Robert Fico: Nem mondott igazat Malina Hedvig

2012. március 4. (MTI)

Robert Fico szerint nem történtek meg azok a dolgok, amelyeket Zák-Malina Hedvig a megveretésével kapcsolatban állított - ezt a legerősebb szlovákiai ellenzéki párt vezetője egy politikai vitaműsorban jelentette ki vasárnap.

Robert Fico alig egy hónappal azt követően tette ezt a kijelentését, hogy a szlovák kormány - a strasbourgi emberi jogi bíróság ezzel kapcsolatos döntését követően - sajtóközleményben fejezte ki sajnálkozását Malina Hedvig ügye miatt.

„Jogerősen le van zárva, hogy amit Malina Hedvig állított, az nem történt meg“ - jelentette ki a baloldali Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) elnöke, Robert Fico a Markíza kereskedelmi televízió politikai vitaműsorában vasárnap. Hozzátette: ma már csak arról folyik a vita, hogy Malina Hedvig ellen folytatódjon-e a hamis tanúzás miatt indult eljárás, vagy sem.

Malina Hedvig kálváriája 2006. augusztus 25-én kezdődött, amikor az akkor 23 éves szlovákiai magyar diáklányt Nyitrán két férfi megverte, a lány vallomása szerint azért, mert magyarul beszélt. Az akkori kormányfő és belügyminisztere (Fico és Robert Kalinák) azonban nyilvánosan megvádolták őt azzal, hogy az eset nem történt meg. Emiatt 2007 májusában hamis tanúzás vádjával a szlovák hatóságok eljárást indítottak Malina Hedvig ellen. Ez az eljárás jelenleg is tart.

A szlovákiai politikai pártok támogatottságát kutató felmérések már hónapok óta Robert Fico pártját, a Smert tartják a március 10-én sorra kerülő, előrehozott parlamenti választások legnagyobb esélyesének. Egyes felmérések szerint Robert Fico a választások során annyi szavazatot szerezhet, ami lehetővé tenné számára, hogy egyedül alakítson kormányt. Fico azonban többször is kizárta az egyedül kormányzás lehetőségét. A szlovák sajtó egy Smer-es többségű kormánykoalíció esetében a Ján Fígel vezette, jobboldali konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalmat (KDH) és a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar pártot tartja Robert Fico legvalószínűbb koalíciós partnereinek.

Szlovákiai Magyarok Kerekasztala: Aggasztó közhangulatról tanúskodnak a népszámlálás eredményei

2012. március 2. (MTI)

Kiútkeresést sürget a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (SZMK) a Szlovákiában tapasztalható, aggasztó közállapotok és közhangulat miatt. A szervezet az MTI pozsonyi irodájához eljuttatott állásfoglalása szerint az, hogy a népszámláláson a lakosság igen magas százaléka nem vallotta be nemzetiségi hovatartozását, arra utal, hogy „hatalmas értékzavar uralkodik az országban.“

Az SZMK szerint aggasztó közállapotról és közhangulatról tanúskodnak a 2011-es népszámlálás a napokban nyilvánosságra hozott eredményei.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint 10 év alatt közel 62 ezerrel csökkent a Szlovákiában élő magyarok száma, ez több mint 10 százalékos létszámcsökkenést jelent a 2001-es népszámláláskor még több mint 520 ezer főt számláló szlovákiai magyarság számára. Jelentős mértékben, 7 százalékra nőt viszont azoknak az aránya, akik nem jelölték meg nemzetiségi hovatartozásukat.

„A félelemkeltés, a rejtett, ám egyre nyíltabbá váló el szlovákosítás, az anyanyelvhasználat visszaszorítása és a nemzetiségi jogok vonatkozásában kötött politikai alkuk is mind arról tanúskodnak, hogy hatalmas értékzavar uralkodik az országban az emberi és kisebbségi jogokat illetően“ - állítja a szervezet a népszámlálás eredményeinek kapcsán kiadott közleményében.

A szervezet úgy véli, a jelenlegi helyzetből azonnal kiutat kell találni, ebben a folyamatban pedig mindenkinek részt kell vállalnia, legyen az politikai párt, civil szervezet, aktivista vagy a közösség tagja. Ezzel a szervezet célja, hogy megállítsa majd visszájára fordítsa azokat a folyamatokat, amelyek a népességfogyáshoz vezettek.

Ezért az SZMK minden lehetőt meg kíván tenni annak érdekében, hogy tíz év múlva kevésbé legyenek riasztóak a népszámlálás eredményei. A szervezet szerint azonban ehhez az kell, hogy: Világosan kirajzolódjon egy élhető Dél-Szlovákia képe, ahol mindenki bátran felvállalhatja nemzetiségét és a régióból való távozást egzisztenciális okokból többé ne kelljen fontolgatnia - olvasható az állásfoglalásban.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (SZMK) a szlovákiai magyar civil szervezetek, kulturális és társadalmi intézmények, valamint egyházak állandó jellegű egyeztető fóruma. A 2009 januárjában Somorján alakult szervezet célja egy olyan egyeztető fórum létrehozása volt, amely megvitatja a szlovákiai magyarsággal kapcsolatos legfontosabb kérdéseit és a hivatalos szervekkel szemben érvényesíti a szlovákiai magyar intézmények, szervezetek közös akaratát.

