Tallózó / Sajtószemle ● Szlovák vonatkozású cikkek ● 2004.  február-március

Fuhl Imre válogatásában

Kiskőrösi szlovák népdalkörös gyerekek felléptek a Nemzeti Színházban

2004. február - B. Zs. - Ľudové noviny

A kiskőrösi Bem József Általános iskola szóló népdalénekesei és a 3. b osztály alkotta néptáncos csoportja lehetőséget kapott, hogy felléphessenek a Nemzeti Színház által meghirdetett Megyejárás program Bács- Kiskun megyét bemutató előadásában. E rendezvénysorozat 2003 szeptemberében kezdődött és azóta Hajdú-Bihar, Baranya, Békés, Fejér, valamint Jász-nagykun megye után a mi megyénk is bemutatkozott február 13-15 között a nagyérdeműnek. A budapesti fellépést egy selejtező válogatás előzte meg Kecskeméten, ahonnan sikeresen továbbjutottak a kiskőrösiek. A mi gyerekeinknek szerencsés nap volt február 13-a, hiszen ezen a napon mutathatták be tudásukat a nagyszínpadon közvetlenül a megnyitó beszédek után a „Két folyó között” elnevezéssel bekonferált folklórműsorban, melyben bajai, kecskeméti, vaskúti, kalocsai, izsáki, tiszakécskei, nagybecskereki, valamint veseli hagyományőrző együttesek is felléptek. A gyerekeknek nagy élményt jelentett a bemutatkozás, hiszen még soha nem énekeltek és táncoltak ilyen nagy színpadon. Külön busszal érkeztek meg a fővárosba, rácsodálkoztak a Nemzeti üvegpalotájára, ahol híres színészek öltözőiben vehették fel fellépő ruháikat. Elárulták, hogy kedves üzeneteket is hagytak a művészeknek. Miután a színpadról az erős világítás miatt nem láttak le a nézőtérre, ezért lámpaláz nélkül adták elő produkciójukat. Tetszett nekik a kiskőrösi színpadnál hatszor nagyobb színpadon a vetített háttérkép, amely állandóan változott. Külön dicséretet érdemel Gyurján Adél, Sipiczki Fanni, Pozsonyi Dóri, valamint Balázs Anna, akik szólót énekeltek a műsorban. A nézők vastapsából ítélve a „csúfolódós” valamint a „talicskázás” gyermekjátékok nagy sikert arattak. A gyerekek csak a fináléban féltek egy kicsit, mivel akkor minden szereplő felment a színpadra és a nagy tumultusban nem győzték kapkodni a csizmák elől lábaikat, nehogy rálépjenek a felnőttek, mivel ők mezítláb táncoltak. A fellépő felsős énekeseket, Kecskeméti Anikót, Rakonczai Kittit, Tóth Szilviát és Torgyik Teodórát Szabóné Ba Ilona készítette fel a versenyre, őket egy nagymama és egy anyuka kísérte el a fellépésre, akik segítettek a lányoknak a frizurák elkészítésében és a népi ruhák felöltésében is. A hatodikos lányok mindnyájan már elsős koruk óta tagjai az iskolában immár tíz éve működő skobránki, vagyis a pacsirta elnevezésű szlovák népdalkörnek, gyakran énekelnek szólót a különböző országos versenyeken, ahol általában dobogós helyet ér el a kórus is. Anikó eddig még minden országos rendezésű versenyt is megnyert, ő országos népzenei minősítőn is részt vett.

- Az ajtónkon a fellépés előtt már egy hónappal kint volt a színház fényképe, hogy minden nap lássák, hogy hova megyünk és lelkileg fel tudjanak készülni a nagy feladatra. - meséli Kovács Lajosné Margó tanító néni, aki Horváth A. Gézánéval tanította be a koreográfiát, amit Szilágyiné Suba Éva néptáncoktató állított össze a gyerekeknek. A zenei kíséretet Albert József a zeneiskola igazgatója biztosította. A szülők is egy emberként segítettek minket, gyönyörűen rendbehozták a fellépő ruhákat, sütit sütöttek az útra és még el is kísértek bennünket, így részeseivé váltak sikerünknek. A szervezők elérték céljaikat ezzel a rendezvénysorozattal. A vidékiek is feljutnak a nemzet nagy színházába, hiszen mi is csak Kiskőrösről közel kétszázötvenen mentünk gyermekeink szereplése mellett a többiek bemutatkozását megnézni. Örülünk a sikernek, azóta is csak erről beszélünk, rengeteg szép élménnyel gazdagodtunk.

Meghívó a Kiskőrösi Országos Rétesfesztiválra

2004. május 22-23-án ismételten megrendezzük a Városi Napokat fergeteges programokkal, amely a szlovákok 1718. évi betelepítésének az ünnepe. Május 23-án vasárnap rendezzük az országos rétesfesztivált, amelyre a magyarországi szlovák települések lelkes embereit (nőket, férfiakat) meghívjuk. Várjuk a 3 fős rétes készítő csapatokat, esetleg a népdalkört és látni szeretnénk a szép népviseletet is. A réteshez az alapanyagot mi biztosítjuk. A jelentkezőkkel a részleteket majd megbeszéljük. A felkészülés miatt április 10-ig várom a jelentkezést. Remélem az idén is lesz sok rétes sütő csapat és néhány népdalkör is eljön.

Gmoser Györgyné elnök (Kiskőrösi Szlovák Önkormányzat, Kiskőrösi Szlovákok Szervezete)

A kiskőrösi szlovákok hagyományos Zsuzsanna napi bálja

2004. február - B. Zs. - Ľudové noviny

Szlovák bál lesz ismét, készülj asszony gyorsan

Kolbászt, hurkát, fánkot hozz a kosaradban,

Evés után bor kell, azt se hagyjuk otthon,

Hogy a kedvünk ne hogy, rosszra fordulhasson.

Az idén is, mint ahogy már megszokhattuk, vidám hangulatban tartották meg a kiskőrösi szlovákok hagyományos Zsuzsanna napi báljukat február 14-én a Bem iskolában. A Kiskőrösi Szlovákok Egyesületének elnöke Gmoser Györgyné Zsuzsa asszony köszöntötte a vendégeket, majd átadta a szót Bella Lászlónak az iskola igazgatójának, aki büszkén számolt be a szlovákot tanuló diákok sikerességéről.

- Az iskola az egyik bázisa a szlovák kulturális hagyományok ápolásának. Nemcsak azért, mert tanítjuk ezt a nyelvet, hanem azért is, mert a történelem tanítása során foglalkozunk városunk történetével, hogy hogyan jöttek ide Szlovákiából az emberek, hogyan alakították át a futóhomokot és azt is tanítjuk, hogy ma is milyen népi hagyományok maradtak fenn. Gyermekeink eredményei igazolnak bennünket, hogy helyesen és jól cselekszünk - mondta.

A beszédek után a gyerekek műsora következett. Elsőnek Balázs Anna harmadik osztályos tanuló nyújtott át egy színes csokorra való szlovák népdalt a vendégeknek, majd a Szücsi óvoda szlovákos ovisai adtak elő mondókákat, kiszámolókat és népi gyermekdalokat, ezután pedig az egyik iskolás néptánccsoport fellépése következett. A gyermekek után a Szlovák Népdalkör és Citerazenekar adott ízelítőt repertoárjából. A műsor befejeztével Csővári János marhapörköltjét fogyaszthatta el a vendégsereg. „Csövi” már évek óta a szlovák rendezvények vacsorafelelőse, most is 150 főre vásárolt be a pörkölthöz, amit délben tett fel főni, hogy estére elkészüljön.

- Szeretek főzni, mint ahogy jókat enni is szeretek, ezért vállalom el mindig a vacsora elkészítését. A szlovák bálok közül még nem hagytam ki egyet sem. Úgy indultunk el otthonról, hogy reggelig mulatunk, így világosban már majd látunk hazamenni. Azt főzök, amit a vendégsereg igényel, ha kell jövőre vaddisznópörkölttel rukkolok ki, legfeljebb előtte egy kicsit megszelídítem- mondja nevetve János.

Ládi Jánosné Maglódi Erzsike néni volt a legidősebb bálozó ezen az estén. A 89 éves néni, idős kora miatt nem mindig jön el az esti rendezvényekre, de most kivételt tett, amit nem bánt meg. A műsor nagyon tetszett neki, csak azt sajnálta, hogy nem tartott még tovább. Megcsodálta a gyönyörű népviseleti ruhákat, jólesett hallania a sok szép szlovák dalt, rigmust. Lányával, akit ő tanított meg dédanyáik nyelvére, most is gyakorta szlovákra fordítja a szót. Unokáit is- akik szintén beszélik a nyelvet mindig a hagyományok ápolására buzdítja.

Az ízletes vacsora után előkerültek a házi sütemények, a finom pogácsák és az otthon nyújtott rétesek, jóféle homoki borocska is adódott mellé, s ezután hajnalig ropták a bálozók akiknek a Bratyó Band húzta a talpalávalót.

Ecseri farsangi bál

2004. február - Ondrej Cs. Aszódi - Ľudové noviny

Február 21-én (farsang utolsó szombatján) a hagyományoknak megfelelően rendezte meg az ecseri Zelený veniec hagyományőrző kör idei farsangi bálját. A rendezvényen a régióból részt vettek Kistarcsáról is, felelevenítve ezzel azt az évszázados régi szokást, mikor a két falu farsangolói együtt mulattak. A bálat az ecseri táncosok farsangi tánca nyitotta, majd hajnalig mulattak a vendégek.

Veszélyben vannak a kisebbségi lapok

A megszorítások a nemzetiségek kiadványait is érintik

2004. február 22. - Magyar Nemzet - Tar Zsuzsanna

A magyarországi kisebbségek önkormányzatai, valamint heti és havi lapjainak, periodikáinak vezetői nyílt levélben fordultak Medgyessy Péter miniszterelnökhöz és Draskovics Tibor pénzügyminiszterhez, tiltakozva a sajtóorgánumoknak szánt költségvetési támogatás tervezett megszorításai ellen.

A levelet aláíró főszerkesztők és lapkiadók vasárnap közleményben tájékoztatták a sajtót arról, hogy egyidejűleg levélben fordultak a kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkárhoz és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökéhez. Szabó Vilmostól és Heizer Antaltól azt kérik, kezdeményezzenek egyeztetést a Pénzügyminisztériummal a kisebbségek költségvetési mozgásterét csökkentő intézkedések elkerülése érdekében.

Az érintettek Mádl Ferenc köztársasági elnöknek is eljutattak egy levelet, amelyben arra kérik, hogy a határontúli magyar kisebbségekhez hasonlóan „a Magyar Köztársaság területén élő, Magyarországon adózó kisebbségek nevében is” emelje fel a szavát.

A tiltakozók nyílt levelükben leszögezik: már a kisebbségi lapok támogatását egyedüliként biztosító Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítvány 2004. évi költségvetésének 25 százalékos csökkentését is elfogadhatatlannak tartják. Ráadásul a mostani pénzügyi csomag további megszorításokat irányoz elő információik szerint. Ezzel valamennyi hazai kisebbségi lap megjelenése veszélybe kerül - áll a közleményben.

