Imrich Fuhl válogatásában

Orbán ajándékának örül Fico és Slota

2010. május 14. - (Kiss Tibor - Népszabadság)

Azzal, hogy Orbán Viktor a szlovák választások előtt leendő külügyminiszterét olyan üzenettel küldte el Pozsonyba, amilyennel elküldte - nagy szívességet tett Robert Ficonak, de még Ján Slotának is. Nevezettek pontosan azt válaszolták, amire számítani lehetett. Legfeljebb az érthetetlen, miért tesz most úgy Martonyi János, mintha meg volna lepve Pozsony hisztérikus reagálása miatt. Hiszen ezt már hetekkel ezelőtt megjósolták a szlovákiai magyar politikusok. Ezért is kérték jó előre Orbántól, ne kapkodja el a kettős állampolgárság megajánlásának ügyét. Egy elsietett magyar lépés szerintük a Fico-Slota páros malmára hajtaná a vizet: kiváló okot szolgáltatna nekik a magyarellenes érzelmek felszítására az ottani kampány csúcspontján. Most ennek vagyunk szemtanúi. Egyben a habitusában Orbánnal sok hasonlóságot mutató Fico üzent Martonyival. Röviden, velősen: benne emberére akadt Orbán. Már kezdtük elhinni, hogy a magyar-szlovák kapcsolatokban lejjebb már nem vezet út. Mostantól reális a veszély, hogy a mélypont még előttünk van. Hogy elkerüljük, államférfiúi bölcsesség szükségeltetne, aminek halvány nyoma sem dereng. Sem itt, sem ott. A kettős állampolgársággal ugyanaz eshet meg, mint az előző Orbán-kormány idején a státusztörvénnyel: a nagy anyaországi ajándék mérgezett gyümölccsé válik. Akkor a törvényt csak úgy lehetett a szlovák és a román kormány torkán lenyomni, hogy a jogszabály tüskéit - vagyis a területenkívüliség elemeit - lenyesegettük, de ezzel jórészt meg is fosztottuk eredeti szándékaitól. Orbánék most is abból indulnak ki, hogy a szomszédoknak semmi közük ahhoz, milyen törvényeket hozunk az ott élő magyarok segítése céljából. Ők viszont - jelen esetben a szlovákok - azt válaszolják: nekik meg az a szuverén joguk, hogy eldöntsék, milyen módon engedik alkalmazni területükön a saját állampolgáraik státusát érintő idegen törvényeket. Mint látjuk, az érvelés mindkét oldalon lényegében ugyanaz, mint nyolc-tíz évvel ezelőtt volt. Akkor zömmel a szlovák érvek bizonyultak nyomósabbaknak. Nem lenne itt semmi gond, ha steril jogászi purparléról volna szó. Csakhát ettől messze vagyunk. Százezrek mindennapjait keserítheti meg egy elmérgesedő vita. Amit meg kell akadályozni. Nekünk, magyaroknak, ehhez első ránézésre több érdekünk fűződik. Merthogy Pozsony kezében tényleg van magyar kártya, a miénkben viszont nincs szlovák lap. Egy hirtelen felindulásból elkövetett kettős állampolgársági döntés előtt ideje volna egy-két kérdést feltennünk magunknak. Mivel teszünk a legtöbbet a szomszédos országokban élő magyarokért? Valóban azzal-e, ha előkészítetlenül, a következmények vizsgálatát mellőzve, tárgyalások nélkül, de szuverén jogunkkal élve megadjuk a kettős állampolgárság lehetőségét? Akár azt is vállalva, hogy ezzel komoly kellemetlenségeknek tehetjük ki őket, úgymint - Ficoék közléséből tudhatjuk - állásvesztés, állampolgárságtól való megfosztás? Mi persze akár még így is vállalhatjuk a dolgot - de biztosak vagyunk abban, hogy az érintettek is?

Összeesküvés-elmélet

2010. május 14. - (Molnár Iván - ÚJ Szó)

Elvis Presley él, az ember sohasem járt a Holdon, a szeptember 11-ei New York-i terrortámadást az amerikai kormány szervezte - csak néhány a világ legismertebb összeesküvés-elméleteiből, azonban ebből is látszik, hogy a pálmát ezek esetében is az amerikaiak viszik el. Nem kell szégyenkezniük azonban a szlovákoknak sem, amióta a kormány kitalálta, hogy Malina Hedvig önmagát verte meg, olyan tromf van a kezükben, amivel jó eséllyel konkurálnak az amerikaiakkal is. Csak mi, szlovákiai magyarok maradunk már el megint a világtól. Épp ezért itt az ideje, hogy mi is kidolgozzunk legalább egy összeesküvés-elméletet, amelyben mindannyian hihetnénk, és amely tovább erősítené az összetartozásunkat. A recept egyszerű: az összeesküvés-elmélet a szótár szerint olyan széles körben elterjedt álláspont, amely feltételezi, hogy részben vagy egészében indokolatlannak látszó események mögött egy jól körülhatárolható csoport áll, és ez a közvélemény félretájékoztatásával a saját érdekeit próbálja meg érvényesíteni. Először is egy részben, vagy egészében indokolatlannak látszó eseményt kell találnunk. Erre keresve sem találhatnánk jobb példát a magyar állampolgársági törvény módosításával kapcsolatos legújabb eseményeknél. Látszólag indokolatlan ugyanis, hogy a szomszéd országokban élő magyarok kettős állampolgárságát lehetővé tevő törvény módosítását a Fidesz sebtében, már a magyar parlament mai alakuló ülésén a törvényhozás elé terjeszti, ugyanilyen indokolatlan volt Martonyi János leendő magyar külügyminiszter szerdai szlovákiai látogatása, és természetesen látszólag indokolatlan volt Robert Fico ezzel kapcsolatos tegnapi hisztérikus rémhírterjesztése is. Látszólag. Itt jön azonban az összeesküvés-elmélet lényegi része. Ha látszólag teljesen indokolatlan eseményekről van szó, ki kell találnunk, hogy ezeknek a magukat komoly politikusoknak tekintő embereknek mi a valódi céljuk. Robert Fico szerint ugyan Szlovákia szuverenitását védik azzal, ha keményen szembeszállnak a magyar állampolgársági törvénnyel, mi összeesküvéshívők azonban tudjuk, hogy Fico az agresszív kirohanásaival a szlovák választók kegyeit próbálja megnyerni, ami mostanában egyre nehezebben megy neki. A leköszönő magyar külügyminiszter, Balázs Péter már tegnap jelezte: szerinte Robert Fico kormányfőnek szüksége van arra, hogy elterelje a figyelmet Görögország anyagi kisegítéséről, és ehhez jó téma a magyar állampolgárság ügye. Ezzel talán meg is lennénk az összeesküvés-elmélet szlovák részével. Mi érdeke van azonban a Fidesznek abban, hogy a szlovákiai választások előtt kiéleződjön a magyar-szlovák viszony? A kérdésre Martonyi János adta meg a választ szerdai pozsonyi látogatásán, amelyen elmondta: a Fidesz érdeke, hogy a határon túli magyar pártok minél jobb eredményt érjenek el a választásokon, a Fidesz pedig jelenleg az MKP-t tekinti a szlovákiai magyarság egyedüli legitim képviselőjének. Kinek hozhat választókat a szlovák-magyar viszony elmérgesedése? A szlovákok és magyarok egy párton belüli együttműködését valló Hídnak, vagy a magyar nemzeti érdekeket akár hullahegyek árán is érvényesítő Fidesz szlovákiai magyar testvérpártjának? Kis Kárpát-medencei összeesküvés-elméletünk lényege így az lehetne, hogy Orbán Viktor nem hazudott, amikor azt állította: a magyar parlamenti választások után új alapokra helyezi a szlovák-magyar kapcsolatokat. Az elmúlt órák eseményei is bebizonyították, hogy a Fidesz és a Smer máris egy hullámhosszon vannak, és képesek a kölcsönös együttműködésre, ha az érdekeik úgy kívánják. Ne feledjük persze, hogy mindez csak egy összeesküvés-elmélet, hiszen a Smer, a Fidesz és az MKP politikusai valójában egytől egyig derék emberek, akik nyílt lapokkal játszanak, és csakis a legjobbat akarják nekünk.

Két férfi - és a többiek

2010. május 14. - (Kiss Tibor - Népszabadság)

Azzal, hogy Orbán Viktor a szlovák választások előtt leendő külügyminiszterét olyan üzenettel küldte el Pozsonyba, amilyennel elküldte, nagy szívességet tett Robert Ficonak, de még Ján Slotának is. Nevezettek pontosan azt válaszolták, amire számítani lehetett. Legfeljebb az érthetetlen, miért tesz most úgy Martonyi János, mintha meg volna lepve Pozsony hisztérikus reagálása miatt. Hiszen ezt már hetekkel ezelőtt megjósolták a szlovákiai magyar politikusok. Ezért is kérték jó előre Orbántól, ne kapkodja el a kettős állampolgárság megajánlásának ügyét. Egy elsietett magyar lépés szerintük a Fico-Slota páros malmára hajtaná a vizet: kiváló okot szolgáltatna nekik a magyarellenes érzelmek felszítására az ottani kampány csúcspontján. Most ennek vagyunk szemtanúi. Egyben a habitusában Orbánnal sok hasonlóságot mutató Fico üzent Martonyival. Röviden, velősen: benne emberére akadt Orbán. Már kezdtük elhinni, hogy a magyar-szlovák kapcsolatokban lejjebb már nem vezet út. Mostantól reális a veszély, hogy a mélypont még előttünk van. Hogy elkerüljük, államférfiúi bölcsesség szükségeltetne, aminek halvány nyoma sem dereng. Sem itt, sem ott. A kettős állampolgársággal ugyanaz eshet meg, mint az előző Orbán-kormány idején a státustörvénnyel: a nagy anyaországi ajándék mérgezett gyümölccsé válik. Akkor a törvényt csak úgy lehetett a szlovák és a román kormány torkán lenyomni, hogy a jogszabály tüskéit - vagyis a területenkívüliség elemeit - lenyesegettük, de ezzel jórészt meg is fosztottuk eredeti szándékaitól. Orbánék most is abból indulnak ki, hogy a szomszédoknak semmi közük ahhoz, milyen törvényeket hozunk az ott élő magyarok segítése céljából. Ők viszont - jelen esetben a szlovákok - azt válaszolják: nekik meg az a szuverén joguk, hogy eldöntsék, milyen módon engedik alkalmazni területükön a saját állampolgáraik státusát érintő idegen törvényeket. Mint látjuk, az érvelés mindkét oldalon lényegében ugyanaz, mint nyolc-tíz évvel ezelőtt volt. Akkor zömmel a szlovák érvek bizonyultak nyomósabbaknak. Nem lenne itt semmi gond, ha steril jogászi purparléról volna szó. Csak hát ettől messze vagyunk. Százezrek mindennapjait keserítheti meg egy elmérgesedő vita - amit meg kell akadályozni. Nekünk, magyaroknak, ehhez első ránézésre több érdekünk fűződik. Merthogy Pozsony kezében tényleg van magyar kártya, a miénkben viszont nincs szlovák lap. Egy hirtelen felindulásból elkövetett kettős állampolgársági döntés előtt ideje volna egy-két kérdést feltennünk magunknak. Mivel teszünk a legtöbbet a szomszédos országokban élő magyarokért? Valóban azzal-e, ha előkészítetlenül, a következmények vizsgálatát mellőzve, tárgyalások nélkül, de szuverén jogunkkal élve megadjuk a kettős állampolgárság lehetőségét? Akár azt is vállalva, hogy ezzel komoly kellemetlenségeknek tehetjük ki őket, úgymint - Ficoék közléséből tudhatjuk - állásvesztés, állampolgárságtól való megfosztás? Mi persze akár még így is vállalhatjuk a dolgot - de biztosak vagyunk abban, hogy az érintettek is?

Polgárok és voksok a határokon túlról

2010. május 14. - (Népszabadság)

A kettős állampolgárságot Európa számos országa elfogadja: ám szinte általános szabály, hogy az új állampolgárságért ott lehet folyamodni, ahol az illető letelepszik. Néhány ország esetében azonban van rá példa, hogy történelmi vagy nemzetiségi okokra hivatkozva a „határon túliak” is teljes jogú állampolgárságot kaphassanak - s ez olykor diplomáciai bonyodalmakat okoz.

Csehország és Szlovákia

A jelenlegi szlovák törvények is lehetővé teszik a kettős állampolgárságot. A jogszabályok idáig semmiféle akadályt sem gördítettek azok elé, akik szlovák állampolgárként ezzel a lehetőséggel kívántak élni. Pozsony bizonyos feltételek teljesítése esetén (legalább nyolcévnyi állandó lakhely az ország területén) más országok állampolgárainak is megadja ezt a jogot, ha nem ütközik az adott állam jogszabályába. Kedvező elbírálásban részesülnek a külföldi szlovákok statútumával rendelkező személyek is, nekik elegendő, ha háromévnyi állandó szlovákiai lakhellyel rendelkeznek. Prágában 1999-ig nem ismerték a kettős állampolgárság intézményét. Addig ha valaki más ország állampolgára lett, a csehet automatikusan elveszítette. Azóta a volt Csehszlovákia polgárai - akik a kettéválás után Szlovákia állampolgárai lettek - bizonyos körülmények között (vagy Csehországban van állandó lakhelyük, vagy rokonaik élnek ott) megkaphatják a cseh állampolgárságot is. Ugyanez vonatkozik a cseh és szlovák partnerek házasságából született gyermekekre. Kettős állampolgárságuk lehet azoknak a Csehországban élő szudétanémeteknek, akik a németországi törvény szerint ottani állampolgárságot is kaphatnak. Létszámuk a második világháború utáni kitelepítések miatt jelenleg néhány ezernél nem több.

Románia

Románia mintegy kétmillió moldovai állampolgárnak ajánlotta fel tavaly a román állampolgárságot, és annak gyorsított megadására - szintén gyorsított eljárással - jogszabályt is elfogadott. Ez rendkívül éles konfliktust okozott Bukarest és Chisinau között. Az új jogszabály értelmében a román hatóságoknak legfeljebb öt hónapon belül „vissza kell adniuk” a román állampolgárságot mindazoknak, akiktől azt korábban „önhibájukon kívül és akaratuk ellenére” megvonták, sőt ezen személyek hozzátartozóinak is, egészen harmadfokig menően. Bukarest mellett öt vidéki központot üzemeltek be a kérelmek fogadására, és már tavaly körülbelül egymillió kérvényt iktattak. A román állampolgársággal szavazati jog is jár, ezt Traian Basescu román államfő is kihasználta tavaly decemberben, amikor a chisinaui választókörzetben csaknem százszázalékos arányban voksoltak rá. A román állampolgár moldovaiaknak mindenféle szociális kedvezmény és juttatás is jár, s erre, illetve a moldovai fiatalok taníttatására Románia évente 15-20 millió eurót költ.

Spanyolország

Minimum két évig kell Spanyolországban élniük azoknak a latin-amerikai, Fülöp-szigeteki, andorrai vagy portugál polgároknak, akik könnyített eljárásban szeretnének állampolgárságot szerezni. Ám új helyzetet teremtett a José Luis Rodriguez Zapatero vezette szocialista kormány által 2007-ben beterjesztett törvény, ami lehetővé tette: az 1936-39-es polgárháború alatt, illetve után kivándorolt spanyolok leszármazottai is megkaphassák az állampolgárságot - méghozzá gyorsított eljárással, és anélkül, hogy Spanyolországban élnének. A honosítási kérelmek beadására egészen 2011 végéig van lehetőség. A spanyol állampolgárság mindenkinél azonos jogokkal jár: vagyis szavazhatnak és részesülhetnek a spanyol szociális rendszer ellátásából. A külföldön szavazók egy külföldi listára adják a voksukat. Konfliktust ez eddig egyetlen országgal sem okozott - bár a rendelkezés belpolitikai súlya annál nagyobb lehet. A külhoni spanyolok többsége ugyanis valószínűleg baloldali pártra adja majd voksát.

Olaszország

Olasz állampolgárságot kérhetnek maguknak a Szlovéniában (kétezer) és Horvátországban (húszezer) élő olasz közösség tagjai és leszármazottjaik. A 2006-os olasz törvény biztosította kettős állampolgárság Szlovéniában elfogadott, miként a közös határ olasz oldalán élő szlovének is kérelmezhetik ugyanezt, bár az EU-tagság óta megelégednek a kétnyelvű személyi igazolvánnyal. A szlovén közszolgálati televízió római tudósítója, Mojca Sirok szerint a kettős állampolgárság a külföldi választási körzetekben ad szavazati jogot, egészségügyi alapszolgáltatást, nyugdíjat pedig az uniós szabályok szerint biztosít. Zágráb viszont Brüsszelben tiltakozott a szerinte európai konvenciókat sértő olasz kezdeményezés ellen, bárDalmácia olasz konzulátusain továbbra is fogadják az állampolgársági kérelmeket. Ugyanakkor Franco Frattini külügyminiszter „nem baráti gesztusnak” nevezte azt a bécsi parlamentben elhangzott javaslatot, miszerint az egykori monarchia volt olasz alattvalói osztrák állampolgárságot kapjanak. Erre vágynak a jelenleg csak olasz dél-tiroliak.

Oroszország

Becslések szerint négymillió, hivatalosan 1,6 millió orosz állampolgársággal rendelkező nagykorú személy él tartósan külföldön. Legtöbbjük a volt Szovjetunió területén, valamint Izraelben, ahol mintegy 130 ezer izraeli-orosz kettős állampolgár él. Orosz állampolgárságot a volt Szovjetunió lakói egyszerűsített eljárás szerint kaphatnak, anélkül, hogy tartósan az ország területén élnének. Igaz, 2004 után a szabályok szigorodtak: addig Oroszország területére sem kellett lépni az állampolgárság megszerzéséhez a kedvezményezett körbe esőknek, például a Szovjetunió idején született baltikumiaknak, akik a függetlenné vált államok állampolgársági törvénye alapján hontalanná váltak. Oroszország - néhány országgal kötött megállapodást leszámítva - nem ismeri el a kettős állampolgárságot. Ez csupán annyit jelent, hogy az orosz fél az érintett kettős állampolgárok esetében csak az orosz állampolgárságot veszi figyelembe. (Például nem adhatja ki a kettős állampolgárt a másik állam kérésére sem.) A külföldön élő, kettős állampolgársággal rendelkező személyeknek állandó orosz lakcím nélkül is lehetőségük van részt venni az oroszországi választásokon. A legutóbbi elnökválasztáson mintegy 600 ezren szavaztak, ami a résztvevők egy százalékát tette ki, így érdemben nem hatottak a végeredményre.

