A kisebbségi kultúra finanszírozásáról szóló szlovákiai törvény elfogadását sürgette a Csemadok

2012. február 26. (MTI)

A szlovákiai kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvény mihamarabbi elfogadása volt az egyik kiemelt téma a legnagyobb felvidéki magyar kulturális szervezet, a CSEMADOK kétnapos munkaértekezletén, amelyet a hétvégén Búcson rendeztek meg.

„Várjuk és reméljük, hogy a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvénytervezet mihamarabb elfogadásra kerüljön Szlovákiában“ - mondta el az MTI-nek vasárnap Mézes Rudolf, a Csemadok galántai területi választmányának titkára, a konferencia házigazdája. Hozzátette: Fontos, hogy alanyi jogon kapjanak támogatást a gyakorlatilag állami feladatokat ellátó szervezetek, és ne pályázati úton kelljen megszerezniük a működésükhöz szükséges anyagiakat.

Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke a szervezet legfontosabb feladatát a szlovákiai magyarság körében kifejtett nemzetmegtartó szerepében látja. „Naponta bizonyítási kényszer előtt állunk, mert vannak, akik megkérdőjelezik szövetségünk létjogosultságát. Arra kell összpontosítanunk, hogy minél színvonalasabb tevékenységgel és munkával vegyük ki részünket a nemzeti összetartozás érzésének erősítésében“ - szögezte le a találkozón Hrubík Béla.

A széles körű szakmai találkozón több felvidéki és Magyarországról érkezett vendég is előadást tartott.

Bárdos Gyula, a Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsának elnöke azt hangsúlyozta, hogy a Csemadok már eddig is bizonyította létjogosultságát. Rámutatott: A magyarországi támogatásnak köszönhetően a Csemadok komoly eredményeket tud felmutatni a már mögöttünk álló időszakban is. Hozzátette: Ha a márciusi választások után az MKP ismét jelen lesz a szlovák törvényhozásban, a Csemadok közösségformáló szerepe ismét hangsúlyosan jelenhet meg a szlovák parlamentben is.

A Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának képviseletében felszólaló Szili Katalin elmondta: az egységes nemzetstratégia megszületéséhez vezető fontos lépés volt a MÁÉRT által elfogadott nemzetstratégiai keret.

Magyarország pozsonyi nagykövete, Balogh Csaba előadása során rámutatott, hogy szemléletváltásra van szükség a kisebbségi helyzet megítélésében. Kijelentette: „Ideje lenne, hogy kisebbség helyett úgy gondoljunk magunkra, mint a Kárpát-medencei többségre.“

Áprilisban kezdi meg a termelést a dél-szlovákiai Tornalja ipari parkjának első cége

2012. február 26. (MTI)

Áprilisban kezdi meg a termelést a dél-szlovákiai Tornalja ipari parkjának első cége, a német bútorgyártó Himolla Group.

A Himolla Group az első 30 alkalmazottat a cég szintén szlovákiai, zselízi üzemében képezik ki.

Az Új Szó című szlovákiai napilap értesülése szerint a német cég mintegy 450 ezer euró (130 millió forint) értékű technológia beszerelését kezdi meg a napokban. Bútorkárpit varrásával indulna a termelés. Ehhez az egykori tornaljai ruhagyár bezárása után állás nélkül maradt szakképesített varrónőket kívánnak alkalmazni. A többségében magyarok által lakott Tornalja abban a Nagyrőcei járásban található, amely Szlovákia munkanélküliség által leginkább sújtott térségei közé tartozik. Az állásnélküliek aránya meghaladja a 30 százalékot.

A nyolc hónapja létrehozott ipari park első bérlője egyelőre öt évre szerződik az ipari parkot tulajdonló városi önkormányzattal. A kezdeti harmincfős létszámot egy év alatt százötvenre bővítenék.

A tornaljai ipari parkban 2011 júniusára másfél év alatt készült el két, egyenként 2500 négyzetméter alapterületű gyártócsarnok, 95 százalékában európai uniós támogatásból. Az egyik csarnok felében kezdi meg a termelést a Himolla Group.

A csarnokok mellett 1300 négyzetméteres kiszolgáló- és adminisztratív épületet is kialakítottak. Az ipari park őriztetése az átadás óta eltelt időszakban nagy anyagi megterhelést jelent a városnak, az energiaszolgáltatóknak havonta mintegy 5 ezer, az őrző-védő szolgáltatásokért pedig közel 3 ezer eurót fizettek. Teljes kihasználtság mellett két csarnok havi bérleti díjából származó bevétel 10 300 euró lenne, emellett az energiaszámlákat is a bérlő fizetné.

