Imrich Fuhl válogatásában

Pozsony revizionizmussal vádolja Magyarországot

2010. június 9. - (hirextra.hu)

A szlovák kormány határozottan visszautasítja a magyar kormány és a parlament „revizionista törekvéseit“, mert azok szerinte megkérdőjelezik a 20. század történelmét. Ez derül ki abból a nyilatkozatból, melyet a szlovák kormány fogadott el szerdán a trianoni szerződés aláírásának 90. évfordulója alkalmából. Pozsony szerint ez a magyar politika éket ver a nemzetek és az államok baráti és békés együttélése közé, s a nemzetközi békerendszerek és a 21. századi modern európai politika iránti tisztelethiány megnyilvánulása. A szlovák kormány ugyanakkor erélyesen tiltakozik az I. világháború utáni politikai történések egyoldalú és tendenciózus értelmezése ellen. „A trianoni békeszerződés aláírása nemcsak a történelmi Magyarország elnyomott nemzetei új államainak megszületését eredményezte, hanem a Magyar Köztársaságét is, olyan államokét, amelyek többsége belépett az Európai Unióba” - áll a dokumentumban. Eszerint az államhatárok kijelölésénél az összes állampolgár jogaira tekintettel voltak. „A Szlovák Köztársaság kormánya tiszteletben tartja szomszédait, s továbbra is támogatni fogja a megértés, az együttműködés és az összes nemzet és állam békés együttélésének politikáját az európai térségben” - olvasható a nyilatkozatban. Nyilatkozatával a szlovák kormány a magyar parlament azon döntésére reagált, amellyel június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját a magyar nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. A szlovák fél nem ért egyet Trianon magyar értékelésével, s azt egyoldalúnak és történelmietlennek tartja. A téma a szlovák választási kampány részévé vált.

Fico megint emlékművet avatott

2010. június 9. - (tasr - Új Szó)

„A határok szilárdsága Közép-Európában a garanciája a kontinens egyenletes szívritmusának. Aki kísérletezni kezd a szívvel, könnyen szívrohamot, s egyben az egységes Európa gondolatának összeomlását is okozhatja.” Ezt Robert Fico miniszterelnök jelentette ki, miután leleplezte az első világháborút lezáró békeszerződések emlékművét a ligetfalui Tyrš rakparton, Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes, és Milan Ftáčnik ligetfalui polgármester társaságában. Az emlékmű a versailles-i, saint-germaini és a trianoni békeszerződésnek állít emléket. „Mindhárom békeszerződésre úgy tekintünk, mint egységes rendszerre, mely tiszteletben tartja a nemzetközi jogot, és egyenrangúként tételezi az azokat aláíró partnereket” - mondta Robert Fico, hozzátéve, hogy aki megsérti ezeket, az megsérti a nemzetközi jogot, egyben saját felsőbbrendőségét és arroganciáját is kifejezésre juttatja. Fico szerint a békediktátum korántsem fosztotta meg Magyarországot akkora területtől, „ahogy azt az irredenták, és az általuk lefizetett történészek állítják. Magyarország a történelmi Magyarország szétesése után, a számára megfelelő területen jött létre, melyet a békeszerződés csak szentesített”. A miniszterelnök botrányosnak nevezte, hogy ezekre a békeszerződésekre eddig egyetlen emlékmű sem hívta fel a figyelmet. „Nekünk, szlovákoknak emlékműveket kell állítanunk, hogy ne veszítsük el az emlékezetünket. A Duna bal partján ott áll Štefánik szobra, és azt követően, hogy felállítottuk Svätopluk király szobrát a várdombon, a fővárosunkban egyre több lesz a szuverén szlovák államiság jelképeiből” - mondta.

Választás Szlovákiában: Annyi biztos, hogy semmi sem biztos

2010. június 9. - (hirextra.hu)

A szlovák parlamenti választás azon kevés külföldi voksolás egyike, amelyet a hazai közvélemény is kitűntet a figyelmével. Az esélyeket Hamberger Judit a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa, Szlovákia-szakértő értékelte:

http://www.hirextra.hu/2010/06/09/valasztas-szlovakiaban-annyi-biztos-hogy-semmi-sem-biztos

„Stratégiai kérdés, hogy az SNS ne jusson be a parlamentbe“

2010. június 7. - (hirextra.hu)

A Ján Slota által Komáromban megtartott rendezvény kapcsán Bastrnák Tibort, a város polgármesterét kerestük meg, akit a kialakult helyzettel, valamint a közelgő szlovákiai választásokkal kapcsolatban kérdeztünk.

http://www.hirextra.hu/2010/06/07/strategiai-kerdes-hogy-az-sns-ne-jusson-be-a-parlamentbe

Alacsony választási részvétel várható Szlovákiában

2010. június 9. - (bumm.sk)

Húsz évvel a rendszerváltozás után az apátia és az undor váltotta fel az eufóriát és a várakozásokat a választói hangulatban. Az elemzők szerint ez természetes, 1990-ben ugyanis a totalitárius rendszerrel való leszámolás volt a cél, az emberek azonban ma nem érzik, hogy valamit meg kellene változtatniuk. 1990-ben annyian járultak az urnákhoz, mint soha azután. Akkor több mint 95 százalékos volt a választási részvételi arány, a szakértők szerint most csak 50-55 százalékos részvétel várható. A 20 évvel ezelőtti rekord a bársonyos forradalom miatti lelkesedésnek volt köszönhető. „Az történelmi változások korszaka volt, a részvétel így érthető“ - mondta Ján Baránek elemző a Pravdának. Zora Bútorová, az IVO társadalomkutató intézet szociológusa szerint az akkori választás gyakorlatilag inkább népszavazás volt arról, szakít-e a társadalom a szocializmussal. „Ez tükröződött a hatalmas részvételi arányon, az emberek részt akartak venni a népszavazáson“ - véli a szakértő. Az emberek akkor hittek abban, hogy az ország gyorsan megközelíti a nyugati életszínvonalat. Nem tudták, mi vár rájuk. Mikor alábbhagyott a forradalmi lelkesedés, csalódottak maradtak. „Erről az 1993 utáni történések tehetnek, a korrupció növekedése, a megoldatlan bűnügyek. A társadalom polarizálódott, még a családok is“ - mondta Baránek. Szerinte szerepet kapott az is, hogy az embereknek rossz tapasztalatuk van a politikusokkal. A 90-es években a polgárok nem ismerték túlságosan őket, de fokozatosan elvesztették a beléjük vetett bizalmukat. Sokan pedig már túl régóta vannak a csúcspolitikában. „A világban az ilyen politikusok körülbelül 10 évig működnek, majd elmennek. Nálunk ez nem érvényes, s mikor az emberek nem látnak új arcokat, elmegy a választókedvük“ - mondja Baránek. Elmondása szerint azonban normális, hogy csökken a választási részvételi arány. Ez általános jelenség külföldön is. „A bevezetett demokrácia bizonyos szintű apátiát is magával hoz, az embereknek nincs igényük változtatni valamin. Az 1998-as választásokkal ellentétben itt például nem az állam jövőbeli jellegéről döntenek. Ezek a dolgok már megoldódtak“ - teszi hozzá. Szlovákiában azonban egyre többen idegenedtek el a politikától. „Sokakat nem érdekel, vagy tehetetlenséget éreznek“ - véli Bútorová, aki szerint ez a politikusok hibája is. Szerinte nem tettek eleget azért, hogy meggyőzzék az embereket: ők is a politika részei, és számít a hangjuk és véleményük. „A politikusok számára ez csak akkor fontos, ha közelednek a választások“ - jelentette ki a szociológus. Ezzel aztán összefügg a politikától való megundorodás és a régi idők iránt való nosztalgia. „Sok ember azt gondolja, hogy a demokrácia valami tökéletes dolog, melyet konfliktusok nélkül érünk el. A demokrácia-felfogás már nem olyan romantikus“ - véli Bútorová.

Eredményre várva

Komoly bajba kerülhet a miniszterelnök

2010. június 9. - (Medgyesi Ádám - kitekinto.hu)

A hétvégén parlamenti választásokat tartanak Szlovákiában, mellyel kapcsolatban számos kérdés vár megválaszolásra. Jelen cikkben nem válaszokat kínálunk - azokra már nem kell sokat várni, legyünk türelemmel - csupán elképzeléseinket kívánjuk megosztani az olvasóval. Előzetes tapasztalatainkra, valamint a közvélemény-kutatási adatokra támaszkodva a választás kapcsán két kérdéskört kell elkülönítenünk. Az egyik a leendő kormányzóerőnek az összetétele: kik alkotják, és milyen részesedéssel, a másik pedig, hogy mennyire futja a kis pártok erejéből: azaz kinek sikerül bejutnia a Nemzeti Tanácsba és kinek nem. Természetesen a második kérdéskör jelentősen befolyásolja az elsőt, hiszen a kis pártok adott esetben a mérleg nyelveként is funkcionálhatnak, így először őket vegyük vizsgálat alá.

Új pártok

Nehéz helyzetben vannak az új pártok: a Szabadság és Szolidaritás (SaS), valamint a Híd-Most. Nekik meg kell küzdeniük a relatív ismeretlenség, valamint a fennálló pártstruktúrában gondolkodó választói magatartás akadályával. Ehhez hozzájárul a közvélemény-kutatások torzító hatása. A kispártokat (különösen az újakat) ugyanis általában alulmérik, és a választásokon rendszerint jobban szerepelnek, mint azt előre megjósolják számukra. A felmérések alapján a választó pedig joggal gondolhatja, hogy a szavazata elvész, ha azt az előbb említett pártokra adja. Ezzel szemben jelentős potenciált rejthet magában ezen pártok számára az újdonság ereje, hogy az eddigitől valamivel mást kínálnak a társadalom számára. Ezzel legtöbbször együtt jár, hogy az új pártok elkülöníthetik magukat a korábbi politikai elittől, s mint nem kompromittálódott politikai tényezők a Közép-Kelet-Európában általános politikai apátiában lépéselőnyre tehetnek szert az „ortodox” elittel szemben. A Híd-Most helyzete ebből a szempontból speciális, hiszen az ő esetükben a nemzetiségi törésvonal is színezi a képet, illetve kérdés, hogy mennyire tud hitelesen fellépni, önmagát a fennálló elittől független szereplőként bemutatni, és elképzeléseinek újdonságát közvetíteni. Hiszen nehezíti helyzetét, hogy a pártot az MKP-ből kivált politikusok alapították, akik a szlovák politikával meglehetősen átitatódtak az elmúlt évek során. Innen lehet kitörési lehetőség a magyar és szlovák nép közti „híd-szerep” megfelelő kommunikációja, mellyel a nemzetiségi törésvonalat igyekeznek eltörölni.

A többi kicsi

A parlamentbe jutási küszöbön táncol a fentebb említettek mellett, bár az SaS kényelmesebb támogatással rendelkezik, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), a Magyar Koalíció Pártja (MKP), valamint a Néppárt - Mozgalom egy Demokratikus Szlovákiáért (L’S-HZDS) is. Köztük erőteljes nemzetiségi ellentétek feszülnek, melyek továbbfeszítésére az SNS a rendkívül durva eszközöktől sem riadt vissza a kampány során. A magyar-szlovák viszony, illetve a magyarországi belpolitikai helyzet megváltozása pedig egyedülálló alkalmat teremtett számára véleményének egyértelmű artikulálására. Ennek kapcsán saját szavazóbázisának megszólítása az utóbbi hetekben szinte maximálisan megtörtént. Kérdés, hogy a nem elkötelezett SNS-szavazók számára milyen képet festenek a slotai elképzelések, illetve mennyire tudta meggyőzni a szélsőjobboldali szavazókat arról, hogy a nacionalista érdekek képviseletére már nem az L’S-HZDS, hanem az SNS a megfelelő szereplő. A legtöbb elemző szerint sikeresen, hiszen Mečiar egykori kormánypártja csupán alulról közelíti meg az 5%-os bejutási küszöböt. Ez természetesen nemcsak a következő periódusra, de hosszabb távon is az SNS számára nyitná meg a lehetőséget, hogy a nacionalista bázisra támaszkodva kilépjen a kispárti szerepből. Mivel azonban mindkét párt pengeélen táncol, akár az is előfordulhat, hogy a szélsőjobb képviselet nélkül marad az új szlovák törvényhozásban. A nacionalisták fő ideológiai ellenfele pedig az MKP. Nyilvánvaló, hogy nem egymás választóiért folyik a harc, hanem egymás támadásával a saját szavazataikat igyekeznek maximalizálni. A támadások azonban nem biztos, hogy negatívan hatnak az MKP szombati szereplésére, hiszen az SNS durva kampányán keresztül az MKP is nyilvánosságot kap. Emellett a magyar közösségre is feltehetően mozgósító hatással vannak Slota kirohanásai.

Befutók, és a kormánykoalíció kérdése

Mielőtt a szlovák pártrendszer weimarizációjától tartanánk, tegyünk említést azon pártokról, akik minden bizonnyal helyet kapnak majd a következő parlamenti ciklusra is. A legszélesebb támogatást a jelenlegi kormánypárt, a SMER élvezi. Öröme azonban nem lehet felhőtlen, hiszen többsége csupán relatív lehet. Saját népszerűségének előző választásokhoz képesti csökkenése, valamint potenciális koalíciós partnerei gyengélkedésének köszönhetően jelen kormánykoalíció feltehetően nem hosszabbíthatja meg mandátumát, mivel előfordulhat, hogy együttes támogatottságuk sem lesz elegendő a parlamenti mandátumok több mint felének (tehát legalább 76) megszerzéséhez. Kihez fordulhat a SMER és az SNS? Mečiar pártja feltehetően nem lesz a törvényhozás tagja, az SaS és a Híd-Most diszkreditálódnának egy ilyen koalíciós tagsággal, az MKP-val kizárt a koalíció, a Szlovák Demokrata Keresztény Unió - Demokrata Párt (SDKÚ-DS) pedig egészen más politikai pályán mozog. Egyedül a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) jelenthet számukra megoldást, melynek bejutása szinte biztos, s a közvélemény-kutatások tíz százalék fölött mérik, azonban ők is igyekeznek elszigetelődni a regnáló kormánytól. Már a 2006-os kormányalakítás során sem zárkózott el Fico a KDH-val való koalíció ötletétől, később azonban elálltak ettől. A második legnagyobb támogatottsággal az SDKÚ-DS bír, melynek kormányalakításához feltétlenül szükséges a jelenlegi ellenzék összefogása, valamint legalább egy kis párt (SaS, vagy Híd) támogatásának elnyerése. Így nélkülözhetetlen még az MKP bejutása, mely inkább valószínű, mint sem, valamint még egy kisebb párt bejutása és koalíciókészsége. Kisebbségi kormány alakítása a részükről nem számba vehető lehetőség, mivel arra Fico is képes lesz kevesebb párt bevonásával is.

Egy-két érdekes szcenárió

Az, hogy melyik kis párt jut be, tehát kulcsszerepet játszik a következő kormány felállásában. Két szélsőséges eset is előfordulhat. Az egyik, hogy sok kis pártnak sikerül bejutni a parlamentbe, mely azzal a következménnyel járna, hogy a kormánykoalícióba a parlamenti többség biztosítása érdekében akár 3-4 pártot is be kellene vonni (ez egy hipotetikus eset, a fejtegetés természetesen függvénye annak, hogy melyik kicsik jutottak be és mekkora százalékkal). Látható, hogy ez rendkívül instabil politikai körülményeket eredményezne, hiszen az egyetértés fenntartása két párt koalíciójában is jelentős konfliktusokat szülhet. Ilyenkor nem idegen gondolat a nagykoalíció, mely hatékonyabb működést tenne lehetővé. A másik ilyen hipotetikus eset pedig akkor következhetne be, ha egyik kis párt sem éri el a parlamenti küszöböt jelentő 5%-ot a három biztos bejutón túl. Ez azt eredményezné, hogy a SMER, a KDH, és a SDKÚ-DS kerülne a parlamentbe úgy, hogy egyikük sem élvez abszolút többséget. Ezen forgatókönyv szerint a KDH lenne a mérleg nyelve, s dönthetné el, hogy ki tartja a kormányrudat. Mindkét feltételezett „szélsőséges” lehetőség a demokrácia komoly próbája elé állítaná a Szlovák Köztársaságot.

Parlamenti választások Szlovákiában

A tizennyolc év feletti szlovák állampolgárok általános választójog alapján, listás választási rendszernek megfelelően választják meg képviselőiket a törvényhozásba. A mandátumok kiosztása a Hagenbach-Bischoff formulával történik, vagyis a leadott szavazatok számát elosztják a kiosztható mandátumok száma plusz egyel (vagyis 151-el). Az így kapott kvótának megfelelő szavazatszám ér el egy mandátumot. Az esetlegesen ki nem osztott mandátumokat a legnagyobb maradék elvének megfelelően osztják el. Minden 21. életévét betöltött állampolgár választható.

Mit terveznek a szlovákok?

