A+ A A-

2004. dec. - 2005. jan. - Tallózó - Szlovák vonatkozású cikkek

Tallózó Szlovák vonatkozású cikkek 2004. december - 2005. január

(Fuhl Imre válogatásában)

Megyei kisebbségek napja Eleken

Kitüntetések - Munkájukat ismerték el plakettel és díszoklevéllel

2004. december - BMH (Kovács Erika )

Idén Elek adott otthont a kisebbségek napja megyei ünnepségének. A rendezvényen öt magánszemély és egy közösség vehette át a Békés Megye Kisebbségéért Plakettet és Díszoklevelet. A kisebbségek napját Békés megye képviselő-testülete nemzeti és etnikai kisebbségi bizottsága, valamint Elek települési és kisebbségi önkormányzatai szervezték meg. A házigazdák nevében Pluhár László polgármester köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte, a településen négy nemzetiség él egymás mellett békében, egyetértésben. A rendezvény ünnepi szónoka Veress József, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára volt, aki saját, kisebbségekhez fűződő élményeivel kezdte beszédét, majd hangsúlyozta, Békés megye gazdag kultúrájában, kapcsolatrendszereiben, amihez az itt élő kisebbségek nagyban hozzájárultak. A hagyományokhoz hűen a rendezvényen adták át a Békés megyei kisebbségekért végzett munka elismeréseképpen az erre a célra alapított emlékplakettet és díszoklevelet. Kitüntetésben részesült Mezei Tibor, a Mezőberényi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke; dr. Legeza Tibor, a Magyar-Lengyel Baráti Kulturális Egyesület tagja; Szelényi Ernő az Eleki Német Hagyományőrző Egyesület elnöke, az Eleki Német Kisebbségi Önkormányzat elnökhelyettese; Bágy György, Elek város képviselő-testülete román nemzetiségű képviselője, az eleki Román Hagyományőrző Táncegyesület tagja; Szilágyi Tiborné, a battonyai Szerb Általános Iskola és Óvoda tanítója; valamint a tótkomlósi Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola tantestülete és diákközössége.

A Tótkomlósi Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

Tótkomlósra 1746-ban érkeztek a történelmi Magyarország északi területén élő szlovák családok. Tanítót és evangélikus papot is hoztak magukkal nyelvük, kultúrájuk, hitük megőrzése érdekében. Az eltelt több mint 250 év alatt a gyarapodó lélekszámú szlovák közösség fontos szerepet töltött be a település életében, amely szlovák szellemiségében, de a környező elnéptelenedett területek újranépesítésében - példa a ma Romániában lévő Nagylak újratelepítésében is - hosszú időn keresztül jeleskedett. A nyelv őrzésének színhelye a család, a templom mellett az iskola volt. Tótkomlóson a szlovák nyelv oktatása 1945-ig egyházi keretek között történt, majd állami oktatás formájában folyt tovább. 1951-től a jelenlegi, majd 100 éves épületben folyik a városban a szlovák nyelv oktatása egyre mostohább körülmények között. A különböző hatások miatt a tótkomlósi szlovák közösség is egyre kevésbé használja a mindennapokban anyanyelvét. A teljes asszimiláció lelassítása érdekében az óvoda, az iskola egyre inkább átvette, átveszi a családoktól az anyanyelv átörökítő szerepét. A Tótkomlósi Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában jelenleg 150 tanuló tanul, közülük 22 gyermek első osztályos. A tanulókat 21 fős személyzet segíti, közülük 16 fő felkészült, elkötelezett tanár és 1 fő vendégtanár. A mindennapi szlovák órák, a szlovák napok, a kulturális szemlék, az országos és területi tanulmányi és kulturális versenyeken való aktív, eredményes részvétel, mind-mind a nyelvtanulást segítik. 1991 óta működik a „Harmónia Gyermekcsoport”. A csoportban többféle művészeti ágban tevékenykednek a gyerekek: színjátszás, énekkar, néptánc, anyanyelvű vers -és prózamondás, hangszeres zene terén képzik magukat felkészült pedagógusok segítségével. A munka eredményesebb végzését teszi lehetővé az, ez évben elnyert 458 millió forintos pályázati támogatás, amely 3 éves bontásban 2007-re a várva várt teljes intézményi rekonstrukciót, a bővítést teszi lehetővé, amely kiváló tárgyi feltételt teremt a városban végzett szlovák oktató, nevelő munkájához, s ez a Békés megyékben élő szlovák közösség közérzetét is javítja, identitását erősíti.

Nemzetiségek napja Pilisszentkereszten

2004. december 31. - Ľudové noviny (Jozef Havelka)

2004. december 28-án délután Pilisszentkereszten a Szlovák házban találkoztak a Pilisi régió falvainak szlovákjai az immár hagyománnyá váló év végi nemzetiségek napja alkalmával. A résztvevők a találkozó kezdetén megkoszorúzták a Kántorház (a község első iskolája) falán elhelyezett emléktáblákat. Beszédet mondott Szabóné Marlok Júlia a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat nevében, Havelka József a Pilisszentkereszti Önkormányzat és a Pilisi régió nevében, valamint Ackermann Kálmán plébános atya az egyházközség nevében.

A két nyelven elhangzott beszédekben mindhárman kiemelték az ősöktől kapott nemzetiségi kultúra, oktatás és vallás fontosságát. Ezután a Szlovák házban rövid ünnepség keretén belül verset mondott Papucsek Márta, énekelt a Pávakör. Papucsekné Glück Márta a Magyarországi Szlovákok szervezetének régióvezetője mint a rendezvény egyik házigazdája köszöntötte a vendégeket. Kiemelten üdvözölte körünkben Riba Etelkát az OSZÖ alelnökét, a Szlovák Intézet igazgatóját Milán Resutík urat, köszöntötte a környék polgármestereit, Grószné Krupp Erzsébetet, Nagy Máriát, Miakich Gábort, dr. Illés Györgyöt, Klányi Sándort, Haracska Ferencet, Szőnyi Józsefet, Havelka Józsefet. Köszöntötte még a régió szlovák önkormányzatainak vezetőit is. Évértékelő beszédet tartott Havelka József, Nagy Mária, Molnár Andrásné. Az ünnepség keretén belül köszöntöttük a Magyarországi Szlovákok Szövetsége által kitüntetett Molnár Andrásnét, Nagy Máriát és Dusánek Alajost, valamint gyertyagyújtással megemlékeztünk azokról, akik már nem lehettek közöttünk.

A köszöntők, méltató beszédek, valamint az értékelések után a Pávakör énekei következtek, majd a jelenlévők egy bensőséges, meleg hangulatú, kötetlen beszélgetéssel ünnepelték a magyarországi szlovákokat. Ez az ünnep, mely már hagyományt teremt hazánkban, ismételten bebizonyítja a magyarországi nemzetiségek aktivitását, összetartását. A rendezvényen elhangzott az az elképzelés, hogy ez az ünnep, mely immáron több éve kerül községünkben megrendezésre a jövő évtől a régión belüli ünnepséggé alakuljon át, így minden évben más-más településen találkozhatnak a régióban élő nemzetiségi emberek.

Karácsonyváró adventi délután Piliscséven

2004. december - Ľudové noviny (Štefan Bendúr)

Piliscsév Szlovák Önkormányzata már megalakulásának évében egy új, népszerű hagyományt teremtett: a Falukarácsony ünnepét. Az ötlet annak idején a Kisebbségek Napjának méltó megünnepléséből született, de a karácsonyi ünnepkör közelsége eddig minden évben felejthetetlenné tette a lakosság számára a csévi kulturális csoportok meghitt szerepléseit, karácsonyi és újévi jókívánságait. A két önkormányzat összefogásának köszönhetően apró ajándékok: helyi naptárak, képeslapok, egyéb apró, a karácsonyfát díszíthető gyertyák vagy gipszfigurák kerülhettek minden csévi család ünnepi emlékei közé. A tíz év azonban megfakította a művelődési házban rendezett ünnepséget, ezért a Szlovák Önkormányzat elnökének, Vogyeraczki Máriának és Nagy Mária polgármester asszonynak a javaslatára az idén karácsonyváró adventi délután keretében újították meg ezt a községi ünnepet. A helyszín is változott: az idén megújult templomban december 12-én 16 órakor hangzott el a Daj Boh šťastia tejto zemi áhítatos éneke. Nemcsak a hetven szereplő -az Asszonykórus, a csévi Egyházi és Nyugdíjas kórus, de valamennyi óvodai és iskolai pedagógus is, sőt a Polgármesteri Hivatal dolgozói is áhítattal énekeltek. Soszáz ünneplőbe öltözött lakos velük együtt énekelte az ismert karácsonyi dalokat, és könnyes szemmel hallgatták a szebbnél-szebb versek szavalóit. Dr. Németh János plébános úr gyújtotta meg az adventi koszorú gyertyáit, Nagy Mária polgármester asszony pedig az alábbi ünnepi beszédet mondtael magyarul és szlovákul:

„Ádventi köszöntő!

