Ján Kubiš távozó külügyminiszter Szlovákia Magyarországhoz fűződő kapcsolatainak romlását nem tartja a pozsonyi diplomácia kudarcának. „A diplomácia ezen a téren csak segíthet, nem okozhat rosszabbodást, ha nem csinálják ügyetlenül” - jelentette ki a szlovák diplomácia vezetője abban az interjúban, amelyet pénteken hozott nyilvánosságra a pozsonyi SITA hírügynökség. Kubiš azt állítja, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok romlása még az előző, Mikulás Dzurinda vezette pozsonyi kormány idején kezdődött el. A miniszter megerősítette: Szlovákia álláspontja a dunaszerdahelyi labdarúgó mérkőzésen történt rendőri fellépéssel kapcsolatban változatlan. Az ügyben Magyarország az Európa Tanácshoz fordult. Kubiš úgy véli: az Európa Tanács illetékes bizottsága semmi olyan következtetésre nem jut majd, amely árthatna Szlovákiának. „Nem gondolom, hogy gyenge a pozíciónk, és azt sem gondolom, hogy valami olyasmit kellene várnunk, ami jelentős mértékben változtatna a helyzetünkön. Dunaszerdahellyel kapcsolatban ez biztos nem változtatja meg álláspontunkat” - mutatott rá Kubiš. Ugyanakkor kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, amelyben a hírügynökség azt firtatta, hogy Szlovákia miért nem adja át Magyarországnak azt a videofelvételt, amely a szlovák rendőrség szerint a beavatkozás szükségességét bizonyítaná. Ezt a pozsonyi illetékesek korábban nyilvánosan megígérték. „Itt egyáltalán nem a felvételről van szó” - hangsúlyozta Kubiš. Szerinte az egész problémát a magyar fél okozta azzal, hogy a futballszurkolók elleni beavatkozást politikai síkra terelte. „Az egész magyar politikai színtér a kezdetektől fogva nem úgy állt hozzá a kérdéshez, hogy rendbontók elleni fellépésről van szó, hanem hogy verik a magyarokat. Az ilyen címkét már nem lehet visszavonni” - fejtette ki véleményét a szlovák külügyminiszter, aki a közeljövőben távozik posztjáról és Genfben az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának végrehajtó titkára lesz.

Öllös: nincs esély a magyar-szlovák viszony javulására

2009. január 2. - (Új Szó)

Nem tartja reálisnak a magyar-szlovák viszony javulását Öllös László politológus, a szlovákiai Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke. Ehhez ugyanis alapvető doktrínaváltásra lenne szükség. S mivel három választás is lesz az évben, nem valószínű, hogy a jelenlegi retorika megváltozna, inkább erősödni fog a jelenlegi tónus, véli a politológus, annál is inkább, mert a jelenlegi kurzus képviselői képtelenek változtatni világlátásukon. „A világra, mint harctérre tekintenek, benne különböző küzdelmekkel, olykor nacionalistákkal is” - mondta. Öllös szerint a kormány a „nép nevében” mindig küzd valakivel: a bankokkal, az energetikai monopóliumokkal, az egészség- és nyugdíjbiztosítókkal, a magyarok csak egy a számos ellenség közül, viszont ott nagyon jelentős pozíciót foglal el.

Kukan: „Magyarország a partnerünk és nem az ellenségünk”

2009. január 1. - (parameter.sk / sita)

A Dzurinda-kormány volt külügyminisztere szerint a jelenlegi kormány nagyon sokat rontott a magyar-szlovák viszonyon. Eduard Kukan diplomata, volt szlovák külügyminiszter szerint a szlovák-magyar kapcsolatok megromlásáért jókora felelősség terheli a Fico-kabinetet. A kormány szerinte ugyanis jócskán alábecsülte a rendes partneri párbeszéd jelentőségét. - Ha a tárgyalásokon úgy fogunk fellépni, hogy egyoldalúan és egyértelműen csak őket okoljuk majd a helyzet romlásáért, akkor nem megyünk sokra. Végre partnerekként, nem bűnösökként és ellenségekként kell őket vennünk - mondta a volt külügyminiszter. Eduard Kukan szerint a jelenlegi kormány magyarok és Magyarország iránti álláspontja hosszú távon is káros. Szerinte az előző kormányok ezt a kapcsolatot nem használták ki és nem éltek ezzel vissza belpolitikai célok, rövid távú belpolitikai szimpátiák érdekében. Szerinte a jelenlegi kormány ezt csinálja. Nagyon rossz és nagyon rövidlátó politika ez, Szlovákiának hosszú távon csakis kárt okoz. Eduard Kukan jövőre sem lát javulást, ugyanis választások előtt a belpolitikai helyzet mindig kiéleződik, nagyon nehéz lesz normális jószomszédi kapcsolatokat tartani. Eduard Kukan meggyőződése, hogy Szlovákiának a magyarok és Magyarország felé nagylelkűnek kell lennie. Ahhoz pedig, hogy a gondok ellenére ne legyen érzelemkeltő és érzelmekkel játszó a politika, állandó és folyamatos párbeszéd kell. - Igenis megengedhetjük magunknak, hogy nagyvonalúak legyünk a magyar kisebbséggel és Magyarországgal szemben. Mi valóban állandó párbeszédet folytattunk, milliószor telefonáltam a magyar kollégáknak, ha kérdések merültek fel. Állandó párbeszédről van szó, nem csak tűzoltásról, ha már egyszer valami kialakult- tette hozzá az ex-külügyminiszter. Az szerinte különösen felháborító, hogy a rossz kapcsolatok ellenére az MSZP és a Smer is szocialista, azaz egy politikai családba tartozik. Eduard Kukan szerint a Dzurinda-kormányok alatt is lehetett tisztességesen védeni a szlovákok érdekeit, például a külhoni magyarok törvénye kapcsán. Szerinte akkor ők igen kemények voltak és egy millimétert sem tágítottak. Minden azon múlik, hogy a Szlovák Köztársaság kormánya miképp tálalja a gondokat. Asztalveregetéssel, pofázással, hőbörgéssel, buta büszkeséggel semmire sem megyünk. Mármint a volt pozsonyi külügyminiszter szerint.

Ivan Gašparovič szerint Szlovákia jó évet zárt

2009. január 1. - (mti)

Ivan Gašparovič szerint Szlovákia jó évet zárt, kinyílt a világ felé és volt bátorsága a változtatásokra, illetve azok következményeinek a kijavítására is. A szlovák államfő büszke arra, hogy bár Szlovákia kis ország, nem veti alá magát a nagyobb, erősebb országoknak. „Szükségesnek tartom, hogy az állampolgárok legyenek büszkék arra, amivel élnek, ahol élnek, és ahonnan származnak” - jelentette ki újévi beszédében Gašparovič. Szerinte Szlovákia az elmúlt évben felsorakozott a gazdaságilag fejlett országok közé, s meggondolt, elvszerű külpolitikájával elismerést szerzett a világban.

A szlovákok szerint a magyar kisebbség nem beszéli jól a nyelvüket

Ezért változtatnának az oktatási törvényen.

2009. január 3. - (ujszo.hu)

Dušan Čaplovič kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes szerint a szlovák és az anyanyelvi oktatás helyes aránya 50:50 százalék lenne. A Smer alelnöke szerint a nemzetiségi iskolákban az oktatás rendszerét úgy kell megváltoztatni, hogy a gyerekek erőszakmentesen, „rigid parancsuralmi rendszer” nélkül tagozódjanak be a társadalomba. Čaplovič szerint a Szerbiában élő szlovák kisebbség ugyanolyan jól beszéli a szlovákot, mint a szerbet, viszont a szlovákiai magyarok nem tudnak úgy szlovákul, mint magyarul. A miniszterelnök-helyettes szerint a kisebbségek sikeres integrációjához az kellene, hogy 50:50 százalékban tanuljanak magyarul és szlovákul. „A szlovákot nem a tollbamondásokon, hanem a kommunikáción keresztül kellene megközelíteni” - mondta.

Eddig problémamentes az euró bevezetése Szlovákiában

2009. január 3. - (felvidek.ma)

A szlovákiai bankok és pénzintézetek probléma nélkül maguk mögött tudták az euróra való áttérés első napját. Éjfél után pár perccel a legtöbb szlovákiai bankautomata már eurót adott ki, és tegnap, azaz január elsején, a pénzintézetek rendkívüli nyitva tartással álltak a lakosság rendelkezésére, hogy a megmaradt koronát euróra válthassák. Egy esetleges krízis esetére összeállított forgatókönyv életbe léptetésére így nem került sor, hiszen a hazai bankautomaták 94 %-a már két órával éjfél után átállítódott az euró kiadására. Jelenleg még mintegy 77 milliárd szlovák korona van forgalomban, amely a novemberi koronamennyiségnek nagyjából a fele, de az elkövetkező napokban ez a koronamennyiség is fokozatosan eltűnik a pénzforgalomból. A hét végén, tehát január 3-án és 4-én több mint 300 bankfiók lesz nyitva országszerte, melyek ekkor mint pénzváltók fognak működni. Az ebben az időszakban realizált banki szolgáltatások - mint pl. számláról történő készpénzkivétel, vagy banki átutalás - azonban csak január 5-től lesznek érvényesek.

Zökkenőmentes szlovák euróbevezetés

2009. január 3. - (zoom)

Az Európai Bizottság pozitívan értékelte a szlovákiai euró-átállás eddigi tapasztalatait. José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke január 8-án Pozsonyba látogat, hogy üdvözölje a közös európai fizetőeszköz bevezetését északi szomszédunknál - adta hírül a globusz.net az European Voice cikke nyomám. Barroso csütörtöki nyilatkozata szerint Szlovákia az euró bevezetésével javítja növekedési és munkahely-teremtési potenciálját, illetve hatékonyabban küzdhet az infláció ellen. Szlovákia a 16. EU-tagállam - Ciprus, Málta és Szlovénia után a negyedik új tagállam -, amelyik csatlakozik az eurozónához, és belépése egybeesik az euró létrehozásának tizedik évfordulójával. Bár a bankjegyek és érmék csak 2002. január 1-jével kerültek forgalomba, az eurozóna 11 alapító tagállama már 1999. január 1. óta kötött fix átváltási árfolyamot alkalmazott, és az Európai Központi Banknak engedte át az irányadó kamatlábak meghatározását. A szlovák belépéssel az EU 499 millió állampolgárából már 328 millióan az eurót használják hivatalos fizetőeszközként.

A szlovák euró nekünk is jó

A szlovák euró bevezetése az elemzők szerint jót fog tenni a magyar gazdaságnak is. Az újév első napjától az euró lesz a hivatalos pénznem Szlovákiában. Bár a lakosok, főleg az idősebbek tartanak az átállástól, a szakértők szerint zökkenőmentes lesz a váltás. Január közepéig még lehet koronával fizetni, de már eurót fognak visszaadni. Szakemberek szerint az euró szlovákiai bevezetése jót tesz majd a magyar gazdaságnak is, és intenzívebb lesz a két ország közötti kereskedelem - bár a szlovákok közül csak minden második örül az euró bevezetésének.