2010. június 8. - (mti-sko / napi.hu)

A hétvégén tartandó választások eredményeként a szlovák parlamentbe bejutni esélyes nyolc párt mindegyikének programja említi, hogy le kell küzdeni a gazdasági-pénzügyi válságot és élénkíteni kell a gazdaságot. Arról viszont, hogy miképpen, arról eltérnek a vélemények. A legnagyobb kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) az erős állami beavatkozás híve, míg a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) láthatóan nem sok figyelmet szentel a gazdaságnak. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Híd polgári párt programjaiban kiemelt szerepet kap Szlovákia magyarok lakta déli részeinek fejlesztése. A Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) az élelmiszerek áfáját csökkentené, míg a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Szabadság és Szolidaritás (SaS) megreformálná és korlátozná a közkiadásokat. A Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) nagyobb hangsúlyt fektet az egyéni kezdeményezésekre. Az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) fő elve, hogy a nemzetközi válság nagyon keményen sújtja ugyan Szlovákiát, de a problémákat semmiképpen sem szabad az emberek kárára megoldani. Az államnak kell nagyobb mértékben takarékoskodnia, beruháznia, s az eddigi társadalmi juttatások szintjéhez nem szabad hozzányúlni. A párt továbbra is határozottan ellenzi a stratégiai fontosságú vállalatok privatizációját. A progresszív jövedelemadó híve, úgy, hogy a magas keresetűek - havi 2500-3000 euró - kevesebb tételt vonhassanak le bevételeikből. Meg kívánja tartani a minimálbér intézményét, támogatja az atomenergiát, s adókedvezményeket helyez kilátásba az idegenforgalom fejlesztésére. A Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió a reálgazdaságban szeretné megteremteni a tartós növekedést, és támogatná az új munkahelyek létrehozását, hogy orvosolja a magas munkanélküliséget. Minden szinten támogatja a vállalkozásokat, nem híve a nagy állami beavatkozásoknak, de nem is utasítja el teljesen azokat. Nem ellenzi a magánosítást, s híve az alacsonyabb adóterheknek. A jövőben nagyobb figyelmet szentelne a környezetvédelemnek is. A Kereszténydemokrata Unió a szociális piacgazdaság híve. A szlovák gazdaságban kiemelten támogatná a kis és közepes vállalkozókat. A jövőben szeretné törvénnyel szabályozni, hogy a közadósság ne haladhassa meg a bruttó hazai termék (GDP) 45 százalékát. Nagyobb hangsúlyt fektetne az európai uniós alapok kihasználására, különösen regionális szinten. A lehetőségek szerint csökkentené az adókat és a járulékokat. A Szlovák Nemzeti Párt a gazdaságban nem igen fogalmazott meg prioritásokat a párt, inkább általános célokat. Szakértők szerint az SNS-é a leggyöngébb gazdasági program. Az államháztartással kapcsolatban azt ígérik, hogy a kormányzati ciklus végéig a GDP 3 százaléka alá vinnék a hiányt. Programjuk a kis és közepes vállalkozók támogatását is tartalmazza. A Szabadság és Szolidaritás gazdasági és pénzügyi reformokat szorgalmaz, bár néhány elképzelése a szakértők szerint a populizmus határát súrolja, illetve nehezen lenne megvalósítható. Jelentősen csökkentené a különféle járulékok nagyságát. Alapvető célja az állam eladósodásának megállítása, s a közkiadások reformja, a költségvetés kiegyensúlyozottsága. Hangsúlyozza a közbeszerzések átláthatóságát, s a korrupció iránti nulla toleranciát. Általában vállalkozóbarát, nem híve az állami beavatkozásoknak a gazdaságba, megszüntetné az állami támogatásokat. A Magyar Koalíció Pártja gazdasági programja a kis és közepes vállalkozókat támogatná, nagy figyelmet szentel a dél-szlovákiai régiók fejlesztésének, ipari parkok, új munkahelyek létesítésének. Szükségesnek tartja a Pozsony-Kassa déli autóút gyorsított befejezését, és szeretné hatékonyabbá tenni az európai uniós alapok kihasználtságát. A cégek alkalmazottaik után fizetett járulékait az eddigi 35,2 százalékról 26 százalékra szeretné mérsékelni. A Híd egyik kiemelt célja, hogy négy év alatt 30 százalékkal csökkenjen a munkanélküliség. A vállalkozók adó- és járulékterheit csökkentené. Szorgalmazza a Pozsony-Kassa déli gyorsforgalmi út mihamarabbi befejezését. Támogatja az intenzívebb lakásépítést, s egyebek között a fiataloknak biztosítaná, hogy kedvezményes körülmények között juthassanak első lakásukhoz. A Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom egy klasszikus tömegpárt, s ennek felel meg gazdasági programja is, amely inkább általánosságokat tartalmaz. Céljai között van a gazdasági-pénzügyi válság leküzdése, de hogy hogyan, azzal nem igen foglalkozik. Támogatná a kis- és közepes vállalkozókat, fontosnak tartja a régiók fejlesztését, s általában a gazdasági növekedés beindítását. Az adórendszerben a kiválasztott élelmiszerek áfáját az eddigi 19 százalékról hat százalékra csökkentené.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának felhívása a választások előtt

2010. június 8. - (A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala)

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala felhívást tett közzé a 2010-es parlamenti választások előtt. Az alábbiakban a felhívás teljes szövege olvasható. Nagyon feszült és válságos időket élünk. Szlovákiában a választási kampány kellős közepén újra előkerült az ún. magyar kártya. Sokan úgy gondolják, hogy ezzel szavazatokat lehet szerezni, és szembe lehet állítani a szlovák és a magyar választókat. Meggyőződésünk, hogy ez ma már lehetetlen. Minden józan választó tudatában van annak, hogy nem a politikusok gazdasági és politikai érdekeinek játszmáiról, hanem önmaga, gyermekei, unokái, a családja jövőjéről dönt a szavazatával. Ennek pedig minden polgár önazonosságának megőrzése, erkölcsi tartása, mindennapi munkájának az eredményessége lehet a záloga. Mi, szlovákiai magyarok itt születtünk, itt vannak a családi és baráti kötődéseink, itt dolgozunk, itt van az otthonunk, minden, ami értelmet adhat az életünknek. Teljes értékű polgárai vagyunk ennek az országnak, még ha néhányan ezt kétségbe is vonják. Európa polgárai vagyunk, még akkor is, ha néhány politikus ettől ideges lesz. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala felszólít mindenkit, hogy vegyen részt a 2010. június 12-i parlamenti választáson! Szavazzon a lelkiismerete szerint! Ne hagyja, hogy mások döntsenek rólunk, nélkülünk! Tegyük azt meg mi magunk! Minél többen leszünk, annál nagyobb lesz az esély a változásra! A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala

Toleranciamenetet rendeztek a szlovák fővárosban

2010. június 8. - (mti)

Egymás iránt nagyobb türelmet és szolidaritást követeltek a kedd esti pozsonyi Toleranciamenet résztvevői, amelyet a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (SZMK), a szlovákiai magyar civil szervezetek egyeztető fóruma kezdeményezett. A mintegy 300-400 felvonuló többsége a Medikus-kertben álló Petőfi-szobornál gyűlt össze, s onnan gyalog tette meg az utat Milan Rastislav Štefániknak, a szlovák államiság egyik megteremtőjének belvárosi szobrához. Civil akcióról volt szó, aktív politikusok a rendezvényre nem kaptak meghívót. „A célunk az volt, hogy a résztvevők kinyilváníthassák óhajukat a normális és toleráns társadalom iránt, amelyben a másik iránti megértés és tisztelet uralkodik” - fejtette ki újságírók előtt Petőcz Kálmán, a Kerekasztal szóvivője, a somorjai Kisebbség-kutató Intézet programigazgatója. „Mindenki egyenlő. Nem azért, mert egyformák vagyunk, hanem azért, mert tiszteletben tartjuk egymás másságát” - fejtette ki a volt diplomata. A menet résztvevői szlovák, magyar, lengyel és német nyelvű plakátokat vittek, amelyeken az egymás iránti tiszteletre, toleranciára szólítottak fel. Több plakát a békés magyar-szlovák együttélés mellett tett hitet. Tekintettel a szinte egész Szlovákiát sújtó árvizekre a résztvevők gyűjtést szerveztek a károsultak megsegítésére, és segélynyújtásra szólították fel az ország lakosságát is. A mintegy kétórás rendezvény nyugodt hangulatban, incidensek nélkül zajlott le. A résztvevők között ismert magyar és szlovák értelmiségiek is voltak.

Elutasította az MKP-s szórólapok terjesztését a Szlovák Posta

2010. június 8. - (bumm)

Az MKP egyik képviselőjelöltje a Szlovák Posta segítségével szerette volna terjeszteni kizárólag magyar nyelvű választási szórólapjait a Dunaszerdahelyi járásban. A posta azonban ezt elutasította. Hodosy Szabolcs, az MKP választási listájának 17. helyezettje fizetett szolgáltatást szeretett volna rendelni a Szlovák Postánál, azonban az állami cég válaszlevelében azzal utasította el a kérést, hogy a megrendelés nincs összhangban üzleti érdekeikkel, illetve belső szabályzatuk rendelkezéseivel. Ezen kívül a nyelvtörvény egyes rendelkezéseire is hivatkoztak, miszerint a szlovák nyelv, mint államnyelv elsőbbrendűséget élvez. Hodosy érthetetlennek találta a választ. A tartalomért a hirdető felelős, és a nyelvtörvény sem szabályozza az ilyen jellegű szóróanyagokat - jelentette ki. Az újságírók olyan információkkal fordultak a jelölthöz, hogy a posta már megkezdte a szórólap terítését, és állítólagosan a felelős személy elbocsátását is fontolgatják. Az MKP politikusa erre reagálva elmondta, hogy itt nem csak egy személy felelősségéről van szó, mivel a Szlovák Posta hivatalos levélben értesítette őt erről, ezért is tartja diszkriminatívnak és tarthatatlannak ezt a jelenséget. Hodosy ezt a jelenséget a nyelvtörvény rossz melléktermékének tekinti. Azóta, hogy a nyelvtörvény újra napirendre került, valami pszichikailag is változott - tette hozzá. Bár a nyelvtörvény nem szabályozza az ilyen megjelenési formákat, mégis arra ösztönöz, hogy megtörténhessen ilyesmi - mondta. A posta kedden közleményben reagált az ügyre, azt állítva, semmilyen választási röplapot nem utasítanak el politikai okok miatt. Leszögezik, azért nem kezdték meg azonnal Hodosy szórólapjainak terjesztését, mert a posta jogi részlegének álláspontját várták azzal kapcsolatban, hogy a csak magyar nyelvű röplapok kézbesítése nem sérti-e a nyelvtörvényt. A posta szerint a nyelvtörvény nem egyértelmű, többféleképpen lehet értelmezni, ezért úgy döntöttek, hogy ha nem érkezik egyértelmű tiltás a kulturális minisztériumtól, terjeszteni fogják a szórólapokat. A cég közölte: készen állnak arra, hogy kézbesítsék mind a 40 ezer darab röplapot. A Szlovák Posta egyúttal elnézést kért Hodosytól az egynapos késésért.

Lajčák nem ellenzi a szlovák-magyar alapszerződés átértékelését

2010. június 8. - (mti)

A szlovák külügyminiszter nem ellenzi, hogy vitát nyissanak a szlovák-magyar alapszerződés átértékeléséről. „Kétoldalú kapcsolataink alapdokumentumának tartom (a szerződést), amely megmutatta fontosságát, létjogosultságát és egész sor eszközt hozott létre, hogy egyeztethessük a dolgokat. Ha leülünk és rögzítjük, hogy néhány területen tovább lehet lépni és hozzáigazodni a mai korhoz, akkor miért ne” - nyilatkozta Miroslav Lajčák a pozsonyi TASR hírügynökségnek kedden. A miniszter szerint a lényeg az, hogy az esetleges változás mindkét oldal elképzeléseinek megfeleljen, s ne legyen szó ultimátumról. Az átértékelés szükségességéről a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) vezetői beszéltek nyilvánosan az utóbbi időben.

Pozsony kész tárgyalni a szlovák-magyar alapszerződés módosításáról

2010. június 8. - (Felvidék Ma)

A szlovák külügyminiszter az államközi kapcsolatrendszer fontos elemének tartja a szlovák-magyar alapszerződést, mert olyan fontos mechanizmusokat tartalmaz, amelyek segítik a különböző ügyek intézését, de az ellen sincs kifogása, hogy áttekintsék, mely területeken és mit kellene benne megváltoztatni. Miroslav Lajčák a TASR hírügynökségnek elmondta: csak azt nem fogadják el, hogy a szerződés módosítása egyfajta ultimátum legyen. Arra kell törekedni, hogy kétoldalú megállapodással, mindkét fél érdekét szem előtt tartva szülessenek meg a változások. Pillanatnyilag Lajčák a létező alapszerződés betartását várja el Magyarországtól, hogy ne születhessenek olyan egyoldalú döntések, mint a magyar állampolgárság kiterjesztése esetében. Hozzátette: egyetlen szerződés sem kőtábla, az élet mutatja meg a legjobban, beváltak-e a benne foglaltak, nem váltak-e a kapcsolatok fékezőjévé. „Aránytalanságot látunk abban, ahogyan a szerződés egyes cikkelyeit alkalmazzuk és kihasználjuk, másokat meg gyakorlatilag figyelembe sem veszünk, ezért a szerződést kiegyensúlyozottá kellene tenni“ - jegyezte meg. Az alapszerződés módosítását az MKP tartaná szükségesnek. Berényi József elnökhelyettes ugyan nem tartja eleve rossznak, de egyes cikkelyei szerinte már nem felelnek meg a kor követelményeinek, hiszen 15 éve, hogy megkötötték, s azóta teljesen megváltozott a nemzetközi környezet, amelyben működnie kellene. A következő kormánynak Berényi szerint korszerűsítenie kellene a szlovák-magyar államközi alapszerződést.

Bukarest bírálja az új magyar törvényeket

2010. június 7. - (Tibori Szabó Zoltán - Népszabadság)

Bukarest részletekbe menően szeretne tájékozódni a magyar állampolgárság könnyített odaítélését kimondó törvényről. Ennek érdekében a román külügyminisztérium pontosításokat kért Budapesttől, mielőbbi tárgyalást kezdeményezett a magyar féllel, a szenátus külügyi bizottsága pedig a következő napokban határozatot kíván elfogadni a jogszabály román megítéléséről. A bukaresti külügyminisztérium arra kíváncsi, hogy a nemrég kiegészített magyar állampolgársági törvény megfelel-e a nemzetközi jog előírásainak. A román külügyérek azt követően léptek, hogy Titus Corlatean, a szenátus külügyi bizottságának szociáldemokrata elnöke kijelentette: Budapest „etnikai alapon készül állampolgárságot adni az ország határain kívül élő magyaroknak”, ami a nemzetközi joggal ellentétes. Az ellenzéki politikus szerint a magyar és a román állampolgársági törvény eltérő alapokon áll, nem ugyanazon alapon, ahogyan ezt Budapest fenntartja. Corlatean leszögezte: a román törvény két fő elvet követ, „a vér törvényét és az egyedi elbírálást, olyan dokumentumok alapján, amelyek az állampolgárságnak a kérelmező akaratán kívül történő elvesztését bizonyítsák a második világháború után”, és ez megfelel az európai gyakorlatnak is. Szerinte ettől eltérően, a magyar törvény a határon túl élő magyar nemzetiségű személyeknek kínál állampolgárságot, ami súlyos, elfogadhatatlan etnikai megkülönböztetéshez vezet. Éppen ezért, mutatott rá, a magyar jogszabály helyes értelmezéséről, néhány napon belül, az általa vezetett szenátusi külügyi bizottság határozatot készül elfogadni. „A nemzetközi jog elvei szerint állampolgársági kérdésekben nem lehet megkülönböztetést bevezetni, elsősorban etnikai alapon nem, úgy, ahogyan ezt a magyar törvény jelenleg teszi” - mutatott rá a román szenátor. Corlatean egyben azért is bírálta a román államfőt, a kormányt és a külügyminisztériumot, hogy „szégyenletes némasággal” tűrik mindazt, amit Trianon-ügyben „a Fidesz-kormány véghezvisz Budapesten”. „Első alkalommal történik meg a második világháború óta, hogy egy budapesti kormány vitassa a trianoni és a versailles-i békeszerződések rendszerét” - fogalmazott. Úgy vélte, a jobboldali magyar kormány megkérdőjelezi a két békeszerződést, elavult, „Trianont másféle üzenetekkel felruházó elméleteket” tűz újra napirendre, és a határok nemzetközi egyezményekben biztosított sérthetetlenségét is megkérdőjelezi.

Magyar országimázs: Utcai balhék, Trianon, szélsőjobb, gazdasági válság

2010. június 9. - (Hírszerző összeállítás)

(Forrás: BBC, New York Times, CNN, Le Monde, Le Figaro, Spiegel)

Rendesen dolgozott Magyarország az utóbbi években az országimázson: utcai zavargások 2006-ban, szélsőjobbos felvonulások és Magyar Gárda, szlovák-magyar konfliktus, gazdasági válság, Lánchídról eltűnt francia diáklány. Most, hogy Kósa Lajosnak és Szíjjártó Péternek a kijelentéseikkel sikerült Magyarországot ismét a nemzetközi sajtó címlapjára juttatnia és meghackelnie a világ összes médiumát, összeszedtük, mi az, amit az Európai Unióhoz csatlakozásunk óta eltelt években sikerült exportálnunk a világ vezető híreibe, és mik azok a jellegzetesen „magyar” dolgok, amik egy külföldi újságolvasónak eszébe juthatnak Magyarországról.

2006-os zavargások

Az elmúlt hat év legnagyobb külföldi érdeklődésre számot tartó eseményei a látványos utcai zavargások voltak 2006-ban. Az MTV-székház felgyújtása után rengeteg külföldi televíziós stáb érkezett Budapestre, bekerültünk a TV-híradókba az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is, ez a csoda azonban legfeljebb egy hónapig tartott. A szeptemberi első tüntetések után még az október 23-i évforduló eseményei voltak érdekesek a külföldi újságíróknak, majd szép lassan elhagyták a témát. A Gyurcsány-ellenes zavargások képeit viszont még két évvel később is felhasználták: 2008 júliusában a CNN összetévesztette Belgrádot Budapesttel, és az Andrássy úton készült felvételeket használta a Radovan Karadzsics melletti szerb tüntetés illusztrálásához.

