Imrich Fuhl válogatásában

Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) elnöke:

Nem tarolt a szlovákigazolvány

2010. május 22. - (D. A. - Népszabadság)

A magyarországi szlovákok elenyésző része igényelt az időközben már „kifutott” szlovákigazolványból. Szlovák állampolgársággal pedig a Magyarországon élő szlovák nemzetiségűek nem rendelkezhetnek, Pozsony ugyanis azt nem adja meg - nem utolsósorban a még az 1960-as évek elején, az egykori Csehszlovákia és a volt Magyar Népköztársaság között született, a kettős állampolgárságot kizáró megállapodásra hivatkozva. A többi között erről beszélt lapunknak Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) elnöke. A szervezetet 1999 óta irányító újságíró tudomása szerint Magyarországról alig százan igényelték azt a szlovákigazolványt, amelyet Pozsony néhány évvel ezelőtt a határon túli szlovákoknak biztosított. Az elsősorban utazási engedményeket biztosító igazolványt mintegy tízezer határon túli szlovák kapta meg, jó kétharmad részük a Kárpátalján, Romániában és a Vajdaságban élő volt. 2007-től a szlovákigazolványt egy határon túli szlovákok státuszát igazoló dokumentum váltotta fel, a pozsonyi Határon Túli Szlovákok Hivatala által kiadott dokumentumot elsősorban azok igénylik, akik szlovákiai állami ösztöndíjakra pályáznak. Fuzik szerint a Fidesz-KDNP-nek nem a szlovákiai választások előtt kellett volna előállnia a kettős állampolgárság ügyével. - A jobb előkészítés is hasznosabb lett volna, s csak párbeszéddel lehet megoldani a vitákat - tette hozzá. Ugyanakkor tart attól, hogy a két politikai elit közti éles pengeváltás az itteni szlovákokra is negatívan visszaüthet. Igaz, egyelőre és szerencsére nincs tudomása sem gyalázkodó falfirkákról, sem zászlóégetésekről. Az OSZÖ úgy számol, Magyarországon mintegy 100-110 ezer szlovák gyökerű ember él. A 2006-os kisebbségi önkormányzati választáson 15 ezren iratkoztak fel a szlovák listákra. A kulturális kötődésüket aktívan ápolók száma 28 ezer volt a népszámlálási adatok értelmében.

Mégis létezik etnobiznisz?

Felmentették a román nemzetiségi lap főszerkesztőjét

2010. május 22. - (Hir6.hu)

Precedens értékű ítélet született 2010. május 19-én, a Gyulai Városi Bíróságon. Az első fokon eljáró bíróság felmentette Jova Évát, a „Foaia românească” nemzetiségi hetilap főszerkesztőjét mindkét ellene indított büntetőperben, amelyekben azzal vádolták, hogy megrágalmazta és becsületében megsértette volna a Fővárosi Román Önkormányzat (FRÖ) tagjait, akkor, amikor ezek többségét „etnobizniszeseknek” nevezte, akik „nem tartoznak a magyarországi román közösséghez” - tájékoztatott a Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége Elnöksége. A bíróság úgy határozott, hogy nincsenek bizonyítékok sem a rágalmazás, sem a becsületsértés vétségére, mivel a „Foaia românească” hetilapban közzétett két sérelmesnek tartott újságcikk egy újságíró véleményét tartalmazta, ez pedig nem lépi túl a sajtó- és véleményszabadság határait. Érvelésében a Gyulai Városi Bíróság elismerte, hogy Magyarországon létezik etnobiznisz-jelenség, beleértve a Fővárosi Román Önkormányzatot is. Annak ellenére, hogy bár a magyarországi hatályos törvények alapján, bárki szabadon választhat identitást, most először fordult elő, hogy a bíróság kimondta: nem elegendő az egyén szabad identitás-választási joga, hanem a kisebbségi közösségnek is joga van elismernie vagy sem az egyén adott közösséghez tartozását. Jova Éva jegyzetei közszereplőkről és közszervezetekről alkotott véleményét tartalmazzák, akik közpénzekkel gazdálkodnak, tehát ezek közül senkinek a magánéletét nem támadta. A Fővárosi Román Önkormányzat 9 tagja közül öten elismerték írásos vallomásukban, hogy nem beszélnek, vagy csak gyengén beszélnek románul, egy tag pedig többször kérte a szervezet önfeloszlatását. A Fővárosi Román Önkormányzat és az elnök, Roxin Anna által Jova Éva ellen indított büntetőper folytatódik, mivel az FRÖ jelezte fellebbezési szándékát. Az esetet másodfokon a Békés Megyei Bíróság fogja majd tárgyalni. Ez a büntetőper is, mint ahogyan a 2010. január 20-án a Szegedi Ítélőtábla bíróságán a „Foaia românească” hetilap és ennek főszerkesztője, Jova Éva által megnyert polgári per is (ugyanazzal a tárggyal) példa nélküli esetek a magyar joggyakorlatban.

Majdnem azt mesélik a szlovákok is, mint mi

2010. május 25. - (mti)

A szlovák és a magyar mesekincs rokon vonásai mellett a közös nyelvi kincsből is ízelítőt ad Závada Pál író legújabb, Harminchárom szlovák népmese című kötete, amelyet kedd este mutattak be Budapesten. Az író elmondta: a kötetben szereplő történeteket a legnagyobb szlovák népmese-gyűjteményekből válogatta, valamint nagy segítségére volt az a szlovák weboldal, amelyik a szomszédos ország nemzeti kincseit mutatja be. „Itt találtam rá a 19. századi mesegyűjtésekre, ami főleg két nagy gyűjtő nevéhez fűződik, Pavol Dobšinskyéhoz és Samuel Czambeléhez”. Hozzátette: a könyvvel a mesekincs rokon vonásait és különbözőségeit mutatja be. „Ugyanazt a mesét mondták, csak éppen más nyelven. Akadnak például történetek Mátyás királyról. Persze egy kicsit másként szólnak, mint magyarul, de a király ugyanúgy álruhában jár és a basáskodó urak gonoszságait leplezi le” - mesélte az író. Závada Pál érdekesnek találta azokat a meséket is, amelyben magyarok és szlovákok találkoznak. „Ezekben előfordul például, hogy a magyar urak buta tótoknak tekintik a szlovákokat, akik persze túljárnak az urak eszén” - tette hozzá. Az MTI kérdésére, hogy milyen különbözőségeket talált érdekesnek a szlovák és a magyar népmesék között, Závada Pál elmondta: szerinte a szomszéd ország mesekincsében hangsúlyosabb szerepet kapnak a nők. „Nem vagyok hivatásos népmesekutató, így csak a benyomásaimról beszélhetek, de mintha többször szerepelnének eszes lányok, furfangos nők a történetekben, akik általában megoldják a próbatételeket vagy éppen a férfi szereplőt segítik a megoldáshoz”. Závada Pál ugyanakkor hozzátette: a legnagyobb különbség a helyszínekben van, a szlovák népmesék többsége ugyanis hegyvidéken játszódik. Az író fontosnak tartotta a közös nyelvi kincs bemutatását is, mint emlékeztetett, számos olyan szó akad, amely ugyanúgy hangzik szlovákul, mint magyarul. „Közös például a hadsereg nyelve, a torzított német szavak. De említhetem a huszár és a lovász szavainkat is, amelyek szintén megtalálhatók a szlovákban. Sőt a korabeli nyelvjárásokban használták a kisaszonka (kisasszonyka) kifejezést is”. Závada Pál ugyanakkor hozzátette, a kötettel néhány szlovák kifejezést is bevezet az olvasó magyar gyerekek szókincsébe. Mint mondta, a legtöbb szó jelentése a szövegösszefüggésből kiderül, némelyiknél pedig a hangzás, a gyökerek azonossága segíthet a megértésben. Az író példaként a pénzek elnevezéseit említette (gros-garas) és azokat a szavakat, amelyeket hasonló jelentésben használunk ma is.

33 szlovák népmese - Závada Pál könyvbemutatója a Szlovák Intézetben

2010. május 19. - (kiskameleon.blogspot.com)

Závada Pál: Harminchárom Szlovák Népmese. Kun Fruzsina illusztrációival. Magvető könyvkiadó, 185. oldal. 2990 Ft A könyvet ötéves kortól ajánlják.(a kiállítás megtekinthető a Szlovák Intézetben, Budapest, VII. Rákóczi út 15. Az Astoria és a Blaha között félúton.)

Kedden este volt a „Harminchárom Szlovák Népmese” című könyvnek a bemutatója a Szlovák Intézetben. Závada Pál a 19. század archaikus szlovák nyelvéből a gyerekek számára is élvezhető szöveget hozott létre. Az Intézet emeleti aulájában Kun Fruzsina illusztrációi is láthatók (nyomat formájában). Érdemes ellátogatni a Rákóczi útra a képek miatt, mert Kun Fruzsina sikeresen felépített egy konzekvens látványvilágot, amely egyszerre képviseli a hagyományt és jeleníti meg a mai kort. 42 illusztráció, 42 sajátvilág: mikrotörténetek, dráma és öröm, álom és valóság. Kun Fruzsina különleges egyveleget alkotott, hiszen a témák a hagyományos népmesei - tündérmesei vonulatot követik. Amellett hogy ezt az archaikus világot hűen megjeleníti, mégis olyan modern kompozíciókat hozott létre, amelyek igazán nagy mesterségbeli tudásról árulkodnak. Závada Pál egy szlovák weboldalon talált rá arra a 19. századi mesegyűjteményre, melyet Pavol Dobšinsky és Samuel Czambel neve fémjelez. A könyvvel az volt a célja, hogy a mesekincs rokon vonásait és különbözőségeit mutassa be. Parti Nagy Lajos kérdésére Závada Pál elmondta, hogy ez az archaikus nyelvezet sokkal ismerősebb volt számára, mint a kortárs szlovák szövegek: „Érdekes volt végigmenni azon az úton, amelyet a mesék nyelvének megismerése és megértése nyújtott számomra, hiszen alaposan megküzdöttem érte. Mégis nagyon élveztem az egész folyamatot. A magam hangján mondom el ezt a 33 mesét.” Agócs Gergely majd harminc percen át mesélt könyv és mikrofon nélkül egy szegénylegényről, aki persze a végén királlyá válik. Elementáris, lehengerlő, autentikus, frenetikus, sírva-röhögős boldog fél órát szerzett ezzel a nagy számban megjelent közönségnek. Nehéz lehetett ezek után Závada Pálnak felolvasni egy „egyszerű” mesét a kötetből, de a szöveg finomsága és az író „saját hangja” képes volt minket elröpíteni a mesék világába.

Závada Pált kétségbe ejti az új parlament

2010. május 20. - (nolvideo)

Mitől szokott kétségbeesni, mikor az új parlamentre gondol, mit és hány vendégnek szokott főzni, összejöveteleken gubbaszt a sarokban, vagy fennhangon énekel? Závada Pál írót kérdeztük a Nol Presszóban:

http://www.noltv.hu/video/2646.html

Anti-Hungary, Szeretem Szlovákiát

2010. május 21. - (dobray - mandiner.blog.hu)

Szlovákia mostanában hisztis picsaként viselkedik, toporzékolnak a magyar irredenták kétharmados győzelme miatt, Slota pedig bizonyára folyamatosan a magyarok miatti nemzethalált vizionál. Választások lesznek, no. Meg amúgy is. Na, néhány mélyszlovák úgy gondolta, micsoda poén létrehozni a Facebookon egy Anti-Hungary csoportot. Anyátok, oda se megyek többet síelni.) Erre az egyik magyar válasz az, hogy öregebb vagyok, mint Szlovákia, ami igaz, meg hát igen, méltán vagyunk büszkék eme tényre, ami nem a mi érdemünk. Egyrészt viszont ez csak a magyarok egy - igaz, még jelentős - részéről mondható el, az idő azonban az 1993 után születetteknek dolgozik (akkor is születtek még emberek?). Másrészt csak növeljük vele a szlovákok kisebbségi komplexusait, ami ilyen hisztikben kulminál, mint a mostani. Továbbá azért Szlovákiához rengeteg minden köt minket, történelem, kultúra, sokakat a család is. Azért mégiscsak Magyarország volt a Felvidék 1920-ig (ezen a ponton sóhajtozás megengedett, szentimentális, égre néző érzelgősség nem). Azaz ha Szlovákiát letagadjuk, nem szeretjük, akkor országunk egy részének, saját múltunknak tagadjuk le majd' röpke évezredét. Meg hát ki nem szeret átugrani Párkányba sörözni a Sherwoodba vagy a Green Pubba (esetleg a híd alá), vagy szilveszter előtt petárdát venni a híd jobboldalán a félszemű öregúrnál? És akkor még csak a Duna másik partján állunk, és nem mentünk föjjebb, Krasznahorkára, Szepesváraljára vagy Árvaváraljára, stb. Naszóval: semlegesítendő a szlovák hisztit, a közeledés és a közös múlt jegyében, az Aranyfácán és a sztrapacska, a Csallóköz és a Tátra emlékezetére alakult a Facebookon a Love Szlovákia - Szeretem Szlovákiát csoport (http://www.facebook.com/group.php?gid=122118444477495). Tessék csatlakozni! Aztán majd csak megszokják egyszer szlovák barátaink, hogy őket is lehet szeretni!

Anti-Hungary: Magyarellenesség a közösségi oldalakon

2010. május 19. - (Lóska Márton - Magyar Nemzet)

Már a legnépszerűbb közösségi oldalon is terjed a Slotáék által gerjesztett magyarellenesség. Anti-Hungary néven hoztak létre oldalt ismeretlenek a Facebookon, mellyel több mint háromezren szimpatizálnak. A magát egy áthúzott magyar címeres zászlóval népszerűsítő Anti-Hungary oldalnak a nevek alapján főleg szlovák követői vannak, létrehozója is szlovák nyelven teszi epés megjegyzéseit. Azonban a lap üzenőfalán az utóbbi időben már nem nagyon lehet szlovák bejegyzéseket olvasni, a legutóbbi ilyen nyelvű vélemény nemes egyszerűséggel idiótának titulálja a létrehozót. Az egyre sokasodó, nyugodtabb hangvételű magyar és angol nyelvű bejegyzések egyszerűen egy nacionalista tini hülyeségének vagy provokációnak titulálják a lap létrejöttét. Egy hozzászóló többször is idézte Albert Einstein gondolatát: „A nacionalizmus gyermekbetegség. Az emberi fajta bárányhimlője”. A magyar felhasználók körében mozgalom indult, mely az oldal rasszistának titulálására és „jelentésére” szólít fel, így próbálván a Facebook fenntartóit a lap megszüntetésére ösztönözni. Eközben Szeretem Szlovákiát! néven alapítottak csoportot, mely nem titkoltan az Anti-Hungaryre válaszul jött létre, azonban a közösség önmeghatározása idővel megváltozott és most már északi szomszédunk értékeit emeli ki, három nyelven. Az Anti-Hungary mellett „A magyarokat a Duna mögé” elnevezésű oldal is létezik a közösségi portálon, melynek egy szlovák zászló a bemutatkozó képe, azonban ezt az oldalt „csak” valamivel több, mint 1300-an támogatták. Nem meglepő a magyarellenes eszmék terjedése, hiszen éppen a keddi napon töltöttek fel Slotáék szélsőséges kormánypártjának honlapjára egy rövid beszámolót arról, hogy több szlovák politikus - köztük Jaroslav Izák volt környezetvédelmi miniszter - is ősi magyar jelképre, turulra lövöldözött egy verseny keretében.

