Tallózó / Sajtószemle ● Szlovák vonatkozású cikkek ● 2006 – 2007 (II.)

 

Fuhl Imre válogatásában

 

Napút-válogatás a magyarországi szlovákokról

Magyar Hírlap (Parcsami Gábor)

http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=138703

Lapozzunk bele együtt a Napút című folyóirat szlovák összeállítású, vaskos, több mint százötven oldalas hetedik számába. Az első oldalon Gyurkovics Zsuzsanna művésznő mosolyog ránk, meleg szavakkal gyerek- és ifjúkorára, a Tótkomlóson töltött évekre emlékezik vissza. Arra a helyre, ahol az elmúlt hónapokban nyitotta meg az amatőr színjátszás tiszteletére rendezett ünnepséget, ráadásul szlovák nyelven. Ez a gesztus értékű köszöntés az elmúlt időszak viharos magyar-szlovák viszony ismeretében felettébb fontos, hiszen nem üzen semmi mást, mint azt, hogy a civakodás helyett lehet békésen egymás mellett élni, egymás értékeit tiszteletben tartani.

A békéscsabai Szlovák Kultúra Házának igazgatója, István Anna írásában azt boncolgatja, mit jelent Magyarországon az a szó, hogy szlovák, illetve az ennek szinonimájaként használt tót kifejezés. Majd következik a lapszám legjobb írása Kugler József történész-kutatótól, mi mást is boncolgatna, mint a két nép közös történetének talán legsötétebb és legfájóbb korszakát, a második világháború utáni lakosság-, vagy ahogy az írás alcímében a szerző pontosabb kifejezést használja, honcserét. Szintén a kiemelendő írások között említendő Kustár Rozália régész-néprajzkutató Kéklő fejfák című tanulmánya, amelyből megtudhatjuk, hogy a fejfaállítás a magyar nemzetiségű, főként református falvakon kívül ismert volt néhány más nemzetiségű protestáns településen, többek között a szlovákok által is lakott Dunaegyházán, Apostagon és Albertirsán.

A folyóirat remeklését mutatja, hogy a kiemelendő írásoknak se szeri, se száma (másutt mindegyik a húzóanyagok közé tartozna). Említésre érdemes Illés Károlynénak a békési ködmönökről, valamint Ocsovszki Ildikónak a citerának a dél-alföldi szlovák kultúrában betöltött szerepéről szóló tanulmánya.

A lapban az irodalmat Gregor Papuček, Juraj Dolnozemský, Alexander Kormoš és Imrich Fuhl versei képviselik. Több remek novella mellett irodalmi igényességgel íródott Lami István folklorista tollából a Zarándokúton, amely a régen dívó érdekházasságokról szól. Illusztrációként pedig többek között Lipták Pál, Mustó János, Várkonyi János, Ezüst György festményeiben, és Zsolnai Mihály faszobraiban gyönyörködhetünk.

„A szlovák nyelv kisebbségi helyzetben”

2007. október 24.

Interdiszciplináris nemzetközi konferenciáját szervezett a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete 2007. október 18-19-én Békéscsabán a hazai szlovák nyelv helyzetéről. A rendezvényre a magyarországi kutatókon kívül további 7 országból érkeztek előadók, akik négy szekcióban ismertették legújabb kutatásaik eredményeit. Paulik Antal, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya főigazgató-helyettese „Kihasználatlan nyelvhasználati jogok” címmel tartott előadást a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának magyarországi végrehajtásáról az „Intézmények és szerepük a szlovák nyelv használatában” szekcióban. A konferencián részt vett Dušan Kováč, a Szlovák Tudományos Akadémia elnöke, aki tájékoztatást adott arról, hogy együttműködési megállapodást kötöttek a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetével. Az Akadémia célja egyebek mellett bővíteni a tudományos munkatársak közötti tapasztalatcseréket nemcsak a nyomtatot publikálásokon keresztül és más kommunikációs eszközök segítségével, hanem személyes találkozásokkal is.

Hatvan éves sebek - Gútáról Berénybe

2007. október 19. - BEOL

Vannak sebek, melyeket hatvan év múltán is feltép az emlékezés. A kitelepített szlovákiai magyarok máig nem heverték ki hazájuk, otthonuk elvesztését. A Felvidék legnagyobb tragédiáját megélők azt remélik, kálváriájuk a mai fiatalok számára intő jel: ide vezethet a nemzetiségek közötti gyűlölet... Hivatalos nevén az „1947-es magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény” 60. évfordulójára emlékeztek a közelmúltban a felvidéki Gútán és Medgyesegyházán. Megdöbbentő, hogy az emlékezések időszakában a szlovák parlament sérthetetlennek nyilvánította a felvidéki magyarok életét megkeserítő Benes-dekrétumokat. Gútáról is erőszakkal telepítették ki a katolikus magyar családokat, főként Medgyesegyházára és Mezőberénybe. A megalázott magyarok maradhattak volna otthon, ha vállalják a „reszlovákizációt”, vagyis megtagadják nemzetiségüket. Erre képtelenek voltak. A magyarok elleni gyűlölet miatt lesz, ami lesz alapon az ismeretlen mellett döntöttek. A nyolcvanas éveikben járó Varga Vince és felesége, Marika néni jegyesek voltak akkor. - Nem akartuk elhinni, hogy ez megtörténhet. Az utolsó hetekben már a földet sem műveltük. Üldögéltünk az árokparton. Körülöttünk a csendőrcsizmák verték fel a port. Mindent magunkkal hozhattunk, jószágot, bútort, csak a házat és a földet nem. Az otthonunkat és a szívünket kellett otthagyni. Amikor Vincével a cséplőgépet vittük a vagonhoz, a futballpálya mellett haladtunk el. Zokogott. Nagyon jó focista volt... - idézte fel könnybe lábadó szemmel Marika néni. - Először Mezőberénybe kerültünk. A gútai házunkhoz képest egy ólba költöztettek, ami 14 kilométerre volt a falutól. Egy évbe telt, míg kijártuk, hogy rendesebb otthont kapjunk. Vince bácsi szüleivel Kondorosra került. A cséplőgépüket azonban jobban ki tudták használni Medgyesegyházán, így oda költöztek. Közben a két fiatal összeházasodott, családot alapított. - Új otthont találtunk Medgyesegyházán. Az emberek befogadtak bennünket. Amíg fiatalabbak voltunk, többször is hazamentünk Gútára. Aztán jött az árvíz, elvitte a házunkat és az utcát is. Már nem volt hová elzarándokolni... - idézte fel a keserű emlékeket Vince bácsi. Nagy György története is szívszorító. Hadifogolyként Szibériába került. Hiába írt haza leveleket, válasz nem érkezett. - Egy orosz doktornő kérdezte: Pocsemu ti szmutni? Miért vagy szomorú? Hogyne lennék szomorú, válaszoltam. Három éve vége a háborúnak, és nem tudok semmit a szüleimről. A doktornő elmondta, valami történt a felvidéki magyarokkal. Kiderítette a szüleim címét. A hadifogságból Medgyesegyházára jöttem. Idegen faluba, idegen házba. Amikor a családokat kitelepítették Gútáról, a temetőben lévő síremlékeket is bedózerolták egy gödörbe, annyira erős volt a magyargyűlölet. A rendszerváltozás után a temető egyik sarkában állították fel a kereszteket a helyiek. Gyuri bácsi a nagyszülei négy darabba tört síremlékét a polgári iskola betonkerítésében találta meg. Ennek ellenére nem érez haragot, csupán elmondhatatlan fájdalmat.

A szlovákokat nyugtalanítja a gárda megerősödése

2007. október 21. - MTI

Nyilatkozatban adott hangot nyugtalanságának a Magyar Gárda új tagjainak felesketése miatt vasárnap a szlovák külügyminisztérium. Az MTI pozsonyi irodájához eljuttatott dokumentumban a szlovák diplomácia megállapítja: mivel a jelenség az egyesülő Európa demokratikus eszméinek durva tagadását jelzi, semmiképpen sem szabad észrevétlenül hagyni, hogy az Európai Unió és a NATO szövetséges országában egy agresszív és fasiszta eszmék jeleit mutató félkatonai szervezet legálisan működjön. A szlovák külügyminisztérium méltányolja, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar Gárda létrejöttét elutasító álláspontot képvisel, Pozsony azonban ezzel együtt is „meglepőnek találja, hogy a Magyar Gárda bejegyzésére egyáltalán sor kerülhetett, s hogy mai napig sem tiltották be azt a harcra kész revizionista csoportosulást, amely nyilvánossá tett szándékai szerint aktivitásait a Magyar Köztársaság területén kívülre is ki akarja terjeszteni.” „A Szlovák Köztársaság számára elfogadhatatlan állapot, hogy szomszédjában az egész demokratikus Európa által elvetett, az áldatlan múlt szellemét ébresztgető fasizmus és az összeférhetetlenség szelleme ébredezik” - áll a nyilatkozatban, mely emlékeztet arra, hogy „a Szlovák Köztársaságban irgalmatlanul betiltották a hasonló alapon szerveződött Szlovák Testvéri Közösséget (SP).” Pozsony elvárja, hogy a magyar joghatóságok a magyar kormány 2007. augusztus 29-iki nyilatkozatának megfelelően járjanak el a Magyar Gárdával szemben, mert hogy a magyar kormány a jelzett napon kinyilatkozta: a szélsőséges eszmék és mozgalmak magyarországi terjesztésének visszaszorítása érdekében minden alkotmányos eszközzel élni kíván. Elemzők ugyanakkor a szlovák külügyi nyilatkozat kapcsán emlékeztetnek, hogy Szlovákia legfelsőbb bírósága nem a Szlovák Testvéri Közösséget (SP), hanem annak jogelődjét, a Szlovák Testvéri Közösség - Nemzeti Párt (Slovenská pospolitosť - Národná strana) nevű pártot tiltotta be, amely azonban Szlovák Testvéri Közösség (Slovenská pospolitosť) néven, polgári társulásként azóta is zavartalanul működik. Erre a körülményre a hivatalos szlovák vélemények ellenében a szlovák média is többször rámutatott és hangsúlyozta: a II. világháború alatt fennállt szlovák fasiszta csatlósállam félkatonai szervezete, a Hlinka-gárda egyenruháit utánzó öltözékben masírozó és fasiszta eszméket hirdető társaság felhagyott ugyan a köztéri erődemonstrációkkal, de eszméivel tovább szennyezi az ország demokratikus törekvéseit.

Hatszáz új gárdistát avattak

2007. október 21. - MTI, NOL

Közel hatszáz új taggal gyarapodott a Magyar Gárda. A közéletben komoly vitákat kiváltó szervezet új tagjai vasárnap a Hősök terén, kordonnal elzárt területen tettek esküt. Az MSZP elhatárolódásra szólít fel, az Európa Parlamentben is nyilatkozat készül. A gárdatagok felvételére ezerötszáz szimpatizáns gyűlt össze, szinte mindegyik árpádsávos zászlót hozott magával. A térre katonai alakzatban, dobszóra felvonuló gárdistákat sok turista fényképezte. A rendezvényen felolvasták Wittner Máriának, a Fidesz országgyűlési képviselőjének köszöntő levelét. Wittner Mária a gárdistákat az 1956-os forradalom méltó örököseinek nevezte. Usztics Mátyás színész, a Magyar Gárda tiszteletbeli főparancsnoka beszédében úgy fogalmazott: a Magyar Gárda annak az akaratnak a bejelentése, hogy Magyarország sorsát a magyarok intézzék Magyarországról. Vona Gábor, a Magyar Gárda Egyesület elnöke egy új erő születéséről beszélt. Szerinte Gyurcsány Ferencnek és minisztereinek van félnivalójuk az igazságszolgáltatástól, mert hamarosan börtönbe kerülhetnek „a magyarság ellen elkövetett bűneikért és a nemzeti javak saját hasznukra fordítása miatt”. Beszélt arról, hogy népfőiskolákat akarnak indítani, ahol a valós magyar történelem mellett rovásírást is tanítanának, de saját egészségügyi biztosítót is létre akarnak hozni a gárda számára. A rendezvény idejére a rendőrség az Andrássy és a Dózsa György út egy részét a forgalom elöl lezárta, az Andrássy úton a délelőtt folyamán felállított, a magyarországi nyilasokra emlékeztető történelmi óriásplakátokat rendőrök vigyázták. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) hivatalos honlapján közzétett tájékoztatás szerint „rendbontás nélkül fejeződött be vasárnap 17 órakor a Jobbik Magyarországért Mozgalom rendezvénye a Hősök terén”, személyi szabadságot korlátozó rendőri intézkedésre nem történt. A rendezvény befejeztével a forgalomkorlátozások megszűntek, a közlekedés zavartalan.

MSZP: a pártok határolódjanak el!

Az MSZP arra szólítja fel a pártokat, egyértelműen és véglegesen határolódjanak el a Magyarországon tapasztalható szélsőségektől - mondta a párt országgyűlési képviselője vasárnap, Budapesten a Magyar Gárda avatási rendezvényével egy időben tartott sajtótájékoztatón. Az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja - a nemzeti ünnep előtt két nappal - felszólít minden demokratikusan gondolkodó pártot, határolódjanak el a szélsőségesektől, tegyék egyértelművé kapcsolatukat ezekkel a csoportokkal - mondta Varga László. Szerinte e felhívás azért aktuális, mert elhangzásával egy időben tartanak Budapesten egy olyan eseményt - a Magyar Gárda tagjainak avatását -, ami sokak számára Európában is megdöbbentő. A politikus a Magyar Gárdát félkatonai szervezetnek nevezte, amit szerinte számos látható jel igazol. Varga László szerint a Magyar Gárda és a Fidesz kapcsolata is egyértelmű. Hozzátette: ezt mutatja, hogy a Fidesz nem szüntette meg az együttműködést az önkormányzatokban a Jobbikkal, Bencsik András, a Magyar Gárda egyik alapítója egyben a Fidesz egyik tagozatának vezetője. Kapcsolatként említette Wittner Máriát, a Fidesz országgyűlési képviselőjét is. Wittner Mária vasárnap nem jelent meg a Magyar Gárda avatásán, levélben köszöntötte a gárdistákat. Varga szerint egyértelmű, hogy „sok szempontból Orbán Viktoron múlik mindannyiunk nemzeti ünnepe”. Kimondja-e Orbán Viktor a Magyar Gárda mai avatása után, hogy nem kér a Magyar Gárdából; nem kér a szélsőségesek támogatásából, akik „cigányoznak, zsidóznak, tojást dobálnak”; kimondja-e azt, hogy „a Fidesz egyszer és mindenkorra elhatárolódik a szélsőségesektől”. „A politikai szélsőjobbon is az van, amit Orbán Viktor mond” - hangsúlyozta az MSZP politikusa. Elképesztő butaságnak minősítette Varga László szavait a Fidesz helyettes szóvivője. „A Fidesz a vártnál is sokkal sikeresebb népszavazási aláírásgyűjtés első szakaszával van elfoglalva, így nem tudunk foglalkozni ezzel az elképesztő vasárnapi butasággal” - írta közleményében Cser-Palkovics András. Nyakó István, az MSZP szóvivője azt mondta: Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője ismét kiállt a Magyar Gárda mellett. A kormánypárti politikus szerint megint kettős beszéd folyik az ellenzék részéről: kikacsint a szélsőjobbra, de közben úgy tesz, mintha nem lenne köze az önkormányzatokban a Jobbikhoz, a tereken pedig a Magyar Gárdához.

Az EP is elítélheti a Magyar Gárdát

Három magyar EP-képviselő, Szent-Iványi István (SZDSZ), Tabajdi Csaba (MSZP) és Olajos Péter (MDF) kezdeményezte azt az európai parlamenti írásbeli nyilatkozatot, amely az európai szélsőséges csoportok elleni összefogásra szólít fel. A nyilatkozat - amelynek benyújtásához egy baszk és egy bolgár politikus is csatlakozott - felszólítja a tagállami és az európai szintű illetékes szervezeteket (különösen az EU alapjogi ügynökségét), hogy kövessék figyelemmel a szélsőséges, félkatonai csoportok tevékenységét. A nyilatkozat szövege külön megemlíti a Magyar Gárdát, mint amely aggodalmat és félelmet ébreszt. „E szervezetek célja, hogy gyűlöletet és erőszakot keltsenek a szomszédos országokkal, valamint az etnikai, nemzeti vagy vallási kisebbségekkel, és a saját országukban a politikai ellenfeleikkel szemben is” - áll a szövegben, amely leszögezi: minden lehetséges eszközzel szembe kell szállni a szélsőséges nacionalizmussal. Az írásbeli nyilatkozat az EP-képviselők többségének aláírását követően válhat a parlament hivatalos álláspontjává. Van már ilyen eljárás alatt más magyar vonatkozású nyilatkozat is: a kolozsvári Bolyai Egyetem támogatásának még nem sikerült megnyerni a képviselők felét.

Békéscsaba - Pálinkaivással kezdődött a kolbászfesztivál

2007. október 21. - BEOL

A fiatalember nem volt rest és jót kortyolt a disznókörömbe töltött pálinkából. A disznóvágások hagyományőrző mozzanatával szombaton délelőtt el is kezdődött az immáron 11. Csabai Kolbászfesztivál. Bár a várt kolbászgyúrást majd csak hétfőn délelőtt rendezik a megyeszékhely sportcsarnokában, már az első nap is bővelkedett érdekességekben. Az Alberti család: Pál, Béla és László kiegészülve rokonukkal, Knyihár Jánossal hamisítatlan disznótort rögtönzött a szép számú érdeklődő előtt. A csapat a disznóperzseléstől a bontáson át a kolbász- és toroskáposzta készítésig mutatta be a feldolgozás teljes menetét. Eközben a sportcsarnokban a nyugdíjas klubok színvonalas műsorai szórakoztatták a megjelenteket, míg az élelmiszeripari és mezőgazdasági kiállításon kétezer négyzetméteren több, mint hetven cég mutatta, mutatja be termékeit. Szombat este hivatalosan is megnyitotta a fesztivált Vantara Gyula, Békéscsaba polgármestere és Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója.

Töltik a kolbászt és a pálinkát is...

2007. október 21. - piacesprofit.hu

Idén tizenegyedik alkalommal rendezik meg Békéscsabán a kolbászfesztivált. A rendezvényt évről évre közel hetvenezren keresik fel, amelynek a térség szállásadói igencsak örülnek. Hatvan kilométeres körben nem lehet szabad szobát találni a négynapos Csabai Kolbászfesztivál idején - mondta el Ambrus Zoltán, a rendezvény főszervezője. Kihasználják az összejövetelt a régió cégei is. Szakmai konferenciák, üzemlátogatások és üzletember találkozók szerveződnek ilyenkor. A húsipari cégek mellett a hulladékgazdálkodásban érintett vállalkozások is nagy számban képviseltetik magukat. Az ökogazdálkodás iránti fogékonyság Békéscsabán is megfigyelhető. Itt sincs már szakmai nap bioenergiáról szóló előadás nélkül, hiszen ez az egész agráriumot érinti. A rendezvénnyel párhuzamosan élelmiszeripari és mezőgazdasági kiállítást is tartanak. Idén kétezer négyzetméteren közel nyolcvan kiállító fogadja az érdeklődőket, döntő részt a kolbászhoz kapcsolható témában - tudtuk meg a szervező Körös-Trade Kft. igazgatójától, Nóvé Zoltántól. A megjelenő cégek leginkább a fogyasztók elérése miatt jönnek el, hiszen a nagy látogatottság miatt érdemes kóstoltatni, eladni. Családi vállalkozásban működik a Békési Pálinkafőzde, akik a kolbászfesztivál mellett majd hatvan rendezvényre pakolnak ki egy évben. Fő termékük a földrajzi eredetvédelem oltalma alatt előállított békési szilvapálinka, miközben négy termékük kiváló magyar élelmiszer védjeggyel kerül forgalomba. Békési Sándor, aki a kereskedelemért felel a cégben, elmondta, hogy van már olyan vásárlói szegmens, akik megfizetik a minőségi, drágább pálinkákat. Ezek nagykereskedelmi ára öt-kilenc ezer forint között mozog. Mindez annak köszönhető, hogy kezd kialakulni a pálinkafogyasztás kultúrája, a borhoz hasonlóan. Egyre több szaküzlet nyílik, ahol minőségi italokat lehet kapni. Gráf József korábban kijelentette, hogy a magyar élelmiszeripar ágazatai közül a bor- és pálinkakészítés fejlődött a legdinamikusabban az elmúlt évtizedben.

Kodály a Békési úti Nemzetiségi Házban

2007. szeptember 20. - Ľudové noviny (aa)

Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója alkalmából került sor a „Kodály ünnep 2007”című rendezvényre a Békési út 17. szám alatti Meseházban, ahol Schéner Mihály Kossuth-díjas festőművész állandó kiállítása is található. A Kodály évforduló keretében érdekes programok várták a nagyszámú érdeklődő közönséget - „Síppal, dobbal”: népi hangszerkészítés, csörgők, zörgők, gyermekjátékok készültek a gyerekek részvételével; -”Ingyom bingyom”gyermekjátszó: népi gyermek játszóház Szlovákiából, majd hangszerbemutatóra került sor „Cini-cini hegedű”címmel, amelyet Balogh Gáborné hangszergyűjtő mutatott be. A Szlovák Pávakör „A citrusfa levelestől”c. dalcsokorral mutatkozott be, egyrészt saját gyűjtésű anyaguk bemutatásával, másrészt Kodály által gyűjtött népdalokat adtak elő. Ezt követően a Csaba Táncegyüttes fiataljai a „Járd ki lábam”táncsort járták el Pintér Tibor vezetésével, míg végül a Szarkaláb Énekegyüttes „Szálljon, szálljon csak megvigasztalódjon”címen nemcsak az énekegyüttes számaival, hanem közös vidám daltanulással zárult a zenetudósra történő megemlékezés.

Tevan kiállítás Békéscsabán

2007. szeptember 20. - Ľudové noviny (aa)

Tevan Andor (1889 - 1955) nyomdatulajdonos, könyvtervező, könyvkiadó. Szakmai tanulmányait a bécsi főiskolán végezte. 1909-ben vette át apja békéscsabai nyomdáját és korszerű könyvelőállító céggé alakította át. 1909-ben indította meg a kiadást. A társadalom minden rétege számára kívánt jó irodalmat nyújtani, tartalmilag értékes műveket szép köntösben, elérhető áron. A Tevan könyvtár olcsó zsebkönyvsorozat, a Tevan-amatőrsorozat neves bibliofilsorozatként ismert. A Tevan család munkássága jelentős volt kulturális vonatkozásban. A városban több emléktábla is őrzi a csabai nyomdászat jelentőségét. Szeptemberben a Jankay Galériában Kolozsvári és Tevan kiállítás nyílt, ahol bemutatásra kerültek válogatások a család adományából, melyen jelen voltak a Tevan család még élő tagjai. Köles István alpolgármester köszöntőjében kiemelte a Tevan család előtti kötelező tiszteletünket. A nyomdai munkán túl erkölcsi elismerés is illeti őket a kultúráért való munkálkodásért, támogatásért. Dr. Szabó Ferenc történész a kiállítás megnyitójában történelmi keretekbe, a kor társadalmi, gazdasági viszonyaiba ágyazta bele a nyomdászati emlékeket.

Szüreti bál Gerendáson

2007. szeptember 20. - Ľudové noviny (aa)

Évek óta hagyomány Gerendáson a nagy szüreti mulatság. Ezt a hagyományt ápolja a szlovák önkormányzat. A rendezvényen több száz érdeklődő vett részt. A mulatságon ott volt a falu apraja és nagyja. Most is lovas hintókkal érkeztek a résztvevők, akiket a Csorvási Fúvószenekar és a mazsorett csoport fogadott a kultúrház előtt, ahol a vendégeket Priskin Jánosné (Kati), a szlovák önkormányzat elnöke fogadta. A zuhogó eső sem tántorította el a népes sereget attól, hogy a tervezett programokon ne vegyenek aktívan részt. A nemrégen felújított művelődési házban szép szüreti dekoráció, díszítés fogadta a közönséget, csodálatos gyümölcskosarak szőlővel, almával, szilvával terítve kerültek az asztalokra. A kulturális műsor előtt Fuzik János, az Országos Önkormányzat elnöke köszöntötte a résztvevőket. Méltatta a gerendási szlovákok hagyományápoló tevékenységét, amelyet évről évre megrendeznek nagy sikerrel. A műsorban Sutyinszki Szimonetta szüreti verset adott elő, majd a telekgerendási Szlovák Pávakör, a csorvási, békéscsabai népdalkörök szüreti dalokat adtak elő, majd a csabacsüdi szlovák énekkar és tánccsoport mutatkozott be. Varga Erik és Sutyinszki Szimonetta páros tánca és a furtai cigány táncegyüttes nagy sikerrel zárta a szüret műsoros részét. Ezt követte az igen gazdag tombola sorsolás, amit közel 20 támogató adott össze, s végül a szüreti bál hajnalig tartó mulatozással ért véget.

Szlovák Nemzetiségi Napok és Szüreti Fesztivál Kiskőrösön

2007. szeptember - Ľudové noviny (Boda Zsuzsa)

Augusztus utolsó napján felcsendültek Kiskőrösön a magyar és az uniós himnusz hangjai, ezzel kezdetét vette a háromnapos Szlovák Nemzetiségi Napok és Szüreti Fesztivál programsorozata. A rendezvény megnyitó ünnepségét megtisztelte jelenlétével Ján Süli, Szlovákia magyarországi főkonzulja, Juraj Migaš, Szlovákia magyarországi nagykövete, Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke, valamint Bányai Gábor a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke is. Domonyi László polgármester köszöntő szavai után Ján Süli főkonzul úr üdvözölte a megjelenteket. - Örülök annak, hogy Kiskőrösön ilyen összetartó szlovákok élnek, akik ilyen jó szokásokat tartanak fenn. Isten tartsa meg Önöknek a jó szokásait, szeressék egymást és városukat- fejezte ki jókívánságait az itt élőknek a főkonzul, majd átadta a szót Bányai Gábornak, aki megnyitotta a rendezvényt. A programban színes népviseletbe öltözve szerepeltek a Szlovák Népdalkórus és Citerazenekar tagjai is. A háromnapos rendezvény bővelkedett szlovák programokban. Pénteken tartották a Dél-alföldi Szlovákok Regionális Találkozóját, majd az ünnepélyes megnyitó után Fuzik Jánost, az Országos Szlovák Önkormányzat elnökét tiszteletbeli borlovaggá avatta a kiskőrösi Gondűző Borlovagrend nagymestere. Szombaton nyitotta kapuit a Szlovák Tájház udvarán az Alkotóudvar, a művelődési házban pedig Sztrapacska udvar csalogatta az embereket. A Városháza dísztermében Kiskőrös testvérvárosai közt Liptószentmiklós és Naszvad küldöttei is beszámoltak az elmúlt évek uniós fejlesztéseiről. A szabadtéri színpadon felléptek a környékbeli települések népdalkörei és citerazenekarai, este pedig kezdetét vette a Szlovák szüreti bál is. Vasárnap az evangélikus templomban a hagyományoknak megfelelően szlovák nyelven hirdettek igét, a felvonulók közt pedig a Kiskőrösi Népdalkör és citerazenekar tagjai is lovas kocsira ültek. Három nap, három éjjel folyt a mulatozás a város főterén, ahol mindenki találhatott kedvére való programot.

Sztrapacska és heróka a kiskőrösi fesztiválon

A városlapítók Kiskőrösön szerencsére egykoron nemcsak a szőlővesszőket hozták magukkal, hanem az asszonyok minden bizonnyal betették batyujukba a receptes könyvecskéiket, így ismerhetjük ma is a szlovákok kedvelt fogásait, a nemzeti ételnek számító jóféle brindzás, vagy pároltkáposztás, libatepertős sztrapacskát, a porcukorral gazdagon megszórt herókát, a finom kolbászos savanyúkáposztás levest, a birkapörköltet, vagy a különféle töltettel készült sós és édes szaladgálós réteseket. Az idei Szlovák Nemzetiségi Napokon és Szüreti Fesztiválon is különleges gasztronómiai élményekben volt részük mindazoknak, akik ellátogattak Kiskőrösön a Sztrapacska udvarba, vagy a Szlovák Tájházba. A művelődési ház Sztrapacska udvarában egész szombaton asszonyok hada sürgölődött, bizonyítván, hogy a sztrapacska készítése ma is élő hagyomány. A férfiak pedig a bográcsba parancsolták a pörköltnek valót. A Szlovák Tájház udvarán a heróka készítésének tudományába pillanthattunk be, és annyit ehettünk az ízletes vaníliáscukros süteményből, amennyi csak belénk fért. A hagyományos szlovák konyha nem nélkülözte a fogyókúrásnak cseppet sem mondható alapanyagokat. Mivel a szőlőmunkák kivették az ember erejét, pótolni kellett azt az ételekkel. Erre pedig a legmegfelelőbbnek a szalonnás, zsíros, hagymás, krumplival, liszttel, juhtúróval, vagy zöldségekkel, esetleg néhanapján disznóhússal, birkahússal készült fokhagymával ízesített, a mai gyomornak igencsak nehéz fogások bizonyultak. Kinek mi volt otthon, mit rejtett a kamra polca, ki mennyire volt tehetős- olyan konyhát vezetett. Volt, aki csak megfőzte hajában a krumplit, megsuhintotta paprikás, hagymás zsírral, volt, akinek hús is került rá. Mivel disznót csak november-decemberben vágtak, ilyentájt a baromfiudvarban szaladgáló kétlábúak, vagy egy-egy birka esett áldozatául a szüreti lakomának. No és persze a zsírt sem sajnálta a bödönből a gazdasszony, úgyhogy igencsak itatta magát a kolbászos savanyúkáposzta leves és a sós, csípős paprikás birka, a köménymagos főtt krumpli, vagy a brindzás sztrapacska jóféle tavalyi Kadarkával.

