tudja megszerezni, s csak azzal, hogy követelései igazáról megfelelő számú szlovákot is meggyőz. Egyelőre azonban mindent megtesz annak érdekében, hogy elrettentse őket” - zárta jegyzetét a Sme.

Határon átnyúló 13 milliárd euró

2009. június 23. - (mti)

Kiírták a Határon Átnyúló Együttműködési Program első, több mint 13 millió euró vissza nem térítendő támogatás elnyerését szolgáló pályázatot. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), mint a program Közös Irányító Hatósága megjelentette a Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 első pályázati felhívását. Az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszközből (ENPI) az Unió kimondottan a külső határokon átnyúló együttműködési programokat támogatja. A program célja az együttműködés fokozása és elmélyítése Ukrajna Kárpátalja, Ivano-Frankivszki és Csernovici régiói és a tagállamok támogatott illetve „szomszédos” határ menti régiói között, környezeti, szociális és gazdasági szempontból fenntartható módon. Az NFÜ közleménye aláhúzta: az első,egyfordulós pályázati felhívás keretében a fenntartható gazdasági fejlődés, a turizmus, humán erőforrás fejlesztés, oktatás, kulturális és innovációs együttműködések, katasztrófavédelem, valamint a környezet- és természetvédelem terén megvalósuló határon átnyúló együttműködések támogatására nyílik lehetőség. Magyarországon támogatásra jogosult Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szlovákiából Kassa és Eperjes megye, Romániából Szatmár, Máramaros és Szucsava megye, ukrán oldalról pedig Kárpátalja, Ivano-Frankivszki és Csernovici megye. A potenciális pályázók körét többek között a programterületen található helyi- és megyei önkormányzatok, az állami- és önkormányzati intézmények, non-profit szervezetek, kistérségi társulások, fejlesztési ügynökségek, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, nemzeti parkok, egyetemek, kamarák, turisztikai szervezetek, munkaügyi központok alkotják - emelte ki a közlemény. A projekt megvalósításban Projekt Partnerként kötelezően részt kell vennie legalább egy ukrán és egy tagállami (magyar, szlovák vagy román) szervezetnek a jogosult programterületről.

Szlovák Déryné Magyarországon

Két bohóc gyilkosságban fogant kapcsolata

2009. május 22. - (Ujvári Flórián - 168ora.hu)

A magyarországi szlovákok nyelvi örökségét is segít megőrizni az a társulat, amely Onodi Daniela vezetésével járja az e nemzetiség lakta városokat, falvakat, olykor meghökkentően modern darabokkal lepve meg közönségét. Éltesebb hölgyek, serkedő szakállú sihederek egyaránt feszült figyelemmel igyekeztek követni a színpadon szlovák nyelven pergő cselekményt. A békéscsabai teátrum emeleti kamaratermében Július Barc-Ivan 20. századi szerző „Ketten” („Dvaja”) című, abszurd elemeket is hordozó drámáját adta elő a Vertigo Szlovák Színház. A társulat gyakori és szívesen látott vendég a hazai szlovákság egyik központjának elkönyvelt Csabán (a 19. század elején ez volt a legnagyobb lélekszámú szlovák település a Habsburg-birodalomban). A „vertigo” pedig annyit tesz: szédülés, ami - a csoportot és a (saját „színházi otthon” nélküli) színházat vezető Onodi Daniela szerint - nem csak egy kellemetlen állapotot idéz elő. Hiszen - mondja meggyőzően - ki nem szédült már meg, amikor hirtelen egy imádott embert pillantott meg, vagy amikor magába szívta a virágok illatát?... A bemutatott darab, amely két cirkuszi bohóc gyilkosságban fogant különös kapcsolatát igyekezett ábrázolni, valóban szédítő lehetett a publikum számára: az idősebbek a tartalommal, a fiatalabbak olykor a nyelvi bravúrokkal látszottak küszködni. Maguk a művészek, valamennyien hivatásosak, kifogástalan szlováksággal adták elő a darabot, jóllehet e társulat fele - ThirringViola és Nagy András - magyar nemzetiségű, a pozsonyi színiakadémián sajátították el szakmai tudásukat, a velük együtt fellépett Dér Denisa Magyarországon élő szlovák, Juraj Bencík viszont szlovákiai szabadúszó színész. A Vertigo hivatalosan 1997. január 1-én alakult meg, éspedig az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) mellett. 2003-tól az OSZÖ intézményeként, 2006-tól már költségvetésileg is garantált állami támogatást kapva működött és működik tovább. Mindezt elmondva Onodi Daniela munkatársunknak azt is kifejtette, hogy ezt az „apanázst” különféle hazai és szlovákiai pályázatokon indulva egészítik ki, de szükséges lesz kihasználni az európai uniós lehetőségeket is. A színház bevétele ugyanis inkább jelképes. Daniela asszony maga pozsonyi születésű, apja révén szlovák és cseh (morva) rokoni kapcsolatokkal. Édesanyja pozsonyi magyarként látta meg a napvilágot, lánya ennek dacára a magyar nyelvvel igazából csak tízéves kora táján ismerkedett meg. Ő is a pozsonyi színművészeti főiskolán végzett, tévé-, filmdramaturgia és forgatókönyvírás szakon, ám a szerelem Magyarországra hozta férjhez. Azóta is itt él, s a kezdetektől mindmáig a hazai szlovákság kulturális felemelkedése, de legalább az eddig megmaradt értékeik megőrzése érdekében tevékenykedik. Mert ne feledjük: „tótjaink” ősei a törökök kiűzése utáni betelepítésekkel kerültek Felső-Magyarországról az alföldi tájakra, s az azóta eltelt több mint három évszázad alatt megkoptak az eredeti kultúrkötődések, felgyorsult az anyanyelv vesztése. Onodi Daniela ezért is tekinti kiemelt feladatának az itteni szlovák gyökerű fiatalok pátyolgatását, és éppen emiatt a Vertigo igazából nem a hagyományos értelemben vett színház: főtevékenysége mellett továbbképzéseket, szemléket, művészeti, irodalmi rendezvényeket, szlovákiai színjátszó táborokat szervez számukra és pedagógusaik számára. A táborban elkészült darabokat Magyarországon is bemutatják, a táborok ideje alatt lehetőségük adódik megtekinteni egy-egy szlovákiai színházi előadást is. Érdekesen alakult a repertoárjuk. Eleinte inkább vígjátékokat, szatirikus darabokat mutattak be, természetesen anya-, illetve - fiatalabbak esetében - nagyanya-nyelvükön, ám nem szlovák szerzőktől. Ilyen volt például a lengyel Tadeusz Lopalewski „Az elveszett óra története”, vagy az amerikai Neil Simon „Furcsa pár” című darabja. Később Peter Karvas, Osvald Zahradník, Ivan Holub, Jozef Gregor Tajovsky, majd legutóbb a bevezetőben említett Július Barc-Ivan színpadi művei jelezték, hogy nemcsak a nyelvvel, de a darabválasztással is igyekeznek erősíteni a kötődést az anyaország kultúrájához. Amatőr és hivatásos csapattal rendszeresen vendégeskednek magyarországi és szlovákiai színházi fesztiválokon, de felléptek már Prágában és a Vajdaság szlovákok lakta településein is, nemsokára Romániába indulnak. Munkájuk oroszlánrésze azonban a Magyarországon belüli „tájolás”: a szarvasi Cervinus Színházzal is összehangolva tevékenységüket, Déryné késői utódaiként járják a Viharsarok, a Pilis, a Nyírség falvait, városait, élményt hozva a fellépésüket türelmetlenül váró törzsközönségüknek, őrizve egyúttal a nyelvet és vele a hazai szlovákság azonosságtudatát.

