Új Szó: Megszüntetik a kisebbségügyi kormányalelnök posztját a szlovák kormányban

2012. március 17. (MTI)

Megszüntetik a kisebbségügyi és emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettesi posztot a szlovák kormányban, annak jogköreit pedig szétosztják - adta hírül saját információkra hivatkozva az Új Szó szlovákiai magyar független napilap szombaton.

A kormányhivatal nemzeti kisebbségi főosztályának viszont nincs tudomása az állítólagos változtatásról.

„Sem hivatalos, sem pedig nem hivatalos csatornákon keresztül nem értesültünk arról, hogy ilyen változtatások lennének kilátásban“ - nyilatkozta az MTI-nek Juhász László, a szlovák kormányhivatal Nemzeti Kisebbségi Főosztályának vezetője a lapinformációk kapcsán.

Az Új Szó szerint a parlamenti választásokat megnyerő párt, a Robert Fico vezette Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) azt jelezte: nem változtat a leköszönőben lévő kormányzat kisebbségekkel kapcsolatos törvényein, de a kisebbségügyi kormányalelnök megürülő székébe nem ültet senkit. Ebben az esetben a kisebbségi kultúrára szánt pályázati támogatások szétosztása - amelyet eddig a kormányhivatal kisebbségi főosztálya felügyelt - vélhetően ismét a kulturális minisztérium hatáskörébe kerülne.

A kisebbségügyi és emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes posztját és az alá tartozó hivatalt 1998-ban hozta létre Mikulás Dzurinda akkor megalakult kabinetje. A kisebbségi kormányalelnök posztját nyolc évig a Magyar Koalíció Pártjának jelöltje, Csáky Pál töltötte be. Robert Fico, 2006-ban kezdődött kormányzása idején Dusan Caplovic (Smer-SD) töltötte be a posztot, 2010-ben pedig a Radicová-kormányban szerepet kapott Most-Híd párt Rudolf Chmelt (Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövetét) jelölte a tisztségre.

 

A szlovákok egynegyede nem bízik az euróban

2012. március 16. (MTI)

Szlovákia lakosságának 71,4 százaléka bízik a közös európai fizetőeszközben, az euróban, de csak a lakosság 65 százaléka bízik az Európai Unióban - adta hírül a TNS Slovakia piac- és közvélemény-kutató ügynökség felmérését a SITA szlovák hírügynökség pénteken.

A 977 személy megkérdezésével februárban készült reprezentatív felmérés arra vall hogy a szlovákoknak az egynegyede nem bízik az euróban, egyharmada pedig az Európai Unióban.

Az euróval és az Európai Unióval szemben a bizalmatlanság nagyobb a harminc éven aluliak, a nők, illetve a kisebb településeken lakók körében.

A közvélemény-kutatásban részt vevőknek több mint a fele azon a véleményen volt, hogy az euró bevezetése Szlovákiában több hasznot okozott mint kárt. Ennek ellenkezőjéről a megkérdezetteknek a 37 százaléka van meggyőződve.

A felmérés résztvevőinek csaknem 20 százaléka állította azt, hogy a közös európai fizetőeszköz esetleges problémái ellen ingatlanvásárlással biztosította be magát.

Érdekességnek számít, hogy a megkérdezetteknek csupán a 1,4 százaléka tudta felsorolni azokat az országokat, ahol az euró hivatalos fizetőeszköz, és mindössze 5 százalékuk tudta, hogy az euróövezetnek 17 tagállama van.

Szlovákia 2009. január elsején vezette be az eurót. A bevezetés előtt készült felmérések szerint a lakosság 60 százaléka örült a közös fizetőeszköznek, több mint 50 százalékuk pozitív változásokat várt tőle, és 30 százalékuk aggódott az euró bevezetése miatt.

 

Nem egyeztek meg az ellenzéki pártok a szlovák parlament házalelnöki székeinek elosztásáról

2012. március 16. (MTI)

Nem született megegyezés a leendő szlovák parlament, az ellenzéki pártok által betölthető házalelnöki tisztségek elosztásáról a választásokon parlamenti mandátumot szerző pártok pénteki egyeztetésén - adta hírül a SITA szlovák hírügynökség pénteken.

„Nincs megegyezés a két poszt betöltéséről“ - nyilatkozta a pénteki egyeztetést követően az azt összehívó Pavol Hrusovsky, a szlovák parlament leköszönőben lévő elnöke. Hozzátette: az egyeztetés résztvevői mindannyian elfogadták, hogy az egyik házalelnöki posztot a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) töltse be.

A szlovák választásokon 6 párt jutott parlamenti mandátumhoz. Robert Fico, az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) kormányalakítással megbízott elnöke szerint a 150 fős szlovák törvényhozásnak a következő négyéves ciklusban négy parlamenti alelnöke lesz. A parlament elnökének posztjára az ezt a pozíciót egy alkalommal már betöltő Pavol Paskát jelöli majd a Smer. A házalelnöki posztok közül a parlamenti mandátumot szerzett pártok csütörtöki megegyezése alapján kettőt a Smer, kettőt pedig az ellenzéki pártok jelölhetnek. Bár arról, hogy kik foglalják el a 4 házalelnöki posztot az április negyedikén összeülú új parlament hoz végleges döntést, az ellenzéki pártoknak előbb meg kellene egyezniük az általuk támogatott jelöltekről.

Az 5 ellenzéki párt közül a KDH rendelkezik majd a legtöbb képviselővel. A második legerősebb parlamenti képviseletet az Igor Matovic vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalom tudhatja a magáénak, így elvben az övék kellene, hogy legyen a másik házalelnöki szék. Ám ez iránti igényét a parlamentbe negyedik helyen bejutott Most-Híd szlovák-magyar párt elnöke, Bugár Béla is jelezte.

Bugár szerint a házalelnöki poszt betöltésekor nem csupán a „matematikai számokra“ kell tekintettel lenni, de az egyes képviselők tapasztalataira is. Igor Matovic ezt a lépést Bugár részéről a Smerrel való együttműködésnek és egyben árulásnak tartja. „Lényegében megmutatkozott, hogy egy olyan emberről van szó, aki képes kést döfni a testvére hátába“ - jelentette ki az ügy kapcsán az OLaNO vezetője.

Az ellenzéki pártok képviselői március 20-án, kedden folytatják a most megkezdett tárgyalásokat.

 

Elemző: Újféle politikai korszak kezdődik Szlovákiában

2012. március 15. (MTI)

Újféle politikai korszak kezdődik Szlovákiában – állítja Öllös László szlovákiai politológus a választások eredményeit elemezve a Szabad Újság szlovákiai magyar független közéleti hetilap e heti számában.

A szlovákiai előrehozott parlamenti választások eredményei alapján Öllös László politológus a lapban leszögezi: újféle politikai korszak kezdődik Szlovákiában amiatt, hogy az eddigiekkel ellentétben a választásokat megnyert párt az Irány - Szociáldemokrácia vezetője, Robert Fico kényelmes többséget szerezve egyedül is kormányt tud alakítani.

Robert Fico 2006 és 2010 között már betöltötte a kormányfői posztot, és ez a magyarság számára nagyon nehéz időszak volt - állapítja meg az interjú szerzője. A politikai elemző nem hiszi, hogy e téren lényegi változás várható, bár kormányzásának néhány stíluseleme más lehet, és a taktikái és stratégiái is mások lehetnek.

„Magyarságdoktrínája nem változik, tehát az az álláspontja, hogy a szlovákiai magyarság és Magyarország fenyegetést jelent az országra, és ezért kell velük küzdeni, ez nem fog megváltozni“– véli Öllös. Szerinte erre még abban az esetben sem kerül sor: „ha részleges együttműködéssel fedi el az erre vonatkozó véleményét“. Hozzáteszi: az ugyanis nem a viszony rendeződését szolgálja majd.

A parlamentből ismét kimaradt Magyar Koalíció Pártja (MKP) jövőjét, esélyeit latolgatva a politológus azon a véleményen van, hogy a pártnak tovább kellene haladnia azon az úton, amelyre éppen csak rálépett. „Ez a modernizáció és a fiatalítás útja. De nem akármilyen fiatalításé, hanem komoly szakértelemmel bíró fiatalokat kellene megnyernie az MKP további működéséhez, annál is inkább, mert a párt kevéssel maradt el az ötszázalékos küszöbtől, a következő választásnál ezt meg is ugorhatja“ – állítja Öllös László.

Bugár Bélának, a MOST – Híd szlovák-magyar párt elnökének arra a kijelentésére, miszerint pártjának a Gorilla-akták, valamint az MKP és a magyar médiák ellene folytatott kampánya ártott leginkább, ezért veszítettek mintegy 30 ezer szavazatot, Öllös úgy reagált: a politikai kommunikáció részeként a politikus úgy próbál támadni, hogy eljátssza, őt támadják.

 

Kormányalakítással bízta meg a szlovák államfő Robert Ficót

2012. március 15. (MTI)

Hivatalosan is kormányalakítással bízta meg csütörtökön Ivan Gasparovic szlovák államfő Robert Ficót, az előre hozott parlamenti választások győztes pártjának, az Irány - Szociáldemokráciának (Smer-SD) az elnökét.

„A Szlovák Köztársaság alkotmánya alapján az előre hozott parlamenti választások győztes pártja elnökének adtam át a kormányalakítási megbízatást“ - jelentette ki Ivan Gasparovic szlovák államfő az elnöki palotában Robert Ficóval tartott találkozóját követő sajtóértekezletén.

„Van eset, amikor a csúcs a szakadék szélét jelentheti“ - mondta el a kormányalakítási megbízatás átvételét követően Robert Fico, a Smer elnöke. Hozzátette: tudatában van annak, hogy a leendő kormány nehéz körülmények között fog dolgozni.

Robert Fico elmondta: meggyőződése, hogy a parlament április 4-én sorra kerülő alakuló ülésén át tudja nyújtani a köztársasági elnöknek a leendő kormány tagjainak listáját, hogy az államfő ezt követően kinevezze őket. A leendő kormány tagjait azonban a Smer elnöke egyelőre nem akarta megnevezni. Ezzel kapcsolatban csak annyit árult el, vélhetően a gazdasági és a külügyi tárca vezetői nem pártok jelöltjei, hanem független szakemberek lesznek majd.

A leendő kormányfő a külügyi tárca várományosának személyéről azt is elmondta, hogy erre a posztra Miroslav Lajcákot, az előző Fico-kormány külügyminiszterét szeretné megnyerni. Miroslav Lajcák karrierdiplomata pillanatnyilag az Európai Külügyi Szolgálat Oroszországért, a kelet-európai partnerségért, illetve a Nyugat-Balkánért felelős igazgatója. Robert Fico elmondta: csütörtökön tárgyal Lajcákkal arról, hogy az elfogadja-e a megbízatást.

