Tallózó / Sajtószemle ● Szlovák vonatkozású cikkek ● 2004.  április

Fuhl Imre válogatásában

Ital, hímes tojás mellé a legények a leányoktól szalagokat (stuška/ kaptak a korbácsra Az volt a legmegbecsültebb legény, akinek legtöbb szalag került a korbácsára. Természetesen a köszöntő szlovákul történt:

„Šibi ribi, masne rybi,

kus koláča ot korbáča

aj jenno vajco!”

Mára már a korbács fonását a fiatalok elfelejtették, legfeljebb vágott vesszővel járnak sibrikálni. Képeinken az ő kedvükért mutatunk be azokból a „szakmai” fogásokból, amik alapján a korbács kilenc fűzfavesszőből készült. A korbács pántja, a VIDRA és a zavidrovaní talán a legfontosabb tudnivalók voltak a megfelelő vesszők kiválasztásán kívül. Jurkovics Mihály bácsi tudományát a Magyar Televízió Szlovák Szerkesztősége 1996-ban filmre vette és archívumában őrzi a jövő számára A képeken éppen tudását adja át egy csévi fiatalnak.

Szabó Vilmost hallgatta meg az Emberi jogi bizottság

2004. április 20. - etnonet

Az Országgyűlés szakbizottsága - munkatervének megfelelően - tűzte napirendjére a határon túli és a hazai nemzetiségekért felelős politikai államtitkár meghallgatását, melyen részt vett a NEKH és a HTMH elnöke is. Szabó Vilmos éves beszámolójának nagy részét a határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányzati politika értékelése tette ki, s a hazai nemzetiségekről - a kisebbségi törvény módosításának kapcsán az elmúlt hónapokban többször jelent meg a bizottság előtt - csak keveset beszélt. Határozottan állást foglalt a kulturális autonómia intézményeinek átadása mellett, mindazonáltal elismerte, hogy a költségvetési megszorítások miatt ez a folyamat a közeljövőben lelassulhat. Heizer Antal ehhez azt tette hozzá, hogy most nem az új - esetleg átgondolatlan - igények megfogalmazásának, hanem a már létező, működő oktatási-művelődési intézmények fenntartásának van itt az ideje. Hargitai János (Fidesz) arra kérte az államtitkárt, hogy a törvénymódosítás során a kormány ne engedjen teret a négypárti konszenzust meghaladó igényeknek.

Kezdődhet a Nemzetiségi Színházi Találkozó

2004. április 8. - etnonet

Immáron második alkalommal április 16. és április 22. között kerül sor a „Magyarországi Nemzetiségek Színházi Találkozója” című rendezvényre, amelyen 12 nemzetiség és kisebbség összesen 17 produkcióval képviselteti magát - jelentették be a mai sajtótájékoztatón. Heizer Antal, a MNEKK kuratóriumának elnöke elmondta, hogy a kilencvenes évek elején megtartott első találkozót hosszú szünet után tavaly követte a második, és idén kerül sor harmadszor a seregszemle a megrendezésre. A tavalyi nyolccal szemben idén már 12 nemzetiség 17 produkciója látható, méghozzá egy helyen, a Thália színházban. Azt sem hallgatta el, hogy a Kuratórium a megnyirbált éves költségvetése ellenére úgy döntött, hogy elsőbbséget biztosít az anyanyelv ápolása szempontjából kiemelkedő jelentőségű rendezvénynek, akár olyan áron is, hogy a korábban megszokotthoz képest kevesebb pályázatot ír ki. Lásztity Péró, a kuratórium tagja ezt nevesítve elmondta, hogy a regionális és elektronikus média, a kutatóintézetek, a kutatások, a nemzetiségi könyvkiadás és a közéleti szakemberképzés marad így támogatás nélkül. Heizer Antal utalt arra, hogy munkacsoport alakult annak megvizsgálására, hogyan lehet a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Roma Kulturális Alap koordinálásával mégis megvalósítani a legfontosabb célokat. Frigyesi András, projektmanager felhívta a figyelmet arra, hogy professzionális és jó értelemben vett amatőr előadások egyaránt lesznek a műsorban, ugyanakkor aggodalmának is hangot adott, amikor azt mondta, hogy etnikai hovatartozástól függetlenül nagyon kritikus a nemzetiségi színjátszás helyzete; sem próbahelység, sem állandó fellépési helyszín, sem tervezhető működési támogatás nincs.

Megszületett a határozati javaslat a kisebbségi szervezetek támogatásáról

2004. március 30. - etnonet

Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága benyújtotta a parlamentnek a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló H / 9630. számú bizottsági önálló indítványt. A 2004. évi költségvetési törvényben (egyébként már harmadik éve változatlanul) előirányzott 110,0 millió forint költségvetési támogatás felosztására az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság pályázatot írt ki. A pályázatok elbírálásánál különös tekintettel volt a bizottság a szervezetek érdekképviseleti és hagyományőrző tevékenységére, valamint az előző években kapott állami támogatás hatékony felhasználására. Szászfalvi László az előkészítő munkacsoport tagja, a bizottság elnöke az Etnonet kérdésére elmondta, hogy idén 384 pályázat érkezett, mintegy 32-vel több, mint tavaly, és minőségükben javulás tapasztalható. „Vannak persze még visszatérő, régi pályázók, akik évről évre elkövetik ugyanazt a hibát” - mondta Szászfalvi László. Az is jellemző, hogy - akárcsak tavaly - a legtöbben most is az utolsó pillanatban adták le a pályázatukat. A parlamenti menetrend ismeretében az elnök azt valószínűsítette, hogy három héten belül a parlament elfogadja a bizottság indítványát. A határozati javaslat mellékletében szereplő adatok - a jogalkotási folyamat szabályainak megfelelően - a plenáris döntésig még változhatnak, ezért tájékoztató jellegűek. Hivatalosnak csak a később a Magyar Közlönyben megjelenő adatsor tekinthető. A támogatás nemzetiségek szerinti megoszlása idén a következő (tervezet!): cigány 35.55%, német 27,64%, szlovák 9,27%, horvát 9,45%, román 6,27%, szerb 4,55%, görög 1,55%, lengyel 1,45%, szlovén 1,09%, bolgár 1,09%, örmény 0,91%, ukrán 0,73% és ruszin 0,45%.

Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál - Országos Idegennyelvű Könyvtár

2004. április 1. - oik

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár, mint a nemzetiségi kérdéskör szakkönyvtára az idén már tizedik alkalommal vállalkozik komplett kiállítás megrendezésére a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon (2004. április 22-25. Budapest Kongresszusi Központ). A Magyarországon élő 13 nemzeti és nyelvi kisebbség kulturális intézményrendszerét, tankönyveit, könyvtári- és iskolahálózatát, könyvkiadását, sajtóját, valamint a róluk szóló elemző irodalmat és publicisztikát mutatjuk be a II. emeleti 321-es standon. A kiállított könyvek, folyóiratok, kazetták a helyszínen megvásárolhatók, ill. megrendelhetők. A folyamatos szakmai tájékoztatást könyvtárunk nemzetiségi referensei, az árusítást pedig a Budapesti Teleki Téka Könyvesbolt biztosítja. A Fesztivál április 22-én, csütörtökön délután 3 órától nyitva áll a nagyközönség előtt, péntektől vasárnapig pedig 9 és 18 óra között fogadjuk a látogatókat.