A természet rendje, törvényei szerint a világmindenség állandó körforgásban van, folyamatosan ismétlődik. Elmúlik valami, meghal azért, hogy aztán újra és újra születhessen. A nap minden este meghal számunkra, hogy holnap reggel újra életre keljen. A növények, a fák lombjai, gyümölcsei minden ősszel meghalnak, hogy aztán tavasszal a magokból új élet bimbózzék. Mi emberek is mindnyájan megfialunk egyszer, hogy nyomdokainkban, általunk gazdagodva új emberkék születhessenek. Ebben az állandó mozgásban csak egy van ami állandó. A lélek. A dolgok lelke. Az a kapocs ami összeköti az elmúlást az újjászületéssel, a halált az élettel. Ez az a motor, amely folytonossá, állandóvá teszi a mozgást. Ez az a kovász ami tartalmat ad alkotásainknak. Amiben nincs lélek, nincs szellemiség az halott dolog, amivel nem érdemes sokat foglalkozni. Foglalkozni az értelmes élettel érdemes. Templomunk melyben most ünnepelünk, csak egy téglából összerakott halmaz lenne, ha nem töltené meg élettel a kereszténység eszménye. Az előtte álló kereszt szobor, halott kődarab lenne, ha nem szólna hozzánk belőle a megfeszített Jézus. A községházán lobogó zászló csak egy textildarab lenne, ha nem lengetné őseink szellemisége. Az édesanya főztje nem csak a fűszerektől ízes, hanem mert benne van a család szeretete. De első kézből mondhatom azt is hogy egy polgármester tevékenysége nem más mint merő üres csapkodás, ha nincs meg benne a faluja iránti rajongás és az emberek szeretete. Ez az a kifogyhatatlan energia, amely nem vész el, csak átalakul jóízű ebéddé, a falut összetartó erővé, karácsonyi családi meleggé. Erről a lélekről beszélek én. Olyan éltető erő ez, olyan energia, mely nélkül nincs összetartó falu, nincs haza, ha hiányzik belőle az ősök iránti tisztelet, vagy hiányzik belőle a történelmi múlton nyugvó nemzeti öntudat Hiszem, hogy mindnyájan érezzük és várjuk a közelgő falusi karácsony esték semmivel sem helyettesíthető meleg hangulatát. Vigyázzunk erre az érzésre. Olyan érték ez, amit nem fog pótolni a mostanság divatba jött Halloween, sem városi fénycsodák, sem gazdag tűzijáték. Gyermekeinket elsősorban ne az idegen kultúrák szokásaira tanítsuk, de meséljünk nekik a régi csévi betlehemezésekről, és más karácsonyi szokásainkról. Tanítsuk meg őket arra, hogy a mi karácsonyunkat nagyszüleink, szüleink testvéreink, gyermekeink, falubelijeink ragaszkodása teszi csévivé és mi ettől vagyunk gazdagok. Kedves Cséviek! S ha szilveszter éjjelén szokás szerint elénekeljük a himnuszt,- kitöröljük szemünk sarkából a könnycseppet-, majd megcsörrennek a pezsgős poharak ígérjük meg az újév első - imának is beillő perceiben - hogy minden gondolatunkat, tetteinket a legegyszerűbb hétköznapi cselekvéseinket is olyan szívvel-lélekkel fogjuk tenni, melyben csendben, szerényen ott rejtőzik a szeretet. Higgyék el csak ezen van áldás és csak ez a gyakorlat ápolja észrevétlenül a saját lelkünket is. Ezen gondolatok jegyében kívánok Piliscsév minden lakójának szeretetteljes, örömteli, boldog karácsonyi ünnepeket!”

Ezután a polgármester asszony átadta a már harmadik éve meghonosodott régi-új szokásunk jegyében a Szállást keres a szent család betlehemeit, amely szokás egyre szélesebb körben terjed, főleg a fiatalabb családok körében. Az ünnepség végén Jurkovics Pál képviselő szlovákul kívánt kellemes ünnepeket, és meghatódva kért mindenkit, hogy némán, felállva emlékezzünk azokra, akik csak lélekben ünnepelhetnek mivelünk, vagy örökre eltávoztak közülünk. A megható ünnepség után mindenki kivonult a templom előtti térre, ahol egy-egy pohár forralt borral, teával, oplatkával vendégelte meg a Szlovák Önkormányzat a megjelenteket. A jövő évi csévi fali naptárt is mindenki ajándékba kapta, és gyönyörködhetett az erre az alkalomra tartogatott meglepetésben: a templom és a Hősök tere új díszkivilágításában. A Piliscsévi Szlovák Önkormányzat megújult faluünnepsége igen kellemes visszhangot keltett a cséviek körében.

Karácsonyi ajándékok Piliscsévnek

Ha valaki nyáron járt Piliscséven utoljára, és mostanában látogat el hozzánk, meglepődve tapasztalja, hogy mennyi változás történt a faluban. A cséviek harminc éves vágyálma teljesült azzal, hogy október végére -alig két hónap alatt- megépült a 10-es út csévi csomópontjában a balesetmentességet biztosító körforgalmunk. Hosszú évek során közel húsz ember életet kövewtelt itt a gyorshajtás, a szabálytalan előzés, az elsőbbségadás meg nem adása. Egy másik probléma is megoldódott ezzel: a körforgalom előtt buszmegállóhelyek létesültek, így most már Budapest- Esztergom vonalon könnyebbé vált a lakosság utazása. A külső beruházással kapcsolatban két nagy munkát is felvállalt Piliscsév község Képviselő Testülete: az egyik a kiemelten védett régi faluközpont: a templom és a Hősök tere díszburkolattal és díszkivilágítással való ellátása, a másik pedig a szépülő Szászvári utca leaszfaltozása. Nagy Mária polgármester asszony elkötelezett híve a faluszépítő mozgalomnak. Javaslata alapján Piliscsév frekventált utcáira a lakosság bevonásával fél millió forint összegben facsemetéket ültettünk. A díszcserjéket mindenki örömmel fogadta, a kiosztás alkalmából a polgármester asszony kiosztotta a Dicséretes Csévi Porta megtisztelő címeket is. A Községi Könyvtár is megújult: több, mint egy milliós pályázati összegből cserélték ki a polcrendszert, bővítették szolgáltatásait: ma már öt számítógépen internetezhetnek az érdeklődők, új televízión tájékozódhatnak a világ eseményeiről, vagy nézhetik meg a kötelező és ajánlott olvasmányokat. 50 ezer forintot biztosított a Szlovák Önkormányzatunk a legújabb szlovák nyelvű könyvek, CD-k beszerzésére. Mindezt a drága értéket korszerű épületvédelemmel látta el a fenntartó. Az ősz folyamán felpezsdült a kulturális élet is: író-olvasó találkozóra került sor a falunkban lakó Vavyen Fabellel, a Tokodi Alkotókör mutatkozott be népi alkotásaival (batikolás, csuhé-gyöngyfűzött munkákkal. Gaál Lajos kesztölci tanár-művész fotókiállítására, honismereti konferenciára, előadássorozatokra került sor ezidáig. A téli szünetben játszóházi, táncházi foglalkozások várják a fiatalokat, és már készülődnek a szilveszteri bál utáni első farsangi bálra a pincésgazdák. Gyorsan, tartalmasan múlatják az időt Piliscséven, ahol az egyre szebb környezet és a falu egykori arculatának megőrzését tűzte ki célul az önkormányzat és a falu lakossága egyaránt.

