Tallózó / Sajtószemle ● Szlovák vonatkozású cikkek ● 2005. február (II.)

Fuhl Imre válogatásában

Közönségsiker a télbúcsúztatón

Hagyományápolás - Hét település tizenegy csoportja a színpadon

2005. február 22. - BMH (Szekeres András)

A három nemzetiségű Mezőberényben hatodik alkalommal rendezte meg a helyi szlovákok szervezete a megyében már hagyományosnak számító nemzetiségi délutánt. A megyei szlovákság életében rangosnak számító télbúcsúztató program keretében hét, szlovákok lakta település tizenegy csoportja lépett közönség elé a Petőfi művelődési központ színpadán, ízelítőt adva kulturális hagyományaiból, annak ápolásából. A 11 ezer 260 lelket számláló kisváros lakóinak - a becslések szerint - mintegy negyven százaléka szlovák anyanyelvű vagy származású. Ezzel szemben a szervezetnek csupán kilencven család a tagja, ami csak töredéke a helyi szlovákságnak. A szlovákok szervezete igyekszik a hagyományokat megőrizni, átmenteni, s átadni az utókornak, amiben partnerek a kulturális csoportok. Ezúttal Gerendás, Telekgerendás, Csabacsüd, Tótkomlós, Kétsoprony, Békéscsaba, s természetesen a házigazda település szlovák csoportjai szerepeltek, s nem is akármilyen közönségsikerrel. Borgula Györgyné, a mezőberényi szlovákok szervezetének elnöke megnyitójában kiemelte: a nemzetiségi napok lehetőséget biztosítanak a kapcsolatok építésére, a meglévő barátságok erősítésére, megmutatva azt, hogy az egyes települések szlováksága hogyan őrzi hagyományait.

Hagyomány és turizmus Békéscsabán

Betyárvilág, avagy Kolbászfesztivál egész évben?

2005. február - Ľudové noviny (Vándor Andrea)

A III. Csabai Farsang keretében turisztikai konferenciát rendeztek február 12-én szombaton délelőtt a csabai Szlovák Kultúra házában. A „Hagyomány és turizmus” elnevezésű konferencia díszvendége Pavol Strecok, a szlovákiai Priechod község polgármestere volt, aki a besztercebányai mikrorégió turisztikai lehetőségeiről, hagyományápolásáról, különböző fesztiváljairól tartott érdekfeszítő előadást a megjelent turisztikai és közművelődési szakemberek számra. A Csabai Farsang rendezvénysorozatának egyik délutáni díszvendége az Ifiházban szintén a priechodi folklóregyüttes volt, melynek tagjai nagy sikerű kultúrműsorral kápráztatták el a csabaiakat. A turisztikai konferencián Szente Béla, a békéscsabai Ifjúsági Ház és Általános Társaskör igazgatója rendhagyó előadását hallhattuk „Kultúra gyökerek nélkül, avagy tulipánok a levegőben” címmel. A már-már performance elemeit sem nélkülöző, valóban rendhagyó előadás a hagyományok és az újonnan beáramló, minden tradíciót nélkülöző szokások gyökeret eresztéséről is szólt. Példaként a legújabb kori - üzleti fogásokat sem nélkülöző - Valentin-napi szokásokat említette. A „Betyárvilág” becsületéből is ízelítőt kaphattunk dr. Albel Andor, a Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója segítségével, aki a megye elhíresült fesztiváljairól, azok napi politikában betöltött szerepéről is szólt. Így sok érdekességet megtudhattunk a gasztronómiához kötődő, s az egyéb kulturális jellegű megyei fesztiválokról: a csabai kolbászfesztiválról, a medgyesi dinnyefesztiválról, a gyomai túrófesztiválról, a szarvasi szilvanapokról, a vésztői birkafőző versenyről, a gyulai tarhonyafesztiválról… Ma már szinte mindenből lehet és csinálnak is fesztivált, ami önmagában nem is olyan rossz, hisz egy térség, egy város image-t, turisztikai idegenforgalmát ma már ezek nélkül el sem lehetne képzelni. A III. Csabai Farsang keretében ebből is kaphattunk ízelítőt, hisz a Szlovák Kultúra Háza udvarán a disznótor, a csabai kolbászkészítés fortélyait ismerhették meg az érdeklődők. (Nem is csoda hát, ha az embernek olyan érzése támad, hogy Békéscsabán egész évben Kolbászfesztivál van…? - a szerz.) A tájegység borait is megkóstolhatták az érdeklődők az előadások szünetében. Az előadók közt üdvözölhettük még Pál Miklósnét, a Békés megyei Népművészeti Egyesület elnökét, aki a népi kézművesség jelentőségéről szólt a „kulturális turizmusban” és Vincze Jánost, aki a Kisvendéglő a Hargitához elnevezésű csabai vendéglátóegység tulajdonosakét számolt be eddigi üzleti tapasztalatairól, a hagyományápolás szerepéről a gasztronómiában.

Csabai Farsang

2005. február - Ľudové noviny (anč-)

Hagyományosan került megrendezésre a Csabai Farsang, ahol a zsúfolásig megtelt Ifjúsági Ház érdeklődőkkel. Már a gyülekezéskor érezni lehetett a farsangi hangulatot, sokan farsangi öltözetben is megjelentek. A terem bejáratánál népi hímzések kiállítása fogadta a vendégeket, majd a terembe érve ének és citeraszó tette hangulatossá az összejövetelt. Mulassuk az időt közös énekléssel! - mondta Ocsovszki Ildikó műsorvezető. Az ő vezetésével a Csabai Szlovák Pávakör, az Orgován, a Csaba Pávakör, a Čabianska ružička, a Boleráz citerazenekar és szlovák iskola citerásai közös műsort adtak. Zenget az egész terem a Konope, konope, Okolo Šopronu, Padá dáždik, mrholí c. daloktól. Körbe-körbe a Csaba táncegyüttes vidám farsangi tánccal lepte meg a közönséget, majd román táncok kerültek színpadra, s a német fiatalok táncai is nagy sikert arattak. Igazi farsangi hangulat volt, amit csak fokozott a Besztercebánya mellől érkezett priechod-i folklórcsoport Pavol Strečok polgármester vezetésével. A közönség nagy tetszéssel fogadta műsorukat, amelyben a néphagyományok közül a lánykérést, keresztelőt, és a farsang temetését játszották el. Magas színvonalú műsorukat sokszor tapssal jutalmazta a közönség. A farsangi délután a jelenlevők közös dalával, táncával ért véget.

Szlovák nyelvű mise Békéscsabán

2005. február - Ľudové noviny (anč-)

Február 13-án délelőtt szlovák nyelvű misére került sor a békéscsabai katolikus templomban, melyen nagyon sokan vettek részt, többek között a szlovákiai Priechodból érkezett vendégek is. A misét Petrovszki György katolikus plébános celebrálta a jelenlevők nagy örömére. A közös ének a Jezu Kriste, Pane milý (133) és a Kde si, môj premilý (119) elhangzása után a plébános Úr a népek megbecsüléséről, a kölcsönös szeretet szükségességéről, a népek egymás iránti toleranciájáról szólt a hívekhez. A végén úrvacsorát vettek a jelenlevők, majd Kresťania, nariekajte (148) énekkel ért véget.

PATAK a Jankay Galériában

2005. február (tőkés)

A békéscsabai Jankay Galériában januárban és februárban került bemutatásra a PATAK CSOPORT tagjainak kiállítása. A falakon Aknay János, Csetneki József, Gubis Mihály, Kéri Mihály, Fe Lugossy László, Nádasdy János, Penyaska László, Puha Ferenc, Somogyi György, Szemadám György és Wolfgang Nickel műveit láthatta az érdeklődő közönség.

Terény - Adomány a Tátráért

2005. február 19. - NMH

Ma délelőtt 9 órakor adják át a szlovákiai Apátújfaluban a terényiek által összegyűjtött adomány összegét a Magas-Tátra megsegítésére. Ismeretes, hogy tavaly decemberben hatalmas erejű szél tette szinte a földdel egyenlővé a Magas-Tátra impozáns fenyőerdeit. Erről értesülve a terényiek, amint azt már korábban közöltük, január 29-én a települési és a szlovák kisebbségi önkormányzat, valamint a szlovák klub szervezésében helyi amatőr művészek, diákok közreműködésével jótékonysági estet tartottak, s az ebből, továbbá a gyűjtésből befolyt összeget adják át holnap Terény testvérfalujában, Apátújfaluban, amely vállalta, hogy az adományt eljuttatja a szükséges helyre.

