Duna TV: Magyarországon 130 szlovák nemzetiségi iskola működik

Magyarországon 130 szlovák nemzetiségi iskola működik. Olyan tankönyvekből tanítanak, amelyekben a helységnevek mindkét nyelven szerepelnek...

http://www.dunatv.hu/felsomenu/nettv?video=1_476549

2008. november 21. - (Híradó - dunatv.hu)

A magyarországi szlovákok képviselői is úgy tudják: hamarosan lecserélik Szlovákiában a nagy vihart kavart, kizárólag szlovák helységneveket tartalmazó Honismeret könyveket. A magyarországi szlovák tankönyvekben mindkét nyelven szerepelnek a helységnevek - mondta Lászik Mihály, az Országos Szlovák Önkormányzat oktatási bizottságának elnöke. 11 diák jár a pilisszentléleki általános iskolába, ahol kötelező idegen nyelvként tanulják a szlovákot. A 320 lakosú faluban a szülők, nagyszülők többsége még őrzi a nyelvet, így a gyerekek nem csak az órákon tudnak gyakorolni. - Igyekszem arra, hogy a köznapi nyelvet, a konyhanyelvet elsajátítsák a gyerekek, hiszen közel vagyunk a határhoz, ha átmegyünk Párkányba, színházba vagy fagyizni, akkor tudjanak szlovákul megszólalni, értsék, hogy mi van kiírva az üzletekben - mondta Lacza Zsuzsanna tanítónő. Magyarországon 130 szlovák nemzetiségi iskola működik. Olyan tankönyvekből tanítanak, amelyekben a helységnevek mindkét nyelven szerepelnek. - Ezen a területen nálunk nincsen gond. A magyar nyelvről lefordított földrajz, illetve történelemkönyvekben az olyan települések neveit, amelyek szlovák vonatkozásúak, magyarul is illetve szlovákul is jelöljük - hangsúlyozta Lászik Mihály az Országos Szlovák Önkormányzat oktatási-nevelési bizottság elnöke.

A szlovák oktatásról

(Országos Szlovák Önkormányzat)