Vissza a népfronthoz

A nemzeti és etnikai kisebbségek legföljebb tizenhárom

további képviselője is parlamenti mandátumot kapna

2010. május 21. - (Széky János - Élet és Irodalom)

Most, hogy a média gondolkodni hajlandó töredéke némiképp zsibbadtan szemléli a nemzeti együttműködés újrendszer-építő forradalmának sebesen pergő epizódjait, szépen kiderül, hogy az elmúlt húsz évben a magyar politikai elit mennyire nem volt tisztában a demokrácia alapelveivel. Vagy - mivel a „demokrácia” szóval botrányos mértékű varázslás folyik - fogalmazzunk pontosabban: mennyire nem akart tisztában lenni a szabadságot biztosító politikai és gazdasági rendszerek alapelveivel. Nézzünk egy olyan reformot, amely naiv füllel hallva ártalmatlan, sőt pozitív apróság az egyoldalúan megvalósítandó kettős állampolgársághoz, a végrehajtó hatalomtól felügyelt büntetőjogi felelősségre vonáshoz és hasonló száz decibeles bejelentésekhez képest. A Fidesz - egyébként nagyon helyesen - legföljebb kétszáz képviselőre fogyasztaná az elefántkóros parlamentet. Az ellenzéki pártok szelíden berzenkedtek az egyéni és listás jelöltek aránya, az alkotmánymódosítás sietős volta miatt (tényleg, miért kell bevenni az alkotmányba a létszámot? most nincs benne). De amennyire tudom, fura módon csak a Jobbik kifogásolta, hogy az egyéni és listás jelölteken túl a nemzeti és etnikai kisebbségek legföljebb tizenhárom további képviselője is parlamenti mandátumot kapna majd, teljesen más feltételek mellett, mint a közönséges képviselők. Ez a botrány. Az ötlet apostolai egy ősrégi alkotmánybírósági határozatra hivatkoznak (35/1992). Ez ugyan nem mondta ki egyértelműen, hogy a kisebbségek „általános képviselete” csakis parlamenti képviseletet jelenthet, ám a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993-as törvény már így tolmácsolta („joguk van országgyűlési képviseletre”), az 1994-es alkotmánybírósági végzés pedig erre az értelmezésre ütötte rá a pecsétet. A magyar Országgyűlés azóta is a mulasztásos alkotmánysértés bűnét követi el, amiért nem hoz ilyen törvényt. Az okos kommentátorok mindezt annak példájaként szokták felhozni, hogy „lám, ennyit ér a magyar képviseleti demokrácia, még erre se képesek”. Holott igazából azt bizonyítja a tizennyolc éves mulasztás, hogy a most felváltandó rendszerben mégiscsak volt valami természetes védekezőképesség. Antall Józseftől Bajnai Gordon kormányáig a parlamenti többségek agyközpontjai gondosan igyekeztek megfeledkezni erről a szabadságellenes ostobaságról - sokáig sikerrel. Az Alkotmánybíróság az 1992-es határozatban az alkotmány 68. paragrafusára hivatkozik, miszerint: „A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők.” Ez önmagában teljes értelmetlenség, boldogabb országok vagy régiók szemszögéből nézve a nép hatalmának részesei és államalkotó tényezők a nők, a fodrászok, a basszusgitárosok és a mozgássérültek is, nem kell külön bevenni mindet az alaptörvénybe. De mi az, hogy „államalkotó”? Itt nem fér el a szakirodalom akár csak tömör ismertetése. A lényeg: 1918-ig az volt a tétel, hogy az ezeréves határokon belül csak a magyarság képes államalkotásra, a nemzetiségek nem. Aztán 1918-ban kiderült, hogy nagyon nincs így: Ekkor viszont az utódállamok nyilatkoztatták ki, hogy az államuk az övék - mert ők alkották -, és nem a magyar kisebbségé. Az „államalkotó” - impériumváltás ide vagy oda - a „kiváltságos többségi” szinonimája maradt. A magyar alkotmány megfogalmazásának idején az említett szomszédoknál kommunista - és a magyar kisebbséget az „államalkotó”, államnemzeti fölény szellemében elnyomó - diktatúra uralkodott. A 68. paragrafus célja tehát az volt, hogy példát mutasson nekik: nézzétek, nálunk a kisebbségek is államalkotók, nincsenek diszkriminálva a többséghez képest. A cselekmény másik száláról a dolgozószoba csöndjében fennkölt elveken tűnődő alkotmánybíráknak aligha volt tudomásuk. Az alaptörvény fogalmazásával párhuzamosan folyt az alku az akkori kormányoldal és az ellenzék között a választási törvényről. A tervezett parlament létszámát ennek keretében egyre följebb srófolták, a kétszáz-kétszázötvenes létszám előbb háromszázra, majd háromszázötvenre nőtt, és még tovább. A sróf utolsó megtekerésére akkor került sor, amikor a népfrontos Országgyűlés - vagyis az MSZMP - végső mentőötletként bedobta, hogy a kisebbségeknek is külön mandátumot kellene adni. Ez gyönyörű összhangban volt példásnak szánt kisebbségpolitikánkkal, csak éppen az volt a célja, hogy az MSZMP-nek kedves, könnyen lekenyerezhető, nem az általános választójog alapján, hanem korporatív alapon bekerült képviselők alkossák - nem az államot, hanem a mérleg nyelvét, ha végképp muszáj. Ezt az akkori ellenzéki vezetők - mint Antall és Tölgyessy - pontosan látták, és ennek a kivédésére nőtt meg a demokratikusan választott képviselők létszáma az utolsó pillanatban még egy kicsit, elérvén a 386-os rekordot. Aztán a példamutatás nemcsak hogy hatástalannak bizonyult, de fölöslegessé is vált: a szomszéd országok képviseleti demokráciáiban a magyar pártok - nem a kisebbségi szervezetek: a pártok - bejutottak a törvényhozásba, sőt a kormánykoalíciókba is. A határon túli magyar kisebbségeknek rég van parlamenti képviseletük, és demokratikusan választott képviselőik részesei a végrehajtó hatalomnak. Nem tudok viszont arról, hogy harcolnának az egy- vagy töredékszázalékos kisebbségek egyenrangú parlamenti képviseletéért azon az alapon, hogy ők is államalkotók. A mindenkori magyar elit népbarát fele - jobb- és baloldalon egyaránt - mindebből semmit sem észlel, és azóta is próbálkozik az „alkotmánysértő” hiány helyrehozásával. Most már sikerrel. Februárban a szocialista Szili Katalin és a fideszes Balog Zoltán javaslatára a parlament elsöprő többséggel (291 igen, 3 nem, 10 tartózkodás) határozatot hozott a jogalkotási folyamat megindításáról. Hát íme. A magyar politikai elitnek ilyen arányban van fogalma a képviseleti demokrácia mibenlétéről. Ha a „korporatív” kifejezés nem ismerős nekik a történelemből, akkor talán annyit, hogy a hatályos magyar alkotmányban „általános és egyenlő választójogról” van szó. Minden tiszteletem a ruszinoké, a magyarországi bolgároké, lengyeleké, de ha a népszámlálás szerint ezer-tízezer állampolgárnak lehet ugyanúgy egy képviselője, mint átlagban, több párt között elosztva, negyvenötezernél több magyarnak (vagy - szintén a népszámlálás szerint - kétszázötvenezer cigánynak), akkor az egyenlőség megsértésére az „abszurd” nagyon enyhe jelző. Ugyanígy szó van az alkotmányban megkülönböztetés tilalmáról; mármost a pozitív megkülönböztetés is megkülönböztetés, ilyen mértékben pedig különösen durva a többséggel és az összes többi kisebbséggel szemben. Fogadok, hogy emiatt senki sem fog az Alkotmánybírósághoz fordulni. Legalábbis az első néhány évben. Addig is eldugok egy ötliteres Unicumot, hátha veszítek.

Trianon-emléknap - Sólyom is felszólal az Országgyűlésben

2010. május 25. - (mti)

Sólyom László köztársasági elnök felszólal a június 4-i, a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján tartott parlamenti emlékülésen - tájékoztatta a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) kedden az MTI-t, miután az államfő fogadta Schmitt Pált, az Országgyűlés elnökét. A közlemény szerint a köztársasági elnök kedden délután fogadta Schmitt Pált, aki felkérte az államfőt, hogy tartson beszédet a június 4-i parlamenti emlékülésen. Schmitt Pál az államfőt a találkozón tájékoztatta még a törvényalkotás menetrendjéről, valamint ismertette a kormányalakítás következő lépéseit - olvasható a kommünikében. Schmitt Pál még május 18-án kezdeményezte, hogy legyen a trianoni békeszerződés aláírásának kilencvenedik évfordulója alkalmából, június 4-én parlamenti emlékülés.

Kettős állampolgárság - Szlovák parlamenti határozat

2010. május 25. - (ujszo.com)

A magyar állampolgársági törvényt, a kettős állampolgárság könnyített megszerzését ellenző határozatot fogadott el kedden a parlament. Határozatával mélységes nyugtalanságának ad hangot amiatt, hogy az Országgyűlés lehetővé tenné a szomszédos országokban élő magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését. Szlovákia szerint olyan egyoldalú lépésről van szó, amely intézményes köteléket alakít ki a magyar állam és szlovákiai, szlovák állampolgárságú kisebbségiek között. A magyar törvény komoly kétségeket vet fel azzal kapcsolatban, hogy ez a lépés összhangban van-e a nemzetközi joggal, a nemzetközi szervezetek ajánlásaival, valamint az Európai Unió alapelveivel és értékeivel. Pozsony elfogadhatatlannak tartja, hogy az Országgyűlés bármilyen, a területen kívüliség elvét alkalmazó jogszabályt hagyjon jóvá. Kifogásolja, hogy Budapest a kezdeményezést nem vitatta meg szlovák féllel, noha ez a két ország közti jószomszédi viszonyról szóló szerződés értelmében ezt kellett volna tennie. Szlovákia óva int a trianoni és második világháború utáni európai rendezés kétségbe vonásától. A vitát lerövidítették, hogy a határozatot még kedden megismertethessék Budapesttel is - ezért csak a hat frakció vezérszónokai ismertethették az adott pártok álláspontját.

Pozsony elfogadta az elítélő határozatot

2010. május 25. - (fh)

A magyar állampolgársági törvény módosítását, vagyis a magyar állampolgárság könnyített megszerzését ellenző határozatot fogadott el kedden a szlovák parlament. Ebben mélységes nyugtalanságának ad hangot amiatt, hogy a magyar Országgyűlés lehetővé tenné a szomszédos országokban élő magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését. Szlovákia szerint olyan egyoldalú lépésről van szó, amely intézményes köteléket alakít ki a magyar állam és szlovákiai, szlovák állampolgárságú kisebbségiek között. A magyar törvénymódosítás terve komoly kétségeket vet fel azzal kapcsolatban, hogy ez a lépés összhangban van-e a nemzetközi joggal, a nemzetközi szervezetek ajánlásaival, valamint az Európai Unió alapelveivel és értékeivel - szögezik le a dokumentumban. Pozsony elfogadhatatlannak tartja, hogy az Országgyűlés bármilyen, a területen kívüliség elvét alkalmazó jogszabályt hagyjon jóvá. Kifogásolja, hogy Budapest a kezdeményezést nem vitatta meg a szlovákokkal, noha a két ország közötti jószomszédi viszonyról szóló szerződés értelmében ezt kellett volna tennie. Szlovákia óva int a trianoni és második világháború utáni európai rendezés kétségbe vonásától. A vitát a legkisebb szlovák kormánypárt javaslatára lerövidítették, hogy a határozatot még kedden ismertethessék Budapesttel. Éppen ezért csak a hat frakció vezérszónokai ismertethették az adott pártok álláspontját. A szlovák kormánypártok kezdeményezésére összehívott parlamenti ülésen Csáky Pál, az ellenzéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke bejelentette, hogy a párt több parlamenti képviselője is igényelné a magyar állampolgárságot. Azt azonban elutasítják, hogy emiatt elessenek a szlováktól. A politikus felszólalása után az MKP-frakció elhagyta az üléstermet. „Nem szándékozunk végighallgatni egyes képviselőtársaink szélsőséges kiabálását” - indokolta a kivonulást Csáky Pál. Azt, hogy mely MKP-s politikusok folyamodnak majd a magyar állampolgárságért, nem teszik közzé, mert azt mindenki személyes ügyének tekintik. A kormánypártokhoz hasonlóan a két szlovák ellenzéki párt is támogatja a határozati javaslatot. Mikuláš Dzurinda kétszeres exkormányfő, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió vezetője szerint a magyar törvény jóváhagyása „rossz, helytelen és nem perspektivikus” lépés lesz, mert Európában „feszültséget, diszharmóniát és békétlenséget szül”. Úgy gondolja: Orbán Viktor Európát konfliktusokba és feszültségekbe rángatja bele. Ellenzi azonban Robert Fico kormányfő javaslatát, hogy a magyar állampolgárságot kérőket indokolt esetben fosszák meg a szlovák állampolgárságtól. Az ugyancsak ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalomnak meggyőződése, hogy Szlovákiát védeni kell a belső és külső támadásoktól, ellenségektől, ezért támogatja a határozati javaslatot. Ám sokkal fontosabbnak tartja, hogy a parlament az euró helyzetéről és a Görögországnak nyújtandó esetleges szlovák hitelrészről tárgyaljon. Július Brocka, a párt alelnöke „odaszúrta” Ficonak, hogy kormánya a külpolitika - és ezen belül a szlovák-magyar viszony - terén nem mutatott nagy bölcsességet. Bár nyolc éven át a szocialisták voltak hatalmon Magyarországon, a magát szociáldemokratának valló Fico képtelen volt találkozni velük - tette hozzá.

A szlovák parlament megrótta Magyarországot

2010. május 25. - (Index.hu)

A keddi rendkívüli pozsonyi parlamentben nem volt kérdés, hogy átmegy a kormánypártok javaslata, és politikai nyilatkozatban ítélik el Magyarországot az állampolgársági törvény miatt. Kedden rendkívüli ülésen elítélte Magyarországot a szlovák parlament. A kettős állampolgárságról szóló magyarországi törvénytervezet ellen tiltakoztak e gesztussal a pozsonyi képviselők. Az elfogadott szöveg szerint a szlovák törvényhozás ellenzi, és mélységesen aggódik, hogy a szlovákiai magyarok magyar állampolgárságot kaphatnak. A parlamentnek kétségei vannak, hogy a magyar törvény összhangban van-e a nemzetközi joggal. Kifogásolják, hogy nem egyeztettek a szlovák kormánnyal a törvény benyújtása előtt. Szlovákia továbbá óva int a trianoni és második világháború utáni európai rendezés kétségbe vonásától. A 150 fős parlament 113 igen szavazattal fogadta el a határozatot. Csak a magyar pártok nem szavaztak. Az MKP képviselői kivonultak az ülésteremből, a Híd képviselői pedig nem szavaztak. A határozatot a három kormánypárt együtt nyújtotta be. A kormánypártok voltak a legkeményebbek a parlamenti vitában is. Egyenesen a hitleri Németországhoz hasonlították a mai Magyarországot a képviselők felszólalásaikban. Az ellenzéki jobbközép pártok szintén azt mondták, hogy aggódnak a magyarországi törvény miatt. A kereszténydemokraták ugyanakkor jelezték, hogy lenne most fontosabb dolga is a szlovák politikának. Csáky Pál, az MKP elnöke azt nyilatkozta, hogy hisztéria amit a szlovák pártok művelnek. Szerinte a magyar állampolgársági törvény 2011. előtt úgysem lép hatályba, addig pedig bőven lesz idő nyugodtan tárgyalni róla. A kormány rendkívüli ülést is tartott a parlamenti vita előtt. Itt eredetileg elfogadtak volna egy törvénytervezetet, ami szerint aki önként kéri a kettős állampolgárságot, attól elvennék a szlovák állampolgárságát. Eredetileg a parlament ezt is tárgyalta volna, ám a beadvány nem készült el. A szlovák kormány ugyanis úgy döntött, hogy adnak még egy esélyt a magyaroknak, hogy leállítsák a törvénytervezetet. Azonban jelezték, hogy ha Magyarországon átmegy a törvény, akkor azonnal benyújtják az ellentörvényt és azt sürgősségi eljárásban elfogadják. Az ellentörvénnyel már nem ért egyet a szlovák ellenzék. Mikuláš Dzurinda volt szlovák kormányfő pártja túlzásnak érezné a szlovák állampolgárság elvételét a felvidéki magyaroktól, és inkább egy másik törvényt készül benyújtani a „magyarországi veszély kivédésére”. Robert Fico szlovák miniszterelnök az ülés előtt lenácizta [1] Magyarországot, majd a parlamentben felszólította Orbán Viktort, hogy állítsa le a törvény elfogadását. Csáky Pál jelezte, hogy az MKP-s politikusok fel fogják venni a magyar állampolgárságot is, ám nem hajlandók lemondani szlovák állampolgárságukról. Csáky szerint a szlovák államnak senki sem jelenti majd be, hogy magyar állampolgárságot is felvett, hiszen ez mindenkinek a magánügye. A kormányra készülő és a törvénytervezetet benyújtó Fidesz érdemben nem reagált a szlovákiai nyilatkozatra. Szijjártó Péter szóvivő szerint ez csak a nagyon durva szlovák választási kampány része (Szlovákiában június 12-én parlamenti választás lesz), és a Fidesz nem ül fel a provokációnak. Németh Zsolt, a Fidesz egyik külpolitikai szakértője az Indexnek azt mondta, hogy „Robert Ficonak nem a magyar parlamentben, hanem a saját kormányában, esetleg a saját szervezetében kellene barna pestist keresnie”.