Mécsesgyújtással mutat rá az asszimiláció következményeire Szlovákiában az MKP

2012. március 1. (MTI)

Szimbolikus gyertyagyújtással szeretné felhívni a figyelmet az asszimiláció következményeire és a szlovákiai magyarság számának a csökkenésére a Magyar Koalíció Pártja vasárnap Somorján - tudta meg az MTI pozsonyi irodája csütörtökön.

A Magyar Koalíció Pártja március 4-én Somorján arra akar rámutatni, hogy az utóbbi két-három évben mennyire felgyorsult az asszimiláció Szlovákiában. Az MKP szerint ezt a sajnálatos tényt mi sem bizonyítja jobban, mint a 2011-es népszámlálás szerdán nyilvánosságra hozott végeredménye.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint 10 év alatt közel 62 ezerrel csökkent a Szlovákiában élő magyarok száma, ez több mint 10 százalékos csökkenést jelent a 2001-es népszámláláskor még több mint 520 ezer főt számláló szlovákiai magyarság számára.

„Egy ilyen arányú létszámcsökkenés annyit jelent, mint ha mondjuk az egész érsekújvári járás lakossága eltűnt volna“ - mondta el az MTI-nek a gyertyás találkozó kapcsán Őry Péter, az MKP alelnöke. Rámutatott: nincs mire várni, tenni kell annak érdekében, hogy a szlovákiai magyarok magyarok maradhassanak a szülőföldjükön.

A gyertyás figyelemfelhívó rendezvény vasárnap este hat órakor kezdődik a somorjai kultúrház előtt.

Az amerikai Magyar Emberi Jogi Alapítvány az állampolgársági törvény visszavonását sürgeti Szlovákiától

2012. március 1. (MTI)

A szlovák kormánynak haladéktalanul le kellene állítania az állampolgársági törvény végrehajtását, vissza kellene vonnia a jogszabályt, helyre kellene állítania az áldozatok állampolgárságát és biztosítania kellene, hogy a magyar kisebbség tagjait az ország egyenlő állampolgárként kezeljék - hangoztatta a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF) az MTI-hez csütörtökön eljuttatott állásfoglalásában.

„Szlovákiának az ember jogok terén az elmúlt öt év során végbement visszacsúszása minden idők mélypontját érte el azzal, hogy 2011 nyara óta az 526 ezer fős magyar kisebbség 23 tagját és 183 más +nem kívánatos személyt+ fosztott meg az állampolgárságától“ - hangsúlyozta a HHRF, 2012. januári adatokra hivatkozva.

A szervezet ismertette a szlovák állampolgárság elvesztésének következményeit és külön kitért Tamás Ilonka 99 éves egykori tanárnő és Boldoghy Olivér színművész esetének ismertetésére. A HHRF emlékeztetett rá, hogy Szlovákia korábban engedélyezte a kettős állampolgárságot.

Az állásfoglalás szerint „demokratikus kormányok nem kezdenek olyan szisztematikus kampányokba“, amelynek az a célja, hogy „megfossza jogaitól a saját állampolgárait, hogy büntesse és szándékosan illegális státuszba kényszerítse őket, kizárólag a kettős állampolgárság megszerzése miatt.“ A HHRF emlékeztetett rá, hogy a szlovák alkotmány értelmében senkit sem lehet az akarata ellenére megfosztani a Szlovák Köztársaság állampolgárságától, ezért a szlovák kormány ellen tulajdon alkotmánybírósága folytat eljárást.

 Az állásfoglalás szerint a szlovák állampolgársági törvény „a nemzeti kisebbségekkel szembeni veszélyes, diszkriminatív intézkedés“. A HHRF emlékeztetett rá, hogy miközben a többes állampolgárság tolerálása világtendencia és az Európai Unió filozófiája is a sokszínűség elfogadásán nyugszik, Szlovákia 2007-ben megerősítette a háború utáni Benes-dekrétumok érvényességét, amely a magyar és a német kisebbség tagjait megfosztotta állampolgárságuktól és vagyonuktól, és amelyek értelmében erőszakkal tömegesen telepítették ki őket az országból.

A HHRF a törvény végrehatásának felfüggesztésére és visszavonására szóló felhívásának indoklásában leszögezte: nem lát rá logikus okot, hogy a szlovák-magyar kettős állampolgárságot „hazafiatlannak, veszélyesnek, vagy megosztónak tartsák két olyan ország között, amely egymásnak szövetségese a NATO-ban, az EU-ban és sok más szinten is“.

„A hűséget megpróbálni a büntetés és a megfosztás eszközeivel kikényszeríteni egyértelműen kontraproduktív, a sértő intézkedésből fakadó feszültségek és a félelem pedig nagyobb károkat okoznak“ - hangzott a HHRF állásfoglalása.

