Tallózó / Sajtószemle ● Szlovák vonatkozású cikkek ● 2004. január

Fuhl Imre válogatásában

Nyelvtanfolyam - A Fővárosi Szlovák Önkormányzat felhívása

2004. január

A Fővárosi Szlovák Önkormányzat a kerületi szlovák önkormányzatok támogatásával szlovák nyelvtanfolyamot indít kezdők (18.30), középhaladók (15.30), haladók, valamint vizsgára előkészítő csoportok (17.30) számára. A tanfolyam 2004. február 4-től június 30-ig tart szerda délután (2x45 perc). A tanfolyam ára 17.000,- Ft + tankönyv, szótár (500-2.500,- Ft) + regisztrációs költség 500,- Ft. Beiratkozás: 2004. január 28-án 14.00 – 17.00 óra között. Helyszín: Szlovák Intézet 1088 Budapest, Rákóczi út 15. További információ a FSZÖ-ban: tel.: 302-5117, e-mail: Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript. .

Megszüntetnék az elektori rendszert

Csak kisebbségiek szavaznak majd kisebbségiekre

2004. jan. 9. - Népszava - Simon Zoltán

Csak azok a kisebbségiek lesznek majd választók és választhatóak a következő kisebbségi voksoláson, akik szerepelnek a kisebbségi választói névjegyzéken. Ehhez tavasszal a parlamentnek is el kell fogadnia a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) által a kisebbségi törvényben javasolt változtatásokat, illetve a kisebbségek választását szabályozó új törvényt. Mivel mindkét jogszabály kétharmados, az ellenzék támogatására is szükség van a törvények jóváhagyásához, amellett, hogy a kisebbségek is elfogadják az új választási rendszert.

A nagy horderejű változtatást elsősorban az úgynevezett „etnobiznisz” elkerülésére kezdeményezték, elkerülendő, hogy az adott nemzetiséghez nem tartozó személyek is bekerülhessenek a kisebbségi önkormányzatokba. Ugyanakkor a jövőben csak az adott kisebbséghez tartozók - a választói névjegyzéken szereplők - választanák meg a kisebbségi önkormányzatokat. Mint Kaltenbach Jenő kisebbségi biztos lapunknak emlékeztetett rá, hogy 2002 decemberében kikerült az alkotmányból egy passzus, amely azt mondta ki, hogy minden választó részt vehet e testületek létrehozásában. Megmaradt azonban az a rész, hogy a kisebbségek joga az önkormányzatok létrehozása.

Heizer Antal, a NEKH elnöke szerint névjegyzékekről még mindig két variáció szerepel a javaslatban. A „puhább” szerint - a szabad identitásválasztás jegyében - bárki felkerülhetne a listára, aki vállalja a kisebbséghez tartozást. A keményebb változat, amelyet a NEKH és a kisebbségi ombudsman is támogat, bizonyos kritériumokhoz kötné a névjegyzékbe való felvételt. Ehhez az országos kisebbségi önkormányzatok úgynevezett „névjegyzéki bizottságokat” hoznának létre. A bizottságok először a településeket, helységeket választják ki, ahol az adott kisebbségek élnek, s csak az ott élők kerülhetnének a névjegyzékbe. Ehhez viszont még nyilatkozni is kellene például a kisebbséghez tartozásról, a nyelvismeretről vagy arról, hogy részt vettek-e a nemzetiség közösségi életében. A névjegyzék csak választási célokat szolgálna, a szavazás után megsemmisítenék. Kaltenbach szerint a névjegyzék nem valamilyen regisztráció, szerinte legfeljebb önregisztrációról lehet ennek kapcsán beszélni.

Heizer szerint további fontos változtatás, hogy megszűnne az országos kisebbségi önkormányzatok elektori választási rendszere, ami Kaltenbach szerint is komoly aránytalanságokat okozott a kisebbségek képviseletében az eddigi voksolásokon. A jövőben egy kisebbségi szavazó három szavazólapot kap majd: egy helyit, amelyen független és kisebbségi szervezethez tartozó jelöltekre egyaránt szavazhatnak, illetve egy megyei és egy országos kisebbségi listát. Ez alapján a kisebbségeknek a mainál arányosabb képviselete jöhet majd létre.

Kaltenbach és Heizer is úgy látja, hogy a kisebbségek viszonylag jól fogadták a javaslatot, hatan - a cigányok, a horvátok, a németek, a ruszinok, a szlovákok és a szlovének - támogatják a változtatásokat a 13 magyarországi nemzetiség közül; 6 másik kisebbség - a bolgár, a lengyel, a görög, a román, a szerb és az ukrán - viszont elutasítja, míg az örmények eddig nem foglaltak állást. Mint ismert, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) először elvetette a változtatásokat, elsősorban a névjegyzék miatt, majd tavaly novemberben mégis rábólintottak. Az OCÖ korábbi elnöke, Horváth Aladár például a határozott ellenzők közé tartozik. Kaltenbach Jenő ugyanakkor lapunknak megismételte azt, amit az emberi jogi bizottság ülésén már elmondott, nevezetesen, ha az egyes nemzetiségek lélekszáma alapján vizsgálják a névjegyzék elfogadottságát, akkor elmondható, hogy a magyarországi nemzetiségek 92 százaléka pártolja az elképzelést.

Kaltenbach Jenő nem kívánta a törvény elfogadásának esélyeit latolgatni, mint mondta a tervezetet már a kormány is megtárgyalta, illetve négypárti egyeztetés is volt az ügyben; szerinte jogállami módon próbáltak kompromisszumot elérni az ügyben. Heizer Antal szerint most jön a kételkedők időszaka: főleg a kisebbségi vezetők közül sokan tartanak az új szabályozástól, féltve eddigi privilégiumukat, de a parlamentben is lehetnek a törvénynek ellenzői. Ugyanakkor Heizer szerint az ellenvetéseket meg lehet előzni azzal, ha a törvény elfogadása után kérik az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollját.

Az adatvédelmi biztos szerint, ha betartják az általa is javasolt adatvédelmi szempontokat, a kisebbségi választási névjegyzék nem vet fel törvényességi aggályokat. Péterfalvi Attila lapunknak elmondta, ragaszkodott ahhoz, hogy a névjegyzéket ne vezethesse állami szerv és szemben a parlamenti választásokkal, ne lehessen a névjegyzéket marketing célokra kiadni. Hozzátette, mivel a törvényjavaslat azzal számol, hogy csak a kisebbségiek vehetnek majd részt a választáson, így a névjegyzék a kisebbségi önkormányzatok kezében lesz a legjobb helyen. A névjegyzéket valóban megsemmisítik a választások után, tette hozzá, de csak abban az esetben, ha a törvényben nem szerepel majd az időközi választás lehetősége.

Utónévjegyzéket készítenek a kisebbségi önkormányzatok

Magyarország.hu - 2003. december 31.

