"Ha közelebb mész az öregekhez a kocsmában, elkezdenek tótul beszélni..."

Egy statisztikai felmérés szerint Csomád a leggazdagabb település Magyarországon. A Budapesttől alig 15 kilométernyire lévő kis faluban lakók meglepődtek az eredményen, de azt mondták, náluk mindenki szorgalmasan dolgozik. A helyieket ismerők szerint a tősgyökeres csomádiak összetartó emberek, nem keverednek idegenekkel, és a föld tette őket az átlagnál vagyonosabbá. A szlovák nemzetiségi faluban takarosak a házak, de nyoma sincs luxusnak.
Csomád az ígéret földje
A hetvenes években hétszáz lakos és ezer tehén lakta Csomádot. Az itt élő szlovákokat „tejfölösöknek” nevezték a szomszédos településeken, hiszen tehéntartásból éltek. A rosszindulatúak azt mondták rájuk, hogy „szlutyások”, merthogy abból gazdagodtak meg, hogy lisztet kevertek a tejfölbe.

Szlovák parasztoké a leggazdagabb falu

origo (Magyari Péter)

Egy statisztikai felmérés szerint Csomád a leggazdagabb település Magyarországon. A Budapesttől alig 15 kilométernyire lévő kis faluban lakók meglepődtek az eredményen, de azt mondták, náluk mindenki szorgalmasan dolgozik. A helyieket ismerők szerint a tősgyökeres csomádiak összetartó emberek, nem keverednek idegenekkel, és a föld tette őket az átlagnál vagyonosabbá. A szlovák nemzetiségi faluban takarosak a házak, de nyoma sincs luxusnak.

A Gfk Hungária nevű piackutató cég az egy lakosra jutó vásárlőerőt mérve összeállította Magyarország településeinek rangsorát. A Pest megyei Csomád végzett az első helyen, negyven százalékkal túlszárnyalva az országos átlagot. Olyan településeket utasított így maga mögé, mint a jómódú fővárosiak által benépesített Telki (2002-ben még első volt, most harmadik) vagy az idegenforgalmából nagy hasznot húzó Hévíz (most a második helyen áll).

Csomád tizenöt kilométernyire van Budapest határától, az első település Fóttól északra. A főváros felől érkezve az első épület egy autókereskedés, majd hamarosan egy tehéntrágyát reklámozó tábla következik. A falunak hivatalosan alig több mint 870 lakója van, de sok helyen építkeznek, hamarosan átlépi az ezret a népesség száma. Az újonnan betelepülőket viszont még nem vehették be a tavalyi felmérésbe, így a kiváló eredményt a tősgyökeres, évszázadok óta itt élő családok érték el.

Franyó Lajos, a falu jegyzője meglepődött azon, hogy Csomádot hozták ki a leggazdagabb településnek Magyarországon. „Persze nem szegény falu. Kevesen szorulnak szociális gondoskodásra és csak néhány munkanélküli van. Annyira kevés, hogy nyáron több közmunkás is elkelne. Mindenki dolgozik, iparkodik. Sokan dolgoznak a mezőgazdaságban és vannak vállalkozók is, köztük néhány igen jómódú. Ők az alacsony lélekszám miatt felfelé húzhatták az átlagot. Alapjában ez egy szlovák nemzetiségű település, most kezdődtek csak ingatlanfejlesztések, az első beköltözők csak idén érkeznek nagyobb számban.” - mutatta be a jegyző Csomádot.

Csomádon nehéz hivalkodó gazdagságra bukkanni. A házak talán kicsit nagyobbak és jobb állapotban vannak, mint egy átlagos magyar faluban, de talán fel sem tűnne az átutazónak, ha nem figyelné árgus szemekkel a jómód jeleit. A főutcán kakaskukorékolás hallatszik, a községháza egy szerény épület, az iskolának is csak két ablaka nyílik a főutcára.. Van még egy nagy játszótér, egy evangélikus templom, egy víztorony és egy kerítéssel körbevett kivilágítható focipálya. Mint a jegyző elmondta, az egész falu teljesen közművesített, mindenütt van csatorna és gáz, most vezetik be a kábeltévét, tavaszra bárki bevezetheti a szélessávú internetet rajta. Az utak több mint 90 százaléka aszfaltozott.

A helyiek többsége nagyon meglepődött a statisztikai eredményen. „Hát te vagy eltévedtél, vagy átvágtak.” - értékelte az eredményt egy sírásó, aki szerint sokan még a gázszámlával is tartoznak. „Valamit elszámolhattak” - mondta egy fiatalember, mások pedig úgy vélték, hogy ők biztosan nem a leggazdagabbak.

