Budapesti szlovák szervezetek demonstráltak

A petíció teljes szövege

Magyar Köztársaság Országgyűlése

Dr. Szili Katalin Elnök Asszony

1055 Budapest Kossuth tér 1.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Asszony!

Az alulírott kisebbségi szervezetek, közösségek, kifejezzük tiltakozásunkat a Magyar Kormány 2006. évi költségvetési törvény-tervezetében szereplő, a nemzeti kisebbségeket érintő indítványokkal szemben. Tiltakozásunkkal egyidőben a nemzeti kisebbségek korábbi, hosszú ideje igényelt jogainak megvalósítása érdekében az alábbi petícióval fordulunk a Magyar Köztársaság Országgyűlése felé.

1. Követeljük törvényi szinten rendezni és megvalósítani a magyarországi nemzeti kisebbségek képviseletét a Magyar Országgyűlésben.

A nemzeti kisebbségek parlamenti képviselete nem megoldott - az Alkotmány erre vonatkozó rendelkezése ellenére, az Alkotmánybíróság általi, mulasztásos alkotmánysértés megállapítása ellenére, valamint a kisebbségi önkormányzatok és szervezetek többszöri felhívása ellenére. Mindez éppen azt jelenti, hogy a jelenlegi Országgyűlés nem képviseli a magyarországi kisebbségek érdekeit, hiszen nincs meg képviselőiben, frakcióiban az a politikai akarat sem, hogy ezen államalkotó tényező parlamenti képviseletét megteremtsék.

2. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal alárendelt szerepéből kapja vissza helyét a Miniszterelnöki Hivatalban, hogy intézkedési joggal tudja képviselni a hazai nemzeti és etnikai kisebbségeket.

3. Követeljük a nemzetiségeket is érintő területeken (Oktatási Minisztérium, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma), a minisztériumi szintű államigazgatásban az önálló nemzetiségi osztályok és a háttérintézmények nemzetiségi osztályainak visszaállítását, köreinkből származó nemzetiségi szakemberek alkalmazásával.

A rendszerváltás nagy vívmánya volt, hogy a minisztériumokban és háttérintézményeikben létrejöttek az önálló nemzetiségi osztályok, ahol problémáinkat, életünket, munkánkat legbelülről ismerő nemzetiségi szakemberek foglalkozhattak a nemzetiségeket érintő feladatokkal. A munkatársak számát időről időre csökkentették, szép lassan mindegyiküktől megváltak, hazai vagy külföldi magyar szakemberek irányítása alá helyezték, napjainkra pedig a nemzetiségi osztályok majd mindegyikét elsorvasztották, ma már csak az Oktatási Minisztériumban található nemzetiségi osztály. Az intézmények és háttérintézmények ily módon úgy lépnek fel, mint amelyeknél nem jelentkezik nemzetiségi probléma - hiszen nincs ezt nyilvántartó kollégájuk, így hát nincs is elintézendő feladat ezen a téren, tehát a nemzetiségi osztályoknak létjogosultságuk sincs. Ezt a helyzetet tarthatatlannak és méltatlannak tartjuk.

4. Követeljük az önkormányzati törvény módosítását aképpen, hogy abba kerüljön bele a településen működő kisebbségi önkormányzat működése támogatásának, valamint működési feltételei biztosításának KÖTELEZETTSÉGE.

A kisebbségi önkormányzati rendszer felállítása újszerű kezdeményezés volt Európában. A biztató kezdeti lépések után azonban kevésbé biztató folytatás következett. A települési önkormányzatok mellett létrejött kisebbségi önkormányzatok támogatását sem az első, sem a most módosított kisebbségi törvény nem oldotta meg. A jogszabály szövege továbbra is úgy fogalmaz, hogy a települési önkormányzat támogathatja a kisebbségi önkormányzatot. Ez semmilyen olvasatban nem jelenti azt, hogy biztosítja is a kisebbségi testület működését. Sajnálatos tapasztalat, hogy a települési önkormányzatok többsége, kihasználva a „-hat” képzőt, Szervezeti és Működési Szabályzatában úgy határozott, hogy a kisebbségi önkormányzatot egyáltalán nem támogatja, vagy működési támogatást nem nyújt, egyes programokra esetleg pályázati támogatást nyújt - de a program szükségességét ő bírálja el. A legrosszabb esetekben tudomást sem vesz a kisebbségi önkormányzatokról, semmibe veszi őket, figyelmen kívül hagyja egyetértési jogukat, azonban örül, ha a kisebbségi programok színesítik az adott helyi lakosság életét. A munkafeltételek biztosítását elenyésző számban biztosítják a települési önkormányzatok. Budapesten alig van olyan települési önkormányzat, amely önszántából a saját testületével azonos, vagy ahhoz nagyon hasonló feltételeket biztosítana a kisebbségi testületek működéséhez, feladatuk ellátásához. Tisztelet azoknak a polgármestereknek és testületeknek, akik példás módon látják el e kötelezettségüket, a törvény szövegét annak értelme és valódi célja szerint megvalósítva.