A békéscsabai főjegyző felmentését kérte

Elfogadták a 2005. évi költségvetési koncepciót

2004. december - Vándor Andrea

Békéscsaba Megyei Jogú város december 16-án tartotta idei utolsó képviselő-testületi ülését. Az év végi finisben számos téma szerepelt napirenden, melyek közül talán a legfontosabb a jövő évi költségvetési koncepció elfogadása volt. Mindez persze nem a végső költségvetés, hiszen azt csak februárban fogadják majd el - a végleges számok ismeretében. A helyi adó bevételek, illetékbevételek, a gépjárművek után fizetett adók, s a pénzmaradvány összege sem ismert még, s a jövő évi közalkalmazotti, illetve köztisztviselői illetményemeléseknél is különböző százalékokkal volt kénytelen kalkulálni a testület. Átlagosan hat százalékos emelkedéssel kalkulált a közgyűlés. Mindez mintegy 200 millió forintos kiadást jelent.

Ezúttal is zárt ajtók mögött kezdte meg a testület a munkáját. A hagyományos sajtótájékoztatón Pap János polgármester a vagyoni ügyek kapcsán elmondta, hogy az önkormányzat a Phédra mozi hasznosítására újabb pályázatot ír ki, melyet országos körben hirdetnek meg. Eddig négy pályázat érkezett a helyi körben meghirdetett kiírásra, azonban egyik sem kapott testületi többséget. A képviselő-testület közös megegyezéssel az LBL Kft.-vel a bérleti szerződést megszüntette. Mint ismeretes, a Phédra közel két éve áll üresen. Korábban a sajtó is közreadta, hogy a megyei önkormányzat fenntartásában működő Napsugár Bábegyüttes lelhet majd otthonra az Irányi utcában. Mint azt Pap János érdeklődésünkre elmondta, sem a megye, sem pedig a bábegyüttes nem vásárolta meg az ingatlant, ám a megyei jogú város célja elsősorban az, hogy megfelelő funkciót találjon az épületnek. A polgármester valószínűsítette, hogy esetleg a városi fenntartású Balassi Néptáncegyüttes kaphatna otthont az épületben, a Napsugár pedig a megyei művelődési központban működhetne.

Szintén zárt ajtók mögött döntöttek a „Békéscsaba Kiváló Pedagógusa” kitüntető cím odaítéléséről. Három pedagógusnak ítélte meg a megtisztelő címet a testület: Kovács Sándornak (Tevan Andor Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola), Mácsainé Galli Magdolnának (Penza Lakótelepi és Dr. Becsei Oszkár Utcai Óvoda), valamint Varga Györgynének (Erzsébethelyi Általános Iskola).

Szintén még a zárt ülés témája volt az Erzsébet lakópark 25. és 51. szám alatt megüresedett lakóházaira beérkezett pályázatok elbírálása. A döntést a testület a szociális és lakásügyi bizottság javaslatai alapján hozta meg: négy párt (nem feltétlen házaspár!) jelölt ki a közgyűlés és tartalék listát is felállított szigorú pontozási rendszer alapján. További hat párt is kijelöltek az Erzsébet lakópark második ütemének kapcsán.

A nyilvános ülésen a tíz esztendeje alapított Vagyonkezelő Rt. -, vagy ahogy a „köznyelv” ismeri, Vak Rt. - alapító okiratát módosította a testület, s megemelte ötvenmillió forinttal a társaság alaptőkéjét. A Vak Rt. beruházója a város sportlétesítményeinek, s egyben a beruházás állami támogatáson felüli részének finanszírozója is. (A Kórház utca 4.-6. szám alatti és a Tünde utca - Vandháti út által határolt területen lévő sportlétesítményekről van szó. - a szerz). Szerződést módosított a közgyűlés az Ipari park telekértékesítése kapcsán: sávos kötbért vezetett be. Az Oltalom Karitatív Egyesület vételi ajánlatot tett a Tábor utcai bölcsőde épületére, melyért egyébként 2002. óta bérleti díjat fizet a városnak. Az egyesület nagyobb összegű adományhoz jutott, melyből meg kívánja vásárolni a szóban forgó ingatlant. A közgyűlés mérlegelve a bérleti díjakból 2007-ig befolyó összegeket, úgy döntött, hogy tízmillió forintért értékesíti az ingatlant. Mint ismeretes, a budapesti Oltalom Karitatív Egyesület a hazánkba kísérő nélkül érkező gyermekek befogadását, gondozását végzi.

Értékesíti a testület a Franklin - Báthory utcák mögött található telkeket. A kikiáltási ár 2800 forint lesz négyzetméterenként. A 27 telek egyébként közművesített és a csapadékelvezetést is megoldotta az önkormányzat. Egyébként további több ingatlant is értékesített az idei év utolsó közgyűlése, melyekre hely szűke miatt nem térünk ki.

Hármas napirendi pontként kerültek a testület elé a pénzügyi, költségvetési ügyek: így a képviselők módosították a 2004. évi költségvetési rendeletet, melyre majd még egyszer visszatérnek, amikor már ismertek lesznek a december 31.-ig érkező utolsó számlák is. Húszmilliárd 381 millió forintos bevételi és kiadási oldallal fogadták el a 2004. évi költségvetést. Több módosítással, de végül elfogadták a 2005-ös költségvetési koncepciót is, melyet hosszan ecsetelt a testület előtt Szilvássy Ferenc, a költségvetési bizottság elnöke. Prezentációját Végh László egyszerűen csak „Fábry-showba” illőnek nevezte…

Pap János a sajtótájékoztatón a jövő évi költségvetési koncepcióról elmondta, hogy azt véglegesen februárban fogadja majd el a testület. A jelenlegi költségvetési koncepció törekvéseket, irányelveket, korábbi közgyűlési döntésekre épülő sarokszámokat tartalmaz, illetve elég sok benne a „bizonytalan” tényező, hiszen például a közalkalmazotti- és köztisztviselői jövő évi illetménynövekedés mértékéről hétfőn dönt a parlament. A csabai testület a legutolsó ismert variációt vette figyelembe számításainál, s hat százalékos növekedéssel kalkulált. Ugyanez mondható el a normatívákról is, de az tény, hogy az állami normatív támogatás összege nem tartalmazza az intézmények amortizációját, s így az épületek felújítására, karbantartására szükséges összegeket. Felvetődött a vita során az is, hogy egyáltalán szükség van-e a decemberi koncepció-készítésre, bár mindezt az államháztartási törvény írja elő.

A hitelfelvételekről megtudtuk, hogy jövőre 326 millió forintot, illetve a kamatokat kell majd a városnak visszafizetnie. A kalkulációk szerint ez az összeg 2009-re már csak 86 millió forint lesz. Az utolsó nagy hitelt még 1999.-ben vette fel a testület: 550 millió forint fejlesztési célhitelt. Ennek törlesztése az idei költségvetésből megtörtént.

A jövő év januári közgyűlése elé 120 millió forintos kommunális felhalmozási, felújítási, fejlesztési keretet hoz majd be a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság, melyből az önkormányzat saját pályázatit kívánja januárban, februárban kiírni.

A továbbiakban - még a szünet előtt - 27 egyhangú igennel elfogadták a képviselők az élelmezési nyersanyagnormát. A szünetet követően Dr. Simon Mihály címzetes főjegyző - a törvényi előírásokra hivatkozva - felmentését kérte a testülettől, melyet az elfogadott. A köztisztviselőkről szóló törvény legfrissebb országgyűlési módosítása szerint ugyanis nem 70., hanem 65. életév a nyugdíjkorhatár a köztisztviselőknél. Simon Mihály (67) jogviszonya így megszűnik, s január elsejétől már hat hónapos felmentési idejét tölti. A közgyűlésen javaslat született, hogy március 15-én „Békéscsaba városért” kitüntetést adományozzanak a címzetes főjegyzőnek. Simon Mihály nélkül mindenesetre szegényebb lesz a megyeszékhely közélete.