Ezért tekintettel a kisebbségi lapok működését jellemző folyamatos forráshiányra kérik az erre a célra fordítható költségvetési támogatás kiegészítését a szinten tartás biztosítása érdekében - tartalmazza a közlemény.

Kisebbségi lapok veszélyben

2004. február 24. • NSZ

Medgyessy Péter miniszterelnöknek és Draskovics Tibor pénzügyminiszternek írtak nyílt levelet a kisebbségi lapok főszerkesztői, így tiltakozva a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítvány támogatásának tervezett csökkentése ellen. Levélben fordultak Mádl Ferenchez is, arra kérve a köztársasági elnököt, hogy a határokon túli magyar kisebbséghez hasonlóan a „Magyar Köztársaság területén élő, Magyarországon adózó kisebbségek nevében is” emelje fel a szavát.

A lapok egyedül a kisebbségi közalapítvány révén jutnak állami támogatáshoz. A tiltakozóknak nincsenek pontos értesülései arról, hogy a kormányzati megszorító intézkedések milyen mértékben érintenék a kisebbségi lapok költségvetési támogatását: úgy értesültek, a csökkenés akár az 50 százalékot is elérheti. A főszerkesztők szerint ezzel valamennyi kisebbségi lap megjelenése veszélybe kerül.

Heinek Ottó, az országos német önkormányzat elnöke már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségi közalapítvány kerete az idén negyedével - 665 millió forintról 500 millióra - csökkent az előző évhez képest. A kisebbségi vezető szerint minden további elvonás lehetetlen helyzetbe hozná nemcsak a kisebbségi sajtót, hanem a nemzetiségek civil szervezeteinek és helyi önkormányzatainak programjait is.

Heizer Antal, a kisebbségi hivatal és a kisebbségi közalapítvány elnöke kérdésünkre elmondta, hogy a lapok támogatása tavaly 280 millió forint volt, az idén - az előzetes tervek szerint, a mostani megszorítást nem számítva - 240 millió lett volna. Azt, hogy a végső összeg mennyi lesz, egyelőre Heizer se tudja.

Tiltakoznak a nemzetiségek a tervezett csökkentések ellen

2004. február 20. - Etnonet

Egész sor tiltakozó levél és felhívás jelent meg a héten, melyek tartalmukban a tervezett takarékossági intézkedések kedvezőtlen - esetenként drasztikus - hatásai ellen emelnek szót. Az Országos Cigány Önkormányzat közleményben fordult Teleki Lászlóhoz, Heinek Ottó, a magyarországi németek elnöke Medgyessy Péterhez írt levelet, s erről tájékoztatta Kaltenbach Jenő ombudsmant is; a nemzetiségi hetilapok és folyóiratok vezetői pedig Nyílt levelet intéztek Medgyessy Péterhez és Draskovics Tiborhoz, valamint Szabó Vilmos politikai államtitkárhoz és Heizer Antalhoz, a NEKH elnökéhez, egyben Mádl Ferenc köztársasági elnök támogatását kérve. Értesüléseink szerint az Országos Szlovák Önkormányzat vezetése is készül egy levéllel. A jövő szerdai kormánydöntés előtt tehát igyekeznek minden követ megmozgatni, hogy ne a hazai nemzetiségek egyébként sem túl bőkezű támogatásán spórolják meg a 130 milliárdot.

Nyílt levél

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek tiltakoznak a kisebbségi kulturális autonómia letéteményeseinek számító kisebbségi lapok támogatásának radikális lefaragása ellen.

Már a kisebbségi lapok támogatását egyedüliként biztosító Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítvány 2004. évi költségvetésének 25 százalékos csökkentését is elfogadhatatlannak tartottuk, mivel ez akár 25-30 százalékos reálérték-vesztést is jelenthet a 13 hazai kisebbség heti és havi lapjai, valamint egyéb periodikái számára. A mostani pénzügyi csomag azonban még további megszorításokat irányoz elő: úgy tudjuk, akár felére is apadhat a kisebbségi lapok támogatására fordítható keretösszeg. Ezzel valamennyi hazai kisebbségi lap megjelenése veszélybe kerül.

Méltánytalannak tartjuk, hogy miközben a közszférával 6 százalékos béremelés elfogadása körvonalazódik, a kisebbségi lapok szerkesztőségeit minimum 25, de lehet, hogy 50 százalékos leépítésre kárhoztatják.

Leépíteni azonban nincs miből! A lapok nagy része eddig sem volt képes egyetlen főállású munkatársat sem foglalkoztatni. Lefaragás csupán abból adódhat, hogy nem, vagy csak jelentősen csökkentett terjedelemben, ritkábban jelennek meg a hazai kisebbségek információs és hírforrásai, kultúrájuk, nyelvük megőrzésének legfontosabb eszközei. Ezt azonban az Európai Uniós csatlakozás küszöbén, amikor a lapoknak a hazai kisebbségeket is arra kellene felkészíteniük, hogy minél nagyobb arányban vegyék ki részüket az európai uniós források megszerzéséből, nem engedhetjük meg!

Ezért felkérjük a tisztelt a Miniszterelnök Urat és a Pénzügyminisztert, vizsgálja meg, hogy vajon helyreállítható-e a magyar gazdaság egyensúlya, a hazai kisebbségek, mint államalkotó tényezők rovására. Fontolják meg, hogy mérhető-e néhány tíz, vagy százmillió forintokban a kisebbségek anyaországaival - európai uniós tagállamokkal és tagjelöltekkel - ápolt jelenlegi jó kapcsolat veszélyeztetése. És végül, de nem utolsó sorban: hogy a kisebbségi származású magyar állampolgárok évtizedek óta működő szellemi műhelyeinek szétverése valóban szolgálja-e a hazai és a határontúli magyarság érdekeit!

Tisztelt Miniszterelnök Úr, Pénzügyminiszter Úr!

Tekintettel a kisebbségi lapok működését jellemző folyamatos forráshiányra, kérjük az erre a célra fordítható költségvetési támogatás kiegészítését, a szintentartás biztosítása érdekében. Továbbá egy hosszútávú koncepció kidolgozását, amely az elkövetkező években, évtizedekben biztonságossá, tervezhetővé teszi e sajtóorgánumok működését.

Nagy Ildikó Emese, főszerkesztő, Amaro Drom - Utunk, roma havilap

Zsigó Jenő, felelős kiadó, Amaro Drom - Utunk, roma havilap

Rostás-Farkas György, Közös Út - Kethano Drom, roma kulturális folyóirat

Fuhl Imre, főszerkesztő, Ľudové noviny, a magyarországi szlovákok hetilapja

Dr. Sztepanov Milán, Srpske Narodne Novine, a magyarországi szerbek hetilapja

Jova Éva, felelős kiadó, FOAIA, a magyarországi románok hetilapja

Schuth János, főszerkesztő, Neue Zeitung, a magyarországi németek hetilapja

Csépányi-Bárdos Józsefné, felelős kiadó, Országos Ruszin Hírlap

Horváth Csaba, felelős kiadó, Hrvatski Glasnik, a magyarországi horvátok hetilapja

+ … - több csatlakozó aláírás folyamatban...

Mádl Ferenc úrnak

Köztársasági elnök

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

Nagy örömünkre szolgál, hogy Ön a Magyar Köztársaság elnökeként szívén viseli a határontúli magyar kisebbség ügyét és segítséget nyújtott abban, hogy a határontúli magyarság ne szenvedjen hátrányt az új pénzügyminiszter megszorító csomagja miatt.

Ön átérzi a kisebbségi létből fakadó hátrányos helyzetet, és tisztában van a kisebbségek megmaradásának fontosságával. Ezért abban a reményben, hogy a Magyar Köztársaság területén élő, Magyarországon adózó kisebbségek nevében is fellép, mellékelten megküldjük a magyarországi kisebbségek lapjainak vezetői által írt tiltakozó nyílt levelet, amelyet Medgyessy Péter miniszterelnök és Draskovics Tibor pénzügyminiszter urakhoz címeztünk a kisebbségi kulturális autonómia letéteményeseinek számító kisebbségi lapok költségvetési támogatásának tervezett csökkentése miatt.

Kérjük szíves közbenjárását, hogy tiltakozó akciónk eredményre vezessen, és a kisebbségi lapok megőrizhessék évtizedek alatt kivívott helyzetüket, ne veszítsék el kisebbségmegtartó erejüket.

Üdvözlettel:

(a miniszterelnöknek írt levél aláírói)

Szabó Vilmos úrnak

Kisebbségekért felelős politikai államtitkár

Heizer Antal úrnak

elnök

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal

Tisztelt Államtitkár Úr, Elnök Úr!

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek nevében főszerkesztők, lapkiadók, országos kisebbségi önkormányzatok tiltakozó nyílt levelet juttattak el Medgyessy Péter miniszterelnökhöz és Draskovics Tibor Pénzügyminiszterhez tiltakozva a kisebbségi kulturális autonómia letéteményeseinek számító kisebbségi lapok támogatásának radikális lefaragása ellen.

Levelünkben felkértük a miniszterelnök és a pénzügyminiszter urakat, hogy - tekintettel a kisebbségi lapok működését jellemző folyamatos forráshiányra - tegyenek lépéseket az e célra fordítható költségvetési támogatás kiegészítése, a szinten tartás biztosítása érdekében, valamint hogy kerüljön kidolgozásra egy hosszú távú koncepció, amely az elkövetkező években, évtizedekben biztonságossá, tervezhetővé teszi e sajtóorgánumok működését.

Ez úton felkérjük a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt, mint a kisebbségi lapok támogatására fordítható keret felett rendelkező Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítványt működtető szervezetet, valamint a kisebbségekért felelős politikai államtitkár urat hogy a tegyen meg mindent a lapok folyamatos megjelenése, az ehhez szükséges központi források megszerzése érdekében. Ennek érdekében felkérjük Önöket, hogy - az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal és a Miniszterelnöki Hivatal roma ügyi államtitkára bevonásával - kezdeményezzenek egyeztetést a Pénzügyminisztériummal, a kisebbségek költségvetési mozgásterét csökkentő intézkedések elkerülése érdekében.

Tisztelt Heizer Antal!

Felkérjük Önt, hogy a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítvány elnökeként gondoskodjon arról, hogy a Közalapítvány számára biztosított pénzkeretből az állandó szerkesztőséggel működő lapok legalább akkora támogatásban részesülhessenek idén, mint a tavalyi évben. Akár még azon az áron is, hogy a kétségtelenül hasznos és fontos, de ad hoc jellegű, vagy egyszeri programok támogatására kevesebb pénzt biztosít.

Felkérjük továbbá, hogy kezdeményezzen egyeztetést a fent jelzett állami szervek, valamint a kisebbségek képviselői között annak érdekében, hogy létrejöhessen egy hosszú távú koncepció, amely az elkövetkező években, évtizedekben megnyugtatóan rendezi a lapok helyzetét.