A gyermek születési nevének kisebbségi utónévre történő kijavításánál az érintett országos kisebbségi önkormányzat által összeállított utónévjegyzék lesz irányadó jövő év január elsejétől. Ezt a Belügyminisztérium az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló rendeletében szabályozza. Fodor Ferenc, az Országos Cigány Önkormányzat sajtófőnöke elmondta: az országos önkormányzat múlt év szeptemberétől kezdte el a cigány utónevek összegyűjtését és a névjegyzék összeállítását. Lehetséges keresztnevek: Lolo, Lolé, Káló. Az utónévjegyzékben a magyar nyelvben megtalálható színnevek roma fordításai is szerepelnek, így a Piros férfi, illetve női változata, a Lolo és a Lolé, vagy a Káló, amely feketét jelent - említett példákat Balogh József, az OCÖ elnökhelyettese. Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke közölte: az önkormányzat közgyűlése novemberben hagyta jóvá az utónévjegyzéket. Ebben körülbelül ezerötszáz, német nyelvterületen használatos utónév szerepel. A jegyzéket szeretnék az év elején füzet formában megjelentetni. Az Országos Szlovák Önkormányzat elnöksége ugyancsak a múlt hónap végén fogadta el a hatszáz nevet felsoroló szlovák utónévjegyzéket - tájékoztatott Fuzik János, az országos önkormányzat elnöke.

Január 15 -ig véleményezhetik a törvénytervezeteket

2004. január 6. - etnonet

Január 15 -ig véleményezhetik a törvénytervezeteket az országos önkormányzatok - tájékoztatta azt Etnonetet Heizer Antal, a NEKH elnöke. Mint elmondta, az IM és a BM még karácsony előtt eljuttatta a december 11 -i legutóbbi egyeztetést követően elkészített, és a kormány által december 17 -én első olvasatban megtárgyalt jogszabályok tervezeteit. Ezt követően - várhatóan február elején - a Hivatal szervezésében sor kerül egy több napos, „bentlakásos” tanácskozásra, melyen a legfontosabb napirend a kisebbségi joganyag módosítása lesz. Heizer Antal annyit elmondott a jelenleg asztalon fekvő szövegváltozatokról, hogy - bár a kisebbségi törvény módosítására vonatkozó anyagban is számos hiányosság van -, a legnagyobb gondot a választási jogszabály tervezetében látja, amely most egy nagyon laza, „felpuhított” feltételrendszert tartalmaz.

Nemzetiségek napja Nézsán

2004. január 6. - Ľudové noviny - Marta Barnová

Nézsán, a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat, 2003. december 18-án, a Nemzetiségek napján, ünnepélyes keretek között megnyitotta a Magyarországi Szlovákok Szövetségének, Népviseleti babák vándorkiállítását - Putová vystava krojovanych bábik ZSM. A „Krása ktorú nepreniesli stárocia” - „Századok érintetlen szépsége” című kiállítás Szlovákiából került Nézsára, Egyedné Dr. Baránek Ruzsenka, a Magyarországi Szlovákok Szövetsége elnökének segítségével. A magyarországi szlovák nemzetiségű településeken elkészített csodálatos babák (43 db) 1 hónapig gazdagítják a Nógrád megyében lévő kis községet. Január 15-ig minden csütörtökön 15-17, szombaton 14-16 óráig lehet megtekinteni az ország különböző részeinek népviseletét. Külön örömet jelent a falu számára, hogy a múltat őrző, és felelevenítő babák között ott szerepel a nézsai „dunakeszkás” fiatalasszony viselet is. A falu apraja, nagyja, és a környező falubeliek is, nagy érdeklődéssel látogatják a kiállítást.

Májustól egyszerűbb határellenőrzés

NSZ • 2004. január 10.

A határellenőrzés május 1-jétől sem szűnik meg, tehát senki ne csodálkozzék majd, hogy Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása után változatlanul megállítják az utasokat – hangsúlyozta Béndek József, a határőrség országos parancsnoka tegnapi tájékoztatóján.

A határőrök a majdani uniós belső határokon – vagyis a szlovén, az osztrák és a német határszakaszon – továbbra is elkérik az okmányokat, emellett jogosultak az utasok és a gépjárművek alaposabb vizsgálatára. Kérdésünkre a tábornok elmondta: a határőr a belső határokon az útlevél, illetve az uniós tagállamokban úti okmányként is használható személyi igazolvány alapján azonosítja a személyeket, ennél alaposabban azonban csak indokolt esetben vizsgálódik. Ilyen egyszerűsített határellenőrzést végeznek más uniós tagállamok polgárai esetében is.

Az Európai Unió ajánlása szerint a schengeni térség és az új tagállamok határátkelőin olyan rendszert kell kialakítani, hogy az utasokat csupán egy helyen állítsák meg. A magyar hatóságok azonban kezdeményezték, hogy a májusban csatlakozó országok egymás között is ilyen megoldást alkalmazzanak. Ennek megfelelően a szomszédos államok hatóságai – a magyar–osztrák átkelők mellett – a magyar–szlovák és a magyar–szlovén határon is közösen ellenőriznek. Májustól tehát a belső határokon – néhány kivétellel, ahol a technikai feltételeket nem sikerült megteremteni – mindenütt a hegyeshalmi átkelőn már korábban kialakított gyakorlatnak megfelelően folyik majd az ellenőrzés. E szerint a kifelé tartó magyar utas okmányát a magyar határőr megvizsgálja, közvetlenül mellette dolgozó külföldi kollégája pedig eldönti, szükségesnek tart-e további vizsgálódást. Ha nem, csupán int, és folytathatjuk utunkat. Befelé hasonló lesz a helyzet: a hazatartó magyaroktól valószínűleg csak a magyar határőrök kérik el az útlevelet, mindössze gyors személyazonosítást végezve. További egyszerűsítés, hogy a belső határokon megszűnik a vámvizsgálat, vagyis például a poggyász átvizsgálására már nem kell számítani.

Új igazgató a közlekedésfelügyeletnél

Tavaly forgalomba helyezték a gyorsforgalmit

2004. január 6. - Ľudové noviny - V. A.

A megyei közútkezelő kht., valamint a Közlekedéstudományi Egyesület megyei területi szervezete idei első sajtótájékoztatóján dr. Szeberényi Andor egyesületi elnök üdvözölte az új esztendőben a sajtó képviselőit. Nyugdíjba vonulásáról tájékoztatta a megjelenteket és bemutatta utódját - eddigi helyettesét -, Dobókői Györgyöt, aki január elsejétől tölti be a Békés Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatói posztját. Szeberényi Andor 1991. augusztus elsejétől igazgatta a felügyeletet és több mint egy évtizede vezette az egyesületet. Tapasztalataira, egyesületi munkájára továbbra is igényt tartanak kollegái: jogtanácsosként segíti majd a felügyeleti munkát.

Mint megtudtuk, Dobókői György országos pályázat útján nyerte el az igazgatói széket, s tavaly december 22-én iktatták be posztjába. A közúti forgalomtechnikai szakmérnök nem ismeretlen a szakmában, hiszen 25 éve dolgozik közlekedési területen, 12 évig volt Szeberényi Andor helyettese. Vezetési elképzeléseiről elmondta, hogy az eddig kitaposott úton szeretne tovább haladni, ügyfélközpontú, szolgáltató jellegű felügyeletet kíván működtetni. A várható újdonságok közt említette a járművezetők számítógépes elméleti vizsgáztatását, melyet már az idén be kívánnak vezetni.

Ezt követően a volt igazgató egy január elsejétől életbe lépett változásra hívta fel a figyelmet: egyes európai országok a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti tehergépkocsik, járműszerelvények és autóbuszok határátlépésekor kérhetik a Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítvány felmutatását. Az okmány a közlekedési felügyeleteknél szerezhetők be. A szükséges bizonyítvány hiányában Oroszország, Észtország, Finnország, Hollandia, Románia és Bulgária megtagadhatja a jármű beléptetését.