A szlovák lazac

2010. május 14. - (Máté T. Gyula - Magyar Hírlap)

„Ficonak kellenek Slotáék, a nacionalisták szavazatai, ha ebédre paprikás csirkét rendel bryndzové halušky helyett, már akkor voksokat veszít” - egy szlovák diplomata így foglalta össze e sorok írójának a szociáldemokrata-szélsőjobb szlovák miniszterelnök álláspontját. Így kezelték Pozsonyban a szerdai Martonyi-Lajčák-találkozót is, a leendő magyar és a jelenlegi szlovák külügyminiszter munkaebédje után azonnal feldübörgött Robert Ficoék propagandagépezete. S ez így is folytatódik majd egészen a június 12-i választásokig, tetőfokát pedig nem sokkal a voksolás előtt, a gyászos trianoni évfordulón éri majd el. S mindez úgy, hogy Ficoékat igazából mélyen hidegen hagyja, hogy a felvidékieknek lesz-e magyar állampolgárságuk. Tudják, hogy ez nem fenyegeti friss államiságukat, nemzetbiztonságukat. A felvidéki magyarok nem fogják elhagyni Szlovákiát, s pláne nem képeznek hungarista ötödik hadoszlopot a szlovák hazában. Szózuhatagaik ellenére Pozsony urai tisztában vannak azzal is, hogy a budapesti lépés nem sért semmilyen nemzetközi jogszabályt. Ott van a korábbi szerb és horvát vagy éppen a tavalyi román precedens. Brüsszelnek az ég egy adta világon semmi kifogása nem volt az ellen, hogy Bukarest állampolgárságot adjon akár egymillió moldávnak is - pedig hát Moldova nem is EU-ország, s nyilvánvaló, hogy az egykori Besszarábia polgárait sokkal inkább az uniós munkahely, mint a nagyromán öntudat motiválja. A szlovák miniszterelnök ráadásul a saját bőrén tapasztalta meg, hogy az esetleges uniós rosszallás sem bír több következménnyel egy visszafogott ejnye-bejnyénél. Az EBESZ például hiába fogalmazott meg ajánlásokat a nyelvtörvénnyel kapcsolatban, azok megfogadása egy percig sem merült fel Ficoékban. S nem történt semmi. Mint ahogy köptek a kétoldalú magyar-szlovák egyezményekre, etikára és az adott szó erejére, amikor sajátjukként vetették fel a Tokaj nevet az európai bornyilvántartási rendszerbe. Aztán gyorsan egy törvényt is hoztak róla, mélyen demokratikusat, mélyen szlovákot. A kettős állampolgárság kérdése mindössze propagandafegyver, amellyel tüzelni lehet a szavazópolgárt. Ha Szlovákiának lenne mondjuk norvég kisebbsége, akkor most az északi heringhalászati törvény ellen indítanának hadjáratot a pozsonyi várból. Ján Slota pedig szlovák nemzeti állatnak nyilvánítaná a lazacot, s Svätopluk fejedelem lenne a sprotnikonzerv atyja is. Vérre menő verseny ez a nacionalista szavazatokért. S természetesen azért is, hogy a választó ne törődjön a pozsonyi korrupciós botrányokkal, ne vegye észre a Fico-kabinet impotenciáját a görög összeomlás következményeinek otthoni kezelésében. Rémlik valahonnan egy hasonló történet? Fico Gyurcsányhoz hasonlóan saját polgárai szembeállításával, etnikumok és kisebbségek megfélemlítésével, illetve a velük való riogatással akar hatalmon maradni. Közös játszmájuk volt a kétoldalú viszony elmérgesítése is. Mert miért nem hívta haza azonnal a pozsonyi magyar nagykövetet Budapest a meghamisított tankönyvek, az államnyelvtörvény kapcsán. Miért nem kérette be Göncz Kinga azonnal a szlovák ügyvivőt, ahelyett, hogy Kaliforniában a kubai emigránsokat nevelte volna a magyar rendszerváltás tanulságaira. Miért rendezett látványveszekedést Komáromban Fico és Gyurcsány, s miért tehetetlenkedett Szécsényben később Bajnai? Fico magyarellenes ámokfutásához budapesti partner kellett, megfelelően aljas, tétova és döntésképtelen. Martonyi János szerdán gesztust tett Pozsonynak, elment és tájékoztatta a szlovák vezetőket az új törvényről. Ugyanakkor egyértelművé tette azt is, hogy ez magyar belügy, ebből nem engedünk. Mint ahogy nem engedünk a kisebbségek jogaiból sem. „Kilelt a hideg, amikor szerda este tájékoztattak a Lajčák-Martonyi-megbeszélés eredményéről” - mondta tegnap a jó Robert. Kivételesen őszinte pillanat volt ez.

Bármi áron

2010. május 14. - (György Attila - Magyar Hírlap)

Van egy emberfajta - ciklikusan, időnként magam is hajlamos vagyok ilyen lenni -, akinek már tényleg semmi nem jó. Ahogyan idéztem már egyszer: „oly sokáig voltunk lenn, / hogy nem is tudjuk, milyen fenn”. Nehéz eltekinteni a klasszikus anekdotától, ugye, amikor a pesszimista és az optimista gyereknek is egy nagy adag lószart hoz a Mikulás, de a pesszimista szerint ez csak az előétel, míg az optimista úgy gondolja, kapott egy lovat, csak valamerre elkóborolt… Most éppen a magyar állampolgársággal van ez megint így - tudatosan nem kettős állampolgárságot írok, nem ugyanaz! -, hogy hiába, hogy ott van immár tálcán, előttünk, csak a kezünket kell nyújtani majd érte: nem, van egy réteg, amelynek ez csupán a mindenkori borzalmak megtévesztő előjátéka. Ha ezelőtt négy évvel valaki csak fölvetette az elszakított magyarság alanyi jogú állampolgárságát, az a nemzeti oldalon hős volt. Joggal. Ma, amikor ez valósággá válik, és meglesz: Likud-párti trójai faló, szemkiszúrás, Szodoma és Gomora - ugyanezen emberek szerint. Akik úgy vélik, hogy az a határon túli magyar, aki olyan, mint ők, aki életében maximum egyszer járt a határon túl, és könyvet is csak olyat olvasott, amelyet lehetőleg vitézi előnévvel írt valaki. (Mielőtt megköveznének: büszke vagyok rá, hogy nagyapám vitéz Antal György volt még…) Nekem is megvan a magam baja a Fidesszel, szó se róla: nagyrészt emberi bajok ezek, ősrégi mondás, hogy „két dolog van a világon / ami mindig biztos / lapjára es’ a tehénszar / s a politika piszkos”. Ez tény. De nemzeti ügyekről szólva, minden fenntartásom ellenére nem tudom elfelejteni, mit jelentett, mekkora hatása volt anno az egyébként pótcselekvésszerű státustörvénynek. Ezért például utólag is készséggel kinyalom minden illetékes fenekét. Pedig ki sem váltottam a saját státusigazolványomat. Nem, erre nem nekem, hanem azoknak a százezreknek volt szükségük, akiknek akár a másodrangú magyarság is többet jelentett, mint az első osztályú román, tót vagy ukrán. Azoknak, akiknek az elvieken kívül is fontosabb volt a magyar állam oktatási támogatása, mint a pünkösdi turista vállveregetése: és ismét csak joggal. És kevesen emlékeznek rá, mekkora elégtétel volt, amikor ezt a sokat szidott státustörvényt egy falatban nyomta le Orbán Viktor az akkori román és szlovák kormány torkán úgy, hogy ők még meg is köszönték ezt. Talán - mostanig! - az utolsó büszkeséget adó gesztus volt. Így is lehet. És most itt van az áhított, kért, követelt non plus ultra, a szavazati joggal is jár(hat)ó magyar állampolgárság. A szerbek már közölték, részükről a fáklyásmenet. A románoknak megvan a maguk baja, éppen éhséglázadás előtt áll az ország, kisebb bajuk is nagyobb ennél. A tót szálkáról kiderült, elroppantható fogpiszkáló: a szlovák külügyminiszter máris bejelentette, tárgyalnának róla. Persze tárgyalásról szó sincs, legfennebb felvilágosítás lehet, mint nagyon helyesen mondta Semjén, a konzultáció egy másik kormány és másik világ önfeladási szinonimája volt. Ilyen egyszerű: önbizalom kell, határozottság, céltudatosság. Ebből értenek az utódállamok. Nemcsak beszélni róla kocsmában, internetes kommentekben: hanem megtenni. A többit lehet ragozni, rágódni rajta, összeesküvés-elméleteket keresni: az eredmény számít. És ha az én nemzeti érdekeim százszázalékosan megvalósulnak egyszer: ehhez még az ördög is jó szövetséges lenne. Legfennebb belőle is magyar lesz…

Pozsonyi zsákutca

2010. május 14. - (Pataky István - Magyar Nemzet)

Robert Fico és hűséges nemzeti párti fegyverhordozói ismét hangoskodnak. Mielőtt elborítaná agyunkat a düh, érdemes tényszerűen tisztázni néhány kérdést. Ha minden igaz, akkor ma, az új Országgyűlés alakuló ülésén máris a törvényhozás asztalára kerül a kettős állampolgárság ügye. A terv szerint a jelenleg hatályos törvény módosítása révén azok a magyar identitású határon túliak, akik egyéni kérelem alapján állampolgárságot igényelnek, magyarországi letelepedés nélkül és gyorsított eljárásban kaphatják meg azt. Román példa alapján történik a törvénymódosítás, de Szlovákiában, Szerbiában s még számos európai államban szabályozzák hasonló módon e kérdést. Miután az erdélyi, a felvidéki, a vajdasági és a kárpátaljai magyarok legitim képviselőik révén egyhangúlag sürgették a kettős állampolgárság lehetőségének biztosítását, a kérés teljesítése a mindenkori magyar kormány kutya kötelessége. Hogy ez eddig mégsem történt meg, az mindannyiunk szégyene, de természetesen elsősorban azoké, akik a hatalom birtokában ezt tudatosan akadályozták. Egyáltalán nem mellékes, hogy az állampolgársági törvény módosítását csak Pozsony bírálja. Bukarest és Belgrád megértően, Kijev pedig hallgatólagos egyetértéssel fogadta a tervezett lépést. Robert Fico és koalíciós partnere eddigi politikájának ismeretében a szlovák cirkusz menetrendszerűen érkezett, bár a nemzetbiztonsági kockázat emlegetése talán a már megszokottá vált őrült érveken is túltesz. Pedig Martonyi János leendő külügyminiszter pozsonyi megbeszélése éppen azt volt hivatott világossá tenni, hogy a tervezett lépés valakikért, s nem valakik ellenében születik. A jogsértő szlovák nyelvtörvénnyel szemben a magyar állampolgársági törvény módosítása senkit nem érint hátrányosan. Martonyi üzenetét egyébként sokan megértették Pozsonyban. Annak ellenére, hogy Szlovákia a választási kampány kellős közepén van, a jobbközép ellenzékiek, korábbi szokásaiktól eltérően, nem sorakoztak fel Fico mellett a magyarellenes hangulatkeltésben. Mi több, bírálták a baloldali miniszterelnököt riogatása miatt. Ez az ellenzéki állásfoglalás világossá teszi, hogy északi szomszédunk nem csupán Ficok és Sloták gyülekezete, hanem egyebek mellett azok hazája is, akikkel közösen néhány évvel ezelőtt még országhatárt átívelő Duna-hidat lehetett építeni. Talán nincs olyan távol az az idő, amikor a szlovák szavazópolgárok többsége unott legyintéssel reagál Ficoék magyarfóbiájára, és amikor végre rájön arra, hogy a magyarellenes hőzöngéssel az ország vezetői nem Szlovákia érdekeit szolgálják, hanem például azokét, akiket rendkívüli módon kielégítenek Kelet-Közép-Európa örök civódásai. Ne legyenek ugyanis illúzióink, az Európai Unió ma is nyugatiakból és keletiekből áll. Politikailag ugyan korántsem korrekt ezt pedzegetni, de a hibátlanul vasalt öltönyökbe bújt nyugat-európai vezető politikusok álságos mosolya mögött az „otthonról hozott” felsőbbrendűség húzódik meg a „posztkommunista népekkel” kapcsolatban. Számukra a kommunista múlttal terhelt régió alapvetően egy jó piacot jelent, ez a megközelítés pedig kizárja a szolidaritást. Az uniót, s ezáltal az egész kontinenst saját politikai, gazdasági érdekeik szerint terelgető nyugat-európai nagyhatalmak számára kifejezetten kényelmetlen lenne egy erőteljes, egységes kelet-közép-európai érdekérvényesítés, így nem feltétlenül kell az összeesküvés-elméletek hívének lenni ahhoz, hogy külső rásegítést sejtsünk egy-egy hirtelen fellobbanó térségbeli konfliktus kapcsán. Olykor leplezni sem tudják rejtett szándékaikat az uniós sztárpolitikusok. A francia elnök tavaly ősszel sértődötten nehezményezte, hogy a visegrádi négyek külön egyeztetést tartottak az éppen esedékes EU-csúcstalálkozó előtt. Sarkozy akkor azt tanácsolta a visegrádiaknak, ne csináljanak szokást az előzetes érdekegyeztetésből. Aggódni kezdtek a franciák, ez pedig biztatást jelenthetne térségünknek. Egy észak-déli tengely mentén, Lengyelországtól Románián keresztül egészen Szlovéniáig infrastrukturális fejlesztésekkel, energetikai együttműködéssel, az egymáshoz közeli piacok kölcsönös felhasználásával, a mezőgazdasági érdekek egységes képviseletével olyan ellensúly jöhetne létre a kontinens keleti térfelén, amely a maga erős konkurenciájával az unió egészének is jót tenne. Hány évnek kell még eltelnie ahhoz, hogy térségünk politikusai felismerjék: olykor pitiáner ügyek csapdájába esve szalasztják el az alkalmat az igazi nemzeti érdekvédelemre? A magyarellenes Fico vagy a múltba révedő magyar nacionalisták ugyanis valójában nem nemzeteik érdekeit védik, hanem azokat segítik, akik abban érdekeltek, hogy e térség soha ne tudjon egységes erőt felmutatni, s ezáltal méltó helyet elfoglalni a közös Európában.

Szlovák-magyar „izmozás”

2010. május 14. - (Stanga István - beol.hu)

Jómagam megértem, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök kiakadt a kettős állampolgárság dolgán, hiszen a júniusi parlamenti választásokon egészen biztosan kampánytémává válik majd ez az ügy, amelyből elsősorban Ficoék politikai ellenfelei profitálhatnak igazán. Bár még csak pár nap telt a Fidesz választási győzelme óta, Magyarország és Szlovákia között máris megkezdődött az az izmozás (hidegháborúról - hála istennek - még nem beszélhetünk), amely egy csöppet sem meglepő mindazok számára, akik az elmúlt időszakban figyelemmel követték a két ország kapcsolatainak az alakulását. Az erőfitogtatás első mozzanataként Szlovákia konzultációra hazarendelte budapesti nagykövetét, amely lépés nyilvánvalóan afféle válaszreakció volt Martonyi János informális pozsonyi megbeszéléseire, ahol is a kijelölt külügyminiszter az Orbán-kormánynak a kettős állampolgársággal kapcsolatos elképzeléseiről tájékoztatta északi szomszédunkat. Hogy Martonyiék valóban nagyon előreszaladtak-e ebben a kérdésben, amint arra Balázs Péter, a magyar diplomácia mai irányítója egy beszélgetésben utalt, nem egyszerű megítélni, ám tény, hogy Semjén Zsolt, a KDNP vezetője, leendő miniszterelnök-helyettes a Heti Válasznak azt mondta, nézete szerint az állampolgársági törvény - amelyről amúgy nem Trianon 90. évfordulóján, de az ahhoz közel eső napok valamelyikén szavaznak majd a képviselők - nem függhet más országok véleményétől, hiszen „alapvető kötelezettségünk az összmagyarság felé, hogy letöröljük december 5. lelki Trianonjának szégyenét, amennyire lehet”. A dátumnak azért van jelentősége, mivel Robert Fico szlovák kormányfő - aki súlyos nemzetbiztonsági kockázatot lát abban, ha a magyar parlament elfogadja a vonatkozó törvényt - tegnap azt mondta, arra kérték Magyarországot, a kettős állampolgárságról ne a szlovákiai választásokat megelőzően, és ne Trianon évfordulójához kötődően döntsünk, ha már egyszer a magyar fél elmulasztotta azokat az előzetes tárgyalásokat, amelyek egy ilyen kérdés rendezésénél szükségesek. És ha már Fico sajtótájékoztatójánál tartunk... Szlovákia miniszterelnöke nem csupán bírálta hazánkat, de bizonyos értelemben meg is fenyegette, mondván, a magyar lépés a két ország közötti alapszerződés megsértése, amelyre Szlovákia rendkívül kemény választ kíván adni, túl azon, hogy az ügyben az EBESZ kisebbségi biztosához fordulnak majd, s összehívják az európai uniós nagyköveteket is. „Hideglelésem volt, mikor Martonyi János arrogáns szavait hallottam. Bejelentette, hogy erről akarnak tárgyalni, mi pedig csináljunk, amit akarunk” - fogalmazott Fico, aki szerint nem lenne szerencsés, ha a Fidesz „nagymagyar nacionalizmusa” a szlovák-magyar kapcsolatokat még inkább aláásná. Nos, Fico szokatlanul éles kirohanását jómagam messzemenően megértem, mert bár a kettős állampolgárságról szóló történet segít elterelni a figyelmet Görögország megsegítéséről (ami miatt a szlovák kormány odahaza kap hideget-meleget), az is biztos, hogy ez az ügy a júniusi parlamenti választások egyik legfőbb kampánytémája lesz, amiből - akárcsak a Révkomáromban június 4-én felállítani tervezett Trianon-emlékműből és az esetleges magyarországi Trianon-emléknapból - Fico politikai ellenfelei rendesen profitálhatnak, mondván, az ország déli határai felől komoly veszély fenyeget. Hogy az Orbán-kormány miként is lesz képes eloszlatni (kezelni) a szlovák aggodalmakat, az számomra még nem egészen világos, meggyőződésem azonban, hogy a Ficoéhoz hasonló kardcsörtetés - tűnjön akármilyen tökös dolognak - nem egyszerűen nem vezet sehova, de kifejezetten árt. Ráadásul pontosan azoknak, akikről az egész állampolgársági törvény szól.