Dél-alföldi szlovákok tanácskozása Kiskőrösön

Kiskőrösön tartották regionális tanácskozásukat a Dél-alföldi szlovákok, az országos szlovák kisebbségi vezetők részvételével. A tanácskozáson Domonyi László kiskőrösi polgármester, valamint Gmoser Györgyné a házigazda Kiskőrösi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat és a Kiskőrösi Szlovákok Szervezete elnöke is köszöntötte a meghívott vendégeket és a vezetőket, Jan Sülit, Szlovákia magyarországi főkonzulját és feleségét Judit Süli asszonyt, Fuzik Jánost, az Országos Szlovák Önkormányzat elnökét, dr. István Annát, a Békéscsabai Szlovák Kultúra Háza igazgatóját. Békéscsaba, Szeged, Mezőberény, Békés, Csabacsűd, Csabaszabadi, Medgyesegyháza, Dunaegyháza, Miske, Kecskemét, Pirtó, Budapest, Tótkomlós, valamint Pitvaros településekről érkeztek szlovákok a konferenciára. A tanácskozás előtt Gmoser Görgyné, valamint dr. Ocsovszki Imre, a Szegedi szlovákok vezetője mindannyiuk nevében megkoszorúzta a város világszerte ismert nagy költőóriásának, Petőfi (Petrovics) Sándornak a szülőházát, akinek szülei szlovák származásúak voltak. A rendezvényt Ján Süli, Szlovákia magyarországi főkonzulja nyitotta meg. - Az ember mai létét három nagy kérdés fogalmazza meg: hogy honnan jöttünk, hol vagyunk és hová akarunk eljutni. Rendkívül fontos a magyarországi szlovákság számára is, hogy tudja, őseik honnan érkeztek ide, de mindennél előrevalóbb ebben a változó világban, hogy tudják azt is, hogy mit akarnak, hová akarnak eljutni. Most nem kell azon elszomorodni, hogy gyermekeink elmennek világot látni, keresve a munkalehetőségeket. Nekünk szülőknek azon kell iparkodnunk, hogy olyan nevelést kapjanak, hogy az egész világon megállják a helyüket, ezzel is hozzásegíthetjük őket sikereikhez. Nekünk, az itthon maradottaknak olyan környezetet kell teremtenünk, hogy legyen hová bármikor visszajönniük és soha semmilyen körülmények között se kelljen szégyellniük, hogy honnan indultak- adott iránymutatót a tanácskozó szlovákságnak a nagykövet. A találkozó folytatásaként Gila Károly, a Magyarországi Leader Központ vezető vidékfejlesztési szakértője tartott előadást a Közművelődés és a Vidékfejlesztés kapcsolata címmel. Mint elmondta, a kulturált vidékfejlesztés része a pezsgő szellemi élet fellendítése, érdekeltté és motiválttá kell tenni az értelmiséget, hogy mindenki a maga területén alkosson. Ebbe a folyamatba a nemzetiségek is bekapcsolódhatnak hagyományaik, szellemi és kulturális értékeik megmentésének érdekében. Ez nemcsak pénzkérdés- mondta az előadó - válaszként Fuzik János erre irányuló kérdésére - de ha vannak jó elképzelések, a többmilliárdos uniós támogatási forrásból lehet az elgondolások mellé pénzt is varázsolni. - Sok magyarországi kis településnek csak az ott élő szlovákság építészeti emlékei és kulturális öröksége az egyetlen értéke- hozta fel példának az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke. A Leader program tehát segítséget nyújt abban, hogy felélesztve közösségi funkcióját, megmentsük tájházainkat, hagyományainkat is. István Anna hangsúlyozta, hogy minden erővel meg kell menteni a szlovák hagyományokat, gasztronómiai értékeket. - A mi dolgunk, és még fokozottabban a velünk élő idősebb korosztálynak is, hogy tovább éltessük az eleinkről ránk maradt szlovák örökségünket és átadjuk azt a jövő generációjának. - Higgyük el, csak el kell kezdeni ezt a munkát, a többiek majd csatlakoznak hozzánk- buzdította a feladatvállalásra az embereket a szlovák vezető. A Dél-alföldi szlovák települések delegációit István Anna tájékoztatta az Alföldi Szlovák Szervezetek Szövetségének alapelveiről, munkájáról. A szövetség alapító tagjai a csabai, a kiskőrösi, a komlósi, a mezőberényi, valamint a szegedi szlovákok szervezetei. A szövetség célja a Dél-Alföldi régió szlovák kisebbsége kultúrájának és értékeinek bemutatásán, megismerésén és megismertetésén kívül többek között a szlovák kisebbség kohéziós erejének növelése és az egyéb helyi, regionális, illetve országos szlovák, valamint a más kisebbségekkel való együttműködés erősítése. A találkozón részt vevők a tanácskozás után csatlakoztak a XV. Szüret és Szlovák Nemzetiségi Napok programjaihoz.

Uniós tanácskozás Kiskőrösön

„Múlt és jelen az Európai Unióban”elnevezéssel folytattak tanácskozást Kiskőrös testvérvárosainak delegációi a Városháza dísztermében szeptember elsején. A baráti légkörben zajló találkozón a lengyelországi Tarnow, a romániai székely Hargita, a szlovákiai Liptovský Mikuláš és Naszvad, a holland Krimpen aan den IJssel, a németországi Stadtlengsfeld, valamint Kiskőrös szakemberei is beszámoltak az elmúlt évek kiemelkedő fejlesztéseiről és a jövőbeni uniós beruházások terveiről. A testvérvárosok delegáltjai fényképes illusztrációk segítségével nagyvonalakban bemutatták településüket, elkalauzolták a jelenlévőket turisztikai látványosságaikhoz, híres-neves épületeikhez. Feltárták adottságaikat, fő profiljukat a hallgatóság előtt, valamint felsorolták a közelmúlt uniós segítséggel véghezvitt nagy városfejlesztő beruházásait. A 35 ezer lakosú Liptószentmiklós fejlesztéseit Lucia Cukerová projektmenedzser, Szabados Anna tolmácsolásában mutatta be a többi település delegációinak. A Naszvad község beruházásait és jövőbeni terveit dr. Jozef Haris polgármester ismertette a konferencián. A tanácskozó települések képviselői elmondták, hogy nagy hangsúlyt fektetnek településeiken a szennyvízkérdés megoldására, a csatornarendszer kiépítésére, valamint a szennyvíztisztító telepek modernizálására. A termálvíznek a fürdőturizmus fellendítésében elfoglalt jelentőségét és szerepét felismerve, több település tervei között is szerepel különböző fürdőkomplexumok építése. Ugyancsak kiemelkedő és fontos helyen áll az egészségügyi létesítmények, beruházások, valamint az ehhez kapcsolódó rehabilitációs intézmények létrehozása. A városszépítő, parkosító programokat, az egyes, régi, muzeális értékű közintézmények felújítását, modernizálását, funkcionális átépítését, a szelektív hulladékgyűjtést, illetve az EU normáknak megfelelő szeméttárolást és a modern szemétfeldolgozó telepek kiépítését, megvalósítását közérdeknek tekintik. A jövőben a környezetvédelemre, az út és kerékpárút beruházásokra, a turizmus hatékonyabb fejlesztése, az oktatási intézmények felújítására és átépítésére, sport- és szociális létesítmények létrehozására, a városrendezésre kívánnak szinte kivétel nélkül mindannyian nagy hangsúlyt fektetni.

Fuzik Jánost Kiskőrösön borlovaggá avatták

Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke Kiskőrösön a Szlovák Nemzetiségi és Szüreti fesztiválon bebizonyította, hogy igen kiválóan ért a kiskőrösi szaladgálós rétes összeállításához, valamint dagasztásához és a borfelismerés terén is otthon van a többi jelölttel együtt. Továbbá tudja, hogy melyik bor milyen szőlőből készült és azt is, hogy melyik pálinkának mi az alapanyaga. Fuzik úr kiállta az avatási próbákat és a kiskőrösi szlovákság megbecsülésének jeléül tiszteletbeli borlovaggá avatta őt a kiskőrösi Gondűző Borlovagrend nagymestere. Nos, aki ott volt a Kiskőrösi Gondűző Borlovagrend idei borlovag avatásán, az meggyőződhetett arról, hogy minden próba nehéz, ám de nem lehetetlen. Nemcsak Fuzik János, de Kunföldi Pál szőlőtermelő-borász és Orcsik Attila összevont kistérségi iskolaigazgató, Polyákné Csengődi Éva borász, valamint Papp József, a Magyar Pálinka Lovagrend kancellárja is kiállták a próbákat. A Nagytanács úgy döntött, elfogadja a jelöltek próbatételét és a Gondűző borlovagok nagymestere Béleczki Mihály az arany szőlőlevéllel borlovaggá és tiszteletbeli borlovagrendi taggá ütötte őket.

„Szomszédolós” program Kiskőrösön

A környékbeli települések népdalkörei is ellátogattak Kiskőrösre a szüreti napok alkalmával. Szombaton elhozták magukkal a nótás kedvű asszonyok citerásaikat, akikkel ízelítőt adtak településük folklórjából. A „Szomszédolós”programban színpadra lépett a dunaegyházi Jasná jeseň - vagyis Fényes Ősz - elnevezésű hagyományőrző nyugdíjas énekkar, akik magyar és szlovák nyelven adtak elő népdalokat. A kiskőrösi fellépésen a Kivicses-kavicsos, az Árva csalán, a Csapegi szőlők kezdetű dalaikat, valamint szlovák és Kalocsa környéki népdalokat énekeltek. A húsz évvel ezelőtt alakult együttes tavaly októberben szerzett ezüst minősítést. A Tázlári Citerazenekar és a Rozmaring asszonykórus sem először vendégeskedett nálunk, ők most stílszerűen a szőlőről és borról énekeltek a lelkesen tapsoló közönségnek. A 11 éves soltvadkerti Búzavirág asszonykórus 11 tagja egy Félegyháza környéki és egy vajdasági népdalokból álló népdalcsokrot adott elő. Az asszonyok öt éve járnak minősítő versenyekre, ahol már három alkalommal kaptak ezüst minősítést. Kecelről érkezett a Folklór Együttes asszonykórusa és citerazenekara, akik 1991 óta dalolnak együtt. 2001-ben az addigi ezüst minősítések után arany minősítést kapott az asszonykórus és a citerazenekar is.

Népművészeti alkotóudvar a tájház udvarán

Kicsiknek valamint a nagyoknak is kellemes és hasznos időtöltést kínál évről-évre Kiskőrösön a szeptemberi nemzetiségi napokon a Szlovák Tájház udvarán berendezett népművészeti alkotóudvar. A hagyományőrző népművészek és művésztanárok segítségével olyan rég elfeledett kézműves tevékenységek műhelytitkaiba is bepillanthattunk például, mint a nemezelés, csuhébaba kötözés, vagy a fazekasság, de lehetett gyöngyöt is fűzni, textilbábokat, vagy a Humán Szolgáltató munkatársaival papírképeket is készíteni. Szóval, aki az alkotóudvart választotta, nem unatkozott, sőt hasznos, maga készítette ajándékokkal térhetett haza.

Sikert aratott az István a király Pilisszentkereszten

2007. augusztus 21. - (www.edupress.hu)

Augusztus 20-án este a páratlan szépségű természeti és történelmi környezetben, Pilisszentkereszt határában csendült fel Szörényi Levente és Bródy János nagysikerű szerzeménye, az István, a király című rockopera. Az előadást - az esős idő ellenére - sikerrel fogadta a közel kétezer főnyi közönség. A szervezők szándéka szerint egy olyan multikulturális rendezvényt kívántak létrehozni, melynek hétköznapi emberek a szereplői. Pilisszentkereszten nemcsak magyarok élnek, hanem a szlovák és német nemzetiséghez tartozók is, akik szintén részt vettek a darabban. A civil kezdeményezésre hagyományteremtő szándékkal megrendezett rockopera szereplői ezúttal a tehetséges falubeliek és a testvérközségek lakói közül kerültek ki. Felléptek Kézdiszentkereszt (Kovászna megye - Románia), valamint a szlovákiai Nagyölved táncegyüttesei is. A kiválasztásnál - a karaktereken túl - elsősorban a hangi adottság volt a legmeghatározóbb szempont. A rendezvény mottójául Szent István király Imre herceghez intézett intelmeit választották, miszerint: „Mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő”. Az est lebonyolításának fő támogatója anyagi és technikai téren a Budapesti Műszaki Főiskola volt, a vezetőség ugyanis a magas színvonalú oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenységén túl fontosnak tartja a kultúra támogatását és a hagyományok ápolását. A ciszterci apátság romjai között felcsendülő dallamokra az államalapító Szent István ünnepén este kilenckor kétezres tömeg várakozott, a darab végét kitörő tapsvihar fogadta, mely nemcsak a jól ismert zeneműnek, hanem a lelkes összefogáson alapuló közös élményt teremtő kezdeményezésnek is szólt.

„István, a király”Pilisszentkereszten

2007. augusztus 09. - (BMF)

2007. augusztus 20-án, az államalapító Szent István ünnepén csendül fel a páratlan szépségű természeti és történelmi környezetben, Pilisszentkereszt határában lévő ciszterci apátság romjai között Szörényi Levente és Bródy János méltán nagysikerűvé vált történelmi szerzeménye, az „István, a király”című rockopera. Pilisszentkereszt lakói kezdeményezésére, a község önkormányzatának támogatásával, hagyományteremtő szándékkal rendezik meg a rockoperát, a környező települések lakói közreműködésével. A rendezvény mottójául Szent István király Imre herceghez intézet intelmeit választották, miszerint: „Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő”. Az est lebonyolításának fő támogatója a Budapesti Műszaki Főiskola, melynek vezetősége a magas színvonalú oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenységén túl fontosnak tartja a kultúra támogatását és a hagyományok ápolását. A rendezvény támogatói között található a CBA Kereskedelmi Kft., a Magyar Televízió Zrt., az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Prangl Hungária Kft., valamint a Hotel Pilis. Az augusztus 20-án, 20.00 órai kezdettel felcsendülő dallamokra a szervezők várják az érdeklődőket, az előadás megtekintése ingyenes.

Halló - Galda Levente

Galda Leventét, a pilisszentkereszti István a király előadás főszervezőjét a rendezvény rendhagyó részleteiről kérdeztük.

2007. augusztus 16. - (Metro - Mittelholcz Dóra)

- Augusztus 20-án este 20 órakor Pilisszentkereszten adják elő az István, a király című rockoperát. A szereplők a falubeliek közül kerültek ki. Honnan az ötlet?

- Szerettünk volna egy olyan multikulturális rendezvényt létrehozni, amelynek hétköznapi emberek a szereplői. Pilisszentkereszten nemcsak magyarok élnek, hanem a szlovák és német nemzetiséghez tartozók is, akik szintén szereplői a darabnak. Sőt, testvérközségeink is részt vesznek az előadásban.

- Mi alapján választották ki az előadás szereplőit?

- A községben kiemelkedően sok tehetséges ember él: énekesek, táncosok, zenészek egyaránt. A kiválasztás során - a karaktereken túl - a hangi adottság volt a legmeghatározóbb szempont.

- Hogy sikerült előteremteni az anyagi forrást?

- Szerencsére nagyon sokan mellénk álltak. A faluban szinte mindenki hozzájárult valamivel a darab megvalósításához. A vállalkozókon túl a lakosság körében, illetve a helyi szervezeteinket illetően is széleskörű összefogást tapasztaltunk. Mindemellett kiemelt támogatóként a Budapesti Műszaki Főiskola is segíti munkánkat, mind anyagi, mind technikai téren.

- Lesz folytatás?

- Mindenképpen, szeretnénk. Az a tervünk, hogy évente egy darabot bemutassunk. Szerintem a civil színháznak nagy jövője van.

Könyvbemutató és kiállítás Pilisszentkereszten

2007. augusztus 16. - (BMF)

Augusztus 5-én került sor a Budapesti Műszaki Főiskola támogatásával a „Ciszterci apátság Pilisszentkereszten”című könyv bemutatójára, amely közérthetően, de mégis tudományos alapossággal ismerteti a szép pilisi falu határában található monostorrom történetét, és bepillantást enged a régészeti kutatások eredményeibe. A kiadvány nemzetközileg elismert szerzői: Hervay F. Levente a ciszterci rend történésze, dr. Benkő Elek régész és dr. Takács Imre művészettörténész, szerkesztői pedig a Budapesti Műszaki Főiskola oktatói: dr. Horváth Sándor és dr. Legeza László. A fotókkal és rajzokkal gazdagon illusztrált kiadványban több történelmi, régészeti és művészettörténeti megállapítással is először találkozhat az olvasó. Ilyen például, hogy a boltozat zárókövének dekorációját nem magából a zárókő anyagából faragták ki, hanem attól eltérő színű, vörös márvány díszítőkorongot erősítettek fel rá. A déli kerengőszárnyból nyíló nyolcszögű kútház a XIII. századi magyarországi művészet legnagyobb kútépítménye volt. A káptalanteremben feltárt lovagsír eredetéről egyik tanulmány meggyőzően állapítja meg, hogy az Robert de Courtenay egykori bizánci császár nyughelye. Az 1184-ben alapított Pilisi apátság története számos ponton kapcsolódik a magyar történelem kiemelkedő személyiségeihez. Az alapító III. Béla, egyik legjelentősebb Árpád-házi uralkodónk nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában a legkimagaslóbb pártfogója volt a cisztercieknek. II. András magyar király első felesége, IV. Béla király és Szent Erzsébet anyja, Gertrúd 1213-ban, a pilisi erdőben merénylet áldozata lett, majd a Pilisi apátság templomában temették el, síremléke maradványait a régészek beazonosították és feltárták. Valószínűsíthető, hogy a síremléket Erzsébet és férje rendelték, és magyarországi látogatásukkor - 1222-ben - Erzsébet felkereste édesanyja sírját, tehát járt a mai Pilisszentkereszten. Ennek 2007-ben, amikor a világ Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulóját ünnepli, különös jelentősége van. Erre is tekintettel, a könyvbemutatóval együtt került sor az „Árpád-házi Szent Erzsébet Emlékei Európában”című kiállítás megnyitójára, amely a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület lenyűgözően szép gyűjteményét mutatja be, és amely augusztus 19-éig látogatható a pilisszentkereszti Kántorház-galériában. A kiállítás megrendezéséhez a Budapesti Műszaki Főiskola is támogatást nyújtott, mivel magas színvonalú oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenysége mellett fontosnak tartja a kultúra támogatását és a hagyományok ápolását.

Megnyitották az acsai Prónay-kastélyt - Ganca a parkban

2007. augusztus - (Patay)

Óriási tömeget vonzott a Cserehát alján fekvő Acsára az első Gancafesztivál. Az embereket azonban elsősorban nem a liszttel összefőzött krumpli ünnepe érdekelte, hanem a kastély, ugyanis egész nap hosszú sorokban várták, hogy beléphessenek a falu fölé magasodó eddig zárt épületbe. Az elhanyagol állapota ellenére is gyönyörű Prónay-kastély a háború után ugyanis először az erdészet, majd a honvédség birtokába végül állami tulajdonba került, így sok idős falusi is csak most láthatta először az épület belsejét. - A falunak nagy tervei vannak az épülettel, azonban másfélmilliárd forintra becslik a felújítás költségét. Eddig az összeg hallatán az összes beruházó meggondolta magát, annak ellenére, hogy egy forintért kilencvenkilenc évig hasznosíthatnák az épületet - mondta el a Napi Ásznak Pleva Józsefné alpolgármester. A falu tervei között a Prónay napok megszervezése is szerepel, sőt arról sem mondtak le, hogy az önkormányzat vegye át a kastély kezelői jogát. A látogatók orra nem sokáig bírta az ínycsiklandó illatokat, így aztán miután végeztek a kulturális élményekkel, beálltak a sorba, hogy megkóstolják a környék nevezetességét a gancát A ganca, főtt, áttört és liszttel összeforralt krumplipüré, amelyet nyers hagymával, vagy párolt káposztával, esetleg juhtúróval, pörccel és tejföllel ízesítenek, azonban létezik mákos verzió is. Az asszonyokból álló csapatoknak szakértő zsűri előtt kellett számot adniuk tudásukról. A gyanútlan gancakóstoló két közéleti hírességgel is találkozhatott, ugyanis Harrach Péter a környék képviselője és Kemény Dénes vízilabda szövetségi kapitánya, a falu pártolója is megjelent az ünnepségen.

Leégett a mátraszentimrei Szlovák Csárda

2007. augusztus 12. - (FH - MTI)

Leégett a mátraszentimrei Szlovák Csárda szombatról vasárnapra virradóra, a tűzben senki sem sérült meg - mondta Zugor Róbert, a gyöngyösi tűzoltóság ügyeletese. A csárda tetőszerkezete, a padlástérben lévő helyiségek jószerivel teljesen a lángok martalékává váltak - tette hozzá az ügyeletes. A tűz oltásában a gyöngyösiek mellett hatvani és salgótarjáni tűzoltók is részt vettek. Egyelőre még nem tudni, mitől gyulladt ki az épület, és a kár pontos mértéke sem ismert, de az első becslések szerint jelentős - mondta az ügyeletes, hozzátéve, az elsődleges tűzvizsgálati eredmények a jövő hétre várhatók. Majdnem porig égett vasárnapra virradóra a mátraszentimrei Szlovák Csárda. Az épület üres volt, így a tűzben senki sem sérült meg. Azt még vizsgálják, hogy miért csaptak fel a lángok. Sipos Imre tűzoltó főhadnagy, a gyöngyösi tűzoltóság ügyeletese elmondta: a nagyrészt fából készült épület szombat este 9 óra körül gyulladt ki. Az oltásra Gyöngyösről, Hatvanból és Salgótarjánból összesen hat tűzoltóegység érkezett. A csárda tetőszerkezete és a padlástérben lévő szobák ekkor már szinte teljesen leégtek, az alsó szinten azonban a gyors beavatkozásnak köszönhetően csak a nagy hő károsította. A tűz megfékezését végül az éjszakai viharos esőzés is segítette. Mivel az épületet a hétvégén nem használták, a tűzben senki sem sérült meg. Az, hogy mekkora a kár és mitől gyulladt ki a mátraszentimrei szlovák csárdában még vizsgálják a gyöngyösi tűzoltók.

Árpád-házi Szent Erzsébet Emléknap Pilisszentkereszten

2007. augusztus 5. - Ľudové noviny (Galda Levente)

Mély tisztelettel adózott Pilisszentkereszt és a régió lakossága, valamint a település szlovákiai testvérközségei a szolidaritás szimbólumává vált Árpád-házi Szent Erzsébet előtt - születésének 800 éves jubileumi évfordulóján -, így kapcsolódva az egyedülálló személyiségének szentelt nemzetközi emlékévhez. Az augusztus 5-ei megemlékezés közös, imás-énekes zarándoklattal indult a római katolikus templomtól a Klastrom-kertig (Szent Erzsébet édesanyjának, Gertrudis királynénak nyughelyéig), ahol ünnepélyes szentmise nyitotta a napot - többek között - a zirci apát és Franciaországból, Acey városából érkezett cisztercita szerzetesek részvételével. Az agapét követően III. Béla királynak, az egykori cisztercita kolostor megalapítója szobrának koszorúzása következett, majd a templomban folytatódott az ünnepség az apátság történetéről szóló könyv, illetve Szent Erzsébet példaértékű életútjának egyházilag hiteles, tudományos és történelmi pontosságú bemutatásával, kiváló felkészültségű történészek segítségével, amelyet képekben is megtekinthettek az érdeklődők a helyi Kántorház Galériában. Őszinte köszönet a szervezőknek és a támogatóknak egyaránt, áldozatos munkájukért és e színvonalas, európai szintű programsorozatért.

Film készül a cigány prímáslányról - Szlovák-magyar koprodukció

2007. július 27.

Jövőre mutatják be a 18. századi cigány prímáslány, Czinka Panna életéről szóló filmet; a forgatás már megkezdődött, ám a főszereplőt csak augusztus elején választják ki az alkotók - erről Sipos Áron, a Focus Film ügyvezető igazgatója, az alkotás producere beszélt. A szlovák-magyar koprodukcióban készülő alkotás magyar producere elmondta, hogy a stáb július elején előforgatáson volt Szlovákiában, az egykori Gömör vármegyében. Az ott felvett jelenetekből, amelyek a cigánykaraván vonulását mutatják be, már összevágtak egy részletet. Az azonban még nem dőlt el, hogy ki játssza majd a film főszerepét, a két lehetséges jelölt közül augusztus első hetében választják ki Czinka Panna megformálóját. „A próbafelvételek kiértékelésétől függ, hogy végül kire esik a választás, az egyik kritérium, hogy a szereplő tudjon hegedülni”- magyarázta a producer. Czinka Panna édesapját Galkó Balázs játssza, a prímás szerepében Sánta Elek látható. A Czinka Pannáról szóló film ötletével a pozsonyi Attack Film állt elő - mondta Sipos Áron, hozzátéve, hogy szívesen csatlakozott a szlovák produkciós céghez, amellyel korábban, a Solymász Tamás című ifjúsági filmen már dolgoztak együtt. Az 1711 körül született és 1772-ben elhunyt Czinka Panna nagybőgős és egyben kovácsmester férjével és annak két testvérével alakította meg az első, mai értelemben vett magyarországi cigányzenekart. A nagyon mélyről indult, de végül meseszerű karriert befutott lány megihlette Kodály Zoltánt is, aki 1948-ban daljátékot szerzett róla, amelynek szövegét Balázs Béla írta. A Czinka Pannáról szóló film a pozsonyi Attack Film és a Focusfilm koprodukciójában készül, költségvetését hetven százalékban szlovák, harminc százalékban magyar forrásból biztosítják. A produkció elnyerte az Eurimages támogatását is. A film rendezője Dušan Rapos, a forgatókönyvet Ľubomír Slivka írta. A zenéket Sárosi Bálint felügyelete mellett egy budapesti stúdióban rögzítik. A júliusban kezdődött, összesen 34 napos szlovákiai munka után a magyarországi forgatás szeptember 20-án indul, akkor két hétig forgat a stáb a nádasladányi kastélyban - tette hozzá Sipos Áron. A filmet jövőre mutatják be a magyarországi mozikban. A producer a Focus Film folyamatban lévő produkciói kapcsán azt is elmondta, hogy a Szabó István rendezésében készülő Utas és holdvilág című film forgatását bizonytalan időre el kellett halasztani, mert a főszereplő - akinek személyéről a producer nem adott tájékoztatást - egyéb kötelezettsége miatt idén nem tudta vállalni a megbízást. Az Oscar-díjas rendező ugyanakkor jövő tavasszal egy másik filmet kezd forgatni, így az Utas és holdvilágot legkorábban két év múlva kezdhetik újra - mutatott rá Sipos Áron. Hozzátette, hogy a Focus Filmnél jelenleg Az igazi című Márai-regényből készülő forgatókönyvön is dolgoznak. Az ügyvezető igazgató azt is elmondta, hogy elkészült A szívemre célozzatok című film. Az Omar Shariff és Rátóti Zoltán főszereplésével készült történelmi témájú alkotás forgatását már másfél éve befejezték.

A Magyarországi Szlovákok Napja

2007. július 16.

Az Országos Szlovák Önkormányzat immáron 11. alkalommal rendezte meg 2007. július 7-én a Sátoraljaújhely melletti Rudabányácskán a Magyarországi Szlovákok Napját. A hazai szlovák kisebbség legnagyobb rendezvényén részt vett a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke, Pavol Paška, a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövete Juraj Migaš, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete, Heizer Antal, továbbá a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztályának (NEKF) főigazgatója, Németh Erika és helyettese, Paulik Antal. A NEKF főigazgatója üdvözlő beszédében gratulált a „Nemzetiségünkért Díjban”részesülteknek, majd elmondta, a magyarországi kisebbségpolitika központi eleme továbbra is a kisebbségek kulturális autonómiájának erősítése. Ez azonban csak olyan közösségeknél lehet realitás, amelyek maguk is megtesznek minden tőlük telhetőt az anyanyelv, a kultúra és az identitás megőrzéséért, a fiatal generációkra való átörökítéséért. Németh Erika fontosnak tartotta azt is megemlíteni, hogy ez nem jelenthet bezárkózást, a kisebbségi közösségeknek nyitniuk kell környezetük felé is. A rendezvény nagyszabású kulturális programmal ért véget, amelynek keretében az egyes hazai szlováklakta régiók képviselői mutatták be az elmúl évben kidolgozott programjaikat.

Regionális kisebbségi szakmai értekezlet Békéscsabán

2007. július 11.

A Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal 2007. június 28-án Békéscsabán regionális kisebbségi szakmai értekezletet tartott Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye települései jegyzői és a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökei részére. A tanácskozáson dr. Siket Judit, a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője tájékoztatást adott a három megyében működő kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése tapasztalatairól. Magyarné Braunsteiner Márta, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztályának (NEKF) osztályvezetője a települési kisebbségi önkormányzatok és a települési önkormányzatok együttműködését, valamint a kisebbségi önkormányzatok működésének biztosítását ismertette. A plenáris konzultáció után a NEKF Kisebbségi Jogi és Önkormányzati Osztály munkatársaival személyes beszélgetésre is lehetőség nyílott. A főosztály munkatársai a három megye kisebbségi elnökei részére átadták a Kisebbségi Kalauz 2007. című szakmai kiadványt.

A podsztyenka mögött

Szlovák Tájház Békéscsabán

2007. július - Farkas József György (Népszabadság)

A török hódoltság felszámolását követően az elnéptelenedett Alföldre más tájakról hoztak betelepülőket. Békéscsabára 1718-ban érkeztek az első szlovák telepesek, akik közül sokan már a XVII. század második felétől lejártak Felső-Magyarországról arató-cséplő munkára. A Felvidéken röghöz kötött jobbágyoknak új otthonukban szabad menetelű jogokat, a vallási türelmetlenségtől sújtott evangélikusok számára pedig szabad vallásgyakorlást biztosítottak. Jóllehet a szlovákok többnyire együtt éltek a magyarokkal, hagyományaikat, kultúrájukat, nyelvüket megőrizték - erről ékesen tanúskodik az 1865-ben épült tájház a békéscsabai Garai utca 21. szám alatt, nem messze az evangélikus nagytemplomtól. A környékén még számos hasonló, a XIX. század második feléből származó parasztház áll, mintegy meghatározva itt a városképet. Békéscsaba jellegzetes szlovák háztípusa az utcára kinyúló simléderes, valamint ennek továbbfejlesztett változata, az előtornácos, „podsztyenkás”ház. (A csabai népnyelv találóan „pletykaelejűnek”titulálja ezeket a könyöklős, utcára néző tornácos épületeket.) A tájház a módos parasztok tárgyain keresztül a XIX. századi életmódot mutatja be. Az alföldi háztípus helyi jellegzetességeit láthatjuk benne, például a tisztaszobát, a padkával szegélyezett kemencét, a szlovák festett bútorokat, sajátos használati tárgyaikat, méghozzá imponáló bőségben. Központja a konyha, amelynek első része a pitvar, mögötte a kéményalja a tulajdonképpeni konyha, a főzés helye. Fala mentén padkák, kétoldalt kemencenyílás, ezeken keresztül fűtötték a szobák kemencéjét. A boltíves falon elhelyezett tányérok főképp a konyha díszéül szolgáltak. A Békés megyei szlovák népi bútorok legrégebbi fajtáját a Nógrádból, Gömörből hozott tölgyfából ácsolt, gyakran emberábrázolásos kelengyés ládák képviselték. A felvidéki hagyományokat ápoló, ügyes kezű gazdák a XIX. század közepéig maguk készítették az ácsolt ládákat, a szkrinyákat. A csabai szlovák bútorok általában egyszerűbbek, tömörebbek. A legszebbekkel a tisztaszobát rendezték be, amelyet mai kifejezéssel élve inkább protokollcélokra, közös imádkozásra, éneklésre használták. A korai íves és domború faragású berendezési tárgyak alapszíne középkék, később zöld, ritkábban barna volt, melyen a fehér, sárga, kék, zöld virágozás mellett a piros szerényebb szerephez jutott. A XIX. század derekától inkább a sötétzöld alapszínű, kék, piros, sárga, fehér mintás bútorok váltak népszerűvé, majd a XIX. század végére, a népi bútorok utolsó virágkorában a zöld alapozást sárgásfehér festés váltotta fel. A kemence előtt áll az úgynevezett gondolkodószék, amelybe a papot vagy más jeles vendéget ültették, de olykor a gazda is ebben pipázgatott. Mellette egy 1857-ből származó kelengyés láda látható, erről meg azt tartja a csabai hagyomány, hogy maga Munkácsy Mihály festette rá a motívumokat, midőn a városban egy asztalosnál inaskodott. A házat a hátsó szoba, a kamra és a pince teszi teljessé, de mögötte az udvarból modern bemutatóterem is nyílik, ahol jelenleg az alföldi szlovákok esküvői öltözeteiből a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum által összeállított színpompás kiállítás tekinthető meg. Az érdeklődők pedig kultúrszomjuk oltását követően valódi szomjúságukat a közeli Szlovák Étteremben jóféle sörrel csillapíthatják, miután éhüket sztrapacskával elverték...

