Tallózó / Sajtószemle ● Szlovák vonatkozású cikkek ● 2004.  március

Fuhl Imre válogatásában

Békéscsabai szlovák önkormányzat - Felújítják a tájházat

Félszabadtéri kamaraszínházat terveznek

2004. március 26. - V. A. - Ľudové noviny

A békéscsabai szlovák kisebbségi önkormányzat március 25-ei ülésén pénzügyi előirányzatot módosítottak és a tavalyi pénzmaradványról szóló előterjesztést is korrigálták. A továbbiakban a július 3-án Békéscsabán megrendezésre kerülő országos szlovák napról tárgyaltak, melyre több mint háromszáz honi szlovákot várnak az ország minden pontjáról. A rendezvényt egyébként az Országos Szlovák Önkormányzat szervezi.

Mint azt Andó György elnöktől megtudtuk, a Garai utcai Szlovák Tájház épületegyüttesének hátsó részén található egy szín, melyet fel kíván újítani a kisebbségi önkormányzat. A szóban forgó épületrész a megyei jogú város tulajdona volt, ezért nagy örömmel vette a kisebbségi testület, amikor tavaly év végén megkapta a várostól az épületrészt. (Magát a Tájházat már 2001.-ben tulajdonba kapta a kisebbségi testület. - a szerz.). A telekegyesítéssel mód nyílt az épületrész felújítására, közösségi terek, félszabadtéri kamaraszínház kialakítására, melyet a kisebbségi önkormányzat a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatallal (NEKH) együtt kíván megvalósítani. Heizer Antal tavalyi békéscsabai látogatása során ígéretet tett erre: a NEKH 2,6 millió forinttal támogatja majd a beruházást, melyhez a város is hozzájárul anyagilag. Természetesen keresik a további pályázati lehetőségeket is és magánvállalkozók bevonását is tervezik. A Városszépítő Egyesület Dr. Simon Mihály címzetes főjegyző vezetésével szintén szívügyének tekinti a közösségi tér megvalósítását. Mint megtudtuk, a beruházás mintegy hat millió forintos forrást igényel.

Békéscsaba - Folytatódik a tájházfelújítás

2004. március 26. - BMH - Ny. L.

Folytatódik a békéscsabai szlovák tájház felújítása - tájékoztatta lapunkat Ando György, a békéscsabai szlovák kisebbségi önkormányzat elnöke.

- A megyeszékhely szlovák kisebbségi önkormányzata 2,6 millió forint támogatást nyert el a Nemzeti, Etnikai és Kisebbségi Hivataltól az 1810-ben épített belvárosi ház hátsó részének felújítására - mondta Ando György. Hozzátette: az ingatlanban 1972-ben helyezték el a szlovák népi kultúrát bemutató állandó kiállítást. A mostani támogatás segítségével májusban megkezdik az udvaron álló egykori szín rekonstrukcióját. Az elnök hangsúlyozta: az új épületrészben - amit eddig raktárnak használtak - olyan közösségi helyiséget alakítanak ki, mely alkalmas kiállítások, kamaraszínházi előadások és egyéb közösségi rendezvények lebonyolítására.

A békéscsabai szlovák kisebbségi önkormányzat ülésén elhangzott az is, hogy idén - mégpedig július 3-án - a megyeszékhelyen tartják meg az országos szlovák nap programjait.

A dél-békési régió Tavaszi Fesztiválja - A fiatalság derűje

2004. március 22. - V. A. - Ľudové noviny

Ritkaság: több nemzedék derűs üzenete sugárzik arról a tárlatról, melyet a dél-békési régió (Békéscsaba - Gyula - Békés) Tavaszi Fesztiváljának keretében a békéscsabai Szlovák Kultúra Háza rendezett a fiatal szlovák képzőművészek munkáiból. A tárlatot Pataj Pál képzőművész nyitotta meg március 20-án. Mint elmondta, több nemzedék egymásra ható munkája ez a művekben megszólaló közös, magas szintű művészi igény. Ritka optimizmus szól a pozsonyi karikatúristák érett, bölcshumorú rajzaiból, a fiatal Viczián Szilvia gyönyörű akvarelljeiből, s a még tanuló, legfiatalabb nemzedék városképeiből. A színek, a gondolatok harmóniájára, a tájat, a szülőföldet szeretettel bemutató képzőművészeti alkotásokra igen nagy szükség van mai rohanó világunkban. Ezt a jövőbe kisugárzó harmóniát kelti bennünk életre a fiatal szlovák képzőművészek bemutatkozása Békéscsabán. A fiatal szlovák képzőművészek anyagát és a békéscsabai gyermekrajz-kiállítás gazdag repertoárját nagy hozzáértéssel ötvözte és állította össze a Szlovák Kultúra Háza.

Harminc évvel ezelőtt… - és ma is majdnem azon a helyen!

2004. március - Zelman Ferenc - Ľudové noviny

Harminc évvel ezelőtt Csongrád megyében dolgoztam. A megyei Hírlap munkatársa voltam. Jártam az utakat, a falvakat, termelőszövetkezeteket és vállalatokat, iskolákat, hogy az újság olvasóit friss információkkal szolgáljam. Szerettem ezt a munkát, mert sem a megye, sem falvai, annak lakói nem voltak idegenek számomra. Különös közelségben voltak hozzám a szlovák lakta települések emberei, de a megye határain kívül sem volt számomra idegen Békéscsaba és Szarvas sem, mint szlováklakta városok A Magyar Rádió ezekben a hónapokban - 1974 első negyedéve - döntött úgy, hogy legyen szlovák nyelvű adás a Szolnoki Stúdióból. A döntés után nem sokkal meg is találtak Szegeden, megtudván, hogy beszélem a szlovák nyelvet. Az akkor még párt- vonalon futott megkeresés gyorsan haladt. Kell egy ember erre a munkára, legyen az éppen Zelman Ferenc a szegedi újságírók egyike. Rövid rábeszélés után az adminisztrálás is gyors volt. Azonnal hozzá kellett kezdeni a munkához, melynek összes feltételét biztosította a Magyar Rádió. Feltérképeztem a földrajzi helyzetet, kerestem az ismerősöket, kértem a legfelső szlovák vezetés támogatását, hogy ha kezdetleges módon is, de beindulhasson az úttörő- munka a Szolnoki Stúdióban. Ha emlékezeteim nem csalnak, akkor csak az volt a fontos, hogy az első adással - 30 perc hetente - elkészüljünk és azt, ha hallják, ha nem de valamelyik hullámhosszon az éterbe sugározzuk. Megtörtént. Semmi visszajelzést nem kaptunk a szerkesztőségbe. Nem volt megállás, folytatni kellett a megkezdett programot. A nehézségekkel megbarátkoztunk - azért írok többes számban, mert a szolnoki munkatársak is velem együtt szorítottak a sikerekért - zenével, szép szlovák nyelven folyt a munka. Besegítő munkatársnőm, a hírolvasó és bemondó Hargitai Éva tanárnő, aki Prešovban végzett és csodás kiejtése volt, nagyszerűen látta el feladatát. Hónapok teltek el, visszajelzések már akadtak, de csak néha volt fogható az adás. Úgymond csak az időjáráson múlt, hogy az éter hullámai visznek e szlovák anyagot a hallgatókhoz, azt Békéscsabán vagy csak Csabaszabadiban hallhatták. Az utóbbi nehézséggel már nem is számoltunk egy-két hallgatói levél olvasása után. Rövid riportokkal, zenével és a Ľudové noviny híreivel megtelt a harminc perc. Bekerültek a műsorba a pitvarosiak, a csabaiak, tanárok és diákok Szarvasról, de voltunk Bakonycsernyén, Öskün, a mátrai szlovákoknál, Pilisszentkereszten és Sátoraljaújhelyen is. Egyre több kék pont került az ország térképére, ami azt jelentette, hogy arra már jártunk mikrofonunkkal. Nem is lett volna semmi baj a kezdettől számítva egy évig, amikor még mindig csak ígéret maradt, hogy az országnak minden pontján hallható lesz egyszer ez a műsor is. Sajnos ígéret maradt. A statisztikában annyit jelentett az egyéves munka, hogy a strigula elismerte van Magyarországon szlovák rádiózás. A munka korán túllépett az ország határain. Egyre többen érdeklődtek a Szlovákiába kitelepült falubeliekről, de sorsukról csak az otthonmaradtak beszéltek. Ekkor kerültünk kapcsolatba a Besztercebányai Rádió munkatársaival. Mindenben segítettek, minden ellenszolgáltatás nélkül. Részt vettünk a nagy találkozókon - Východná, Gyetva - és tele kazettákkal tértünk haza. Volt miből válogatni. Ez az anyaországi biztatás és támogatás egyre több hazai együttes jelentkezését hozta magával, akikkel korábban már az anyaországi túrákon megismerkedtünk. Igen ám, de az adásidő és a hallhatóság semmit nem javult, semmit nem változott. Teltek a hetek, nőtt az összegyűjtött anyag - nem győztük vágni, és adásokba tömöríteni. Szegedi lakhellyel, budapesti telephellyel, szolnoki stúdióval, békéscsabai helyi stúdióval mindent lehetett csinálni, erőt bele amennyit csak kellett. Sajnos három év után sem lett jobb, nem változott minőségében csak az adások tartalma. Az egyre színesebb változatosabb lett. Ketten vágtunk neki tele reményekkel és oldalunkon a nehéz magnetofonnal Selmeczi Romolával, aki végzettsége során jobban értette a mesterséget. Mire akklimatizálódott és belejött a munkába egyedül maradt. A Magyar Rádió gondolt egyet és az adást Miskolcra irányította, úgy, hogy Selmeczi Romola Egerben kapott szerkesztőségi szállást. Ezt én már nem vállalhattam, mert már eddig is több kilométert autóztam a kelleténél. Innen kezdve sajnálni kezdtem négyéves úttörőmunkámat. Főleg az bosszantott, hogy Miskolcról sem volt nagyobb terítése az adásnak, a békésmegyeiek az új adást is hiába keresték a legjobb rádió készülékeken. Miskolcot Szeged követte nagy reményekkel. Ha valaki ügyes volt és olyan fantasztikus készüléke volt, hogy a Kossuth adást este is hallgatni tudta az RH keleti normás rendszerén, annak szerencséje volt. Mert van ilyen régi rádió ma is, de azon nincs magnetofon és így a műsort nem tudta rögzíteni és visszahallgatni sem. Maradt tehát az éterben elhintett adás a szlovák szó, dal és az egész harmincéves szolgálat. Olyan ez, mint a harmincéves háború, amelyben hol az egyik, hol a másik fél nyert csatát, csak az a baj, hogy a legtöbbet a rádióhallgató szenvedte, mert annak még ma is csak a hangfoszlányok jutnak. Azért harminc év mégis jelent valamit a szlovák rádiózásban Magyarországon. Volt, aki elkezdte, folytatása sem maradt gazdátlan, mai helyzete sem kilátástalan. Eljutottunk arra a pontra, hogy a régmúlt és újabb anyagokat le kell menteni egy számítógépen keresztül egy korszerűbb hanghordozóra, hogyha netán az utókor is élvezni akarja, mondjuk a tótkomlósi tájszólást, akkor módja legyen feltenni számítógépére egy CD-ét és meghallgatni egy ragyogóan beszélő idős embert, amint a tanyákról mesél. Reményeinket ma sem adhatjuk fel. A mai fiatalokban is lesz úttörő, - sőt már van is - és lesz annyi akarat, hogy a múltat feldolgozza és példával éljen az utókornak. Születnek ifjú újságírók, akiknek lehet még kezdeményező szerepük a múlt felidézésében, az anyanyelv szerepének művelésében. Harminc év után is bizakodva várom az utókor ifjoncainak sikereit éppen a rádiózásban, közelebbről éppen a szlovák műsorok készítésében. Hálás munka azt mondhatom.