EBESZ: Kétoldalú konzultáció kell az állampolgársági vitában

2010. május 25. - (mti)

Kétoldalú konzultációkra ösztönzi Szlovákiát és Magyarországot a kettős állampolgárságról szóló törvénymódosítással kapcsolatban Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa. A norvég politikus kedd este Hágában találkozott Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszterrel a törvény ügyében. A találkozó után Vollebaek megismételte, hogy az állampolgárság megadása csak „tömeges méretek” esetén jelenthet biztonsági kockázatot, míg Lajčák megerősítette, hogy Pozsony ellenlépéseket tesz, ha a módosítást az Országgyűlésben elfogadják. „Állampolgárságot tömeges méretekben garantálni destabilizáló hatású lehet, és nem szabad támogatni. Minden más esetben azonban kétoldalú megbeszélésekre kell törekedni. Különösen igaz ez Magyarországra és Szlovákiára, amelyek partner országok az Európai Unióban és a NATO-ban” - fogalmazott a főbiztos. Leszögezte, hogy még nem látta a törvénymódosítás szövegét, így azt részleteiben nem is tudja kommentálni. Hozzátette, hogy elemezni és értékelni fogja azt, és szükség esetén ajánlásokat tesz majd a módosítással kapcsolatban. Mint mondta, kapcsolatban áll a magyar hatóságokkal is. Miroslav Lajčák az MTI kérdésére kedden elégedetten nyilatkozott Vollebaekkal folytatott hágai megbeszéléséről. Mint mondta, sikerült elérni, hogy a főbiztos személyesen is odafigyeljen a témára, és ajánlásokat tegyen a magyar törvénnyel kapcsolatban. Kiemelte a főbiztos nyilatkozatának azt az elemét, hogy Magyarországnak és Szlovákiának kétoldalú egyeztetések formájában, a jószomszédi viszonyt szem előtt tartva tárgyalnia kell a témában. Beszámolt arról is, hogy Vollebaek kedden jelezte: az új magyar kormány beiktatása után hamarosan Budapestre látogat, és erről a kérdésről is tárgyal majd.

Diplomáciai „gyorsposta” Budapestre

2010. május 25. - (sita - ujszo.com)

Diplomáciai úton azonnal Schmitt Pál magyar házelnöknek küldte szlovák kollégája a pozsonyi parlament keddi határozatát, amely elítéli a magyar állampolgársági törvény tervezett módosítását. Pavol Paška parlamenti elnök gyors lépésének az a célja, hogy az Országgyűlés szerdán ne tárgyaljon tovább a jogszabályról. A magyar állampolgársági törvény módosítását, vagyis a magyar állampolgárság könnyített megszerzését ellenző határozatot fogadott el kedden a szlovák parlament. Ebben mélységes nyugtalanságának ad hangot amiatt, hogy a magyar Országgyűlés lehetővé tenné a szomszédos országokban élő magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését. Szlovákia szerint olyan egyoldalú lépésről van szó, amely intézményes köteléket alakít ki a magyar állam és szlovákiai, szlovák állampolgárságú kisebbségiek között. A magyar törvénymódosítás terve komoly kétségeket vet fel azzal kapcsolatban, hogy ez a lépés összhangban van-e a nemzetközi joggal, a nemzetközi szervezetek ajánlásaival, valamint az Európai Unió alapelveivel és értékeivel - szögezik le a dokumentumban. Pozsony elfogadhatatlannak tartja, hogy az Országgyűlés bármilyen, a területen kívüliség elvét alkalmazó jogszabályt hagyjon jóvá. Kifogásolja, hogy Budapest a kezdeményezést nem vitatta meg a szlovákokkal, noha a két ország közötti jószomszédi viszonyról szóló szerződés értelmében ezt kellett volna tennie. Szlovákia óva int a trianoni és második világháború utáni európai rendezés kétségbe vonásától.

Csáky: Az MKP képviselői kérni fogják a kettős állampolgárságot

2010. május 25. - (ujszo.com)

A Magyar Koalíció Pártja több parlamenti képviselője igényelné a magyar állampolgárságot, ugyanakkor elutasítják, hogy emiatt elessenek a szlováktól - jelentette ki Csáky Pál pártelnök ma a parlamentben. Felszólalása után az MKP-frakció elhagyta az üléstermet. „Erre a lépésre úgy tekintünk, mint kettős, állampolgári és nemzeti kötődésünk kifejeződésére. Mindannyian tiszteljük szlovák állampolgárságunkat, minden parlamenti képviselő a szlovák Alkotmány és törvények iránti tisztelettől vezérelve fog dolgozni” - mondta a pártelnök. Csáky szerint a kettős állampolgárságért folyamodók nevét soha senki nem fogja közzétenni, mivel az minden állampolgár személyes ügye. A pártvezető szerint a frakció tagjai nem látnak esélyt az értelmes tárgyalásra, ezért elhagyják az üléstermet. „Nem szándékozunk végighallgatni egyes képviselőtársaink szélsőséges kiabálását” - tette hozzá Csáky, aki elég időt lát arra, hogy a törvényről tárgyaljanak, ugyanis az csak 2011. január 1-jén lép hatályba, ha az Országgyűlés elfogadja.

A Híd a végzetes következményekre figyelmezteti Orbánt

2010. május 25. - (mti)

A Híd polgári párt arra kérte Orbán Viktort, hogy várja ki a szlovákiai választásokat a magyar állampolgársági törvény módosításával, amely lehetővé tenné a határon túli magyarok kettős állampolgárságát, mivel annak következményei a kinti magyarokra nézve végzetesek lehetnek. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa kétoldalú konzultációkra ösztönzi Szlovákiát és Magyarországot. „Tény, hogy a szlovák fél hisztérikusan reagál, ám nem szabad elfelejteni, hogy a kampány még három hétig tart, s ez alatt az időszak alatt bármilyen döntés csupán a választói szavazatok megszerzésére irányul. A Híd ezért arra kéri mind a magyar, mind a szlovák pártokat, legyenek tekintettel a június 12-i választásokra, és bárminemű lépéseket csak az új szlovák kormány megalakulása után tegyenek” - olvasható abban a közleményben, amelyet Czuczor Nóra, a Híd szóvivője juttatott el kedden az MTI pozsonyi tudósítójához. A Híd szerint félmillió magyar nem vonulhat ki Szlovákiából úgy, ahogy a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) 15 képviselője vonult ki kedden a parlament rendkívüli üléséről. Szerinte nem megoldás az, ha becsapjuk magunk mögött az ajtót. „A fennálló helyzetben nem engedhetjük meg magunknak, hogy kivonuljunk, és ne legyünk hajlandók a lehetséges megoldásokat keresni” - áll a közleményben. „Egyértelmű, hogy a labda most Orbán Viktor kezében van: ezért - mivel személyesen nem volt alkalmunk - a médiákon keresztül arra kérnénk a (kijelölt) magyar kormányfőt, hogy a jogszabály megszavazásával várjon a júniusi választásokig. A kettős állampolgárság megadásának gesztusa elismerésre méltó, ám a pillanatnyi helyzet azt mutatja, hogy következményei végzetesek lehetnek” - mutat rá a Híd, amelyet az MKP-ból kilépett képviselők alakítottak tavaly nyáron. „Fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy bár a kettős állampolgárság Európában elfogadott, a szlovák parlament megteheti, hogy az 1997-ben aláírt, az állampolgárságról szóló európai egyezség értelmében egy olyan törvényt fogad el, mely szerint azok a szlovák állampolgárok, akik a jövőben magyar állampolgárságért folyamodnak, szlovák állampolgárságukat elveszítik” - zárul a közlemény.

Urbáni szerint szükségtelen a magyarok elleni törvény

2010. május 25. - (bumm / tasr)

Milan Urbáni szerint Szlovákiának semmilyen ellentörvényt nem kellene elfogadnia a magyarországi állampolgársági törvény módosításával kapcsolatban, hanem diplomáciai téren kellene lépnie. "Ha Szlovákiában okos politikusok lennének, semmit sem tennének. Ez lenne a legjobb megoldás. A későbbiekben aztán kihasználhatnák azokat a lehetőségeket, amelyeket a nemzetközi jog, a szlovák jog és a nemzetközi intézmények nyújtanak“ - jelentette ki a parlamenten kívüli törpepárt, az AZEN elnöke, független képviselő, aki a HZDS listáján jutott a parlamentbe. A szlovák kormány terveivel kapcsolatban, miszerint törvénymódosítással tennék lehetetlenné a kettős állampolgárságot, Urbáni elmondta, ez minden olyan ember helyzetét megnehezítené, aki külföldi állampolgárságot szeretne, ugyanakkor nem szeretné elveszíteni szlovák állampolgárságát sem. Megjegyezte, „a magyarok is messzire mentek“, amennyiben holnap a magyar parlament elfogadja a kettős állampolgárságról szóló törvényt, az 1968 óta, amikoris a szovjetekkel együtt a magyar hadsereg is bevonult, a legsúlyosabb probléma áll elő a két ország között. Urbáni azt is mondta, elítéli Csáky Pál MKP-elnök mai parlamenti felszólalását, melyben többek között kijelentette, hogy pártja több képviselője is igényelni fogja a magyar állampolgárságot. „Szlovákiának ahelyett, hogy a médián keresztül üzenget a magyaroknak, a diplomáciai lehetőségeket kellene kihasználni“ - véli a politikus.

A Fidesz nem kíván beleavatkozni a szlovák kampányba

2010. május 25. - (mti)

A Fidesz szóvivője szerint pártja eddig sem kívánt beleavatkozni a szlovákiai választási kampányba, és ezután sem áll szándékában. Szijjártó Péter azzal kapcsolatban, hogy a pozsonyi parlament rendkívüli ülésen foglalkozott a kettős állampolgársággal kapcsolatos magyar törvényjavaslattal, kedden Budapesten újságíróknak azt mondta: „eddig sem ültünk fel semmifajta provokációnak, és ezután sem fogunk felülni semmifajta provokációnak akárhogyan is provokálja a magyar politikai közéletet, vagy magát a Fideszt a szlovák kormány, illetve a szlovák kormányzó pártok”. Közölte: azt is figyelembe kell venni, hogy a szlovák kormányban „egy nyíltan szélsőséges nézeteket valló és hangoztató párt is van”, ez is magyarázathatja, hogy ilyen durva provokációkat követnek el a leendő magyar kormánnyal, illetve Magyarországgal szemben. Hangsúlyozta: a kettős állampolgársággal kapcsolatos törvény meghozatalára a jelenlegi parlamentnek erkölcsi kötelessége van, a választópolgárok ennek tudatában szavaztak bizalmat a parlamentnek. Szijjártó Péter szerint a Fidesz álláspontja 2004 óta világos: amint lehetősége lesz a következő parlamentnek, meg fogja alkotni ezt a jogszabályt. A szóvivő elmondta, az a napnál is világosabb, hogy ma Szlovákiában egy rendkívül durva hangnemű választási kampány zajlik; a szlovákiai választási kampány hangnem olyannyira durva, hogy azt itt, Magyarországon még csak elképzelni sem tudjuk. A pozsonyi parlament keddi rendkívüli ülésén, amelynek legfőbb napirendi pontja a magyarországi állampolgársági törvény tervezett módosítása, Robert Fico szlovák kormányfő felszólította Orbán Viktort, állítsa le az Országgyűlésben a határon túli magyarok kettős állampolgárságát lehetővé tevő törvénymódosítás folyamatát. Robert Fico sürgette a héten hivatalba lépő magyar kormányfőt, hogy üljön tárgyalóasztalhoz a szlovákokkal, mert az általa tervezett jogszabály ellentétes a nemzetközi egyezményekkel. „Ami a Magyar Köztársaságban történik, az Szlovákia számára életveszélyt jelent” - jelentette ki Fico. Megismételte: ha az Országgyűlés elfogadja a jogszabályt, Szlovákia kemény választ ad. A kormányfő úgy vélte: a nagymagyar revizionizmus és nacionalizmus ma hivatalos politikává váltak Budapesten. A Országgyűlés várhatóan szerdán a határon túli magyarok számára egyszerűsített, kedvezményes magyar állampolgárság megszerzését biztosító törvénymódosításról. A kettős állampolgársággal kapcsolatos, a fideszes Orbán Viktor, Kövér László, Németh Zsolt, Kósa Lajos és a kereszténydemokrata Semjén Zsolt által benyújtott, a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítása szerint csak egyedi kérelemre kaphatná meg a kérvényező az állampolgárságot.

Cáfolta a Crystal, hogy a Smer kampányzenekara lenne

2010. május 25. - (mti)

Közleményben cáfolta kedden a Crystal zenekar, hogy a szlovákiai választási kampányban a Robert Fico kormányfő vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer) kampányzenekarainak sorába állt volna. Az MTI-hez eljuttatott közleményében Kasza Tibor, az együttes tagja azt írta: „a hír teljes mértékben valótlan. A zenekar az elmúlt 10 évben, és a jövőben is távol marad a politikától, országhatáron belül és kívül egyaránt”. Hozzátette: mindent elkövetnek azért, hogy kiderítsék, ki és miért „élt vissza” a nevükkel. A Crystal zenekar továbbra is csak a művészettel foglalkozik határon innen és túl, és minden politikai színezetű felkéréstől elhatárolódik - olvasható a Kasza Tibor által jegyzett közleményben. Mint írták, a Smer szóvivője az együttes érdeklődésére elmondta: a központi kampányban nem szerepel magyar együttes, de nem tartja kizártnak, hogy valamelyik helyi szervezet saját, önálló programot szervez. Az Új Szó című napilap hétfőn számolt be arról, hogy jól fizetnek a szlovákiai politikai pártok a rendezvényeiken fellépő előadóművészeknek, így a választási kampányt egyre inkább ismert színészek, énekesek, együttesek műsora egészíti ki. A napilap szerint egy-egy szereplésért 2000 euró körüli honorárium jár, ezért sok olyan előadóművész akad, akit nem igazán érdekel, milyen rendezvényen lép fel. A lap ismertetése szerint a Smer szlovák művészeken kívül magyarokat is szerződtetett a déli régiókba szervezett rendezvényekre. A lap azt közölte: információik szerint köztük van a Crystal együttes is.

Nem fogják megszokni

2010. május 21. - (Peter Morvay - Élet és Irodalom)

(A szerző a pozsonyi Sme napilap kommentátora.)