Hun kisebbség: nem támogatják a nemzetiségi vezetők, az ombudsman szerint nem jogos a kérés

2005. január 5. (MTI)

A három legnagyobb lélekszámú nemzetiség vezetői nem támogatják, hogy nyilvánítsák nemzeti kisebbséggé a hunokat, a kezdeményezést a kisebbségi ombudsman sem tartja jogosnak; a megkérdezettek erről szerdán nyilatkoztak az MTI-nek. Az Országos Választási Bizottság (OVB) előző nap, késő estébe nyúló ülésén tudomásul vette az Országos Választási Iroda jelentését, amelyben a hun kisebbség alakítására összegyűjtött aláírások ellenőrzéséről számolt be. "Az én felfogásom szerint a hunok nem felelnek meg a törvényi kritériumoknak, de állapítsa meg ezt az Országgyűlés" - nyilatkozta Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa az MTI-nek, hozzátéve, nagyon nehezen tudja elképzelni, hogy a hun, mint beszélt nyelv létezik egyáltalán. Nem ért egyet a kezdeményezéssel Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke sem, aki szerint a hunok elismerése "egy lavinát indíthatna el, amely a nemzeti kisebbségek mostani, törvénybe foglalt tizenhármas számát húszra-harmincra növelhetné, s ezzel végeredményben súlytalanná tenné az ügyet". "Nem tudok róla, hogy hun kisebbség lenne Magyarországon" - mondta az élő hun nyelv és kultúra hiányát is említve Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke, aki szerint az ötlet "valamiféle politikai szereplési vággyal megáldott társaság meglehetősen idétlen kezdeményezése". "El nem tudom képzelni, hogy az Országgyűlés elismerné őket kisebbségnek" - tette hozzá, megemlítve, az ügy minden bizonnyal először a parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága elé kerül, márpedig "ott azért lesz egy közös álláspontja" a tizenhárom, már bejegyzett nemzetiségnek. Szintén a hun nyelvet és kultúrát hiányolta az MTI-nek nyilatkozva Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke, a kezdeményezést aláírásukkal támogatókkal kapcsolatban feltéve a kérdést, "közülük hányan beszélnek hunul". Abszurd lenne, ha ez a javaslat átmenne a parlamenten" - jelentette ki, hozzátéve, már eddig is "sok minden demoralizálta, leértékelte a kisebbségi önkormányzatok rendszerét". Magyarországon a 2001-es népszámlálás szerint egyetlen olyan, a kisebbségi törvényben említett nemzetiség él, amelynek létszáma az újak elismeréséhez szükséges ezres határ alatt van: az örmény, amelyhez tartozónak 620-an vallották magukat. Több mint fél éve elnök nélkül működő országos önkormányzatuk egyik tagja, Lányi Zsolt, volt kisgazda országgyűlési képviselő szerint az új közösség bejegyzési kezdeményezése "egy megosztó politikát jelent". "A hunok létezését nem tagadom, de annak nem látom értelmét, hogy tovább bontsuk a magyar nemzetet" - mondta az MTI-nek, megemlítve, ezen az alapon előállhatnának ilyen kezdeményezéssel a besenyők, a jászok is, akik - noha őrzik hagyományaikat - a magyar nemzet részének tartják magukat. Az OVB keddi, késő estébe nyúló ülésén vette tudomásul az Országos Választási Iroda jelentését, amelyben a hun kisebbség alakítására összegyűjtött aláírások ellenőrzéséről számolt be. Rytkó Emília, az OVI vezetője közölte: a hun kisebbség bejegyzésére 2.381 aláírást juttattak el az irodához, s az ezekből vett minta alapján megállapították, hogy a jogszabályban meghatározott ezer, mindenben megfelelő aláírás biztosan összegyűlt ahhoz, hogy az Országgyűlés a kérdésben döntést hozhasson. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló, tizenegy éve elfogadott törvény meghatározása szerint nemzetiség "minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul". "Minden kisebbség jogosult arra, hogy nemzeti vagy etnikai közösségként létezzen és fennmaradjon" - áll a jogszabályban, amelynek értelmében "Magyarországon honos népcsoportnak minősülnek: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán". A törvény rendelkezése szerint, amennyiben ezeken kívül "további kisebbség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel az e törvényben foglalt feltételeknek, legalább 1000, magát e kisebbséghez tartozónak valló választópolgár e tárgykörben a népi kezdeményezését az Országgyűlés elnökéhez nyújthatja be" a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény hatálya alatt.

Kisebbségek adósa a törvény

Nemzetiségek = Hosszú ideje várják a megoldást a választásra

2004. december 11. - Patay Gábor (reggel.hu)

A parlament, a kormány és az Alkotmánybíróság is arra készül, hogy lerója adósságait a kisebbségeknek. Eközben a nemzetiségi vezetők Alkotmánybírósághoz fordultak, hogy megtudják, miért nem foglalkoznak egy 2003. szeptemberi beadvánnyal. Alkotmánybírósághoz fordulnak a magyarországi kisebbségek, mivel nem értik, hogy a taláros testület miért nem foglalkozik az ügyükkel - erősítette meg információnkat Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke. Azért írnak levelet Holló Andrásnak, mert választ szeretnének kapni arra, hogy a testület mikor tárgyalja a választási törvény kisebbségeket érintő részének alkotmányellenes passzusait. Az ezt kezdeményező beadványt 2003 szeptemberében adta be Kaltenbach Jenő kisebbségi biztos. Megtudtuk: az Alkotmánybíróság jövő év elején foglalkozik a kérdéssel. Fuzik elmondta: arra is kíváncsiak, hogy az Országgyűlés a jövő tavaszi ülésszakán a pártok befejezik-e a választási törvény kisebbségeket érintő módosítását. Erre azért volna szükség, hogy felkészülhessenek a 2006-os nemzetiségi választásokra. A szabályok megváltoztatása azt a célt szolgálja, hogy kiszűrjék azokat a nem nemzetiségi magyar állampolgárokat, akik kisebbségi képviselőként csak pénzt húznak az önkormányzatoktól. Ehhez szorosan kapcsolódik a nemzetiségek parlamenti képviseletének kérdése is, ami tizenöt éve megoldatlan. Németh Erika (MSZP), az Országgyűlés kisebbségi bizottságának alelnöke fontosnak nevezte a törvénymódosításokat. Elmondta: a parlamenti pártok döntöttek úgy, hogy a jogszabály vitáját a májusi EU-választások utánra halasztják. A képviselő asszony kedden, a parlament nyílt ülésén napirend előtt szól, a kisebbségi bizottság pedig szerdára várja a nemzetiségi vezetőket a testület ülésére. Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke elmondta: a Budapesten megalakult 18 kisebbségi önkormányzat közül 14 olyan, ahol nem román származásúak ülnek. Az ilyen visszaélések megakadályozása miatt szükséges a módosítás. Buzál Attila, a Magyarországi Németek Országos Szövetségének jogásza szerint az alkotmány módosításából következik ez a törvénymódosítási kényszer. Az alaptörvény szerint a kisebbségek tagjai választják meg saját képviselőiket. Ha a parlament tavasszal nem fogadja el a változtatásokat, akkor veszélybe kerül a nemzetiségi önkormányzatok megválasztása. Magyarországon 13 elismert nemzeti kisebbség van, létszámuk megközelíti az egymilliót.

Tavaszt ígértek a képviselők

Heizer Antal, a Kisebbségi Hivatal elnöke bizakodó. Szerinte a parlament tavaszi ülésén lezárják ezt a kérdést. Elmondta, hogy a kormány a jelenlegi törvényalkotási szakasz után sorra veszi a nemzetiségek parlamenti képviseletének kérdését. Mindez azonban szerepel a kormányprogramban is, ezt a kérdést a Gyurcsány-kormány átemelte elődje elképzelései közül.