IMF-hitel és megszorító intézkedések

A magyar gazdaság nem most először került elő a külföldi lapokban. A 2008 végi csődközeli helyzet, a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az Európai Uniótól kapott hitelek, valamint a Bajnai-kormány szigorú megszorításai rendre felhívták a gazdasági újságírók és az olvasók figyelmét a magyar viszonyokra, azzal a különbséggel, hogy egy évvel a válság beütése után a legtöbben elismerően nyilatkoztak mind a kormány politikájáról, mind a foganatosított gazdasági intézkedésekről. Magyarország még a görög válság kapcsán is többször előkerült a témával foglalkozó írásokban, csak eddig leginkább mint a pozitív példát emlegettek minket, kiemelve, hogy a nemzetközi hiteleknek és az ezek miatt szükséges szigorú gazdaságpolitikának köszönhetően az országban végre rendeződött a helyzet és megtörténtek a szükséges kiigazítások, Magyarország jó úton halad a válságból való kilábalás felé.

Eltűnt francia diáklány

2008 decemberében ismét Budapest, de leginkább a titokzatos Lánchíd lett a főszereplője a nemzetközi híreknek, miután egy görbe éjszaka után a hídról eltűnt egy francia diáklány, Ophélie Bretnacher. Az Erasmus-ösztöndíjjal a Budapesti Corvinus Egyetemen tanuló lány hazafele tartott egy buliból, amikor a Lánchíd közepén nyoma veszett, a francia sajtó és a lány szülei pedig a magyar rendőrséget hibáztatták a nyomozás eredménytelenségéért. A gyorsabb megoldás érdekében francia detektívek is érkeztek Budapestre, sőt, egy speciális szerkezetet is hoztak magukkal, hogy azzal kutassák át a Duna medrét, ám ők sem jártak sikerrel. A rejtélyre mintegy három hónappal később derült csak fény, amikor Csepelnél a Duna végül partra vetette a lány holttestét és kiderült, valójában semmilyen bűncselekmény nem történt, valószínűleg csak beleesett a folyóba. Budapestet azonban már valószínűleg ez se nagyon mentette meg attól, hogy a nemzetközi leánykereskedelem központjaként értékeljék Nyugat-Európában, Párizsban pedig még egy szimpátiatüntetés is volt az eltűnt lány mellett, hogy a barátai ezzel fejezzék ki együttérzésüket a történtek miatt.

Jobb-szélsőjobb

Az európai parlamenti és a magyar választások előtt rendre jelentek meg olyan cikkek a nemzetközi sajtóban, amik a magyar politikai életet próbálták feltérképezni, közepes sikerrel. Ettől függetlenül a megjelent elemzések egytől egyig az erősödő szélsőjobb szerepét emelték ki, különös tekintettel a Jobbikra és annak félkatonai szervezetére, a Magyar Gárdára. A német Spiegel egy korábbi, 2007-es cikkében még az egykori náci párt paramilitáris szervezetéhez, az SA-hoz (Sturmabteilung) is hasonlította a gárdát, a szélsőjobbos felvonulásokról és a Jobbikról pedig más lapok is hasonló értelemben cikkeztek, ha nem is fogalmaztak ennyire élesen. Az áprilisi választásokkal természetesen megint sikerült magunkra vonni a világ figyelmét, elsősorban a Fidesz elsöprő győzelmével, és Orbán Viktornak az immáron már nemzetközi szinten is klasszikussá vált „forradalom a szavazófülkékben” kifejezésével, amelyet a legtöbb lap idézett is. A kétharmados választási siker mindemellett meg is döbbentette a legtöbb külföldi újságírót, hasonló mértékű parlamenti többségre ugyanis alig van példa nemzetközi viszonylatban is.

Trianon

Bár a legújabb emléknapunk, a Trianon 90. évfordulója alkalmából kihirdetett június 4-i nemzeti összetartozás napja a környező országok sajtóján kívül kevéssé keltett visszhangot, de abban már biztosak lehetünk, hogy az erősödő szélsőjobb és a trianonos megemlékezések elérték céljukat, már Nyugat-Európában is ismerik a magyar álláspontot. A június 4-i, Magyarok Világszövetsége által a békekötés helyszínére szervezett megemlékezés, ha csak röviden is, de bekerült legalább a francia hírekbe, az utóbbi egy hónap magyar törvényhozásának pedig sikerült elérnie, hogy a magyar témájú külpolitikai hírek legtöbbjénél ismét előkerüljön a kilencven éve megkötött béke, leginkább a szomszédos országokhoz fűződő viszonyunk miatt.

Szlovák-magyar konfliktus

A nemzetközi sajtó döbbenten figyeli a magyarok és a szlovákok közötti nyilatkozatháborút és a kormányok huza-vonáját is. Az ügy először Sólyom László köztársasági elnök tavaly augusztusi meghiúsult látogatása kapcsán került terítékre, a szócsaták azonban akkor még nem folytatódtak. A második Orbán-kormány és Robert Fico szlovák miniszterelnök viszont sikeresen rátett egy lapáttal erre is, a magyar kettős állampolgársági törvénnyel és a szlovákok azonnali válaszával a Trianon-téma ismét napirendre került, a magyar-szlovák kettős pedig újra bejátszotta magát a külpolitikai vezető hírekbe, regionális konfliktussal fenyegetve Európát. A legtöbb külföldi elemző ráadásul értetlenül áll az egész kérdés előtt, hangsúlyozva, hogy mindez a schengeni határokon belül történt, illetve a rossz időzítést emelik ki, mondván, hogy a magyarok a „mérgezett ajándékot” éppen a szlovák választások előtt küldték el szomszédjuknak, ezzel hozva helyzetbe a helyi nacionalistákat.

A Danas kommentárja a magyar-szlovák viszonyról

2010. június 9. - (mti)

Kommentárt közölt szerdán a Danas című belgrádi baloldali-liberális lap a Magyarországon elfogadott, június 4-ét - a trianoni békeszerződés aláírásának napját - a nemzeti összetartozás napjává nyilvánító törvényről és a magyar-szlovák viszonyról. „Ahhoz képest, mennyire ellentétes a Duna két - választás előtt álló, illetve választás utáni - partján a (magyar parlamenti) döntés értelmezése, biztos politikai nyeremény. Az egyik fél számára, mert bizonyíték a hazafias választási ígéretek teljesítésére, a másiknak pedig egy kapóra jött propagandakártya a kampány záró szakaszában” - írta a szerző, Borivoj Erdeljan, „Pandora útlevele” című cikkében, miután ismertette a magyar törvény hátterét és az arra adott szlovák reagálásokat és válaszlépést. A Színfalak mögött című rovatban megjelent kommentár a szlovák-magyar viszony elmérgesedésének előzményeként ismertette a szlovákiai nyelvtörvény tartalmát is. A szerző kitért arra is, a szlováknál nem kevésbé volt heves Csehországnak a magyarországi törvény elfogadására adott reakciója, amely - mint írta - „több volt mint szolidaritás” a korábbi közös állam másik fele iránt. A Danas történelmi párhuzammal zárta cikkét. Felidézte Sólyom László márciusi szerbiai látogatását, ahol az államfő arról is beszélt, hogy az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc tragikus végkifejlete részben azzal okolható, hogy a magyar vezetés „nem tudott megfelelni más nemzetek és a kisebbségek önállósodási vágyainak”. A Danas a magyar államfő kijelentését alátámasztandó, a történeti feljegyzésekből idézte Kossuth Lajost, a Batthyány-kormány pénzügyminiszterét, aki 1848. április 9-én Pozsonyban kijelentette a szerb küldöttségnek, „Magyarországon csak egy nemzet létezik, a magyar politikai nemzet”, s a szerbek és a magyarok közötti vitát „csak karddal lehet rendezni”. A szabadságharc elbukása után Ilija Garašanin, a szerb kormány egyik befolyásos tagja segített Kossuth feleségének Belgrádon és a dél-szerbiai Nisen keresztül eljutni férjéhez Törökországba. Kossuth köszönőlevelében azt írta, Garašanin segítsége a szerb és a magyar nemzet testvérré válását jelezheti előre, miután „ezt (a testvérré válást) szerencsétlen - nem a szerb oldalról elkövetett - múltbéli tévedések olyan keserűen megzavarták”. „Pandora szelencéje nem lehet egyszerre nyitva és zárva” - jegyezte meg, nyilvánvalóan a magyar kormány politikájára utalva kommentárjában a Danas című belgrádi lap.

Így ünnepelték a szlovákok a Trianon-emléknapot

2010. június 7. - (k. b. - hetivalasz.hu)

Csütörtökön éjjel állították fel a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) Trianon-oszlopát Révkomáromban, melyet péntek délután avatott fel a párt vezetősége. A szlovák kormány emlékművét közvetlenül az államhatárnál, az Erzsébet hídra vezető utak közti járdaszigeten állították fel. A bumm.sk információi szerint az oszlopot egész éjjel terepruhás, azonosító nélküli férfiak őrizték. A kormány által is támogatott emlékmű felállításához azonban nincsen szakhatósági engedély, ennek ellenére délután megtartották az avatást. Révkomáromban a Cirill és Metód szobrával díszített Matica Slovenská komáromi székházának környékén nagy volt a rendőri jelenlét. Az épületben a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) tartott tudományos Trianon-konferenciát. A konferencián - hangos tapssal dicsért - beszédet mondott Jan Slota a Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Anna Belousovová alelnök és Ján Mikolaj (SNS) oktatási miniszter is. Azonban nem minden szlovák örült ennyire, hiszen Jozef Černek, a Matica komáromi szervezetének elnöke elhatárolódott a rendezvénytől. Hangsúlyozta, a helyi szervezet nem ért egyet a konferenciával, politikai kampánynak tartja, és sajnálja, hogy a Matica logója az SNS logója mellé került. A bumm.sk információi szerint a konferencia résztvevői többségében idősek, akiket buszokkal szállítottak Komáromba. A Matica-székház előtt fiatalok és idősek egyaránt gyülekeztek, SNS-zászlókkal, szlovák lobogókkal, Trianont éltető transzparensekkel. A konferencia végét várók nagyjából százan voltak, 90 százalékuk nem Komáromból és környékéről érkezett. A konferencia befejeztével az SNS szimpatizánsok - úgy háromszázan - Jan Slota vezetésével átvonultak az államhatár mellett felállított Trianon oszlop avatására. A menet megerősített rendőri felügyelettel, de incidens nélkül jutott el a határhoz. A komáromi lakosok gyakorlatilag nem vettek tudomást az SNS provokatív menetéről, csak egy babakocsit toló anyuka sétált el arra magyar zászlóval. A délután kettőkor tartott avatási ünnepségen Jan Slota személyesen leplezte le az emlékművet. Beszédében kifejtette, hogy a magyarok, beleértve a magyar kormánypártot is, megkérdőjelezik a trianoni szerződést és Szlovákia területi szuverenitását. „Ez a mi válaszunk a Fidesz párt magyar politikusainak, Orbán úrnak és a neonáci Jobbiknak a provokációira. Szlovákia most megmutatja a nemzetnek, egész Európának és elsősorban a Duna túloldalán élő magyaroknak, hogy ez a mi földünk, ez szlovák föld és soha nem hagyjuk, hogy elvegyék” - hangsúlyozta az SNS elnöke a határon. Az SNS Trianon-oszlopán lévő felirat teljesen megegyezik a csütörtökön Pozsonyban felavatott emléktábla szövegével. „A Szlovák Köztársaság köszönetét fejezi ki a szövetséges hatalmaknak, hogy 1920. június 4-én a Párizs melletti Versailles-ban, a Nagy-Trianon palotában megkötötték a trianoni békeszerződést Magyarországgal, amely megpecsételte a történelmi Magyarország szétesését, létrehozta Csehszlovákiát, valamint más államokat az őket megillető határokon belül, és új arcot adott Európának” - olvasható az oszlopon. Ezt követően egy idézet olvasható Štefan Osuský nagykövettől, a szerződés szlovák aláírójától. „Amikor 1920. június 4-én háromnegyed ötkor a Trianon nevet viselő szerződés alá odaírtam a nevemet, tudtam, hogy a szlovák nemzet elszámolását írom alá a volt történelmi Magyarországgal, elszámolást az elejétől a végéig a nemzetem vérével, szenvedésével és nyomorúságával aláírt szerződésekért. Az ilyen elszámolás örök” - szól az idézet. A tábla aláírása pedig így hangzik: „A hálás szlovákok”. Révkomáromban a Tükör Polgári Társulás a református templom kertjében tartott megemlékezést, ahol szintén egy szobor avató lett volna a rendezvény csúcspontja, de a magyar Trianon-emlékmű sem kapta meg a szakhatósági engedélyeket, így a helyiek ugyan megnézhetik az alkotást, de nem tarthattak avatót. Szlovákiában bő egy hét múlva, június 12-én tartják a választásokat, melynek felfokozott hangulata nemcsak a június 4-i Trianon-emléknapon érezhető, hanem már a héten kirobbant plakát botrány miatt is. Csütörtök este hozták nyilvánosságra a pozsonyi kulturális tárca illetékes bizottságának a döntését, mely szerint a Magyar Koalíció Pártja (MKP) magyar nyelvű választási óriásplakátjaival (lásd fent) megsértette a szlovákiai államnyelvtörvényt. A minisztérium felszólította az MKP-t, hogy június 11-ig a plakátok magyar szövegét váltsa fel, vagy egészítse ki szlovák nyelvű szöveggel, különben akár 5000 euró büntetéssel is sújthatják. Szlovákiában június 12-én lesznek parlamenti választások. A szlovák kulturális tárca illetékeseit nem sikerült az MTI-nek elérni. Dunajsky Éva, az MKP szóvivője így nyilatkozott: „Nem tudunk a döntésről, egyelőre semmit nem kaptunk.” Megjegyezte: a szóban forgó óriásplakátok május elején, a kampány első szakaszában kerültek ki, s nagy valószínűséggel döntő többségük már nem is létezik, mert azóta lecserélték őket. A minisztérium „nyelvrendőrsége” május közepe óta vizsgálja az ügyet. „Az MKP azzal, hogy az egész lakosság számára fontos információkat - s a kampánybeli politikai üzenetek feltétlenül ilyennek számítanak - csak magyar nyelven közöl, bizonyítja: nincs meg benne a jóakarat, nem óhajtja tiszteletben tartani a Szlovák Köztársaság minden állampolgárának azon jogát, hogy államnyelven jusson hozzá a fontos információkhoz” - nyilatkozta akkor Jozef Bednár, a tárca szóvivője a SITA hírügynökségnek. Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője viszont kijelentette: „Így szeretnénk tiltakozni az értelmetlen nyelvtörvény ellen, amelyet ebben a kormányzati időszakban fogadtak el.” Hozzátette: „Nem akarjuk diszkriminálni szlovák nemzetiségű polgártársainkat, akik abban a régióban élnek, ahol szavazóink. Minden más anyagunk és szórólapunk kétnyelvű lesz.” Áprilisban a Zoboralján vizsgálódott a szlovák „nyelvrendőrség”, mert a kalászi (Klasov) színjátszó csoport műsorfüzetével állítólag szintén megsértette az államnyelvtörvényt. Az ügyet még nem zárták le.

Fico beszólt Orbánnak: Magyarország béna hely!

2010. június 7. - (Techet Péter - hetivalasz.hu)

A trianoni békediktátum emléknapján interjút adott Robert Fico, szlovák kormányfő a Le Figaronak. Ebben élesen támadta Orbán Viktort. A francia konzervatív napilap részletes tudósításban számolt be a magyar-szlovák viszálykodásról - a cikk érezhetően inkább a magyar állásponttal szimpatizál. A lap kikérdezte az Új Szó főszerkesztőjét és Csáky Pált, a Magyar Koalíció Pártjának elnökét is. Interjút azonban Robert Ficoval készített. A szlovák kormányfő szerint Orbán Viktor úgy cselekszik, mintha nem létezne Szlovákia, mondván: kiterjesztené a magyar államiság fennhatóságát Dél-Szlovákiára is. Fico szerint ez egyértelműen sérti Szlovákia érdekeit, biztonságát. Szerinte a magyar politikát továbbra is Trianon mozgatja. Éles értékbeli különbséget képzeleg Fico Szlovákia és Magyarország közé: szerinte míg Szlovákia erős antifasiszta hagyományokkal rendelkezik, Magyarország újfent terjeszti „barna pestisét”. Arról elfelejtett szólni Fico, hogy Szlovákia első önállóságát Adolf Hitlernek köszönhette: a Tiso-féle klerikálfasiszta állam szintén szorgalmasan vett részt a zsidóüldözésekben. Cseh értelmiségiek a kilencvenes években éppen azzal vádolták Szlovákiát, hogy a liberális csehekkel szemben a szlovákok maradiak, konzervatívak, katolikusak, provinciálisak. Robert Fico szerint semmi értelme magyar állampolgárságot kérni, hiszen Szlovákiában jobb a helyzet A lap a kettős állampolgárságra is rákérdezett: szerinte felettébb érdekes, hogy Szlovákia eddig eltűrte a kettős állampolgárságot: több mint kétszázezer ilyen szlovák él ma. Fico igazából kitér a kérdés alól, pusztán annyit mond, hogy az új, tiltó rendelkezés mindenkire vonatkozni fog - persze kivételekkel: „a csehekkel készek vagyunk például tárgyalni”. Magyarország esetében azért nem tud kivételekről, mert - Fico szerint - Magyarország nem akar tárgyalni. Mindazonáltal, jegyzi meg gunyorosan Fico, nincs sok értelme magyar állampolgárságot kérni: elvégre Szlovákiában jobb az életszínvonal. A lap felemlegette a nyelvtörvényt is - amit egyszerűen úgy ír le, mint ami „korlátozza a magyar nyelv használatát” -, Fico viszont itt is azt állítja, hogy az nem a magyarok ellen irányul. Persze megint a magyarokról hoz példát. Szerinte azért lett szükség ilyen nyelvtörvényre, mert eddig voltak olyan városok, amelyekben semmi sem volt szlovákul kiírva, és hát - mondja felháborodottan Fico - „mégiscsak Szlovákiában élünk”.