A továbbiakban a 44-es főút rekonstrukciójáról hallhattunk. Mint arról már lapunk beszámolt, tavaly december elsején megkezdődött a 44-es főút Békéscsaba - Veszei közti szakaszának műszaki átadása - átvétele. A forgalomba helyezés tavaly december 19-én megtörtént, a kisebb hibákat orvosolták. Természetesen a párhuzamos közlekedés szabályainak betartása újabb kihívások elé állítják az erre közlekedőket. A szóban forgó útszakasz mind a négy sávján a megengedett maximális sebesség 90 km/óra. Az idén valószínűleg elkészül a Békéscsabát elkerülő út I. üteme és a továbbiakban pedig a II. üteme is. Ez utóbbi a Békési úttól a Szarvasi útig valósul meg.

Beköszöntött a tél és vele együtt az első hó is. A télre való felkészülésről Virág Mihály főmérnök elmondta, hogy az óesztendő utolsó hónapjaiban kegyes volt hozzánk az időjárás: nem volt hó. Igy kevés sót használtak a hajnali lefagyások kiküszöbölésére. Míg tavaly 372 tonna sót szórtak az utakra, addig például 2002. utolsó két hónapjában ez a mennyiség 1100 tonna volt. Bár már léteznek „környezetbarátabb” anyagok is, még mindig a só a legolcsóbb, s így közel 20 millió forintot spórolhattak meg. Ebből az összegből a kátyúkat igyekeznek javítgatni. Tavaly 3200, az idén pedig 2630 tonna anyagot használtak fel kátyúzásra. Virág Mihálytól azt is megtudtuk, hogy folytatódik Békéscsabán az Orosházi úti rekonstrukció is. Mint ismeretes, tavaly a megye nem jutott pályázati pénzekhez. Az idei év feladata a körforgalom kiépítése a Gyár utcai csomópontban. Mindez mintegy 150 milliós beruházás. A főmérnök szerint jó esélyekkel pályázhat a megye az idei országos csomópont fejlesztési pályázaton. A Madách utcában jelzőlámpás forgalomirányítás lesz. Mindez 35 millió forintba kerül majd.

Pelleg József rendőr százados a téli közlekedésre való felkészülésre hívta fel a figyelmet.

Pozsony - Szlovák státustörvény

2004. január 5. - BMH

Várhatóan még az uniós csatlakozás előtt hatálytalanítják a Szlovákia határain kívül élő szlovákok anyaországi státusáról rendelkező törvényt. Erről a határon túli szlovákok ügyeinek pozsonyi kormánybiztosa nyilatkozott. Claude Baláz jelezte, hogy az idejét múlt „szlovák státustörvény” érvénytelenítését fogja indítványozni. A jelenleg hatályos jogszabály helyett ki kell alakítani a határon túli szlovákokkal való törődés megfelelő állami politikáját, ezért arra készül, hogy ennek tíz évre szóló koncepcióját terjeszti majd a kormány elé. Baláz szerint Szlovákia az uniós csatlakozásig végérvényesen hatálytalanítani lesz köteles a határon túli szlovákok anyaországi státusát szabályozó törvény még érvényben lévő rendelkezéseit, így az átmeneti lakhelyhez és a szlovákiai munkavállaláshoz való előjogokat, mert az unióban ez a gyakorlat már a nem szlovák nemzetiségű idegen állampolgárok diszkriminációjának minősülne. Ugyanakkor bírálta a jelenlegi gyakorlatot, amelynek értelmében az Ukrajnából vagy a volt Jugoszláviából visszatelepülő szlovákok szlovák állampolgárságért folyamodó kérelmét személyenként húszezer korona illeték kifizetéséhez kötik. A szlovák státustörvény megszűntével az úgynevezett szlovákigazolványok is megszűnnének. A kormánybiztos indítványa szerint a határon túli szlovákokkal való törődés céljaira a költségvetésből elkülönített keretre, az eddigi ráfordításoknál több pénzre lesz szükség.

Megszűnhet a szlovákigazolvány

NSZ • 2004. január 5.

Szlovákia EU-csatlakozása miatt módosítani vagy törölni kell a jelenleg hatályos szlovák kedvezménytörvényt – nyilatkozta a SITA pozsonyi hírügynökségnek Claude Baláz, a határon túli szlovákok kormánybiztosa. Az ismert közéleti személyiség lapunk megkeresésére kifejtette: még Vladimír Meciar országlása idején, 1996-ban fogadták el a jogszabályt, amelynek néhány rendelkezése összeegyeztethetetlen az uniós értékrenddel, elsősorban az etnikai megkülönböztetést tiltó elvvel. Példaként említette, hogy a szlovákigazolvány tulajdonosai az anyaországban térítésmentesen válthatják ki a munkavállalási engedélyt, holott a többi külföldi ezért fizetni kényszerül.

– A törvény alapos módosítását vagy megszüntetését javaslom. Az utóbbi esetben érvényét veszítené a szlovákigazolvány is, amelyből eddig tízezret adtunk ki. A továbbiakban az ország új helyzetét és lehetőségeit figyelembe véve sokkal hatékonyabban kell gondoskodnunk külföldön élő honfitársainkról, akiknek a száma jelenleg két és fél millióra tehető – közölte Baláz. Hozzátette: – Számuk évről évre növekszik, a rendszerváltás óta ugyanis egyre többen, tavaly hozzávetőleg tízezren hagyták el az országot. A legtöbben (főleg frissdiplomás informatikusok, továbbá orvosok és más egészségügyiek) Csehországban, Németországban és más nyugati államokban kerestek munkát.

Vanyarc - ROZMARIN ZELENY...

Ľudové noviny - T. N.

2003. december 14-én ünnepelte megalakulásának 30 éves jubileumát a VANYARCI ROZNARIN HAGYOMÁNYŐRZŐ EGYÜTTES. 1973-ban Hugyecz Andrásné vezetésével Pávakörként indult útjára az azóta három generációssá növekedett, jelenleg is több mint ötven főt számláló együttes. A 30 év alatt számtalan díj, megannyi sikeres fellépés idehaza és külföldön fémjelzi azt a munkát, melyet a elmúlt időszakban töretlenül, folyamatosan végeztek. Jelenlegi vezetőik, Vravuska Józsefné és Komjáthi Gáborné folytatják azt a hagyományápoló munkát az együttes repetoárját illetően is, amelyet Hugyeczné Annuska hagyott a csoportra, a falura. Az ünnepelteket a káprázatos műsoruk után köszöntötte a település polgármestere Kollár András, az Országos Szlovák Önkormányzat képviseletében Pleva Mihályné, a Nógrád-Hevesi Szlovákok Egyesülete nevében Nedeliczki Teréz. A Szlovákiából érkezett vendégek sorában a nagykürtösi, a hrusovi és kékkői barátaik köszöntötték a jubiláló együttest, akikkel kapcsolatuk szinte egyidős a csoport fennállásával. Név szerint ing.Pavol Bendik Hrusov polgármetere, Ján Brlos járási kult. referens, Ján Lernhardt „A mi kulturánk” nevű civil szervezet vezetője Kékkőről üdvözölte a vanyarci együttest. A Rozmarin Hagyományőrző Együttes vezetője Vravuska Józsefné megköszönte a támogatóknak, a segítőknek a munkát, külön megköszönte két koreográfus Juraj Mathias és Suba Éva munkáját. A csoportot fellépéseik során, így ezen az estén is a Kóborzengő Zenekar kísérte. Kívánjuk, hogy ez a vanyarci Rozmarin /rozmaring/ még zöldeljen sokáig!