Spiró lett a Visegrádi-díjas

2009. május 29. - (mti)

Spiró György írónak ítélték a Visegrádi-díjat a visegrádi négyek (V4, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) kulturális vezetőinek pénteki találkozóján Varsóban. Spiró György szinte emblematikus foglalatát nyújtja annak, amit ideálképként élünk meg: a számtalan közös szállal átszőtt közép-európaiságot - indokolták a döntést. A lengyel fővárosban a házigazda Bogdan Zdrojewski kulturális miniszter, Csák Ferenc, az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetközi szakállamtitkára, Petra Smolikova cseh kulturális miniszterhelyettes, valamint Augustin Lang szlovák kulturális államtitkár a pénzügyi válság kultúra területén érezhető hatásairól, valamint a finanszírozás új módszereiről és lehetőségeiről folytatott megbeszélést. A közlemény kiemelte: Spiró György Kossuth-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész, műfordító tudományos igényű könyveiben foglalkozott egyebek mellett a közép-európai régió színműírásával, de az ő nevéhez fűződik a XX. századi horvát irodalom egyik legnagyobb alakja, Miroslav Krleza munkásságát bemutató monográfia is. „Spiró György szinte emblematikus foglalatát nyújtja annak, amit ideálképként élünk meg: a számtalan közös szállal átszőtt közép-európaiságot. Ez indokolta, hogy a sikeres Visegrádi Irodalmi Antológia írói között szerepel a Kincs című novellájával, amely ízelítőt ad írásainak hangvételéből” - idézte fel a közlemény. Az író munkássága a V4-ek országaiban is népszerű: Prágában az Odeon kiadó jelentette meg X-ek című regényét, Csehországban és Szlovákiában több drámáját is bemutatták, Lengyelországban pedig film készült a Szappanopera, Az imposztor és a Kvartett című színműveiből. Spiró György gyakran fordít a visegrádi országok nyelveiből, elsősorban lengyelből; a magyar közönség többek között Witold Gombrowicz, Stanislaw Wyspianski, Adam Zagajewski, Stanislaw Baranczak, Julian Kornhauser, Ryszard Kryniczki, Milos Borowski és Janusz Krasinszki műveit olvashatja neki köszönhetően. A Visegrádi-díjat 2004-ben alapították a V4-ek kormányai; az elismerésben olyan művészek, illetve intézmények részesülhetnek, akik, illetve amelyek munkásságukkal hozzájárultak a visegrádi országok közötti kulturális együttműködéshez. A díjat 2005-ben a pozsonyi Kalligram Kiadó, 2006-ban a Krakkói Nemzetközi Kulturális Központ, 2007-ben pedig a Pilsen Fesztivál Színház kapta.

Emlékezés a rendszerváltó évek idejére

2009. május 22. - (magyarhirlap.hu)

Zenei fesztivállal emlékeznek a keleti blokk országainak rendszerváltására a budapesti lengyel, román, szlovák, cseh, bolgár és német kulturális intézetek, Freedom ’89 címmel. Június 4-én lesz a lengyel rendszerváltás huszadik évfordulója, ebből az alkalomból kérte fel a Lengyel Intézet a többi posztkommunista ország budapesti kulturális intézetének vezetőit, illetve a Goethe Intézetet, hogy közösen emlékezzenek. A fellépő zenészek között olyan csapatokat találunk, amelyek hazájukban már a rendszerváltozás előtt is fontos, ellenzéki szerepet töltöttek be. A németek a technót tartják a berlini fal leomlásának háttérzenéjének, így egy remek DJ-t, Matthias Schaffhausert hozzák el a fesztiválra. Romániából az etnoblues zenét játszó Nightlosers érkezik hozzánk; a cseh világzenei formáció, a Yellow Sisters és a lengyel pszichedelikus rock képviselője, a Kormorany zenekar is itt lesz. Az eseménynek a Gödör Klub ad otthont, s június 4-én délután öt órától indulnak az ingyenes programok. Az estét a Szabaduló művészet elnevezésű kerekasztal-beszélgetés nyitja, amelyen részt vesz Fekete Ibolya filmrendező, ef Zámbó István zenész-képzőművész és Szemző Tibor zeneszerző is. A falakon archív fotókból álló tárlat látható. A tegnapi sajtótájékoztatón jelen lévő intézetvezetők egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a rendezvény nem a politika jegyében jön létre, sokkal fontosabb, hogy végre kapcsolatban lehetünk egymással.

Pozsony feloszlatta a Harmónia AT szövetséget

2009. június 22. - (Szilvássy József - nol.hu)

A szlovák belügyminisztérium feloszlatta a dunaszerdahelyi székhelyű Harmónia AT civil szerveződést, mert törvénysértést követett el. „Honlapjukon nyilvánosságra hozták az Autonómia alapszabály-tervezetüket, amelyből egyértelművé válik, hogy a dél-szlovákiai autonómia létrehozását tűzte ki célul. Ezzel alkotmánysértést követtek el, mert az alaptörvényünk Szlovákia területét egységesnek és oszthatatlannak határozza meg” - jelentette be Alena Koisová, a pozsonyi tárca szóvivője. Cséfalvay Pál, a civil szerveződés elnöke megkeresésünkre azt válaszolta, hogy egyelőre semmilyen hivatalos értesítést sem kaptak, s különben sem civil szerveződésként hanem már mozgalomként tevékenykednek - közölte. Néhány héttel ezelőtt ugyanilyen indokkal tiltották be a révkomáromi Nomos regionalizmus társaságot is, amely ugyancsak a dél-szlovákiai autonómia létrehozását szorgalmazta. Anna Belousová, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS), továbbá a pozsonyi parlament egyik alelnöke szerint ezek a betiltások nem hozzák meg a kívánt eredményt, mert hasonló céllal újabb civil szerveződések alakulhatnak. Ezért szerinte mielőbb olyan törvényt kell elfogadni, amely büntetőjogilag is felelősségre vonja mindazokat, akik az ország területi egységét veszélyeztetik. Belousová megismételte azt a korábbi állítását is, miszerint tudomása van arról, hogy a Harmónia AT vezetői a Fidesz szakértőivel egyeztettek dél-szlovákiai autonómia-tervezetük elkészítése során. Cséfalvay Pál ezt visszautasította, ugyanakkor örömét fejezte ki amiatt, hogy a legerősebb magyarországi ellenzéki párt támogatja a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek autonómia-törekvéseit. A Harmónia AT polgári szövetség hivatalosan május közepén mutatkozott be Dunaszerdahelyen. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) azt állította, hogy a Harmónia AT mögött a Magyar Koalíció Pártja (MKP) áll. Csáky Pál, az MKP elnöke azonban kijelentette, hogy ez nem igaz. A SITA hírügynökség szerint a Harmóniának mintegy 100 tagja van, akik a szervezet működését is finanszírozzák. Időközben felmerült az a gyanú, hogy a Harmónia AT mögött esetleg a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) állhat. Kiderült ugyanis, hogy a Harmónia AT alapszabályát a SIS egykori vezető munkatársának a számítógépéről küldték el egy másik számítógépre. Az Új Szó szerint a Harmónia AT programtéziseit tartalmazó dokumentum elektronikus változatát Igor Cibula volt hírszerző hozta létre, mégpedig a Volt Hírszerző Tisztek Szövetségének (ABSD) számítógépén 2009. március 25-én, két nappal a Harmónia alakuló közgyűlése előtt.

„Kiheréltek bennünket, de így is autonómiát akarunk”

2009. május 21. - (mti)

A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) egykori vezető munkatársának a számítógépéről küldték el az autonomista törekvéseiről ismert Harmónia AT polgári társulás alapszabályát - derült ki abból a dokumentumból, amely felkerült a mozgalom honlapjára - írta az Új Szó című szlovákiai magyar napilap csütörtökön. A cikkben rámutattak arra, hogy a Harmónia AT programtéziseit tartalmazó dokumentum elektronikus változatát Igor Cibula hozta létre, éspedig a Volt Hírszerző Tisztek Szövetségének (ABSD) számítógépén 2009. március 25-én - tehát két nappal a Harmónia alakuló közgyűlése előtt. A Harmónia AT polgári társulás Dél-Szlovákia autonómiáját tűzte zászlajára, s egy hete mutatkozott be Dunaszerdahelyen. A társulás eddig ismeretlen volt a szlovákiai magyar közéletben, s tanácskozásán mintegy 40 ember vett részt. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) azt állítja, hogy a Harmónia AT mögött a Magyar Koalíció Pártja áll. Csáky Pál pártelnök azonban kijelentette, hogy ez nem igaz. Igor Cibula jelenleg a Volt Hírszerző Tisztek Szövetségének elnöke. A kilencvenes évek derekán lépett ki az SIS-ből, addig a hírszerzés vezetője volt. Azt, hogy neve felkerült a Harmónia honlapjára, előbb lejárató kampánynak, majd félreértésnek minősítette. Az ügy magyarázata szerinte egyszerű: egyik munkatársa elektronikus formában egy újságcikket küldött a Harmónia képviselőinek, akik állítólag figyelmetlenségből ebbe a dokumentumba másolták bele alapszabályukat, amelyet aztán saját honlapjukra is feltöltöttek. „Sohasem volt közöm a szervezethez” - állítja Cibula. A Harmónia elnöke, Cséfalvay Pál nem tudott magyarázatot adni arra, hogyan és miért kerülhetett fel Cibula neve a honlapjukra, azt mondta, hogy az illetőt nem ismeri. Az Új Szónak Cséfalvay elmondta: szervezetük programtéziseinek kidolgozásában hazai és külföldi szakértőkkel, politológusokkal és európai parlamenti képviselőkkel konzultáltak. Neveket nem akart elárulni, mondván: „bár rengeteg támogatónk van, senki sem akarja vállalni a nevét, mert féltik az állásukat.” A lap szerint Cibula személyesen régóta ismeri Ján Slotát, az SNS elnökét, s az elmúlt időszakban állítólag többször is találkoztak. Cibula ezt tagadja, saját bevallása szerint Slotát már évek óta nem látta. Neve viszont felbukkant Malina Hedvig, a Nyitrán megvert magyar diáklány pere kapcsán. A Harmónia AT-t négy hónapos huzavona után februárban jegyezte be a szlovák belügyminisztérium. A tárca több alkalommal azzal utasította el a kérvényt, hogy a mozgalom alapszabálya autonomista, illetve önrendelkezési törekvéseket tartalmaz, és ez összeegyeztethetetlen a szlovák alkotmánnyal. „Végül kihagytuk a programból ezt a szövegrészt. Kiheréltek bennünket, de így is az autonómia kialakítását tartjuk fő célkitűzésünknek” - tette hozzá Cséfalvay. Értesüléseink szerint csak napok kérdése, mikor tiltja be a belügy a szervezet működését, az első figyelmeztetést ugyanis a minisztérium már elküldte - írta az Új Szó.