„Majd megszokják” - mondta annak idején, a státustörvény elfogadásának tájékán e sorok szerzőjének az első Orbán-kormány egyik vezető diplomatája és egyben a Fidesz egyik kisebbségi szakértője. Miután világossá vált, hogy a státustörvény eredeti változatát Szlovákia, Románia, de az Európai Unió sem akarja megszokni, jött az Orbán-kormány részéről a második, ugyanezen diplomata szerint a „hiszen konzultálunk velük!” felkiáltással jellemzett szakasz. Egy cseh kollegája szerint ez kezdetben abból állt, hogy a szomszédos és uniós országok nagykövetségeinek a külügy elpostázta a törvény szövegét. Amikor a partnerek egyértelműen Budapest tudomására juttatták, hogy számukra a konzultáció nem azonos ezzel a lekezelő tájékoztatással, elkezdődött végre a harmadik, egészen a valódi tárgyalásokig tartó periódus. Ezek eredménye lett az Orbán-Năstase-paktum, majd - a törvény Pozsony és Brüsszel által kikövetelt módosítása után - a státustörvény szlovákiai alkalmazását lehetővé tevő egyezmény. Nem lesz meglepetés, ha a kettős állampolgárság ügye hasonló utat fog bejárni. Ma a magyar álláspont valahol „a majd megszokják” és a tájékoztatás között mozog (utóbbit Martonyi János hajlamos konzultációnak mondani, Semjén Zsolt azonban valós nevén nevezi). Már most sem meglepetés, hogy Szlovákia elutasítóbb álláspontot foglal el, mint Románia. Az aktuális pozsonyi hisztérikus reakcióban valóban szerepet játszik a Fico-kormány jellege - hogy lopnak, mint a szarkák, és képtelenek rendesen kormányozni az országot, amiről a közelgő választások előtt el kell terelni a figyelmet. A hatalomból való kiesés különösen a Slota- és a Mečiar-párti politikusok számára fenyegető, mert nem utolsósorban azt is jelenthetné, hogy a rendőrség elkezd komolyabban foglalkozni a kétes ügyeikkel. Szlovákia azonban a státustörvényre is keményebben reagált, pedig akkor Mikuláš Dzurinda volt hatalmon, és a Magyar Koalíció Pártja tagja volt a pozsonyi kormánykoalíciónak. A Fico-kormány karaktere tehát nem elegendő magyarázat. Inkább a magyar nacionalista felsőbbrendűségi mítosz része az a magyarországi politikusok, szakértők által is kedvelt elmélet, hogy az állami lét rövidsége és a folyamatban lévő nemzetépítés gyerekes zavarai okozzák a szlovák ellenkezést. A keményebb szlovák ellenállás megértéséhez elég megnézni az ország demográfiai viszonyait és fekvését. Magyarország szomszédjai közül itt a legnagyobb a magyarok aránya az összlakossághoz képest, és a magyarok egy többé-kevésbé összefüggő sávban élnek a határ mentén. Vagyis itt a legalkalmasabb a kisebbség arra, hogy - függetlenül a tényleges szándékoktól - a többség szemében betöltse annak az ötödik hadoszlopnak a szerepét, amely egy szomszédos állam szolgálatában veszélyeztethetné országa területi integritását. Ami még fontosabb, Szlovákia számára fekvése és kapcsolatrendszere miatt nem Budapesten keresztül vezet az út Európába. A balkáni államokkal vagy Ukrajnával ellentétben egyáltalán nincs szüksége a különlegesen jó magyar kapcsolatokra, és nincs is vitája más szomszédjával Magyarországon kívül. (Ez szerepet játszik abban is, hogyan értékeli a Nyugat az egyetlen szomszédjával vitatkozó Szlovákia és a több szomszédjával is gyakran vitatkozó Magyarország viszonyát.) Vagyis Szlovákiának van a legtöbb oka arra, hogy gyanúval szemlélje a magyar politikát, és a legkevésbé van rákényszerülve arra, hogy megpróbáljon vele kiegyezni, vagy bírálatában mérsékelje magát. Lehet persze, és magyar részről kell is állandóan azt bizonygatni, hogy Magyarországnak nincsenek területi követelései Szlovákiával szemben (sem). Józan ésszel még szlovák oldalon sem gondolja senki komolyan, hogy Budapest ilyesmire törekedne, vagy hogy ez irányú törekvései sikerrel járhatnának. De ugyanennyi józan ésszel a magyar oldalon is meg lehetne érteni, hogy ha a hatalmat mostanság megragadó miniszterelnök állandóan nemzetegyesítésről beszél, és Nagy-Magyarország matricával díszített autóban érkezik valahová, ha kormánya államtitkárainak irodáiban mindenütt Nagy-Magyarország térképek fogadják a külföldi látogatót, ráadásul a választásokon majd' tizenhét százalékot szerzett a határmódosítást nyíltan követelő párt (amely a említett miniszterelnök és pártja cinkosságának is köszönheti azt, hogy elfogadhatóvá vált a társadalom nagy része számára), akkor még a legértelmesebb szlovákban is ott motoszkál némi gyanú és bizalmatlanság a szomszédos országgal, annak népével és e népnek szlovákiai „nemzetrészével” szemben. És ez az érzés befolyásolja, ahogyan még a legértelmesebb szlovákok is fogadják azt a lehetőséget, hogy a továbbra is Szlovákiában élő magyarok alanyi jogon, etnikai alapon tömegével kapnának magyar állampolgárságot. Mert ez a dolog lényege, másképpen nincs is értelme nemzetpolitikai és nemzetegyesítési szempontból, függetlenül attól, hogyan hangzanak a benyújtott törvénymódosítás konkrét megfogalmazásai. Visszatérve a cikk bevezetőjéhez: nagy kár lenne, ha a kettős állampolgársággal is meg kellene élni ugyanazt a kálváriát, amit egyszer már végigjárt a szlovák-magyar viszony a státustörvénnyel. Elsősorban a szlovákiai magyarok számára lenne nagy kár. Jó lenne ugyanis már végre a magyar oldalon is (beleértve a szlovmagy politikusokat) megérteni, hogy a szlovákiai magyarok kérdése Szlovákiában fog megoldódni, vagy ott marad meg a maihoz hasonló nyitott sebnek. Az előbbi pedig lehetetlen a szlovákok többségének támogatása vagy legalábbis jóindulatú semlegessége nélkül. Budapest csinálhat, amit akar, izmozhat, erőszakoskodhat vagy szaladgálhat mindenkihez az ENSZ-től az Európai Unión keresztül az Ebtenyésztők Nemzetközi Szervezetéig, ezen az alapvető tényen nem tud változtatni. A magyarok szlovák-képét két csoport határozza meg. Az egyik a körülbelül tíz-húsz százaléknyi szlovák nacionalista, aki szívből gyűlöli a magyarokat és mély magyarfóbiában szenved. Velük egyszerűen nem érdemes foglalkozni. A másik az a csoport, amelyben főleg liberális értelmiségiek dominálnak; nekik semmi bajuk a magyarokkal, és támogatják például a kisebbségi jogok kiterjesztését, de nincs komolyabb társadalmi befolyásuk. A legfontosabb azonban a szlovák társadalom döntő többsége, amely egyáltalán nem magyarellenes zsigerileg, de (pontosan ugyan­úgy, mint magyar oldalon) nem sokat tud az egészről, sztereotípiákban gondolkodik, és hajlamos sok mindent elhinni. Különösen, ha a másik fél állandóan rájátszik ezekre a félelmekre, igazolja őket a viselkedésével, mint teszi ezt a jövendő Orbán-kormány azzal, ahogy a kettős állampolgárság ügyét kezeli. Ezeknek az embereknek inkább a megnyugtatása, mint megszerzése nélkül nem lehet előrelépni, egyszerűen azért, mert ők döntik el a választások eredményét, és azt, hogy mennyire érdemes bármelyik szlovák politikusnak kijátszani a nacionalista kártyát. Ma a magyar fél mindent megtesz ezért, hogy érdemes legyen. Magyar oldalon annál inkább észbe kellene már kapni, mert a magyar álláspont sajátos belső ellentmondást takar. Kimondottan vicces, hogy a határon túli magyaroknak megadandó státustörvény, majd kettős állampolgárság ügyében a leggyakrabban azokat az országokat állítja be példaképként, amelyeknek az ottani magyarokkal szembeni viselkedését hosszú távon és többnyire joggal kritizálja - főleg Szlovákiát és Romániát. Pedig az, hogy hogyan bánnak ezek az országok a határon túli szlovákokkal és románokkal, szerves része annak a logikának, amely a területükön élő magyarokkal szembeni viselkedésüket meghatározza. Románia azért osztogat tömegével állampolgárságot Moldávia lakosainak, és több szempontból diszkriminálja a területén élő magyarokat, mert a nemzetállami logikát követi. Azt a logikát, amely szerint a nemzet, etnikum, az emberek közti vérségi, származási kapcsolat, a közös anyanyelv sokkal fontosabb, mint az a kapcsolat, amely az azonos ország állampolgárait köti egymáshoz, tekintet nélkül a nemzetiségükre. Azok a magyar politikusok, akik kettős állampolgárságot követelnek a határon túli magyarok számára, ezzel azt is követelik, hogy Magyarország nemzetállami logika szerint működő állam legyen. (Például ahogy az Orbán-kormány a parlamentben biztosítani akarja a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét, a plusz tizenhárom főt, ugyancsak a nemzet­állami logikának felel meg: a nemzetiség, a vérségi kapcsolat korporativista alapon felülírja az állampolgári egyenlőség és a parlamentarizmus elveit.) Ugyanezek a politikusok viszont - beleértve mind egy szálig a szlovmagyokat is Duray Miklóstól Bugár Béláig - elvárják Szlovákiától, hogy modern, polgári elv szerint működjön, legalábbis a területén élő magyarokkal szemben. Vagyis pontosan fordított logika szerint, mint amit Magyarországtól várnak. A második esetben természetesen igazuk van, Szlovákiának valóban modern, polgári államnak kellene lennie. Nem képmutatás azonban Szlovákiától egy dolgot követelni, Magyarországtól pedig pont a fordítottját aszerint, mikor melyik az előnyösebb a számukra?

Magyar, szlovák - két jó barát

2010. május 25. - (Gazda Albert - INDEX.HU)

A csoportos jégkorong-világbajnokságra járni azért szeretek, mert van valami hihetetlenül barátságos és átütő nemzetközisége. Nem kérdés, mindenki a sajátjainak szurkol nagy-nagy lelkesedéssel, amíg ott vannak, de nem dől össze a világ, ha vesztésre állnak, és akkor sem, ha kiesnek. A szombati elődöntők egyikében az oroszok kirakták a németeket, de az alapból sokkal gyengébb hazaiak látványosan helytálltak, ami pont elég volt ahhoz, hogy a vasárnapi bronzmeccsen a sokezres orosz tábor melléjük álljon. A legendás orosz-német barátság két héttel a nagy háború végének 65. évfordulója után szárba szökkent. Mindez simán belefér, és nem kivételes, hanem természetes: egy jégcsarnokban és környékén nincsenek huligánok, és az agresszív részegek aránya sem magasabb, mint egy belvárosi romkocsmában. Amikor a legjobbak közé óriási teljesítménnyel feljutott magyar válogatott tavaly Szlovákiával került egy csoportba a svájci világbajnokságon, előtte eszünkbe jutott, kéne akciózni valamit. Hogy egy kicsit segítsünk megérteni, miben különbözik az ilyen rendezvények hangulata egy NB I.-es futballmeccsétől, egy angol-holland Eb-selejtezőétől vagy egy lokális háborúétól. Elindítottuk a sörözzünk együtt a szlovák szurkolókkal projektet, tűrhető sikerrel. Odaát legalábbis bejött. Itthon nem bírtunk kellően nagy feneket keríteni az ügynek - biztos azért, mert a jégkorongblog csak egy blog -, Szlovákiában viszont átvette a hírt a nemzeti hírügynökség, több országos lap, a hokej.sk c. hokiportálon meg huszonnégy órán át magyar zászló virított a címlapon. Balhé nélkül nem bírt lemenni a meccs - ha ez a videó valahogy előkerül, még mindig szétvág az ideg -, de mindent összevetve nemcsak a csapat teljesített emberesen, az a három-négyezer drukker is, akik elutaztak Zürichbe. Igaz, együtt sörözésig nem jutottak. Ahogy ez kinéz, egy darabig nem is fognak. Érdekes, hogy ami a románoknak vagy a szerbeknek sem fáj, mennyire irritálja a szlovákokat. Az idők változnak, a tempóra mutantur, a 90-es években még a románokkal volt divat kölcsönösen utálni egymást, egy ideje Szlovákia van soron. Még szerencse, hogy kettővel egyszerre azonos hőfokon gyűlölködni nehéz. Nyilván senki sem tudja, ki ütött először, a magyarok-e, amikor kiosztottak két maflást Laborcnak, vagy a szlovákok, amikor volt pofájuk államot alapítani a komenizmus bukása után. A kettős állampolgárság ügye mindenesetre jó sztorinak látszik ahhoz, hogy a viszony minden eddiginél lendületesebben romoljon tovább. Sose tudom, mindez csak politika-e, vagy rosszabb a helyzet. Amikor Kassára-Szakolcára megyek meccsre, vagy Selmecbányára ódon levegőt szívni, nem tűnik fel, hogy szívesen a torkomra tennék a kést. De hát az ilyesmit mindig csak azok tudják jól, akik ott is élnek. Az tiszta, hogy egy Fidesz-kormánynak a kettős állampolgárságról szóló törvényt meg kell alkotnia, ha törik, ha szakad. A határon túli magyarok többsége igényli, és 2004. december 5. után jár is nekik. Az is tiszta, hogy Szlovákiában választási kampány van, és hülye lenne, aki nem játszaná ki a magyarkártyát. Mindegy, egyszer kikeveredünk ebből is. Az A csoportos vb 2011-ben Pozsonyban és Kassán lesz. A magyar válogatott nem állt távol attól Szlovéniában, hogy visszakerüljön az elitbe. Az utolsó meccsünket buktuk, maradtunk a divízió 1-ben. Egyvalami miatt nem sajnálom a kudarcot: örülök, hogy jövő év májusában nem indul el néhány ezer önkéntes hős - akik zömének minimális köze sem lett volna a világ legjobb sportjához - visszafoglalni a Felvidéket. Úgyhogy készen is van az egyénre szabott tervem: a divízió 1-es tornán, amely Budapesten lesz áprilisban, kiszurkolom a feljutást, Szlovákiában meg jó lesz kedvencnek Szlovákia. A sörözzünk együtt projektet pedig egyszer majd feltámasztjuk. Mondjuk Finnországban, 2012-ben.

Dzurinda szerint Orbán feszültséget szít Európában

2010. május 25. - (sita / tasr / Új Szó)

A magyar állampolgárság megszerzését könnyítő törvény jóváhagyása „rossz, helytelen és nem perspektivikus lépés, mert Európában feszültséget, diszharmóniát és békétlenséget szül” - véli Mikuláš Dzurinda. Úgy gondolja, Orbán Viktor Európát konfliktusokba és feszültségekbe rángatja bele. Az SDKÚ-DS elnöke ezt a magyar állampolgársági törvényről zajló pozsonyi parlamenti vitában mondta kedden. A legnagyobb ellenzéki párt vezetője szerint a budapesti kezdeményezés feleslegesen rontja a két állam közti viszonyt és az emberek hangulatát. „Határozottan és világosan elutasítjuk ezt a törvényt” - jelentette ki. Az SDKÚ-DS támogatja a kettős állampolgársággal kapcsolatos szlovák parlamenti határozatot, ám ellenzi a Robert Fico kormányfő által kezdeményezett törvénymódosítás, miszerint a magyar állampolgárságot kérőket indokolt esetben megfosztanák a szlovák állampolgárságtól. Ehelyett más javaslatot terjeszt elő a magyar jogszabály szlovákiai hatásainak kivédésére.

Csáky: az MKP képviselői kérni fogják a kettős állampolgárságot

2010. május 25. - (Új Szó)

A Magyar Koalíció Pártja több parlamenti képviselője igényelné a magyar állampolgárságot, ugyanakkor elutasítják, hogy emiatt elessenek a szlováktól - jelentette ki Csáky Pál pártelnök ma a parlamentben. Felszólalása után az MKP-frakció elhagyta az üléstermet. „Erre a lépésre úgy tekintünk, mint kettős, állampolgári és nemzeti kötődésünk kifejeződésére. Mindannyian tiszteljük szlovák állampolgárságunkat, minden parlamenti képviselő a szlovák Alkotmány és törvények iránti tisztelettől vezérelve fog dolgozni” - mondta a pártelnök. Csáky szerint a kettős állampolgárságért folyamodók nevét soha senki nem fogja közzétenni, mivel az minden állampolgár személyes ügye. A pártvezető szerint a frakció tagjai nem látnak esélyt az értelmes tárgyalásra, ezért elhagyják az üléstermet. „Nem szándékozunk végighallgatni egyes képviselőtársaink szélsőséges kiabálását” - tette hozzá Csáky, aki elég időt lát arra, hogy a törvényről tárgyaljanak, ugyanis az csak 2011. január 1-jén lép hatályba, ha az Országgyűlés elfogadja.