Karácsonyra magyar ingatlant vettek a szlovákok

2008. december 31. - (Élő Anita - Heti Válasz)

Szerda éjféltől az euró a hivatalos fizetőeszköz Szlovákiában. Szilveszter napján a Pozsony környéki boltok többsége már délben bezárt, bár nagy átállásra nincs szükség, mivel hónapok óta minden árat feltüntetnek euróban is. Mégpedig jó magas árakat - ez magyarázza, hogy órákig lehet úgy autózni Pozsonyban, hogy akár egyetlen magyar rendszámú autót látnánk. Nem úgy a magyar oldalon, ahol az elmúlt években sosem látott szlovák invázió tapasztalható. A Heti Válasz Pozsonyban búcsúztatta a szlovák koronát. Ausztriában dolgozni, Magyarországon lakni - ez a legjobb recept a szlovákok számára. Egy korona néhány éve még hat forintot ért, ma kilencet adnak érte, de hazánk nem csak ezért lett „olcsóbb” - Szlovákiában az euró bevezetésének közeledtére meglódultak felfelé az árak. S ez alaposan átrajzolta a kisalföldi viszonyokat. Ma már Mosonmagyaróváron autózva több szlovák rendszámú autót látunk, mint ahány osztrákot - néhány éve ez még éppen fordítva volt, de a sógorok csak fogorvoshoz, és az újabban nyíló plasztikai sebészetek kedvéért látogatják a Lajta-parti várost, fodrászhoz, bevásárolni vagy ebédelni nem jönnek hozzánk. Szemben a szlovákokkal, akik közül sokan a ruhaneműt és az élelmiszert is itt szerzik be az alacsonyabb árak miatt. Ez persze csak az egyik fele az igazságnak. Ugyanis nem LCD tévét vagy lisztet vásárolni a legjobb üzlet Magyarországon, hanem ingatlant. Ez magyarázza, hogy az utóbbi években sosem látott szlovák invázió kezdődött Magyarországon. A Pozsonyba Kelet-Szlovákiából beáramló hihetetlen munkavállalói tömeg úgy felverte az ottani tarkabarka panelházak lakásainak árát, hogy egy kinti két-háromszobás tömblakás eladásából befolyt összegért a határ menti magyar falvakban kertes házat tudnak vásárolni. Először Rajkát lepték el a szlovák betelepülők, majd egyre beljebb merészkedtek, most már a határtól mintegy 20 kilométerre levő Mosonmagyaróvár új lakónegyedeiben is egymás után vásárolnak házakat. „Amikor a szemközti házat meghirdették, annyi szlovák rendszámú autó fordult meg itt, hogy hihetetlen” - meséli a mosonmagyaróvári benzinkutas, akinél útbaigazítást kérünk, merre kanyarodjunk le Szlovákia felé. Amíg a Mosonmagyaróvár környéki falvakban száz négyzetméteres társasházi lakást lehet 13-15 millió forintért venni, addig Rajkán egy ugyanilyen 35-40 millióért cserél gazdát. Magyarul egy szót sem beszélő szlovákok egymás után vásárolnak ingatlant magyar területen, és innen járnak dolgozni a mindössze 15-20 kilométerre fekvő Pozsonyba - magyarázza a benzinkutas. A magyar-szlovák viszonylatban pedig már évek óta nem a korona a fizetőeszköz - mivel ezzel a magyar fél nem nagyon tudna mit kezdeni. Nem is lehet csodálkozni ezen. Rajkán már a lakosság tíz százaléka szlovák, de még koránt sincs vége a beáramlásnak. Akinek elég nagy a telke, gyorsan ráépít egy másik házat, amit jó pénzen eladhat a pozsonyiaknak. Tavasszal jártunk itt utoljára, azóta is szembeötlő a változás. Itt nem érzékelhető a magyar építőipari válság, a község határában sorra épülnek a városias jellegű tömblakások. Hiába, lassan Rajka is Pozsony elővárosává válik, ahogy a szomszédos, immár szlovák területen levő Oroszvár, vagyis Rusovce. A magyaros névhasználat inkább történelmi emlék, az egykor egyutcás falucska ma egybefüggő lakóparkok színes kavalkádja, rózsaszín-kék-sárga-barna új házak mindenütt. Az új házak furcsa kontrasztot alkotnak a rossz állagú műemléképületekkel, mint a XIX. században épült neogótikus kastéllyal. De még nincs vége, Rajka felőli részen hatalmas hirdetőtáblák mutatják két új lakónegyed - ma még körülkerített szántó - látványrajzát. Az építkezések láttán kicsit úgy érezzük magunkat, mintha az ezredforduló Magyarországán járnánk, de azután elhessegetjük a gondolatot, nem magunkat siratni, hanem a koronát búcsúztatni jöttünk. A jelek szerint egyedül vagyunk, nemhogy vásárlási roham, vevő sincs sehol. A főtéren található Coop üzlet, az egyetlen nagyobb élelmiszerbolt délben bezárt, éppen az orrunk előtt. Irány Pozsony. Nyolcpercnyi autózás után máris a szlovák fővárosban járunk. Az üzletek zárva. A Lindlnél ugyan összefutunk két szlovák férfivel, de ők valami tömény italért jöttek és nem a koronától búcsúzni. Azt mondják, a váltásnak nincs semmi jelentősége. Talán mi is így vélekednénk, ha Magyarországnak sikerült volna előbb bevezetni az eurót - gondoljuk. Néhány éve a schilling megszűnésekor valóban nagyobb volt a felhajtás. A két szlovák férfi is arra panaszkodik, amire az osztrákok, hogy az euró felfelé vitte az árakat. Egy-két osztrák rendszámú autót látunk a Billa üzlet előtt, amit végre nyitva találunk. Ám hamar kiderül, Ausztriában dolgozó szlovákokkal futottunk össze.(A magyarok a kisebb adóterhek miatt vásárolnak osztrák rendszámú kocsit, a szlovákok pedig az egyszerűbb hitelügyintézés miatt.) A pozsonyi boltban hatalmas plakátok hirdetik az árakat, mindent feltüntetnek koronában és euróban is. Egy korona kilenc forint, egy euró pedig 30 korona. Mindez jól érzékelteti, miért vagyunk egyedüli magyarok az üzletben. A Pozsonyba beáramló kelet-szlovák lakosság miatt egyébként is jóval ritkábbá vált a magyar szó, mint akár csak tíz évvel ezelőtt. Gyerekkorunk nagy csehszlovákiai bevásárlásainak termékeit keressük. Sört még mindig megéri venni, a család férfitagjainak kedvence, a tízszázalékos alkoholtartalmú Zlatý Bažant 14,90-be vagyis 135 forintba kerül. A sajtos pult már nem olyan csábító, az éretlen parenyica sajtból egy valószínűtlenül kis tekercs is 45 koronába kerül. Bár ma már fogalmunk sincs miért kellett anno rizsért egészen Bratislaváig utazni, azért szétnézünk a rizses polcokon is. Csaknem olaszországi a választék, az árak nem sokban térnek el a hazaiaktól. Végül a bevált klasszikus kakaové venčeky-vel valamint a kihagyhatatlan vaječné venčeky-vel - vagyis a szlovák vaníliáskarikával búcsúzunk utolsó koronabankónktól. 14,9-be kerül, rögtön négyet vásárolunk belőle.. Aprónkat egy kisvakondos nyalókába fojtjuk, majd a visszajárót a pénztárosnő markába nyomjuk. A hölgy lelkesen magyarázza, hogy január 15-ig még vásárolhatunk koronával, de nem hallgatunk rá. Kisvakonddal integetünk neki és elköszönünk. A sorban egyébként a legtöbben bankkártyával fizetnek, mert - ahogy az előttünk álló fiatalember magyarázza - így nem kell tartaniuk attól, hogy az apró a nyakukon marad. Nosztalgia utunkat a rajkai határátkelőn zárjuk. Még emlékszünk a szlovák határőrök és vámosok szigorú tekintetére, amivel a csomagtartókat fürkészték annak idején. Ma egy árva egyenruhás sincs a határon. Mintha egy nem létező országba lépnénk vissza Szlovákiából. A határon szellemépület, kitört ablakú bodegák, felborult betontalpú zöld hengerkuka hever a földön. A csupa kátyú úton nagy a forgalom, de Bezenyéig egy kivétellel csak szlovák rendszámú autót látunk, hazafelé tartanak szilveszterezni - ki Magyarország, ki Szlovákia irányába.

Szlovákok Mosonmagyaróváron

2009. január 3. - (dunatv.hu)

Az immár 10 százalékban szlovákok lakta Rajka után Mosonmagyaróvárt vették célba északi szomszédaink. Egy 20 millió forintos pozsonyi panel garzon árából nálunk már kertes családi házra is telik. A tömeges bevándorlás hatására Rajkán megugrottak az árak, ezért a külföldiek a Pozsonytól messzebb eső, de olcsóbb ingatlanokat keresik. „Amit egy három-négy éve 10-15 millióért lehetett eladni, azt most 30-40 millióért veszik meg készpénzben a szlovák vásárlók” - hangsúlyozta Molnár Kristóf, az Openhouse Ingatlanközvetítő Iroda ügyvezető igazgatója. A polgármester szerint a városnak jó, hogy keresetük egy részét itt költik el a szlovák állampolgárok, vásárolnak, szolgáltatásokat vesznek igénybe. De vannak árnyoldalai is a határon átnyúló költözéseknek. „A hátrányai közül talán az egyik legjelentősebb, hogy adót nem ide fizetnek, hiszen a személyi jövedelemadó az Szlovákiába csapódik le és ugyanakkor itt vesznek igénybe esetlegesen olyan szolgáltatásokat, amelyeket az önkormányzat támogat, tehát a különböző közműveket itt használják” - véli Szabó Miklós, Mosonmagyaróvár polgármestere. Az elmúlt másfél évben 50-100 család költözött Mosonmagyaróvárra a szomszédos Szlovákiából és a tendencia nem áll meg. Ennek hozadékaként, az országos tapasztalatokkal ellentétben a Lajta parti városban nincs válságban az építőipar.

http://www.dunatv.hu/felsomenu/nettv?video=1_484225

Mosolygó sógorok várják a szlovák betelepülőket!

2009. január 3. - (penzcentrum.hu)

Feltámadt az ingatlanpiac a szlovák határ menti kis osztrák településeken, miután egyre nagyobb számban érkeznek a jobb körülményekért az ingázást is vállaló fiatal szlovák betelepülők. A Bécstől körülbelül 50 kilométerre fekvő elöregedő Wolfsthal és Hainburg önkormányzata már új területeket is parcellázott, akkora az érdeklődés. A környékbeli falvak súlyos demográfiai gondokkal küzdenek, mivel a fiatalok zöme a jobb munkalehetőségek miatt már fővárosba költözött. A szlovák fellendülés magával húzta az ingatlanárakat is, ezért jellemzően a fiatal értelmiség köréből egyre többen érdeklődnek az olcsóbb osztrák telkek iránt. A Schengeni határoknak és az euró-bevezetésnek köszönhetően nem kell többé útlevél és a pénzváltással sem kell bajlódni. Az új életforma az árak mellett számos előnnyel jár, a munkába járás ugyanakkor nem vesz több időt igénybe, tekintettel a néhány kilométeres távolságokra. Az első rohamot követően gyorsan elfogytak a telkek, ezért az önkormányzatok újabb területek felparcellázása mellett döntöttek. Csak Hainburgban egy hónap leforgása alatt 53 telek talált gazdára, a vevők háromnegyede Szlovákiából érkezett. A polgármesterek megerősítették, hogy örömmel fogadják a magasan kvalifikált betelepülőket, akik fellendíthetik az életet az elöregedőben lévő településeken. Az osztrák jogi környezet, a fejlett infrastruktúra, az egyszerűbb engedélyezési eljárások és a magas színvonalú oktatás mind-mind ösztönzőleg hat a szlovák fiatalokra. Az egyik megszólaló házaspár szerint nincs mire várni, a költözés számos előnnyel jár az egész család számára, ráadásul ebben a környezetben sokkal kényelmesebb élni, mint egy zajos nagyvárosban.