Szlovákiai munkavállalók okoznak munkaerő-piaci gondokat

www.uno.hu

2004. május elseje óta elsősorban Mosonmagyaróvár térségében, de Győrött is jelentősen nőtt a szlovák munkavállalók száma, ugyanakkor közülük sokan nem tesznek eleget bejelentkezési kötelezettségüknek. A helyzetet javítandó, 2005 elején ellenőrzésekre készül a Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ. Bár a térség cégei, gyárai, például a Philips az uniós csatlakozás előtt is rendszeresen foglalkoztattak szlovákiai embereket, ám most teljesen más a helyzet, mivel ez nem engedélyhez kötött, s ezért kétszer annyian vannak, mint azelőtt. A külföldi munkavállalók számának alakulását nemcsak a határok közelsége miatt kezelik kiemelten, hanem azért is, mert - bár Győr-Moson-Sopron megye 4,6 százalékos munkanélküliségi rátája az egyik legalacsonyabb az országban -, ám a regisztrált munkanélküliek idei havi átlagos létszáma mintegy 1200-al magasabb, mint 2003-ban.

Duplájára emelkedtek a szlovák autópálya-díjak

2005. január 2.

Csaknem duplájára, 770 koronáról 1100 koronára - azaz 6600 forintra - emelkedett idén a személyautókra szóló éves autópálya-matrica Szlovákiában, bár ez a magyar díjaknál még mindig jóval kevesebb. Arra azonban figyelni kell, hogy Szlovákiában van olyan útszakasz, amely nem autópálya, hanem úgynevezett első osztályú út, mégis kell matricát venni.

Szlovákia: száguldó bevételek

2005. január 03.

A szlovák központi költségvetés hiánya 70,28 milliárd szlovák korona volt tavaly, elmaradva a tervezett 78,49 milliárdtól - jelentette be a szlovák pénzügyminisztérium. 2003-ban 55,973 milliárd korona volt a hiány. Az adó- és illetékbevétel 209,48 milliárd korona volt 2004-ben, szemben a 2003-ban regisztrált 200,15 milliárddal. Az adókból és illetékekből származó bevételek 7,3 százalékkal meghaladták a tervezettet. Társasági adóból 29,62 milliárd korona gyűlt össze, 34,6 százalékkal több a tervezettnél. Személyi jövedelemadóból 25,25 milliárd koronát szedtek be, 35,6 százalékkal többet a tervezettnél. Az utóbbi két bevételi forrást tavaly év elején az elemzők nagyon kockázatosnak tartották, 2004 januárjában vezették be ugyanis Szlovákiában az egységes, egykulcsos adórendszert, amelyben 19 százalék a társasági adó, a személyi jövedelemadó és az áfa. Az eddigi adatokból egyébként úgy látszik, hogy Szlovákia tavaly kényelmesen teljesítette a 3,9 százalékos GDP-arányos államháztartási deficitcélt. Szlovákia 2007-re akarja teljesíteni az euróövezeti csatlakozáshoz szükséges, 3 százalékos GDP-arányos deficitcélt.

Jelentős tőkét vonzott tavaly Szlovákia

2005. január 6. - www.fn.hu

Tavaly Szlovákiában 1,9 milliárd eurót fektettek be a külföldi cégek, amely a 2003-as 1,1 milliárd euróhoz képest 70 százalékos növekedést jelent. Magyarországon ez az összeg 3 milliárd euró volt. A szlovák gazdasági kamara becslései szerint a megélénkült külföldi befektetői kedv 13 500 új munkahelyet teremtett. A befektetői tevékenyég főként a fővároson kívüli térségekben volt erős. Szlovákia - központi európai helyzetének, az alacsony munkaköltségeknek és a kedvező gazdasági klímának köszönhetően - az elmúlt években növekvő számú zöldmezős beruházást vonzott, főként virágzó autóiparába. A bécsi Nemzetközi Összehasonlító Gazdasági Tanulmányok Intézete (WIIW) korábbi elemzése szerint a külföldi közvetlen tőkebefektetések tavalyelőtti, 36 százalékos visszaesése után megfordult az irányzat a kelet-közép-európai országokban: tavaly a térségben előreláthatólag 30 százalékkal, az új EU-tagok körében pedig 55 százalékkal emelkedett a közvetlen külföldi tőkebefektetések értéke. Az öt közép-európai új EU-tagállamban tavalyelőtt 60 százalékkal esett vissza a külföldi beruházások összértéke, és még a tavalyi évre várható 14 milliárd dollár is 40 százalékkal marad el a 2002-es csúcstól. Tavaly feltehetőleg Lengyelország fogadta be a legnagyobb értékű külföldi közvetlen tőkebefektetést, 5 milliárd eurót. A második helyen Csehország áll majd 4 milliárd, a harmadikon Magyarország 3 milliárd euróval, majd Románia következik 2 milliárd, Szlovákia 1,9 milliárd, Bulgária és Horvátország 1,5-1,5 milliárd körüli összeggel, Szlovénia és Albánia pedig 300-300 millió euróval - áll a WIIW korábbi elemzésében.

Pénzéhséggel vádolja a médiát a szlovák sajtószakszervezet

2005. január 4. - Népszabadság

Haszonközpontú szempontok és középszerűség uralja a szlovákiai médiát - állapította meg kedden közzétett nyilatkozatában a szlovák újságírók szakmai szervezete. A Szlovák Újságírók Szakszervezete (SSN) szerint a nyomtatott és elektronikus médiát egyaránt a sikerközpontú szakmai igénytelenség jellemzi. Ebben a parlament és a kormány is hibás, mert a sajtóra kivetett aránytalanul magas forgalmi adóval és a közszolgálati médiát sújtó költségvetési megszorításokkal csak gyorsította az adott állapotok kialakulását. A törvényhozásnak és a kormánynak a sajtóval és a polgárokkal szembeni elsődleges tartozása a viszonyrendszert és magatartási szabályokat rögzíteni hivatott médiatörvény hiánya - állapítja meg a szakmai és érdekvédelmi szervezet. Az SSN a szlovákiai állapotokat más európai országokkal összehasonlítva úgy ítéli meg, hogy több szlovákiai kiadó és munkáltató a műszaki felszereltség és a bérek alacsony színvonala ellenére is intenzív teljesítményt követel, miközben az alapvető munkajogi szabályokat megszegi. A kiadók szerkesztőségi munkahelyeket szüntetnek meg, a szakmán belül nő a munkanélküliség, és az újságírói hivatásban aggasztó jelenségként etikai problémák mutatkoznak meg, miközben a szakma másfél évtizede megfogalmazott etikai kódexében rögzített szabályok csak nagyon nehezen honosodnak meg - állapítja meg az újságírók szakszervezete.

Szlovákia területet vesztett Csehországgal szemben

2005. január 7. - www.napi.hu

A szlovák legfelsőbb bíróság döntése értelmében Szlovákiának át kell adnia a cseh-szlovák határ mentén található, összesen 2532 hektárnyi erdőterületet a cseh Zbrojovka Vsetín fegyvergyárnak - írta a pozsonyi Pravda. A mintegy 1 milliárd szlovák korona értékű erdőséghez az egyébként csődeljárás alatt álló vsetíni fegyvergyár még az 1958-ban, Csehszlovákia fennállása idején jutott hozzá, és az hosszú ideig lőtérként funkcionált. Az 1998 óta csődeljárás alatt álló, privatizált Zbrojovka Vsetín 1990-ben az erdőséget saját tulajdonaként könyvelte el, ami ellen a szlovák kormány Csehszlovákia felbomlását, kettéválását követően 1993-ban pert kezdeményezett. Az elhúzódó peres ügyben a cseh felet a szlovák Ernest Valko képviselte, aki a még szövetségi alkotmánybíróság első elnöke volt. Az ügy még nem zárult le végleg, ugyanis a vsetíni cég egyelőre nem írta alá az átvételről szóló iratokat. A vadban gazdag erdőségben évi átlagban 20 ezer köbméter fát termelnek ki, mintegy 30 millió korona értékben.