Ezer szlovák polgármester tüntetett

2004. április 20.

A méltó partnerséget és az önkormányzati jogkörök gyakorlásához szükséges állami pénzeket kérte számon a szlovák kormányon a kormányhivatal előtt kedden tüntető ezer polgármester és önkormányzati vezető. A Szlovákiai Városok és Falvak Szövetségének (ZMOS) tüntetői között számos magyar többségű, vegyesen lakott település vezetői is ott voltak, mert a gondok országszerte azonosak. Zachariás István, a Kassához közeli Szepsi város polgármestere, a ZMOS alelnöke az MTI-nek leszögezte: Aligha tartható állapot, hogy az önkormányzatokról rendelkező törvényt az önkormányzatok nélkül módosítják, ráadásul nem is az erre illetékes belügyminisztérium, hanem az igazságügyi tárca előterjesztésében. Sajnos, okkal kell azt éreznünk, hogy a kormány és az önkormányzatok között megszűnt a kommunikáció. Az önkormányzatok rendelkezésére álló pénz kevesebb, mint a közigazgatási reform előtt volt, ami sok aggodalomra ad okot, hiszen helyenként már óvodák, iskolák bezárására kényszerülnek, számos iskola a téli hónapokban nem tudta kifizetni a számláit. „Nem szeretnénk, ha a települések között abban alakulna ki verseny, hogy hol kényszerülnek több óvodát, iskolát bezárni” - mondta Zachariás.

Óriási autópályatendert ír ki Szlovákia

2004. április 20.

A szlovák kormány azt tervezi, hogy szeptemberben nemzetközi tendert ír ki 5,2 milliárd euró értékben, hogy befektetőket találjon autópályák építésére - jelentette be Pavel Rusko gazdasági miniszter. A szlovák gazdaságot az EU-belépés előtt Olaszországban bemutató Rusko elmondta, hogy az autópálya üzlet megkötésére 2005 első hónapjaiban kerülhet sor. A kormány azt szeretné, ha sikerülne 2,5 milliárd eurót szerezni a Zsolna-Eperjes közti autópálya megépítéséhez, 1,5 milliárd euró lenne szükséges a Zólyom-Kassa közti autópályához, és további 1,2 milliárd euró a két tervezett autópálya összekötéséhez. A kormány magánbefektetőkre számít, miután a rendelkezésére álló alapokat felhasználta a Pozsony-Zsolna kapcsolat tökéletesítésének finanszírozása érdekében azt követően, hogy a szlovák várost választotta a dél-koreai Kia Motors egy új autógyár építésének helyszínéül. Rusko szerint az olasz üzletemberek érdeklődtek a projektek iránt, nevek említésétől azonban elzárkózott. Bejelentette ugyanakkor, hogy látogatása során aláírtak egy megállapodást a két ország kis- és közepes méretű vállalatai közti együttműködés segítéséről, és megbeszéléseket folytattak a szlovák repülőterek privatizációjáról.

Az uniós kihívásokról tanácskozik a szlovákiai magyar értelmiség

2004. április 24. - Kossuth Rádió - Haják Szabó Mária

Párkányban arról tanácskoznak a szlovákiai magyar értelmiség képviselői, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie a felvidéki magyar kisebbségnek az Európai Unióban. Ajánlásokat fogalmaztak meg és egyben bírálták a Magyar Koalíció Pártjának tevékenységét a kétnapos fórumon. Öt éves szünet után találkozót tart szombaton Párkányban a szlovákiai magyar értelmiség mintegy 200 képviselője, hogy számba vegye, milyen feladatok várnak rá a kisebbségi közösségépítésben az uniós csatlakozás után. A találkozó szervezői a Somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága és a Magyar Professzorok Klubja nevében Miklósi Péter koordinátor köszöntötte az egybegyűlteket, és azt hangsúlyozta, hogy az uniós csatlakozás után a korábbinál jóval nagyobb az esélyünk saját sorsunk irányítására. A tanácskozást megnyitó Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke emlékeztetett: a sorsfordító pillanatokban az értelmiség mindig hallatta hangját. Legutóbb 2001-ben, amikor az MKP komolyan fontolóra vette a kormánykoalíció elhagyását, de éppen az értelmiség nyomására maradt, és az idő bebizonyította - tette hozzá Bugár -, hogy helyes döntés volt engedni az értelmiség nyomásának. Az MKP nélkül ugyanis még eddig sem jutott volna el a közigazgatási reform, mint velük. De üzenetében Bugár kiemelte, hogy a következő időszakban a révkomáromi magyar egyetem beindítása a legfontosabb feladat. Ám ezt gyengítheti az a tény, hogy Nyirtrán megalakult az Európai Tanulmányok Kara, amely a magyar pedagógusképzést koordinálja majd. Csak reménykedni lehet abban, hogy a két intézmény nem egymás ellen, hanem egymás mellett működik majd. A versenyhelyzet azonban mindenképpen adott a diákokért és az oktatókért folyó harcba. A szlovákiai magyar intézményrendszer kérdéseivel foglalkozó szekció azt javasolta, hogy intézményesüljön a mostani találkozót kezdeményező értelmiségi fórum, amely a továbbiakban nem ilyen átfogó és általános, hanem kisebb munkacsoportokban szakmai műhelyvitákat szervezne, s ezzel megteremtődne a felvidéki magyar politikai elit szakmai háttere. Itt mondta el gondolatait Pósa Lajos sikeres üzletember, aki szerint manapság már nem lehet etnikai alapon gazdasági hátteret szervezni. Ehelyett azt kell elősegíteni, hogy több szlovákiai magyar kezdjen vállalkozni az elmaradott régiókban. Ebben komoly szerepet kellene vállalnia a kormányon lévő Magyar Koalíció Pártjának - hangsúlyozta. Huncsik Péter, aki a találkozón független értelmiségiként vett részt, korábban a 90-es évek egyik meghatározó szellemi műhelyét, a Márai Sándor Alapítványt igazgatta, a Magyar Koalíció Pártját tette felelőssé a foghíjas felvidéki intézményrendszerért. Ahogy ő fogalmazott, az MKP elhanyagolta a szlovákiai magyar intézményrendszer kiépítését. Szarka László, felvidéki származású történész viszonylag sötét képet festett a szlovákiai magyarság helyzetéről, amely rajta van az asszimilációs, a szociális és a migrációs lejtőn, s ha ebből keresi a kiutat, meg kell találnia stratégiai partnereit Budapesten és Pozsonyban. Ehhez pedig el kell érnie a társnemzeti státust - mondta a kisebbségkutató történész, aki szerint megkérdőjelezhetetlen a Magyar Koalíció Pártjának szerepe ebben a munkában, vagyis a közösségépítésben és szervezésben. Erre az értelmiségi fórum alkalmatlan - mondta Szarka László. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes erre azzal vágott vissza, hogy szlovák nemzetállami gondolkodásra vall, ha szlovákiai magyar közösségként definiálja magát a felvidéki majd 600 ezres magyarság, s nem a több mint 10 milliós magyar nemzet részeként.