Pitvaros - Az öregkor is lehet boldog

2004. március 15. - Zelman Ferenc - Ľudové noviny

Mikus György Pitvaroson született 1911-ben. Olyan kemény szlovák, hogy ma is, amikor házasságának 65. évfordulóján köszöntötték a szlovák és a helyi önkormányzat egészen fiatal képviselői, teljesen ösztönösen szlovákul köszönte az emlékezést. Mint minden szlovák ember az egészen szlovák lakta községben - 1947-ig - otthon érezte magát egyszerű, de tiszta házában. Korábban elöl a tisztaszoba, kemencével, középen a pitvar nyitott kéménnyel, a kis szoba, kamra, hátul az ólak és a galambdúc. A régi cím szerint a többi házhoz hasonlóan, a Szélsősor 511-ben. Ezt onnan tudom, mert hosszú évekig a szomszédja voltam - szüleim évtizedekig. Gyuri bácsit mindig irigyeltem. Nyugalmáért, rendszeretetéért, példás kertjéért és nem utolsósorban szép családi életéért. Soha nem hallottam veszekedést, a kertben együtt dolgozott feleségével, Marka nénivel. Családját is csendesen, sikeresen nevelte. Két leányát, Erzsit és Máriát alig láttuk a gyermek közösségekben, a népi együttesben. A lányok mintha kissé zárkózottak lettek volna otthon, csak iskolai végzettségük után lettek nyitottak a nagyvilág felé. A gyerekek elszálltak, Gyuri bácsiék maradtak. Változatlan azóta is környezetükben a nyugalom, a békesség az egymás iránti tisztelet. Ez általában így van a szlovák családokban. Apámmal együtt jártak a téli hónapokban a cukorgyárba, minden reggel üdvözölték egymást, sietve a korai vonathoz. Szépen éltek a szegénységben is Azért egy dolog miatt még irigyeltem Gyuri bácsit. Nagyszerű, fajtiszta, nagytestű galambjai voltak. Nem tudtam vele versenyezni, mert az ő házát cserép borította a miénket meg nád, és az a fránya galamb bontotta, nem pedig építette a nádfedelest. Azt mondta - még ifjú korában, - hogy a galamb bajban is megnyugtatja az embert. Már akkor igaza lehetett, mert Gyuri bácsi Marka nénivel ma is nyugodtan éli világát. Isten éltesse őket ebben a nyugalomban még sokáig. Volt szomszédja kívánja ezt az 512-ből:

Ferko

Békéscsaba - Nőnap a Szlovák Klubban

2004. március 8. - Ľudové noviny - Ancsin Pálné

A Csabai Szlovák Klubban hangulatos, tartalmas ünnepség volt a Nőnap alkalmából. A klub tagság szinte teljes létszámmal vett részt az ünnepségen, akiket Oláh Mihály harmonikás köszöntött zeneszóval. A Kölcsey utcai óvodások Móriczné Gregor Éva szlovák nyelvet oktató óvónő vezetésével kedves műsort adtak elő szlovák nyelvű jeleneteket, énekszámokat mutattak be a vendégeknek. Ezután Hrabovszki György alpolgármester köszöntötte a klub nőtagjait, köszönetet mondott a nők áldozatos munkájáért, akik a családban, a munkahelyükön mint egy lámpás világítanak a szeretett közösségben. Ezért megérdemelnék, hogy a férfiak folyamatosan nemcsak ezen a napon nagyobb figyelemmel legyenek a nők, különösen édesanyák iránt. Az alpolgármester külön is megköszönte a nők szlovák klubban végzett tevékenységét. Azután került sor a virágok és ajándékok átadására, amellyel minden női klubtagot köszöntöttek a férfiak, majd közös ebéd elfogyasztása után vidám dallal, tánccal ért véget a kis ünnepség.

Élő falumúzeum Kétbodonyban

2004. március 3. - Ľudové noviny - Rigó Tibor

Kétbodonyban található ízlésesen berendezett falumúzeumot nemcsak a településre látogató turisták látogatják, hanem a kétbodonyi hagyományőrző csoport tagjai is. A téli hónapokban a régi eszközökön rongyszőnyegeket szőnek, fonalat gombolyítanak és megelevenítik a régi fonók hangulatát, közben -közben szlovák dalokat énekelnek. A mennyasszony-öltöztetés, fonás, szövés és a vetett ágykészítés is bemutatásra került.

Elek - Szlováknyelv-oktatás

2004. március 27. - BMH

A városban 2002 őszén alakult meg a szlovák kisebbségi önkormányzat. Dr. Kuruczné Czvalinga Judittól, a szervezet elnökétől megtudtuk, a városban több mint félszázan tartoznak a szlováksághoz, akik ápolják nemzetiségük hagyományait, kultúráját.

- A kultúra ápolásának egyik legfontosabb eleme az anyanyelv ismerete. Ezért döntöttünk úgy, hogy a diákoknak és a felnőtteknek is szlovák nyelvtanfolyamot szervezünk, amire - az eddigi visszajelzések szerint - igen nagy az igény. A tanfolyamokon való részvétel térítésmentes lesz, a költségeket a kisebbségi önkormányzat magára vállalja - fogalmazott a szlovák önkormányzat eleki elnöke, akitől azt is megtudtuk, a tervek szerint szeptembertől, az új tanévtől a Dr. Mester György Általános Iskolában, választható nyelvként már a tanterv részét képezné a szlovák nyelv oktatása.

Elek - Pályázaton nyert számítógép

2004. március 27. - BMH

A helyi szlovák kisebbségi önkormányzat az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által kiírt pályázaton nyert, szlovák nyelven történő íráshoz alkalmas számítógépet a Reibel Mihály művelődési központon belül működő teleházban helyezték el. A művelődési ház nyitva tartási idejében minden érdeklődő térítésmentesen használhatja a gépet.

Tourinform-iroda Tótkomlóson

2004. március 27. - BMH

A jelenleg Mezőhegyesen működő Tourinform iroda április végétől Tótkomlóson folytatja tevékenységét. A tervek szerint ideiglenesen a Marx utcai, nemrég átalakított és felújított szlovák regionális központban kap helyet az iroda, ahol a szlovák önkormányzattal dolgoznak egy épületben. Amint lehetőség adódik, a Tourinform szolgáltatásai a Rózsa fürdő területén érhetők majd el.

Választói névjegyzékkel az etnobiznisz ellen

2004. március 27. - Népszava

A Fidesz a kisebbségi önkormányzatok bevonásával további egyeztetést szorgalmaz a kisebbségi törvény módosításáról. Németh Zsolt azt is közölte, kezdeményezik, hogy az emberi jogi bizottságon belül jöjjön létre egy albizottság, amelyben a kisebbségi önkormányzatok képviselői is egyeztethetnének. Mint ismert: 1994 óta mindegyik parlamenti ciklusban volt ilyen albizottság, legutóbb éppen a fideszes Hargitai János vezetésével.

Nemcsak az etnobiznisz visszaszorítására tesz kísérletet a kisebbségi törvény módosítása, hanem a '93-as törvényt továbbfejlesztve biztosítja a kisebbségi jogokat. Ezt mondta lapunknak Kiss Péter kancelláriaminiszter annak kapcsán, hogy a jövő héten kezdődik meg a tervezet általános vitája. A jogszabály kisebbségi választói névjegyzék hozna létre, hogy a kisebbségi önkormányzati képviselőket maguk a kisebbségek válasszák meg. A Fidesz további egyeztetést szorgalmaz.

Csak azok a kisebbségiek lesznek majd választók és választhatóak a következő kisebbségi voksoláson, akik szerepelnek a kisebbségi választói névjegyzékben. A többi között ezt tartalmazza a kisebbségi törvény módosítása, melynek általános vitája várhatóan jövő héten kezdődik a parlamentben. Kiss Péter kancelláriaminiszter lapunknak elmondta, a kormány szándékai szerint a kisebbségi jogokkal nem állampolgárság, hanem a kisebbséghez való tényleges tartozás alapján lehetne élni.

Magyarországon nincs olyan nyilvántartás, amely a kisebbséghez való tartozást rögzíti, és az állam nem is akar ilyet létrehozni. Kiss Péter szerint a választói névjegyzék csupán annak az eszköze, hogy a kisebbségi önkormányzati képviselőket a lehetőségek szerint maguk a kisebbségek válasszák meg. A névjegyzékre kerülés önkéntes, nem automatikus, magának az érdekelt személynek kell kezdeményeznie. A jegyzékre való felvételhez a helyi kisebbségi közösséget képviselő névjegyzéki bizottság jóváhagyó döntése szükséges. Ez ellen jogorvoslattal lehet élni, s bizonyítani kell a kisebbségi közösséghez való tényleges tartozást. Kiss szerint a névjegyzék bevezetését a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és az adatvédelmi biztos is elfogadható megoldásnak tartja.

A kancelláriaminiszter szerint a kormány által benyújtott törvényjavaslat "nem egyszerűen az etnobiznisz visszaszorítására tesz kísérletet, hanem a '93-as törvényt továbbfejlesztve biztosítja a kisebbségi jogokat". Mint ismert: többször is előfordult már, hogy az adott nemzetiséghez nem tartozó személyek is bekerülhettek a kisebbségi önkormányzatokba. A tervezet szerint állampolgárságtól függetlenül mindenkit megilletnek a kisebbségi jogok: akik egy kisebbségi közösséghez tartoznak, illetve a Magyarországon laknak. Kiss Péter igen jelentős továbblépésnek tartja, hogy a kisebbségi önkormányzatok jogosultak lesznek kisebbségi kulturális intézmények létesítésére, fenntartására, illetőleg közművelődési feladatok átvételére.

Németh Zsolt jobban bevonná a kisebbségeket az őket érintő törvény módosításába

2004. március 25. - Népszava

További egyeztetést szorgalmaz a kisebbségi joganyag módosításáról a Fidesz a kisebbségi önkormányzatok bevonásával. A párt az előterjesztés jelenlegi szövegéről csak tartózkodással tudja kifejezni véleményét - közölte Németh Zsolt, az ellenzéki párt parlamenti frakcióvezető-helyettese.

A Fidesz kezdeményezi, hogy a parlament emberi jogi bizottságán belül jöjjön létre egy albizottság, amelyben a kisebbségi önkormányzatok képviselői is tanácskozási joggal egyeztethetnének a kisebbségi törvényjavaslatról - jelentette ki Németh Zsolt, miután megbeszélést folytatott a magyarországi kisebbségi önkormányzatok vezetőivel. A kisebbségi törvényt nem lehet a kisebbségek ellenében módosítani - fogalmazott a fideszes politikus, hozzátéve, hogy pártja felvállalja a kisebbségek által felvetetett fontos szempontokat.

Németh Zsolt hangsúlyozta: jó lenne, ha a parlament még ebben az évben módosítaná a kisebbségi törvény, nem helyes azonban azt a látszatot kelteni, hogy szorít az idő ebben a kérdésben. Az előterjesztésről szólva helyeselte, hogy a kisebbségi önkormányzatok intézményeket vehetnének át, hozzátéve, hogy ha ehhez nem lesz pénzügyi garancia, nem lehet majd azokat fenntartatni. Németh Zsolt szerint a Draskovics-csomag érzékenyen érintette a magyarországi kisebbségeket, több mint 100 millió forintot vonva el tőlük.

Folyamatos egyeztetés a kisebbségi törvény javaslatáról

„A kisebbségek döntő többsége a törvény módosításával alapvetően egyetért

néhány kérdés maradt hátra, amelyek rendezhetőek.”

2004. március 26. - MTI

A parlamenti pártok és a kisebbségek képviselőivel folytatott alapos egyeztetés után nyújtotta be az Országgyűlésnek a kormány a kisebbségi törvényjavaslatot - közölte az MTI-vel csütörtökön Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kisebbségekért felelős politikai államtitkára. "Az előterjesztők a legmesszebbmenőkig figyelembe vették és beépítették az elhangzott javaslatokat, a viták során kialakult kompromisszumokat. Kifejezték továbbá készségüket és nyitottságukat, hogy a felmerülő vitás és nyitott kérdésekről a parlamenti viták során egyeztessenek" - írja közleményében a politikus hozzátéve, hogy ezzel az ellenzéki pártok is egyetértettek.

Szabó Vilmos Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szavaira reagált. Az ellenzéki politikus azt mondta: a Fidesz a kisebbségi önkormányzatok bevonásával további egyeztetést szorgalmaz a kisebbségi joganyag módosításáról. Németh Zsolt azt is közölte: a Fidesz kezdeményezi, hogy a parlament emberi jogi bizottságán belül jöjjön létre egy albizottság, amelyben a kisebbségi önkormányzatok képviselői is egyeztethetnének, tanácskozási joggal a kisebbségi törvényjavaslatról.

Tabajdi Csaba, az MSZP országos nemzetpolitikai tagozatának elnöke az MTI-nek úgy nyilatkozott: "a kisebbségek döntő többsége a törvény módosításával alapvetően egyetért, néhány kérdés maradt hátra, amelyek rendezhetőek; semmiféle indoka nincs egy albizottság felállításának. Semmi nem indokolja az albizottság felállítását, ha csak valaki nem akar időt húzni".

A politikus érthetetlennek nevezte Németh Zsolt kijelentését, hiszen - mint mondta - az emberi jogi bizottság keddi ülésén mind a négy parlamenti párt képviselői általános vitára alkalmasnak találták a kisebbségi joganyag módosításáról szóló törvényjavaslatot. "Az Orbán-kormány négy éve alatt nem vitatták meg a törvénymódosítást, nincs erkölcsi alapja, hogy tovább húzza és akadályozza a kisebbségi törvény módosítását" - fogalmazott Tabajdi Csaba.