Mától szűkült a képviselők mentelmi joga Szlovákiában

2012. március 1. (MTI)

Csütörtöktől lépett hatályba Szlovákiában a parlamenti képviselők mentelmi jogát szabályozó törvény módosítása, amely nemcsak a törvényhozók, hanem az államfő, az államügyészek, a bírák és a rendfenntartó szervek tagjainak szabálysértési mentességét is megszünteti.

A módosítást február 3-án 147 szavazattal hagyta jóvá a 150 tagú szlovák törvényhozás és nem sokkal később, február 17-én azt a szlovák államfő, Ivan Gasparovic is aláírta.

A parlamenti képviselők mentelmi jogának különböző mértékű szűkítését az elmúlt évek során, már többször is kezdeményezték, erre azonban egészen mostanáig nem került sor.

„Ha a parlament nem akart volna egy látványos gesztust gyakorolni az állampolgárok felé, akkor nem fogadták volna el“ - mondta el az MTI-nek Tokár Géza politikai elemző. Hozzátette: a mentesség szűkítését ennek ellenére is pozitívan kell értékelni. Rámutatott: a módosítás erejét nem is annyira a jogállapot, mint a jogszabály alkalmazása mutatja majd meg.

A parlamenti képviselők és a többi érintett márciustól tehát már büntethető lesz például a közlekedési kihágásokért. Ugyanakkor a parlamentben elhangzott kijelentések vagy a bűncselekmények kategóriájába tartozó cselekmények esetében továbbra is érvényes lesz a mentesség. Az utóbbi esetben tehát továbbra is a törvényhozás kezében marad a döntés, hogy megfosztja e mentességétől az ilyen cselekményt elkövető honatyát.

Érdekességnek számít, hogy mivel az ittas vezetés - az erre vonatkozó törvény tavaly ősszel hatályba lépett módosítása óta - akár bűncselekménynek is számíthat, az ilyen cselekményre továbbra is vonatkozhat a képviselők mentessége. Az új törvény egyébként meghagyta a diplomaták szabálysértési mentességét.

Szlovákiai választás - Peter Weiss szerint a magyar kérdés nincs jelen a választási kampányban

2012. február 29. (MTI)

Peter Weiss budapesti szlovák nagykövet szerint kedvező légkörben folyik országában a választási kampány, amelyben „nincs jelen az úgynevezett magyar kérdés“.

A diplomata szerdán Budapesten a Magyar Újságírók Országos Szövetsége külpolitikai szakosztályának vendégeként beszélt a március 10-i szlovákiai parlamenti választásokról. Elmondta, a hivatalosan február 18-án kezdődött kampányban 26 párt és mozgalom vesz részt. Ez nyolccal több, mint 2010-ben.

Mint mondta, a mandátumra pályázók közül soknak 4-7 százalékos a támogatottsága, miközben Szlovákiában 5 százalékos a parlamentbe jutási küszöb. A jövendő kormány összetétele nagyban múlik azon, hogy hány pártnak sikerül elérnie az 5 százalékot. A diplomata megemlítette, hogy a szlovák választási szabályok szerint a parlamentbe be nem jutottak szavazatait elosztják a törvényhozásba bekerülők között.

Egyes közvélemény-kutatások szerint a Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokráciának (Smer) 40 százalékos a támogatottsága, előfordulhat, a Smernek sikerül annyi mandátumot összeszednie, hogy abszolút többséget szerezzen - mondta Peter Weiss, hozzátéve, természetesen fölösleges előre latolgatni a választások végeredményét. Annyi azonban látszik - mondta -, hogy a törvényhozásban bent lesznek a szociáldemokraták, a kereszténydemokraták (Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH)) 10-11 százalékos támogatottsággal, az Igor Matovic vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLNO) párt, valamint a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ). Ez utóbbi pártnak azonban csökkent a támogatottsága - jelezte a nagykövet, hozzáfűzve, hogy hasonló gondokkal küzd a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt is.

 A nagykövet a továbbiakban arról beszélt, hogy a mostani kampányban jelentős szerepet játszik a decemberben a világhálóra felkerült úgynevezett Gorilla-dosszié.

A dokumentum arról szól, hogy Szlovákia egyik legerősebb pénzügyi csoportja, a Penta miként befolyásolta a politikát. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) lehallgatási anyagairól van szó, amelyek 2005-ben és 2006-ban készültek.

Peter Weiss azt mondta, általános a társadalmi egyetértés, hogy utána kell nézni a dokumentumokban foglaltaknak. El kell mondani azonban azt is - mutatott rá -, hogy a dokumentumok tartalma táplálta az országban az általános elégedetlenséget. Azt az elégedetlenséget, amely összefügg a magas munkanélküliséggel, a fővárosban és a vidéken élők eltérő gazdasági lehetőségeivel, valamint az európai általános gazdasági, és az euróövezeti válsággal.

A nagykövet szólt arról a jelenségről, hogy felmérések szerint sokan, a társadalom mintegy fele esetleg el sem megy el szavazni, ezzel akarván megbüntetni a politikusokat. Azok, akik elmennének választani, azt hiszik, hogy új pártokat kell beválasztani a törvényhozásba, mert azok talán jobbak a korábbiaknál. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a korábban újoncként a kormányzásba bekerülő három párt négy év után eltűnt a politikai porondról.