Fico: Magyarország exportálja a barna pestist

2010. június 4. - (mti)

Robert Fico szlovák miniszterelnök a Le Figaro pénteki számában megjelent interjújában aggodalmát fejezte ki a kettős állampolgárságról szóló magyar törvénnyel kapcsolatban és szembeállította Szlovákia „mélyen antifasiszta” hagyományait a magyar kormánypárt - szerinte - szélsőséges mivoltával. Fico szerint a kettős állampolgárságról szóló törvény „része a Fidesz hivatalos stratégiájának, amely a Trianon előtti Nagy-Magyarországhoz való visszatérést célozza”, és azt, hogy (a magyar kormány) ne csak a 10 millió magyarért, hanem az összes szomszédos országban élő magyarért legyen felelős. Fico szerint ez veszélyezteti Szlovákia biztonságát. „Képzelje el, hogy több ezer polgár felveszi a magyar állampolgárságot: a magyar politikusok úgy viselkednek, mintha Dél-Szlovákia a területük részét képezné!” - jelentette ki a Le Figarónak a szlovák kormányfő. Fico szerint Orbán Viktor úgy tesz, mintha Szlovákia nem is létezne. E kijelentését azzal támasztotta alá, hogy a magyar kormányfő első hivatalos látogatása Lengyelországba vezetett. A szlovák kormányfő szerint magyar kollégája ezzel azt demonstrálta, hogy „Szlovákia, amely Magyarország és Lengyelország között helyezkedik el, nem egy ország, és hogy Lengyelország Magyarországgal határos”. Robert Fico a francia lapnak hangsúlyozta, hogy „értékek közötti konfliktus alakult ki a mély antifasiszta hagyományokkal rendelkező Szlovákia, és a szélsőséges ország között, amely exportálja a barna pestist'„. Szlovákiában jelenleg több mint 200 ezer ember rendelkezik kettős állampolgársággal - áll a lapban, amely szerint ez sohasem jelentett fenyegetést, de ez most megváltozott: Szlovákia a magyar kormánynak adott válaszképpen olyan jogszabályt fogadott el, amelynek értelmében mindenki, aki egy másik ország állampolgárságáért folyamodik, elveszíti a szlovákot. „Persze, lesznek kivételek” - jelentette ki Fico. - „A csehekkel például készek vagyunk tárgyalni. És a magyarokkal? Éppen ők azok, akik nem akarnak tárgyalni” - tette hozzá a szlovák kormányfő, aki szerint várhatóan nem sok szlovák állampolgár folyamodik majd magyar állampolgárságért. „Nincs semmi okuk erre: a gazdasági helyzet sokkal jobb itt!” - mondta Robert Fico. A szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban Fico azt mondta, hogy az nem irányul a magyarok ellen és célja a szlovák nyelv védelme. Azzal példálózott, hogy vannak olyan falvak, ahol magyar a polgármester és a községházán kifüggesztett hirdetmények mind magyar nyelvűek. „Azt akarjuk, hogy a szlovákok el tudják olvasni őket. Mégiscsak Szlovákiában vagyunk!” - mondta a szlováki miniszterelnök.

Szlovákiai magyarok: Köszönjük, Viktor!

2010. június 1. - (Ficza János - Népszabadság)

Orbán Viktor azzal, hogy figyelmen kívül hagyta mindkét szlovákiai magyar párt arra vonatkozó kérését, hogy a kettős állampolgárságra vonatkozó törvényjavaslattal várjon a szlovákiai választások lezártáig, lényegében megnyerte azt a jelenleg is hatalmon lévő Smer számára, valamint szinte biztosan bejuttatta a Slota vezérelte SNS-t a parlamentbe. („Köszönjük, Viktor!”) Az új magyar miniszterelnök azonban nem véletlenül csinálta mindezt: az Új Szónak nyilatkozó Szabados Krisztián, a Political Capital ügyvezetője szerint a Fidesz-kormánynak érdeke, hogy a szlovák szélsőjobb is bejusson a törvényalkotói testületbe, hiszen Magyarországon ott a Jobbik, így enyhül a felelősség. A Fico-kormány szintén hasznot húz az ügyből: szándékosan felfújva jelentőségét alapvető alkotmányos jogától fosztotta meg a szlovákiai magyarságot, ezredszer is bebizonyítva, hogy messze vagyunk még Európától. A felvidékiek sorsa és élete megint csak senkit sem érdekel, csupán bábuként használják őket a mocskos politikai játszmákban. Soha sem éreztem, hogy létezne ősi ellentét, melyet inkább mesterségesen szított, szabadjára engedett idiotizmusnak tartok. Felvidéken születtem, iskoláimat Magyarországon végeztem, majd hazatérve mégis Szlovákiában kerestem munkát. Anyanyelvem magyar, de a szlovák sem okoz problémát, vannak ilyen-olyan barátaim is. Két kultúrát ismerek - egy fejlettebb társadalomban ez a hasznomra válna, és örülnöm kellene. Nálunk mégis inkább teher. Mert bár mindkét országban otthon érzem magam, valójában egyik sem a hazám. Magyarországon - minden magyarságom ellenére - szlováknak minősülök, Szlovákiában pedig én vagyok a politikai adu ász, akit a büszke szláv honatya bármikor, ha beüt a krach, egy laza és gúnyos mozdulattal elő tud húzni, hogy elterelje a figyelmet az igazi problémákról. Nő a munkanélküliség? Kit érdekel, ha a magyar tankönyvekben magyarul szerepelnek a városnevek! Gazdasági hanyatlás? Ugyan már, hiszen a magyarok egyre többen vannak! Milliós csalások, szemtelen lopások és égbekiáltó korrupció? De mit képzelek én, aki magyarul álmodom! Na, és milyen gondolatok cikáznak agyam legrejtettebb tekervényes zugaiban éjjel és nappal? Úgy látszik, mindenki tudja, hiszen helyettem elmondták már százszor: hát persze, hogy életem minden pillanatát átitatja az autonómia, a visszacsatolás és a trianoni sokk kérdése. Orbán Viktor és Robert Fico jobban tudja: országhatárokat akarok átrajzolni, Jankó Slota termékeny földjét akarom csalárd módon elrabolni, főképp Vona Gábor jobbján. Aki felvidéki, és Magyarországon akar élni, úgyis átköltözik, aki pedig inkább odahaza maradna, csupán békességet akar. A jószomszédi viszony pozitív példája egyébként a Facebookon található „Group of Hungarians and Slovaks who DO NOT hate each other” (Magyarok és szlovákok csoportja, akik nem gyűlölik egymást), melynek egy hét alatt, több mint 25 ezer rajongója lett, a tagok száma pedig már a 36 ezer felett van. Itt mindenki a másik nemzet érdemeit dicséri, az ellentétek helyett a közös pontokra, a toleranciára fektetik a hangsúlyt. Gál Gergely, a csoport létrehozója azért alapította az online közösséget, mert elege lett a sok általánosításból, gyűlölködésből és uszításból. - Nem megoldani akarjuk a konfliktust, egyszerűen azt kell leírni, hogy ki mit szeret a másikban - mondja Gál Gergely. Jómagam is a csoport tagja vagyok, hitvallásom szerint európai, nem pedig szlovák vagy magyar, esetleg szlovákiai magyar, netán magyarul beszélő szlovák. Úgy gondolom, hogy a XXI. század már nem a nemzeti és hitbeli kérdésekről kell, hogy szóljon. A határok csak szétválasztanak, az empátia és a kommunikáció viszont összeköt. Ezúton üzenem minden szemellenzős, nemzeti gőgtől elvakult politikusnak: könyörgöm, ne akarjatok megmenteni és ide-oda csatolni, csak hagyjatok nyugodtan élni!

Slota Trianon-emlékművet avat Révkomáromban

2010. június 1. - (mti)

Trianon-emlékművet állít fel Révkomáromban, a szlovák-magyar határon a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) a szerződés aláírásának 90. évfordulója alkalmával. „Megmutatjuk a magyaroknak, hogy hol az államhatár” - jelentette ki Ján Slota, a párt elnöke keddi pozsonyi sajtóértekezletén. Leszögezte: az SNS akciójával demonstrálni akarja, hogy Révkomárom szlovák város. Ugyanakkor a helyi „magyar önkormányzatnak, amely nem a szlovák állam érdekeit védi”, meg akarja mutatni, hogy „nem ők fogják megmondani, milyen emlékművek állhatnak a városban”. Az SNS országos vezetése évek óta vitában áll a révkomáromi önkormányzattal, amely nem akarja engedélyezni, hogy Cirill és Metód szláv hittérítők szobrát a köztéren helyezzék el. A szobor most a Matica Slovenská szlovák kulturális szervezet helyi székházának a bejárata feletti balkonon áll, s a szervezet helyi vezetése elégedett a helyzettel, nem kíván rajta változtatni. Slota bejelentette, hogy a párt Szlovákia különböző vidékeit is meg kívánja jelölni „Trianon-emléktáblákkal”. Részleteket a tervekről nem mondott, s nem válaszolt arra sem, hogy rendelkeznek-e az emlékművek, táblák elhelyezéséhez szükséges engedélyekkel. Az SNS elnöke, és Anna Belousovová, a párt első alelnöke ugyanakkor élesen bírálták Magyarországot, amiért az Országgyűlés a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította a trianoni szerződés aláírásának napját. Azt állították, hogy Magyarország Trianon revíziójára készül, aminek írásos bizonyítéka ez a döntés és az állampolgársági törvény. „Magyarország ezzel hivatalosan meghirdette a revizionizmus és a sovinizmus politikáját” - állította Belousovová. Hozzátette: Magyarország Európa puskaporos hordója, amely bármikor felrobbanhat. Slota azt jósolta, hogy Dél-Szlovákiában öt éven belül népszavazást tartanak a terület autonómiájáról, s javasolta, hogy Pozsony mihamarabb mondja fel a szlovák-magyar alapszerződést, mert azt Budapest nem tartja be és semmibe veszi.

Szlovákiában nagy sláger a magyarveszély

2010. június 2. - (Szilvássy József - Népszabadság)

Ha akad olyan tamáskodó, aki még mindig nem hiszi el, hogy a magyar állampolgárságról rendelkező törvény módosítása mekkora indulatokat kavart Szlovákiában, annak elég egy rövid sétát tennie északi szomszédunknál. Ahol már a magyarok lakta déli országrészeket is ellepték a Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS) a magyarveszéllyel riogató óriásplakátjai. S ott virítanak a Robert Fico vezette Smer bigboardjai is, amelyek valamivel visszafogottabbak, mert csupán a Magyar Koalíció Pártjának a kormányzati pozícióba való visszatérésével ijesztgetik a polgárokat. Robert Fico pártjának kampánymenedzserei elsősorban Csáky Pál egyik kijelentésére haraptak rá. Az MKP elnöke a pozsonyi parlamentben jelentette be, hogy több képviselőtársa kéri majd a magyar állampolgárságot. Röviddel ezután megjelentek a Smer falragaszai, amelyen azzal ijesztgetik a polgárokat, hogy „Egyszer már hatalomhoz juttatták a Magyar Koalíció Pártját! Most újra megteszik! Akadályozzuk meg a Szlovák Kereszténydemokrata Unió, az MKP és a Kereszténydemokrata Mozgalom újabb koalícióját!”. - A magyar törvény felkavarta a nacionalista indulatokat, s elvonta a figyelmet a kormánypártiak súlyos hibáiról, Szlovákia társadalmi és gazdasági gondjairól - nyilatkozta Simon Zsolt, a Most-Híd párt alelnöke. Aki határozottan kijelentette, hogy nem kéri a kettős állampolgárságot, mert ő Szlovákia polgára. Ján Slota tegnap jelentette be, hogy június 4-én Révkomáromban, a magyar határhoz közel, Trianonra emlékeztető oszlopot kíván felállítani. Előtte vagy utána pedig végigmasírozni a városban. - Megmutatjuk a magyar nemzetnek, hogy Trianon hol szabta meg a határt! Trianon számunkra örömünnep, mert a nemzeti függetlenséget és a magyar járomból való kiszabadulást jelenti - jelentette be. Fico tegnap közölte: részt vesz az emlékoszlop avatásán. Ugyanazon a napon az egyik helyi magyar civil szerveződés teljesen más jellegű Trianonemlékoszlop felavatását tervezi a belvárosi református parókia előtt. A megyei műemlékvédelmi hivatal először megadta a szükséges engedélyt, de az országos hatóság felülbírálta azt. Mindezek ellenére az emlékünnepséget megtartják, de az avatásról még nem határoztak. Értesüléseink szerint sok jobbikos is készül pénteken Jókai szülővárosába. Nagy erőkkel áll készenlétben a rendőrség. Bastrnák Tibor révkomáromi polgármester tegnap a határátkelőn tartott sajtótájékoztatóján felszólította a felelőtlen politikusokat és a félkatonai egyenruhában vonulókat, hogy vessenek véget önző, századunk Európájához méltatlan, a békés együttélést veszélyeztető megnyilvánulásaiknak.

LMP: Főleg a szlovák kisebbségi képviselők

számát csökkentené a törvénymódosítás

2010. június 2. - (mti)

Az Országgyűlés kedden a kisebbségi önkormányzati képviselők számának csökkentése érdekében szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával fejezte be munkáját. Az LMP figyelmeztetett, hogy a leginkább a szlovák kisebbséget érintené a változtatás, ezért az átgondolandó. Az önkormányzati képviselő-testületek létszámcsökkentése után a kisebbségi önkormányzati képviselők számát mérsékelné a kereszténydemokrata Hargitai János és Szászfalvi László indítványa. Ennek értelmében már októberben a jelenleginél kisebb létszámú kisebbségi önkormányzatok jönnének létre. A törvénymódosítás keddi általános vitájában tartott expozéjában Hargitai János elmondta: Magyarországon több mint kétezer településen működik kisebbségi önkormányzat, így a kisebbségi képviselők száma meghaladja a tízezret. Indítványuk alapján a településeken ötről háromra, a megyékben és a fővárosban kilencről ötre csökkenne a kisebbségi önkormányzati képviselők száma. Az országos kisebbségi önkormányzatok létszáma változatlanul 15 és 53 közötti lehetne, de összességében csökkeni fog - fűzte hozzá. Hargitai János arra is kitért, hogy a javaslat benyújtása előtt egyeztettek az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel, és a törvényjavaslat célját Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa is támogatja. Az LMP-s Karácsony Gergely felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a kormánytöbbséghez tartozó képviselők ebben a javaslatban a minőségi problémák helyett a mennyiségi gondokat próbálják orvosolni. A politikus számításai szerint a képviselői helyek számának csökkentése a legnagyobb arányban a szlovák önkormányzati képviselőket érintené, ezért Karácsony Gergely arra kérte képviselőtársait, hogy gondolják át a javaslat szükségességét. Hozzátette: hosszú távon egy az „etnobizniszt” jobban kizáró rendszer kialakítására lenne szükség.

Értelmetlennek és hibásnak tartja a javaslatot az MSZP

A szocialista Nemény András felszólalásában értelmetlennek, hibásnak és rossz üzenetet hordozónak nevezte a kisebbségi önkormányzati képviselők számát mérséklő javaslatot, amelynek visszavonását kérte frakciója nevében. A politikus etikai természetű kifogásként értelmezte a valódi egyeztetések elmaradását, továbbá nem értett egyet azzal, hogy így költségcsökkentést lehetne elérni, hiszen az összesen 1,5 milliárd forintos költségtérítésre továbbra is jogosultak maradnak a kisebbségi önkormányzatok képviselői. Nemény András politikai, stratégiai problémaként értelmezte, hogy amennyiben Magyarország rosszul bánik saját kisebbségeivel, akkor rontja a határokon túl, kisebbségben élő magyarok helyzetét. A kormánypárti Gulyás Gergely felszólalásában egyetértett azzal az indítvánnyal, hogy a kisebbségi önkormányzatokra is ki kell terjeszteni az általános önkormányzatokra vonatkozó létszámcsökkentést. Szerinte az így létrejövő testületek működőképesek, törvényi feladataik ellátására alkalmasak maradnak. A KDNP-s Szászfalvi László (az egyik előterjesztő) szintén frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztőket, továbbá megjegyezte, hogy a javaslat benyújtását hosszú évek tárgyalásai előzték meg.