(a miniszterelnöknek írt levél aláírói)

Közlemény

2004. február 18. - OCÖ-Sajtó

Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) azonnali tájékoztatást kér Teleki László romaügyi államtitkártól a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány (MACIKA) költségvetésének alakulásával kapcsolatban, mivel hétfőn egy országos napilapban olyan információk látta napvilágot, melyek szerint a kormány több mint 100 millió forinttal kívánja csökkenteni a közalapítvány támogatását. Az OCÖ határozott álláspontja szerint egy esetleges elvonás elfogadhatatlan lépés lenne a kormányzat részéről, a MACIKA ugyanis az egyik legjelentősebb, központi költségvetésből gazdálkodó szervezet, amely képes valós segítséget nyújtani - elsősorban a továbbtanulni vágyó roma fiatalok számára.

Az említett napilap értesülései szerint - szintén takarékossági megfontolásból - felmerült a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal és a Határon Túli Magyarok Hivatala összevonásának lehetősége is. Az országos önkormányzatnak nincs információja arról, hogy ténylegesen létezik-e ilyen kormányzati szándék, de az elképzelés bizonyosan hátráltatná a magyarországi romák ügyének előmozdítását.

Medgyessy Péter

Miniszterelnök úr részére

Budapest

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Örömmel hallottam tegnap esti televíziós interjújában, hogy Ön az Országgyűlés létszámának javasolt csökkentése mellett is változatlanul fontosnak és megoldandó feladatnak tekinti a nemzetiségek parlamenti képviseletének biztosítását. Az immár több mint egy évtizedes probléma megoldása - melyhez készségesen felajánlom önkormányzatunk együttműködését - fontos lépés lenne a kormány kisebbségpolitikai vállalásainak teljesítésében.

Jeleznem kell ugyanakkor, hogy elfogadhatatlan és a kormányzat kisebbségpolitikai programjával szöges ellentétben áll az a tegnapi sajtóban napvilágot látott elképzelés, mely szerint a Pénzügyminisztérium a takarékossági intézkedések keretében a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány forrásainak további jelentős elvonását tervezi. Közalapítvány előirányzata ez elmúlt évhez képest több mint 25%-al - 660 millióról 500 millió Ft-ra csökkent, amit nehezen bár, de tudomásul vettünk. Minden további elvonás azonban ellehetetlenítené a nemzetiségek civil szervezeteinek, helyi önkormányzatainak programjait, a kisebbségi anyanyelvű sajtó megjelenését. A kieső források pótlására pedig nincs lehetőség, hisz sem a helyi, sem az országos önkormányzatok állami támogatása, sem a tárcák e célra fordítható pénzeszközei nem növekedtek az előző évhez képest.

Szeretném Miniszterelnök úr figyelmét arra is felhívni, hogy már így is rendkívül nagy a különbség a hazai kisebbségekre és a határon túli magyarokra szánt állami források nagyságrendje között. Amennyiben e különbség a hazai területen tervezett újabb elvonások miatt tovább növekszik, az óhatatlanul a magyarországi nemzetiségek és a határon túli magyarok szembeállításához vezet, aminek elkerülése valamennyiünk közös érdeke. E folyamatot ráadásul felerősíti, hogy - szintén sajtóinformációk szerint - a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal és a Határon Túli Magyarok Hivatala összevonása is szerepel a PM elképzelései között. E lépés - a problémák eltérő jellege miatt - a hazai kisebbségi ügyek kezelésének államigazgatáson belüli leértékeléséhez vezetne, egy átszervezés hosszú időre megbénítaná a Kisebbségi Hivatal működését épp egy olyan időszakban, amikor a kisebbségi törvény és a kisebbségi választói jogszabályok reformja folyik.

Bízom benne, hogy Miniszterelnök úr átérzi a fent leírt problémák súlyát, és a kormány eláll a tervezett elvonástól, illetve a két országos hivatal összevonásától.

Budapest, 2004. február 17.

Felelősségteljes munkájához sok sikert kívánva, tisztelettel:

Heinek Ottó

elnök

Dr. Kaltenbach Jenő únak

a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok

országgyűlési biztosa

Budapest

Tisztelt Országgyűlési Biztos Úr!

Támogatását és eljárását kérve mellékelten megküldöm Önnek Medgyessy Péter miniszterelnök úrnak írt levelem másolatát.

Meggyőződésem, hogy a Kisebbségi Közalapítvány állami támogatásának - eddig a kormányzati szervek által nem cáfolt sajtóhíradások (Magyar Nemzet, 2004. február 16.) szerinti - további csökkentése ellehetetleníti a Közalapítvány tevékenységét és veszélybe sodorja a nemzetiségi lapok megjelentetését, a kisebbségi szervezetek, intézmények és önkormányzatok 2004. évi programjait.

Különösen sérelmesnek tartom továbbá, hogy miközben az Országgyűlés Külügyi Bizottságának 2004. február 17-i üléséről készült tudósítások szerint a bizottság ellenzéki elnöke és kormánypárti alelnöke „közös nyilatkozatra készül, melyben kiállnak azért, hogy az új pénzügyminiszter várható megszorító intézkedései ne érintsék a határon túliak támogatását” (Népszabadság, 2004. február 18.), a hazai kisebbségeknek újabb jelentős elvonásokkal kell szembenézniük.

Természetesen megpróbáltam a kisebbségeket érintő tervezett elvonásokról tájékoztatást kapni a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökétől, aki azonban maga sem rendelkezik érdemi információkkal. Álláspontom szerint a Hivatal kizárása a döntés előkészítő folyamatból - hisz az infomációhiányt nem lehet mással indokolni - ellentétes mind a kisebbségi törvényben, mind a Hivatal statútumában megfogalmazott feladatkörével.

Kifogásolom továbbá, hogy az országos kisebbségi önkormányzatokat még csak a tájékoztatás szintjén sem vonják be a döntés előkészítés folyamatába.

Tekintettel arra, hogy a kormány - szintén sajtóhíradások szerint - a jövő héten dönt a megszorító intézkedésekről, kérem, hogy a beadvány tárgyában lehetőleg soron kívül szíveskedjék eljárni.

Budapest, 2004. február 19.

Tisztelettel:

Heinek Ottó

elnök

V4-csúcs Medgyessy nélkül

2004. március 2. • NSZ

Medgyessy Péter magyar miniszterelnök itthoni elfoglaltságai miatt várhatóan nem utazik március 8-án Prágába a visegrádi országok kormányfői csúcstalálkozójára - közölte érdeklődésünkre Gál J. Zoltán. A kormányszóvivő nem tudta megerősíteni vagy cáfolni az MTI Prágából származó értesülését, miszerint Medgyessyt Juhász Endre, az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter fogja képviselni az értekezleten. A prágai csúcstalálkozó pontos programját egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Nem hivatalos információk szerint az eszmecsere központi témája az Európai Unió kibővítése, valamint a visegrádi országok bővítés utáni együttműködése lesz. A prágai csúcstalálkozó megrendezéséről és témájáról tavaly ősszel Lengyelországban egyezett meg a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák kormányfő. A cseh kormányhivatal szerint Leszek Miller lengyel és Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő már megerősítette részvételét. Az Európai Unió kibővítésével és Visegrád ezzel kapcsolatos jövőjével összefüggő prágai kormányfői csúcstalálkozót eredetileg januárra tervezték, de akkor nem sikerült mindenkinek megfelelő időpontot találni. A több mint egy évtizede működő visegrádi csoport keretében a kormányfők ezúttal 13. alkalommal fognak találkozni hivatalosan

Szarvas - Bútorokat a klubba

2004. február - BMH

A szarvasi szlovák önkormányzat tavaly négymillió forintot fordíthatott az ezüstszőlői, illetve az Eötvös utcai szlovák közösségi ház felszereltségének javítására. Ezt az összeget - a 2003-ban megalakult Országos Szlovák Közművelődési Központ egyik tagintézményeként - a Miniszterelnöki Hivatal pályázatán nyerték. A pénzből mintegy másfél millió forint értékben bútorokat (székeket, asztalokat, szekrényt, gáztűzhelyt) vásároltak az ezüstszőlői klubba. Az Eötvös utcai klub felszereltségét elsősorban számítástechnikai eszközökkel, számítógéppel, fénymásolóval bővítették. A szlovák önkormányzat ebben az esztendőben ismét szeretne hasonló pályázatot benyújtani.

Négypárti egyeztetés a törvénymódosításról

2004. február 17. - Etnonet

Kedden délelőtt 11 órakor négypárti egyeztetés volt a kisebbségi törvény és a választójogi szabályozás módosítására kidolgozott törvénytervezetekről - tudta meg az Etnonet. Szászfalvy Lászlónak, az Emberi jogi bizottság elnökének tájékoztatása szerint a pártok képviselői egyetértettek a változtatások szükségességében, a módosítások irányában, és - legfőbb képpen - a választói névjegyzék bevezetésében. Az egyeztetésen a pártok részéről az MDF-et képviselő Szászfalvyn kívül Kósáné Kovács Magda (MSZP), Hargitai János (FIDESZ-MPP) és Fodor Gábor (SZDSZ) vett részt. Mint a bizottsági elnök közölte, most még egy utolsó egyeztetés lesz az országos önkormányzatokkal, majd kormánydöntést követően - várhatóan február végén, március elején - a parlament elé kerülnek a törvényjavaslatok.

Megalakult a Nemzetiségi Kulturális Tanács

2004. február 17. - Etnonet

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma mellett - hosszas előkészítés után - február 17-én megalakult a Nemzetiségi Kulturális Tanács. A döntéselőkészítő, tanácsadó, véleményező szervben a nemzetiségek és a minisztérium delegáltjai fele-fele arányban vesznek részt. A Tanács elnöke a mindenkori politikai államtitkár, egyik társelnöke a nemzetiségek választottja, a másik pedig a nemzetiségi ügyekért felelős helyettes államtitkár. Az új testület elfogadta SZMSZ -át (később, aláírást követően megtekinthető lesz a minisztérium honlapján), és tájékoztatást hallgatott meg a Nemzeti Kulturális Alapprogramban kialakított pályázati rendszerről. A minisztérium az eseményről közleményt adott ki.

Sajtóközlemény

2004. február 17. - NKÖM NEKF

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma mellett a mai napon megalakult a Nemzetiségi Kulturális Tanács. A testület a kisebbségeket érintő kulturális ügyekben döntés-előkészítő, tanácsadó, javaslattevő, véleményező és a munkaközi kapcsolatokat segítő szerepkört lát el. A Tanács elnöki tisztét a minisztérium mindenkori politikai államtitkára - mostantól Vass Lajos - tölti be, társelnöke az országos kisebbségi önkormányzatok által választott képviselő és a tárcánal a kisebbségi ügy felügyeletét ellátó mindenkori helyettes államtitkár, jelenleg dr. Schneider Márta. A tanács paritásos alapon épül fel: a kisebbségi oldalt a 13 országos kisebbségi önkormányzat delegáltja, a minisztériumi oldalt a NKÖM szakfőosztályainak képviselői alkotják. A kisebbségi oldal társelnökké Fuzik Jánost, az Országos Szlovák Önkormányzat elnökét választotta.