Emberi jogi bizottság: a kisebbségi joganyag módosítása

2003. december 16. (MTI)

A kormány következő ülésén tárgyalja a kisebbségi joganyag módosítását - hangzott el az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának keddi ülésén. A beérkezett észrevételek alapján a kisebbségi törvény átalakításáról szóló javaslat körül nagyfokú az egyetértés, nézeteltérések főként a választójogi szabályok módosításánál vannak - mondta Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke a tanácskozáson. A beérkezett észrevételek alapján a kisebbségi törvény átalakításáról szóló javaslat körül nagyfokú az egyetértés, nézeteltérések főként a választójogi szabályok módosításánál vannak - mondta Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke a tanácskozáson. Közlése szerint két kérdésben folynak egyeztetések: arról tárgyalnak, hogy - a tervezetben foglaltaknak megfelelően - az országos kisebbségi önkormányzatok vagy helyettük más állítsa össze azon települések listáját, ahol nemzetiségek élnek, illetve a kisebbségi közösségeknek legyen-e mérlegelési joguk a nemzetiségi választói névjegyzékre felvétel esetén. „Mindkét kérdés rendkívül komoly szakmai és alkotmányos kérdéseket vethet fel” - jelentette ki. Azokra a felvetésekre, amelyek szerint a névjegyzék felállítása szerint inkább a jelöltállítást kellene szigorítani, Heizer Antal azt mondta: „az egész rendszer erről szól”. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a kisebbségi joganyag módosítása kapcsán arról beszélt, hogy a kormányzat e kérdésben a lehető legszélesebb konszenzusra törekedett. Mint mondta, a 13 magyarországi nemzetiség közül hat - a cigányok, a horvátok, a németek, a ruszinok, a szlovákok és a szlovének - támogatják a tervezetet, másik hat közösség - a bolgár, a lengyel, az örmény, a román, a szerb és az ukrán - elutasítja annak egy vagy több lényegi elemét; a görögök még nem véglegesítették álláspontjukat a kérdésben. Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa az ülésen arról beszélt, hogy eddig egyetlen olyan lehetőséget sem ismert meg, amelyik a nemzetiségi választói névjegyzékkel azonos hatásfokkal, az alkotmánynak és más jogszabályoknak is megfelelő módon rendezné a kisebbségi önkormányzatok választásával kapcsolatos kérdéseket. Hozzátette, ha az egyes nemzetiségek lélekszáma alapján vizsgálják a lajstrom elfogadottságát, akkor elmondható, hogy a magyarországi nemzetiségek 92 százaléka pártolja az elképzelést. „Megnyugtató többség ez?” - tette fel a kérdést hallgatóságának az ombudsman, aki felhívta arra is a figyelmet: a kisebbségi és a kedvezménytörvény is a közjogi autonómia eszközeivel él. A büntető törvénykönyv felülvizsgálata kapcsán Györgyi Kálmán, az igazságügyi tárca miniszteri biztosa arról beszélt, Magyarországon tavaly 99 ezren kerültek bíróság elé, közülük 31 ezer emberre szabtak ki határozott tartamú szabadságvesztést; ezek kétharmada felfüggesztett ítélet. A leggyakrabban - az elmarasztalások 43 százalékában - a főbüntetés pénzbüntetés, s a vádlottaknak csupán nyolcada kerül rács mögé. Szavai szerint a magyarországi büntetésalkalmazási gyakorlat kiegyensúlyozott képet mutat, s nem volna helyes belátható időn belül alapvető változást várni. Az ülésen Nyakó István (MSZP) pártja hívő tagozatának 122 tagja által aláírt ívet nyújtott át Szászfalvi László (MDF) bizottsági elnöknek; az ívet kézjegyükkel ellátók, mint mondta, azt az akciót támogatják, amely azt szorgalmazza: az Európai Unió alkotmányában a közös kulturális örökség részeként említsék meg a kereszténységet.

Névjegyzék álkisebbségiek ellen

NSZ • 2003. december 17.

A magyarországi kisebbségek közül hat támogatja, hat elutasítja a kisebbségi választói névjegyzék bevezetését, egy pedig még nem foglalt állást – mondta Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára kedden, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság ülésén. A névjegyzék támogatói között található a három legnagyobb lélekszámú kisebbség: a cigány, a német és a szlovák. Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman erre utalva felhívta a figyelmet: ha azt is megnézzük, hogy az adott közösség hány embert képvisel, akkor a támogatók aránya meghaladja a 90 százalékot. A kormányzat elképzelései szerint a kisebbségi önkormányzati választásokon csak azok lehetnének jelöltek, és csak azok szavazhatnának, akik önként regisztráltatják magukat a névjegyzékben. Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke úgy vélte, a névjegyzék az egyetlen módja annak, hogy megakadályozhatók legyenek a kisebbségek kárára elkövetett visszaélések.

Kukan a szlovák diplomácia sikeréről a kedvezmény-törvény ügyében

2003. december 27. (MTI)

A szlovák diplomácia sikerének nevezte a kisebbségek támogatásáról született megállapodást Eduard Kukan szlovák külügyminiszter, aki visszautasította az ellenzéki vádat, miszerint az egyezség csupán a szlovák fél pirruszi győzelme volt. A magyar kedvezménytörvény szlovákiai alkalmazásának két éven át kitartóan ellenálló Kukan értékelése szerint a megállapodás tető alá hozása „olyan lépés volt, amely a szlovák külpolitika elvszerűségét, a viták civilizált kezelésének képességét volt képes bizonyítani, egyszersmind igazolni, hogy a területünkön idegen állam semmiféle törvénye nem érvényesülhet.” A szlovák külügyminiszter arról biztosította a szlovákiai magyarokat, hogy az eredeti kedvezménytörvényt elutasító szlovák álláspont nem a szlovákiai magyarok ellen irányult. - A Szlovák Köztársaság kormányának sosem állt szándékában az, hogy Szlovákia legnagyobb lélekszámú kisebbségét (a magyarokat) megrövidítse, és lefaragja a „rokonállam nekik szánt támogatásait” - idézte a SITA hírügynökség Kukant, aki hozzátette: „Ellenkezőleg: a szándék az volt, hogy mindez a be nem avatkozás, az egyenlőség és az átláthatóság légkörében menjen végbe.” A szlovákiai magyar és a magyarországi szlovák kisebbség anyaország részéről nyújtandó oktatási-nevelési támogatásainak eljuttatásáról szóló megállapodást Kovács László magyar és Eduard Kukan külügyminiszter december 12-én írták alá Brüsszelben.

Bős miatt Pozsony újra Hágához fordulna

NSZ • 2003. december 29.