Salgótarján - Kamarai találkozó

2005. február 19. - NMH

Először tett látogatást tegnap a Salgótarjáni Kereskedelmi és Iparkamarában a szlovák kereskedelmi tanácsos, Mária Čižmárová, aki a szlovák-magyar tagozat meghívására érkezett Salgótarjánba. Dombi András, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-szlovák tagozatának elnöke összegezte a szlovák vendégeknek a kamara megyei munkáját, valamint ismertette a szlovák-magyar kapcsolatok területén elért eddigi eredményeket, illetve említést tett a jövőbeli célokról is. A tegnapi programra meghívást kapott Ladislav Dedinský szlovák vállalkozó, a Salgótarjánban alapított D-Nábytok Kft. tulajdonosa, aki elmondta: mintegy másfél éve nem tartotta valószínűnek, hogy valaha is üzletet nyit Salgótarjánban a merev szabályok és feltételek miatt. Az EU-ba való belépés után azonban gyökeresen megváltozott a helyzet, s ma egy jól menő bútorüzletet működtet a nógrádi megyeszékhelyen. Nagy István helyi kereskedő - aki szintén meghívást kapott a találkozóra - a szomszédos országban több üzlettel rendelkezik, s mint mondta: kevésbé vannak jó tapasztalatai.

A nagykövet is gyúrta a szarvasi kolbászt

2005. február 19. - BMH

A Szlovák Köztársaság nagykövete, Juraj Migaš is vendége volt annak a hagyományőrző disznótornak, melyet szombaton rendeztek Szarvas külterületén, az ezüstszőlői közösségi házban. A diplomatáról pillanatok alatt kiderült, hogy cseppet sem idegen számára az efféle feladat, lévén gyerekkorában családjukban minden évben két alkalommal volt disznóölés. Juraj Migaš nemcsak a kolbászgyúrásban mutatkozott kitűnő szakembernek, hanem a kóstolásban is. Kaptak is tőle bőven dicséretet az asszonyok, akik az orjaleves, a disznópörkölt és a töltött káposzta körül sürgölődtek. Utóbbival ő maga is megpróbálkozott, bár a káposztalevelek kissé makacsnak bizonyultak, a töltelékek a nagykövet kezében valahogy nem akartak olyan szép formásra sikeredni, mint az asszonyokéban. A kitűnő humoráról ismert diplomata azonban ezt nem vette a szívére, s csak annyit jegyzett meg: a gyerekek közül sem mindegyik szokott tökéletesre sikerülni.

Hosszú kolbász, rövid beszéd

Disznótor - A szlovák nagykövet állítja, a szarvasi csípős az igazi

2005. február 21. - BMH (Lipták Judit)

Szombaton igazi disznótoros hangulat volt Szarvas külterületén, az ezüstszőlői közösségi házban. A kolbászt olyan neves vendégek gyúrták, mint Juraj Migaš, a Szlovák Köztársaság magyarországi nagykövete, Ladislav Tischler konzul és Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke. Mindez persze az áldozatul esett kétméretes jószág számára aligha jelentett vigaszt.

Néhány évtizeddel ezelőtt alig-alig akadt ezen a vidéken olyan ház, ahol telente legalább egyszer ne jöttek volna össze disznótorra a rokonok. Különösen a parasztság számára volt ez jeles esemény, hiszen ahogyan az aratás napján kiderült, lesz-e elegendő kenyér a család számára, úgy disznóöléskor meglátták, adott-e elegendő kolbászt, szalonnát, tepertőt az ólban nevelt jószág.

Ezt a régi paraszti hagyományt idézték fel szombaton Szarvason, az ezüstszőlői közösségi házban. A szervező helyi szlovák önkormányzat és a Szarvasi Gazdák Hagyományőrző Egyesülete gondoskodott minden szükséges kellékről. Volt jóféle házipálinka, ami nemcsak a böllérek hangulatát, hanem a jó kedvvel végzett munkának köszönhetően a kolbász minőségét is emelte, s persze a régi szokásokhoz híven előkerült a hegedű is. A nap természetesen a két hízó számára oly’ szomorú pillanattal, a disznóöléssel kezdődött, amit aztán a pörzsölés követett, a régi szokásokhoz híven szalmával és pörzsölőgéppel. A böllérek számában és szorgosságában nem volt hiány, ugyanígy az asszonyok sürgésében sem, így aztán, amikor 11 óra tájban a szlovák nagykövet és a többi meghívott vendég megérkezett, már várta őket a mintegy 70 kilogrammnyi ledarált hús.

Juraj Migašról és Ladislav Tischlerről pillanatok alatt kiderült, hogy van egy nagy erősségük, a kitűnő humor, s egy gyengéjük, a finom, csípős kolbász. Nem is kérették magukat sokáig, s miután megnézték, milyen finomságokat készítenek az asszonyok odakint a konyhában, máris magukra öltötték a szlovák feliratokkal díszített böllérkötényeket, és nekiláttak a kolbászgyúrásnak. A köszöntő szavakat sem húzták sokáig, hiszen amint a szlovák nagykövet tréfásan megjegyezte: a hosszú kolbász és a rövid beszéd az igazi.

Évente kétszer

Juraj Migaš kolbászgyúrás közben azt is elárulta, hogy számára egyáltalán nem ismeretlen ez a feladat. Gyermekkorában ugyanis minden esztendőben kétszer, decemberben és húsvét előtt vágtak egy-egy disznót. „De ennyi kolbászt, mint Önök, mi sohasem csináltunk” - mondta, hozzátéve, hogy a szarvasi kolbász bizony még az övékénél is finomabb.

Anyanyelv Nemzetközi Napja

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökének sajtóközleménye

2005. február 20. - Heizer Antal, a NEKH elnöke

Február 21-ét 1999-ben az UNESCO Közgyűlése az Anyanyelv Nemzetközi Napjává nyilvánította. A nemzetközi szervezet ezzel kívánta felhívni a világ figyelmét bolygónk nyelvi sokszínűségére, és arra a gazdagságra, amit ez a sokszínűség jelent.

Az Eltűnéstől Veszélyeztetett Nyelvek Világatlaszából kiderül, hogy a Földön több mint 6000 nyelvet beszélnek, ugyanakkor ezek közül havonta két, őshonos lakosság által beszélt nyelv hal ki. A folyamat megállíthatatlannak tetszik, az UNESCO ezért tartotta feladatának, hogy ráirányítsa a világ figyelmét erre a folyamatra.

Régiónk, ezen belül hazánk kis szelete csupán a Föld egészének. Ugyanakkor történelmünk összetettségének következménye, hogy Európán belül mi dicsekedhetünk talán a legnagyobb nyelvi gazdagsággal, különösen akkor, ha a valóban őshonos nemzetiségek anyanyelvét vesszük figyelembe. A korábbi, folyamatos nyelvi asszimilációt nyíltan vagy burkoltan támogató politika után a rendszerváltozás egyik kiemelkedő eredménye, hogy az ország kulturális - nyelvi sokszínűségét ma már értéknek tekintjük, a mindenkori kormány politikája arra irányul, hogy a Magyarországon őshonos kisebbségek nyelveit megőrizzük, azok továbbadásához, átörökítéséhez biztosítsuk a feltételeket.

A Magyar Köztársaság büszke nyelvi sokszínűségére és alapvető céljának tekinti megőrizni azt. Támogatjuk kisebbségi közösségeinket, nyelvük oktatásához a mindenkori lehetőségekhez mérten támogatást nyújtunk és nemzetközi kapcsolatainkban is ösztönözzük, hogy a hazánk területén beszélt nyelvek hordozói nyelvi nemzeteiktől is megfelelő támogatásban részesüljenek.