A testület - megalakulását követően - elfogadta szervezeti és működési szabályzatát, valamint meghallgatta Harsányi László elnök tájékoztatóját a Nemzeti Kulturális Alapprogramon belül felállítandó nemzeti és etnikai kollégium tervezetéről. Ez utóbbi március elején alakul meg, és az NKA-nál elhelyezett, kisebbségi célú 100 millió forintos keretből évente két alkalommal kiírandó pályázatok kiírásáról, lebonyolításáról és elbírálásáról dönt majd. Két albizottságban: a nemzeti kisebbségi és roma ügyek testületében folyik majd a javaslattevő munka, tagjai zömében a kisebbségi önkormányzatok küldöttei lesznek.

Kétnapos szemináriumot szervezett a NEKH

2004. február 9. - Etnonet

Mint azt korábban jeleztük, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal kétnapos, úgynevezett „bentlakásos” szemináriumot szervezett a magyarországi nemzetiségek országos önkormányzati vezetőinek, melyen az idei év feladatait, a költségvetési pénzek felosztási elveit, a közalapítványban kiírandó pályázatokat, a BM anyakönyvezésről szóló rendelettervezetét és más kérdéseket tekintették át. A keszthelyi tanácskozás - a ruszin önkormányzat kivételével mindegyik képviseltette magát - legfontosabb napirendje azonban kétség kívül a kisebbségi törvény és a választási jogszabályok módosítása volt. Mint Heizer Antaltól, a NEKH elnökétől megtudtuk, valamelyest közeledtek az álláspontok, méghozzá a szigorúbb regisztrációs elvek érvényesítésének irányában, és a jogalanyok körének szélesítése is felvetődött. A kérdés megvitatásánál jelen volt Szabó Vilmos, a MeH politikai államtitkára is.

Az ombudsman a nemzetiségi stúdiókat vizsgálja

2004. február 18. - Etnonet

A kisebbségi biztos a 2004-ik év egyik fő feladatának tartja a kisebbségi médiáról szóló vizsgálat megvalósítását, melynek megindításáról, okairól, módszereiről és céljairól szerda délben tartott sajtótájékoztatót. Mint mondta: a kisebbségi identitásminták fenntartásának, a kisebbségi közösség belső önszerveződésnek az oktatás mellett a másik legfontosabb eszköze a kisebbségi média. Vizsgálatában többek között arra keres választ, hogy a nemzetiségi stúdiók milyen fokú önállósággal, milyen anyagi eszközökkel, költségvetéssel, felszereléssel stb. rendelkeznek, ezeket illetően történt-e változás az elmúlt néhány évben, s ha igen, milyen irányban. Azt is igyekszik feltárni, milyen műsoridő áll rendelkezésre (milyen időtartamban és mely napszakban), ki alakítja a műsorpolitikát, történt-e igényfelmérés vagy egyéb ok folytán változás a műsoridő szerkezetében? Az ombudsman a sajtótájékoztatót megelőzően konzultált az országos önkormányzatok vezetőivel és a nemzetiségi rádiós- és televíziós szerkesztőségek munkatársaival is.

Budapestre látogat a második legnagyobb szlovák ellenzéki párt elnöke

2004. február 18. - www.radio.hu

Szlovákia déli területein ahol, a magyarok vannak többségbe nem a szlovák kormány ellenőrzi a hatalmat. Az államigazgatásban és az önkormányzati testületekben azok az emberek ülnek, akiket a Magyar Koalíció pártja jelölt - jelentette ki újságírók előtt Robert Fico, a második legnagyobb ellenzéki párt a SZMER elnöke.

Egyebek mellett erről is szólni akar február 24-én és 25-én Budapesten, amikor a Teleki Intézet meghívásának tesz eleget és tart előadást Szlovákia uniós csatlakozásáról. Meg nem erősített hírek szerint Robert Ficot Budapesten fogadja az MSZP elnöke Kovács László is. A magát harmadik utasnak tartó, a közvélemény-kutatások szerint magasan a legnépszerűbb szlovák párt elnöke aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Duray Miklós az MKP alelnöke egy januári lapinterjúban azt mondta: a révkomáromi magyar egyetem lehet majd a szlovákai magyarok autonómia koncepcióinak szellemi műhelye.

Az ellenzéki politikus szerint ez nem magánvélemény. Egy a szlovákiai magyar közösségben jó ideje meglévő politikai irányvonal képviselője Duray. Ebbe jól beilleszthető az a gondolat is, mely szerint a jövőben csökken majd a szlovák és nő a magyar nyelv súlya a déli területeken - véli Robert Fico, aki szerint az ilyen kijelentések veszélyeztetik Szlovákia nemzeti és állami érdekeit. Ezért hivatalos állásfoglalást vár a kormánytól és a külügyminisztertől.

Magyar-szlovák vámmegállapodás

2004. február 18. - MTI

A magyar és a szlovák vámigazgatás vezetői együttműködési megállapodást írtak alá a május elseje utáni közös határátkelőhelyeken a vámellenőrzés megszüntetésével kapcsolatos intézkedések összehangolásáról szerdán, Budapesten. Nagy János, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka sajtótájékoztatón elmondta: a 680 kilométer hosszú határszakaszon működő 18 közúti és 5 vasúti határállomáson mindkét vámszerv még május 7-ig biztosítja a folyamatos szolgálatot, hogy a még úton lévő szállítmányokat vámkezelhessék.

Megerősítette, hogy az európai uniós csatlakozást követően a két vámhatóság a közös határátkelőhelyeken vámvizsgálatot nem kezdeményez, ellenőrzési céllal nem lép fel. Utalt arra, hogy mindkét vámszerv a saját államának területén lévő határátkelőhelyeken kialakított vámügynökségi állat- és növény-egészségügyi, valamint a mérlegállomások felszámolása vagy fenntartása ügyében külön-külön intézkedik. Május végéig azonban leszerelnek minden vámellenőrzésre utaló eszközt, felszerelést, tájékoztató és közlekedési táblát.

Megszűnik a vámellenőrzés a szlovák-magyar határon

2004. február 20. - MTI

A május elseje után, a közös határátkelőhelyeken a vámellenőrzés megszüntetésével kapcsolatos intézkedések összehangolásáról írtak alá együttműködési megállapodást a magyar és a szlovák vámigazgatás vezetői szerdán. Május elsejétől a szlovák-magyar határon sem lesz vámellenőrzés.

Nagy János, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka elmondta: a 680 kilométer hosszú határszakaszon működő 18 közúti és 5 vasúti határállomáson mindkét vámszerv még május 7-ig biztosítja a folyamatos szolgálatot, hogy a még úton lévő szállítmányokat vámkezelhessék.

Az európai uniós csatlakozást követően a két vámhatóság a közös határátkelőhelyeken vámvizsgálatot nem kezdeményez, ellenőrzési céllal nem lép fel. Mindkét vámszerv a saját területén lévő vámügynökségi, állat- és növény-egészségügyi, valamint a mérlegállomások sorsáról külön intézkedik. Május végéig leszerelnek minden vámellenőrzésre utaló eszközt, felszerelést, tájékoztató- és közlekedési táblát.

Nagy János közölte: az uniós csatlakozást követő átállás könnyebb lesz a magyar-szlovák határszakaszon, mert a két ország vámhatósága már évek óta egy épületben, közösen látta el a vámszolgálatot. Kiemelte: a vámellenőrzés megszűnése ellenére a határátkelőkön a határőrség tovább folytatja az úti okmányok ellenőrzését. Emellett a vámhatóság, a rendőrség, valamint a határőrség közös mobilcsoportjai a határszakasz 20-30 kilométeres sávjában továbbra is végeznek szúrópróbaszerű vámellenőrzéseket.

Emlékeztetett arra, hogy május elseje után az áruk áramlása ugyan szabaddá válik, a jövedéki termékkörre, az üzemanyagokra, az alkohol- és dohánytermékekre némi korlátozás még fennmarad, elsősorban a két ország közötti adómérték különbsége miatt. Nagy János reményét fejezte ki, hogy néhány éven belül kiegyenlítődik a két ország közötti adózási szint és fogyasztói árkülönbség, így nem éri meg majd a másik országban vásárolni.

Békéscsabai szlovák önkormányzat

Támogatják az intézményi összevonásokat

2004. február 17. - V. A. - Ľudové noviny

A békéscsabai szlovák kisebbségi önkormányzat február 17-ei ülésén döntöttek a képviselők az országos szlovák nap megrendezéséről és a megyeszékhely oktatási intézményeivel kapcsolatos racionalizálási koncepcióról hoztak határozatot.

Az országos szlovák napnak július 3-án Békéscsaba ad majd otthont. A részletes programot az országos önkormányzat állítja majd össze. A továbbiakban a megjelent oktatási intézmények képviselőit, vezetőit hallgatta meg a testület. Az ülésen jelen volt Velkey Gábor alpolgármester is. Az érintett iskolák - Madách Utcai Általános Iskola, 11. számú Általános Iskola - és óvodák - Trefort utcai, Kazinczy lakótelepi, valamint Ligeti sori és Kölcsey utcai - képviselőinek beszámolói után a békéscsabai szlovák kisebbségi önkormányzat élt véleményezési jogával, mivel a szóban forgó oktatási-nevelési intézmények szlovák nemzetiségi nyelvoktatással is foglalkoznak. Határozatában az intézményi átszervezésekkel - az intézményvezetők meghallgatása után - a testülettel egyetértett, azzal a kikötéssel, hogy kéri az oktatási bizottságot és a közgyűlést, hogy vegye figyelembe a felmerült igényeket és vizsgálja felül harmadik óvodai csoport indításának lehetőségét a szlovák iskolában.

Az ülést megtisztelte jelenlétével Onodi Danka, az Országos Szlovák Önkormányzat kulturális referense és Matejdesz Mária, oktatási referens.

Dedinszky Gyuláról

2004. február 17.

Ma délelőtt tartja első egyeztető megbeszélését Békéscsabán a Dedinszky Gyula evangélikus lelkész születésének 100. évfordulójára tisztelgő ünnepségsorozatot szervező bizottság. Az evangélikus egyházi hivatalban az önkormányzat képviselői mellett ott lesznek a városvédők, a szlovák kisebbségi önkormányzat és a szlovák kutatóintézet, a Munkácsy múzeum, a megyei könyvtár delegáltjai, valamint Zahorán György és Sicz György.

Mandur László fogadja a szlovák Legfelsőbb Bíróság elnökét

2004. február 16.

2004. február 17-én, kedden 11.45 - 12.15 óra között Mandur László, az Országgyűlés alelnöke fogadja dr. Milan Karabint, a szlovák Legfelsőbb Bíróság elnökét. A találkozó helyszíne: Parlament, főemelet 14. A találkozón részt vesz még: Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Dr Juraj Majchrak, a szlovák Legfelsőbb Bíróság elnök-helyettese és Baranyiné dr. Hajdú Hedvig, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala - Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának megbízott vezetője.