Csáky és Duray a magyar Országgyűlés alakuló ülésén

2010. május 14. - (felvidék.ma)

Az áprilisi magyarországi parlamenti választásokat követően ma tartja alakuló ülését az új magyar Országgyűlés, melyre Sólyom László köztársasági elnök meghívását Csáky Pál, az MKP elnöke és Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke számára is továbbította az Országgyűlési Hivatal Protokoll Főosztálya. A Most elnöke, Bugár Béla is kapott meghívót, ő azonban közölte, hogy más elfoglaltságai miatt nem vesz részt az alakuló ülésen. Megkérdeztük Duray Miklóst, ő részt vesz-e rajta: „Amikor megtudtam, hogy a magyar Országgyűlés alakuló ülésére Szlovákiából nem csak a Magyar Koalíció Pártja kapott meghívót, hanem az egyik szlovák párt, a Most nevű párt elnökét is meghívták, szándékomban állt felajánlani a meghívásomat egy további szlovák párt javára, amelyben szintén akadnak magyarok, csakúgy mint a Most nevű pártban. Ilyen pl. a Smer vagy a HZDS. Ha meghívták Bugár Bélát, ilyen alapon miért ne hívhatták volna meg Vladimír Mečiart vagy Robert Ficot. Szándékomról végül is letettem, mert szervezésileg megoldhatatlan feladat elé állította volna a Magyar Országgyűlés Hivatalát” - mondta Duray Miklós.

Martonyi már szóba se állna Ficoval

2010. május 14. - (Népszabadság)

Martonyi János nem kívánja minősíteni Robert Fico csütörtöki kijelentéseit, amelyek között szerepelt, hogy elveszíthetik szlovák állampolgárságukat azok, akik a tervezett magyar törvénymódosítás nyomán kettős állampolgárságért folyamodnak. - Mi nem kívánunk ebben a hangnemben tovább vitatkozni - jelentette ki a leendő magyar külügyminiszter. Robert Fico csütörtöki sajtóértekezletén úgy vélte, Szlovákia számára súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ha a magyar parlament Pozsonnyal való egyeztetés nélkül a ma ismert formájában elfogadja a szomszédos országokban élő magyarok kettős állampolgárságát lehetővé tevő törvényt. Martonyi János a kijelentéssel összefüggésben az MTI-nek úgy fogalmazott, meggyőződése, hogy a kormányfői nyilatkozat a választási kampány része. A külügyminiszteri poszt várományosa ugyanakkor hangsúlyozta: figyelemreméltóak egyébként azok a nyilatkozatok, amelyeket egyes szlovákiai pártok vezetői tettek a szlovák kormányfő sajtótájékoztatóján elhangzottakkal kapcsolatban. - Egyetértek azzal, hogy ez lényegében egy figyelemelterelés, ami valójában a politikai hisztéria világába tartozik - jegyezte meg. Martonyi szeretné még egyszer megismételni, hogy a tervezett magyar törvénymódosítás a legkevésbé sem érintheti Szlovákia nemzetbiztonsági érdekeit, a legkevésbé sem érintheti Szlovákia területi integritását. Azt viszont sajnálattal látják - folytatta -, hogy a nyilatkozat egy bizonyos megfélemlítési szándékot is tükröz. Ez azért aggasztó, mert arra utal, hogy esetlegesen a szlovák kormány olyan intézkedéseket vesz fontolóra, amelyek szlovákiai polgárok emberi jogainak a csorbítását eredményezhetik - mondta, kiemelve: - Az ilyen lépéseket természetesen nem fogjuk szó nélkül hagyni. Csütörtöki pozsonyi sajtóértekezletén a szlovák miniszterelnök leszögezte: a magyar lépés a magyar-szlovák alapszerződés megsértése és ellentétes a nemzetközi joggal; ha a törvényt elfogadják, Szlovákia nagyon kemény választ fog adni, és a nemzetközi intézményekhez fordul az ügyben. Fico jelezte: akár el is veszíthetik szlovák állampolgárságukat azok, akik a tervezett törvény alapján kérelmezik majd a magyar állampolgárságot.

„A szlovák kormány szép lassan megszabadulna az ott élő magyaroktól”

Jeszenszky szerint Fico csak a közelgő választások miatt keménykedik

2010. május 13. - (atv.hu)

Jeszenszky Géza, volt külügyminiszter szerint Magyarország az elmúlt húsz évben mindig jó szándékát mutatta Szlovákia felé. Martonyi János szerdai pozsonyi látogatása is egyfajta gesztusként értékelhető, amit a szlovákok egy rendkívül barátságtalan lépéssel honoráltak. Jeszenszky úgy véli, nincs másról szó, minthogy Robert Fico a választások közeledtével az erős, a szlovák érdekeket védő politikus képében kíván tetszelegni. A szlovák miniszterelnök szerint a magyar lépés a kettős állampolgárság elfogadásáról a magyar-szlovák alapszerződés megsértése és ellentétes a nemzetközi joggal. Ha a törvényt a következő kormány elfogadja, akkor Szlovákia nagyon kemény választ fog adni és a nemzetközi intézményekhez fordul az ügyben, jelentette ki csütörtökön Robert Fico. „Durvának és arrogánsnak” minősítette a szlovák kormányfő azt a módot, ahogy Budapest a kettős állampolgársággal kapcsolatos elképzeléseit Pozsony tudomására hozta. „Ez egoista, arrogáns és veszélyes eljárás a Fidesz részéről” - jelentette ki Fico, aki azt mondta, ezzel beteljesültek a legsötétebb várakozások, azok a dolgok, amikre már korábban figyelmeztetett Pozsony. Jeszenszky Géza, volt külügyminiszter azonban úgy véli, pont hogy értékelnie kellene a szlovák félnek, hogy Martonyi János odalátogatott, és tájékoztatta őket arról, hogy mire készül a következő kormány. „Ezt a gesztust, hogy a leendő külügyminiszter elment Pozsonyba, helyesnek tartom. Magyarország húsz éve mutatja jó szándékát Szlovákia felé, a reakció ezekre általában nem valami biztató. A kinyújtott kéz politikáját érdemes fenntartani, de úgy hogy közben nem engedünk a jogos igényekből. A tegnapi konzultáció arról szólt, hogy Magyarország következő külügyminisztere elment Pozsonyba, és arról beszélt, hogy mit szeretnénk, nem pedig az volt a téma, hogy a szlovákok mihez adják a beleegyezésüket. Arról szó sincsen, hogy nekünk Szlovákia beleegyezése kellene bármihez is”, fogalmazott lapunknak a külügyi tárca egykori vezetője. Ezzel nagyjából egyező véleményt fogalmazott meg csütörtök reggeli rádióinterjújában Martonyi is, aki azt mondta, Magyarország nem fordul nemzetközi fórumokhoz a döntés előtt, nem kér előzetes véleményt az EBESZ-től vagy a Velencei Bizottságtól, mert a vonatkozó nemzetközi egyezmények szerint minden ország szuverén joga, hogy az állampolgárságra vonatkozó szabályokat meghatározza. Martonyi János szerdán egyeztetett szlovák kollégájával, és tájékoztatta a kettős állampolgárság tervezetéről. A külügyi tárca várományosa szerint az új törvény megszünteti a szomszédos országokban élő magyarok hátrányos megkülönböztetését a határokon túli, távolabb élő magyarokkal szemben. A magyar fél azt mondta: érti és megérti a törvénnyel kapcsolatos szlovák aggodalmakat. Szerinte ugyanakkor Szlovákia lesz az intézkedés által a legkevésbé érintett szomszéd, és biztosította a szlovák felet, hogy készek együttműködni Pozsonnyal abban, hogy eloszlassa az aggályaikat. Martonyi János részletesen kifejtette, hogy a kettős állampolgárságról rendelkező törvény hosszú évek óta létezik, s százezernyi, külföldön élő magyar élt ezzel a lehetőséggel. Nem vonatkozott a jogszabály a szomszédos országokban élő magyarokra, s most mindössze annyi történik, hogy ezt a hátrányos helyzetüket megszüntetjük. A törvény alapján senki sem kap automatikusan magyar állampolgárságot, amelyet egyénileg kell majd kérelmezni, a választójogi törvény megváltoztatása viszont jelenleg nincs napirenden. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke a hétvégén viszont úgy fogalmazott, bár a határon túli magyarok szavazati joga nem ennek a törvénynek a témája, hanem a választójogié, szerinte ahhoz is mindenképpen hozzá kell majd nyúlni. Bár a találkozót kezdetben mindkét politikus „nyíltnak, barátinak és hasznosnak” titulálta, azt később mégis a Magyarország részéről történt barátságtalan lépésként summázták a szlovákok. A szlovák miniszterelnök csütörtökön azt mondta, budapesti nagykövetük visszahívása az első válaszlépés volt a magyaroknak kettős állampolgárságot biztosító tervezett törvényre. Martonyi János felesleges és indokolatlan lépésnek minősítette a szlovák intézkedést. „Az, hogy egy ország konzultációra visszahívja nagykövetét, nem ritka dolog a diplomáciában. Elég csak a közelmúltra gondolnunk, mikor Szerbia azokból az országokból, akik elismerték Koszovót önálló államként, visszahívta nagyköveteit. Aztán ezek az emberek szépen lassan visszaszivárogtak helyükre”, mondta lapunk a lépés komolyságát firtató kérdésére Jeszenszky. Szlovákiának is érdeke, hogy legyen Magyarországon nagykövete. Ha ugyanis nincs, akkor akadályozva van a két ország közötti viszony javulása. A volt külügyminiszter biztosra veszi, hogy a normálisan gondolkodó szlovákok nem fogják ezt a lépést dicsérni, és nem tartják jó lépésnek. Jeszenszky szerint Fico azért mutatja magát ennyire keménynek, és a szlovák érdekeket ennyire szívén viselőnek, mert ki akarja húzni politikai ellenfelei alól a talajt. Mostani kemény fellépése a Smer választási esélyeit nem rontja, sőt inkább javíthatja is. „Ez nem fenyegetés, ez a barátságtalanságot jelzi. Hozadéka hosszabb távon semmiképpen sem előnyös, sem politikailag, sem nemzetközileg, sem gazdaságilag. Az hogy most ennyire felkapta a vizet, egy cseppet sem új keletű dolgon, egyértelműen annak tudható be, hogy közelednek a választások”. Jeszenszky szerint érdemes lenne megvizsgálni, hogy miért tart Fico ennyire a kettős állampolgárság törvénytől. Szerinte e mögött csak egyetlen szándékot lehet találni, ugyanazt, mint a nyelvtörvény esetében: éspedig, hogy a szlovák kormány szépen lassan meg akar szabadulni a területén élő magyaroktól, ehhez pedig lépésről-lépésre lehetetleníti el az életüket.

Fico: A kettős állampolgárság nemzetbiztonsági kockázat

2010. május 13. - (mti)

Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint budapesti nagykövetük visszahívása az első válaszlépés volt a magyarok kettős állampolgárságot biztosító tervezett törvényre. Ha elfogadják a törvényt, akkor kemény választ ígért, emellett a nemzetközi intézményekhez fordulnak az ügyben. Robert Fico szerint Szlovákia számára súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ha a magyar parlament Pozsonnyal való egyeztetés nélkül, a ma ismert formájában fogadja el a szomszédos országokban élő magyarok kettős állampolgárságát lehetővé tevő törvényt. „Kilelt a hideg, amikor tegnap este tájékoztattak a Lajčák - Martonyi megbeszélés eredményéről” - mondta Fico csütörtökön a külügyminiszterek találkozójáról. A szlovák miniszterelnök szerint a magyar lépés a magyar-szlovák alapszerződés megsértése és ellentétes a nemzetközi joggal. Ha a törvényt elfogadják, akkor Szlovákia nagyon kemény választ fog adni és a nemzetközi intézményekhez fordul az ügyben. „Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa elé terjesztjük mint biztonsági problémát” - mondta a miniszterelnök. Első válaszlépésként Szlovákia visszahívta budapesti nagykövetét. A külügyminiszter utasítást kapott, hogy dolgozzon ki egy elemzést arról, milyen következményei lehetnek a magyar lépésnek, és milyen szlovák válaszintézkedések jöhetnek szóba. Ha a magyar parlament döntést hoz, akkor a szlovák parlament reagálni fog erre, mondta Fico. Szerinte a kettős állampolgárságnak megvannak a maga szabályai: alapvetően kétoldalú megállapodás alapján válik lehetségessé, és az érintetteknek legalább bizonyos ideig a másik államban is lakniuk kell. Szerinte az, hogy a magyar fél most állandó lakhely nélkül adna állampolgárságot „alapvető megsértése” a nemzetközi jognak. Ugyanakkor Fico kijelentéseinek ellentmond, hogy például Németországban és több országban is állandó lakhely nélkül biztosítanak kettős állampolgárságot. A kormányfő „durvának és arrogánsnak” minősítette azt a módot, ahogy Budapest a tervezett lépést Pozsony tudomására hozta. „Ez egoista, arrogáns és veszélyes eljárás a Fidesz részéről” - jelentette ki Fico. Szerinte beteljesültek a legsötétebb várakozások, azok a dolgok, amikre már korábban figyelmeztetett Pozsony. A Fidesz ezzel a lépéssel szeretné teljesíteni vízióját „a 15 milliós kárpát-medencei magyarságról”, vélte. Fico szerint a magyar lépés „nagyon jelentősen befolyásolhatja a választások előtti hangulatot Szlovákiában”, és „rontani fogja a szlovák-magyar kapcsolatokat”. Szerinte azok is károsulnak majd, akik kérik a kettős állampolgárságot, mivel nem dolgozhatnának például a rendőrségnél, a bíróságokon és néhány más nemzetbiztonsági szempontból érzékeny munkakörben.

Csáky: Fico hisztérikusan reagált a kettős állampolgárság kérdésére

Feleslegesen, eltúlzott mértékben, drámaian, sőt, hisztérikusan reagált Robert Fico miniszterelnök a kettős állampolgárság kérdésére - véli Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártja elnöke. A magyar politikus szerint a kormányfő a kettős állampolgárságra reagálva csak saját alkalmatlanságát kívánja palástolni. „Semmi drámai nem történt. Idejött egy magyar állampolgár, és bejelentett egy szándékot. Még el sem fogadták a törvényt, de ő már biztonsági kockázatokról beszél” - mondta Csáky.

Fico nyíltan fenyegeti a magyarokat

2010. május 13. - (felvidék.ma)

A magyar országgyűlés alakuló ülésével párhuzamosan rendkívüli ülést tart majd a szlovák parlament, hogy határozatban ítélje el a magyar állampolgársági törvény készülő módosítását, amely lehetővé tenné, hogy a szomszédos országokban élő magyarok magyar állampolgársághoz jussanak, állandó magyarországi lakhely nélkül is. Ezt Robert Fico kormányfő jelentette be, aki állambiztonsági kockázatnak tartja a szlovákiai magyarok esetleges kettős állampolgárságát. A kemény reakció Fico részéről tehát nem sokáig váratott magára. A miniszterelnök megismételte korábbi kijelentéseit, hogy amennyiben a Fidesz kerül kormányra Magyarországon, megromlik a szlovák-magyar viszony, a tegnapi Lajčák - Martonyi találkozóban pedig ezen aggodalmainak alátámasztása kapott bizonyítást, mondta. Külön is felháborította Robert Ficot Martonyi János úgymond „arrogáns” hangneme, ahogyan a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadásának szándékát bejelentette. Fico szerint ugyanis a készülő törvény „nem tartja tiszteletben az állampolgárság megszerzésének alapvető jogi feltételeit”, s amennyiben mégis megszületik, annak beláthatatlan következményei lesznek, mondta. A magyar fél eljárása Fico szerint illegitim, megsérti a jószomszédi kapcsolatokat, mert Martonyi elutasította, hogy konzultációkat folytasson készülő törvényről a szlovák féllel. „Óva intek mindenkit a törvény elfogadásától. Ez a biztonsági kockázatok növekedését is jelenti - fogalmazott. - Egyoldalú lépés a Magyar Köztársaság részéről, mely több mint 500-ezer szlovák állampolgárt érint.” Párhuzamosan jelezte: a szlovák kormánynak módjában áll majd, hogy megnehezítse a szlovákiai magyarok számára a kettős állampolgárság megszerzését. Csehországot hozta fel példaként, ahol állítólag elveszíti cseh állampolgárságát az a személy, aki más állampolgárságot is felvesz. „A Fidesz nem mondott le a Kárpát-medencei magyarokkal kialakított intézményi kapcsolatról. Gyengíteni akarja a szlovákiai magyarok Szlovák Köztársaság iránti identitását (sic!). Ha konzultáció nélkül fogadják el törvényt, államunkat fenyegető biztonsági kockázattá nyilvánítjuk” - szögezte le Fico. Elmondta: a kettős állampolgárságú személyek nem szolgálhatnának a szlovák fegyveres testületekben, a tűzoltó- és mentőszolgálatnál, de állami tisztviselők-hivatalnokok sem lehetnének. A kérdéssel már holnap, rendkívüli ülésen fog foglalkozni a parlament, közölte Fico. Ha a magyar országgyűlés megkezdi a törvény vitáját, Szlovákia parlamentje azonnal határozatban ítéli majd el. Miroslav Lajčák külügyminiszter holnapig hatástanulmányt köteles készíteni a magyarországi állampolgársági törvény készülő módosításáról.

Martonyi: Egyeztetések után sem változott volna a szlovák álláspont

2010. május 13. - (Magyar Nemzet)

Feleslegesnek és indokolatlannak tartja a leendő magyar külügyminiszter Szlovákia döntését, hogy konzultációra hazarendelte budapesti nagykövetét Martonyi János szerdai, pozsonyi látogatása után. Pozsony ezzel válaszolt arra, hogy a magyar kormány nem egyeztet a kettős állampolgárság tervéről. Martonyi János a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, hogy részletes és alapos tájékoztatást adott a szlovák külügyminiszternek arról a lépésről, amelyet a magyar parlament készül meghozni a kettős állampolgárságról. A leendő magyar külügyminiszter szerint meglepetés senkit sem érhetett, hiszen évek óta beszélünk már erről, a terv a Fidesz választási programjában korábban is szerepelt. Martonyi János szerint egyébként Szlovákia álláspontja egy elnyúló hosszas egyeztetési, konzultációs folyamatot követően sem változott volna lényegesen. Szlovákia szerdán rendelte haza budapesti nagykövetét konzultációra, mert a magyar kormány nem hajlandó egyeztetni a kettős állampolgárság tervéről. A magyar külügyminisztérium magyarázatot vár a szlovák diplomáciai lépésre. Pozsony azután küldött hivatalos jegyzéket a nagykövet hazarendeléséről, hogy Martonyi János leendő magyar külügyminiszter szlovák kollegájával tárgyalt szerdán Pozsonyban.