Elmozdulás a közös magyar-szlovák történelemkönyv ügyében

2009. június 11. - (Szilvássy József - nol)

Jövőre megjelenik a kézikönyv, belátható időn belül pedig az olvasókönyv és az alternatív tankönyv is. A kelet-szlovákiai Rozsnyón Kiss Péter kancelláriaminiszter és Dusan Caplovic pozsonyi kormányalelnök nyitotta meg csütörtökön a Közös történelem - közös jövő elnevezésű, kétnapos tudományos konferenciát. A tanácskozáson tizenöt magyar és ugyanennyi szlovák történész vitatja meg a közös történelmi kézikönyvbe kerülő, már elkészült szövegeket. Mindkét politikus hangsúlyozta, hogy a két szomszédnemzet együttműködésre van ítélve, ezért is szükséges a közös múltunk vitás kérdéseit tisztázó, továbbá a kölcsönös bizalmat erősítő párbeszéd, minél szélesebb társadalmi méretben. „Remélhetően sikerül egyezségre jutnunk a tizenöt fejezet szerkezetéről, valamint a végleges szövegekről” - nyilatkozta lapunknak Szarka László, a magyar-szlovák történész vegyesbizottság társelnöke. Igy folytatta: „Ha igy lesz, akkor az év végéig a nyomdába kerül, jövőre pedig már elsősorban a pedagógusok és a diákok olvashatják a magyarul és szlovákul külön megjelenő, azonos szövegű, ugyanazt a képanyagot tartalmazó kézikönyvet, amely a Kárpát-medence betelepítésével, a nagymorva fejedelemséggel és a magyarok bejövetelével kezdődő és az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával végződő közös történelmünket elemzi.” Szarka elmondta azt is, hogy ezt a kiadványt remélhetően mielőbb a legfontosabb forrásanyagokat tartalmazó olvasókönyv, majd pedig a közös alternatív tankönyv követi, elsősorban a középiskolások, de minden más érdeklődő számára. Szlovák kollégája, Stefan Sutaj azt emelte ki, hogy a két ország történészei már képesek ideológiai szempontoktól mentes, tényszerű párbeszédre, amelyek eredményeként olykor egyezségre is jutnak. Ennek bizonyságául bejelentette, hogy a szlovák-magyar történészek jövőre a Trianonról is tanácskozást tartanak. A magyar kormány hétmillió forinttal, szlovák kabinet pedig 32 ezer euróval járul hozzá a kiadványok költségeinek fedezéséhez. Dusan Caplovicot megkérdezték az újságírók, vajon a szlovák nemzeti párti oktatásügyi miniszter nem hiúsíthatja-e meg a kiadványok megjelenését, s esetleg nem módosítja-e a szlovák szöveget. A pozsonyi kormányalelnök közölte: személyesen garantálja azt, hogy a kézikönyv Szlovákiában is megjelenik és a jóváhagyott fejezeteken senki sem fog módosítani.

Közös magyar-szlovák történelemkönyv jövőre?

2009. június 12. - (Szilvássy József - nol)

A Kárpát-medence betelepülésétől a Monarchia felbomlásáig tartó közös történetünkön „ideológiai szempontoktól mentesen” egyezkednek tudósok a kétnapos pozsonyi konferencián. A kelet-szlovákiai Rozsnyón Kiss Péter kancelláriaminiszter és Dusan Caplovic pozsonyi miniszterelnök-helyettes nyitotta meg tegnap a Közös történelem - közös jövő elnevezésű, kétnapos tudományos konferenciát. A tanácskozáson 15 magyar és ugyanennyi szlovák történész vitatja meg a közös történelmi kézikönyvbe kerülő, már elkészült szövegeket. Mindkét politikus hangsúlyozta, hogy a két szomszédnemzet együttműködésre van ítélve, ezért is szükséges a közös múltunk vitás kérdéseit tisztázó, továbbá a kölcsönös bizalmat erősítő párbeszéd, minél szélesebb társadalmi méretben. - Remélhetően sikerül egyezségre jutnunk a tizenöt fejezet szerkezetéről, valamint a végleges szövegekről - nyilatkozta lapunknak Szarka László, a magyar-szlovák történész vegyes bizottság társelnöke. Elmondta: Ha így lesz, akkor az év végéig a nyomdába kerül, jövőre pedig már elsősorban a pedagógusok és a diákok olvashatják a magyarul és szlovákul külön megjelenő, azonos szövegű, ugyanazt a képanyagot tartalmazó kézikönyvet, amely a Kárpát-medence betelepítésével, a nagymorva fejedelemséggel és a magyarok bejövetelével kezdődő és az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával végződő közös történelmünket elemzi. Elmondta azt is, hogy ezt a kiadványt remélhetően mielőbb a legfontosabb forrásanyagokat tartalmazó olvasókönyv, majd pedig a közös alternatív tankönyv követi, elsősorban a középiskolások de minden más érdeklődő számára. Szlovák kollégája, Stefan Sutaj azt emelte ki, hogy a két ország történészei már képesek ideológiai szempontoktól mentes, tényszerű párbeszédre, amelyek eredményeként olykor egyezségre is jutnak. Ennek bizonyságául bejelentette, hogy a szlovák-magyar történészek jövőre a Trianonról is tanácskozást tartanak. A magyar kormány hétmillió forinttal, szlovák kabinet pedig 32 ezer euróval járul hozzá a kiadványok költségeinek fedezéséhez.

Nem örül a közös tankönyvnek a szlovák miniszter

2009. május 20. - (múlt-kor)

A szlovák oktatási miniszter szerint a szlovák és a magyar történészek egyelőre nem a közös tankönyvön, hanem csupán az azt megelőző monográfián dolgoznak. „Nem tankönyvről, hanem monográfiáról van szó. A megállapodás az volt, hogy először elkészül egy tudományos monográfia, s esetleg ebből a monográfiából készül egy tankönyv. Ennek (a tankönyvnek) valamikor a jövő év végén kellene elkészülnie” - nyilatkozta Ján Mikolaj a SITA hírügynökségnek kedden. A magyar és a szlovák fél eddig azt állította, hogy közös magyar-szlovák történelemkönyv készül. A témáról a két ország külügyminisztere is tárgyalt a múlt szerdán Pozsonyban. Balázs Péter azt mondta, hogy a történelemkönyv már az idén elkészülhet. Stefan Sutaj, a Magyar-Szlovák Történészbizottság társelnöke szerint a középiskolásoknak szánt közös történelemkönyvnek egy közösen megírt bevezetője és 15 fejezete lesz. A fejezetek külön-külön tartalmazni fogják, miként vélekedik az adott történelmi eseményről a szlovák, illetve a magyar fél. „Minden fejezetnek lesz egy közös zárszava, amelyet a magyar és a szlovák szerzők együtt készítenek el” - jelentette ki korábban Sutaj. A történészt nem zavarja, hogy a könyv egy-egy eseményről kétféle véleményt fog tartalmazni. „Az életben sem egyezünk meg mindig, sokszor apróságok miatt” - jegyezte meg. A szlovák oktatási minisztert azonban a kétféle vélemény zavarja. „Pillanatnyilag nem tudom...elképzelni, hogyan lehetne tankönyvet csinálni egy olyan könyvből, amely egy adott történelmi eseményről két eltérő véleményt tartalmaz” - jelentette ki Mikolaj. Úgy véli: a monográfia eljuthat az iskolákba, ha a tárca szakbizottsága úgy véli, hogy összhangban van az állami oktatási programmal. Mikolaj azonban nem tartja jónak, hogy az iskolába kétféle történészi véleményt tartalmazó könyv kerüljön. „Semmi értelmét nem látom” - jegyezte meg a miniszter. A szakértők által vitatott „ősszlovákok” kifejezéssel egyetért. „Mi használni fogjuk az ősszlovák kifejezést, amellyel én személyesen egyet is értek, de a könyv magyar részében ez a kifejezés nem fog szerepelni” - állítja Mikolaj. Dusan Caplovic, a kisebbségekért felelős szlovák miniszterelnök-helyettes a múlt héten azt mondta, hogy a szlovákok használni fogják az „ősszlovákok” kifejezést, míg a magyar fél „ősmagyarokról” fog írni. Három fejezetet olyan szlovák történészek írnak, akik az „ősszlovák” kifejezés hívei. Alexander Ruttkay, Ján Lukacka és Ivan Mrva tavaly közös állásfoglalásban vette védelmébe Robert Fico szlovák kormányfő „ősszlovákokról” szóló nyilatkozatait. Dusan Kovác történész ugyanakkor a kifejezést értelmetlennek és a történelem elferdítésének tartja. A magyar-szlovák közös történelemkönyvön a szakértők tavaly, az év elején kezdtek dolgozni. Sutaj azt állítja, hogy egyelőre csak a szövegek munkaverziója készült el, s a könyvet a jövő évben adnák nyomdába. A pozsonyi miniszterelnök-helyettesi hivatal eddig félmillió szlovák koronával támogatta a projektet, s a kéziratok leadása után további 16 ezer eurót szán rá. A könyv példányszáma egyelőre nem ismert. A tavalyi év elején hazafias programot meghirdető Robert Fico kormányfő volt az, aki a Nagymorva Birodalom lakóit az eddig szokásos módtól eltérően nem szlávoknak, hanem ősszlovákoknak nevezte. A történészek körében az új kifejezés vitát váltott ki, a többség ellenezte, s történelemhamisítással vádolta meg a kormányfőt.