Az Országgyűlésben rövidesen újra indul a kisebbségek jogairól szóló törvény módosításának plenáris vitája. A módosítás céljai között kiemelt helyen szerepel a kisebbségeink nyelvi jogainak megerősítése, nyelvi, kulturális autonómiájuk megszilárdítása. 1993-ban a parlamenti pártok, a kisebbségeink képviselőivel való egyeztetést követően, konszenzussal alkották meg az európai fórumokon is elismert nemzetiségi törvényt. Hasonló egyetértésre a most induló parlamenti vitában is szükség lesz a közös cél, Magyarország sokszínű kulturális értékeinek megőrzése, fejlesztése érdekében.

Ikonfestők nyomdokain

2005. február 15. • Népszabadság

Ikontechnikai eljárással készült, fatáblákra faragott és festett képeiből állított össze egy kiállításra valót Ungvári Mihály. A Békés megyei Kötegyánban élő, 56 éves festőművész alkotásait a békéscsabai Szlovák Kultúra Házában láthatják az érdeklődők. Bár az esemény házigazdája a Csabai Szlovákok Szervezete, a ház igazgatónője, István Anna lapunknak elmondta: a művész nem szlovák származású ugyan, de intézményük nemzetiségtől függetlenül igyekszik bemutatkozási lehetőséget biztosítani azon alkotóknak, akik tehetségüket embertársaik javára, épülésére kamatoztatják. Ungvári Mihály munkái magán- és közgyűjteményekben egyaránt megtalálhatók, több hazai és külföldi kiállításon szerepelt már velük. Fő témája a táj és benne az ember által épített környezet. Kiemelt figyelmet fordít Erdély műemlékeire, nem véletlenül viseli a kiállítás a Barangolásaim címet: e „csodálatos élő múzeumban” lebonyolított utazásairól számos nevezetes vagy kevésbé ismert templom, harangláb, vár és parasztház tesz képi tanúságot. Mellettük egyéni stílusú portréi és a szülőföld szeretetét bizonyító olajfestményei teszik teljessé a február 28-ig látható kiállítást. Ungvári Mihály, a Békés Megyei Képzőművészeti Szabadiskola vezetője, személyéhez kapcsolódik a kötegyáni nemzetközi művésztelep megszervezése is, ott tájépítéssel, kopjafafaragással, nagyméretű térplasztikák tervezésével is foglalkoznak a résztvevő alkotók.

Szlovák Freddie és az ő karrierkája

2005. február 14. - www.tv2.hu

A Queen együttes énekesének alteregója kicsit pocakosabb, kicsit korosabb, de higanymozgásban nála sincs hiba. A szlovák Peter Paul, Freddie Mercury totális bűvöletében él. Lakása tele van képekkel, jelmezekkel és különböző kellékekkel, ami mind a világsztárhoz teszi hasonlatossá. „Sziasztok üdvözöllek titeket a birodalmamban, én itt élek, itt vannak az én fotóim itt van a nagy üveg rum…” - mutatja Peter féltve őrzött relikviáit. A nagy üveg rumon viasz Freddy és Peter együtt pózol, köszönhetően a fejlett számítástechnikának. Egyébként Peter, Mercury halála után vált szóló gitárosból Queen dalokat előadó énekessé. Kicsit ugyan töri a magyart, ám ez koránt sem gátolja abban, hogy nagy lelkesedéssel beszéljen példaképéről. Peter Paul: „Barátok mondták nekem, te csinálj valamit, mert a te hangod nagyon hasonlít a Freddie-éhez, hát megkezdtem énekelni ezeket a dalokat.” És ezzel megpecsételődött a sorsa. Az egykori világsztárhoz hasonlóan jellegzetes kosztümöket öltött, bajuszt növesztett és bejárta az egész világot. „Nem gondolom, hogy nagyon hasonlítunk, mert Freddie fogai nagyok voltak, nekem meg az orrom kicsit görbe, de azt hiszem, a hangom az hasonlít. Ezért csinálom ezt a karierrkát.” A „karrierka” pedig roppant fontos a 43 éves Peternek, olyannyira, hogy egy ideje már szinte csak a Freddie-vé válásának szenteli az életét.

Kevés magyar beszél nyelveket

2005. február 15.

Az unióban még mindig Magyarországon a legkevésbé elterjedt az idegen nyelvek oktatása: a magyar középiskolásoknál csak a görögök tanulnak kevesebb idegen nyelvet - írja a Világgazdaság az unió oktatási információs hálózatának adataira, a Bruxinfora hivatkozva. Eszerint a magyar általános iskolások 26 százaléka tanul angolul, míg Ausztriában vagy Norvégiában gyakorlatilag minden kisiskolás. A magyar középiskolások is le vannak maradva, átlag 1,2 nyelvet tanulnak, míg a cseh és a szlovák diákok 2, a finnek csaknem 3, a luxemburgiak pedig több mint 3 idegen nyelv elsajátításával foglalkoznak a középiskolában. A Magyarországon működő amerikai kereskedelmi kamara szerint a gyenge nyelvtudás komoly gazdasági veszteséget okoz, a nyelvoktatás színvonalát is emelni kell, a külföldi vállalatvezetők ugyanis gyakran kényszerülnek arra, hogy tanfolyamokat szervezzenek alkalmazottaiknak.

Papok a szlovák ügynöklistán

2005. február 1. • Népszabadság

Ján Langoš, a szlovákiai ügynökaktákat kezelő pozsonyi intézet (UPN) vezetője három évvel ezelőtt felkereste Ján Chryzostom Korec nyitrai bíborost. Elmondása szerint az ügynöktörvény-tervezet véglegesítése előtt arról akart tanácskozni vele, hogy mi legyen a besúgók között szereplő lelkészekkel. Az egyik legnagyobb tekintélynek örvendő szlovákiai közéleti személyiség - akit a kommunista rezsimben többször bebörtönöztek, s hosszú évekig nem gyakorolhatta papi hivatását - semmiféle kivételt sem kért a papok számára. Meggyőződése szerint a római katolikus és a többi szlovákiai történelmi egyház ezt a kérdést tekintélyveszteség nélkül, a töredelmes bűnbevallás és a bűnbocsánat értékrendje szerint képes kezelni. Ám az elmúlt napok történései nem igazolták a bíboros feltevését. Ahogy bővül a világhálón nyilvánosságra hozott szlovákiai ügynöklista, úgy erősödik a döbbenet és a zavar egyházi körökben is. Csaknem mindegyik felekezetben, de főleg a római katolikusok között, akik a lakosság csaknem hetven százalékát teszik ki. Feltűnt ugyanis Ján Sokol nagyszombati érsek és egyre több lelkész neve. Beszervezték a dokumentumok szerint a csehországi és a szlovákiai pravoszláv egyház vezetőjét, az eperjesi (Presov) Nyikolaj metropolitát, s állítólag Ján Hirka görög katolikus püspököt is. Frantisek Tondrának, a Szlovákiai Katolikus Püspöki Konferencia elnökének a neve a titkosügynök-jelöltek között bukkant fel, de ez a kategória a törvényes megítélés szerint nem minősül tudatos együttműködésnek. Miroslav Lehk-, az UPN tudományos munkatársa szerint nem véletlen a beszervezett lelkészek viszonylag nagy száma, hiszen a Husák-rezsim a legnagyobb ellenségnek tartotta a történelmi egyházakat, amelyeket igyekezett minden eszközzel ellenőrizni és gyengíteni. Elsőként a jórészt magyarokat tömörítő református keresztyén zsinat ocsúdott fel, amely közleményében lemondásra szólította fel minden egyházi választott tisztségükről azokat a lelkipásztorokat és világi személyeket, akiknek a neve szerepel vagy feltűnik a dicstelen listán. Ahogy a kommunista rendszer ellenségeként nyilvántartott Erdélyi Géza püspök lapunknak hangsúlyozta: nem kívánnak senkit sem megalázni vagy ellehetetleníteni, mert hitük szerint az ítélet és a kegyelem Istennél lakozik. Tudatosítják azt is, hogy a letűnt rezsimben a beszervezésnek és az együttműködésnek sokféle kényszerítő eszközét alkalmazták. - Mindezek ismeretében arra szólítunk fel testvéri megértő és megbocsátó szeretettel minden érintettet, hogy önként és csendben, kellő alázattal vonuljanak vissza parókiájukra - közölte. Követőjük más felekezetben egyelőre nem akadt. Egyre kínosabb azonban a hallgatás is. Ezt felismerve, Ján Sokol titkársága közleményben tudatta, hogy az érsek a kommunista titkosrendőrség manipulációjának minősíti a történteket, amellyel galádul az egyház tekintélyét kívánták aláaknázni. Rudolf Baláž besztercebányai püspök viszont - akitől a letűnt rendszerben ugyancsak megvonták a működési engedélyét, és kétkezi munkásként dolgozott éveken keresztül - személyes beszélgetésre hívja egyházmegyéjének azokat a lelkészeit, akik kínos helyzetbe kerültek. A végső szót a szlovákiai katolikus vezetők e hónap végi tanácskozása mondhatja ki, amelyen minden bizonnyal kénytelenek foglalkozni a kínos helyzettel. Miként a többi szlovákiai felekezet elöljárói is.