Nácizzák Magyarországot Pozsonyban

2010. május 25. - (Index.hu)

A keddi napot a szlovák politikai vezetés a magyar-kérdésnek szenteli. Délelőtt a kormány tart rendkívüli ülést arról, hogyan vágjanak vissza a kettős állampolgárság magyarországi elfogadása esetén. Délután a parlament rendkívüli ülésén politikai nyilatkozatot készülnek elfogadni az ügyben. A szlovák kormánypártok a keddi napot Magyarország elleni kirohanásoknak szentelik. Elsősorban a kettős állampolgárságról szóló új magyar törvényt támadják, de az ügyben nyilatkozó politikusok nem korlátozzák jogvitára ellenérzéseiket. Robert Fico szlovák miniszterelnök például arra figyelmeztetett, hogy a magyar parlamentből „barna pestis terjed”. Az SNS (Szlovák Nemzeti Párt) alelnöke szerint „Magyarország Európa puskaporos hordója, amely bármikor felrobbanhat”. Anna Belousovovát a második világháború előtti Németországra emlékezteti a mostani Magyarország. Vladimír Mečiart, a Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) elnökét is a hitleri időkre emlékezteti a kettős állampolgárságról szóló törvény: „valahogy így kezdődött a második világháború” - mondta a magyar parlament előtti tervezetről. Hétfőn Miroslav Lajčák külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy már megalakulása előtt „sárba lépett” az Orbán-kormány, és ezt általa meg nem nevezett európai szervezetek is így gondolják. A szlovák kormány délelőtti ülésén azt akarja eldönteni, hogy ha a magyar törvényt megszavazzák, akkor még a három hét múlva esedékes szlovák választások előtt ellentörvényt fogadnak el. Ebben rögzítenék, hogy aki önként vesz fel kettős állampolgárságot, az elveszti a szlovákot, és aki magyar állampolgár, az nem tölthet be közhivatalt Szlovákiában. Ezzel lényegében megfosztanák választójoguktól és számos egyéb alapvető jogosultságuktól a magyar állampolgárságot is igénylőket. A parlament délutáni ülésén politikai nyilatkozatot készülnek elfogadni a képviselők. Ezzel a magyar és a nemzetközi közvélemény figyelmét akarják felhívni arra, hogy mennyire károsnak érzik a magyar tervet. A szlovákiai ellenzéki pártok fölöslegesnek tartják a mai rendkívüli parlamenti ülést. A szlovák pártok szerint meg kellene várni a magyar törvény elfogadását, és csak utána reagálni. A szlovákiai magyar pártok pedig egész készülődést hisztériakeltésnek tartják. A június 12-i szlovák választás valószínűleg ráerősít a kormánykoalíció pártjainak magyar-ellenes kirohanásaira. Míg az ellenzékiek a görögöknek nyújtott hatalmas hitel miatt hívtak össze rendkívüli parlamenti ülést, addig a kormányoldal a magyarországi törvény feszegetésével igyekszik felhívni magára a figyelmet.

Szlovákia: Trianon szent és sérthetetlen

2010. május 25. - (Felvidék Ma)

A szlovák kormánykoalíciós pártok magyar Országgyűlésnek szóló, az állampolgársági törvény elleni tiltakozó határozata még ma megérkezhet Budapestre. A nemzetiek eredeti javaslatához képest még egy ponttal bővült is: a szlovák politika arra is figyelmezteti a magyarokat, hogy Trianon örök és sérthetetlen. A parlamenti ülés a pozsonyi várdombon 11 órakor kezdődik. Napirendjén ma a lentebb olvasható határozat szerepel, a holnapi budapesti döntést követően pedig majd - sürgősséggel - a szlovák állampolgárságról szóló törvény módosítása is. „A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának határozata azzal az állampolgársági törvénymódosítással kapcsolatosan, amelyről a Magyar Köztársaság Országgyűlése tárgyal.

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa

A/ mélységes nyugtalanságának ad hangot

a Magyar Köztársaság Országgyűlésének azon igyekezete miatt, hogy módosítani kívánja az állampolgárságról szóló törvényt a célból, hogy a Szlovák Köztársaság állampolgárainak lehetővé tegye a kettős állampolgárság megadását;

B/ arra figyelmeztet,

hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlésének egyoldalú lépése, mely intézményes kapcsolat kialakítására törekszik Magyarország és a Szlovákia területén élő nemzeti kisebbség tagjai között az állampolgárság megadásával, komoly kétségeket támaszt a nemzetközi jog tiszteletben tartásával, a nemzetközi intézmények ajánlásainak és az Európai Unió értékeinek megtartásával kapcsolatosan;

mindenek előtt azonban az 1995. évi, a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti jószomszédi viszonyról és baráti együttműködésről szóló szerződéssel kapcsolatosan,

a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti 1961-es, az állampolgársági viszonyok rendezéséről szóló szerződéssel kapcsolatosan,

az 1997-es Európai Állampolgársági Egyezménnyel kapcsolatosan,

az 1930-as állampolgársági törvényből fakadó konfliktusok kezeléséről szóló egyezménnyel kapcsolatosan,

az EBESZ kisebbségi főbiztosának az államközi kapcsolatokban történő kisebbségkezelésről szóló bolzanói ajánlásaival kapcsolatosan,

a Velencei Bizottság 2001-es, a rokon államok kisebbségeiknek nyújtott kivételes bánásmódjáról szóló jelentése kapcsán;

az 1920-as Trianoni Békeszerződés kapcsán,

a nemzetközi bírósági döntések kapcsán.

C/ elfogadhatatlannak tartja,

hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése bármiféle exterritoriális jogszabályt fogadjon el, amely a Szlovák Köztársaság állampolgárait is érinti a nélkül, hogy e jogszabályt a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság közötti jószomszédi viszonyról és baráti együttműködésről szóló szerződés értelmében a Szlovák Köztársaság vezető politikai képviselőivel konzultálta volna;

D/ óva int

az 1920-as Trianoni Békeszerződés és Európa háború utáni területi felosztásának újbóli megkérdőjelezésétől;

E/ felkéri

a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnökét,

hogy tájékoztassa a Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnökét a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által elfogadott határozatról.”

A határozat indoklása szerint Európa békéje, stabilitása múlik azon, hogy Magyarország ne tehessen egyoldalú lépéseket a Szlovákia területén élő magyar kisebbség vonatkozásában, párhuzamosan a trianoni szerződés kapcsán ne fogalmazhasson meg olyan megállapításokat, amelyek a háború utáni területi elrendezést, az azóta kialakult értékrendet sérthetik, vagy megkérdőjelezhetik. A szlovák parlament magyar Országgyűlésnek címzett felszólítását pedig azzal indokolják, hogy mivel exterritoriális törvény készül Budapesten, Pozsonynak az alapszerződés biztosítja a beleszólási jogot. Ezen az alapon Pozsony elvi egyet nem értését és elutasítását fejezi ki a magyar állampolgársági törvény módosítása kapcsán, és törvényi ellenlépéseket helyez kilátásba.

Rendkívüli parlamenti ülés a kettős állampolgárság miatt

2010. május 24. - (tasr)

Rendkívüli parlamenti ülés lesz holnap a kettős állampolgárság könnyített megszerzését lehetővé tevő törvény miatt. Erről mai ülésén döntött a Koalíciós Tanács. Az ülést a kormánypárti képviselők kezdeményezték. A parlamenti ülés kedden állásfoglalást fog elfogadni a készülő magyar törvényjavaslatról. Ha pedig szerda reggel a magyar parlament elfogadja a törvényt, akkor gyorsított eljárásban fogják megtárgyalni a „válaszcsapást” elrendelő törvényjavaslatot. Robert Fico elmondta, olyan törvényt szeretnének elfogadtatni, mely kimondaná: az a szlovák állampolgár, aki kezdeményezi egy másik állam állampolgárságának felvételét, elveszíti a szlovák állampolgárságot. Egyes közfeladatok és állami tisztségek ellátását is meg fogják tiltani a kettős állampolgárok számára. Anna Belousovová, a Szlovák Nemzeti Párt alelnöke szerint a helyzet nagyon súlyos. Vladimír Mečiar, a HZDS elnöke szerint ezzel a lépéssel Magyarország megszegte nemzetközi kötelezettségeit.

Kettős állampolgárság - Az SDKÚ-DS saját javaslattal álll elő

2010. május 24. - (tasr)

A kormánnyal ellentétben az SDKÚ-DS nem büntetné a szlovák állampolgárság megvonásával a szlovákiai magyarokat. Robert Fico kedden olyan javaslatot terjeszt a kormány, majd később a parlament elé, hogy az országban élő, de más állampolgárságot kérőket fosszák meg szlovák állampolgárságuktól. A legerősebb ellenzéki párt saját javaslatot terjeszt elő a magyar törvény esetleges szlovákiai hatásának kivédésére. Azokat azonban - célzott Iveta Radičová választási listavezető a szlovákiai magyarokra -, akik nem kérték a magyar törvényt, nem szeretné „az állami döntéshozatal vazallusaivá” tenni. Radičová szerint a kérdést a váalsztások után is rendezni lehetne, de pártja részt vesz a kedden kezdődő rendkívüli parlamenti ülésen, amelyet a magyar állampolgársági törvény miatt hívtak össze. Az SDKÚ-DS javasolni fogja, hogy a Görögországnak szánt szlovák hitelről is vitázzanak a képviselők.

Bugár: A Fidesz az MKP-nak akart segíteni

2010. május 23. - (mti)

Bugár Béla szerint a Fidesz azzal, hogy néhány héttel a szlovákiai parlamenti választások előtt terjesztette az Országgyűlés elé a kettős állampolgársággal kapcsolatos törvénymódosító javaslatot, „beavatkozott a szlovákiai választási kampányba”. „Segíteni akart a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) a választók mozgósításában” - jelentette ki a Híd polgári párt elnöke a TA3 pozsonyi hírtelevízió vasárnap esti vitaműsorában. Úgy vélekedett: rosszul időzítették a törvényjavaslat előterjesztését, s ez „felelőtlen lépés” volt a Fidesz részéről. Rámutatott: miután a jogszabály csak 2011. január elsején léphet életbe, nem volt semmiféle ok a sietségre. „Nem jó, hogy beavatkoztak a kampányba” - mondta. Szerinte ez a beavatkozás a Híd pártot is kedvezőtlenül érintette. „Nekünk is vannak magyar választóink” - jegyezte meg. Ugyanakkor azt is hozzátette: nem biztos, hogy a Fidesz mindezt világosan látta. A magyar politikus, aki a televízióban Robert Kaliňák belügyminiszterrel vitázott, „hisztérikusnak” minősítette a szlovák kormány reagálásait a magyarországi törvényjavaslatra, s elfogadhatatlannak minősítette, hogy Pozsony biztonsági kockázatnak minősítette a szlovákiai magyarokat. Rámutatott arra, hogy a szlovák parlamentben is több kettős állampolgár van, s feltette a kérdést: ők miért nem jelentenek biztonsági kockázatot a szlovák kormány számára? Felrótta a szlovák kormánynak, hogy nem konzultál a szlovákiai magyarokkal az őket érintő ügyekben. Bugár leszögezte: a magyar állampolgársági törvényjavaslat megfelel az európai normáknak. Európában országonként eltérő módon szabályozzák a kettős állampolgárságot, s a magyarhoz hasonló szabályozás van érvényben például Romániában vagy Bulgáriában. Kaliňák erre azt mondta: Románia azért nem reagált Budapestre, mert maga is így jár el Moldovában. Kaliňák ismételten „mérhetetlen arroganciával” vádolta a magyar politikusokat, s a magyar politika „fasizálódásáról” beszélt. Azt állította: ami a kettős állampolgárság és Trianon kapcsán elhangzott az Országgyűlésben, „azt ötven éve senki sem engedte meg magának”, és hogy néhány kijelentést illetően „megáll az ész”. Példaként azt mondta, hogy a magyar parlamentben pozitívan nyilatkoztak a müncheni egyezményről, illetve a bécsi szerződésről, vagy hogy a jövőben már nem szabad különbséget tenni a magyarországi és a külföldi magyar között. „Készek vagyunk a nagyon kemény válaszintézkedésekre” - szögezte le a miniszter. Kifogásolta, hogy a kettős állampolgárságról a magyar fél eddig nem volt hajlandó tárgyalni a szlovákokkal.

Az MKP elutasítja a kettős állampolgárság kapcsán keltett hisztériát

2010. május 23. - (Új Szó)

A Magyar Koalíció Pártja elutasítja azt a hisztériát, amelyet a kettős állampolgárság kapcsán némely szlovák politikus és politikai párt kelt - áll abban a sajtóközleményben, melyet az MKP sajtóosztálya juttatott el az Új Szó Online-hoz. Az MKP felhívja a figyelmet arra, hogy a Magyar Országgyűlés elé beterjesztett az állampolgárságról szóló módosított törvény csak 2011. január 1.-jétől lesz alkalmazható, ami azt jelenti, hogy elegendő idő áll rendelkezésre az ezzel kapcsolatos kérdések megoldására. Az MKP visszautasítja némely kormánypolitikus felelőtlen, időnként már-már gyerekes, a balkáni és egyéb nem helyénvaló összefüggésekre utaló kijelentéseit, és valamennyiüket felelősségteljes állásfoglalás meghozatalára szólítja fel. Az MKP hangsúlyozza, hogy Szlovákia és Magyarország is ugyanannak a biztonsági szervezetnek a tagjai, azt pedig, aki egy partnerállamban ellenséget akar látni, a múlt század első felére jellemző elavult elméletek megtestesítőjének tartja. Az MKP a másik állampolgárság odaítélésének eljárásában részben az emberi jogok beteljesedését és az adott polgár kettős kötődése tényének elismerését látja. Az MKP véleménye szerint semelyik állampolgárnak sem lehet semminemű hátránya a kettős állampolgárság okán. Az MKP felhívja a figyelmet arra, hogy a módosított törvény a kettős állampolgárság felvételének, illetve fel nem vételének eldöntését a polgárra bízza, s ez a döntés kizárólag csak az adott polgár szabad akaratából hozható meg. Az MKP figyelmeztet arra is, hogy ebben a folyamatban szükségszerű a szigorú személyes adatvédelem: semmilyen szlovákiai szerv nem fog adatokkal rendelkezni arról, hogy Szlovákia polgárai közül kinek van vagy nincs más állampolgársága. A bárminemű megvalósítható ellenrendelkezések hangsúlyozását tehát az MKP az emberek elbizonytalanítására irányuló igyekezetnek tartja. Szlovákia több mint 200 ezer állampolgára, aki már most is kettős állampolgársággal rendelkezik az adományozó állam hatékony adatvédelmi rendszere általi védettség alatt áll.

Szlovák politológusok: Orbán egy államférfi

2010. május 21. - (Felvidék Ma)

A TA3 hírtelevízió csütörtök esti vitaműsorának egyik témája a magyarországi állampolgársági törvény folyamatban lévő módosítása volt. Eduard Chmelár politológus meglepően őszintén jellemezte a szlovák és magyar miniszterelnök közötti fő különbségeket. „Orbán Viktor nem csak egy klasszikus értelemben vett nacionalista, hanem a szó szoros értelmében vett államférfi is, aki képes az Európában lehetséges mozgástér felismerésére - ellentétben a mi miniszterelnökünkkel, Ficoval. Fico most egy veszélyes ellenféllel került szembe, és nem tud lépést tartani vele. (...) Szlovákiában a választások előtt várható volt a magyarokkal kapcsolatos témák felbukkanása, csak az volt a kérdés, hogy mivel összefüggésben jelennek meg.” A vitában részt vevő másik politológus, Michal Horský is elismerte a magyar miniszterelnök képességeit, és a szlovák politikusoknak megjósolta: „10 éven belül elveszítik a harcot Orbánnal szemben”.