 

Egyedül alakít kormányt a parlamenti választások győztes pártjának elnöke, Robert Fico

2012. március 15. (MTI)

Egyedül alakít majd kormányt a parlamenti választások győztes pártjának elnöke, Robert Fico - ez derült ki azon a kerekasztal-tárgyaláson, amelyen az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) elnökének a meghívására vettek részt a parlamentbe jutott pártok vezetői csütörtökön Pozsonyban.

Az egyeztetések során bebizonyosodott, hogy a Smernek egyedül kell majd kormányt alakítania - mondta el a kerekasztal-találkozót követő sajtótájékoztatón Robert Fico.

Robert Fico kijelentette, nem látnak okot arra, hogy változtassanak a kisebbségek jelenleg érvényes status quóján. Hozzátette: valószínűleg sor kerülhet a szlovák állampolgársági törvény módosítására. A Smer elnöke ennek részleteire nem tért ki.

„Megtartja a kisebbségek status quoját a Smer, és ígéretet tett arra is, hogy a magyar helységnévtáblákra vonatkozó kormányhatározatot sem fogják megváltoztatni“ - mondta el Robert Fico bejelentését követően Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar párt elnöke, aki szerint a tárgyalás konstruktív volt.

Robert Fico, a Smer elnöke, aki „érdekes“ hangulatúnak nevezte a találkozót, arról is tájékoztatott, hogy megegyezés született arról: az április 4-én összeülő új törvényhozásban a leendő ellenzék két házelnöki posztot kap majd, és a parlamenti bizottságok hasonló arányban kerülnek elosztásra a kormány és az ellenzék képviselői közt, mint ahogy az a 2010-es választások után megvalósult. Arról, hogy az ellenzéki pártok jelöltjei közül ki töltheti be ezeket a funkciókat, az új parlament dönthet majd áprilisban.

Robert Fico szerint az új törvényhozásban megegyezés születhet egy olyan alkotmányerejű deklarációról is, amely elítélné az úgynevezett Vladimír Meciar-féle amnesztiákat is. Vladimír Meciar exkormányfő 1998-ban, amikor az államfő bizonyos jogköreit is betöltötte, széles körű amnesztiát hirdetett. Ennek köszönhetően több homályos - vélhetően politikai hátterű - ügy (köztük Michal Kovác volt köztársasági elnök fiának az elrablása) kivizsgálása nem fejeződhetett be.

Ján Fígel, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke szerint a Smer elnöke által említett deklaráció nem elegendő arra, hogy a parlament „kiegyezzen“ a Vladimír Meciar által érvényesített amnesztiával.

Igor Matovic, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalmának elnöke szerint a párt vélhetően nem állít majd jelöltet a parlament alelnöki posztjának betöltésére. Rámutatott: miután Robert Fico ebben a tekintetben már megegyezett Bugár Bélával, hogy az OLaNO semmilyen jelöltjét nem fogják támogatni, akkor ennek nem is lenne értelme.

„A házalelnökökről az ellenzéki pártoknak kell majd megegyezniük, és ennek során a jobboldali pártok bizonyíthatják, hogy képesek az egymással való kommunikációra“ - mondta el Lucia Zitnanská, a Szlovák Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Párt (SDKÚ-DS) alelnöke.

Az egyeztetést követően esélyt lát a marihuánafogyasztás dekriminalizációja kérdésének a megoldására Richard Sulík, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) elnöke. Elmondta: elégedettek vagyunk, hogy kiderült, terítékre kerül ez a téma. Hozzátette: az előző kormánykoalíció keretén belül erre nem sikerült megtalálni a politikai akaratot.

 

Bugár Bélát jelölné a Most-Híd parlamenti alelnöknek

2012. március 14. (MTI)

A parlamenti alelnök posztja iránt érdeklődik a Most-Híd szlovák-magyar párt is, amely Bugár Béla pártelnököt jelölné a tisztségre - közölte a SITA hírügynökség szerdán.

A szombati szlovákiai előrehozott parlamenti választások után április 4-én fog megalakulni az új törvényhozás; a törvényhozásba jutott pártok csütörtökön tárgyalnak a parlamenti funkciók elosztásáról.

A győztes párt, az Irány-Szociáldemokrácia (SMER-SD) a parlamenti alelnöki pozíciót átengedné az ellenzéknek (jelenleg egy ilyen pozíció van, de háttéregyeztetések folynak arról, hogy kettőre, esetleg háromra növelik az alelnökök számát). Az egyik alelnöki posztot nyilvánvalóan a választásokon második legtöbb szavazatot nyert jobboldali konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) kapja.

A „parlamenti matematika“ alapján egy esetleges második alelnököt az Igor Matovic vezette, harmadik legtöbb szavazatot kapott OLaNO jelölhetné, azonban a többi párt ezzel nem ért egyet.

Solymos László, a Most-Híd párt frakcióvezetője elmondta, ha pártjának lehetősége nyílik rá, Bugár Béla pártelnököt jelöli a parlament alelnökének pozíciójára. Arról nem tett említést, hogy Igor Matovic mozgalmának esetleges jelölését pártja elfogadja-e.

Igor Matovic, az OLaNO elnöke rámutatott, hogy a második alelnöki széket pártjának kell adni, és mivel a Most-Híd a választásokon a negyedik helyet érte el, csak abban az esetben kerülhet sorra, ha az OLaNO-t a tisztség nem érdekli. Matovic azt mondta, ő személy szerint nem akar alelnök lenni, de pártjában tud olyan emberről, aki „tisztességesen helyt állna“ ebben a pozícióban.

A KDH elnöke, Ján Figel elmondta, felkészült a parlamenti funkciókat illető személyi jelölések megvitatására. Hozzátette: Bugár Béla tapasztalt vezető és korábban tapasztalt parlamenti alelnök is volt.

A parlamenti bizottságok kapcsán Solymos László nem beszélt pártja szándékairól. Mindössze annyit árult el, hogy a bizottsági pozíciókat tárgyalás útján fogják szétosztani, és a Smer-SD állítólag néhány bizottság összevonna.

 

Krasznahorka - Katonák és őrök is vigyázzák a tűzvész pusztította várat

2012. március 14. (MTI)

Bár a szombaton kiütött tűzvészben nem sérültek meg a krasznahorkai vár kapui, a biztonság kedvéért külön őrök és a várdombon állomásozó katonák is vigyázzák a krasznahorkai várat - tudta meg az MTI pozsonyi irodája szerdán.

„A kapuk szerencsére nem sérültek, ezért be tudjuk zárni a várat, de a biztonság kedvéért az éjszaka folyamán őrök is járnak a tűzvész károsította történelmi nevezetesség belső udvarain, sőt a várdomb alatt katonák is állomásoznak, amíg a gyűjteményt el nem szállítják“ - mondta el az MTI-nek a krasznahorkai vár és a betléri kastélymúzeum igazgatónője, Lázár Éva.

A tűzvész pusztította várban egyébként folyamatosan zajlik az épen maradt kiállítási tárgyak becsomagolása és elszállítása. A szerdai nap folyamán a túrócszentmártoni, a vöröskői és a rozsnyói bányászati múzeum közel negyven munkatársa dolgozott a műkincsek és más kiállítási tárgyak menekítésén.

„Jelenleg még az alsóvárban kiállított gyűjteményt csomagoljuk. Eddig már sikerült elszállítani a megmentett kiállítási tárgyak mintegy háromnegyedét“ - mondta el Lázár Éva. Hozzátette: a gyűjteménynek csak az a része maradt még a várban, amelyet csak nehezen vagy szétszerelve lehet elszállítani. A még a várban lévő kiállítási tárgyak elszállítása a hét végéig befejeződik.

A megmaradt műkincsek a betléri kastélyba, a kassai Műszaki Múzeumba és a Kelet-Szlovákiai Múzeumba kerülnek. Daniel Krajcer szlovák kulturális miniszter kedden azt nyilatkozta, hogy a műtárgyak mintegy 90 százaléka átvészelte a tűzvészt.

A krasznahorkai vár és a betléri kastély igazgatónője szerint az, hogy a műkincsek pontosan milyen hányada maradt épségben, csak a hét végére derül ki.

„Mi egyelőre azzal foglalkozunk, hogy azt mentsük, ami épségben maradt, vagyis a felső- és a középső várból, illetve a Franciska múzeumból, a várkápolnából és az Andrássy sírboltból is mentjük a gyűjteményt“ - magyarázta Lázár Éva.

A sérült darabok egy részét már elraktározták a vár tűz által nem károsított részében, de várhatóan még újabb, részben megégett darabok kerülnek elő a napokban. Bár a pontos leltározás még hátravan, azt már most tudni lehet, hogy néhány több száz éves, felbecsülhetetlen értékű fegyver és egy sor gyúlékony, egyedi használati tárgy köztük, néhány 18. századi bőr vödör, biztosan a tűz martalékává vált.

Továbbra sem lehet tudni azonban, hogy a tűzkárt szenvedett műkincsek felújítására hol kerül sor. Lázár Éva elmondta: a budapesti történeti múzeum és a miskolci Herman Ottó Múzeum is jelezte, hogy szívesen szerepet vállal a restaurálásban.

A Szlovák Nemzeti Múzeum (SNM) szerdán jótékonysági gyűjtést indított a vár felújítására - közölte az intézmény az MTI pozsonyi irodájához eljuttatott közleményében. A szlovák kulturális miniszter kedden a felújítással kapcsolatban azt nyilatkozta: a vár akár már szeptemberben részlegesen látogatható lehet, a felújítás pedig „hónapok, nem pedig évek kérdése lesz.“

A nemzeti örökség részét képező 13. századi várban a hétvégén két tizenéves dohányzó gyerek okozott tüzet. Ennek következtében leégett a krasznahorkai vár teljes tetőszerkezete. Felbecsülhetetlen eszmei kár keletkezett, számos műkincs is elpusztult.

 

Lidové Noviny: Pozsony gyorsan gazdagszik és „vörösödik“

2012. március 14. (MTI)

Bár Szlovákia fővárosa egyre gazdagabb, s a múltban a jobboldal legfőbb bástyája volt, mára már Pozsonyban is megvetette lábát a baloldal - mutat rá a Pozsony gyorsan gazdagszik és vörösödik című írásában Lubos Palata, a Lidové Noviny című konzervatív cseh napilap szerdai kiadásában.

„A Pozsonyt körülvevő szőlők mellett az eurómilliomosok negyedei épülnek. Mindjárt a Duna-parton egy egészen új, kis városnegyed született, ahol félmillió eurónál olcsóbb lakást nehezen lehet kapni. A városban minden évben több felhőkarcoló is épül....Az óváros vendéglőiben áttértek a bécsi árakra, egyszámjegyű eurós árak talán csak az előételeknél vannak“ - érzékelteti a város fejlődését Palata, s leszögezi: „Ez a város szegényeknek nem való“. Hozzáteszi: a Duna másik partján elterülő panelházas Ligetfalu kissé más világ, de ott is vannak mondén bevásárlóközpontok, ahol szintén ki lehetne írni: „Csak gazdagoknak!“.