Vona Gábor (Jobbik): Hadd szavazzanak!

2010. május 13. - (mti)

Szavazati jogot adna a Jobbik a határon túl élő magyaroknak az állampolgársággal együtt - jelentette be Vona Gábor, a párt elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten. Szávay István, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének elnöke a párt elnökségének szerdai döntését ismertetve hangsúlyozta: javaslatuk szerint az állampolgársághoz jutó magyarok a pártok országos listáira szavaznának. A határon túli magyaroktól így nem kellene ajánlószelvényeket begyűjteni, ugyanakkor a szavazati szándékukat előre, postai úton jelezniük kellene - fejtette ki a politikus. Hozzátette: a Fidesz kisebb parlamentre vonatkozó javaslatával összhangban egy 220 képviselőből álló Országgyűlést javasolnak, ahol húsz mandátum az országos listára leadott szavazatok arányában oszlana meg a pártok között. Vona Gábor emlékeztetett arra, a Jobbik megalakulása óta a magyar állampolgárság kiterjesztésének pártján áll, az áprilisi választások kampányában ugyanakkor még egy felsőház létrehozásával szerették volna biztosítani a „külhonban rekedt” magyarok hazai képviseletét. A Fidesz kétharmados győzelmével azonban világossá vált, hogy nem várható az Országgyűlés kétkamarássá alakítása, így a Jobbiknak aktualizálnia kellett a kettős állampolgárságról szóló álláspontját - mutatott rá a pártvezető. Kiemelte: mindenféleképpen élni kell a magyar állampolgárság kiterjesztésének lehetőségével, hiszen jelenleg egy „kegyelmi helyzet” van, úgy tűnik a kérdésben nemzeti konszenzus alakult ki a politikai oldalak között.

A magyar külügyminisztérium várja

Szlovákia magyarázatát nagykövete hazarendeléséről

2010. május 12. - (mti)

A magyar Külügyminisztérium várja Szlovákia magyarázatát arra, hogy Pozsony miért rendelte haza magyarországi nagykövetét konzultációra - mondta Mátrai Zsuzsanna szóvivő az MTI megkeresésére szerda este. A szóvivő közölte, hogy Szlovákia hivatalos jegyzékben értesítette a magyar Külügyminisztériumot a lépésről. Szlovákia szerda este konzultációra hazarendelte budapesti nagykövetét amiatt, hogy a leendő magyar kormány módosítani készül az állampolgársági törvényt, amely magyar állampolgársághoz juttathatja a szomszéd országokban élő magyarokat - jelentette szerdán a ČTK cseh hírügynökség a szlovák miniszterelnöki hivatalra hivatkozva. Az állampolgársági törvény módosításáról aznap tárgyalást folytatott Pozsonyban Martonyi János leendő külügyminiszter szlovák kollégájával, Miroslav Lajčákkal. A szlovák diplomácia vezetője szerint Pozsonyt nyugtalanítja a magyar állampolgársági törvény módosítása, amely lehetővé teszi a szomszédos országokban élő magyarok kettős állampolgárságát, és Szlovákia nem tekintheti baráti lépésnek, hogy a törvényt a szlovák szervekkel való konzultáció nélkül szándékoznak elfogadni. Közölte, hogy Szlovákia az ügyben valószínűleg a megfelelő nemzetközi szervekhez fordul. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártja elnöke közölte Martonyival, hogy az MKP támogatja az állampolgársági törvény módosítását. Martonyi János a kettős állampolgársággal kapcsolatban megjegyezte: érti és megérti az ezzel kapcsolatos szlovák aggodalmakat. Úgy érzi, hogy Szlovákia lesz az intézkedés által a legkevésbé érintett szomszéd. Ismételten leszögezte: Budapest kész együttműködni Pozsonnyal abban, hogy eloszlassa a szlovák aggályokat.

A Pravda című független pozsonyi napilap szerint

szégyen, hogy Szlovákia futballhuligánokat exportált Magyarországra

2010. május 12. - (mti)

Megszoktuk már, hogy a labdarúgó mérkőzéseket szinte naponta rendbontások kísérik. Arra is számítani lehetett, hogy a szlovák kupa keddi döntője Nagymihályban a pozsonyi Slovan és a nagyszombati Spartak között olyan puskaporos hordó, amely bármikor felrobbanhat. Az erőszak már útközben ki is robbant - mutat rá a lap a szlovákiai szurkolók magyarországi randalírozásának szentelt szerdai glosszájában. „A szégyen annál nagyobb, hogy az agresszív szurkolók százait a magyar rendőrség vette őrizetbe, illetve hogy Szlovákia ebben az esetben saját futballhuligánjait exportálta a szomszédos országba” - húzza alá az újság. Rámutat: már elfogadhatatlan a futballhuliganizmus terén kialakult helyzet Szlovákiában. Elfogadhatatlan, hogy a mérkőzések idején az emberek féljenek kimenni az utcára, s ez a félelem most már az egyes klubok székhelye és a mérkőzésnek helyt adó városok közt eső településekre is kiterjedt. Elfogadhatatlan az is, hogy mindez egyre több pénzbe kerül. „Az erőszakot, mint korábban több esetben, most is a fasizmus népszerűsítése kísérte, ami csak aláhúzza a jelenség társadalmi veszélyességét” - szögezi le a lap. Az összes szerdai szlovák lap beszámolt arról, hogy a szlovák szurkolók Magyarországon is randalíroztak. Az eseményeket azonban csak a Pravda kommentálta. A Slovan és a Spartak szurkolói Nagymihályban is összecsaptak, s hat személyt ott is őrizetbe vettek. A rendőri beavatkozás után a szurkolók több csoportja azonban egyesült, s közösen azt skandálták: Szlovákia rendőrállam!

Szájer: „Nem lehet a szélsőségek túsza a szlovák-magyar viszony”

2010. május 11. - (mti)

Nem szabad hagyni, hogy a szélsőségesek túszul ejtsék Magyarország és Szlovákia normális együttélését - hangsúlyozta Szájer József kedden, Brüsszelben tartott sajtóbeszélgetésén. Az új magyar kormány július 1-től három éves adócsökkentési programot kezd - tette hozzá. Az Európai Parlament (EP) magyar néppárti delegációjának vezetője az unió mellett tevékenykedő újságírókat tájékoztatta arról, hogy az országgyűlési választások nyomán megalakuló új magyar kormány milyen politikát akar folytatni, illetve miként készül a jövő év első felében esedékes magyar EU-elnökség ellátására. Az MTI-nek a magyar-szlovák viszony várható alakulására vonatkozó kérdésére válaszolva úgy vélekedett: segíthet a helyzeten az a tény, hogy Magyarországnak mostantól erős felhatalmazású kormánya van, amely világosan megfogalmazza érdekeit. Ellentétek - tette hozzá - eddig is voltak, és ezután is lesznek. Példaként említette a szlovák nyelvtörvény ügyét. Kiemelte ugyanakkor, hogy számos kérdésben, így az energiabiztonság, illetve az uniós agrárpolitika ügyében közös érdekek fűzik össze a két országot. „Korrekt partnerek leszünk” - mondta, és leszögezte: nem érdekeltek abban, hogy a szélsőségesek túszul ejtsék a normális együttélést. Egy uniós hírportál tudósítója azt kérdezte, miként viszonyul a Fidesz a Jobbikhoz. Szájer elmondta, hogy a Jobbik kis ellenzéki párt, amellyel nem állnak kapcsolatban, és emlékeztetett arra, hogy a választási kampányban keményen felléptek a Jobbikkal szemben. Nyomatékkal közölte, hogy nem fog jogtalanságokat megtűrni a Fidesz-kormányzat. A külföldiek földvásárlási tilalmával, illetve azzal kapcsolatban, hogy e tilalomnak az uniós engedélye 2011-ben lejár, azt mondta a magyar néppárti politikus, hogy remélik, az Európai Bizottság kezdeményezni fogja annak meghosszabbítását. Ennek érdekében azzal tudnak érvelni - mondta -, hogy a moratórium elrendelésekor fennállt okok lényegében ma is fennállnak, a föld ára Magyarországon messze alacsonyabb, mint Nyugat-Európában. Hangsúlyozta, hogy nem a befektetés szabadságát, hanem a spekulációt akarják megelőzni.

Csáky: a kisebbségek helyzete Szlovákiában rosszabb az európai átlagnál

2010. május 11. - (tasr)

A kisebbségek helyzete Szlovákiában nem éri el az európai átlagot sem Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint. „Az Európai Unió csaknem minden országában magasabbak a kisebbségi standardok, mint nálunk” - mondta a pártelnök, aki szerint az Európa Tanács, és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet is szóvá tette, hogy Szlovákiának nincs kisebbségi törvénye. Csáky elmondta, az MKP az elkövetkező négy évben meg szeretné oldani a nyelvtörvény körül keletkezett problémákat, el szeretne fogadtatni egy komplex kisebbségi törvényt, valamint nemzetiségi intézményeket alakítana ki. „Ha ezen a téren sikerül előrelépést elérni, az pozitív fejlemény lenne” - tette hozzá, a nyelvtörvény megváltoztatását elengedhetetlennek nevezve. A pártelnök meggyőződése, hogy csak idő kérdése a hivatali nyelvhasználati küszön 20 százalékról való csökkentése. Csáky hangsúlyozta, a 10 százalékos határ nem elsősorban a magyar kisebbségnek az érdeke, hanem elsősorban az alacsonyabb lélekszámú kisebbségeké.

Csáky szerint Slota politikai primitivizmust honosított meg

2010. május 11. - (tasr)

Nem lehet megakadályozni a magyarkártya előhúzogatását, mert a szlovák politikusoknak erre szükségük van - véli Csáky Pál. Az MKP elnöke erről a TASR hírügynökségnek adott interjújában beszélt. „Főként a jelenlegi kormánykoalíció körében látok olyan érdekcsoportokat, amelyek - amikor rossz a helyzet - amolyan füstfelhőként használják, hogy elvonják a figyelmet önnön tehetetlenségükről” - jegyezte meg a politikus. Csáky furának tartja, hogy a büszke és öntudatos szlovák is magyar prizmán keresztül tekint a dolgokra, holott egyenrangúan kellene viszonyulnia az ugyancsak büszke és öntudatos csehekhez, lengyelekhez, osztrákokhoz, ukránokhoz és magyarokhoz, sőt, együtt is kell velük működnie. Az MKP vezetője szerint a jó szlovák-magyar viszony kulcsa Pozsonyban van, alapkőnek pedig az számít, miként viszonyul a kormányzati politika a lakosság egytizedét jelentő szlovákiai magyarsághoz. Paradoxnak nevezte, hogy éppen az játszik a magyarkártyával, aki ki akarja szorítani a magyarokat a szlovákiai valóságból, holott ezzel a közösséggel meg kell egyezni. Csákynak meggyőződése, hogy hogy a Ján Slota vezette SNS rossz és primitív politikai kultúrát honosított meg Szlovákiában. Slotáékat nem muszáj meghallgatni, nem is szabd velük versengeni, hanem el kell szigetelni, ahogyan más nem demokratikus politikai erőket is.

Csáky: Az MKP szeretne bekerülni a kormányba, de nem mindenáron

2010. május 7. - (mti)

Csáky Pál szerint a Magyar Koalíció Pártja (MKP) szeretne bekerülni a következő szlovák kormányba, de nem mindenáron. „A Magyar Koalíció Pártja soha nem lép be a kormányba mindenáron” - jelentette ki az MKP elnöke abban az interjúban, amelyet a Sme című liberális napilap közölt pénteken. A politikus szerint az MKP célja, hogy a június 12-re kiírt parlamenti választások után a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unióval és a Kereszténydemokrata Mozgalommal együtt alapvető változásokat tudjanak eszközölni Szlovákiában. „Ha erre nem kapunk felhatalmazást, akkor június 13. után esetleg az ön kérdése is időszerű lesz” - válaszolt Csáky az azt firtató kérdésre, hogy pártja hajlandó-e koalícióra lépni a Robert Fico vezette, most kormányzó Irány-Szociáldemokrácia (Smer) párttal is. Csáky leszögezte: az MKP csak a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) való koalíciót zárja ki, mert az „nem teljesíti az európai demokrácia paramétereit”. Arra a felvetésre, hogy hajlandó-e az MKP a Híd nevű polgári párttal tárgyalni, amelyet az MKP-ból kivált politikusok alakítottak tavaly nyáron, Csáky azt mondta: ilyen tárgyalásokra nem kerülhet sor, mert a Bugár Béla vezette Híd nem fog bekerülni a törvényhozásba. Csákynak ugyanakkor meggyőződése, hogy az MKP kilenc százalékon felüli eredményt fog elérni a júniusi választáson. Szerinte a párt által megrendelt négy felmérés azt mutatja, hogy az MKP támogatottsága pillanatnyilag 7-8, míg a Hídé 2,6-3,5 százalék. Az MKP választóinak mintegy 55 százalékát inkább a jobbközéphez, míg 30-35 százalékát a baloldalhoz tartozónak minősítette. A szlovákiai magyar választókat leginkább a mai kormány primitivizmusa és nacionalizmusa zavarja, ez provokálja őket, erre érzékenyek - jegyezte meg a politikus, aki szerint az MKP az egyetlen magyar párt Szlovákiában.

A szlovákok meglepődtek, és örülnek Martonyi látogatásának

2010. május 11. - (mti)

Pozitív gesztusnak, a szlovák-magyar kapcsolatok javulását ígérő jelzésnek tartják a keddi szlovákiai napilapok Martonyi János leendő magyar külügyminiszter szerdára tervezett pozsonyi látogatását. Az elemzők szerint annak ellenére, hogy nem hivatalos látogatásról van szó - hiszen Martonyi még csak külügyminiszter-jelölt - „fontos gesztusról van szó, amely a kölcsönös kapcsolatok javítására való igyekezetet jelzi” - írja a Pravda című független szlovák napilap. „Mindketten az Európai Unió tagjai vagyunk, és senkinek sem érdeke a konfliktus kiélezése. A magyar fél arra vár, hogyan végződnek a szlovákiai választások. A szerdai látogatás egyértelmű jelzése annak, hogy érdekük a jó kapcsolatok kialakítása” - nyilatkozta a lapnak Tomáš Koziak, politológus. A Pravda leszögezi: azok az aggodalmak, miszerint Orbán Viktor színrelépésével kiéleződik a feszültség a szlovák-magyar viszonyban, „egyelőre nem igazolódtak be”. „Nem számít azonban túlságosan szokványosnak, hogy egy miniszter még a kinevezése előtt külföldre látogat. Információink szerint a megbeszélések legfontosabb témája a kettős állampolgárság lesz” - írja az Új Szó című szlovákiai magyar napilap. Az újság szerint Martonyi Pozsonyban találkozik majd Csáky Pállal, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökével is. Csáky a lapnak azt mondta, hogy ő kérte a Fideszt, hogy tárgyaljanak a szlovák féllel, mielőtt elfogadnák a magyar állampolgárság megszerzésének könnyítését kimondó törvényt. „Martonyi úr kijelölt külügyminiszterként erről akar tárgyalni Miroslav Lajčákkal”- közölte Csáky. Szerinte a magyar fél által előkészített törvény teljes mértékben megfelel az európai uniós normáknak. „Elképzelhető ugyan, hogy a parlamentbe való benyújtásig bizonyos részletei megváltoznak, ez akár a Lajčákkal való tárgyalás fényében is megtörténhet, de alapvető változást nem várok” - mondta Csáky. Úgy tudja: a jogszabály alapján nem jár majd szavazati jog a határon túli magyaroknak. Martonyi várhatóan nem találkozik a Híd polgári párt képviselőivel. „Mi szívesen találkozunk vele, neki kell eldöntenie, hogy csak az egyik oldallal tárgyal-e, vagy megkérdezi a másik magyar pártot is”- mondta a lapnak Bugár Béla, a Híd elnöke. Tomáš Strážay, a Szlovák Külpolitikai Társaság munkatársa szerint Martonyi látogatása ugyan nem szokványos, de a szlovák-magyar kapcsolatok ismeretében szükség van rá. „A párbeszéd minden formáját üdvözölni kell, és Martonyi János már hivatalosan is jelölt a miniszteri posztra” - fejtette ki Strážay. Szerinte ez egy kísérlet a kapcsolatfelvételre, de úgy véli, hogy nem várható megegyezés a kettős állampolgárság kérdésében.

Örülnek a szlovákok Martonyinak

Pozsonyi szakértők szerint Martonyi látogatása ugyan nem szokványos, de a szlovák-magyar kapcsolatok ismeretében szükség van rá. A kettős állampolgárságról szóló törvényről tárgyal Martonyi János kijelölt külügyminiszter nem hivatalos útján Szlovákiában. Szlovákiai elemzők szerint fontos gesztus Martonyi szlovák útja, még akkor is, ha az nem hivatalos. „Mindketten az Európai Unió tagjai vagyunk, és senkinek sem érdeke a konfliktus kiélezése. A magyar fél arra vár, hogyan végződnek a szlovákiai választások. A szerdai látogatás egyértelmű jelzése annak, hogy érdekük a jó kapcsolatok kialakítása” - nyilatkozta a Pravdának Tomás Koziak politológus Martonyi látogatása kapcsán. A szlovák napilap szerint azok az aggodalmak, miszerint Orbán Viktor színrelépésével kiéleződik a feszültség a szlovák-magyar viszonyban, egyelőre nem igazolódtak be. A Sme című napilap szerzője ugyanakkora bírálja a magyar álláspontot a kettős állampolgárság ügyében, szerinte ugyanis az képmutató. „Vicces, hogy az állampolgárság kérdésében arról az országról vesznek példát, amelynek kisebbségi politikáját, konkrétan az ottani magyarok iránt is, többnyire joggal bírálják” - írja a lap, mikor arról ír, hogy Magyarországon gyakran emlegetett példa a moldovai lakosoknak román állampolgárságot adó Románia.