Csúcstalálkozóra készül Pozsony

2005. február 20.

Fokozottan ellenőrzik az autósokat a szlovák-magyar határon és korlátozzák majd a teherforgalmat a Rajka-Pozsony autópályán. Jövő csütörtökön ugyanis Pozsonyban tárgyal George Bush amerikai és Vladimir Putyin orosz elnök. A találkozó miatt már most szigorú intézkedéseket vezettek be az országban. A pozsonyi belváros felett köröző helikopter és a lázasan dolgozó hómunkások utalnak csak a készülődésre. George Bush és Vladimir Putyin csütörtökön repülővel érkeznek szlovák fővárosba. A két elnököt várhatóan helikopterrel hozzák majd a pozsonyi várba. A helikopterek ugyanis le tudnak szállni a vár udvarán. A küldöttségek tagjai páncélozott autókkal közlekednek majd a városban. A biztonsági szakemberek azért a várat választották a csúcstalálkozó helyszínéül, mivel ez Szlovákia egyik legreprezentatívabb épülete és állítólag nagyon jól védhető. A tárgyalások idején több mint ötezer rendőr lesz szolgálatban. A rendezésre mintegy 300 millió koronát, azaz egy milliárd forintot költ a szlovák kormány. Az ország határain már a hónap elejétől szigorúbb intézkedéseket vezettek be. A belépő autósokat fokozottan ellenőrzik. A találkozó miatt szerdától péntekig korlátozzák a teherforgalmat is a Rajkát Pozsonnyal összekötő autópályán.

Bush Szlovákiát dicséri

2005. február 21. • Népszabadság

Szeretnék gratulálni Szlovákia népének ahhoz, amit a demokráciáért és a szabadságért tett - nyilatkozta az európai útja során Szlovákiába is készülő George Bush a SME című szlovák lapnak. Elindulása előtt az Egyesült Államok elnöke több európai lap, köztük a SME munkatársát is fogadta, aki megkérdezte: miért látogat Szlovákiába, miért Pozsonyt választotta a Vladimír Putyin orosz elnökkel tervezett csúcstalálkozó helyszínéül ? Válaszában az elnök azt mondta: már nem emlékszik, vajon jómaga vetette-e fel, vagy Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő meghívása alapján döntött-e Pozsony mellett, mindenesetre nagyon fontosnak tartja a helyszínt. Mint mondta, három oka van arra, hogy Szlovákiába látogasson: - Az egyik, hogy tetszik a módszer, ahogy az önök vezetői irányítják az országot. A másik, hogy tetszik az önök országának története, a harmadik pedig, hogy mások is lássák, ahogy egy állam a saját lábára állhat és növekedhet, megerősödhet és önbizalmat szerezhet. Bush szavai szerint Putyin akarta úgy, hogy Európában találkozzanak, mire ő azt mondta, ám legyen, ha ezt a szlovák kormány is lehetővé teszi, elvégre ez eszményi hely. Az elnök elárulta, hogy külügyminisztere, a Csehszlovákia történetével korábban foglalkozó Condoleezza Rice azt mondta neki: meg fog döbbenni azon, hogy Szlovákia népe mennyire elszántan akar szabad társadalomban élni, és hogy szlovákiai látogatása során árnyaltabb képet kap majd arról, mennyire összetett az átmenet a totalitárius rendszerből a demokráciába. "Ez kemény munka, igazán kemény. Mi néha azt gondoljuk, hogy ez természetes folyamat. A szlovákok, vagy az oroszok viszont tudják, hogy ez milyen nehéz" - így az elnök, aki hozzátette: "Az irakiak meg most tanulják. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a demokráciához vezető út a mi esetünkben is bonyolult volt."

Könnyebb ingatlanszerzés Szlovákiában

2005. február 21.

Az EU-csatlakozás óta a külföldiek gyakorlatilag korlátozás nélkül vásárolhatnak ingatlant Szlovákiában, jelentős megszorítások - a magyar szabályokhoz hasonlóan - a mezőgazdasági földek, továbbá az erdők megszerzése tekintetében élnek tovább a hétéves türelmi időszakban. Az elmúlt évek adóreformjai következtében már korábban megszűnt az örökösödési és ajándékozási illeték, 2005. január 1-jétől pedig nem kell ingatlanátruházási illetéket sem fizetni.

Gyurcsány: Bős beárnyékolhatja a kapcsolatokat

2005. február 16.

A miniszterelnök szlovák lapoknak adott interjújában kijelentette, hogy a két ország viszonyát beárnyékolhatja Bős-Nagymaros, illetve a nemzeti-kisebbségek ügye - írja a radio.hu. A miniszterelnök szerint a magyar kormány mértékadó partnere kisebbségi ügyekben a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja. A Gyurcsány Ferenccel készült interjú két pozsonyi lapban, az Új Szóban és az SME hasábjain jelent meg. A magyar kormányfő szerint a két ország kapcsolata kiegyensúlyozott, amit azonban könnyen beárnyékolhat néhány problémás kérdés, így Bős-Nagymaros, illetve a nemzeti-kisebbségi ügy.

”Etnicista vagy polgári nemzet”

2005. február 17. - Népszabadság

Szétválasztom magamban az etnicista nemzetfelfogást és a polgári köztársaság eszmerendszerét, s ennek megfelelően tízmillió magyar nevében, de tizenöt millió érdekében cselekszem - jelentette ki a magyar kormányfő abban a terjedelmes interjúban, amely tegnap jelent meg a pozsonyi Új Szóban és a legnagyobb példányszámú szlovák véleményformáló napilapban, a Sme-ben. Gyurcsány Ferenc szerint Orbán Viktor viszont mindig arra tartott igényt, hogy spirituálisan a tizenöt milliós magyar nemzet vezetője legyen. Úgy gondolta - folytatta a miniszterelnök -, hogy ebbe át lehet sugározni a közjogi szerepet is. Ilyen volt a magyarigazolvány, az eredeti terv szerint a magyar koronás címerrel. - Én ezt a szerepfelfogást elutasítom - szögezte le. Gyurcsány kiegyensúlyozottnak ítélte a szlovák-magyar kapcsolatokat, amelyeket Bős-Nagymaros és a nemzeti-nemzetiségi ügy árnyékolhat be. Értékelése szerint az autonómia Szlovákiában azért kavart belpolitikai hullámokat, mert itt a múltban az önálló államiság rejtett fogalma volt. Az újságírók azt is felvetették, hogy a népszavazási kampány után elhidegült a magyar kormány és a határon túli magyarság képviselőinek a kapcsolata. - Az elmúlt egy hónapban találkoztam Bugár Bélával, Kasza Józseffel és Markó Bélával. Mondtam nekik, hogy napirenden tarthatjátok a kettős állampolgárság ügyét, de azok a bölcs politikusok, akik olyan témákat helyeznek előtérbe, amelyekben meg lehet egyezni. Ezért most szakértőkkel egyeztetünk a magyar bevándorlási és letelepedési jogszabályok módosításáról, amelynek érdekében az elmúlt tizenöt évben a nemzetért felelősséget érző politikusok semmit sem tettek - mutatott rá a magyar kormányfő.