Peter Weiss szerint a nagy kérdés az, a jobboldali pártok újból képesek lesznek-e annyi voksot szerezni, hogy mandátumaik száma legalább 2-3-ral meghaladja a Smerét. A kérdés az, hogy a választások után megismétlődik-e egy több kispártból álló koalíció, vagy a Smer alakít kormányt a kereszténydemokratákkal vagy a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párttal.

Az idei kampányt a két évvel ezelőttivel összehasonlítva a diplomata úgy vélekedett, hogy az említett ügyek ellenére kedvező légkörben folyik, és a kampányban nincs jelen az úgynevezett magyar kérdés.

Népszámlálási adatok Szlovákiában: szlovákiai magyar reakciók

2012. február 29. (MTI)

A 2011-es népszámlálás szerdán nyilvánosságra hozott adatai szerint 10 év alatt 9,7 százalékról 8,5 százalékra csökkent a Szlovákiában élő magyarok aránya az összlakossághoz képest, ami mintegy 62 ezer fős csökkenést jelent. Szlovákiában 2001-ben 520 528-an, míg a 2011-ben 458 467-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek.

A szlovákiai magyarság 2001-ben mért létszámához képest több mint 10 százalékos létszámcsökkenés okairól és következményeiről megoszlik a szociológus és a szlovákiai magyar politikusok véleménye.

Gyurgyík László szociológus úgy véli, a szlovákiai magyarok körében most kimutatott létszámcsökkenést három tényező befolyásolta. Szerepet játszhatott a népesség természetes elöregedése és a vele járó elhalálozások, vagyis a magyarság úgymond természetes fogyása. „Nagyon alacsony a születésszám, és ez hozzájárul a természetes fogyáshoz. Ezt támasztja alá, hogy egy évtized alatt 22 ezerrel többen haltak meg, mint ahányan születtek“ - mondta el az MTI-nek Gyurgyík. A szociológus szerint azonban nem elhanyagolható faktor a déli régiók leszakadása okozta elvándorlás sem. Rámutatott: a tartósan külföldön élők körében vélhetően jóval kisebb az ösztönző erő arra, hogy a népszámlálás interneten keresztüli módjában vegyenek részt. A harmadik, úgyszintén fontos okként Gyurgyík az asszimilációt nevezte meg.

Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint is 3 okot lehet látni a magyarság arányának csökkenése mögött. „Rendkívül rosszul volt előkészítve a népszámlálás, nagyon sok embernek volt az az érzése, hogy az adatok nem maradnak névtelenek. Soha nem voltak ennyien, akik nem vallották be a nemzetiségüket“ - mondta el az MTI-nek Berényi József. Rámutatott: a rossz előkészítésért egyértelműen a jelenlegi kormányt terheli a felelősség. Berényi szerint az okok hátterében látni kell a déli régiókat érintő nagymértékű elvándorlást is, ami annak köszönhető, hogy „Nagykürtöstől Királyhelmecig, de már Komáromban is egy krízisrégió van.“ Hozzátette: a harmadik ok az, hogy jelentős asszimilációs politika folyik az országban, és a magyarság vállalása egyre nehezebb. Az MKP elnöke szerint most az a legfontosabb, hogy elutasítsák azt a politikát, amely a magyarság követeléseit demagóg módon az extrém és nacionalista követelések sorába sorolja, holott ezek csak a magyarság megmaradását célozzák.

A Most-Híd a népszámlálás eredményei kapcsán az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában rámutat: „Bár a kisebbségeket képviselő pártok egyöntetűen az identitás felvállalása mellett álltak ki, úgy tűnik, ebben a helyzetben még ez is kevésnek bizonyult. Sajnos tagadhatatlan, hogy a szlovákiai magyarok száma folyamatosan csökken. Ennek egyik fő oka az, hogy nagyon sok magyar gyermeket íratnak szülei szlovák iskolába azért, hogy jobban tanuljon meg szlovákul, mint egy magyar iskolában, és így azután könnyebben is érvényesüljön. A Híd álláspontja ezzel kapcsolatban változatlanul az, hogy a magyar gyerekek érvényesülését az segíti a legjobban, ha anyanyelvükön tanulhatnak. A probléma megoldásának érdekében a Híd javasolta és programjába iktatta a magyar iskolák szlovákoktatásának a megreformálását.“

A Statisztikai Hivatal szerint jelentős mértékben, a 2001-es 1 százalékról 2011-ben 7 százalékra nőt azoknak a népszámlálásban részt vevő szlovák állampolgároknak az aránya, akik nem jelölték meg nemzetiségi hovatartozásukat.

„Egyre kisebb a lakosság körében az arra való hajlandóság, hogy bármiféle kérdésre is választ adjanak“ - magyarázza Gyurgyík László a nemzetiségi hovatartozás nem megjelölésének egyik lehetséges okát. Szerinte a nemzetiségi hovatartozását nem megjelölők körében az országos átlagnál kisebb arányban lehetnek jelen a magyarok.