5. Követeljük, hogy az Országgyűlés vizsgálja felül a nemzetiségi civil szerveztek működésének biztosítására szánt költségvetési támogatás keretösszegét.

A civil szervezetek támogatására biztosított keret mértékét több mint 10 éve állapították meg. Akkoriban a nemzetiségeknek csak 1-1 országos szövetsége, és legfeljebb néhány kulturális szervezete működött. Az azóta eltelt időben - örömteli módon - a civil szféra általános erősödése révén a nemzetiségek is számos új civil szervezetet alakítottak, részben kulturális autonómiájuk megélése, részben kutatómunkájuk biztosítása, ifjúsági feladataik ellátására, szociális érzékenységük, nyugdíjasaik összefogása, oktatásuk megfelelő fejlesztése és más területeken. A jelentősen megnövekedett számú civil szervezetek ugyanazon támogatási keretösszegen kénytelenek versenyezni, mint egykor a néhány szervezet. Így fordulhat elő, hogy számos nagy múltú, hagyományokkal rendelkező szervezet működési támogatása éveken át 1-2 százezer forint összegű volt, amely érthető módon nem képes biztosítani a működés feltételeit. Gyakran azonban éveken keresztül nem kapnak semmilyen költségvetési támogatást.

6. Követeljük, hogy a nemzeti kisebbségek intézményeinek költségvetési támogatására és annak folyamatos szintentartására - a diszkrimináció és az egyoldalú változtatás kizárásával az állam vállaljon garanciát.

A költségvetési politika jelenlegi szándékai csökkenteni kívánják a nemzeti kisebbségek intézményeinek költségvetési támogatását. A kulturális autonómia megteremtése érdekében a politikai akarat arra a törekvésre irányult, hogy közvetlen támogatás helyett kisebbségi intézményi rendszer kerüljön felállításra, amely költségvetési szervként részesül támogatásban. A kisebbségek, élve a lehetőséggel, felállították kutatóintézeteiket, kulturális és egyéb intézményeiket, megteremtették kulturális autonómiájuk alapköveit. Az állam pedig jelen pillanatban úgy gondolja, nem szükséges az ígéretét betartania, elegendő biztosítani a létüket, azonban működésükről gondoskodjon valaki más. Fontos a nemzetiségek kutatása, a statisztikai adatok sokasága, de az azok előállításához, beszerzéséhez, a kutatómunka támogatásához, a kultúra ápolásához nem kell hozzájárulni, az megy magától.

7. Követeljük, hogy a nemzetiségek kulturális autonómiája érdekében állítsák vissza az ezt támogató pénzalapokat.

8. Kérjük az országos terjesztésű, közszolgálati nemzetiségi lapok költségvetési támogatásának kötelezettségét és a finanszírozás színvonalának folyamatos biztosítását törvényi szinten garantálni. Kérjük a nemzetiségek egynyelvű folyóiratainak támogatását biztosítani.

A nemzetiségi önazonosság megőrzésének egyik legfontosabb eszköze az írott, nyomtatott nemzetiségi sajtó, amelyet joggal nevezhetünk a kisebbségi kulturális autonómia letéteményesének. A nagyságrendje és egyéb objektív okok miatt „veszteséget termelő” írott kisebbségi sajtó állami finanszírozása elkerülhetetlen szükségszerűség. A kisebbségi lapok támogatásának összege évről évre megosztja a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány kuratóriumát. A feszültség abból ered, hogy a közalapítvány részére biztosított csökkenő költségvetési támogatás mellett a nagy arányúnak mondható laptámogatás úgymond veszélyezteti a közalapítvány egyéb feladatainak ellátását. A nemzeti és etnikai kisebbségi csoportok ma Magyarországon sokkal rosszabb anyagi és személyi feltételek között látják el ez irányú feladataikat, mint a többségi társadalom közszolgáltatást nyújtó lapjai. A kisebbségi lapok működési feltételei gyakran még az alapvető feladatok ellátásához sem állnak rendelkezésre, az információhoz való hozzájutás a kisebbségek nyelvén nem biztosított megfelelő mértékben.