Gašparovič a szlovák elnök, „kiütötte” Mečiart

2004. április 19. • NSZ

Az előrejelzésekkel szemben Ivan Gašparovič léphet június közepétől Rudolf Schuster leköszönő szlovák elnök helyébe, miután a szavazatok csaknem 60 százalékával megnyerte az államfőválasztás második fordulóját. A vesztes Vladimír Mečiar egy tévéműsorban azzal vádolta a kormánypártokat, hogy titkos utasítást adtak Gašparovič támogatására. Ezt a jelen lévő házelnök és kormányfő, valamint Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke is tagadta. Mečiar magáról megfeledkezve percekig harsogta, hogy a vereség ellenére nem mond le a pártelnöki tisztségről. A voksolás második fordulóján 43,5 százalékos volt a részvételi arány. A legkevesebben a többségében magyarok lakta Dunaszerdahelyen szavaztak. Pozsonyban egy szavazó gumikesztyűben dobta be a szavazólapot, amely mellé az elnökjelölteket becsmérlő írást is mellékelt. Pozsony-Ligetfaluban egy hölgy majmot hozott magával, és azzal dobatta be a szavazólapot, egy másik személy pedig döglött patkánynyal a hátán voksolt.

Szlovákia új elnöke Ivan Gašparovič

A magyarok közül kevesen szavaztak

2004. április 18. • NSZ

Ivan Gašparovič nyerte meg a szlovákiai elnökválasztást, meglepetésszerű győzelmet aratva Vladimír Mečiar felett - közölte vasárnap a Központi Választási Bizottság. A választók 43,5 százaléka ment el szavazni. Az 1 801 960 érvényes szavazat közül Gašparovič 1 079 592 voksot kapott, ami 357 224 szavazattal több a Mečiarra leadott voksok számánál. Az eredmény meglepő, mert alacsony részvétel esetén megfigyelők arra számítottak, hogy az Mečiarnak kedvez majd. Mečiar, az ellenzéki Néppárt - Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS) elnöke tíz éven át együtt politizált a parlament házelnöki székében ülő Gašparovič-csal, aki így részese volt az ország nemzetközi elszigetelődésének, az európai integrációt fékező politikai folyamatoknak. Útjaik néhány éve váltak ketté, amikor Mečiar mozgalma nem tudott kormányt alakítani. Gašparovič, Mozgalom a Demokráciáért (HZD) néven új pártot hozott létre, de a parlamentbe nem jutott be, így most a magyarellenességtől korántsem idegen ellenzéki erő, a Robert Fico vezette SMER és a parlamenten kívüli szélsőséges nacionalista, az egykor a Szlovák Nemzeti Pártot (SNS) vezető Ján Slota támogatására szorult. Fico máris elvárásaira utaló nyilatkozatot tett, de Gašparovič erre azzal reagált: nem érzi magát a SMER lekötelezettjének. A kormánypártok, köztük a Magyar Koalíció Pártja (MKP) amiatt aggódik, vajon Gašparovič az államfői székben nem kényszerül-e ellenszolgáltatásra a mögötte álló erőknek. Bugár Béla, az MKP elnöke az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, hogy az új államfő két dolog bizonyítására kapott esélyt: vagy felülemelkedve átlép a saját árnyékán, és hitelt érdemlő objektivitással látja majd el a hivatalát, vagy fejet hajt mostani támogatóinak esetleges elévárásai előtt. Bugár szerint a pragmatikus Gašparovič bizonyára olyan államfő akar lenni, aki a következő választásokra is szeretné megőrizni esélyeit. Bugár cáfolta, hogy az új elnököt a szlovákiai magyarok szavazatai segítették volna az elnöki székbe, hiszen a magyarok közül csak kevesen szavaztak. „Gašparovič győzelmének hátterében a Mečiar visszatérésétől való félelem állt” - így az MKP elnöke. Mečiar a jelek szerint nehezen viseli a vereséget: szombat óta kerüli az újságírókat. Egy kivételt tett, amikor a szlovák közszolgálati rádióban vasárnap délben mikrofon elé ült Gašparovič-csal, akinek azonban kezet sem adott, majd az alagsoron át távozva hagyta el a rádió épületét. Mikulás Dzurinda kormányfő kijelentette: kész együttműködni az új államfővel, aki Szlovákia érdekeit fogja szem előtt tartani. Dzurinda meggyőződése szerint Gašparovič nem hajt fejet a SMER előtt, és remélhető, hogy józan eszére hallgatva a reformok befejezésének fontosságát tartja majd elsődlegesnek. Pavol Hrušovsky kereszténydemokrata (KDH) házelnök is az együttműködési szándékot hangsúlyozta: reményei szerint az új államfő fölé tud majd emelkedni a pártérdekeknek. Politikai elemzők szerint az ország polgárai vegyes érzelmekkel, különösebb lelkesedés és Mečiar elsiratása nélkül fogadták Gašparovič győzelmét. Ivan Kusý politológus szerint Mečiar azért bukott el, mert közel másfél évtizeddel első színrelépése óta fikarcnyit sem változott.

Pozsony - Alul maradt Mečiar

2004. április 16.

Ivan Gašparovič lett a szlovákiai elnökválasztás második, döntő fordulójának győztese, miután szombaton a szavazatok 59,91 százalékát szerezte meg. A győztes fő ellenfele, Vladimír Mečiar 40,09 százalékos eredményt ért el - derül ki az országos választási bizottság által vasárnap délelőtt kihirdetett eredményből. A választójoggal bíró 4202597 szlovák állampolgár közül 1801960 ember élt a jogával, és ment el szavazni, ami 43,5 százalékos részvételt jelent. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS), amelynek színeiben Vladimír Mečiar kormányfő, Ivan Gašparovič pedig házelnök volt, 1992 és 1998 között volt hatalmon - kis megszakítással - Szlovákiában. Kormányzása idején az ország elszigetelődött, kimaradt az 1999. évi NATO-bővítés köréből, az Európai Unió pedig gyakran bírálta nacionalista megnyilvánulásoktól sem mentes, antidemokratikus politikai magatartása miatt. Mečiar és Gašparovič útjai később kettéváltak. Jóllehet a szlovákiai elnökválasztás április 3-án lezajlott első fordulója után a szlovák kormánypártok azt hangoztatták, hogy a második fordulóba bejutott Vladimír Mečiar és Ivan Gašparovič között „nincs kisebbik rossz”, a voksolás azt bizonyította, hogy Ivan Gašparovič szalonképesebb Vladimír Mečiarnál. Azok a szlovákiai magyarok, akik mégis rászánták magukat a szavazásra, szintén döntően Gašparovičnak szavaztak több bizalmat.

Először nyilatkozott az új szlovák köztársasági elnök

2004. április 22.