Magyarellenes provokáció Érsekújváron

2004. március 23. - MTI

Tavaly felgyújtották, az idén szétszórták a március 15-én elhelyezett koszorúkat Czuczor Gergely mellszobránál a szlovákiai Érsekújvárban (Nové Zámkyban). A vasárnap hajnalban elkövetett vandál cselekedetnek szemtanúi is voltak - közölte kedden a Pozsonyban megjelenő Új Szó. A szobor környékén lakók közül többen is látták, hogy a tettesek fekete bőrkabátos, bőrfejű fiatalok voltak. A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, a Csemadok városi szervezete ismeretlen tettesek ellen tett feljelentést. Úgy tudni, hogy a szemtanúk közül többen készek tanúsítani a történteket.

Kevesebb kétnyelvű utcatábla?

Folyamatosan csökken a szlovákiai magyarok lélekszáma

2003. november 13. • Népszabadság • Szerző: Szilvássy József

Januártól csökkenhet a kétnyelvű információs táblák száma Szlovákiában, s több helyi hivatalban már csak szlovákul lehet majd az ügyeket intézni, ha a Dzurinda-kabinet ma jóváhagyja a pozsonyi kulturális tárca javaslatát. A minisztérium a két évvel ezelőtti népszámlálás adatai alapján terjesztette elő azoknak a felvidéki településeknek a jegyzékét, ahol valamelyik nemzeti kisebbséghez tartozó helyi lakosság lélekszáma eléri a húsz százalékot. A szlovákiai jogszabály szerint ez a feltétele annak, hogy az adott helységben kétnyelvűek legyenek az információs táblák és az ügyintézések is.

Tizennégy dél-szlovákiai településen csökkent a magyarok arányszáma. Többek között a mátyusföldi Vágsellyén (Sala), a Kassához közeli Nagyidán (Velká Ida), továbbá a Sátoraljaújhely szomszédságában levő Kisújhelyen (Slovenské Nové Mesto), valamint a lévai, a rimaszombati és a nyitrai járás néhány falujában. Három faluban viszont a magyar is helyi hivatalos nyelv lesz. Ezek közül Ebeden (Obid) eddig is voltak magyar feliratok, ám a kistelepülés tavaly elkülönült Párkánytól, ezért került rá a legújabb listára. A közép-szlovákiai Leszenyéről (Lesenice) és Bellényről (Belince) pedig többen a közeli Nagykürtösbe, illetve Rimaszombatba költöztek, s emiatt emelkedett a magyar őslakosok arányszáma. A 2001-ben tartott népszavazás adatai egyébként már csaknem két éve ismertek, ám eddig senki sem szorgalmazta a változást. Most a szlovákiai ruszinok nyomására terjesztették be a dokumentumot. Ők azért álltak elő ezzel a követeléssel, mert az arányszámuk az eddigi hatvannyolc helyett kilencvenegy faluban haladta meg a húsz százalékot. Az utolsó előtti, vagyis 1991-es népszavazás adataihoz képest tizenkét településen szűnnének meg a az ukrán, háromban pedig a roma feliratok. Lapunk megkeresésére Gyurgyík László neves szlovákiai magyar szociológus kifejtette: a felvidéki magyarság lélekszáma főleg a kedvezőtlen demográfiai adatok és a gyorsuló asszimiláció miatt csökken.

Az elmúlt öt esztendőben csaknem harminc százalékkal kevesebb magyar született Szlovákiában, mint amennyi meghalt. Megszaporodott a vegyes házasságok száma, s az ezekből született gyermekek csaknem nyolcvan százalékát már szlovák tannyelvű iskolákba íratják be. Nem feledhetjük azt sem, hogy az egykori Csehszlovákiában több területi átszervezést hajtottak végre, s az egyik szempont csaknem mindig az volt, hogy lehetőleg csökkentsék a színtiszta vagy többségében magyarok lakta térségek számát. A legutóbbi közigazgatási reformok, valamint az új megyehatárok azt igazolják, hogy Szlovákia sem szakított ezzel a dicstelen szemlélettel - mutatott rá a szakember. Bugár Béla a Népszabadságnak nyilatkozva rossznak tartotta a jelenlegi kisebbségi nyelvhasználati törvényt, mert nem rendelkezik az ellenőrzésről, s arról, hogy miként szankcionálható a jogszabályt végre nem hajtó önkormányzat. - A Magyar Koalíció Pártja a kisebbségi nyelvek használatával kapcsolatban tízszázalékos küszöböt szorgalmaz, ám erre jelenleg koalíciós partnereink között sincs politikai akarat, holott ezzel a változással nem elsősorban a magyarok, hanem a szlovákiai romák és a ruszinok nyernének - tájékoztatott a pártelnök.

Mennyi is a tizenötmillió (magyar)?

NSZ • 2004. február 12.

„Lélekben 13 millió magyar miniszterelnökének érzem magam.” Vagy: „Felelősséget érzek a világ 13 milliós magyarságáért.” Ilyen mondatok még sosem hagyták el egyetlen miniszterelnök száját sem, noha gyakoriak a magyarság lélekszámának csökkenéséről szóló írások. Mégis, akárhogy fogyunk, a közgondolkodás magától értetődőnek tekinti a világ magyarságának tizenötmilliós lélekszámát. Valójában mi is ez a 15 milliós szám? Nemzeti szimbólum, amelytől nem lehet megválni? Az ébren tartott történelmi emlékezet? A be nem ismerése annak, hogy a demográfiai folyamatok megfordítására irányuló törekvések eredménytelenek voltak? A parlamenti pártok, amelyek képviselőit megkérdeztük, egymásnak ellentmondóan nyilatkoznak arról, egyáltalán szükséges-e kimondani a valós számot. Kimondani pedig fontos lenne, mert e nélkül a határon túli magyarokkal kapcsolatos törekvések a politikai küzdelmek eszközévé válnak.

Szép tájon kevés vendég

Szlovákia az idegenforgalomban is utolérné szomszédjait

Népszabadság • 2004. március 24. • Szilvássy József

Ha Szlovákia nem is lesz Kelet-Európa Svájca, északi szomszédunknak jelentős az esélye arra, hogy nem kevés beruházás árán vezető szerepet töltsön be a régió turisztikai iparában.

Egy emberöltő alatt második Svájcot teremtek itt! - jelentette ki 1992-ben Vladimír Meciar akkori szlovák miniszterelnök, aki néhány hét múlva államfőként szeretné megkoronázni a legvisszafogottabb értékelések szerint is ellentmondásos politikai pályafutását. Sokan bedőltek ennek a lózungnak, amelynek némi valóságalapja azért mégiscsak van. Ugyanis Szlovákia földrajzi adottságai vetekednek az említett országéval: hegyek, gyönyörű tájak északi szomszédainknál is vannak. Mindebből érthetően minél nagyobb hasznot szeretnének kicsiholni. Nem tekinthető véletlennek például, hogy az ország a múlt héten megrendezett budapesti Utazás kiállítás egyik díszvendége volt.

Az elmúlt évek szlovákiai idegenforgalmi mérlegének egyébként kétféle olvasata van. A derűlátók szerint nem lebecsülendő az évi alig több mint 700 millió eurónak megfelelő devizabevétel. Erre az elégedetlenkedők kapásból azt válaszolják, hogy ekkora összeggel csak pironkodni lehet - ha figyelembe vesszük a csehek 3 milliárd eurós vagy a magyarok ennél is nagyobb bevételét, az osztrákokéról már nem is beszélve.

Az ottani - és a külföldi - szakemberek általában két súlyos gondot említenek, ha az idegenforgalom további gyarapodásáról kérdezik őket. Elsőként a szlovák és a külföldi tőke hiányát. A Magas-Tátrában és más üdülőhelyeken számos tatarozásra szoruló szálloda és a szegényes fakultatív programkínálat igazolja ezt a tényt. Némi derűlátásra ad okot a januártól bevezetett egységes, tizenkilenc százalékos adókulcs - amely vonzó lehet nemcsak a gépkocsigyárak vezetői, hanem más külföldi stratégiai befektetők számára is.

Északi szomszédaink is szeretnék minél hatékonyabban kihasználni a rendelkezésre álló uniós forrásokat. Szlovákia 2006-ig elvben csaknem 60 millió eurót kaphatna a brüsszeli kasszából. Az optimisták szerint reális az esély arra, hogy ennek a pénznek a jelentős részéhez hozzájuthatnak, s akkor a jelenlegi 30 millió körüli idegenforgalmi bevétel két és fél év múlva megháromszorozódhat, s akár a 100 milliót is elérheti.

A szakemberek szerint a második probléma az emberi tényező. Egybehangzóan sopánkodnak amiatt, hogy a szlovákiai vendéglátás - kevés kivételtől eltekintve - elmarad a magyar vagy az osztrák szíveslátástól. Ivana Magátová, a Szlovák Idegenforgalmi Ügynökség igazgatónője lapunknak nyilatkozva rámutatott: nyilvánvalóan hiába a gyönyörű táj, a viszonylag jól felszerelt szálloda, ha gorombák és figyelmetlenek az alkalmazottak, ha a pincér nem szolgálatkész és a szlovákon kívül más nyelven nem beszél, s ha undorítóak a mosdók. A hazánkból érkező turisták joggal kifogásolják azt is, hogy a történelmünkben ugyancsak fontos szerepet betöltő helyeken, például Lőcsén, Krasznahorkán, Kassán, Pozsonyban és máshol is gyakran előfordul, hogy nincs magyar idegenvezető és tájékoztató kiadvány.

Akadnak azért biztató jelek is Szlovákiában. Különösen a hegyvidékeken szaporodnak a családi vállalkozásban épített és már üzemelő panziók, ahol várják és szeretik a magyar turistákat is. Mi több: a színszlovák tulajdonosok közül egyre többen nemcsak angolul vagy németül, hanem magyarul is igyekeznek minél több szót megtanulni - hogy még családiasabb hangulatot teremtsenek a májustól reményeik szerint még nagyobb számban érkező déli szomszédok számára.

Magyar-szlovák terv egy szigetközi natúrparkra

2004. március 23. - MTI

A Szigetközre és Kis-Csallóközre kiterjedő közös tájvédelmi körzet (natúrpark) létrehozásának szándékában állapodott meg szerdán Pozsonyban Miklós László, a szlovák kormány környezetvédelmi minisztere, és magyar kollégája, Persányi Miklós, aki egyértelműen cáfolta a szlovák felvetéseket, miszerint a magyar kormány a vízlépcső alsó fokozatának megépítésével kapcsolatos gondolattal kacérkodna.

Persányi az MTI pozsonyi tudósítójának a tervről nyilatkozva azt mondta: a felek szándéka szerint a jelzett területek környezetvédelmi kérdéseit összehangolt módón, a természetében egységesnek számító körülmények jegyében kívánják kezelni. Igen nagy fontosságot tulajdonítunk annak, hogy a jelzett tájvédelmi területek vízellátása az „eredetihez hasonló” módon valósulhasson meg.

Kérdésre válaszolva a miniszter elismerte: - Mindez nyilván nem függetleníthető az egész kérdéskörtől, nevezetesen vízátadás kérdésében megnyilvánuló szlovák magatartástól, a Bős-Nagymaros kérdésében született hágai ítélet végrehajtása ügyében rövidesen folytatódó magyar-szlovák szakértői tárgyalások végkifejletétől sem.

Persányi nem tagadta: a szakértői tárgyalások két év múltán épp kedden, látogatása napján folytatódtak volna, de Dominik Kocinger, a kérdéskör szlovák kormánybiztosa - arra hivatkozva, hogy nem találtak a szakértői tárgyalások lefolytatására alkalmas helyiséget - új időpontot kért, így a szakértői egyeztetés első fordulójára csak április 13-án kerülhet sor Pozsonyban. Ezen Persányi személyesen részt kíván venni.

„Az uniós csatlakozás kiváló történelmi pillanatként kínálkozik a tizenöt éve folyó jogvita befejezésére, hiszen az unióban mindkét félre érvényes, ígéretes rendező elvek működnek. Ezzel együtt a natúrpark kialakítását célzó kis lépésekhez hasonló elmozdulások a szervezeti együttműködést erősítve segíthetik a nagyobb problémák feloldását. Nem beszélve arról, hogy mindez a környezetdiplomáciai tárgyalások légkörét is oldani tudja” - így Persányi, aki egyértelműen cáfolta a szlovák sajtóban mostanság megjelent felvetéseket, miszerint a magyar fél mégis hajlandóságot mutat a vízlépcső alsó duzzasztójának felépítésére. A magyar kormány nem kíván a Dunán alsó lépcsőt építeni. A magyar miniszter szerint azonban a Szigetköz vízellátására és ökológiai rehabilitációjára mindenképpen megnyugtató megoldást kell találni.