Ha a bősi szlovák–magyar vitában belátható időn belül nem lesz elmozdulás, megfontolásra javaslom, hogy a két ország forduljon ismét a Nemzetközi Bírósághoz – jelentette ki Eduard Kukan. A pozsonyi diplomácia vezetője a TA SR szlovák hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette: – Szlovákia nem szemlélheti a végtelenségig tétlenül, hogy a dunai kormánybiztosok tárgyalásain évek óta nincs semmiféle előrelépés, sőt: partnerünk még hajlandóságot sem mutatott a megegyezésre. A szakértői munkacsoportok ugyan időről időre összeülnek, ám egyetlen eredménynek legfeljebb az számít, hogy megegyeznek, mikor találkoznak újra – vélekedett a szlovák külügyminiszter. Szerinte mindkét partnernek ki kellene használni a jelenlegi kedvező légkört, amely azután alakult ki, hogy egyezség született a szlovákiai magyarok és a magyarországi szlovákok anyaországi támogatásának módjáról. Kedvező előfeltételként értékelte azt a tényt is, hogy a két fél immár szakmai és műszaki kérdésként, nem pedig politikai ügyként kezeli a nézetkülönbségeket – tette hozzá Kukan. Lapunk megkeresésére Dominik Kocinger szlovák dunai kormánybiztos hangsúlyozta: – Idestova húsz hónapja várok arra, hogy kinevezzék immár ötödik budapesti partneremet. Remélem, ez napokon belül megtörténik. Bízom abban is, hogy a magyar környezetvédelmi minisztérium hathatós támogatásával végre tudományosan bizonyított tényekről tárgyalhatunk, s eltűnnek azok a politikai és egyéb, nem szakmai megfontolások, amelyek gyakran befolyásolták a budapesti küldöttség magatartását – nyilatkozta a pozsonyi szakember. Hozzátette azt is, hogy Szlovákia nem hajlandó újrakezdeni az alkudozást, mert érvényesnek tartja mindazokat a dokumentumokat, amelyeket eddig már a két kormányküldöttség elfogadott. A hágai Nemzetközi Bíróság 1997 szeptemberében hozott döntésében többek között érvényesnek ítélte a bősi vízerőmű felépítéséről húsz évvel korábban megkötött államközi szerződést, ám nem kötelezte Magyarországot az alsó vízlépcső felépítésére. Ugyanakkor tárgyalásra szólította fel a feleket annak érdekében, hogy a két és fél évtizeddel ezelőtti dokumentum alapvető céljait valóra váltsák.

Nemzetközi lesz a letkési határátkelő

Tervek új hídra, elkerülő útra a teherautók számára

NSZ • 2003. december 30.

Együttes ülést tartott az Ipolyon inneni Letkés és az Ipolyon túli Szalka képviselő-testülete a vám- és a határőr-parancsnokságok, valamint a megyei közútkezelő képviselőinek részvételével. A téma az volt, hogy mi várható a megye egyetlen közúti határátkelőhelyén a jövő májusi uniós csatlakozáskor. A két testület egyhangúlag állást foglalt amellett, hogy ettől az időponttól kezdve folyamatossá kell tenni az akkor már nemzetközivé váló határátkelő nyitva tartását. Letkés és Szalka között a magyar–szlovák határfolyó, az Ipoly feletti hidat 1994 augusztusában nyitották meg, elsősorban azért, hogy a határ két oldalán élők számára megkönnyítsék a kapcsolattartást. Az első időszakban valóban rokonlátogatási hullám indult meg, majd követte a kereskedelmi turizmus, megjelentek a turistabuszok, és egyre jelentősebb lett a teherforgalom is. A letkési polgármester, Kovács István szerint az elmúlt években a legnagyobb gond az volt, hogy a nyáron reggel nyolctól este nyolcig nyitva tartó határátkelőt október elseje és május elseje között már délután négy órakor lezárták. Jó három éve ez a gond megoldódott, a két település ezután azonban szerette volna elérni, hogy folyamatosan nyitva tartson az átkelő, és ne csupán a két ország – Magyarország és Szlovákia – állampolgárai vehessék igénybe. Ez ugyan nem sikerült, de legalább új épületet kapott a határőrség és a vámhivatal a határállomásnál, és maga a határátkelő is bővült, a kilépők és a belépők két-két sávot vehetnek igénybe. Az Európai Unióhoz való csatlakozással májustól még egy gond mindenesetre megoldódik, a hidat ugyanis meg kell nyitni a nemzetközi forgalom előtt. Letkés polgármestere viszont úgy gondolja – szalkai polgármestertársával egyetértésben –, hogy a torlódások elkerülésére most már valóban éjjel-nappal nyitva kell lennie a határátkelőnek. Letkésnek azonban új problémái is adódnak. Ha azt akarja, hogy a községben ne növekedjék elviselhetetlenné a forgalom, szorgalmaznia kell az Ipoly-hídhoz vezető elkerülő út kiépítését. Mint Kovács István elmondta, most hét tonna összsúlyig vehetik igénybe teherautók a hidat, viszont a várható forgalomnövekedés miatt ezt három és fél tonnára akarják csökkenteni. És mivel a híd jelenleg csak belterületen, a letkési Diófa utcán keresztül közelíthető meg, szükségessé válik az elkerülő út. Ezt Ipolytölgyes felől építenék, mintegy egy kilométer hosszúságban, de már úgy, hogy arról a belátható időn belül megépülő új híd megközelíthető legyen. A jelenlegi Ipoly-híd ugyanis – amelyet nem kamionkonvojokra méreteztek – biztosan nem sokáig bírja a feltehetően jelentősen megnövekvő forgalmat.

A magyar korona Pozsony felett

NSZ • 2003. december 31.

Az óév utolsó másodperceit a lézersugarak révén megelevenített magyar koronával búcsúztatják ma Pozsonyban. A több belvárosi helyszínen zajló szilveszteri utcai vigasságoknak a szó szoros értelmében is fénypontja lesz az a három méter átmérőjű, tízméteres magasságban megjelenített tárgy, amely pontos mása a történelmi ereklyének – jelentették be a pozsonyi fővárosi hivatal sajtóértekezletén. Milan Vajda szóvivő lapunknak nyilatkozva elmondta: – Az új látványossággal szeretnénk óévbúcsúztató hagyományt teremteni Pozsonyban, amely tudvalévően hosszú ideig koronázóváros volt. Szlovákia fővárosának mai vezetői fontosnak tartják, hogy ilyen korszerű eszközökkel is felelevenítsék a szlovákok, a magyarok, és a helyi németek közös történelmének tényeit. Jelképes jelentősége is lesz az attrakciónak, hiszen a pozsonyiak úgy érzik, hogy rövidesen megkoronázzák sokéves vágyaikat, ugyanis májustól uniós polgárok lesznek. Lakóhelyük reményeik szerint visszaszerzi azt a rangot, amely az európai fővárosok és a szellemi központok között megilleti ezt a mindmáig többnyelvű települést – tette hozzá a szóvivő.

Az MVSZ üdvözölte a pozsonyi önkormányzatnak a Szent Koronáról szóló döntését

2004. január 1. (MTI)

A Magyarok Világszövetsége üdvözli a pozsonyi önkormányzatnak azt a döntését, hogy a magyar Szent Korona lézerképe lebegjen majd az óévet búcsúztató és az új esztendőt köszöntő éjszakán Pozsony óvárosának főtere felett - nyilatkozta az MTI-nek Patrubány Miklós, a szövetség elnöke szerda este Marosvásárhelyről. Az MVSZ vezetője szerint az a jogállamiság, amelyet már a 1351 körül kirajzolódó, a Szent koronához kötődő sarkalatos törvények képviseltek, időt állónak bizonyultak. Patrubány Miklós egyben hangsúlyozta: reméli, hogy szlovák részről ez a lépés nem lesz egy újabb kisajátítási kísérlet, mint amilyen történt a magyar címer két szimbólumával, a hármas halommal és a kettős kereszttel, amelyek a szlovák nemzeti címerbe kerültek. Amennyiben ez valóban így van, úgy a Magyarok Világszövetsége maradéktalanul üdvözli a döntést, és a Szent Korona eszmeiségének, a népeket, nemzeteket egybefogó erejének megtestesülését látja benne.