„Képmutatóak a magyar politikusok a kettős állampolgárság kapcsán“

2010. május 11. - (mti)

Az egyes országok és a politikusok egyaránt képmutatóan viselkednek a nemzeti kisebbségekhez tartozók kettős állampolgárságának kérdésében - mutatott rá keddi kommentárjában a Sme című szlovák liberális napilap. Az újság úgy véli: a magyar politikusoknak igazuk van, amikor azt állítják, hogy a kettős állampolgárság önmagában nem probléma, s Európában megszokott dolog. „Az ördög azonban a részletekben rejlik” - jegyzi meg Peter Morvay, a Nemzetállam vagy polgári állam című kommentár szerzője. Szerinte az a tény, hogy a határon túli magyarok formálisan egyéni kérés alapján fogják megkapni a magyar állampolgárságot, nem változtat azon a lényegen, hogy az, amit az Orbán kormány tervez, nem más mint „a magyar állampolgárság tömeges megadása etnikai alapon” és „ez már probléma”. A magyar politikusoknak igazuk van, amikor azt állítják, hogy más államok, még az Európai Unió tagállamai is tömegesen és etnikai alapon adnak állampolgárságot, s ezért „nagyon képmutató lenne”, ha éppen ezek az államok bírálnák az Orbán-kormány lépését. Gyakran emlegetett példa Románia, amely csak úgy szórja állampolgárságát a moldovai lakosok között. „Képmutató azonban a magyar politikusok álláspontja is, beleértve a szlovákiai magyar politikusokét is. Vicces, hogy az állampolgárság kérdésében arról az országról vesznek példát, amelynek kisebbségi politikáját, konkrétan az ottani magyarok iránt is, többnyire joggal bírálják” - jegyzi meg a lap. Kifejti: a határon túl élő saját kisebbségek, illetve a határokon belül élő más kisebbségekhez való viszony logikusan szorosan összefügg, és az érem két oldala. „Románia a határon túli kisebbségieknek ugyanazért ad állampolgárságot, amiért elnyomja az országban élő kisebbségeket: a nemzetállami logikához igazodik, amelyben a nemzet, az etnikai és a vérségi kapcsolat az adott ország állampolgárainak kapcsolata fölé van helyezve” - szögezi le a szerző. Szerinte mindazok a szlovákiai magyar politikusok, akik szorgalmazzák a határon túli magyarok kettős állampolgárságát, ezzel „lényegében azt követelik, hogy Magyarország a nemzetállami logika szerint működjön”. „Ugyanazok az emberek ugyanakkor azt akarják Szlovákiától, hogy modern polgári alapokon nyugvó állam legyen, s a saját területén élő kisebbségekhez éppen a megfordított logika szerint viszonyuljon. A második esetben igazuk van, Szlovákiának éppen így kellene működnie” - jegyzi meg. „Nem puszta képmutatás és mélyen erkölcstelen egyet követelni Szlovákiától, s annak az ellentétét Magyarországtól, aszerint, hogy mikor mi a kedvezőbb számunkra?” - teszi fel a kérdést a szerző.

Szlovákok és magyarok Trianonról

2010. május 9. - (Nagyitas.hu / Felvidék Ma)

Együtt emlékeztek meg szlovákok és magyarok a trianoni békekötés évfordulójáról: a Týždeň kulturális és közéleti hetilap szervezésében Pozsonyban április 27-én, a GUnaGU színházban tartottak beszélgetést magyar és szlovák történészek, valamint újságírók részvételével. A beszélgetés középpontjában a két országban zajló politikai változások álltak. A kezdeményezés üdvözlendő, az eszmecsere pedig mindenképp jó volt arra, hogy a kritikus kérdések előkerüljenek, írja a Nagyítás című lap internetes portálja. Már maga a témaválasztás is azokat a szlovák aggodalmakat tükrözte, amelyek az ottani közvéleményben a magyarországi belpolitika bizonyos vonatkozásait övezik. Elsősorban a hagyományos magyar nacionalizmus rossz értelemben vett eszköztárát is felhasználó, radikális Jobbiknak a magyar politikába való üstökösszerű berobbanásáról és a „nemzetegyesítő”, a szlovák médiában előszeretettel nacionalistának vagy legalábbis populistának titulált Orbán Viktor és pártja kétharmados parlamenti többségéről volt szó. Pontosabban az ebből levonható következtetésekről, mert a szomszéd nem ismerése miatt csak következtetésekről beszélhetünk, falra festett ördögökről, amelyek többnyire a falon is maradnak, sőt néha még ott is nőnek. Hiszen nehéz összehasonlítani egy parlamenten kívüli, illetve az Országgyűlésbe frissen bekerült, ideológiailag meglehetősen zavaros ellenzéki párt retorikáját egy hamarosan kormányon lévő, és ott aktív párt tevékenységével. A párbeszéd néhány érdekes fordulatot is hozott. Például a kérdések és felvetések során - érdekes módon - nem is igazán vitatkozott a „két fél”, hiszen az elhangzó megállapítások jó részében egyetértettek egymással vagy egyetértően bólogatva hallgatták a másikat. Így volt ez a határok kérdésével is, azok igazságosságát, pontosságát is érintették a résztvevők - miért és hol húzták meg többek közt a mai magyar-szlovák határt, vajon lehetett volna-e a magyarok számára kevésbé sérelmes határt kitűzni, miért volt olyan nagy területszerző étvágyuk a környező nemzeteknek. Felvetődött a történészek között számtalanszor megismételt kérdés, nevezetesen, hogy Magyarországon miért csak egyetlen esetben, Sopron térségében tartottak népszavazást a lakosság és a terület hovatartozásáról. Felbukkantak a különféle akkori területrendezési alternatívák is, például ha a csehszlovák delegáció többi igényét is teljesítik, akkor lehet, hogy ma a szlovákok ugyanolyan természetességgel tekintik Vácot és Miskolcot is szlovák városnak, Szlovákia szerves részének, mint Dunaszerdahelyt, Füleket vagy Kassát. Rengetegen megfogalmazták az elmúlt hat évben, hogy az Európai Unióban a közép-európai tagállamok nem tudnak egységes lobbival fellépni - pedig az eltelt évszázadokból okulva tudhatnánk, hogy Nyugat-Európa a tőle keletre fekvő kis államokon csak ritkán segít, ritkán fog velük össze kardinális kérdésekben. A térség számos problémájára gyógyír lehetne az együttműködés, csakhogy ezt számos tényező gátolja. Magyarország, Szlovákia és Románia közös cselekvésének - és ezzel a régiónak is - egyik legnagyobb kerékkötője a mai napig a kilencven éve megkötött trianoni békeszerződés. Mind Romániában, mind Szlovákiában a kommunista rendszerek bukása óta hiába várja az ott élő magyar kisebbség a kisebbségeket megillető jogok nagy részét. A politikai vezetés mindkét országban szereti elővenni az úgynevezett magyar kártyát. S mert a baj nem jár egyedül, az elmúlt nyolc év magyar belpolitikája annyira legyengítette az országot, hogy az említett magyar kártya előhúzásakor a magyarországi külügyérek béna kacsaként totyogtak - egy helyben. A magyarok elszakadási törekvéseivel való riogatás azokon a területeken a leghatásosabb, ahol még az életben nem találkoztak magyar emberrel. És itt van a probléma egyik fontos pontja, ami sajnos ránk, magyarországi magyarokra is igaz: nem ismerjük saját magunkat, a szomszédos országok lakóit pedig még annyira sem. Amíg nincs európai értelemben vett erős nemzeti identitástudatunk, nem vagyunk tisztában a „kik vagyunk mi?” kérdésre adott alapvető válaszok többségével - bár a románoknál és a szlovákoknál, 2004. december 5-ig azt hihettük, ezen a téren jobban állunk -, addig a szomszéd nemzetek milyenségének feltérképezése sem fog menni. A másik logikájának és gondolkodásmódjának ismerete nélkül saját érdekeink érvényesítése kilátástalan. Egy magyar, szlovák vagy román középiskolás jobban ismeri a franciák vagy a spanyolok történelmét, városait és irodalmát, míg Szlovákiának, Romániának, Lengyelországnak vagy Horvátországnak jó, ha a fővárosát meg tudja nevezni. A felnőtt generációknak a románokról vagy a szlovákokról kialakított általános képén már nem lehet változtatni, de az oktatásban Stettintől Triesztig kötelezővé kellene tenni a közép-európai országokkal foglalkozó tantárgyat. Persze amíg a szlovák és a román történelemkönyvek jó része a történelemhamisítás fogalmát vastagon kimeríti, addig illuzórikusnak tűnik az adott országokban hazánknak és történelmének objektív bemutatása, írja a Nagyítás.hu.

Bejegyezték a Nógrád-Novohrad Geoparkot Malajziában

2010. május 9. - (Új Szó)

Nem lesz könnyű dolga a Nógrád-Novohrad Nemzetközi Geopark működtetőinek és a nemzetközi szervezet vezetésének - a malajziai címátvétel után máris sok feladat hárul rájuk. A világon az első, határokon átnyúló geoparkot április 4-én jegyezték be Malajziában a geoparkok nemzetközi hálózatába, ami komoly kötelességekkel és feladatokkal jár. Most olyan közös és egységes területfejlesztési stratégiát kell kialakítani, amely a két ország különböző hatályos törvényeinek és előírásainak megfelelően tudja elérni célját. Szlovákiában és Magyarországon a természetvédelmi előírásokban, a vállalkozói és kereskedelmi törvényekben, az önkormányzatokra és a civil szerveződésekre vonatkozó előírásokban olykor lényeges eltérések is észlelhetőek, amelyek egyáltalán nem könnyítik meg a geopark működését. Május 4-én egyebek közt erről is tárgyaltak a szlovákiai és magyarországi szakemberek Füleken. A Nógrád-Novohrad Geopark kialakításakor még a bejegyeztetés előtt egy 150 kérdésből álló tesztelésen kellett alátámasztani a geopark létjogosultságát. Ezt az értékelést négy éven belül ismét el kell majd végezni, s ha akkor is megfelel majd a park a nemzetközi elvárásoknak, megőrizhetik a geoparkok nemzetközi hálózatába szóló besorolást. Legfontosabb feladat ma a geopark népszerűsítése. Amíg az érintett településeken élők nem érzik magukénak a geoparkot, nehéz lesz turizmussal, idegenforgalommal számolni. A geopark vezetése olyan népszerűsítő, oktatóprogram kidolgozását kezdeményezte, amely az iskolákban, civil közösségekben, önkormányzatokban tenné lehetővé az adott természeti értékek megőrzését, a turizmus fejlesztését. Agócs József, Fülek polgármestere fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a határokon átnyúló, a világon egyedülálló nemzetközi geopark csak az állam odafigyelésével, anyagi támogatásával elképzelhető. „Itt az ideje, hogy az érintett megyék és az állami szervek meglássák, mekkora lehetőség rejlik a Nógrád-Novohrad Geoparkban, mennyi hasznot hozhat a két határ menti régiónak egy ilyen turisztikai központ” - mondta Agócs József. A nemzetközi hálózatba való besorolás után tagdíjat kell fizetni, a geopark képviselőinek pedig rendszeresen részt kell venniük a nemzetközi hálózat munkájában. Sok helyszínt ki kell építeni. Gál Lajos geológus, a Szlovákiai Barlangok Felügyelőségének munkatársa szerint jelenleg a geopark szlovákiai területén mintegy harminc geológiai különlegesség látható, de turisztikai szempontból ezeknek csak alig egytizede megfelelően kiépített. Az idei év fontos feladatai közé tartozik az útvonalak építése, a tanösvények kialakítása, tájékozató táblák elhelyezése a legfiatalabb európai vulkáni tevékenységet bemutató geoparkban. A park szakemberei kidolgoztak egy olyan két évre szóló akciótervet, amely a közös kezelés kérdéseire keres válaszokat és a szakma, a vállalkozói réteg, a civilek és az önkormányzatok aktív bevonását hivatott megoldani.

Szlovákoké lehet a Gyulai

2010. május 7. - (Népszabadság)

A szlovák hátterű, itthon jelentős húsipari csoporttá vált Pinta most a Gyulai Húskombinátot szeretné megszerezni. Az felvásárlásban már érdemi lépések is történek - a Népszabadság információi szerint. A szlovák hátterű Penta-csoport korábban a Herz Szalámigyárért is versenybe szállt Csányi Sándorral szemben, akkor azonban alulmaradt. Most a Gyulai Húskombinát Zrt.-vel szeretné bővíteni a Debreceni Hús Zrt.-ből, a szolnoki Szola-Meat Kft.-ből és a békéscsabai Csaba-Hús Kft.-ből álló portfólióját. A szlovák vállalatcsoport az év elején kereste meg az évente 8-8,5 milliárd forintos forgalmat lebonyolító gyulai társaságot. Hivatalos ajánlattétel előtt azonban át kívánják világítani a céget, amihez engedélyt kértek. Élelmiszer-ipari szakértők és elemzők szerint egy stabil pénzügyi hátterű tulajdonos mindenképpen jót tenne a Gyulai Húskombinátnak. A gazdasági válság miatt labilis pénzügyi helyzetbe került cég tavaly egymilliárd forintos hitelt kapott a K&H Banktól, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) nyolcvanszázalékos garanciavállalása mellett. A Pentának amellett, hogy igencsak nagyra növő Pick-Délhús-csoporttal szemben csak ilyen akvizícióval maradhat versenyben, az is érv lehet a felvásárlás mellett, hogy egyes információk szerint a Gyulai és a Csabai kolbász is hamarosan földrajzi oltalmat kap Brüsszeltől, aminek komoly üzleti értéke lenne.

1,8 milliárdos beruházás Piliscséven: Óránként 18 ezer ásványvizes palack

2010. május 8. - (mti)

Megkezdődtek az előkészületek az ország egyik legnagyobb ásványvíz-palackozó üzemének építésére Piliscsév határában, az 1,8 milliárd forintos beruházás keretében már az idén megindul a földben rejlő vízkincs egy részének felszínre hozatala és ClassAqua Pilis néven a forgalmazása. Miszori László, a beruházó vállalkozás ügyvezetője elmondta, hogy a Sugar Holding Ingatlanforgalmazó és Befektető Kft. amerikai partnereivel közösen, részben banki hitelből fogott bele a vállalkozásba, ehhez a község mellett megvásárolt egy 3,5 hektáros területet. A fúrások eredményeként 398 méteres mélységből emelik ki a hivatalosan is kitűnőnek minősített, kristálytiszta, nátriumban szegény, kalciumban, magnéziumban gazdag ivóvizet, amely kezelés nélkül kerül a palackba. A föld mélyén egy óriás nagyságú, több ezer éve kialakult vízbázis szolgálja a vállalkozás alapját. A szigorú feltételekhez kötött engedélyezés szerint a természetes vízkincs megőrzése érdekében csupán az összes mennyiség kevesebb mint egy százalékát lehet kitermelni. Ez pedig - a szakember információja szerint - az esők által a kőzetrétegeken át leszivárgó éves természetes vízutánpótlásnak megfelelő mennyiség. Így is percenként 1500 liter víz kerül majd a felszínre. A Németországból vásárolt Krones gyártmányú óriás gépsor - amely maga 1,1 milliárd forintba került - óránként 18 ezer másfél literes palackot tölt majd meg. A gépsor a terv szerint már ez év harmadik felétől napi két műszakban dolgozik. Az előzetes piackutatás eredményeként orosz, német és közel-keleti megrendelőknek szállítják majd a nátriumszegény diétára szorulóknak különösen ajánlható ásványvizet. Az összes mennyiség 70 százaléka exportra kerül. A vállalkozás évi 5-6 milliárd forint forgalommal számol, 300-400 millió forint lehet az adózott nyereség, amelynek nyomán az 50 új munkahelyet teremtő beruházás 5 éven belül megtérülhet. Az 5.000 négyzetméteres, könnyűszerkezetből készülő üzemcsarnok építése néhány héten belül indulhat - közölte Miszori László.

Variációk a szlovák-magyar viszony rendezésére

2010. május 9. - (Felvidék Ma)

A határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló törvény egyike lesz azoknak a jogszabályoknak, amelyeket az elsők között fog elfogadni az új magyar parlament - jelentette ki Martonyi János leendő külügyminiszter a Hospodárske noviny című szlovák gazdasági és politikai napilapnak adott interjújában. Martonyi megerősítette, hogy a határon túli magyarok egyéni kérelem alapján kapnak magyar állampolgárságot, és ez nem fog automatikusan magyarországi választójoggal járni. Martonyi kifejtette azt is, hogy a Magyarország határain kívül élő magyarok - kivéve a szomszédos országok magyar állampolgárait - eddig is egyszerűsített eljárás alapján kaphattak magyar állampolgárságot anélkül, hogy állandó magyarországi lakhellyel rendelkeztek volna. „Most az állampolgársági törvény egyszerű módosításával szeretnénk a szomszédos országokban élő magyarok diszkriminációját megszüntetni - mondta a lapnak. - A szabály egyértelmű. Csak azok a magyarok választhatnak, akiknek van magyar állampolgárságuk, és bár élhetnek külföldön, de tartós lakhelyük Magyarországon kell hogy legyen” - szögezte le Martonyi.

„A szomszéd kertjébe ne dobáljunk köveket”

A Hospodárske noviny egész oldalas összeállításban foglalkozik a szlovák-magyar viszony szlovákiai megítélésével. Dušan Čaplovič (SMER), a kormány emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettese az új magyar kormány igyekezetéről a határon túli magyarok kettős állampolgárságának bevezetésére azt mondta: „nem jelenthet pozitív hozzájárulást kölcsönös kapcsolataink javításához. Megvárjuk a végleges formáját”, mondta. „Ha exterritoriális kihatásai lesznek, azt a szuverenitásunk elleni támadsként fogjuk értékelni. Elutasítunk minden olyan törvényt, amely etnikai alapú és kilép az ország határain kívülre. Az új szlovák kormánynak tisztáznia fog kelleni a problémákat a magyar kormánnyal. Nemcsak etnika, hanem gazdasági és szociális kérdéseket is. Mi soha nem hoztunk olyan döntést, amivel más ország jogrendjébe avatkoztunk volna be. Nem fogunk diktálni a szomszédunknak, hogy mit tehetnek, mit nem. De a szomszéd kertjébe ne dobáljunk köveket. Mindkét ország polgárainak szociális biztonságra van szüksége, a gazdaság helyzetének javítására… és nyitott, nem veszekedő politikusok párbeszédére” - fogalmazott Čaplovič.