9. Javasoljuk törvényi szinten rendezni a nemzeti kisebbségek közszolgálati médiákban történő megjelenítésének garanciáit.

A nemzeti kisebbségek a világ valamennyi részén nemzetiségi nyelvükhöz való erős kötődésükben élnek. Valamennyi demokratikus állam elismeri a kisebbségek azon jogát, hogy nyelvüket szabadon használhassák, gyakorolhassák, szabadon alapíthassanak anyanyelvű médiumokat, amelyek segítségével tájékozódhatnak az őket érintő eseményekben. A Magyar Köztársaság is vállalta, hogy támogatja a nemzeti kisebbségek anyanyelvi sajtójának megjelentetését, a televíziós és rádióadások biztosítását. A Magyar Televízió Rt és a Magyar Rádió Rt eljárási gyakorlata, amely alapján öncélúan, egyeztetés nélkül változtatja időről-időre a nemzeti kisebbségek adásának időpontját, valamint más műsorok elsőbbségére hivatkozva esetenként elhalasztja a műsorokat, sérti a kisebbségeket.

10. A nemzetiségi rádióadások sugárzását biztosító keleti URH frekvenciák megszüntetésével egyidőben (2006. február 1.) kérjük, hogy a Magyar Rádió Rt nemzetiségi szerkesztőségei által készített műsorok sugárzása korszerű, nyugati frekvenciákra kerüljön, az egész országra kiterjedő sugárzás és vétel biztosításával, az anyanyelven való tájékoztatás biztosítása érdekében. Követeljük, hogy a kisebbségi törvény rendelkezéseinek megfelelően szervezzenek önálló szervezeti egységet a nemzetiségi szerkesztőségek számára, finanszírozási garanciák lefektetése mellett.

A nemzetiségi műsorok nagyrészt csak regionálisan foghatók, az országos műsorszórás nem biztosított, a nemzetiségi szerkesztőségek finanszírozása nyomorúságos, a szerkesztőknek gyakran arra sincs lehetőségük, hogy a helyszínre utazzanak a tudósítások elkészítése érdekében.

11. Követeljük, hogy a kisebbségi oktatás támogatására szánt fejkvóta biztosítására az állam vállaljon garanciát és annak finanszírozási szintjét a nemzetiségi oktatás szükségleteihez, de legalább a mindenkori infláció mértékéhez igazítsa.

A kisebbségi lét egyik alapfeltétele a kisebbségi oktatáshoz való jog. Magyarország egyik szégyenfoltja az elmúlt évszázadban folytatott erőszakos asszimiláció gyakorlata. Ennek köszönhetően évtizedek múltak el úgy, hogy a nemzeti kisebbségek által lakott településeken egy tollvonással megszüntették a nemzetiségi oktatást, a nemzetiségi nyelven folyó istentiszteleteket, elítélték vagy szankcionálták a nemzetiségi nyelv használatát. Ma mindezt felháborodással nem vennénk tudomásul. Az elmúlt évszázadban azonban mindezt eltűrték elődeink. E gyakorlat következményeként a mai középkorú nemzetiségi lakosság egy része azzal küzd, hogy megfelelő oktatás hiányában nem ismeri megfelelőn egykori anyanyelvét, vagy annak írott, irodalmi változatát. Nem tudja olvasni az írott sajtót, nem tudja követni az anyanyelvén folyó ismeretáradatot, tájékoztatást. Örömmel nyugtázzuk, hogy a tájszólások, a helyi tájnyelvek továbbéltek és továbbélnek, a hagyományokat szűk körben, de ápolják a települési közösségek, amit a maguk szerény módján a kisebbségi önkormányzatok is támogatnak. Az állam azonban nemzetközi szerződésben vállalta a kisebbségi oktatás biztosítását, sőt támogatását. Ennek egyik eszköze a nemzetiségi fejkvóta, amellyel az állam hozzájárul a kisebbségi oktatásban részt vevő gyermekek taníttatásához. E fejkvótát az állam a jövőben csökkenteni kívánja, hozzájárulását csökkenti úgy, hogy azt csak a kisebbségi oktatásban részt vevő gyermekektől vonja meg. Jelen olvasatban ez diszkriminációnak minősül. (A nemzetiségi országos önkormányzatok nyomására az eltörlés csökkentésre módosult ugyan, amely azonban számunkra szintén nem elfogadható.) Elvárjuk, hogy az elmúlt évszázad asszimilációs gyakorlata nem térhessen vissza a XXI. században.