A 64 éves múltra visszatekintő dél-bajorországi Taufkirchenben a Himolla Group mintegy ezer embernek ad munkát, és Európa egyik vezető kárpitozott bútorokat készítő cége. Az összesen 83 ezer négyzetméteres gyártóbázisán több mint 500 különböző modelljéből naponta 1600 darab terméket állít elő.

Lázas szavazásba kezdtek a pozsonyiak a leendő Chuck Norris híd javára

2012. február 25. (MTI)

Soha nem látott voksolási láz indult el annak a Dévényújfaluban épülő kerékpárhídnak a jövendő nevéről, amellyel kapcsolatban a héten indított szavazást a pozsonyi megye. Az önkormányzat által a Facebook közösségi hálón meghirdetett szavazás eredményei szerint szombat délutánig csaknem 7 ezren szavaztak arra, hogy a leendő hidat Chuck Norrisról nevezzék el - tudta meg az MTI pozsonyi irodája szombaton.

Két nap alatt 66 százalékról több mint 80 százalékra nőt azoknak az aránya akik a „Texas-i kopóról“ neveznék el a Morva folyó felett húzódó kerékpárhidat. Ahogy folyamatosan nő a Chuck Norris híd elnevezésre leadott szavazatok száma, egyre nagyobb a média érdeklődése is. Az elképzelésről már gyakorlatilag az összes nagyobb szlovákiai televízió, rádió és internetes hírportál beszámolt, sőt Chuck Norris hídjának híre a tengeren túlra is eljutott.

A híd Dévényújfalut (Devínska Nová Ves) és az ausztriai Schlosshof községet köti majd össze. A pozsonyi megye az általa hirdetett szavazáson eredetileg három történelmi elnevezést, a Mária Terézia hídja, Szabadság híd és a Vasfüggöny áldozatainak hídja javasolt, de meghagyta a lehetőséget más elnevezések felvetésére is. A megye által javasolt, elnevezések közül egyedül a Mária Terézia híd kapott jelentősebb támogatást, de a Chuck Norris híd elnevezésre így is majdnem húszszor annyian szavaztak.

Pavol Freso a pozsonyi megye főnöke a közvélemény-kutatás jelenlegi állásával kapcsolatban azt mondta, hogy az embereknek jogukban áll kiválasztani a leendő híd nevét. Freso szerint ha a határon átnyúló együttműködés keretében épülő híd elkészítésében részt vevő osztrák partnereik sem kifogásolják majd az ötletet, akkor ő sem fogja ellenezni, hogy a híd Chuck Norris nevét viselje.

Az egyik legolvasottabb szlovákiai hírportál, a topky.sk úgy tudja, hogy amennyiben Chuck Norris neve nyeri a szavazást, az amerikai színészt meghívják a híd átadására.

Szlovák-magyar szerződés megkötéséről döntött az evangélikus zsinat

2012. február 24. (MTI)

A Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) és a Szlovákiai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház közötti szerződés megkötéséről szavazott egyhangúlag az MEE zsinata pénteken; a dokumentum aláírását a közeljövőben tervezik - közölte Fabiny Tamás, az MEE külpolitikáért felelős püspöke az MTI-vel.

Mint mondta, a szerződés egyebek mellett célul tűzi ki, hogy közös missziós rendezvényeket szerveznek, részt vesznek egymás ünnepségein, illetve a szlovákiai és a magyarországi egyházak közös istentiszteleteken találkoznak egymással.

A szerződés alapján információt cserélnek az egyházak életéről és a gyakorlatban szerzett tapasztalatokról, és ezekről kölcsönösen hírt adnak az egyházi sajtóban, valamint „elősegítik az együttműködést szlovákok és magyarok között“ Szlovákiában és Magyarországon - tette hozzá.

Fabiny Tamás kiemelte, a szerződés szól továbbá arról, hogy az egyházi vezetés szintjén tájékoztatják egymást arról az álláspontról, amellyel az egyik fél esetlegesen reagálni kíván az aktuális egyházi, társadalmi kérdésekre. Kezdeményezik ezenkívül az egyházon belüli közös szakmai, egyháztörténelmi álláspontok kidolgozását „a szlovákok és a magyarok nyitott kérdéseivel kapcsolatban“, és támogatják az egyházi levéltárak és könyvtárak közötti tapasztalatcserét is.

A szerződés szorgalmazza a középiskolai oktatási intézmények közötti cserekapcsolatok kiépítését, valamint a teológushallgatók kölcsönös tanulmány és csereprogramjának kialakítását. A két evangélikus egyház szeretetszolgálati osztályai is kibővítik majd az együttműködést, valamint közösen szerveznek nemzetközi diakóniai szemináriumokat, konferenciákat és szimpóziumokat, és elősegítik a diakóniai intézmények közötti partnerkapcsolatok kialakítását - mutatott rá a püspök.