Berényi szerint ez az adat is arra mutat, miszerint: illúzió, hogy a szlovák-magyar együttélés körülményei változtak volna, mert azoknak az embereknek a nagy része, akik nem vallották be nemzetiségi hovatartozásukat, nyilvánvalóan amiatt nem tették meg ezt, mert féltek. „Bár eddig is feltételezhettük, hogy a magyarság száma csökkent, vélhetően 500 ezer fő alá, de a valóságban ez a csökkenés az egyik etnikumhoz sem besorolt állampolgárok nagy száma miatt biztosan jóval kisebb, mint arra a hivatalos számok utalnak. Még ha csak a 380 ezer nem válaszoló arányos 9 százaléka lenne magyar, akkor is csaknem 35 ezer főről beszélhetünk, ami a hivatalos csökkenés felét teszi ki. Mindemellett is feltételezhetjük, hogy a magyarok aránya a nem válaszolók között ennél is nagyobb“ - olvasható a Most-Híd állásfoglalásában.

Több mint 60 ezerrel csökkent tíz év alatt a magyarság lélekszáma Szlovákiában

2012. február 29. (MTI)

Közel 62 ezerrel csökkent a magyarság lélekszáma Szlovákiában tíz év alatt - derült ki a 2011. májusi népszámlálás végleges adataiból, amelyeket szerdán ismertetett a szlovák statisztikai hivatal.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint 10 év alatt 9,7 százalékról 8,5 százalékra csökkent a Szlovákiában élő magyarok számaránya az összlakossághoz képest. Míg a 2001-es népszámlálás adatai szerint Szlovákiában 520 528-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek, ez a szám 2011-re 458 467-re csökkent.

Hasonló mértékben csökkent azoknak a száma is, akik Szlovákiában magyar anyanyelvűnek vallották magukat. 2011-ben 508 714-en (9,4 százalék) tekintették magukat magyar anyanyelvűnek, miközben 2001-ben még 572929-en (10,7 százalék) vallották magukat magyar anyanyelvűnek.

Az aktuális adatok szerint 8,7 százaléka azoknak a szlovákiai állampolgároknak a számaránya, akik azt vallották, hogy otthon leggyakrabban a magyar nyelvet használják. Ehhez képest eltérést mutat azoknak az aránya, akik nyilvános közegben is leggyakrabban a magyar nyelvet használják, ennél a kérdésnél ugyanis 7,3 százaléknyian jelölték meg a magyar nyelvet.

Megyék szerinti elosztásban százalékarányosan legtöbben a déli régiókban, a nyitrai (24,6 százalék) a nagyszombati (21,8 százalék) és a besztercebányai (10,2 százalék) megyében vallották magukat magyarnak Szlovákiában.

A szlovák statisztikai hivatal szerint jelentős mértékben - a 2001-es egy százalékról 2011-ben hét százalékra - nőt azoknak a népszámlálásban részt vevő szlovák állampolgároknak az aránya, akik nem jelölték meg nemzetiségi hovatartozásukat.

A májusi népszámláláskor 8203 válaszadó (az összlakosság 0,2 százaléka) vallotta be, hogy több állampolgársággal is rendelkezik. A Szlovákiában 26 752 állandó bejelentett lakhellyel rendelkező idegen állampolgár él. Közülük a legtöbben a Cseh Köztársaság állampolgárai (25,9 százalék), 16,7 százalékuk pedig magyar állampolgár.

Szlovákiában 2001-től 2011-ig 0,33 százalékkal (17 581 fő) nőt a lakosság összlétszáma. Ez a legalacsonyabb lakosságszám-növekedés a népszámlálások történetében. Az ország lakosságának nemzetiségi arányait tekintve a magukat szlovák nemzetiségűnek vallók (4 352 775 fő) is csökkent a 2001-es adatokhoz képest. Az elmúlt 10 év alatt az egyedüli jelentősebb létszámnövekedést a roma etnikumhoz tartozók csoportja tudhatja magáénak. A roma lakosság az ország összlakosságához viszonyított aránya ugyanis 2011-re elérte a 2 százalékot, számbelileg pedig meghaladta a 105 ezret.

A 2011-es szlovákiai népszámláláson az összlakosságnak csupán 1,2 százaléka nem vett részt.

Sikeresen csökkentette Szlovákia a költségvetési deficitjét a pénzügyminiszter szerint

2012. február 29. (MTI)

Sikeresen csökkentette Szlovákia a költségvetésének deficitjét 2011-ben és több prioritást is sikerült beépítenie az EU a tagországok közös költségvetési szabályozásáról szóló tervezetébe - hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyen szerdán az EU-s tervezethez történő csatlakozás felkészültségét értékelte Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter és Ivan Miklos pénzügyminiszter.

„A 2012-es esztendő az az év, amely döntően befolyásolja az euróövezet és az Európai Unió jövőjét, benne pedig Szlovákia helyét“ – jelentette ki Mikulás Dzurinda külügyminiszter. Hozzátette: nemcsak azt sikerült elérni, hogy néhány szlovák prioritást beépítettek a szerződésbe, hanem sikerült megakadályozni több olyan intézkedés bevezetését is, amely fékezte volna a Szlovákiához hasonló országokat a fejlettebbekhez való felzárkózásban. Dzurinda példaként említette, hogy az adó mértékének meghatározása továbbra is nemzeti hatáskörben marad, ahogyan a nyugdíjrendszer formájának és a nyugdíjkorhatár meghatározásának a döntésjoga is.