Szlovák Pedagógiai Módszertani Központ továbbképzése

2007. június 20. - Ľudové noviny (anč-)

Szlovák pedagógiai Módszertani Központ továbbképzése 2007. május 18-án rendezte szakmai napját a békéscsabai Ligeti sori Óvodában. A jó feltételekkel dolgozó és szép környezetű óvodában évek óta van szlovák csoport. Az óvónők jó szakmai munkájának köszönhető, hogy a Waldorf-módszer szerint oktató óvoda önálló pedagógiai eljárásai alapján a szlovák nyelv gyakorlását is beillesszék a pedagógiailag elismert eljárásba, a gyerekek aktív részvételével. A vendégeket Pecsenya Edit igazgató, a Szlovák Pedagógiai Módszertani Központ vezetője köszöntötte, és a közvetlenül szerzett tapasztalatok hasznosságát emelte ki. mint pedagógiai képzések egyik formáját, és kiemelte a Ligeti sori Óvoda folyamatos színvonalas munkáját a szlovák nyelv tanításában, és az iskolát segítő tanulói beiskolázásban. Ezt követően csoportfoglalkozáson vettek részt az óvónők „Szlovákul a Waldolf-oviban”címmel. A foglalkozást Matulai Sándorné vetette a mellékelt program szerint. A foglalkozás jól bizonyította, hogyan valósítható meg a Waldolf-program, hogyan lesznek részesei a gyerekek játékos formában az ismeretek elsajátításának. A foglalkozást Matulai Sándorné (Mária) vezette mindenki örömére. Ezt követően Dr. Péter Józsefné (Ágnes) az óvoda vezetője a jelenlévőkkel megismertette az óvoda munkáját és az összevont óvodák működésének problémáit és előnyeit. Kiemelte, hogy két telephelyen működő óvoda távolsága elválasztja ugyan a nevelőket, de a tenni akarás a gyerekekért össze is hozza a kollektívákat. Nekik sikerült a két óvoda nevelőit egy közösséggé formálni, hogy továbbra is a színvonalas pedagógiai munka feltételeit biztosítsák. Ezután került sor a szakmai képzésre, melynek címe: „A bábjáték helye, szerepe az óvodákban, annak nevelési programjában”. Bevezető előadást és bemutatót tartott Gregor Éva óvónő, a Csabai Szlovákok Szervezete tagja, aki a bábokkal való játékot mutatta be a gyerekek szókincsének gyarapításában. A szlovák nyelven megtartott óra nagy sikert és élményt adott a jelenlévő óvónőknek. Tovább gyakorlatokat mutattak be bábokkal szlovák és magyar nyelven, amely teljesen megerősítette az óvónőket abban, hogy a bábjáték figyelembe véve életkori sajátosságaikat jól szolgálja a gyerekek nevelését, gazdagítja élményeiket Megérdemlik, hogy a lelkes óvónők Pribelszki Péterné (Ildikó) Rábai Györgyné (Gabriella) és Sztankovicsné Rábai Anna munkáját megdicsérjük, mert színvonalas foglalkozást vezettek a tapasztalatcserét jól szolgálta munkálkodásuk. A foglakozás után a Kölcsey utcai Óvoda épületének megtekintése került. A Szlovák Pedagógiai Módszertani Központ által szervezet szakmai napot hasznosnak tartották, és várják az újabb továbbképzéseket szakmai ismeretek gyarapításához.

Tapasztalatcsere a szarvasi és a váci szlovák önkormányzatok között

2007. május 21. - Ľudové noviny (Fischer Erzsébet)

Jó hangulatú találkozóra került sor május 16-án, Vácon, amikor városházára a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat meghívására Szavasról és Kardosról vendégek érkeztek. A tapasztalatcserén résztvevő delegációt szlovákul köszöntötte dr. Alt Gyula, a Váci Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke, majd dr. Molnár Lajos Vác Város Önkormányzatának alpolgármestere Szarvashoz és környékéhez kapcsolódó személyes élményeinek felelevenítése után bemutatta Vácott, egyebek közt beszélt a város fekvéséről, gazdasági helyzetéről, oktatási intézményeiről, a szlovák testvérvárosokkal való jó kapcsolatáról, a városi tervekről. Az eseményen jelen volt Tóth Árpád, a polgármesteri kabinet vezetője is. Mótyán Tibor, a delegáció vezetője, Szarvas Város Szlovák Kisebbségi Önkormányzatának elnöke, a Békés Megyei Szlovák Önkormányzat alelnöke, az Országos Szlovák Önkormányzat tagja mutatta be városát, amelyet Váchoz hasonlóan szintén iskolavárosként tartanak számon. A jelenleg 18 ezer lakost számláló Szarvasnak négy általános iskolája (köztük egy szlovák), három középiskolája és egy főiskolája (Tessedik Sámuel Főiskola) van. Az első szlovák kisebbségi önkormányzat 1995-ben alakult, azóta folyamatosan működik. Mótyán Tibor megelégedéssel nyugtázta, hogy jó az együttműködésük szarvasi önkormányzattal. Minden évben az állami támogatás mellé 3,5-4 millió forintot ad az önkormányzat, amelynek nagy részét a várostól tartós használatba kapott két épület fenntartására fordítják. Működik a városban a szlovák önkormányzat mellett Szlovák Kulturális Kör is - tudtuk meg az elnöktől. A váci szlovák kisebbségi önkormányzatot dr. Alt Gyula elnök mutatta be, a felnőtt szlovák nyelvoktatásról Mata Mihály képviselő, a gyermek szlovák nyelvoktatásról - mely a Földváry Károly Általános Iskolában folyik - és a szlovák önkormányzat honlapjáról Menczer Sándorné képviselő beszélt. A hivatalos megbeszélés után városnézés, múzeumlátogatás tette színessé a vendégek programját, amely fehér asztal melletti ebéddel és kötetlen beszélgetéssel zárult. A delegáció tagjai voltak: Závoda Ferenc, a Békés Megyei Önkormányzat képviselője és a Szarvasi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat képviselője, Paluskáné Udvarhelyi Judit, Szarvas Város Önkormányzatának aljegyzője, Szigeti Erika, a szarvasi Szlovák Kulturális Kör vezetőségi tagja, a szarvasi Szlovák Általános Iskola tanára, Fábri Judit kardosi önkormányzati képviselő, és a Kardosi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke, az Országos Szlovák Szövetség elnökségi tagja.

Színház az élet

2007. május 15. - Ľudové noviny (Vándor A.)

Pavol M. Kubiš karikatúráiból „Ne mondjon ellent, hiszen színházban van!”- „Neoponujte mi, veď ste v divadle!”címmel nyílt tárlat május 14-én Békéscsabán, a Szlovák Kultúra Házában. A besztercebányai kiállító nem idegen a csabaiak, a dél-alföldiek előtt, hiszen nem először járt a Viharsarok fővárosában. Tárlatát -, mely az elmúlt négy évitzed néhány tucat szlovák nyelvű karikatúráját mutatja be - a breznói Ladislav Vagaday nyitotta meg. A megjelenteket Ocsovszki Ildikó citerajátéka és szlovák népdalcsokra mellett István Anna, a Szlovák Kultúra Háza igazgatója üdvözölte, akitől azt is megtudhattuk, hogy Békéscsaba és a szlovákiai Brezno kapcsolata sem új keletű: immár több évtizedes múltra tekint vissza a testvérvárosi kapcsolat, melynek kialakításában nem kis szerepe volt a szintén jelenlévő Pap Istvánnak, a megyei művelődési központ volt igazgatójának. Pavol M. Kubiš sajátos humora nemcsak karikatúráin érhető tetten, hiszen számos színházi plakát mellett az ő nevéhez fűződik például a Mostar Táncegyüttes logójának, számos kiadványának a megtervezése. A novemberben 60. születésnapját ünneplő művész hitvallását így fogalmazta meg: „A humor nem hiányozhat az emberek életéből. Az én credóm: nem a színházról kell rajzolni, hanem az életről, mert ez az igazi színház!”A szlovák humor mellett ínyenc sajtokból, borovicskából és a világhírű szlovák sörből is ízelítőt, kóstolót kaptak mindazok, akik eljöttek Pavol M. Kubiš 64. kiállításának megnyitójára, melyet megtisztelt jelenlétével Ján Süli, a Szlovák Köztársaság főkonzulja is.

Nemzetközi kortárssegítő konferencia

2007. május 10. - Ľudové noviny (Fischer Erzsébet)

„Gondolom, valamennyien, akik részt vesznek ezen a tanácskozáson, hozzájárulnak majd, és erősíteni fogják a Sengeni Egyezmény által hozott határozatokat. A határok meg fognak nyílni, de önök ezeket a határokat már régen megnyitották”- mondta Juraj Migaš, a Szlovák Köztársaság magyarországi nagykövete az április 20-21-én a váci művelődési központ színháztermében megrendezett Közép-Európai Szivárvány című ötödik magyar-szlovák nemzetközi kortárssegítő konferencia megnyitóján. A nagykövet említést tett Szili Katalinról, a rendezvény fővédnökéről, aki abban az időpontban éppen szlovákiai három napos látogatáson tartózkodott. Az Egészséges Ifjúság Alapítvány, Vác Város Önkormányzata, a Drogambulanciák Szakmai Szövetségének Tanácsa, a váci Madách Imre Művelődési Központ és a Váci Szlovák Önkormányzat rendezvényén köszöntötte még a jelenlévőket dr. Czeizel Endre, az Egészséges Ifjúságért Alapítvány elnöke és dr. Bóth János, Vác város polgármestere. Dr. Czeizel Endre tolmácsolta Szili Katalinnak az üdvözletét, majd beszélt az alapítvány két fő célkitűzéséről, a drogmegelőzésről és a családtervezés népszerűsítéséről. Vác városa, mint házigazda és testvérvárosa Ipolyság nevében mondott köszöntőt dr. Bóth János polgármester. Beszédében dr. Bóth János kiemelte a civil szervezetek szerepét a megelőzésben. A konferenciát megelőző sajtótájékoztatón Ing. Ján Lőwy, Šahy polgármestere elmondta, hogy a több éve rendezett esemény az ipolysági fiatalok körében egyre népszerűbb, ma már ott tartanak, hogy válogatni kell a sok jelentkező közül. Az előadók Czeizel Endre, Ritter Ildikó, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatársa, Gerevich József, az Addiktológiai Kutató Intézet igazgatója mondanivalójukat - A nemi ösztöntől a családtervezésig, Bűn-bűntudat, Orális tudatállapotok szivárványa - érdekesen, a fiatalok nyelvén adták elő, nagy sikerrel. A konferencia második részében kortárssegítő tréningen vettek részt a fiatalok.

„Érdemes volt!”- Sikeres nyelvvizsgák a Sátoraljaújhelyi szlovák iskolában

2007. május 5. - Ľudové noviny (Barnáné Zajakovszki Mária)

Mára már gyakorlattá vált intézményünkben, hogy a nyolcadikosok legügyesebbjei legkésőbb szeptemberig elhatározásra jutnak nyelvvizsga ügyében. „Menni, vagy nem menni?”Ez részükről egy nagyon fontos döntés azokban a hónapokban, amikor a pályaválasztás is éppen elég gondot okoz. Tanulóinknak ötödikes koruktól van lehetőségük a haladó nyelvi csoportban többet tanulni társaiknál, folyamatosan, szisztematikusan és célirányosan készülni órán, és iskolán kívüli tevékenységek során egy majdani nyelvvizsgára. Csakhogy a vizsgák sikertelensége „zsebbe”nyúló probléma lehet, mert ellenértékét a „Gyermekeinkért”alapítvány nem finanszírozza (érthető okok miatt). Nem marad más hátra az elhatározás után, csak egyre nagyobb lendülettel készülni, beszélni, képekről kommunikálni, irányított fogalmazást szerkeszteni, és pl. a szlovákul tudó pedagógusokkal csak szlovákul beszélni. Ez utóbbi sokáig váratott magára, de ma már nekem is természetes, hogy nem szólnak hozzám magyarul a gyerekek. Decemberben postára adtuk a jelentkezési lapokat, a szülők megelőlegezték a befizetési díjakat,(közel 12. 000 Ft.), így sok választása nem maradt az induló 3 tanulónak, akiknek neveit már büszkén írom a sikeres diákok sorába: Fróna Fanni, Mészáros Krisztina, Lizánec Eduárd. Felkészültségük alapfokú C típusú nyelvvizsgára volt elég, ami jelenti a szóbeli, és írásbeli rész sikerességét mindhárom tanuló esetében. Tanárként nagyon sajnálom, hogy Szabó Ákos és Balogh Norbert ezt a kihívást elszalasztotta, csupán szorgalom hiányában. Esélyesek voltak. Évenként változnak osztályaink létszámai, a tanulók összetétele, motiváltságuk, tenni akarásuk, így a felkészítő munka is nagyon összetett. Hatodik éve folyamatosan jelentkezünk nyelvvizsgákra, legsikeresebb évünkben 9 tanulóból 3 középfokú „C”, 5 alapfokú „C”sikeres volt és 1 sikertelent is előfordult. Most is elégedett vagyok, mert a tanulókat csak saját képességeikhez mérhetjük. Gyakran használjuk ma a pedagógiai munkánk során a „hozzáadott érték”fogalmát, mely azt veszi alapul, hogy a gyerek honnan indul, milyen képességekkel, mennyit kell foglalkoznom vele, amíg pl. nyelvtudásban nulláról ilyen szintre jut. Most egy közepes képességű osztályban a munka sokkal nagyobb energiát követelt tanártól, gyerektől egyaránt, mint a fent említett „eminensek”felkészítésénél, akik közül többeknek szláv gyökereik is voltak.

Néhány gondolat a szlovák nyelvoktatás gyakorlatából

Közoktatási szakértőként az utóbbi 3 év alatt kb.10 szlovák iskoláról készítettem felméréseket, értékeléseket, bírálatokat. Alkalmam volt megtapasztalni a kisebb településeken működő intézmények „elhagyatottságát”, magukra maradásukat és örökös félszüket iskola összevonások ill. bezárások miatt. Történik ez természetesen a csökkenő gyermeklétszám miatt, de a szlovák nyelv tanulásának igénye égbekiáltóan alacsony. Legtöbb faluban már nem hozza magával a gyermek e nemzetiséghez tartozás érzését, nem hoz motivációt, ezért ezt valahogy pótolni kell. Ehhez még társul az a tény, hogy az alsó tagozatban elkezdett munkának nincs igazán folytatása. Talán már nincs is falu, ahol helyben maradt a felső tagozat is. A „befogadó”körzetnek jó „biznisz”a több gyerek, a magasabb normatív támogatással még inkább. Az első években még működnek fakultációk, szakkörök, kiegészítő nemzetiségi oktatás, de mindez csak képletes dolog. Köze nincs az identitástudatból táplálkozó nyelv, és népismeret oktatáshoz, ezért törvényszerű, hogy kis idő múlva „elhal”a munka a nem nemzetiségi közegben. Ez csak az adott falu berkeiben képzelhető el, úgy, hogy elsősorban a szülőket kell meggyőzni a nyelvoktatás „értelméről”. (Elég érdekesnek tűnik, hogy mi pedagógusok ébresszük fel a szülők nemzetiségi öntudatát, hogy majd gyermekeikkel könnyebb dolgunk legyen). Ha tudni fogja a szülő, hogy gyermekét első perctől komoly nyelvtanulásra fogják, felsős korában ott helyben megtalálják a folyatatást (nyelvvizsga felkészítő, nyelvi tábor), az első sikeres nyelvvizsga elmozdítja holtpontjáról ezt a passzív helyzetet. Ez némi odafigyelése pénzbe sem kerül, mert ezer forrása van az ilyen kezdeményezéseknek. Csak egyet említek: „Kiegészítő nyelvoktatás”. Nincs órarendhez kötve, és legmagasabb a normatív támogatása. Ahol jártam, ezt tanácsoltam, segédanyagokkal felpakolva érkeztem, és folyamatosan kapcsolatban vagyok olyan kollégákkal, akik ebben látnak kiugrási lehetőséget. (Szándékosan nem említem a települések nevét). A mi intézményünkben is komoly munka folyik a gyermeklétszám emelése, de legalább megtartása érdekében. Ennek egyik jól bevált eleme, hogy a végzős nyolcadikosok egy része nyelvvizsga bizonyítvánnyal a kezében kezdheti középiskolai tanulmányait. Így tehát: Kriszti, Eduárd és Fanni ezúton is gratulálunk, ügyesek voltatok.

Helytörténeti előadás Keresztúron

2007. május 5. - Ľudové noviny (Epres Rezsőné)

Számos érdeklődőt vonzott a XVII. kerületi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat legutóbbi helytörténeti előadása. A település múltját bemutató előadás középpontjában a keresztúron többségben lévő szlovákság története állt. A helyi kisebbségi önkormányzat fontos feladatának tartja az itt élő szlovákság hagyományainak megőrzését, ezért helytörténeti előadás sorozat keretében igyekszik jobban megismerni, feltárni őseik múltját. Ebben nagy segítségükre van a kerületben élő Tóth Péter, aki kutatómunkájával támogatja a testületet. A legutóbbi, áprilisi előadásában írásos dokumentumok, fotók valamint régi térképek bemutatásával szemléltette, hogyan is telepedtek meg Rákoskeresztúron illetve annak térségében a szlovákok. Előadásában kitért arra is, hogyan fejlődött a helyi társadalom, hogyan rétegződött és mik voltak a mindennapok szokásai. A közel három órás előadás a helyi szlovákság több száz éves múltját felölelte. Az önkormányzat meghívását elfogadta többek között a rákoskeresztúri evangélikus lelkész Eszlényi Ákos, valamint a fővárosi szlovák önkormányzat képviselője, Bence Ferenc, és a helyi német önkormányzat elnöke Alczibler Károly is.

Kiskőrösi szlovákok - Műsoros est

2007. május 5. - Ľudové noviny (Boda Zsuzsa)

Tavaszköszöntő műsoros estet rendezett a kiskőrösi szlovákok szervezete nemrégiben. Bár a szőlőkben javában folynak már a munkálatok, azért a helyi művelődési ház színházterme háromnegyedig telt a tartalmas programra. Eljöttek a népviseletbe öltözött asszonyok, a szereplők hozzátartozói és a barátok, valamint meghívást kaptak mindazok, akik az elmúlt években segítő kezet nyújtottak a szlovákság programjaihoz. Gmoser Györgyné Zsuzsa asszony, a kiskőrösi szlovákság vezetője kedves szavakkal köszöntötte a vendégeket, beszélt az elmúlt év sikereiről, az emlékezetes fellépésekről, a közeljövő terveiről. Pálinkás Szilvia, az est műsorvezetője az alkalomhoz illően tetőtől talpig szlovák népviseletben konferálta fel az egyes műsorszámokat. A Bem iskolás néptánccsoport produkciója után a nemrégiben zajlott szlovák szavalóverseny helyezettjei adtak elő egy-egy Petőfi verset. Természetesen színre lépett a Kiskőrösi Szlovák Népdalkör és Citerazenekar, és a Szivárvány Néptáncegyüttes is eredeti szlovák koreográfiával mutatkozott be a műsorban. A szlovák esten kedvelt nótái eléneklésével elköszöntek a nemrégiben elhunyt vezető citerásuktól, Hadnagy Feri bácsitól is a népdalkör és a citerazenekar tagjai, majd rögtönzött divatbemutatón ismerkedhetett meg a nézőközönség a szlovák népviselet felsőruházatával. Így láthattunk fekete ünnepi bácskait, díszes rózsás kasmírt és tűpettyes fekete, illetve kék kékfestő szoknyákat is. A szoknyákra most ünneplős szegletes fekete kötő került, amelyre rózsamintákat hímeztek gondos kezek. Az asszonyok hullámos haját gyöngyös főkötő fogta le. Mint azt Zsuzsa néni elmondta, a kiskőrösi lányok és az asszonyok a húszas évektől kezdve előszeretettel varrtak a kötőkre nagy rózsamintákat, később a kalocsai virágmotívumok is megjelentek a ruhákon. A műsoros est befejező száma nevetésre késztette a közönséget. A békéscsabai fesztiválon már nagy sikerrel bemutatott tréfás jelenetüket adták elő, ahol a férfiak igazi kiskőrösi kocsmában múlatták az időt, míg feleségeik várták őket. Az ízes népi tréfákat természetesen kiváló nóták színesítették. A jó hangulatú est után a szlovákság asszonyainak jóvoltából finom falatokban és kiváló házi süteményekben lehetett része a vendégseregnek, amelyhez előkerültek a pincék mélyéről a kiskőrösi borok is. A vacsora utáni mulatsághoz a Bratyó Band teremtette meg a jó hangulatot.

Isten áldása a nagy család

Kiskőrös - Baranyai Pálné Sinkovicz Mariska néni

2007. május 5. - Ľudové noviny (Boda Zsuzsa)

A szülőknek van mit tenni bőven a nap huszonnégy órájában. Aztán ahogy cseperednek a gyerekek, fokozatosan ők is kiveszik részüket a feladatokból, a nagyobbak a kicsinyekre vigyáznak, van, aki a boltba megy, a lányok takarítanak, főznek, a fiúk az udvaron, a kertben sertepertélnek. Itt még a nagymamáknak is akad bőven mit tenni. Ha mást nem, hát szombatonként bekapcsolják a sütőt és telipakolják a tepsiket. A kiskőrösi családoknál régebben nem volt ritka, hogy nyolc-tíz gyermek is született, ma azonban az itt élő emberek is felkapják a fejüket, ha azt hallják, hogy valahol már harmadszorra, negyedszerre is rászállt a gólya a kéményre. Baranyai Pálné Sinkovicz Mariska néni, amikor egészsége engedi, előveszi reggel a gyúródeszkát és megszitálja a lisztet- mind a négy kilót- hogy estére, ha valamelyik unokája elszalad, elküldhesse mindkét lánya családjának a finom kelt süteményt.

- Mostanában még szombaton is a szőlőben dolgoznak, így jólesik nekik, hogy estére elkészült a finomság- meséli Mariska néni. Erzsi lányoméknál négy, Marikámnál hét unokám várta a kelt kifliket. Sütöttem is nekik sósat is édeset, hiszen az egyik ilyent, a másik olyant szeret, úgy gondoltam, legyen mindenki kedvére.

- Nagyok az unokák?

- A Márkó családban Marikámnál Tündikém a legidősebb, neki hat hét múlva, ha a Jóisten is úgy akarja, táncolok a lakodalmán. Laci 28, Attila 22, Évi 21, Ági 20, Zsolti 18, Tomi pedig 16 éves. A Jeszenszki családban Erzsikémnél a legnagyobb gyerek Misi, ő 28 éves, a két ikerlány Szilvi és Anett 20 esztendősek, a kicsi Ákoska pedig 6 éves múlt. Csak jót tudok mondani a gyerekekről, nagy szeretetben élnek és sokat segítenek szüleiknek is. Hozzám is gyakorta be- benéznek, olyan nap nincs, hogy valaki ne nyitná rám a kisajtót. Beszaladnak, nincs-e valamire szükségem, hogy érzem magam, elmesélik, mi történt velük. A vőim is jó emberek, nem lehet okom panaszra. Hol az egyik, hol a másik jön és végzi el a férfimunkát a háznál. Valamikor több szőlőnk volt, de ma már csak a ház végiben van egy kicsi, meg a veteményest csinálom. Szidnak a gyerekek, ha belekezdek egy nehéz munkába, kiveszik a kezemből a kapát, a nyitást is az unokák csinálták meg helyettem. Pedig tavaly is közel egy mázsa borsóm termett- húzza ki magát büszkén Mariska néni. Pont annyi amennyi a két családnak, meg nekem kellett.

- Az ünnep alkalmával összejön a család. Elférnek mind itt a kis lakásban?

- Összenyitjuk a szobákat és úgy terítünk. A lányok nagyok, pillanatok alatt asztalon az étel, nem gond a mosogatás sem. Húsvét hétfőn pedig nálam kezdenek a fiúk. Ki nem kerülnének soha, cserébe zserbóval, sajtos rúddal kínálom őket.

- Mit szeretnek a legjobban?

- Nálunk a kelt kalácsfélék a legkelendőbbek. Mákos, kakaós, túrós, lekváros bukták, lepények, töpörtyűs, meg sajtos pogácsák sorakoznak mind a hat tepsimben, ha hozzáfogok a sütéshez. Régebben míg bírtam, nagyon sok rétest is sütöttem, de most már, hogy augusztusban töltöm a hetvenet, fáradékonyabb vagyok, nem vesződök a nyújtással. Azon a napon, ha sütésbe fogok, mást nem csinálok. Az egészségem már nem a régi, ezért többször megállok pihenni, de délutánra azért csak pirosra sülnek a finomságok. A Márkó család az édesebbet kedveli, a Jeszenszki gyerekek inkább sós szájúak, úgyhogy most hétvégén is volt sajtos meg paprikás kelt kifli és lekváros is.

- Főzni is szokott Mariska néni nekik?

- Azt már ritkábban, de néha előfordul. Nemrégiben Erzsikém hozott csülköt, meg körmöket, hogy csináljam meg pörköltnek krumplival, máskor nagy fazék bablevest, vagy húsoskáposztát tettem fel. Azt segítek, amit tudok. A nagy családban mindig meg kell fogni a dolog végét, az egésznapi munka után a szőlőben is van tennivaló, mosni-, vasalnivaló is akad bőven ennyi gyerekre. Úgyhogy nem unatkoznak a szülők. Teszek el nekik befőttet, savanyút is. Tavaly több mint száz barackbefőtt sorakozott a kamrában, de főztem a lányaimnak paradicsomlevet is.

Nagyon boldog vagyok, hogy ilyen szép családdal ajándékozott meg a Jóisten. Szépek, okosak, szeretnivalók. Tele van a szívük nekik is meleg szeretettel. Amíg bírom erővel, segítek nekik, az unokák meg hálásan megölelik, körbepuszilják a mamát a fáradozásért. Hát lehet ennél jobb fizetségért dolgozni?

Kelt kiflik

4 kiló liszt, 1 Rama, maréknyi zsír, 2 dl étolaj, 3 marék cukor, 4 egész tojás, 2 egész élesztő, kevés só. Az élesztőt tejben felfuttatjuk, majd összekeverjük a többi hozzávalóval, és annyi tejjel, hogy a táltól elváljon, de puha legyen a tészta. Ujjnyi vastagra kinyújtjuk, szögletes alakúra vágjuk, őrölt piros paprikát zsírral elkeverünk, ízlés szerint sót is tehetünk bele, ezt rákenjük a tésztára, kifli formára feltekerjük, tojással megkenjük, majd köménymagot, sót szórunk rá. A tepsin sütés előtt megkelesztjük.

Zserbó

60 deka liszt, 30 deka vaj, 10 deka cukor, 2 deci tej, 2 deka élesztő, 2 tojás, kávéskanálnyi szódabikarbóna. Az élesztőt felfuttatjuk, összekeverjük a hozzávalókat, majd négy cipóra osztjuk a tésztát. Vékonyra nyújtjuk és a tepsibe tesszük. Az egyes tésztarétegek közé lekvárt és diós tölteléket teszünk. Közepes lángnál sütjük, ha kihűlt csokimázat kenünk rá. A töltelékhez 40 deka darált diót keverünk össze 30 deka porcukorral.

Együttes testületi ülés és ismerkedés Váccal

2007. április 5. - Ľudové noviny (Fischer Erzsébet)

Különleges esemény színhelye volt április 5-én délután Vác városa. Ezen a napon ugyanis együttes ülést tartott a városháza dísztermében Šahy és Vác város önkormányzatának képviselő-testülete. Az eseményen ott volt Peter Hatiar szlovák nagykövetségi tanácsos, Jozef Gašparik Dubnica jelenlegi és Juraj Červinka Dubnica leköszönő polgármestere. Mindkét város, Šahy és Dubnica testvérvárosi kapcsolatban áll Váccal és gyümölcsöző az együttműködésük. Az együttes testületi ülés ötlete Ján Lőwy-től, Šahy polgármesterétől származik - tudtuk meg dr. Bóth Jánostól, Vác város polgármesterétől, aki az ülés elején köszöntötte a vendégeket, köztük természetesen a Váci Szlovák Kisebbségi Önkormányzat és a Pest Megyei Szlovák Önkormányzat elnökét, dr. Alt Gyulát és a váci szlovák önkormányzat képviselőit. A köszöntő után Menczer Sándorné, a Váci Szlovák Önkormányzat képviselőjének előadásában elhangzott szlovák nyelven Fuhl Imre: Spoločný jazyk című verse. A vendégek közül elsőként Peter Hatiar, szlovák nagykövetségi tanácsos beszélt arról, milyen nagy jelentősége van ennek a találkozónak, és külön köszönetét fejezte ki Vác város polgármesterének, hogy ezen a napon közös ügyeikről tárgyalhatnak. Ing. Ján Lőwy, Šahy polgármestere felsorolta azokat az eseményeket, amelyek a testvérvárosi szerződés megkötése óta történtek a két város között sport, oktatási és egyéb más területeken. Megköszönte azt a nagylelkű pénzügyi juttatást, a fél millió forintot, amelyet Vác Város Képviselő-testülete az ipolysági magyar tannyelvű alapiskolának oktatási célokra a közelmúltban juttatott. Ezt követően bemutatta Ipolyság jelenlévő városi képviselőit. Dr. Bóth János polgármester kiegészítve kollégája felsorolását beszélt azokról a találkozókról, amelyek a váciak kezdeményezésére jöttek létre Šahy városával, majd bemutatta a váci önkormányzati képviselőket. Emlékeztetett arra is a vendéglátó város polgármestere, hogy az ipolysági és a váci mezőgazdasági szakközépiskola között a legrégebbi a kapcsolat, ez már 1983-ban elkezdődött. Dr. Alt Gyula elnök bemutatta a Váci Szlovák Önkormányzat jelenlévő képviselőit, majd Dubnica polgármestere Jozef Gašparik mondott köszöntőt. A közelmúltban megválasztott polgármester beszélt a testvérvárosi szerződés megkötéséről, amelyet megelőzött a váci és a dubnicai börtön dolgozói közötti kapcsolatfelvétel. Ez az együttműködés a testvérvárosi szerződés aláírása óta kiszélesedett, s jól működik, például a váci Földváry Károly Általános Iskola és a dubnicai partneriskola között. A találkozó végén a polgármesterek és a szlovák nagykövetségi tanácsos emléklapot írtak alá, majd Filipp Frigyes Vác város főépítésze bemutatta az ipolysági és dubnicai vendégeknek az újjáépített főteret, Urbán Zsuzsanna a váci Tragor Ignác Múzeum múzeumpedagógusának, kulturális menedzserének vezetésével pedig megtekintették a Memento Mori kiállítást. A kiállításon 18. századból származó koporsók, holttestek, viseletek, lábbelik, fejrevalók, és a temetési kellékek láthatók. Ezek, a felbecsülhetetlen értékű kultúrtörténeti kincsek 1994-ben kerültek napvilágra Vácon, amikor a Domonkos templom helyreállítási munkálatai során a templom alatti kriptát feltárták. Ezután a program a főtéri bormúzeumban folytatódott, ahol megismerkedtek a vendégek a borcímke kiállítással és megkóstolták az ott lévő borokat. Este a vendégek tiszteletére dr. Bóth János polgármester, országgyűlési képviselő a Pannónia házban fogadást adott.