Ahoj poplácsek! - Szlovákul tanulnak a magyarok

2009. május 22. - (hirado.hu)

Az északi településeinken lázasan tanulják a szlovák nyelvet, szomszédaink ugyanis már nemcsak vásárolni, hanem pihenni is hozzánk járnak. Sárospatakon már a fürdő dolgozóinál is alap a nyelvtudás. Egyre több helyen szerveznek szlovák nyelvtanfolyamokat Borsod-Abaúj-Zemplén megye határ menti területein - írja a Népszabadság. A szomszédos országból ugyanis egyre többen járnak át már nem csak vásárolni, hanem pihenni is Magyarországra. Koleszár Sándor, Hollóháza polgármestere a lapnak azt mondta: évek óta van szlovák nyelvoktatás az általános iskolában, most pedig a helyi szállásadóknak, bolti eladóknak és szolgáltatóknak indult tanfolyam. A település vezetője szerint a nyelvtanulásnak az eddiginél is nagyobb szerepe lesz, ha megépül az aszfaltút Kassáig, ami 2013-ban Európa Kulturális Fővárosa lesz. A sárospataki termálfürdőben egyébként már most elvárják a dolgozóktól az alapfokú szlovák nyelvtudást, mert nyáron több mint ezer látogató érkezik naponta a határ túloldaláról

Magyar-szlovák túra a Pilisben

Magyarok és szlovákok együtt járták a természetet

2009. május 16. - (Nagy Linda - Duna TV Híradó)

Közel ötszáz szlovák és magyar túrázott együtt a Pilisben. Két szlovákiai és nyolc magyarországi településről gyűltek össze, hogy a magyar-szlovák összetartozást hangsúlyozzák. A rendezvényen a szlovák nagykövetet is búcsúztatták. Négy és fél kilométert gyalogoltak fel a hegyre, hogy ott találkozzanak, ahova annak idején az őseik dolgozni jártak. Demjén Tamásné a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke elmondta: „Szeretnénk megmutatni, hogy mindegy, milyen családból származik az ember, magyar, szlovák vagy sváb, itt mi együtt tudjuk magunkat jók érezni.” A hegytetőn, igazi piknikhangulatban, szlovákul és magyarul is énekeltek. Aztán elültettek egy kőrisfát a barátság jelképeként. Juraj Migaš, Szlovákia budapesti nagykövete hozzátette: „Hagyományt teremtettek most és bízom abban, hogy lesz folytatása. Remélem, nagyon sokszor részt vehetek még ezeken a kirándulásokon. „ De már csak magánemberként, júniusban ugyanis Juraj Migaš szolgálati ideje lejár.

http://80.249.172.27/video/2009_20/10610020524429.wmv

http://picasaweb.google.hu/Katka.Noszlopy/TuraNaPilis?authkey=Gv1sRgCJLy5_ip6PecYw&feat=email#

A szlovák elnök nem túrázik Sólyom Lászlóval

2009. május 15. - (mti)

Nem vesz részt a szombatra tervezett Pilis-túrán Ivan Gašparovič szlovák államfő. A gyalogtúrát a pilisszentkereszti szlovákok szervezték, s meghívták rá Sólyom László magyar köztársasági elnököt is. „Az elnök úr más elfoglaltságára hivatkozva kimentette magát. Bízik azonban abban, hogy a most kezdődő második megbízatási ideje alatt még lesz lehetősége ellátogatni Pilisszentkeresztre” - közölte pénteken Marek Trubač, a szlovák államfő szóvivője. Trubač hozzátette: a szlovák elnöki hivatal úgy tudja, hogy Sólyom László sem tud eleget tenni a pilisi szlovákok meghívásának, s nem vesz részt a túrán. A rendezők szerint a Pilis tetejére vezető szombati túra a szlovák-magyar barátság elmélyítését kívánta volna szolgálni. A túra felett Juraj Migaš, Szlovákia budapesti nagykövete, valamint Szabó Imre környezetvédelmi miniszter vállalt védnökséget. A magyarországi szlovákok www.luno.hu internetes hírportálja szerint a pilisi szlovákok körében évszázados hagyománya van a Pilis megmászásának. A Pilis egyfajta jelkép is, hiszen az ottani szlovákok döntően fakitermelésből éltek. A Pilis megmászása mindig kikapcsolódás is volt, s a hagyományos szalonnasütés nemcsak pihenésre szolgált, hanem az emberek közötti kapcsolatokat, barátságokat is erősítette. Ezt a hagyományt szeretnék most megerősíteni a pilisszentkereszti szlovákok. A túra résztvevői a hegytetőn fát ültetnek.

http://www.parameter.sk/rovat/kulfold/2009/05/15/hagyomanyteremto-szlovak-magyar-tura-pilisben

Üveghegy Dobogókőn - Kiszorulnak az egyszerű turisták?

2009. június 3. - (inforadio.hu / Szilvay Gergely)