Rétság - Sokat segítenek a városnak

2004. február 16. - NMH

A szlovák kisebbségi önkormányzat legutóbbi ülésén tárgyalta az idei év költségvetését. Mint elhangzott, az önkormányzat idén is jelentős összeggel támogatja saját költségvetéséből a különböző városi rendezvényeket és szervezeteket.

Az elmúlt évben igen nagy sikerrel rendezték meg azt a nemzetiségi napot, amely számos fellépő csoportnak nyújtott bemutatkozási lehetőséget. Természetesen ez az idén sem fog elmaradni. A június ötödikére tervezett eseményre és a szintén hagyománnyá váló gyermek-tánctalálkozóra jelentős összeget fordít az önkormányzat a pályázatok mellett. Utóbbit szintén nagy érdeklődés fogadta novemberben a művelődési házban.

Felmerült az is, hogy egy nyári rendezvénysorozatot kellene útjára indítani, ahol többek közt teret nyerne egy, a szlovák kultúrához kötődő kiállítás is a nemzetiségi nap részeként. Korábban úgy gondolták a rétsági szlovákságot képviselők, hogy a helyi általános iskolában megkezdődhetne a szlovák nyelvoktatás. A legutóbbi ülésükön azonban elmondták: ennek elindítását egyrészt gátolja, hogy nincs megfelelő anyagi fedezet, másrészt sajnos a tanulók részéről sincs különösebb érdeklődés. Ellenben a művelődési otthonban az elmúlt évben indult nyelvtanfolyamra szép számmal járnak a nyelvet tanulni vágyók.

Pilisszentlászló - Iskolamentés

2004. február 12. • NSZ

Mint oly sok kistelepülés, a Pest megyei Pilisszentlászló is évekig küzdött azért, hogy megmentse általános iskoláját. Nem volt könnyű dolga az önkormányzatnak. A Szentendrétől alig tíz kilométerre, a festői Visegrádi-hegységben lévő falu lakóinak száma ugyanis nem növekszik, jelenleg 960-an élnek Pilisszentlászlón - kevés a gyerek. Többségüket is inkább Szentendrére vagy Budapestre vitték tanulni. Tavaly a falu önkormányzati általános iskolájában volt olyan osztály, ahol két diákra jutott egy pedagógus. A település 80 millió forintos éves költségvetésének a felét elvitte a helyi iskola és óvoda.

Iskolára márpedig szükség van, mert mindig akadnak olyanok, akik nem tudják vagy nem akarják máshová vinni gyereküket. És talán azért is, mert az iskola egyfajta rangot ad a településnek.

A pilisszentlászlói általános iskola létéért sokan küzdöttek. Illés György, a falu polgármestere szerint azonban erőfeszítéseik ellenére a múlt év elején úgy tűnt: senki és semmi nem tudja megmenteni a helyi iskolát. Éppen akkoriban veszítették el a reményt a pilisszentlászlóiak, amikor Szentendrén kudarcba fulladt egy Waldorf-iskola létrehozásának terve. Pilisszentlászlónak ez kapóra jött, s nyomban jelentkezett: szívesen otthont adna a hagyományos nevelési-oktatási módszerektől eltérő iskolának. Februárban történt mindez. Szeptemberben pedig már fogadhatta az első diákokat a Kékvölgy Pilisszentlászlói Waldorf Iskola.

Igaz, az időközben eltelt hat hónap sok munkát követelt. A faluban tájékoztatókat tartottak az iskoláról, közvélemény-kutatást szerveztek, hogy kiderüljön, mit szólnak a helybeliek az ötlethez. A polgármester szerint az óvodába és iskolába járó gyerekek szüleinek többsége támogatta a tervet. Persze akadtak olyanok is, akik ellenezték. Főként azért, mert a Waldorf-iskolák az állami normatíva mellett a szülők hozzájárulásából fedezik a működtetés költségeit. A pilisszentlászlói iskolát fenntartó Pilis-Dunakanyar Waldorf Nevelésért Egyesületet a szülőknek havonta 14 ezer forinttal kell támogatniuk. Többen az újítástól is idegenkedtek. Fekete Valéria, az iskola igazgatója - pontosabban, ahogyan a Waldorfban nevezik: képviselője - szerint nem meglepő, hogy először sokan ódzkodtak módszereiktől. Náluk ugyanis nincs osztályzás, és szokatlanul nagy hangsúlyt fektetnek a művészetekre, például a festésre, kézművességre. Furcsa az is: a közismereti tantárgyakat hetekre osztva tanítják, vagyis három hétig csak matematikával, azután egy hónapig csak olvasással foglalkoznak a gyerekek.

A faluban tartott tájékoztatók, fórumok révén - a polgármester szerint - az ellenzők közül is sokakat sikerült meggyőzni, s végül a falu lakóinak körülbelül nyolcvan százaléka támogatta az iskola megnyitását. Igaz, mivel az önkormányzati iskolát mindenképpen be kellett volna zárni, a kérdés valójában az volt: Waldorf legyen, vagy semmi?

Végül megszületett az egyezség. E szerint az iskola épülete az önkormányzaté marad, s a Waldorf használja. Az első négy osztályban már az újfajta módszerek szerint tanítanak, a felső tagozat pedig kimenő rendszerben hagyományos iskolaként működik tovább. Ennek megfelelően, amíg a mostani ötödikesek nem végeznek, addig az önkormányzat finanszírozza a felső tagozat működtetését, az alsó tagozat fenntartója pedig a Waldorf egyesület. Vagyis már az átmeneti időszakban is csak feleannyiba kerül az önkormányzatnak az iskola működtetése, mint egy évvel korábban. Az önkormányzat és az iskola közötti egyezség kitér arra is: a helybeli gyerekek szüleinek anyagilag nem kell támogatniuk az iskolát. Jelenleg az alsó tagozatos, vagyis a Waldorf-módszerek szerint tanuló 57 diák közül 17 helybeli. Az önkormányzat szerette volna, hogy a település múltja, hagyományai miatt a szlovák nyelv oktatására is jusson idő. Ma több órában tanulhatnak a gyerekek szlovákul, mint az egykori önkormányzati iskolában.

Az előző tanévben hetven gyereket írattak be a még kizárólag önkormányzati fenntartású iskolába. Az idén, már az első évben kilencvenen járnak a Waldorf egyesülettel közösen működtetett intézménybe. Évek óta először emelkedett a pilisszentlászlói általános iskola diákjainak száma.

Betiltották a feszületet a szlovákiai iskolákban

2004. február 13. - MNO

Tízezer korona pénzbírságot szabhatnak ki Szlovákiában a tanfelügyelők arra az iskolaigazgatóra, akinek iskolájában feszületet, vagy más vallási jelképeket találnak kifüggesztve - közli az mtv.hu. Az iskolákat az önkormányzatok felügyelete alá rendelő törvény ilyen természetű bírságok kiszabására is jogosítványt adott az oktatási felügyeleteknek - számolt be róla pénteken a Pozsonyban megjelenő Národná Obroda című lap, amelynek értesülése szerint a rendelkezéssel annak igyekeznek elejét venni, hogy a már önkormányzatok felügyeletébe tartozó iskolákra a polgármester ne kényszeríthesse rá a saját hitbéli meggyőződését szolgáló gyakorlatot.

A felügyelet előbb figyelmezteti, ismételt esetben viszont meg is bírságolhatja az iskolaigazgatót. Bírságot eddig senkire sem róttak ki, de arra már volt példa, hogy egy bölcsődében a szülők tiltakozása nyomán a szekrény mélyére került a feszület.

Oktatási szakértők szerint a kérdéskörnek a keresztény vallás jelképein kívül egyéb vonzatai is vannak, különös tekintettek a különféle vallási szekták, szélsőséges eszméket hirdető csoportok jelképeinek megjelenésére.

- Szlovákiában ugyan nem történhet meg az, ami Franciaországban - ahol az állami iskolákból mindenféle vallási jelképet kitiltó törvény született -, de arra mindenképpen oda kell figyelni, hogy az ország közoktatási intézményeinek falai között senki ne viselhessen semmilyen szélsőséges, sátánizmust, fasizmust, vagy nacionalizmust népszerűsítő jelképeket s ne terjessze ily módon a saját orientációjának megfelelő eszméket - mutatott rá egy, a lap által megkérdezett pedagógus.

Közép-európai ünnep lesz a Balassi-emlékév

A nyolc nyelven beszélő, világpolgár poétáról Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is megemlékeznek.

2004. február 12. - magyarorszag.hu

A kulturális miniszter pénteken hivatalosan is megnyitja a Balassi-emlékévet, egyúttal elindítja a költő születésének 450. évfordulójához kapcsolódó rendezvények sorát. A nyolc nyelven beszélő, világpolgár poétáról Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is megemlékeznek. Középkori játékok, jelmezes bemutatók, színházi előadások, koncertek és kiállítások várják az érdeklődőket a hétvégén az I. Gyulai Reneszánsz Karneválon, a Balassi Bálint-emlékév első nagyszabású rendezvényén. A fesztivál fővédnöke Hiller István kulturális miniszter, aki pénteken a fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeumban ismerteti a költő születésének 450. évfordulójához kapcsolódó főbb programokat. A kormány tavaly októberben, söjtöri kihelyezett ülésén fogadta el a Nemzeti emlékezet programot, ami 2010-ig meghatározza, hogy egy-egy évben mely jelentős történelmi jubileum kerüljön a figyelem középpontjába. Jövőre József Attila születésének századik, 2006-ban az '56-os forradalom ötvenedik, 2007-ben gróf Batthyány Lajos születésének kétszázadik évfordulóját ünnepeljük. A tervek szerint 2008-ban Hunyadi Mátyás trónra lépésének 550., 2009-ben Kazinczy Ferenc születésének kétszázötvenedik, 2010-ben pedig Erkel Ferenc születésének kétszázadik évfordulója alkalmából rendeznek emlékévet. A Balassi-év lebonyolítására a kulturális tárca vezetője emlékbizottságot hívott össze, amely január 23-án tartotta alakuló ülését. A testület tagjai neves irodalmárok, történészek, az emlékévben érintett - a kulturális, a külügyi, a honvédelmi, az oktatási és az informatikai - tárcák vezetői, a Magyar Televízió és a Duna TV képviselői, a Balassi Kiadó igazgatója, valamint a Balassi Intézet és a Nemzeti Színház főigazgatója.

Balassi Bálint széles körű nyelvismeretével, a korszak reneszánsz irodalmi témáinak és formáinak alkalmazásával, világlátottságával - Radnóti Miklós szavaival élve européer költő volt - mondta a Magyarország.hu kérdésére Dér Dezső, a koordinációs és szervezési feladatokat ellátó Nemzeti Évfordulók Titkárságának vezetője. Hozzátette: a reneszánsz korban az ő költészete nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar irodalom az európai kulturális örökség részévé váljon, ezért személye méltó arra, hogy kiemelt figyelmet kapjon Magyarország uniós csatlakozásának évében. A titkárság januárban pályázatot írt ki rendezvények és kiadványok támogatására március 10-i beérkezési határidővel. Az elnyerhető támogatás a program összköltségének a fele, de legfeljebb egymillió forint lehet. Az események listája csak a pályázatok elbírálása után lesz teljes, de a központi rendezvények már körvonalazódnak. A tervek szerint áprilisban a Millenáris Park ad otthont egy kétnapos fesztiválnak, nyáron a Művészetek Völgyében és a Sziget Fesztiválon is megjelenik a Balassi-év. Az emlékév záróakkordjaként novemberben a Nemzeti Színházban felcsendül az a zenemű, amit az alkalomra - a Matáv Szimfonikusokkal közösen - kiírt pályázaton a legjobbnak találnak.