Magyar és szlovák polgármesterek találkoztak Vácott

2007. április 5. - MTI

Magyar és szlovák polgármesterek saját kormányuknál igyekeznek elérni, hogy az európai leendő észak-dél irányú fő közlekedési útvonal az Ipoly térségében haladjon át - közölte Vác polgármestere csütörtökön a térség magyar és szlovák települései vezetőinek közös váci tanácskozása alkalmából az MTI-vel. Bóth János elmondta, hogy a polgármesterek a határhoz közeli városok, falvak fellendülésének egyik lehetőségét látják a nemzetközi főútvonal kijelölésével ebben a térségben. Jelenleg 4 féle nyomvonal jöhet számításba, az egyik futna itt közülük, a végső döntéshez Brüsszel az érintett országokkal egyeztet még - tette hozzá. Az Ipolyhoz közeli települések között eddig is kialakult már többféle gazdasági és kulturális együttműködés - utalt rá a polgármester. Vácott például jelenleg is több 100, a határon túlról naponta ide utazó munkás dolgozik, főként a finommechanikai iparban, a városban ugyanis kevés az ilyen irányú képzettséggel rendelkező munkaerő. Most - ahogy azt a tanácskozáson is felvetették a résztvevők - a két ország kis és középvállalkozásai közötti kapcsolatok kiépítése a feladat. Ezt segíti elő a Nemzeti fejlesztési tervben szereplő, az Ipolyon felépítendő négy új híd is, amely megkönnyíti majd a közlekedést a határ mentén és előmozdítja az idegenforgalom fellendülését is - húzta alá Bóth János.

Felsőpetény - Kis falu nagy mesterei

2007. április 3. - Ľudové noviny (Krisztián Schveiczer)

„Közvetlen környezetünkkel igenis tehetünk csodát...”- Kis falunk nagy mesterei címmel harmadik alkalommal tárták egymás, s a nagyvilág elé két kezük munkáját a felsőpetényi emberek. A művelődési házban berendezett kiállítás a helyiek alkotóerejéről is tanúskodik. Közösségépítés, egy kis falu példáján... „A világ nem hagyja magát megváltoztatni, de a közvetlen környezetünkkel igenis tehetünk csodát”- jól jelzi a rendezvény alaphangulatát a V. Kulcsár Ildikótól származó idézet. S valóban, a sajátos kiállítás a falu apraja-nagyját összehozza, az érdeklődés szinte tapintható, érezhető, hogy az emberek kíváncsiak - egymásra. A vendégek között üdvözölhették mások mellett dr. Hajnal Györgyöt, a Regnum Marianum Plébánia plébános-kanonokját, s Csomós Györgyöt, a Szent Kristóf alapítvány kuratóriumi elnökét, akiket baráti szálak fűznek a községhez. Papp Éva polgármester köszöntőjében elmondta, hogy a felsőpetényiek immár harmadik alkalommal mutatják meg kétkezi munkáikat a nagyvilágnak. A szellemiség nem változott a kezdetek óta: e gesztussal a köztük élt és alkotott Fábri Judit keramikus művésznő emlékének szeretnének tisztelettel adózni - a közönség ezt egyperces néma csend formájában is megtette. - Az első alkalommal kíváncsian vártam: vajon milyen tárgyakat fognak kiállítani az emberek? Mivel foglalatoskodnak otthon? Meglepő, gyönyörű munkák születtek, amelyek nagy kézügyességre és fantáziára vallanak. Ráadásul most már nem csak az idősebb korosztály, de az egészen kicsi gyerekek is megmutatják tehetségüket - hangsúlyozta Papp Éva. Szembeötlő a helyi alkotóerő: a művelődési házban sorjáznak a kétkezi portékák. Az egyik falakat horgolt, hímzett munkák és a foltvarrás remekei díszítik, de az asztalok is „roskadoznak”a különböző gyöngyfüzérek, festett üvegek, kerámiák, bőrdíszművek, lószerszámok alatt. Az ünnep közeledtével természetesen a változatosan díszített húsvéti tojások garmadája sem maradhat el. A felsőpetényiek a fába is életet leheltek, kezdve a gyújtósból ácsolt kúttól, egészen az afrikai maszkig, vagy a haida indiánok totemoszlopáig. Sokan ismertek magukra, rokonaikra, ismerőseikre a generációknak emléket állító fotóalbumok lapjain - persze, hogy vidám beszélgetések kerekedtek.

Szlovák és magyar karikatúrák Békéscsabán

2007. április 3. - Ľudové noviny (Vándor A.)

Szlovák és magyar neves karikatúristák alkotásaiból nyílt tárlat április 2-án Békéscsabán, a helyi szlovák kisebbségi önkormányzat Áchim termében. A Garay utcai Szlovák tájház különterme zsúfolásig megtelt az érdeklődőkkel, akik a budapesti Szlovák Intézet jóvoltából gyönyörködhettek a kiállított 30-40 karikatúrákban. A ráhangolódást a Paulik László vezette Boleráz citerazenekar szolgáltatatta: Dínom-dánom című összeállításuk valóban feledtette a résztvevőkkel a hétköznapok szürkeségét. István Anna, a Szlovák Kultúra Házának igazgatója is erre az igen fontos momentumra hívta fel a tárlatlátogatók figyelmét: a szemlélődés, a karikatúrák nézegetése közben mai közéletünk görbe tükrébe tekinthettünk. Különösen érdekesek, izgalmasak Dallos Jenő kiállított művei: a „Koncolidáció”című kép szemlélése közben az ember úgy érzi, mit sem változott a világ… Érdemes megtekinteni a karikatúrákat, hiszen ki-ki a saját gondolatait, érzelmi világát képzelheti bele az alkotásokba. Milan Kurucz, a budapesti Szlovák Intézet igazgatója megnyitó beszédében két nyelven mutatta be az alkotókat és műveiket. Mint elmondta, a csabai tárlatot megelőzően a szlovák intézetben állították ki a karikatúrákat, még hozzá a visegrádi négyek országaiban élő karikatúristák rajzaival illusztrált Száz plusz egy barát című könyv bemutatója kapcsán. A kiállítás megnyitót megtisztelte jelenlétével Ján Süli, a Szlovák Köztársaság főkonzulja és Csicsely Ilona, a megyei szlovák kisebbségi önkormányzat elnöke. A tárlat egy hónapig várja az érdeklődőket Békéscsabán.

Nemzetközi konferencia a romák integrációjáról Budapesten

2007. április 2. - MTI

Kétnapos nemzetközi konferencia kezdődik ma a romák integrációjáról és a szükséges oktatáspolitikai reformokról Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián; a megnyitón beszédet mond Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A Roma Oktatási Alap és a magyar kormány szervezésében zajló rendezvényen a Roma Integráció Évtizede Program tagországainak képviselői, alapítványok, közhasznú társaságok és civil szervezetek vesznek részt - olvasható Miniszterelnöki Hivatal által az MTI-hez eljuttatott tájékoztatóban. A közlés szerint a kormányfő mellett felszólal Shigeo Katsu, a Világbank alelnöke, Markó Béla, Románia miniszterelnök-helyettese és Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettes.

Áchim L. Andrásra emlékeztünk

2007. május - Ľudové noviny (Vándor Andrea)

Áchim L. András (1871-1911) születésének 136. és halálának 96. évfordulóján emlékeztek meg nagy parasztvezérünkről a minap a csabai szlovákok Békéscsabán, a Garai utcai Szlovák Tájház nemrégiben átadott és felújított színéből kialakított impozáns, új közösségi termében. A tájház Áchim termében Andó György, a helyi szlovák önkormányzat elnöke, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatóhelyettese üdvözölte az egybegyűlteket, majd dr. Simon Mihály a megyei jogú város nyugalmazott címzetes főjegyzője, a Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke emlékezett meg a csabaiaknak oly fontos és kedves Áchim L. Andrásról. Az „Új Dózsaként”, „paraszt Apollóként”is emlegetett Áchim L. András sosem tagadta szlovák származását, melyre igen büszke volt. Számos anekdota is őrzi emlékét, ám a csabaiaknak mégiscsak a „Náš Ondriško” marad. Áchim a történetírásban, a korabeli és a mai sajtóban is mostohagyereknek számít. Halála körüli rejtélyek, ellentéte a Zsilinszkyekkel azonban mit sem von le értékéből. A csabaiak lokálpatriotizmusára, „csabaiságára”azonban jellemző, hogy a mai napig nem neveztek el Bajcsy-Zsilinszky Endréről utcát, teret. Áchimról viszont igen, sőt egy általános iskolánk is a nevét viseli, mégis méltatlanul keveset tudunk, hallunk Áchim munkásságáról. Féja Géza Viharsarok című művében igyekezett pótolni e mérhetetlen hiányosságot. Ő írja le például azt az esetet is, amikor Áchim végigszáguldott kocsijával a Fiume előtt, melynek teraszán fiatalok diskuráltak, sütiztek, s nem zavarta, hogy az összes port rájuk zúdította… Igen szép küllemű férfiú volt, s ezért is emlegették paraszt Apollóként. Áchim L. Andrást Békés megyei középbirtokos, parasztpárti politikusként ismerjük. A Magyarországi Független Szocialista Parasztpárt, majd a Magyarországi Parasztpárt vezetője. Többször képviselővé választották, de mandátumát megsemmisítették. A Zsilinszky testvérek, Gábor és Endre (a későbbi Bajcsy-Zsilinszky Endre) apjával konfliktusba került, ennek következtében meggyilkolták. Mint ismeretes, Áchim L. András Békéscsabán született 1871. március 15.-én középbirtokosi családba. Parasztpolitikusnak tartották, de volt országgyűlési képviselő, szerkesztő is. A nagybirtok elleni harc jelentős vezetőjeként 1905-ben a Mezőfi Vilmos által vezetett Magyarországi Ujjászervezett Szociáldemokrata Párt programjával képviselővé választották Békéscsabán. 1906. március 17-én megalakította a Magyarországi Független Szocialista Pártot (később: Magyarországi Parasztpártot) és hetilapját, a Paraszt Újságot. 1906. májusában ennek programjával újból képviselővé választották, de mandátumát a Kúria megsemmisítette. Ugyanakkor lázítás és osztály elleni izgatás címen bűnvádi eljárást indítottak ellene, amely 1908-ban felmentésével végződött. Nevéhez fűződik a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikosok Szakegyletének létrehozása is, amelynek 1908. június 8-án, Békéscsabán tartott kongresszusán kb. 400 szervezet képviseltette magát. Baráti kapcsolatban állt Ady Endrével. 1910-ben újból képviselő lett: parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat, földreformot követelt. Lobbanékony és meglehetősen összeférhetetlen természete is hozzájárult egyéni tragédiájához. A Zsilinszky testvérekkel támadt vitája során Zsilinszky Gábor 1911. május 15.-én lelőtte, meggyilkolta. Mivel az idősebb Zsilinszky fiú 1944. december 24.-én Sopronkőhidán mártírhalált halt, azóta is, s még napjainkban is háttérbe szorítja Áchim L. András emlékét, munkáságát. A megemlékezésen a szlovák iskola tanulóinak irodalmi összeállításában és a Szlovák Pávakör dalaiban is gyönyörködhettünk. Az iskolai műsor összeállítója Varga Edit, tanárnő volt. A továbbiakban a résztvevők megkoszorúzták a tájház Áchim termének falán felállított emléktáblát, majd lerótták kegyeletüket Áchim szülőházánál, a Kastély utcában, lakóházánál az Áchim utcában, síremlékénél a Berényi úti temetőben és Körös-parti mellszobránál az Árpád soron.

Majális az ecseri tájházban

2007. május 5. - Ľudové noviny (Aszódi Csaba András)

A május 1-i hosszú hétvégén ismét élettel telt meg az ecseri tájház. A Zelený Veniec Hagyományőrző kör játékos programokat szervezett az ecseri gyerekek részére. Kíváncsian vizsgálgatták a gyerekek a tájház használati tárgyait, berendezését, de az udvaron nagy sikere volt a májusfa állításnak, néptánc tanításnak és sokféle népi játéknak is, melyekbe nem csak a legkisebbek, hanem szüleik is beálltak. Közben az ecseri tánccsoport kisiskolásai a sportpályán mutatták be legújabb néptáncukat. A programokra a szomszédos Rákoskeresztúrról is érkeztek vendégek.

József napi „mesék”Ecseren második alkalommal

2007. április - Ľudové noviny (Aszódi Csaba András)

A tavalyi évhez hasonlóan az Ecseri Zelený Veniec Hagyományőrző Kör fiataljai József nap előtti vasárnapon az idén is vendégül látták a falu legidősebb embereit az ecseri szlovák tájházban, hogy emlékeiket megosszák velük, meséljenek a régi időkről. Modernné váló világunkban ezek a történetek megszínesítik életünket, jó visszagondolni, hogyan éltek, jártak, beszéltek 70-80 évvel ezelőtt elődeink ugyanazokon az ecseri utcákon, melyeknek köveit a mai fiatalok kopatják. Az ecseri fiatal hagyományőrzők célja, hogy minél többet megőrizzenek múltjuk kincseiből. Ezeknek a kincseknek a továbbadásában legnagyobb segítséget a még élő ecseri idősek tudják nyújtani. A József napi vasárnap délutánon az ecseri idősek szlovákul és magyarul meséltek az 1945-ben elhurcolt és meggyilkolt Mikla Pál ecseri plébánosról. Elmondták, hogyan élték át az ecseriek papjuk háború utáni meghurcoltatását. A komoly témát követően felelevenítették az akkori szlovák paraszti életben nagy szerepet játszó hiedelmeket, babonákat, rontásokat, boszorkányokat is, de legnagyobb aktualitása a tavaszköszöntő József-napi „vybuchoválás”szokásának megismerése volt. A technika segítségével hangfelvétel is készült a délutánról, melyen a fiatalabb korosztály élvezettel hallgatta a legidősebb ecseriek József-napi „meséit”.

Befejeződtek a kisebbségi önkormányzati választások

2007. március 4. - MTI

Magas részvételi arány mellett fejeződtek be az ország több mint 1.400 településén a területi és országos kisebbségi önkormányzati választások vasárnap este 7 órakor. A választáson mind a tizenhárom magyarországi kisebbség választhatott országos és területi kisebbségi önkormányzatot. A választáson alig több, mint 10 ezer úgynevezett elektor vehetett részt, akik még az októberi helyi választásokat követően lettek települési kisebbségi képviselők. A mostani választásra a jogalkotó nem írt elő kampánycsendet. A választáson mind a tizenhárom magyarországi kisebbség választhatott országos és területi kisebbségi önkormányzatot. Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke, az MCF vezetője pozitívan értékelte, hogy a közösség már megválasztott önkormányzati képviselői, az elektorok nagy számban adták le szavazataikat. A magas részvételi arány azt mutatja, hogy a roma társadalom fontosnak tartja a kisebbségi önkormányzati rendszert - mondta. Kolompár Orbán szerint a cigány önkormányzati választásra lista állító két szervezet, a Farkas Flórián vezette Lungo Drom és az MCF választási szövetség „nagyon jó”szervező munkát végzett. A német, a második legnagyobb magyarországi kisebbség országos önkormányzatának vezetője, Heinek Ottó kifejezetten jónak nevezte a részvételi arányt, ugyanis - mint emlékeztetett - az októberi kisebbségi választásokon 72 százalékos volt a részvétel. Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke szerint azért is várható volt a magas részvételi arány, mert a választáson a közösség legaktívabb tagjai, a választott képviselők vettek részt. A szlovák a magyarországi kisebbségek közül a harmadik legnépesebb nemzetiség. A voksokat hétfőn megyénként, illetve a fővárosban a területi választási bizottságok nyilvános ülésein számolják majd össze. Az előzetes tájékoztató adatok hétfőn lesznek megismerhetőek, az Országos Választási Bizottság pedig szerdán állapítja meg az eredményeket. Az új törvény értelmében területi önkormányzatot az a kisebbség alakíthat, amelyik az adott megyében legalább 10 településen rendelkezik helyi önkormányzattal. Az országos önkormányzat létrehozásának feltétele, hogy az adott kisebbség az ország egész területén legalább négy helyi önkormányzattal rendelkezzen. Jelenleg a bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán magyarországi kisebbségnek van országos önkormányzata.

Kisebbségi választások - kampánycsend nélkül

2007. március 2. - MTI

Nem lesz kampánycsend a kisebbségi önkormányzati választások előtt sem a vasárnapi voksolás idején, sem azt megelőzően - közölte az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője. A területi és országos választások alig több mint 10 ezer települési kisebbségi képviselőt, úgynevezett elektort érintenek. Rytkó Emília emlékeztetett arra, hogy most először alkalmazzák az új jogszabályt a területi és országos választásokon. A jogalkotók nyilván tudatosan döntöttek úgy, hogy nincs szükség kampánycsendre. Utalt arra, hogy egy-egy adott településen öt elektor vesz részt a listás szavazáson. A voksolás az ország majd minden második települését, összesen 1424 községet vagy várost érint. A választás részleteiről szólva elmondta, reggel 6 órakor nyitnak és este 7 órakor zárnak a szavazókörök, ám ha minden, névjegyzékben szereplő elektor már korábban leadja a szavazatát, akkor hamarabb is bezárhatnak. Megjegyezte: ezen a szavazáson nincs lehetőség igazolással szavazásra, sem pedig mozgóurna kérésére. Az OVI www.valasztas.hu világhálós honlapján vasárnap este, várhatólag 20 óra után még csak a részvételi adatok lesznek láthatók, kisebbségenkénti bontásban. A voksokat hétfőn megyénként, illetve a fővárosban a területi választási bizottságok nyilvános ülésein számolják majd össze. Az így megállapított területi eredményeket ezt követően megküldik az Országos Választási Bizottságnak (OVB). Az előzetes tájékoztató adatok tehát csak hétfőn lesznek megismerhetőek az említett honlapon. A területi választási bizottságok kedden küldik el jegyzőkönyveiket az OVB-hez; e testület pedig szerdán, ugyancsak nyilvános ülésen állapítja meg az eredményeket. A vasárnapi kisebbségi választáson mind a tizenhárom magyarországi kisebbség választhat országos, és összesen 57 területi kisebbségi önkormányzatot. A szavazás annyiban változik a korábbiakhoz képest, hogy most nem országos elektori gyűléseken választják meg az országos, illetve területi kisebbségi önkormányzatokat, hanem minden elektor azon a településen szavaz, ahol képviselővé választották. Jelenleg a bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán magyarországi kisebbségnek van országos önkormányzata.

Kisorsolták a kisebbségi listák sorrendjét

2007. február 8. - MTI

Az Országos Választási Bizottság (OVB) csütörtök esti ülésén kisorsolta a március 4-ei országos kisebbségi önkormányzati választáson induló listák számsorrendjét. A sorsolásokra kisebbségenként került sor; a sorrendnek csak a bonyolult rendszerű mandátumelosztás során lehet jelentősége, ám ennek igen kicsi a valószínűsége. A cigány, a görög, a lengyel, a ruszin és a szlovák választáson két lista, míg az örmény, a román és a szerb megmérettetésen három listára voksolhatnak az elektorok. Az OVB az ülésen egy jelölő szervezetet valamint hat jelölő szervezet által állított listát is nyilvántartásba vett a márciusi országos kisebbségi választásokra.

Március 4-ére tűzték ki a kisebbségi önkormányzati választásokat

2006. december 5. - MTI

Az Országos Választási Bizottság (OVB) 2007. március 4-re tűzte ki az országos kisebbségi önkormányzati választásokat - olvasható az OVB honlapján közzétett keddi határozatban. Az OVB a választás kitűzésével egyidejűleg megállapította a megválasztható országos kisebbségi önkormányzatok létszámát, továbbá azt, hogy mely kisebbségi jelölő szervezetek jogosultak listát állítani a területi és az országos kisebbségi önkormányzatok választásán. Az OVB az országos kisebbségi önkormányzatok tagjai választásának kitűzésekor és az országos kisebbségi önkormányzatok tagjai számának megállapításakor a működő települési kisebbségi önkormányzatok számát vette alapul. Ezek kisebbségenként az alábbiak: bolgár: 38; cigány: 1.116; görög: 34; horvát: 115; lengyel: 47; német: 378; örmény: 31; román: 46; ruszin: 52; szerb: 40; szlovák: 116; szlovén: 11; ukrán: 19 - áll a határozatban.

Tudnivalók a területi és országos kisebbségi önkormányzati választásokról

1. A területi (megyei / fővárosi) és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők általános választását az Országos Választási Bizottság 2007. év márciusára, valamennyi kisebbség tekintetében azonos napra tűzi ki. A választást legkésőbb 72 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni. (Ebből következik, hogy az OVB feltehetően még 2006. év decemberében kitűzi a választásokat.) A választások kitűzését követen lehet bejelenteni a jelölő szervezeteket a megyei, illetve országos választási bizottságnál. A nyomtatványok beszerezhetőek a megyei választási irodáknál, illetve az országos választási irodánál, illetve letölthetőek a www.valasztas.hu honlapról. A bejelentő laphoz mellékelni kell a jelölő szervezet bírósági nyilvántartásba vételéről szóló igazolást, amelyet a megyei bíróság a választás kitűzését követően állított ki, valamint a jelölő szervezet bírósághoz benyújtott alapszabályát. Mindkét választás (területi (megyei / fővárosi) és az országos kisebbségi önkormányzati ún. listás választás lesz. A listaállításra jogosult szervezetek a listát a szavazást megelőző 26. napig jelenthetik be. A listát a megyei / fővárosi illetve az országos választási bizottságnál kell bejelenteni. A nyomtatványok beszerezhetőek a megyei választási irodáknál, illetve az országos választási irodánál, illetve letölthetőek a www.valasztas.hu honlapról.

2. A listákra a jelölő szervezet döntése alapján azok a választópolgárok kerülhetnek fel, akiket a helyi (városi, községi, kerületi) választásokon megválasztottak.

3. A megyei / fővárosi választásokat akkor lehet megtartani, ha a jelölő szervezetek által állított listákon összesen legalább 9 jelölt van. A listán legfeljebb a megválasztható képviselők háromszorosát lehet bejelenteni. A szavazólapon az egyes listákon legfeljebb kilenc jelölt neve szerepelhet a jelölő szervezet által bejelentett sorrendben.

4. Az országos kisebbségi önkormányzati választásokat akkor lehet megtartani, ha a jelölő szervezetek által állított listákon összesen legalább annyi jelölt van, mint az adott országos kisebbségi önkormányzat közgyűlés tagjainak száma. A listán legfeljebb a megválasztható képviselők háromszorosát lehet bejelenteni.

5. A szavazásra azokon a településeken kerül sor, ahol a szavazás napján települési kisebbségi önkormányzat működik. A megválasztott kisebbségi önkormányzati képviselők lesznek a területi (megyei / fővárosi) és az országos kisebbségi önkormányzatot megválasztó elektorok. Tehát minden településen legfeljebb 5 elektor van. Ha a kisebbségi önkormányzat nem alakult meg, függetlenül a választás eredményétől nincs elektor, és így nincs választás sem.

6. Az elektor azon a településen gyakorolhatja választójogát, ahol a települési kisebbségi önkormányzat tagjává választották. Szavazni tehát ott fog az elektor, ahol kisebbségi önkormányzati képviselő azonban nem csak azon megyei listára kerülhet fel, amely megyében az adott település van. (Pl.: valakit Pécsett választottak meg kisebbségi önkormányzati képviselőnek, akkor Pécsett fog a Baranya megyei listára illetve az országos listára szavazni, ugyanakkor felkerülhet a Győr - Moson - Sopron megyei listára is. Egy jelölt azonban legfeljebb csak egy megyei / fővárosi és legfeljebb egy országos listára kerülhet fel.)

7. Minden településen egy szavazókör fog működni, amelyben valamennyi kisebbség együtt fog szavazni.

8. A jelölő szervezetek a helyi választási bizottságba, a területi választási bizottságba és az országos választási bizottságba delegálhatnak megbízott tagokat, a szavazást megelőző 9. napig.

9. A megyei / fővárosi kisebbségi önkormányzati választások eredményét a megyei / fővárosi választási bizottság, míg az országos kisebbségi választások eredményét az országos választási bizottság fogja megállapítani. Érvényességi küszöb nincs.

Domovina

Kisebbségi önkormányzati választások lesznek a hétvégén

2007. február 25.

Magyar Televízió - A szlovák magazin február 26-ai adásának tartalmából

A szlovák elektorok hétvégén választják meg az új Országos Szlovák Önkormányzat közgyűlését, illetve a megyei szlovák önkormányzatok képviselőit. A szlovákoknál két nagy választási koalíció állított jelölteket, stúdiónkban a két listavezetőnket láttuk vendégül. Ján Fuzik a Szlovák Választási Koalíció színeiben, Imrich Fuhl pedig a Magyarországi Szlovákok Szövetsége (Szövetség - Pilis - Nógrád) által fémjelzett választási szövetség nevében válaszolnak a műsorvezető kérdéseire. Beszélnek a civil szervezetek fontosságáról, a szlovák oktatás legégetőbb gondjairól, a szlovák hitélet problémáiról, és az új, megyei kisebbségi testületek feladatáról.

Szerkesztő: Iveta Hruboňová, Ján Benčik

Műsorvezető: Iveta Hruboňová

Elbocsátják a MeH-től a leittasodott sofőrt

2007. február 21. - HavariaPress

Felmond a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) annak a gépkocsivezetőjének, aki ittasan felügyelet nélkül hagyta egy kormánydelegáció autóját Borsodban. A HavariaPress szerint a küldöttség tagjai is mélyen a pohár fenekére néztek. Rendkívüli felmondással szüntetik meg a munkaviszonyát annak a sofőrnek, aki a múlt hét végén a Miniszterelnöki Hivatal dolgozójához méltatlan viselkedést tanúsított - tájékoztatta lapunkat a Kormányszóvivői Iroda. A gépkocsivezető a MeH nemzeti és etnikai kisebbségi főosztályának munkatársait szállította egy, a borsodi Komlóskán tartott kihelyezett értekezletre. A HavariaPress hírügynökség szerint a helybéliek díszvacsorán látták vendégül a fővárosból érkezett, magas rangú delegációt, akik mélyen a pohár fenekére néztek. - Az elfogyasztott tömény szesz hatására a sofőr olyan állapotba került, hogy még a másnapi továbbinduláskor sem lehetett felébreszteni. A küldöttség tagjai ezért kivették nadrágjából a szolgálati Volkswagen indítókulcsát, és az ittas férfit hátrahagyva visszaindultak Budapestre. Amikor a sofőr kijózanodott, és felfedezte az autó eltűnését, magát rendőrnek kiadva feljelentést tett a sárospataki és a miskolci rendőrségen - tudósított a hírügynökség. A HavariaPress szerint azonban az illető már több éve leszerelt a rendőrségtől. Feljelentése után számos járőr kereste a járművet, míg kiderült, hogy az autót nem lopták el. A Havariának az Országos Rendőr-főkapitányság és a Miniszterelnöki Hivatal részéről is elismerték, hogy néhány órára valóban kikerült a látókörükből a szóban forgó szolgálati gépkocsi. A hírügynökség szerint a rendőrség már azt is vizsgálja, hogyan maradhatott szolgálati igazolvány egy volt munkatársuknál. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese viszont azt közölte a Magyar Nemzettel, hogy az ügyben nem indult eljárás.

Magyar-szlovák fórumsorozat indult Pozsonyban

2007. február 26.

A közös európai jövő magyaroknak és szlovákoknak is azt ígéri, hogy megtanulják jobban becsülni és megérteni egymást. Ezt hangsúlyozta a magyar külügyi államtitkár Pozsonyban azon a tanácskozáson, amelyet a Szlovák Külpolitikai Társaság szervezett, és amely egy hároméves magyar-szlovák fórumsorozat nyitánya volt. Oľga Algayerová, a pozsonyi külügyi tárca államtitkára a többi között arról beszélt, hogy a két ország közti bizalmatlanság leküzdése, a jó együttélés feltételeinek megteremtése senki másra át nem ruházható közös feladat. A magyar-szlovák tanácskozássorozatnak az a célja, hogy az Európai Unión belüli közös jövőhöz megfogalmazza a szellemi hátteret mindkét ország politikai életében és civil társadalmában.

Huszonötmillió forint magyar-szlovák vállalkozásösztönzésre

2007. február 26. - MTI

Az Európai Unió támogatásával magyar-szlovák vállalkozásösztönzési programot valósít meg Szabolcs-Szatmár-Bereg és Kassa megye - jelentette be a projektet működtető nyíregyházi Műszaki és Természettudományi Egyesület (MTESZ) igazgatója hétfőn sajtótájékoztatón. A 100 ezer eurós, mintegy 25 millió forint értékű program új, valamint már működő vállalkozások gazdasági kapcsolat-erősítését segíti elő a két régióban - mondta Losonczi László. Keczkó Zoltán projektvezető tájékoztatása szerint a nyíregyházi és a kassai műszaki egyesület 5-5 százalék arányú saját forrással járul hozzá a program megvalósításához. Hangsúlyozta, hogy elsősorban a második világháborút követő, kényszerű magyar-szlovák lakosságcsere érintettjeinek, a családok második generációs tagjainak igyekeznek segíteni egyéni-, vagy társas vállalkozás létrehozásában, illetve meglévők határokon átnyúló együttműködésében. A képzés mellett a nyíregyházi és a kassai szervezet vállalja, hogy új projektötleteket is támogat, közreműködik azok megvalósításában, finanszírozásukra pedig pályázatot készít és nyújt be az unió különböző gazdaságfejlesztési alapjaihoz. A már működő vállalkozásoknak úgynevezett látogató programot szerveznek, a két megye cégei felkereshetik leendő partnereiket, üzleti találkozókon vehetnek részt. A foglalkoztatást bővítő együttműködést kiemelten segítik, hiszen mindkét régiónak jelenleg a munkanélküliség kezelése az egyik legnagyobb gondja, s közösen, harmadik országok piacain hatékonyabban tudnak megjelenni - mondta Keczkó Zoltán. Losonczi László szerint a program az idén mintegy ötven-száz magyar, illetve szlovák vállalkozást hozhat kedvező helyzetbe a fejlesztésénél, illetve tevékenységük piaci megalapozásában.

Elnökfeleségek ízlelték a szlovák konyhát

2007. február 24. - STOP

Sólyom Erzsébet asszony 2007. február 24-én, szombaton, találkozott Silvia Gašparovičová asszonnyal, a szlovák köztársasági elnök feleségével. A két „first lady”a szlovák nagyköveti rezidencián vett részt a „Szlovák háziasszony”című rendezvényen. Ezt az eseményt immár tizedik éve szervezi meg a budapesti szlovák nagykövetség a Magyarországi Szlovákok Szövetséggel közösen. A program célja a magyarországi szlovákok gasztronómiai tradícióival és népszokásaival való ismerkedés. Erzsébet asszony a köszöntőjében hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a szlovák nemzet hazánkban élő tagjai megőrizzék kulturális identitásukat. Az idei, jubileumi rendezvényen a szlovák konyha jellegzetes ételeiből tartottak bemutatót és versenyt a Magyarország különböző vidékeiről érkező szlovák háziasszonyok. A rendezvényen folklór-együttesek is felléptek.

A magyar és a szlovák köztársasági elnök felesége találkozott egymással

A találkozó apropója a Szlovák Gazdaasszony című verseny volt

2007. február 24. - MTI

A Szlovák Gazdaasszony nevet viselő rendezvény tizedik alkalommal került megrendezésre szombaton Szlovákia budapesti nagykövetének rezidenciáján, ahol Sólyom Erzsébet, a köztársasági elnök felesége találkozott a Szlovák Köztársaság elnökének feleségével, és díjat adott át a Magyarországon élő szlovák háziasszonyok ételversenyén. Magyarország mindegyik, szlovákok által is lakott településéről érkeztek fiatalok és idősek a jubileumi rendezvényre, hogy elhozzák hagyományos népi ételeiket. Jöttek Szlovákiából is zenekarok és táncegyüttesek. Silvia Gašparovičová köszöntőjében kiemelte: már másodízben érkezik ide nagy örömmel. Ezúttal ajándékot is hozott az itt élő szlovákoknak: kerámiatányérokat és textilmunkákat, amelyek anyaországukra emlékeztetik őket. Sólyom Erzsébet az MTI munkatársának kérdésére elmondta: örül, hogy ismét találkozhatott a magyarországi kisebbségek képviselőivel, ezúttal az itt élő szlovákokkal. Jó érzés számára, hogy már ismerős arcokat is látott ezen a jó hangulatú rendezvényen. Bízik abban, hogy a Szlovákiában élő szlovákok ugyanilyen barátian gondolnak az ott élő kisebbségben lévő magyarokra.