Megválasztása óta először állt a sajtó képviselőinek rendelkezésére az új szlovák köztársasági elnök, aki azonban hivatalát csak június 15-ével foglalja el. Ivan Gašparovič aktívabban be akar kapcsolódni a szétzilált kormánykoalíció sorainak rendezésébe, és addig, amíg ez nem történik meg, nem ruházza át a kormányra a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos jogköreit, ahogy azt megtette korábban Michal Kováč és Rudolf Schuster is. Ennek megfelelően Gašparovič meg kívánja erősíteni a köztársasági elnöki hivatalt - elsősorban külpolitikai és védelmi kérdésekkel foglalkozó szakemberekkel. A szlovák-magyar viszony kapcsán Ivan Gašparovič meghatározónak tartja, hogy Magyarország és Szlovákia együtt lép be az Európai Unióba, és - ahogy ő fogalmazott - ez a lépés kiradírozhatja a még fennálló problémákat országaink között, sőt szerinte egy nagyon fontos probléma is megoldódik az uniós tagsággal, a nemzeti kisebbségek jogállásának kérdése. Szlovákia új köztársasági elnöke ugyanis úgy látja, hogy a kisebbségek által követelt többletjogoknak nincs létjogosultságuk az Európai Unióban, ahol tilos a diszkrimináció minden formája, tehát a pozitív megkülönböztetés is.

Az új szlovák államfő megerősíti a köztársasági elnöki hivatalt

2004. április 22.

Megválasztása óta először állt a sajtó képviselőinek rendelkezésére az új szlovák köztársasági elnök, aki azonban hivatalát csak június 15-ével foglalja el. Ivan Gašparovič fő célja, hogy más elnök legyen, mint két elődje volt. Aktívabban be akar kapcsolódni a szétzilált kormánykoalíció sorainak rendezésébe, és addig, amíg ez nem történik meg, nem ruházza át a kormányra a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos jogköreit, ahogy azt megtette Michal Kováč és Rudolf Schuster tíz, illetve öt évvel ezelőtt. Ennek megfelelően Gašparovič meg kívánja erősíteni a köztársasági elnöki hivatalt - elsősorban külpolitikai és védelmi kérdésekkel foglalkozó szakemberekkel. A szlovák-magyar viszony kapcsán Ivan Gašparovič meghatározónak tartja, hogy Magyarország és Szlovákia együtt lép be az Európai Unióba, és - ahogy ő fogalmazott - ez a lépés kiradírozhatja a még fennálló problémákat országaink között, sőt szerinte egy nagyon fontos probléma is megoldódik az uniós tagsággal, a nemzeti kisebbségek jogállásának kérdése. Szlovákia új köztársasági elnöke ugyanis úgy látja, hogy a kisebbségek által követelt többletjogoknak nincs létjogosultságuk az Európai Unióban, ahol tilos a diszkrimináció minden formája, tehát a pozitív megkülönböztetés is. A visegrádi együttműködést életképes viszonyrendszernek tartja, amelyet azonban a továbbiakban ki kellene bővíteni Ausztriával és Ukrajnával.

Határmenti regionális együttműködés

2004. április 16. • mti

Juhász István, a ZRVA, valamint Németh István, a királyhelmeci ügynökség ügyvezetője elmondta: a jövő héten Interregionális Vállalkozói Napok keretében adják át a határvárosban a gazdasági, térségfejlesztési, valamint oktatási központként is működő Európa Házat, amelyet az eddigi vállalkozói központ részeként alakítottak ki. Az intézmény a magyar-szlovák határ menti régió különböző szintű együttműködését koordinálja majd; jól kiépített infrastruktúrával és felkészült szakemberekkel egyik legfőbb feladata lesz közös regionális térségfejlesztési uniós pályázatok kidolgozása. A határon átnyúló együttműködésről szóló megállapodást ugyancsak az április 23-25. között megrendezésre kerülő ünnepi eseménysorozat keretében írják alá Sátoraljaújhelyen. A programban mintegy 35 olyan partnerszervezet, vállalkozás működik majd együtt, amelyek már több esztendeje sikeresen munkálkodnak közös gazdasági feladatok kidolgozásán és megvalósításán. Juhász István elmondta: a közös projekt segítségével elsősorban infrastrukturális, közlekedési és gazdasági előrelépést, valamint a humán infrastruktúra fejlődését szeretnék elérni a földrajzilag egységes és jelenleg még a határ két oldalán hasonlóan hátrányos helyzetben lévő térségben. A két szomszédos határ menti, a csatlakozás után egységesnek tekinthető európai kisrégió nagy eséllyel pályázhat majd az uniós fejlesztési forrásokra, hiszen az EU deklarált szándéka a határon átnyúló új régiók felzárkóztatásának kiemelt preferálása - tette hozzá. Németh István arról szólt: rövidesen a határ túloldalán lévő Királyhelmecen is szándékuk a Sátoraljaújhelyihez hasonló Európa Házat létrehozni, addig is Újhelyen együtt szervezik, intézik közös uniós ügyeiket, támaszkodva a ZRVA jól kiépített technikai hátterére.

Magyar hírességek vándorkiállítása

2004. április 15. • NSZ

Szenci Molnár Albert, Vámbéry Ármin, Jedlik Ányos, Konkoly-Thege Miklós, Liszt Ferenc, Kovács Margit - életük története, illetve alkotásaik együtt most Révkomáromban tekinthetők meg szlovákiai-magyaroszági „koprodukcióban”. Hét felvidéki (Révkomárom, Dunaszerdahely, Érsekújvár, Szenc, Párkány, Zseliz, Ipolyság) és hat magyarországi (két győri, továbbá soproni, szentendrei, tatabányai és váci) könyvtár együttműködésének eredményeként jött létre az a vándorkiállítás, amelyen a városok neves szülötteit és lakóit mutatják be. A gyűjtemény tisztelettel adózik Széchenyi Istvánnak is, aki Sopron „színeiben” lép fel, ott építtette Magyarország első gőzmalmát. A szenciek a Károlyi-biblia átdolgozójához hasonlóan őrzik a kisváros másik neves szülöttjének, a kalapácsvető olimpiai bajnok Csermák Józsefnek az emlékét. Megtekinthető Jókai Mór akvarellje, amelyet második feleségéről, Grósz Belláról készített.

A magyar-szlovák viszonyt Mečiar sem zavarhatja

2004. április 14. • NSZ

Kovács László magyar és Eduard Kukan szlovák külügyminiszter is úgy nyilatkozott tegnap Párkányban egy, a térség fejlődésének elősegítéséért rendezett konferencia utáni sajtótájékoztatón, hogy a két ország kedvezően alakuló kapcsolatát nem befolyásolja a szlovák államfőválasztás kimenetele. Mint ismeretes, az elnökválasztás második fordulójába két ellenzéki jelölt, a Nyugat által sokat bírált volt miniszterelnök, Vladimír Mečiar, valamint bizalmasából vetélytársává vált Ivan Gašparovič került. Kovács László tudósítónk kérdésére válaszolva azt mondta: - Tiszteletben tartjuk a szlovák választópolgárok akaratát, azzal dolgozunk együtt, akit megválasztanak. Megjegyezte: habár ő maga Eduard Kukan győzelméért szurkolt, úgy véli, nyertünk is azzal, hogy kollégája alulmaradt, hiszen így továbbra is ő marad a külügyminiszter. Kukan szerint Magyarország és Szlovákia kapcsolata biztos alapokon nyugszik, a szlovák belpolitika nem befolyásolja a két ország együttműködését.