Gašparovič elnök sajátos elképzelései

2005. január 7. - Népszava

Szlovák nyelvű miséket követel a magyarlakta területeken Ivan Gašparovič köztársasági elnök - írta mai számában a szlovákiai magyarok napilapja, a pozsonyi Új Szó. Az államfő már a katolikus egyház képviselőivel is megosztotta igen sajátos elképzelését. Gašparovič mindemellett leszögezte: az egyházaknak a határon túli szlovákokról is gondoskodniuk kell. Ennek jegyében az elnök azt szorgalmazta, hogy szlovák ajkú lelkipásztorokat küldjenek a Dél-Lengyelországba.

Átverte a cseh és szlovák vevőket a legnagyobb európai hipermarketlánc

2005. január 10. - Napi Gazdaság

Csehországban legalább egymillió koronás bírságot rónak ki a francia Carrefour üzletláncra a múlt heti kiárusítási akciója miatt. A vevők megrohamozták a hipermarketet, de az áru nem annyiba került, mint a hirdetésekben, írja a Napi Gazdaság. A Carrefour január 3-án hirdette meg Az évszázad kiárusítása nevű akcióját a csehországi és a szlovákiai hipermarketjeiben, amelynek keretében akár 95 százalékos árkedvezményt is ígértek. A boltokat emiatt akkora a tömeg rohamozta meg mindkét országban, hogy azok környékén összeomlott a közlekedés. A vásárlóknak azonban csalódniuk kellett, mivel a pénztárnál kifizetett árak sokszor jelentősen esetben felülmúlták a szórólapokon szereplőket. A hipermarketek egyes esetekben nem is azt kínálták, amit meghirdettek, Brnoban néhány terméket vissza is tartottak, és csak másnap akarták kitenni a polcokra. Mind a cseh, mind a szlovák fogyasztóvédelmi szervek vizsgálatot indítottak az ügyben. A csehországi Pilsenben három esetben is 195 koronát számláztak az ellenőröknek egy 150 koronáért hirdetett termékért. A cseh hatóságok nyilatkozata szerint az áruházláncot legalább egymillió koronás (több, mint nyolc millió forintos) bírság fenyegeti, amely akár a duplájára is nőhet. Szlovákiában a hatóságok kétmillió szlovák koronás (azaz több, mint tizenkét millió forintos) bírságot helyeztek kilátásba. A Carrefour vezetése azzal védekezik, hogy az akció keretében több ezer terméket áraztak le, ezért néhány esetben követhettek el hibát, a szórólapokon pedig feltüntették, hogy az akció a készlet erejéig tart, írja a Napi Gazdaság.

Az Erste Bank megvette a Slovenská sporiteľňát

2005. január 10. - www.hvg.hu

Az osztrák Erste Bank 122,285 millió euróért megvásárolta a Slovenská Sporiteľňa takarékpénztár 19,99 százalékát a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD), és ezzel övé a szlovák pénzintézet száz százaléka. A vételár a könyv szerinti érték 1,6-szorosa - közölték az Erste Bankban. A 2001-ben kezdődött privatizáció óta az Erste Bank összesen 522 millió euróért vásárolt Slovenská Sporiteľňa-részvényeket, átlagosan a könyv szerint érték 1,77-szereséért. Azonban - mint december végén jelentették - az Erste Bank és az olasz Bank Intesa BCI visszakapja a Slovenská Sporiteľňáért és a VUB bankért 2001-ben kifizetett vételár egy részét. Az osztrák és az olasz banknak a szlovák nemzeti vagyonalap összesen 2,2 milliárd szlovák koronát (57 millió eurót) térít vissza, mivel a szlovák kormány a két pénzintézet eladásakor kötelezettséget vállalt, hogy kártalanítja a vevőket az eladott bankok 2001 előtt keletkezett adósságaiért. A szlovák kormány 2001-ben a Slovenská Sporiteľňa pénzintézetért és a VUB-ért összesen 42 milliárd koronát (1,087 milliárd eurót) kapott. A Slovenská Sporiteľňa, 2,5 millió ügyféllel, 338 fiókkal és 5150 alkalmazottal, az év végén 5,8 milliárd eurónak megfelelő mérlegfő összeggel a vezető bank Szlovákiában. A Steiermärkische Bank und Sparkassen AG 43,8 százalékra növelte részesedését az Erste Bank horvátországi leánybankjában 35 százalékról. Az Erste Bank, 51 százalékkal, közvetlen többségi tulajdonos marad, a többi részvény közkézi. Az Erste Banké a Steiermärkische Bank und Sparkassen 25 százaléka. A horvátországi Erste Bank mélegfőösszege az év végén 2,9 milliárd eurónak felelt meg, ezzel a harmadik számú pénzintézet Horvátországban. 119 fiókban 1400 alkalmazottal 600 ezer ügyfelet szolgál ki.

Műgyűjtésről, szlovákul

Ivan Zubal: A kép enciklopédiája - (Slovart, 167 oldal, ára 4995 forint)

2005. január 8. • Népszabadság • Miklós János

Egy szlovák műgyűjtőnek az az ötlete támadt, hogy a festészetről, képgyűjtésről összegyűlt mondanivalóit a saját szlovák festménygyűjteményével illusztrálja. Vagy fordítva: a saját szlovák képgyűjteményét úgy publikálja albumban, hogy közben elmondja összegyűlt mondanivalóit a piktúráról. A magángyűjtői mondanivalók nem magánérdekűek. Zubal ugyan nem állja meg, hogy a nagytalárú címhez szabva társadalmi alapot ne vessen a barlangrajzoktól a mai elidegenedésig, ami orrnehézzé teszi a könnyűszerkezetes kiadványt, s hogy át ne tekintse a teljes stílustörténetet, amelyre a továbbiakban egyáltalán nem lesz szükség, az olvasót azonban a kezdeti nehézségek sem riasztják el. Ezek a fejezetek is inkább egyszerűek, mint leegyszerűsítők, s további előnyük, hogy rövidek, világosak, akárcsak Zubal igazi mondanivalója a következőkben. A képgyűjtő enciklopédiája, ez lehetne a mértéktartó címe az albumnak a harmincnyolcadik oldaltól, s lehetne, mert a gyűjtő tényleg mindent tud, és mindent elmond a festészeti technikáktól a kritikáig, a gyűjtők típusaitól addig, hogy hogyan akasszuk a képet a komódunk fölé. Elfogulatlan. Saját gyűjtői melléfogásait is kommentálja, és színesben reprodukálja, halhatatlan nemzeti klasszikusok fiaskóit sem röstelli bemutatni, ha a mondanivalója ezt kívánja. Mondanivalója a gyűjtőtársé, ha a sok kiadást megért magyar A képzőművészet iskolája művészeket nevelt autodidakta módon, ez az egyszemélyes enciklopédia gyűjtőket oktat és leendő képbarátokat készít fel a szignó, a képkeretek, a kompozíció és a zsánerek megmagyarázásával. Szlovák zsánerekével és szlovákiai kompozíciókéval, ez a hasznos munka extra hozadéka. Itt, a periférián, ahol évszázados hagyomány egymásra nem, csak a művészeti világközpontokra ügyelni, ahol a szomszéd eredmények csak akkor számíthatnak figyelemre, ha Párizs (Velence, Kassel, Berlin stb.) már láttamozta őket, több mint magángyűjtői önzés vagy nemzeti önbecslés egy enciklopédikus albumot megtölteni Ľudovít Fullával és Jakoby Gyulával. Nem erőssége sem a magyarországi közgondolkodásnak, sem a magyarországi művészettörténetnek az a huszadik századi szlovákiai piktúra, amelyet Zubal büszke állítása szerint három évtizede gyűjt, s most reprodukál, értelmez, sőt kislexikonban is átnyújt a magyar olvasónak. Megint csak elfogódottság nélkül, szocreálostul, népnemzeti iskolástul, mednyánszkystul. Aki - nemzeti érzékenyek figyeljenek - ebben a könyvben László. Mint minden ottani magyar festő Jasszusch Antalig. Az "elszlovákosítás" egyetlen áldozata a valőr. Minthogy a szláv ajkúak képtelenek ö hangot produkálni, akkor is, ha németül, vagy franciául kiválóan beszélnek, a tónusérték valér maradt a magyar fordításban is; ezt nyugodtan tekinthetjük kulőr lokálnak.