Farsangi délután

2007. február 20. - Ľudové noviny (anč-)

A zsúfolásig megtelt Ifjúsági Házban mintegy 400 fő vett részt a farsangi délutánon, ahol a „Hagyomány, mint érték”rendezvénysorozaton belül a „Régi csabai kocsmákat”elevenítették meg a különböző kulturális csoportok. Az ötlet onnan származott, hogy Békéscsabán régen a különböző kocsmákban a városi elöljáróság elrendelte, hogy vasárnap délutánonként legyen tartalmas műsor, vagy táncdélután. Jellemző volt néhány kocsmára, hogy bizonyos programoknak rendszeresen helyt adott. A Hegedűs kocsmában például a jó nevű Földmunkás Dalkör tartotta próbáit és előadásait, vagy a Styaszni kocsmában a gerendási tanyavilágban rendszeresen fogadott vándorcirkuszt, ahová a tanyavilág lakosai szívesen mentek. A csabai Bozó kocsmában a csabai származású zenész Szekerka János és Gercsi János dalait adták elő. A „Slepa miš”(Vakegér) kocsmában irodalmi délutánokat tartottak, amit most ezen a vidám délutánon felelevenítettek. A régi kocsmáknak is megvoltak a hagyományai, amit most lelkesen felelevenítettek az akkori kocsmai életet megjelenítő csoportok. A műsorban felhasználták dr. Krupa András néprajzkutató tanulmányait a Művelődés századai Békéscsabán című kiadványból. A farsangi délután jó hangulatát a közönség közös lelkes éneklésével sikerült biztosítani, amit a kiskőrösi és monori szlovákok szép dalai, táncai és ruhái színesítettek a találkozó végén.

A világhálón a Váci Szlovák Önkormányzat

2007. február 16. - Fischer Erzsébet

A Váci Szlovák Önkormányzat február 11-től magyar-szlovák nyelvű önálló honlappal szerepel a világhálón. Ez nagy szó, hiszen tudomásunk szerint az országban nincs szlovák önkormányzatnak honlapja. A honlapon lévő fotók, információk összegyűjtése, rendszerezése mögött hatalmas munka áll, melyért köszönet illeti az önkormányzat képviselő tagját, Menczer Sándornét és fiát Menczer Pétert. A Váci Szlovák Önkormányzatnak a váci polgármesteri hivatalban tartott február 12-i ülésén a fő napirendi pont a kisebbségi önkormányzat 2007. évi munkatervének elfogadása volt. A munkaterv szerint idén is rendszeresen tartanak rendezvényeket, lesz nemzetiségi est, részt vesznek és segítenek a drog elleni nemzetközi konferencia, valamint a Váci Világi Vigalom szervezésében, megrendezésében. Folytatódik, illetve szeptemberben újra szeretnék indítani a szlovák nyelvoktatást. Rendeznek a kistérség szlovák önkormányzatok részére konferenciát, s természetesen nem maradhat el most sem a hagyományos szlovák karácsony. A testület egyhangúan elfogadta a dr. Alt Gyula elnök által beterjesztett munkatervet. Az egyebek napirend közt dr. Alt Gyula tájékoztatta a testületet arról, hogy Mata Mihály képviselőtársával meglátogatták a térség szlovák nemzetiségű településeit. A megbeszéléseken főleg az oktatással foglalkoztak, de felajánlották segítségüket is. Acsán például az iskolaigazgatótól megtudták, hogy szeptembertől az intézményben meg szeretnénk szüntetni a szlovák nyelv oktatását. Az önkormányzat részéről azzal indokolják ezt a döntést, hogy több szülő nem kívánja gyermekét a nyelvoktatásban részesíteni. Szó volt még a közelgő nemzetiségi elektorok választásáról, melynek előkészítéséről dr. Dora Péter aljegyző tájékoztatta valamennyi váci kisebbségi önkormányzat tagjait. A szlovák önkormányzat tagjai tudomásul vették, hogy március 4-én részt vesznek a megyei, illetve az országos elektori választásokon, s a közös megegyezés értelmében 9 órakor az okmányirodában eleget tesznek fenti kötelezettségeiknek. Dr. Alt Gyula és Mata Mihály tájékoztatták képviselőtársaikat a Pest megyei konferencián elhangzott, a választással kapcsolatos továbbképzési feladatokról. Menczer Sándorné pedig bejelentette, hogy február 11-től működik az önkormányzat internetes honlapja, mely megtalálható a www.vaciszlovak.hu portálon.

Hagyományőrző ecseri disznótor

A hétköznapok „ünnepeinek”megóvása

2007. február 5. - Ľudové noviny (Aszódi Csaba András)

A főváros szomszédságában fekvő Ecseren ma már ritkaságszámba menő hír, ha egy egy portán felhangzik a disznóvágások jellegzetes sikítása, a pörzsölő hangja és a disznótor jellegzetes zsíros-fűszeres illata. Az Ecseri Zelený veniec hagyományőrző kör céljai közé tartozik a híres Ecseri lakodalmason kívül a hétköznapok „ünnepeinek”megóvása is. Ennek jegyében rendezték meg február első szombatján az ecseri tájház udvarán a hagyományos disznóvágást. A táncegyüttes fiútagjai végezték a munka nagy részét, de a lányok és az asszonyok sem maradtak munka nélkül, hiszen az ízletes vacsora elkészítése rájuk várt. Igazi ecseriekhez méltóan, az esti bálig nem is bírták ki tánc nélkül, hiszen hurka és kolbásztöltés közben már napközben is táncra perdültek a tájház udvarán, amit a hajnalig tartó farsangi bálban folytattak.

Az elnök felvette a túracipőt

2007. január 22. - (BMH)

Sólyom Lászlóról köztudott, hogy nagy híve a természetvédelemnek. Tegnap megkezdett országjáró körútjának is éppen ez az egyik mozgatórugója. A másik cél pedig, hogy megismerje hazánk különböző térségeinek életét, gondjait. Lipták Judit A köztársasági elnök megyénkben tett látogatásának első állomása Szarvas volt, ahol a Körös-Maros Nemzeti Park központjában bővebben is szólt a természetvédelem fontosságáról. Hangsúlyozta, hogy az egészséges környezethez való jog az emberi alapjogok közé tartozik, annak biztosításáról gondoskodni kell, s ebben fontos szerep jut az országban működő tíz nemzeti parknak is. Az államfő utalt arra, hogy e parkok feladata ma már korántsem csak a hagyományos, múzeumi szerepkör, hanem aktívan be kell kapcsolódniuk az adott térség társadalmi, gazdasági életébe, jövőjének formálásába. Ebben a kérdésben Sólyom László dicsérettel illette a Körös-Maros Nemzeti Parkot, utalva arra, hogy az új kihívásoknak itt maximálisan eleget tesznek. Az államfő nem rejtette véka alá azt sem, hogy a tegnap megkezdett országjárásnak van egy jelképes üzenete is: ahogyan a természet egységéből következően nincs jobb- vagy baloldali nemzeti park, ugyanúgy - a felszíni megosztottság alatt - az országnak is közös alapjai vannak, s ezt nem szabad felednünk. Sólyom László az utazás fontos céljaként jelölte meg, hogy felhívja a figyelmet azokra a civil szervezetekre, amelyek a szolidáris segítség kitűnő példáit nyújtják. Ilyen szervezetként jelölte meg a nagycsaládosokat és az időseket segítő egyesületeket, melyeknek vezetőivel találkozott a tegnapi nap folyamán. Mint mondta, ezek a közösségek nagyon komoly teljesítményt nyújtanak, de ha tevékenységüknek nincs közvetlen politikai vonatkozása, ha nem szolgáltatnak szenzációt, akkor sajnos nem kapják meg a megérdemelt figyelmet. Az államfő tegnapi programjában fontos szerepet kapott a megyénkben élő nemzetiségek helyzetének megismerése is. Ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: „Ha a szomszédos államokban föllépek a magyar kisebbség autonómiája érdekében, pontosan ismernem kell az itthoni nemzetiségek helyzetét és véleményét, azt, hogyan tudnak élni jogaikkal”. Szarvason, a helyi szlovák kisebbségi önkormányzat vezetőjének társaságában megkoszorúzta a várost a török idők után újra benépesítő szlovák telepesek emlékművét, s rövid látogatást tett a Tessedik Sámuel által épített ótemplomban. Sólyom László Békés megyei programja ma délelőtt Dévaványán folytatódik. Feleségével együtt rövid túrára indul az ottani természetvédelmi területeken. Megtekinti a Réhelyi Látogatóközpontot és a túzokvédelmi központot, majd megyénktől elbúcsúzva az országjáró körút következő állomására, Hódmezővásárhelyre utazik. Nagy hangsúlyt fektetnek a környezeti nevelésre Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója az államfő részvételével megtartott évfordulós ünnepségen kiemelte azokat a legfontosabb eredményeket, amelyeket az elmúlt tíz esztendő alatt sikerült elérniük. Ezek közé sorolta az élőhelyek védelmében tett intézkedéseket, például a füvespusztai rekonstrukciókat, a kardoskúti csatornarendszer átalakítását, illetve mintegy kétezer hektárnyi terület visszagyepesítését. Ugyancsak fontos eredményként említette a régi magyar háziállatfajták - szürkemarha, házi bivaly, racka, cigája - megőrzését, a legeltetett területek növelését. Hozzátette, nagy hangsúlyt fektetnek a környezeti nevelésre, ezt a célt szolgálják a látogatóközpontok, tanösvények és az erdei iskolák is.

Teleház - Sem kultúrház, sem könyvtár nincs Pilisszentlászlón

2007. január 22. - (hídlap)

A teleházak régóta a települések egyfajta információs-informatikai központjaként működnek, kedvező díjak mellett bárki böngészheti az Internetet, nyomtathat, állást kereshet vagy játszhat a gépeken. A legtöbb faluban, városban talán már kicsit kiüresedett a funkciója, de akad, ahol ez helyettesíti a kultúrházat vagy a könyvtárat is: például Pilisszentlászlón. A teleházak megnyitásának a kilencvenes években abból a szempontból volt különösen nagy jelentősége, hogy a kisebb településeken elvétve volt a háztartásokban számítógép, még kevésbé internet-hozzáférés. A gyerekek ezekben a helyiségekben ismerkedhettek a gépek kezelésével, böngészhettek a világhálón, ezen felül több helyütt irodai szolgáltatásokat is kínáltak, például iratfűzést, nyomtatást, másolást. Mára azonban még az aránylag elzárt községekben is elterjedt a számítógép-használat, ezért az alapszolgáltatások sok esetben funkciójukat vesztették, és a teleházak különböző programokat kezdtek szervezni, akad, ahol majdnem kultúrházként működnek, a kismarosi teleház például folyamatosan újabb és újabb foglalkozással, klubbal, szolgáltatással rukkol elő, keresi a pályázati lehetőségeket, együttműködik különböző civil szervezetekkel. Ám nem minden alapítványi működtetésű teleház ilyen szerencsés. Pilisszentlászló ÖNHIKI-s, azaz önhibáján kívül hátrányos helyzetű település, ahol már privatizálták a kultúrházat és megszüntették az amúgy is csak heti egy alkalommal néhány órán át nyitva tartó könyvtárat is. A fiatalok számára lényegében semmiféle kulturális-szórakozási lehetőség nem maradt, többek közt ezért gondolta úgy Szűcs Lajos 2002 végén, hogy elindítja a teleház megszervezését. 2003 tavaszán a könyvtárba könyvek helyett számítógépek költöztek, a falubeli fiatalok napokig takarítottak, festettek. Az önkormányzat és különböző pályázatok segítségével fokról fokra fejlesztették a gépparkot, az iskolai számítástechnika óráknak is a teleház helyisége ad helyet, sőt, amikor kevés volt a tankönyv az iskolában, jónéhány másolatot is itt készítettek. A helyzetük azonban nem túl rózsás, ahogy Szűcs Lajos elmondta: teljesen nonprofit kezdeményezésről van szó, lényegében az amúgy is szűkös költségvetésű önkormányzat tartja fenn a teleházat. Elképzelésekből, tervekből ugyanakkor nincs hiány, most éppen az idősebb lakókat próbálják rávenni a számítógéppel való ismerkedésre, hogy ne maradjanak szégyenben unokáik előtt. Pályázati lehetőségekben sem dúskálnak, míg a Magyar Teleház Szövetség rendezvényein is inkább csak tapasztalatokkal, jó tanácsokkal gazdagodnak. Pedig az ilyen, Pilisszentlászlóhoz hasonló „alvó”falvaknak - ahogy Szűcs Lajos fogalmazott, mert ide mindenki csak aludni jár haza munkalehetőség híján - nagyon fontos lenne a társadalmi élet szempontjából legalább a teleház működése. Kispostájuk sorsa bizonytalan, már a hírlapért is Szentendrére kell elmenniük, a szórakozni vágyó fiatalok jobb híján a helyi kocsmában kötnek ki. A teleházban - ahol videotéka is van csekély érdeklődés mellett - legalább összejöhetnek beszélgetni, melegedni, játszani, legalábbis addig, ameddig a falu képes állni a költségeket. Gáspár Mátyás, a Magyar Teleház Szövetség egyik vezetője nemrégiben arra hívta fel a figyelmet, hogy a közigazgatási rendszer átalakulása szükségképpen magával hozza azt az igényt, hogy az emberek helyben, elektronikusan intézhessék ügyeiket, amelyhez egyfajta közigazgatási közvetítő pontként nagy segítséget nyújthatna a teleházak hálózata. A kistelepülések elszigeteltségét tovább fokozza a posták bezárása és a vasútvonalak megszüntetése is - érvelt a reform és támogatásnövelés szükségessége mellett Gáspár.

Sztrapacska Tokajban

2007. január 22. - MTI

Krasznahorkai sztrapacska csupros aludttejjel, liptószentmártoni szűz szeletek lomnici krumplis laskával, lekváros, mákos és diós bugyelláris - ilyen finomságokkal rukkolt ki a Szlovákiából érkezett mesterszakácsnő a hétvégén Tokajban. A Gróf Degenfeld Kastélyszállóban már hagyomány, hogy mesterszakácsokat hívnak hamar népszerűvé vált borvacsoráikhoz. A most hétvégén rendezett szlovák gasztronómiai esten a Vino Mrava és Stanko nevű szlovák pincészet bormesterei érkeztek a kastélyszállóba, s velük Rozália Matusáková mesterszakácsnő, hogy főzzön a Tarcalba érkező vendégeknek. A menühöz - amelyben olyan fogások szerepeltek, mint az erőleves pozsonyi módra, a csőben sült juhsajtos szendvics prágai sonkával, a krasznahorkai sztrapacska pirított sertés szalonnával, no és persze a sajtkóstolda - magyar, főleg tokaji, illetve szlovák borokat kínáltak a két ország gasztronómiai együttműködés jegyében. Legutóbb Benke Laci „bácsi”négyszeres olimpiai bajnok mesterszakács szolgáltatta a menüt a legjobb tokaji borokhoz. Amint a tarcali négycsillagos Gróf Degenfeld Kastélyszálló értékesítési vezetője elmondta:borvacsoráikra hamar lefoglalják az asztalokat: a nem a fővárosban lakó ínyencek kiéhezettek az izgalmas gasztronómiai eseményekre.

Átköltözött ingatlantulajdonosok, nyomott árak

Miért vonzó egyre több balassagyarmati számára Szlovákgyarmat?

2007. január 23. - Népszabadság (Tarnóczi László)

Egyre több vállalkozó és magánszemély vásárol ingatlant Balassagyarmatnak a Trianonnal elszakított felében, Szlovákgyarmaton. A kétlakiak - ahogy őket nevezik - a magyar-szlovák határt naponta akár többször is átlépve ingáznak. Balassagyarmatról Szlovákgyarmatra az országhatárt jelentő Ipoly hídján keresztül visz az út. Ezen naponta ezrek közlekednek gyalogosan, kerékpárral, személygépkocsival, vagy éppen kamionnal, merthogy nemzetközi határátkelőként jegyzik a szlovákgyarmati átkelőt. Magyarország és Szlovákia európai uniós tagsága előtt itt mindkét oldalon ellenőrizték az útleveleket. Ma közös ellenőrzés, úti okmánynak pedig elfogadják a személyi igazolványt. A trianoni döntés szerint Balassagyarmatnak az Ipoly jobbpartján fekvő területét az akkori Csehszlovákiához csatolták. Ezt követően az Ipoly határfolyóvá vált, s Balassagyarmat közigazgatási területének harmada, vonzáskörzetének pedig fele odalett. A kereskedővárosra gazdaságilag ez utóbbi mérte a legnagyobb csapást. A nógrádi város magyarországi területét ma 16 ezren lakják, az Ipoly túlpartján, a határ túlsó oldalán lévő településen, Szlovákgyarmaton pedig csaknem ötszázan élnek. Mindkettőben csökken a lélekszám, a falusiassá vált túlparton talán még jobban, mint a városban, miután ott tizenöt-húsz éve még hétszázan laktak. Szlovákgyarmat óvodája ugyan még működik, ám az iskoláját bezárták, többen a 8-10 kilométerre fekvő Ipolynyéken tanulnak. Több diák már most Balassagyarmaton ül iskolapadba, mondván, az van közelebb a lakóhelyéhez. Szlovákgyarmat jó állapotban lévő iskolaépületét most eladásra kínálják. Akár tízmillió forintért is meg lehetne venni, egyelőre azonban még nem talált gazdára. A helyi önkormányzat azt szeretné, ha olyan vállalkozóhoz kerülne, aki foglalkoztatna tíz-húsz helybélit. Szlovákgyarmaton ugyanis magas a munkanélküliség, s aki teheti, legalább feketemunkásként ingázik valamelyik környékbeli szlovákiai város, vagy akár Budapest felé is. Talán ezzel is magyarázható, hogy a szőlődombjaival, pincéivel, az Ipoly-völgyére néző panorámájával kiváló adottságúnak tekinthető településen ugyancsak nyomottak az ingatlanárak. Az egyik Balassagyarmatról átköltözött ingatlantulajdonos, Szabó Péter azt mondja: ő az édesapjával négymillió forintért jutott egy háromszobás családi házhoz, amelybe már bevezették a gázt. Szabóék egy balassagyarmati lakótelepi garzont adtak el, annak az árából minden kitelt, s még maradt is. - Ráadásul helyben maradtunk - mondja egyetértésben apa és fia, megjegyezve, hogy városközponti munkahelyükhöz kétszáz méterrel még közelebb is kerültek így. A falut pedig ugyanúgy lakják, mint a városukat korábban: az apa, Szabó Endre, aki a balassagyarmati jégkorongélet egyik meghonosítója, most azon töri a fejét, hogy miként és kivel építhetne gyepsí pályát a szlovák oldali dombokon. Csach Gábor, Balassagyarmat alpolgármestere azt mondja: a rendszerváltás óta érezhető, hogy a város két felének mind szorosabbá válik a kapcsolata egymással, ami nem csupán a még néhány évvel ezelőtt is jellemző szlovákiai benzinturizmusban volt tetten érhető. Az ingatlanvásárlások nyilván több balassagyarmati lakáshelyzetén javítanak, de közülük többeket az általuk kedvezőbbnek tartott adókörnyezet vonzott. A szlovákiai ingatlanvásárlásra az egyszerű ügyintézés is ösztönzőleg hatott - állítják a Balassagyarmatról Szlovákgyarmatra átköltözöttek. Nem kellett ugyanis az államnak átírási költséget fizetni. Az átíratási költség mindössze a földhivatalban fizetendő ingatlan-nyilvántartási díj, ami 30 napos ügyintézésnél ezer korona, vagyis 7400 forint. Egynapos ügyintézéssel meg 8000 koronát kell fizetni, ám ehhez teljes körű ingatlanfelmérés, ingatlanbecslés és az ingatlanról komplett dokumentáció jár. A közüzemi szolgáltatók pedig egyetlen nap alatt elvégzik a szükséges adminisztrációt - külön költség nélkül. Szlovákgyarmatra eddig tizenkilencen költöztek át Balassagyarmatról. Az alpolgármester azt mondja: a kettős, balassagyarmati és ipolysági székhellyel létrehozott Ipoly Eurorégiót kibővítik új tartalmakkal, s a határ menti kapcsolatok fejlesztésére kiírt pályázatokban is bővülnek majd a lehetőségek. Tyekvicska Árpád, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója érdeklődésünkre elmondta: Balassagyarmat új telepe az elcsatolást követően vált önálló községgé, s kapta a Slovenské Ďarmoty (Szlovákgyarmat) nevet, amit magyarra Tótgyarmatként fordított a köznyelv. Ugyan mindkét elnevezés - a Szlovákgyarmat és a Tótgyarmat - egyaránt használatos, a hazai térképrajzolók legtöbbször ez utóbbit tüntetik fel.

A fiatalok felé nyitna a Szlovák Intézet

2007. január 22. - MTI

A fiatal közönséget szeretné megnyerni országa kultúrájának a budapesti Szlovák Intézet új igazgatója, aki hétfőn számolt be az intézmény idei programjairól. „Továbbra is Szlovákia bemutatása szerepel a legfőbb prioritásaink között, de a jövőben sokkal több olyan programot szeretnénk szervezni, amely jobban felkelti a fiatalok érdeklődését”- hangsúlyozta a Szlovák Intézet vezetői posztját hivatalosan tavaly december vége óta betöltő Milan Kurucz. Az igazgató közölte: folytatják a szlovák kultúra és művészet magyarországi népszerűsítését, valamint északi szomszédunk turisztikai régióinak bemutatását. Továbbra is helyet kívánnak adni a szlovák-magyar tudományos és kulturális párbeszédnek, valamint nyelvi kurzusaikkal a jövőben is lehetőséget nyújtanak a magyarországi szlovák kisebbségnek identitása ápolására - tette hozzá Milan Kurucz. Ezek mellett azonban fiatal társadalomkutatóknak, tudósoknak, művészeknek, képzőművészeti hallgatóknak szóló konferenciákat, kiállításokat és különleges könnyűzenei programokat is terveznek az idei esztendőre - említette az igazgató azokat az elképzeléseiket, amelyektől azt remélik, hogy a Szlovák Intézet „sikeresebben beágyazódhat a magyarországi kulturális életbe”. Milan Kurucz az intézet idei kínálatából kiemelte a Mikszáth Kálmán és a szlovákság kapcsolatát tárgyaló konferenciát, a magyar-szlovák közös filmekből válogató retrospektív sorozatot, a kortárs szlovák drámákból rendezendő felolvasóestet, valamint a pásztorsípról szóló népművészeti kiállítást. Az igazgató megjegyezte: szeretnék vidéki városokban is népszerűsíteni a felvidéki kultúra sajátosságait, és „különleges lehetőségként”tekintenek a V4-ek országainak (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) együttműködéséből eredő feladatokra. Milan Kurucz szerint jó példa lesz erre a közös munkára az a februári monodráma-bemutató is, amelynek dramaturgja cseh, rendezője szlovák, látványtervezője magyar, főszereplője pedig egy lengyel színész lesz, aki bábokkal játszik el egy felnőtteknek szóló mesét.

Békéscsaba - Néptáncosok bemutatkoztak

2007. január 18. - Ľudové noviny (anč-)

Békéscsabán kétévenként rendezik meg a néptáncosok versenyét, a lányoknak az „aranygyöngyös”, a fiúknak az „aranysarkantyús”versenyt. A napokban került sor a Megyei Művelődési Központ szervezésében erre a versenyre, ahol 26 páros és 16 szóló férfi mutatkozott be táncaival. A zsűri - amelynek elnöke dr. Felföldi László néptánckutató volt - elismeréssel szólt a sikeres rendezvényről, hiszen zsúfolásig megtelt az Ifjúsági Ház nagyterme. A zsűri elnöke dicsérte a versenyzők pontos stílusismeretét, a versenyzők technikai tudását, a népviselet igényes összeállítását, a zenével való összhangot. A verseny résztvevői közül, akik már háromszor elnyerték az arany fokozatot, megkapták az örökös aranygyöngyös, illetve aranysarkantyús címet. A közönség körében nagy sikert aratott Hajdú Zsuzsa és Moussa Ahmed a zempléni szlovák táncok előadásával. Arangyöngyös lett Busai Zsuzsanna Jászberényből a friss kalocsai, és Hanó Krisztina Békéscsabáról a rimóci táncok előadásával, Stock Orsolya Pilisszántóról, aki az ocsovai táncokat adta elő. A férfi kategóriában aranysarkantyús lett Molnár Gábor Székesfehérvárról a vasvári verbunk előadásával, Farkas Tamás békéscsabai versenyző, aki nadabi román táncokat mutatott be. A közönség díját Kozma Nándor méhkeréki versenyző méhkeréki tapsos táncával nyerte el. A Viharsarki Néptánc Szövetség díját Sánta Gergely - Árus verbunk és legényes táncával és Vaszkó János dél-alföldi lassú tánc bemutatásával nyerte el.

A magyar jelenség - Pozsonyból nézve

Budapesten mutatják be az OS szlovák liberális folyóirat legújabb számát

2007. január 17. - Népszabadság (Szilvássy József)

Kalligram-estet tartanak csütörtökön a budapesti Szlovák Intézetben, amelyen a kiadó által jegyzett OS című szlovák társadalmi és kulturális folyóirat Maďarský fenomén (Magyar jelenség) című számát mutatja be Rudolf Chmel főszerkesztő, a prágai Károly Egyetem Kelet- és Közép-európai Tanulmányok Intézetének igazgatója. Őt kérdeztük erről a szellemi vállalkozásról.

- Miért most adják ki a folyóirat magyar számát? Talán a megromlott szlovák-magyar politikai kapcsolatok is szerepet játszottak az időzítésben?

- Az OS annak idején a mečiari hatalmi dáridózás idején a liberális gondolkodás és magatartás szlovákiai szigeteként jött létre, s kezdettől fogva a szlovák-magyar, tágabb értelemben pedig a közép-európai párbeszéd szorgalmazói voltunk és vagyunk. Napi politikai ügyekre természetesen nem reagálhatunk, de tény, hogy a nem éppen gondtalan szomszédkapcsolatok siettették ennek a számnak a megjelenését.

- Milyen szempontok alapján válogatták ki a szerzőket és a témákat?

- Három témakör köré csoportosítottuk az anyagot: Trianon, 1956, és ezek hatása a mai magyar társadalomra, illetve Közép-Európára. Grendel Lajos izgalmas esszét ír Mik a magyarok? címmel, Adam Michniket Charles Gati, Martin Bútora szlovák liberális értelmiségit pedig Romsics Ignác Trianon-könyve késztette együttgondolkodásra. Alighanem nagy figyelmet kelt majd Ablonczy Balázs írása, aki családjának selmecbányai kötődései révén elemzi a magyar nacionalizmus gyökereit. Kertész Imre, Esterházy Péter és sok más szerző esszéi, egyéb alkotásai segíthetnek a magyar jelenségek, többek között annak a dilemmának a megfejtésében is, vajon 2006 őszén honnan és miért törtek fel az utcai indulatok. A mi összeállításunk igyekszik minél sokrétűbben bemutatni a történelmi és a jelenlegi hátteret.

- Bevezető tanulmányában meglehetősen borúlátóan állapítja meg, hogy a szlovák és magyar politikusok megbékélési próbálkozásai a süketek párbeszédére emlékeztetnek. Mit tehetnek ebben a helyzetben a két ország értelmiségijei?

- Országaink politikusai között nincsenek államférfiak, akik előre mozdítanák a két nemzet tényleges megbékélésének az ügyét. Akár úgy is, hogy megpróbálkoznának egy olyan jövőkép kimunkálásával, amely felvázolná: vajon a magyarok és a szlovákok milyen közös célokat szeretnének elérni az egyesült Európában. Ez a szám talán ösztönzést és bátorítást nyújthat a szlovák politikusoknak. A két nemzet értelmiségijeit pedig arra késztetheti, hogy végre kellő empátiával gondolkozzanak el közös dolgainkról.

Átadta megbízólevelét az új pozsonyi nagykövet

2007. január 16. - MTI

Heizer Antal, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott pozsonyi nagykövete kedden átadta megbízólevelét Ivan Gašparovič szlovák államfőnek. Heizer azt reméli, hogy most, amikor a két ország között tavaly kialakult feszültségek lecsillapodtak, munkájával tovább tudja erősíteni Szlovákia és Magyarország, valamint a két országban élő népek kapcsolatát. A Magyar Köztársaság új pozsonyi nagykövete 1988 és 1995 között a tiranai magyar nagykövetség első titkára, majd a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekben illetékes kormány-főtanácsadója volt. 1998-ban a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány igazgatójaként, 1999-től a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi hivatal általános elnök-helyetteseként, 2002-től a közelmúltig annak elnökeként tevékenykedett. Megbízólevelének átadása után a nagykövet az MTI-nek azt mondta: „Feladatom a két ország és az országok népei közötti kapcsolatok erősítése. Szerencsés időszakban foglalhatom el pozsonyi álláshelyemet, mert most, hogy a tavalyi feszültség feloldódott, és országaink kapcsolatait nyugvóponton tudhatjuk, bízvást okkal remélhetem, hogy a küldetésnek kedvező feltételek között tudok majd eleget tenni.”