Sme: Szégyen, amit a magas politika művel

a szlovák-magyar kapcsolatokkal

2008. december 31. - (mti)

Szégyen és játék a tűzzel az, amit a magas politika művel a szlovák-magyar kapcsolatokkal - írja a Sme című pozsonyi liberális napilap keddi kommentárjában. Robert Fico szlovák kormányfő jóslata, hogy Ivan Gašparovič államfő vétója után „nagy probléma” lesz újra elfogadtatni a parlamentben a módosított tanügyi törvényt, a 2009-es évre szóló megbízhatóbb prognózisok közé tartozik. Ha ugyanis a magyar szülők gyermekei számára készült honismereti tankönyvek megszűnnének problémát jelenteni, a (szlovák) koalíciónak más okot kellene keresnie, hogy fenntartsa a konfliktushelyzetet és a feszültséget Budapesttel, illetve a (szlovákiai magyar) kisebbséggel - írja a szerző. Ráadásul ha még a Magyar Gárdát is megszüntetik nekik! A benzinnel teli kannákat nehéz könnyű szívvel eldobni. A Gázai övezetben tudnak erről valamit, s elvégre nekünk (szlovákoknak) is természetes ellenséggel van dolgunk” - fejti ki ironikusan a szerző. Úgy véli, hogy a földrajzi megnevezések írásmódja a kisebbségi tankönyvekben olyan probléma, amely ép ésszel fel nem fogható. Dušan Čaplovič, az emberi jogok kérdésében is illetékes kormányfő-helyettes ajánlása, hogy a képviselők gondolkodjanak el az államfő érvein - egyebek között azon, hogy a szlovákiai helyzetet nem lehet a multikulturális vajdasági helyzethez hasonlítani - nem ül, s háromszorosan is csak azt húzza alá, hogy „olyan gondolkodásmódról van szó, amellyel nem lehet hadakozni, sem meggyógyítani”. Gyurcsány Ferenc hatpontos komáromi javaslata is csak arra jó, hogy újabb konfliktus teret teremtsen a felek között. Göncz Kingának is el kellene gondolkodnia azon, hogy mennyiben járult hozzá a szlovák-magyar kapcsolatok javításához a budapesti szlovák nagykövet behívása a külügyminisztériumba. „Az, amit a magas politika művel a szlovák-magyar kapcsolatokkal szégyen és játék a tűzzel. Annak megérzésére, hogy a +nagy probléma+ az egész 2009-es évben is fennmarad, nincs szükségünk a kormányfő jóslatára sem” - záródik a Sme kommentárja.

186 éve született Petőfi

2009. január 3. - (mno / wikipedia / sulinet)

Máig is ellentmondó adatok szerint Kiskőrösön 1822. december 31-én vagy 1823. január 1-jén Kiskőrösön született Petőfi Sándor, a szabadságharcban fiatalon elesett, példátlan tehetségű költő. Petőfit születésekor még Petrovics Alexanderként keresztelték meg az evangélikus vallás szerint. Apja, Petrovics István mészárosmester, szlovák családból származott, de magyarnak vallotta magát, míg édesanyja, Hrúz Mária, férjhezmenetele előtt mosónőként és cselédként dolgozott a maglódi evangélikus lelkésznél. Petőfi egyik nagyobb terjedelmű művében, a több életrajzi vonást is tartalmazó Az Apostolban is utal szilveszteri születésére, a főhős is a Szilveszter nevet kapja. Szerb Antal így írt Petőfiről: „neve a magyar tudatban egyértelmű a költővel. Ő az a kötő, akinek képe a legerősebben és a legigazibb vonásokkal él bennünk...”. Petőfi Szabadszálláson, Sárszentlőrincen és Pesten járt gimnáziumba, tanult a Selmecbányai Líceumban és Aszódon is, később egy ideig a pápai kollégiumban. Katonáskodott, illetve több színtársulatnál is megfordult. 1844 februárjában Pestre indult azzal a szándékkal, hogy költő lesz. Vörösmarty Mihály - kit a költő „Magyarország egyik legnagyobb emberének” tartott, támogatta az ifjút, s tekintélyével beajánlotta a Nemzeti Körnek - a haladó pesti polgárság és értelmiség ellenzéki szellemiségű szervezetének -, hogy Petőfi verseit kiadják. A kör tagjai: Vörösmarty, Tóth Gáspár, Fáy András, Szigligeti Endre, Lendvay (színész), Fényes Elek tudós statisztikus összeültek, hogy a művek megjelenjenek. Vörösmarty és Bajza támogatásával 1844. júl. 1-től segédszerkesztő lett a Pesti Divatlapnál. 1844. októberében jelent meg A helység kalapácsa című komikus eposza. 1844. novemberében megjelenik első verseskötete, belefogott a János vitézbe. Pesten megismerkedett Csapó Etelkével, aki 1845. jan. 7-én váratlanul meghalt. Eme korszakának verseit gyűjtötte össze az 1845. márciusában megjelenő Cipruslombok Etelke sírjára kötetébe. Kilépett a Pesti Divatlap szerkesztőségéből. Áprilisban elindult felvidéki körútjára, ahol mindenhol lelkesen fogadták. 1845. októberében megjelenik a Szerelem gyöngyei című versciklusa. Sokat utazott, gyakran ellátogatott szüleihez Szalkszentmártonba. 1845. nov. 10-én megjelent második verseskötete. 1846. márc. 10-ig leginkább szüleinél volt, itt született 1846. áprilisában Felhők címmel megjelent 66 epigrammája. 1846 elején Tigris és hiéna dráma, később A hóhér kötélen című regényén dolgozott. Márciusban visszatért Pestre, belevetette magát az irodalmi, politikai életbe. 1846. szeptember 8-án a nagykárolyi megyebálon megismerte Szendrey Júliát. Egyből beleszeretett. Júlia azonban nem tudott azonnal dönteni, csak egy év múlva házasodtak össze. 1847-ben elolvasta a Toldit, és ezután kötött szoros barátságot Arannyal. 1847. márciusában megjelenik az Összes költemények című kötete. 1849. március 15-e egyik vezetője, de az elért politikai eredményeket kevesellte. Királyellenes verseket írt, népgyűléseket szervezett, szembe került vezető politikusokkal, fokozatosan elvesztette népszerűségét. A szabadságharc idején századosi rangot kapott. 1848. dec. 15-én született meg fia, Zoltán. Debrecenben, 1849. januárjában jelentkezett Bem tábornoknál. Bem kedvelte, segédtisztjévé, személyes tolmácsává tette, óvta a csatáktól. Azonban Petőfi a többi felettesével rossz viszonyban volt (Klapkával való összezördülése után ki is lépett a hadseregből). Nem kapott fizetést, anyagi gondjai voltak. Márciusban apja, májusban anyja hal meg. Mezőberényben megírja fia életrajzát és utolsó versét A szörnyű időt. Csatlakozik Bemhez, de tulajdonképpen civilként vesz részt a segesvári csatában, itt is tűnik el örökre, 1849. júl. 31-én. 1849. július 31-én került sor a szabadságharc vérbe fojtásában segédkező orosz cári csapatokkal vívott harcok során a Segesvár melletti fehéregyházi ütközetre. Délután egykor Bem utasította, hogy hagyja el a csatateret. Ötkor még látták a Sárpatak hídján, ahol 200 székely ifjú katona 800 kozákkal küzdött, egy Lengyel nevű katonaorvos lóhátról kiáltott még neki, hogy fusson, mire ő - lova már nem lévén - futva elindult. Meghalni nem látta senki. A bécsi császári titkos levéltár iratai őrzik a csata végét, mely szerint „Azonnal, mihelyt a felkelősereg maradványai a bekövetkezett lovassági roham után a július 31-én Segesvár mellett vívott ütközetben Héjjasfalva felé menekültek, kozákrajok keltek át Fejéregyházán és Fejéregyháza fölött a Küküllőn is, ily módon elvágták nagyon sok menekülőnek az útját; ezeket mindjárt le is kaszabolták.”

Megjelent a pilisi szlovák szerzők irodalmi antológiája

Pod Pilíšom - tam je náš svet (Pilis alatt - ott a mi világunk)

2008. december 21. - (Új Szó)

Pod Pilíšom - tam je náš svet (Pilis alatt - ott a mi világunk) - e jellegzetes és sokatmondó cím alatt jelent meg a pilisi szlovák szerzők irodalmi antológiája. A Pilisi Szlovákok Egyesülete és Regionális Kulturális Központja, valamint a Magyarországi Szlovákok Szövetsége kiadványát, amely a pilisszentkereszti Fuhl Bt. kiadó és a budapesti Comp-Press Kft. nyomda műhelyében született, anyagilag főként a Határon Túli Szlovákok Hivatala (Bratislava - Pozsony), és a Magyarországi Szlovákok Szövetsége Lipa Közhasznú Alapítványa támogatta. A maga nemében egyedülálló kiadványt szerényebb lehetőségeik keretében a pilisi régió és Budapest 19 szlovák, ill. települési önkormányzata, valamint a Porozumenie - Megértés Polgári Egyesület is támogatta. A támogatók sorából a szerkesztők igyekezete ellenére, sajnos, hiányzik az Országos Szlovák Önkormányzat és a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány.

Az A/5 formátumú, 256 oldalas, kemény kötésű könyv szerkesztői: Gregor Papuček (versek), Zoltán B. Valkán (próza), Vlasta Zsákaiová Držíková (nyelvi szerkesztő) és Imrich Fuhl (műszaki szerkesztő). A reprezentatív kivitelezésű antológia a pilisi régió tizenhat szlovák szerzőjének műveiből készített válogatást tartalmaz: Jozef Bajtek, Jozef Baďura (Csobánka), Zoltán B. Valkán, Ildika Fúziková, Gabriel Kara (Kesztölc), Eva Fábiánová, Alexander Kormoš (Pilisszántó), Anton Drevenka (Piliscsaba), Štefan Benďúr (Piliscsév), Rudolf Fraňo (Pilisszentlászló), Imrich Fuhl, Marta Glücková Demjénová (Pilisszentkereszt), Laco Klaus, Zlatko Papuček, Koloman Papuček, Gregor Papuček (pilisszentkereszti származásúak). A szerzők közül négyen prózaírók és tizenketten költők. A pilisi szlovák irodalmárok itt közölt művei között sok olyan van, amely még vagy sehol nem jelent meg, vagy eddig csak folyóiratban látott napvilágot. Az antológia a szerzők portréin kívül színes fotómellékletet is tartalmaz - egyrészt az alkotók szülőfaluiról készített fényképeket, másrészt Imrich Fuhl művészi fotóit.

„Isten hozta nálunk!“- így, otthoniasan szólítják meg olvasóikat a szerkesztők az antológia előszavában. „Gazdag népi és keresztény kultúránk ebben a régióban ősi, akárcsak tar Pilis hegyünk. Szent Cirill és Szent Metód, Európa védőszentjeinek a tradíciója is fennmaradt. Azoknak a szenteknek az öröksége, akik itt a maguk idejében a kereszténységet terjesztették és gazdagították őseink nyelvén. A kultúrát, amit tőlük örököltünk, megőrizzük és továbbfejlesztjük. Ennek lombos fáján, lám, kibújt egy új virág…“ - A szerkesztők egyebek mellett ezekkel a szavakkal szólnak olvasóikhoz, értékes kiadványt nyújtva kezükbe. A kötet szerzői, akiket anyanyelvükön túl összeköt a földrajzi hely is, ahol élnek, vagy ahonnan származnak, ebben a gyönyörűséges pilisi tájban főként szülőföldjükről és a pilisi emberekről írnak, de műveikben nem kerülik meg azokat a nehézségeket sem, amelyek sajátos nemzetiségi létükből fakadnak.