Folyamatos párbeszéd

Ján Fígeľ, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke folyamatos párbeszédet, partneri együttműködést, és empátiát várna a két ország új kormányától, hogy kerüljék a „neuralgikus” pontokat. Az egymás területén élő kisebbségekkel kapcsolatban meghozni kívánt törvényekről pedig előzetes egyeztetést is szeretne, mivel az ilyenek szerinte jogos aggályokat keltenek.

Elfeledni a múlt traumáit

Rudolf Chmel, a Most- Híd párt alelnöke szerint a szlovák-magyar viszonynak „két szuverén ország viszonyává kell válnia”, el kell felejtenie a múlt traumáit és vitáit, mert homlokegyenest különböző véleményekből nem lehet közös álláspontot kialakítani. Budapestnek és Pozsonynak mint EU- és NATO-tagállamnak kell kommunikálnia egymással. Az állampolgárok, azaz a szlovákiai magyar kisebbség problémáját pedig alapvetően „Szlovákiában, itthon, Pozsonyban és nem Budapesten kell megoldani”, mégpedig konstruktív és tárgyilagos párbeszéddel, együttműködéssel. Hasonló véleményt fogalmazott meg Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke is, aki szerint a barátságosabb hangvétel első jeleként Pozsonyban megszülethetne az új törvény, a kisebbségek nyelvhasználati jogainak erősítéséről, illetve a kisebbségek önigazgatási rendszeréről. Ezt Budapesten követhetné hasonló lépés az ottani szlovák kisebbség elvárásának megfelelően.

Felelniük kell a „kamerába vigyorgó” országrontóknak

2010. május 6. - (Magyar Nemzet)

A határon túlról magyar állampolgárságot szerzők szavazati joga nem a hamarosan módosítandó állampolgársági, hanem a választójogi törvényben lesz szabályozva - derült ki Semjén Zsoltnak, a nemzetpolitikáért is felelős leendő miniszterelnök-helyettesnek a Duna Televízió reggeli műsorában mondott szavaiból. Kijelentette: tájékoztatják majd a szomszédos országokat az állampolgársági törvény változásáról, de konzultációkat nem folytatnak velük. Amikor lecsökkentjük az Országgyűlés létszámát kétszáz főre, akkor a parlament választásának egész rendszerét is át kell alakítani. Ezzel együtt kerül megfogalmazásra a szavazati jog kérdése is - mondta a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, az Orbán-kormány leendő miniszterelnök-helyettese. Az állampolgárság megadásának feltételeiről Semjén Zsolt azt mondta: terveik szerint egyedi kérelemre, gyorsított eljárással kapná meg a magyar állampolgárságot az, aki tud magyarul, és Magyarországról származó ősökkel rendelkezik, beleértve ebbe azokat is, akik kivándoroltak a Kárpát-medencéből, például a csángók. Hogyan áll majd az új parlament és a kormány a szlovákiai magyarok kéréséhez, miszerint június 12-ig, az ottani parlamenti választásokig ne módosítsa az állampolgársági törvényét Magyarország? - hangzott a Hattól nyolcig felvetése. Semjén Zsolt erre így reagált: „A határon túli magyar vezetők álláspontját meghallgatjuk, de minket elsősorban az érdekel, mit gondolnak és akarnak a határon túli magyar emberek. Ők állampolgárságot akarnak, aki fel akarja venni, annak lehetővé kell ezt tenni”. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnökének, Csáky Pálnak a témával kapcsolatos nyilatkozatáról Semjén Zsolt megjegyezte: Csáky arról beszélt, hogy a magyarországi vezetésnek tárgyalásokat kellene folytatnia a témáról a szomszédos államokkal. A magyarországi sajtó azonban „konzultációt” adott a szlovákiai magyar politikus szájába. „Természetesen érzékeny kérdés a szlovákiai választás. De vannak olyan alapvető nemzeti értékek és érdekek, amelyek nem rendelhetők alá bizonyos nemzetrészek helyi érdekeinek, még ha azokat figyelembe is kell venni” - érvelt Semjén Zsolt. Hozzátette: a magyarság számára identitásbeli kérdés is a magyar állampolgárság. Ennek mihamarabbi megtörténte szimbolikus üzenet is lesz - tette hozzá. A leendő miniszterelnök-helyettes szerint mindenkit tájékoztatnak, és készek párbeszédet folytatni, de álláspontjukat nem tehetik függővé más államok álláspontjától. „Tájékoztatást szívesen adunk, párbeszédet folytatunk, de konzultációt nem. A mi szuverén ügyünk, hogy kinek adunk magyar állampolgárságot „ - összegezte álláspontját. Ami Ukrajnát illeti, úgy látja, nem a magyarok, hanem az oroszok miatt óvatos a kettős állampolgárság kérdésében. „Úgy gondolom, hogy ez a kérdés is kezelhető” - tette hozzá. Pozitív példaként említette ugyanakkor Szerbiát, melynek a politikai vezetése semmiféle akadályt nem gördít az ott élő magyarok magyar állampolgársága elé. Megjegyezte: a világon bárhol élő románok, szlovákok, szerbek és horvátok is megszerezhetik anyaországuk állampolgárságát. A Hattól nyolcig elszámoltatásra vonatkozó kérdésére Semjén Zsolt úgy reagált: erre azért van szükség, mert az ország erkölcsi megújulása elképzelhetetlen, ha azok, akik köztörvényes bűncselekményekkel, korrupciók tömkelegével tönkretették az országot, „belevigyoroghatnak a kamerába”. Külön is reagált 2006 őszének rendőri akciójára: „Az a rendőrterror és brutalitás, ami akkor történt, az szembeköpése és arculvágása volt a szabadságjognak, a demokráciának és a jogállamnak. Ezért nem engedhető meg, hogy ezek a bűncselekmények elkenődjenek. Ezek nem maradhatnak büntetlenül” - szögezte le Semjén Zsolt a Duna Televízióban.

Martonyi: Vissza kell vonni a szlovák nyelvtörvényt

2010. május 5. - (mti)

Az új parlament első intézkedéseinek egyike az állampolgársági törvény módosítása lesz - közölte Martonyi János. A leendő külügyminiszter szerint a szlovák nyelvtörvényt vissza kell vonni. Martonyi az InfoRádió Aréna című műsorában szerdán azt mondta: a kormány szándéka, hogy kiiktassa az állandó letelepedés követelményét az állampolgárság megszerzésének feltételei közül. Hozzátette, hogy az állampolgárságot továbbra is egyéni kérelem alapján adják majd meg. „Nincs szó arról, hogy automatikusan állampolgárságot adnánk 2, 3 vagy 4 millió magyarnak” - mondta Martonyi János. A politikus arra is kitért, hogy az intézkedés nem jár a szavazati jog kiterjesztésével, a választásokon továbbra is csak azok a kettős állampolgárok adhatják le voksukat, akik állandó tartózkodási hellyel rendelkeznek Magyarországon. Martonyi János szerint az Európai Unió jogelveivel és a szlovák alkotmánnyal is ellentétes a szlovákiai nyelvtörvény, ezért egyes rendelkezéseinek a módosítása vagy a jogszabály visszavonása szükséges. A leendő külügyminiszter azt mondta: a nyelvhasználat korlátozása egy alapvető emberi jog csorbítása. Úgy fogalmazott: „Ennek a kérdésnek az egyetlen kielégítő megoldása az lehet, ha ezek a rendelkezések valamilyen technikával eltűnnek a szlovák jogrendszerből”. Ez jelentheti a nyelvhasználat jogát garantáló kisebbségi törvény elfogadását is - tette hozzá. Átlátható, világos, jó viszonyt akar kialakítani az új kormány Oroszországgal - jelentette ki Martonyi János kijelölt külügyminiszter a rádióműsorban. Világos beszédre, megbízhatóságra van szükség - mondta a szaktárca leendő vezetője, hangsúlyozva, „nincs szükségünk feszültségforrásokra”. Mint mondta, szükség van az orosz befektetésekre, az orosz piacra. A reményeik szerint sokkal jobb minőségű mezőgazdasági, élelmiszer-ipari termékeket sokkal nagyobb mennyiségben kellene elhelyezni az orosz piacon. Modell értékű az olaszországi német és a ladin nyelvű kisebbség kettős állampolgársága szempontjából a Fidesz elhatározása, hogy kettős állampolgárságot biztosít a határon túli magyaroknak - vélekedett az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) egyik politikusa szerdán.

Slota tankot kapott egy tiltakozó vállalkozótól

2010. május 8. - (fh)

Páncélozott harci járművet vontatott szombaton a Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártjának pozsonyi székháza elé egy szlovák vállalkozó, aki rendszeresen tiltakozik a párt megnyilvánulásai ellen. Alojz Hlina arra szólította fel a polgárokat, hogy a június 12-i választásokon ne szavazzanak a magyarok megszállásával riogató pártra. A szlovák vállalkozó, Hlina szerint Ján Slota állandóan a Magyarországgal szembeni mozgósítást sürgeti, miközben a magyar megszállás veszélyével riogat. Legutóbb pénteken nyilatkozta azt, hogy Magyarország „lehetséges agresszor”. Hlina a Szlovák Nemzeti Pártja székháza elé vontatott harci járművel arra utalt, amit Slota mondott évekkel ezelőtt egy pártja egyik nagygyűlésén (a sajtó szerint ittasan): a szlovákok tankokba ülnek, és a földdel teszik egyenlővé Budapestet. „Ha tankot akart, megvan neki. Ha háborút akar, azt nem engedjük meg neki” - jelentette ki szombaton a tiltakozó vállalkozó. A Szlovák Nemzeti Párt a legutóbbi felmérések szerint az ötszázalékos parlamenti bejutási küszöbhöz közeli eredményeket érhet el a június 12.-én esedékes választásokon. Slotáék egyébként a magyarokkal való riogatás mellett az utóbbi hetekben más témákat is bevetnek a választási kampány során. Így például a legutóbb roma-ellenesnek minősített óriásplakáttal rukkoltak elő, a halálbüntetés visszaállítását követelve. De a Szlovák Nemzeti Párt elnöke arra is készül, hogy leköpje majd a pozsonyi melegfelvonulás résztvevőit május 22.-én.

Slota: a kettős állampolgárság fegyveres konfliktus kezdete

2010. május 8. - (Új Szó)

A magyar kettős állampolgárság kinyilvánítása fegyveres konfliktus kezdete lenne Magyarországgal - jelentette ki Ján Slota azon a pénteki konferencián, amelyen a Szlovák Nemzeti Párt választási programját ismertették. Ha a Szlovák Nemzeti Párt nem lesz kormánypárt, akkor a magyarok fognak kormányozni, és a megalakuló kabinetnek nincsenek komoly perspektívái - fogalmazott Ján Slota pártelnök az SNS mai programalkotó konferenciáján. „Ez a szlovák szuverenitás végét jelentené. Az SNS nélkül nem létezhet a következő kormány, ha meg akarjuk őrizni a szuverenitást. Meggyőződésem, hogy sikerül kellő számú választót meggyőznünk ahhoz, hogy beleszóljunk a következő kormány megalakításába” - mondta. Slota elmondta, „óriási figyelmet” kell szentelni az állam biztonságának, mivel dél felől komoly veszély fenyegeti az országot, még akkor is, ha mindenki igyekszik bagatellizálni a Fidesz győzelmét, és a Jobbik eredményét. „A magyar parlament első ülésén megszavazzák a kettős állampolgárságot, amelynek nemcsak Szlovákiára, hanem egész Közép-Európára nagy hatása lesz” - mondta. Ha az SNS a választások után megszerezné a belügy- és a védelmi minisztériumot, akkor meg fogják vizsgálni, miért mozog sok magyar hírszerző Dél-Szlovákiában. Szlovákia már kinyilvánította a magyar fél előtt, hogy kész beszélni a kettős állampolgárság témájáról - jelentette ki a TASR hírügynökségnek adott interjújában Miroslav Lajčák külügyminiszter. Megjegyezte, az állampolgárság ügyét érzékeny kérdésként figyelik Magyarország minden szomszédjánál. Lajčák elmondta, hogy a kettős állampolgárság a nemzetközi jogban és az európai gyakorlatban is bevett jogintézmény, Szlovákia is él ezzel a lehetőséggel. „Az a fontos, hogy oly módon éljenek vele, amivel nem rontják a kölcsönös viszony légkörét, s amelyre nem úgy tekintenek, hogy az károsítja a szomszédos országok integritását és kompetenciáját” - hangsúlyozta a diplomácia vezetője. A miniszter elmondta, egyelőre nem ismerni a tervezett magyar jogszabály rendelkezéseit, és azt sem, mi mindenre jogosítja majd fel a kettős állampolgársággal bíró személyt. Hozzáfűzte: e törvény esetében a folyamat ugyanolyan fontos, mint a tartalom. Csáky Pál, az MKP elnöke május végén azt javasolja majd Orbán Viktornak, hogy az állampolgársági törvény kérdését vitassa meg a Magyarországgal szomszédos országokkal.

Körkép a kettős állampolgárságról

2010. május 3. - (felvidék.ma)

Elsők közt módosul az állampolgársági törvény, mondta Németh Zsolt a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában május 3-án. A Magyar Koalíció Pártja a szlovákiai választások utánra tenné a magyar jogszabály-módosítást. Nincs alternatívája a kettős állampolgárságról szóló törvény megalkotásának, a jogszabályt az első törvényalkotási csomagban kívánja benyújtani a Fidesz. Elképzelhető, hogy már nyár elejére megszületik az új szabályozás - nyilatkozta Németh Zsolt fideszes szakpolitikus, a külügyi államtitkári poszt várományosa a Duna Televízió Heti Hírmondó című vasárnap esti műsorában. Egyéni kérelem alapján állítjuk helyre a magyar állampolgárságát a határon túli magyar kérelmezőknek, akiknek ehhez - a mostani szabályokkal ellentétben - nem kell majd letelepedniük Magyarországon - vázolta a tervezett intézkedéseket Németh Zsolt. Megerősítette: a benyújtandó törvénytervezet lényegében azonos lesz azzal, amit egyszer már az Országgyűlés elé terjesztettek - Németh Zsolt, Simicskó István és Semjén Zsolt aláírásával. Az egyéni igényléses eljárás további javaslatokkal megkönnyíthetővé teszi majd az állampolgárság minél könnyebb és gyorsabb megszerzését. Az MSZP korábban támogatta volna a fideszes javaslatot, azzal a megkötéssel, hogy szavazati jog ne járjon a külhoni magyar állampolgársággal. A kétharmados többség birtokában mit lép ebben a kérdésben a Fidesz? - hangzott a Heti Hírmondó kérdése. Németh Zsolt úgy reagált: most az állampolgársági törvényt kívánják módosítják, ami nem érinti a szavazati jogot. A szavazati jog ma a magyarországi lakhellyel bíró magyar állampolgárokat illeti meg. „A Fidesz indítványa az állampolgársági törvény módosítására irányul ebben a jelen helyzetben. A szavazati jog egy külön kérdés, amit egyébként - azt gondolom - a parlamentben komoly vita fog övezni” - hangzott a fideszes politikus szó szerinti reakciója. A Duna Televízió műsorában megszólaló határon túli magyar vezető politikusok üdvözölték a kettős állampolgárság intézményének lehetőségét. Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azt mondta: a határon túli magyarok állampolgárságát lehetővé tevő törvénymódosítás általa ismert verziója EU-konform és minden színen vállalható. Emellett is előzetese konzultációkat javasol azonban a magyar diplomáciának a jogszabályról elsősorban Brüsszellel, valamint a szomszédos országokkal. A szlovákiai magyarok szempontjából fontosnak tartaná, hogy az ottani parlamenti választások időpontja, azaz június 12-e előtt ne szülessen meg az új törvény (Szlovákiában a nacionalista erők minden bizonnyal saját javukra használnák fel a választási kampányban a kettős állampolgárságról szóló jogszabály-módosítást - a szerk.). Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy nyilatkozott: szervezetük 2004-ben is támogatta és kampányolt is a kettős állampolgárság mellett. Markó szerint a magyar parlament várható döntése 2010-ben már nem vált ki feszültséget Romániában. „Ultranacionalisták fogják támadni a kettős állampolgárságot, de mindkét ország EU-tag, Románia pedig a moldovai románoknak könnyített módszerrel, már-már automatikusan adja meg a román állampolgárságot. Nem lesz erkölcsi alapja megkérdőjelezni, ha Magyarország hasonlóan lép fel” - szögezte le Markó Béla. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke úgy reagált a magyar állampolgársági törvény rövid távon tervezett módosítására, hogy az a választásokon nyertes Fidesz-KDNP hitelességét bizonyítja. „Bizonyítása ez annak, hogy amit a kampány előtt és alatt politikai retorikában megfogalmaztak, azt meg tudják-e, meg akarják-e valósítani” - vélte a vajdasági politikus. Ebben a vonatkozásban megnyugvást jelent számára, hogy rövid időtávon belül megvalósulhat a jogszabály-változás. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke kijelentette: örül annak, hogy a Fidesz „teljes felhatalmazást” kapott a kormányzásra. Szerinte a nemzetpolitikában szükséges komoly nemzeti fordulathoz is szükség volt a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti súlyára. Németh Zsolt a Duna Televízió stúdiójában elmondta: a következő időszak legfőbb feladata lesz egyensúlyt teremteni a szomszédságpolitika és a nemzetpolitika között. Az elmúlt években sem nemzetpolitikája, sem térségpolitikája nem volt Magyarországnak. Határozott nemzetpolitikát, és együttműködő, pragmatikus térségpolitikát kell folytatni - vázolta a magyar külpolitika várható hangsúlyait a Fidesz szakpolitikusa.