Óriási „üveghegy”-et terveztek az ország egyik legnépszerűbb kirándulóhelyére, Dobogókőre, ahonnan így kiszorulhatnak az egyszerű kirándulók. A terv a megkérdezett helyieknek sem tetszik, ők azonban offshore-céget gyanítanak a háttérben. Fejleszteni mindenki szerint kell, de ezt mindenki máshogy tenné. Az Inforadio.hu utánajárt az ügynek. Forrnak az indulatok Dobogókőn. A hírek szerint futurisztikus üvegpalota épülne az ország egyik legkedveltebb kirándulóhelyén, amelyet teljesen átalakítanának. A terv ellen tiltakozóhadjárat indult, amelynek nyomán e-mailek százai öntötték el a pilisszentkereszti önkormányzatot és a tervező irodát is. A tiltakozók attól félnek, hogy kiszorulnak az egyszerű bakancsos turisták a helyről, és elvész annak állítólagos szakralitása is. Mások viszont „kis panamákat” sejtenek a háttérben. Lendvai József, a pilisszentkereszti polgármester az Inforadio.hu-nak kifejtette: 2006 előtt valóban létezett egy terv, amelynek alapján 13,6 kilométeres kabinos felvonóval kötötték volna össze Dömöst Dobogókővel. Ez hatalmas erdőirtásokkal járt volna, s ellene ő is tiltakozott akkor. Mikor polgármester lett, ezt a tervet elvetették, és az Országos Lakásépítési Hatóságtól visszakapott kétmillió forintból ötletpályázatot írtak ki a Pilisszentkereszt és hozzátartozó Dobogókő rendezésére. Előtte azonban felmérték az igényeket. A végül nyertes Arch and Art iroda ezek figyelembe vételével készítette el tanulmánytervét, még 2007-ben, 1,2 millió forintért. Ezzel kezdődtek a mostani problémák. Az iroda munkatársa, Birkás Gábor és a tanulmányterv kezdő sorai szintén nagy hangsúlyt helyeznek Dobogókő állítólagos szakralitására. A terv úgy fogalmaz (szó szerint): „Van egy hely Magyarországon, ahová a távoli kelet világa vágyakozik. Van egy hely Magyarországon, ahova a magyar történelem gyökerezik. Van egy hely Magyarországon, ahol a természet lágy szépsége ámulatba ejt. Ez a hely Magyarországon egy hely és annak természeti környezete, mely szégyenkezve hordozz az elmúlt 40 év építészeti örökségét, utat keresve egy más minőségű élet lehetőségei között. Kapcsolat. Mozgás, térben és időben fenn és lenn Dobogókő és Pilisszentkereszt. Egy folyamat, egy mozgás a két térség között, lehetőséget adva a fejlesztés, a jövőkép megformálására. Egy természeti egység összeköt bennünket, melyben lassan emelkedik fel az út, felfűzve Pilisszentkereszt bázisára épülő kulturális oktatási, majd sportközpontokat a Dobogókőn létrehozandó rekreációs fejlesztésekig.” Korlátoznák az autós forgalmat, sétánnyá alakítanák a főutat és létesítenének egy felvonót is. Kiemelik, hogy „egyedi hangvételű” központi épületet építenének a parkoló helyére. Az épületnek a terv szerint „figyelemfelkeltőnek és extravagánsnak” kell lennie, „a kortárs építészeti törekvések szellemében”. Volna benne uszoda, korcsolya- és focipálya, szauna, wellnessközpont, étterem. Négy emelet magasban pedig kiállítót építenének, ahova egy rámpán lehetne feljutni. Az épületet üveggel borítanák be, hogy nappal láthatatlan legyen. Birkás Gábor elmondta, ez az épület egy „üveghegy” lenne. Hozzátette: a másik fő létesítmény, az ökumenikus vallásközpont tulajdonképpen egy üres centrális tér lenne, vallási jelek nélkül, hogy bármely vallás képviselői, követői használhassák. Szerinte ugyanis Dobogókő a világ szakrális központja, a föld szívcsakrája, ami ugyan a mienk, magyaroké, de nem szoríthatunk ki onnan senkit sem. (Tegyük hozzá, az ökumené keresztény fogalma csak a keresztény felekezetekre vonatkozik, más vallásokra nem.) Az Arch and Art tanulmányterve szól arról is, hogy rendeznék a közterületeket, rendbe hoznák turistaútvonalakat, és fejlesztenék a sípályát is, valamint új parkolót építenének a település határában. A cég fontosnak tartja a megújuló energiák használatát is. A budaörsi cég honlapja szerint tervezési referenciái között szerepel a montenegrói Herceg Novi városfejlesztési terve, illetve a gödöllői városközpont revitalizációjának tanulmányterve, de ők készítették a Lágymányosi-öbölben a Kopaszi-gát tanulmánytervét 2003-ban. A cég elsősorban tervezéssel foglalkozik, kivitelezési referenciái között szinte csak szállodák szerepelnek.

A dalai láma, a föld szívcsakrája és a táltosok

A Wikipédia szócikke úgy ír: Az ezoterikus világszemlélet értelmében a Föld szívcsakrája Dobogókőn található. Jelentősége a világhírű energiaközpontokéval, Stonehenge-ével, a görögországi delphoi jósdáéval vagy az egyiptomi Kheopsz-piramiséval vetekszik. Néhány évvel ezelőtt, amikor a dalai láma hazánkba látogatott, a következőket nyilatkozta: „A tibeti szemlélet és magatartás a Szent Tudás többi hajtásához hasonlóan a Mindenséget egységben, Egynek látja és éli. Ennek megfelelően az úgynevezett erőközpontokat, csakrákat nemcsak az emberi testben, de például a Földgolyón is számon tartja. A hagyomány szerint a Föld szív-csakrája Magyarország területén, pontosabban a Pilisben van.” A környező kirándulóutak egyike egy ősmagyar ösvény.

Tiltakoznak a táltosok

Az Arch and Art tanulmányterve azonban tiltakozást váltott ki. Dobogókő nagyon népszerű az ősmagyar kultúrával foglalkozók és a táltoshitűek közt, több ösvényük és táltosiskolájuk is van a környéken. Az interneten, többnyire az ősmagyar kultúrával foglalkozó blogokban és honlapokon olvasható felhívások népszavazás kiírására és tiltakozó levelek írására szólítanak fel - a cég már kétszáz e-mailt kapott, a polgármesteri hivatal számítógépes rendszere pedig alig bírta az e-mailek invázióját. A polgármester áprilisban a Médiaröntgennek úgy nyilatkozott: „pár civil szervezet, illetve ősi magyarföld-féltő és szakrális helyőrző, meg nem is tudom, kik, tiltakoznak”. Birkás Gábor megjegyezte: számos, az ősmagyarsággal foglalkozó barátja van, őt is érdekli a honfoglalás előtti magyar történelem, és ezen ismerősei elképedve küldözgetik neki az újabb és újabb tiltakozó leveleket. Az építész úgy fogalmazott: az ősmagyar sámánok nevében is szégyelli, ami történik. Azon túl viszont, hogy folyamatosan tiltakoznak a tanulmányterv ellen, nincs nagy szerepük az ügyben. A polgármesteren és az Arch and Art Kft-n (AA) túl a két főszereplő két dobogókői civilszervezet, az 1994-ben alapított Dobogókő Egyesület (DE) és a nemrég bejegyzett Civil Dobogószív Egyesület (CDE). De létezik még egy Dobogókőért Közhasznú Alapítvány (DKA) is, Lőrincze László vezetésével.

Szlovákok a megyeházán

2009. május 15. - (indexkelet.hu)

Kozma Péter megyei alelnök a Kárpátok Eurorégió szlovákiai megyéiből érkezett delegációt fogadott a megyeházán, a vendégeket tájékoztatta a térség és a települések külkapcsolatairól is. Kozma Péter, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke és Karakó László, a Fidesz frakció vezetője szlovákiai vendégeket fogadtak a megyeházán. Kozma Péter a vendégeket tájékoztatta megyénk társadalmi és gazdasági helyzetéről, a közgyűlés munkájáról. Kiemelte, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye három országgal is határos, és így nagyon komoly érdeke fűződik a határ melletti kapcsolatok fejlesztéséhez. Hangsúlyozta az Interreg programok fontosságát. Ismertette a már most futó uniós pályázatokat, és a kapcsolódási lehetőségeket.

Komoly állami támogatástól eshetnek el a kisebbségi előadó-művészi szervezetek a nyilvántartásba vétel elmulasztása miatt

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának felhívása

2009. május 13. - (Dr. Kállai Ernő)

A jövő évtől jelentősen átalakul az előadó-művészeti szervezetek (színházak, balett- és táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok) állami támogatása. A nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális jogai érvényesülésének áttekintésére indított vizsgálatom során észleltem, hogy a támogatás megváltozott feltételeiről a kisebbségi előadó-művészeti szervezetek jelentős része nem értesült. A szükséges információk nem jutottak el például a Magyar Örökség Díjjal kitüntetett 100 Tagú Cigányzenekarhoz, illetve az egyetlen magyarországi professzionális horvát színtársulathoz, a Pécsi Horvát Színházhoz sem, pedig az első nyilvántartásba vétel határideje 2009. május 30-án lejár. Ennek elmulasztása esetén a következő évben nem részesülhetnek központi költségvetési támogatásban. 2010-től azok a költségvetési szervként vagy a külön törvény szerint közhasznúvá minősített szervezetként működő előadó-művészeti szervezetek részesülhetnek központi költségvetési támogatásban, amelyeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal keretében működő Film- és Előadó-művészeti Iroda nyilvántartásba vett. A központi költségvetési támogatás igénybe vételének további feltétele, hogy a szervezetet a Film- és Előadó-művészeti Iroda kategóriába sorolja. A nyilvántartásba vételre és a kategóriába történő besorolásra - a nem állami fenntartású előadó-művészeti szervezetek esetében - kérelemre indult hatósági eljárás keretében kerül sor. A nyilvántartásba vételi és besorolási eljárás megindítására vonatkozó kérelmek első alkalommal a törvény hatálybalépésétől, 2009. március 1-től számított kilencven napon belül nyújthatók be. E határidő 2009. május 30-án jár le, ám miután ez munkaszüneti nap, a kérelmet - az előírt mellékletekkel együtt - legkésőbb 2009. június 2-ig postai úton vagy ügyfélszolgálati időben személyesen lehet benyújtani a Film- és Előadó-művészeti Irodához. E határidő jogvesztő, elmulasztása esetén az előadó-művészeti szervezet a következő évben nem részesülhet központi költségvetési támogatásban. A nyilvántartásba nem vett előadó-művészeti szervezet kizárólag más pályázati úton nyerhet csak támogatást. A nyilvántartásba vétel és a besorolás szabályairól a www.előadomuveszetiiroda.hu weboldalon található részletes tájékoztatás.