http://www.slovaci.hu/index.php?id=1003&L=0

Magyarországon a jelenlegi nemzetiségi iskolarendszer kialakítása a második világháború után kezdődött. 1945 előtt egységes szlovák nyelvű oktatás nem folyt, szervezett, egymásra épülő iskolahálózat nem alakult ki. A szlovákok lakta települések többségében csak magyarul oktató iskolák voltak. A mai magyarországi szlovák iskolai oktatás létét egy fontos - 1948-ban bekövetkezett - változáshoz kell kötni. Ekkor született az elképzelés, mely szerint hozzá kellett volna kezdeni egy teljes szlovák iskolarendszer kiépítéséhez, amely az óvodától a középfokú iskolán át a főiskolai tanszékekig egyre magasabb iskolafokozatokból tevődik össze. Kezdetekben hat (Békéscsaba, Budapest, Nagybánhegyes, Sátoraljaújhely, Szarvas, Tótkomlós), később öt szlovák tannyelvű iskola működött, melyek közül négy regionális beiskolázású, diákotthonnal ellátott intézmény volt. 1961-ben a szlovák egynyelvű iskolákat kétnyelvű, szlovák - magyar iskolákká alakították át, ahol a humán tantárgyakat szlovákul, a természettudományi tárgyakat magyar nyelven tanítják olyképpen, hogy a szakkifejezéseket a tanulók ezeken az órákon szlovákul is megtanulják. A szlovák tanítási nyelvű iskolák megszervezésével párhuzamosan, rövid idő alatt nyolcvan szlovák település magyar iskolájában bevezették a szlovák nyelv fakultatív tanítását. Ez lett az ún. szlovák nyelvoktató iskola típusa, amely napjainkig a szlovák nemzetiségi oktatási intézményekhez sorolható iskolák 90 - 95 %-át teszi ki. A kilencvenes években megkezdődött a közoktatási reform, s ezen belül a nemzetiségi oktatás reformja is. A nemzetiségi oktatás területén célként jelent meg a nemzetiségi intézmények pontos definiálása és a nemzetiségi oktatás színvonalának emelése. A 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatásának irányelve kiadásáról a nemzetiségi iskolák három típusát különbözteti meg. Az anyanyelvű oktatásban - a magyar nyelv és irodalom kivételével - a nevelő és oktató munka a kisebbség nyelvén folyik. A kétnyelvű kisebbségi oktatásban a tanítás nyelve a kisebbségi és a magyar nyelv, azzal a feltétellel, hogy a heti órakeret legalább ötven százalékában a kisebbség nyelvén kell oktatni. A kisebbség nyelvén oktatott tantárgyakat az iskolák pedagógiai programja határozza meg. A nyelvoktató kisebbségi oktatás keretei között a tanítás nyelve a magyar nyelv, a kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében legalább heti négy órában kell tanítani. Napjainkban Magyarországon 130 olyan oktatási intézmény működik, mely a jogszabály értelmében szlovák nemzetiséginek tekintendő. Szlovák nyelvet oktató óvodák nyolc megyében működnek. A legtöbb Békés és Nógrád megyében van. A szlovák foglalkozásokon résztvevő gyermekek száma meghaladja a háromezret, a legnagyobb létszámban Békés megyében vannak. A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés irányelve az óvodák két típusát különbözteti meg. Az anyanyelvű óvodákban a nevelés nemzetiségi nyelven, a kétnyelvű óvodában nemzetiségi és magyar nyelven folyik. A rendelet a kétnyelvű óvodák esetében nem szabályozza a nyelvhasználat mértékét. A jogszabályi előírások értelmében egynyelvű óvoda a budapesti szlovák általános iskola mellett működik. A többi szlovák nyelvet oktató óvoda kétnyelvűnek számít. Szlovák nyelvet oktató általános iskolák kilenc megyében működnek. A szlovák nyelvet tanuló diákok száma Komárom - Esztergom, Békés és Pest megyében a legmagasabb. A budapesti iskolában egynyelvű oktatás folyik. Békéscsabán, Sátoraljaújhelyen, Szarvason és Tótkomlóson kétnyelvű szlovák intézmények működnek. Különböző tantárgyakat tanítanak szlovák nyelven: történelem, földrajz, szlovák népismeret, környezetismeret, ének - zene, rajz, technika, testnevelés. A többi ún. nyelvoktató általános iskolában heti négy órában tanítják a szlovák nyelv és irodalmat, ill. népismeret tantárgyakat. Magyarországon két szlovák nemzetiségi gimnázium működik - Békéscsabán és Budapesten. A budapesti intézményben kétéves, érettségire épülő, kétnyelvű szakképzést vezettek be. A szlovák nemzetiségi gimnáziumokon kívül Balassagyarmaton és Sátoraljaújhelyen idegen nyelvként tanítják a szlovák nyelvet. Felsőfokú szlovák képzés öt felsőoktatási intézmény keretein belül folyik, s valamennyiben pedagógus- ill. bölcsészképzés. Szarvason a Tessedik Sámuel Főiskola, Esztergomban a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola keretein belül szlovák óvodapedagógusok és tanítók képzése; a Szegedi Egyetem, Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar, Szlovák Nyelv és Irodalom Tanszékén általános iskolai tanárképzés folyik. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen bölcsészeket ill. középiskolai tanárokat képeznek.

http://www.luno.hu/mambo/index.php?option=content&task=view&id=7124&Itemid=

http://www.luno.hu/mambo/index.php?option=content&task=view&id=6782

Békében élnek az emberek Pilisszentkereszten

2008. november 21. - (Közbeszéd - dunatv.hu)

http://www.dunatv.hu/felsomenu/nettv?video=1_476591

Inkább hasonlítunk egymáshoz, minthogy különböznénk egymástól - mondta a pilisszentkereszti szlovák önkormányzati vezető. Pilisszentkereszten a magyar és szlovák nemzetiségű lakosság teljes békében él, semmiféle ellenségeskedés nem lelhető fel - jelentette ki a Közbeszédben a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke. Kérdésre válaszolva Demjén Márta elmondta: a pilisszentkereszti szlovák ház körül kialakult helyzet politikai színezetű volt. Évszázadok óta együtt él ez a két nép a Kárpát-medencében és így inkább hasonlítunk egymáshoz, minthogy különböznénk egymástól - tette hozzá. Demjén Márta elmondta azt is, hogy a pilisi szlovák írók és költők antológiája a közeljövőben fog megjelenni szlovák nyelven. Jelenleg nyomdai előkészítés alatt áll a könyv és az én saját régi munkáim is benne lesznek az antológiában - fejezte be a beszélgetést a szlovák önkormányzati vezető.