A tegnapi konferencián a külügyminiszterek egyetértettek abban is, hogy a két ország kapcsolatát az uniós csatlakozás idején és azután is mind szorosabbá kell tenni, hiszen sok az azonos cél. Mint mondták, egyebek mellett közös érdek az, hogy az unió új tagállamaként Szlovákia és Magyarország is a lehető legnagyobb felzárkóztatási támogatást kapja, a térségben épüljön meg a Balti-tengertől az Adriáig vezető autópálya, s a határok megszűntével is élvezzen prioritást a „határon túliak” ügye. A külügyminiszterek - utalva arra, hogy három év szünet után éppen kedden ült asztalhoz Pozsonyban a két ország tárgyalódelegációja - Bőssel kapcsolatban is hasonlóan vélekedtek: mivel szakértők elé került, végre politikamentes lett az ügy, ezért jó esély van arra, hogy mindenki számára elfogadható megoldás szülessen.

Az EU is belefolyhat Bősbe

2004. április 14. • NSZ

Ma jó irányba mozdultunk a bősi vízerőművel kapcsolatos szlovák-magyar vita végleges lezárásához vezető úton. Olyan megoldást keresünk, amely mindkét fél számára elfogadható, s megfelel az uniós irányelveknek is. Ennek érdekében az eddigi tárgyalások kölcsönösen elfogadott eredményeit is figyelembe vesszük, vagyis nem a nulláról folytatjuk - jelentette ki tegnap Pozsonyban Erdey György, miután Pozsonyban több mint két év után a magyar és a szlovák küldöttség folytatta az alkudozást annak az ítéletnek a végrehajtásáról, amelyet a bős-nagymarosi vízerőmű ügyében 1997-ben a hágai Nemzetközi Bíróság hozott. A magyar kormánymeghatalmazott bejelentette azt is, hogy felgyorsítják a jogi szakértők munkáját, s miután ez a testület meghatározza mandátumát, a műszaki munkacsoport is folytatja tevékenységét. Megállapodtak a gazdasági szakértői vegyes bizottság létrehozásáról is, amely a kölcsönös kártérítés problémakörével kezd foglalkozni. A két kormányküldöttség tegnapi tanácskozásának megnyitóján Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter hangsúlyozta, hogy hazánk elsősorban ökológiai okok miatt semmiképpen sem építi meg az alsó vízlépcsőt. Erre a bejelentésre Dominik Kocinger, szlovák dunai kormánybiztos a tanácskozást követő nemzetközi sajtótájékoztatón azt válaszolta, hogy Szlovákia várja a magyar álláspontot tudományosan megalapozó érveket.

- Idestova tíz esztendeje évről évre aláírjuk a környezetvédelmi monitoring eredményeit, s eddig egyetlen jegyzőkönyv sem rögzített semmiféle tragédiát - tette hozzá a szlovák küldöttségvezető. Elmondta azt is, hogy alapos modellezés után lehet csak végérvényesen megállapítani, mekkora vízmennyiség szükséges a szigetközi környezet, az ottani különleges növény- és állatvilág megóvására. Kocinger szerint ezután az uniós irányelveket is figyelembe kell venni. - Brüsszel azonban semmiképpen sem írja elő, hogy mennyi vizet kell áramoltatni a Szigetközbe és az Öreg-Dunába - vélekedett. Nem zárta ki azt sem, hogy a kétoldalú tárgyalásokba esetleg az uniós szakemberek is bekapcsolódhatnak.

Lehet-e személyivel utazni Szlovákiába?

2004. április 8. • NSZ

A nyáron még valószínűleg nem utazhatunk Szlovákiába személyi igazolvány felmutatásával - válaszolta újságírói kérdésre Jan Kulich szlovák országos rendőrfőkapitány, miután hétfőn Pozsonyban magyar kollégájával tárgyalt. Pozsonyi tudósítónk jelentése szerint Kulich hangoztatta: ennek feltétele ugyanis az, hogy mindkét országnak ratifikálnia kell a határátlépés egyszerűsítéséről rendelkező kormányközi szerződést, amelynek aláírását a pozsonyi főrendőr nyomatékosan kérte. Salgó László országos főkapitány ígéretet tett arra, hogy tájékoztatja a belügyminisztert.

Minden személyi és technikai feltétel adott ahhoz, hogy május 1-jétől az Európai Unió belső határain előírt követelményeknek megfelelő feltételek mellett, gyors és zavartalan legyen az átkelés a magyar-szlovák határon - jelentették be a magyar és szlovák határőrség területi illetékesei Sátoraljaújhelyen kedden. A határátkeléssel kapcsolatos belső változásokról egybehangzóan elmondták, hogy lényegesen egyszerűsített ellenőrzéssel léphetnek át az utazók a határon. Ez annyit jelent, hogy a magyar és a szlovák határőrök „egymegállásos” rendszerben ellenőrzik az átlépni szándékozó személyazonosságát - útlevelét, illetve személyazonossági igazolványát.

A két forrásból származó információ közötti sajátos ellentmondás okairól a Belügyminisztérium, illetve a határőrség illetékesei nem kívántak nyilatkozni, azt azonban megtudtuk: Magyarország Ausztriával, Szlovákiával és Szlovéniával is kétoldalú egyezményt köt a határátlépésről, de ezek a dokumentumok csak a technikai feltételeket határozzák meg. Így tisztázni kell, hogy hol alakítsák ki a közösen működtetett ellenőrző pontokat, miként viseljék a költségeket, illetve hogy az egyes átkelők folyamatosan vagy csak nappal tartsanak-e nyitva. Az egyezmények előkészítése gyakorlatilag befejeződött - a szlovákokkal és a szlovénekkel kötendő megállapodást a kormány elfogadta, az osztrákokkal pedig a napokban zárul le az egyeztetés -, és így jószerivel csak az a kérdés, hogy az egyes országok belügyminiszterei mikor tudnak időt szakítani, hogy a dokumentumok aláírása érdekében találkozzanak. Arról azonban, hogy a határt az útlevél mellett személyi igazolvánnyal is átléphetjük, nem ezek a megállapodások, hanem uniós dokumentumok szólnak.

Eurorégiós kompok és hidak

2004. április 6. • NSZ

A közelgő EU-csatlakozás kapcsán igencsak megélénkült a száz, Esztergom és Párkány (Stúrovo) környéki települést összefogó Ister-Granum eurorégió munkabizottságainak tevékenysége. A közlekedésfejlesztési bizottság legutóbb az 1800 négyzetkilométeres és csaknem 200 ezer lakosú régió legészakibb városában, Zselízen tanácskozott. A feladatok számbavételekor ismét előtérbe került a határ menti vállalkozási és logisztikai övezet párkányi és esztergomi oldalát összekötő teherkomp mielőbbi beindítása a Dunán, illetve a később ezt felváltó, kombinált vasúti-közúti teherhíd megépítésének szorgalmazása. Ennek révén ugyanis a Párkány-Zselíz-Léva-Garamszentbenedek, illetve az Esztergom-Pilisvörösvár-Budapest utak a kiépülő 5/c európai észak-déli korridor részévé válhatnának.

A szlovákiai Nyitra megye közgyűlése máris nagy erőfeszítéseket tesz, hogy az említett út korszerűsítése beépüljön a szlovák állami tervekbe, míg a magyar oldalon, a 10-es út új nyomvonalának kitűzése már napirenden szerepel. A Dorogot elkerülő, s a Duna-partig ívelő 117-es út biztosíthatja a kapcsolódást a majdani folyami átkelőhöz. A munkabizottság emellett megfontolásra javasolja egy regionális légiforgalmi központként üzemelő, bel- és külföldről érkező gépek fogadására alkalmas repülőtér létesítését.