Pozsony nem nosztalgiázni akart

NSZ • 2004. január 3.

Kétfajta félreértést kellett tisztáznunk fővárosunk óévbúcsúsztatója kapcsán, amelynek fénypontja a magyar királyok koronájának lézersugaras megjelenítése volt – válaszolta lapunk megkeresésére Andrej Durkovsky, Pozsony főpolgármestere. – Nem nosztalgiázó vagy a Monarchiát visszasíró szándékkal jelenítettük meg a korszerű technika segítségével a történelmi ereklyét, hanem azért, mert tény, hogy Pozsony 1530-tól 1830-ig koronázóváros volt.

Amikor hónapokkal ezelőtt azon töprengtünk, milyen látványossággal tegyük még vonzóbbá és egyedivé a helyi szilveszteri ünnepségeket, a legjobb megoldásnak éppen annak a hagyománynak a felelevenítése kínálkozott, amely a szlovákok, magyarok, osztrákok és a helyi németek közös történelmének fontos része, s amelyre a ma is többnyelvű és ugyancsak az Európai Unióba tartó Pozsony méltán lehet büszke – tette hozzá a főpolgármester. Szándékunkat egyértelműen jelzi, hogy annak a tárgynak a hű mását ábrázoltuk, amely a koronázási ceremóniák színhelyének, a Szent Márton-székesegyháznak a tornyán látható. Milan Vajda szóvivő elmondta, hogy a kezdeményezést a pozsonyiak többsége és a sok ezer külföldi turista is kedvezően fogadta. Ugyanakkor akadtak olyan szlovák polgárok, akik magyarkodással vádolták a szervezőket. Több magyarországi személy viszont éppen azt kifogásolta, hogy a három méter átmérőjű, az óváros felett az elmúlt év utolsó másodperceiben, tíz méter magasságban felragyogó tárgy nem hasonlított a Szent Koronára.

Békéscsaba - Emlékezetes szlovák hangverseny

2003. december 17. – Ľudové noviny – V. A.

A Csabai Szlovákok Szervezete december 17-én a Városháza dísztermében jótékonysági estet rendezett a szlovák kulturális hagyományok őrzése, ápolása segítésére. A repertoárban honi és szlovákiai népdalok, valamint kórusművek szerepeltek. A Čabianska Ružička nemzetközileg is elismert énekkara Szák Kocsis Péter vezényletével, és új férfitagokkal bővülve kiegyensúlyozott, telt, harmonikus hangzásával aratott megérdemelt sikert. A szláv többszólamúság erőteljesen emelkedett érzékeltetése, a szlovák népzene anyanyelvének tökéletes ismerete igazi művészi élményt hozott létre, melyet főleg a szlovák ajkú népességből szerveződött közönség hosszan tartó vastapssal jutalmazott. Hasonlóképpen az országos sikereket elért Boleráz Citerazenekar aranykoszorús, többszörösen kitüntetett együttese, Paulik László vezetésével autentikus megszólaltatója volt a szlovák kultúrának, népdaléneklésnek. A jótékonysági koncert bebizonyította a jelenlévőknek, hogy szükség van szlovák együtteseink időszakos bemutatkozására az őket támogató hazai szlovák közönség előtt is, hiszen egy-egy ilyen komoly értékeket felvonultató szereplés mércéje lehet a helyi népdalkörök, hagyományőrző együttesek fejlődésének is.

Békéscsaba - Karácsony a Szlovák Klubban

2003. december 17. – Ľudové noviny – V. A.

A Csabai Szlovákok Szervezete harminc esztendős múltra visszatekintő Szlovák Klubjának szerteágazó, gazdag programjában előkelő helyet foglal el a hagyományőrzés, így a klubtagok bensőséges, családias karácsonyának megünneplése is. Az idei, ötletekben bővelkedő programsorozat legemlékezetesebb klubdélutánja december 15-én zajlott, amikor Ancsin Pálné klubvezető köszöntője után Vágvölgyi Gábor önkormányzati képviselő emlékezett meg a régi karácsonyokról, s meglepetésként pazar ajándékcsomagot is hozott a szervezet és az önkormányzat közös Jézuskája. A tagok a régi karácsonyi köszöntés emlékeit idézték: az esti gyertyagyújtás, a kántálás ősi dalait, megőrzött régi verseket, a családias szeretet összetartó erejét példázva -hirdetve. Szinte a semmiből, az emlékek csaknem 100 éves kútjából merültek fel az emlékek, mondókák, versek, dalok, melyek megőrzése, gyűjtése, feldolgozása a néphagyományokat kutató néprajzosok legsürgősebb feladata lenne. Hiszen él még a hagyomány, megmentése, megőrzése mindennél sürgetőbb feladat. Az igazi értékek a szívekben rejlenek. Ezt a bölcsességet idézte a békéscsabai szlovákok emlékezetes klubdélutánja is.

Demszky Gábor közleménye a nyelvi kisebbségek napja alkalmából

2003. december 17. (OS)

A kisebbségek joga saját nyelvükhöz a liberálisok hitvallásának alapelvéből szervesen következik. Szabadok addig maradunk, amíg mások is azok. Ameddig mindenkinek joga van a más nyelv használatához, más kultúra műveléséhez, más vélemény kifejezéséhez. Ezért a Szabad Demokraták Szövetsége kiáll minden kisebbség jogaiért. Magyarország a jövő évben csatlakozik az Európai Unióhoz, de már idén aktív szerepet vállalt a megújuló egységes Európa alapelveinek meghatározásában. Az a koalíciós kormány, amelyben az SZDSZ részt vesz, szívós diplomáciai munkával elérte, hogy az új európai alkotmány preambulumában - az alkotmány elfogadása után - szerepelni fog a kisebbségek jogainak garantálása. E jogok egyik legfontosabbika, hogy a kisebbségek megőrizhessék saját nyelvüket, hagyományaikat, kultúrájukat, szokásaikat. A múlt héten Brüsszelben aláírt magyar-szlovák megállapodás konkrétan garantálja a hazai szlovák és a felvidéki magyar kisebbség nyelvének, iskolájának, kultúrájának az anyaország által történő kölcsönös támogatását. Budapest szabadelvű főpolgármestereként gyakorlatot szereztem a nyelvi kisebbségek jogainak mennél szélesebb körű érvényesítésében és kiterjesztésében. Az előző századfordulón magyarok, németek, zsidók, horvátok, szlovákok, cigányok, ukránok, románok, szerbek, bolgárok, lengyelek, örmények együtt fejlesztették európai világvárossá Budapestet. Mind-mind egy-egy színt jelentettek abban a szőttesben, amely a magyar fővárost az európai metropolisokéhoz tette hasonlóvá. Érzületileg mindegyik pesti polgár megmagyarosodott, túlnyomó többségük pedig nyelvileg is - de megőrizték saját eredeti kultúrájukat, vallásukat, szokásaikat. Néhány tragikus évet leszámítva talán éppen Budapest őrizte meg a leghívebben az utolsó két évszázadban is a különböző népek, nyelvek, kultúrák békés együttélésének ezeréves magyarországi hagyományát. A magyar polgárok túlnyomó többsége értelemszerűen beszél magyarul, és ez így helyes, hiszen a sokféle származású ember Magyarországon csak így tud egymással kommunikálni. Az új magyar demokráciában ugyanakkor sok kisebbségi származású polgár ápolja tudatosan és öntudatosan második anyanyelvét, sokan pedig újra megtanítják gyerekeiknek őseik nyelvét. Így lesz - Szent István Intelmei szellemében - „a soknyelvű ország” erősebb és egységesebb, mint a mesterségesen egynyelvű.