Állampolgársági adósság

2010. május 5. - (Lukács Csaba - Magyar Nemzet)

Négy napot Erdélyben töltöttem az elmúlt hét második felében. Legutóbb talán az 1989-es romániai forradalom után tapasztaltam olyan felfokozott reményt és várakozást, mint most a FIDESZ-KDNP anyaországi győzelem után. Pedig nem Romániában voltak választások. És a valóságból való kilábalás sem érződik arrafelé (sőt, a jelek szerint keleti szomszédunknál csak most jön a neheze), de az emberek az áprilisi magyarországi eredményeknek köszönhetően mégis derűvel és bizakodással néznek a jövőbe. És szurkolnak azért, hogy Magyarország újra erős és büszke ország legyen, mert akkor talán egy kicsit nekik is jobb lesz. Ha az életük nem is, a kedvül mindenképpen. Akárkivel találkoztam a Székelyföldön, a hogylétet firtató kötelező kérdések után azonnal előbukkant a kettős állampolgárság ügye. Sokan utolsó esélyként, soha vissza nem térő alkalomként élik meg ezt a lehetőséget, és szinte remegve várják a Budapestről érkező híreket. Többen meg is fogalmaztak egy konkrét elképzelést: ha a trianoni békeszerződés évfordulóján, június 4-én a Magyar Országgyűlés kihirdeti a törvényt a határon túli magyarok állampolgárságának helyreállításáról, akkor lezárulhat egy kilenc évtizedes trauma, és talán a 2004. december ötödikei szégyen emléke is elhalványul. Én is kíváncsian várom, hogyan és mikor dönt a FIDESZ. Őszintén remélem, nem kezdenek újra taktikázni, és nem értem a felvidéki magyarok politikusait sem, akik arra kérik a szokatlanul erős kormányzati felhatalmazást kapó anyaországi pártot, hogy a döntéssel várják meg a szlovákiai választások időpontját. Igaz, hogy az ottani parlamenti választások dátuma, június 12. nincs túl messze, de érdemes elgondolkodni azon, mit üzenünk a felvidéki magyaroknak és a szlovák politikusoknak ezzel a taktikázással. Utóbbiaknak azt: Pozsony most is erősebb Budapestnél, mert lám, hozzájuk igazítjuk a lépéseinket. Nem elég, hogy nemrég még kedvükre alázhatták az előző magyar miniszterelnököt, és megállíthatták a köztársasági elnököt a határnál, már az új kormány is fél tőlük. Az egyszerű felvidéki magyar szavazópolgárnak pedig azt sugalljuk: ha már Budapest is Pozsonyra figyel, ők se tegyenek másként. Írassák nyugodtan szlovák nyelvű iskolába gyermekeiket, mert ez az érvényesülés útja, nem pedig az, hogy tagja legyen egy a magyarságára büszke tizenhárommilliós nemzetnek. Nem tagadom, előfordulhat, hogy Budapesten a lehető leghamarabb meghozott döntés lovat adhat a nacionalista szlovák politikusok alá. De Sloták, Ficok mindig lesznek, és hiba volna nekünk állandóan hozzájuk igazodni. Ráadásul a visszakapott magyar állampolgárság a legjobb mozgósító erő. Biztos vagyok benne, hogy egy ilyen történelmi pillanatban több felvidéki magyar menne el szavazni, mint ahányan egy taktikázós tucatválasztáson voksolnának. Tizenkilenc éve élek Magyarországon, de eddig nem kértem - ezért aztán nem is kaphattam - magyar állampolgárságot. Nem akartam megelőzni a most nyolcvanegy esztendős apámat, aki mai is egy székely faluban, Parajdon él, és eleddig kétszer tudtam meggyőzni arról, hogy egy-két napra meglátogasson Budapesten. Ha ő visszakapja azt, amit 1944-ben a megkérdezése nélkül elvettek tőle, akkor én is beadok egy kérvényt a magyar útlevélre. Nincs mire várni. Itt az idő!

Diplomáciai kötéltáncot jártunk Szlovákiával

2010. május 7. - (Inotai Edit - Népszabadság)

Diplomáciai kötéltáncot jártunk Szlovákiával - mondja Balázs Péter távozó külügyminiszter, aki szerint az EU-elnökség tíz évre is meghatározhatja Magyarország megítélését Egy évre vállalta a külügyminiszteri posztot Balázs Péter, aki hamarosan visszatér a Közép-európai Egyetemre. Elégedett a mérleggel, egy - Szlovákia kivételével - minden szomszédjával baráti kapcsolatban lévő országot hagy utódjára. Aggasztja viszont, hogy az új kormánystruktúrában a miniszterek többsége átszervezésekkel kénytelen foglalkozni, miközben azonnal a 2011-es európai uniós feladatokra kellene koncentrálniuk.

- Utódjával, Martonyi Jánossal régóta ismerik egymást. Megbeszélték már az átadás-átvétel időpontját?

- A jövő héten találkozunk. Szerencsére valóban régen ismerjük egymást, dolgoztunk is együtt, sőt egymás főnökei is voltunk. Ezért remélem, az átadás zökkenőmentes lesz, többek között azért, mert Martonyi is volt külügyminiszter, és nem idegen tőle az előttünk álló legnagyobb feladat, az EU-elnökség sem.

- Egy évre vállalta a külügyminiszteri posztot: sikerült elérnie a kitűzött célokat? Az egyik például a magyar-szlovák viszony javítása volt...

- Pontosabban fogalmazva, a célom az volt, hogy hét baráti ország vegye körül Magyarországot. Emlékszem, Helmut Kohl német kancellár mondta a kilencvenes évek elején, hogy milyen fantasztikus érzés: országát kilenc baráti állam veszi körül. Mi a hét szomszédunkból hattal valóban barátként tudunk tárgyalni. A korábbi feszült viszonyok után ez nagy előrelépés. A szerbekkel együtt dolgozzuk fel a mindkét oldalon elkövetett, második világháborús vérengzéseket. Ukrajnában nyugati testvérként tekintenek ránk, és barátságosan beszélhetünk a kárpátaljai magyar kisebbség oktatási problémáiról, Romániában pedig - ahol az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával még könnyebb a helyzetünk - kifejezetten jó kapcsolatom volt a jelenlegi és a korábbi külügyminiszterrel is. Ugyanezzel az elképzeléssel futottunk neki újból a szlovák kapcsolatnak. Egy hónappal a beiktatásom után már ott voltam Pozsonyban. De aztán sorozatosan értek minket olyan inzultusok, amelyekre reagálni kellett: a nyelvtörvény módosítása és Sólyom László államfő feltartóztatása a szlovák-magyar határon. Ezek után diplomáciai kötéltáncot kellett járnunk: fenntartani a kétoldalú viszonyt, de minden lehetséges fórumon tiltakozni az eljárás ellen. Behívtam a szlovák nagykövetet, jegyzéket adtunk át, bepanaszoltuk Szlovákiát az Európai Bizottságnál, és megindítottuk a kötelességszegési pert az Európai Bíróságon. Minden lépést megtettünk, és ezt a minap Martonyi János is elismerte az InfoRádióban. De a hangvétel tekintetében semmiképp sem akartunk lesüllyedni Slota szintjére.

- A magyar külpolitikát korábban folytonosság és nagyvonalakban összpárti konszenzus jellemezte. Vajon megmarad ez a jövőben is?

- Annyi a bizonytalanság a magyar politikai tájképen, hogy ezt most nehéz megjósolni. Bekerült két új párt a parlamentbe, akikről nem tudom, hogy miképp fognak viselkedni. Ami az elmúlt egy évet illeti: ez végig kampányidőszak volt, számítani lehetett rá, hogy bármit teszünk - például távoli, drága nagykövetségeket zárunk be -, ellenzéki össztűz alá kerülünk. Engem ez nem zavart. De amikor baj volt - éppen a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban -, példás összefogás jellemezte a magyar pártokat. Ötpárti együttműködés jellemezte a 2011-es magyar EU-elnökség előkészítését is. Az illetékes bizottság egyik társelnöke Mesterházy Attila, a másik Németh Zsolt volt. Minden lépésről, minden elköltött fillérről beszámoltunk.

- Mégis lábrakaptak híresztelések arról, hogy a Fidesz árnyékstábot állított fel a soros elnökséget előkészítő csapat mellett, akikkel bármikor fel lehet váltani a korábbi szakértőket.

- Az elnökségi felkészülés nem filmforgatás, ahová ad hoc módon lehet embereket toborozni. Itt köztisztviselőkről van szó, egyikük a gyapottal, másikuk a vízminőséggel vagy az adópolitikával foglalkozik, járnak Brüsszelbe a tanácsi munkacsoportok üléseire, és végzik a maguk komoly szakmunkáját. Ismerik az EU szabályrendszerét, a folyamatban lévő ügyeket és a szereplőket: mit szokott mondani az adott témáról mondjuk Dánia vagy Nagy-Britannia? Ezek az emberek nem politikusok, hanem tisztviselők, akiknek a cseréje - különösen egy uniós elnökség előtt -életveszélyes. De van még egy aggályom: az új magyar kormányzati struktúra. Vajon az új miniszterek hogyan fogják ellátni a féléves magyar elnökséget? Sokukra bonyolult átszervezési feladatok várnak itthon, minisztériumok olvadnak össze vagy válnak szét, miközben a minisztereknek már ma uniós anyagokat kellene olvasniuk, hogy felkészülhessenek a tanácsi ülések vezetésére. Nem tudom, kinek milyen nemzetközi tapasztalata, nyelvtudása van. A legjobban Matolcsy Györgyöt féltem, akinek egyszerre kell majd elnökölnie az Ecofin (vagyis a pénzügyminiszterek) ülésein, a versenyképességi tanács és a foglalkoztatási tanács tárgyalásain. Ez fizikailag is lehetetlen. Ráadásul ismerni kell a kollégákat: kik a hangadók, mik az elképzeléseik, nem elég csak odautazni és vissza. Nem kis tétről van szó. Az a teljesítmény, amit Magyarország az unió soros elnökeként nyújt, tíz évig rajtunk ragadhat. Ezt semmilyen országimázs-kampánnyal nem lehet pótolni.

- Ha már Európánál tartunk, a görög válság kapcsán hogy látja, mennyire nagy a baj?

- Most mutatkoznak meg az integráció hiányosságai. Sokáig nem lehet úgy táncolni, hogy az egyik lábunk bent van a körben, a másik kint. A monetáris politika közös, a fiskális nem. Egy évtized sikersztori után kiderült, hogy baj is lehet az eurózónában, és ezt bizony valakinek finanszírozni kell. És nem tudni, hogy Görögország után ki következik? Mindez belpolitikai problémákat is felvet: Robert Ficonak a szlovák választási kampány közepén kellett szembesülnie azzal, hogy ha valaki a gazdagok klubjába tartozik, akkor hozzá kell járulnia a közös kiadásokhoz.

- Vagyis szerencse, hogy mi nem vagyunk eurótagok?

- A válságkezelés szempontjából szerencsés dolog volt. Fel is értékelődik Magyarország teljesítménye a görög tüzek fényében. Nem véletlenül járt Magyarországon Papandreu, érdeklődött, hogyan csináltuk, anélkül, hogy az emberek kimentek volna az utcára. A görögök tudják, hogy óriási a felelősségük, nehogy magukkal rántsák az egész eurózónát. A lisszaboni szerződés végén elvileg ott van az EU-ból való kilépés lehetősége. De minél hosszabb az együttműködés, annál nehezebb ezt megszakítani. Az euróövezetből való kilépés pedig azt jelenti, hogy teljesen új valutarendszert kellene a görögöknek létrehozniuk. De szerintem nem ebbe az irányba mennek a dolgok, a válság következménye inkább az lesz, hogy nagyobb fegyelmet követelnek majd.

- Kormányváltáskor Magyarországon tipikusan megindul a nagykövetek leváltása, ráadásul önök az utóbbi egy évben több helyre is kineveztek új misszióvezetőt. Többségük most csomagolhat. Nem lett volna jobb kivárni az új kormányt a kinevezésekkel?

- A diplomácia velejárója a váltás. Közel ezerfős apparátusunk dolgozik külföldön, évente 25-30 százalékuk cserélődik. Szem előtt főleg a misszióvezetők vannak, ezért minden jelöltet be kell vinni a parlamenti külügyi bizottság elé. Oda küldtünk új embert, ahol egy poszt megüresedett. Mondtam is nemrég Németh Zsoltnak, hogy az idén 18 helyen válthatnak, mert lejár a kinevezési idő, vagy elérték a misszióvezetők a nyugdíjkorhatárt. Ha ezen felül cserélnek, az már politika.

Németh Zsolt: Nincs mitől tartaniuk a szlovákoknak

Beszélgetés a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottsága fideszes elnökével

2010. május 5. - (Oriskó Norbert - Felvidék Ma / Szabad Újság)

- Orbán Viktor a választásokat követő sajtótájékoztatóján leszögezte, az új kormány a nemzeti együttműködés kabinetje lesz. A nemzeti együttműködésnek pedig természetes részesei a határon túli magyarok is. Tudják már, hogy ezt milyen intézmények között valósítják meg? Felélesztik az önök által létrehozott, de a szocialista kormányzat alatt félreállított Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), vagy megmaradnak a később megalakult Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) mellett?

- A konkrét formákról és elnevezésekről még nem született döntés, de szándékunk világos és egyértelmű: a határon túli magyarság legitim szervezeteivel azt a párbeszédet - amely egyébként 1998 után eredményesen működött egészen 2004 novemberéig, a kettős állampolgárságról való népszavazást megelőző ideig - felújítjuk, sőt, még inkább szerteágazóvá terjesszük ki. A Kárpát-medencei Képviselők Fórumának az elmúlt években való működését eredményesnek tartjuk, fontos keretet és sok tapasztalatot jelent a jövőre nézve. Egy biztos: a magyar államigazgatást és a magyar diplomáciát át kell hatnia a nemzetpolitikai szemléletnek. Az intézményrendszer felépítésének mikéntjéről azért sem dönthettünk, mert erről a felálló magyar kormánynak konzultációkat kell folytatnia a határon túli magyarokkal.

- Milyen lesz a kettős állampolgárságról szóló törvény? Érinti a választási jogot is?

- A szavazati jogot külön törvény szabályozza, nem pedig az állampolgársági. A szavazati jog ma a magyarországi lakhellyel bíró magyar állampolgárokat illeti meg. A kettős állampolgárságról szóló jogszabály már az első törvényalkotási csomagban valószínűleg benyújtja a Fidesz, lényegében azonos lesz azzal, amit egyszer már az Országgyűlés elé terjesztettünk. Eszerint a magyar állampolgárságot egyéni kérelem alapján állítanánk helyre azon határon túli magyar kérelmezők esetében, akiknek - a jelenleg érvényes jogszabályokkal ellentétben - nem kell letelepedniük Magyarországon.

- Változtatnak valamit a „támogatási hagyományokon” is. A Felvidéken megfogalmazódtak olyan vélemények, hogy ez átértékelésre szorulna...

- Ilyen konkrétumokról csak azt követően tárgyalhatunk, ha megtörtént a kormányváltás a gyakorlatban is, és teljesen egyértelművé válik, hogy milyen örökséget hagy ránk a volt kormány.

- A szlovák-magyar kapcsolatokat új alapokra kívánja helyezni a Fidesz. A szlovák kormánypolitika viszont éppen ettől retteg...

- Egy demokratikus jogállamban nincs mitől rettegni. A magyar-szlovák kapcsolatokban számunkra minden elfogadhatatlan, ami a szlovák emberek és nép méltóságát sérti. De ugyanígy az is, ami a magyar nemzet tagjainak a méltóságát sérti. Ezzel szembehelyezkedni nem szlovákellenességet jelent, hanem az emberi méltóság védelmét.

- Mi a véleménye a legújabb szlovák-magyar konfliktusról, nevezetesen, hogy egy zoboraljai színjátszó csoportot azért hurcolnak meg, mert annak szórólapjain nem volt minden szlovákul is feltüntetve?

- Éppen erről van szó, nem beszélhetünk az emberi méltóság védelméről, ha ezért állami eszközökkel üldözni lehet egy magyar színjátszó csoportot. Ez is csak azt bizonyítja, hogy a szlovák-magyar kapcsolatokban a nyelvtörvény problémája megkerülhetetlen. Ezzel kapcsolatban az előttünk álló időszakban számos nemzetközi lépés is várható, fokozódni fog a nyomás Szlovákia irányába. Egyértelmű, hogy ez a törvény nincs összefüggésben az európai normákkal és értékrenddel. Erről szól az Európai Unió Bizottságának is az egyik álláspontja, ezt támasztja alá az EBESZ kisebbségi főbiztosa és az Európai Tanácsban megfogalmazott vélemények is. A szlovák államnyelvtörvénynek ebben a formában nincs helye egy jogállamban. Bízom abban, hogy a szlovák parlament és kormány megtalálja a módját annak, hogy a szlovákiai magyaroknak a szlovákiai magyaroknak, illetve a többi kisebbségnek a nyelvhasználati jogait maradéktalanul biztosítsa.

- Ön elsősorban külpolitikus. Milyen területen kívánja folytatni pályafutását, és milyen Európában szeretne élni?

- Ha felkérést kapok rá, szívesen tevékenykednék továbbra is a külpolitika és a nemzetpolitika területén. Egy szuverén Európában szeretnék élni, melynek szuverenitása, az összefogás képességén alapszik. Ide tartozik az is, hogy a magyarok és a szlovákok együttműködésre vannak ítélve, valamint a felvidéki magyarság szuverenitása is a belső ügyeinek intézéséhez.

Országos nemzetiségi fesztivál Ráckevén

2010. május 8. - (mti)

Nemzetiségek hagyományápoló találkozóját tartják Ráckevén szombaton és vasárnap. A kétnapos országos rendezvényen nyolc nemzetiség hatszáz fellépője várja azokat az érdeklődőket, akik fontosnak érzik a tradíciók megőrzését és ápolását. A ráckevei az egyetlen nemzetiségi fesztivál, amelyen az ország valamennyi etnikuma rendszeresen fellép - hívta fel a figyelmet Budai Gábor, a fesztivál igazgatója. Ebben az évben görög, horvát, szerb, német, román, szlovák, cigány és magyar együttesek vesznek részt a találkozón. A program két részből áll. Szombaton a hagyományőrző együttesek minősítő versenyére kerül sor, ahol zenei és táncegyüttesek, illetve a néphagyomány egyéb ágát művelő csoportok vesznek részt. A minősítő verseny helyszíne Kiskunlacháza, az előadásokat a Petőfi Művelődési Központ fogadja be. Este a ráckevei Savoyai-kastély várja a vendégeket, ahol vérpezsdítő délszláv muzsikára járhatják a kólót a nemzetiségi bál keretében. A vasárnap a szabadtéri programok jegyében telik, ahol a főszerep a táncé, a zenéé és a látványé. A résztvevő együttesek közreműködésével zenés-táncos felvonulás lesz Ráckeve történelmi városközpontjában, a délutáni Nemzetiségi Gálaműsoron pedig 17 táncegyüttes előadásával várják az érdeklődőket. Lesz kirakodóvásár, és a látogatók megkóstolhatják a káposztás és túrós sztrapacskát. A szlovákok nemzeti ételét ezúttal a Nógrád megyei Vanyarcról érkező szlovák asszonyok ajánlják. A most 21 éves a rendezvény kezdetben csupán Pest megye nemzetiségeinek kívánt bemutatkozási lehetőséget biztosítani, hamarosan azonban már az egész ország területéről érkeztek fellépők - utalt a múltra a fesztivál igazgatója. A remények szerint idén ezer fölött lesz a fesztivál vendégeinek a száma.