A szlovák sajtó magyarellenessége

„A magyar: tolvaj, zsivány, terrorista, disznó”

2005. január 8. - Magyar Nemzet

Ha van felderítetlen, amolyan igazán elhanyagolt területe a magyarországi újságírásnak, az a szomszédos országok sajtója. Egészen pontosan azoké az országoké, ahol jelentős számú magyar kisebbség él, s ebből adódóan a magyarellenesség is jelentős. Szlovákiában a magyarellenes újságírást nagy tisztelet és népszerűség övezi. A műfajt - amely egyeseknek nem kevesebbet, mint biztos kenyérkeresetet jelent - nemcsak a szlovák, hanem egyes cseh lapok is művelik. Ezek jó része ugyanis Szlovákiában is kapható, s a szlovák közvéleményre való befolyásuk máig meghatározó.

Irredenta vád a szlovákiai magyar párt címére

2005. január 9. • Népszabadság • MTI

A szlovákiai magyar politikusok a vajdasági Szabadkán ismét azt bizonyították, hogy folyamatosan megszegik a szlovák törvényhozásban tett képviselői esküjüket, és nincs helyük a szlovák közéletben, mert nyilvánvalóan a dél-szlovákiai területek elszakítását előkészíteni hivatott autonómia megteremtésére törekednek - ez áll abban a közleményben, amelyet a határon túli magyar szervezetek szabadkai találkozójának zárónyilatkozatára reagálva a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) adott ki. A szabadkai fórum résztvevői kinyilvánították elvárásukat, hogy a Magyar Országgyűlés haladéktalanul alkosson törvényt a kettős állampolgárságról. Az SNS közleménye hivatkozik arra is, hogy a Magyar Koalíció Pártja a 2005-ös terveiről nyilatkozva a miniszterelnök-helyettes, Csáky Pál korábban közölte: pártja a Kassát Miskolccal összekötő gyorsforgalmi út szlovákiai szakaszának megépítésére kíván összpontosítani. Nyilvánvaló, hogy az MKP tényleges prioritásai nem szlovák, hanem irredenta prioritások, és nem Pozsonyt, hanem Budapestet tekintik fővárosnak - áll a közleményben, amelyben az SNS a tervezett gyorsforgalmi utat holmi vakbélnek nevezi és elképzelhetetlennek tartja, hogy a ráfordított pénzből ne a Pozsonyból a Tátrába vezető, a Vág nyomvonalát kísérő autópálya épüljön tovább. Az SNS azt is felháborítónak találja, hogy az MKP a Szlovákiában élő kisebbségek kultúrájára követel törvényben garantált állami támogatásokat, miközben a Szlovák Nemzeti Színház húsz éve készülő épületét a kormány fillérekért akarja eladni, mert nincs pénze a befejezésére és üzemeltetésére. A magyarellenes kirohanásairól híres zsolnai (Žilina) polgármester, volt pártelnök Ján Slota írta alá a Szlovák Nemzeti Párt közleményét. Eszerint a szabadkai dokumentumhoz csatlakozó MKP bebizonyította, hogy a szlovákiai magyarok jövőjét nem Szlovákiához, hanem Budapesthez köti, és ezzel a Közép-európai térségbe instabilitást csempésző soviniszta kisebbségi romániai magyarok és a militáns vajdasági magyarok szintjére került. Az SNS kész fellépni azon kóros rendszer ellen, amely elősegíti, hogy Szlovákia iskoláiban és kulturális intézményeiben mesterséges eszközökkel, tervszerűen gyártsák a sovinisztákat. Az SNS-nek megvannak az eszközei arra is, hogy visszafordítsa a magyar kisebbség európai normákkal ellentétes támogatását és jogait megteremtő folyamatokat - áll a Ján Slota jegyezte közleményben. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 2005-ben elsősorban arra törekszik majd, hogy gátat vessen a szlovák kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártja (MKP) pöffeszkedő, terjeszkedő politikájának és a magyarok pártját "törvényes eszközökkel törvényen kívülre helyezzék" - jelentette be a parlamenten kívüli nacionalista erő.

Nem tiltja be a Magyar Koalíció Pártját a szlovák legfőbb ügyész

2005. január 7. - MTI

Szlovákia legfőbb ügyésze, Dobroslav Trnka visszautasította a kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártjának (MKP) betiltását célzó indítványt. A kezdeményezést az addig ismeretlen Szlovák Nemzeti Megújulás (SHO) nevű társaság nyújtotta be, amely tavaly nyáron - zömmel Nyitrán - aláírásokat gyűjtött a magyar párt feloszlatása érdekében. A három hónapig tartó akció során mindössze 5702 támogató aláírást tudtak szerezni. Az SHO véleménye szerint az MKP-nek azért nincs helye a szlovák belpolitika színterén, mert tevékenysége a Szlovák Köztársaság nem magyar nemzetiségű többségének diszkriminációját célozza.

Ügynökmúltja miatt mondott le egy szlovák államtitkár

2005. január 3. - MTI

Ügynökmúltja miatt hétfőn lemondott a szlovák építésügyi és régiófejlesztési tárca egyik államtitkára. A Mikulás Dzurinda miniszterelnök vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unióhoz (SDKÚ) tartozó Ján Hurny elhatározását azt követően közölte a kormányfővel, hogy a kereszténydemokrata (KDH) házelnök, Pavol Hrusovsky egy nyilatkozatában súlyos problémának nevezte, hogy országa közéletében még mindig jelen vannak az egykori kommunista államrendőrség, az StB ügynökei, olyan személyek, akik annak idején önszántukból vállalták az ügynökszerepet és feljelentették, meghurcoltatták legközelebbi munkatársaikat. Mikulás Dzurinda korábban elképzelhetetlennek nevezte, hogy az StB ügynökei általános bűnbocsánatban részesüljenek, ugyanakkor kizárta annak valószínűségét, hogy "újrakáderezze" az ügynöklistán felbukkant államtitkárt. Azt mondta: sem törvényszéket, sem holmi bizottságot nem kívánnak felállítani, mert a múlt szellemeit helytelen lenne megidézni. Dzurinda az államtitkár lemondását elfogadta és jelezte: távozásának okairól Ján Hurny maga tájékoztatja majd a nyilvánosságot.

Pengeváltás Bugár és Dzurinda között

2005. január 4. - MTI

Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnöknek időnként az az érzése, hogy a kormányához tartozó Magyar Koalíció Pártjának (MKP) egyes vezetői "túlságosan idegesek, talán azért, mert érzik, hogy leáldozóban az ügyvezetésük" - írta hétfőn a TASR. A szlovák közszolgálati hírügynökség azok után kérdezte meg a kormányfőt, hogy Bugár Béla, az MKP elnöke néhány órával korábbi nyilatkozatában azt mondta: a következő választások után létrehozandó kormánykoalíció érdekében a Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) és a jelenleg ellenzékben politizáló, Vladimír Meciar nevével jegyzett Néppárt - Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS) között megállapodások jöttek létre. Bugár úgy véli, hogy az ország következő kormánya nyilván nem jöhet létre a két erős ellenzéki párt, a Meciar vezette LS-HZDS és a Robert Fico jegyezte Smer nélkül. Az MKP kiszorítását célzó szlovák párttörekvésekre már korábban is utaló Bugár egy másik nyilatkozatában hétfőn ismét szólt arról, hogy a nyitrai megyei közgyűlésben a szlovák pártszövetségekkel szemben többséggel, a nagyszombatiban pedig jelentős nyomatékkal bíró MKP ellenében a szlovák pártok a jövő évben esedékes regionális választások előtt már most olyan megyei koalíciók kialakítására készülnek, amelyek nyíltan bevallott célja a magyar "túlerő" visszaszorítása lenne. Bugár e törekvések ellensúlyozására már korábban tett egy kompromisszumos, közös jelölést célzó javaslatot, de - mint hétfőn mondta - erre a szlovák pártok közül azóta egyik sem reagált. Ha mégis létrejön a szlovák pártok MKP-ellenes nagykoalíciója, akkor arra az MKP megfelelően fog reagálni, mert az ország döntően magyarok lakta déli régióiban a magyar párt igenis reális esélyekkel törekszik a többségi pozícióra - jelentette ki. Bugár nem tagadta: azonosul pártja ügyvezető alelnöke, Duray Miklós véleményével, aki szerint ha ezek a szlovák törekvések megvalósulnak, az a "nemzetiségi béke" végét jelentheti. A Bugár nyilatkozataira reagáló Mikulás Dzurinda szerint az MKP vezetői "nagyon is jól tudják, hogy képesek vagyunk eltűrő és demokratikus politikát gyakorolni. Jómagam az ország minden polgárát tisztelem, tekintet nélkül a nemzetiségére". Kifejtette: azt tapasztalja, hogy Szlovákiában az emberek nemzetiségüktől függetlenül örülnek annak, hogy nyugalom van, ellenben "az MKP egyes vezetőit itt-ott mintha zavarná ez a nyugalom". A kormányfőnek úgy tűnik, hogy az MKP egyes vezetői hibáztak, amikor néhány régióban "talán a dominanciájukkal és az érzéketlen magatartásukkal" ingerelték a regionális pártstruktúrákat, de végső soron csak rajtuk múlik, hogy önvizsgálattal és megfelelő kommunikációval az adott régiókban partnerekre leljenek. Nyilatkozata végén a szlovák kormányfő röviden érintette a magyar-szlovák államközi kapcsolatokat is. "Jó, hogy a Magyar Köztársaság megbékélt azzal, hogy a magyar kedvezménytörvénynek a mi területünkön nem lehet hatálya. Jó, hogy kölcsönösen kulturált egyezség született" - fogalmazott Dzurinda, s hozzátette: megnyugvással értesült a kettős állampolgárságra vonatkozó magyarországi népszavazás sikertelenségéről.