A fiskális szerződést pénteken az eurózónához nem tartozó két országon - Nagy-Britannián és Csehországon - kívül minden tagország aláírja, az eurót használó Írország pedig ezt követően tart népszavazást róla.

Mikulás Dzurinda bízik abban, hogy jövő év januárjától a szerződés életbe lép, miután a szlovák parlament is ratifikálta.

A külügyminisztériumi sajtótájékoztatón jelen lévő Ivan Miklos pénzügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy Szlovákia nemcsak hozzájárult az új szabályok kidolgozásához, hanem példát is mutat: lehetséges úgy csökkenteni az államháztartás hiányát, hogy közben növekedjék a gazdaság. A szlovák pénzügyminiszter szerint az unión belül a deficitcsökkentés gyorsasága terén tavaly a második helyen végzett Szlovákia, s ugyancsak második lett az eurózónában a gazdasági növekedés gyorsaságát illetően.

Egyre többet használnak bankkártyát Szlovákiában

2012. február 28. (MTI)

Szlovákiában tavaly 219 millió bankkártyás ügyletet bonyolítottak, ez 28 millióval több mint egy évvel korábban - közölte a Szlovák Bankszövetség (SBA) adataira hivatkozva a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség kedden.

A bankkártyás tranzakciók összértéke egy év alatt 15,5 milliárd eurót tett ki. Az egyszeri kártyás fizetés átlagösszege így 70 euró körül alakult. A bankjegykiadó automatáknál megvalósított készpénzfelvételek átlagösszege 2011-ben 123 euróra csökkent az előző évi 125 euróról. Alacsonyabb lett a bankkártyás fizetések átlagösszege is, ez 31 euróra csökkent 35 euróról.

A bankjegykiadó automaták száma országos szinten elérte a 2.404-et, egy év alatt 41-gyel nőt. A bankkártya elfogadó elektronikus terminálok száma pedig egy év alatt 519-cel gyarapodott, elérte a 3.7978-at.

Tavaly év végén 5,35 millió darab bankkártya volt forgalomban 376.400-zal több mint egy évvel korábban. A forgalomban lévő kártyák túlnyomó többsége továbbra is betéti kártya (debit card), ezekből 4,5 millió van forgalomban.

Alkotmányos törvényben szavatolná a kisebbségek státusát a Most-Híd

2012. február 28. (MTI)

Alkotmányos törvényben szavatolná a kisebbségek státusát és tisztázná az autonómia fogalmát is a Most-Híd szlovák-magyar párt Rudolf Chmel alelnök szerint, aki kedden mutatta be a párt választási programjának nemzeti kisebbségeket érintő pontjait.

Chmel - aki egyben a szlovák kormány emberi jogokért és nemzeti kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettese - azt mondta: ez az alkotmányos törvény garantálhatná a kisebbségek státusát, s meghatározná az állam legfontosabb feladatait a kisebbségek tekintetében.

(Szlovákiában az úgynevezett alkotmányos törvények elfogadásához a 150 tagú parlamentben 90 szavazatra, vagyis háromötödös többségre van szükség.)

A Most-Híd párt alelnöke sajtóértekezletén kifejtette: a törvénynek definiálnia kell a kisebbség fogalmát és a kisebbségeket érintő fogalmakat, így az autonómiát is. Ez utóbbit negatívan értelmezik Szlovákiában, ezért e törvénynek tisztáznia kell az autonómia fogalmát, pontos definíciója pedig megakadályozná azoknak a „mítoszoknak“ a terjedését, amelyek szerint a magyar kisebbség elszakadni igyekszik Szlovákiától - mondta Chmel.

A Most-Híd alelnöke szerint az autonómia fogalmának negatív értelmezése az első Szlovák állam létrejöttéig vezethető vissza. „Amikor a szlovákok 1938-ban a szétesőben lévő Csehszlovákiában autonómiát szereztek, fél évre rá megalakult az önálló szlovák állam“ - mondta el Chmel. „Nem lesz új Trianon“ - jelentette ki szlovák újságírók előtt Chmel, aki szerint olyan vegyesen lakott területen, mint Szlovákia nem lehet megszabni az esetleges autonóm területek határait. Az említett kisebbségügyi törvény kapcsán pedig megjegyezte: mindenki számára ésszerűbb lenne, ha egy ilyen törvény létezne és pontosan megszabná a feltételeket.

Chmel azt is elmondta, hogy a Most-Híd előkészítette a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvény tervezetét is.

„Húsz év után elkészült az a törvény, amely lehetővé tenné, hogy százalékban rákössék a kultuszminisztérium költségvetésére a kisebbségi kultúrákra szánt pénzt, erről pedig az egyes kisebbségek küldöttei döntenék el, hogy miként fogják elosztani“ - mondta el az MTI-nek a tervezet kapcsán Bugár Béla.