A magyarországi szlovák irodalom ma is aktív alkotóinak nagy része épp a pilisi régióból származik. A pilisi szlovákok jelenlegi helyzetében oly szükséges antológia szerzőinek és támogatóinak szándéka az volt, hogy hozzájáruljanak nemcsak a pilisi szlovákság, hanem az egész magyarországi szlovák kisebbség öntudatának és önbizalmának felemeléséhez. Ez a kiadói cselekedet ugyanis hasonló lépésekre buzdíthatja a többi hazai szlováklakta régiót is. A pilisi szlovák szerzők irodalmi antológiája felpezsdítheti a magyarországi szlovák irodalmi életet.

http://ujszo.com/online/kultura/2008/12/21/pilis-alatt-ott-a-mi-vilagunk

http://www.kemma.hu/cikk/199243

http://www.hidlap.hu/news/view/pilis-alatt-ott-a-mi-vilagunk

http://www.dunatv.hu/kultura/pilisi_szlovakok_antologiaja.html

http://www.bumm.sk/kultura/3/25214/megjelent-a-pilisi-szlovak-koltok-irok-antologiaja.html

http://www.luno.hu/mambo/index.php?option=content&task=view&id=7829&Itemid=

MTI: Megjelent a pilisi szlovák költők, írók antológiája

2008. december 22. - (mti)

A pilisi régió 16 szlovák szerzőjének műveiből jelent meg válogatás Pod Pilíšom - tam je náš svet (Pilis alatt - ott a mi világunk) címmel a Pilisi Szlovákok Egyesülete és Regionális Kulturális Központja, valamint a Magyarországi Szlovákok Szövetsége kiadásában. A 256 oldalas, keménykötésű könyv megálmodója, kezdeményezője Zoltán B. Valkán újságíró, író, a kivitelező, a kötet műszaki szerkesztője pedig a pilisszentkereszti Imrich Fuhl - szintén újságíró és költő. Imrich Fuhl az MTI-nek elmondta: örül a maga nemében egyedülálló könyvnek, mert az 1980-as évek óta most jelent meg az első, magyarországi szlovák írókat, költőket bemutató antológia. Úgy fogalmazott, hogy „az az időszak volt a magyarországi szlovák irodalom fénykora, akkorra ért be az a nemzedék, amelyik a háború utáni években Budapesten és az ország négy másik településén igazi szlovák iskolákban szlovákul tanulhatott minden tantárgyat.” Ma öt általános iskolát és két gimnáziumot működtetnek a magyarországi szlovákok, de ezek valójában kéttannyelvű iskolák, mert a humán tárgyakat tanítják csak szlovákul, a reáltárgyakat viszont magyarul. A pilisi szlovák falvakban ilyen iskola sincs, ott a szlovákot csak tantárgyként oktatják heti négy órában. Az antológiában a pilisi szerzőket - közülük négyen prózaírók, tizenketten pedig költők - a nyelven kívül összeköti a pilisi táj. Főként szülőföldjükről, a tájról, a pilisi emberről írnak, életének különböző mozzanatait éneklik meg. A könyv a szerzők portréin kívül színes fotókat is tartalmaz a falvakról, a tájról. Mint Imrich Fuhl elmondta, régóta fényképez is, s ezt az anyagot - amelyből a kötetbe válogattak - vándorkiállításon bemutatták Magyarország több településén és Szlovákiában is. „Az antológia szerzőinek és támogatóinak szándéka az volt, hogy hozzájáruljanak nemcsak a pilisi szlovákság, hanem az egész magyarországi szlovák kisebbség öntudatának és önbizalmának a növeléséhez is” - tette hozzá Imrich Fuhl. A kötet megjelenését anyagilag főként a pozsonyi Határon Túli Szlovákok Hivatala támogatta - jegyezte meg. Imrich Fuhl reméli, hogy lehetőségük lesz két nyelven is megjelentetni a pilisi szlovák írók, költők műveit, hogy azok eljuthassanak a magyar olvasókhoz is, annál is inkább, mert a szerzők egy része kétnyelvű.

Karácsonyi énekek szlovákul Pilisszentkereszten

2008. december 24. - (dunatv.hu - híradó)

Zenés betlehemes játék és karácsonyi énekek - szlovák nyelven. Pilisszentkereszt (Mlynky) testvértelepüléséről, Pozsonysárfőről (Blatné) 30 szlovák gyerek érkezett Magyarországra, hogy együtt készüljenek az ünnepekre a helyi iskolásokkal. Pilisszentkereszt a „legszlovákabb szlovák falu” Magyarországon, vagyis itt a legnagyobb a magukat szlovák nemzetiségűnek vallók aránya. A vendégek így igazán otthon érezhették magukat a helyi iskola karácsonyi ünnepségén.

Videó:

http://www.dunatv.hu/felsomenu/nettv?video=1_483070

Brüsszelbe hívják a pilisszentkereszti szlovákokat

2008. december 6. - (sita / para)

Miloš Koterec euroképviselő (Smer-SD) Brüsszelbe hívta a pilisszentkereszti és más magyarországi szlovák falu szlovákjait, hogy megtekinthessék az ottani intézményeket. Az utazásra jövő tavasszal kerülhet sor. A pilisszentkereszti szlovák önkormányzat tagjai elfogadták a meghívást. Koterec úgy nyilatkozott, hogy már egy ideje aggodalommal figyeli a magyarországi szlovák kisebbség helyzetét, amely szerinte sokkal rosszabb, mint a szlovákiai magyaroké. A kulturális és oktatási helyzet és más területek is problémásak szerinte, legutóbbi ilyen eset a szlovák ház építése volt. A politikus szerint a meghívás legfőbb célja, hogy a magyarországi szlovákok megismerkedjenek az EU működésével és intézményeivel, valamint az unió által kínált lehetőségekkel is. Többek között a regionális fejlesztési programokkal. Végeredményben pedig ez az utazás erősíti a kapcsolatokat a magyarországi szlovákokkal. A helyi szlovák önkormányzat fogja majd kiválasztani azok körét, akik elutazhatnak Brüsszelbe.

Pilisszentkereszti szlovák menni Brüsszel

2008. december 6. - (menmax.hu)

Pilisszentkereszti és más magyarországi szlovákok Brüsszelbe utaznak. A városlátogatásra Miloš Koterec euroképviselő (SMER) hívta meg őket jövő tavasszal. A pilisszentkereszti szlovák önkormányzat tagjai elfogadták a meghívást, írta sajtóközleményében az euroképviselő. Koterec azért döntött úgy, hogy meghívja a határontúli szlovákok egy csoportját, mert hosszabb ideje aggódva figyeli a magyarországi szlovák kisebbség helyzetét. A szlovák kisebbségnek a szlovákiai magyarokkal szemben rosszabb a helyzete, állítja a képviselő. „Napi rendszerességű az oktatási és a kulturális területen a komplikációk szándékos kialakítása. Az eddigi utolsó eset a pilisszentkereszti szlovák ház építése,” írja. Az út fő célja a magyarországi szlovákok megismertetése az EU működésével, intézményeivel, valamint azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az unió jelenleg számukra nyújtani tud. Például a regionális fejlesztési programok keretében. A látogatás Koterec szerint jó lehetőséget jelent a kapcsolatok megerősítésére a határontúli szlovákok és az anyaországiak között. A delegáció tagjait a szlovák önkormányzat választja ki.

Békében élnek az emberek Pilisszentkereszten

2008. november 21. - (Közbeszéd - dunatv.hu)

http://www.dunatv.hu/felsomenu/nettv?video=1_476591

Inkább hasonlítunk egymáshoz, minthogy különböznénk egymástól - mondta a pilisszentkereszti szlovák önkormányzati vezető. Pilisszentkereszten a magyar és szlovák nemzetiségű lakosság teljes békében él, semmiféle ellenségeskedés nem lelhető fel - jelentette ki a Közbeszédben a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke. Kérdésre válaszolva Demjén Márta elmondta: a pilisszentkereszti szlovák ház körül kialakult helyzet politikai színezetű volt. Évszázadok óta együtt él ez a két nép a Kárpát-medencében és így inkább hasonlítunk egymáshoz, minthogy különböznénk egymástól - tette hozzá. Demjén Márta elmondta azt is, hogy a pilisi szlovák írók és költők antológiája a közeljövőben fog megjelenni szlovák nyelven. Jelenleg nyomdai előkészítés alatt áll a könyv és az én saját régi munkáim is benne lesznek az antológiában - fejezte be a beszélgetést a szlovák önkormányzati vezető.

Önkormányzati pénzből újítják a pilisszentkereszti iskolát

2008. november 21. - (mti)

Az önkormányzat által elkülönített keretből látnak hozzá Pilisszentkereszten a Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola beázott tetőszerkezetének javításához, a munkálatok elvégzéséhez hárommillió forintot szavazott meg a testület - közölte a Pest megyei falu polgármestere pénteken az MTI-vel. Lendvai József elmondta, hogy a többségében szlovákok lakta, 2.300-as lélekszámú településen működő nyolcosztályos szlovák nemzetiségi iskolában 133 gyerek tanul, és szlovák nyelv- és irodalmi oktatásban is részesül. Az intézmény fenntartása évi 62 millió forintjába kerül az önkormányzatnak, ehhez járul hozzá további 60 millió forint állami normatív támogatás. A 60-as években épült iskola azonban mára megérett a felújításra. A több száz millió forintot igénylő beruházásra azonban a szűkös keretekkel gazdálkodó önkormányzatnak nincs pénze, ezért apránként a legszükségesebb munkálatokat finanszírozza. Így fokozatosan kicserélik például az ablakokat és más nyílászárókat. Most a beázott tetőszerkezet javítása ad munkát, ennek során a palatetőt felújítják, az átázott falakat rendbe hozzák - tette hozzá Lendvai József.