A szerző megállapítja, hogy „a szlovák főváros egészében véve azonban gazdag város“, s bár szinte hihetetlennek tűnik, de az Eurostat szerint „Pozsony már gazdagabb, mint Prága vagy a közeli Bécs“.

Ugyanakkor hatalmas különbség van Pozsony és Kelet-Szlovákia, az ország legszegényebb régiójának gazdasági teljesítménye között: négy az egyhez Pozsony javára. A fővárosban minimális a munkanélküliség, ami főleg a fiatalok körében hatalmas érdeklődést kelt Pozsony iránt - mutat rá az újság. Megjegyzi: a telkek, a házak és a lakások árai azonban olyan magasak, hogy a pozsonyiaknak megéri a szomszédos Ausztriában építkezni.

A város politikai térképe is megváltozott, a jobboldal egykori bástyája ma a Robert Fico vezette Smer bázisa.

„Változnak az idők. Ma elmondhatom, hogy Pozsony a mi városunk, a mi fővárosunk, amelyről gondoskodnunk kell“ - idézi a lap Fico nyilatkozatát. Megjegyzi, hogy Pozsony polgármestere Milan Ftácnik is baloldali politikus. Palata rámutat, hogy a szlovák jobboldal is beismeri, elvesztette Pozsonyt, s ezt a helyzetet elemezni kell. Megjegyzi, hogy Pozsony „eleste“ után már csak a magyar kisebbségi pártok által ellenőrzött Révkomárom és Dunaszerdahely környékén nem a Smer a vezető erő.

 

Pozsony templomai régi grafikákon

2012. március 14. (MTI)

Pozsony város fejlődésének és növekedésének a 18. századtól a 20. század elejéig tartó időszakát mutatja be a Pozsonyi Városi Galéria régi grafikai gyűjteményéből kiválasztott 27 kép a budapesti Szlovák Intézetben a május 7-ig látható kiállításon.

A tárlat tematikailag Pozsony történelmének egyik meghatározó fejezetére, a 18.-tól a 20. század eleji, a polgárosodás, a gazdasági fellendülés idején épült templomok bemutatására összpontosít - mondta Martina Vyskupová kurátor az MTI-nek.

A pozsonyi keresztény építészet legrégibb leletei a 833-tól a 10. század elejéig tartó Nagymorva Birodalom időszakából származnak és a pozsonyi Várdomb térségéhez kötődnek. A körzet a kora középkorban fontos egyházi és világi központtá vált.

A három legfontosabb templomnak abban az időben a Tours-i püspökről elnevezett Szent Márton templom, a későbbi dóm, a Ferencesek és a Klarisszák temploma számított. A Szent Márton templom koronázó templom lett, ott koronázták meg Mária Teréziát is. Ezt az eseményt megörökítette egy 1850-ből származó akvarell, a Szent Márton dómról a tárlaton öt kép is látható, a legkésőbbi egy 1935-ben készült litográfia.

A Klarisszák templomáról Lippert József 1871-ben ceruzarajzot, az 1940-es években Wunscheim akvarellt készített. A szegények, az öregek és a betegek gondozására a város szélén állt a Szent László tiszteletére felszentelt Ispotály, amelyről Johann Ehrlinger 1830-ból való színezett litográfiája ad hírt, az Ispotály utcáról pedig Karol Frech tollrajz látképe az 1920 körüli időből.

A 16. században a törökdúlások nyomán a Szent Márton dóm vált a pozsonyi katolikusok egyedüli plébániatemplomává. A 17. század második harmadának elején az erős protestáns közösség is engedélyt kapott arra, hogy saját templomot építhessen. Erről számol be Gustav Reitler litográfiája 1860-ból.

A 18. századi intenzív fejlődésnek köszönhetően az egész város terjeszkedni kezdett és a városfalak lerombolásával szerves kapcsolat keletkezett az elővárosokkal. Mindegyik régi templomot átépítették barokk stílusjegyekkel - emlékeztetett a kurátor. A 18. század első harmadában a Kapucinusok is kaptak templomot. Ludovít Fulla 1935-ben akvarellen örökítette meg az épületet. Karol Frech temperával készített látképe látható a Zuckermandelról, ahol a kapucinusok átvették a Legszentebb Háromság templomának felügyeletét is. A 18. század első felében a Trinitárius rend tagjai is felépítették saját kéttornyú templomukat a kolostorukkal együtt, erről is készült kép 1922-ben, Viktor Benesch munkája.

A szakrális építészet sokszínűségét gazdagították a zsidó imaházak, a zsinagógák. A 19. század hatvanas éveiben jött létre a nagy ortodox zsinagóga, amelyről Karol Frech színezett linómetszete készült 1929-ben. A neológ zsinagóga a 19. század végén épült, és egy 1920-ban készült tusrajz mutatja be a tárlaton.

A pozsonyi Kék templom, vagyis Árpád-házi Szent Erzsébet temploma Lechner Ödön tervei alapján épült az 1910-es évek elején. Szakértők úgy tartják, a templom a magyar szecessziós építészet egyik legszebb alkotása, amelyről rézkarc látható a kiállításon ismeretlen szerzőtől - foglalta össze a látnivalókat Martina Vyskupová.

A Pozsonyi Városi Galériában - amely a Mirbach palotában működik 1958-tól - mintegy 9600 régi rajzot és nyomatot őriznek. Ebből az anyagból válogatták a budapesti kiállítást.

 

Krasznahorka - Kulturális miniszter: fedezhetné a biztosító a vár felújítását

2012. március 13. (MTI)

Fedezhetné a krasznahorkai vár hét végén leégett tetőszerkezetének felújítását az az összeg, 11 millió 600 ezer euró, amennyire a vár be volt biztosítva - mondta el Daniel Krajcer szlovák kulturális miniszter a tűzkárosodott várban tartott sajtóértekezletén kedden.

„Napokon belül ismert lesz a kár nagysága, illetve az az összeg, amelyet a biztosítótól kaphatunk. A kulturális tárca is folyamatosan folyósítja az anyagi támogatást, hogy feleslegesen addig se szüneteljen a munka, amíg a biztosítótól meg nem érkezik a kártérítés“ – közölte Krajcer.

A miniszter hozzátette, hogy a vár biztosítva volt és 11 millió 600 ezer euró a felső határa annak az összegnek, amelyet a biztosító folyósíthat. Rámutatott, ez az összeg fedezné a tetőszerkezet felújítását.

A leégett várban a műtárgyak 90 százaléka épségben maradt. Jelenleg ezek leltározása és a műtárgyak elszállításának előkészítése zajlik. A megmaradt műkincsek a betléri kastélyba, a kassai Műszaki Múzeumba és a Kelet-Szlovákiai Múzeumba kerülnek. „Annyi már most elmondható, hogy a műtárgyak mintegy 90 százaléka mellett a belső terek nagy része is épen maradt“ - tájékoztatott a kulturális miniszter. Elmondta, ott, ahol a mennyezet nem sérült meg, a kiállított tárgyaknak sem esett bajuk.

Kedden helyszíni szemlét végzett a várban a felújítás lehetőségeit felmérő szakértő is. Ezzel kapcsolatban párhuzamosan két tervezet is készül. Az egyik a tető ideiglenes befedéséről, a másik pedig a tetőszerkezet végleges formájára vonatkozik.

A szlovák kulturális miniszter megköszönte az országon belüli és a külföldi segítő szándékot. Elmondta, hogy a Szlovák Nemzeti Múzeum, amelynek kötelékébe a krasznahorkai vár is tartozik, közzéteszi azt a központi számlaszámot, amelyre anyagi támogatást lehet küldeni.

A miniszter szerint ha minden a tervek szerint alakul, néhány hónapon belül legalább részben befedik a várat, hogy az akár már szeptemberben részlegesen látogatható legyen. Daniel Krajcer korábban a TA3 hírtelevízió műsorában azt mondta, a felújítás „hónapok, nem pedig évek kérdése lesz“.

A kiállítási tárgyak leendő ideiglenes otthonában, a betléri kastélyban, a kassai Műszaki Múzeumban és a Kelet-Szlovákiai Múzeumban már várják a műkincsek átszállítását.

„Vélhetően még ennek a hétnek a második felében megérkeznek hozzánk azok a kiállítási tárgyak, amelyeknek mi nyújtunk átmeneti otthont“ - mondta el az MTI-nek Polák Péter a Kelet-Szlovákiai Múzeum igazgatója. Hozzátette: az esetleg sérült darabokat vélhetően Pozsonyban újítják fel, náluk a többi állandó kiállítás miatt azok ideiglenes kiállítása sem jöhet szóba, ám mindenképpen a lehető legjobban bánnak majd a náluk raktározásra kerülő műkincsekkel.

A szombaton két tizenéves dohányzó gyerek okozta tűz következtében leégett a krasznahorkai vár teljes tetőszerkezete. Felbecsülhetetlen eszmei kár keletkezett, számos műkincs elpusztult.

 

Fico megegyezne a képviselők büntetőjogi mentességének megszüntetéséről

2012. március 13. (MTI)

Megegyezne a parlamenti képviselők büntetőjogi mentességének megszüntetéséről a szlovákiai előrehozott parlamenti választások győztes pártjának elnöke, Robert Fico a leendő ellenzéki pártokkal - adta hírül a Sme kedden.

Az Irány-Szociáldemokrácia (SMER-SD) elnöke a liberális lapnak úgy nyilatkozott: nincs ellenére a képviselők büntetőjogi mentességének megszüntetése, erről a kérdésről még a kormányprogram összeállítása előtt tárgyalni akar a leendő ellenzékkel.

A képviselői mentesség körét februárban már szűkítették. A márciustól hatályos jogszabály-módosítás csak a képviselők és bírák szabálysértésekkel szembeni mentességét szüntette meg. Egy újabb módosításhoz a 150 fős szlovák parlamentben alkotmányos többségre, vagyis legalább 90 szavazatra lenne szükség. Amennyiben Fico 83 képviselői mandátumot szerzett pártja alkotmányos törvényt szeretne módosítani, a leendő ellenzék vagy egy esetleges koalíciós partner támogatására lesz szüksége.