Nyíregyházán mindenki tirpák

Tematikus lapszám Szabolcs egykori szlovák telepeseiről

2009. május 12. - (Kácsor Zsolt - Népszabadság)

- Tirpákok! - ezt szokták mondani lekezelően a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei emberekre, ha meg akarják őket sérteni, mivel ez a szerencsétlen hangzású szó köztudomásúlag valami olyasmit jelent szerte az országban: „szabolcsi tahó”. Ám a szabolcsi megyeszékhelyen és környékén e mivoltra illik büszkének lenni, hiszen a tirpákok felvidéki eredetű, szlovák gyökerű, igen dolgos földművelő emberek voltak, akik az elmúlt pár száz évben „hitből és homokból” építették föl Nyíregyházát. De mit jelent tirpáknak lenni ma Szabolcsban? Miféle identitást ad ez a kötődés a huszonegyedik században? Ez a tradíció vajon élő kultúra-e, vagy a sóstói múzeumfaluba való emlékek puszta gyűjtőneve? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vet föl az olvasóban A Vörös Postakocsi című, Nyíregyházán szerkesztett művészeti, tudományos és közéleti folyóirat legújabb tematikus száma, amely a napokban jelent meg Tirpákok - tirpák pszicho alcímmel. S az olvasóban fölmerülő kérdéseket rögvest megválaszolja a Mindenki tirpák című írás, amelyet Krúdy Gyula jegyez 1924-ből. Nyíregyháza szülöttje ugyanis azt írja: „Igen, én tirpák vagyok - mondja manapság a nyíregyházi polgár, akár zsidó, akár keresztény, akár pálinkát főzött az apja, akár a bokortanyák között nyomta az ekét. Ha nem volnának ezek a tirpákok viszont a legjobb magyarok - lehetőleg mindig függetlenségi pártiak a szabadságharc óta -, valahogy amerikaiasan hangzana ez a dicsekvés”. A tematikus számról Onder Csaba főiskolai tanár, a folyóirat főszerkesztője azt mondja: őt magát valamikor a nyolcvanas években, zalaegerszegi sorkatonaként „tirpákozták le” először - igaz, kisvárdai születésűként nem tudta, hogy ez a szó mit jelent. Az irodalomtörténész szerint nagyon érdekes jelenség, hogy a szabolcsi megyeszékhelyen idővel azok is vállalják ezt a lokálpatrióta kötődést, akik származásilag nem tartoznak az említett népcsoporthoz. Onder Csaba azt mondja: éppen a Krúdy által fölvetett gondolat - „mindenki tirpák” - adta a szerkesztőség számára a kezdő lökést ahhoz, hogy megvizsgálják, mit is lehet ma ezzel a tradícióval kezdeni. S hogy mit? A főszerkesztő szerint kissé önironikus éllel nyúltak hozzá a témához, hiszen A Vörös Postakocsi oly módon vállalja föl ezt az identitást, hogy a szerkesztők között csak egyetlen „igazi tirpák” van. Onder Csaba szerint nem titkolt céljuk az, hogy hozzájáruljanak a szó „pozitív brandjének” kialakításához is. Ennek érdekében a hagyományt igyekeztek modern alakban megjeleníteni. Jó példa erre az a képregény, amelyet Vietórisz István nyíregyházi ügyvéd és műkedvelő költő 1939-ben megjelent „hőseposza” alapján készített a tematikus lapszám számára egy fiatal helyi alkotó, Vajkó József. Az elbeszélő költemény a mai olvasó számára olykor megmosolyognivaló, az abból készült képregény azonban huszonegyedik századi „idézőjelbe” teszi a naiv irományt: így varázsol belőle befogadható és élvezhető produkciót. A főszerkesztő szerint a felvidéki népcsoportnak valaha otthont nyújtó Nyíregyháza egyik legfontosabb erénye ma is az, hogy mindenkit befogad. Mint mondja, itt nem léteznek „gyüttmentek”, ez a város nem arra kíváncsi, hogy kik voltak az őseid, hanem arra, hogy te ki vagy, és mire vagy képes. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg a sóstói múzeumfaluban - ahol a tematikus lapszám bemutatóján tartották - az intézmény vezetője, Páll István is. Az igazgató azt mondta: jellemző, hogy a múzeumfalu tirpák portájának avatásán három olyan nyíregyházi tisztségviselő mondott beszédet, akik közül senki sem született Szabolcs megyében, ennek ellenére mindegyikük azt a szófordulatot használta: „tirpák őseink”. Hiszen Krúdy Gyulának igaza volt: Nyíregyházán mindenki tirpák - vagy azzá lesz.

Létrejön a Matica slovenská

2009. május 31. - (múlt-kor)

Az újjászerveződő szlovák nemzeti mozgalom az 1861. évi turócszentmártoni memorandumban autonómiát követelt a magyar államon belül. Sem az uralkodó, sem a Helytartótanács nem támogatta, és a magyar politikai tényezők egyike sem tartotta elfogathatónak az önálló szlovák autonóm `kerület` megvalósítását. Mindenesetre a szlovák nyelvet számos felvidéki középfokú tanintézetben bevezették. Ferenc József 1862. augusztus 21-én jóváhagyta a szlovák kulturális egyesületnek, a Maticának az alapszabályát, és ezer forinttal támogatta létrehozását. Az egyesület célját az alapszabály a nemzeti művelődés, az irodalom és szépművészetek ápolásában, valamint a műveltség növelésével a szlovákság anyagi jólétének előmozdításában jelölte meg. A Matica alapító közgyűlését majd több mint ötezer résztvevő jelenlétében 1863. augusztus 4-én Turócszentmártonban tartották meg. Az egyesület elnökévé Śtefan Moyses besztercebányai katolikus püspököt választották.

A kisebbségi fórum mérföldkövet jelent

2009. május 13. - (RomNet / Népszava)

Új időszámítás kezdődik az Országgyűlés és a magyarországi kisebbségek kapcsolatában - mondta Szili Katalin házelnök szerdán Budapesten a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fórumának alakuló ülésén. A kisebbségek szerint 2014-ig biztos nem lesz képviseletük a parlamentben. A kisebbségi fórum és az erről szóló statútum mérföldkövet jelent. A fórum dolga egyebek mellett, hogy napirenden tartsa a kisebbségek parlamenti képviseletét, amely a lehető leghamarabb megoldódik - mondta Szili Katalin a találkozó utáni sajtóértekezleten. Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: ő nem annyira optimista, mint a házelnök, a kisebbségeknek 2014-ig biztosan nem lesz parlamenti képviseletük. A MNEKF-ben már a költségvetési törvény benyújtása előtt egy hónappal véleményt mondhatnak a nemzetiségek

Az Országgyűlés elnökének, Dr Szili Katalinnak a kezdeményezésére szerdán 13 órakor a pralament Delegációs termében - a magyarországi nemzetiségek országos önkormányzatainak és a parlamenti pártok frakcióinak képviselőiből - megalakult a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fóruma (MNEKF). Dr Szili Katalin, a parlament elnöke, és Heinek Ottó, a Fórum első társelnöke sajtótájékoztatón ismertette az új grémium célját és feladatait. A házelnök asszony szerint a Fórum megalakulásával és működtetésével a parlament és a nemzetiségek párbeszédében új időszámítás kezdődik, és optimista a tekintetben is, hogy a kisebbségi törvényben megígért parlamenti képviselet a legrövidebb időn belül megvalósul. Heinek Ottó, a magyarországi németek országos elnöke - bár nagyra értékelte a Fórum nyújtotta lehetőségeket -, az országgyűlési képviselet kérdésében már nem volt ennyire derülátó. Szerinte a következő ciklusban sem lesznek választott nemzetiségi képviselők a parlamentben. Az alakuló ülésen a nemzetiségek és a parlamenti frakciók képviselői elfogadták, és aláírásukkal is megerősítették a Fórum Statútumát, mely szerint a Fórum konzultatív testület, célja, hogy a törvényhozás szintjén rendszeresebbé és eredményesebbé váljon a parlamenti pártok, bizottságok és az országos önkormányzatok közötti együttműködés és párbeszéd. A fórum szavazati jogú tagjai az országos önkormányzatok és a frakciók képviselői, továbbá tanácskozási joggal vehetnek részt 7 - külön pontban nevesített - bizottság képviselői és a Fórum eseti bizottságainak vezetői, illetve állandó meghívottja lesz az évente legalább kétszer összeülő tanácskozásnak a kormány képviselője és a kisebbségi ombuds. A Fórum elnöke az Országgyűlés elnöke, a nemzetiségek pedig rotációs rendszerben két alelnököt adhatnak. A MNEKF - a statútum szerint - elsősorban stratégiai kérdésekkel foglalkozik majd, de egy-egy konkrét témára ideiglenes bizottságot, vagy eseti albizottságot is létrehozhat. Ülésszakonként legalább egyszer összeülnek majd a testület tagjai, és a költségvetési törvény benyújtása előtt legalább harminc nappal szintén elmondhatják véleményüket. A tervek szerint a Fórum jogállásáról, működési feltételeiről várhatóan ősszel országgyűlési határozat is születhet.