A jobbikos Szávay István frakciója támogatásáról biztosította a javaslat benyújtóit, ugyanakkor furcsának nevezte az arról szóló egyeztetés menetét. A képviselő szerint a javaslat „állatorvos lova” annak az „eszeveszett kapkodásnak”, amit a kormánytöbbség az elmúlt időben törvénykezés címén folytat. Hozzátette: jelen esetben a törvényjavaslat benyújtása után ültek le egyeztetni az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel, így az a „komikus” helyzet állt elő, hogy a benyújtott törvényjavaslatot egy frakciótársukkal kellett kijavíttatniuk. Az elnöklő Jakab István ezt követően lezárta az általános vitát, majd berekesztette az ülésnapot. A Ház következő héten folytatja munkáját.

Önkormányzati létszámcsökkentés: A kisebbségiekkel is egyeztettek

2010. június 1. - (mti)

Az országos kisebbségi önkormányzatok javaslatai alapján, velük egyeztetve született meg a testületek létszámának csökkentéséről szóló törvényjavaslat - mondta el az indítvány egyik előterjesztője, a kereszténydemokrata Hargitai János hétfőn az MTI-nek. A KDNP-s politikus elmondta, hogy a törvényjavaslat benyújtása előtt folyamatosan egyeztetett az országos önkormányzati vezetőkkel, és az indítványt az ő javaslataik alapján nyújtották be. Hozzátette: hétfőn is egyeztettek a kérdésben, azokat a minimális korrekciókat, amelyeket kérnek, valószínűleg befogadják majd. A kereszténydemokrata honatya kiemelte: a 3200 magyarországi település több, mint felében van kisebbségi önkormányzat, Pécsett például 13 működik. Jó pár ezres létszámról van tehát szó, amit párhuzamosan az önkormányzati képviselők számával illik csökkenteni. Semmi másról nem szól ez a javaslat - mutatott rá. Hargitai János azt mondta, hogy nem érti a szocialisták megszólalását, amely mögött nyilvánvalóban csak ostoba, politikai szándék húzódik. Megjegyezte: Pál Tibor szocialista képviselő, aki a témában képviselőtársával napközben sajtótájékoztatót tartott, ott sem volt a szakbizottsági ülésen. Nemény András (MSZP) hétfőn újságírók előtt értelmetlennek, hibásnak, rossz üzenetet hordozónak nevezte a kisebbségi önkormányzatok létszámának csökkentésére vonatkozó javaslatot, amely szerinte etikai, gyakorlati és politikai-stratégiai problémákat is felvet. Hozzátette: a törvényjavaslat indoklása is téves, mert e szerint az önkormányzati választásokhoz kell arányosítani a kisebbségi önkormányzati képviselők számát, de ez a két dolog nem függ össze. A kisebbségi ombudsman főosztályvezetője hétfőn Szekszárdon azt mondta az indítványról, hogy azt szakmailag aggályosnak tartja az ombudsmani hivatal. Magicz András szerint nem átgondolt, szakmailag nem jó megoldás a kisebbségi önkormányzatok létszámának ötről háromra csökkentése. A kereszténydemokrata politikus erre reagálva idézte a kisebbségi biztos, Lukács Tamásnak, az Országgyűlés szakbizottsága elnökének írt levelét, amelyben az áll: „a törvényjavaslat benyújtását üdvözlöm és elfogadását támogatom”. Hargitai János és Szászfalvi László (KDNP-s képviselők) május 26-án benyújtott törvényjavaslata szerint 2010 őszén a települési kisebbségi önkormányzatokba az eddigi öt helyett három, a területi kisebbségi önkormányzatokba az eddigi kilenc helyett öt képviselőt lehetne választani. A javaslat rögzíti, hogy a változtatásokat első alkalommal a 2010-es általános kisebbségi önkormányzati választások során kell alkalmazni.

A győztes mindent visz?

Értelmetlen, hibás, rossz üzenetet hordozó a kisebbségi önkormányzatok létszámának csökkentésére vonatkozó javaslat

2010. június 1. - (mszp.hu)

A Fidesz nem a településeken nyújtott teljesítményével, hanem törvényalkotással akarja megnyerni az őszi önkormányzati választásokat. Pál Tibor, szocialista országgyűlési képviselő hétfői sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: mostanra már világosan látszik, hogy az önkormányzatokkal összefüggő törvénymódosításoknak nem a takarékosság a célja. Erre példaként említette, hogy a polgármesterek a saját munkájuk segítésére kívülről behozhatnak egy alpolgármestert, akinek költsége van: számításaik szerint négy képviselői mandátum egy alpolgármesterinek felel meg. Véleménye szerint a Fidesz azzal a céllal csökkentené az önkormányzati képviselők számát, hogy olyan aránytalanság jöjjön létre a képviselőtestületekben, amelynek rendezőelve, hogy „a győztes mindent visz”. Pál Tibor úgy látja: a Fidesz azért döntött úgy, hogy kiveszi a törvénymódosítás szövegéből, hogy az 50 százalék feletti mandátumokat a kompenzációs listára lehet beszámítani, mert rájött, hogy ez valóban alkotmányellenes lenne. Emlékeztetett arra, ahogyan a kisebb önkormányzati testületeket, úgy az ajánlószelvények számának emelését is elfogadta az MSZP, de mivel a Fidesz csak csepegteti a változásokat, csak most áll nekik össze a kép. Kiemelte: a választási eljárásról szóló törvény módosításából látszik, hogy a civileknek szinte semmi esélyük az önkormányzat irányításába bejutni, mivel a megemelt számú ajánlószelvények gyűjtését kilenc napra csökkentették. Ilyen rövid idő alatt ennyi cédulát csak a nagy pártok tudnak majd összeszedni. A szocialista Nemény András a sajtótájékoztatón értelmetlennek, hibásnak, rossz üzenetet hordozónak nevezte a kisebbségi önkormányzatok létszámának csökkentésére vonatkozó javaslatot, amely szerinte etikai, gyakorlati és politikai-stratégiai problémákat is felvet. Hozzátette: a törvényjavaslat indoklása is téves, mert e szerint az önkormányzati választásokhoz kell arányosítani a kisebbségi önkormányzati képviselők számát, de ez a két dolog nem függ össze. Etikai problémának tartja az egyeztetés hiányát, mivel törvény írja elő, hogy a kisebbségi önkormányzatok vezetőinek véleménynyilvánítási joguk van. Gyakorlati problémának nevezte, hogy a csökkentés nem hoz megtakarítást, mivel a kisebbségi képviselők nem kapnak illetményt. Nemény András álláspontja szerint politikai-stratégia jellegű probléma, hogy az országot leginkább az minősíti, miként bánik a saját kisebbségeivel, és ha előzetes egyeztetés nélkül csökkentik képviselőik számát, az nem segít a határon túli magyaroknak abban, hogy helyben érvényesíthessék jogaikat.

Pozsonyi fricska Pestnek

Csak Magyarországgal nem akar a kettős állampolgárságról tárgyalni Szlovákia

2010. június 2. - (Lajos P. János - Új Szó)

Magyarországgal nem, de minden más országgal kész megegyezni Szlovákia a kettős állampolgárság ügyében. A külföldön élő szlovákok ugyanis már tiltakoztak amiatt, hogy választaniuk kell a szlovák és az illető ország állampolgársága között. Robert Fico miniszterelnök szerint azok szlovák állampolgársága nincs veszélyben, akik július 17-ig, a szlovák állampolgársági törvény módosításának életbe lépéséig kérvényezik az idegen ország állampolgárságát. „Őket nem a módosítás alapján ítéljük meg“ - jelentette ki a kormányfő. Jó hírekkel szolgált azonban mindenkinek, a magyar állampolgárság igénylőit kivéve. „Minden érintett ország esetében készek vagyunk a tárgyalásokra, hogy az állampolgáraink elégedettek legyenek, de Magyarország esetében nem engedhetjük meg magunknak azt a kockázatot, hogy valaki egyetlen óra magyarországi tartózkodás nélkül megkaphassa a magyar állampolgárságot“ - magyarázta Fico. Szerinte ugyanis a tartós lakhely minden ország esetében teljesen természetes feltétel. Az ügyben Berényi József (MKP) parlamenti képviselő interpellálta Robert Kaliňák belügyminisztert, azt szeretné megtudni, hogy Magyarországgal miért nem folytatnak ilyen tárgyalásokat. Jogászok szerint Szlovákia megoldhatja a kettős állampolgárság problémáját más államokkal bilaterális, kétoldalú szerződések alapján, jogilag ez elképzelhető. „A nemzetközi szerződéseknek magasabb jogerejük van, mint a hazai jogszabályoknak“ - magyarázta lapunknak Szekeres Klaudia jogász. Ugyanakkor azonban úgy véli, hogy ez a megoldás diszkriminációt eredményez, vagyis nem tartja ezt elfogadható megoldásnak. Szerinte létjogosultsága van a kettős állampolgárság engedélyezésének és tiltásának is, mindkettőre van példa, a szlovák eljárást azonban nem tartja rendben lévőnek. „Van jogalapja a szlovák korlátozásnak is, de azt nem tartom rendjén lévőnek, hogy két állam rossz viszonya miatt az állampolgár szenvedjen“ - mondta Szekeres Klaudia jogász. Petőcz Kálmán külpolitikai szakértő szerint a szlovák fél eljárása megkérdőjelezhető. „Nem hiszem, hogy ezt meg lehetne védeni nemzetközi fórumokon, mivel ez diszkrimináló lenne - mondta lapunknak a Fórum Intézet munkatársa. - Ugyanakkor ez az eljárás éppen a fordítottja annak, amiről az állampolgárság szól, hiszen a szlovák fél váltig állítja, hogy az elsődleges állampolgárság ahhoz az országhoz kapcsolódik, amelyhez az illetőt szoros kapcsolatok fűzik, ahol született, ahol lakik.“ Szlovákia volt ENSZ-nagykövete szerint a bilaterális megegyezésekkel éppen fordított módon járnának el. „Engedélyeznék a kettős állampolgárságot az Ausztráliában élőnek, aki valójában otthagyta hazáját, aki viszont nem hagyta ott, annak nem engednék, ez hatványozott diszkrimináció“ - mondta Petőcz. - Ez nem védhető semmilyen nemzetközi fórum, főleg nem emberi jogi fórum előtt, ez az állampolgárság alapelveinek feje tetejére állítását jelenti.“

Szlovák lapok Magyarországról

2010. június 2. - (mti)

Nem sok jót ígér, hogy a magyar kormány a gazdasági növekedést a hitelekből finanszírozott nagyobb kormányzati kiadásokra kívánja alapozni - vélekedik szerdai számában a Sme napilap. Az újság rámutat, hogy Budapestnek már nincs nagy mozgástere, „mert azt a fideszes és a szocialista populizmus közti harc” már régen nagyon beszűkítette. Szerinte a kormány populistákra jellemző módon jár el, amikor az adósság fájdalmas csökkentése helyett a látszólagos növekedést részesíti előnyben. „Ha ehhez a feszült helyzethez hozzáadjuk a kettős állampolgárságot lehetővé tevő, valamint a történelmi Magyarország szétesését meggyászoló törvényeket, elénk tárul az igazi, mai Magyarország. Frusztrált, gazdaságilag meggyengült, tragikomikus” - vélekedik a lap. Hozzáteszi: egy közép-európai demokrata csak sajnálkozni tud mindezen. „Bár (Magyarország) nem kellemes szomszéd, délről minket (Szlovákiát) semmi komoly veszély nem fenyeget. Szlovákiát az igazi veszély Szlovákiából fenyegeti. Ficotól, Meciartól és Slotától, akik vulgarizmusukkal és faragatlanságukkal az intelligens külpolitika helyett a magyar szélsőségességnek adnak értelmet. Mintha Orbán fizetné őket” - záródik a lap jegyzete. A Pravda című független napilap arról elmélkedik, mi lenne ha szlovákok lennének a magyarok helyében, s őket érte volna Trianon. „El tudnák alázattal feledni az ilyen történelmi megrázkódtatást? Aligha” - jegyzi meg Peter Macsovszky szlovák író. Úgy véli, hogy egyetlen nemzet sem kíván örökre kicsi és gyenge maradni, mert könnyen a szomszédok prédájává válik. Európa szívében csak idő kérdése, hogy bármelyik más ország is megpróbálja megvalósítani hatalmi ambícióit. A szerző felidézi, hogy az első világháború idején, tehát a trianoni szerződés előtt érdekes tárgyalások folytak a csehek és a szlovákok között egy új államról. Míg eredetileg két nemzet, a csehek és a szlovákok közös államáról folyt a szó, az utolsó megállapodás már „csehszlovák nemzetről” beszél. Szerinte az is azt mutatja, hogy a szlovákoknak, mint kisebb nemzetnek, nem volt sok mozgási lehetőségük, és ez ma sincs meg. „Paradox módon érvényes: minél hevesebben és minél inkább verik a nemzethű szlovákok a mellüket az önálló Szlovákia (a globális világban valóján látszólagos) léte és (az Európai Unióban nem létező) határai sérthetetlensége mellett, az ország annál könnyebben lesz mindezzel sérthető” - húzza alá a szerző. Szerinte ez a furcsa helyzet talán jó alkalom lehetne arra, hogy a szlovákok végre másutt lássák a nemzetüket, országukat fenyegető veszélyeket mint eddig látták. „És talán nagyobb megértést tanúsíthatnának mások traumái iránt: hiszen az, ami a szomszéddal tegnap történt, az holnap - rövidlátásunk következtében - könnyen velünk történhet meg” - zárja eszmefuttatását a szlovák író.

Kövér szerint az EU reagálhatna Slota kirohanásaira

2010. június 2. - (mti)

Kövér László szerint az Európai Uniónak nem lenne helyes szó nélkül hagynia Jan Slotának, a Szlovák Nemzeti Párt elnökének a kettős állampolgársággal kapcsolatos kirohanásait. A Fidesz választmányi elnöke a Demokratának adott, szerdán megjelent interjúban arról is beszélt, hogy szerinte a demokrácia újjászületését jelenti az SZDSZ kiesése a parlamentből. A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvénnyel kapcsolatban - amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés - Kövér László hangsúlyozta: úgy gondolták, a kettős állampolgárság lehetővé tétele mellett ez a jogszabály is gyógyírt jelenthet a 2004. december 5-én keletkezett sebekre. Mint mondta, abban bízik, hogy az állampolgársági törvény és a nemzeti összetartozásról szóló jogszabály után a következő években több hasonló lépést tesz még az új parlament és a most felállt, új kormány. „A huszadik században a magyarság megszenvedte az első világháborút, Trianont, a második világháborút, ültek a nyakunkon nyilasok és kommunisták, mi mégis túléltük ezeket a csapásokat, sőt gyarapodni tudott az ország és a nemzet. Büszkének kell lennünk erre az erőre, büszkének kell lennünk nemzeti összetartozásunkra” - fogalmazott. A belpolitikai helyzettel összefüggésben a politikus emlékeztetett: „mindig mondtam, hogy ha az SZDSZ a választók akaratából kiesik a parlamentből, az a demokrácia újjászületését jelenti. Ezt már akkor is így gondoltam, amikor nem tudhattam, hogy mi pedig eközben kétharmadot jelentő felhatalmazást kapunk”. Az MSZP-ről szólva azt mondta, a párton egyelőre a zavarodottság jeleit látja, „próbálnak erre is, arra is gesztusokat tenni, s nem is egységesek”. Felidézte, az MSZP három politikusa, köztük Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, még a kettős állampolgárságot sem szavazta meg. Az időnként tapasztalható gesztusok persze nem helyettesítik a bocsánatkérést, amellyel „a szocialisták még mindig adósak a nemzetnek”: hiszen nem kértek bocsánatot 2004. december 5-éért, 2006. október 23-áért, s nem kértek bocsánatot azért sem, amit az őszödi beszéd szimbolizál, „vagyis a csalásokért, a hazugságokért” - sorolta, hozzátéve: szerinte ez is mutatja, hogy az MSZP ugyanaz maradt, mint ami eddig volt. Arra a kérdésre, hogy Isten nevének megjelenése a nemzeti összetartozásról szóló törvényben csak egyszeri alkalom, vagy egy új időszak kezdetét jelenti, Kövér László úgy válaszolt: mindenképpen illett az emelkedettséghez, ugyanakkor szerinte az elmúlt húsz évben is születtek olyan törvények, amelyeknek a preambulumába ezt ugyanígy be lehetett volna emelni. „Itt az ideje megérteni, hogy Isten említésével még nem zárjuk ki, különböztetjük meg hátrányosan azokat, akik nem hisznek benne, s a világ dolgaira valamilyen más magyarázatot keresnek” - mutatott rá. A kettős állampolgárságra adott szlovák reakciókról szólva azt mondta, képtelenségnek tartja, hogy a szlovák vezetés lényegében az ország lakosságának egytizedét nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánította. „Aki ilyet tesz, az az égvilágon semmit nem ért az Európai Unióból. Úgy vélem, az EU-nak nem lenne helyes szó nélkül hagyni Jan Slota kirohanásait, amellett pedig pláne nem lenne szabad elmenni, hogy a kettős állampolgárságot igénylőket meg akarják fosztani szlovák állampolgárságuktól” - fejtette ki. „A múltkor egy képviselőtársamnak azt mondtam: azok után, hogy ezt a két törvényt (a kettős állampolgárságról és a nemzeti összetartozásról) elfogadta az Országgyűlés, kis túlzással mondva úgy érzem, mintha minden fontos feladatot elvégeztem volna a politikában. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem maradt munkánk, hiszen Magyarországot újra növekedési pályára kell állítani az előző kormány által okozott csődhelyzet után” - zárta szavait a Demokratában Kövér László.