Apa-fiú-szlováklélek

Esterházy Péter és Pavel Vilikovský felolvasóestje

2007. január 12. - litera.hu (Györe Gabriella)

A Szlovák Intézet adott otthont január 12-én délután ötkor az örökmozgóban induló Szlovák filmhét indításaként megrendezett felolvasóestnek, melyen Esterházy Péter és Pavel Vilikovský beszélgetőtársa Németh Zoltán volt. A Lettre Internationale szlovák számát január 19-én mutatják be az Örökmozgóban. Pavel Vilikovskyról nem először hall a magyar olvasóközönség: a Kalligram Kiadó gondozásában két könyve is megjelent magyarul (Az élet örökzöld hátaslova (fordította: Mayer Judit), 1999; Az utolsó pompeji ló (fordította: Hizsnyai-Tóth Ildikó), 2002.). Tanulmányait, prózáit közölte a Kalligram és a Lettre, 2003-ban a jelenkor hasábjain olvashattak vele interjút Pavel Hrúz tollából, a Kalligram 2002-ben a 4. számát teljes egészében neki szentelte. Tanulmányaiból az is kitűnt, hogy a kortárs magyar irodalom szlovákra fordított darabjait (köztük Esterházy Harmonia Caelestisét is) megismerte, érdeklődéssel figyelte - így alakulhatott, hogy a Szlovák filmhét megnyitójaként tartott felolvasóesten a szlovák irodalom képviseletében ő szerepelt. S ha már a Lettre Internationale téli számában lejött Emlékek ura (fordította: Hizsnyai-Tóth Ildikó) című írása szerepelt, akkor evidens választás volt (apa-apa, ha nem is úgy, nem is annyira, nem is akkor, nem is… nem is…, mégis), hogy Esterházy Péterrel szerepeljenek együtt, egy színpadon. (A Lettre szlovák szólisták összeállításában egyébként Jaroslav Srank a mai szlovák költészetről, Pavol Rankov a mai szlovák prózáról, s Görözdi Judit a prózafordulat utáni magyar irodalom szlovákiai fogadtatásáról szóló tanulmányai, Stanislav Rakús és Maxim E. Matkin regényrészletei, Márius Kapocsay és Vladimír Balla egy-egy novellája olvasható még Pavel Vilikovský írása mellett). A Szlovák Intézet különös tér: belépéskor hívogat, majd le is hűt. Széles előtér, minimális kiterjedéssel. Hátrébb a lépcsőház díszének szánták a négyszögletesre hajtott műanyag csövekkel kerített, több szinten áthúzódó középre lógatott lámpasort, mely egyúttal le is szűkíti a teret: innen keskeny folyosón jutunk be a fogadásokra használt előtérbe, melynek végében jobb kéz felől egy újabb folyosó öblös elejében kapott helyet a büfé, a szűkebb keresztmetszeten haladva tovább pedig lassanként eljutunk a színházteremig, amely kiemelten jelentős régi kultúrházak színháztermeinek és az egyetemi nagyelőadóknak sajátos keveréke. Mindig van technikus (mindig kedvesen bumfordi alak) és mindig rossz a mikrofon (tehát mindig találkozunk vele a színpadon, amint újat hoz, igazít, alakít, ki és bekapcsol; innen tudjuk, hogy van, s hogy kedvesen bumfordi alak); mindig van fogadás, azon mindig van töltött káposzta, s azt mindig az est vége előtt negyed órával tálalják fel, így illata mindig beférkőzik az előtérből a színházterembe, hogy (mindig?) kifelé terelje a figyelmet. Mindez - akár a technikus: pars pro toto -, a terek folyamatos túlzásával (itt minden vagy túl szűk vagy túl bő), melyet a lámpasor vagy más apró részletek nagystílűen modernnek szánt eleganciájával próbálnak kendőzni, a terem szocreál hangulatával együtt is valamiféle kedves bumfordiságot áraszt, melyet lehet szeretni: az elfogadott tökéletlenség otthonosság-hangulata úgy lengi be, akár a fogadások előtt a töltöttkáposzta-szag. Az est protokolláris részén végigérve (Bogyay Katalin nemzetközi szakállamtitkár megnyitotta a Kortárs Szlovák Film és Irodalom című rendezvénysorozatot, bemutatkozott Milan Kurucz, a Szlovák Intézet új igazgatója) az apák közé csapunk: Vilikovský olvas fel Esterházy regényének szlovák fordításából (Deák Renáta munkája - ő fordította szlovákra Závada Pál Jadviga párnája című regényét is, mely fordításért Ján Hollý-díjat, a Szlovák Irodalmi Alap fordítási díját is megkapta - írja Görözdi Judit a Lettre-ben). Magyarul hallgatjuk meg a szerzőtől a történet folytatását: hogyan látták hasznát a gyerekek a német nyelvtanulásnak a külföldiek által kötelezően megvásárolandó étkezési jegyek felhasználásakor, s hogyan tört ki a már nyelvbe szorított tiltakozás a zárt anyanyelvi és zárt történelmi keretek közül, milyen tekintet nélküli felszabadultságot okozhat e feszültségek kitörésének lehetősége, s hogyan forr összébb a család egy ilyen esemény jelentőségének átérzésében. A történetet egy másik történet, Vilikovský elbeszélésének előbb szlovák, majd magyar felolvasása követette, utána Németh Zoltán kérdezte a két írót arról, mire jók tulajdonképpen az apák, milyen volt az apával foglalkozó írást megírni, s milyen érdekes az a skatulyákból kilógó, távolságtartó személyiségjegy, mely mindkét hősben, mindkét apában ott van: Vilikovský apjának felvett nyelve a szlovák, Esterházy apja pedig a kommunizmus éveibe kényszerített úr. Közben kialakul egy belső beszélgetés is: Pavel Vilikovský utal rá, hogy az elbeszélt történet valós, valóban elégették az apa után maradó naplókat, levelezést, csupán egy-két dolgot mentett meg belőle magának a teleírt lapok iránti tisztelet nevében, bár a bátyjának adott igazat, aki úgy vélte, két másik ember levelezése, még ha apjuk és anyjuk is, nem tartozik harmadik személyre, gyermekükre sem. Mindez mellékszálként jön elő egy kérdésre válaszolva, de Esterházy rögtön rákérdez: tényleg elégettétek a levelezést? Tényleg a saját kezeddel dobtad a tűzbe a papírokat? S a válaszban Vilikovský mintha továbbra sem értené a kérdés irányát. Egyetért a bátyjával, igazolja véleményét. Megállapítja, nem akart vele vitatkozni, s igazat ad neki abban, hogy ezek az iratok elégethetők, elégetendők - ugyan a teleírt lapok nevében ment meg közülük néhányat, ezt mégis továbbra is mintha lopásnak érezné; mintha fel sem merülne benne a teleírt lapok iránti tiszteletnek olyan formája, melyben az apa és anya levelezésének megőrzése a gyerekek felelőssége vagy feladata, de legalább író érdeklődés tárgya lehetne. Esterházy jelzi ugyan egyet nem értését a bátyji verdikttel, a dolog mégsem kibeszélhető - mintha testet öltene a színpadon a fordíthatatlan és áthidalhatatlan különbség; az már a hallgatóság feladta, hogy kibogozza, mennyi ebből az apa nélkül felnőtt, apját a bátyjával akaratlanul is helyettesítő, a vele való konfliktus nyílttá sosem tevő és a tejes családi környezetben nevelt, konfliktushelyzetein is átesett fiúgyermek különbsége, s mennyi a más területen való felnövekedés, a kulturális elkülönböződés okozta értetlenség. Hogy egyetlen ember, egyetlen író sajátos életéből adódó kommunikációs szakadék lépett itt fel, vagy a családhoz való viszony, a kötődések másként értelmezésének generációkon átöröklődő, helyhez kötött különbözése ez, melyet befolyásolhat a történelmi és vallási viszonyoktól kezdve az éghajlaton és a földrajzi terepen túl ezer más életfeltétel megléte és meg nem léte is, kérdés marad, melynek felvetésében is csak eddig jutok el, mikor érezhetővé válik az a jellegzetes illat. Innentől mintha a közfigyelem is lankadna, de meglehet, hogy a transzparenssé tett szakadék nem engedi további bő lére a beszélgetést (melyből persze nem maradhattak ki a jellegzetesen Esterházys, fordítási helyzetben alkalmazott poénok sem, melyeket az est fordítója egészen jól vett). Hogy a közönségben maradtak-e kérdések, erre itt most senki nem kíváncsi. Ám ha maradtak, kísérletet lehet tenni megválaszolásukra a szlovák filmhét filmjeinek megtekintésével is.

Világörökségre jelölik a Komárom - Révkomárom erődrendszert

2007. január 15. - mti

A magyar és a szlovák kulturális minisztérium államtitkára hétfőn a szlovákiai Révkomáromban megállapodást írt alá, amelynek értelmében Komárom és Révkomárom erődrendszerét a két ország közösen Világörökség címre terjeszti fel az UNESCO-hoz. “Ez a megállapodás bizonyítja, hogy Európában csak közösen lehetünk sikeresek a Duna két partján”- mondta az aláírás után Arató Gergely államtitkár. Szlovákiai kollégája, Augustín Jozef Lang kiemelte, közös érdek a Közép-Európában egyedülálló, épségben megmaradt erődrendszer megőrzése és elmondta, 2005-ben és 2006-ban állami forrásokból 5 millió koronát költöttek az épületekre. Bastrnák Tibor, Révkomárom elöljárója az aláírás előtti köszöntőjében szólt arról, hogy települése kezdetektől fogva a turizmus és város iránti érdeklődés felkeltésének lehetőségét látta a két város közös építészeti örökségében, ezért vásárolták meg négy évvel ezelőtt a szlovák védelmi minisztériumtól 40 millió koronáért az Öregvárat és az Újvárat. Zatykó János, Komárom polgármestere elmondta, az erődök műemléki helyreállításában, az eredeti értékek megőrzésében a komáromi Monostori Erőd Hadkultúra Központ Műemléki Ingatlanfejlesztési és Hasznosítási Kht. és a révkomáromi Pro Castello Comaromiensi Alapítvány évek óta együttműködött. A fejlesztés fő célja olyan turisztikai és kulturális központ létrehozása, amely nemcsak fontos történelmi emlékhely, hanem műemlékeivel, kiállításaival, rendezvényeivel, programjaival megismertet a terület históriájával, katonaéletével, hadi kultúrájával. A komáromi erődrendszer kiépítése 1809-ben kezdődött és 1877-ig tartott, befejezése előtt 2.000 kőműves és 10.000 segédmunkás dolgozott a falakon. A Duna jobb partján építették fel a Monostori, az Igmándi és Csillag erődöt, azonban mire elkészült, a motorizált hadviselés és a légierő megjelenése elavulttá tette a hatalmas erődítményeket. A Monostori erődöt 1945-ig a királyi honvédség, majd 1991-ig az egykori szovjet haderő használta. Az épületkomplexum helyreállítása a szovjetek távozása után lőszer- és robbanóanyag-mentesítéssel kezdődött meg, a hasznosítását pedig 2000-től a közhasznú társaság végzi. Magyarország 1985-ben csatlakozott a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, 1972-ben született Világörökségi Egyezményhez. A magyar helyszínek közül jelenleg Budapest (a Duna-parti látkép, a budai várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete), Hollókő ófalu és táji környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, a Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertő-tó/Neusiedlersee kultúrtáj és a Tokaji történelmi borvidék része a világörökségnek. Közülük a Aggteleki cseppkőbarlang Szlovákiával, a Fertő-tó vidéke pedig Ausztriával közös jelöléssel került fel a az UNSECO világörökségi listájára.

Emlékműavatás nem, alapkőletétel lesz Hejcén

2007. január 15. - mti

Emlékműavatás nem, alapkőletétel viszont lesz a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejce központjában január 19-én, napra pontosan egy évvel azután, hogy a település fölött magasodó Borsó-hegyen életét vesztette 42 szlovák katona, miután az őket szállító repülőgép lezuhant. Az eredeti tervek szerint tavaly halottak napján tartották volna az emlékmű avatását. Az időpont később úgy módosult, hogy feltehetően a tragédia egyéves évfordulóján, 2007. január 19-én lesz az avatás - mondta Rohály Géza polgármester. Elmondta: a galántai szobrászművészek által készítendő obeliszk várhatóan csak a tavaszi hónapok valamelyikére - áprilisra, májusra - készül el, január 19-én az emlékmű alapkövét helyezik el. A távirati iroda úgy tudja: szlovákiai egyházi körökben sérelmezték, hogy az emlékmű szoboralakzata tört szárnyú angyalt ábrázol. Az MTI pozsonyi tudósítója úgy értesült, hogy az alapkőszentelő ünnepségen jelen lesz František Kasicky védelmi miniszter, Ľubomír Bulík vezérkari főnök és František Rábek seregpüspök. Az emlékmű megépítéséhez közadakozásból 1,2 millió korona gyűlt össze, ugyanennyit tett hozzá a pozsonyi kormány. Az OTP Bank szlovákiai érdekeltsége egymillió koronával járult ehhez hozzá, egy szlovák tévétársaság pedig 350 ezer koronát ajánlott fel. (1 korona 7,25 forintot ér.) A szlovák repülés történetének eddigi legnagyobb légi szerencsétlenségében 42 ember vesztette életét. A Koszovóból hazatérő negyvenhárom szlovák katonát szállító An-24 típusú repülőgép 2006. január 19-én este ütközött neki a célállomástól, a kassai repülőtértől alig harminc kilométernyire fekvő Hejce község határában található mintegy 700 méter magas Borsó-hegynek. A szerencsétlenséget egyetlen ember, a 27 éves Martin Farkas csodával határos módon, kisebb sérülésekkel élte túl. A szlovák kormány tavaly február elsején döntött arról, hogy Hejcén emlékművet emel az áldozatoknak. A tavaly júniusban a térség erdejét kezelő Északerdő Zrt. két és fél méteres gránittömbből faragott obeliszket állított fel a szerencsétlenség helyszínén. Cserép János, a cég vezérigazgatója az MTI-nek azt mondta: az erdészeknél hagyomány, hogy a rengetegben valamilyen ok miatt elhunytaknak emléktáblát, emlékművet emelnek. Az erdészek kötelességüknek érezték, hogy az elhunyt katonák emlékét a szerencsétlenség színhelyén egy obeliszk őrizze - tette hozzá.

Visegrád Antológia készül

A V4 országok kulturális miniszterinek találkozója

2007. január 15. - litera.hu

2007. január 11-12-én Budapesten rendezték a V4 országok kulturális minisztereinek találkozóját, melyen stratégiai együttműködésekről is döntöttek. A Visegrádi országok kulturális minisztereinek találkozóját 2007. január 11-én szakértői megbeszélés előzte meg, melynek keretében a négy szakminisztérium munkatársai vitatták meg az aktuális kérdéseket, így a Visegrádi Csoport európai uniós projektjeinek helyzetét, az irodalom és a zene területén folytatott párbeszéd erősítésének lehetőségeit a Visegrádi Könyvtár és Visegrádi Antológia elnevezésű projektek segítségével, s értékelték a Nemzetközi Visegrádi Alap által elért eredményeket is. A kulturális örökség közös védelme érdekében új munkacsoportok felállítására is javaslatot tettek. A kulturális miniszterek találkozóján, január 12-én a V4 dzsessz-oktett koncertanyagának közös terjesztéséről állapodtak meg, valamint őszi találkozójukra egy, a négy ország művészeinek alkotásaival jelentkező Visegrád Antológia elkészítésében is megállapodtak, melynek közös terjesztéséről azonban csak következő találkozójukon beszélnek majd. 2008 a Kultúrák közötti párbeszéd éve lesz. Erre készülve uniós keretek között is támogatják a visegrádi országok együttműködését. A cseh miniszterelnök-helyettes asszony támogatott elképzelése ezen országok múltjának és jelenének közös jellegzetességeit az irodalom eszközeivel kívánja bemutatni, a magyar oktatási és kulturális miniszter a kultúra gazdaságban betöltött szerepéről szóló további párbeszéd mellett érvelt, a szlovák miniszter egy Angol Rapszódia címet viselő cseh, szlovák, magyar és lengyel koprodukcióban elkészülő, Európát bemutató filmmel kapcsolatos javaslattal, valamint a közös digitális műsorszórás javaslatával állt elő, melyet valamennyien támogattak. A miniszterek elfogadták egy 2008-ban a könyvtári információs rendszerről szóló tanácskozás tervét. A lengyel fél kezdeményezte a V4 fórumon belül egy olyan munkacsoport felállítását, mely a gazdasági és társadalmi átalakulás kulturális örökségre gyakorolt hatását vizsgálná. A miniszterek támogatják a fiatal művészek és kulturális menedzserek tanulmányút-programjait, valamint támogatásukról biztosították Varsónak az Expo 2012-es megrendezésére benyújtott pályázatát is. A megbeszélés keretében a miniszterek a Krakkói Nemzetközi Kulturális Központnak adták át a 2006-os Visegrádi Díjat. A résztvevők megállapodtak abban, hogy a V4 országok kulturális minisztereinek következő találkozóját 2007 októberében Szlovákiában rendezik meg.

Kortárs Szlovák Filmhét

2007. január 13.

Kortárs Szlovák Filmhetet tartanak szombattól a budapesti Örökmozgó Filmmúzeumban. Január 13-és 20-a között az utóbbi évek díjnyertes szlovák filmjeit nézheti meg a közönség. Hiánypótló rendezvény a kortárs szlovák filmek seregszemléje, ugyanis hosszú évek óta nem volt hasonló fesztivál Magyarországon. A Kortárs Szlovák Filmhéten a Karlovy Vary-ban, San Sebastian-ban, Moszkvában és más neves fesztiválokon díjat nyert kortárs szlovák és koprodukciós alkotásokat vetítik az Örökmozgóban. A kilencvenes évek meghatározó filmművészének, Martin Suliknak két munkáját is megnézheti a közönség az egy hét alatt. Új jelenség, hogy az elmúlt években a szlovák filmek egyharmadát női rendezők készítik. A filmhéten számos érzékeny és tragikomikus történetet is láthatnak a nézők. A dokumentum és animációs filmek többségét a legfiatalabb filmes generáció képviselői jegyzik, akik szintén jelen lesznek a kortárs szlovák filmek fesztiválján.

Megkezdődött a kortárs szlovák film és irodalom rendezvénysorozat

Első eseményeként Esterházy Péter és Pavel Vilikovsky író felolvasóestjét hirdették meg Megkezdődött a Kortárs Szlovák Film és Irodalom című rendezvénysorozat, amelyet Bogyay Katalin, az oktatási tárca szakállamtitkára nyitott meg Budapesten, a Szlovák Intézetben. A programsorozatot a minisztérium is támogatja, hasonlóan a SzínHázTömb című szlovák-magyar színházi fesztiválhoz, amelyet a tárca kezdeményezésére és közreműködésével rendeztek meg tavaly decemberben az Új Színházban. A Kortárs Szlovák Film és Irodalom című rendezvénysorozat első eseményeként Esterházy Péter és Pavel Vilikovsky író felolvasóestjét hirdették meg. Az irodalmi program keretében január 19-én a Lettre szlovák számának szerzőivel találkozhatnak az érdeklődők az Örökmozgó Filmmúzeumban. Az Örökmozgó lesz a szombaton kezdődő Kortárs Szlovák Filmhét helyszíne is. A fesztiválon az utóbbi évek díjnyertes szlovák filmalkotásait vetítik, 2000-2006 között forgatott szlovák és koprodukciós filmeket mutatnak be. A programban 11 alkotás szerepel, köztük Martin Sulik két munkája: a Tájkép és a Napos ország. A két ország viszonyában rendkívül fontos szerepe van a kulturális kapcsolatok elmélyítésének, a rendezvény ehhez kíván hozzájárulni a hazai és a szlovák kulturális együttműködés megerősítésével.

A Kerepesi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat első rendezvénye

(aszódi-ok)

Az év végi programok közt rendezte meg az újonnan alakult Kerepesi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat bemutatkozó délutánját. A zsúfolásig megtelt kerepesi Faluházban Kiss Károly, a szlovák önkormányzat elnöke köszöntötte a vendégeket és bemutatta az újonnan alakult önkormányzat tagjait. Ezután Zombori Hubertné - Márta ismertette céljaikat, távlati terveiket. A délután hivatalos részét kulturális műsor követte, ahol a szlovák nemzetiségi hagyományokat ápoló kerepesi csoportok léptek fel. Elsőként az “Aranyeső”nyugdíjas klub szlovák dalokat adott elő, majd a “Lila Akác”nyugdíjas klub következett. Az ifjúságot a “Kisvirág Gyermek Tánccsoport”képviselte, akik Suba Éva koreografálásában Hegyközi táncokat mutattak be. A Szlovákiából származó kerepesi kántor úr - Lencse Gyula Balázs szívhez szóló szavait követően egy gyönyörű szlovák egyházi éneket hallhattunk, majd ismét a “Kisvirág Gyermek Tánccsoport”következett. A bemutatott Ciffer polkát vastapssal jutalmazta a közönség. Ezután a Kerepesi Pávakör szlovák táncokat, énekeket mutatott be, Simonyi Gábor és Bangó Dalma előadásában pedig Galgagutai táncokat láthattak a megjelentek. A gazdag kulturális műsort követően Franka Tibor - Kerepes polgármestere üdvözölte a kerepesi szlovák önkormányzat megalakulását. Beszédében kiemelte, hogy a Kárpát-medence népei közül a szlovákok és a magyarok közötti kapcsolat a legrégebbi, a legmélyebb. Ryba Etelka az Országos Szlovák Önkormányzat alelnöke örömét fejezte ki, hogy a gazdag szlovák hagyományokkal rendelkező Kerepesen kisebbségi önkormányzatot hoztak létre. Végül Aszódi Csaba András, a Dolina Pestvidéki Szlovákok Regionális Egyesületének vezetője méltatta a kerepesi szlovákok felkészültségét, tenni akarását. A program után finom szarvaspörkölt következett, melyet minden vendég jóízűen fogyasztott, majd kötetlen beszélgetéssel zárult a délután.

Gémesi Ferenc a kisebbségi vezetőkkel konzultált

2006. december 22. - NEKH

A Kisebbségekért Díj idei évi átadási ünnepségét követően, 2006. december 19-én Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) szakállamtitkára a Parlament Munkácsy termében találkozott a 13 hazai kisebbség országos önkormányzati elnökeivel. A konzultáción a külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár arról tájékoztatta a meghívottakat, hogy a hazai kisebbségekkel kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálását 2007. január 1.-től a Miniszterelnöki Hivatal látja el, illetve veszi át a 2006. december 31-én megszűnő Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal feladatait.

A külföldön dolgozó szlovákok erősen isznak

2006. december 28.

A Nyugat-Európában dolgozó szlovák állampolgárok igen nagy többsége egy bizonyos idő eltelte után szembekerül az alkoholizálás és a kábítószer-fogyasztás problémájával - közölte egy pozsonyi sajtóértekezleten Ľubomír Okruhlica, az alkohol- és kábítószer-fogyasztás ellen küzdő szlovák országos központ igazgatója. “A külföldön munkát találó, idegen kultúrától körülvett szlovákok szenvednek a családtól való elszakadástól, s ebből a helyzetből túlzott alkohol- és kábítószer-fogyasztással próbálnak kikeveredni”- közölte az igazgató. “A szociális gyökértelenségre visszavezethető depressziós és stresszes állapot természetes, s olyan súlyos problémát jelent, hogy az egyén nem tudja megoldani saját eszközeivel”- mondta Okruhlica, hozzátéve, hogy “viszonylag új jelenségről”van szó. Becslések szerint a külföldön dolgozó szlovák állampolgárok száma százezertől háromszázezerig terjedhet. Szlovákia 2004-ben vált EU-taggá.

Dunaegyháza - Máris felértékelődtek az ingatlanok

Reményt hoz az épülő híd

2006. december 15. - Pulai Sára

A szlovák nemzetiségűek által is lakott Dunaegyházán Nagy Tamás polgármesterrel beszélgettünk.

- Mit sikerült eddig elérniük?

- Folyamatosan felújítottuk az intézményeket, fogorvosi rendelőt és buszmegállót építettünk. Az úthálózat mindig ad munkát. A szeméttelepet bezártuk, Dunaújvárossal oldjuk meg a hulladékszállítást. A szélessávú internetelérést a kistérség településeivel együtt valósítottuk meg. A temetőnkről - benne a ravatalozóval - elmondhatjuk, végre olyan, amilyennek lennie kell. Most a művelődési ház pinceklubjára kellene pénz, és kinéztünk egy területet szabadidőparknak is. A faluközpontra is ráférne a felújítás, a csapadékvíz elvezetése szintén megoldásra vár.

- Érezhető az épülő híd és út közelsége?

- A múlt évhez képest már harminc beköltözővel emelkedett a lakosok száma. Sajnos az iskolai és óvodai létszám csökkenőben. Reméljük, hogy amint elkészül a híd, az út, mind több család költözik hozzánk. Már 1559-en vagyunk. Az ingatlanárakon látszik, hogy többen jövőt látnak az épülő hídban, ami a Dunántúllal kapcsol majd össze bennünket.

Közelkép

Nagy Tamás 1969-ben született Szabadszálláson. 1987-ben Dunaújvárosban végezte el a középiskolát. 1993-ban történelem-szlovák szakos diplomát szerzett, majd a helyi iskolában tanított. 1998-tól (független) polgármester, tehát 2006-ban a harmadik ciklusát kezdte meg. Nős, egy kislánya van, minden szabadidejét a kicsivel tölti.

Szlovák-magyar összművészeti fesztivál

2006. december 15.

Szlovák-magyar mini összművészeti fesztiválra készül az Új Színház december 20. és 22. között. A három nap alatt szlovák és magyar résztvevőkkel koncerteket, kiállításokat, színházi és felolvasó előadásokat, valamint kerekasztal-beszélgetéseket látogathatnak az érdeklődők. A teátrum közlése szerint a SzínHázTömb programsorozat megrendezésével bizonyítani szeretnék, hogy az alkotók, színészek, rendezők és a színházba járók fölötte állnak a nemzetiségi ellentéteknek. Az Új Színház előterében rendezett kiállításon a fesztiválon résztvevő színházak alkotói által készített díszlet- és jelmezterveket mutatják be. A rendezvény első napján a stúdiószínpadon a Vertigo Színház Matka (Anya) című, szlovák nyelvű előadása látható, amely a szarvasi Szlovák Színház együttműködésével jött létre. Emellett szlovák és magyar főiskolás vizsgafilmeket vetítenek, valamint a Free Style Chamber Orchestra is fellép. A Komáromi Jókai Színház magyar nyelvű előadását, John Fosse Őszi álom című darabját jövő csütörtökön láthatja a közönség. Szerepel a műsorban Peter Lipa, az egyik legismertebb szlovák jazz-zenész koncertje is. A fesztivál záró napján az A-HA pozsonyi szlovák színház PraFaust (Ősfaust) című, szlovák nyelvű előadása látható. A szarvasi Szlovák Színház magyar nyelvű zenés vígjátékot ad elő. Ezen a napon rendezik a kortárs szlovák dráma felolvasószínházát, és a Kistehén Tánczenekar koncertjét is láthatja a közönség. A fesztivált színesíti az Új Színház Marat/Sade című előadása, amelyet vendégként a román Victor Ioan Frunza rendezett. Az előadás díszlet- és jelmeztervezőjének, a román Adriana Grand kiállítását is megtekinthetik a látogatók.

Száz milliárd forint - Több pénzt ígérnek a határon túliaknak

2006. december 13. - (radio.hu)

Két és félszer annyi, azaz száz milliárd forint jut majd az elkövetkezendő hét évben a határon túli magyaroknak állami és uniós forrásokból - jelentette ki Bajnai Gordon, a fejlesztésekért felelős kormánybiztos azután, hogy Budapesten tanácskoztak a határon túli vezetők Gyurcsány Ferenccel. A magyar kormány a jövőben rendszeres találkozókat tervez a határon túli magyar vezetőkkel - derült ki mostani egyeztetésükön. Először egyeztetett a határon túli magyar közösségek vezetőivel Gyurcsány Ferenc azóta, hogy megszűnt a Magyar Állandó Értekezlet. A mostani magyar-magyar kormányzati konzultáció után Bajnai Gordon, a fejlesztésekért felelős kormánybiztos elmondta, két és félszer annyi, azaz száz milliárd forint jut majd az elkövetkezendő hét évben a határon túli magyaroknak állami és uniós forrásokból. Még egyszer ennyit tesznek hozzá a szomszédos országok is. Szerbia és Horvátország esetében az úgynevezett előcsatlakozási alapból történne a finanszírozás, míg Kárpátalja esetében szlovák, magyar, ukrán és román közös finanszírozást terveznek. Az évenkénti, majd 30 milliárd forintot oktatási, egészségügyi, környezetvédelmi és kulturális területeken költik el, de jut a gazdasági kapcsolatokra és az árvízvédelemre is - mondta el Bajnai Gordon kormánybiztos. A későbbiekben rendszeres lesz a magyar-magyar konzultáció, melyen a magyar kormány tagjai és a határon túli magyar vezetők gyakorlati kérdéseket vitatnak majd meg. Románia jövő évi uniós csatlakozása után az unión kívül Horvátországban, Szerbiában és Ukrajnában maradnak majd magyarlakta területek, ahol a HTMH ezredfordulós adatai szerint összesen 460 ezer magyar él. Az ülés után a sajtónak nyilatkozó határon túli vezetők mindannyian pozitív jelnek tekintik, hogy a most lejáró magyar igazolványokat két évre meghosszabbítják. Bár ehhez törvénymódosítás kell. Markó Béla, a romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetője elmondta: ez a konzultáció nem helyettesítheti a MÁÉRT-et, de szükség van az ilyen fórumokra. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának vezetője úgy fogalmazott, hogy jó szájízzel távozik Budapestről.

Az idén is szállást keres a Szent Család Ecseren

2006. december 8. - Ľudové noviny (Aszódi Csaba András)

Az évszázados hagyomány szerint karácsony előtt 9 nappal ismét útjára indult a Szent család házioltára Ecseren, hogy minden este más-más családhoz térjen be. Az adventi szokást Ecseren nem csak az idősebb korosztály, hanem a fiatalok is magukénak érzik, akik pár éve a már-már feledésbe merült gyönyörű szlovák adventi imádságok és énekek felelevenítésével folytatják a régi hagyományt. Az idén néhány estén a most megnyílt ecseri tájház szobáiba is betért a házioltár, hogy a múltat idéző környezetben vegyék körül és imádkozzanak együtt az ecseri szlovák katolikusok.

Vác városa jövőre is szeretné támogatni a szlovák önkormányzatot

2006. december 11. - Ľudové noviny (Fischer Erzsébet)

Dr. Alt Gyula elnök vezetésével a közelmúltban Vác Város Polgármesteri Hivatalában ülést tartott az újonnan megalakult Váci Szlovák Önkormányzat. Az ülésen jelen volt Tóth Árpád a Vác Város Polgármesteri Hivatalának osztályvezetője és Topolszki Mátyás, akit az előző kisebbségi önkormányzat örökös tagnak választott. Topolszki Mátyás a mostani önkormányzati választásokon nem jelöltette magát, de eddig minden ciklusban az önkormányzat tagja volt. A napirendek között értékelte a testület az elmúlt időszakban végzett munkát, egyebek mellett szó volt arról, hogy az önkormányzati választások előtt a 148 jelentkező - aki szlovák kisebbséghez tartozónak érezte magát - 60 százaléka elment szavazni a kisebbségi önkormányzat jelöltjeire. Az elnök beszámolt arról, hogy márciusban lesz az országos választmányi tagok választása, valamint amelyik megyében tíznél több kisebbségi önkormányzat van, ott megyei önkormányzatot is választanak. A következőkben a Szervezeti és Működési Szabályzatot tárgyalták meg a kisebbségi képviselők, amit kisebb formai módosítással egyhangúlag elfogadtak. Tóth Árpád tájékoztatta a kisebbségi önkormányzat tagjait arról, hogy a 2007. évi városi költségvetésbe - az előzetes információi szerint - a tavalyihoz hasonló támogatást szeretnének betervezni a szlovák kisebbségi önkormányzat részére. Szó volt a már hagyományos szlovák karácsony rendezésének részleteiről is. A rendezvényt, melyen fellépett a dubnicai Prvosienka együttes december 15-én tartották a váci művelődési központban. Természetesen a műsor után most is vendégül látták a közönséget egy kis finom sztrapacskával. Az ülés végén dr. Alt Gyula ajándékkal köszönte meg Topolszki Mátyásnak a kisebbségi önkormányzatban végzett eddigi munkáját.

A kiskőrösi szlovák szervezet

2006. december 5. - Ľudové noviny (Boda Zsuzsa)

Közgyűlésre hívta tagjait a kiskőrösi Szlovák Szervezet. A november 15-én este megtartott tanácskozáson megtelt a kisebbség képviselőivel a művelődési ház földszinti terme. Gmoser Györgyné a szervezet elnöke értékelte az őszi választások eredményét, a szlovák kisebbség elmúlt évi tevékenységét, majd a következő évi programok megvitatására és elfogadására került sor. Kedves feladatának tett eleget az elnök asszony, mikor megköszönte az októberben leköszönt Kiskőrösi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat munkáját, majd bemutatta az újonnan választott testületet. Nemcsak a vezetőségnek, de a szlovák aktíváknak is köszönetet mondott Gmoserné, és a választások során kiemelkedően valamint önzetlenül tevékenykedő tagjait egy-egy Barangoló című, kistérségi képeskönyvvel ajándékozta meg. A hivatalos percek után vidám daltanulás következett, majd előkerültek az otthonról hozott finomságok, és ahogyan az már a kiskőrösi szlovákoknál szokás, pillanatok alatt gazdagon terített asztalokat varázsoltak a terembe.