Magyarkanizsa és Tótkomlós testvérvárossá lesznek

2009. április 26. - (Hír6)

Az egyik program érdekes színfoltot varázsolt Tótkomlós ünnepi hetének szombatjára. Ugyanis a vajdasági Magyarkanizsa küldöttjei mutatták fel szellemiségüket. Az evangélikus ünnepi istentisztelet, a szárazkolbászverseny után és mellett a Dél-alföldi Szlovákok Kulturális Találkozója zajlott. Esteledett, amikor Pósa Károly, a színtiszta magyar település, Magyarkanizsa művelődési házának munkatársa lírai gondolatokkal és szavakkal fordult az érdeklődőkhöz, kifejezve, hogy „A szívekben nem lehet meghúzni határokat. Nekünk önök, e régió polgárai: testvéreink.” S „felkonferálta” a tőlük nem messze eső Kispiac polgármesterét, Vörös Lászlót, aki saját gitárkíséretével gondolat- és érzelemgazdag dalokat adott elő a Szlovák Két Nyelvű Általános Iskola és Óvoda könyvtártermében. A hazai szlovákság e fellegvárában hitelesen hangzottak, s a szlovákok körében is teljes megértésre találtak a magyarságot vállaló szavak, hiszen ennek tükörképeként a szlovákság hasonló érzelmei is igazolódtak. Mint Pósa Károly említette: „Másoknál talán jobban megértjük az itteni szlovákokat: egy cipőben járunk.” Dr. Kancsó János, a tótkomlósi képviselő-testület oktatási és kulturális ügyekben is illetékes bizottságának elnöke megemlítette, hogy Magyarkanizsának és Tótkomlósnak közös elhatározása, hogy hamarosan testvérvárosi egyezményt írjanak alá.

Etnikai adatokat is rögzíthetnek a 2011. évi népszámláláson

2009. április 9. - (obh)

Nem tartja kizártnak Jóri András adatvédelmi biztos az etnikai adatok rögzítését a 2011. évi népszámlálás alkalmával az adatvédelmi garanciák maradéktalan betartása esetén - tudatta közleményben az ombudsmani hivatal. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa és Jóri András a közelmúltban közös munkában állapodott meg az etnikai adatkezelés kérdéseinek áttekintésére. Ennek keretében a kisebbségi biztos egyrészt kezdeményezni kívánja, hogy az etnikai hovatartozásra vonatkozó adatok is részét képezzék a 2011. évi népszámlálásnak, másrészt felkérte az adatvédelmi biztost a korábbinál hatékonyabb ugyanakkor az adatvédelmi szabályokkal összhangban lévő etnikai adatgyűjtés feltételeinek kidolgozására. A magyar jog a kötelező népszámlálás során kizárólag úgy teszi lehetővé az etnikai adatok gyűjtését, ha az önkéntesség és az anonimitás az adatgyűjtés és feldolgozás minden fázisában biztosított. Ez azt jelenti, hogy még a kérdezőbiztosok sem tudhatják meg, hogy a polgárok milyen nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak vallják magukat. A 2001. évi népszámlálás alkalmával az etnikai hovatartozásra vonatkozó adatokat a kérdőív egy külön oldala tartalmazta azzal a felirattal, hogy az ilyen adatok szolgáltatása nem kötelező. Ez a megoldás feltehetőleg sokakat nem győzött meg arról, hogy adataik titokban maradnak, ezért a roma kisebbségre vonatkozó adatok messze alatta maradtak a más mérések, kutatások alapján becsülhetőtől. Az adatvédelmi ombudsman javasolja, hogy az állampolgár a népszavazási kérdőívtől független külön lapon, a kérdezőbiztos által nem ellenőrzötten maga töltse ki a kisebbséghez tartozásra (és más különleges adatokra) vonatkozó adatokat, és azt lezárt borítékban adja át a kérdezőbiztosnak. A két dokumentum ugyanazt az azonosító számot tartalmazza. Ha az alapkérdőív személyazonosításra alkalmas adatokat nem tartalmaz (ahogy 2001-ben sem tartalmazott), akkor az adatok központi feldolgozása, a két adatlap adatainak összekapcsolása nem jár személyes adatok kezelésével. Alkalmas lehetne ugyanakkor arra, hogy az etnikai kisebbségek számáról, területi megoszlásáról, életkörülményeiről a korábbinál sokkal pontosabb képet adjon.

Vita a kisebbségi népszámlálásról

2009. április 15. - (hvg)

Százharminc éves adatsor szakadna meg, ha a 2011-es népszámláláson nem kérdeznének rá az etnikai adatokra. Teljesen bizonytalan egyelőre, hogy a 2011-es népszámláláson felmérik-e az etnikai és a vallási hovatartozást. Ez a nemzetiségi adatok tekintetében lenne különösen nagy veszteség, hiszen azokat - az anyanyelvre rákérdezve - 1880 óta minden alkalommal felvették. A vallás tudakolására 1949 után évtizedekig nem került ugyan sor, ám 2001-ben visszatértek rá. Márciusban elkészült a népszámlálási törvény tervezete - mivel az adatszolgáltatás ilyenkor kötelező, azt csak törvény írhatja elő -, de nem szerepel benne az etnikai- és vallásiadat-felvétel. Korábban egyébként az is vita tárgya volt, legyen-e egyáltalán népszámlálás. A kormány sokáig halogatta a döntést, főleg arra hivatkozva, hogy megvárja az EU irányelvét. Ez - kötelező érvénnyel - tavaly júliusban született meg, ám abban nem döntött, teljes adatfelvétel vagy mintavételen alapuló népszámlálás legyen-e a tagországokban. A választást a kormányokra hagyta. A Gyurcsány-kormányzatban sokan gondolták - információnk szerint főleg a pénzügyi tárcánál -, hogy most elég lenne mintán alapuló népszámlálás is. Az oka a takarékosság. A kormány végül tavaly október 1-jén mégis a 18 milliárd forintba kerülő teljes körű népszámlálás mellett döntött. A törvénytervezetbe csak az EU által kötelezően előírt adatfelvételt vették bele, annyi változtatással, hogy ahol az unió régiónkénti adatokkal is megelégedne, a magyar felmérés továbbra is települési szintű adatokat nyújt. Az EU nem sorolta a felveendők közé a nemzetiségi és a vallási ismérveket, így azok a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tervezetébe sem kerültek bele. A nemzetiségek ezzel biztosan nem értenek egyet. Április elején a Kisebbségi Kerekasztal ülésén meg is bízták Kállai Ernő kisebbségi ombudsmant, hogy a törvénytervezet egyeztetésein képviselje véleményüket. „A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata csak akkor tartja támogathatónak a népszámlálási törvény elfogadását, ha abban szerepelnek nemzetiségi kötődésre vonatkozó kérdések” - mondta a HVG-nek Heinek Ottó, az országos önkormányzat elnöke. Arról nem is beszélve - tette hozzá -, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szerint a kisebbségi állampolgárok joga, hogy a népszámláláson megvallhassák identitásukat, amihez egyébként szerinte a vallás megvallásának lehetősége is hozzátartozik. A Magyar Tudományos Akadémia demográfiai bizottságában vitatkoznak is erről. Katona Tamás korábbi KSH-elnök, jelenleg az Államkincstár vezetője sorolta azokat az érveket, amelyek a nemzetiségi mivoltra való rákérdezés ellen szóltak, ám végül gyakorlatilag senki sem támogatta az ő álláspontját. Ellenérvként azt szokták felhozni, hogy az ilyen felmérés pontatlan, sokan nem vállalják nyilvánosan nemzetiségi kötődéseiket. Ezt támasztja alá az is, hogy a kisebbségek létszámáról szóló statisztikai adatok általában elmaradnak a nemzetiségek szervezeteinek becsléseitől. Ennek ellenére a népszámláláson kötelezően megadandó többi adattal együtt olyan, településszintű adatbázis jön létre, amely jól használható az államigazgatás számára is. E „használhatóságnak” a következtében korábban a nemzetiségek is tartózkodtak attól, hogy népszámláláson megvallják az identitásukat. Az 1941-es népszámlálási adatokat később felhasználták ugyanis, főleg a németek 1945 utáni kitelepítésének idején. Politikusi körökben ez a félelem ma is kísért, s azért nem szeretnék az etnikai felmérést, mert annak alapján például megkísérelhető, hogy a „cigánybűnözés” léte melletti érvelést a népszámlálási és a bűnözési adatok település szintű összekapcsolásával esetleg megpróbálják alátámasztani. A 2001-es népszámláláson adatvédelmi okokból az egész kérdőív anonim maradt. Az etnikai és vallási kérdések különösen érzékenynek számítanak, így aki ott nem mondta magát nemzetiséginek, az magyarnak számított, míg a vallási kérdésnél elfogadták azt, ha valaki nem kívánt válaszolni. Jóri András adatvédelmi ombudsman a múlt héten közölte, még ennél is szigorúbb feltételek mellett hagyná jóvá az összeírás érzékeny adatokra vonatkozó részét. Elképzelése szerint a kérdezőbiztosok mindenkinek a kezébe adnák az etnikai adatokra vonatkozó kérdőívet, s azt önkéntesen és önállóan kellene kitölteni, majd egy lezárt borítékban a többi adatlaphoz csatolni.