12. A Magyar Köztársaság biztosítsa a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeit a kisebbségek nyelvi jogai terén, különösen a nemzetiségi tankönyvek előállítása, kiadása terén.

A kisebbségi oktatás létét a nemzetiségi törvény foglalja magában. Az oktatáshoz szükséges tankönyvek megjelentetését a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. Törvény 50.§-a állami feladatként jelöli meg. A hiányzó nemzetiségi tankönyveket az Oktatási Minisztérium az Országos Kisebbségi Bizottság (OKB) országos kisebbségi önkormányzatokkal együtt készített terv alapján tervezte megvalósítani. Sajnos a hosszú évek óta hiányzó tankönyvek anyagi támogatását az OM a központi költségvetésre való hivatkozással radikálisan tervezi csökkenteni. Azonban az államnak törvényi kötelezettsége ennek eleget tenni.

A nemzetiségek évek óta élnek panasszal a kisebbségi tankönyvellátás hiányosságai miatt. A Nemzeti Tankönyvkiadó folyamatosan csökkentette a megjelentethető kiadványok számát, illetve az azokra szánt összegeket. Az állam nem vette kellően figyelembe a téma szakértőinek figyelmeztetéseit. Az azóta privatizált kiadó épphogy csak megtűri a nemzetiségi kiadványokkal foglalkozó osztályt, munkájukat ellehetetleníti, arra várva, hogy a munkatársak maguktól feladják az évtizedes küzdelmet, így könnyedén, felelősség nélkül szabadulhat kötelezettsége alól. A párhuzamosan megjelenő új kiadók, amelyek reményeink szerint hasonlóan professzionális szinten elláthatnák a nemzetiségi tankönyvek kiadását, piaci alapon működhetnek ugyan, azonban az állami kötelezettségvállalás, amely a nemzetiségi tankönyvellátáshoz kapcsolódik, időközben köddé válik. Követeljük, hogy a Magyar Köztársaság tervezze újra a nemzetiségi tankönyvellátás biztosításának módját és annak költségvetési vonzatait. Követeljük, hogy a kötelezettség-teljesítés tervezési folyamatába vonják be a kisebbségek országos önkormányzatait, valamint azok országos hatáskörű szervezeteit, valamint a szakkérdéssel foglalkozó szakemberek, civil szervezetek képviselőit is.

13. Követeljük, hogy az országos hatókörű intézetekben, tudományos kutatóintézetekben, múzeumokban saját szakembereink képviselhessék saját ügyeinket.

Évek óta szembesülünk azzal a ténnyel, hogy itthon vagy az anyaországban végzett szakembereink nem tudnak elhelyezkedni szakmájukban, mert egyes intézmények nemzetiségi osztályain határon túli szakemberek foglalják el a hazai nemzetiségekkel foglalkozó szakember helyét.

Bízunk abban, hogy a magyar kisebbségi politika, melyet oly sokan oly nagyra értékelnek, valóban arra törekszik, hogy az államalkotó tényező nemzeti kisebbségek felé tett kötelezettségvállalásainak érvényt akar és tud szerezni. Sajnálatos módon, az államigazgatás egyes szegmensei jelenleg igyekeznek csak a törvény betűjének, nem pedig szellemének megfelelően csupán színlelni a kisebbségi törvény megvalósulását és a nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségek megvalósítását.

A petíció alapját képező egyes témákat az adott terület ismerői, szakértői dolgozták ki - véleményük meghallgatása számunkra alapvető fontosságú volt. Hiszen ők, akik nap mint nap benne élnek, tudják igazán elmondani, hogy hogyan érintik őket az Országgyűlés egyes határozatai, a bennünket állítólag képviselő, de bennünket nem túl gyakran meghallgató képviselők véleménye.

Kérjük a Magyar Országgyűlést, hogy a petícióban foglalt követeléseket a közeli jövőben tűzze napirendjére és azokat a nemzetiségeknek, mint államalkotó tényezőknek, a magyar állam polgárai egy részének jogainak szem előtt tartásával érdemben rendezze.

Kérjük a Tisztelt Elnök Asszonyt, lehetőségeit és politikai tekintélyét latba vetve segítse elő a nemzetiségek jogainak minél hatékonyabb érvényesülését és a jogainkat és érdekeinket sértő, csorbító, vagy azokat a jelen pillanatban veszélyeztető tendenciák megszüntetését.