Pilisszántó - A pálosok nem táltosok

Üvegkoporsó, balzsamozás: Botrány a kirúgott szerzetes temetése körül

2009. január 3. - (Heti Válasz)

Egy pálos szerzetes temetésének körülményei korbácsolják fel a kedélyeket a kereszténységet sajátos módon megélők, illetve az ősmagyar vallás iránt rajongók körében. A rendből négy éve elbocsátott Árva Vincéből a táltoshit mai letéteményesei kultuszfigurát akarnak faragni, s ezért nekirontanak még a fehérvári megyés püspöknek is. „Magyarországon nagyon sok hamis próféta van. Azok a hamis próféták, akik azt hangoztatják, hogy a magyar népnek vissza kell térnie az ősi magyar valláshoz.... Rólunk, pálosokról azt szokták mondani, hogy mi táltosok vagyunk, és azt hangoztatják, hogy Boldog Özséb atyánk táltos volt, és a táltosokat gyűjtötte össze az ő szerzetesrendjébe” - fakadt ki egy prédikációjában Imre Csanád pálos szerzetes. A budapesti sziklakolostor perjele így folytatta: „A Szent Koronának tulajdonítanak olyan magnetikus erőt, olyan kisugárzó erőt, amely majd visszavezeti vagy elvezeti a népet a nem tudom, milyen magaslatra. Hát igazában ez már a Szent Koronának az istenítése. Igen, természetesen tiszteljük, szeretjük a Szent Koronát, hiszen a magyar népnek nagyon szép és nagyon értékes ereklyéje, de nem Isten!” Nem véletlenül idézzük e mondatokat. A 2008 végén Magyar Örökség-díjjal kitüntetett, alapításának 700. évfordulóját ünneplő pálos rend - mint az egyetlen magyarországi alapítású szerzetesközösség - körül régóta forr a levegő, s egy friss esemény csak tovább élezte a helyzetet. Történt, hogy a pálos rendet az ötvenes évektől újraszervező, a budapesti Gellért-hegyen álló legendás sziklatemplomot felélesztő Árva Vince december 15-én 76 éves korában elhunyt. A január 5-re tervezett temetés körülményei pedig felszínre hozták azokat az ellentéteket, amelyek régóta terhelik a katolikus egyház, benne a pálosok, valamint a magyarságot és a kereszténységet sajátos szimbiózisban elképzelő, illetve a kereszténység előtti vallást helyreállítani szándékozó csoportok kapcsolatát. Utóbbiak ugyanis - köztük az Ősbuda Várvédői Egyesület és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom - decemberben levelekkel bombázták Spányi Antal székesfehérvári megyés püspököt és a pálosokat, hogy ne Székesfehérváron, hanem, az elhunyt állítólagos végakaratának megfelelően, Pilisszántón temessék el Árva Vincét. Pilisszántó, sőt maga a Pilis meghatározó jelentőségű mind a pálosok, mind a magyarság életében. A községben korábban kisegítő lelkészként szolgáló Árva Vince - legalábbis kijelentései szerint - itt lelt rá a rendalapító Boldog Özséb sírjára, s közismertek azok a nézetek, melyek szerint ez a térség a magyarság máig mágikus erővel bíró szellemi központja. A püspököt és a rend vezetőjét kérlelő levélírók erre alapozva szorgalmazták, hogy Árva Vince földi maradványait itt helyezzék örök nyugalomra. Csakhogy van egy bökkenő. Nevezetesen: Árva Vince 2004 óta nem tagja a pálos rendnek; s távozása nem éppen önszántából történt. El lehet képzelni, milyen kínos volt ez a lelkésznek, miután életét annak szentelte, hogy a rend történetét kutassa, s kieszközölje Boldog Özséb szentté avatását. Igaz, Árva Vince mindent megtett, hogy kapcsolata ne legyen feszültségmentes elöljáróival. Addig kutatta például a pálosok múltját, mígnem azt találta megállapítani: ez a rend nem is az a rend. Vagyis az a közösség, amelyet a XIII. században alapítottak, majd a XVIII. századtól II. József felszámoló rendelete következtében Lengyelországban élt tovább, hogy 1934-ben ismét gyökeret verjen hazánkban - nos, szerinte ez a rend két különálló, vagyis egy lengyel és egy magyar ágra bomlott. Árva, miután arra eszmélt rá, hogy úgymond a lengyel ág fennhatósága alatt tevékenykedik, utóbbit akarta helyreállítani, úgy is, mint a magyarság fennmaradásának szellemi zálogát. „Ha tudni akarod, hogyan áll Magyarország szénája, nézd meg a pálosok szénahordóját. Ha ott jó rendben látod a szénát, tudd meg, akkor jó kezekben van Magyarország” - idézte előszeretettel Pázmány Péter egykori esztergomi érsek szavait, melyet követői így értelmeznek: „A magyar nemzet a pálosokkal emelkedik, a pálosokkal hanyatlik”. Árva Vince és hívei szemében tehát a lengyel ág - mely ma is meghatározza a hazai pálosok életét - sok minden lehet, csak jó magyar nem; és e vélekedésüknek bizony hangot is adtak. Az ellenségeskedés az utóbbi években végletesen elmélyült. A lengyelek „kisajátították a rendet, engem pedig annyira gyűlölnek, hogy amikor 1988-ban Zemljuski Mihály, az itteni tartományfőnök, a pécsi püspöktől jövet felkeresett a központi szemináriumban, közölte velem, hogy a generális azt üzeni, érvénytelenek a fogadalmaink” - jelentette ki Árva Vince egy korábbi interjújában. Az utóbbi években sorra összekülönbözött elöljáróival, rend- és paptársaival; amint annak idején felidézte, az egész ország papsága ellene fordult, sőt egy plébános egyenesen legazemberezte. A Szentszék sem akart meghajolni a renitens szerzetes érvei előtt, így a végén szinte szükségszerű volt a szakítás. 2004-ben szűkszavú közlemény tudatta, hogy Árva Vince többé nem tagja a pálos közösségnek, nem jogosult nyilatkozni a rend nevében, s „mezei” katolikus papként tevékenykedik tovább - az őt befogadó Spányi Antal püspök jóvoltából - a székesfehérvári egyházmegyében. Bár vannak alapjai Árva Vince tapasztalatainak, miszerint a lengyelek meghatározzák a magyar alapítású pálos rendet, az egyházi jog nem ismer efféle megkülönböztetést. Nincs tehát két pálos rend, hanem egyetlen rend létezik, melyet hol innen, hol onnan irányítanak; napjainkban történetesen Lengyelországból. A korábban az Osztrák-Magyar Monarchia területén szintén feloszlatott jezsuitákhoz vagy piaristákhoz hasonlóan - melyek Európa más államaiban éltek tovább, hogy később újra gyökeret verjenek hazánkban - a pálosok is ugyanazt az örökséget viszik tovább, még akkor is, ha nemzetiségtől függően lehetnek hangsúlyeltérések. A rendből való távozása után, s - egyes ismerői szerint szellemi leépülésével párhuzamosan - Árva Vince mind közelebb sodródott az ősmagyar vallást helyreállítani szándékozókhoz, a karácsony előtt a földanyát ünneplő csoportosulásokhoz. A közösségéből eltávolított szerzetes emléke ezért hívei körében töretlenül él. A „pánmagyar” eszmékre mindig nyitott Magyarok Világszövetsége és a már idézett csoportosulások ezért mindent elkövetnek, hogy afféle kultuszfigurát faragjanak az elhunytból. Ezért balzsamozták be a pap testét (felettébb megkérdőjelezhető módon), ezért készíttettek számára üvegkoporsót, és ezért hivatkoznak Árva Vince végrendeletére - mellyel csak egy baj van: az, hogy nem létezik. Amint pedig Spányi Antal a Heti Válasznak elmondja, a lelkészt, miután mentális állapota miatt nem volt képes ellátni kisegítő lelkészi hivatalát, az egyházmegye fehérvári papi otthonába fogadta be, és ott sem írásban, de még csak szóban sem utalt rá, hogy Pilisszántón akarna nyugodni. „A kánonjog szerint egy pap temetéséről az egyházmegye rendelkezik. Árva Vince pedig a mi kötelékünkben állt, és semmi okunk nincs rá, hogy ne itt temessük el” - mondja a püspök. Hozzáteszi azonban, hogy ennek ellenére nyitottnak mutatkozott a kompromisszumra, ám hamar egyértelművé vált: a pilisszántói templomkertbe nem lehet temetkezni, és még a település régi, használaton kívüli sírkertje sem bizonyult alkalmasnak a célra. „Árva Vince így a fehérvári papi temető egyik kiemelt pontján kap helyet; azt hiszem, igazán méltó megemlékezés, ha valakit itt, Szent István és Kaszap István városában helyeznek örök nyugalomra” - mondja Spányi Antal.

Szlovák-magyar barátságos mérkőzés

Kampány a normális szlovák-magyar viszony megőrzéséért

2008. december - (prae.hu)

A pozsonyi AZYL és a budapesti BUSHO filmfesztivál szervezői első lépésként kulturális „fronton” próbálják bebizonyítani a nagyvilágnak: igenis létezik normális szlovák-magyar viszony, annak ellenére is, hogy a médiából nem ezt halljuk. A két egyaránt 5 éves rövidfilmfesztivál egy olyan felhívást tesz közzé, amelynek lényege, hogy az emberek olyan 1 perces filmeket csináljanak, melyek a „reklama na život” szabad fordításban „életREklám” szlogenhez köthetők. A rövidfilmek témáit a magyar-szlovák viszony tematikán belül különböző címszavakban határozták meg. A politikusok ténykedései arra engednek következtetni, hogy ma még abban sincs konszenzus, mi képezi a két ország közötti vita alapját. Jelenleg mindenfajta szlovák-magyar vita megreked annál a kérdésnél, hogy melyik fél provokálja a másikat, és ki a probléma valódi okozója. Kampányunk célja, hogy az értelmiség és a művészek nagyobb szerepet vállaljanak a két ország viszonyának normalizálásában. A szlovák-magyar konfliktus ugyanis sokkal egyszerűbben kezelhető, mint a Nyugat-Európában zajló interkulturális és interetnikus konfliktusok, itt ugyanis két azonos értékrendű, kultúrájú és vallású népről van szó, amelyeket a politikusok „ugrasztottak” egymásnak. A szervezők nagy örömére két „újgenerációs” filmrendezőnk Bollók Csaba és M. Tóth Géza azonnal igent mondott a kampányban való részvételre illetve a zsűri felkérésre. „Amíg Csehszlovákia volt, úgy tűnt, mintha csak féltestvérek lennénk, de most, hogy már csak Szlovákia a szomszédunk, testvérek lettünk. És persze tudjuk, hogy testvérek is szoktak verekedni. De azt is tudjuk, hogy ez nem szép dolog, Előbb utóbb ki kell békülni, és leülni a családi asztalhoz” - fogalmazott Bollók. Az AZYL és a BUSHO fesztivál közös „életREklám” felhívása: Tudod mennyi mindent lehet elmondani egy percben? Reflektálj az életre filmben! Tematika: Párbeszéd, Változás, Tisztelet, Határok, 135 év. Kategóriák: fikció, animáció, kísérleti, dokumentum. Műfaj: komédia, dráma, akció, melodráma, musical, horror, thriller. A nevezés határidő: 2009. február 21. Fődíj 900.000,- HUF (3333,- EUR), Bővebb információk: www.busho.azyl.sk

Sólyom László aggódik a magyar-szlovák viszony miatt

2008. december 23. - (mti)