Tizenöt éves a Barátság

2009. május 1. - (KH)

A magyarországi kisebbségi közösségek életéről, sikereiről és gondjairól magyar nyelven tájékoztató Barátság című kulturális és közéleti folyóirat indulása 15. évfordulójára szervezett rangos ünnepséget 2009. április 26-án Budapesten a Filantróp Társaság Barátság Egyesülete és az MTA Etnikai - Nemzeti Kisebbségkutató Intézete. A rendezvény fővédnöke Németh Erika, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) főigazgatója volt. Az évfordulós ünnepségen Németh Erika a Barátság folyóirat értékeit méltatva kiemelte, hogy a másfél évtizede rendszeresen megjelenő újság eredményesen járult hozzá a különböző kulturális hagyományokkal rendelkező népcsoportok megismeréséhez, a befogadó társadalmi légkör kialakításához. Köszöntőt mondott Szarka László, az MTA igazgatója és Koncz Gábor, a Magyar Kultúra alapítvány igazgatója. Az ünnepségen az Országgyűlés Elnöki Titkárságának munkatársa, Kishegyi Viktória adta át a Barátság folyóirat főszerkesztője, Máyer Éva részére a Parlament elnöke által adományozott ezüst plakettet. A lap alapító társ-főszerkesztőjére, Ember Mária munkásságára Murányi Gábor újságíró emlékezett. A Barátság ünnepség keretében műveikből olvastak fel azok az alkotók, akik rendszeresen publikálnak a lapban. Az irodalmi pódium előadója volt többek között Kalányos Mónika, Brenner Koloman, Dékity Márk, Papucsek Gergely és Milosevits Péter. A rangos művészeti találkozón fellépett Geiger György Kossuth Díjas trombitaművész, Maros Éva Liszt Díjas hárfaművész és Kathy Horváth Lajos Yehudi Menuhin Díjas hegedűművész.

Sajtótájékoztató a kisebbségi önkormányzatok differenciált támogatásáról

2009. május 1. - (Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya)

A kisebbségi önkormányzatok feladatalapú támogatásáról szervezett sajtótájékoztatót 2009. április 27-én Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya. A sajtóbeszélgetés keretében Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára tájékoztatott a 2009. évi támogatási döntésekről, az elmúlt évben bevezetett új finanszírozási rendszer tapasztalatairól. A sajtó munkatársai részére rendezett találkozón helyi kisebbségi önkormányzati vezetők is részt vettek. Nincs forráscsökkenés a kisebbségi célra fordítható költségvetési támogatások területén - jelentette ki Gémesi Ferenc, utalva arra, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok 2009. évi támogatása 71 millió forinttal növekedett is. Mindazokra a kisebbségi célokra, amelyeket meghatároztak, a források rendelkezésre állnak - mondta a szakállamtitkár. A sajtótájékoztatón Gémesi Ferenc kiemelte, hogy a differenciált támogatás bevezetésének második évében a kisebbségi önkormányzati aktivitás tekintetében - mind a kisebbségi önkormányzati feladatellátásról szóló határozatok száma, mind pedig a benyújtott igénylések számának vonatkozásában - kiegyensúlyozott növekedés tapasztalható, a támogatási igénylések pontosak, ezt jelzi a hiánypótlások minimális száma. A támogatási döntések ellen, a 2008. évhez hasonlóan, egyetlen kifogás sem érkezett. A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetése a települési és területi kisebbségi önkormányzatok részére összesen 1.560 millió forinttámogatást határozott meg. A két éve a Kormány által bevezetett differenciált támogatási rendszer keretei között az idei évre biztosított állami támogatásból 75% általános működési támogatásként, 25% pedig feladatalapú támogatásként került felosztásra. Az általános működési támogatás kisebbségi önkormányzatokra lebontva a következő: az önkormányzati alapműködés biztosítására minden települési kisebbségi önkormányzat 570.700,- Ft, és minden területi kisebbségi önkormányzat 892.000,- Ft általános működési támogatásban részesül. Ez az összeg 2008. évben 555.000,- Ft, illetve 867.000,- Ft volt. A feladatalapú támogatásként - az egyes kisebbségi önkormányzatok által ellátott kisebbségi közügyekhez igazodva, tehát eltérő mértékben - 2009 áprilisában 390 millió forintos keretösszeg elosztásáról született döntés a Miniszterelnöki Hivatalban. A differenciált működési támogatási igénylések száma már a bevezetés első évében is meghaladta a 80%-ot, 2009-ben pedig a 2011 működő kisebbségi önkormányzat 85 %-a terjesztett elő igénylést, így az idei támogatások 1712 kisebbségi önkormányzatot érintenek. Az egyes kisebbségi önkormányzatoknak nyújtott feladatalapú támogatás elosztására a 375/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak szerint a szaktárcák képviselőiből álló Kisebbségi Költségvetési Bizottság tett javaslatot. A Bizottság munkájában konzultációs joggal részt vettek a kisebbségek országos önkormányzatainak képviselői is. Figyelemre méltó, hogy a támogatási rendszerben részt vevő több mint 1700 kisebbségi önkormányzat közül csupán 7 testületnek kellett utólagosan hiánypótló dokumentumokat benyújtania. A legaktívabb pályázók a szlovén (100%) és a bolgár (95%) kisebbségi önkormányzatok voltak. Legtöbb kérelmező a Békés (96%) és a Komárom-Esztergom megyei (95%) önkormányzatok közül kerültek ki. Legkevesebben Jász-Nagykun-Szolnok (72%) és Zala megyéből (71%) jelentkeztek a pályázatra. Legnagyobb számban a roma önkormányzatok vettek részt a differenciált támogatási programban. A cigány kisebbség 1051 önkormányzatából a megelőző évinél több, összesen 835 nyújtott be pályázatot. Jelentős számú igénylés érkezett be a német (358), a horvát (115) és a szlovák (114) közösségtől is. A differenciált támogatás révén az átlagosan teljesítő települési kisebbségi önkormányzatok közel 225 ezer forintos feladatalapú támogatásban részesülnek az 570.700,- Ft általános működési támogatáson túl, a maximális teljesítményt nyújtó testületek ugyanakkor megduplázhatják az 570.700,- Ft-os működési támogatásukat. A sajtóbeszélgetésen tájékoztatást adott a 2009. évi differenciált támogatási rendszer keretében kiemelkedő eredményt elért két kisebbségi önkormányzat képviselője is. A Mátraterenyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökhelyettese, Csikós Árpád arról számolt be, hogy a Nógrád megyei településen működő testület számos, a környező falvakban tevékenykedő egyesülettel, cigány kisebbségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás keretében szervezi a helyi cigány közösség életét. Támogatják a tanoda rendszerű cigány nevelést folytató óvodai és általános iskolai programokat. A kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére az elmúlt év során hagyományőrző csoport alapításra is sor került, és kimagasló munkát végeztek az esélyegyenlőséghez kötődő feladatok teljesítése során is. A Mátraterenyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat a 2009. évi differenciált támogatási rendszer keretében 88 pontot ért el, s ezzel 1 millió forintot meghaladó működési támogatásban részesül. A Zirci Német Kisebbségi Önkormányzat munkája szorosan kötődik a Veszprém megyei településen működő német nemzetiségi óvoda és általános iskola tevékenységéhez. Erről Hédl József, a helyi német kisebbségi önkormányzat elnöke adott tájékoztatást. A testület hozzájárult ahhoz, hogy a német közösség által beszélt nyelv használata mind szélesebb körben terjedjen el. Az önkormányzat nemcsak a helyben szervezett kulturális rendezvényeken keresztül, hanem az ország más területén megrendezett programokon való részvétel támogatásával is hozzájárult a német kisebbség kulturális önazonosságának erősítéséhez. A Zirci Német Kisebbségi Önkormányzat által a 2009. differenciált támogatási rendszer keretében elért 91 pontjával megduplázhatta a korábbi működési célú állami költségvetési támogatási forrásait. A 2009. évi feladatalapú, differenciált támogatások kisebbségenkénti részletes adatai megtalálhatók a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikai Szakállamtitkársága www.nek.gov.hu honlapján.