A szerződés támogatja a magyarországi szlovák evangélikusok és szlovákiai magyar evangélikusok hitének anyanyelven való gyakorlását, „tiszteletben tartva az állami törvényeket és egyházjogi előírásokat“. A dokumentum alapján a két egyház támogatja a nemzetiségi szempontból vegyes területeken, hogy a partneregyházak kölcsönösen használhassák az istentiszteleti és hitélethez szükséges Bibliát, énekeskönyvet, egyházi irodalmi és további sajtókiadványokat, továbbá anyanyelvükön biztosítják a hittankönyvek, konfirmációs anyagok hivatalos használatát a partneregyházban.

Az egyházi vezetés szintjén pedig „közös nevezőre hozzák állásfoglalásukat és eljárásukat, hogy együtt képesek legyenek mindkét egyház érdekeinek képviseletére nemzetközi szinten és fórumokon egyaránt“ - hangsúlyozta a püspök.

Átadták a második újjáépített Ipoly-hidat

2012. február 24. (MTI)

A második újjáépített Ipoly-hidat adták át a Nógrád megyei Szécsényhez tartozó Pösténypuszta és a szlovákiai Pető között pénteken.

Az ünnepségen Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára azt mondta: ez a híd sokkal több, mint szakmai létesítmény, és mint az itt élők igényeinek kielégítése; ez a híd a két ország és a két nép kapcsolatát is kifejezi.

Az államtitkár közölte: hétfőn további két Ipoly-hídról írnak alá megállapodást Pozsonyban.

Több mint 90 határátkelőhelyről szintén külön egyezményt írnak alá, ami szintén elősegíti, hogy a helyi önkormányzatok közúti kapcsolatokat létesítsenek - tette hozzá.

Taps kísérte Völner Pál szavait, amikor reményét fejezte ki, hogy az új szlovák kormánnyal az új komáromi híd egyezményét is hamarosan aláírhatják.

Kijelentette: a két ország kapcsolatai legalább olyan jók legyenek, „legalább annyira tudjunk békében élni akár országainkon belül egymással“, amilyen kiválóak a közlekedési kapcsolataink.

Völner Pál megjegyezte: egy dicsérő szót az Európai Unióról is szeretne ejteni, „annak ellenére, hogy nekünk komoly problémáink vannak velük időnként, de el kell ismerni, hogy az unió az a keret, amiben tényleg fel tud gyorsulni a két ország közeledése“.

Az első Ipoly-hidat októberben adták át Ráróspuszta és Rárós között. A két híd kivitelezése 750 millió, illetve egymilliárd forintba került, a költségekből 82 százalék az uniós támogatás.

A múlt század első évtizedeiben még 47 híd kötötte össze az Ipoly folyó két partját, ezek nagy részét megszüntették a II. világháború után.

A Pösténypuszta és Pető közötti új híd a Katalin-híd nevet kapta az Ipoly Hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás múlt év márciusában elhunyt társelnökéről, Molnár Katalinról, akiről gyertyagyújtással is megemlékeztek az átadáson.

A négynyílású, kétsávos, kétoldalt járdával kiépített vasbeton híd kivitelezése 2010 szeptemberében kezdődött meg. A hidat a PM konzorcium építette, amelynek vezető tagja a Porr Építési Kft., tagja az MCE Nyíregyháza Acélszerkezetgyártó Kft.

Az egyik szlovák párt képviselőjelöltjei Rajkán is kampányolnak

2012. február 24. (MTI)

A magyarországi Rajkán és az ausztriai Wolfstahlban is megjelentek az egyik szlovák párt választási óriásplakátjai - tudta meg az MTI pozsonyi irodája pénteken.

Az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek nevet viselő szlovákiai politikai mozgalom a határon túli, részben odaköltözött szlovák állampolgárok lakta településeken, két nyelven - vagyis szlovákul és magyarul illetve szlovákul és németül - igyekszik elérni a választókat.

Az eset érdekessége, hogy az óriásplakátokon szereplő szöveget - a felirat: Magyarországon is élnek egyszerű emberek! - először nem az adott ország hivatalos nyelvén tüntették fel, hanem szlovákul. Szlovákia területén egy hasonló eljárást, vagyis ha elsőként magyarul jelenne meg a hirdetés szövege, nem engedne meg a nyelvtörvény. Emellett a magyar kettős állampolgárságról szóló törvény hatályba lépése után egy sor szlovák politikus annak a félelmének adott hangot, hogy magyarországi pártok a választások előtt majd Szlovákia déli régióiban fognak kampányolni.