A Most-Híd elnöke azt is jelezte, hogy az egyes kisebbségeknek jutó összegeket véleménye szerint „korrigálni is kellene, figyelembe véve, hogy minél kisebb egy adott kisebbség, annál sebezhetőbb és annál több támogatásra van szüksége“.

Szlovákiában a legnagyobb kisebbség a magyar, a népességen belüli aránya 10 százalék, őket követik a romák és a ruszinok.

Több pénzhez juthat Szlovákia az Európa Uniós alapokból

2012. február 28. (MTI)

Több pénzhez juthat Szlovákia 2014-től az Európa Uniós alapokból, mint eddig - közölte kedden a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.

Az uniós alapokból lehívható összeg a második programidőszakban az eddiginél akár 4 milliárd euróval is több lehet és így elérheti a 14,2 milliárd eurót. Mindezt Ján Figel szlovák közlekedési, építésügyi és régiófejlesztési miniszter jelentette ki az uniós regionális politikaért felelős biztossal, Johannes Hahnnal folytatott pozsonyi megbeszéléseit követően.

„Az uniós alapok eddigi keretét a 2004-es árakból vezették le, és Szlovákia tekintetében ez az összeg jelenleg eléri a 11 milliárd eurót. A következő keretet már a 2011-es árakból kiindulva állítják össze” – jelentette ki a miniszter. Hogy ebből mennyi jut majd az egyes operatív programokba, és egyáltalán hány ilyen program lesz, arról Figel szerint már a következő kormány dönt majd.

Az unió következő hétéves költségvetéséből 2014-től 2020-ig hívhat le összegeket Szlovákia. A pénzek felhasználásakor elsősorban az infrastrukturális fejlesztéseket, a foglalkoztatottság növelését, a szociális helyzet javítását és a tudásalapú társadalom építését, tehát a tudomány és kutatás fejlesztését kellene szem előtt tartani az országnak.

A jövőre véget érő első programidőszakban a rendelkezésre álló több mint 11 milliárd euróból Szlovákia eddig nem egészen 3 milliárd eurót hívott le, a teljes összeg 25,18 %-át, a projektlekötések aránya pedig jelenleg eléri a 67 %-ot.

A jelenlegi programidőszakban megadott összegeket 2015-ig lehet felhasználni. Az uniós pénzek legnagyobb mértékben való felhasználására eddig az Egészségügyi Operatív Programban került sor, itt a felhasznált összeg meghaladja az erre a célra lehívható pénz teljes összegének a 42 %-át. A leggyengébb eredményt viszont az Informatizált Társadalom nevet viselő Operatív Programban érték el, a felhasználás mértéke itt alig haladja meg a 9 %-ot.

Romlott a vállalkozói hangulat Szlovákiában

2012. február 28. (MTI)

Több hónapnyi pozitív trend után februárban romlott a vállalkozói hangulat általános mutatója Szlovákiában - adta hírül a Statisztikai Hivatal (SÚ) aktuális adataira hivatkozva a SITA hírügynökség kedden.

A januári adatokhoz képest februárban 0,4 százalékponttal 89,9 pontra csökkent a vállalkozói hangulat indexe. Éves összehasonlításban 7,6 százalékponttal romlott a mutató.

Az index visszaesése a Statisztikai Hivatal szerint elsősorban az építőiparban és a szolgáltatások terén tevékenykedő vállalkozók pesszimistább várakozásaival magyarázható. Az építőiparban a kereslet várható csökkenése miatt 7 százalékpontos volt a visszaesés januárhoz képest. A második legnagyobb visszaesést a szolgáltatások szegmensében mérték, ahol a bizalmi index 2,7 százalékponttal romlott.

Semjén: Ján Slota orvosi eset

2012. február 28. (MTI)

Semjén Zsolt szerint Ján Slotának, a Szlovák Nemzeti Párt elnökének Magyarországgal és magyarországi politikusokkal kapcsolatban az utóbbi időben tett megnyilatkozásai nem a politikai valóságról, hanem az ő kényszerképzeteiről szólnak.

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese az MTI-hez eljuttatott keddi közleményében úgy fogalmazott: ezek kötetben összefoglalva „tanulságos példatárául szolgálhatnak az addiktológia és a pszichiátria tudományának“.

A szlovákiai politikus hétfőn pártja trencséni kampányrendezvényén azt mondta: Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Jobbik politikusaival megegyezően úgy tekint Szlovákiára, mint az ellopott földre és meg akarja változtatni a trianoni szerződést, amely a Szlovák Köztársaság létezésének alapja. „A Magyar Köztársaság miniszterelnökének kijelentései nagyon agresszívak. A Magyar Köztársaság alkotmánya (...) egyenlőségjelet tesz Magyarország és a történelmi Magyarország közé“ - jelentette ki Slota.

Ján Slota: Úgy tekint Orbán Viktor Szlovákiára, mint ellopott földre

2012. február 27. (MTI)

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Jobbik politikusaival megegyezően úgy tekint Szlovákiára, mint az ellopott földre és meg akarja változtatni a trianoni szerződést, amely a Szlovák Köztársaság létezésének alapja - jelentette ki Ján Slota, a szlovák politikai spektrum jobb szélén elhelyezkedő Szlovák Nemzeti Párt (SNS) szélsőséges kijelentéseiről ismert elnöke hétfőn pártja trencséni kampányrendezvényén - közölte a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.