Balassi Bálintról határainkon túl is megemlékeznek. Dér Dezső elmondta, hogy a visegrádi országokban is - elsősorban az ottani magyar intézetek közreműködésével - programok sora készül. Az elképzelések szerint Szlovákia és Magyarország együtt újítja fel a költő nyughelyét, a lengyelországi Krakkóban emlékkonferenciát rendeznek a két ország tudósainak részvételével, Csehországban pedig válogatást jelentetnek meg műveiből.

Elkészült a Keretegyezményről szóló kormányjelentés

2004. február 11. - etnonet

A kormány előreláthatóan jövő heti ülésén tárgyalja és hagyja jóvá azt a jelentést, amely az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményének magyarországi végrehajtásáról ad számot - tájékoztatta lapunkat Petróczi Sándor kabinetfőnök. A jelentés - az ET Miniszteri Bizottságának kérdéseire válaszolva - külön pontban foglalkozik a romák helyzetét érintő legújabb fejleményekkel, a népszámlálás és a kisebbségi önkormányzati választások tapasztalataival. Az ET Keretegyezményét a Magyar Köztársaság 1995-ben ratifikálta, de csak 1999 -ben lépett életbe. A részes országok kormányai időről időre tájékoztatást adnak az egyezményben foglaltak teljesítéséről, és a Miniszteri Bizottság ajánlásai kapcsán tett intézkedésekről. A mostani országjelentés Magyarország esetében már a második - az első még öt évvel ezelőtt készült.

Állt a bál Békéscsabán

Csabai hagyományok nyomában

2004. február 14. - V. A. - Ľudové noviny

Hagyományteremtő jelleggel II. Csabai farsangját rendezte meg február 12. - 14.-e között a békéscsabai szlovákság és a város magyar lakossága. Céljuk nemcsak a régi népszokások újjáteremtése volt, hanem az is, hogy széles áttekintést nyújtson a ma szlovákságának, magyarságának a jelen kérdéseiről, a város élő múltjáról, gazdag örökségéről.

Konferenciák, kiállítások, vetélkedők, koncertek, gasztronómiai élvezetek - disznótor, borverseny -, s a kultúra megannyi gyümölcstermő hajtása került itt e gazdag hétvégén bemutatásra. A békéscsabai Szlovák Kultúra Háza inkább a tudományos elemzések színtere volt: pénteken itt rendezték meg a Hagyományok nyomában az EU-csatlakozás küszöbén elnevezésű tanácskozást. Az Ifiházban kiállítások, a kultúra európai hajtásai szólaltak meg: Belga-koncert, Galla Miklós humorestje, a román, a szlovák, a magyar fonó szokásait ismerhettük meg, de a Dél-Afrikai Köztársaság is bemutatkozott egy kiállítás keretében.

Az utcán, a tereken az ifjúság „kószálása” adta a látványos programot: este lampionos felvonulás a sétálóutcán, humoros vetélkedésük az Ifiházban, filmvetítések: mind-mind a farsangi mókák iránti fogékonyságukat mutatták.

A múzeumokban a játék vette át a főszerepet: játszóház várta az érdeklődőket a Munkácsy Mihály Emlékházban és egész napos jelmezes tárlatvezetés a kiállítási színtereken. A város nyugdíjas klubjaiban a népdalkultúra művelői találkoztak: így a Kaszinóban csabai zenészek farsangi mulatsága, a jaminai klubban a Jaminai nótafesztivál, továbbá az Ifiházban farsangi Ludas-bál a Ludas Zenekar közreműködésével, táncháztalálkozó és még sorohatnánk… Felléptek igricek, bohócok, a Ludas, a Berbécs, és a Sarkadi Feketes Rózsa Együttes. Ám a háromnapos csabai farsang fénypontja mégis a csabai disznótor volt, mely két helyszínen zajlott: szombaton reggel a jaminai nyugdíjas klubban és délután az Ifiház udvarán. Az igazi mulatság, a farsangi hétvége záróakkordja azonban a Csabai Szlovákok Szervezete rendezte hagyományfelelevenítő farsangi est volt. A népszokások igazi élő bemutatójaként a különböző nyugdíjas klubok és fiatal művészeti együttesek idézték fel a fonóbeli magyar és szlovák szokásokat. A megye szlovákok lakta településeiről érkezők a kender termesztésének, kész termékké válásának egész folyamatát mutatták be - igen ltáványosan. Láthattunk farsangi szomszédolási, mulatozási jeleneteket, táncokat, hallhattunk autentikus csabai szlovák népdalokat, kultúrában és gasztronómiában mindent, mi szem-szájnak ingere.

A közönség otthon érezte magát. Ezt hangsúlyozta Szente Béla, az Ifház igazgtója is megnyitóbeszédében, amikor a második hivatalosan is megrendezett farsangi mulatság tanúi lehettünk a városban, azonban ezt a szokását Békéscsaba újtratelepítése - 1718 óta - minden évben gyakorolta Csaba népe, élte, alakította farsangi népszokásait. S ezek a szokások a hivatalos ünnepségeken végleg hazataláltak, mindennapi életünk szerves részévé váltak.

Békéscsaba - Szükség van a valódi népi diplomáciára

2004. február 12. - V. A. - Ľudové noviny.

Hagyományaink nyomában az EU-csatlakozás küszöbén címmel rendezett konferenciát február 12-én a Békéscsabai Ifjúsági Ház és a Turinform Iroda a megyeszékhely Szlovák Kultúra Házában. A turizmussal, idegenforgalommal, népművészettel, folklórral, népi hagyományainkkal, kismesterségeinkkel és szlovák nemzetiségi kultúránkkal foglalkozó rendezvény a II. Csabai farsang részeként az EU csatlakozás utáni lehetőségeinket próbálta elemezni, ötvözni Békéscsaba e sokrétű kulturális gazdagságát.

Vozár Márton, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Idegenforgalmi Bizottságának elnöke a turizmus, a szolgáltató ipar és népi kultúránk szerves, piaci összefonódásának szükségességéről beszélt, hisz mint mondta, ma már egyik ágazat, egyetlenegy termék sem adható el önmagában. Minderre még a világhírű csabai kolbász sem képes önmagában. Békéscsaba egykoron világhírű volt szőlészetéről, Csabagyöngye csemegeszőlő fajtájáról, s az ebből készült boráról. A Csabagyöngyét ma is nemesítő szőlőfajként használják világszerte. Stark Adolf csabai szőlőnemesítő vívmányai pedig ma is tovább élnek a gasztronómiában, hisz ételeink egy-egy nemes bor mellett még inkább visszaadják markáns ízvilágukat. Mindehhez szervesen kapcsolódtak a II. Csabai farsang kísérőrendezvényei -, melyekről Szente Béla, az Ifjúsági Ház igazgatója beszélt - a borbemutató, a borverseny, a farsangi kószálás, a lampionos felvonulás, a fonó hagyományainak megismerése, a nyilvános disznóvágás, a szombat esti Ludas bál. Mivel országszerte számos fesztivált szerveznek, ám megyénk -, s különösen Békés, Békéscsaba és Gyula - turisztikai lehetőségei csak az összefogással, az együttműködéssel javulhatnak, ezért Vozár Márton példaértékűnek nevezte a farsangi hagyományok e sokrétűségét ötvöző rendezvénysorozatot - kitérve Csasztvan Andrásnak, a Vajda Péter Művelődési Központ igazgatójának előadására is, aki sajnos egy kondorosi baleset miatt nem lehetett jelen. Pap István, a megyei művelődési központ igazgatója szintén a kultúra helyzetét elemezte az eutórpai integrációl szóló előadásában. A továbbiakban Ancsin Pálné, a Csabai Szlovákok Szervezetének ügyvezetője a nemzetiségi kultúra, a nyelv, az identitás csatlakozás utáni megőrzésének lehetőségeiről beszélt. Mint elmondta, e téren is egyre nagyobb szerepük lesz a civil szervezeteknek. Május elsejét követően a nemzetállamok hatáskörében marad a kisebbségi politika és annak finanszírozása. Az Unió költségvetésében nincsenek elkülönítve kisebbségi pénzek. Az Unióban a Kevésbé Használt Európai Nyelvek Irodája tanácsadószervként, határozathozatali jog nélkül tevékenykedik e területen. Bár figyelemreméltó tény, hogy a most csatlakozó országok 50 százaléka szláv nyelvű, ezért a valódi népi diplomácia szerepe nem lebecsülendő. A Csabai Szlovákok Szervezete is számos szlovákiai, romániai, lengyelországi, csehországi baráti kapcsolatokkal rendelkezik, melyek szerepe a jövőben nőni fog.

A továbbiakban Dél-Afrika mutatkozott be. A program ezen részét megtisztelte jelenlétével Dries Venter, a Dél-Afrikai Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki a város vendégeként megtekintette Közép-Európa legnagyobb evangélikus templomát is Békéscsabán.

Békéscsaba - Vonzerőleltárral a turizmusért

A kószálás után jöhet a disznótor, a borverseny

2004. február 12. - BMH - Ny. L.

Kevés az a turista, aki egy-egy dologért tölt el napokat, heteket megyénkben. Ezért a szolgáltatások bővítésére, vonzerőleltár elkészítésére van szükség, és olyan programokat kell ajánlani, melyek változatossá, sokrétűvé teszik a vendégek itt-tartózkodását, kikapcsolódását. A II. Csabai farsang keretében tartottak tegnap a megyeszékhelyen, a Szlovák Kultúra Házában konferenciát Hagyományaink nyomában az EU-csatlakozás küszöbén címmel. Vozár Márton, a megyei kereskedelmi és iparkamara idegenforgalmi bizottságának elnöke hangsúlyozta: az európaiság nem azt jelenti, hogy el kell felednünk évszázados hagyományainkat, a múlt értékeit. A megye erőssége főként a gyógy-, a lovas és a gasztronómiai turizmus a Körösök völgyének és a Körös-Sárrétnek természeti szépségei. A népművészetben és a népi kézművességben is van lehetőség, de úgy kell programot ajánlani, hogy egy család minden tagja találjon abban kedvére valót.

Ancsin Pálné a Szlovák Kultúra Házának képviseletében a szlovák nyelv és hagyományok megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Pap István, a megyei művelődési központ igazgatója arról is szólt, hogy az EU-nak nincsen egységes kisebbségi és kultúrpolitikája éppen azért, hogy a tagországok megőrizhessék, továbbvihessék hagyományaikat.