Miklós László, a szlovák környezetvédelmi tárca vezetője, az MTI-nek elmondta: a fentieken túlmenően magyar kollégájával fontos információkat tudtak cserélni és megállapodtak, hogy országaik a Natura 2000 nevű projekt értelmében összehangolják a két ország határ menti természetvédelmi szerveinek munkáját. A Felső-Tisza vidékén az ukránok és a románok bevonásával négyoldalú természetvédelmi együttműködést építenek ki és megegyeztek, hogy a hulladékgazdálkodás és a „hulladékimport” kérdéseiben harmonizálják egymás jogszabály-fejlesztő munkáját is.

Magyar és szlovák együttműködésben épül újjá két Ipoly-híd

2004. március 26.

Magyar és szlovák együttműködésben épül újjá hét híd az Ipoly folyón - jelentette be a gazdasági és közlekedési miniszter.

Csillag István egy balassagyarmati konferencián elmondta, hogy 2007-ig több szakaszban készülnek el az átkelők a határfolyó felett. Hozzátette, elsőként idén szeptemberben a Pösténypuszta és Petőpuszta közötti híd épül újjá.

Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes úgy vélte, hogy a költségek felét az Európai Unió, régiós együttműködési alapjából lehetne biztosítani.

Szlovákia tengeri nagyhatalom

2004. március 19. - Napi Gazdaság

Szlovákia iránt már a nagy hajózási társaságok is érdeklődnek. Annak ellenére, hogy a tengerparttal nem rendelkező országnak egyetlen tengerjáró hajója sincs, nemzeti lobogója alatt 14 nagy tengerjáró hajó szeli a világóceánt - írta a pozsonyi SME napilap.

Ennek oka, hogy Szlovákiában alacsonyak a regisztrációs költségek, 25 százalékkal kisebbek, mint az e téren paradicsomnak számító Panamában és Libériában. „A hajótársaságoknál bevett gyakorlat, hogy ott regisztráltatják magukat, ahol a legkedvezőbbek közé tartoznak, s további vonzerőnknek számít, hogy rövidesen az Európai Unió tagjává válunk, azaz előírásaink EU-kompatibilisak” - közölte Josef Mrkva, a szlovák közlekedési tárca tengerészeti hivatalának munkatársa.

Mrkva szerint a jövő héten további három nagy hajó kerül szlovák zászló alá, s ezzel a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet listáján az ország az első negyedbe ugrik.

A Toyota is Szlovákiában nyithat gyárat

2004. március 26. - origo

A japán Toyota Motor előrehaladott tárgyalásokat folytat egy autóalkatrész-gyártó üzem építéséről Szlovákiában, hogy onnan lássa el cseh autógyárát - közölte egy szlovák kormányilletékes. A szlovák állam befektetési szervezete, a SARIO vezetője, Jan Bajanek azt is elmondta pénteken, hogy a megfelelő helyszín kijelölésére az elkövetkező három hónapban sor kerülhet.

A Toyota már több-kevésbé eldöntötte a szlovákiai telepítést, mondta befektetési szervezet vezetője. Ez a befektetés tovább dagasztaná a szlovákiai működőtőke-beáramlást, ami az egyik legfontosabb tényezője annak, hogy a szlovák korona árfolyama rekordmagasságba jutott.

A Toyota eddig arról nem adott tájékoztatást, mennyit költene a beruházásra, mint ahogy az sem ismeretes, mekkora termelésre szánják az új üzemet. A Toyota és a francia PSA Peugeot Citroen közösen épít üzemet 300 ezer kisautó gyártására a csehországi Kolin közelében; a gyár jövő év elején kezdheti meg a termelést.

Jövőre 800 ezer autót gyártanak Szlovákiában

Szlovákia feltörekvő autógyártási ágazatát, amely az ország exportjának harmadát adja, korábban a Volkswagen alapozta meg az évi 280 ezer autót kibocsátó gyárával. Ehhez társul majd a Peugeot és a dél-koreai Hyundaihoz tartozó Kia Motors, amelyek 300 ezres szériára tervezett üzemeiket 2006-ban, illetve 2007-ben nyitják meg.

Előzetes tárgyalások folynak a Mazda Motorral is, amely 550 millió és 1,1 milliárd dollár közti beruházással készül termelő üzemet létesíteni a térségben. Az elmúlt évek szlovákiai autóipari beruházási föllendülése az üzletbarát gazdasági reformoknak, az olcsó munkaerőnek, valamint a nyugati és keleti piacok közelségének tulajdonítható, írta a Reuters hírügynökség.

Kukan legesélyesebb a szlovák elnökválasztáson

2004. március 26. - MTI

Az egy hét múlva tartandó szlovákiai államfőválasztás legesélyesebbjének Eduard Kukan, a Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) jelöltje, a jelenlegi kormány külügyminisztere mutatkozik. A kampány félidejében, pénteken közzétett - március 9-15-ike között elvégzett és 3999 megkérdezett személy válaszára alapozott - adatok azt mutatják, hogy a szavazók 27 százaléka Kukanra készül voksolni.

Kukant a sorban másodikként Vladimír Mečiar, háromszoros exkormányfő, az ellenzéki Néppárt - Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS) elnöke követi, aki a választók 24,2 százalékának támogatására számíthat. Utána - 17,1 százalékkal - a Mečiar pártjából hajdan kivált és Mozgalom a Demokráciáért (HZD) néven pártot alapított Ivan Gasparovič következik, aki a mindenkori Mečiar-kormányok idején rendre a házelnöki tisztséget töltötte be. A jelenlegi államfő, Rudolf Schuster 13 százaléknyi voksra számíthat.

A szlovák külügyminiszter nem magyargyűlölő

2004. március 27.

Eduard Kukan szlovák külügyminisztert, a jövő hét végén esedékes szlovákiai államfőválasztás egyik esélyesét nagyon bántaná, ha a magyar kedvezménytörvény ügyében tanúsított magatartásáért a szlovákiai magyarok megorrolnának rá - olvasható az mtv.hu-n.

„Számomra a végeredmény a fontos, az, hogy Szlovákia érdekei nem sérültek” - mondta Kukan az Új Szónak, akinek a jelölteket sorra kérdező lap föltette a kérdést: vajon mit tud javasolni a szlovákiai magyaroknak?

Kukan a hatályos szlovák törvények keretében korrekt érdekképviselet kínál az országban élő félmilliós magyar közösségnek. Nem tagadta: tudja, hogy a magyar féllel folytatott tárgyalásai kritikát váltottak ki a magyarok soraiban. A bírálat azonban túlságosan érzelmi alapú és bizonyos fokig indokolatlan volt, főleg az MKP elnöke, Bugár úr részéről.

A külügyminiszter elismerte: minden államnak joga van segíteni a kisebbségeket, amennyiben a másik állam jogrendjének megfelelően jár el. Örül annak, hogy a kisebbségi vegyes bizottságban sikerült elfogadtatni a szlovák nézeteket a magyar féllel, s hogy a nehéz tárgyalásokon kompromisszumos megoldás született.

Kukan végül emlékezteti a lap olvasóit: maga is vegyes lakosságú régióból származik, kétnyelvű közegben nőtt fel, és természetes módon szívta magába a magyar konyhanyelvet. „Sok magyar barátom volt és van, senki sem mondhatja rám, hogy magyargyűlölő vagyok.”

Békéscsaba - A nagykövet könyve és kiállítás

Festmények és grafikák 15 szlovák alkotótól

2004. március 22. - BMH - Ny. L.

Mozgalmasan telt a hétvége Békéscsabán, a Szlovák Kultúra Házában. Pénteken délután Štefan Markuš, a Szlovák Köztársaság egykori magyarországi nagykövete mutatta be könyvét, szombaton pedig képzőművészeti kiállítás nyílt. A szlovák alkotók képzőművészeti tárlata március 31-éig tekinthető meg Békéscsabán, a Szlovák Kultúra Házában.

Magyarok nagyító alatt. Ez a címe Štefan Markuš könyvének. A jelenleg nyugdíjas nagykövet - akinek fizikus az eredeti hivatása - a pénteki könyvbemutatón elmondta: az itt töltött időszak eseményeinek, politikai és társadalmi történéseinek elemzése, értékelése a szlovák nyelvű kiadvány. (Érdekesség, hogy Markuš úr 2002-es távozása óta nincs magyarországi nagykövete, csak követségi ügyvivője Szlovákiának.) István Anna, a Szlovák Kultúra Házának igazgatója kitért arra: a könyvet az érdeklődők intézményükben megtalálják.

Szombaton a II. Közép-békési Tavaszi Fesztivál keretében 15 szlovák alkotó - vannak köztük hazánkban és az anyaországban, illetve Csehországban élők is - munkáiból nyílt képzőművészeti tárlat a Szlovák Kultúra Házában. A kiállított festmények, grafikák március 31-éig tekinthetők meg.

A szlovákok szövetkeznek - Heizer Antal Tótkomlóson

2004. március 19. - BMH - Cs. I.

A Magyarországi Szlovákok Szövetsége, az Országos Szlovák Önkormányzat, a Tótkomlósi Szlovák Önkormányzat és a Komlósi Szlovákok Szervezete a közelmúltban Tótkomlóson átadott Szlovák Regionális Kulturális Központba várja az érdeklődőket, ahol a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökével, Heizer Antallal találkozhatnak. A vendég március 20-án 10 órától a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény módosításáról tart előadást. Szó lesz továbbá a választói névjegyzék és a listaállítás feltételeiről. A rendezvény után több Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyei szlovák civil szervezet megalakítja a dél-alföldi régió szlovák szövetkezését Dél-alföldi Szlovák Szervezetek Szövetsége néven.

A tótkomlósi szlovák iskola tavaszi teaestje

2004. március 19. - BMH

Több évtizedes hagyomány már a Tótkomlósi Szlovák Általános Iskolának a tavaszi teaestje. Az intézmény diáksága, a 153 tanuló ilyenkor meghívja a hozzátartozóit egy közös mulatságra. Így volt ez az idén is, a II. számú kultúrotthonban a hétvégén. A finomságokról a szülők gondoskodtak.

Békéscsaba - Budapest - Utazás 2004 - podsztyenás, azaz előtornácos házzal

2004. március 19. - BMH

A város idén is önállóan jelenik meg Budapesten, a március 18-21-ei Utazás 2004 Kiállításon a már jól ismert szlovák népi építészetet bemutató, csabai kolbászfesztiválos podsztyenás, azaz előtornácos házzal. Nem maradhat el a méteres csabai vastagkolbászból készült kerítés sem, hiszen a város szlogenje: Békéscsaba, ahol a kerítés is kolbászból van.

Kétsoprony - 15 milliós hitelfelvétel

2004. március 19. - BMH

A településen a napokban fogadták el az idei költségvetést, amelynek összege 191 millió forint. Kétsoprony önkormányzata 2004-ben 15 milliós hitelfelvétellel gazdálkodik.

A kardosi szlovák klub

2004. március 18. - BMH

A kardosi szlovák klub tagjainak zöme ma az idősebb korosztályból kerül ki, lévén ők azok, akik őrzik nemcsak a nyelvet, hanem a szlovák népi hagyományokat is. Hagyományőrző rendezvényeik - tollfosztóka, csigakészítés - segítségével igyekeznek a fiataloknak is bemutatni a régi szép szokásokat, értékeket.

Szlovén elvárások kisebbségi ügyben

2004. március 17. • NSZ

Ljubljana nehezményezi, hogy Budapest nem támogatja a kívánatos mértékben a magyarországi szlovén kisebbség iskoláit és tömegtájékoztatási eszközeit. Szlovénia szerint Magyarország ezzel megszegi egyes nemzetközi kötelezettségeit. A kritikai észrevételeket Franc Puksic ismertette budapesti látogatásán, amelyen tárgyalt Szabó Vilmossal, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségekért felelős államtitkárával és Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. A ljubljanai parlament határon túli szlovénekkel foglalkozó bizottságának elnöke jelezte: Szlovénia azt szeretné, ha Budapest elég pénzt adna a szentgotthárdi szlovén rádió működtetésére, kétnyelvűvé alakítaná az apátistvánfalvi általános iskolát és tartósan rendezné a magyarországi szlovének lapja, a Porabje anyagi gondjait.

Békéscsaba - NCA Dél-alföldi Regionális Kollégium

A Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) keretében megalakult Dél-alföldi Regionális Kollégiumnak István Anna (Csabai Szlovákok Szervezete) lett az elnöke. Mint megírtuk, a testületben István Anna mellett Gólya Pál (Csabai Civil Szervezetek Szövetsége), valamint Kasnyik Magdolna (Kondorosi Faluszépítő Egyesület) képviseli Békés megyét.

Békéscsabán ellopták a konzulátusi táblát

Szerdára (2004. március 10.) virradóan ismeretlen elkövető ellopta Békéscsabán, a Szlovák Köztársaság Főkonzulátusának épülete elől a konzulátus szlovák nyelvű tábláját. A lopással okozott kár 15 ezer forint.