Olcsóbb áram Bősről

2005. február 17. - RTL Klub

Akár 20 százalékkal olcsóbban juthat hozzá az elektromos áramhoz körülbelül 30 szigetközi település, ha sikerül megállapodni Szlovákiával arról, hogy a bősi erőműből vásároljanak energiát. Az ötlet a máriakálnoki polgármestertől származik, aki már tárgyalt is a szlovák illetékesekkel. A bősi erőmű körüli vita már 15 éve tart Magyarország és Szlovákia között és megegyezés még mindig nincs. Ezt a huzavonát unta meg az egyik szigetközi település polgármestere és saját maga kezdett tárgyalásokat arról, hogyan vásárolhatnának áramot a szlovák területen lévő bősi erőműből. Az ott termelt energia 5 százalékát vennék meg, méghozzá a hazainál egyötödével olcsóbban. Az áramot olyan nagykereskedő hozná be az országba, amelyik erre jogosult, majd az áramszolgáltatón keresztül juttatnák el a fogyasztókhoz. "Ki vannak építve azok az elektromos vezetékek, amin behozható a Bősön termelt energia, innentől kezdve rákerül arra a fogyasztói hálózatra, ahol a lakosság eléri. A számlázás pedig csak egy közgazdasági lépés" - mondta Széles Sándor, Máriakálnok polgármestere. Szlovákia dunai kormánybiztosa azt mondta a máriakálnoki polgármesternek, hogy a Bősön megtermelt energia egy része Magyarországot illeti. A mennyiségről azonban vita van. A területen fekvő települések vezetői szerint a víz őket is illeti, tehát a vízzel megtermelt energiából is részesülniük kell. A polgármester szerint, ha sikerül nyélbe ütni az üzletet, akkor körülbelül 30 település juthat hozzá az olcsóbb áramhoz, köztük például Mosonmagyaróvár és Győr is. Széles Sándor és a szlovák kormánybiztos megállapodtak abban, hogy hamarosan újra tárgyalnak a részletekről.

A Tokaji név használatáról tárgyaltak

2005. február 16.

A magyar és a szlovák szakemberek tárgyaltak északi szomszédainknál a tokaji bor névhasználatáról. A világörökség részét képező hegyaljaiak áttekintették és a történelmi borvidék szlovákiai részén élő gazdák, termelők és kereskedők áttekintették a korábban kötött megállapodást, majd az elkövetkezendő időszak feladatait egyeztették.

Jönnek a szlovák betegek

2005. február 15.

A szlovák polgárok immár nem csak dolgozni ruccanhatnak át Magyarországra: egyes helyeken az egészségügyi szolgáltatásokat is igénybe vehetik. Az esztergomi kedvező tapasztalatok nyomán bővülnek a magyar-szlovák egészségügyi együttműködések, hamarosan Vádott is kezelnek majd szlovákiai betegeket - derül ki az szaktárca közleményéből. Az egészségügyi, társadalombiztosítási és szociális kérdésekkel foglalkozó állandó kétoldalú tárcaközi bizottság február közepén Pozsonyban tárgyalt, ahol többek közt szó esett a határmenti, határon átnyúló együttműködésről is. E közös tevékenységek közül kiemelkednek az esztergomi és váci kezdeményezések. Vácott a kórházban már kezelnek szlovákiai betegeket, míg Esztergomban párkányi pácienseket gyógyítanak - ez utóbbi hátterében a rövid betegszállítási idő révén nyerhető túlélési esélyek növelése a cél.

Szlovákia elsőnek akar eurót

2005. február 18.

Szlovákia nem vár szomszédaira, hogy közösen lépjenek be az euróövezetbe: a csatlakozást rögtön szeretné végrehajtani, amint erre alkalmassá válik - jelezte pénteken a szlovák pénzügyminisztérium. Szlovákia ezzel a lengyel pénzügyminiszternek egy esetleges közös csatlakozásra utaló csütörtöki felvetésére reagált. Miroslaw Gronicki szerint a lengyel, cseh, magyar és szlovák közös euróövezeti csatlakozás gazdasági előnnyel járna a négy állam számára. A szlovák pénzügyminisztérium szóvivője szerint lehet vitatkozni a közös belépésről, de - mint mondta - a kicsi és nyitott szlovák gazdaság számára az euró legkorábbi lehetséges bevezetése hozza a legnagyobb előnyöket. Szlovákiát a négy ország közül elemzők egyébként is éllovasnak tekintik és 2009-es euróövezeti belépést valószínűsítenek számára, miközben a három másik állam esetében legkorábbi időpontként a 2010-es dátumot jelölik meg. A legkeményebb feltétel az államháztartási hiánynak a GDP 3 százalékában meghatározott küszöb alá szorítása a négy állam számára. Az idén Szlovákia már a 3,8 százalékos hiányt célozta meg, 2007-ben pedig elérhetőnek tartja a GDP 3,0 százalékát kitevő deficitcélt.

Drága mulatság lesz a szlovák autópálya

2005. február 21.

A Szlovákiában jövő januárban bevezetni tervezett elektronikus útdíjrendszerben a teherautók után kilométerenként valószínűleg 4 koronát kell majd fizetni - írta a pozsonyi Pravda pénteken. Egy jó hosszú út, például Pozsony és Zsolna között így 1600 koronába (10.200 forint) fog kerülni a teherautóknak - számította az újság, összehasonlítva ezt azzal, hogy jelenleg az éves matrica 7500 koronába kerül 12 tonnáig, és 15 ezer koronába a 12 tonnán felüli teherjárművek számára. Kilométerenként 8 korona fizettetését is vizsgálják azonban még egyelőre - mondta a lapnak a szlovák autópálya-társaság beruházási igazgatója, Peter Gandl. Mikor 1999-ben elhatározták az elektronikus útvámszedés bevezetését, még csak kilométerenként 1,60-2,20 koronáról volt szó - tette hozzá a Pravda. Szlovákiában 2012-től a személyautókra is vonatkozik majd az elektronikus rendszer, de annak elképzelhető díjairól még nem írt az újság.

Dráguló szlovák autópálya-használat

Hamarosan megfizethetetlen luxusnak számít majd a szlovákiai autópályák használata. Ha a tervek szerint 2006-ban bevezetik az elektronikus úthasználati díjat, akkor a teherautók tulajdonosainak kilométerenként 4-8 korona (25-50 forint) közötti összeget kell majd fizetniük - jelentette be Dušan Faktor, a Nemzeti Autópálya-társaság vezérigazgatója. Az igazgató szerint azonban ezek az árak is csak előzetes elemzésen alapulnak, vagyis a későbbiekben akár ennél magasabbak is lehetnek. Az elektronikus úthasználati díjat a közlekedési tárca a tehergépkocsik számára már jövőre szeretné bevezetni, a személygépkocsi-tulajdonosok erre csak 2010 után számíthatnak.

Biztonságosnak ítélték a mohi atomerőművet

2005. február 18.

Nemzetközi és szlovák szakértők újabb vizsgálata szerint a mohi atomerőmű teljesíti az ilyen létesítményekre megállapított, nemzetközi szabványok szerinti követelményeket. A vizsgálat egy sorozat része volt. Először 1998-ban állapították meg, hogy az erőmű eredeti állapotához képest jelentős javulást tapasztalni. 2000-ben már az illetékes nyugat-európai szövetség (WENRA) szakemberei arról számolhattak be, hogy a mohi erőmű biztonsága a nyugat-európai erőművekéhez áll közel. A bécsi bíróság még az osztrák Zöld Párt szóvivője által 1989-ben indított perben történt állásfoglalást erősítette meg, miszerint az atomerőmű biztonsági technológiája nem megfelelő, veszélyt jelent a per kezdeményezőjére és a bécsi lakosokra.

Sikeres tárgyalás zajlott az APEH és a Szlovák Központi Adóhivatal között

2005. február 14.

Dr. Király László György, az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke 2005. február 9-én hivatalos tárgyalást folytatott Mária Machová asszonnyal, a Szlovák Központi Adóhivatal vezetőjével Besztercebányán - tudatta közleményében a Hivatal. A megbeszélés célja a szomszédos országok adóhivatalai közötti együttműködés erősítése volt. A két fél között megállapodás született arról, hogy a vámhatárok 2004. május 1-ét követő megszűnésével - a vonatkozó közösségi jogszabályok, illetve a hazai törvények biztosította keretek között - felgyorsítják a két állam adóhivatala közötti információcserét. A gyorsított adatcsere elsősorban a két országban közösségi kereskedelmet folytató adóalanyok vonatkozásában valósul meg.