Csúcstalálkozó Pozsonyban

2005. január 10.

A pozsonyi Pravda a következőket írja: Szlovákia Washington és Moszkva utasításaira vár. Mindezt annak kapcsán, hogy kezdetét vette az amerikai orosz csúcstalálkozó előkészítése, amelynek a szlovák főváros ad otthont február végén. Sem az amerikai, sem az orosz fél nem hozott döntést még arról, hogy legfelsőbb vezetői Pozsony melyik épületében tartják meg történelminek is nevezhető találkozójukat. George Bush beiktatását követő európai körútja során február 23-án érkezik a szlovák fővárosba, Vlagyimir Putyin orosz államfő csak a csúcstalálkozó napján, 24-én. A Pravda információi alapján a rendőrség és a határőrség már elkezdte a felkészülést, az államhatárokon megszigorították az ellenőrzést és a titkosszolgálatok is felvették a kapcsolatot a külföldi partnerszervezetekkel. A csúcstalálkozó előkészítő bizottsága valamint az ország legfőbb közjogi méltóságai Ivan Gaszparovics államfő, Pavol Hruskovszki házelnök és Mikulas Dzurinda kormányfő szintén a héten tartják első megbeszélésüket. Itt kellene tisztázni azt is, hogy ki lesz Bush elnök vendéglátója Pozsonyban. A liberális SZMER úgy tudja, hogy a köztársasági elnök is és a kormányfő is ragaszkodik ehhez a státushoz.

Állampolgárság esküvővel

Hadat üzent az érdekházasságoknak a szlovák kormány

2005. január 11. - www.hvg.hu

Törvénymódosítással kíván a szlovák állampolgárokkal kötött érdekházasságoknak gátat vetni a szlovák kormány - tudósít az Új Szó. A pozsonyi magyar napilap értesülései szerint a kabinet olyan módosítót tervez a parlamenthez benyújtani, amely az eddigi 30, illetve bonyolultabb esetekben 60 napról kilenc hónapra, illetve egy évre emelné a „beházasodott” fél állampolgársági kérelmének ellenőrzésére a szlovák hivatalok rendelkezésére álló határidőt. Az átmeneti idő a kormány reményei szerint bőven elegendő lenne ahhoz, hogy az érdekből házasodottak kérelmét kiszűrjék. A hivatalok ráadásul tartalmi indokból is elutasíthatnák a kérvényt; eddig csupán formai okok alapján tehették ezt. A törvénymódosító-csomag része az is, hogy az igénylőknek az esküvő után legalább három évig Szlovákiában kellene házastársukkal élniük, s csak utána nyújthatnák be kérvényüket. A szlovák állampolgárság az ország uniós csatlakozása óta igen kelendővé vált, főleg Ukrajnában és Oroszországban; állítólag jelentősen megugrott a szlovák-ukrán és szlovák-orosz vegyes házasságok száma. Hasonló a helyzet Lengyelországban is, ahol főként a lengyel-ukrán esküvők száma nőtt.

Az életszínvonalat emelné a szlovák kormány

2005. január 11. - MTI

Reformintézkedések alkalmazásával akar az életszínvonal emelésére összpontosítani 2005-ben a szlovák kormány - jelezte kedden Pozsonyban sajtóértekezleten Mikulás Dzurinda miniszterelnök, aki ennek eredményeként a reálbérek 3,1 százalékos emelkedését vetítette előre. Dzurinda az új munkahelyek létrehozásának egy százalékos növeléséről, a nyugdíjak 8,2 százalékos emeléséről és 3,3 százalékos tervezett inflációról beszélt. Az előző években számos radikális megszorítással járó reformok bevezetése a miniszterelnök szerint az idén már a tervezett hozamokat ígéri. A kormány szándékai és számításai szerint a reformintézkedések alkalmazásának hozadékai elsősorban a szociálpolitika, a nyugdíjrendszer, az egészségügy és a közigazgatás területein mutatkoznak meg. A kormányfő előrejelzése szerint 2005-ben kerül sor az oktatásügy reformját szolgáló intézkedések bevezetésére, amely - mint mondta - nem csak a kötelező tandíjakban, hanem az oktatás színvonalát szolgáló intézkedések alkalmazásában jelentkezik majd. Az ország külpolitikájáról szólva Dzurinda azt mondta, hogy Pozsony az észak-atlanti szövetség keretei között 2005-ben intenzív figyelmet kíván szentelni a balkáni térség fejleményeinek, továbbra is részt kíván venni az iraki katonai misszióban és különleges jelentőséget tulajdonít az Ukrajnához fűződő kapcsolatoknak. Az uniós alapok kínálta lehetőségek eddigieknél jobb kihasználásával Szlovákia elsősorban a schengeni határrendszer kiépítéséhez és az euró bevezetéséhez vezető folyamatokra helyezi a hangsúlyt, és további lépéseket kíván tenni annak érdekében, hogy az országot a külföldi tőkebefektetők számára még vonzóbbá tegye. Ezzel együtt a kormány jelentős erőfeszítéseket tesz majd a katasztrófa sújtotta Magas-Tátra felújítása és a bűnözés visszaszorítása érdekében - hangsúlyozta idei első sajtótájékoztatóján a szlovák kormányfő.

Oznamy

Laptapir

Oplatí sa nás predplatiť

PredplLuNo15-01

Máj 2025
Po Ut St Št Pi So Ne
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Redakcia | Kontakt

Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript.
Tel.: (+36 1) 878 1431
Fax: (+36 1) 878 1432

Poštová adresa: 1558 Budapest, Pf. 199

Facebook

 

Nájdite nás

Majiteľ

CSS logo

Vydavateľ

SlovakUm-01

Sponzor

Urad

luno.hu

 OnLine LuNo Portál | Ľudové noviny
Portál Slovákov v Maďarsku
Az Országos Szlovák Önkormányzat által alapított lap
Ľudové noviny –
týždenník Slovákov v Maďarsku
(ISSN 0456-829X)
Főszerkesztő neve: Fábián Éva

Redakcia Ľudových novín

E-mail: Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript.
Adresa/Cím: 1135 Budapest,
Csata utca 17. 1/9
Poštová adresa:
1558 Budapest, Pf. 199
Telefón: (+36 1) 878 1431
Tel./ Fax: (+36 1) 878 1432
Vydavateľ/Kiadó: SlovakUm Nonprofit Közhasznú Kft.
Copyright © 2025 luno.hu | OnLine LuNo Portál | Ľudové noviny. Všetky práva vyhradené.