Slota is Trianon-emlékművet emelne Komáromban

2010. június 1. - (sita - Új Szó)

Június 4-én Komáromba készül Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke, és a párt vezetése, hogy kinyilvánítsák: Komárom szlovák város. Ennek igazolására a szlovák-magyar határon egy Trianon-emlékművet is el akarnak helyezni. „Meg akarjuk mutatni a magyar nemzetnek, hol a trianoni határ. Meg akarjuk mutatni Komárom képviselőinek, hogy nem fogják nekünk megmondani, mit tehetünk meg egy szlovák városban” - mondta a nemzeti vezető. Slota szerint az emlékműn csak történelmi tények lesznek rögzítve. Slota örömét fejezte ki a trianoni békeszerződés miatt, mert az esélyt adott más nemzeteknek, hogy kitörjenek a magyar fennhatóság alól. A nemzeti párti politikus élesen bírálta a magyar parlament által tegnap a Nemzeti Összetartozás Napjáról szóló törvényt. Véleménye szerint ennek célja a történelmi Magyarország feltámasztása.

Fico is részt venne a komáromi SNS-es Trianon-emlékmű felavatásán

Robert Fico miniszterelnök más közjogi méltóságok kíséretében részt vesz a komáromi Trianon-emlékmű felavatásán - közölte mai sajtótájékoztatóján. A komáromi magyar-szlovák államhatáron felállítandó Trianon-emlékmű gondolatával ma állt elő a Szlovák Nemzeti Párt. „Csak arról van szó, hogy ha a magyar Parlament mondott valamit Trianonról, ami nem európai és veszélyes, akkor mi is szeretnénk elmondani azt, amit helyesnek tartunk. Azt, hogy ez egy olyan döntés volt, melynek volt történelmi alapja, s ez, néhány másik döntéssel együtt a második világháború utáni európai berendezkedés alapja, melyet a Szlovák Köztársaság tiszteletben tart” - mondta. Fico szerint, ha nem emlékeznének meg Trianonról június 4-én, akkor „kétségeket keltenének Szlovákia területi egységét, és a magyar-szlovák határt illetően”.

Hlina fehér lovat ajándékoz Orbánnak

2010. május 30. - (felvidék.ma)

Alojz Hlina polgárjogi aktivista arra készül, hogy június 4-én Budapesten a magyar kormányhivatal előtt átad egy fehér lovat Orbán Viktornak, cserébe azért a lóért, amiért honfoglaló eleink a monda szerint megvették az országot Svätopluktól. „Civil aktivistaként igyekszem felhívni a figyelmet az országunkban számos helyen előforduló negatívumokra. Kimondott „figyelmet” szentelek azon politikusoknak, akik eltévesztették a korszakot, akik tevékenységükkel kárt okoznak hazánknak, de kölcsönös kapcsolatainknak is. Sok akciót szerveztem, melyek keretében igyekeztem rámutatni, hogy a különféle fóbiák és az uszítás komolyan ártanak az országunknak - fogalmaz levelében, amelyet a pozsonyi magyar nagykövetségen keresztül küldött Orbán Viktor miniszterelnöknek. Levelében úgy fogalmaz Hlina, hogy elkerülhetetlen a békés együttélés és ezért mindkét félnek tennie kell. Felsorolja azokat az akcióit, amelyekkel próbálta felhívni a szlovák lakosság figyelmét az uszító politika veszélyeire, különösen Ján Slota szélsőséges magyargyűlöletére. Hlina levelében azt írja, hogy míg június 4-ét Magyarország fájónak tart és érez, addig más nemzetek boldognak tartanak, mert elhozta nekik a szabadságot. A szabadság szeretetéről megállapítja, hogy azt Orbán Viktor is nagyra értékeli. Június 4-én 14 órára érkezik a magyar kormányhivatal elé, hogy átadja a fehér lovát Orbán Viktornak, tettét szimbolikus cselekedetnek tekinti függetlenül attól, hogy fogadja-e őt az új magyar miniszterelnök.

Irredenta szódásüvegek, revizionista falvédők a kiállításon

2010. május 31. - (mno)

Nagy-Magyarország alakú tükröt, irredenta szódásüveget, revizionista falvédőt, összességében több száz, két világháború közötti tárgyat, dokumentumot, képeslapot, térképet, fotót állítanak ki a hódmezővásárhelyi Alföldi Galériában június 1-jén nyíló „Nem kell beszélni róla sohasem, de mindig, mindig gondoljunk reá” című trianoni emlékkiállításon - közölte a galéria. A kiállítási kollekció 90 százaléka magángyűjtők emléktárgyaiból, dokumentumaiból áll össze, de láthatók lesznek a vásárhelyi Tornyai János Múzeum, a Bethlen-gimnázium és a helyi levéltár anyagai is. A tárlaton szemügyre vehetők az ország egyik legnagyobb trianoni magángyűjteményével rendelkező Kovács Ferenc képeslapjai, dokumentumai is. Az emléktárlat az Alföldi Galéria három kiállítóterében valósul meg, az elsőben a trianoni békediktátum okozta fájdalmat kifejező dokumentumokat állították ki. A második tér azokat a relikviákat mutatja be, amelyek jelképezik a két világháború közötti Magyarország bizakodását, hogy a határok újrarajzolhatók. A harmadik kiállítótér az eufóriát ábrázolja, amikor a korábban elcsatolt területek visszakerültek Magyarországhoz. A hódmezővásárhelyi Trianon-hét keretében június 1-jén, kedden 10 órától a „Tíz óra után pár perccel jött egy hír... egy végzetes hír” című tudományos tanácskozással emlékeznek meg a trianoni békediktátum aláírásának 90. évfordulójáról. Az emlékhéten a kiállításon és a konferencián kívül irodalmi estet, filmvetítést és ökumenikus istentiszteletet is szerveznek. A trianoni békeszerződés eredményeképp Magyarország elveszítette területének több mint kétharmadát. Magyarország lakóinak száma 18,2 millióról 7,6 millióra esett vissza. Jelentős magyarlakta területeket csatoltak a szomszédos országokhoz. Több mint 3 millió magyar került kisebbségi létbe. Románia önmagában nagyobb területeket kapott - 103 ezer négyzetkilométernyit -, mint ami Magyarországnak maradt.

Nem kapott helyet a magyar vélemény a prágai trianoni szemináriumon

2010. május 31. - (mti)

Nem hangzott el a magyar álláspont a trianoni békeszerződésről azon a szemináriumon, amelyet a prágai Gazdasági és Politikai Központ (CEP) rendezett hétfő este a cseh fővárosban - közölte a cseh közszolgálati televízió. A Václav Klaus államfő által vezetett szemináriumon cseh és szlovák vélemények hangzottak el Trianonról. Szőke László prágai magyar nagykövet, aki a hallgatók sorában volt jelen a rendezvényen, kifogásolta, hogy az előadók között a magyar fél képviselői nem kaptak helyet. Klaus a megjegyzésre reagálva kijelentette: „gyötri és nyugtalanítja”, ami az utóbbi időben Magyarországon történik, utalva ezzel az állampolgársági törvényre. A magyar diplomata „szomorúságának és csalódottságának” adott hangot az előadásokkal kapcsolatban. „Korábban el sem tudtam képzelni, hogy a baráti Cseh Köztársaság fővárosában ilyen nyilatkozatok hangozhatnak el” - nyilatkozta Szőke, aki a televízió közlését az MTI tudósítójának megerősítette. Szőke László a rendezvényen úgy vélekedett, hogy a szeminárium célja nem a véleménycsere volt, mert csak az egyik fél kapott lehetőséget álláspontja ismertetésére. Elmondta: Magyarország a jövőben is be fogja tartani a trianoni szerződés rendelkezéseit, holott „ez a diktátum sok embernek fájdalmat és szomorúságot okozott”. A hallgatóság egy része a nagykövet szavait megtapsolta. Klaus azt válaszolta: legitim dolog ezekről az eseményekről beszélni. „Ez nem Magyarország megvádolása valamivel, hanem félelmünk kifejezése” - jelentette ki az államfő, aki szintén tapsot kapott a közönség egy részétől. Klaus ugyanakkor beismerte, hogy magyar előadót is meghívhattak volna, de ez állítólag nem jutott a rendezők eszébe. Szót kért Jan Kohout cseh külügyminiszter is, aki szintén a hallgatóság soraiban foglalt helyet. Kohout kifejtette: a szemináriumon elsősorban történészek léptek fel, tehát akadémiai, és nem politikai területről van szó. „Bízom abban, hogy ez a kérdés sosem válik a nemzetközi politika témájává” - jelentette ki a cseh diplomácia vezetője. Hangsúlyozta: Csehország mindig védeni fogja a cseh államiságot, s a modern cseh államiság a versaillesi békerendszerből ered, amelynek a trianoni szerződés is része. „Ha bárki bármilyen kifogással él (a szerződésekkel szemben), nagyon érzékenyen fogunk reagálni” - hívta fel a figyelmet Kohout. A rendezvényen két cseh és egy szlovák történész, a bécsi cseh nagykövet és Jirí Weigl, a cseh elnöki hivatal vezetője tartott előadást. A cseh televízió szerint egyedül Weigl volt az, aki részletesebben beszélt a magyar állampolgársági törvényről. Kifejtette: a magyar lépés nemzetközi precedenst teremthetne, amely megnyithatná az utat más régiók destabilizációja előtt is. Rámutatott, hogy a Szovjetunió széthullása után nagyszámú orosz rekedt a határokon kívül. „Vagy - Kínának joga lenne speciális fennhatósága alá vonni a világban élő összes kínait?” - tette fel a szónoki kérdést Weigl. Klaus egyetértett Weigl véleményével. „Igen, nem a magyarok az egyedüli nemzet, amely a világ több országában él” - mondta a cseh államfő. Václav Klaus már a múlt szerdán hivatalába kérette a prágai szlovák nagykövetet a határon túli magyarok kettős állampolgárságát lehetővé tevő magyarországi törvény elfogadása kapcsán. „A cseh államfő szolidaritását fejezte ki a Szlovák Köztársaságnak és megerősítette: hosszabb ideje nyugtalan a felelőtlen tendenciák miatt” - közölték a találkozó után Klaus honlapján. „Megelégedéssel állapítom meg, hogy ebben a konfliktusban (a cseh államfő) Szlovákia oldalán áll. Természetesen azokat a lépéseket, amelyek már megtörténtek, már csak korrigálni lehet. Ebben az irányban a támogatását fejezte ki, hogy lépjünk” - nyilatkozta a találkozót követően Peter Brno, prágai szlovák nagykövet. Klaus egyébként nem első ízben avatkozott be Pozsony és Budapest vitájába. Ez tette tavaly szeptemberben a magyarok által élesen bírált szlovákiai államnyelvtörvénnyel kapcsolatban is. „Érzékelem a Szlovákiában keletkezett feszültséget. Érzékelem Magyarország bizonyos, hosszú távú terjeszkedési ambícióit. Ilyen szempontból értem a szlovák álláspontot” - nyilatkozott akkor a prágai közszolgálati televízió szerint a cseh államfő a lengyelországi Sopotban, ahol részt vett a visegrádi négyek államelnökeinek csúcstalálkozóján. „Lehetetlen a történelem átírása, nem lehet olyan radikális lépéseket tenni, amelyek megváltoztatnák az első és a második világháború után Európában kialakult rendet” - zárta eszmefuttatását tavaly szeptemberben a cseh államfő. Miután kijelentései nagy visszhangot keltettek, Klaus azt állította: kijelentéseit az újságírók félremagyarázták. Prága és Pozsony az önálló Csehország és Szlovákia megalakulása óta igyekszik egyeztetetni álláspontját a közös múlt vitás kérdéseiben, mint például a Benes-dekrétumok ügye. A nemzetközi fórumokon ilyen ügyekben a két fél kölcsönösen támogatja egymást.

Sólyom aláírta a kettős állampolgárságról szóló törvényt

2010. május 31. - (mti)

Sólyom László köztársasági elnök hétfőn aláírta a magyar állampolgárságról szóló törvényt, amely alapján a határon túli magyarok kedvezményesen szerezhetik meg a magyar állampolgárságot - tájékoztatta a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) az MTI-t. Az Országgyűlés múlt hét szerdán 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett döntött úgy, hogy lehetővé teszi a határon túli magyarok egyszerűbb, kedvezményes honosítását. A fideszes és KDNP-s képviselők - Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László és Németh Zsolt - által jegyzett javaslat értelmében a jogszabály augusztus 20-án lép hatályba, de csak 2011. január 1-jétől kell alkalmazni. Az Országgyűlés arról is döntött, hogy a törvény sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől. A módosítás értelmében kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja; továbbá ha büntetlen előéletű, és honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát. A honosítás egyéni kérelemre, nem automatikusan történhet. A javaslat az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.

Lendvai Ildikó: Hazaárulás a felvidéki magyarokkal szemben

2010. május 31. - (beol / mtv)

Rondaság volna, ha nem száz napot, hanem még száz másodpercet sem adna a Fidesznek - reagált Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában arra a felvetésre, kommentálja a második Orbán-kormány megalakulását. Azonban felhívta a figyelmet, hogy kormányzás jön, a kampánynak vége. Mi sem tudtuk, hogyan kell viselkedni a parlament alakuló ülésén, amikor elhangzik a székely himnusz - ismerte el a szocialisták vezetője. Leszögezte: a dal ellen a világon semmi kifogása, ha az máshol hangzik el. Leszögezte: nem lenne jó egy, a munkavállalókról szóló törvény kapcsán a bányászhimnuszt eljátszatni. Úgy fogalmazott: hazaárulás a felvidéki magyarokkal szemben a kettős állampolgárságról szóló törvény időzítése, mert Slotáék malmára hajtja a vizet.

Kiskaput nyithat a kettős állampolgárság a földvásárláshoz

2010. május 31. - (Tamás Gábor - Népszabadság)

Váratlan következményei lehetnek a viszonylag könnyen megszerezhető magyar állampolgárságnak. A változás olyanoknak is módot adhat a termőföldvásárlásra, akiknek ezt a hatályos földtörvény rendelkezései tiltják. A 2002 decembere óta hatályos földtörvény rendelkezése szerint termőföldet Magyarországon legfeljebb 300 hektárig, illetve 6000 aranykorona értékig - az államot, az önkormányzatokat és néhány közcélú alapítványt kivéve - kizárólag belföldi természetes személyek vásárolhatnak. A magyar állampolgárság megszerzésének augusztustól hatályos könnyítésével a „belföldiség” korlátja viszonylag könnyen átléphetővé válik. Ennek elvi lehetőségét több szakjogász is megerősítette a Népszabadságnak. Filipsz László, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára elmondta: ha valaki állampolgárságot szerez, azzal jelenleg megfelel a földtörvény lényegi kitételének (hiszen abban az életvitelszerű magyarországi tartózkodás nincs rögzítve), így különösebb akadálya elvileg nem nagyon lehet annak, hogy augusztus után újdonsült polgártársunk legálisan földet vásárolhasson Magyarországon. A kérdésről ugyanakkor minden megkérdezett - gyakorlati jogásztól akadémikusig - rendkívül óvatosan formál véleményt. Egyikük felvetette például, hogy a szavazati joghoz és a szociális juttatások korlátozásához hasonlóan e területen is lehetne valamilyen jogi akadályt emelni a „nemkívánatos” földvásárlók hazai színre lépése elé. Ehhez persze elengedhetetlen lenne, hogy ilyen irányban is módosítsák a földtörvényt.

A zsidók a kettős állampolgárság igazi nyertesei

2010. május 28. - (Pintér Gábor - Hunhír.hu)

Tapsviharral köszöntötte a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslat elfogadását a magyar parlament. Sírbatétel előtt még nem hallatszott ekkora örömujjongás, mint ez alkalommal. Kinek tudatlanságból, kinek kárörömből fakadt a boldogsága. Azt azonban senki, de senki nem vette észre, hogy az új törvény szabad utat nyit a világ összes, úgymond magyar származású zsidójának, hogy immár magyar állampolgárrá váljanak. Csak kérniük kell. 344 politikus eltemette Magyarországot. Nincs mentség, senki sem figyelt oda, mit is szavaz meg voltaképpen. Vagy nagyon is jól tudták, hogy mit, és azt is, hogy miért. Ezen sorok írójának is csak akkor nyílt fel a szeme, amikor elolvasta Feldmájer nyilatkozatát, melyben voltaképpen megköszöni politikusainknak, hogy a világ minden táján szétszórt, magyar gyökerekkel rendelkező zsidók állampolgárságot nyerhetnek. Hiszen a holokauszt és a II. világháború szörnyűségei miatt nagyon sok olyan ember kényszerült elhagyni a történelmi Magyarország területét, akik kötődtek a magyar kultúrához. Elsősorban Izraelben élnek nagyobb tömbben olyanok, akiknek a felmenői a történelmi Magyarország területén éltek, mondta a MAZSIHISZ elnöke. Mondandójának fényében teljesen más értelmet nyernek az új törvény betűi. A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos új szabályok szerint ugyanis akkor honosítható kedvezményesen az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja, ha büntetlen előéletű, és honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát sem. Mindehhez nem kell Magyarországon élnie. Élhet akár Izraelben is, vagy New York-ban, vagy bárhol a nagyvilágban. A nagy, történelmi tett dicsfénye elvakította még legélesebb szemű politikusainkat is: a törvény megszavazásakor csak az elszakított területek magyarjaira gondoltak. De a törvénybe valakik belecsempészték a zsidók jogát arra, hogy magyar állampolgárságot nyerjenek. A sajtógépezet jól működött: figyelemelterelésképp a tótok hörgésére fordította a figyelmet. De nem a tótok, netán a románok veszélyesek ebben a játszmában. Akik valóban veszélyesek, azok már röhögnek és dörzsölik a markukat, bejött a nagy húzás: a kétharmados többséggel rendelkező jobboldali magyar parlament, megtámogatva a radikáljobboldallal, megszavazta a világ szétszórt zsidóinak a magyar állampolgárságot! Mert valószínűsíteni a magyarországi származást nem lesz nehéz. A zsidók húzása elképesztően cinikus, a következményekbe még belegondolni is vérfagyasztó. Lehet, hogy a magyar föld nem lesz eladó, de a törvény betűjét betartva, ugyan ki tagadhatja majd meg az újdonat zsidó-magyartól, hogy földet vásároljon? Félek, a sírt, hol a magyar nemzet süllyed el, zsidó földbe süllyesztik majd.