A testület egyetértett a Lábatlan és a szlovákiai Karva közötti személykomp üzembe állításával is.

A személy- és a teherkomp működtetésére azért is szükség van, mert az Esztergomot a szlovákiai Párkánnyal összekötő Mária Valéria Duna-hídon korlátozott a teherforgalom, a szlovákiai Ipolyszalka és Letkés közti hidat pedig csak a két ország állampolgárai használhatják.

EU: magyar-szlovák regionális együttműködés

2004. április - NOL

Együttműködési megállapodást kötött a felajánlott európai uniós fejlesztési támogatások pályázati úton való elnyerésére Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, valamint a szlovákiai Besztercebánya és Kassa megye önkormányzata szerdán.

A dokumentum ünnepélyes aláírására a négy megye vezetői és az érintett 460 kilométer hosszúságú határ menti települések polgármesterei jelenlétében a szlovákiai, 938 lakosú Král (Sajószentkirály) művelődési házában került sor.

A település polgármestere, Ligárt Lajos beszédében rámutatott, hogy a határ mindkét oldalán hasonlóan nehéz gazdasági helyzetben lévő emberek élnek, akik a két ország egyidejű uniós csatlakozásától az EU államainak életszínvonalához való közeledést várják. Kiemelte: az unió által különösen támogatott, határokon átnyúló fejlesztési források elnyerésére a térségi együttműködést már több esztendeje szorgalmazzák a négy megye vezetői.

Az ünnepélyes szerződéskötést követő, már a magyarországi Bánrévén tartott sajtótájékoztatón mind a magyar, mind pedig a szlovák érintett megyék vezetői kifejtették: mivel a csatlakozó országok sorában elsők a regionális, határokon átnyúló együttműködés kidolgozásában, jelentős uniós fejlesztési forrásokra, s a közös pályázatok benyújtásával előnyös elbírálásra is számítanak.

Gyárfás Ildikó, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke az MTI-nek nyilatkozva kiemelte a határon átnyúló, négy megyét érintő együttműködés fontosságát. Utalt arra is: a két magyarországi és két szlovákiai megye elfogadta azt a Borsod által kidolgozott tervezetet is, amely révén sok milliárd forintos EU-források elnyerője lehet a csaknem 4 milliós lakosságú térség.

„Egy ilyen, gazdaságilag elmaradott térségben a csatlakozó országok közül a két-két magyar és szlovák megye elsőként nyújt be be közös térségfejlesztési pályázatot” - mondta Gyárfás Ildikó. Hozzátette: a pályázat beadási határideje ez év október vége. A közös uniós pályázat legfőbb témakörei: a gazdaságfejlesztés, az infrastruktúra gyarapítása, továbbá az idegenforgalom gazdagítása az érintett magyar-szlovák határszakasz mindkét oldalán.

Megrongált szlovák művelődési ház és evangélikus templom a Duna-parti Bacspalánkán

A vajdasági magyarok is félnek

2004. április 1. • NSZ

Mára bebizonyosodott: a legsötétebb pesszimista jóslatok álltak legközelebb az igazsághoz. A szerb kormány felállásának napjától Szerbia hátramenetbe kapcsolva gyorsuló sebességgel tart önnön közelmúltja felé. Az 2003 eleji (sikertelen) elnökválasztás előtt Vojiszlav Kostunica jelenlegi szerb kormányfő nemegyszer szemére vetette a DOS akkor még kormányzó maradékának, hogy együttműködik a 2000-ben megbuktatott rezsim embereivel. Az általa vezetett DSS honatyái tegnap már azt szavazták meg Szlobodan Milosevics szocialistáival és Vojiszlav Seselj radikálisaival együtt, hogy a háborús bűnökkel vádolt hágai szerb foglyokat és azok hozzátartozóit messzemenő támogatásban kell részesíteni. A vajdasági kisebbségek körében alig csillapodott a legutóbbi koszovói zavargások és az azokat követő szerbiai erőszakhullám gerjesztette nyugtalanság, a szerb kormány legújabb intézkedése nyomán ismét nő a félelem. Ujvidéken egy tévéműsorban azt fejtegették: a vajdasági kisebbségek fenyegetik az itt élő szerbek biztonságát, ezért ne lepődjön meg senki, ha egy szép napon itt is megismétlődnek a vukovári és srebrenicai események. Zentán magyar, Szabadkán horvát sírokat gyaláztak meg ismét, Csókán azt írták a falra: Magyarok, irány haza! A bácskai Péterrévén és Óbecsén Seseljt éltető falfirkák, Újvidéken a helyi magyar színház betört ablakai, a Duna-parti Palánkán a megrongált szlovák művelődési ház és evangélikus templom, Szabadkán a magyar diákok rendszeres bántalmazása okkal fokozza a tartományban élő kisebbségiek félelmét. Most már nemcsak a horvátokét és magyarokét, de a szlovákokét, ruszinokét és románokét is. A milosevicsi időkre emlékeztet, hogy a rendőrség eddig egyetlen tettest tudott csak elcsípni. Mégpedig annak a pancsovai falfirkának a szerzőjét, amely azt hirdette: „Nem adjuk a vajdasági albánjainkat”. Az önkormányzat megtévedt tisztviselőjét alighanem toleranciára való felbujtásért vonják majd felelősségre.

A vajdasági parlament elítélte a sovinizmust

Nyilatkozatban ítélte el kedden a vajdasági parlament a tartományban elharapódzott soviniszta kilengéseket, s követelte a szerb belügyi szervektől, hogy haladéktalanul derítsenek fényt a nacionalista indíttatású bűncselekmények tetteseire. A vajdasági események arra utalnak, hogy terjed a tartományban a nacionalizmus és a vandalizmus. A vajdasági parlament a legélesebben elítéli az esztelen cselekményeket, és határozott intézkedések megtételét, illetve a tettesek bíróság elé állítását követeli a szerb belügyminisztériumtól - áll a parlamenti nyilatkozatban, amelyet Egeresi Sándor, a parlament és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke olvasott fel a képviselők előtt. A hét végén ismeretlen tettesek megrongálták a szabadkai horvát temetőt, mintegy 85 keresztet téptek ki helyéből, némelyiket összetörték, megrongálták a kőből vagy gránitból készült sírdíszeket. Ugyanebben a temetőben januárban 36 fejfát törtek ki. December 27-én - a parlamenti választás éjszakáján - a város mellett, Tavankúton ledöntötték Gubecz Máté horvát felkelővezér mellszobrát, majd néhány nappal később horvát apácákat zaklattak, s halálosan megfenyegették a Hrvatska Rijec című hetilap újságíróit. Más vajdasági kisebbségeket is ért támadás: Bacspalánkon betörték a szlovák ház és a szlovák evangélikus templom ablakait, Sajkásgyörgyén (Djurdjevo) pedig sértő falfirkák jelentek meg a Tarasz Sevcsenko nevét viselő ruszin házban. Ugyanezen a településen letörtek több ruszin nyelvű utcanévtáblát, illetve néhány ruszin házat is megrongáltak.