Nagyon pörög a szlovák gazdaság

2005. február 14.

Négy újabb ipari park létrehozását tervezik Szlovákiában, helyszínük a parkokat létrehozni akaró önkormányzatok pályázatának sikerétől függ. A szlovák gazdasági minisztérium már ki is jelölt a beruházásokra 490 millió koronát, több mint 3 milliárd forintnak megfelelő összeget. A parkok létrehozását 70 százalékban az Európai Unió finanszírozza, a szlovák tárcának csak a költség negyedét kell állnia, azaz a négy parkra a ráfordítás együttesen csaknem 2 milliárd korona, megközelíti a 13 milliárd forintos nagyságrendet. Az új ipari parkokban a várakozások szerint összesen 6-8 ezer ember talál majd munkát.

Oktatási-nevelési támogatások a szlovákiai magyaroknak

2005. február 12.

A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) és a Szlovákiába juttatott oktatási-nevelési támogatásokat kezelő Pázmány Péter Alapítvány vezetői szombaton Galántán aláírták a támogatások folyósításáról szóló szerződést, s meghirdették a következő tanév időszakára esedékes pályázatokat. Magyarország tanévenként csaknem 200 millió koronával támogatja a szlovákiai magyar iskolákat. Ennek keretében a felvidéki magyar alap-és középiskolák erre jogosult diákjai tavaly szinte maradéktalanul - több mint félszázezren - kaptak oktatási-nevelési támogatást. Bálint-Pataki József címzetes államtitkár, a HTMH elnöke az ünnepélyes aláíráskor azt ígérte, hogy a következő időszakban egyszerűbb igénylési-és elszámolási rendszert alakítanak ki. A Pázmány Péter Alapítvány munkáját méltatva elismeréssel szólt az alapítvány munkájáról, mondván, hogy Kárpát-medencében azonos küldetéssel bíró alapítványok közül ez végezte a legjobb munkát. Az anyaország az oktatási nevelési támogatások keretében 214 ezer határon túli diáknak és 6500 határon túli egyetemi hallgatónak juttatott több 5 milliárd 200 millió forintot. A HTMH elnöke Galántán bejelentette: a magyar költségvetési törvény módosítása nem vont maga után olyan korlátozást, amely szűkítené a következő tanévre szóló keretet: a pénz e célra maradéktalanul biztosították.

Szlovák parasztoké a leggazdagabb magyar falu

2005. február 17. - origo (Magyari Péter)

Egy statisztikai felmérés szerint Csomád a leggazdagabb település Magyarországon. A Budapesttől alig 15 kilométernyire lévő kis faluban lakók meglepődtek az eredményen, de azt mondták, náluk mindenki szorgalmasan dolgozik. A helyieket ismerők szerint a tősgyökeres csomádiak összetartó emberek, nem keverednek idegenekkel, és a föld tette őket az átlagnál vagyonosabbá. A szlovák nemzetiségi faluban takarosak a házak, de nyoma sincs luxusnak.

A Gfk Hungária nevű piackutató cég az egy lakosra jutó vásárlőerőt mérve összeállította Magyarország településeinek rangsorát. A Pest megyei Csomád végzett az első helyen, negyven százalékkal túlszárnyalva az országos átlagot. Olyan településeket utasított így maga mögé, mint a jómódú fővárosiak által benépesített Telki (2002-ben még első volt, most harmadik) vagy az idegenforgalmából nagy hasznot húzó Hévíz (most a második helyen áll).

Csomád tizenöt kilométernyire van Budapest határától, az első település Fóttól északra. A főváros felől érkezve az első épület egy autókereskedés, majd hamarosan egy tehéntrágyát reklámozó tábla következik. A falunak hivatalosan alig több mint 870 lakója van, de sok helyen építkeznek, hamarosan átlépi az ezret a népesség száma. Az újonnan betelepülőket viszont még nem vehették be a tavalyi felmérésbe, így a kiváló eredményt a tősgyökeres, évszázadok óta itt élő családok érték el.

Franyó Lajos, a falu jegyzője meglepődött azon, hogy Csomádot hozták ki a leggazdagabb településnek Magyarországon. „Persze nem szegény falu. Kevesen szorulnak szociális gondoskodásra és csak néhány munkanélküli van. Annyira kevés, hogy nyáron több közmunkás is elkelne. Mindenki dolgozik, iparkodik. Sokan dolgoznak a mezőgazdaságban és vannak vállalkozók is, köztük néhány igen jómódú. Ők az alacsony lélekszám miatt felfelé húzhatták az átlagot. Alapjában ez egy szlovák nemzetiségű település, most kezdődtek csak ingatlanfejlesztések, az első beköltözők csak idén érkeznek nagyobb számban.” - mutatta be a jegyző Csomádot.

Csomádon nehéz hivalkodó gazdagságra bukkanni. A házak talán kicsit nagyobbak és jobb állapotban vannak, mint egy átlagos magyar faluban, de talán fel sem tűnne az átutazónak, ha nem figyelné árgus szemekkel a jómód jeleit. A főutcán kakaskukorékolás hallatszik, a községháza egy szerény épület, az iskolának is csak két ablaka nyílik a főutcára.. Van még egy nagy játszótér, egy evangélikus templom, egy víztorony és egy kerítéssel körbevett kivilágítható focipálya. Mint a jegyző elmondta, az egész falu teljesen közművesített, mindenütt van csatorna és gáz, most vezetik be a kábeltévét, tavaszra bárki bevezetheti a szélessávú internetet rajta. Az utak több mint 90 százaléka aszfaltozott.

A helyiek többsége nagyon meglepődött a statisztikai eredményen. „Hát te vagy eltévedtél, vagy átvágtak.” - értékelte az eredményt egy sírásó, aki szerint sokan még a gázszámlával is tartoznak. „Valamit elszámolhattak” - mondta egy fiatalember, mások pedig úgy vélték, hogy ők biztosan nem a leggazdagabbak.

Szerény hivatal

Nem lepődött meg viszont az a férfi, aki úgy érzi, hogy jöttmentnek számít, mert csak 17 éve költözött Csomádra. „Gazdag falu ez. Mindenkinek van földje, nem is kevés. És nagyon zárt világ ez! Nagyon figyelnek arra, hogy családon belül maradjon a vagyon, ne aprózódjon el. Csak egymás között házasodnak. A faluban lakók nagy része ugyanannak az öt-hat családi névnek valamelyikét viseli. Szlovák parasztok mind. Nem mutatják a gazdagságukat, de mindegyiknek milliói vannak. Nagy részük hentes vagy ilyesmi, a földből meg az állatokból élnek. De a vagyon nem tette őket boldoggá: folyton harcolnak. Szomszéd a szomszédot, testvér a testvért jelenti fel.”

Egy Csomádon dolgozó, de nem a faluban élő férfi szerint is gazdag és zárt közösség él Csomádon. „Nem szeretik az idegeneket. Ha közelebb mész az öregekhez a kocsmában, rögtön elkezdenek tótul beszélni, hogy ne értsd. Egy éve megpróbált beköltözni egy cigány család, vettek egy házat. Két hét alatt elüldözték őket, ilyen hamar kiutálta őket a falu. Nincs is egyetlen cigány sem egész Csomádon. Ami furcsa bennük, hogy itt az asszonyok a főnökök. Ők hordják a kalapot. Olyanok történnek, hogy ötszáz forintot ad az asszony a férjének, hogy csak annyival mehet a kocsmába. Pedig lehet, hogy ötszázmilliója is van.”