Rádiósok “disznóságai”a csabai Mester Klubban

2006. november 27. - Ľudové noviny (Ančinová)

A Petőfi Rádió szerkesztőségi stábja megtisztelte Békéscsabát látogatásával, amikor Pataki Ágnes főgyártásvezető irányításával és Ungvári Ildikó riportkészítővel megérkeztek a Mester Klubba. Céljuk az volt, hogy Békéscsaba hagyományairól készítsenek riportot a rádió számára olyan helyen, ahol a környezet is méltóképpen őrzi a csabaiságot. A Mester Klub egy olyan szálloda, vendéglátóegységgel, melynek Zsilák Ádám született békéscsabai szlovák a tulajdonosa, aki szívesen vállalja a hagyományok őrzését. Konyhájukban a csabai szlovák ételek kapnak kiemelt helyet, úgymint a csabai mozgóska, a hurka és a kolbász, vagy a töltött káposzta és brindzás haluska. A Mester Klub ezen kívül fontos közösségi helye városunknak, hiszen a korszerű nagy tornacsarnoka alkalmas arra, hogy különböző labdajátékok (labdarúgás, kézilabda, röplabda, stb.) helyet kapjanak, csakúgy, mint a különböző atlétikai foglalkozások, versenyek. Ezen a napon disznóvágással kezdődött a reggel, ahol a hagyományos disznóölés, szalmával való perzselés adta az első munkát a bölléreknek, akiket az asszonyok finom pogácsával és csabai pálinkával kínáltak. A pörzsölés után kezdődött a közel 200 kilós hízó szétbontása, ahonnan kiemelték a 20 kg sonkát, a többi kolbásznak való húst. Míg a férfiak serény munkája tartott, addig a Szlovák Klub és Pávakör tagjai vidám szlovák dalokkal szórakoztatták a bölléreket. Viczián néni, Zahorán Ica néni a “Pod čabianskim mostom” c. dalt énekelték, vidám huncutságokkal, tréfákkal szórakoztatták az érkező vendégeket, majd elkészítették a reggelihez a Csabán szokásos hagymás vért. A receptje igen egyszerű: a felhevített zsírba tették az apróra vágott hagymát, azt megpirították és hozzáadták a disznóöléskor megszedett, de megmosott vért. Azt újból megpirították, megsütötték és rövid idő után feltálalták az asszonyok egy pohár pálinka és bor kíséretében. A Békéscsaba néprajza c. kiadványban olvasható Krupa András összeállításában, hogy a “csabai módos gazdák gyakran hívtak vendégeket a disznótorba”. Így a hagyományoknak megfelelően a szlovák kötődésű Zsilák Ádám - a sportot szerető és támogató - házigazda, aki Európai Borlovag és a Szent Vince Borlovag címzetese is, meghívta Skaliczki Lászlót, a magyar kézilabda válogatott csapat kapitányát, Klembucz Ferenc edzőt, Simon János borlovagot, Gulyás Ferenc borlovagot, aki egyébként is Csongrád megye bortermelőinek kiemelkedő alakja, Tomanek Gábor színművészt, Szabó Károlyt, a békéscsabai kézilabdások edzőjét, a Szlovák Klub és Pávakör tagjait, akik csabai dalokkal szórakoztatták a disznótor vendégeit, s közben megfőzték a finom vacsorát. Amíg a férfiak darálták és gyúrták a csabai kolbászt, amelyhez állítólag 1 kg húshoz 3 dkg darált piros paprika kell, tetszés szerint fokhagyma, köménymag és 2 dkg só - összegyúrva és jól eldolgozva. A vacsorára “mozgoška”(savanyú velőleves), oldalas (rebro), fehérpecsenye (biela pečenka) és a tepsiben feltálalt hurka, csabai kolbász, cigányka került a vendégek elé. Régi hagyomány szerint megérkeztek a kéregető cigányasszonyok (cigánkák), akik nemcsak kéregettek, hanem el is csentek a disznótorosból, ha a gazda nem figyelt rájuk. Végül a disznótor jó hangulatát, a csabai szlovák hagyományokat a Petőfi Rádió adásában rögzítve viszont meghallgatjuk a napokban.

Schéner Mihály kiállítása

A templomban béke van

2006. november 25. - Ľudové noviny (Boda Zsuzsa)

Szívet és lelket melengető kiállítás nyílt a Petőfi múzeum galériájában Schéner Mihály Kossuth- és Munkácsy díjas festőművész alkotásaiból. A Szlovák Népdalkör Leska István templomi énekeit énekelte, melyeket kifejezetten a kiskőrösieknek írt az egykori evangélikus lelkész. Templomok várták és várják a látogatókat a vásznakon is. Szép hazánk közeli és távoli tájainak templomai, melyek ugyan különböznek egymástól méreteikben, díszítettségükben, mégis mind nyugalmat, békét árasztanak és a képeket nézve szinte hallani a harangok zúgását. Lasztovicza László alpolgármester köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a települések központi épülete a templom, amely közvetve vagy közvetlenül, de szerves része az életünknek születésünktől a halál pillanatáig. Utalt államalapító Szent István örök időkre szóló, templomépítő munkásságára, és a hazáért, a népéért aggódó nagy uralkodó magasztos cselekedeteire, és arra, hogy Mária oltalmába ajánlotta a sanyargatott népet. A kiállításon jelen volt Gáncs Péter evangélikus püspök, aki igazi szónokhoz illő gondolatokkal méltatta Schéner Mihály munkásságát, a templom jelentőségét, az ember életében betöltött szerepét. - Őseink jól tudták, hogy a templom a település szíve. Nem csak földrajzilag, de esztétikailag és erkölcsileg is. Hirdették egykoron, hogy a jövő a templom nélküli város és épült is több, felhőkarcolókból, üvegpalotákból, shopping-centerekből álló város. De nem lehet szívtelenül élni. Ott nem találni lelki békességet és nyugalmat. Schéner Mihály megláttatja velünk az imádság házát. Az ő templomaiban is felfedezhetjük, hogy nem vagyunk magányosak - mondta az egyházvezető. A neves festőművész a meghatottság hangján szólt. - Itt vagyok veletek, szeretnék jót, igazat és valami olyasmit nyújtani, ami mértéke lehet a ti otthonotoknak és az enyémnek is. Nem szűntem meg megragadni a lehetőséget, hogy arányosat tegyek, olyat, ami az emberi mértéknek megfelel, és az Istennek is tetszik. Valamit meglestünk az ő mérhetetlen erejéből és arányaiból, valami nagyon kicsit, de ez is elég ahhoz, hogy otthont találjunk magunknak a nagyvilágban. Ha ujjam csillagsugaraival valami örömet tudtam magamnak és nektek adni, akkor az ég felé mutattam, hogy találkozzam az égbolt csillag milliárdjaival, az egyetemességgel, s egyben vezérlőcsillagot kerestem, ami utat mutat nekem - mondta.

Szlovákul, színésznyelven

2006. november 23. - BMH

Ha a finanszírozás oldaláról nézzük, a nemzetiségi színjátszás Magyarországon ma nem létező fogalom - véli Gergely László, a Szarvasi Szlovák Színház rendezője.

Lipták Judit Majdnem három esztendő telt el azóta, hogy a Szarvasi Regionális Színház Kht. útjára indította az ország második, szlovák nyelven játszó színházát (a budapesti Vertigo Szlovák Színház korábbi alapítású). Az eltelt évek alatt nemcsak Szarvason és Békés megyében, hanem az ország más tájain, sőt határainkon túl is voltak bemutatóik. Legutóbb e hét hétfőjén várták a közönséget a szarvasi Vajda Péter Művelődési Központ színháztermébe, ahol Jozef Hollý Kubo című zenés játékát mutatták be. A színházterem zsúfolásig megtelt, s a közönség lelkes tapssal köszönte meg a színészek, táncosok és zenészek közös produkcióját. - Sorrendben ez a kilencedik darab, amelyet műsorra tűztünk a három év alatt. A korábbiakhoz hasonlóan a Kubóval is szeretnénk tájolni, azaz bemutatjuk majd az ország azon térségeiben, ahol jelentős számban élnek szlovák ajkúak - fogalmazott Csasztvan András, a Regionális Színház Kht. igazgatója. Hozzátette, a szlovák nyelvet beszélők többsége az idősebb korosztályhoz tartozik, ezért a darabok kiválasztásánál arra törekednek, hogy az ő világukat, fiatalkori élményeiket, az általuk őrzött hagyományokat tükrözze a mondanivaló. Ennek megfelelően első darabjuk, a Passió az evangélikus hitvilágba vezetett, a Zsofka néni meséi azokat az időket elevenítette fel, amikor a gyermekek a meséket még nem a tévéből, hanem a nagymamától hallották. A hétfőn bemutatott Kubo pedig arról szól, hogy valaha a lánykérés fő szempontja nem a szerelem, hanem a vagyon volt, s a kérdésről a szülők döntöttek. Korlátozott anyagi lehetőségek, bizonytalan jövő - Mivel a színház nem rendelkezik állandó társulattal, így fontos feladat, hogy a szerepekhez megtaláljuk a megfelelő színészeket, akik persze a szlovák nyelvet is ismerik. A darabokban rendszeresen fellépnek szlovákiai művészek is. A kőszínházakhoz képest az állandó társulat nélküli, produkciós színházak anyagi lehetőségei ma nagyon korlátozottak, rendkívül csekély a támogatás, bizonytalan a jövő - fogalmazott Gergely László. Közönség van, igénylik a nemzetiségi színjátszást - A három év igazolta, hogy Magyarországon van közönségigény a szlovák nyelvű színjátszásra. Darabjainkkal elsősorban a kisebb településeken tájolunk, szeretnénk az ott élő, a hagyományokat őrző szlovák ajkú embereket megerősíteni abban, hogy az ő kultúrájuk ma is érték. Bemutatóinkon a zene és a tánc is fontos szerepet kap, a zenészek és táncosok színészi teljesítményt is nyújtanak - szögezte le Csasztvan András.

Revizionista dokumentumfilmet támogat az ORTT

2006. november 20. - Népszava

Egymillió forinttal támogatta Szalai Annamária javaslatára az ORTT az Igazságot Magyarországnak! című, a trianoni békeszerződés átgondolásának szükségességét pedzegető útifilmet - írja a Népszava. Egymillió forinttal támogatta az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) azt a beszámolót, amely a trianoni békediktátum aláírására emlékező, 2006. június 4-i, rendezvényről készült. Az Igazságot Magyarországnak! című film és a rendezvény a békediktátum átgondolásának szükségességét pedzegeti. A DVD-n megjelent alkotás rendezői - Siklósi Beatrix és Matúz Gábor - a revizionistának tartott dalairól ismert Kárpátia zenekart kísérték el a Versailles melletti Trianon-palotába, ahol az első világháborút lezáró békediktátumot írták alá. A zenekar a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szervezésében adott koncertet, a rendezvényen Toroczkai László, a mozgalom vezetője is szónokolt - írja a Népszava. A filmet az ORTT-tagoknak évente fejenként rendelkezésre álló tízmilliós keretből támogatták. Szalai Annamária, a médiahatóság Fidesz által jelölt tagja javasolta, hogy adjanak pénzt a népszerűsítő kampányra, valamint a szerzői és az előadói jogdíjak költségeire, és a testületi tagok - az SZDSZ által jelölt Timár János kivételével - meg is szavazták. Kovács György, az ORTT elnöke a Népszava kérdésre elmondta: noha nem ért egyet azzal a revizionista politikával, amit a film sugall, a véleménynyilvánítás szabadságának jegyében támogatható a produkció.

Magyar-szlovák elnöki fórum Piliscsabán

2006. november 17. - MTI

A két államfő feladata a hosszú távú stratégiai együttműködésen dolgozni - mondta Sólyom László köztársasági elnök pénteken Piliscsabán, ahol Ivan Gašparovič szlovák államfővel magyar-szlovák elnöki fórumot tartott több száz egyetemi hallgató részvételével. Sólyom László előadásában kifejtette, az együttműködés akkor lehet sikeres a két ország között, ha nem áll meg taktikai, politikai gesztusoknál, hanem megteremti saját alapjait. Ilyen szükséges alap egymás megismerése, ez egyben a gyógyír mindenféle szélsőséges nézet ellen, hiszen a szélsőségek táptalaja a tények nem ismerete vagy elferdítése. Ahhoz, hogy egymás történelméről és jelen helyzetéről kölcsönösen tájékozódhassunk, megfelelő források - sajtó, könyvek, internetes portálok - is kellenek, az iskolától a médiáig - hangsúlyozta. Magyarország és Szlovákia számára az unió kivételes lehetőségeket nyújthat, ezt pedig együttműködve lehet leginkább kihasználni - mondta a magyar államfő. Szerinte a nemzeti fejlesztési programok összehangolása például lehetőséget ad egész területek átfogó fejlesztésére. A regionális együttműködés keretei már létrejöttek a határ mentén, ideje, hogy tartalommal töltsük meg ezeket. Fontos terület az oktatás is. Az iskolának komoly szerepe van abban, mit gondolunk egymásról. Ezért az olyan együttműködés, mint például a történészek vagy a tankönyvszerkesztők vegyes bizottsága, amely e területen próbál tisztább helyzetet teremteni, megérdemel minden támogatást - húzta alá beszédében Sólyom László. Ivan Gašparovič előadásában kifejtette: a szlovák-magyar kapcsolatoknak mély gyökerei vannak, az eredményes gazdasági együttműködés mellett problémák is adódnak. Pesszimista vélekedés szerint a történelmileg megterhelt konfrontáció még sokáig fennállhat, ám “én azt mondom, hogy okos lenne, ha az EU-n belül nem a destabilizációs intézkedések felé fordulnánk”. Annál is inkább - húzta alá - mert a konfrontáció mindkét felet gyengíti, megterheli, destabilizálhatja egész Kelet-Európa helyzetét. Sikeres lehet a már 15 éve megindult regionális integráció, egymás segítése. A szlovák köztársasági elnök arról is szólt, hogy a történelmi megbékélésben kiemelkedő szerepe lehet a két ország fiatal generációjának, akik a politikai porondra lépve empátiával, a konfliktusok feloldásával erősíthetik a szlovák-magyar kapcsolatokat. Az elnöki fórumot követően Ivan Gašparovič Pilisszentkeresztre látogatott, ahol az itt élő magyarországi szlovákokkal találkozott.

A szlovák és a magyar köztársasági elnök a katolikus egyetemen

2006. november 17.

Ivan Gašparovič, a Szlovák Köztársaság elnöke ma délután látogatást tesz Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán Piliscsabán, és nyilvános fórum keretében párbeszédet folytat Sólyom Lászlóval, a Magyar Köztársaság elnökével, valamint az egyetemistákkal. A fórumra délután 2 órakor kerül sor. Ivan Gašparovič köztársasági elnök és Sólyom László köztársasági elnök bevezetője után az egyetem diákjai fejthetik ki véleményüket. A fórumbeszélgetés után a szlovák államfő Pilisszentkeresztre látogat, hogy találkozzon a magyarországi szlovákokkal. A szlovák köztársasági elnök látogatásának előzményeként november 16-án Sólyom László látogatott el Besztercebányára, a Bél Mátyás Egyetemre, ahol elnöki fórum keretében párbeszédet folytatott Ivan Gašparovič elnökkel, valamint az egyetem hallgatóival.

Göröngyös a szlovák- magyar megbékélés útja

2006. november 17. - Népszabadság (Szilvássy József)

Az elmúlt hónapok eseményei miatt fagyos a hivatalos magyar-szlovák légkör. - Nem volt sokkal jobb a helyzet az elmúlt tizenhét esztendőben sem. Nemcsak Vladimír Mečiar országlása idején. Mikulás Dzurinda mindössze elődjéhez és mai utódjához képest óvatosabban fogalmazott, mert a Magyar Koalíció Pártja politikai szövetségese volt - vélekedik Rudolf Chmel, Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövete. - Deresedő fejjel egyre borúlátóbban ítélem meg a helyzetet, mert mindkét oldalon populista politikusok a hangadók. A jelenlegi fagyos légkört főleg az értelmiségiek igyekeznek oldani. Kassán néhány napja a szlovák-magyar történész vegyes bizottság tanácskozott, szerdán pedig a Kalligram Kiadó és a Friedrich Ebert Alapítvány tudományos konferencián folytatott párbeszédet. Többek jutottak arra: illúzió a gyors szlovák-magyar kiegyezés vagy megbékélés. Egyetlen politikai kinyilatkoztatás szemfényvesztés lenne. A példaként emlegetett német-francia megbékélést több évtizedes kölcsönös, egymás vélt és valós sérelmeit kimondó, megvitató terápia, különböző rétegek őszinte párbeszéde előzte meg. Ilyen folyamat vár ránk is - hangsúlyozták többen is. Martin Bútora, szlovák politológus szerint legelébb a szlovákok és a szlovákiai magyarok kiegyezése szükséges arról, hogy milyen politikai konszenzus alapján éljenek együtt a közös hazában. Érdekes tényekre hívta fel a figyelmet Radnóti Sándor: A szlovákok és a magyarok sosem csatáztak egymás ellen, az értelmiségiek képesek a párbeszédre, a nacionalisták pedig csaknem ugyanazt fújják, lózungjaikban mindössze a személyek neveit és nemzetiségüket kell kicserélni - mutatott rá az esztéta. Visszatérő kérdésként vetődött fel, hogy mostanság, amikor már mindkét ország uniós tag, vajon mi gerjesztheti a feszültségeket. - Leginkább a közös történelmünk eltérő megítélése, s az ebből fakadó elfogultságok. Jellemző a meddő vitákra, hogy szlovák és magyar történészek több mint egy évtizede próbálkoznak közös történelemkönyv megírásával. Peter Weiss, baloldali politikus kifejtette: - Megértjük, talán át is érezzük, milyen csapás érte a magyarságot Trianonnal, ezért nem lehet kivetnivalónk abban, ha az átalakult Európában a budapesti politikusok és mások a kultúrnemzetet igyekeznek kiépíteni. -- Ám akkor már határozott nemet mondtunk, amikor a magyar kormány intézményes és jogi kapcsolatot próbált teremteni más országok magyar nemzetiségű állampolgáraival - fogalmazta meg a legtöbb szlovák aggályait és kifogásait. Sólyom László és Ivan Gašparovič tegnap Besztercebányán, a helyi Bél Mátyás Egyetem Politikai Tudományi Karának hallgatóival közösen tartott vitafórumot. Elnökünk bevezetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a legfőbb ideje megszabadulni a múlt görcseitől, hamis beidegződéseitől. Ezeréves együttélésünk sokrétű és pozitív hagyományaival foglalkozzunk, amelyekre jelenünkben és jövőformálásunk során is támaszkodhatunk - szögezte le. Ivan Gašparovič szerint egymás iránti megértésre kell törekedni. - Közös történelmünk tragikus fejezeteiről talán soha sem jutunk közös nevezőre, de kellő empátia esetén ez sem akadálya a jószomszédi kapcsolatok javításának - hangoztatta a szlovák elnök.

Márton nap a csabai szlovák klubban

2006. november 15. - Ľudové noviny (Ančinová)

A Szlovák Klubban minden évben sor kerül a Márton napi megemlékezésre. Így volt ez most is Márton napon. A zsúfolásig megtelt klubházban a Pávakör vidám énekével kezdődött az ünnepség. Majd ifj. Kutyej Pál lelkész, önkormányzati képviselő nagyon érdekes előadásában méltatta a Luther Márton életének napjainkban is hasznos útmutatásait, majd a következőről szólt: Legendára vezethető vissza, mely szerint Márton nem akart püspök lenni Tours városában, ezért elrejtőzött egy libaólban. A ludak gágogása azonban elárulta, ezért azokat levágatta. Szent Márton 320 körül született a római Pannónia provincia Savaria városában, a mai Szombathelyen. Édesapja a római légiókban szolgált, így elkerültek Itáliába, majd Galliába, nevezetesen Tours városába. Hősünk apja nyomdokain haladva már tizenöt évesen beállt a hadseregbe, ahol nemcsak vitézségével, hanem jóságával, a betegek és szegények iránti részvétével is kitűnt társai közül. Józsa Mihály előadóművész felelevenítette a Márton naphoz kapcsolódó anekdotákat. Így november 11-re várták az első havat, az itteni szlovákok egyformán ismerik a mondást: Márton fehér lovon jön. Ha a liba vagy a kacsa csontja fehér volt, sok havat jósoltak. Ismert pásztorszokásként Márton napján hajtották ki utoljára a városból a teheneket a legelőre. A levágott libák csontjaiból jósoltak már a középkori emberek is. Ha a megvizsgált csontok hosszúak és hófehérek voltak, akkor kemény, elhúzódó télre lehet számítani, ha barnák és rövidek, akkor sáros, latyakos, rövid lesz a tél. Márton napjához kötődik az újbor is, ilyenkor kell megkóstolni az újbort. A találkozón tréfás dalokat énekelt a Pávakör és mókás verseket adtak elő a klub tagjai. Ezután Ancsin Pálné, a klub vezetője mézeskalács kitüntetéseket adott át a meghívott Mártonoknak. Végül finom libasült és újbor került az asztalra, mint ahogyan ez illett a Márton napi hagyományokhoz.

Fajalka kézimunkások Nagylakon

2006. november 15. - Ľudové noviny (Ančinová)

A romániai Nagylakon került megrendezésre „Cez Nadlac”elnevezésű folklórosok több napos találkozója. Ennek keretében látogattak Nagylakra a Fajalka hímzőkör tagjai. A látogatás az evangélikus egyházi hivatalba vezetett, ahol Bálint György esperes köszöntötte a vendégeket és bemutatta a nagylaki evangélikus templomot. A hímzőasszonyok ezután Červenák Mária Nagylakon elismert népművész, hímzőasszony lakására látogattak el, aki nagy tisztelettel fogadta a vendégeket. Először a hímzéseket mutatta be a többek közt a hímzett virágmintás vállkendőt, amit a nagylányok büszkén viseltek. Ez elfedte a vállukat, de szabadon hagyta a karokat. Červenák Mária szívesen mutatta meg saját szőtteseit, többek között a gyapjú vetülékű takarót, a pamutos kender szövésű házi szőttesét, ahol 3 cm-es sávok váltakoznak, több tucat dísztörölköző, amelynek egy része megszőve, másik része képpel hímezve díszíti a ház asszonyának lakását. A házi pamutvászon szalvéták világos kék pamutfonallal díszítve érdekes képet adtak az alkotó munkáról. Csodálatosak voltak a gyolcs alapon a fehér pamutos lapos és lyukhímzések. A közel 80 éves vendéglátó asszonyunk ma is aktívan dolgozik szövőszékén, illetve készíti a szebbnél szebb hímzéseket. Ezután látogatást tettek az asszonyok a szlovák tájházban, ahol Ondrej Lehoczki gondnok várta és kalauzolta a vendégeket. Megható volt látni a nagylakiak igyekezetét, amelyről az összegyűjtött tárgyak, eszközök tanúskodtak. Különösen a földművelő eszközök, a paraszti állattartáshoz szükséges eszközök összegyűjtése nem volt egyszerű feladat, mint pl. az eke, borona és egyéb régi szerszámok bemutatása nagy élményhez juttatja a látogatót. Bemutatták a különféle kismesterségek eszközeit, a népi textilművesség alkotásait, a népi ruházathoz tartozó tárgyakat, házi készítésű textiltermékeket, a születés és keresztelő tárgyait. A látottak alapján összehasonlítottuk a közel 300 éve itt elő alföldi szlovákság azonosságát, szokásait, hagyományait. A látogatás végén a nagylaki szlovák nyugdíjasokkal való találkozóra került sor, ahol közösen elevenítették fel a régi csabai és nagylaki szlovák népdalokat, majd megállapodtak februári békéscsabai látogatásban, ahol csabai kézimunkások fogják bemutatni munkáikat a nagylakiaknak.

Békéscsabán - Köztársaság Kupa

2006. november 15. - Ľudové noviny (Ančinová)

Békéscsabán került sor a hagyományos őszi XV. Ifjúsági Köztársaság Kupára. A kupa szervezője évek óta a Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképző Iskola, s mint házigazda ezt a feladatát mindig felelősségteljesen végzi, szervezi. A kupa résztvevői a hazaiak csoportjában a Trefort Ágoston Szakképző Iskola mellett a Zwack József Élelmiszer- és Vendéglátóipari Szakképző Iskola Békéscsabáról, és a Kemény Gábor Közlekedési Szakiskola voltak. Lengyelországból Myslenice Zespol Skol iskola csapata jött, Romániából Székelyudvarhelyről a Kós Károly Ipari Líceum, Sepsiszentgyörgyről az Iskolák Sportklub csapata, Szlovákiából Besztercebányáról a FC Junior Rodvan csapata volt jelen. A Kupa megrendezését évek óta segíti a Csabai Szlovákok Szervezete és a Szlovák Kultúra Háza. A labdarúgó kupa ünnepélyes megnyitóján Marton József igazgató a következő gondolatokkal indította a találkozót. Iskolánk már 15. alkalommal rendezi meg az 1956-os forradalom tiszteletére elindított Diák Labdarugó Köztársasági Kupát. Ebben az évben tovább bővült a résztvevő csapatok száma. Külön is megemlítjük, hogy a csapatok között ott van az évek óta résztvevő Banská Bystrica FC Junior Rodvan csapata, amely saját tornáira is visszahívja a békéscsabai Trefort Ágoston Iskola labdarúgóit. Különösen jó barátság alakult ki a két csapat között. A torna megrendezését a város is sajátjának tekinti, mert a mérkőzések jelentős részét városunk egyik büszkeségének mondható - műfüves labdarúgó pályán bonyolíthatjuk le. Köszöntőmben Carol Diem professzortól szeretnék idézni, mintegy mottóul rendezvényünkhöz: “Egyetlen küzdelem elől sem térj ki; mondj le lovagiasan minden véletlenszerű előnyről; a néző tapsa helyett lelkiismereted dicséretére törekedj!”Kívánom valamennyi résztvevőnek, sportolónak, sportvezetőnek a delegáció tagjainak, hogy érezzék jól magukat városunkban. Végül kívánom, hogy a XV. Köztársasági Kupa mérkőzései a sportbarátság, a fair-play jegyében, balesetmentesek legyenek. Külön köszönöm a torna támogatóinak nélkülözhetetlen segítségét. E gondolatok jegyében zajlottak jó technikai feltételek mellett a mérkőzések, amelyre az igazán sportszerű magatartás volt a jellemző.

Végül - a két napos torna 8 csapat részvételével a következő eredménnyel zárult:

I. helyezett a békéscsabai Zwack József Vendéglátóipari Szakképző Iskola csapata,

II. helyezett a lengyel Myslenice Zespol Skol csapata,

III. helyezett a szlovák FC Junior Rodvan Banská Bystricáról

Dulaiék Kiskőrösről

2006. november 15. - Ľudové noviny (Boda Zsuzsa)

Dulai Györgyék két hete már végeztek a szürettel, a kukoricatörésen is túljutottak már. Valaha pár nap alatt lezajlottak náluk a betakarítási munkálatok, hiszen együtt dolgozott a határban a rokonság. A szép és egészséges Kövidinka fürtöket gondosan kiválogatták és hazavitték a komák, hogy télire felakasszák a kamra hűvösébe. Ez volt az egésznapi fáradtság fizetsége, no meg az, hogy pár nap múlva Dulaiék is viszontmentek szüretelni hozzájuk. Ma csendesebb a tempó, kevés a dolgos kéz, tovább tart a szüret. Ica néni és Gyuri bácsi nagypapa szőlőjét művelte tovább, az örökségből egy lapátnyit sem adtak el soha, csak szaporították a családi birtokot. Az itt letelepedő ősök valamikor kötőben hozták magukkal az első dédelgetett szőlővesszőket, ma több hektárt művelnek utódaik generációkkal később. Ica néni és Gyuri bácsi még ahhoz a korosztályhoz tartoznak, akiknek életelemük a mezőgazdaság. Kora tavasztól késő őszig a hajnali napsugár már a szülőktől örökölt tanya melletti földeken találta őket, persze csak azután, hogy ellátták a jószágokat. Ma is maguk hizlalta disznóból készül télire a kolbász és a hurka, de tyúkot, kacsát sem kell venniük a piacon soha. Az állatok takarmányát pedig megtermelik a tanyát körülölelő földeken. A szüret utáni időszakban rendet tettek és tesznek ma is a birtokon, a téli hónapok alatt kipihenik az elmúlt időszak fárasztó munkával telt napjait. Icuka néni persze ilyenkor sem unatkozik, hiszen már közel harminc éve oszlopos tagja a szlovák népdalkörnek. Fiatal lányként kezdett el a próbákra és a fellépésekre járni, s büszke arra, hogy az alapítók között tartják nyilván. A leginkább azonban arra büszkék a nagyszülők, hogy 12 éves Gyuri és a 9 éves Sára unokájuk is elkötelezett hívei a szlovák kultúrának. Icu néni fellépő ruháit egykoron a szomszédban lakó idős tót asszony varrta, de volt olyan bácskai ruhája, amely egyenesen Szlovákiából került Kiskőrösre. Sára ruháját már ő állította össze, gondosan ügyelve arra, hogy pontosan kövessék a hagyományokat. Azt viszont nagyon sajnálják, hogy a köznyelvként használt tótként is emlegetett szlovák nyelvet már a fiatalok közül kevesen beszélik Kiskőrösön, s úgy érzik, ha ők már nem tartják életben a hajdan volt szokásokat, dalokat és rigmusokat, anyáik, nagyanyáik beszéde hamar elfelejtődik majd. Október elsejétől Icu néni a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat választott tagjaként szeretne még többet tenni a helyi szlovákság érdekében. eddig is elment minden szlovák programra, abba a csapatba tartozott, akik szívvel-lélekkel segítették Gmoserné Zsuzsa elnök asszony munkáját. Isten legnagyobb ajándékának azonban Dulaiék azt a családi békét és szeretetet tartják, amely minden nap körülveszi őket. Mint mondják nincs annál nagyobb kincs, hogy Gyuri fiukkal és annak feleségével Magdival kiegyensúlyozott, harmonikus kapcsolatban élnek, s az unokák naponta többször is átszaladnak a közös udvaron megnézni, hogy van a rajongásig szeretett papa és a mama.

Fiatal művésztanárok bemutatkozó kiállítása

2006. november 10. - Tőkés Gyula

A Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria, a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola a békéscsabai Mokos Teremben november 8-án az Evangélikus Gimnázium fiatal művésztanárainak bemutatkozó kiállítását nyitottuk meg. A kiállító fiatal művésztanárok: Csányi Petra, Kéri Gáspár, Megyeri-Horváth Gábor, Szabó Edit, Szűcsy Krisztina. A kiállítást Prisztavok Tibor művész-tanár nyitotta meg.