Gerendás - Citeratanfolyam

A gerendási általános iskola diákjai részére a helyi szlovák kisebbségi önkormányzat 2003 szeptemberében citeratanfolyamot indított. A hangszeres tudás elsajátítását 17 diák vállalta. A diákönkormányzatnak az alkotó délutánjain és rendhagyó táncóráin kívül rendszeresen megjelenik az újságja is, a Szamárfül.

Szarvas - Gyermekfotó-pályázat

Kihirdették a „Városom, Szarvas” címmel meghirdetett gyermekfotó-pályázat végeredményét. Első helyezett lett a Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon 7. osztálya, fotójuk témája a Bolza-kastély. A második helyen ugyanezen iskola 6. b osztálya végzett, fotójuk témája: szlovák tájház, szobabelső. Harmadik helyezett lett Szirony Edina, a Fő Téri Általános Iskola 7. b osztályos tanulója, aki szintén a Bolza-kastélyról készített képet.

Május éjszaka az Ipolynál

2004. március 10. • NSZ

Májustól Szlovákia és Magyarország lakói szabadon jöhetnek-mehetnek a határon át egymás országaiba, már amennyiben igazolják magyar vagy szlovák illetőségüket, merthogy a schengeni határ keletebbre tolásáig a dolog azért mégsem ennyire egyszerű.

Ezzel együtt lassacskán tudatosulnia kellene bennünk annak, hogy - a két állam belépésével az Európai Unióba - átjárhatóvá válik a határ. Az, amelyet 1921 decemberében a Dunánál és az Ipolynál húztak meg, és amelyen pár kilométert tologatott még három éven át a határkiigazítási bizottság. A végeredmény mindenesetre zsákrégióvá tette Észak-Magyarországot és Dél-Szlovákiát egyaránt.

Egy nyugdíjas litkei tanár mesélte, hogy gyerekkorukban nemzetközi jégkorongmérkőzésekkel múlatták a téli szünidőt. Hokitörténeti krónikákban hiába keresnénk ennek nyomát, hiszen mindössze arról volt szó, hogy az Ipoly túlpartján élő, immáron csehszlovákiai rokon gyerekekkel (Ispánokkal, Szabókkal) lejártak a befagyott folyóhoz játszani. A határőr pedig - hogy az alkalmankénti pofozkodásból ne legyen nemzetközi bonyodalom - beállt bírónak közéjük.

Ám nem mindenütt voltak ilyen engedékenyek a rendészeti szervek. A korábban Rimaszombat és Fülek térségével kapcsolatban álló medvesaljai települések: Cered, Zabar, Szilaspogony lakói csak harminc-negyven kilométeres kitérővel járhattak át a szomszédos, de túloldalivá lett Tajtira, Óbástra a felmenők sírját gondozni. Ugyanez volt a helyzet Ipolytarnóc és Kalonda tekintetében is - ott tíz éve már közúti határátlépő egyszerűsíti az átjutást. A somoskői vár lábánál élők elmondták: alig várják, hogy a rossz emlékeket idéző szögesdrótkerítés eltűnjön végre.

A megállásra kötelező figyelmeztető feliratokat ezen a tavaszon üdvözlőtáblákra cserélik. Parassapusztától Sátoraljaújhelyig jó okunk van ünnepelni április 30-án az éjfélt. Mert az északi megyéinkben élő szlovák nemzetiségieknek, túloldali testvéreiknek és a magyaroknak ideát és odaát nem kisebb esemény ez, mint a berlini fal leomlása vagy az, amikor Sopron határában egy piknik keretében százak dőltek neki a vasfüggönynek, ami végül meghozta a német családok egymásra találását.

Találkozzunk májuséjszakán a határnál!

Mečiar az élre tört

Szlovákiában ma kezdődik az elnökválasztási kampány

2004. március 19. • NSZ

Vladimír Mečiar, a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Demokratikus Szlovákiáért Néppárt (LS-HZDS) jelöltje átvette a vezetést a szlovákiai elnökválasztáson indulók népszerűségi listáján. Ez a fordulat a Szlovák Közvélemény-kutató Intézet (UVVM) legújabb felméréséből derült ki. Eddig hónapokon keresztül Eduard Kukan külügyminiszter állt az élen. Ám a szlovák exkormányfő támogatottsága az elmúlt hetekben jelentősen megugrott, s ennek köszönhetően e héten 26,7 százalékos eredménnyel az élre tört. Kukan a második (25,4), az újra induló Rudolf Schuster államfő pedig a harmadik (17,1). Nyomul Ivan Gasparovič volt házelnök is (12,7), miután a Robert Fico vezette Irány (Smer) hivatalosan is mellé állt. Nem sokat javított korábbi helyezésén a szlovák kereszténydemokraták (KDH) jelöltje, František Mikloško (8,8) holott a Magyar Koalíció Pártja már három hete azt ajánlotta a tagságnak, hogy őt támogassák. Reménytelennek tűnik Martin Bútora (3,4) helyzete, akit a szlovák és a felvidéki magyar liberális értelmiségiek kértek fel az indulásra. Szlovákiában ma kezdődött és tizenöt napig tart az elnökválasztási kampány. Ennek ellenére néhány jelölt - többek között Eduard Kukan és František Mikloško - már hónapok óta óriásplakátokon népszerűsíti önmagát. Emiatt az egyik vetélytársuk a szlovákiai országos választási bizottsághoz és az alkotmánybírósághoz fordult kérve a törvénysértés megállapítását és a megfelelő intézkedéseket. A bizottság joghézagokra és kompetenciahiányra hivatkozva nem hozott döntést az ügyben. A taláros testület még nem foglalkozott a beadvánnyal. Ha az április harmadikára kiírt közvetlen elnökválasztás első fordulójában a tizenegy induló közül senki sem kap minősített többséget, akkor a két legsikeresebben szereplő jelölt április 17-én méretteti meg magát újra. Ekkor már egyszerű többség is elegendő a sikerhez. Rudolf Schuster megbízatási ideje június 15-én jár le.

Per a „tokaji” névhasználatért

2004. március 15. - BMH

Az Európai Bíróság elé kerülhet a „tokaji” név használatáról szóló magyar-szlovák vita - tudta meg lapunk. Az EU határozott kérése és az egyeztetések ellenére a csatlakozásig aligha sikerül rendezni a polémiát. Ha a „tokaji” névhasználati vitában a május 1-jei európai uniós csatlakozásig sem születik megegyezés, Magyarország a belépés utáni „első munkanapon” panaszt emel Szlovákiával szemben az Európai Bizottságnál - közölte Szanyi Tibor. Az FVM politikai államtitkára hozzátette: ezzel azt kívánnánk elérni, hogy a bizottság tiltsa el Szlovákiát a jogsértő magatartástól. Az EU ugyanis a bormegnevezések védelméről szóló, 1993-as kétoldalú megállapodásban a névhasználati jogot Magyarország számára ismerte el. Így Szlovákia magyar hozzájárulás nélkül „tokaji” néven bort az egységes EU-piacon nem forgalmazhat. Ez a belépés után vonatkozik „saját” piacára is. Számítani lehet arra, hogy a magyar szempontból kedvező bizottsági döntést Szlovákia megtámadja az Európai Bíróság előtt - vélekedett Szanyi. Ugyanakkor hozzátette: a jogi fórum általában helybenhagyja a bizottsági állásfoglalásokat. A politikai államtitkár a magyar-szlovák vita jogi útra terelődését valószínű forgatókönyvnek nevezte, bár nem zárta ki annak esélyét, hogy akár a belépés előtti utolsó pillanatokban is megegyezés szülessen. Mindenesetre ez év végéig akkor is pont kerülhet az ügy végére, ha a vita előbb a bizottság, majd az Európai Bíróság elé kerül - állapította meg. Az elmúlt években a magyar és a szlovák fél különbizottságban tárgyalt a névhasználat kérdéséről, de eddig nem közeledtek érdemben az álláspontok. Annak ellenére sem, hogy az EU kifejezetten kérte, a felek ne importálják a vitát.

A békéscsabai cigány kisebbségi önkormányzat - Kárpótlás az elhurcolt romáknak

2004. március 12. - Vándor Andrea

A békéscsabai cigány kisebbségi önkormányzat március 12-ei ülésén három képviselővel - határozatképesen - fogadta el a 2004. évi pénzügyi eredeti előirányzatot és a 2003. évi pénzmaradvány felosztásáról szóló határozatát, továbbá az idei, első félévi munkatervet azzal a módosítással, hogy májusi ülésükön lesz szó a pályázatokról. Amennyiben pályázat útján nyer pénzt a testület, úgy megvalósulhat a máriapócsi zarándokút és a gyermeknapi kirándulás. A képviselők elfogadták még az idei reprezentációs szabályzatot is.

Kovács Erzsébet, elnök a költségvetésről elmondta, hogy igen nehezményezik, hogy a városi önkormányzat elvet tőlük 98 ezer forintot a lengyel kisebbségi önkormányzat javára. A román testülettől is ”lefaragott” a megyei jogú város közgyűlése a legifjabb, lengyel önkormányzat javára, ám a legnagyobb lélekszámú szlováksággal ezt nem tette meg, ezért a békéscsabai cigány kisebbségi önkormányzat mindezt nehezményezi, hisz akkor lett volna igazságos az eljárás, ha mindhárom kisebbségi önkormányzat büdzséjéből vettek volna el pénzt a városatyák a negyedik javára. Egyébként azt is megtudtuk, hogy az előzetes egyeztetések során a cigány testület egyetértett azzal a javaslattal, hogy a lengyelek kapjanak több pénzt, csak azzal nem értettek egyet, hogy ezt tőlük vonják el. A választási törvény módosításaival kapcsolatos aggályaiknak is hangot adtak a képviselők: hiszen a választónévjegyzék a magukat az adott kisebbséghez tartozónak valló választópolgár nyilatkozatával állítható össze. A regisztrációtól is rettegnek a romák, hisz őket is érintette a Holocaust és nem látják biztosítottnak azt, hogy a regisztrációs névjegyzék valóban megsemmisítésre kerül a választásokat követően. A törvénymódosítási javaslat például nem tér ki az időközi választások esetére, melyhez szintén szükséges a névjegyzék.

A továbbiakban a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) által gondozott kárpótlásról volt szó. Az Osztrák Megbékélési Alap az osztrák kárpótlási törvény alapján mindazoknak a személyeknek, vagy örököseiknek, akik a fasiszta, nemzeti szocialista rendszer áldozataként a mai Ausztria területén kényszer- vagy rabszolgamunkát végeztek megkapják jogos kárpótlásukat. Ugyan az igények beadási határideje tavaly december 31.-én lejárt, ám több esetben is felmerült az üzletszerűen és nagyobb értékre elkövetett csalás, okirat hamisítás bűntettének gyanúja és több személy ellen folyik eljárás. Ezért az elbírálhatatlan kérelmeket meg kell újítani. A deportáltaknak kérelmüket hitelesíttetniük kell a lakóhelyük szerinti illetékes cigány kisebbségi önkormányzatokkal. A hitelesítés lényege, hogy az önkormányzat elnöke a jegyzőkönyvet aláírva tanúsítja, hogy a kérelmező nyilatkozatott tett arról, hogy 1944.-’45.-ben kényszermunkára hurcolták a mai Ausztria területére. A kérelmezőnek két tanút is magával kell vinnie, akik aláírásukkal igazolják, hogy a kényszermunkát együtt végezték. Olyan tanúk nyilatkozata nem fogadható el, akik 1945.-ben kicsi gyermekek voltak.

Mint megtudtuk, a békéscsabai cigány kisebbségi önkormányzat irodáját ellepték a kérelmezők. Több esetben hiányosak a jogosultságot alátámasztó iratok és a tanúk sem jelennek meg. A kisebbségi önkormányzat elnöke - életkoránál fogva - nem ismeri azon személyeket, akiket Békéscsabáról deportáltak annak idején, így az igazolások igen nehézkesen valósulhatnak meg. Mint azt megtudtuk, a kárpótlás során mintegy hatszázezer forintra számíthatnak a deportált romák, ám az ügyintézés akár egy évet is igénybe vehet.

A békéscsabai lengyel kisebbségi önkormányzat - Javaslatok a választásra

2004. március 12. - Vándor Andrea

A békéscsabai lengyel kisebbségi önkormányzat március 11-ei ülésén talán az egyik legérdekesebb téma a 2006-os kisebbségi választásokkal kapcsolatos törvénymódosítási javaslat volt. Leszkó Malgorzita elnök, érdeklődésünkre elmondta, hogy több aggályuk is van. Mint ismeretes, a törvénytervezet szerint csak azok a kisebbségek lesznek majd választók és választhatók, akik szerepelnek a kisebbségi választói névjegyzékben: így talán elkerülhető lesz az etnobiznisz.