A szlovákiai magyarokkal szemben tapasztalható szlovák politikai diszkrimináció igazolódását látja a mostani esetben is Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke. „Amíg a szlovák politika egésze hisztérikusan reagál arra, hogy magyarországi pártok esetleg nálunk kampányoljanak, addig az egyik szlovák parlamenti erő ezt megtette“ - nyilatkozta az MTI-nek Berényi, aki nem az óriásplakátot tartja felháborítónak, hanem a szlovákiai politika hozzáállását.

Erika Jurinová, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLNO) parlamenti képviselője nem cáfolta, de megerősíteni sem tudta, hogy vannak-e pártjának választási óriásplakátjai Magyarországon. „Ha valóban van ilyen plakát, annak az lehet az oka, hogy Rajkán jelentős számú szlovák állampolgár él“ - mondta Jurinová.

„A mozgalom hivatalos kampánya nem terjed ki a határon túlra, így az óriásplakátokat sem mi helyeztük ki“ - nyilatkozta az MTI-nek Branislav Masarovic, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek kampánystábjának tagja. Hozzátette: az, hogy Rajkán is megjelent választási óriásplakátjuk, az a választási listán induló képviselőjelöltek egyéni kezdeményezésének köszönhető.

„Ez egy pillanatnyi gyakorlat, s nem látok benne problémát addig, amíg nem szélsőségesek teszik“ - nyilatkozta az MTI-nek az eset kapcsán Öllös László politológus, egyetemi tanár.

Az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLNO) mozgalmának jelenleg négy parlamenti képviselője van a 150 fős szlovák parlamentben. Ezek a képviselők a 2010-es parlamenti választásokon a Richard Sulík vezette liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) pártjának listáján jutottak a törvényhozásba.

A politológusok által nem „szabványos“ pártnak tartott csoportosulás vezetője Igor Matovic részben populistának tartott kezdeményezései által vált híressé. A párt aktuális választási listájáról nemrégiben több ismert személyiség is távozott, miután Matovic arra szólította fel őket, hogy végeztessenek hazugságvizsgálatot esetleges múltbéli korrupciós viselkedésük tisztázására.

Az OLNO-t a pártok támogatottságát mérő közvélemény-kutatások legtöbbje esélyesnek tartja a parlamentbe való bejutásra.

Révkomárom polgármestere a kormányfőtől kért segítséget a hajógyárnak

2012. február 24. (MTI)

A szlovák kormányhoz fordult segítségért Révkomárom vezetése a megszűnés szélén álló komáromi hajógyár érdekében - jelentette be Anton Marek polgármester sajtótájékoztatón pénteken.

A régió egyik legnagyobb munkaadójának számító hajógyár vezetése, hétfőn, előzetes intézkedésként kérvénnyel fordult a helyi foglalkoztatási hivatalhoz egy esetleges csoportos létszámleépítés ügyében. Ha a vállalatnak nem sikerül megoldania a problémákat az elbocsátás a cég mind a 300 alkalmazottját érintheti. „Két-három hónapon belül eldől sikerül e megoldani a vállalat gondjait“ - nyilatkozta a helyzettel kapcsolatban az MTI-nek kedden Peter Bulla, a vállalat vezérigazgatója.

Révkomárom vezetése az ügy kapcsán először a Nyitra megyei önkormányzatot valamint a Szlovákiai Városok Társulását szólította meg, hogy azok segítsenek tolmácsolni a hajógyár gondjait a kormány felé. A város vezetése végül Iveta Radicová kormányfőhöz fordult segítségért, akit Anton Marek polgármester tájékoztatott a fennálló helyzetről.

„Remélem a kormány fontolóra vesz minden lehetőséget, és a pénzügyminisztérium mentőövet dob nekünk“ - jelentette ki Anton Marek. Rámutatott: soha nem látott szintre nőhet a munkanélküliség a régióban a dél komáromi Nokia nemrégiben bejelentett elbocsátásai és a hajógyár bezárása esetén, akár a 24 százalékot is elérheti.

A vállalat problémáinak hátterében az áll, hogy a hajógyár vevőinek gondjai vannak a megrendelt hajók finanszírozásához szükséges lízingek biztosításával. A hajógyár vezetése az ügyben több szlovákiai bankkal is tárgyal, de egyelőre eredménytelenül. Következő lépésként egy állami pénzintézethez, az Eximbankához fordult a vállalat, de ott sem kapott segítséget.

„Azonnali cselekvésre van szükség, ha el akarjuk kerülni az elbocsátásokat“ - mutatott rá a polgármester. Hozzátette: Amennyiben a hajógyárat be kell zárni, az a 289 állandó alkalmazott mellett, közel 250 vállalkozói vagy megbízatási alapon bedolgozó munkavállalót is érint.