A Sme írása szerint Fico felkészültnek érzi pártját erre a „súlyos alkotmányjogi kérdésre“. Azonban, mint mondta, mielőtt egy ilyen terv a kormányprogramba kerülne, azt meg kell vitatni az ellenzékkel, és meg kell kérdezni: „Betesszük a kormányprogramba? Hajlandóak vagytok erről beszélni vagy csak politikai játékokat akartok űzni?“

Egyéb témákról nyilatkozva a Smer-SD elnöke megerősítette: megemeli a bankok és a „gazdagok“ adóterheit. Fico elmondása szerint a bankszektorból az államkasszába 350 millió euróval többnek kellene befolynia. Elmondta, a leendő kormány elsődleges tervei közt az is szerepel, hogy újraértékelje a szlovákiai nyugdíjbiztosítási rendszer második - magánnyugdíjpénztárak által kezelt - befektetési pillérjére vonatkozó szabályozást. Ezek alapján lehetővé válna, hogy a nyugdíjjárulékuk egy részét a második pillérbe helyező személyek önkéntes alapon kilépjenek abból.

A Smer-SD egyik jelentős programpontjának Robert Fico azt tartja, hogy ismételten betiltsa az egészségbiztosítók nyereségét. „A probléma az, hogy miképpen lehet ezt úgy szabályozni, hogy ne ütközzön az Európai Unió jogrendjébe, de akadnak jogászok akik szerint ezt meg lehet valósítani“ - mondta Fico, s hozzátette, nem tart attól, hogy egy ilyen intézkedés után Szlovákiában csak egy biztosító maradna. A pártelnök szerint a kormánynak a megyék fenntartásába tartozó kórházak helyzetére is megoldást kell találnia, mivel Iveta Radicová kormánya csak az állami fenntartású kórházak adósságát rendezte.

 

Semjén: a kormány nem adja fel az etnikai alapú magyar politika támogatását

2012. március 13. (MTI)

A kormány nem adja fel az etnikai alapú magyar politika támogatását, és a Felvidéken a Magyar Koalíció Pártját tekinti partnerének - emelte ki Semjén Zsolt az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt kedden a Parlamentben.

A miniszterelnök helyettese a hétvégi szlovákiai választásokról szólva azt mondta: az MKP nem veszített szavazókat, a két évvel korábbi 110 ezer szavazót megtartották, és a tömbmagyarság körében nagyon erősek.

A magyar kormánynak az az álláspontja, hogy az etnikai alapú magyar pártok jelentik a magyarság megmaradását - erősítette meg Semjén Zsolt, aki hozzátette: ha elcsúsznak a vegyes pártok felé, az asszimiláció előszobája.

Úgy fogalmazott: nem vonja kétségbe, hogy egy vegyes pártnak lehet hozadéka, képviselői tehetnek a magyar ügyért, de az etnikai alapú magyar párt esetében a magyarság nem egy járulékos jegy, hanem a lényegadó karakter.

Először, másodszor és harmadszor, azokat tekintjük partnerünknek, és a Magyar Állandó Értekezlet ülésére azokat hívják meg, akik etnikai magyar pártként definiálják magukat. Amelyek nem, azokkal készek a kapcsolattartásra, de ez értelemszerűen más természetű - emelte ki, hozzátéve: arra törekednek, hogy az etnikai alapú magyar pártok kerüljenek helyzetbe, és a támogatásukat és rájuk fókuszálják.

A leendő új szlovák kormányfővel, Robert Ficoval való jövőbeni együttműködésről úgy nyilatkozott: a magyar kormány nyitott a megegyezésre. Személyes véleményét is tolmácsolva kiemelte: Robert Fico 1,5 éve egyetlen magyarellenes kijelentést nem tett. Most olyan felhatalmazást kapott, hogy lehetősége lesz pragmatikus alapon rendezni a vitás kérdéseket - mutatott rá. Ez a szlovákok érdeke is - hangsúlyozta Semjén Zsolt, aki szerint nem véletlen, hogy a kormányfő üdvözlő levele a választások másnapján elment.

(A Magyar Koalíció Pártja a hétvégi szlovákiai választásokon nem jutott be a törvényhozásba. A Most-Hídra 176 ezren adták le szavazatukat, s így a voksok 6,89 százalékával került be a parlamentbe.)

A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor a magyar állampolgársági törvény módosítását nem tartotta reális elvárásnak „bizonyos országok részéről“. Az mindenben megfelel az európai szempontoknak és a magyar szuverenitásból következik - szögezte le.

Semjén Zsolt kitért arra, hogy a honosítás iránt az érdeklődés töretlen, illetve enyhe növekedés tapasztalható. A korábban vállalt három hónapos határidőt tudják tartani, az államigazgatás felülmúlta önmagát - mondta, megjegyezve: csúszás akkor fordulhat elő, ha hiánypótlásra van szükség, vagy köz- és nemzetbiztonsági okok merülnek fel.

Az elmúlt időszak intézkedéseit részletezve kitért az oktatási-nevelési támogatások folyósításának átalakítására, s kiemelte: megszüntették azt a gyakorlatot, hogy egy alapítvány kapja a forrásokat. Semjén Zsolt helyes döntésnek nevezte, hogy bankkártyán keresztül közvetlenül a családok számára utalnak. Szólt arról is, hogy soha nem adják fel és minden lépésük az autonómia irányába mutat, aminek két fajtáját jelölte meg: a kulturális és a területi autonómiát. Leszögezte: e téren soha semmi olyat nem kértek, ami ne volna elfogadott az unióban.

Csóti György (Fidesz) kérdésére válaszul kijelentette: a magyarság nem lehet másodrangú Európában.

Ékes Ilona (Fidesz) a délvidéki vérengzésekről szólva arra volt kíváncsi, hogy a tényfeltáró bizottság munkájáról tud-e valamint Semjén Zsolt.

A kormányfő helyettese válaszában rámutatott: nem fogadható el, hogy a kommunizmus bűnei és az etnikai alapú magyar népirtást egy kalap alatt kezeljék Minden eszközzel támogatják az akkor történtek megismerését, nyilvánosságra hozatalát, és szerbek általi elismertetését - jelezte.

Szili Katalin (független), a bizottság alelnöke a népszámlálási eredményekkel összefüggésben a tapasztalatokról és a várható kormányzati intézkedésekről érdeklődött.

Semjén Zsolt válaszában kiemelte: az adatok azt igazolták, hogy a határon túli magyarság asszimilációja felgyorsult. Különösen aggasztó a helyzet Dél- Erdélyben, és a Felvidék északi területein. A tömbmagyarságnál, Székelyföldön ugyanakkor pozitív a mérleg, megfordult a tendencia.

Dorosz Dávid (LMP) arról beszélt, hogy az etnikai elvet támogatják, de ezt a kérdést szerinte minden közösségnek magának kell eldöntenie. Kíváncsi volt még a határon túli magyarok várható szavazási technikájára is. Kiemelte: a Híd-Most definiálta magát korábban úgy, hogy nem magyar párt. A Felvidéken egy magyar párt van, az MKP, és vannak vegyes pártok - szögezte le. Az MKP megőrizte szavazóit, a másik párt viszont vesztett.

A KDNP elnökeként a szavazási technikáról azt mondta: a levélben való szavazást biztosítani kell, ez különösen a konzulátusoktól esetleg jelentős távolságban élő nyugati emigráció magyarsága miatt fontos.

Semjén Zsolt arra a felvetésre, hogy előfordulhat-e az erdélyi magyar pártok ne jussanak be román parlamentbe azt mondta: ez nem képzelhető el reálisan, már csak az új szabályok miatt sem. További kérdésre hozzátette: az RMDSZ-el való együttműködésnek akadálya nincs, ha intézményesen kérik tőle az egyeztetést áll rendelkezésre. Az Erdélyi Magyar Néppárttal azért találkozik havonta, mert Toró T.Tibor elnök ezt kérte. Erdélyben a legszélesebb összefogás híve - mondta.

Szávay István (Jobbik) azt hangoztatta, hogy kevésnek tartják számos szempontból a kormány nemzetpolitikáját, hiányolta a fordulatot, a támogatások érdemben nem változtak, egy ezrelékét fordítják e területre. Az ellenzéki politikus hatékonyabb fellépésre biztatta Semjén Zsoltot a kormányon belül.

Semjén Zsolt úgy reagált: hiányérzete lenne, ha nem ostorozná a képviselő. A kormány feladata, hogy mérlegelje, mik a lehetőségek és meddig lehet elmenni. Az helyes, hogy biztatják, vagy presszionálják őket.

 

Cseh és osztrák lap is Magyarországhoz viszonyítja Szlovákiát

2012. március 13. (MTI)

A Právo című cseh, valamint a der Standard című osztrák lap is Magyarországhoz viszonyította Szlovákiát hétfőn az előre hozott szlovákiai parlamenti választások eredményeinek a várható következményeit boncolgatva, míg a Rzeczpospolita című lengyel újság az európai populista baloldal választási győzelmének látja Robert Fico pártjának elsőségét.

A Právo című baloldali cseh napilap kedden Fenyegeti-e Szlovákiát a magyar forgatókönyv címmel közölt kommentárt a szlovákiai választás eredményéről. Szerzője, Jirí Pehe neves cseh politológus és egyetemi tanár úgy véli: a kérdés feltevése jogos, miután az idő megmutatta, hogy a magyarországi fejlődéssel kapcsolatos 2010-ben megfogalmazott aggodalmak megalapozottak voltak. Szlovákia esetében van néhány ok, amelyek alapján mégis bízni lehet abban, hogy a választások Magyarország „orbánosításához“ hasonlóan mégsem vezetnek Szlovákia „ficósításához“. A legfőbb ok az, hogy Szlovákiában már a Mecaiar-korszak végső szakaszában „impozáns módon felemelte fejét a polgári társadalom, s ez máig is aránylag erős“, ahogy azt a Gorilla-ügy is megmutatta - fejtette ki Pehe. Emlékeztetett arra, Václav Havel azt szokta mondani, hogy minden posztkommunista országnak két forradalomra van szüksége: először a kommunizmus, majd a posztkommunizmus ellen. Szlovákia már mindkettőn túl van, ezért ilyen szempontból „politikailag modernebb és liberálisabb, mint Magyarország“. Ugyanakkor eltérés van azon fenyegetések között, amelyek egy nemzeti-konzervatív és egy szociáldemokrata típusú többségi kormány esetében jelentkeznek. Míg a jobboldali populisták a „dekadens“ liberalizmus eltüntetését és a politika nacionalizációját akarják, a fényes nemzeti múlthoz fordulnak, a nem kommunista baloldal inkább drága szociális projektekkel kísérletezik, amelyek automatikusan nem antidemokratikusak. Fico előző kormányzása idején inkább pragmatikusan viselkedett, s kormánya nem kísérletezett felelőtlen projektekkel. „A világos európai orientáció jelentősen segített Szlovákiának. Bármilyen erős is lesz az abszolút többséggel való visszaélés csábítása, mégiscsak úgy tűnik, hogy Szlovákiát a magyar út automatikusan nem fenyegeti“ - zárja kommentárját Jirí Pehe.