Változhat a szlovákok és magyarok egymásról alkotott képe

2006. november 9. - MTI

Ha a közös magyar-szlovák történelem logikájához nem csak a XIX. és a XX. századbeli nacionalista hordalék logikája szerint közelítünk, akkor sokkal több érintkezési pontra és felületre lelünk, mint ahogyan azt sokszor és sokan ma is olyan szívesen gondolják - mondta az MTI-nek Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, a Kassán tanácskozó magyar-szlovák történészfórum egyik főszervezője. Tizenegyedszer, ezúttal Kassán ülésezik szerdától a magyar és a szlovák tudományos akadémia történészeiből álló vegyes bizottság háromnapos konferenciája. Szarka szerint a közös tudományos fórum hosszas fáradozásai nyomán az utóbbi években mindkét nemzet történetírásában, egymásról alkotott képünkben örömteljes megújulási folyamat kezdődhetett el. “Ez a megújulás a következő években bízvást alapvetően és erőteljesen folytatódik”- adott hangot ebbéli reményének a kérdéskör (felvidéki származása és neveltetése okán is - a tud. megj.) elhivatott kutatója, aki szerint a folyamatban sok éve részt vevő magyar és szlovák történészek “tudományos konyhájára igen csak sokat hozott”mindaz, ami a vegyes bizottság, akár szakmai, akár közönség előtti szabad vitáin elhangzott. “Tisztázódóban vannak a fogalmi viták, a szemléleti különbségek, a két nemzet történeti megközelítésének eltérő koncepcionális problémái”- fogalmazott a történész, aki úgy ítéli meg, hogy a történelemszemlélet megújulási folyamata, a “történelmi csontvázak leporolása, elbírálása”nyomán bíztató szemléletváltásnak lehetünk a tanúi, s ennek a történelemírásban, elsődlegesen a tankönyvekben is nyoma kell legyen. Máris elmondható, hogy a vegyes bizottság határozott elszántságának köszönhetően az elmúlt években elkezdődött a közös történelemkönyvek szövegezésének előkészítése. “Tervünk az, hogy magyar és szlovák szerzők közösen írják meg a kapcsolatok történetét feldolgozó olvasókönyvet, ezen túlmenően pedig tizenöt magyar-szlovák történész-társszerző összeállítja azokat a tankönyvi modulokat, amelyek a vitatott kérdésekre egyeztetett válaszlehetőségeket kínálnak.”Ezeket a magyarországi és a szlovákiai iskolákban - a tannyelvtől függetlenül, bár nem kötelezően - fel tudnák használni. Szarka László szerint a professzionális történetírás már körvonalazza a szemléletváltás nyomán kialakuló az új kánonokat. Ezt bizonyítandó két példát hozott fel: a történeti magyar királyság, mint a két nép közös hazája ma már a szlovák történészek szemében is ugyanazt a közös történeti kontextust jelent, amely “most már a szlovák történészek számára éppúgy magától értetődő kiindulópont, ahogy a magyar történészek szemében mindig is volt”. A másik, hogy “a történeti magyar hazafiság a maga regionális, vármegyei alakzataiban a szlovák történelmi identitás szempontjából épp oly fontos, mint nekünk magyaroknak.”A kassai konferencián a tudományos vegyes bizottság állandó tagjai és a meghívott előadók számos igen érdekes előadása elsődlegesen a két nép nemzeti és regionális identitásának kérdéskörét, ezen belül a szlovákiai magyar és a magyarországi szlovák közösség kisebbségi identitásának tulajdonságait vizsgálja, egyebek között pedig olyan a kérdéseket is elemez, mint a nemzet fogalmának változásai, az etnikumhoz tartozás és a lojalitás problematikája, vagy a XX. század végi - magyarországi és szlovákiai - nemzeti-vallási identitás természetrajza.

A kiskőrösi Szlovák Tájházban

Fűtés a döngölt padló alatt

Boda Zsuzsa

- Megszokhattuk már, hogyha Kiskőrösre jövünk, akkor biztosan valami átadás van. Itt mindig valami érdekes és emlékezetes esemény vár minket. Ezekkel a szavakkal köszöntötte Dr. Vígh Annamária az Oktatási Minisztérium Közgyűjteményi Főosztályának vezetője a Szlovák Tájház udvarán egybegyűlt vendégeket a tájház padlófűtésének átadóünnepségén. Az országosan egyedülálló beruházásra a Tengertánc pályázaton nyertek több mint kétmillió forintot, melyhez az önkormányzat is tett hatszázezret. A tájházban található egyedi tárgyak állagának megőrzése érdekében volt szükség a nem mindennapi korszerűsítésre, hiszen amint azt a minisztérium képviselője mondta, a műtárgyak is örülnek a gondoskodásnak és a beruházás hasznosulása nem pénzben mérhető. - Egy közösséget az is minősít, miként gondoskodik a rábízott örökségről, miközben gazdagodik az intézmény, a helyi kultúra- mondta a főosztályvezető. Barkóczi Ferenc azóta már visszavonult kiskőrösi polgármester a beruházás körülményeiről beszélt és hangsúlyozta, hogy az egyedinek minősülő, agyag alá ásott fűtésrendszer állandó hőmérsékletet biztosít, ami a tárgyak illetve a ház állagának megőrzését is biztosítja. Domonyi László újonnan megválasztott polgármester arról a felelősségről beszélt, amit őseink hagytak ránk. - A jelenre és a jövőre is iránymutató feladatot kaptunk, mellyel az utánunk jövő generációknak tartozunk. Számomra is fontos a kultúránk, a művészetünk, a hagyományaink, melyekért minden tőlem telhetőt megteszek. Vigyázunk a megteremtett értékekre és ebben mindenki segítségére számítunk - zárta gondolatait a polgármester.

Štúrovo (Párkány): Sörturizmus után lakás?

2006. november 6.

Egyre több magyar állampolgár vásárol lakást a szlovákiai Párkányban. A helyi városi hivatal adatai szerint már közel 100 külföldinek - köztük 54 magyar állampolgárnak - van lakása a Duna-parti városban. A párkányi ingatlanokért ugyanis Szlovákián belül megnövekedett a kereslet a híd megépítésével elérhetővé vált esztergomi állások miatt - írja a Napi Gazdaság. A megnövekedett belföldi kereslet és a magyar vevők megjelenése jelentősen megnövelte az ingatlanárakat a városban. Míg korábban az esztergomi lakásáraknak mindössze 60%-át érték el a párkányi árak, addig jelenleg ez az arány már 85 %. A keresletnövekedés miatt egy magyarországi cég lakópark építésébe is kezdett Párkányban. A projekt keretében 12 családi házat, tömbszerű lakásokat és szolgáltatói egységeket terveznek megépíteni. A szlovák kormányzat szerint Szlovákiában mintegy 800 ezer lakással van kevesebb a szükségesnél, így jelentős állami támogatásokkal segítik a lakásépítéseket. Szlovákiában a külföldiek a hazai állampolgárokkal azonos feltételek mellett juthatnak ingatlanhoz.

Templomból harcművészeti központ

A keleti kultúrát népszerűsítik a hajdani szlovák istentiszteletek helyén

2006. november 5. - Prusinszki István

A Rákóczi út 57. számú épület homlokzatán hónapok óta figyelemfelhívó transzparens hirdeti: ezen a helyen rövidesen harcművészeti központ nyílik. Ám a járókelők többsége még csak nem is sejti, hogy az egész Európában egyedülálló létesítmény céljaira az udvarban található monumentális templomot alakították át. Napjainkban mindössze néhány száz hívőt számlál a Budapesti Szlovákajkú Evangélikus Egyházközség, amely 1867-ben még önálló, ezer férőhelyes templomot emelt a Rákóczi úton. Emellett mintegy százötven lakást és negyven egyéb ingatlant is építettek, hogy a gyülekezet támogatni tudja tagjait és a templomot.

Pénzért mindent

A híres reformátorról elnevezett Luther-udvarban található a régi szlovák evangélikus iskola épülete is, amelyben 1925-ig folyt az oktatás. Terveztek egy szeretetotthont is, ahol a kerület idős lakosai tölthették volna el békességben nyugdíjas éveiket. Az impozáns lakóház 1894-ben készült el, a munkálatok azonban hatalmas összegeket emésztettek fel. A szlovákok ezért hatvan évre használatba adták az épületet a kivitelező vállalkozónak. A hasznosítási jognak 1952. május 1-jén kellett volna visszakerülnie az egyházközséghez, ám néhány hónappal korábban az egész ingatlant államosították. A Luther-udvar sorsa ekkor megpecsételődött. 1965-ben Budapest második legnagyobb evangélikus templomát eladatták a gyülekezettel, s egészen 2002 decemberéig állami tulajdonban maradt. A négy évtized alatt számos átalakításon ment keresztül: működött itt Tudomány és Technika Háza, szolgált a kereskedelem céljaira is, és sajnos a szerencsejáték-ipar hiénái sem kerülték el. A bérlőket - a busás hasznon kívül - semmi nem érdekelte, így a templom műszaki állapota folyamatosan romlott. Három évvel ezelőtt magánkézbe került, s azóta is üresen állt - egészen napjainkig.

A harc szellemisége

A közelmúltban azonban látványos változások vették kezdetüket, amelyekre Németh A. Frigyes, a ki-aikido magyarországi technikai vezetője hívta fel lapunk figyelmét. A Rákóczi út 57. impozáns bejárata felett immár hónapok óta hatalmas transzparens hirdeti: harcművészeti központ nyílik az ódon falak között. A választás nem véletlenül esett a hányattatott sorsú templomra. Hangulata és - a korábbi átalakítások miatt - három szintre osztott belső tere, valamint hat terme kiváló lehetőséget nyújt a különböző harcművészeti stílusok gyakorlására, akár a nap huszonnégy órájában. - Központunk a Butokugan nevet vette fel, amely japánul a harc szellemiségének terét jelenti - meséli Ujvári Anna, az üzemeltető Lamarck Kft. irodavezetője. - Célunk, hogy a látogatók egy régi stílusú épületben, de a legmodernebb szolgáltatásokat igénybe véve gyakorolhassák - kortól, nemtől, egészségi állapottól függetlenül - a nekik megfelelő küzdőművészetet, valamint átéljék a keleti kultúra és harci művészetek szellemiségét.

Szentély és múzeum

A hivatalos átadásra - a tervek szerint - decemberig kell várni, de a központ részben már most is üzemel. Az exkluzív szolgáltatások mellett mindenki számára nyitva álló kávézó, konferenciaterem és keleti múzeum nyílik majd, a régi oltár helyén pedig buddhista szentélyt alakítanak ki. A hajdani szlovák építők bizonyára még álmukban sem gondolták, hogy a Luther-udvar és - szinte a felismerhetetlenségig átépített - templomuk másfél évszázaddal később Európa egyik legmodernebb harcművészeti centrumának ad majd otthont.

Bérmálás

2006. október 30. - (LuNo - illés)

A pilisszentlászlói (Senváclav) római katolikus közösség nagy ünnepe volt október 8-án. 5 fiatal szentlászlói (valamennyien ősi szentlászlói családok tagjai) Kiss Anna, Krkos Vivien, Vrhovina Anett, Vrhovina László és Vrhovina Zoltán részesült a bérmálás szentségében az erre az alkalomra hazalátogató, falunkbélitől, Majnek Antal munkácsi, kárpátaljai püspök úrtól. Zsúfolásig megtelt a templom, sokan voltak tanúi annak, hogy a fiatalok valóban érett keresztényként válaszoltak a püspök úr kérdéseire. Köszönet Kabar Sándor plébános úrnak és mindenkinek, aki a fiatalok felkészítésében segített! Legyen az ő hitük, életük példamutató, messze világító fáklya társaiknak, családjuknak és az egész falunak. (Sándor atya kezdeményezésére meglepetésként a szentlászlói hívek ajándékát, egy kárpátaljai árva kislány gerincműtétjére összegyűjtött adományt adtunk át püspök úrnak továbbításra.

Senváclav - Pilisi Ősz 2006 (56-os ünnepünk)

Október 19-én Boros Péter miniszterelnök mintegy 100 megjelent vendég (Mádi Jenő, a POFOSZ elnöke, harcostársak, barátok, családtagok és nem utolsósorban 50-60 falubeli polgár) jelenlétében leleplezte és felavatta Vasvári Vilmos 56-os szabadságharcosunk emléktábláját a községháza falán. Utána valamennyi résztvevőt szerény állófogadáson látta vendégül az önkormányzat a Pilis szállóban. A Mihály Gábor szobrászművész által készített emléktáblát plébánosunk megáldotta. Vasvári Vilmos, Vili bácsi idén hunyt el, temetéséről és életútjáról az újság áprilisi számában már beszámoltunk. Vasvári Vilmos 1956 október 23-án a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal katonai kitüntetést kapott. Kár, hogy nem érhette meg.

A tábla felirata kétnyelvű:

VASVÁRI VILMOS

56-OS SZABADSÁGHARCOS EMLÉKÉRE

NA PAMIATKU VOJOVNÍKA ZA SLOBODU V ROKU 1956

Vasvári Vilmos

Vasvári Vilmos a pilisszentlászlói tanítónő Bumbera Margit és az ugyancsak pilisszentlászlói erdész, id. Vasvári Vilmos fiaként 1929-ben született. Tanulmányait a debreceni piaristáknál, a budapesti iskolatestvéreknél, majd az ugyancsak fővárosi Kossuth Lajos Kereskedelmi Középiskolában végezte el. Édesapját 1945. január 10-én az oroszok elhurcolták. A családfenntartó soha többé nem tért haza; útban a munkatábor felé Temesváron meghalt. Az érettségi után Vasvári Vilmos nem tanulhatott tovább, ezt a család anyagi helyzete nem tette lehetővé. Újpesti keresztszülei - akik a középiskolai tanulmányai alatt szállást és ellátást biztosítottak számára -, a továbbiakban nem vállalták eltartását. Dolgozni kezdett: a Szikra Nyomda sportegyesületénél revizorként helyezkedett el. Vasvári Vilmost 1950-ben behívták katonának, majd hadnagyként 1953-ban szerelt le. Első feleségével - aki 1976-ban bekövetkezett haláláig volt hűséges társa - 1952-ben házasodott össze, majd 1953-ban megszületett kislányuk. Vasvári Vilmost - mint tartalékos tisztet - 1956-ban behívták továbbképzésre. A forradalom Szegeden érte, ahol a forradalmi katonatanács operatív tisztjeként vett részt a szabadságharcban. 1957-ben letartóztatták, majd az államhatalom megdöntésének vádjával öt év szabadságvesztésre ítélték. Büntetését a szegedi Csillag Börtönben, illetve a budapesti Gyűjtő Fogházban töltötte le. 1960-ban amnesztiával szabadult. Kiszabadulását követően a kispesti Vörös Csillag Traktorgyár vasöntödéjében helyezkedett el, ahol 34 évig dolgozott fizikai munkásként. Azzal a meggyőződéssel végezte munkáját, hogy a fizikai erejét áruba bocsáthatja, de a lelkét soha: az nem eladó. A nehézségeket hittel és imádsággal küzdötte le. Pilisszentlászlói gyökerei rendkívül sokat jelentettek számára. Bár az élet úgy hozta, hogy az állandó lakhelye Budapesten volt, azonban ha tehette, szabadideje nagy részét a szívének és lelkének oly kedves faluban töltötte. Ez volt a megnyugvás és a lelki töltekezés színhelye; a biztonságot adó és az inspiráló közeg. Vasvári Vilmos 1984-ben ment nyugdíjba, de azután is - 2006-ban bekövetkezett haláláig - tevékeny életet élt. A rendszerváltozás után a Politikai Foglyok Országos Szövetségében (POFOSZ) vállalt munkát a meghurcoltak érdekeinek képviseletéért. 2000-ben megválasztották a szövetség elnökének. Első felesége, Irén 1976-ban elhunyt. Második feleségével, Borbálával 1978-ban kötött házasságot. Veje: Gyergyay Csaba, unokái: Gyergyay Benedek és Gyergyay Kelemen. Vasvári Vilmos hívő ember volt, aki rendszeresen gyakorolta vallását. Halála előtt megkapta a betegek szentségét. A “Lélek a rácsok mögött”című, magánkiadásban megjelent könyvét már betegen válogatta össze hatalmas - ötvenévi írás eredményeként összegyűlt - jegyzeteiből. A Halálmenet című novella édesapjáról, id. Vasvári Vilmosról szól. A “Lélek a rácsok mögött”című kisregényben Kapcsos jeleníti meg a szerző személyét.

Fáklyás felvonulás, koszorúzás, kopjafa szentelés Kesztölcön

Békés, csendes emlékezés a forradalom és szabadságharc résztvevőire

2006. október 30. - (LuNo - Gaál)

Október 23-án este 6 órakor a község két végéből fáklyás menet indult a Szabadság térre. Az újonnan alakult két önkormányzat - a települési és szlovák önkormányzat - képviselőinek közös szervezésében emlékeztek 1956 helyi eseményeire, a mártírokra és a szabadságharc résztvevőire. A hősi emlékműnél Gaál Lajos polgármester köszöntötte a megemlékezésen szép számmal résztvevő falubelieket. A köszöntő után Nyugdíjas- és Bányászklub, az Ifjúsági Klub, a Tiniklub és a Pávakör tagjaiból verbuválódott alkalmi irodalmi színpad elevenítette fel a forradalom kesztölci eseményeit, amit Marek Viktor kutatási eredményeiből Gaálné Kara Valéria a helyi Szlovák Önkormányzat elnöke állított össze. A koszorúzás után a tér közepén felállított kopjafánál Marek Viktor középiskolai tanár a POFOSZ helyi szervezetének felkérésére méltatta az eseményeket, emlékezett a hősökre. Tarnóczi Ferenc plébános úr kopjafa szentelése után a Pávakör műsorával fejeződött be az ünnephez méltó megemlékezés.

Kesztölci Köztársaság - 1956

2006. november 4. - Népszava (Sz. L.)

A forradalom különleges hősies és fennkölt történetei között számtalan rendhagyó, meglepő emléket is hagyott ránk. Közöttük talán a legmeglepőbb az Esztergom közelében található Kesztölc, ahol 1956-ban kikiáltották az országtól is független Kesztölci Köztársaságot. Ennek történetét idézi föl a fél évszázados évfordulóra megjelent Barsi Szabó Gergely könyve, amelyben alapos, minden részletre kiterjedő kutatásainak eredményeit foglalja össze, számos dokumentummal, interjúval fölidézve a szlovák ősöket számon tartó és ezt az örökséget máig is őrző kis község forradalmi napjait. A pilisi falu kocsmájában határozták el 1956 októberének végén, hogy megalakítják a köztársaságot, megválasztják a falu kormányát és hozzálátnak a törvényalkotáshoz. Így is lett. Számos még ma is élő résztvevő, szemtanú idézi vissza ama nevezetes napok eseményeit, amikor maguk határozták meg, ki mennyi pálinkát főzhet, kinek mennyi földet kell bevetni, kinek kell beállni a nemzetőrségbe, a köztársaság hadseregébe és ki indulhat el Esztergomba, szétszerelni a lerobbant szovjet tankok lánctalpait. Közben persze a nagypolitikára is gondoltak, olyannyira, hogy még azt is tervbe vették, hogy kiválnak Magyarországból, és felvételüket kérik az ENSZ-be. Erre már nem volt idejük, hiszen a falu határában is megjelentek a szovjet katonák, tankok, akiket a község kommunistái irányítottak. Végül a falu harc nélkül feladta magát, pedig előtte még néhány pisztolyt adtak a köztársaság nemzetőrségének a falu védelmében. A brutális leszámolás Kesztölcön sem maradt el. A támadók szétkergették a faluban ülésező kormányt. Súlyos börtönbüntetést szabtak ki a faluköztársaság szervezőire. Aki ezt gondolja, hogy mindez mese vagy egy kelet-európai abszurd regény, téved. Kesztölc 1956-os sorsa miniatúrája mindannak, amin akkor Magyarország átesett.

Nézsa - Alapítvány gyermekeinkért

2006. október 30. - (nmh)

A Nemzetiségi önkormányzat az alapítója, a “Gyermekeinkért - Pre naše deti” Közalapítványnak, amelyet 2004 év végén jegyeztek be. Az alapítvány célja, a magyarországi szlovák hagyományok megőrzésének segítése, azok ápolása, a hagyományőrző szokások felelevenítése. Célul tűzték ki továbbá a szlovák nemzetiségű gyermekek támogatását, tehetségük fejlesztését - egyebek mellett szociális alapon nyújtott támogatások révén. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek támogatása között szerepel a művészeti képzéseken, tanulmányi versenyeken, sportversenyeken való részvétel segítése - főként térítési díjak révén - valamint az oktatás és nevelés fejlesztésének elősegítése, tárgyi feltételek javítása eszközök beszerzésével. A kuratórium elnöke Pazsitni Tünde, titkára Szobonya Istvánné, további tagjai közé tartozik Bartók Barnabásné, Kelemen Lászlóné, Zachar Zénó. Mint azt a kuratórium elnökétől megtudtuk, a helyi általános iskolában 85, az óvodában pedig 30 szlovák nemzetiségű gyermek jár. Pazsitni Tünde elmondta továbbá, hogy a 2005. évi egyszázalékos felajánlásokból 129 ezer forintos bevétele lett az alapítványnak, amelyet a következő évi programokra tartalékolt az alapítvány kuratóriuma.

Új vezető a NEKH élén

2006. október 26. - NEKH Sajtókapcsolatok

A Kormányban a kisebbségekért felelős Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter 2006. október 15-ei hatállyal a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) megbízott elnökévé Paulik Antalt nevezte ki. A NEKH új irányítója ezt megelőzően a Hivatal 3. sz. Ágazati Főosztályát vezette. Paulik Antal az oktatási ügyek, valamint a szlovák és a lengyel kisebbség referense volt. A NEKH korábbi elnöke, Heizer Antal 2006. október 15-étől a Külügyminisztérium állományába került.

II. Rákóczi Ferenc emlékünnepség Kassán

2006. október 29. - (FN)

Kassán pompázatos külsőségek közepette kezdődött meg vasárnap a II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem újratemetésének 100. évfordulójára rendezett ünnepségsorozat záró rendezvénye, amelyen számos magyar és szlovák prominens politikus is részt vesz, köztük Sólyom László köztársasági elnök, Kassa város és a környező megye vezetői. Száz évvel ezelőtt, 1906. október 29-én helyezték végső nyugalomra II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai földi maradványait Kassán, a Szent Erzsébet székesegyház kriptájában. A kassaiak a Habsburg-ellenes szabadságharc vezetőjének újratemetését elelevenítik fel vasárnap méltó pompával, látványos külsőségek közepette. Az események a történelmi Abaúj megye székvárosának pályaudvarán kezdődtek. Ide futott be kétszáz utassal a Rákóczi-emlékvonat, amely Budapestről indulva a fejedelem hamvait szállító szerelvény útvonalán haladt végig, Miskolc, Szerencs, Sárospatak érintésével. Az utasokat a város vezetői és több száz kassai fogadta. Arató Gergely, az oktatási és kulturális minisztérium államtitkára az ünnepélyes fogadtatáskor hangsúlyozta: II. Rákóczi Ferenc európai léptékben gondolkodott, értette és érezte a diplomáciai kapcsolatok akkoriban kialakuló nemzetközi hálóját. Szövetségi politikájában, tárgyalásai során a nemzetközi viszonyok figyelembe vételével kereste az önálló Magyarország helyét Európa politikai térképén. A fejedelem szavait idézve azt mondta: II. Rákóczi Ferenc cselekedeteit az igazságosság vezérelte. “Jót tettem a szegényekkel (...), a balsorsot erős lélekkel viseltem, a sikerek nem tettek elbizakodottá, a közérdeket a magánérdekeim elé helyeztem, nappalaimat, éjszakáimat pihenés nélkül munkában töltöttem, megvetettem a gazdagságot, a közjó szolgálatát egészségem, életem, családom gyarapodása elé helyeztem. Adott szavamat szentül megtartottam.”Mindannyiunk számára irányadó gondolatok ma is, 330 évvel születése után - fűzte hozzá az államtitkár, megjegyezve: a fejedelem nagy álmát, a nemzeti függetlenséget nem érte el, de a szabadságharcot lezáró béke 200 évre a többi tartományhoz képest nagyobb függetlenséget és a dinamikus fejlődés lehetőségét biztosította a történelmi Magyarországnak. A pályaudvarról több ezer fős menet indult a belváros felé, korhű ruhába öltözött kurucokkal, hintókkal, lovasokkal. A díszmenet megrendezésére Beke Sándort, a kassai magyar színtársulat, a Thália Színház alapítóját, az Egri Gárdonyi Géza Színház nyugalmazott igazgató-főrendezőjét kérték fel. A rendező az MTI-nek elmondta: nem az 1906-os újratemetés pompáját ismétlik meg, hanem a fejedelem egyfajta balladisztikus hazatérésének misztériumát. A színpompás felvonulást a történelmi városháza erkélyéről tekintette meg Sólyom László vendéglátói társaságában. Az ünnepség a Szent Erzsébet székesegyházban kétnyelvű, ünnepi szentmisével folytatódik, a dóm előtt Sólyom László, František Kapi, Kassa főpolgármestere és Zdenko Trebula, a Kassa megyei közgyűlés elnöke mond beszédet. Kassán tavasz óta tartanak a Rákóczi-év rendezvényei. Ezeknek egyik kiemelkedő jelentőségű eseménye volt, amikor a rodostói Rákóczi-ház pontos másaként 1906-ban itt felépített épület udvarán felállították a magyar állam adományozta, egész alakos Rákóczi-bronzszobrot, Győrffy Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását.

Sólyom László: Kassa példa arra, hogyan kell együtt ünnepelni

2006. október 29. - (hirado.hu)

Az államfő a II. Rákóczi Ferenc fejedelem újratemetésének 100. évfordulójára rendezett kassai ünnepségen több ezres tömeg előtt mondta el beszédét. Kassa város példája annak, hogyan lehet és kell együtt ünnepelni történelmi múltunk közös gyökereit - többek között erről is beszélt Sólyom László Kassán a II. Rákóczi Ferenc fejedelem újratemetésének 100. évfordulójára rendezett ünnepségen. Az államfő hangsúlyozta, hogy az unió országaiban élő kisebbségeknek megvan a joguk a saját történelmükhöz és nyelvükhöz. A köztársasági elnök a kassai Szent Erzsébet Székesegyház közelében több ezres tömeg előtt mondta el beszédét. A magyar államfő beszédében a Rákóczi szabadságharcot méltatta, majd hangsúlyozta, hogy Szlovákiának és Magyarországnak az Európai Unióban is ki kell állni a közös értékekért. “Itt, amikor felidézzük azt a múltat, ami összeköt, rá kell mutatni arra a jelenre, ahol szintén együtt vagyunk egy nagy nemzetközi közösségen belül”- mondta Sólyom László. A fejedelem emlékére a Szent Erzsébet Dómban magyar és szlovák nyelven tartottak szentmisét, majd a székesegyház altemplomában megkoszorúzták II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai síremlékét. Az ünnepi rendezvényen több ezren vettek részt. A kassai megemlékezés után az érdeklődők a Rákóczi emlékvonattal utazhattak tovább. A szerelvény egyébként még szombaton indult Budapestről és Miskolc érintésével érkezett meg Kassára.

Száz éve kerültek haza II. Rákóczi Ferenc maradványai

2006. október 29. - (MTI)

Kassa példát ad az országnak arra, hogyan lehet és kell együtt ünnepelni történelmi múltunk közös gyökereit - hangoztatta Sólyom László vasárnap Kassán a II. Rákóczi Ferenc fejedelem újra temetésének 100. évfordulóján megrendezett nagyszabású ünnepségen. A köztársasági elnök a kassai Szent Erzsébet székesegyház közelében összegyűlt több ezer - nemzeti színű és magyar történelmi zászlót boldogan lobogtató - ember előtt beszélt. Szavai szerint Rákóczi korában nem volt nemzetiségi kérdés. Amikor Rákóczi kibontotta zászlaját, hatezer szlovák kuruc csatlakozott hozzá. A szónok rámutatott: az európai unión belül a két ország hasonló értékeket érvényesít. A múltunk összeköt, ezt fel kell mutatni arra a jelenre, amelyben szintén együtt vagyunk egy nagy nemzetközi közösségen belül. Ez utóbbi, az EU mindenekelőtt az értékek és a jogok közössége. Az unió azért jött létre, hogy békében és barátságban éljenek egymással, egymás mellett a különböző nemzetiségűek, mindenkinek a jogait megvédje - fűzte hozzá. Az unió országaiban élő kisebbségeknek megvan a joguk a saját történelmükhöz, nyelvükhöz. Sólyom László kifejezte háláját Kassának, amely lehetővé tette a közös ünnepséget, Kassa ezzel is bizonyította a maga méltóságát, nyíltszívűségét. František Knapik, Kassa főpolgármestere a megemlékezésen II. Rákóczi Ferencről azt mondta: sok tekintetben jelentősen befolyásolta saját korát, és az utána következő generációkra is nagy jelentőséggel bírt. A főpolgármester Rákóczi jelszavát - Istennel, a hazáért és a szabadságért - felidézve úgy fogalmazott: ez nem merült feledésbe, semmit nem veszített értékéből, érvényéből, az idő és Kassa sem felejtette ezt el. Rákóczi értékei egyetemesek és örök érvényűek; közös nevezőjük a bátorság, a hit az igazságos ügyben, a hazaszeretet és a szabadság tisztelete. A beszédek elhangzása után a kassai dómban magyar és szlovák nyelven ünnepi szentmise kezdődött, ott, ahol napra pontosan száz évvel ezelőtt örök nyugalomra helyezték II. Rákóczi Ferenc fejedelmet és bujdosó társait. A zsúfolásig megtelt dóm padsoraiban ott volt Sólyom László magyar köztársasági elnök, Lomniczi Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke, és többen mások. Szlovákiát az egyházi szertartáson Zdenko Trebula, a Kassa megyei közgyűlés elnöke és František Knapik, Kassa polgármestere képviselte. A szentmisét követően Sólyom László megkoszorúzta II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai, a vele együtt 1906. október 29-én újratemetett Zrínyi Ilona, Rákóczi József, Bercsényi Miklós, Csáky Krisztina, Esterházy Antal, Sibrik Miklós síremlékét a székesegyház altemplomában. A köztársasági elnök koszorút helyezett el a fejedelem szobránál, amelyet a kassai “Rodostó ház”udvarán állítottak fel idén áprilisban. Sólyom László találkozott Kassán a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselőivel.

Rákóczi Emlékvonat

2006. október 28. - (radio.hu)

Pontosan száz évvel ezelőtt e napon érkezett Budapestre, majd egy nappal később végső nyughelyére, Kassára II. Rákóczi fejedelem és bujdosó társainak hamvai. Akkor több ezer ember figyelme övezte a földi maradványokat Magyarországra hozó különvonatot. Most, az évforduló tiszteletére ismét emlékvonat indult az egykori útvonalon. Száz évvel ezelőtti utat idéz fel a Rákóczi Emlékvonat, bejárva a fejedelem életének fontosabb állomásait. Miskolcot, Sárospatakot, Sátoraljaújhelyt érintve jut el Kassára, ahol vasárnap istentiszteleten emlékeznek meg a száz éve a kassai dómban nyugvó fejedelemről. Rákóczi hamvainak hazatérését 1904-ben engedélyezte Ferenc József. Akkor az egész ország lázasan készült a fejedelem és bujdosó társai Kassán, illetve Thököly Imre Késmárkon történő temetésére. A Kelet nevű hajó hozta el a hamvakat Konstancáig, onnan különvonattal érkeztek meg magyar földre, hogy aztán október 28-án a felidézett útvonalon Kassára szállítsa Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és több bujdosó hamvait. Hatalmas ünnepség fogadta Kassán a hamvakat szállító vonatot, akárcsak egyébként a közbeiktatott állomásokon. Ez nem lesz másképp most, az emlékúton sem. Kassára vasárnap érkezik a 424-es mozdony vontatta emlékvonat, amelyen egyébként az utolsó apró részletig igyekeztek felidézni a száz évvel ezelőtti díszleteket.