A falubeliek zárkózottságát többen is megerősítették, bár az érdeklődő idegent minden csomádi kedvesen fogadta. Nem örültek viszont annak, hogy tavaly két helyen is nagy építkezések kezdődtek: az újonnan épült Napsugár utcában és az Akácosnak nevezett lakóparkban. Ide Budapestről érkeznek a zöldbe vágyók. Helyi vállalkozók kezdtek az ingatlanfejlesztésbe és az önkormányzat is árul telkeket. Franyó Lajos jegyző szerint a közeljövőben újabb telkeket nyilvánítanak belterületté. Még az idén száz új család költözhet Csomádra, ami miatt többen komolyan aggódnak a faluban. Azt beszélik, hogy akkora volt a nyomás az önkormányzaton, hogy az új házak utcáját nem engedték az emberek a falu pénzéből lebetonozni, azt végül az ingatlanfejlesztő vállalkozónak kellett megcsinálnia. Pedig a betelepülők sem szegények, az új házak mind tágasak és szépek. A helyiek egy része még irigykedik is rájuk és „Kisrózsadomb”-nak csúfolják a lakóparkot, amin az utolsó simításokat végzik.

Takaros házak

„Nincs itt semmi különös, van egy templomunk, aztán kész. Talán az számít, hogy itt mindenki keményen dolgozik” - mondta a falu gazdagságáról egy csomádi hölgy. A munka mások szerint is a helyiek legnagyobb értéke. „Itt nem az van, hogy ledolgozom valahol a nyolc órát, aztán pihi. Mindenki utána még dolgozik a földjén, aztán a felesleget viszik a piacra.” - mondta egy másik falubeli, aki szerint a szorgalom tette jómódúvá Csomádot. A falu egyik leggazdagabb családjának komoly tehenészete van, holland technológiával működtetik, és többen említik őket jó példaként.

Csomád az ország egyik első települése, ami csatlakozott egy kistérségi társuláshoz. Egy tavalyi törvény alapján bizonyos közös szolgáltatásokért közös állami támogatás járhat. Az itteni társulást a szomszédos Veresegyház vezeti, a csomádiak pedig azt remélik, hogy a befolyó pénzből bővíthetik az óvodát és az általános iskolát.

Csomádon a héttagú önkormányzat minden tagja független és társadalmi munkában, fizetés nélkül dolgoznak. A legutóbbi önkormányzati választáson 380-an vettek részt, és közülük 359-en a szlovák kisebbségi szavazólapon is voksoltak. A legutóbbi országgyűlési választásokon Csomádon a Fidesz tizenöt százalékkal megelőzte az MSZP-t, és az országos átlagnál jobban szerepelt itt az SZDSZ és a MIÉP is.

„Hogy az itteniek a leggazdagabbak? Hát ez elképesztő. Mondjuk, az számít itt gazdagabbnak, akinek több háza is van a főúton. Mondjuk, vannak néhányan.” - gondolkodott el egy fiatalember.

Csomád az ígéret földje

Egy település, ahol nem baj, ha módos az ember

2005. február - Reggel (Bán Károly)

Csomád a GfK Piackutató Intézet adatai szerint a leggazdagabb magyarországi település. Többségében szlovák nemzetiségűek lakják az ezerlelkes falut, amely a fővárostól 12 kilométerre fekszik.

A hetvenes években hétszáz lakos és ezer tehén lakta Csomádot. Az itt élő szlovákokat „tejfölösöknek” nevezték a szomszédos településeken, hiszen tehéntartásból éltek. A rosszindulatúak azt mondták rájuk, hogy „szlutyások”, merthogy abból gazdagodtak meg, hogy lisztet kevertek a tejfölbe. Ma már csak hatvan tehén van a faluban a gazdák istállóiban. Ellenben a leggazdagabb ember, Merész Sándor nem is idevalósi. Csoró kölyökként került a faluba, bérelt néhány tehenet és bikát, ma pedig négyszáz tehene van. Pénzét földekbe fektette, azt felparcellázta és telekként eladta.

Sokáig haragudtak rá ezért, mint ahogy az önkormányzatra is, mert lakóparképítőnek adott el egy festői területet. Így aztán elindult a népvándorlás Pestről, a népesség néhány év alatt ezer fölé nőtt. Csomád gazdagságának másik oka, hogy nem kell a településen iparűzési adót fizetni, s ez vonzza a vállalkozásokat.

Korábban elképzelhetetlen volt, hogy egy helyi lány idegenhez menjen férjhez, így aztán sokszor vagyon a vagyonnal házasodott, ez is hozzájárult a gazdagodáshoz. Van olyan ember a faluban, akinek három balatoni nyaralója van, több is, akinek három háza. Ebből egy üresen áll, majd jó lesz az unokának. Klement János polgármester szerint az „idegenek” új életet hoztak a faluba, s ma már ha betelepülővel találkoznak a nyugdíjasok, nem váltanak szlovák nyelvre.

Paraszti találékonyság

Ugye, ez nem a kész átverés show? - kérdezett vissza Szőnyi Tamás (60), aki huszonnyolc éve vállalkozó és képviselő a településen, s aki beszélgetésünkkor még nem tudta a hírt. A titok szerinte elsősorban a paraszti találékonyságban keresendő, meg abban, hogy itt hangyaszorgalmú nép él. Amit az emberek a hatalmas kertekben megtermelnek, el is adják a Lehelen, az Újpesti és a Fény utcai piacokon. Innen a fiatalok nem vándorolnak el, hanem szinte mindannyian itt maradnak, többnyire szüleik üresen maradt házát újítják fel, s ez nagy dolog.

Takarékos nép lakja

Ide nősültem, huszonnyolc éve élek a településen, de van, aki még mindig „gyüttment”-nek tart. Amit mutat, hogy itt nagyon meg kell küzdeni azért, hogy valaki idevalósinak érezhesse magát, s annak is tartsák - mesélte Matyóka László (50) autószerelő. - Hogy mi a titok? Nincs még egy hely az országban, ahol ennyi takarékos ember él és aki ilyen nehezen válik meg a tulajdonától. Volt idő, amikor egyáltalán nem lehetett telket venni a faluban.

Kétszer leégett a falu

Csomád a történelem során kétszer égett le - mondja Sinkó Mihályné óvónő, aki most készíti el a település történetét megörökítő könyvet. A legenda szerint a török hódoltság idején egy török elöljárónak megtetszett a pap lánya, de a leányt nem engedte a pap a hárembe. Ezért az aga bosszúból felgyújtotta a falut. Másodjára egy pajtában gyulladt meg a széna, s csak a pusztaság maradt. A falu neve Csunád, majd Sunád volt, később lett csak Csomád.

Hoki: Šatan két góljával nyert ellenünk a szlovák válogatott

2005. február 13.

Szombaton újabb két mérkőzéssel folytatódott a Pannon GSM nemzetközi jégkorongtorna. Az első meccsen a kanadaiak 4-1-re verték a németeket, de ami bennünket sokkal jobban érdekelt, az az, hogy milyen arányban vágnak vissza az ezúttal jóval erősebb felállásban érkező szlovákok a ’93-ban az Astra Zeneca csarnokban elszenvedett 4-2-es vereségért. Nos, Stümpelék stílszerűen 4-2-re győztek. Pedig mi is vezettünk 2-1-re, miután kihasználtunk egy kettős emberelőnyt. A szlovákok egyenlítő és vezető találatát egyaránt Miroslav Šatan szerezte, ezzel a szlovákok közül ő is kétgólos a tornán, akárcsak Ladislav Nagy.