A konferencián előadást tartott Elisabeth Janette Joubert, a dél-afrikai nagykövetség első titkára is. Országa bemutatása, kultúrájának ismertetése mellett beszélt a turisztikai lehetőségekről. A Csabai farsang programjával kapcsolatban Szente Béla főszervező kiemelte: a hagyományokra, a folklórra építenek. Ennek megfelelően tegnap egy régi csabai hagyományt, a kószálást elevenítették fel. Diákok járták az utcákat jelmezben, majd lampionos felvonulás következett. Szombaton délelőtt az ifiház udvarán disznóvágás szerepel a programban, bent a házban pedig borversenyt rendeznek. Ezzel a XX. század elején Békéscsabán virágzó csemegeszőlő-termesztésre - például Csabagyöngye - kívánnak utalni. Holnap délután a csabai szlovák farsangon - szintén az ifiházban - magyar, szlovák és román fonószokásokat mutatnak be.

Szlovák-magyar megállapodás a oktatási-nevelési támogatásról

2004. február 13.

Életbe lépett az a magyar-szlovák megállapodás, amelynek alapján Budapest, illetve Pozsony oktatási-nevelési támogatást nyújthat a másik ország területén élő nemzeti kisebbségeknek. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke nyilatkozatban üdvözölte, hogy lezárult a támogatásokról évek óta tartó vita. A most életbe lépett megállapodás értelmében Szlovákiában a Pázmány Péter Alapítvány, Magyarországon a Magyarországi Szlovákok Szövetsége Alapítvány kap jogosítványt arra, hogy a támogatásokat eljuttassa az érintetteknek.

Tótkomlós - Megnyílt a hetedik

2004. február - BMH

Ünnepeltek a tótkomlósiak. Az immár több évtizedes hagyományokkal rendelkező szlovák bált a napokban rendezték meg. A vigasságot azonban megelőzte az az átadás, amelyet a helyi és az országos szlovák kisebbségi önkormányzat kezdeményezett.

- Az országos önkormányzat Magyarországon több helyen megnyitotta regionális kultúrközpontjait, a tótkomlósi a hetedik. Medgyesegyházától Ambrózfalván, Pitvaroson, Nagybánhegyesen át Szegedig itt biztosítjuk a szlovákok számára a kapcsolattartás lehetőségét, segítjük a pályázatírókat, információkhoz juttatjuk a szervezeteket. Az ingatlan felújítására a tótkomlósi önkormányzat 2 millió forintot adott, a regionális központ működtetéséhez pedig az országos kisebbségi önkormányzat nyújt támogatást - tájékoztatta lapunkat Laukó Zsuzsa, a helyi szlovákok vezetője.

Könyvajánló - A komlósi Tóra

2004. február 16. - BMH

A Békés megyeieknek, kivált a szlovák gyökereket ápolóknak izgalmas olvasmány Benedek István Gábor A komlósi Tóra című könyve. A kétnyelvű novellagyűjtemény a szlovákok alapította Tótkomlósra kalauzolja el az olvasót. A zárt közösségben mintegy kétszáz évig sikerült megtartani a szlovák identitást. A novellák Tótkomlós finom társadalomrajzát adják, bemutatva, miképp fonódott egybe az ott élő szlovákok és zsidók élete. A történetek által kirajzolódik, miképp teremthet a kisebbségi lét a különböző vidékről bevándoroltak között toleranciát, milyen szerepet játszott ebben a humanizmust és az emberi összetartozást szimbolizáló Tóra fénye.

A tótkomlósi zsidókra emlékezve

2004. február

Benedek István Gábor családi gyökerei tótkomlósi szülőkre, nagyszülőkre vezethetők vissza. Novelláit a család zsidó származása, a holocaust idején megélt szenvedései, meghurcoltatásai ihlették. A magyar és szlovák nyelven íródott A tótkomlósi Tóra című novellás kötete a közelmúltban jelent meg, és Budapesten, a Szlovák Intézetben tartottak könyvbemutatót. Erre az alkalomra Tótkomlósról a fővárosba látogatott Gyivicsánné dr. Szenczi Irén polgármester, Laukó Zsuzsa, a helyi szlovák kisebbségi önkormányzat vezetője, valamint ifjú Balogh István, aki a tótkomlósi zsidók családfáit kutatja rendületlenül. Megtudtuk, a bemutatón a Tótkomlósiak Baráti Körének budapesti tagjai, valamint a fővárosi zsidó szervezetek szép számmal képviseltették magukat.

A komlósi tóra két nyelven

2004. február 19. • NSZ

Kétnyelvű kötetben - magyarul és szlovákul - jelentette meg Benedek István Gábor: A komlósi tóra című elbeszélésgyűjteményét a békéscsabai Tevan Kiadó és a Csabai Szlovákok Szervezete. Az először egy évtizede napvilágot látott mű a tótkomlósi zsidóság jelesebb személyiségeit, életük történetének egy-egy eseményét ábrázolja, anekdotikus hangvételben, amely a tragikus történéseket is sajátos fénybe vonja. A tótkomlósi születésű szerző főként családtörténeti motívumokat villant fel, ám ezeken keresztül az egész zsidó közösség sorsa megismerhetővé válik. Ez a sors szorosan kapcsolódott a település lakosságának nyolctizedét kitevő szlovákságéhoz, amely - lévén maga is kisebbség - könynyebben befogadta a betelepülő zsidókat, akik teljes mértékben beilleszkedtek a község életébe. Az elbeszélések híven tanúsítják, miként kapcsolódtak össze szlovákok és zsidók mindennapjai, mindaddig, amíg a holokauszt el nem emésztette a tótkomlósi zsidóság túlnyomó részét.

Ez a kétnyelvű kiadvány nem minden előzmény nélküli - mondta Kántor Zsolt, a tizenöt évvel ezelőtt életre hívott békéscsabai Tevan Nyomda igazgatója. A huszadik század első felének jeles csabai könyvészdinasztiájáról elnevezett kiadó egyik fő feladatának tekinti - az igényes gyermekkönyvek és a kortárs irodalom megjelentetése mellett - a nemzetiségi és kisebbségi, valamint a határon túli magyar szerzők műveinek kiadását. Így látott szlovák és magyar nyelven napvilágot korábban egy fiatal békéscsabai költő verseskötete. Tekintettel arra is, hogy Békés megye többnemzetiségű, a Tevan Kiadó a kétnyelvű kiadást folyamatossá szeretné tenni.

- Az ezer példányban megjelent kétnyelvű kiadvány szerzője olyan témát dolgoz fel, amely a Szlovákiába visszatelepült komlósiak érdeklődésére is számot tarthat - fogalmazta meg István Anna, a társkiadó Csabai Szlovákok Szervezetének ügyvezetője. Ezért is járultak hozzá jó szívvel a könyv megjelentetéséhez, és vitték el a budapesti bemutató után Pozsonyba is népszerűsíteni.

Bezárt a Mednyánszky-kiállítás: mintegy 180 ezer látogató

2004. február 16.

Egyik legsikeresebb bemutatóját zárta a Magyar Nemzeti Galéria: négy hónap alatt mintegy 180 ezren nézték meg a Mednyánszky-emlékkiállítást - tájékoztatta az intézmény Pr-menedzsere hétfőn az MTI-t. A vasárnap zárult tárlatot az utolsó két napon több mint kilencezren látták. Sok volt a diák, hiszen ők szombatonként ingyenesen látogathatják a galériát - mondta Demeter Judit. A mintegy ötszáz Mednyánszky-művet, festményeket és grafikákat felvonultató emlékkiállítás iránt oly nagy volt az érdeklődés, hogy a tárlat egy héttel tovább tartott nyitva, illetve az utolsó két hétben este nyolc óráig fogadták a látogatókat. Az eddigi legteljesebb Mednyánszky-emléktárlaton a budavári intézményben őrzött Mednyánszky-művek mellett a Szlovák Nemzeti Galériából származó alkotásokat is meg lehetett tekinteni. Több festményt első ízben láthattak az érdeklődők. Demeter Judit ismertetése szerint áprilisban a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galériában nyílik nagyszabású válogatás a Mednyánszky-életműből, majd ősztől Bécsben lesz látható összeállítás az 1852-ben született, 1919-ben elhunyt alkotó munkáiból. A Pr-menedzser szólt arról is, hogy a Magyar Nemzeti Galéria soron következő bemutatója március 19-én nyílik. Az áttörés kora - Bécs-Budapest a historizmus és modernizmus között című bemutató - mérete miatt - az egymás szomszédságában lévő három kiállítóhelyen lesz látható. Ismertetése szerint először fordul elő, hogy a Magyar Nemzeti Galériában, a Budapesti Történeti Múzeumban és az Országos Széchényi Könyvtárban egyazon kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők. Demeter Judit elmondta: a látogatók egy belépőjegy megváltásával nézhetik majd meg a három intézményben berendezett tárlatot.

Út a szlovák adóparadicsomba

2004. február 16.

Minek itt adózni, ha Szlovákiában feleannyit kell csak fizetni? Legalábbis így gondolkodik Magyarország egyik leggazdagabb embere, s információink szerint nincsen egyedül. Több adószakértő is arról számolt be: több ügyfelük is megkereste őket azóta, hogy a Magyar Hírlap a múlt héten beszámolt a lehetőségről. A kérdés minden esetben ugyanaz volt: hogyan lehetne megoldani, hogy Szlovákiában adózzanak, s megéri-e. Május 1-e után ugyanis akár Szlovákiába is szabadon költözhetnek a magyar állampolgárok. Márpedig a szomszédban a személyi jövedelemadó egységesen 19 százalék, vagyis az itt a legmagasabb kulccsal adózó gazdagabbaknak odaát feleannyit kellene csak befizetniük az államkasszába. Ebből jól látszik az is: az „átjelentkezés” valójában csak néhány szűk csoportnak éri meg, de nekik nagyon. Tipikusan ilyenek a legalább közepesen sikeres vállalkozók és az igazán gazdagok, akik például a cégeik osztalékából élnek vagy akik az elmúlt években nagyobb összeget halmoztak fel külföldi adóparadicsomokban bejegyzett off-shore cégekben.

Ál-szlovákok lesznek a magyar vállalkozók?

2004. február 16. - Magyar Hírlap - www.ma.hu

Már nemcsak elméletben létezik, egyre inkább valóságossá válik a vállalkozói szféra „kivándorlási” kedve, a szlovák adótörvények sok céget vonzanak. Az EU-csatlakozás után a vállalkozások is „határtalanná” válhatnak, vagyis bármely EU-tagállam polgára bárhol alapíthat vállalkozást az unió területén. Mivel azonban az adószabályok nem válnak egységessé, nem meglepő, hogy máris nagyon sokan kérdezősködnek könyvelőjüknél, hogyan, milyen feltételekkel tehetik át a vállalkozás székhelyét szlovák területre, persze csak papíron, mert a valóságban a legtöbbjük továbbra is ugyanott végezné tevékenységét, ahol eddig.