Budapest, 2005. december 2.

Budapesti szlovák szervezetek demonstráltak

2005. december 2. - www.radio.hu (Liebhardt Ágota)

Mintegy százan vettek részt két szlovák kisebbségi szervezet parlament előtti tiltakozásán. A Nagymező utcából, a nemzetiségi szövetségek központja elől rendőri kísérettel vonultak a demonstrálók a Kossuth térre. Az Országgyűléshez és a parlament elnökéhez intézett petíciót Világosi Gábor parlamenti alelnök kabinetfőnöke vette át. A 2006-os költségvetés nemzeti kisebbségeket érintő keretösszegeinek csökkentése ellen tiltakozott két szlovák kisebbségi szervezet, az Ozvena Budapesti Kórus és a Szlovák Nyugdíjasok Klubja az Országgyűléshez és Szili Katalinhoz, a parlament elnökéhez intézett petíciójában. - Kedves támogatóink, nagyon örülünk, hogy bár kis számban, de eljöttek, hogy mindannyian mellé álljunk azon követeléseknek, azon kéréseknek, amelyet a nemzeti kisebbségek érdekében fogalmaztunk meg. Követeljük törvényi szinten rendezni és megvalósítani a magyarországi nemzeti kisebbségek képviseletét a Magyar Országgyűlésben. A néhány német és szerb kisebbségi civil szervezet, illetve helyi önkormányzat által is aláírt petícióban követelik a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal visszahelyezését a Miniszterelnöki Hivatalba. Kívánalmaik 13 pontos listáján szerepel egyebek mellett, hogy az önálló nemzetiségi osztályokat állítsák vissza mind a minisztériumban, mind a háttérintézményekben, és hogy módosítsák az önkormányzati törvényt, hogy az biztosítsa a kisebbségi önkormányzatok működési feltételeit. Garanciát követelnek továbbá a kisebbségi oktatás fejkvótáinak, a nemzetiségek intézményei, civil szervezetei támogatásának szinten tartására, valamint a tankönyv és lapkiadás finanszírozására. A tiltakozók törvényben rendeznék a kisebbségek közszolgálati médiabeli szereplését, és egyben azt is kérik, hogy a Magyar Rádió nemzetiségi műsorait a korszerű, nyugati frekvenciákon sugározzák az országos vétel biztosításával.

Nem a magyarok ellen tüntetnek a szlovákok

Parlamenti képviselet szeretnének a kisebbségek

2005. december 2. MNO (Néző László)