„A Magyar Köztársaság miniszterelnökének kijelentései nagyon agresszívak. A Magyar Köztársaság alkotmánya (...) egyenlőségjelet tesz Magyarország és a történelmi Magyarország közé“ - jelentette ki Slota.

Az SNS trencséni kampányrendezvényére csaknem 250 érdeklődő látogatott el.

A párt a kampánygyűlés helyszínén is folytatta aláírásgyűjtő akcióját, amelynek célja: népszavazást kiírni arról, hogy a közhivatalokban kizárólag a szlovák nyelvet lehessen használni.

Tanácsadást kínálnak a szlovákiai parlamenti választásokhoz egy honlapon

2012. február 27. (MTI)

Valós tapasztalatokra és a pozsonyi pártok választási programjaiban foglalt ígéreteinek összehasonlítására alapuló választási tanácsadást ígér a szlovákiai parlamenti választások előtt egy internetes honlap.

A weboldal már vasárnap indult, céljairól azonban csak hétfőn tájékoztatott a honlapot működtető polgári társulás.

Azt akarjuk, hogy a választók a politikai pártok és azok képviselőinek valós cselekedetei alapján tudjanak dönteni, ne pedig csak az óriásplakátok szerint - mondta el a honlapot bemutató sajtótájékoztatón Michal Škop, az azt üzemeltető polgári társulás alapítója.

Az ötlet egyébként nem teljesen új, hasonló lehetőséggel már a 2006-os parlamenti választások előtt is élhettek a választók Szlovákiában.

A kohovolit.eu weboldalon két tesztet tölthetnek ki az érdeklődők. Az egyikben 32 az EU-t, NATO tagságot, a szlovákiai adórendszert és hasonló témaköröket érintő kérdésre lehet válaszolni. A weboldalon működtetett program ezt követően kiértékeli, hogy mely pártok választási ígéreteivel egyezik leginkább a válaszadó véleménye.

A másik teszt során olyan jogszabályjavaslatokról lehet szavazni, amelyekkel valóban foglalkozott a 2010-es választások során felállt szlovák törvényhozás. Ennek során 21 kérdésre lehet „szavazni“. A teszt végén pedig kiderül, hogy melyik az a párt és konkrét parlamenti képviselő akinek a valóságban leadott szavazatai legközelebb álltak a teszt kitöltőjének döntéseihez.

A márciusra kiírt parlamenti választások megszüntetését követelik a szlovák államfőtől a Gorilla-tüntetések szervezői

2012. február 27. (MTI)

A márciusi előre hozott parlamenti választások megszüntetésére felszólító követelést juttattak el Ivan Gasparovic szlovák államfőhöz a Gorilla-tüntetések szervezői hétfőn - közölte a TASR szlovák állami hírügynökség. A szlovák államfő szóvivőjén keresztül azt üzente a szervezőknek, hogy mivel Szlovákiában nem az államfő hatáskörébe tartozik a parlamenti választások kiírása, így azokat nem is tudja megszüntetni.

A Gorilla-botrány kapcsán kibontakoztatott tüntetéssorozat szervezői hétfő délelőtt személyesen akarták átadni Ivan Gasparovicnak a választások megszüntetését célzó felhívásukat. Mivel azonban előzetesen nem kérvényezték, hogy az államfő fogadja őket, a felhívást csupán az elnöki iroda iktatójában tudták leadni.

Nem demokratikusnak, alkotmányellenesnek és erkölcstelennek nevezte a közelgő parlamenti választásokat a beadványban felvonultatott indoklást összegezve annak egyik aláírója, Peter Karailev - írta a TASR. A Gorilla-tüntetések szervezői szerint az államfőnek a parlament rendkívüli ülésének összehívását kellene kezdeményeznie. A szervezők elképzelése szerint a képviselőknek ezt követően az élő adásban közvetített rendkívüli ülésen kellene döntést hozniuk a márciusi választások megszüntetéséről. A felhívás szerzői követeléseiket a szlovák parlament elnökének, Pavol Hrusovskynak is eljuttatták.

A Gorilla-tüntetések szervezői közben Ladislav Tichý helyettes főügyészhez is beadvánnyal fordultak - közölte a hirek.sk szlovákiai magyar hírportál hétfőn. Ebben a beadványban több parlamenti párt működésének a beszüntetését várják a Legfelsőbb Bíróságtól.

A beadványban megfogalmazott követelések szerint többek közt véget kellene vetni a Mikulás Dzurinda vezette jobboldali konzervatív Szlovák Demokratikus Keresztény Unió - Demokrata párt (SDKÚ-DS), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a Most-Híd szlovák-magyar párt és a Robert Fico vezette baloldali Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) tevékenységének is. A pártok feloszlatásának egyik legfőbb indoka alkotmány- és törvényellenes működésük - állítják a Gorilla-tüntetések szervezői. Ezt a beadvány megfogalmazói az érintett pártok törvénybe ütköző finanszírozásával indokolják, utalva a Gorilla-dossziéban leírt korrupciós ügyekre.