A nagy nyelvek „megeszik” a kicsiket

NSZ • 2003. december 20. • Szvetelszky Zsuzsa

Az információ mennyisége szaporodni látszik, a nyomtatott és elektronikus sajtóban elhangzott-leírt szavak száma egyre nő, a világ beszélt nyelveinek jelentős részét mégis a kihalás fenyegeti. Másképpen: mind gyakrabban fordul elő, hogy nagyszülőknek és unokáknak más az anyanyelvük, hiába élnek ugyanott – így aztán egyéb okok mellett már csak ezért sem érthetik meg egymást. Napjainkban egyre több természettudós – elsősorban matematikusok, káoszkutatók – foglalkozik a nyelvek kihalásának modellezésével. A szakemberek a folyamat dinamikáját vizsgálják, elsősorban a veszélyeztetett nyelvek megóvásának érdekében. Több egyetem és kutatóintézet fogott össze annak érdekében, hogy a veszélyeztetett nyelveket minél teljesebb és biztonságosabb formában tudják megőrizni, archiválni. A Cornell Egyetem matematikusai, Steven M. Strogatz (a manapság egyre ismertebb small-world – „kicsi a világ” – elmélet egyik úttörője) és Daniel M. Abrams a Nature-ben megjelent cikkükben megállapítják, hogy a ma beszélt 6800 nyelv jelentős része száz év múlva teljesen kihal. Vannak, akik a nyelvek harmadát érzik fenyegetve, pesszimistább jóslatok szerint kilencven százalékára ez a sors vár. Elsősorban azok a „kicsi” nyelvek vannak veszélyben, melyeket tízezernél kevesebb ember beszél. Strogatzék modellszámításai szerint nemcsak az adott nyelvet beszélők száma, de a nyelv társadalmi presztízse is sokat jelent – ezért veszélyeztetett például a több mint 12 millió ember által beszélt dél-amerikai kecsua. A tudósok nemzeti és nemzetközi tudományos stratégiákat, a kulturális sokszínűség támogatását – a politikait is – szorgalmazzák. A kölni egyetem nyelvtudományi intézetében jött létre a veszélyeztetett nyelveket védő társaság (GBS – Gesellschaft für bedrohte Sprachen), melynek tagjai alapos terepmunkát, a veszélyeztetett nyelveknek az egyetemi oktatásba való beiktatását, a hozzájuk tartozó közösségeknek a nyilvánosságban való részvételét sürgetik. Hasonló célból hozták létre a Max-Planck Intézet pszicholingvisztikával foglalkozó szakemberei azt az internetes szövetséget, melynek keretein belül egyetemek és kutatóintézetek szakemberei járulhatnak hozzá a „kommunikációs környezetvédelemhez”. A DOBES-adatbank (Dokumentation bedrohter Sprachen – a veszélyeztetett nyelvek dokumentációja) adatokat gyűjt és fel is dolgozza, katalogizálja a beérkező eredményeket, digitalizálja azokat, és különböző formában nyilvánosságra hozza. Videokazetták, fotók, hálózati szöveges adatbázisok formájában mentik, ami menthető. Az intézet két szakembere, Bernard Comrie és Martin Haspelmath kezdeményezte a nyelvek világatlaszának létrehozását. Egyik írásukban a nyelvek sokszínűségének felbecsülhetetlen értékére mutatnak rá. Noha politikailag és gazdaságilag nem minden nyelv egyenlő – világnyelveken beszélők könnyebben szereznek állást, könnyebben kötnek üzletet –, ám szókincsét és nyelvtanát tekintve mindegyik egyaránt gazdag. Ugyanis minden nyelv az emberi szellem alkotása, minden nyelvnek vannak olyan sajátos kifejezései, fordulatai, melyekkel egyedi formában őrzi az emberi szellem örökségét. A két tudós arról is ír, milyen hátrányt jelent a kis nyelvek kihalása a társas együttlétekben, milyen személyiségzavarokat okozhat, ha valaki többé senkivel nem tud anyanyelvén – gyermekkorának nyelvén – beszélgetni. A gyarmatosítás és a kisebbségek háttérbe szorítása hozzájárult a folyamathoz: a hivatalos adminisztráció és az oktatás kötelező nyelve nagyban befolyásolja a következő nemzedékek nyelvi kultúráját. A kétnyelvűek már első megszólalásuktól kezdve érzékelhetik a rangsort a családban és a szomszédságban, illetve a nyilvános életben használt nyelvek között. Napjainkban a globalizálódás korának növekvő mobilitása és az egységesedő média támogatja ezt a trendet, és azok a nyelvek, melyek nem rendelkeznek folyamatos írásbeliséggel, szinte esélytelenek. Hiába támogatja a „nyelvőröket” többek között az UNESCO is: aki érvényesülni akar, az elhagyja kevesek által beszélt anyanyelvét, és nagyobbra vált. A néhány tucatnyi nagyobb nyelv dinamikusan terjeszkedik, és bekebelezi a kisebbeket. Darwin szerint „egy nyelv, ugyanúgy, mint egy faj, ha egyszer kihalt, soha többé nem éled fel”. Ma még tudjuk, mi megy veszendőbe.

Medgyessy Péter miniszterelnök beszéde a Kisebbségekért díj átadásán

Országház, 2003. december 17.

Magyarországon a kisebbségek ügye fontos kérdés. Fontos kérdés mindenkinek, aki felelősen gondolkodik, akinek nemes érzései vannak, és akinek van szíve. Fontos kérdés azért, mert azt szeretnénk, hogy Európában mindannyian jól érezzük magunkat. És fontos kérdés azért, mert felelős politikai erő kormányzati és ellenzéki politikai erő egyaránt nem gondolhat mást a kisebbségekről, mint hogy általuk gazdagabbakká válunk.

Talán tudják rólam a jelenlévők, hogy családom erdélyi származása révén én is a kisebbségekhez tartozónak érzem magam. A kisebbségeket tehát szívből és mély meggyőződéssel tudom képviselni. Én Budapesten születtem, nem éltem meg a kisebbségi létet, de a szüleim megélték, és tudják, hogy mit jelent az. Az a meggyőződésem, hogy a nemzeti kultúránk szegényebb volna, hogyha nem lennének a kisebbségek. És az a meggyőződésem, hogy Európa is szegényebb lenne, hogyha nem gazdagítaná kultúráját és gondolkodását a kisebbségek jelenléte. Igaz az a tézis, hogy a közösség annál erősebb és gazdagabb, minél többféle kultúrát fogad be. Magyarország a történelme során gyakran került kapcsolatba kisebbségekkel, s mindig befogadó ország volt.