A komáromi hajógyár több mint 110 éves múltra tekint vissza. A nagyvállalat amelynek két évtizede még közel négyezer alkalmazottja volt, elsősorban a teherszállító hajók gyártásával és javításával foglalkozik. Akkoriban évi 13-14 hajó készült el az üzemben.

A vállalat, 1992-től állami tulajdonú részvénytársaságként működött, majd Csehszlovákia szétválásától Szlovákia egyetlen hajógyáraként üzemelt. Később több lépésben privatizálták. Az alkalmazottak számát az elmúlt években folyamatosan csökkentették. A legutóbbi tömeges elbocsájtásra 2011 őszén került sor, akkor közel 200 dolgozót bocsájtottak el. Alkalmazottainak jelentős része a régió magyar lakosságának köréből került ki.

Minden ötödik ember adott kenőpénzt tavaly Szlovákiában egy felmérés szerint

2012. február 23. (MTI)

Szlovákiában a megkérdezettek 20 százaléka adott csúszópénzt valakinek az elmúlt egy év során, derült ki a Transparency International Slovakia (TIS) nemzetközi civilszervezet, a téma kapcsán végzett, most nyilvánosságra hozott felmérésének eredményeiből, közölte a SITA hírügynökség csütörtökön.

Csökkenő tendenciát mutat ugyanakkor a csúszópénz gyakorlata Szlovákiában a TIS mostani és korábbi felméréseinek összehasonlítása szerint. Az aktuális felmérés 20 százalékos adatával szemben ugyanis 1999-ben a megkérdezettek 40 százaléka vallotta be, hogy szokott adni csúszópénzt, 2009-ben pedig erre a kérdésre a megkérdezettek 27 százaléka felelt igennel.

A TIS megrendelése alapján a Focus közvélemény-kutató ügynökség által januárban végzett felmérés szerint a csúszópénzt adó személyek 10 százaléka azért tett így, mert azt kérték tőle. A kenőpénzt adók fele pedig amiatt tett így, mert azt gondolták, hogy ez „így szokás“.

A felmérés adataiból kitűnik, hogy a megkérdezettek leggyakrabban az egészségügyi intézményekben, bíróságokon, minisztériumokban és a vámhivatalokban adtak csúszó- és hálapénzt. Az aktuális felmérés szerint viszont csökkent a lefizetések gyakorlata az oktatásügyi intézményekben.

Az előző évek adataihoz képest csökkent az a hajlandóság a lakosság körében, hogy bejelentést tegyen arról, ha korrupciós viselkedést tapasztal. A téma kapcsán ugyanis a megkérdezettek kétharmada állította azt, hogy nem fordulna rendőrséghez, ha vesztegetést tapasztalna.

Az Európai Bizottság szerint 1,2 százalékkal erősödhet Szlovákia gazdasága 2012-ben

2012. február 23. (MTI)

Szlovákia gazdasága 2012-ben 1,2 százalékkal növekedhet az Európai Bizottság előrejelzése szerint - adta hírül az EB prognózisára hivatkozva a SITA hírügynökség csütörtökön.

Az Európai Bizottság a mostani előrejelzésével 0,1 százalékponttal felfelé módosította ősszel közreadott prognózisát, ugyanakkor Brüsszel 2011 tavaszán még 4,4 százalékos gazdasági növekedést jósolt Szlovákia gazdaságára a 2012-es évben.

Az EB mostani prognózisa megegyezik a szlovák pénzügyminisztérium aktuális várakozásaival. A szlovák pénzügyi tárca a Pénzügypolitikai Intézet (IFP) előrejelzése alapján február 7-én, a 2011 őszén jósolt 1,7 százalékról, 1,1 százalékra módosította becslését az ország gazdasági fejlődésének 2012-re vonatkozó kilátásait illetően.

Szlovákia élelmiszer szempontjából a legkevésbé önellátó ország az EU-ban

2012. február 22. (MTI)

Szlovákia élelmiszer-önellátás szempontjából a legrosszabb helyzetben lévő ország az egész Európai Unióban - mondta el Miklós László volt környezetvédelmi miniszter, a Magyar Koalíció Pártjának környezetvédelmi és agrárügyekben illetékes szakértője az Élelmiszeripari és agrárkamara aktuális adataira hivatkozva, szerdán az MTI-nek.

„Szlovákiában és főleg annak déli részén kitűnő a termőföld, közel 20 évvel ezelőtt csaknem teljesen önellátó volt az ország élelmiszerből. Jelenleg pedig ott tartunk, hogy az élelmiszerből az ország igényeinek felét sem tudjuk ellátni“ - mutatott rá Miklós László.

A volt miniszter szerint ennek a folyamatnak több negatívuma is van, ezek egyike, hogy az élelmiszeripari és agrárágazat leépülésének egyenes következménye a vidék leszakadása. Ez pedig kiemelten veszélyezteti a nagyrészt vidéken élő szlovákiai magyarság életszínvonalának hosszú távú alakulását is.