Az államfő szerint a Magyar Gárda kettős játékot játszik: egyrészről ártalmatlan egyesület, másrészt sokak számára fenyegetést testesít meg. A Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában sajnálatosnak és érthetetlennek nevezte a szlovák-magyar kapcsolatot. „A jobboldali radikalizmus ideológiája nem elfogadható eszme, mert sérti az egyenlő emberi méltósághoz való jogot” - nyilatkozta Sólyom László a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában. A tekintélyes német napilap „A Gárda csak egy tünet, amely a címlapokra kerül” címmel megjelent cikkének alcímében a szerzők kiemelik: Sólyom László aggódik Magyarország híre miatt, elszomorítja a magyarországi romák és a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek helyzete. „Fontos különbséget tenni a kifejezések között, bár sokan fasisztákról és neonácikról beszélnek, Magyarországon jobboldali radikálisokról és egy jobboldali radikális mozgalomról van szó” - hangsúlyozta az államfő arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon a radikalizálódás útjára lépett-e Magyarország. Szerinte jogi és politikai eszközökkel is küzdeni kell ellene, e kettő közül ő maga a politikaiakat részesíti előnyben. Mint a Magyar Gárdáról mondta, kettős játékot játszik és egy kettős játék haszonélvezője, egyrészről ártalmatlan egyesület, másrészt sokak számára fenyegetést testesít meg. Habár a Gárda soha nem alkalmazott fizikai erőszakot és soha nem beszélt a romák kisebbrendűségéről ennek valódi rasszista értelmében, rendkívül ártalmas a társadalmi légkörre, ha a „cigánybűnözés” ellen, a falusi lakosság védelmezőjeként lép fel - mondta. Felidézte, hogy a Fővárosi Bíróság első fokon feloszlatta a Magyar Gárda Egyesületet. Üdvözölte, hogy bírósági úton tisztázódik a Magyar Gárda jogi helyzete. Nem szabad azonban megelégedni a feloszlatással - mondta -, mert „a Gárda csak egy tünet, amely a címlapokra kerül”. Kitért azonban arra is, hogy Magyarországon 2-3 százalékos a radikális pártok támogatottsága, míg néhány más európai országban sokkal magasabb. Szerinte a romák kapják a legkevesebb védelmet a magyar társadalomban. Helytállónak mondta azt a megállapítást, hogy a legsúlyosabb bűncselekményeket a romák ellen követik el. Tévedés lenne azonban azt állítani, hogy Magyarországon rasszizmus uralkodik. Hallani megalapozatlan kijelentéseket arról, hogy rasszista indíttatás, de arról is, hogy uzsoraügyletek állnak ezeknek a bűncselekményeknek a hátterében, a rendőrségnek ezért végre tiszta képet kellene adnia az indítékokról - mondta. Az eddig jónak vélt megoldás, hogy a települések feladata a romák szociális segélyezése, mindkét félnek árt - jelentette ki. A romák egyetlen lehetősége a szakmai és a társadalmi felemelkedésre az oktatás és a modern szakképzés - vélekedett Sólyom László a FAZ-interjúban. Beszélgetőpartnerei a határon túli magyar közösségek helyzetéről is kérdezték az államfőt. Szlovákia és Magyarország viszonyával kapcsolatban úgy fogalmazott Sólyom László: a feszültség, mint két szomszédos uniós tagállam közötti probléma, éppannyira sajnálatos, mint amennyire érthetetlen. Felidézte, hogy a magyar állam az 1947-es békeszerződések óta nem támaszt területi igényeket, és ezt a szomszédaival kötött alapszerződésekben is megerősítette. Egy októberi felmérés szerint Szlovákia önállóvá válása után javult Pozsony és a szlovákiai magyarok viszonya, a legutóbbi kormányváltás óta azonban romlottak a mutatók - mondta. A viszony hirtelen romlása a magyarellenes ideológiájú Szlovák Nemzeti Párthoz (SNS) és Néppárt - Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomhoz (LS-HZDS) köthető - közölte a köztársasági elnök. Az autonómia kérdésköréről kijelentette: a kifejezés nem értelmezhető úgy, mintha az egy ország területi egysége ellen irányulna. A kulturális és a területi autonómiát összevetve úgy vélekedett: az előbbi egy adott kultúrához tartozók joga, az utóbbi pedig egy olyan elméleti lehetőség, amelyre számos működő példát látni Európában. Sok ország, így például Szerbia számára az autonómia nem „borzalmat keltő szó” - vélekedett. A vegyes lakosságú Vajdaság például a mostaninál nagyobb pénzügyi és közigazgatási önállóságra törekszik, és a belgrádi parlament remélhetőleg el is fogadja az új vajdasági statútumot. A szlovákokban ezzel szemben „mélyen gyökerező félelem él” az ilyen szavakkal, és még inkább az ilyen igényekkel szemben. Sólyom László hangot adott annak a nézetének is, hogy minden, Magyarország területén kívül élő magyarnak az adott ország lojális állampolgárának kell lennie és integrálódnia az ottani társadalomba.

„A zászlóégetés, a Slota szintjére való lesüllyedés

biztosan nem a kibontakozás útja”

Évértekelő interjút adott az Új Szóban Csáky Pál,

a Magyar Koalíció Pártja elnöke

2008. december 23. - (mti)

Felemás képet festett a 2008-as évről Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke a pozsonyi Új Szó napilapnak adott évértékelő interjújában, amelyben a szlovák belpolitikai helyzetről és a magyar-szlovák viszonyról is nyilatkozott. Mint mondta, 2008 gazdaságilag viszonylag jó év volt, bár az év végén begyűrűző válság bizonyára ezt a képet módosítja majd némiképp. Politikai szempontból viszont valószínűleg inkább a problémák maradnak meg bennük. „Kellemetlen tapasztalatunk a hatalmi arrogancia látványa, az év végén a korrupciós ügyek sorozata” - nyilatkozta. Úgy vélte, csodálkozni kell azon, hogy ennyi negatívum láttán a kormánykoalíció népszerűsége mégis magas. „Éretlen ez a társadalom, ez látható több megnyilvánulásból is - többek közt például a magyar kérdéssel kapcsolatos manipulálhatóság és gyakran tapasztalható rosszakarat is ebbe a kérdéskörbe tartozik.” Csáky Pál az interjúban tévesnek tartotta az a véleményt, hogy a magyar-szlovák viszony megromlásáért mindkét fél hibáztatható. „Én úgy gondolom, csak az informálatlan vagy a rosszakaratú emberek állítanak ilyet. Ez persze nem azt jelenti, hogy magyar részről nem történtek hibák. Ám ezek sokkal kisebb súlyúak és sokkal könnyebben orvosolhatóak, mint a szlovák oldalon meglévő deformációk” - jelentette ki az MKP-t 2007 tavasza óta vezető politikus. A magyar-szlovák viszonyt terhelő vitás ügyek európai megítélését firtató kérdésre az MKP elnöke úgy válaszolt, hogy számára elfogadhatatlan az a gondolat, miszerint itt két, egyforma hibával küzdő ország közti feszültségről van szó. „A három közjogi méltóság találkozója megmutatta, hogy ez nem így van: a két ország között jelentős fejlődésbeli fáziskülönbség van. Egy européer, a valós problémákra reális megoldási lehetőségeket kereső Magyarország került szembe egy, a nyolcvanas évek posztkommunista hazudozásait és manipulációit felelevenítő, intellektuális szintjét illetően nem épp tiszteletet érdemlő szlovák elittel” - mondta. Hozzátette: az is csúsztatás a probléma láttatásában, mintha a magyar politikai elit szándékosan járult volna hozzá a helyzet romlásához. „Ez messze nincs így, Magyarországnak meg kell köszönnünk, hogy miattunk felvállalja ezeket a konfliktusokat, amelyek nemkívánatos terhet jelentenek számunkra is” - szögezte le. Az MKP elnöke ugyanakkor elítélte a Szlovákia számára visszatetszést keltő magyarországi megnyilvánulásokat is. Mint mondta: „a zászlóégetés, a Slota szintjére való lesüllyedés biztosan nem a kibontakozás útja. Magyarországi politikus barátainknak is el kell gondolkodniuk azon, hogyan tudják az ország imázsát a 15-20 évvel ezelőtti szintre emelni.”

Várpalota fideszes polgármestere „lefasisztázta” a szlovák kormányt

2008. december 22. - (mti)

Várpalota képviselő-testületének múlt heti ülésén Németh Árpád, a város fideszes polgármestere Szlovákia kormányát fasisztának titulálta - írta hétfői számában Veszprém megye napilapja, a Napló. A „szélsőséges kijelentés” előzményeként a lap arról tudósított, miszerint a testület szocialista frakcióvezetője az ülésen „elképesztőnek nevezte” azt, hogy az általa szélsőjobboldalinak tartott Palotai Turul Társaság önkormányzati pénzen képviselte a várost a szlovákiai Körmöcbányán, ráadásul a szervezet honlapján „északi szomszédunkat becsmérlő írások találhatók” - olvasható az újságban. A lap írása szerint Németh Árpád a válaszában elmondta, hogy a Palotai Turul Társaság a körmöcbányaiak hívására ment Szlovákiába, s a polgármester szavai szerint: „egy radikális jobboldali szervezettől nem lehet elvitatni a jogot, hogy éles kritikát fogalmazzon meg egy olyan ország politikájáról, amelynek köztudottan fasiszta kormánya van”. „Felháborítónak tartom az elhangzottakat (...) a mai feszült szlovák-magyar kapcsolatban minden egyes szélsőséges megnyilvánulás ártó lehet” - fogalmazott a lapnak Deák Istvánné, a város MSZP-s országgyűlési képviselője. Miközben a magyar diplomácia és személy szerint a miniszterelnök is folyamatosan erőfeszítéseket tesz a szlovákiai magyarok és a Szlovákiával fennálló kapcsolatok javítása érdekében, egy magyar település polgármestere nyíltan lefasisztázza „a komplett szlovák kormányt”. Ez elképesztő - mondta Falussy Sándor, a várpalotai testület szocialista frakcióvezetője. „Azt eddig is tudtuk, hogy alkalmatlan a polgármesteri tisztségre, ám immáron méltatlan is - vélekedett az MSZP-s frakcióvezető. Németh Árpád a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy továbbra is vállalja az elhangzottakat.

Peter Morvay, a Sme-kommentár szerzője:

Az élet tanítja meg szlovákul a szlovákiai magyarokat, nem a kormány

2008. december 22. - (mti)

A szlovákiai magyarok nem a pozsonyi kormány által gerjesztett mesterséges követelmények következtében fognak megtanulni szlovákul, hanem akkor, ha annak szükségét fogják érezni, ha az számukra kifizetődő lesz. Ez a helyzet most van kialakulóban - mutat rá hétfői kommentárjában a Sme liberális napilap. A mértékadó pozsonyi újság szerint a földrajzi megnevezések kisebbségi tankönyvekben való használatáról szóló vita a koalíciónak - különösen a vezető Smernek - alapvetően csak arra szolgált, hogy a magyarok orrára koppintson, megmutassa ki az úr a házban, s a sokasodó botrányokat nacionalista zajongással takarja el. Hála a megbízható koalíciós partnereknek és Ivan Gašparovič elnöknek mindezt úgy tudta megtenni a Smer - Dušan Čaplovič kormányalelnök vezette - nacionalista szárnya, hogy magának a pártnak nem kellett nyílt kártyákkal játszania, s nem kellett felfednie, milyen messze van még a modern európai baloldali pártoktól és azok emberi jogi koncepcióitól. A Smer most olyan képet vághat, mintha ellensúlyozná a nacionalistákat a koalícióban, holott az általa kompromisszumnak beállított javaslat nem volt más, mint visszatérés a dolgok természetes rendjéhez. Ugyanakkor a dolgok természetes rendje az, ami a legmegbízhatóbban megoldhatja a mesterségesen teremtett nyelvi problémát. Egy nyelvet ugyanis általában senki sem fog megtanulni azért, mert azt felülről elrendelik. Példa erre az orosz nyelv kötelező oktatása 1989 előtt. Egy nyelvet azért tanulnak meg az emberek, mert annak tudását szükségesnek érzik a maguk számára - írta a Sme. A dél-szlovákiai magyarok körében ez a szükséglet csak most jelentkezik, s nem a kormány igyekezete következtében, hanem inkább annak ellenére. A magyarok ugyanis nem a buta kormányrendeletek következtében fognak jobban megtanulni szlovákul, hanem azért, mert ezt a maguk számára szükségesnek fogják tartani. Ha ugyanis például megerősödik a szlovák gazdaság, a kisebbség tagjai számára előnyösebb lesz Szlovákiában munkát keresni, s nem pedig a Dunától délre - jegyzi meg a Peter Morvay, a Sme-kommentár szerzője.

A szlovák főkonzul Tótkomlós díszpolgára

2008. december 20. - (beol.hu)

Díszpolgári címet adott Ján Süli, szlovák főkonzulnak Tótkomlós önkormányzata. A szombat esti rendkívüli képviselő-testületi ülésen elhangzott: a diplomata rengeteget tett a szlovák-magyar kapcsolatok erősítéséért. Miután Takács Ferenc alpolgármester átadta a kitüntető címet, Ján Süli könnyes szemmel elevenítette fel a Tótkomlóshoz fűződő személyes kapcsolatait, az itt kötött barátságokat. Példásnak nevezte a tótkomlósi szlovákok iskolájuk és egyházuk iránti elkötelezettségét. Megítélése szerint a helybéliek számtalan jó példáját adták, hogyan kell a kulturális épületeiket tartalommal megtölteni. Jó szívvel emlékezett a komlósi fúvószenekarra, amely Szlovákiában is népszerű.