Demonstrációt tartanak magyarországi szlovák társadalmi szervezetek kezdeményezésére pénteken délután a Parlament előtt, amelyen a hazai nemzeti kisebbségek egyet nem értésüket fejezik ki a kormány 2006. évi, a kisebbségeket érintő költségvetési politikájával kapcsolatosan. A Matica slovenská nevű hazafias szlovák szervezet is részt kíván venni a tüntetésen. Petíciót akarnak átadni Szili Katalin házelnöknek a Magyarországon élő kisebbségek képviselői, akik december 2-ra tüntetést hívtak össze az Országház elé. A demonstrációt szlovák értelmiségiek szervezik, akik főleg a nemzetiségi civil szervezetek képviselőinek részvételére számítanak. A petíció a nemzetiségek régi és újabb keletű gondjainak megoldását sürgeti. Az egyik legrégebben húzódó ügy a kisebbségek parlamenti képviseletének biztosítása, amelynek ügyében az Alkotmánybíróság korábban már mulasztásos alkotmánysértést is megállapított, ám a legújabb kisebbségi törvény sem oldja meg ezt a kérdést. (A Sólyom Lászlóhoz a napokban eljuttatott - a 13 hazai kisebbség vezetői által aláírt - levélben a kisebbségek emlékeztetnek arra, hogy az 1993. évi törvény kimondja: „A kisebbségeknek - külön törvényben meghatározott módon - joguk van az országgyűlési képviseletre..., de hiányzik Magyarországon az őszinte politikai akarat a törvény világos betűjének követésére”. A szlovákok azt is követelik, hogy az MTV szüntesse be a kisebbségi jogok megsértését, önálló kisebbségi rádióadást szeretnének, valamint azt is, hogy az állam szavatolja a kisebbségi intézmények finanszírozását, a nemzetiségi iskolák tankönyvellátását. Törvényi garanciát kérnek az országos terjesztésű kisebbségi lapok költségvetési támogatására és finanszírozásuk szinten tartására, valamint az anyanyelven folyó istentiszteletek költségvetési támogatásának biztosítására. Ján Fuzik, az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) elnöke az MNO-nak kijelentette, hogy bár egyetértenek a petícióban megfogalmazottakkal, hivatalosan mégsem vesznek részt a tüntetésen. Mint mondta, furcsa lenne, ha az országos önkormányzat tüntetne, ők inkább a csendes munka hívei, amelynek bizonyos eredményei vannak is: nemrég levélben fordultak Magyar Bálint miniszterhez a nemzetiségi kiegészítő oktatási normatíva csökkentése miatt, s úgy tűnik, jövőre megőrizhetik legalább az idei értékét a normatívának. Milica Pavlov, a magyarországi Szerb Országos Önkormányzat elnöke szerint minden magyarországi kisebbség vitatja a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvény módosításait, és a jövő őszi helyhatósági választáson a magyarországi szerbek vélhetően nem kívánják majd alávetni magukat a jogszabály által előírt bonyolult eljárásnak. Pavlov nyilatkozata a Politika belgrádi napilapban jelent meg tegnap. A lap a június 13-án módosított kisebbségi joganyaggal foglalkozik, amely szerintük szűkítette a kisebbségi választók körét. A demonstráción való részvételi szándékukat szerb, horvát, ruszin, lengyel és német szervezetek, önkormányzatok is jelezték. Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke az MNO-tól értesült a tüntetésről. A cigány kisebbség vezetője azt mondta, nem kereste meg őket senki, egyetértenek-e, csatlakoznak-e a demonstrációhoz. Ismeretei szerint más cigány szervezetek sem tudtak a tüntetésről. Az eseményen való részvételi szándékát jelezte a Matica slovenská, a közismert szlovákiai „hazafias” (mások szerint nacionalista) szervezet is. „Itt nem a szlovákok magyarokkal szembeni tüntetéséről van szó, hanem minden magyarországi kisebbség csendes demonstrációjáról. Az, hogy a szlovákok kezdeményezték, egy más dolog, mi kezdtük és a többi kisebbséghez fordultunk, csatlakozzanak hozzánk” - nyilatkozta a TASR szlovák távirati irodának a demonstráció egyik szervezője Katarína Noszlopyová. „Annak örülünk, hogy összefogunk, és hogy a Matica slovenská elvi alapon támogatja a jogainkért való kiállásunkat, de nem szeretnénk, ha ebből a szlovákok magyarok elleni tüntetése válna” - hangsúlyozta. Az OSZÖ elnöke nem tartja valószínűnek, hogy azért ma tartják a magyarországi szlovákok a tüntetést, mert éppen Budapesten tárgyal a szlovák miniszterelnök - mondta az MNO-nak. Mikulás Dzurinda kormányfő nem kezdeményezett találkozót a hazai szlovákság vezetőivel.

(Forrás: ujszo.sk, luno.hu)

Kisebbségi tüntetés a költségvetés ellen

2005. december 2. - (MTI)

A kisebbségi jogok megvalósulása érdekében és a jövő évi költségvetés ellen tartottak tiltakozó demonstrációt budapesti szlovák szervezetek. A tüntetés a Nagymező utcában, az egykori nemzetiségi szövetségek központja előtt kezdődött, majd a mintegy száz ember az Alkotmány utcán keresztül, rendőri kíséret mellett a Kossuth térre vonult. A parlament előtt Noszlopy Katalin főszervező, a fővárosi szlovák önkormányzat tagja felolvasta Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének címzett 13 pontos petíciót. A szervezetek egyebek között követelik a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének rendezését, egy önálló kisebbségi rádióadás létrehozását, önálló, nyugati frekvencia biztosításával, valamint azt, hogy az Oktatási Minisztérium vonja vissza a nemzetiségi oktatási fejkvóta eltörlését illetve csökkentését. „Bízunk abban, hogy a magyar kisebbségi politika, melyet oly sokan nagyra értékelnek, valóban arra törekszik, hogy az államalkotó tényező nemzeti kisebbségek felé tett kötelezettségvállalásainak érvényt akar és tud szerezni” - fogalmazott Noszlopy Katalin. A demonstráción - mint elmondta - a szlovák mellett horvát, német és szerb szervezetek is képviseltették magukat. A Matica slovenská nevű hazafias szlovák művelődési szervezet is részt vett a tüntetésen.