Hét új taggal bővült a NATO

2004. március 29. • NOL

Ünnepélyesen letétbe helyezte NATO-csatlakozási okmányait hétfőn Washingtonban a hét újonnan felvételt nyert volt szocialista ország, köztük három egykori szovjet köztársaság. Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia kormányfői Colin Powell amerikai külügyminiszternek nyújtották át a dokumentumokat a washingtoni pénzügyminisztériumban rendezett díszebéden. A csatlakozási okmányok letétbe helyezésével a hét ország hivatalosan is a NATO tagjává vált, és lezárult az észak-atlanti szövetség 55 éves történetének legnagyobb bővítési hulláma. A mostani felvétellel az 1949-ben 12 európai és észak-amerikai állam szövetségeként indult szervezet 26 tagúra növekedett.

Szent-Iványi üdvözölte szomszédaink NATO-tagságát

Szent-Iványi István, SZDSZ frakcióvezető-helyettese napirend előtti felszólalásában az Országgyűlés mai ülésnapján üdvözölte a hét csatlakozó országot az atlanti szövetség tagjai sorában. Magyarországnak közvetlen érdeke is ez a lépés, hiszen eddig nem volt NATO-tag szomszédunk. Szlovákia, Szlovénia és Románia belépésével hazánk biztonsága is nőtt - hangsúlyozta a politikus. A NATO-nak kulcsszerepe van a balkáni krízis megoldásában, a nukleáris fegyverkezés lefékezésében és a világszerte terjedő terrorizmus elleni harcban - fogalmazott a szabad demokrata európa parlamenti választási listán második helyen induló Szent-Iványi István.

A kalapos mítosz szlovák otthona

Állandó Kassák-kiállítás nyílt az érsekújvári Művészeti Galériában

2004. április 2. • NSZ

Néhány napja állandó Kassák-kiállítás nyílt az érsekújvári Művészeti Galériában. A tárlat anyagának jó részét az író és képzőművész feleségének korábbi ajándéka alkotja. Akár a szlovákiai Kassák-kultusz újabb bizonyítékának is tekinthető a napokban megnyílt, immár véglegessé vált tárlat. A cseh-szlovák modern, avantgárd alkotók között a hatvanas évek közepétől példaképnek, szellemi rokonnak tekintett Kassák Lajos emlékére ugyan idáig is számos kiállítást szerveztek az északi szomszédok, ám azokat legfeljebb csak időszakosan tekinthette meg a szlovák közönség. 1987-ben, az író születésének centenáriumára például két, Érsekújvárhoz kötődő művész - Juraj Melis és Juhász R. József - egymástól független akciókat valósítottak meg. Az előbbi vezényletével - aki vélhetően rokonságban is áll a Kassák családdal - negyvennyolc szlovákiai és cseh képzőművész hatvanszor hatvan centiméteres festményt vagy grafikát készített és ajándékozott az óbudai Kassák Múzeumnak, míg Juhász R. József szlovákiai és magyarországi művészek bevonásával mail-art akciót szervezett. A postaművészeti küldemények egy része később az érsekújvári Művészeti Galéria gyűjteményébe vándorolt. Tíz évvel később Kassák születésének száztizedik évfordulója újabb alkalom volt a vállalkozás ismételt megszervezésére. A bemutató helyszíne ezúttal a pozsonyi Zichy-palotában található Z Galéria lett, a résztvevők közül tizennyolcan az egykori negyvennyolcak közül kerültek ki, kiegészülve tizenhárom új művésszel. Ezzel egyidejűleg Kassák szülővárosában, Érsekújvárott Dezider Tóth, a klasszikus és az intermediális művészeti műfajokban is jártas alkotó Kassák kalapja címmel készített installációt. Mindezek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy a két évvel ezelőtt kialakított érsekújvári városi galériában állandó otthonra lelt az író második felesége, Kárpáti Klára által felajánlott kollekció. Olajfestmények, kései kollázsok, a békásmegyeri korszak természetelvű grafikái és festményei, a korai linómetszetek 1965-ben újra kinyomtatott, szignált változatai, feljegyzések, könyvek és dokumentációk alkotják a kiállítás nagy részét. Kiegészülve a Kassák tiszteletére készített művekkel, így például a 87-es mail-art akcióban részt vevő Dalibor Chatrny, Josef Hampl, Svatopluk Klimes, Rudolf Pavel, Galántai György és Anatolij Zsigalov alkotásaival. Mindemellett a tárlat Juraj Melis, Otis Laubert és Dezider Tóth munkái révén a Kassák-mítosz a kortárs szlovák művészetre gyakorolt hatását is bemutatja.

Kisebbségi törvény: vége az etnobiznisznek?

2004. április 1. • NSZ

A kisebbségekre vonatkozó törvények módosítása után csak azok vehetnek részt a kisebbségi önkormányzati választásokon, akik szerepelnek a kisebbségi választói névjegyzékben - derült ki az előterjesztés tegnap kezdődött általános vitájában a T. Házban. Kiss Péter kancellária miniszter expozéjában hangsúlyozta: a változtatással elérhető, hogy csak azok alakítsanak önkormányzatokat, akik az adott kisebbséghez tartoznak. A névjegyzéket létrehozó bizottságok felállítására az országos önkormányzatok tehetnek javaslatot, de azokon a településeken, ahol nem jelöltek ki ilyet, tíz személy kezdeményezheti a névjegyzék-bizottság létrehozását. A javaslat garanciális elemeket is tartalmaz a névjegyzéken szereplő adatok biztonsága érdekében - hangsúlyozta Kiss Péter. A kisebbségek ugyan nem teljes konszenzussal támogatták a törvénymódosítást, de a miniszter kijelentette: bízik abban, hogy a parlamenti vita során mindenki számára elfogadhatóvá válik az előterjesztés. Az MSZP vezérszónoka, Simon Gábor, frakciója támogatásáról biztosította a javaslatot. Hargitai János (Fidesz) közölte: a törvényjavaslatban szereplő megoldás lehetséges, célja sem vitatott, de az eljárást újra kell gondolni. Az SZDSZ azzal a feltétellel hajlandó „kompromisszumot kötni és akceptálni” a névjegyzékre vonatkozó javaslatot, ha a felhasználást követően rövid időn belül megsemmisítik a listákat - mondta Fodor Gábor. Az MDF frakciója egyetért a névjegyzékkel, ám kifogásolja, hogy az anyanyelvről szinte szó sem esik a javaslatban; annak ismerete csak egy a nyolc kritérium közül, melyek bármelyike elegendő a jegyzékbe vételhez.