Feloszlatta a Magyar Gárdát a Fővárosi Bíróság

2008. december 16. - (mti)

Feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet a Fővárosi Bíróság kedden hozott elsőfokú, nem jogerős ítéletével. Szóbeli indoklásában a bíró kiemelte: a Magyar Gárda azzal, hogy létrehozott egy mozgalmat, olyan tevékenységnek adott keretet, amely Tatárszentgyörgyön jogszabályba ütköző rendezvénybe torkollott. Az ott elhangzott beszédek többek között a „cigánybűnözést” állították a középpontba és ezzel sértették a cigány kisebbség méltóságát. Közjogi méltóságok, köztük Sólyom László államfő, továbbá a parlamenti pártok egybehangzóan ítélték el a tavaly decemberi felvonulást - emlékeztetett a bíró. A bíróság nem azt állítja, hogy nincsenek roma származású elkövetők, azonban ennek középpontba állítása és ezzel indulatok keltése jogállami keretek között elfogadhatatlan. A közvéleményben olyan képzet keletkezhetett, hogy „Jön a gárda és majd rendet csinál!” Ez a cél pedig alkotmányosan nem elfogadható - mondta a bíró. Hangsúlyozta: a hazafiságot nem mások ellenében kell képviselni. Arra az érvre, hogy még „egyetlen pofon sem csattant el”, a bíró azzal válaszolt: önmagában a félelemkeltés mechanizmusa alkalmas lehet mások jogainak megsértésére, csakúgy mint a külső megnyilvánulások. Ma Magyarországon a Magyar Gárda ruházata alkalmas lehet arra, hogy egy kisebbség reális érzékenységét megsértse, attól függetlenül, hogy volt ilyen cél - vélekedett a bíró. A Magyar Gárda mozgalom és a Magyar Gárda egyesület szorosan együtt tevékenykedett, de az ítélet a Magyar Gárda mozgalomra közvetlenül nem terjed ki. A bíróság az egyesület nyilvántartásból történő törléséről, továbbá a szervezet számláján lévő vagyon állami tulajdonba kerüléséről rendelkezett. Vona Gábor, az egyesület elnöke a több mint tizenkét órás tárgyalást követő ítélethirdetés után újságíróknak azt hangsúlyozta: nyilvánvalóvá kell tenni, hogy amit a közvélemény gárdaként ismer, az nem volt tárgya a pernek. Az egyesületet oszlatta fel a bíróság, amit nem fogadnak el, és minden hazai, illetve nemzetközi bírói fórumot igénybe vesznek, ha szükséges. A szervezet pedig mindenképpen folytatni akarja tevékenységét. „A Magyar Gárda feloszlathatatlan, a Magyar Gárda folytatni fogja nemzetmentő és társadalommentő tevékenységét a jövőben is” - hangoztatta a szervezet elnöke, aki hozzátette azt is, hogy fellebbeznek az elsőfokú döntés ellen. Így az ügyészség által a Magyar Gárda feloszlatása érdekében indított polgári per Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon.

Nincs áttörés a magyar-szlovák külügyminiszteri egyeztetésen

2008. december 15. - (hirado.hu / mti)

Eddig három és fél teljesült abból a tizennégy pontból, amelyben a két kormányfő megállapodott. Göncz Kinga külügyminiszter azt mondta, a megoldott ügyek között van az Ipoly-hidak, a magyar-szlovák külügyminiszteri díj és a közös történelmi olvasókönyv kérdése. Göncz Kinga és Ján Kubiš is egyetértett abban, hogy a tizennégy pont közül sok olyan van, amelyek hosszú távon oldhatók meg. A diplomáciai vezetők budapesti találkozójukon megállapodtak abban, hogy „aktiválják” azokat a magyar-szlovák kormányközi vegyes bizottságokat is, amelyek csak ritkán üléseznek. Göncz Kinga szerint a 12 parlamenti vegyes bizottság közül számos kiválóan működik, több viszont gyakorlatilag évek óta nem ülésezett. Ján Kubiš szlovák külügyminiszter azt mondta, ütemtervet hoznak létre annak érdekében, hogy rendszeresen dolgozzanak a bizottságok. A magyar külügyminiszter szerint olyan folyamatokat kell elindítani, amelyek hozzájárulnak a kisebbségi jogokkal kapcsolatos problémák megoldásához. Beszéltek egy előrejelző-rendszerről is, amely azt a célt szolgálná, hogy ha feszültség alakul ki, akkor az ne éleződjön, hanem idejében meg lehessen oldani - tette hozzá. Ján Kubiš megerősítette, hogy Szlovákia elutasítja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hat pontját. A miniszter úgy vélte, hogy a pilisszentkereszti szlovák kisebbségi önkormányzat elhelyezésének kérdése is azért oldódhatott meg, mert sok szempontból tudták a magyar szervek ugyanazt a problémát körüljárni: közreműködött a helyi kisebbségi önkormányzat és a kisebbségi ombudsman is. Göncz Kinga arról is beszélt, hogy a következő hónapokban a parlamenti bizottságok tárgyalnak egymással, majd tavasszal a házelnökök is találkoznak. A következő év első felében tárgyalnak a kormányfők is. A találkozó után a két tárcavezető megállapodást írt alá egy közös külügyminiszteri díj megalapításáról. A Jószomszédság és megértés díját azok a közösségek és magánemberek kaphatják meg, akik sokat tettek a magyar-szlovák jó viszonyért.

Politikai nyilatkozat a magyar-szlovák viszonyról

2008. december 15. - (hirado.hu / fh)

Az Országgyűlés elfogadta, az SZDSZ tartózkodott a szavazástól. Az MSZP, a Fidesz, a KDNP és az MDF által benyújtott nyilatkozat egyebek mellett rögzíti, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése aggodalommal figyeli azokat a megmozdulásokat, amelyek az elmúlt időszakban történtek a Magyar Köztársasággal és állampolgáraival szemben. A szabad demokraták nem szavaztak, szerintük ugyanis nincsen nyilatkozatkényszerben Magyarország és a dokumentum elfogadása csak hozzájárul a szlovákiai magyarság elszigeteléséhez. A Fidesz vezérszónoka, a zárószavazás előtt azt hangoztatta, hogy sajnálatos módon Szlovákiában kormányzati rangra emelkedett a sovinizmus ártó szelleme, és erre a magyar parlamentnek reagálnia kell. Németh Zsolt hangsúlyozta: a dunaszerdahelyi sajnálatos események a szlovákiai magyar kisebbség megfélemlítését szolgálták. A hétfőn elfogadott nyilatkozat rögzíti azt is, hogy az Magyar Országgyűlés ellenez minden radikális ideológiát, az idegengyűlöletet és az erőszak minden megnyilvánulását. Egyben rámutat a kormányzó politikai erők különös felelősségére. Az Országgyűlés értetlenségét fejezi ki és bízik abban, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács lehetőséget talál novemberi, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumával kapcsolatos nyilatkozatának felülvizsgálatára. Az Országgyűlés az elfogadott nyilatkozatban aggályosnak nevezni, hogy az európai uniós források eddigi elosztásánál a szlovákiai magyar tannyelvű iskolák a helyi iskolarendszerben elfoglalt arányaikhoz képest elenyésző mértékben kaptak támogatást. A nyilatkozat üdvözli a két ország közjogi méltóságai által folytatott párbeszédet és felkéri a Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnökét, hogy tegyen lépéseket a párbeszéd fenntartására.

Nemzetiségi gála és díjátadás a budai Vigadóban

2008. december 15. - (mti)

Magyarország, Európa és az egész világ olyan, mint egy varázsdoboz, különleges kultúrákkal találkozhatunk, s a varázsdoboz minden pillanatban képes meglepni bennünket - mondta Bogyay Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetközi szakállamtitkára vasárnap Budapesten a 4. Nemzetiségi gála megnyitóján a budai Vigadóban. A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Nemzetiségi gáláján tartott ünnepi megnyitó beszédében a szakállamtitkár hangsúlyozta: a kultúra nem az országhatároktól függ, s ha tudjuk, érezzük a gyökereinket, akkor nem félünk kinézni, kitekinteni más kultúrákra sem. Ha rájövünk, hogyan tudunk más kultúrákkal találkozni, hogyan tudunk gazdagabbá válni ezáltal, többé, értékesebbé tudjuk egymást tenni. A magyarországi kultúrának nagyszerű adottsága van, képes a gyökereiből táplálkozni, de újat is tud mutatni, s képes reagálni arra, ami a környezetében történik - fogalmazott. A szakállamtitkár A kultúrák közötti párbeszéd európai évére utalva kijelentette: olyan csoportot, fesztivált, városokat, művészeket kerestek, akik mindig képesek valami újat alkotni „egymás kezét fogva”, akiknek természetes a kultúrák közötti párbeszéd. Bogyay Katalin hozzátette: a tematikus év ugyan lezárult, de gondolatban tovább folytatódik, hiszen nem csupán egy ország különböző kultúráiról van szó, hanem az országok közötti és az európai és nem európai kultúrák párbeszédéről is. Bogyay Katalin A kultúrák közötti párbeszéd európai éve - 2008 különdíját a Szegedi Nemzetiségi Önkormányzatok Társulásának - a Nemzetiségek Házának - adományozta a kisebbségekért végzett kiemelkedő munkájáért. A rendezvényen a szakállamtitkár mellett Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet főigazgatója és Egyedné Baránek Ruženka, a Nemzetiségi Kulturális Szakértői Tanács (NKSZT) társelnöke adta át a Pro Cultura Minoritatum Hungariae (a magyarországi kisebbségek kultúrájáért) díjakat. Balogh Ferenc a cigány etnikai kisebbség érdekében végzett munkájáért, Kricskovics Antal és Kricskovicsné Szilcsanov Mária alkotópár a horvát nemzetiség kultúra megőrzésért, a „Bem József” Lengyel Kulturális Egyesület a lengyel nemzetiség érdekében végzett kiemelkedő kulturális tevékenységért, Horváth Etele népművelő a német nemzetiségi kultúra ápolásáért, Zombainé Szarka Mária nyugalmazott tanár a román kultúra ápolásának érdekében folytatott tevékenységért, a „Bánát” Szerb Kulturális Közhasznú Egyesület a szerb kultúra megőrzésért, Antal György (Juraj Dolnozemský) költő a szlovák nemzetiség kultúrájának ápolásáért, a Magyarországi Szlovének Szövetsége Felsőszölnöki Néptánccsoportja a szlovének érdekében kifejtett kiemelkedő kulturális munkájáért érdemelte ki a díjat.