Az ülésen a törvénytervezetet két módosító javaslattal egészítették ki a lengyel képviselők: szeretnék elérni, hogy a letelepedési engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgárok -, akik Magyarországon dolgoznak és itt fizetik adóikat - is részt vehessenek a kisebbségi választásokon. Továbbá azt is szeretnék elérni, hogy különüljön el a választók és a választhatók köre: vagyis a képviselőjelölteknek kötelezően támogatást kellene kérniük az adott nemzetiségi kisebbség valamely civil, jelölő szervezetétől: így talán elkerülhető lenne az etnobiznisz, vagy ki lehetne szűrni az idegen, az adott kisebbséghez nem tartozó személyeket.

A lengyel testület sem tartja szerencsésnek a választási névjegyzéket, hisz nem biztos, hogy ez a bizonyos lista a kisebbségi önkormányzatoknál marad és nem kerül illetéktelen kezekbe.

A továbbiakban a testület elfogadta az idei pénzügyi eredeti előirányzatot és a 2003. évi pénzmaradvány felosztásáról szóló határozatot, az idei, első félévi munkatervet, valamint reprezentációs szabályzatot. Készülnek májusban a Lengyel Alkotmány Ünnepének méltó megünneplésére és a hétvégi lengyel iskola növendékei Borsodba kirándulhatnak majd.

Kolláth György: Etnobiznisz

2004. március 8. - Magyar Hírlap - A szerző alkotmányjogász

A nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok választásának módosítását célzó koncepció garanciális elveket vesz semmibe. A közügyből pár tízezer-százezer fős magánbizniszt csinálna, ha nem az összes, általános névjegyzékbe vett választópolgár, hanem - sajátos regisztráción és szűrőn átjutva - talán tízszázaléknyi ember választaná meg önmagából, önmagának a kisebbség „félállami” önkormányzatát. A dolog botrányra hangszerelt sajtókampánnyal indult, mely „etnobiznisz” ürügyén marasztalt el mindenkit, aki „outsiderként” valamely kisebbség képviseletét vállalni merészelte. Félő: etnobiznisz csak ezután következik. A névjegyzékbe vételhez végigskáláznák az embert: eléggé roma, román, szlovák, örmény vagy szerb-e, és bukás esetén sem választható, sem választó nem lehetne.

A klasszikus fogalompár szerint egyfelől az állami közhatalom, másfelől a civil társadalom van. Összecsúsztatásuk a kommunizmus utópiájában élt. Az önkormányzati alapon szerveződő civil társadalom rajta tartja a szemét az állami politika választott testületein, tisztségviselőin, érvelésre, számadásra késztetve őket: ellenőrzi a hatalom gyakorlását.

A közhatalom a jog keretei között szabályoz és dönt, állami mecenatúrát alkalmaz társadalmilag jó célok tekintetében, valamint együttműködik a civil sokaság szereplőivel. A magyar szisztémában az állami közhatalom gyakorlói közt is van önkormányzati karakterű szervezet (pl. a helyi önkormányzat), mely autonómiát, demokratikus testületi kontrollt és - avantgárd módon - kollektív jogot is kifejez. Ez a jogi megoldás hidat képezhet az elidegenedésre hajlamos állam és a megosztott, a pártoktól elszakadni nehezen tudó, befolyásért és adóforintért sok mindenre hajlandó civil világ között.

Ugyanarra a kompetenciára az állami és a félállami szervek megkettőződése felesleges, káros volna. Ebből ugyanis egymással birkózó kettős hatalom válhat, melyben a legitimitás vitája, válsága állandósulhat.

Csínján kellene bánni azon szervek életre hívásával, melyek már nem civilek, és nem lesznek számon kérhetően államiak: lebegnek, mint Mohamed koporsója. Ilyenek a kisebbségi önkormányzatok: monopolhelyzetűek, mások felett hatalmat gyakorolnak, közpénzt osztanak - közjogi önkormányzattá váltak. A diszfunkciót idáig némiképpen ellensúlyozta, hogy mindannyiunknak volt közünk ezek keletkezéséhez, négyévenkénti mérlegre tételéhez: távoli politikai-választójogi kontroll volt felettük, ha már teljes körű állami törvényességi felügyelet nem épült ki a kisebbségi önkormányzatok tekintetében. Tolakodó parciális érdekek miatt most alkotmányos elvek, követelmények válnának semmivé.

Az alaptörvény szerint a nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. Ezt értelmezik egyesek úgy, hogy eszerint kizárólag a kisebbségeknek van joguk ilyenféle önkormányzathoz, e „lét” kötelező forma és norma, közfeladat ellátására szól a felhatalmazás, e szervezet kollektív jogi alapon áll, és a részletek úgy alakíthatók, ahogy e körnek tetszik. Szerintem ez az értelmezés veszélyes túlzás.

Az 1993. évi LXXVII., kétharmados, úgynevezett kisebbségi törvény része, hogy „valamely nemzeti, etnikai csoporthoz, kisebbséghez … való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A kisebbségi csoporthoz való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető. A … kisebbséghez tartozás vállalása és kinyilvánítása nem zárja ki a kettős vagy többes kötődés elismerését. A … kisebbséghez tartozó állampolgár joga, hogy kisebbséghez tartozását az országos népszámlálás alkalmával titkosan és névtelenül megvallhassa. A kisebbséghez tartozóknak a közéletben való részvétele nem korlátozható. Érdekeik kifejezésére, védelmére - az alkotmányos szabályozás szerint - egyesületeket, pártokat, más társadalmi szervezeteket hozhatnak létre.” Emiatt volt úttörő jelentőségű a kisebbségi törvény: távol állt tőle a listázás, a hátrányos megkülönböztetés. Erre épült egy ösztönző, rendkívül demokratikus, a helyi önkormányzati választásokhoz illeszkedő választójog, mely kedvezményes jelölési és mandátumszerzési módot tett lehetővé. Az a kisebbségi jelölt, aki egy szavazatot sem kapott, nem lehetett képviselő, de pár voks nyomán egész családok „testületi” győzelmét is honorálta a kisebbségi választójog. Ugyanakkor, ésszerű ellensúlyként, elvi éllel mondta ki az 1990. évi LXIV. törvény: „a helyi kisebbségi önkormányzati testületbe jelölhető bármely választópolgár, aki a Nek.tv.-ben meghatározott kisebbség képviseletét vállalja. Helyi kisebbségi önkormányzat választásában részt vehetnek az adott településen mindazok, akik a települési önkormányzati képviselő-választásra jogosultak. Kisebbségi jelölt: valamely nemzeti vagy etnikai kisebbség képviseletét felvállaló független jelölt, illetve a kisebbségi szervezet jelöltje.” Egyébként pedig „a helyi kisebbségi önkormányzat testületének tagja a kisebbségi ügyekben az adott helyi kisebbség érdekeit képviseli”.

Itt még egyensúly van a jogok és kötelezettségek terén, az alkotmányos elvek egymással harmóniát alkotnak. Megbontásuk esetén összedőlne a rendszer. Ki merné állítani, hogy X kisebbség érdekeit képviselni csakis az ő levizsgáztatott, eleve brancsbeli deputátja képes? Aki származási alapon erre van predesztinálva?

Hiba egy közjogi önkormányzatot átírni, csoportocskák pénzsóvárságának és hatalomvágyának kiszolgáltatni. Ez a félállami kisebbségi önkormányzatiság hitelvesztéséhez, magánbulivá zülléséhez vezethetne.

Orbán a legveszélyesebb populisták fajtájából való - írja a szlovák lap

"Nem csak értelmetlenül ígérget, de még teljesíti is az értelmetlen ígéreteket.

Tiszteljük a szlovák populistákat, akik csak ígérgetnek."

2004. március 8. - MTI

Ha az európai integrációval valakik jól járnak, azok kétségtelenül az egységes magyar nemzet gondolatának hívei, üzente Orbán Révkomáromban - írta a Fidesz elnökének dél-szlovákiai körútját kommentáló szlovák liberális lap, a SME hétfőn, hozzátéve: kár, hogy Orbán hallgatósága között senki sem akadt, aki megkérdezte volna tőle, akkor mire volt jó a kedvezménytörvény és a velejáró cirkusz.

Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke nekiment Medgyessy Péternek, a hivatalban levő kormányfőnek, amiért százmillió forinttal lefaragta a Révkomáromban létesülő, önálló magyar felsőfokú oktatási intézmény a Selye János Egyetem támogatását, az erre ráduplázó Orbán pedig azt mondta, hogy a nemzeti kormány ezt nem tette volna - fogalmazott az írás szerzője, Peter Schutz, aki megjegyezte: a százmillió csak csepp a tengerben, hiszen a magyar kormány összességében 185 milliárdos lefaragásokat eszközölt, mert szemben találta magát a közpénzek mérhetetlen pazarlásának következményeivel, azzal, ami épp az Orbán-kormány utolsó szakaszában kezdődött el, majd Medgyessy-kormánya alatt folytatódott.

Ha Orbán nem áldozza fel az egészséges nemzetgazdaságot, Révkomárom most megkaphatná a százmilliót - írta a SME, melynek kommentárja azzal fejeződött be: "Bugár vendége a legveszélyesebb populisták fajtájából való. Nem csakértelmetlenül ígérget, de még teljesíti is az értelmetlen ígéreteket. Tiszteljük a szlovák populistákat, akik csak ígérgetnek."

Dusan Jarjabek, a Vladimír Meciar vezette Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom honatyája a pártjához közelálló Novy Den című lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó MKP akkor szentesít törvényeket, ha azokról előzőleg már "más kormány képviselőivel konzultált."

Egy másik, a Robert Fico vezette ellenzéki erő, a Smer képviselője, Dusan Caplovic ugyanitt annak a véleményének adott hangot, hogy a Fidesz elnöke "elsősorban a Nagy-Magyarország eszményét imádó szélsőséges nacionalistákat szólította meg." Felháborítónak találta, hogy Orbán kassai felszólalásakor a rendezvénynek helyet adó épület előcsarnokában a történelmi Magyarországot ábrázoló térképeket árultak, ezért a rendőrség az ügyben lépni volna köteles.

Tiltakoznak a szlovák nacionalisták

2004. március 8. - Új Szó

Miroslav Kotian, a Szlovák Nemzeti Párt alelnöke élesen bírálta Mikulás Dzurinda kormányát, különösen Eduard Kukan külügyminisztert, mert teret engedtek annak, hogy Szlovákiában magyarországi törvények kerüljenek végrehajtásra. A nemzetiek szerint hatalmas veszély, hogy Orbán Viktor ígéretet tett arra: a szlovákiai magyarok visszamenőleg minden elmaradt támogatást megkapnak. A párt felszólította a választókat, ne támogassák Kukant, mert nem lenne méltó Szlovákiához, ha nem nemzeti érzelmű elnöke lenne az országnak. Kotian hozzátette: ha a státustörvényt úgy hajtják végre, ahogy azt a Fidesz elnöke szlovákiai látogatása során interpretálta, akkor gazdasági és társadalmi ellenlépéseket fognak tenni. Kezdeményezni fogják, hogy a szlovák egyetemeknek legyenek kirendeltségeik Dél-Szlovákiában, valamint hogy a gyermekeiket szlovák iskolába írató szlovák szülők részesüljenek támogatásban. A nemzeti párt felszólította a parlament elnökét és a köztársasági elnököt, foglaljanak állást Orbán látogatásával kapcsolatban, mivel az előző magyar miniszterelnök véleményük szerint veszélyezteti Szlovákia területi egységét. Emiatt a párt tiltakozó jegyzéket szeretne átadni Magyarország pozsonyi nagykövetének.

A Szlovák Nemzeti Párt szerint Orbán veszélyezteti Szlovákia területi egységét

2004. március 8. - Új Szó/uno.hu

Miroslav Kotian, a Szlovák Nemzeti Párt alelnöke élesen bírálta Mikulás Dzurinda kormányát, különösen Eduard Kukan külügyminisztert, mert teret engedtek annak, hogy Szlovákiában magyarországi törvények kerüljenek végrehajtásra. A nemzetiek szerint hatalmas veszély, hogy Orbán Viktor ígéretet tett arra: a szlovákiai magyarok visszamenőleg minden elmaradt támogatást megkapnak - írja az Új Szó című lap. Kotian kijelentette: ha a státustörvényt úgy hajtják végre, ahogy azt a Fidesz elnöke szlovákiai látogatása során interpretálta, akkor gazdasági és társadalmi ellenlépéseket fognak tenni. Kezdeményezni fogják, hogy a szlovák egyetemeknek legyenek kirendeltségeik Dél-Szlovákiában, valamint hogy a gyermekeiket szlovák iskolába írató szlovák szülők részesüljenek támogatásban. A nemzeti párt felszólította a parlament elnökét és a köztársasági elnököt, foglaljanak állást Orbán látogatásával kapcsolatban, mivel az előző magyar miniszterelnök véleményük szerint veszélyezteti Szlovákia területi egységét. Emiatt a párt tiltakozó jegyzéket szeretne átadni Magyarország pozsonyi nagykövetének.