Kisebbségi tornát rendeztek Gyulán

2010. május 10. - (mlsz.hu)

A Magyarországi Román Önkormányzat a Magyar Labdarúgó Szövetség kisebbségi bizottságának támogatásával a hétvégén kisebbségi teremlabdarúgó tornát rendezett Gyulán. A remek hangulatú viadalon a román, a szlovák, a német, a cigány önkormányzat csapatai, valamint a gyulai román gimnázium együttese vett részt. A tornát a szlovák csapat nyerte, megelőzve a román és német önkormányzat csapatait. A tornán megfigyelőként részt vett a kisebbségi válogatottat irányító Pisont István segítője, Pisont Richárd is. Válogatottunk legközelebb május 29-én lép pályára, a németek kisebbségi együttese ellen.

Albertiné Kozsuch Ilona: Az etnobiznisz-projekt

2010. május 5. - (Parameter.sk / Vendégkommentár)

http://www.parameter.sk/rovat/paramagyar/2010/05/05/az-etnobiznisz-projekt

Mostanában is előfordul, hogy egyes külföldi diplomaták elképedve hivatkoznak a volt kisebbségi ombudsman, Kaltenbach Jenő megállapításaira a kisebbségi önkormányzati rendszert illetően: „Ez a rendszer a legminimálisabb alkotmányos jogállami követelményeknek sem felel meg. A 2005-ös törvénymódosítás a korábbi tarthatatlan helyzeten semmit nem változtatott, épp ellenkezőleg. Ez az államilag igazolt csalás állapota.”

(Figyelőnet, 2007. június 12.)

Aki valamelyest ismeri a nemzeti kisebbségi területet Magyarországon, és az idézetben szereplő kifejezések jelentését, az tudja, hogy ez a megállapítás nem beszólás, nem éles kritika, hanem vitathatatlan tény. Az, hogy mik a minimális alkotmányos jogállami követelmények, és mi a csalás, nem vélemény kérdése, hanem törvényekbe, paragrafusokba foglalt definíciókat, követelményeket jelent.

Ennek a totálisan törvénysértő rendszernek a létrehozója és működtetője az állam. Az állam testületei, intézményei pedig elutasítják a törvényeket, a jogállami követelményeket. Erről a hatalom sáncai mögé bújva minden szereplő kezdettől fogva mélyen hallgat, senki nem akar hallani semmiről, nem áll a nyilvánosság elé. Senkit sem lehet megszólítani, párbeszédre bírni pedig végképp lehetetlen. Érhető, hiszen az etnobiznisz védhetetlen. Természetesen ez a beállt helyzet is folytatólagos törvénysértést jelent.

A súlyos tehát az, hogy senki, semelyik hatalmi intézmény nem végezte a törvény szerinti feladatát ezen a területen, sem eddig, sem pedig az utóbbi négy évben. Az egyes hatalmi ágak, intézmények, elitek egymást nem korlátozzák, nem ellenőrzik, hanem inkább erősítik, szorosra zárják soraikat. Mivel alapvető emberi normák elutasításáról, törvénysértések sorozatáról van szó, a közpénzen fenntartott bűnüldözésnek, jogszolgáltatóknak, jogvédőknek meghatározó feladatuk lett volna az elmúlt 15-16 évben.

Akik pedig ezt a totálisan jogsértő rendszert, domináns szereplőit, politikailag, morálisan, anyagilag támogatják, azok alapvetően törvénytelenséget támogatnak. A rendszer másfél évtizedes működése ezt már rég bizonyította.

Ez az alkotmányellenes helyzet kezdettől fogva sérti az egész társadalom normális részének az érdekeit, alkotmányos jogait is. Az etnobiznisznek ugyanis nagy ára van. Ez nagyon drága mulatság. Százmilliárdos károkat jelent. Természetesen nem csak forintokban kifejezhető károkról van szó. Ez a rendszer szociokulturális katasztrófát okozott. Ezt is el kellett volna mondani a társadalomnak. A média törvénybe foglalt feladata pedig az, hogy segítse elő a társadalmi jelenségek közötti összefüggések megértését.

Az etnobiznisz kiépítése hivatalosan 1993-ban kezdődött, amikor a parlament minden szabályon, minden törvényen, nemzetközi egyezményen átgázolva olyan úgynevezett „kisebbségi joganyagot” fogadott el, melynek felhasználásával a jogrenden, intézményrendszeren kívülre tolta, kizárta a jogállamból az egész nemzeti és etnikai kisebbségi területet.

Ez túldimenzionált mézes-mázossággal, az emocionális manipuláció maximalizálásával, folyamatos hazudozással, hamissággal lett tálalva és megvalósítva. Évekig a pozitív diszkrimináció volt a sláger. Az igazság pedig az, hogy állam a társadalom semelyik más csoportjával szemben nem alkalmaz ilyen törvényesített jogsértéseket, melyekhez mániákusan ragaszkodik. Természetesen ez direkt diszkriminációt, szegregációt jelent az állam és intézményei részéről. A közismert meghatározás szerint, a közvetlen hátrányos megkülönböztetés olyan rendelkezést jelent, melynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt védett tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban.

Az etnobiznisz hálózatának létrehozása és működése összességében és egyes elemeiben is ellentétes az Alkotmány, a Polgári Törvénykönyv, a Büntető Törvénykönyv sok paragrafusával, több alkotmánybírósági határozattal, az esélyegyenlőségi törvénnyel, az egyesülési jogról szóló törvénnyel, a nemzetközi emberi jogi és kisebbségi egyezményekkel, egyes kétoldalú alapszerződésekkel. Az etnobiznisz egyik produktuma az állam által létrehozott úgynevezett kisebbségi önkormányzati rendszer. Az évek során egyértelműen kiderült, hogy az állam nem a jogok biztosítása és a törvények betartása érdekében hozta létre ezt az alapjogokkal ellentétes rendszert, hanem épp ellenkezőleg, ezzel vált teljessé, zárt rendszerré az etnobiznisz hálózata.

A törvényesség látszatát keltve, a kisebbségi önkormányzati rendszer törvényi elemek önkényes felhasználásával lett működésbe hozva.

1. A Polgármesterek és helyi önkormányzati képviselők megválasztásáról szóló LXIV. 1990. évi törvény alapján kisebbségi önkormányzati választásokat kell tartani egy településen, amennyiben öt, magát az adott kisebbséghez tartozónak valló helyi választópolgár ezt kezdeményezi. Jelölt lehet minden helyi választópolgár, amennyiben jelölését legkevesebb öt helyi választópolgár támogatja. A jelöltekből a település összes választópolgárának joga van választani maximum öt főt.

2. Az Alkotmányba két egymásnak ellentmondó paragrafus került. A 68.§(4) bekezdése szerint „A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.” A 70.§(1) szerint „minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy a kisebbségi önkormányzati választásokon választó és választható legyen.” Ez alapján, kellő aktivitás mellett, 40000 (negyven ezer) körül lehetett volna a kisebbségi önkormányzatok száma (13 x települések száma + budapesti kerületek száma). Az évi 6-700.00 Ft garantált állami pénz megszerzése érdekében a listáról nemzetiségi identitást lehetett választani. A csalást, a szenzitív adatokra hivatkozó hamis nyilatkozatot, a joggal való visszaélés lehetőségét a jogalkotó törvénnyel biztosította, az aktuális kormány pedig költségvetési pénzekkel ösztönözte. A politikai hatalom és a domináns elitek jelenleg is ragaszkodnak az identitásválasztás téves, rosszhiszemű, alkotmányellenes, az európai joganyaggal is ellentétes értelmezéséhez. Ez is kizárólag gátlástalan hatalmi és anyagi érdekekkel magyarázható.

3. A meglévő törvények, alkotmányos jogok és kötelezettségek, a nemzetközi egyezmények betartása, érvényesítése helyett úgynevezett kisebbségi törvényt produkáltak a jogalkotók. A magyarországi propaganda szerint ennek egész Európa és legalább a fél világ csodájára járt. Mindez tipikus dezinformáció, manipuláció a népnek, a társadalomnak címezve.

A kisebbségi területet domináló politikai és szakértői csapat kezdettől fogva pontosan tudja, hogy ebből a demagógiából egy szó sem igaz. Például a Fundamentum 2000. évi 2. számában Kaltenbach Jenő elmondta, hogy „az egész törvény alkotmányellenes, mivel sérti a jogbiztonság elvét. Szinte minden második rendelkezését ötféleképpen lehet értelmezni, illetve minden második mondata nem jogtétel, hanem valamiféle kívánságlista.” Az általános érvényű alkotmánybírósági határozatok közül csak egy példa arra, hogy a közreműködő jogászoknak, jogalkotóknak ismerniük kellett volna az Alkotmánybíróság 9/1992.(I.30.) határozatát, mely szerint a jogalkotó kötelessége, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára.

Az évek során a hatalom különböző képviselői részéről a valóságban egyre inkább kiteljesedtek a régi, jól betanult, begyakorolt szerepek, módszerek. Például: leválasztás, lejáratás, elszigetelés, dezinformáció, álobjektív információk, tájékozatlanság imitálása, szerepjátszás vágya és igénye, a jogi normativitás hiánya, jogalattiság, a hatalom és haszonszerzés vágyának agresszív kiélése, a kriminális aktivitás fokozódása és hasonlók.

Mindez garantálta az önkényt, a szélsőséges jogsértéseket, a kiélesedett konfliktusokat, leszámolásokat, a mindent romboló morális és gazdasági károkat.

A törvényekbe ütköző etnobiznisz hálózata tehát legalább két célt tökéletesen megvalósított. Teljesen lezüllesztette, kriminalizálta a nemzeti kisebbségi területet, miközben sosem látott összegeket, nagyon sok milliárdot nyelt el a „botrányosan rossz” finanszírozás.

A kisebbségi ombudsman, például a közalapítványok kapcsán már sok évvel ezelőtt konstatálta, hogy az „igazán komoly összegek ellenőrizetlen csatornákon keresztül érkeznek… a pénz elosztásakor nem érvényesül semmiféle előre meghatározott normatív szempont.” Itt is jogosulatlan gazdasági előny megszerzéséről meg hűtlen kezelésről van szó. Kilenc év elteltével az Alkotmánybíróság 2002 decemberében törölte az Alkotmányból a 70.§(1). Ez a változtatás 2004. május 1-én lépett érvénybe, az uniós csatlakozás napján. Erről tájékoztatás sem történt. Természetesen semmilyen jogharmonizáció nem valósult meg. Az alkotmányos eljárás az alkotmányellenes helyzet megszüntetése lett volna a 19.§ (3) l) szerint. Ehelyett a hatalom, a kormány rengeteg pénzzel tovább erősítette az etnobizniszt.

Az etnobizniszt mindenképpen meg kellett tartani az évi több milliárd költségvetési pénz folyamatos megszerzése, felosztása érdekében.

Így aztán 2005-ben a kormány előugrott az úgynevezett kisebbségi törvény módosításával, melyet az országgyűlés teljes egységben megszavazott, szokás szerint. Pártjaink és kormányunk újra demonstrálta a megbonthatatlan egységet, érdekeltségét.

Ha a régi törvény kikényszeríthetetlen kívánságlista volt, akkor azon valóban sikerült rontani. Újabb alkotmánysértő, az európai alapjogokat is durván elutasító elemekkel bővítve, diktátumszerűen valósult meg 2006-ban az államilag igazolt csalás, az ún. kisebbségi önkormányzati választás. Megint olyan álképviseletek léptek elő nemzetiségi kezdeményező szervezetként, melyek a településen nem létező nemzetiséget képviselnek, illetve olyan nemzetiségi csoportok, amelyek kifejezetten elhatárolódnak a közügyektől, a jogállami követelményektől, ahogyan az európai alapjogoktól és korlátozásoktól is. Ugyanakkor kizárólagosságra tartanak igényt, ami szintén alkotmányellenes. A törvény szerint mindkét esetben érvénytelen és semmis a jognyilatkozat. Köztudott például, hogy ennek a piramisjátéknak, az úgynevezett nemzetiségi kulturális autonómiának nagyon sok olyan képviselője van, aki analfabétának tekinthető, hiszen nem tud saját nemzetiségi nyelvén írni, olvasni, beszélni. Valójában olyan embereket használ a rendszer, akik hasznos eszközei a hálózatnak: közpénzek felhasználásával olcsón megvehetők, jutalmazhatók, és semmilyen kellemetlenséget nem jelentenek a hálózat törvénysértő működésére nézve.

Tehát volt választásnak nevezett szélhámosság. A polgármesteri hivatalokat pedig bekapcsolták az úgynevezett választások lebonyolításába. A lényeg, hogy csalások különböző variációi valósultak meg regisztráció és választás címen. Tényfeltárás most sem történt. Nem véletlen, hiszen ahogy az egész rendszerben, úgy a települési és kisebbségi önkormányzatok egyes tagjai között jellemzőek a szoros családi, párt és üzleti kapcsolatok. Jellemző az is, hogy a kisebbségi terület az anyagi érdekek mellett politikai ugródeszkát, parkoló pályát, vagy elfekvőt is jelent.

Volt felháborodás, elutasítás is. A nemzetiségi származású emberek egy része semmilyen formában nem volt hajlandó részt venni, mivel csalásból, csalókból már nem kér. Az Alkotmánybíróság 64/1991.(XII.17.) határozata a lelkiismereti szabadsággal kapcsolatban tartalmazza, hogy az állam senkit nem kényszeríthet olyan helyzetbe, amely meghasonlásba vinné önmagával. A rendszer szempontjából persze az ilyesmi semmilyen problémát nem jelent, hiszen így sikeres és „virágzó” igazán a projekt. Érthető, hogy ebben a közegben a törvények említése az a vörös posztó, melyre az etnobiznisz hálózatának minden domináns szereplője őrjöngve, esetleg az érinthetetlenség tudatában, cinikusan reagál. Akkor nincs se méz, se máz, csak a ragadozó, zsákmányszerző attitűd szélsőséges megnyilvánulásai.

Az etnobiznisz hazug, agresszív, gátlástalan, rendszerét jellemzi például az egyik nemzetiségi civil vezető eufemisztikus kijelentése: Megtévesztjük magunkat, az egész magyar és nemzetközi közvéleményt… Lefogjuk a kezét annak, aki gombostűvel közelít ehhez a felfújt léggömbhöz. Azaz: mindenkit átverünk, aki pedig megnyikkan, azt kinyírjuk. Ennyire primitívek a működő szabályok. A hamis, hiteltelen tájékoztatás dominanciája miatt nem várható el az emberektől, hogy megfejtsék, miért nevezik egyesek az etnobizniszt dagonyázásra való büdös mocsárnak, mások pedig csiszolatlan gyémánt(bányának).

Aki járt az etnobiznisz nyilvánosságtól elzárt alvilágában, abszurd szellemvasútjában, vagy most is ott van, az tudja igazán mi mit jelent, mitől undorodik minden normális ember.

Végül: ez a rendszer az Alkotmány legalább harminc paragrafusával, pontjával ellentétes, ami az egyéni és közösségi jogok konkrét és szélsőséges megsértését jelenti.

Ez a helyzet az állam képviselői által aláírt, elfogadott, törvénybe iktatott nemzetközi egyezmények meghatározó tartalmával is ellentétes. Így például az Európa Tanács 1201-es ajánlásával a kisebbségi jogokra vonatkozóan, a kisebbségi nyelvi chartával, az Európai Emberi Jogi Egyezmény legtöbb cikkével, például: 6., 9., 10., 11., 13., 14., 15., 17., 18.

Ugyanígy nincs összhangban, részben vagy teljesen ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartájának több követelményével és korlátozásával. Ezek a következőkben találhatók:

10.: Gondolat, lelkiismeret és vallásszabadság

11.: Vélemény-nyilvánítás és tájékoztatás szabadsága

12.: Gyülekezési és egyesülési szabadság

15.: Munkavállaláshoz való jog

20.: Törvény előtti egyenlőség

21.: Megkülönböztetés tilalma

28.: Kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez való jog

30.: Indokolatlan elbocsátással szembeni védelem

41.: Megfelelő ügyintézéshez való jog

47.: Hatékony jogorvoslathoz és tisztességes tárgyaláshoz való jog

52.: A jogok és elvek hatálya és értelmezése

53.: A védelem szintje

54.: A joggal való visszaélés tilalma

A magyar törvények és az európai dokumentumok is tiltják a joggal való visszaélést. Egyetlen rendelkezést sem lehet úgy értelmezni, hogy az bármely állam, csoport vagy személy számára jogot biztosítana olyan tevékenység folytatására, vagy olyan cselekedet végrehajtására, amely az egyezménybe foglalt jogok és szabadságok megsértésére irányul. A rendelkezéseket nem lehet más célra alkalmazni, mint amelyekre elő vannak írva. Tehát még egyszer: visszaélések, bűncselekmények elkövetésére, mások alapvető, egyezménybe foglalt emberi jogainak elutasítására sem.

Olyan evidenciákról van szó, melyeket nem lehet nem érteni, sem Magyarországon, sem a környező országokban, sem az illetékes európai testületekben. Ezeket az alapszabályokat csak tudatosan, szándékosan lehet megsérteni, illetve az eredeti céllal ellentétesen értelmezni és alkalmazni. Egyes bilaterális alapszerződésekben szerepel, hogy a kisebbségek védelme a nemzetközi jog alapján történik. Az aláírás óta eltelt másfél évtized nem ezt bizonyította.

Az eltelt évek alatt kiderült, hogy az illetékes európai testületek, intézmények, szervezetek jellemzően szintén nem képviselik, nem kérik számon az alapvető emberi normák betartását ezen a területen. A „kötelező” illetve „tilos” jelzők nem érnek semmit. Ennek az egésznek már kezdettől fogva bíróságok előtt lett volna a helye. Talán valahol Európában akad legalább egy olyan jogász, ügyvéd, akinek van bátorsága, szakmai tisztessége ehhez az ügyhöz.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.................................................................................................................................................