A Rzeczpospolita című lengyel konzervatív napilap az európai populista baloldal hatalomátvételének részeként elemzi Robert Fico választási győzelmét. A lap „Európa populista baloldala“ című cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy a haladó, nemzetek feletti baloldali ideológia teljesen átértékelődött: provincionálissá, nacionalistává és unióellenessé vált. A modern szlovákiai baloldal például Brüsszel joghatóságának csökkentését követeli.

http://www.rp.pl/artykul/9158,837434-Populizm-lewicy-w-Europie---Tomasz-Wroblewski.html

A lap rövid interjút is közölt Steven Bastossal, a német Genshagen alapítvány elemzőjével, aki szerint „Fico azt bizonygatja, hogy példás európai, miközben olyan gazdasági megoldásokat javasol, amelyeket képtelenség finanszírozni“ és elképzeléseit nehéz lesz összeegyeztetni az uniós szabályokkal. Hangsúlyozza, hogy a Fico-féle eszmék, azaz „a komplikált problémák egyszerűsített megválaszolásának“ ötlete Dél-Európában is jelentkezett, de ott sem javasol konkrét megoldásokat. Szerinte a válság jegyében a politikusoknak könnyebb populista jelszavakkal sikert aratniuk, mert Brüsszelnek nehezebb meggyőznie a polgárokat, hogy „részben ők is befolyásolják az eseményeket és a döntéshozatalt“. http://www.rp.pl/artykul/107684,837565-Nie-tylko-wzrost-gospodarczy.html

Az osztrák liberális Der Standard Paul Lendvai vendégkommentárját közölte a szlovák választásokról. A szerző politikai fordulatként értékelte a szociáldemokrata ellenzék győzelmét, és rámutatott arra, hogy az önálló Szlovákia megalakulása óta először ért el egy párt abszolút többséget a parlamentben. A választási eredmény gyakorlatilag szabad kezet ad a „dörzsölt hatalmi taktikus“ Ficónak a kül- és a belpolitika alakításában - írta. Robert Fico Európa-politikájában vélhetően nem bizonyul majd „baloldali Orbánnak“ - fogalmazott a cikkíró. Az igazi próbakövet nézete szerint az jelenti a leendő kormányfő számára, hogy a magyar kisebbséggel szemben populistából „konszenzusos“ politikussá váljon. A választási eredmény „pofon“ volt a nacionalisták számára - írta. Az SNS nem jutott be a parlamentbe. „Az irányított budapesti médiumok rádiós és televíziós kampánya a Fidesz-barát MKP mellett és az Orbán-kormány által évekig bojkottált Híd-Most ellen bumerángnak bizonyult“ - fogalmazott. Diadala után Fico régóta esedékes és az EU által is elvárt toleráns kurzusba kezdhet a magyar kisebbséget illetően, és ezzel „itt is és ott is“ elszigetelheti a szélsőségeseket - vélekedett Lendvai. http://derstandard.at/1331207132653/Ficos-Triumph

 

Csütörtökön bízhatja meg hivatalosan a kormányalakítással Robert Ficót a szlovák államfő

2012. március 13. (MTI)

Csütörtök délután bízhatja meg hivatalosan Robert Ficót a kormányalakítással Ivan Gasparovic szlovák államfő - közölte a köztársasági elnök kijelentésére hivatkozva a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség kedden.

A hivatalos megbízásra a parlamenti választásokon a parlamentbe való bekerüléshez szükséges küszöböt átlépett pártok csütörtök délutánra tervezett kerekasztal-találkozóját követően kerülhet sor Gasparovic szerint.

Ivan Gasparovic szlovák államfő kedden délelőtt találkozott az előre hozott parlamenti választásokat megnyert Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) elnökével, Robert Ficóval. Gasparovic a nap folyamán Pavol Hrusovskyval, a szlovák parlament jelenlegi elnökével is egyeztetett, majd bejelentette, az új törvényhozás alapító ülésére április negyedikén kerül sor. A parlament leendő képviselői ezen a napon teszik majd le az ünnepélyes képviselői esküjüket.

A szlovák sajtóban időközben megindult a találgatás a leendő kormány személyi összetételéről. A Smer azonban mindezidáig elzárkózott attól, hogy az ezzel kapcsolatos kérdésekre választ adjon. Robert Kalinák, a szociáldemokraták alelnöke kedden azt mondta, hogy erről a témáról leghamarabb pénteken nyilatkoznak majd. Annyit azonban Robert Fico előzetes kijelentéseiből sejteni lehet, hogy a kormány nem kizárólag párttagokból áll majd, hanem párton kívüli szakemberekből is.

 

Nincs eléggé nagy terem a szlovák parlamentben a Smer képviselőinek

2012. március 13. (MTI)

Nem fér el a szlovákiai választásokon fölényes győzelmet szerző baloldali Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) összes képviselője a szlovák parlament épületének egyetlen helyiségében sem, ezért kérdéses, hogy Robert Fico pártjának képviselői klubja hol tartja majd a gyűléseit - adta hírül a Sme szlovákiai liberális napilap kedden.

A Smer elsöprő fölénnyel, a szavazatok 44,41 százalékát megszerezve nyerte a március 10-én tartott előre hozott parlamenti választásokat Szlovákiában. Ez az eredmény a 150 fős szlovák törvényhozásban 83 képviselői mandátumot jelent a Smernek.

A Robert Ficóék számára örvendetes eredmény azonban ma már nemcsak a jobboldali pártoknak okoz fejfájást, hanem a szlovák törvényhozás kancelláriájának is, mivel a parlament épületében az üléstermen kívül nincs olyan kapacitású helyiség, amelyben a Smer összes majdani képviselője elfér. Egyedül a parlament közel 120 férőhelyes moziterme jöhetne szóba, arról azonban, hogy valóban ez lesz-e a megoldás, még nem született döntés. Darina Jahelková, a szlovák törvényhozás kancelláriájának vezetője a problémával kapcsolatban azt nyilatkozta: egyelőre keresik a megoldást.

A szlovák törvényhozás most használt épületét még a rendszerváltás előtti években kezdték építeni. A rendszerváltás után kérdésessé vált a pozsonyi vár mellett álló, akkor még be nem fejezett épület további sorsa, amelynek a lebontása is szóba került. Az épület végül mégis elkészült, az első parlamenti ülésnek 1994-ben adott otthont. Mivel azonban a parlament épületének építési tervei még a rendszerváltás előtti éra - hely és kihasználtság szempontjából jóval kisebb - igényeit tükrözték, már a múltban is volt példa arra, hogy az épület helyiségei egyes szempontokból nem feleltek meg az elvárásoknak.

 

Csökkent a foglalkoztatottság Szlovákiában

2012. március 12. (MTI)

Januárban az előző évihez képest Szlovákiában csaknem az összes ágazatban csökkent a foglalkoztatottság szintje - adta hírül a Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva a SITA hírügynökség hétfőn.

Ágazati elosztásban leginkább az építőiparban csökkent a foglalkoztatottság, ebben a szegmensben a visszaesés éves szinten 5,4 százalékos volt. Az áruszállítás és raktározás szegmensben a foglalkoztatottság 5,1 százalékkal, a gépkocsieladás és javítás ágazatban 3,7 százalékkal, a kiskereskedelemben 0,9 százalékkal, a nagykereskedelemben és a távközlésben pedig 0,5 százalékkal esett vissza.

Néhány területen nőtt a foglalkoztatottsági szint: a piaci szolgáltatásoknál 4,6 százalékkal, a szállásadásban 1,3 százalékkal és a vendéglátóiparban 1,1 százalékkal.

Januárban az ipar foglalkoztatta a legtöbb, 499 ezer, munkavállalót Szlovákiában. Az építőiparban csaknem 166 ezren, a kiskereskedelemben 152 ezren, a piaci szolgáltatások szegmensében több mint 130 ezren, az áruszállítás és raktározás szegmensében több, mint 104 ezren, a nagykereskedelemben 94 ezren, a távközlésben csaknem 40 ezren a vendéglátóiparban 29 ezren, a szállásadás szegmensében pedig közel 10 ezren dolgoztak.

 

Befejeződőtt a tűzoltás Krasznahorkán - megkezdődött a kiállítási tárgyak elszállítása

2012. március 12. (MTI)

Múzeumi szakemberek folyamatosan szállítják el a tűzvész pusztította krasznahorkai várból a műkincseket, kiállítási tárgyakat - jelentette a helyszínről az MTI tudósítója.

A hatalmas kárt szenvedett várból egyelőre a település kultúrházába viszik a több évszázados múltra visszatekintő ereklyéket, innen a tervek szerint Kassára szállítják megőrzésre mindaddig, amíg a vár leégett részeinek újjáépítése be nem fejeződik.

Az MTI pozsonyi tudósítója, Lengyel Diana korábban Ján Egrire, a rozsnyói kerületi tűzoltóság vezetójére hivatkozva azt jelentette: még vasárnap éjjel is készenlétben voltak a tűzoltók és a rendőrök a krasznahorkai várnál, melynek a falba épített elszenesedett fa részei a szombati tűzeset után az erős szélben újra felizzottak. A tűzoltás hétfőn délután két óra körül fejeződött be. „A tüzet sikerült eloltani, a rozsnyói tűzoltóság egységei elvonultak a területről“- mondta Ján Egri, a rozsnyói kerületi tűzoltókapitányság vezetóje az MTI-nek. Hozzátette, hogy a rendőrség a várat és kornyékét még megfigyelés alatt tartja, de nem számolnak a tűzeset kiújulásával. A homonnai tűzoltóság 10 tagja megkezdte a takarítási munkálatokat. A Szlovák Nemzeti Múzeum közleménye szerint megmenekült a kiállított tárgyak 90 százaléka. A vár szombat kora délután gyulladt ki. A rendőrség gyanúja szerint két gyerek cigarettázás közben felgyújtották a domboldalon a füvet, amelytől aztán - az erős szél segédletével - lángra kapott a vár teteje. A tűzben leégett a vár teljes tetőszerkezete, a nemrég felújított gótikus palota, valamint súlyosan megrongálódott a harangtorony a benne található három haranggal.

 

Pártreakciók a választások eredményeire

2012. március 12. (MTI)

Az előrehozott parlamenti választásokon megbízatást szerzett jobboldali pártok vezetőinek kijelentései szerint alighanem egyedüli kormányzásra kell felkészülnie a győztes Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) pártnak.

Ivan Gasparovic államfő megerősítette, hogy a kormányalakítással a győztes párt elnökét fogja megbízni, de mielőtt erre sor kerülne, találkozni akar Robert Ficóval. A Smer egyelőre hallgat a hogyan továbbról, csak annyit közölt , hogy csütörtökre tárgyalóasztalhoz hívta azoknak a pártoknak a vezetőit, amelyek átlépték a parlamentbe való bekerüléshez szükséges küszöböt.