Kettős állampolgárság: De miért hallgatnak a románok?

2010. május 31. - (Népszabadság)

Többek között azért, mert Románia is ad kettős állampolgárságot a moldovaiaknak, ami nélkül Traian Basescu elvesztette volna a tavalyi elnökválasztást. A román kormány feltűnő hallgatásba burkolózott a kettős állampolgárságról szóló törvény budapesti elfogadása után, míg Szlovákia heves ellenlépéseket tett. Mi indokolja ezt a különbséget? - teszi fel a kérdést a Realitatea blogjában Laura Cernahoschi. Románia területén jelentős számban élnek olyan magyarok, akik a jövőben minden megkötés nélkül magyar állampolgárokká válhatnak. A magyarázat az, hogy Románia már jóval korábban meghozta saját törvényét, aminek eredményeként mára több százezerrel nőtt a kettős állampolgárok száma, főleg olyan moldovaiakkal, akiket a román útlevél biztosította szabad mozgás vonzott. Ám van a magyar és a román törvény között egy nagyon lényeges különbség: míg a román esetében az állampolgársággal együtt szavazati jog is jár, a magyar jogszabály nem ad automatikusan szavazati jogot a külhoni magyaroknak. Hogy ez miért olyan fontos, azt a legutóbbi romániai választások bizonyították be igazán. Moldovai szavazói nélkül, a román kettős állampolgárságot bevezető Traian Basescu elveszítette volna a választásokat, hisz az országon belül rá leadott szavazatok messze elmaradtak az ellenzéki szociáldemokrata Mircea Geoanára leadottak mögött. Viszont a Moldvai Köztársaságban Basescu tömeges támogatást szerzett az európai útlevél ígéretével, a mindössze 70 ezer szavazaton múló második elnöki turnusát tehát olyanoknak köszönheti, akiknek kevés közük van a romániai valósághoz. Szlovákiáéhoz hasonló felzúdulás Romániában aligha valószínű. Markó Béla, a szövetség elnöke is azt, mondta, román részről „nem lehet számítani” ellenkezésre a magyar állampolgársági törvény módosítása kapcsán. Már csak azért sem, mert Basescu és a mögötte álló Demokrata-Liberális Párt (D-LP) többé-kevésbé leplezetlenül hajt a romániai magyarok szavazataira, az esetleges válaszintézkedésekkel pedig csak maga ellen hangolná őket.

„Felróják a Fidesznek, miért alakítják itt ki a félelem légkörét”

2010. május 31. - (168 óra)

Jugoszláviában is így kezdődött - üzeni a szélsőséges párt, hozzátéve: ők csak a bajt akarják megakadályozni, amíg nem késő. Turbóra kapcsolták kampányukat a szlovák pártok: a „magyarkártya” minden korábbinál fontosabb eszköz lett a küzdelemben - közölte a Heti Válasz. A harc a 6-7 százaléknyira taksált magyarellenes érzelmű választói réteg kegyeiért zajlik: amelyik párt most hangosabban védi az országot a virtuális veszélytől, az söpörheti be ezen polgárok voksát. A kampányban Slota pártja, az SNS szokatlan eszközökhöz nyúlt. A szélsőséges párt két plakáttal sokkolja a szlovák közvéleményt. Az egyik óriásplakáton az elmagyarosodás veszélyeire próbálják felhívni a figyelmet, a másikon egy, a Magyar Gárda tagjaként ábrázolt férfi átalakulásával üzenik, hogy Jugoszláviában is szomszéd harcolt a szomszéd ellen. Közben Martonyi János arról beszélt, hogy szerinte a kettős állampolgárságról szóló törvény beterjesztésével és parlamenti elfogadásával nem avatkoztak be a szlovák választásokba és most nincs napirenden, hogy a határon túl élő magyarok szavazati jogot kapjanak. A külügyminiszter az MTV Szólás szabadsága című műsorában vasárnap este (május 30-án) azt mondta: bármikor születik meg ez a törvénymódosítás, a magyarellenes indulatok akkor is megjelentek volna. Az időzítéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: inkább az a kérdés, hogy miért nem hozta meg a magyar parlament hamarabb ezt a döntést. Úgy látja, lesz idő tárgyalni az új szlovák kormánnyal, mivel az első állampolgársági kérelmeket 2011. január 1-től lehet beadni. Véleménye szerint az új magyar parlamentnek volt egy olyan erkölcsi és politikai kötelezettsége, hogy a legfontosabb választási ígéreteinek egyikét azonnal teljesítse. Martonyi János hangsúlyozta: a törvénymódosítással a határon túli magyarok nem kaptak szavazati jogot, az egy további kérdés, hogy akarnak-e az egész magyar diaszpórának szavazati jogot adni. Szavai szerint ha erre valaha sor kerül, akkor is „valami sajátos, speciális rezsimet” kell létrehozni, mint például Olaszországban, ahol 12 képviselőt küldhetnek a parlamentbe a világban élő olaszok. Ez most nincs napirenden - szögezte le. Arra a kérdésre, hogy milyen változásokat tervez a tárcánál, azt válaszolta: ahogyan a magyar közigazgatás egészében, a Külügyminisztériumban is elkötelezettebb, több, illetve magasabb színvonalú munkavégzésre van szükség. Mint mondta, nem hiszi, hogy a tárcánál dolgozók nagy részét le kellene cserélni, de frissítésre egészen biztosan szükség van. Példaként említette, hogy jó néhány politikai kinevezett nagykövet működik a különböző országokban. Robert Fico tegnap nyilatkozott az új szlovák törvény végrehajtásának kérdéseiről, ugyanis a szomszéd ország újságírói felvetették: miként tudja a kormány ellenőrizni azt, hogy melyik szlovák állampolgár kérte a magyar állampolgárságot is. A szlovák kormányfő erre annyit tudott mondani, hogy még dolgoznak a végrehajtás részletein.

Mečiar: Fagyponton vannak a szlovák-magyar kapcsolatok

A Smer-HZDS koalíció a legjobb alternatíva Szlovákia számára az elkövetkező négy évre, állítja Vladimír Mečiar, a legkisebb kormánypárt elnöke. Mečiar Bugár Bélával a Híd elnökével vitázott a Markíza televízió vasárnapi vitaműsorában - számolt be a Bumm szlovákiai magyar hírportál. Mečiar többször megjegyezte, nem számolnak harmadik partnerrel. Bugár Béla ellenben ismételten kijelentette, pártja nemet mond Robert Fico pártjának még abban az esetben is, ha a Híd helyett az SNS kerülne a parlamentbe. Mečiar élesen bírálta a közvélemény-kutató ügynökségeket, melyeknek felmérései a HZDS rendszerint a parlamenti küszöb környékén végez. Elutasította ezeket a spekulációkat, és kijelentette, olyan eszközöket kell találni, melyek megvédenek „az ügynökségek gazemberei elől“. A témával kapcsolatban még elmondta, megmutatkozott: a csehországi választásokon is megbuktak a közvélemény-kutatók. A vitázó felek beszéltek a kettős állampolgárság témájáról is. Bugár szerint Magyarország és Szlovákia között elromlottak a kapcsolatok, ám a Dél-Szlovákiában élő, egyszerű emberek nem úgy élik meg a feszültséget, mint a politikusok. „Természetesen néhányan felróják a Fidesznek, miért kellett két héttel a választások előtt ilyen módon beleavatkozni a kampányba, mások pedig azt kérdik, miért alakítják itt ki a félelem légkörét“ - magyarázta a Híd elnöke, és megerősítette, ő maga nem folyamodik a magyar állampolgárságért. „Én, mint Szlovákia polgára, aki a kisebbségek, ebben az esetben a magyarok érdekeit is védi, nem engedhetem meg magamnak, hogy ilyen negatív példát mutassak nekik. Nehogy megtörténjen, hogy bírók, ügyészek, tűzoltók és hozzájuk hasonlók veszítsék el a munkájukat“ - jelentette ki. Mečiar szerint a magyar-szlovák kapcsolatok kereskedelmi szempontból rendben vannak, politikai szempontból azonban fagyponton állnak. A kettős állampolgárságról szóló törvény szerinte hatással lesz a magyar-európai kapcsolatokra is, és nem csak a szlovák állampolgárok, hanem a schengeni övezet szempontjából is rossz.

Pártállami hagyaték is mérgezi az állampolgársági vitát

2010. május 30. - (Ballai Vince, Visnovitz Péter - origo.hu)

Ötven éve tiltja a szlovák-magyar kettős állampolgárságot egy kétoldalú nemzetközi szerződés, amelyet ugyan Magyarország az 1990-es években felmondott, a szlovákok azonban máig érvényesnek tartanak. A budapesti szlovák konzul szerint az egyezmény alapján a magyar állampolgárságot kérő szlovákoknak eddig is le kellett mondaniuk szlovák állampolgárságukról. A szerződés azonban a nemzetközi joggyakorlat alapján már nem érvényes, de még ha az lenne is, akkor sem vonatkozna a most kettős állampolgárságot szerzőkre. Magyarország és Csehszlovákia 1960-ban nemzetközi egyezményt kötött, amelynek értelmében a két országnak nem lehetnek kettős állampolgárai. Az egyezmény szerint a szlovákoknak le kellett mondaniuk szlovák állampolgárságukról, ha magyarokká akartak válni. Az egyezmény szerint mindkét országot „az az óhaj vezette, hogy az érdekelt személyek kettős állampolgársága megszűnjék”, ezért részletesen szabályozták azt is, hogy a jövőben a két ország állampolgárainak közös gyerekei is csak egyik vagy másik ország állampolgárai lehessenek. Az egyezményt hivatalosan azóta sem tették semmissé: Magyarország 1993-ban egyoldalúan felrúgta, Szlovákia azonban erre nem bólintott rá, és továbbra is érvényesnek tekinti - mondta az [origo]-nak Ladislav Tischler, Szlovákia budapesti konzulja. A szlovák jogértelmezés szerint aki szlovák állampolgárként magyar állampolgárságot választ, annak az egyezmény szerint eddig is önként le kellett mondania a szlovákról. „Mi ezt visszafelé máig alkalmazzuk, csak olyan magyar állampolgárnak adunk szlovák állampolgárságot, aki igazolja, hogy a magyarról lemondott” - közölte a konzul. Ez azonban egyáltalán nem gyakori, tavaly egy magyar sem folyamodott szlovák állampolgárságért - tette hozzá. Az ötven évvel ezelőtti egyezmény azonban nem az egyetlen akadály a magyar állampolgárságra vágyó szlovákok előtt. A magyar parlament szerdán megszavazta a kettős állampolgárságról szóló törvényt, amely lehetővé teszi, hogy más országokban élő magyarok anélkül kapjanak állampolgárságot, hogy Magyarországra költöznének. A törvényre válaszul azonban még aznap szigorította a szlovák állampolgársági törvényt a szlovák parlament, a szigorítás értelmében azok a szlovákok, akik felveszik a kettős magyar állampolgárságot, elveszítik a szlovákot. Tischler szerint a szlovák konzulátusnak tudomása van arról, hogy Magyarország - Szlovákiával ellentétben - figyelmen kívül hagyja az 1960-as nemzetközi egyezményt. „Találkoztunk több olyan esettel, hogy szlovák állampolgár megszerezte a magyar állampolgárságot is anélkül, hogy az előbbiről lemondott volna” - mondta. Szerinte a törvények nem teszik lehetővé, hogy az így létrejött kettős állampolgárságot utólag elvegyék, a magyar hatóságok eljárása miatt tehát, Tischler szerint az egyezményt sértő helyzet alakul ki. A héten elfogadott szlovák törvénymódosítás éppen ezt változtatja meg a konzul szerint: a magyar állampolgárságot kérő szlovákoknak mostantól nem önként kell lemondaniuk szlovák állampolgárságukról, hanem automatikusan elvesztik azt. Ez a szlovákok szempontjából azért előrelépés, mert eddig nem volt beleszólásuk a magyar állampolgárság kérvényezésébe, azt a szlovákok (javarészt szlovákiai magyarok) közvetlenül Magyarországon, a Bevándorlási Hivatalban és az okmányirodákban is intézhették. Most viszont már nem is hiányzik ez a felügyeleti jog a szlovákoknak, hiszen az állampolgárság elvesztése automatikus lesz. „Valóban létezik ez a kétoldalú egyezmény, de amikor 1993-ban Csehszlovákia megszűnt, Magyarország felülvizsgálta a vele érvényben lévő szerződéseit, és sok egyéb mellett ezt is felmondta” - mondta az [origo]-nak Farkas Géza, a pozsonyi magyar konzul. „A szlovákok ezt a felmondást nem fogadták el, így számukra a szerződés továbbra is érvényes, számunkra pedig nem” - magyarázta, hozzátéve: „ez egy elég képlékeny állapot, ami hosszú távon nem túl jó”. Farkas szerint az egyezmény fenntartása az EU két szomszédos tagországában tarthatatlan volna, és a szakjogászok szerint is indokolt volt felmondani, leginkább a szlovák politikai akarat hiánya miatt áll fenn a felemás helyzet. A konzul szerint ezt jól mutatja, hogy Szlovákia hasonló szerződéseit minden más országgal felmondta, csak Magyarországgal, Oroszországgal és Mongóliával tartotta fenn. Ráadásul Farkas azt mondta, az egyezménynek van olyan olvasata is, miszerint csak a vegyes házaspárok születendő gyerekeire alkalmazható, az állampolgárságot választó felnőttekre nem. Az egyezmény felemás felmondása oda vezetett, hogy ma ezres nagyságrendben vannak magyar-szlovák kettős állampolgárok - mondta Farkas Géza, aki szerint ezek többsége felvidéki magyar. Róluk Szlovákia hivatalosan nem is tud: Tischler szerint kormányának nincs is információja arról, hogy hány szlovákiai magyarnak van magyar állampolgársága, hiszen az ő jogértelmezésünk szerint jelenleg egy sem lehetne”. Tischler szerint Szlovákiának azért nem tetszik a kettős állampolgárság intézménye, mert azzal egyesek úgy kaphatnak állampolgárságot, hogy közben nem is tartózkodnak abban az országban. A szlovák konzul szerint rengeteg jogi kérdést felvet, hogy hol fizet adót, hol kap egészségügyi ellátást a kettős állampolgár, vagy hogy milyen hatással lenne a nyugdíjrendszerekre a kettős állampolgárság tömegessé válása. Farkas Géza szlovákiai magyar konzul szerint ugyanakkor mindez nem jelentett problémát eddig sem. „Természetesen mindenki ott fizet adót, ahol él és dolgozik” - mondta a konzul az [origo]-nak, hozzátéve: az adófizetést vagy a nyugdíjat egyáltalán nem befolyásolja az állampolgárság. Szerinte ma is vannak olyan kettős állampolgárok, akik 10 évet Magyarországon dolgoztak, a többit Szlovákiában, és így csak ezután a 10 év után kapnak magyar nyugdíjat,a többit pedig Szlovákiából kapják. Messze visz a kérdés - mondta az [origo]-nak Kende Tamás nemzetközi jogász az 1960-as egyezmény hatályának eltérő értelmezéséről. Szerinte a volt szocialista országokkal - amelyek kerülni akarták a kettős állampolgárságot - számos ilyen megállapodás létezett, de ezek a rendszerváltás - illetve ebben az esetben Csehszlovákia felbomlása - után megszűntek, mert a felek ezeket megszüntették illetve Csehszlovákia esetében a magyar fél úgy értelmezte, hogy az megszűnt. Csehszlovákia 1992-ben megszűnt. Kende szerint ilyen esetekben általános szabály, hogy a szerződés csak akkor marad hatályban, ha a másik szerződő fél - itt Magyarország - tesz egy nyilatkozatot, hogy ezt kívánja. Magyarország azonban ezt nem kívánta, sőt, 1999-ben még az egyezményt annak idején kihirdető törvényerejű rendeletet is hatályon kívül helyezte. Kende Tamás szerint 1992 után voltak kétoldalú tárgyalások bizonyos kérdésekről, de - tudomása szerint - nem sikerült megállapodni arról, hogy melyek lesznek a tovább élő szerződések és melyek nem. Csehszlovákia felbomlása a Bős-Nagymarosra vonatkozó megállapodásokat is érintette, így nem meglepő, hogy a két állam nem tudott megállapodni a fennmaradó szerződésekről. Amikor egy állam felbomlik és az érintett országok nem tudnak megállapodni a kétoldalú szerződésekről, akkor nem a felbomló állam utódja - jelenesetben Szlovákia -, hanem a másik érintett - Magyarország - mondja meg, hogy hatályban maradnak-e a kettejük közötti szerződések vagy sem - mondta a jogász. Kende szerint ugyanakkor az is kérdéses, hogy a mostani esetre egyáltalán vonatkozna-e az egyezmény, ha történetesen még hatályban lenne. A dokumentum eleve nem tiltotta, csak bizonyos szituációkban korlátozta a kettős állampolgárságot. Egyrészt felszámolta a magát a kettős állampolgárságot 1961-ben a nagykorú szlovák/magyar polgárok között (a korábbi kettős állampolgárok vagy az egyik vagy másik állam polgárai lettek). Másrészt az újonnan nagykorúvá váló kettős állampolgársággal rendelkező személyeknek előírta, hogy választaniuk kell a két állampolgárság között, illetve választott is helyettük, ha ezt ők elmulasztották volna. Az egyezmény azonban Kende olvasatában nem vonatkozna azokra a nagykorú magyar-szlovák kettős állampolgárokra, akik 2011-ben szereznek kettős állampolgárságot, még akkor sem, ha hatályban lenne. A fél évszázados szerződés hatályának eltérő értelmezése „nagyon-nagyon érdekes jogutódlási kérdést nyit meg” a jogász szerint. A vitát a hágai nemzetközi bíróság előtt lehetne rendezni, de annak, hogy ez az ügy idáig jusson, kicsi valószínűsége - mondta Kende Tamás az [origo]-nak.