Alkotmányos kényszer a választói névjegyzék

2004. április 1. • Népszava

Az MSZP szerint alkotmányos kényszer a kisebbségi választói névjegyzék létrehozása. Ez a kisebbségi törvény módosításának parlamenti vitájában hangzott el. A Fidesz bizonytalan a kérdésben, az SZDSZ pedig csak akkor egyezik bele a módosításba, ha a listát később megsemmisítik. A kisebbségekről szóló törvények módosítása után csak azok vehetnek részt a kisebbségi önkormányzati választáson, akik szerepelnek a kisebbségi választói névjegyzékben. Erről Kiss Péter kancelláriaminiszter beszélt a parlamentben a törvénymódosítás tegnap megkezdődött vitájában. A változtatás szerint a névjegyzékeket létrehozó bizottságok alakulnak, megszűnik az elektori rendszer és a szószóló intézménye is. Kiss Péter bízik abban, hogy a kisebbségek körében nem teljes konszenzussal támogatott javaslat végül mindenki számára elfogadhatóvá válik. Az MSZP szerint a névjegyzék létrehozása alkotmányos kényszer, a javaslat újdonsága, hogy a választópolgár csak egy kisebbségi névjegyzékben szerepelhet. Mint arról beszámoltunk, a névjegyzékre kerülés önkéntes, nem automatikus, magának az érdekeltnek kell kezdeményeznie. A Fidesz frakcióban nincs egyetértés a listáról, ezt Hargitai János mondta, aki úgy fogalmazott: „Kicsit félünk ettől a rendszertől”. Erről tanúskodik Németh Zsolt (Fidesz) korábbi bejelentése, mely szerint további egyeztetéseket szorgalmaznak a módosításról a kisebbségi önkormányzatok bevonásával. A parlamenti vitában elhangzott: az SZDSZ csak akkor fogadja el a módosítást, ha a listákat azok felhasználása után rövid időn belül megsemmisítik. Tegnap a parlamentben az uniós jogharmonizáció miatt több választással összefüggő törvény vitája kezdődött el. A tegnap tárgyalt egyik módosítás lehetővé tenné, uniós állampolgárok részvételét az önkormányzati választáson. Az ellenzék csak részben támogatja a javaslatot.

Szűk szakmai érdeklődés jellemezte az általános vitát

2004. március 31. - etnonet

Az Országgyűlés 2004. március 31 -i ülésén Kiss Péter kancellária miniszter expozéjával megkezdte a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/9126. számú törvényjavaslat általános vitáját. Az Emberi jogi, az Önkormányzati, a Külügyi, az Oktatási és az Alkotmányügyi bizottságok egyaránt támogatták a vita lefolytatását. Az előterjesztő Kiss Péter felelevenítette a törvénymódosítást kiváltó előzményeket és ismertette az előkészítés folyamatát, valamint a javaslat főbb elemeit. A bizottságok egyöntetűen támogatták az előterjesztést, markánsabb fenntartások csak a Külügyi bizottság kisebbségi véleményében fogalmazódtak meg. A pártok vezérszónokai ugyancsak támogatási szándékukat fejezték ki, mindegyikük kiemelte ugyanakkor a névjegyzék neuralgikus voltát. Az ülést vezető elnök az általános vitát határozatlan időre elnapolta (egyes hírek szerint ősszel, de minden esetben csak az EU-választások után folytatódik).

A kisebbségi névjegyzékről vitáztak a Parlamentben

2004. március 31. - www.radio.hu

Sok visszaélésre adott alkalmat a kisebbségi önkormányzati választásokat szabályozó törvény, amely tíz éve van érvényben. Ennek módosításáról tárgyalt a Parlament. A tervezet szerint 2006-tól a kisebbségi önkormányzati választásokon csak azok vehetnek részt, akik egy új, úgynevezett kisebbségi névjegyzékben szerepelnek. A listákat olyan bizottságok állítják majd össze a településeken, amelyeket az Országos Kisebbségi Önkormányzat jelöl ki. A névjegyzékre annak a neve kerül fel, aki nyilatkozik arról, hogy valamelyik kisebbséghez tartozónak vallja magát. Erről a listáról esett a legtöbb szó a vitában. - Csak azok a szervek, illetve személyek tekinthetnek be a kisebbségi választói névjegyzékbe, akiknek tevékenységük során erre feltétlenül szükségük van. E rendelkezésekkel a törvényjavaslat eloszlatja azokat az aggályokat, amelyek a kisebbségi választói névjegyzékkel szemben megfogalmazásra kerültek - mondta Kiss Péter kancelláriaminiszter. Ugyanakkor a kormányoldal és az ellenzék felszólalói is kifogásolták ezt a regisztrációt, mert hasonló névsorok alapján hurcolták el a háború idején a zsidóság, később a németség egy részét. A szabad demokraták csak úgy támogatják a törvényt, ha az eloszlatja a félelmeket. Azt javasolják, hogy a listát a választások után harminc napon belül semmisítsék meg. Hargitai Jánosnak, a Fidesz vezérszónokának is fenntartásai vannak a névjegyzékkel kapcsolatban. - Ami itt le van írva, lehetséges megoldás. Ugyanakkor a Fideszen belül, és ezt egy pillanatig sem titkolom, nincs e körül a kérdés körül egyetértés. Ha a névjegyzékben gondolkodunk, akkor ezt is újra kell gondolnunk, egyeztessünk és birkózzunk azért, hogy egy pár hónap múlva ebből tényleg törvény lehessen - fogalamzott Hargitai János. Az MDF vezérszónoka szerint a mostani változtatás nem szünteti meg az úgynevezett etnobizniszt, hiszen nem egyértelmű, hogy ki kerülhet a listára. A kisebbik ellenzéki párt, ellentétben a Fidesszel, nem támogatja, hogy a Magyarországon lakhellyel rendelkező, valamelyik kisebbség anyaországából érkezett uniós állampolgár is részt vehessen a választáson. A névjegyzékben szereplő emberek helyi és országos listákra szavaznak majd, így megszűnik az eddig sok konfliktust kiváltó elektori rendszer. A törvény elfogadásához kétharmados többségre van szükség, ami - a mostani felszólalások szerint - nincs meg, tehát további tárgyalásokra van szükség.

Hét országos kisebbségi önkormányzat nem fogadja el

Állásfoglalás

A Magyar Köztársaság Kormánya T/9126. számú a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot áttekintve az aláíró kisebbségi országos önkormányzatok az alábbiakban foglaltak állást.

Hivatkozva a 2004. januárjában született állásfoglalásra, mely a tervezetek elutasítását tartalmazta, ismételten megállapítjuk, hogy a törvényjavaslatban foglaltak nem vezetnek azon problémák és visszaélések megoldására, amelyek az előterjesztések koncepcióiban fogalmazódtak meg. Ismételten azon aggályainkat fejezzük ki, hogy a törvényjavaslat diszkriminatív módon különbséget kíván tenni választópolgár és választópolgár között, egyének írásbeli nyilatkozatához kötve választópolgári joguk gyakorlását. Álláspontunk szerint sértő és méltánytalan, és a javaslatban foglaltak az Alkotmány szellemiségével sem egyeztethetők össze.

A törvényjavaslat elfogadása túl azon, hogy az elérni kívánt célokhoz nem vezet el, az egyes kisebbségeken belül olyan konfliktusokat eredményezhet, amelyek szükségtelenek és elkerülhetők, továbbá beláthatatlan következményekkel járhatnak, melynek kihatásai lehetnek a magyarországi kisebbségi politikára nézve is.

Budapest, 2004. március 23.

Pavlov Milica - Szerb Országos Önkormányzat

dr. Muszev Dancso - Bolgár Országos Önkormányzat

Hartyányi Jaroszlava - Ukrán Országos Önkormányzat

Szárkiszján Ádám - Örmény Országos Önkormányzat

Szkevisz Theodorosz - Görög Országos Önkormányzat

dr. Sutarski Konrád - Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat

Kreszta Traján - Magyarországi Románok Országos Önkormányzata