Számos olyan vállalkozó van, aki csak azért nem indul el Szlovákiába, mert gondolni kell a családra, a gyerekekre is. Ugyanakkor az egységesen 19 százalékos személyi jövedelemadó nagyon csábítóan hangzik a hazai, akár 38 százalékos adóval szemben. Nemrégiben a Magyar Hírlap vetette fel ezt az alternatívát, de mint kiderült, nem véletlenül: a határ menti németek jelentős része átköltözött a néhány kilométerrel odébb lévő francia falvakba, de a monacói színészek sem véletlenül hagyták ott Franciaországot.

Ahhoz, hogy a magyar vállalkozó szlovák adóalany legyen, csupán egy állandó bejelentett lakcímre kell szert tenni Szlovákiában, ráadásul ehhez még saját lakás sem kell, megteszi egy jóindulatú „befogadó” ismerős vagy egy társtulajdonos. Igaz, ez azzal jár, hogy közben nem lehet megtartani a magyar állandó lakcímet, mert a két állandó lakcímmel rendelkező vállalkozókat az adóhatóság fokozottan figyeli. A jogszabályok szerint ezen kívül az is lényeges, hogy ha egy évben 183 napot meghaladó időt tölt valaki Magyarországon, akkor a magyar adószabályok vonatkoznak rá.

Van, ami a vállalkozónak mégis jobban megéri Magyarországon, ez például a társadalom-biztosítás. Ha az adózó azt szeretné, hogy minden szempontból előnyösen jöjjön ki, érdemes a bejelentett állandó szlovákiai lakcím mellett megtartani egy ideiglenes bejelentett lakcímet Magyarországon, mert így megtarthatja a hazai tb-t, és a hivatalos ügyintézés is jóval egyszerűbb a magyar szabályokkal.

Érdemes szem előtt tartani azonban egy egyszerű tényt. Hiába van valakinek Szlovákiában állandó lakcíme, ha közben Magyarországon van bejelentett munkahelye, és onnan legalább fél éven át kap jövedelmet. Ez esetben ugyanis a magyar adószabályok vonatkoznak a dolgozóra - legyen akár alkalmazott, akár vállalkozó.

Akkor sem előnyös a „trükközés”, ha valaki bankszámlán, a tőzsdén vagy befektetési jegyben kívánja gyarapítani pénzét, mert ebből a nyereségből Magyarországon nem kell adózni, és az eva-körbe tartozóknak is előnyösebb a 15 százalékot befizetni a szlovák 19 százalékkal szemben. A 25 milliós éves bevételt meghaladó vállalkozóknak viszont még mindig megérné átköltözni, akárcsak a magas tőkejövedelmű cégeknek és magánszemélyeknek.

Zsolnát választotta a Hyundai - Dől a külföldi tőke Szlovákiába

2004. március 2. • NOL

A legnagyobb dél-koreai autógyár, a Hyundai Motor Co. Szlovákiában építi fel új gyárát 700 millió eurós beruházással - közölték a Hyundai leányvállalatánál, a Kia Motors Corp.-nál kedden Szöulban. A szlovákiai üzem 2006 végén kezdi a sorozatgyártást, és évente 200 ezer Kia márkájú autót fog előállítani. A legnagyobb dél-koreai autógyár, a Hyundai Motor Co. Szlovákiában építi fel új gyárát 700 millió eurós beruházással - közölték a Hyundai leányvállalatánál, a Kia Motors Corp.-nál kedden Szöulban. A szlovákiai üzem 2006 végén kezdi a sorozatgyártást, és évente 200 ezer Kia márkájú autót fog termelni - tették hozzá. A Hyundai, amelyben 10 százalékkal részesedik a német-amerikai DaimlerChrysler, Szlovákia és Lengyelország között döntött, mindkét ország jelentős kedvezményeket helyezett kilátásba a beruházás elnyeréséért. A szlovákiai helyszín Zsolna (Zilina), és az építkezés várhatóan idén, még az első félévben megkezdődik. A Kia közleménye szerint 2400 dolgozót akarnak fölvenni. A Hyundai üzeme a Nagyszombatban (Trnava) már épülő Peugeot-autógyárnál is nagyobb beruházás lesz. A 710 millió eurós költséggel épülő Peugeot-autógyárban 2006-tól évi 300 ezer gépkocsit gyártanak. A Peugeot beruházásáért is ugyancsak versenyzett Lengyelország. Szlovákiában a Volkswagen is jelen van, Pozsonyban személyautókat, Martinban sebességváltókat gyárt. Január közepén a dél-koreai Samsung elektrotechnikai világcég is Szlovákiának kedvező döntést hozott: Nagy-Britanniából és Spanyolországból két nagy kapacitású gyárát telepíti a Mátyusföldön fekvő Galántára, ahol a Samsung már korábban 40 millió euró értékű gyártelepet létesített. A beruházás bejelentésének várakozására a szlovák korona már hétfő estére 40,440/460/euróra drágult a péntek esti 40,540/570/euróról. Elemzők szerint hétfőn áttörheti a 40,400/eurót, de eddigi rekordja 40,360/euró közelében profitkivétel várható. A Szlovák Nemzeti Bank tavaly szeptemberben és decemberben negyed-negyed százalékponttal csökkentette irányadó kamatát, a kéthetes repot, elsősorban a korona felértékelődése miatt, de a legutóbbi, pénteki értekezletén sem csökkentette tovább a rátát. Elemzők szerint a szlovák pénzügyi kormányzat újabban, a nagy működőtőke-beáramlásra és a jó gazdasági eredményekre tekintettel, megbékélni látszik a magas árfolyammal, ezért - hacsak nem lesz túl nagy kilengés - a lassú további felértékelődés közvetlenül nem indítja kamatcsökkentésre a központi bankot. A Hyundai Motor Co. kedden 50 100 vonon zárt a szöuli értéktőzsdén, 100 vonnal, azaz 0,20 százalékkal drágábban, mint hétfőn. A Kia Motors Corp. előzőleg közölte, hogy februárban 82 760 járművet értékesített, 21 százalékkal többet, mint tavaly februárban. A hazai értékesítése 22 százalékkal csökkent, az exportja 50 százalékkal nőtt, 61 101 járműre. Januárhoz képest a teljes értékesítése 43 százalékkal nőtt.

A Standard and Poor's javított Szlovákia minősítésén

2004. március 02. - hvg

Az amerikai Standard and Poor's nemzetközi hitelminősítő kedden az eddigi BBB/A-3-ról BBB plusz/A-2-re javította Szlovákia hosszú, illetve rövid lejáratú devizaadóssági osztályzatát. A jelenlegi osztályzat majdnem befektetői kategóriába sorolja Szlovákiát, és a hitelminősítő cég a további felminősítés lehetőségét is valószínűsíti. Ezt jelenti a mostani osztályzat megtoldása a „pozitív kilátással” megjegyzéssel. Szlovákiát így csupán Csehország és Magyarország előzi meg a régióban, amelyek a legalacsonyabb befektetői minősítést, A mínusz osztályzatot kaptak a Standard and Poor’s-tól, Lengyelországgal pedig azonos kategóriába került északi szomszédunk. Az, hogy az ország adósságát kevésbé kockázatosnak minősíti a nemzetközi hitelnminősítő cég, azt jelenti, hogy az ország olcsóbban tud külföldön hitelt felvenni adósságainak finanszírozására. A felértékelést a gazdasági reformok folytatódásával és Szlovákia szélesebb nemzetközi politikai és gazdasági integrációjával indokolták a hitelminősítőnél. „Ezek a tényezők vonzzák a külföldi működőtőke-beruházást, amelyek erősítették az ország gazdasági szerkezetét és növekedési kilátásait” - írták a Standard and Poor' elemzői, hozzátéve, hogy Szlovákia gazdasági növekedése középtávon várhatóan évi 4-5 százalékos lesz - az egyik leggyorsabb Közép-Kelet-Európában - a folytatódó külföldi működőtőke-beruházásoknak köszönhetően. Kedden a legnagyobb dél-koreai autógyár, a Hyundai Motor Co. leányvállalata, a Kia Motors Corp. Szöulban bejelentette, hogy a Hyundai Szlovákiában építi fel az új, 2006-tól évi 200 ezer Kia márkájú autó gyártására tervezett üzemét, 700 millió eurós beruházással. A Kia Motorsnál azt is közölték, hogy testvércége, a Hyundai Mobis Co., a Hyundai Motor motoralkatrész-gyártója, ugyancsak üzemet fog nyitni Szlovákiában.

Májustól olcsó szlovák GFB-t is köthetünk?

2004. március 3. - Világgazdaság

A szlovák gépjármű-felelősségbiztosítás olcsóbb és nem alkalmaz malus-rendszert, Szlovéniában pedig hengerűrtartalom szerint nem különböztetik meg az autókat Ha a csatlakozás után valóban lehetőség lesz külföldi partnerekkel szerződést kötni, komoly gondba kerülhetnek a hazai társaságok. Világgazdaság információi szerint magyarországi biztosítási körökben is növekszik az aggodalom amiatt, hogy Szlovákiában a hazai díjtételekhez képest átlagosan jó 40 százalékkal olcsóbban lehet majd szerződést kötni. További előny északi szomszédunknál, hogy a malus-rendszert csak 2005-től vezetik be. A nagy kategóriás személyautókat birtokló élelmes ügyfelek ráadásul Szlovéniában is próbálkozhatnak. Ott ugyanis a járművek méretét figyelembe nem vevő egységes tarifarendszer létezik, ami a nagy hengerűrtartalmú autók számára fajlagosan olcsóbb díjakat jelenthet. Az EU-csatlakozással életbe lépő rendszer szerint az uniós külföldi biztosítóknak egyszerűen csak be kell jelenteniük anyaországi felügyeleti hatóságuknak, ha közvetlen (nem fióktelep, leányvállalat útján történő) határon átnyúló szolgáltatást kívánnak nyújtani egy másik tagországban. A célállamban ugyanakkor ügyintézőt kell telepíteni a helyi kárrendezési ügyek rendezésére. A tényleges kárrendezés viszont akár egy itthoni, erre szakosodott cég számára is kiszervezhető lenne, esetleg a zöldkártyarendszer segítségével lehetne megoldani. A hazai piacvezető Allianz Hungária szerint az ilyen árverseny ára a törvényes rend és a szolgáltatási színvonal megbomlása lenne. Nem biztos, hogy az „átkötés” jogi szempontból problémamentes lenne, mégpedig a két ország eltérő fogyasztóvédelmi szabályai miatt - hívták fel a figyelmet itthoni biztosítási szakértők. Például északi szomszédunknál minden kötelező-kötvényt szlovákul kell kitölteni, amit egy itthoni országúti ellenőrzésnél aligha értenének meg a rendőrök. Súlyosabb gondot okozna ezekhez képest, hogy a külföldön biztosítást kötő autósok kikerülnének a magyar biztosítók és a Belügyminisztérium (BM) által közösen működtetett regisztrációs rendszerből. Ez azt jelenti, hogy a BM a lakóhelyük szerint illetékes települési önkormányzatok segítségével a díj nemfizetésére hivatkozva felléphetne ellenük. Nagyobb tömegű külhoni átszerződés esetén akár össze is omolhatna a belügyi nyilvántartás.