Závada Pál: Harminchárom szlovák népmese

Talán javíthat valamit a szlovák magyar kapcsolatokon

2010. május 30. - (Vancsó Éva - napvilag.net)

Závada Pál: Harminchárom magyar népmese ● Kiadó: Magvető könyvkiadó ● Kiadás éve: 2010 ● Ár: 2990 Ft

Závada Pál legújabb könyvével az ifjúságot célozta meg, és talán javíthat valamit a szlovák magyar kapcsolatokon is. A Harminchárom szlovák népmese egy válogatás, szereplői és történetei, furfangos ifjak, sárkányok, táltosok, egyszerre ismerősek és izgalmasan különbözőek. Závada Pál Tótkomlóson született, a Békés megyei falut nagyszámú szlovák kisebbség lakja, Ez a világ megjelent a leghíresebb regényében, a Jadviga párnájában is, mely egy szlovák-magyar faluban játszódott. Legújabb könyve még erősebben kötődik a szomszédos ország nyelvéhez, kultúrájához. A Harminchárom szlovák népmese egy válogatás, amely bemutatja a két világ különbözőségeit és hasonlóságait úgy, hogy az író a saját hangján mondja el a történeteket. A kötet célközönsége a négy-nyolc éves korosztály, számukra a történetek otthonosan ismerősek és lenyűgözően idegenek, de a könyv bemutatóján a Szlovák intézetben Závada Pál a mesegyűjtemény hátteréről is beszélgetett Parti Nagy Lajossal. A fő téma természetesen a magyar és szlovák mesevilág különbözőségei és hasonlóságai voltak. Závada így fogalmazott, hogy „ugyanazt a mesét mondták el, csak más nyelven”, még Mátyás királyról is vannak történeteik, amelyek nem is térnek el nagyon a magyar igazságos Mátyáshoz kapcsolódó legendáktól. Különösen izgalmasak azok a helyzetek, amikor a szlovák népmesében a magyarok és tótok találkoznak, mely esetben a furfangos tót legény veri át a magyar urat. A legfontosabb különbségek Závada a két mesevilág között, hogy az északi szomszédoknál a történetetek helyszíne általában a hegyvidék, és a furfangos, férfiakat segítő nők nagyobb szerepet kapnak. Závada nem csak a mesekincs és a történetek megismerését tartja fontosnak a Harminchárom szlovák népmese kapcsán, hanem a nyelvet is, azokat a szavakat, amelyeket hasonló formában vagy jelentésben használnak a magyarok is, így alakíthatja az olvasó magyar gyerekek szókincsét. A Harminchárom szlovák népmese könyvbemutatóján ráhangolódásként Agócs Gergely néprajzkutató fejből mondott el egy félórás történetet melyben a szegénylegényből király lesz, majd maga a szerző is megismertette a hallgatókat a könyv egy meséjével. A történetek hallgatva lenyűgözőek és szórakoztatóak, és ehhez a Harminhárom szlovák népmese kötete még hozzá tud tenni, Kun Fruzsina negyvenkét csodálatos illusztrációja egészíti ki a kötetet, amelyek önmagukban is megállnák a helyüket. A válogatott szlovák népmesék és a lelkes hazai olvasóik révén esetleg a szlovák-magyar kapcsolat is javulhat. Talán még nem egy nagy barátság kezdete, de könnyebb a mesevilágban közeledni először egymáshoz, mint a nagypolitikában, és erre a Harminchárom szlovák népmesénél nincs alkalmasabb.

Kállai Ernő: a kisebbségi választási folyamatban csak az érintett

kisebbségi közösségekhez tartozók vegyenek részt

2010. május 26. - (mti)

A kisebbségi ombudsman azt kéri, hogy a kisebbségi önkormányzati választás folyamatában csak azok vegyenek részt, akik ténylegesen az érintett kisebbségi közösségekhez tartoznak. Kállai Ernő az MTI-hez szerdán eljuttatott - az őszi települési kisebbségi önkormányzati választások kapcsán tett - felhívásában közölte továbbá, hogy a választási visszaélések elkerülése érdekében folyamatosan egyeztetni kíván a választási szervekkel, valamint felveszi a kapcsolatot a legfőbb ügyésszel is. Kommünikéjében a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa hangsúlyozta, hogy a kisebbségi önkormányzatok a kisebbségi jogok érvényesülésnek alapvető intézményi garanciáját jelentik, azonban a kisebbségi önkormányzatok csak akkor tudják ellátni képviseleti feladataikat, ha rendelkeznek az ehhez szükséges közösségi felhatalmazással. Kállai Ernő kitért arra is, hivatalból kívánja vizsgálni, hogy a kisebbségi önkormányzati választások alkotmányos keretek között zajlanak-e, így különösen a választójogi szabályozás kellő biztosítékot nyújt-e az esetleges visszaélésekkel szemben. Ezért arra kéri a kisebbségi választópolgárokat, a választások lebonyolításában közreműködő választási szerveket, a későbbiekben regisztrálandó kisebbségi jelölő szervezeteket és képviselőjelölteket, hogy ha a kisebbségi önkormányzati választásokon történt visszaélés jut a tudomásukra, jelezzék számára elektronikus levélben vagy postai úton. Múlt héten a helyi választási irodák elkezdték postázni a települési kisebbségi választással kapcsolatos tudnivalókat tartalmazó leveleket; május 31-éig minden választópolgárnak meg kell kapnia a kisebbségi választói jegyzékbe való felvételhez szükséges, a tájékoztatóhoz mellékelt nyomtatványt. Ha a választó a 13 kisebbséghez (bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén vagy ukrán) tartozik, 2010 őszén részt vehet a települési kisebbségi önkormányzati választáson. A szavazást ugyanazon a napon tartják, mint amelyiken a helyi önkormányzati képviselőket is megválasztják. A települési kisebbségi önkormányzati választáson csak az szavazhat, aki a 13 kisebbség egyikéhez tartozik, a kisebbséghez tartozását nyilatkozattal vállalja, nagykorú vagy október 1-jéig nagykorúvá válik, továbbá a helyi önkormányzati képviselők választásán választójoggal rendelkezik és szerepel a kisebbségi választói jegyzékben. (A jelölteknek is ezeknek a feltételeknek kell megfelelniük). Ha az adott kisebbségnek a megyében 10 települési kisebbségi önkormányzata van, 2011 márciusában kisebbségi területi önkormányzatokat hozhat létre. Ahhoz, hogy országos kisebbségi önkormányzatot válasszanak, arra van szükség, hogy az adott kisebbségnek 4 településen legyen kisebbségi önkormányzata.

A Penta megveszi a Kaiser Food-ot is

2010. június 2. - (Agromonitor.hu )

A Penta szlovák tőkebefektető társaság megvásárolja az eddig Réti Attila többségi tulajdonában álló Kaiser Food Élelmiszeripari Kft. üzletrészeinek 97,3 százalékát - tudatta közleményében a Kaiser Food. A Penta a Debreceni Csoport Húsipari Kft. tulajdonosa, ezért az ügyletet a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) is jóvá kell hagynia, addig Réti Attila vezeti tovább a céget. Réti később elhagyja a húsipart, és tervei szerint oktatással, irodalommal, könyvkiadással és írással foglalkozik majd. A GVH jóváhagyását követően az új tulajdonos veszi át az irányítást. Réti Attila azzal indokolta az ajánlat elfogadását, hogy felismerte, vállalkozása méreteinél fogva középtávon nem maradhat sikeres, a Debreceni Csoport Húsipari Kft.-n, illetve a Pentán keresztül pedig egy nemzetközi cégcsoport tagjává válhat. A 250 főt foglalkoztató, tavaly 5 milliárd forint árbevételt elérő Kaiser Mosonmagyaróváron és Abdán működtet gyártóüzemet. Mosonmagyaróváron száraz és félszáraz szalámikat és kolbászokat gyárt, Abdán pedig sonkát, baromfi vörösárut, májas- és húskészítményeket. A Penta tőkebefektető társaság tíz országban tart fenn érdekeltségeket, cégei több mint 25 ezer főt alkalmaznak, és 2008-ban 1,9 milliárd eurós konszolidált árbevételt értek el. A húsiparban a Penta Carnibona név alatt kezdte el iparági holdingjának kialakítását, amelynek keretében 2008-ban vásárolta meg a szolnoki, debreceni és békéscsabai húsfeldolgozót magába foglaló Debreceni Csoport Húsipari Kft.-t. A Carnibona holding tavaly 248 eurós árbevételt ért el.

Kritikus áradások a Pilisben

2010. június 2. - (parkerdo.hu)

A két héttel ezelőttinél is nagyobb árhullám vonul le a Pilisből és Visegrádi-hegységből a Dunakanyar településeire. Továbbra is járhatatlanok a térség völgyekben vezető turistaútjai, különösen a Rám-szakadék, a Holdvilág-árok és a pilisszentkereszti Szurdok. A száz éves mértékadó árvízszintet két héten belül ismét meghaladja a visegrádi, dömösi, pilismaróti patakok vízszintje. Kritikus a helyzet a szentendrei Bükkös-patak mellett és Dunabogdányban is. A több tízezer köbméter hordalékot is szállító patakok áradása az elmúl két hétben eddig is félmilliárd forintnyi kárt okozott a Pilisi Parkerdő infrastruktúrájában. A mostani áradás várhatóan további jelentős károkat okoz a Pilisen átvezető utakban, hidakban és egyéb műtárgyakban. Az előrejelzések szerint a következő napokban további jelentős csapadék várható a térségben. Tovább folytatódik a fakidőlés a térségben, az alámosott partoldalak a rajtuk lévő növényzettel együtt szakadnak le. Eddig 11 ezer köbméternyi faanyag dőlt ki a Pilisi Parkerdő Zrt. területén, ami legalább 15 ezer darab fa pusztulását jelenti. Továbbra is járhatatlanok a térség völgyekben vezető turistaútjai, különösen a Rám-szakadék, a Holdvilág-árok és a pilisszentkereszti Szurdok. Az erdőgazdálkodó ismételten felhívja a kirándulók figyelmét, hogy kerüljék el az említett útszakaszokat.

Életveszélyes a Pilisben túrázni

2010. június 2. - (InfoRádió)

A hosszan tartó esőzés és az elmúlt hetek viharos időjárása eddig mintegy 15 ezer fa pusztulását okozta a Pilisi Parkerdőben, a kár meghaladja az 500 millió forintot. Lomniczi Gergely szóvivő az InfoRádiónak elmondta: a turistautak is életveszélyesek, ennek ellenére gyakran találkoznak túrázókkal, és már baleset is történt. Visegrád, Dömös, Pilismarót, Szentendre és Dunabogdány - itt nagyon komoly problémákat okozott az árvíz a Pilisi Parkerdő szóvivője szerint, aki hozzátette: nem csak a lehullott csapadék, hanem a patakok által szállított több tízezer köbméternyi kőből és fából álló hordalék is nehezíti a helyzetet. Lomniczi Gergely az InfoRádiónak elmondta: az áradás elsősorban a turistautakat tette tönkre, hidakat mosott el a víz, támfalak dőltek le, és lakott területek is veszélyben vannak. Az erdőállományban is komoly károk keletkeztek. Május közepe óta a parkerdő területén közel 15 ezer fa dőlt már ki, és várhatóan az eddigi 500 millió forintos kár emelkedni fog. A szóvivő hangsúlyozta: a Pilis és a Visegrádi-hegység szurdokai, völgyein és turistaútjai életveszélyesek, éppen ezért lezárták azokat. A figyelmeztetés ellenére azonban többen is kirándulnak hétvégenként, és már baleset is történt két héttel ezelőtt a Rám-szakadékban.

Mi Dobogókő titka?

2010. június 6. - (Kolontár Krisztián - Vasárnapi Blikk)

„A föld élőlény, és a föld szíve Dobogókőn dobog. A kozmoszból ide érkezik az az energia, amelyet a szívcsakra pumpál szét a bolygó egész területére” - ez a megállapítás a NASA kiadásában megjelent Gaia-elmélet című írásban fogalmazódott meg. Dobogókő évszázadok óta izgatja a tudósokat és az ezoterikával foglalkozó embereket. Sokan szent helynek tartják, de olyanok is rengetegen vannak, akik azért látogatnak ide, hogy meggyógyuljanak. Hogy kiderítsük, mennyi valóságalapja van a legendáknak, felkerestük Papp Lajos világhírű szívsebészt és Lendvai Józsefet, Dobogókő polgármesterét. „Az egyik mendemonda szerint sziklába vésett alagutak vezettek Visegrádig és Esztergomig, szakrális szempontból pedig már az Árpád-házi királyainknak is fontos volt ez a hely” - magyarázta Lendvai József. A polgármester szerint nem tudni pontosan, hol van a szívcsakra. A dalai láma a sípálya mellett az egyik sziklánál meditált, a helyiek viszont a Rámsziklával azonosítják a helyet. De bárhol is legyen a csakra, az biztos, hogy Dobogókőn az egyik legvékonyabb a földkéreg: amíg a Föld más részein 40-80 kilométer, addig a kutatások szerint itt mindöszsze 10-20 kilométer vastag lehet. A zarándokok a franciaországi Lourdes-i szent helyhez hasonlítják az itt található kegyhelyeket. „Ötven fő alatt van az állandó lakosok száma, de hétvégenként több ezren is feljönnek ide. Állítólag voltak Mária-jelenések és gyógyulások is a környéken. A kilátó a kedvenc helyem, de a siketek Szűz Mária-kegyhelyét is sűrűn felkeresem” - mesélte a polgármester. „Természettudományi mérésekkel igazolható, hogy a Pilisben igen magas az energiakoncentráció. Én nem tartom magam táltosnak és sámánnak, de hiszem az Istent, és tudom, hogy Dobogókőnek óriási jelentősége van. Magánemberként én is gyakran ellátogatok oda” - mondta Papp Lajos szívsebész a Vasárnapi Blikknek.

Újratelepítését ünnepli Nyíregyháza

2010. május 10. - (mti)

Az 1753-as újratelepítését ünnepli a hét végén Nyíregyháza: a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhelyen négynapos program várja az őseikre emlékező helyieket és a városba érkező turistákat. Szuhay Júlia, a település önkormányzatának sajtóreferense hétfőn elmondta az MTI-nek, hogy csütörtökön 18.00 órakor a Nyíregyházán élő és alkotó Tóth Sándor, Munkácsy-díjas szobrászművész életmű-kiállítását nyitják meg a Városi Galériában. A tárlatot Seregély István nyugalmazott egri érsek mutatja be az érdeklődőknek, akik papi hivatása befejezése után a 120 ezres nagyváros lakója lett a közelmúltban. A kiállítást követően az evangélikus nagytemplomban a világhírű nyíregyházi Cantemus Kórus ad ünnepi hangversenyt. Pénteken 10.00 órától a levéltárban lesz várostörténeti előadás és kiállítás, majd Bencs Kálmánról, a település egykori vezetőjéről nevezik el a városháza egyik konferenciatermét. A program részeként fotókiállítás nyílik a Nyíregyházát övező mintegy 60 bokortanya életéről. Ezután a várost újratelepítő Károlyi Ferenc földesúrra és Petrikovits János szarvasi csizmadiára emlékeznek, akik 1753-ban a török időkben 400-ra csökkent lakosságszám miatt Békés megyéből és a Felvidékről költöztettek családokat az akkori kis községbe. A városalapítóként tisztelt atyák szobrának megkoszorúzása után veszi kezdetét a szórakoztató program: a főtéren megnyitják a Tirpák Udvart, ahol gasztronómiai bemutató és kóstoló várja vasárnap estig az érdeklődőket. A tirpák (szlovák) ősök ételeit főzik a szakácsok, így dödöllét, lapcsánkát, sztrapacskát, ököruszálylevest, babgulyást, tirpák szeletet és még sok-sok finomságot. Hozzá felszolgálják a híres nyírségi kisüsti pálinkát és a közeli Tokaj borkülönlegességeit. Péntek Bródy-koncert, majd szombaton és vasárnap is késő éjszakába nyúlóan akusztikus zene szórakoztatja az ünneplőket. Fellép a többi között a Banjo Jumping Band, a Folk Fusion, a Marianett trió, Szőke Tamás, a Folk Fellows, a Vertigo, a Brass Heart, a Phemius Jazz Trió és a ZUP is. Szombaton és vasárnap a régi népi kirakodó vásárok hangulatát is felidézik a program keretében, illetve fogathajtó versenyt is rendeznek az egyik igazi tirpák városrészben, a Bihari-tanyán.

..
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
............................................................................................................................