Nemes bosszú: 4-2-ért 2-4

2005. február 13. - NS

Reálisan nézve itt is kiáll egy jókora zakó, az álmok viszont azt mondatják: miért ne lephetnénk meg a szlovákokat? Tényleg: miért is ne? Másfél évvel ezelőtt, 2003 őszén egyszer már sikerült (akkor 4-2-re nyertek a mieink), bár az is igaz, hogy ez a szlovák válogatott Satanostul, Nagyostul, Országostul legalább egy klasszissal jobb annál, mint amelyik akkor fővárosunkban vendégeskedett. Arról se feledkezzünk meg, hogy a meglepetés ereje akkor a mieink oldalán állt, ám biztosra vehető, hogy - okulva az akkori kudarcból - František Hossa szövetségi kapitány nem esik még egyszer abba a hibába, hogy lebecsülje a magyar válogatottat. Szóval nem a Cortina-csapatnak áll a zászló (pláne, hogy az ellenfélnél hemzsegnek az NHL-sztárok és a világbajnokok), de álmodozni azért szabad, ugye? A szlovákok mindenesetre nagyon belekezdenek, láthatóan minél előbb előnyhöz akarnak jutni. Nem egyszer úgy adogatják körbe a magyar védelmet, mintha emberelőnyben lennének, pedig dehogy… Szerencsére Budai jól állja a sarat, ragad hozzá a korong, s amikor kézzel nem megy, fejjel hárít: a 8. percben Podharsky bombája után a fejvédőjéről jön ki a korong. Kangyalt kiállítja Aumüller, még nagyobb a nyomás. Érik a gól. Megússzák a mieink, de nem sokkal később már nincs pardon: Hudec passza után Nagy emel az elfekvő Budai mellett a bal felsőbe. A fehér mezesek megnyugodhatnak. Ezt teszik, talán túlságosan is hátradőlnek. A mieink harmadvonalánál Suchý ügyetlenkedik, Fekete rácsap a korongra, végigszáguld a pályán és Križan mellett a bal sarokba emel. Góóóóól! Az első magyar találat, a Pannon GSM-tornán. Tombolnak a nézők, a jégen önkívületben ünnepelnek a mieink. És még nincs vége a fiesztának. A 14. percben mindössze három szlovák marad a jégen öt magyarral szemben, s a kettős emberelőnyt a fehérvári sor tanítanivalóan játssza meg: Sillétől kerül Ocskayhoz a pakk, ő az alapvonal mögül tökéletesen teszi középre Gröschlhöz, aki a tehetetlen Krizan mellett a kapuba lő. Ez hihetetlen: előny itt…! A lelátón örjöngenek, a szlovákok pedig begurulnak. Még nagyobb iramot diktálnak, időnként csak nyomozzák a korongot a magyar védők, de szerencsére a harmad végéig már nem kell a kapuban keresniük. A folytatásban aztán jön Šatan és… Hát igen. Nem véletlenül számít odaát, az óceán túlpartján is sztárnak a szlovák hoki talán legnagyobb csillaga. Varázslatos dolgokat csinál a jégen, s amellett, hogy szépen, hasznosan is játszik: a 25. percben egyenlít, hárommal később pedig már a vezetést is megszerzi. Ez utóbbi találata ráadásul csodaszámba megy, féltérdre ereszkedve emel a bal felső sarokba. Gyönyörű, kár, hogy Budai kapta… A második játékrész legnagyobb részében csak védekeznek a mieink, időnként percekig nem találkoznak a játékszerrel. Lássuk be, van tudásbeli különbség a két gárda között. A 35. perc környékén aztán kiszabadulnak a piros mezesek, és kis híján újabb csodát tesznek: alig hatvan másodperc leforgása alatt egy Palkovics-helyzet, egy Gröschl-lövés és egy Ocskay-kapuvas borzolja a kedélyeket. Ez utóbbit amúgy egészen káprázatos megoldás előzi meg, ahogyan Palkovics ziccerbe hozza társát, már azért érdemes volt kijönni az Arénába. Már csak húsz perc van hátra, és még mindig csak eggyel vezetnek a szlovákok. Lehet, hogy tényleg nem reménytelen a dolog? Úgy meg végképp, hogy a befejező játékrész elején Fekete helyzete után ismét emberelőnybe kerülnek a magyarok. Esély… Ami a visszájára sül el: Ocskay lövésre felkínált korongja felett elüt Tőkési, a lecsorgó pakkot pedig Kukumberg köszöni szépen, végigszáguld vele a pályán és a gyakorlatilag büntetővel felérő lehetőségből tanári módon kovácsol kétgólos előnyt. A szlovákok elégedettek, Pat Cortina játékosai pedig a hátralévő negyedórában is pokolian küzdenek - ezért is szeretjük őket -, összehoznak még egy Ladányi-helyzetet, majd Sille lövését követően a felső kapuvasról pattan le a korong, de nem lehet mindig erőn felül teljesíteni: másfél éve sikerült, most nem, akkor 4-2 volt, most 2-4. Az csoda volt, ez pedig a realitás. Sőt ha őszinték akarunk lenni, még ez sem az…

A szlovákok nyerték a tornát

2005. február 13.

Ismét közel volt a bravúrhoz a magyar jégkorong-válogatott. A budapesti négycsapatos torna zárónapján Pat Cortina együttese Németország legjobbjaival csapott össze, s noha a magyar csapat 3-2-re még vezetett, végül 4-3-as vereséget szenvedett A-csoportos ellenfelétől. Válogatottunk így három elvesztett meccsel zárta a viadalt, amelyet Szlovákia nemzeti együttese nyert meg, miután a Kanada elleni mérkőzésen 1-1-es rendes játékidőt követően a hosszabbításban sem esett gól, végül büntetőkkel az aktuális világbajnok szlovákok 2-0-ra győztek.

Büntetőkkel győztek a szlovákok

Akár világbajnoki döntő is lehetne, de ez most „csak” a Pannon GSM-tornáé

2005. február 14. - NS

SZLOVÁKIA - KANADA 2-1 (0-0, 0-0, 1-1, 0-0, 1-0 - büntetőkkel)

Papp László Budapest Sportaréna, 4500 néző

V: Aumüller (német), Kincses, Sós (magyarok)

SZLOVÁKIA: STANA - Strbak, Podhradsky, NAGY 1, STÜMPEL (1), SATAN, Suchy, Cierny, Hossa, Pavlikovsky, Ciernik, Starosta, Smrek, Bartecko, Pucher, Országh, Hudec, Stehlik, Radivojevic, Petrovicky, Kukumberg 1. Szövetségi kapitány: Frantisek Hossa

KANADA: PASSMORE - Delmore, Joseph, A. Schneider, GREEN, E. Schneider, Bannister, Kurtz, Herperger, BANHAM 1, Gardner, Pollock (1), Van Impe, Adams, Gainey, METROPOLIT, Furey, Leeb, Maneluk, Gordon. Szövetségi kapitány: Marc Habscheid

Kiállítások: 10, ill. 16 perc+10 perc fegyelmi (Bannister)

Akár világbajnoki döntő is lehetne, de ez most „csak” a Pannon GSM-tornáé. Egyszerűen még mindig nem hiszi el az ember, hogy ez a két csapat itt, nálunk, Budapesten játszik egymással, mintha mondjuk a brazil és a francia focicsapat csapna össze a Puskás Ferenc-stadionban. Egyszóval a legnagyobbak… Nem csoda, hogy a vasárnap esti időpont ellenére több mint négyezren vannak a Papp László Budapest Sportaréna nézőterén. Sokan kíváncsiak a nagy derbire. A jégen a két együttesben összesen 26 NHL-es hokis parádézik, közülük 12 még világbajnok is, utóbbiak kizárólag szlovákok. Ôk uralják az első harmadot, Passmore, a juharlevelesek portása nem panaszkodhat, foglalkoztatják rendesen. De derekasan állja a lövéseket (Satan, Országh, Nagy - a sok közül csak néhány kísérletező), aztán a harmad csattanójaként kis híján a másik oldalon talál be Van Impe, ott viszont Stana hárít. A második játékrész elején - csak, hogy senkinek se legyen kétsége afelől, hogy igazi presztízsharc folyik a jégen - jókora bunyó alakul ki, majd nem sokkal később még egy. A német játékvezető a végére már bele is zavarodik a sok kiállításba. A harmad első négy perce csaknem negyedóráig tart, majd újra a hokié a főszerep. Van itt minden: borzasztó sebesség, technikai trükkök, parádés cselek, kapusbravúrok, kőkemény ütközések, bombaerejű lövések, csak éppen a gól hiányzik, egészen az 54. percig. Akkor a kölcsönös ütésváltás jegyében előbb Banham piszkál bele egy távoli lövésbe, nem egész két perccel később pedig Nagy húzza el Passmore mellett a pakkot és az üres kapuba csúsztat. A rendes játékidőben, sőt az öt perces ráadásban sincs újabb gól, büntetők döntenek a meccsről és a torna első helyéről: a kanadaiak képtelenek betalálni, a szlovákok ebben jobbak, így övék az első hely, s a vele járó 25 ezer svájci frank. Az élmény - amit ez a torna jelentett - viszont mindannyiunké marad…