Magyar hibáról szól az EBESZ-főbiztos

2010. május 22. - (Susla Béla - Népszava)

Knut Vollebaek, az EBESZ Kisebbségi főbiztosa a magyarországi kettős állampolgársággal kapcsolatosan leszögezte: hibás lépés magyar részről, hogy a szlovákiai választási kampány idején akarják megadni ennek lehetőségét a határon túli magyaroknak. „Az EBESZ-főbiztos azt tartaná megfelelő eljárásnak, ha a magyar fél a szlovák partnerrel való megegyezés vagy konzultáció után fogadná el a kettős állampolgárságról szóló jogszabályt” - nyilatkozta a Népszavának Mészáros. Hozzáfűzte: Vollebaek nem látja lehetségesnek azt, hogy Pozsony törvénnyel vonja meg a szlovák állampolgárságot azoktól, akik felveszik a magyart is. Az MKP európai parlamenti képviselője - arra utalva, hogy Szlovákia sokaknak megadja a kettős állampolgárság lehetőségét - lapunknak elmondta: „Vollebaek úr diszkriminatívnak véli azt, ha kizárólag a magyar állampolgárságot kérőkre vonatkozólag vezetnek be korlátozást „Az EBESZ főbiztosa bejelentette, hogy július közepe táján nyilatkozatot bocsát ki a kérdés kapcsán”. Mészáros megjegyezte azt is, hogy Vollebaek vizsgálja a szlovák államnyelvtörvény körüli fejleményeket is, figyelemmel követi annak végrehajtását. A kettős állampolgárságról szóló törvény olyan, mint egy időzített bomba - mondta a szlovák miniszterelnök a Kurier című osztrák napilap pénteki számának adott interjújában. Szlovákia és Magyarország viszonya nagyon érzékeny - jelentette ki Robert Fico, úgy vélekedve, hogy Orbán Viktor megpróbál gazdasági és szociális intézkedések helyett „politikát” felkínálni a magyaroknak. Mint mondta, ha szükséges, kész azonnal találkozni Orbán Viktorral. Azonban ha Szlovákia nincs abban a helyzetben, hogy megakadályozza ezt az „ostoba, veszélyes kezdeményezést”, akkor kész törvényt hozni arról, hogy a magyar állampolgárságot kapó szlovák állampolgárok elveszítsék szlovák állampolgárságukat. Peter Weiss budapesti szlovák nagykövet szerint az, hogy Magyarország nem konzultált Szlovákiával a kettős állampolgársággal kapcsolatos magyar törvénymódosítás tervéről, nincs összhangban sem a jószomszédi viszonnyal, sem a nemzetközi normákkal, sem pedig a két ország uniós tagságával. A diplomata a Magyar Televízió péntek reggeli műsorában azt mondta: Szlovákia lakosainak tíz százaléka magyar nemzetiségű és számukra a magyar állampolgárság megadása csak jogi bizonytalanságot jelentene és semmiféle plusz előnyt nem adna, továbbá - mint hozzáfűzte - a magyar identitásuk erősödésével gyengülne a szlovák. „Gondolkodott bárki Magyarországon azon, hogy ha a szlovákiai magyarok elfogadják a magyar állampolgárságot, akkor nem lesz joguk azokat az előnyöket élvezni, amelyeket a magyarigazolvány ad nekik?” - tette fel a kérdést a nagykövet. Peter Weiss értetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a világos kérés ellenére Magyarország nem várta meg a szlovák választások végét a kettős állampolgárság ügyének bejelentésével. Szlovákiai magyarlakta területeken készített riportot közölt a kettős állampolgárságról a Profil című osztrák hetilap pénteken megjelent számában. A szerző értékelése szerint a törvénytervezet egyedülálló az Európai Unióban. Az unió közepén, egy gyakorlatilag megszűnt határon az egyik tagállam megpróbál állampolgárokat, s ezzel bizonyára területi igényeket is „rekvirálni” a szomszédban - fogalmazott sajátos érveléssel.

A szocialisták még nem döntöttek

Az MSZP-frakció még nem döntött, miként szavaz a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről, illetve magyar állampolgárságról szóló fideszes előterjesztésekről. Szabó Vilmos, szocialista frakcióvezető-helyettes pénteken elmondta: délelőtti ülésén a képviselőcsoport tárgyalt mindkét előterjesztésről. A szocialisták adnak be módosító javaslatot, de a végleges álláspontot csak a zárószavazások előtt alakítják ki. L. Simon László, a Fidesz vezérszónoka tegnap a budapesti Országgyűlésben kijelentette: miután a kettős állampolgárságról szóló törvény a trianoni döntés kilencvenedik évfordulóján lép hatályba, felerősíti az évforduló, illetve a törvény körüli nemzetközi figyelmet. A kereszténydemokrata Simicskó István szerint a kettős állampolgárságról, illetve a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat közös célja, hogy „jó érzés legyen magyarként élni a világban”. Vona Gábor, a Jobbik vezérszónoka történelminek nevezte az új Országgyűlést és a kettős állampolgárságról szóló javaslatot.Vollebaek kijelentéséről Mészáros Alajos, a Magyar Koalíció Pártjának európai parlamenti képviselője számolt be a Népszavának. Elmondta: a főbiztos szerint a kettős állampolgárság ugyan elfogadott, hivatalos intézmény, de szerinte most Szlovákia és Magyarország között különleges helyzet alakult ki.

„Rólunk, de nem értünk...“

2010. május 22. - (Szilvássy József - Népszabadság)

Uram, én nem politizálok, csak felszolgálok! - válaszolja a pincér, amikor arról kérdezem, mi a véleménye a kettős állampolgárságról rendelkező törvény módosításáról. A dunaszerdahelyi Budapest kávéházban nem mindenki ilyen szófukar vagy óvatos. A művészemberek törzsasztalánál sorjáznak a vélemények. - Írja meg, hogy politikai cirkusz az egész. Vajon honnan veszi például Semjén Zsolt, hogy a határon túli magyarok kettős állampolgárságot akarnak? Mert én nem akarok! Készült-e valamiféle felmérés? Van már kettős állampolgárságom, szlovákiai és uniós. Egyébként pedig magyar vagyok, a gyermekeim is magyar iskolába járnak, helyettem ne nyilatkozzon egyetlen magyar politikus sem! - csattan fel Róth Rea reklámgrafikus hangja. Marián Balázi fotóművész nevetve folytatja: - Szlovák vagyok, de az egyik nagymamám magyar volt. Én bizony kérni fogom a magyar állampolgárságot, kíváncsi vagyok, megkapom-e. Hallhatjátok, jól beszélek magyarul - bizonygatja mosolyogva. Mire több társa letorkolja: - Hát akkor elveszítheted a szlovák állampolgárságot! Mert Robert Fico ilyen ellencsapást ígért! Még alkotmánymódosítást is! A férfi legyint egyet: - Csak hősködik, ezt nem meri megtenni, mert akkor felzúdulnának a Csehországban, Kanadában, Nyugat-Európában vagy éppen az idehaza élő szlovák kettős állampolgárok. Magyarok ellen mégsem hozhatnak különtörvényt - érvel a fotós. Néveri Sándor a Győrhöz közeli Nagymegyer alpolgármestere, gondterhelt arccal mérlegeli a választ: - Bérletem van a pesti Operába, rendszeresen járok színházba Győrbe és Révkomáromba, akkor ruccanok át az anyaországba, amikor csak akarok. Elvben semmi gondom a kettős állampolgársággal sem, hiszen ez európai jogi norma, nem egy országban hatályos. Csakhogy tudjuk, milyen magyarfóbiákban szenved sok szlovák politikus, mennyire feszült a két szomszédország politikai viszonya. Miként azt is, hogy június 12-én választások lesznek Szlovákiában. Vajon miért nem vár a Fidesz az új pozsonyi kormány megalakulásáig, s miért nem konzultál legalább velük, mielőtt az Országgyűlés elfogadja a törvénymódosítást? Ezzel a sietséggel Ján Slota és Robert Fico pártjait, vagyis a szlovák nacionalistákat erősítik. Meg a gyanakvás légkörét az egyszerű emberek között. Meglátja, egy ideig majd úton-útfélen azt fogják kérdezgetni a szlovákiai magyaroktól, hogy kettős állampolgár vagy-e, s melyik országot tartod a hazádnak? - sóhajtja. Aggodalmait az egyik dél-szlovákiai rendőrőrs magyar nemzetiségű parancsnoka is osztja, aki neve elhallgatását kéri, mert félti a munkahelyét. - Mi már a szlovák nyelvtörvény elfogadása óta őrült helyzetben vagyunk. Itt minden társam magyar nemzetiségű, anyanyelvünkön csevegünk a fociról, a családról, de ha szolgálatba osztom be őket, akkor szlovákra kell váltanom, mert ez hivatalos teendőnek minősül, s ilyen esetben csakis államnyelven beszélhetünk. Már egymásban sem bízunk, ezért inkább ragaszkodom a törvényhez. Most meg itt az újabb csapás! Máris célozgat a megyei parancsnokom, hogy ha kérjük a kettős állampolgárságot, kirúgnak bennünket. Rövidesen sok magyar ajkú kollégám, számos állami hivatalnok körül szimatolhatnak. Zaklathatnak bennünket, holott szerintem egyikük sem él majd ezzel a jogával, esetleg még a nemzetiségét is letagadja... - közli. Majd keserűen hozzáteszi: - Azoknak van igazuk, akik azt állítják, hogy ez a törvénytervezet rólunk, de nem értünk szól, mert ha valóban ilyen gyorsan elfogadják, rajtunk csattan az ostor - szakad ki belőle. Nem csak aggodalmaskodó és elutasító véleményeket hallok. Hrubík Béla, a Szlovákiai Magyar Közművelődési és Kulturális Szövetség, a Csemadok elnöke kifejti: - Nem kellene pánikolni, hiszen az újonnan alakult Országgyűlés csupán felkínál a határon túl élő nemzettársainak egy lehetőséget, mellyel mindenki élhet, aki akar. Ugyanilyen jogot Európa számos állama, köztük Szlovákia is már adott azoknak, akik kérték. Nem kényszer tehát a kettős állampolgárság, s nem is kollektív jog. Ficoék félelme szerintem főleg abból ered, hogy ha az itt élő magyaroknak lesz egy másik állampolgársága is, lényegesen lelassulhat a szlovák nacionalisták által áhított asszimilációjuk - szögezi le. A Párkányhoz közeli Búcson élő özvegy Szobiné Kerekes Eszter álláspontja is egyértelmű. - Nagyszüleim, később pedig a szüleim úgy veszítették el magyar állampolgárságukat, hogy abba semmifél beleszólásuk nem volt. Jelképesnek és fontosnak tartom, hogy most legalább én, nyugdíjasként visszakapom. Gyermekeim és unokáim is, ha úgy akarják - rebegi. A somorjai Beringer Nándor viszont nem ennyire lelkes. - Pozsonyba járok ingázni, autószerelőként dolgozom az egyik gépkocsigyár márkaboltjában, ahol szlovákok a kollégáim. Jól megvagyunk egymással, mert a többségük normális ember. Most éppen azzal zrikálnak engem, hogy nemsokára Ján Slota köszönő levelet küld Orbán Viktornak, mert a törvénymódosítás gyors elfogadásával lovat ad alá, s így tovább hőböröghet majd, pedig a sok korrupciós botrány miatt eléggé meggyengült a magyargyűlölő politikus pozíciója! Hát ez kell a felvidéki magyaroknak? Egyébként kíváncsi leszek, hány szlovákiai magyar parlamenti képviselő kéri majd a kettős állampolgárságot? Mennyien kockáztatják azt, hogy elveszíthetik a sok pénzzel járó mandátumukat? Majd akkor derül ki, vajon kik a hősök, a példamutatók és kik a szájhősök - feleli indulatosan.

„A történelmi Magyarország nem támasztható fel, de él a lelkekben”

A Trianon-emléknapról tárgyalt az Országgyűlés

2010. május 22. - (Csuhaj Ildikó - Népszabadság)

Valamennyi párt igazságtalannak és megalázónak nevezte Trianont - de az MSZP kivenné Kövér László és Semjén Zsolt emléknap-javaslatából „az Isten a történelem ura” felvezetést. A Jobbik a felvidéki magyarság kapcsán felvetette a területi autonómiát, Kövér László figyelmeztetett: a jelenlegi határok megváltoztatása „soha nem valószínűsíthető cél”. „Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy az Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásokból igyekszik megérteni, (...) a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló (...), 1920. június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve a következő törvényt alkotjuk...” Így szól a Nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről című törvényjavaslat preambuluma, amelynek tárgyalását tegnap kezdte el az Országgyűlés. A javaslatot Kövér László és Semjén Zsolt jegyzi. Azt indítványozzák: június 4., a trianoni békediktátum napja legyen a nemzeti összetartozás napja, s a törvény a 90. évfordulón, június 4-én lépjen hatályba. „A történelmi Magyarország nem támasztható fel. De nem is szükséges, hiszen él: a lelkekben, a kultúránkban, a nyelvünkben, az általunk épített templomokban.” Így fogalmazott Kövér László a T. Házban, hozzátéve: ideje szembenézni a magyar nemzet legmeghatározóbb tragédiájával, a trianonival. Azért is, mert a Trianon-tabu egyet jelentett „egy negatív nemzetstratégiával, a nemzetközi elvárásoknak való megfelelés védekező kényszerével, a szomszédok nacionalista elitjével való összehajolással, a tanuljunk meg kicsik lenni szégyenteljes doktrínájával, a 2004. december 5-ét megelőző gyalázatos, nemzetellenes uszítással”. - Egy magyar nemzet van, és minden magyar felelős minden magyarért - fogalmazott a fideszes politikus, aki erre tapsot kapott a jobboldalról. Kövér László szerint az üzenet: a magyarság nem mások ellenében szeretné megélni nemzeti önazonosságát. A szomszéd államok és a magyar állam területén élő népekkel együtt közös hazájának tekinti a Kárpát-medencét. A KDNP vezérszónoka, Simicskó István Klebelsberg Kunót idézve azt mondta, háromféle hazafiság létezik: a szónokló, a kesergő és az alkotó. „Most tehetünk az önsorvasztó trianoni sorompók lebontásáért.” Valamennyi párt igazságtalannak és megalázónak nevezte a trianoni döntést. Hiller István szocialista vezérszónok azt mondta, nem minden alap nélkül hasonlították Trianont Mohácshoz, de az ellenszer nem lehetett és most sem lehet az „ellen-Mohács”. De a II. világháborút követő „elhallgatás és elhallgattatás” politikája sem volt jobb, hiszen az égő sebek megmaradtak. Hiller István Kölcsey Ferencet idézve azt mondta: „haza és haladás ma annyit tesz, mint magyarság és európaiság”. Azt javasolta: a „szétszakítás napját kössük össze az egybetartozás folyamatával”, így a trianoni békediktátum napja mellett „Európa napját, május 9-ét is nevezzük a nemzeti összetartozás napjának”. „Hogy kerül a csizma az asztalra?” Így reagált erre Kövér László, mondván, május 9. Magyarország számára „mégiscsak az iszonyatos megszállás” kezdete volt. A Kölcsey-idézet kapcsán pedig azzal fordult a szocialistákhoz: 2004. december 5-én mindenféle konzekvencia nélkül „rontottak saját fajtájuknak”. - S nincs egy sem önök között, aki elismerte volna, hiba volt! Legalább utólag bocsánatot kellett volna kérni! Vona Gábor már a kettős állampolgárságról előző nap tárgyalt indítványmiatt is történelminek nevezte az új Országgyűlést és a javaslatot. - Adósságot törlesztenek a törvény megalkotásával - tette hozzá, és gratulált az előterjesztőknek, megdicsérve Kövér Lászlót, bár nem tartotta kizártnak, hogy később „összeakad a bajszuk”. (Nincs is bajsza, és már akasztaná! - így reagáltak erre a fideszes padsorokból.) Gaudi-Nagy Tamás is dicsérte a javaslatot, de úgy folytatta: „nem lehet itt megállni”. Szerinte a javaslat szimbolikusan „visszacsatolta” elszakított nemzettársainkat, de egy állam nem mondhat le soha arról, hogy békés eszközökkel elérje: „egy állami keretben éljenek nemzettestvérei”. Példaként említette a finnországi svédek önrendelkezési jogát és területi autonómiáját. Úgy fogalmazott, hogy nagy lépésekkel kell haladni, s nem kell foglalkozni azzal, ha ettől „Ján Slota vagy Robert Fico hisztériás rohamot kap”. A jobbikos képviselő a célok között a felvidéki magyarság kapcsán a területi autonómiát, a Benes-dekrétumok eltörlését és a jogfosztott magyarság kárpótlását sorolta fel. Kövér László erre zárszavában úgy reagált: rengeteg elvégzetlen munka van még, és nem érdemes „soha semmilyen értelemben nem valószínűsíthető célokat” kitűzni a jelenlegi határok megváltoztatásáról. A szintén jobbikos Zagyva Györgynek pedig - aki arról beszélt, hogy a Hatvannégy Vármegye mozgalom június 4-én általában tüntetéseket szervezett - Kövér László azt ajánlotta a figyelmébe: a történelem nem a Jobbikkal kezdődött, és óvott a szlovák nagykövetség előtti tüntetéstől június 4-én, mondván: a javaslat éppen a Kárpát-medencei népek harmonikus együttműködéséről szól. Az LMP szónoka, Mile Lajos rokonszenvesnek nevezte a javaslat címét, azt, hogy az összetartozást hangsúlyozzák. Dicséretesnek tartotta azt is, hogy tágabb integrációt, a Kárpát-medencei népek együttélésének fontosságát rögzítette Kövér László és Semjén Zsolt. - Mégiscsak az egyetértés, a méltóság keretei között folyt a vita, noha ennek korábban lett volna politikai kockázata - konstatálta Kövér László az általános vita lezárultával. „Boldogult úrfi koromban rühelltem a formalitásokat, de amikor már megtanultam nyakkendőt kötni, megtapasztaltam, hogy ezek a formalitások tartják össze a világot.” Így reagált Kövér László arra a szocialista kritikára, amely a javaslat stílusára vonatkozott. Hozzátette: a törvényjavaslat „a jövő konzerválása”. Balog Zoltán (Fidesz) felszólalásában azt emelte ki, hogy hosszú idő után először kezdődik ismét Isten nevének említésével egy törvényjavaslat. A képviselő megjegyezte, hogy a javaslat emellett természetesen azokra is tekintettel van, akik nem az isteni gondviselésből eredeztetik az alapvető értékeket. Ez nem azt jelenti, hogy például az áfatörvények módosítását is így kezdené a leendő kormánytöbbség. A szocia listák viszont éppen ezért módosítanák a törvényjavaslatot. Hiller István és Mesterházy Attila szerint ellentmondás van abban, hogy „valaki Istent a történelem urának tekinti és Trianon mégis megtörténhetett”. „Egységes magyar nemzet” kifejezés helyett az MSZP az „egységes magyar kulturális nemzet” kifejezést vagy az „egyetemes magyar nemzet” kifejezést ajánlja.