Az előző választásokon a legerősebb jobboldali pártként kormánykoalíciót alakító, ám ezúttal csak az ötödikként a parlamentbe jutott jobboldali Szlovák Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Párt (SDKÚ-DS) jelenlegi elnöke Mikulás Dzurinda komoly kudarcként értékelte a párt a választásokon elért eredményeit. Dzurinda hétfőn bejelentette, májusban nem indul az SDKÚ-DS vezetői posztjáért.

„Generációs változást akarnak a jobboldalban, ezt üzenik a választók“ - nyilatkozott a jobboldali konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) legfiatalabb alelnöke Daniel Lipsic a párt a választásokon elért eredményével kapcsolatban. A KDH a második helyen a legerősebb jobboldali pártként jut a parlamentbe, jobb eredményt elérve, mint két éve de az előrejelzésekhez képest visszaesését produkálva.

A harmadik legtöbb parlamenti mandátumot szerző Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalmának vezetője, Igor Matovic abban az értelemben nyilatkozott, hogy minden esetben tiszteletben tartják a majdani képviselőik nézetét a szavazásokkor, ugyanakkor lesz képviselői klubja a mozgalomnak.

A hatodik helyen a parlamentbe jutó liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) pártjának elnöke Richard Sulík, „a választók feltartott figyelmeztető ujjaként“ értékelte, hogy a párt az előző választásokhoz képest csak jelentős veszteséget elkönyvelve lépte át a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.

A parlamentbe negyedik helyen bejutott, Bugár Béla által vezetett szlovák-magyar párt, a Most-Híd tárgyalóasztalhoz ül a Robert Fico vezette Irány - Szociáldemokráciával (Smer-SD), de csekélynek látja a megegyezés lehetőségét. „Elmegyünk, de a tárgyalás nem szólhat a koalíciókötésről“ - nyilatkozta az Új szó szlovákiai magyar napilap hétfői számában Bugár Béla. A Most-Híd elnöke szerint a Smer stressz nélkül kormányozhat 83 képviselővel. Robert Ficonak így legfeljebb alkotmányos törvények elfogadtatása esetén lesz szüksége együttműködőkre. Azt, hogy milyen feltételeket támaszthat a Híd az esetleges tárgyalásokon, Bugár szerint az elnökségnek kell jóváhagynia.

Tovább folytatja a küzdelmet a szlovákiai magyarság érdekképviseletének hatékonyabbá tételéért a Magyar Koalíció Pártja azt követően is, hogy a párt nem jutott be a parlamentbe. „Továbbra is fennmaradtak azok az értékek, amiért 110 ezer szlovákiai magyar ránk adta a voksát, és választóink nem azt várják tőlünk, hogy feladjuk, tehát folytatjuk a hatékonyabb érdekképviseletért folytatott küzdelmet“ - nyilatkozta az MTI-nek az MKP elnöke, Berényi József a párt választások utáni elképzeléseiről. Hozzátette: fel kell készülni a már másfél év múlva sorra kerülő megyei választásokra. Pénteken összeül a Magyar Koalíció Pártjának 15 tagú országos elnöksége, amely többek közt a választások eredményeiről is tárgyal és döntést hoz a további lépésekről.

A bejutásra esélyesnek tartott pártok közül a parlamenten kívül maradt még a szlovákiai politikai spektrum jobb szélén elhelyezkedő Szlovák Nemzeti Párt (SNS) is, amelynek szélsőséges kijelentéseiről híres elnöke Ján Slota azt nyilatkozta, nem az SNS szenvedett vereséget a választásokon, hanem a szlovák nemzet. Hozzátette: nem bánkódik amiatt, hogy a parlamenten kívül maradt a párt, mert a képviselőik legalább nem fognak „bolondok, homoszexuálisok és hasonló egyének“ társaságában ülni.

 

Orbán gratulált Ficónak

2012. március 12. (MTI)

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn levélben gratulált Robert Ficónak, az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt elnökének a szlovákiai parlamenti választáson aratott győzelméhez - közölte a magyar kormányfő szóvivője az MTI-vel.

Szijjártó Péter tájékoztatása szerint a miniszterelnök levelében hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja a két ország közötti stratégiai kapcsolatok további fejlődését, valamint az infrastrukturális és energetikai együttműködés folytatását.

Orbán Viktor leendő szlovák kollégájának világossá tette: kormánya továbbra is készen áll a szlovákiai magyar közösség sorsát érintő nyitott kérdések megtárgyalására - tudatta a szóvivő.

A szombati szlovákiai előre hozott parlamenti választásokon elsöprő győzelmet aratott a Robert Fico vezette Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt, amelynek 83 képviselője lesz a 150 tagú törvényhozásban. A szlovákiai magyarok szavazataiért versengő két párt közül csak a Bugár Béla vezette Most-Híd tudta átlépni a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, az MKP a voksok 4,28 százalékát megszerezve kívül rekedt.

 

Csütörtökön találkoznak a parlamentbe bejutott pártok vezetői

2012. március 12. (MTI)

Csütörtökön kerülhet sor az előrehozott parlamenti választásokon a szlovák törvényhozásba bejutott politikai pártok vezetőinek első közös találkozójára - közölte a SITA hírügynökség hétfőn.

A választásokon fölényes győzelmet aratott Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) még a hétfői nap folyamán elküldi a meghívókat a találkozóra a többi a parlamentbe jutáshoz elegendő szavazatot szerzett párt központjaiba - tájékoztatott a Smer sajtóosztályának munkatársa, Lubica Koncalová.

A Robert Fico pártja meghívására létrejövő kerekasztal találkozóra a tervek szerint Pozsonyban, a parlament régi a Megye téren (Zupné námestie) lévő épületében kerülhet sor, délelőtt 10 órai kezdettel.

A 2012-es előrehozott parlamenti választásokon leadott szavazatok alapján 6 párt jutott a parlamentbe. A választásokat Robert Fico pártja, a Smer nyerte, 83 képviselői mandátumot, tehát többséget szerezve a 150 fős szlovák parlamentben.

A Smer jelezte, mind az öt, a leadott szavazatok, a törvényhozásba való bejutáshoz szükséges 5 százalékánál többet szerzett párt vezetőjét meghívta a kerekasztal találkozóra.

A meghívottak között tehát ott lesz Ján Fígel a 16 képviselői mandátumot szerzett jobboldali konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), elnöke, Igor Matovic a szintén 16 mandátumot szerző, Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalom vezetője, valamint Bugár Béla a Most-Híd szlovák-magyar párt (13 mandátum) elnöke, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) (11 mandátum) élén álló Richard Sulík és Mikulás Dzurinda is, akinek pártja a Szlovák Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Párt-nak (SDKÚ-DS), 11 parlamenti mandátumot szerzett.

Robert Fico a választások előtt többször is jelezte, hogy ha a Smer győz a választásokon, keresni fogja a módját, hogy koalícióban kormányozzon. Egy esetleges Smer vezette kormánykoalíciónak, bármelyik párttal is jöjjön létre, alkotmányos többsége (90 szavazat) lenne a 150 fős szlovák parlamentben. A parlamenti választások hivatalos végeredményeinek kihirdetését követően azonban a bejutott pártok vezetői több televíziós fórumban is jelezték, hogy találkoznak ugyan Robert Ficoval de nem lépnek vele koalícióra.

 

DK: az MKP-nak ártott a Fidesz „gyámkodása“

2012. március 12. (MTI)

A Demokratikus Koalíció (DK) örömmel fogadta, hogy a Bugár Béla vezette Most-Híd a szombati választáson bejutott a szlovákiai törvényhozásba, ahogy azt is, hogy a szélsőséges, magyarellenes pártok nem kerültek be. Molnár Csaba, a Gyurcsány Ferenc vezette párt alelnöke hétfőn sajtótájékoztatón azt mondta: a Magyar Koalíció Pártja (MKP) újbóli kimaradása azt jelzi, hogy káros volt számára a Fidesz „gyámkodása“.

A politikus, független országgyűlési képviselő kifejtette: sajnálják, hogy az MKP nem jutott be a pozsonyi parlamentbe, noha az Orbán-kormány megengedhetetlenül, „pénzt és energiát nem kímélve“ igyekezett jobb eredményhez segíteni, miközben a Most-Híd pártot nem támogatta, sőt hátráltatni próbálta.

Molnár Csaba szerint mindez azt jelzi, a Fidesz csak saját preferenciáját akarta érvényre juttatni, és nem vette figyelembe, mit szeretnének a Felvidéken élő magyarok, hogy többségük „nem azt a pártot szereti, mint Orbán Viktor“.

A szlovákiai választási eredmény ugyanakkor azt mutatja, hogy nem a konfrontatív, sérelmi politika vezet eredményre a szomszédos országokban működő magyar pártoknál, hanem az együttműködési hajlandóság - értékelte.

A DK alelnöke úgy látja, a kormány szándéka tükröződött vissza a közrádió Határok nélkül című magazinműsorának szerkesztései elveiben is. Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) felmérésére hivatkozva a politikus részletesen szólt arról, hogy az MR1-Kossuth Rádióban hétköznap koraesténként jelentkező műsorban az elmúlt egy hónapban az MKP 41 percet kapott, míg a Most-Híd 40 másodpercet. Kitért arra is, hogy Berényi József, az MKP elnöke - főként nyilatkozatok formájában - 14 percet szerepelt a műsorban, míg Bugár Béla egyáltalán nem kapott szót, illetve arra, hogy amíg az MKP neve 85-ször, a Hídé csak tízszer hangzott el ez idő alatt, többnyire „negatív konnotációban“.

Molnár Csaba kiemelte: a választási eredmények azt mutatják, hogy az MKP-nak káros volt a Fidesz „gyámkodása“.

A DK alelnöke arról is beszélt, hogy a Fidesz határon túli közösségeket megosztó politikája veszélybe sodorta a szlovákiai magyarság parlamenti képviseletét, hiszen a Most-Híd bár bejutott a törvényhozásba, rontott két évvel ezelőtti eredményén, és ugyanez a veszély fenyegeti a romániai magyarságot is. Ezért - folytatta - a DK arra szólítja fel a kormányt, hogy ne próbálja befolyásolni a határon túli magyarok pártválasztását, és egyformán támogassa a különböző magyar politikai szervezeteket.

Elsöprő győzelmet aratott a Robert Fico vezette Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) a szombati szlovákiai előre hozott parlamenti választásokon, a pártnak 83 képviselője lesz a 150 tagú törvényhozásban. A szlovákiai magyarok voksaiért versengő két párt közül csak a Bugár Béla vezette Most-Híd tudta átlépni a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, az MKP a voksok 4,28 százalékát megszerezve kívül rekedt.

 

A jobboldal tehetetlenségét ostorozza a szlovák sajtó a parlamenti választások eredményei kapcsán

2012. március 12. (MTI)

Robert Fico legalább négyéves egyeduralmát várja a szombati szlovákiai parlamenti választások eredményétől a szlovák sajtó.