„A kilencvenes években Szlovákia élelmiszer-önellátása átlagban 80 százalék körül mozgott, ez mostanra legalább 30 százalékkal visszaesett“ - mondta a helyzettel kapcsolatban Milan Semancík, a szlovák élelmiszeripari és agrárkamara elnöke. Hozzátette: ilyen mértékű visszaesés az Európai Unió egy országában sem volt tapasztalható.

Miklós László szerint az ágazat leépüléséhez nagyban hozzájárult, hogy a szlovákiai agrártermelők nehezen tudnak konkurálni a külföldi behozatallal, mivel az európai uniós átlaghoz képest alacsony az ágazat EU-s támogatása.

„Átlagban Szlovákiában 206 euró támogatást kap egy hektárra az itteni gazda, ez 20 százalékkal kevesebb, mint mondjuk Csehországban, Ausztriában vagy Magyarországon“ - mutatott rá Miklós László. Hozzátette: ezt a különbséget semmilyen gazdálkodással nem lehet behozni, nem beszélve arról, hogy vannak olyan európai uniós tagországok, amelyekkel összehasonlítva a különbség még nagyobb.

Jóváhagyta a szlovák kormány a két új Ipoly-hídról szóló kétoldalú megállapodást

2012. február 22. (MTI)

Jóváhagyta a két új Ipoly-híd megépítéséről szóló magyar-szlovák megállapodást szerdai ülésén a pozsonyi kormány - adta hírül a TASR állami hírügynökség.

A hidak Ipolydamásd és Helemba, illetve Vámosmikola és Ipolypásztó közt épülnek majd. A most jóváhagyott megegyezésről utoljára február 7-én tárcaközi szinten tárgyalt a magyar és a szlovák fél. „A szerződő felek erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy anyagi eszközöket szerezzenek az Európai Uniótól a híd és az odavezető utak megépítésére“ - olvasható az egyik egyezményben.

A tervekben szereplő két Ipoly-híd azt a célt szolgálná, hogy a régióban ismét fel lehessen újítani a két ország szomszédos területei közti közúti személy- és teherforgalmat. A megépítendő hidak azonban egyelőre még csak az építési engedélyeztetés stádiumában vannak. A létesítmények megépítése jelentős részben annak függvénye, hogy sikerül-e megszerezni hozzá az Európai Unió vidékfejlesztési alapja által megítélhető támogatást. A hidak építési költségvetésének 95 százalékát ugyanis éppen ebből az alapból szeretnék fedezni az építtetők.

A két Ipoly-híd megépítése a tervek szerint mintegy 10,3 millió euróba kerülne.

Európai kisebbségügyi konferenciát rendeznek Düsseldorfban

2012. február 22. (MTI)

Európai kisebbségügyi konferenciát rendez csütörtökön és pénteken Düsseldorfban, az észak-rajna-vesztfáliai tartományi parlament épületében a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) és a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége (BOUD), együttműködve a Dél-tiroli Népcsoportok Intézetével.

Szerte Európából húsz rangos előadó mutatja be a kisebbségvédelemmel kapcsolatos eddigi tapasztalatokat, a jelenlegi lehetőségeket és a további kihívásokat. A konferencia kiemelten foglalkozik a Kárpát-medencében élő magyar kisebbségek kérdésével.

Az első napon Pan Christoph a Dél-tiroli Népcsoportok Intézete képviseletében vitaindító előadást tart arról, milyen tapasztalatokat lehet leszűrni az Európa Tanács nemzeti kisebbségvédelmi keretegyezményének, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának az életbe lépése nyomán. Ezután Kocsis Károly (Magyar Tudományos Akadémia) előadása hangzik el, Etnikumok, nemzetek es kisebbségek a Kárpát-medencében címmel, majd Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti (EP-) képviselője beszél a romániai magyar kisebbség helyzetéről.

Külön előadás tárgyalja a magyarországi német kisebbség, a sziléziai németség, a Litvániában élő lengyelek, a németországi dánok, a dániai németek, a franciaországi bretonok, a franciaországi elzásziak, a hollandiai nyugat-frízek, illetve az Egyesült Királyságban élő walesiek, cornwalliak es gaelek helyzetét.

A második napon szó esik majd az EU kisebbségvédelmi eszköztáráról és a regionális demokráciáról - ez utóbbin belül olyan bevált gyakorlatokról, mint például az olaszországi Dél-Tirol, a spanyolországi Katalónia, a belgiumi német közösség, a finnországi svédek helyzetéről -, valamint a romániai Székelyföld, Erdély és a Partium, a dél-szlovákiai magyarság, a többnyelvű Vajdaság, illetve a kárpátaljai magyar népcsoport törekvéseiről.