Mit kínálnak a kormánypártok

a szlovákiai magyaroknak választási programjaikban?

2010. május 22. - (Grigorij Mesežnikov - Új Szó)

(Grigorij Mesežnikov; politológus írása az Infovoľby

és az Új Szó számára készült. Csanda Gábor fordítása)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy Szlovákiában az összes eddigi parlamenti (és egyéb) választások egyik legfontosabb témája a választási kampányok során a szlovák-magyar kapcsolatok kérdésköre volt. Ez főként azzal a ténnyel függ össze, hogy Szlovákia összlakosságának csaknem tíz százalékát magyar nemzetiségű állampolgárok alkotják, hogy a lakosság e részének releváns politikai szubjektumok formájában megvan a maga saját politikai képviselete, valamint azzal, hogy a Szlovákia és déli szomszédja - a Magyar Köztársaság - közti kapcsolatok sokféle szempontjainak egyike az állam kisebbségpolitikája. A szlovák-magyar kapcsolatoknak tehát három alapvető szintje van: interetnikus kapcsolatok (tehát a szlovákok és magyarok mint két külön nemzet közti kapcsolatok), két szomszédos állam (Szlovákia és Magyarország) kétoldalú kapcsolatai, valamint a belföldi, a szlovák többség és a magyar kisebbség közti kapcsolatok. Valamennyi felsorolt szint viszonyrendszerét sajátos tényezők befolyásolják. Az első szint leginkább a történelmi és kulturális tényezők területe, a másik szintet inkább a geopolitikai, biztonsági és diplomáciai tényezők befolyásolják, míg a harmadikban olyan kérdések kerülnek előtérbe, mint a politikai rendszer társadalmi berendezésének típusa, az állam kisebbségpolitikájának jellege, a politikai szereplők álláspontja stb. A szlovákiai parlamenti választások előtt négy héttel (nagyjából 2010 május derekán) lejátszódó, Szlovákia és Magyarország kapcsolatait befolyásoló események azoknak az elemzőknek az előrejelzéseit igazolták, akik szerint az ún. magyar téma az idén sem fog hiányozni a választások előtti időszakban és a választási kampányban. A Magyar Köztársaság törvényjavaslata - melyet a magyarországi áprilisi parlamenti választások győztese, a Fidesz terjesztett elő - a külföldön élő magyarok állampolgárságáról viharos reakciót váltott ki a szlovák politikai életben. A magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok esetleges kettős állampolgárságának témája egyszeriben erős töltetű politikai slágerré vált. A szlovák állampolgároknak adandó magyar állampolgárság legkülönfélébb összefüggéseiről már minden szóba jöhető politikai pártnak és állami intézménynek sikerült állást foglalnia, beleértve akár a legapróbb részletekig menő legsötétebb víziókat is. Így vált a magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok és a szlovák-magyar államközi kapcsolatok problematikája a 2010. évi választások egyik legégetőbb politikai témájává. Arról, miért és mivel nem értenek egyet a szlovák politikusok a Szlovákiában élő magyarok magyar állampolgársága kérdésében, valamint hogy ez mennyiben befolyásolhatja a két ország közti kapcsolatokat, néhány nap leforgása alatt valóban sokat megtudtunk maguktól a szlovák politikusoktól. De vajon mit is kínálnak a szlovákiai politikai pártok ugyanezeknek a szlovákiai magyaroknak a választási programjukban? Milyennek látják e programok a Szlovákia és Magyarország - két szomszédos, partneri és szövetséges, az EU-ba és a NATO-ba tömörülő ország - közti kapcsolatokat? Az első kérdésre azt válaszolhatjuk, hogy „nagyon keveset”, „szinte semmit”, jobban mondva: „egyáltalán semmit”. A másodikra azt, hogy „különfélének, hol jobbnak, hol rosszabbnak, eltérő mértékű nyitottsággal” (ezek a válaszok nem vonatkoznak a magyar kisebbséget képviselő két pártra, esetükben ugyanis a helyzet teljesen más). A továbbiakban tehát lássuk a fentiek szemléletes igazolását: azoknak a pártoknak a programelemzését, melyek 2010 májusának közepén a közvélemény-kutatások alapján nagy eséllyel indulnak a szlovákiai parlamenti választásokon ahhoz, hogy átlépjék az öt százalékos küszöböt.

Smer-SD

A szlovákiai magyarok kérdésének a legerősebb kormánypárt, a Smer-SD egyik választási dokumentumában sem (a Smer Irányvonala a 2010-2010-es választási időszakra, Politikai üzenet az Irányvonalhoz) szentel egyetlen szót sem. A két program viszonylag bőven tárgyalja az „államnemzeti érdekek” védelmét és a hazafiasságot, de az összes kisebbségről csak kétszer tesz említést, mégpedig az EU értékeivel összefüggésben, mondván, hogy ide tartozik „az emberi jogok megtartása, beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is”, valamint abban a szakaszban, mely Szlovákiának az Európa Tanácsban viselt kötelezettségeit érinti, azt ígérve, hogy „a nemzetiségi kisebbségek ügyeivel gondosan fog törődni”. A magyar kisebbség mint az ország lakosságának egy olyan része, melynek sajátos szükségletei vannak, valamint Magyarország mint külön állam a Smer-SD választási dokumentumaiban nem szerepelnek, ellenben a Politikai üzenetben az alábbi mondatot találjuk: „A Smer - szociális demokrácia nyíltan szóvá teszi a szlovák államiságot érő támadásokkal és a háború utáni területrendezés kétségbevonásával kapcsolatos veszélyeket, nemkülönben a nagymagyar sovinizmus és extrémizmus fokozódásában rejlő veszélyeket.”

ĽS-HZDS

Még szerényebb, de a kérdésben hasonlóan „nemzeti” álláspontot képvisel az ĽS-HZDS választási programja. Az elején ugyan kifejezi „abbéli óhaját, hogy az állampolgárokat ne nemzetiségi vagy etnikai hovatartozásuk szerint ítéljük meg”, de ugyanebben a mondatban azt is rögzíti, hogy a párt „a szlovák lakosságra (jellemzően nem a Szlovákia lakossága kifejezést használva - a szerző megj.) mint modern politikai nemzetre tekint, mely egy és oszthatatlan területen él”. Ebből a fogalmazásból nem világos, vajon „a szlovák lakosság”-ba beletartoznak-e a magyar nemzetiségű állampolgárok is. Hazafias hevében az ĽS-HZDS programja nem felejti el megemlíteni „a szlovák nyelv mint államnyelv védelmét és teljes körű támogatását”, a határon túli szlovákok támogatását, de a Szlovákiában élő magyarok számára egyetlen szava sincs. A programból megtudhatjuk, miként kívánja az ĽS-HZDS fejleszteni Szlovákia kapcsolatait Oroszországgal, Ukrajnával, Brazíliával, Indiával, Kínával és az arab államokkal - semmit sem tudunk meg azonban arról, milyennek képzeli a párt a Magyarországgal való kétoldalú kapcsolatokat. E téren az ĽS-HZDS egyetlen valamirevaló üzenete annak kinyilvánítása, hogy a párt „elutasítja az ún. Kárpát-medencei Képviselők Fórumának tevékenységét, a revizionista politikát, a trianoni szerződés megkérdőjelezését, valamint a területi vagy egyéb autonómia megteremtésére tett igyekezeteket”.

SNS

Ami a magyar nemzeti kisebbséget és a szlovák-magyar kapcsolatokat illeti, a SNS választási programja e téren sokkal bőbeszédűbb, mint koalíciós partnereié. A magyarok és Magyarország sokkal gyakrabban szerepelnek benne, de csak problematikus tényként vagy fenyegetésként. A dokumentum - csakúgy, mint a Smer-SD és az ĽS-HZDS programjai - nem tartalmaz semmilyen kisebbségi programot, és egyetlen olyan javaslatot sem, mely a magyar kisebbség reális szükségleteire vagy a Magyarországgal való kétoldalú kapcsolatok javítására vonatkozna. Rosszul leplezett ellenségesség és korlátozás - röviden így jellemezhető a SNS „magyarokkal” kapcsolatos programja. Bevezetőjében a program megemlíti, mi mindent tett a SNS a szlovák nyelv mint államnyelv érdekében, valamint a szlovák hazafiasságért és a szlovákok nemzeti öntudatának emeléséért. E helyt azon siránkozik, hogy nem sikerült keresztülvinnie „a történelmi nevek írásmódját a tankönyvekben” (mármint a magyar tankönyvekben - a szerző megj.) úgy, hogy „a szlovák nyelv előnyt élvezzen a kisebbségi nyelvvel szemben”. Megállapítja, hogy ezáltal „a magyar politikusok számára itthon és külföldön precedens teremtődött, s így folyamatos nyomásgyakorlással és támadásokkal fokozatosan elérhetik céljaikat. Ezek egyike annak fokozatos elérése, hogy a magyar nyelvet azon a területen, ahol magyar kisebbség él, második hivatalos nyelvként is lehessen használni”. A SNS szerint ez az igyekezet megnyilvánult a nyelvtörvény módosítása elleni fellépéskor is, ennek tudható be „a magyar politikusok dühös hazai és külföldi ellenállása, valamint a nemzetközi közvélemény és a nemzetközi intézmények becsapása és félrevezetése”. A SNS programja nyíltan megnevezi az ún. hazafiassági törvény kezdeményezésének valódi okait (ez persze nyílt titok volt), amikor azt mondja, hogy „kötelességünk is volt a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elé terjeszteni az ún. hazafiassági törvény javaslatát, mintegy ellensúlyozandó a hazai és külföldi magyar képviselők Nagy-Magyarország-szellemű befolyását a magyar nemzetiségű szlovák állampolgárokra”. Vagyis a szlovák hazafiassági törvény „a magyar fenyegetettség” elleni válaszként született. A SNS szerint az ő javaslataik „reakciók a hazai és külföldi magyar politikusok aktivitásaira. Ezek a politikusok hatalmi és politikai ambícióikból kifolyólag soviniszta és revizionista érdekeik túszaiként használják ki Szlovákia magyar nemzetiségű állampolgárait, nemcsak őket, hanem más országok állampolgárait is, beleértve Magyarország állampolgárait is. Ez ellen a SNS mindig is keményen fel fog lépni”. Ezekben a mondatokban de facto benne foglaltatik a SNS kisebbségpolitikájának lényege. A Szlovákia és a Magyarország közti kapcsolatok kérdésének a SNS programja két pont erejéig szentel figyelmet. Mindkét pont meglehetősen konfrontatív, de a második jól kivehetően a politikai paranoia tüneteit viseli magán, mert arról árulkodik, hogy a párt - ellentmondva abbéli nyilatkozatainak, hogy teljesíti Szlovákiának az EU-val és a NATO-val szembeni kötelezettségeit - a szlovák-magyar kapcsolatok kérdésében ezeket a tagságokat nem veszi figyelembe. A kultúráról szóló részben a SNS „visszaköveteli az Osztrák-Magyar Monarchia idején a Szlovákia területéről ellopott és illegálisan kivitt kultúrkincseket, melyek most a Magyar Köztársaság múzeumaiban és galériáiban találhatók”. A SNS programja a külpolitikai részben is szentel egy mondatot Magyarországnak, mégpedig - lévén szó két szövetséges államról - elképesztő kontextusban, azt ígérve, hogy „megőrizzük elsődleges kapcsolatainkat Romániával, Szerbiával, Horvátországgal, Ausztriával és Ukrajnával Magyarország területi, politikai és militáns expanziójával szemben”. A programnak ehhez a pontjához valóban nincs mit hozzáfűzni.

X X X

Summa summarum: a magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok számára a három kormánypárt egyetlen olyan pozitív megoldást nem kínál, mely a valós igényeikre válaszolna vagy a létező gondjaikban segítené őket (miközben a SNS olyan megoldásokat szorgalmaz, melyek csak rontják a kisebbségi jogok érvényesítésének jelenlegi állapotát). Egyesek talán túl szigorúnak fogják találni elemzésem megállapítását, de a jelenlegi kormánypártok programnyilatkozatai a „magyar” kérdést illetően vagy rejtetten vagy nyíltan kisebbségellenesek. Ezek a pártok a Magyar Köztársaságot csakis a konfrontáció (nem pedig a kooperáció) optikáján keresztül nézik, vagy jókora bizalmatlansággal (a SNS ráadásul úgy fogalmaz, ahogyan azt ellenséges állammal szembeni viszonyban szokás). A mai kormánypártok politikusai nyilvánvalóan még mindig olyan eszméket vallanak, melyek nem éppen összeegyeztethetők Szlovákia - és Magyarország - EU- és NATO-tagságával.

Kettős állampolgárság - Lezárult az országgyűlési általános vita

2010. május 21. - (mti)

Az Országgyűlés pénteken befejezte a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslat általános vitáját, majd belekezdett az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló határozati javaslat tárgyalásába.