Soha nem függött még az ország olyan dróton, amelyet egy ember tart a kezében - konstatálja Robert Fico pártjának, az Irány - Szociáldemokráciának (Smer-SD) a győzelmét hétfői kommentárjában a Sme szlovák liberális napilap. A „Túl nagy biztonságot kaptunk“ című írása címével a cikk írója a Smer „Válasszuk a biztonságot“ kampányszlogenjére utal. A Sme megjegyzi, Fico pártjának nem csak matematikai értelemben nem akad ellenfele a jövendő parlamentben, de egyébként sem, mert a szlovákiai jobboldal teljesen szétesett. A liberális lap rámutat arra, hogy Iveta Radicová kormánya amatőr módjára adta át a hatalmat Ficonak, aki nem fog könnyen távozni. „Ilyen nagy biztonságra pedig nem volt szükségünk“ - zárja sorait a Sme kommentátora.

„Nacionalisták nélkül“ címmel közöl kommentárt a Magyar Koalíció Pártja és a Szlovák Nemzeti Párt választási sikertelenségéről a Pravda című, szlovákiai független napilap. A cikk írója megállapítja, 1990 óta először áll össze olyan parlament, amelyben nem lesznek jelen „nacionalista pártok“. Rámutat: bár eddig is megesett, hogy az említett két párt közül valamelyik a parlamenten kívül maradt, mindkét párt kívül maradására azonban eddig nem volt példa. A Pravda szerint most megvan az esély arra, hogy „rájöjjünk“, nacionalistákra nincs is szükség a parlamentben.

A Hospodárské noviny gazdasági napilap szerint szomorú, de igazságos a parlamenti választások eredménye Szlovákiában. A lap megállapítja, hogy Robert Fico és Juraj Siroky (vállalkozó) „befektetési társaságának“ monopolhelyzete lesz a politikában. A cikk írója úgy véli: a Smer kormányzása alatt leállnak majd a reformok és megnő az államadósság. Mi több, drágulnak majd a „korrupciós illetékek“ is - állapítja meg a lap, utalva arra, hogy az állami megrendelésekről Fico „bábjai“ döntenek majd. A Hospodárské noviny szerint: a szlovák törvényhozásban csak tekintély és befolyás nélküli ellenzék lesz jelen. Hozzáteszi: Robert Fico „nem tehet arról, hogy így alakultak az erőviszonyok“, mivel a jobboldal Fico segítsége nélkül is tönkretette önmagát.

 

Stabil pozsonyi kormányra számít a külföldi sajtó

2012. március 12. (MTI)

Stabil pozsonyi kormány hivatalba lépésére számítanak a külföldi lapok, amelyek hétfőn a Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer) párt szombati választási győzelmének lehetséges következményeit elemzik.

A Hospodárské Noviny című cseh lap szerint újkori történelmének legstabilabb kormánya vár Szlovákiára, a Smer ugyanis olyan párt, amelyben eddig sosem voltak még a legkisebb ellentétek sem. A kérdés most az, hogy Fico a kormány milyen formája mellett dönt. Szinte abszolút hatalma az egyik oldalon arra az útra csábíthatja, amelyet Orbán Viktor konzervatív magyar miniszterelnök és a Fidesz elnöke választott, és megpróbálhatja hatalmát a demokratikus elvek korlátozásával bebiztosítani. „Ilyen ötleteket első kormányzása idején már kipróbált, amikor például a sajtót perekkel és konzervatív sajtótörvénnyel próbálta elhallgattatni. Csakhogy a felhajtáson kívül nem sokat ért el“ - mutatott rá a Hospodárské Noviny. A lap egy másik írásában az Orbán és Fico közti hasonlóságokat veszi górcső alá. „Egyesítették ideológiai irányzataik szinte teljes választói tömegét, s az utóbbi évtizedek legmélyebb európai válsága idején is csodákat ígérnek. Az azonban nem mondható el, hogy egyformák lennének“ - véli a szerző. - Fico semmiféle forradalmat, amely hasonlítana Orbán konzervatív forradalmához, nem tervez - bár az alkotmányos többséghez hiányzó hét képviselőt idővel nyilván könnyen „megvehetné“ - állítja a Hospodárské Noviny.

A Die Welt című német konzervatív lap kiemelte, hogy a baloldali populista politikus győzelmével a rendszerváltás óta először szerzett abszolút többséget egy párt Szlovákiában. Fico második kormányzati periódusa „problematikus“ lehet a „feszült“ szlovák-magyar viszony szempontjából. A rég-új szociáldemokrata miniszterelnök egykoron az ugyancsak szociáldemokrata magyar kollegájával, Gyurcsány Ferenccel sem találta meg a közös hangot, a „nemzeti konzervatív Orbán Viktor pedig abszolút vörös posztó a számára“. Fico „nagymagyar álmok dédelgetésével gyanúsítja Orbánt“ - írta a lap. http://www.welt.de/print/die_welt/politik/article13916638/Fico-erringt-Erdrutschsieg-in-der-Slowakei.html

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a Smer választási győzelme talán nem vezet oda, hogy ismét súlyosan megterhelje a szlovák-magyar viszonyt, mert ez most nem érdeke Ficónak. A berlini Tageszeitung szerint veszélyes, hogy Fico ilyen nagy többséggel győzött. „Ezzel Magyarország után Szlovákia a második olyan közép-európai ország, ahol erős egypárti kormány van. Fejlett polgári társadalom és hatékony demokratikus ellenzék híján a szlovák demokráciának nehéz lesz állnia a sarat“ - írta a baloldali újság.

A Der Standard című liberális osztrák újság Pozsony nem Budapest című jegyzetében Robert Fico és Orbán Viktor politikáját vetette össze. A lap úgy látja: Fico abszolút többséget kapott, ezzel a hatalma megközelítőleg olyan nagy, mint magyar hivatali kollégájáé. Habár Fico Orbántól eltérően nem kapta meg az alkotmánymódosításokhoz szükséges többséget, „atomizált“ ellenzéke miatt csaknem kedve szerint tevékenykedhet. A lap szerint a szlovák politikus abban különbözik a magyar kormányfőtől, hogy „a leváltása után ellenállt az újabb nacionalista kísértésnek“. http://derstandard.at/1331207003963/Kommentar-von-Josef-Kirchengast-Bratislava-ist-nicht-Budapest

A Le Soir című, baloldali liberális irányultságú brüsszeli lap a Robert Ficóról közölt rövid portréban kiemelte, hogy a politikus „hajlamos populista húrokat pengetni“. Idézte Fico azon kijelentését, hogy a közpénzügyek konszolidálásának terheit „az erőseknek és a gazdagoknak“ kell viselniük. Kitért a politikus azon tervére, hogy az évi 33 ezer eurónál többet keresők esetében 19-ről 25 százalékra kívánja növelni a személyi jövedelemadót, a nagy nyereséget elkönyvelő vállalatok esetében pedig 19-ről 22 százalékra a társasági adót.

A Gazeta Wyborcza című lengyel baloldali liberális napilap Robert Fico győzelmét Orbán Viktoréhoz hasonlítja. A lap szerint Fico igyekszik kimutatni, hogy győzelme különbözik „a jobboldali populista Orbán Viktorétól“, pedig a magyar kormányfőhöz hasonlóan a nagyrészt külföldi tulajdonú „bankok és a nagyvállalatok adókötelezettségeinek növelésével“ akarja csökkenteni a költségvetési hiányt. A lap azonban hangsúlyozta, hogy Fico mégis biztosította Európát: az euróövezeti válsággal folytatott küzdelemben számíthat Szlovákiára. http://wyborcza.pl/1,75477,11324915,Slowacy_wybrali_populiste.html

A Rzeczpospolita szerint a Smer és Bugár Béla pártjának esetleges koalíciója kedvezne Ficónak, mert egyrészt egyes szavazások esetében minősített többségre lesz szüksége, másrészt egyezséget kell kötnie a felvidéki magyarokkal. http://www.rp.pl/artykul/26,836926-Na-Slowacji-wygrala-lewica-i-Robert-Fico.html

A Krónika című erdélyi napilap szerint magyar szempontból felemás, de inkább rossz eredmény született a szlovákiai parlamenti választásokon. A lap szerint a magyarellenességet korábbi mandátuma idején hivatalos politikává emelő Robert Fico győzelme még akkor sem biztató, ha egykori koalíciós társa, a magyargyűlölő Ján Slota nemzeti pártja most kibukott a törvényhozásból. A bukaresti Új Magyar Szó című napilap szerint a szlovákiai választások kézzelfogható, megcáfolhatatlan igazsága az, hogy a felvidéki magyarság a második helyen került volna be a parlamentbe, ha egy pártja lett volna a kettő helyett, és így hatékonyabb politikai érdekérvényesítő pozícióra tehetett volna szert. A lap szerint hibás minden olyan törekvés, amely a határon túli magyar közösségek szétbomlasztását célozza.

 

Az LMP üdvözli a Most-Híd eredményét

2012. március 12. (MTI)

Az LMP üdvözli a Most-Híd hétvégi, szlovákiai parlamenti választásokon elért sikerét, és kéri a magyar kormányt, rendezze viszonyát a Bugár Béla vezette párttal.

Dorosz Dávid az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében azt írja, a szavazók pozitívan értékelték Bugár Béla és pártja kormányzati eredményeit, különösen a demokrácia kiszélesítéséért, a kisebbségi jogokért, illetve a Felvidék természeti- és kulturális örökségének megőrzéséért hozott erőfeszítéseket. Az LMP bízik abban, hogy a Most-Híd továbbra is a megegyezés és a párbeszéd útját követi - tudatja az ellenzéki képviselő, hozzátéve, hogy az LMP továbbra is minden segítséget és támogatást megad a szlovákiai pártnak.

Hozzáteszi: sajnálják, hogy nem került be a törvényhozásba a Magyar Koalíció Pártja (MKP), amelynek most több egyeztetéssel kell megvalósítania a programját. Az MKP jelentős politikai sikerei között említi a kisebbségi nyelvhasználat elfogadtatását, valamint a Selye János Egyetem megalapítását Révkomáromban.

Dorosz Dávid jelzi, sajnálattal vették tudomásul, hogy a magyar kormányzat többször nyíltan támogatta az MKP-t. Ennek kapcsán felszólítja a kabinetet, hogy „a jövőben tartsa tiszteletben a felvidékiek döntését és rendezze viszonyát a Most-Híd párttal“. Egyúttal azt is kéri, hogy a kormány ismerje el a pártot a felvidéki magyarság egyik hiteles képviselőjének, és minden nemzetpolitikai fórum munkájába hívja meg, vonja be.

Mint írja, bíznak benne, hogy Robert Fico is „megtanulta a 2010-es választások leckéjét: a szlovák és a magyar nép egymásra van utalva“. Rövid távú politikai célokért sem érdemes összeugrasztani a két nemzetet, szítani a gyűlöletet és megalázni a magyar államiság képviselőjét - zárul a közlemény.