Szerény hivatal

Nem lepődött meg viszont az a férfi, aki úgy érzi, hogy jöttmentnek számít, mert csak 17 éve költözött Csomádra. „Gazdag falu ez. Mindenkinek van földje, nem is kevés. És nagyon zárt világ ez! Nagyon figyelnek arra, hogy családon belül maradjon a vagyon, ne aprózódjon el. Csak egymás között házasodnak. A faluban lakók nagy része ugyanannak az öt-hat családi névnek valamelyikét viseli. Szlovák parasztok mind. Nem mutatják a gazdagságukat, de mindegyiknek milliói vannak. Nagy részük hentes vagy ilyesmi, a földből meg az állatokból élnek. De a vagyon nem tette őket boldoggá: folyton harcolnak. Szomszéd a szomszédot, testvér a testvért jelenti fel.”

Egy Csomádon dolgozó, de nem a faluban élő férfi szerint is gazdag és zárt közösség él Csomádon. „Nem szeretik az idegeneket. Ha közelebb mész az öregekhez a kocsmában, rögtön elkezdenek tótul beszélni, hogy ne értsd. Egy éve megpróbált beköltözni egy cigány család, vettek egy házat. Két hét alatt elüldözték őket, ilyen hamar kiutálta őket a falu. Nincs is egyetlen cigány sem egész Csomádon. Ami furcsa bennük, hogy itt az asszonyok a főnökök. Ők hordják a kalapot. Olyanok történnek, hogy ötszáz forintot ad az asszony a férjének, hogy csak annyival mehet a kocsmába. Pedig lehet, hogy ötszázmilliója is van.”

A falubeliek zárkózottságát többen is megerősítették, bár az érdeklődő idegent minden csomádi kedvesen fogadta. Nem örültek viszont annak, hogy tavaly két helyen is nagy építkezések kezdődtek: az újonnan épült Napsugár utcában és az Akácosnak nevezett lakóparkban. Ide Budapestről érkeznek a zöldbe vágyók. Helyi vállalkozók kezdtek az ingatlanfejlesztésbe és az önkormányzat is árul telkeket. Franyó Lajos jegyző szerint a közeljövőben újabb telkeket nyilvánítanak belterületté. Még az idén száz új család költözhet Csomádra, ami miatt többen komolyan aggódnak a faluban. Azt beszélik, hogy akkora volt a nyomás az önkormányzaton, hogy az új házak utcáját nem engedték az emberek a falu pénzéből lebetonozni, azt végül az ingatlanfejlesztő vállalkozónak kellett megcsinálnia. Pedig a betelepülők sem szegények, az új házak mind tágasak és szépek. A helyiek egy része még irigykedik is rájuk és „Kisrózsadomb”-nak csúfolják a lakóparkot, amin az utolsó simításokat végzik.

Takaros házak

„Nincs itt semmi különös, van egy templomunk, aztán kész. Talán az számít, hogy itt mindenki keményen dolgozik” - mondta a falu gazdagságáról egy csomádi hölgy. A munka mások szerint is a helyiek legnagyobb értéke. „Itt nem az van, hogy ledolgozom valahol a nyolc órát, aztán pihi. Mindenki utána még dolgozik a földjén, aztán a felesleget viszik a piacra.” - mondta egy másik falubeli, aki szerint a szorgalom tette jómódúvá Csomádot. A falu egyik leggazdagabb családjának komoly tehenészete van, holland technológiával működtetik, és többen említik őket jó példaként.

Csomád az ország egyik első települése, ami csatlakozott egy kistérségi társuláshoz. Egy tavalyi törvény alapján bizonyos közös szolgáltatásokért közös állami támogatás járhat. Az itteni társulást a szomszédos Veresegyház vezeti, a csomádiak pedig azt remélik, hogy a befolyó pénzből bővíthetik az óvodát és az általános iskolát.

Csomádon a héttagú önkormányzat minden tagja független és társadalmi munkában, fizetés nélkül dolgoznak. A legutóbbi önkormányzati választáson 380-an vettek részt, és közülük 359-en a szlovák kisebbségi szavazólapon is voksoltak. A legutóbbi országgyűlési választásokon Csomádon a Fidesz tizenöt százalékkal megelőzte az MSZP-t, és az országos átlagnál jobban szerepelt itt az SZDSZ és a MIÉP is.

„Hogy az itteniek a leggazdagabbak? Hát ez elképesztő. Mondjuk, az számít itt gazdagabbnak, akinek több háza is van a főúton. Mondjuk, vannak néhányan.” - gondolkodott el egy fiatalember.

Csomád az ígéret földje

Egy település, ahol nem baj, ha módos az ember

Reggel (Bán Károly)

Csomád a GfK Piackutató Intézet adatai szerint a leggazdagabb magyarországi település. Többségében szlovák nemzetiségűek lakják az ezerlelkes falut, amely a fővárostól 12 kilométerre fekszik.