Jobbik: Módosító javaslat a moldvai csángók érdekében

Gaudi-Nagy Tamás azt mondta, módosító javaslatában a csángókra vonatkozó passzust szeretné megváltoztatni. Az eredeti javaslat ugyanis nem fedné le a moldvai csángók teljes körét. Kifejtette: a 300 ezer fős közösségből mintegy 60 ezren beszélik a magyar nyelvet. A magyar nyelv ismeretének feltételül szabásával döntő többségüket kizárnák abból, hogy a magyar állampolgárságot megkaphassák. A jobbikus politikus azt szeretné rögzíteni, hogy esetükben román állampolgárként valószínűsítik a magyar nemzethez tartozást. A dél-erdélyi, bánáti szórványvidéken szintén az jelentett problémát az elmúlt kilencven évben, hogy nem tanulhattak magyarul. A szintén jobbikos Szávay István a családi nevek, keresztnevek használata kapcsán kiemelte: számos határon túli család - különösen a csángók - olyan családneveket viselnek, amelyek hangzása magyarosan hangzik, de nem biztos, hogy az anyakönyvekben így visszakereshető. Erre kínálnának megoldást, azzal, hogy a nevek magyar megfelelőjének használatára legyen lehetőség.

LMP: Hagyják el a törvényből

a magyarországi származás valószínűsítésére vonatkozó részt

Mile Lajos arról a passzusról beszélt, ami valószínűsíti a magyarországi származást. Ha valaki tudja igazolni, hogy felmenői magyar állampolgárok voltak, akkor felesleges és zavaró ez a rész, ezért ennek elhagyását javasolják. Schiffer Andrást némi szomorúsággal tölti el, hogy gépiesen dobja vissza az ellenzéki javaslatokat a kormánypárti többség az alkotmányügyi bizottságban. Kitért arra, hogy a honosítási kérelem megtagadásánál indokolási kötelezettséget és jogorvoslati lehetőséget javasolnak. Egy jogállamban elvárható, hogy az állam adjon számot, a mérlegelési jogkör feltételeit mennyire tartja meg. Ma számtalan esetben megalázó procedúrának vannak kitéve a magyar állampolgárságért folyamodók - hívta fel a figyelmet.

MSZP: Magyar igazolvánnyal ne kelljen külön igazolni a magyar nyelvtudást

Szili Katalin elmondta, támogatja a törvényt, javaslataikat jobbító szándékkal nyújtották be. A legszebb az lenne, ha az egy nemzethez tartozásról szólna ez a javaslat - fogalmazott. Bárki, bármit állít, nem tud senki olyan nemzetközi jogszabályt mutatni, amibe ez a törvény ütközne. A módosító indítvány arra vonatkozik, hogy a magyar igazolvánnyal rendelkezőknek ne kelljen magyar nyelvtudását külön igazolni. A törvénnyel nem érnek végére a munkának, a nyelvi kritériumokra vonatkozó szabályokat is meg kell majd alkotni - jegyezte meg. A szocialista javaslatról pozitívan nyilatkozott a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás is hozzászólásában. A vitát az elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) lezárta, a módosító indítványokról a Ház következő ülésén dönt.

Fidesz: 2006 őszén elbukott a jogállam

A fideszes Balog Zoltán szerint a jogállam 2006 őszén elbukott Magyarországon. A politikus pénteken a parlamentben - az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló határozati javaslat általános vitájában - szorgalmazta a rendőri és politikai vezetők felelősségének kivizsgálását a jogszerűtlen rendőri fellépések kapcsán. Balog Zoltán expozéjában úgy ítélte meg, a 2006 őszi tüntetéseken történt jogszerűtlen rendőri fellépések nyomán nem állapították meg a rendőri vezetők és a politikusok felelősségét, és elmaradt az áldozatok többségének erkölcsi és anyagi kárpótlása. Közölte: ha ezeket a feladatokat nem tudják elvégezni, az Országgyűlés és a jogállamiság szégyene lesz.

Gulyás Gergely (Fidesz): Megkésett, de még időszerű a javaslat

A fideszes Gulyás Gergely vezérszónoki felszólalásában megkésett, de még mindig időszerű igazságtételi törvénynek nevezte az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló határozati javaslatot. A leendő kormánytöbbséghez tartozó képviselő szerint óvatossággal és körültekintő szervezéssel el lehetett volna kerülni, de legalább jelentősen csökkenteni lehetett volna az öt emberéletet követelő, 2006 augusztusi tűzijáték alatt történt tragédiát. Hozzátette: a 2006 őszi rendőri fellépésekről szólva rámutatott: a kormány 2006. október 23-án a jogszabályokat semmibe véve a rendszerváltás legnagyobb vívmányát, a jogállamot függesztette fel.

MSZP: Helyes szándékú, de nem alkalmazható a határozati javaslat

A szocialista Steiner Pál szerint pártja egyetért az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló határozati javaslat szándékával, de annak alkalmazhatóságát nem tartja lehetségesnek a hatályos polgári törvénykönyv alapján. Az MSZP-s politikus szerint a központi szervek felkészületlenségét az okozhatta a 2006-os tűzijáték alatt, hogy egy korábban még nem tapasztalt természeti katasztrófával kellett szembenézniük. Hozzátette: a tragédia miatt az állami szervek, az Országos Meteorológiai Szolgálat és a katasztrófavédelem munkatársai között is történt felelősségre vonás. A 2006 őszi rendőri fellépés tárgyalása során az előzményeket, vagyis az MTV-székház ostromát is figyelembe kell venni, de az sem hallgatható el, hogy a Fidesz pontosan tudatában volt annak kockázatával, hogy a radikális tüntetőkre szervezte négy évvel ezelőtti, október 23-i nagygyűlését - emelte ki a szocialista politikus.

Horváth: Magyarország az orosz modellt

követi az állampolgársági törvénnyel

2010. május 22. - (mti)

A szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke szerint az orosz modellt követi a kettős állampolgárságról szóló magyarországi törvénytervezet. Szerinte Moszkva ezt használta ki, amikor katonailag beavatkozott Grúziában. „Nagyon jól tudjuk, mi történt, miután (Oroszország) Grúziába ment megvédeni az állampolgárait; ez egész Európát, sőt az egész világot felháborította. Pontosan ez az, amit Budapest most követ” - jelentette ki Juraj Horváth a közszolgálati szlovák rádió szombati vitaműsorában. A magyar lépéseket „orosz ruletthez” hasonlította, azt állítva: Budapestet nem a szlovákiai magyarok érdeklik, hanem mindez „Magyarország, az új magyar kormány érdeke”.

Háborús riogatás a kettős állampolgársággal

2010. május 22. - (mti)

A szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke szerint az orosz modellt követi a kettős állampolgárságról szóló magyarországi törvénytervezet. Szerinte Moszkva ezt használta ki, amikor katonailag beavatkozott Grúziában. - Nagyon jól tudjuk, mi történt, miután (Oroszország) Grúziába ment megvédeni az állampolgárait; ez egész Európát, sőt az egész világot felháborította. Pontosan ez az, amit Budapest most követ - jelentette ki Juraj Horváth a közszolgálati szlovák rádió szombati vitaműsorában. A magyar lépéseket orosz ruletthez hasonlította, azt állítva: Budapestet nem a szlovákiai magyarok érdeklik, hanem mindez Magyarország, az új magyar kormány érdeke. Horváth több esetben említette Koszovót is, ahol szerinte szintén harcok nélkül került sor a tartomány önállósulására Szerbiától. Idézte Németh Zsolt fideszes politikus kijelentését, miszerint „a kettős állampolgárság és az autonómia összetartoznak”. A külügyi bizottság elnöke szerint sérti a nemzetközi jogot, hogy a határon túli magyarok magyarországi lakóhely nélkül kapnának magyar állampolgárságot. Szerinte Pozsonynak leginkább az nem tetszik, hogy Budapest nem konzultált az ügyben a szlovákokkal. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke butaságnak és alaptalannak minősítette bármiféle párhuzam megvonását a kettős állampolgárság problémája, illetve Grúzia és Koszovó között. „Grúziának vagy a balkáni modelleknek semmi közük sincs a témához, a szlovák kormány saját magát ijesztgeti ezzel, s a választók megrémisztésére használja ki a témát” - mutatott rá a magyar politikus. Hangsúlyozta: Szlovákia és Magyarország egyaránt tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak, s kizárt köztük a fegyveres konfliktus. Hozzátette: az MKP azon van, hogy mindkét oldalon megnyugtassa a felborzolt kedélyeket.

Pilisszántó - Szakrális, szellemi híd varázsában

2010. május 24. - (Orbán Éva - barikad.hu)

Az utóbbi években egyre közismertebbé válik Pilisszántó, ez a kis „tót település”, ahová egyre több magyar lélek zarándok útja visz. A település lelke Szőnyi József korábbi polgármester, akinek élet elve: Gyertek utánam, és együtt megcsináljuk! A Pilist kutatva megálmodott egy Csillagösvényt, egy Boldogasszony-kápolnát, valamint szakrális szellemi hidat Csíksomlyó és Pilisszántó között. Mára már szinte a semmiből, összefogással mindez megvalósult. Erkölcsi értékrend támadt itt fel, és a falu népe mellé egyre többen gyűlnek az ország minden tájáról a jóakaratú emberek. A krónikákban 1250-ben említik Szántó települést, ahol Boldog Özséb heted magával felépítette Szent-Kereszt nevű kolostorát, és ahol megszületett a magyar nemzet értékeit, szellemiségét képviselő, és rendületlenül védő Pálos rend. Nem véletlen, hogy szakrális királyaink oly nagy becsben tartották őket, és ellenségeink mindig is a megsemmisítésükre törtek. A szakrális Pilis-hegységen belül is kitüntetett, szent hely az a pont, ahol a kolostor állt. Ez az ősi kolostor volt éltető forrása, reménysége, szimbóluma azoknak a királyoknak, akik számára mindenek feletti kötelességet jelentett a magyar nemzet szolgálata. A tatárjárást követően IV. Béla ebbe a kolostorba járt erőt meríteni országunk újjáépítéséhez. Mátyás királyunk is különös erővel kötődött a Pálosokhoz. Nem véletlen tehát, hogy a Pilisben feltámadó szellemiség és Csíksomlyó ma Szivárványhidat képez a Kárpát-medencében. Gyönyörű kapcsolat, mintha egyértelműen felsőbb erők működtek volna közre. Pilis Keresztjét Csíksomlyó mellől, Csíkszentről Nagy András ajánlotta föl Pilisnek a Hargita ajándékaként. A két szent hegy, Hargita és Pilis, nem véletlenszerű kapcsolatként alakulhatott. Az itt élő Hummel Rozália, festőművész. 2003-ban lefestette a pilisszántói Szűzanyát, és a festmény Csíksomlyóra került. A következő évben Haraszti Mária és Pozsgai Éva gyalog indultak el Csíksomlyóra zarándokolni az Arad - Déva - Segesvár útvonalon. Mindenütt szeretettel várták őket az utak mentén az erdélyiek. Kevesen tudják, hogy Csíksomlyón őrzik azt az ezüsttel veretett, kókuszdióból faragott kelyhet, amellyel az Atilla óta Erdélyben élő székelyek várták Árpád apánkat a Vereckei szorosban. A kehely ezüst veretének dísze egy egyiptomi szfinx, amit Egyiptomban hun-nak neveznek. Így alakult ki az, hogy Csíksomlyót és Pilisszántót akarva akaratlanul valami összekapcsolta. Ez adta az ötletet Szőnyi Józsefnek 2008-ban hogy a Csíksomlyón tartott szentmisével azonos időben itt is rendezzenek a Boldogasszony kápolnánál szentmisét. A hegyen ma már ott magaslik Pilis Keresztje, alatta a honfoglalás kori emléket idéző Boldogasszony-kápolna, a Csillagösvény hét stációja is elkészült: Nimród, Attila, Árpád, Hunyadi Mátyás, Szent István és Szent Lászlót követve avatták a Magyar Pálos Rend 700 éves pápai jóváhagyásának tiszteletére a pilisszántói Csillagösvényen utolsó szobrának, Boldog Özsébnek szobrát. A Boldogasszony kápolnát Őrfi József és Makovecz Imre tervezték, Péterfy László szobrász alkotása a kápolnában lévő Boldogasszony-szobor, Buckó György készítette a kápolna tetején az üveg fénynyílást. A Felvidéken, Szőgyénben lakó Schmidt Robert, a Csillagösvény hét szobrának kifaragója. Mindezek 15 év alatt születtek hitből, szeretetből, közös akaratból. Itt minden alkotásnak fontos, szellemi üzenete van. A legmagasabban elhelyezkedő Pilis Keresztje, a Feltámadás Keresztje, nincs rajta a megfeszített Jézus Krisztus, mert feltámadt. De a feltámadás feltétele a keresztre feszíttetés, az emberiségért, a hazáért vállalt áldozathozatal. Áldozathozatal nélkül ma sincs feltámadás a Kárpát-medencében.

*

Csíksomlyói kegytemplom és a pilisszántói Boldogasszony kápolna közös pünkösdi miséje 2010. május 22-én szombaton, 12 óra 30 perckor ill. 11 óra 30 perckor (idő eltolódás) kezdődött. A Somlyó hegy nyergében - keresztényi nemzet összetartozásának évszázados történelmi zarándokhelyén - Csíksomlyón misét mutatnak be minden esztendőben, ahol többszázezer zarándok népesíti be ilyenkor a hegyoldalt, ahol Babba Mária és a Szűzanya oltalma alatt együtt imádkoznak a magyar nemzet feltámadásáért. A világ minden tájáról érkeznek ide zarándokok. Ezért Csíksomlyó a magyarság szellemi találkozó helyévé és az összetartozás szimbólumává kristályosodott. Bár sokan szeretnének, de a távolság miatt sokan nem tudnak elzarándokolni Magyarországról Csíksomlyóra, hogy hitet, erőt merítsenek a további küzdelmekhez. Ezért a Pilis hegy oldalában, a pilisszántói Boldogasszony kegyelmével, a csíksomlyói misével egy időben, tartanak szentmisét. A kápolna előtti téren és a domb fáinak árnyékában, a Szent Korona másolatának jelenlétében vártuk a Csíksomlyón és itt egyidőben tartandó szent misét. De mintha a természet is ünnepre készülne, az előző borús napok után szikrázó napfény, kristálytiszta égbolt köszöntötte az ország szinte minden tájáról ide érkezőket. A nap sugarai körbe ragyogják a feléjük tekintő Boldogasszony-kápolnát. A kápolna kitárt ajtaja mögött Boldogasszonyunk szobra áll, s az aranyfényű sugarak, mintha csak simogatni akarnák, lassan felöltöztetik Magyarország égi királynőjének szobrát fényruhába. A Boldogasszony-kápolna jobboldali tornya tövében a csíksomlyói dombon lévő faragott Babba-Mária szobor kicsinyített mása. S mi tanúi lehettünk ennek a csodálatos átváltozásnak, amikor Mária szobra, ősi hitünk Babba Máriájává, a Napba Öltözött Asszony megtestesítőjévé válik. És a kápolna belsejében lévő szoborról visszatükröződik, árad a fény. Hasonlóan Csíksomlyóhoz, az itteni keresztaljak is a kápolnához vezető Csillagösvényen érkeznek a misére imával, énekléssel, ahol a Szűzanya oltalma alatt itt is békességben, a Szentlélek egyesítő erejével együtt imádkoznak az itt élő nemzetiségek a magyarral közös Istenünkhöz a Szent Korona és Szent István szellemében, az ország mai erkölcsi mélységéből való felemelkedéséért! A két mise bevezetéseként a Pilis oldalában kihangosítják Csíksomlyó üzenetét. Így rövidül meg a 700 km távolság testvéri ölelés közelségére, így alkot szellemi hidat, köt össze ismét fizikai és lelki kapcsolat erdélyi testvéreinkkel és a világ minden tájáról odaérkezőkkel, így találkozik egymással a Kárpát-medence két szent hegye, Hargita és Pilis. Ezen a szentmisén szivárvány ível át Kárpát-medencén, melynek íve a csíksomlyói Babba Mária kegytemplomtól a szántói Boldogasszony kápolnáig ér. Így sokszorozódik meg, közös imáink által, a két azonos lelki tartalmú keresztényi zarándokhely nemzet egyesítő ereje! A szántói szentmisét Bátor Botond, a Magyar Pálos Rend Tartományfőnöke mutatta be. A misét még ünnepélyesebbé tette Pitti Katalin és Gulyás Dénes operaénekesek közreműködése. A papi áldás után néhány esőcsepp is hullott, mintha az Ég is áldást küldene ránk.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.................................................................................................................................