Könyvet ír politikai karrierjéről a távozó szlovák miniszterelnök

2012. február 21. (MTI)

Könyvet ír a politikában töltött éveiről a távozó szlovák miniszterelnök asszony, Iveta Radicová - adta hírül a TASR szlovák állami hírügynökség kedden.

Az előreláthatóan júniusban megjelenő kötetet egy újságírónővel, Luba Lesnával, közösen készíti Iveta Radicová. A könyvben Radicová a nagypolitikában töltött éveinek tapasztalatait adja közre, emellett az ország történetének legnagyobb közéleti botrányának tartott Gorilla-ügy egyes részleteire is rávilágít majd.

Bár a Gorilla-ügy kapcsán vélhetően háttér információk is a felszínre kerülnek, Radicová szerint nem kell attól tartani, hogy az írás politikai vihart vagy botrányt keltene.

„Kitűnő olvasmány lesz a könyv“ - állítja a kötet társszerzője, Luba Lesná, aki szerint erre Iveta Radicová személye a legjobb garancia, mert véleménye szerint a leköszönő kormányfő mesélőtehetsége kiemelkedően jó.

Ismét emelkedett a munkanélküliség Szlovákiában

2012. február 21. (MTI)

Januárban ismét emelkedett a munkanélküliség Szlovákiában - írta a Munka Szociális és Családügyi Központ legfrissebb adataira hivatkozva a SITA hírügynökség kedden. A munkanélküliség 8 éve nem volt ilyen magas Szlovákiában, mint most.

Januárban 0,1 százalékkal nőt a nyilvántartott munkanélküliek száma tavaly decemberrel összehasonlítva és ezzel a munkanélküliség arány, elérte a 13,69 százalékot. A növekedés mértéke, a 2011 januárjában mérthez képest 0,71 százalékpont volt. A munkanélküliség aránya Szlovákiában utoljára 2004-ben volt magasabb mint most, akkor elérte a 13,91 százalékot.

2012 januárjának végén 408 874 munkanélkülit tartott nyilván Szlovákiában a Munka Szociális és Családügyi Központ. Ez kilencezerrel volt több mint december végén. Éves átlagban 17.400-zal nőt a munkanélküliek száma az országban.

Az aktuális adatok azt bizonyítják, hogy a déli régiót, vagyis a magyarok lakta területeket kiemelten sújtja a munkanélküliség.

Szlovákiában januárban megyei eloszlás szerint, 20,05 százalékkal Besztercebánya megyében volt a legmagasabb a munkanélküliség. Sorrendben a második helyet az eperjesi megye foglalta el 19,16 százalékkal, majd Kassa megye következett 19,13 illetve Nyitra megye, 13,19 százalékos munkanélküliségi aránnyal. Zsolna megyében 12,08 százalék volt januárban a nyilvántartott munkanélküliek aránya, ez a szám ugyanebben az időpontban, Trencsén megyében 10,18 százalék volt. A nagyszombati megyében 9,09 százalékos munkanélküliségi arányt mértek. Országosan a legalacsonyabb januári munkanélküliséget is a pozsonyi megyében mértek 5,24 százalékkal.

A Munka Szociális és Családügyi Központ most nyilvánosságra hozott adataiból az is kiderült, hogy havi és éves összehasonlításban is meghosszabbodott a munkanélküliség időtartama, ez jelenleg átlagosan 13,97 hónap.

Csáky Pál: hiányzik az akarat a szlovák kormány részéről a határon átnyúló együttműködésre

2012. február 20. (MTI)

Elhanyagolta a határon átnyúló együttműködést és mostohagyerekként kezelte Dél-Szlovákiát az elmúlt másfél évben Iveta Radicová kormánya - nyilatkozta hétfőn az MTI-nek Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) volt elnöke.

Csáky szerint a pozsonyi kormány évek óta nem szentel kellő figyelmet a határon átnyúló együttműködésnek, az infrastrukturális fejlesztések és a munkahelyteremtés egyik hatékony eszközének. A határon átívelő együttműködés fejlesztéséhez, vagyis a problémák orvoslásához tárcaközi, de még inkább kormányszintű egyeztetésre lenne szükség.

Az MKP volt elnöke szerint Dél-Szlovákia nehéz helyzetben lévő vidékeinek és Magyarország főként északkeleti részén fekvő régióinak az egyik legnagyobb gondja, hogy peremvidékre szorultak a jól prosperáló régiók, mint amilyenek egykor Gömör, Bars, Nógrád vagy Bodrogköz voltak, mert az államhatár mesterségesen szétválasztotta őket. Ahhoz, hogy ezek a régiók ismét jól fejlődhessenek, nélkülözhetetlen a határon átnyúló együttműködés fenntartása és fejlesztése is. Csáky szerint azonban ehhez az utóbbi időszakban szlovák részről nincs meg a kormányakarat.