Tüntetést szerveznek a budapesti szlovák szervezetek

2005. november 30. - MTI

Tiltakozó tüntetést szerveznek budapesti szlovák kisebbségi szervezetek, amelyek a kisebbségek már már hagyományosnak mondható követelései mellett a jövő évi költségvetés tervezetével kapcsolatos kifogásaikat is beleírták az Országgyűlés elnökének készített petíciójukba. A demontráció a Nagymező utcában, az egykori nemzetiségi szövetségek központja előtt kezdődik pénteken, az itt összegyűlt tüntetők a Kossuth térre vonulnak, ahol petíciójukat szeretnék átadni Szili Katalin házelnöknek - mondta Noszlopy Katalin főszervező, a fővárosi szlovák önkormányzat tagja. A demonstrációt az összes magyarországi kisebbség érdekében tartjuk - szögezte le, aki közölte, hogy már csatlakoztak horvát, német, ruszin és szerb civil szervezetek is. Elmondta, örülnek neki, hogy a Matica Slovenská nevű hazafias szlovák művelődési szervezet is részt kíván venni a tüntetésen. Az 1863-ban alakult szlovák szervezet odahaza rendezett nemzetféltő megmozdulásait a „magyar veszély” állandó felemlegetése jellemzi. A tüntetők egyebek között követelik a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének rendezését, egy önálló kisebbségi rádióadás létrehozását, önálló, nyugati frekvencia biztosításával, valamint azt, hogy az Oktatási Minisztérium vonja vissza a nemzetiségi oktatási fejkvóta eltörlését illetve csökkentését.

Nem a magyarok ellen szerveződik a demonstráció

2005. november 30. - TASR

Magyarországi szlovák társadalmi szervezetek kezdeményezésére december 2.-án, pénteken a Parlament előtt demonstrációra kerül sor, amelyen a magyarországi nemzeti kisebbségek egyet nem értésüket fejezik ki a kormány 2006.évi, a kisebbségeket érintő költségvetési politikájával kapcsolatosan. Az eseményen való részvételi szándékát jelezte a Matica slovenská. „Itt nem a szlovákok magyarokkal szembeni tüntetéséről van szó, hanem minden magyarországi kisebbség csendes demonstrációjáról. Az, hogy a szlovákok kezdeményezték, egy más dolog, mi kezdtük és a többi kisebbséghez fordultunk, csatlakozzanak hozzánk” nyilatkozta a TASR-nek a demonstráció egyik szervezője Noszlopy Katalin. „Annak, hogy összefogunk, és hogy a Matica slovenská elvi alapon támogatja a jogainkért való kiállásunkat, hogy hatékonyabban élhessünk jogainkkal, annak örülünk, de nem szeretnénk, ha ebből a szlovákok magyarok elleni tüntetése válna.”- hangsúlyozta. Szavai szerint a kisebbségek csak olyan dolgokat követelnek, amelyeket törvények vagy maga az Alkotmány szavatol Magyarországon, azonban eddig nem váltak valóra. „Csendes demonstráció lesz, nem lesznek nálunk táblák, nem fogunk énekelni vagy kiabálni. Felolvassuk a parlament elnökéhez írt petíciónkat, átnyújtjuk neki, majd 15 perc után békésen feloszlunk.”- tette hozzá. Eddig a demonstráción való részvételi szándékukat szerb, horvát, ruszin, lengyel és német szervezetek, önkormányzatok jelezték. A résztvevők várható számát illetően megjegyezte, hogy Budapesten mintegy 20.000 valamely kisebbséghez tartozó személy él, a Parlament előtt akár több százan is megjelenhetnek közülük. A rendezvény egy másik szervezője a Szlovák Távirati Irodának nyilatkozva aláhúzta, hogy az elmúlt 50 év után először kezdeményeznek a magyarországi szlovákok a Parlament előtti demonstrációt. „Csendes vonulást tervezünk, zászlók és kiáltozás nélkül, az esemény célja, hogy az Országgyűlés respektálja a magyarországi nemzetiségek petíciójának nyolc pontját” - tette még hozzá.