Módosítják a kisebbségi törvényt

2004. március 3. - MTI

Több kisebbség országos önkormányzata támogatja a kisebbségi névjegyzék bevezetését, van azonban olyan közösség is, amely elutasítja ezt a megoldást. A roma, a német, a szlovák, a horvát és a görög kisebbségi önkormányzat elnöke hasznosnak nevezte a névjegyzéket.

Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) támogatja a névjegyzék bevezetését - mondta a szervezet tavaly novemberi döntésére hivatkozva Kolompár Orbán elnök. Elégedetten szólt arról, hogy a kormány előterjesztésében szerepel: az országos önkormányzatok megjelölhetik a „védett településeket”, amelyeken mindenképpen ki kell írni a kisebbségi választást. Az OCÖ elnöke reményét fejezte ki, hogy a parlamenti pártok átérzik a kisebbségek problémáit és sikerül majd kétharmados többséggel elfogadni a kisebbségi törvény módosítását.

A névjegyzéknek „az az előnye, hogy azok választanak kisebbségi önkormányzatot, akik maguk is az adott kisebbséghez tartoznak” - mondta a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke. Heinek Ottó hangsúlyozta, hogy a névjegyzék konkrét célra készül, szigorú adatvédelmi szabályok mellett, és a kisebbségi választás után azt meg is kell semmisíteni. Rámutatott arra, hogy az előző választásokon olyanok kerültek be a testületeikbe, akikről köztudomású, hogy nem magyarországi németek, s olyan településeken is alakultak kisebbségi önkormányzataik, ahol a népszámlálás sem mutatott ki német lakosságot.

Az Országos Szlovák Önkormányzat vezetője azt közölte, hogy szervezetük a legutóbbi, tavaly decemberi közgyűlésen alapvetően elfogadta a felvetést. „Úgy látjuk, ez lehet a módja annak, hogy a választásokat letisztítsuk” - tette hozzá Fuzik János. Hangsúlyozta, hogy őket egyre súlyosabban érinti a probléma, hiszen vidéki száz önkormányzatuknak körülbelül egytizede olyan településen alakult meg, ahol nem tudnak szlovákokról. „Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ezt a folyamatot megállítsuk” - hangsúlyozta, hozzátéve, ez az egész kisebbségi önkormányzati rendszert devalválja, következményei pedig beláthatatlanok.

Az Országos Horvát Önkormányzat elnöke elmondta, hogy szervezetük közgyűlése egy korábbi határozat alapján támogatja a kisebbségi névjegyzék bevezetését. Karagics Mihály közlése szerint azt várják ettől, hogy „kiszűrjék az oda nem való személyeket”.

Az országos görög önkormányzat elnöke úgy nyilatkozott: bár a görög kisebbség volt az, amelynek aggályai talán a leghosszabb ideig fennmaradtak, ő személy szerint elfogadhatónak tartja az előterjesztést jelen formájában. Szkevisz Theodorosz hozzátette, hogy a testület egyelőre nem fogadta el az új rendszert, ez csak akkor lesz lehetséges, ha írott formában is megkapják az előterjesztést.

Giricz Vera, a ruszinok országos önkormányzatának elnöke úgy nyilatkozott, hogy szervezetük az olyan választói jegyzéket támogatja, amelyen nem csak a kisebbségiek, hanem azok rokonai, barátai, szimpatizánsai is szerepelhetnének. „Miután ezek az emberek is részt vesznek a közösség munkájában, életében, nem lenne okos dolog kizárni őket ebből” - mondta.

Az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke azt közölte, hogy a kormány előterjesztésének legutóbbi változatát még nem tárgyalták ugyan, de a korábbi verziót határozatukban nem támogatták. „Nem tartjuk biztonságosnak a névjegyzéket” - jelentette ki Hartyányi Jaroszlava, hozzáfűzve, hogy véleményük szerint azzal vissza lehet élni. Mint fogalmazott, „nem olyan idők járnak”, hogy ilyen nyíltan lehetne hirdetni, ki kicsoda. „Mindenképpen garanciákra van szükségünk, amennyiben a választói névjegyzéket vezetik be, mi azt mondjuk, erőltetik ránk” - jegyezte meg az ukrán önkormányzati vezető.

Gál J. Zoltán kormányszóvivő a kisebbségi törvény módosítására irányuló kormányelőterjesztésről szólva szerdai tájékoztatóján közölte: „a jogszabályalkotás a kisebbségi választói névjegyzék bevezetésével biztosítani kívánja a hazai nemzeti és etnikai kisebbségeknek azt a jogát, hogy maguk válasszák meg önkormányzataikat”.

Szabályozzák a kisebbségi képvselők megválasztását

2004. március 3. - MTI

A kisebbségi önkormányzati képviselők választásának szabályozása a kisebbségi törvénybe kerül, a jogszabály bevezeti a kisebbségi névjegyzék fogalmát - mondta szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Gál J. Zoltán.

„A jogszabályalkotás a kisebbségi választói névjegyzék bevezetésével biztosítani kívánja a hazai nemzeti és etnikai kisebbségeknek azt a jogát, hogy maguk válasszák meg önkormányzataikat” - közölte a kormányszóvivő, a kisebbségi törvény módosítására irányuló kormányelőterjesztésről.

Mint mondta, a választói névjegyzékre személyes nyilatkozat tétele, illetve meghatározott feltételek teljesülése után lehet felkerülni.

Gál J. Zoltán elmondta, a javaslat kiterjesztené a törvény hatályát a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező olyan uniós állampolgárokra, illetve letelepedettekre, bevándoroltakra és menekültekre is, akik valamely kisebbséghez tartozónak vallják magukat.

„A javaslat létre kívánja hozni a sajátos feladatkörrel felruházott területi szintű kisebbségi önkormányzatokat, a már működő fővárosi kisebbségi önkormányzatok mintájára” - mondta a kormányszóvivő.

Kisebbségi névjegyzékkel védik ki az etnobizniszt

2004. március 3. - origo

Csak a kisebbségi névjegyzékekben szereplők lesznek választhatók kisebbségi képviselőnek, valamint csak ők szavazhatnak az adott nemzetiségi jelöltekre, amennyiben a parlament elfogadja a kormány javaslatát a kisebbségi törvény megváltoztatására. Eddig mindenki szavazhatott a kisebbségiekre.

Ezzel a módosítással az elmúlt választásokon elterjedő „etnobiznisz” jelenség ellen kíván fellépni a kormány, amikor számos, nem kisebbségi jelölt lett képviselő, ráadásul olyan helyeken is alakultak kisebbségi önkormányzatok, ahol nem is él az adott kisebbség. Eddig ugyanis minden választópolgár szavazhatott egy kisebbségi listára, és bármely választópolgár jelölhette magát kisebbségi képviselővel. „A jogszabályalkotás a kisebbségi választói névjegyzék bevezetésével biztosítani kívánja a hazai nemzeti és etnikai kisebbségeknek azt a jogát, hogy maguk válasszák meg önkormányzataikat” - indokolták a módosítást.

A kisebbségi névjegyzék előállítása a kisebbségek saját jogosítványa lenne a javaslat szerint. Aki kisebbségi listára szeretne kerülni, annak nyilatkoznia kell arról, hogy az adott kisebbséghez tartozónak vallja magát. Ezt az adott kisebbség egy bizottságának is jóvá kell hagynia. Legalább 30 választópolgár nevét tartalmazó kisebbségi lista szükséges a helyi önkormányzat alakítására.

A törvény módosításához a képviselők kétharmadának igen szavazatára lesz szükség.

Törvénymódosítással az etnobiznisz ellen

2004. március 3. - origo

Az év végéig felül kell vizsgálnia a kormánynak a kisebbségeket érintő jogszabályokat és ennek megfelelően be kell nyújtania a törvényjavaslatait, ha az Országgyűlés elfogadja az erről szóló határozatot. A javaslat benyújtó emberi jogi bizottság elnöke szerint rendezni kell a kisebbségi választásokon tapasztalt visszásságokat (etnobiznisz), bővíteni a kisebbségek kulturális autonómiáját és - ha minden jól megy - biztosítani a kisebbségek parlamenti képviseletét.

Újra kell szabályozni a kisebbségi választásokat, hogy ne fordulhassanak elő az őszihez hasonló visszásságok, amikor olyanok kerültek kisebbségi önkormányzatokba, akik nem is az adott nemzetiséghez tartoztak - hozott példát az emberi jogi bizottság MDF-es elnöke, Szászfalvi László arra, hogy min kellene változtatni. Ennek érdekében kisebbségi választási névjegyzékhez lehetne kötni a jelöltséget, hogy az úgynevezett etnobizniszt meg lehessen akadályozni - mondta a politikus az [origo]-nak. A legismertebb példa erre, hogy Lányi Zsolt, egykori kisgazda vezető is bejutott az örmény önkormányzatba, noha korábban még a hazai örmények sem tudtak örmény kötődéseiről. Jászladányban pedig nem romák alkotják a cigány önkormányzatot. Ezen kívül is számtalan eset van arra, hogy a többségi nemzethez tartozók kisebbségi képviselők lettek.

A jelenlegi kisebbségi választási rendszer katasztrofális, alkotmánysértő és botrányos - mondta a jászladányi eset után a kisebbségi ombudsman, Kaltenbach Jenő, aki már több javaslatot is tett a törvény megváltoztatására, de nem sikerült elérnie célját. Ugyanígy hiába ostromolja hosszú évek óta az Országgyűlést a kisebbségi képviselet biztosításának igényével.

A kisebbségi önkormányzatoknál a helyi és az országos szint közé egy középszintet is létre kellene hozni, hogy elkerülhetőek legyenek az Országos Cigány Önkormányzat választásánál tapasztalható kaotikus jelenetek - javasolta Szászfalvi László.

Az emberi jogi bizottság 2001 végén elkészítette a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvény módosítását, ám ez különböző okokból nem került a plenáris ülés elé. Ebben a kisebbségi választás rendszer megváltoztatásán kívül szerepelt többek között a nemzeti kisebbségeknek biztosított kulturális autonómia is szerepel, az anyanyelvi oktatás lehetőségét pedig a javaslat kiterjesztené a felsőoktatásra is.

Meg kellene oldani a kisebbségek parlamenti képviseletét is, de erről, a többi kérdéssel ellentétben, nehéz lesz a pártoknak megegyezni, mivel ez a kérdés választások kimenetelét is befolyásolhatja - mondta az emberi jogi bizottság elnöke, aki szerint e kérdés kivételével meglesz a törvény módosításához szükséges kétharmados támogatottság.

A kormánynak az év végéig kellene kidolgoznia a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait érintő törvényjavaslatokat, amelyeket az érintett kisebbségek szervezeteinek egyetértésével dolgoznának ki.

A kormány 2004. március 3-ai ülését követő sajtótájékoztató

A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról

és a kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról

2004. március 3. - Kormányszóvivői Iroda - Gál J. Zoltán kormányszóvivő

A kormány döntést hozott a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról és a kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról is. Kétharmados törvényekről van szó, és felhívnám a figyelmet arra is, hogy amikor miniszterelnök úr a közjogi javaslatainak négypárti tárgyalását kezdeményezte a Házelnök asszonynál, ebben a levelében említést tett arról is, hogy a pártok javaslata szerint törlesszék tízéves adósságukat a kisebbségekkel szemben, és kezdődjön konzultáció a kisebbségek parlamenti képviseletének ügyében is, a kisebb parlament keretein belül.

De most a kisebbségi törvényről van szó, a kormány mai döntésével ugyanis a kisebbségi törvénybe emeli be a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló, törvényi szintű szabályozást. Így egy egységes kisebbségi joganyag jön létre, amely lényeges változásokat hoz.

A kisebbségi önkormányzati képviselők választása terén az új jogszabály kisebbségi önkormányzatok létrehozásának jogát kizárólag a kisebbségek saját jogosítványává teszi. Választójoggal a törvényben felsorolt kisebbséghez tartozó, a kisebbséghez tartozását vállaló és a kisebbségi névjegyzékben szereplő polgár rendelkezik. Tehát bevezeti a kisebbségi névjegyzék intézményét.

Ezeket a kisebbségi választásokat azokon a településeken lehet tartani, amelyeket az országos kisebbségi önkormányzat kijelöl, választásokra akkor kerülhet sor, ha a kisebbségi névjegyzékben legalább harminc kisebbségi választópolgár szerepel. Ebbe a kisebbségi névjegyzékbe való felvétel kérelem alapján történik. A kisebbségi kötődés megítélésére alkalmas kritériumok mérlegelése alapján történik az ebbe való bejegyzés, erről egy bizottság dönt. Tehát ezek azok a szabályok, amelyek az úgynevezett etnobusiness megelőzésére alkalmasak a kormány szándékai szerint.