Az infrastrukturális fejlesztések terén Szlovákia déli részén nem történt érezhető előrelépés - mondta Csáky Pál. Hozzátette: ami történt - például az Ipoly hidak átadása -, az öt-hat éves történet, amelynek mostanra ért be a gyümölcse. „Ezekért a Magyar Koalíció Pártja évekig küzdött és végül csak jelentős megyei támogatással sikerült őket befejezni, két olyan megyében, ahol az MKP jelentős politikai erőt képvisel“ - emelte ki.

Csáky szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy a szlovák kormány, mint azt kimutatások is bizonyítják, nem meríti ki megfelelő mértékben az európai uniós támogatásokat. Úgy véli, e támogatásokat ezekbe a régiókba lehetne átcsoportosítani, s az utak fejlesztése mellett akár újabb hidak is épülhetnének ezekből a forrásokból.

„Besztercebánya és Nyitra megye képviselői többször is javasolták, hogy épüljenek újabb hidak is az Ipoly középső és déli folyásán. Az kellene csupán, hogy az ezekről szóló megegyezéseket aláírják, aztán pedig már lehetne rá pénzeket szerezni EU-s forrásokból, de hát ehhez is kormányzati akarat kellene“ - mondta Csáky, aki szerint a felvetés azért is reális, mivel csak néhány millió eurós befektetésekről lenne szó.

Martin Racko kassai képzőművész tárlata Budapesten

2012. február 20. (MTI)

Martin Racko kassai képzőművész festményeiből nyílik kiállítás Színnyomat címmel a művész jelenlétében a budapesti Szlovák Intézetben kedden.

Jana Tomková, az intézet igazgatója elmondta az MTI-nek, hogy a művész nagyméretű absztrakt festményeket, mintegy ötven munkát állít ki az intézet bemutatótermeiben. Képeit meleg színek, balladisztikus kompozíciók és belső ritmus jellemzik - tette hozzá.

A szlovákiai képzőművész édesapja, Árpád Racko szobrász békéscsabai származású. Martin Racko 1959-ben született Kassán, a pozsonyi képzőművészeti főiskolán végzett Shotter Tibor szobrász tanítványaként. A művész nevéhez fűződik a városi zöldövezetek, parkok és bennük a berendezések, köztük padok, virágállványok, cserepek, szemétkosarak tervezése.

 Említésre méltó a kassai maratoni futóverseny pályájának képi ábrázolása. Kisplasztikáit és domborműveit hegesztett acél technikával készítette. Nagyméretű festményei szervesen egészítik ki a belső terek látványvilágát.

 Martin Rackónak a 90-es évek közepétől a festészet lett elsődleges kifejezőeszköze. Nagyméretű festményeinek motívumai egyszerűek, döntően absztrakt kompozíciók, de találhatók közöttük tájképek is. Műveiben domináns motívumok: a tánc, a zene, a színház és a cirkusz.

 A Kassán élő művész a Szlovák Népművelődési Központ és a Szabad Festőművészek Társasága aktív tagja, számos egyéni kiállítása volt Szlovákiában és külföldön. Legutóbb Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban láthatták tárlatát Kapcsolatok címmel tavaly októberben.

A budapesti kiállítás március 23-ig tart nyitva.

Az EU segíti a pályakezdők munkanélküliségének csökkentését Szlovákiában

2012. február 20. (MTI)

Az Európai Bizottság2,3 milliárd eurót különített el a pályakezdő munkanélküliek számának csökkentésére Szlovákiában - közölte a Hospodárské noviny című szlovákiai gazdasági napilap hétfőn.

A döntést az indokolta, hogy a munkanélküli pályakezdők aránya az Európai Unió tagországai közül Szlovákiában a második legmagasabb, az aktuális adatok szerint a pályakezdők egyharmadának nincs munkája.

Az összeget az idén és jövőre használhatják fel, a tervek szerint az összeg egy részét kis és középvállalkozások munkahelyteremtő célzatú , a másikat át- és továbbképző ügynökségek támogatására használnák.

A pénz felhasználásáról egy 12 tagú szakértői csoport dönt, amelynek tagjai közt, különböző állami hivatalok képviselői mellett a szakszervezetek szövetségének elnöke és a munkaközvetítő cégek egy képviselője is helyet kap.

A lap információi szerint Brüsszel - Szlovákián kívül - Görögországban, Lettországban, Litvániában, Írországban, Portugáliában, Spanyolországban és Olaszországban is támogatná a fiatal munkanélküliek magas számának csökkentését.