A Matica slovenská pestre megy

támogatni a magyarországi szlovákok demonstrációját

2005. november 28. - FENET

A szlovákiai Matica slovenská képviselői december 2-án a budapesti parlament elé vonulnak, hogy jelenlétükkel támogassák a magyarországi szlovák szervezetek követeléseit. Azt, hogy a magyar parlament vegye figyelembe a költségvetés jóváhagyásánál a kisebbségek helyzetét. A tiltakozó nagygyűlésen a csallóközi Matica-szervezeteinek képviselői is ott lesznek, a szlovák kisebbség európai jogait támogatandó. A tüntetés szervezői továbbá kezdeményezni fogják, hogy az országház oldja meg a kisebbségek parlamenti képviseletét, az önálló, nemzetiségi rádióadás biztosítását, tartsa meg a nemzetiségi iskolák pénzügyi támogatásának normarendszerét, a kisebbségi intézmények stabil támogatását, illetve, hogy teremtsék meg a kisebbségi önkormányzatok működésének alapjait, feltételeit. A résztvevők követelésüket átadják Szili Katalinnak, a parlament elnökének, tájékoztatta a TASR hírügynökséget Stanislav Bajaník a Matica slovenská szlovákiai szóvivője. “Szlovákia idehaza 160 millió koronát biztosít a magyar kisebbség számára a 2006-os költségvetésben. Ezenkívül további összegekkel támogatja az oktató-nevelő, kulturális, tudományos és publicisztikai projektjeit, miközben Magyarország redukálja a kisebbségi támogatásokat, írja közleményében Bajaník. A Matica szerint 1989 óta, ha nem egészen 1945-től, a szlovákok először állnak ki nyilvánosan az őket illető európai jogaikért, hogy előterjesszék azt a magyar parlament elnökének.

Szlovák értelmiségiek szervezik a demonstrációt

Tiltakozó kisebbségek

2005. november 28. - (mti-www.ujszo.sk)

Petíciót akarnak átadni Szili Katalin házelnöknek a Magyarországon élő kisebbségek képviselői, akik december 2-ra tüntetést hívtak össze az Országház elé. A demonstrációt szlovák értelmiségiek szervezik, akik főleg a nemzetiségi polgári társulások képviselőinek részvételére számítanak. A petíció a nemzetiségek régi és újabb keletű gondjainak megoldását sürgeti: a kisebbségek parlamenti képviseletének biztosítása; az MTV szüntesse be a kisebbségi jogok megsértését; kisebbségi rádióadás létrehozása; a kisebbségi intézmények finanszírozásának szavatolása; a nemzetiségi iskolák tankönyvellátása stb. Ján Fuzik, a Szlovák Országos Önkormányzat elnöke azt mondta, ők is támogatják a tiltakozó megmozdulás szervezőinek követeléseit. Milica Pavlov, a magyarországi Szerb Országos Önkormányzat elnöke szerint minden magyarországi kisebbség vitatja a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvény módosításait, és a jövő őszi helyhatósági választáson a magyarországi szerbek vélhetően nem kívánják majd alávetni magukat a jogszabály által előírt bonyolult eljárásnak. Pavlov nyilatkozata a Politika belgrádi napilapban jelent meg tegnap. A lap a június 13-án módosított kisebbségi joganyaggal foglalkozik, amely szerinte szűkítette a kisebbségi választók körét.

Kisebbségek csendes demonstrációja a Kossuth téren

2005. november 28. - www.politikaforum.hu

Aktivistáik, összefogva más kisebbségek képviselőivel, petícióval fordulnak dr. Szili Katalinhoz, a Magyar Országgyűlés elnökéhez, melyben a Magyar Köztársaságban élő kisebbségek parlamenti képviseletét, a nemzeti kisebbségek televízióban való megjelenésének törvényi biztosítását és pénzügyi garanciáinak biztosítását kérik. A nyolcpontos kérvény ezen kívül független, önálló, nyugati rádiófrekvencia biztosítását kéri a kisebbségek részére, amely az egész országban biztosítja a nemzetiségi rádióadások minőségi vételét, a kisebbségi oktatás költségvetési támogatásának biztosítását és törvényi biztosítékok rögzítését ezek szinten tartására. A nemzetiségi tankönyvkiadás folyamatos biztosítása és a nemzetiségi tankönyvkiadás költségvetési támogatása törvényi garanciáinak megteremtése és a nemzetiségi intézmények és anyanyelven folyó istentiszteletek költségvetési támogatásának biztosítása, illetve finanszírozásuk törvényes garanciáinak megteremtése szintén szerepelt a felsorolt pontok között. Az Önkormányzatokról szóló törvény módosítását szeretnék olyan módon, hogy az tartalmazza a helyi önkormányzat kötelességét a kisebbségi önkormányzatok működésének támogatására és működési feltételeinek biztosítására vonatkozóan. Törvényi garanciát kérnek az országos terjesztésű kisebbségi lapok költségvetési támogatására és finanszírozásuk szinten tartására.