A hetvenes években hétszáz lakos és ezer tehén lakta Csomádot. Az itt élő szlovákokat „tejfölösöknek” nevezték a szomszédos településeken, hiszen tehéntartásból éltek. A rosszindulatúak azt mondták rájuk, hogy „szlutyások”, merthogy abból gazdagodtak meg, hogy lisztet kevertek a tejfölbe. Ma már csak hatvan tehén van a faluban a gazdák istállóiban. Ellenben a leggazdagabb ember, Merész Sándor nem is idevalósi. Csoró kölyökként került a faluba, bérelt néhány tehenet és bikát, ma pedig négyszáz tehene van. Pénzét földekbe fektette, azt felparcellázta és telekként eladta.

Sokáig haragudtak rá ezért, mint ahogy az önkormányzatra is, mert lakóparképítőnek adott el egy festői területet. Így aztán elindult a népvándorlás Pestről, a népesség néhány év alatt ezer fölé nőtt. Csomád gazdagságának másik oka, hogy nem kell a településen iparűzési adót fizetni, s ez vonzza a vállalkozásokat.

Korábban elképzelhetetlen volt, hogy egy helyi lány idegenhez menjen férjhez, így aztán sokszor vagyon a vagyonnal házasodott, ez is hozzájárult a gazdagodáshoz. Van olyan ember a faluban, akinek három balatoni nyaralója van, több is, akinek három háza. Ebből egy üresen áll, majd jó lesz az unokának. Klement János polgármester szerint az „idegenek” új életet hoztak a faluba, s ma már ha betelepülővel találkoznak a nyugdíjasok, nem váltanak szlovák nyelvre.
Paraszti találékonyság
Ugye, ez nem a kész átverés show? – kérdezett vissza Szőnyi Tamás (60), aki huszonnyolc éve vállalkozó és képviselő a településen, s aki beszélgetésünkkor még nem tudta a hírt. A titok szerinte elsősorban a paraszti találékonyságban keresendő, meg abban, hogy itt hangyaszorgalmú nép él. Amit az emberek a hatalmas kertekben megtermelnek, el is adják a Lehelen, az Újpesti és a Fény utcai piacokon. Innen a fiatalok nem vándorolnak el, hanem szinte mindannyian itt maradnak, többnyire szüleik üresen maradt házát újítják fel, s ez nagy dolog.

Takarékos nép lakja

Ide nősültem, huszonnyolc éve élek a településen, de van, aki még mindig „gyüttment”-nek tart. Amit mutat, hogy itt nagyon meg kell küzdeni azért, hogy valaki idevalósinak érezhesse magát, s annak is tartsák – mesélte Matyóka László (50) autószerelő. – Hogy mi a titok? Nincs még egy hely az országban, ahol ennyi takarékos ember él és aki ilyen nehezen válik meg a tulajdonától. Volt idő, amikor egyáltalán nem lehetett telket venni a faluban.

Kétszer leégett a falu

Csomád a történelem során kétszer égett le – mondja Sinkó Mihályné óvónő, aki most készíti el a település történetét megörökítő könyvet. A legenda szerint a török hódoltság idején egy török elöljárónak megtetszett a pap lánya, de a leányt nem engedte a pap a hárembe. Ezért az aga bosszúból felgyújtotta a falut. Másodjára egy pajtában gyulladt meg a széna, s csak a pusztaság maradt. A falu neve Csunád, majd Sunád volt, később lett csak Csomád.

Csomád község pest megyei település, a gödöllői dombság mentén fekszik. Csomádtól Budapest dél-nyugati irányban mintegy 14 km távolságra található, míg a további városok - Gödöllő, Aszód, Vác, Dunakeszi, Göd és Veresegyház, ez utóbbi kettő közvetlenül szomszédos - félórán belüli időben gépkocsival megközelíthető. Az oktatás és a helyi társadalom megszervezése szempontjából rendkívüli jelentőségű volt Esztergály Mihány evangélikus esperes munkássága, aki 1836-tól haláláig, 1860-ig teljesített szolgálatot Csomádon, akinek a nevét az Általános Iskola és egy utca viseli. 1942-től - megszakításokkal - van nyolcosztályos oktatás a községben, ugyanis mindenki hisz az iskola népességmegtartó erejében. A község lakóinak száma jelenleg közel 870 fő, ami emelkedő tendenciát mutat. A község tiszta rendezett, gondozott, az infrastruktúra teljes körű. A mai idősebb generáció még beszéli a szlovák nyelvet. A községben működő szlovák kisebbségi önkormányzat aktívan segíti a hagyományok megőrzését. A községben az óvodai nevelés, iskolai tanítás, az egészségügyi ellátás szervezett, a Művelődési Ház és Könyvtár mellett nagy a jelentősége a sportéletnek is. A Település tagja a Veresegyház Életmód Programnak, melynek keretében aktív szervezeti élet alakult ki.