Egység a sokféleségben ez Magyarország titka. És egység a sokféleségben ez Európa sikerének is a titka. Én tehát örömmel köszöntöm a jelenlévőket, és ünnepnek tartom azt, hogy megemlékezhetünk a kisebbségekről és a kisebbségek jogairól. Annak külön örülök, hogy olyanoknak adhatok át elismeréseket, akik sokat tettek a hazánkban élő kisebbségekért, vagy akik a magyar kisebbségek érdekében sokat tettek a határon túl. Azt gondolom, hogy valamennyi magyar kormány szándékában állt a magyarországi kisebbségek és a határon túl élő magyar kisebbségek életének segítése. Ezt a szándékot tükrözi az 1995-ben létrehozott Kisebbségekért-díj, melyet minden évben egy alkalommal adunk át.

Aki a kisebbségeket segíti a boldogulásban, az az egész társadalmat teszi jobbá. Az év vége alkalmat ad arra, hogy visszatekintsünk, történt-e valami említésre méltó ebben az ügyben, és előre tekintsünk, hogy mi az, amit el szeretnénk érni a következő időszakban. 2003 volt az első olyan év, amikor a kisebbségek országos önkormányzatai számára egy közel félmilliárd forintos keretet biztosítottunk annak érdekében, hogy 9 kisebbség 24 intézményének a működését tudjuk segíteni. Nem gondoljuk azt, hogy ezzel mindent megoldottunk, csak azt gondoljuk, hogy valami történt. 2004-ben szembe kell majd nézni a gazdasági realitásokkal, de ebben az időszakban is vállaljuk, hogy segítjük a kisebbségi önkormányzatokat. Létrejött az Esélyegyenlőségi Hivatal, ami önálló kormányhivatalként működik a jövő évtől kezdve: így van kihez fordulni, a kormányzaton belül is van gazdája ennek a kérdésnek.

A mai kormányülésen arról is tárgyalt a kormány, hogy szükség van a kisebbségi önkormányzatok jogszabályi hátterének felülvizsgálására, s fontos, hogy a választások valóban biztosítsák a kisebbségeket megillető jogokat. Több politikai párt egyetért ezzel a törekvéssel. Egyeztetünk mindazokkal, akik ezekben a kérdésekben kompetensek: természetesen nem csak a politikai pártokkal, hanem mindenek előtt és elsősorban a kisebbségek képviselőivel számomra ez a legfontosabb kérdés. Egyeztetünk azokkal a parlamenti felelős vezetőkkel, ombudsmanokkal is, akiknek hivatalból kell képviselniük a kisebbségek korrekt jogait, és természetesen a politikai pártokkal is.

Engedjék meg, hogy abból az alkalomból, hogy a hagyományoknak megfelelően sor kerül a Kisebbségi-díjak átadására, külön kiemeljem azt, hogy ezt a díjat mindenek előtt olyanok kapják, akik tettekkel válaszolnak a kisebbségi léttel együtt járó kihívásokra. A kormány nevében szeretném megköszönni azt az áldozatos munkát, amit a díjazottak – és a most nem díjazottak is – tettek azért, hogy a kisebbségek jól érezzék magukat. Jól érezzék magukat e hazán belül, és jól érezzék magukat a határon túli magyar kisebbségek is, akik megérdemlik a figyelmet, s akik a szívünk közepében vannak.

Ezzel a néhány mondattal szeretném átadni az idei díjakat. Hadd mondjam el, hogy minden alkalommal nehézséget okoz, hogy kiket válasszunk ki, hiszen minden egyes jelölt kitűnő ember. Vállalva a döntés felelősségét örömmel adom át ezt az elismerést az ez évi díjazottaknak.

A Kisebbségekért Díj 2003. évi hazai kitüntetettjei

2003. december 17. - etnonet

Caruha Vangelio (Dr. Szabó Kálmánné)

irodalmár, műfordító, nyelvoktató, a görög közösség meghatározó képviselője. Tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karának görög- történelem szakán. Férjével, Szabó Kálmánnal együtt óriási szerepe volt az ELTE újgörög szakának létrehozásában és működtetésében. Az újgörög irodalommal a magyarországi olvasók javarészt kettőjük fordításain keresztül találkozhattak. 1995 óta a Görög Országos Önkormányzat alelnöke és egyben oktatási felelőse, az Országos Kisebbségi Bizottság tagja, a Kafenio folyóirat szerkesztője. Kiemelkedő munkát végzett mind egyetemi oktatóként, mind a szórványban élő görög kisebbség gyermekeinek anyanyelvi és népismereti oktatását biztosító vasárnapi iskola létrehozásában és szervezésében.

Dr. Hegyesiné Orsós Éva

az elmúlt közel két évtizedben tanárként, kutatóként, egy non-profit szervezet igazgatójaként, köztisztviselőként – a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökeként, majd az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkárként kezdeményezéseivel, új szolgáltatások és intézmények létrehozásával az esélyek egyenlőségéért dolgozott. Számos hazai és nemzetközi kisebbségi, emberi jogi szervezetben képviselte a magyarországi nemzeti kisebbségek és mindenekelőtt a romák érdekeit. Az előítéletek csökkentéséért, a toleráns társadalom megteremtéséért végzett munkájáért elsők között részesült Radnóti Díjban.

Lakatos Tibor

a sátoraljaújhelyi Hagyományőrző Cigány Egyesület művészeti vezetője. Az együttes 1982-ben alakult, azzal a céllal, hogy a környéken fellelhető autentikus cigány táncokat összegyűjtse és színpadra vigye. Az együttes az elmúlt 20 év során igazi közösségé fejlődött, szakmai értékeit Magyarországon és külföldön is számtalan díjjal ismerték el. A cigány hagyományok iránti elkötelezettségükben nagy szerepe van művészeti vezetőjük Lakatos Tibor egyéniségének és hozzáértésének. 1998 óta Lakatos Tibor szervezésében már háromszor került sor a Magyarországi Cigánytánc Fesztiválra, melyen mintegy 80 együttes kap lehetőséget a bemutatkozásra.

Barátság folyóirat

A Magyarország népei kölcsönös megismerését szolgáló Barátság kulturális és közéleti folyóiratot 1994-ben alapította Ember Mária és Mayer Éva azzal a céllal, hogy Magyarországon, ahol jelentős kisebbség él együtt a többségi közösséggel, a kisebbség történelmére, hagyományaira, kultúrájára vonatkozó ismeretek közlésével elősegítsék a különböző népcsoportok közötti megértést, elfogadást. A lap Magyarország egyetlen olyan folyóirata, amely valamennyi kisebbség jelentősebb ünnepeiről, rendezvényeiről beszámol, válogatást közöl a képzőművészeti és irodalmi alkotásokból. Ugyanakkor a kisebbségeket érintő jogszabályok, rendelkezések közlése kapcsán megszólaltat politikusokat, köztisztviselőket és kisebbségi szakembereket is. A folyóirat a magyarországi kisebbségekhez éppúgy, mint a többségi közösséghez és a határon túli magyarokhoz is eljut, hozzájárulva ezzel az Európai Unió multikulturális neveléssel kapcsolatos ajánlásához, mely szerint „elfogadni, szeretni csak azt lehet, amit ismerünk”.