A kisebbségi törvény módosításának lényeges eleme, hogy kiterjeszti a törvény személyi hatályát a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, az Európai Unió más tagállamainak állampolgáraira is, olyanokra is, akik letelepedettként, bevándorlóként vagy menekültként vannak elismerve. A jogszabály gyakorlatiasabban jeleníti meg a kisebbségi önkormányzatok feladatait, intézményesíti a területi szintű kisebbségi önkormányzatokat, tehát a fővárosi kisebbségi önkormányzathoz hasonlóan lesznek területi szintű kisebbségi önkormányzatok. Ellenőrizhetőbb és átláthatóbb rendszert állít a gazdálkodás terén, és bevezeti a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget.

A kormány által most elfogadott jogszabálytervezettel a kisebbségi önkormányzatok, szervezetek túlnyomó többsége egyetért, csakúgy, mint a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, úgyhogy minden esély megvan arra, hogy ez a módosítás a kétharmados többséget kiérdemelje az Országgyűlésben.

Magyar tejüzem épül Szlovákiában

2004. március 5.

A magyar Industria Budapest 8 millió euróért építi fel a gyárat Rozsnyón. Hiszem János, a magyar cég képviselője szerint az üzem kezdetben mintegy száz embert foglalkoztatna, a teljes kapacitása napi 75 ezer liter lesz. A cég azzal magyarázta szlovákiai beruházását, hogy ott alacsonyabbak a termelési költségek és a táj környezeti állapota is jobb, ami fontos a biotermékek előállításánál.

Szlovákok által is lakott településeket látogat meg Rudolf Schuster

2004. március 26. - etnonet

Rudolf Schuster rövid munkalátogatásra március 28-án Magyarországra érkezik - tudta meg az Etnonet. A Szlovák Köztársaság elnöke Csielkáné Tóth Lenke polgármesterrel megtekinti a nagytarcsai evangélikus templomot és a helytörténeti múzeumot, Bátovszki György csömöri polgármester díszvacsorán látja vendégül, részt vesz egy televíziós interjúban, a nap végén pedig budapesti találkozó várja Mádl Ferenc köztársasági elnökkel. Ezt követően a szlovák elnök Kassára utazik.

Az OGY Emberi jogi bizottsága egyhangúlag támogatta a kisebbségi törvény módosítását

2004. március 23. - etnonet

Az egységes cél, a közös felelősség, az egymással közeli álláspontok hangsúlyozása jellemezte az Országgyűlés Emberi jogi bizottságának kedd délelőtt kezdődött ülését, melyen a képviselők a kisebbségi joganyag módosítására beterjesztett T/9126. számú tvj. általános vitára való alkalmasságáról tárgyaltak. A szokatlanul nagy összhangot csak néhány nemzetiség (a többségük) országos önkormányzatainak képviselői "rontották". A bizottság egyhangú szavazással plénum elé bocsátotta a javaslatot, bizottsági előadónak pedig Hargitai Jánost jelölte.

X X X

Az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága március 23 -án tárgyalt a kisebbségi joganyag módosítására kidolgozott T/9126. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról. Az előterjesztő MeH képviseletében Szabó Vilmos politikai államtitkár vázolta fel az előterjesztés előéletét, és megköszönte minden résztvevő együttműködését. Kaltenbach Jenő, kisebbségi biztos azzal érvelt, hogy alkotmányos kényszer keletkezett a tavalyi alkotmánymódosítás után, és egy tíz éves folyamat fontos állomásához érkezett a törvénymódosítás. Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman úgy foglalt állást, hogy a törvényjavaslatban a különleges adatok kezelésére kidolgozott szabályozás nem hagy kétségeket, nem vet fel semmilyen aggályt. A pártok képviseletében megszólaló Kósáné Dr Kovács Magda (MSZP), Hargitai János (FIDESZ-MPP), Fodor Gábor (SZDSZ) és szászfalvi László (MDF) egybehangzóan méltatták az elvégzett munkát, és arról biztosították egymást, hogy az elkészült javaslatot általános vitára alkalmasnak tartják. Kocsi László (MSZP) azon firtató kérdésére: mi lesz az általános vita után, a képviselők már kitérően reagáltak, azt hangsúlyozva, hogy a részletes vita előtt érdemes lenne nagyobb lélegzetet venni, hogy legyen idő a még függőben maradt és megoldatlan kérdések megoldására.

Az ülésen nyilvánvalóvá vált, hogy a törvényjavaslat legneuralgikusabb pontját fenntartások nélkül továbbra is csak a német, szlovák, horvát és cigány önkormányzat támogatja, míg a többiek vagy teljesen, vagy részlegesen elutasítják. Többen felvetették, hogy a névjegyzék helyett inkább a jelöltállítás szabályait kellene szigorítani, de volt olyan javaslat is, hogy a nyelviség szempontját, vagy az egyházi anyakönyveket kéne felhasználni a hovatartozás igazolására.

Papp Imre helyettes államtitkár (IM) összefoglalva a parlamenti képviselők előtt álló lehetőségeket úgy fogalmazott, hogy vagy elfogadják a törvényt, vagy alkotmányt módosítanak, vagy az Alkotmánybíróságra hagyják a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség kimondását. Kaltenbach Jenő még megjegyezte, hogy a választói névjegyzéknek csak egy alternatívája van: a kisebbségi önkormányzatok megszüntetése, és ezt egyetlen tisztességes és képzett jogász sem gondolhatja másképp. A törvényjavaslatot az első helyen kijelölt Emberi jogi bizottság egyhangú szavazással általános vitára bocsátotta.

Komámasszony, hol a zsozsó?

- hol kallódik a félmilliárdos szerződés?

2004. március 19. - www.etnonet.hu

Mint azt az egyik érintett folyóirattól megtudtuk, a MNEKK a március havi laptámogatás helyett levelet küldött, melyben elnézést kérnek, és arról tájékoztatják a lapgazdákat, hogy mivel a közalapítvány sem kapott még egy fillért sem a központi költségvetéstől, így ők sem tudnak támogatást nyújtani. Mint érdeklődésünkre Molnár Mártontól, a MNEKK kuratóriumának igazgatójától megtudtuk, az ÁHT által előírt és előkészített támogatási szerződést ők átvevőkönyvvel február 16 -án leadták a MEH illetékes titkárságán, majd kb két hete éppen onnan érdeklődtek, hogy hol a szerződés, mert meg kellene már kötni. Ebben a szerződésben még a decemberi parlamenti döntésnek megfelelő 500 millió forint szerepelt, azóta a kormány ezt csökkentette 391 millióra, most pedig...még ennyi sincs. Vagy nagy az irattározás terén a rendetlenség a MEH-ben, vagy - horribile dictu - a pénzkiáramlás visszafogásának egy nem túl szépségdíjas esete forog fenn.

A MNEK Közalapítvány által támogatott

országos terjesztésű kisebbségi lapok

lapgazdáinak és kiadóinak

Tisztelt Lapgazda!

Tisztelt Kiadó!

Ezúton tájékoztatom, hogy lapjuk 2004. március havi, soron következő támogatási részletét sajnálatos módon egyelőre nem tudjuk rendelkezésükre bocsátani, mivel a MNEK Közalapítvány ez évi költségvetési támogatását - ill. annak első részletét - a mai napig nem kapta meg. Az átmeneti támogatási időszak első két hónapjának (2004. január, február) finanszírozása a múlt évi tartalékkeretből történt. Tekintettel arra, hogy ez a keret kimerült, a március havi laptámogatási összegek kifizetését - mely összesen több mint 18 millió Ft kiadást jelent - a közalapítvány legjobb akarata ellenére sem tudja teljesíteni. A költségvetési támogatás megérkezése után az elmaradt támogatás átutalásáról a közalapítványi iroda haladéktalanul intézkedik.

Kérem szíves megértésüket és türelmüket!

Budapest, 2004. március 17.

Tisztelettel:

Molnár Márton

igazgató

Előkerült a szerződés, lesz pénz a MNEKK-ben

2004. március 23. - etnonet

A keddi emberi jogi bizottsági ülés után Heizer Antal, a NEKH és a MNEKK kuratóriumának elnöke az Etnonet kérdésére elmondta, hogy "előkerült" a MNEKK költségvetési támogatásának átutalásához elengedhetetlen szerződés a Miniszterelnöki Hivatalban, és már megtették a megfelelő lépéseket a Kincstár felé, így nemsokára, talán még márciusban feltöltődhet a Közalapítvány kasszája. Mint arról korábban hírt adtunk, a "malőr" miatt a nemzetiségi lapok márciusi lapszámai veszélybe kerültek.

Veszélyben a nemzetiségi kulturális élet

szakértői összegzés a költségvetés tükrében

2004. március - etnonet - A szerző kisebbségi kulturális szervező, szakértő

A MNEKK március 4-i ülésén elfogadta a Közalapítvány 2004. évi költségvetését. Az állami támogatás a tavalyi 660 millióról a decemberben elfogadott központi költségvetési törvény miatt először 500 millióra, majd - a közelmúltban hozott megszorító kormánydöntés következtében - 391 millióra csökkent. Ez több, mint 40 %-os csökkenés.

A bármely kisebbségi önszerveződés és magánszemély számára hozzáférhető kulturális támogatások közel 90%-át eddig a közalapítvány adta, ezért ki lehet jelenteni, hogy a MNEKK pénzének csökkentése egyben a kisebbségi kulturális támogatás hasonló mértékű visszafogását is jelenti. A Nemzeti Kulturális Alapprogramnál (NKA) létrejött ugyan egy 100 milliós keret, ez azonban nem jelenti a feladatok kiváltását. A NKA bevételi forrásai mások, mint a Közalapítványé (kulturális 1%). Eddig is lehetett a NKA-tól kapni támogatást különböző alkuratóriumoktól, de most félő, hogy ezek tartózkodóbbak lesznek a nemzetiségek irányában, mondván: ott a külön keret!

A NKÖM Kisebbségi Főosztályánál tavaly még volt egy 120 milliós keret, ez most 40 millió forint alá csökkent. Nagy valószínűséggel a jövő évi költségvetés tervezésekor - a bázis szemléletet érvényesítve - az idei számokat veszik alapul, így a közelmúltban hozott megszorító kormánydöntés sorvasztó, sőt, végzetes hatású lehet az utóbbi években felvirágzó nemzetiségi kulturális életre. A nemzetiségek országos önkormányzatai - talán a külön alkukban, vagy az NCA mesés 7 milliárdos kincsestárában bízva - meglehetősen visszafogottan reagáltak erre a helyzetre.

A MNEKK költségvetéséből kiderül, hogy az országos terjesztésű lapokra 25 %-al. A gyerektáborokra 25 %-al, az anyanyelvű kulturális és hitéleti programokra 30 %-al (a tavalyi tervhez képest) jut kevesebb. Jutott még a színháztalálkozó lebonyolítására is (16 millió). De ezek a területek legalább pénzhez jutnak, mivel a kurátoroktól kiemelt védelemben részesültek. Nem írtak ki azonban pályázatot az ifjúsági nemzetiségi díjra, nemzetiségi ösztöndíjra, helyi és regionális anyanyelvű média és sajtó támogatására, kisebbségi közgyűjtemény, könyvtár beszerzésének támogatására, kisebbségi anyanyelvű kiadói tevékenység, közéleti szakemberképzés, tudományos programok, konferenciák, kutató műhelyek éves programjainak finanszírozására. A NKA ezen területek szinte egyikére sem ír ki pályázatot, illetve amely témákban kiírják majd a pályázatot, ott sem tudják pótolni még részben sem a kiesést.

Mindezeknek - a kultúrára kifejtett negatív hatás mellett - van egy olyan mellékhatása is, hogy az egyes nemzetiségeken belül tovább centralizálódnak a pénzeszközök, ami mind a civil szférára, mind a közösségen belüli demokratikus viszonyokra egyaránt szomorú következménnyel járhat.

A MNEKK kuratóriuma a csökkentett költségvetésről tárgyalt

2004. március 4. - etnonet

Csütörtök délelőtt a NEKH új székházában ülésezett a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány kuratóriuma. Napirendjén szerepelt - többek között - a szervezet 2004. évi költségvetése, amelynek állami támogatása a múlt heti kormánydöntés következtében jelentősen csökkent. Heizer Antal, a kuratórium elnöke az Etnonetnek azt nyilatkozta, hogy az első hírekkel ellentétben nem 120, hanem „csak” 109 millióval. Mivel az elmúlt évről maradt mintegy 80 millió forint, így a források szűkössége mellett éppen hogy ki lehet gazdálkodni a pályázatok anyagi hátterét, biztonsági tartalék azonban nem marad. A kuratórium tájékoztatást hallgatott meg az idei színházi találkozó előkészületeiről, és döntött a 2004. évi elektronikus média, táborozási, közéleti képzés pályázati kiírásairól, a munkabizottságokról, azok tagjairól, és a célpályázatok elbírálásának szempontjairól.