A szombati szlovákiai előre hozott parlamenti választásokon elsöprő győzelmet aratott a Robert Fico vezette Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt, amelynek 83 képviselője lesz a 150 tagú törvényhozásban. A szlovákiai magyarok szavazataiért versengő két párt közül csak a Bugár Béla vezette Most-Híd tudta átlépni a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, az MKP a voksok 4,28 százalékát megszerezve kívül rekedt.

 

Semjén: döbbenetes, hogy éppen az MSZP beszél a magyarság megosztásáról

2012. március 12. (MTI)

Semjén Zsolt szerint döbbenetes, hogy éppen az az MSZP beszél a magyarság megosztásáról, amelynél jobban senki nem osztotta meg a magyar nemzetet.

A miniszterelnök-helyettes ezt Szabó Vilmos szocialista képviselő sajtótájékoztatójára reagálva közölte hétfőn az MTI-vel.

Semjén Zsolt felidézte a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazást, és arra emlékeztetett, hogy a Híd párt még 2009-ben alakult meg, tehát a szocialista kormány regnálása alatt vált megosztottá a felvidéki magyar politika.

Hozzátette: mindazonáltal örülnek a Híd bejutásának a pozsonyi parlamentbe és annak is, hogy a szélsőségesen magyargyűlölő nacionalista párt kiesett onnan.

A magyar kormány a jövőben is megad minden segítséget a határon túli magyarok szervezeteinek ahhoz, hogy a magyarság érdekeit mindenhol sikeresen képviseljék - emelte ki a kormányfő kereszténydemokrata helyettese.

Az MSZP szerint az Orbán-kormány felelőssége meghatározó a szlovákiai magyar közösség megosztottságáért.

Szabó Vilmos, a parlament külügyi bizottságának szocialista tagja hétfőn sajtótájékoztatón azt mondta: a szlovákiai magyar közösség vereséget szenvedett azzal, hogy a Magyar Koalíció Pártja (MKP) a szombati választáson 2010 után ismét nem jutott be a pozsonyi törvényhozásba. Véleménye szerint ennek egyik oka a Fidesz-kormány politikája, mivel az a két magyar párt együttműködésének előmozdítása helyett a megosztottságot növelte.

Az Orbán-kormány az elmúlt években és a kampányban is nyilvánvalóan az MKP-t támogatta, a Bugár Béla vezette Most-Híddal, amely az előző ciklusban kormánypárt volt, viszont szinte semmilyen kapcsolatot nem ápolt, ez pedig elfogadhatatlan - értékelt.

 

MSZP: döntő a kormány felelőssége a szlovákiai magyar közösség megosztottságáért

2012. március 12. (MTI)

Az MSZP szerint az Orbán-kormány felelőssége meghatározó a szlovákiai magyar közösség megosztottságáért.

Szabó Vilmos, a parlament külügyi bizottságának szocialista tagja hétfőn sajtótájékoztatón azt mondta: a szlovákiai magyar közösség vereséget szenvedett azzal, hogy a Magyar Koalíció Pártja (MKP) a szombati választáson 2010 után ismét nem jutott be a pozsonyi törvényhozásba. Véleménye szerint ennek egyik oka a Fidesz-kormány politikája, mivel az a két magyar párt együttműködésének előmozdítása helyett a megosztottságot növelte.

Az Orbán-kormány az elmúlt években és a kampányban is nyilvánvalóan az MKP-t támogatta, a Bugár Béla vezette Most-Híddal, amely az előző ciklusban kormánypárt volt, viszont szinte semmilyen kapcsolatot nem ápolt, ez pedig elfogadhatatlan - értékelt.

A politikus arról is beszélt, hogy a Fidesz 2010-ben nagy hibát követett el, amikor annak ellenére nem volt hajlandó elhalasztani a szomszédos országokban élő magyarok könnyített honosításártól szóló jogszabály megalkotását, hogy a szlovákiai választási kampány miatt MKP vezetői is ezt kérték.

Balogh András, az MSZP elnökhelyettese - aki a sajtótájékoztatón arról beszélt, a szocialisták egyidejűleg vállalják nemzeti elkötelezettségüket és az európai értékrendet, a kettő szembeállítása helyett - ezt azzal egészítette ki: kevésen múlott, hogy a Most-Híd párt bejutott a parlamentbe, a megosztottság miatt annak is fennállt a veszélye, hogy a szlovákiai magyarság politikai képviselet nélkül marad.

Hozzátette: hasonló veszély fenyeget Romániában a magyar közösség - Budapestről is erősített - politikai megosztottsága miatt.

Szabó Vilmos a sajtótájékoztatón általánosságban szólva azért bírálta az Orbán-kormányt, mert az szerinte centralizált támogatáspolitikájával beleszól a határon túli magyar közösségek életébe, és kizárólag a neki tetsző szervezeteket segíti.

Elsöprő győzelmet aratott a Robert Fico vezette Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt a szombati szlovákiai előre hozott parlamenti választásokon, a pártnak 83 képviselője lesz a 150 tagú törvényhozásban. A szlovákiai magyarok szavazataiért versengő két párt közül csak a Bugár Béla vezette Most-Híd tudta átlépni a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, az MKP a voksok 4,28 százalékát megszerezve kívül rekedt.

 

Szakértők: váratlan Fico pártjának fölényes győzelme

2012. március 12. (MTI)

Szakértők szerint bár biztosra lehetett venni a Robert Fico vezette Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt győzelmét a szombati szlovákiai előre hozott parlamenti választásokon, a párt ennyire nagy arányú, elsöprő győzelme váratlannak számít. A szlovákiai választások eredményét tanácskozáson értékelték hétfőn Budapesten, a Magyar Külügyi Intézetben (MKI).

A Smer-SD párt a szavazatok 44,41 százalékát kapta meg, így 83 képviselője lesz a 150 fős szlovák parlamentben. A szlovákiai magyarok voksaiért versengő két párt közül csak a Bugár Béla vezette Most-Híd lépte át az ötszázalékos parlamenti küszöböt: a voksok 6,89 százalékával a negyedik helyen végzett, 13 mandátumhoz jutva. A Berényi József vezette Magyar Koalíció Pártja (MKP) a voksok 4,28 százalékát megszerezve a parlamenten kívül maradt.

Öllős László, a somorjai Fórum Intézet elnöke az MKI-ban azt mondta, a Smer-SD egyetlen előrejelzés által sem jósolt arányú sikerének oka az lehet, hogy sokan az utolsó napokban döntötték el, hogy elmennek szavazni, és Fico pártjára voksolnak. A Smer-SD így „kényelmesen kormányozhat“ - mutatott rá.

Hangsúlyozta: a Most-Híd 30 ezer szavazót vesztett korábbi eredményéhez képest, nagy részük valószínűleg magyar volt, többen inkább a Smer-SD-re voksoltak. Hozzáfűzte: a párt parlamentbe jutott 13 képviselőjéből várhatóan 9 lesz magyar. Mint felidézte, az MKP csaknem ugyanannyi szavazatot ért el, mint az előző választáson, és ugyan a kampány hajrájában növelte támogatottságát, ez nem volt elég a parlamenti küszöb átlépéséhez.

Szarka László, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet tudományos igazgatója arról beszélt, hogy „a fiskális paktum utáni Európában“ nehéz helyzetbe került Szlovákia, a szerződés és az EU erősödő ellenőrzése kevés mozgásteret hagy a kormánynak.

A szakértő szerint az MKP-t a Magyarországhoz fűződő erős kapcsolata miatt a média „nacionalista ketrecbe szorította“, holott nem nacionalista párt. Népszerűsége azért is csökkent, mert a jelenlegi gazdasági helyzetben az etnikai üzenetek kevésbé érintik meg a szavazókat - vélekedett. Hozzáfűzte: egy „tisztán etnikai, regionális párt mozgósítási tartalékai végesek“. Úgy látja, van lehetőség a regionális együttműködésre a Most-Híd és az MKP között.

Szarka László arra is kitért, hogy a magyar-szlovák viszonyban „minimális feladat“ a nyugalom megőrzése, a két ország érdekei is ezt kívánják. Azt mondta, a politikai konfliktus kialakulására a legnagyobb kockázatot a szlovákiai magyarság „kezeletlen helyzete“ jelenti, hiszen az országban nincs kisebbségi törvény, a magyarságnak a jogi státusa rendezésére, közösségi jogok biztosítására van szüksége.

Hamberger Judit, az MKI tudományos főmunkatársa kiemelte: Fico sem várta ezt „az elképesztő eredményt“; feltehetően nem lesz könnyű helyzetben, kormányának ugyanis szembe kell néznie a társadalmi „nyugtalanságokkal“. Kitért arra, hogy Szlovákia az euróövezet második legszegényebb országa, a minimálbér alig fele a görögországinak.

Az MKI szakértője azt mondta, szokatlanul sok, 26 párt indult a szlovákiai választáson, és 6 jutott a parlamentbe; a szavazatok 20 százaléka, csaknem félmillió ember voksa elveszett. Az eredmény egyértelmű: a baloldal abszolút győzelmet aratott, a jobboldalt pedig „nagyon keményen megbüntették“ a szavazók - foglalta össze az eredményeket,

hangsúlyozva: valószínű, hogy az igen magas, 59,11 százalékos részvételi arány nem kedvezett az MKP-nak.

Öllős László azzal kapcsolatban, hogy a Mikulás Dzurinda vezette konzervatív Szlovák Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Párt (SDKÚ-DS) 6,09 százalékos támogatottsággal „éppen hogy“ bejutott a parlamentbe, kijelentette: vezetőváltás várható a pártban. Kiemelte: a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) lett a jobboldal legerősebb pártja, de nem azért, mert olyan nagy mértékben nőtt volna a népszerűsége, hanem mert „a többiek estek alá“.

Ugyancsak bekerült a törvényhozásba a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), amely két éve azoknak a támogatásával jutott be a parlamentbe, akik kiábrándultak a többi pártból - fogalmazott Öllős László, hozzátéve: a SaS várhatóan továbbra is „állandó elégedetlenkedő“ marad.

Mint mondta, a 16 képviselői helyet szerzett, Igor Matovic vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) párt jövője nehezen látható, jelenleg egyfajta „középpárti“ szerepet tölt be. Megjegyezte: Matovic a szlovák politika „fenegyereke“.Öllős László kitért arra, hogy a politikai spektrum jobbszélén elhelyezkedő, Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt nem jutott be a parlamentbe, ami véleménye szerint arra vezethető vissza, hogy ez egy „vezérelvű párt“, így megsínyli, hogy Slota „öregszik“, már nem olyan dinamikus politikus, mint korábban. Az is hátrányosan érintette a pártot, hogy a Smer-SD elszívta szavazótáborának egy részét - vélekedett a szakember.