Orbán ötlete a szlovákiai magyarság számára és a tények

2008. december 11. - (NOL - Népszabadság)

Ki kell mondatni Európával, hogy ami jár egy katalánnak Spanyolországban, az jár egy magyarnak is Szlovákiában - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Blikknek adott interjújában. Utánajártunk, mi is jár egy katalánnak. A politikus szerint a magyar-szlovák viszonyt a kölcsönös tisztelet alapján kell rendezni. A szlovák kormány azonban most nem adja meg a tiszteletet Magyarországnak, a magyaroknak - ismertette az interjút az MTI. „Ezt azért meri megtenni, mert Szlovákia erős, Magyarország pedig le lett gyengítve” - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy ebben a helyzetben ő mit tenne, Orbán Viktor kijelentette: „Világossá kell tenni, Európával pedig ki kell mondatni: ami jár egy katalánnak Spanyolországban, az jár egy magyarnak is Szlovákiában.” Katalónia a Spanyol Királyság tagja, státusza Autonóm Közösség. Ezt a státuszt Francisco Franco tábornok halála (1975) után a diktatúrából kikecmergő Spanyolországban megkapta még néhány más közösség, például Baszkföld és Andalúzia is. Az ország 1978-ban, az új Alkotmányban 17 területnek adott hasonló autonómiát, hogy a szeparatistákat kielégítsék, és valahogy egyben tartsák a diktatúra után széthullóban lévő országot. Az eredmény Európa egyik legkevésbé központosított, föderális berendezkedésű országa lett, ahol minden terület komoly függetlenséget élvez. Jellemző, hogy a madridi, szövetségi kormány mindössze a teljes büdzsé ötöde fölött rendelkezik. A régiós (például a katalán) kormányok 40 százalékot mondhatnak magukénak. A helyi önkormányzatok alig tizedét kapják a pénznek; a maradék pedig a társadalombiztosításra megy. Katalónia 2005-ben jelképes határozattal nemzetnek kiáltotta ki magát saját, 120 tagú parlamentjében, 90 százalék feletti szavazati aránnyal. Ennek jogi következménye nincsen, hiszen Spanyolország egységét az eredeti, 1987-as szövetségi alkotmány garantálja. A katalánok fő végrehajtó testülete a Generalitat. Ez a szervezet irányítja - különböző mértékig megosztva a szövetségi kormánnyal - a kultúrát, az oktatást, az egészségügyet, az igazságügyet, a környezetvédelmet, a távközlést, a közlekedést, kereskedelmet, a vidék- és városi fejlesztést, a közbiztonságot és a helyi önkormányzatokat. Katalóniában külön rendőrség működik, a Mossos d'Esquadra, és a szövetségi kormány csak a határőrizetet, a bevándorlást és a terrorizmus-ellenes küzdelmet felügyeli. A bírósági rendszer nagy része viszont szövetségi rendszerű. Ez a teljes büntetőbírósági rendszerre vonatkozik. A polgári peres ügyekben viszont - más spanyol tagállamokhoz hasonlóan - katalán bíróságok dönthetnek. Létezik ombudsman is, akinek a hivatalát a Generalitat ellenőrzésére találták ki. A katalánok az ombudsmannál emelhetnek panaszt a helyi hatóságok ellen.

Orbán: Összefogásra van szükség

2008. december 11. - (Tibay G. - blikk.hu)

Orbán Viktor Fidesz-elnök a Blikknek:

A gazdasági válság megoldásáért mindenkivel együtt tudna működni.

- Sikerült itthon felülkerekedni a válságon, vagy a neheze még hátravan?

- Magyarország egyre mélyebbre süllyed a válságba ahelyett, hogy kilábalna abból. A kormány sajnos félrekezelte a válságot. Az igazi veszélyt már nem is maga a válság, hanem a félrekezelése miatt a későbbi károk jelentik.

- Ön szerint miért?

- Az igazi veszélyt nem a válság, hanem a későbbi károk jelentik- Olyan politikára volna szükség, amilyet az MSZP-nek még sohasem sikerült megvalósítania. Ha Magyarországon bármilyen gazdasági baj ütötte fel a fejét, akkor a szocialisták mindig ugyanazt tették: brutális megszorításokat léptettek életbe. Más országokban pont az ellenkezője működik: adót, kamatot csökkentenek, a munkahelyek megvédése érdekében támogatják a kis- és közepes vállalkozásokat.

- A válság közös kezelésére összehívott Nemzeti csúcson kiállt, elmondta mondandóját, azóta viszont kivonta magát ebből. Miért?

- Akkor négy reform végrehajtására tettem javaslatot, és elmondtam: elfogadhatatlan, hogy az országot kormányzó elit és az emberek ne egy csónakban üljenek. Elfogadhatatlan az is, hogy a válság félrekezelésének árát az emberekkel fizettessék meg.

- A politikai elitbe nem csak a kormány tartozik, önök is.

- Ebben igazuk is van, ezért javasoltam, hogy csökkentsük felére a parlamenti és az önkormányzati képviselők létszámát.

- Az a baj, hogy ez állóháború. Önök ezt mondják, a kormányoldal is ezt, csak legfeljebb másképp.

- A Fidesz benyújtotta a képviselők számának csökkentéséről szóló törvényjavaslatát, a szocialisták azonban hosszú időn keresztül napirendre sem voltak hajlandók venni. Kormányzati és politikai reformot, adóreformot, foglalkoztatási reformot és fejlesztéspolitikai reformot javasolunk, és a munkahelyek megvédése érdekében szükségesnek tartjuk a radikális kamatcsökkentést is. Ezek mind olyan ügyek, amelyekben akár holnap reggel is készek vagyunk együttműködni és megállapodni.

- Akár Gyurcsány Ferenccel is?

- Mindenkivel. A probléma azonban az, hogy a kormány egy teljesen más úton jár.

- Az miért van, hogy az együttműködés híve, de a Blikk „Oldjuk meg együtt!” sorozatában, noha kikértük a többi pártelnök mellett az ön véleményét is, ön helyett alelnöke válaszolt?

- Varga Mihály kitűnő gazdasági szakember.

- Az összefogást tekintsük szakemberkérdésnek?

- Összefogásra szükség van. Kérdés azonban az, hogy miben. Az emberek ellen mi nem fogunk össze senkivel.

- Mit vár 2009-től? Milyen év lesz a következő?

- A jövő évi költségvetés komoly veszélyt jelent Magyarországnak. Ha nem lesz minél előbb változás, akkor nem tudjuk legyőzni a válságot. Ismerem azt a mondást, hogy a magyaroknak Mohács kell, de remélem, hogy erre most nem kerül sor. Világosan látszik, hogy az az út, amelyen a kormány jár, nem Európába, hanem egy Mohács felé vezet.

- Márpedig a kisebbségi kabinet várhatóan tovább kormányozhat majd.

- Oda jutottunk, hogy a parlamenti döntések során nem az ország érdeke számít, hanem egyesek kicsinyes megélhetési szempontjai érvényesülnek. Most, amikor az országot kéne menteni, a kormány csak magát menti. Eközben az állam szétesik, mondhatnám: elhagyta szolgálati őrhelyét.

- Például?

- Például a közbiztonság terén. Az, hogy háromezerrel kevesebb rendőr van, mint kellene, nem gazdaságpolitikai kérdés. A kormány képtelen biztosítani a védelem jogát az embereknek.

- Ahhoz mit szól, hogy Robert Fico szlovák kormányfő elutasította Gyurcsány hat pontját?

- A magyar-szlovák viszonyt a kölcsönös tisztelet alapján kell rendezni. A szlovák kormány most nem adja meg a tiszteletet Magyarországnak, a magyaroknak. Ezt azért meri megtenni, mert Szlovákia erős, Magyarország pedig le lett gyengítve.

- És ön mit tenne?

- Világossá kell tenni, Európával pedig ki kell mondatni: ami jár egy egy katalánnak Spanyolországban, az jár egy magyarnak is Szlovákiában.

- Hogy áll az ünnepi előkészületekkel?

- Térdig járok a lisztben. Lányaim és feleségem öten sürögnek-forognak, mézeskalács-sütésre készülnek, receptet válogatnak.

- És mi lesz az ön dolga?

- A karácsonyfa kiválasztása és tartóba faragása.

- Milyen fát választ?

- Általában nagy a karácsonyfánk, de itt az ösztönökre kell hallgatni: járom a piacokat, s ha meglátom azt a fát, amelyet szeretnék, megveszem. Gondoljon bele, nincs szörnyűbb, mint amikor a gyerekek azt mondják este: apa, ferde a fa! Na, ez az a kritika, ami elől nem lehet elbújni.

Medgyesegyházán szlovák tájházról álmodnak

2008. december 5. - (Békés Megyei Hírlap)

A Medgyesegyházi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat tájház létesítését tervezi a nagyközségben. Elképzeléseik szerint nem csupán kiállítóhelyként működne a helyi múzeum, hanem közösségi célokat is szolgálna. Medgyesegyházát a Békéscsabáról kirajzó szlovák nemzetiségű családok alapították 1889-ben. Az idetelepülő 93 család közül 91 evangélikus vallású volt. Mára nem kis mértékben, az 1946-os szlovák-magyar lakosságcserének is „köszönhetően” az arányok jelentősen megváltoztak. A településen élő szlovákok és az evangélikus egyház azonban őrzi, ápolja a hagyományokat. Azt vallják, csak azoknak van jövője, akik a múltjukat is ismerik. - Szeretnénk, hogy a felnövekvő generációk, bár sokan tanulmányaik, megélhetésük miatt elhagyják a települést, megismerjék és ragaszkodjanak a gyökereikhez - mondta Nyáriné Szlávik Mária, a kisebbségi önkormányzat elnöke. A medgyesegyházi templom felszentelésének századik évfordulóján az evangélikus gyülekezet tagjai szlovák hagyományőrző kiállítást rendeztek. - Akkor fogalmazódott meg a gondolat, hogy legyen egy állandó kiállításunk. A gyűjtemény egyre szaporodott: adományokból is, de volt, amit megvásároltunk - mutatott Nyáriné Szlávik Mária a szlovák ágyra. A gyűjteménynek az evangélikus gyülekezeti ház nyújt otthont. A szlovák kisebbségi önkormányzat vágya, hogy a településnek legyen egy tájháza, ahol új életre kelhetnek az egykoron használatos tárgyak. - A tájházban bemutathatnánk, hogyan éltek eleink, milyen eszközöket használtak. A tájház a helytörténeti jellege mellett közösségformáló szerepet is kapna. Számos programot szervezhetnénk a falai között. Az érdeklődőket megismertetnénk a régi mesterségekkel, kézműves-foglalkozásokat tartanánk. Nyáriné Szlávik Mária elmondta, szeretnék, hogy a fiatalok a gyökereiken keresztül kötődjenek szülőföldjükhöz. Az tervek megvalósításához keresik a forrásokat A szlovák kisebbségi önkormányzat kétmillió forintot takarított meg a tájház megvásárlására. Megfelelő ház több is lenne, a forrás azonban kevés. Az önkormányzat erkölcsileg támogatja a tervet, anyagi lehetőségeik azonban nem teszik lehetővé a segítséget. Pályázati forrás sincs ilyen célra. Országos és határon túli támogatásban is reménykednek.

Példaértékű együttműködés a magyarok és a szlovákok között Tótkomlóson

2008. december 10. - (mti)

Olyan időket élünk, amikor szükség van olyan kezdeményezésekre, mint amilyen a jelentős szlovák kisebbséggel rendelkező Tótkomlóson történt - jelentette ki szerdán az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke annak elismeréséül, hogy a településen kétnyelvűekre cserélik az utcanévtáblákat és intézmények címeres tábláit. A magyar és szlovák nyelvű táblákat bemutató ünnepségen Németh Zsolt hangsúlyozta: példaértékű a kezdeményezés, a kisebbségi kérdés ugyanis nem lehet diplomáciai kérdés, csak emberi jogi. Állampolgári jogon kell a kisebbségekkel bánni, nem pedig azt figyelve, hogy a másik országban hogyan bánnak a kisebbséggel. Ennek alapját a kölcsönös tisztelet adja, mely a Békés megyei településen tökéletesen megvalósult. Miközben a két ország között feszültségek generálódnak, addig ott nyugalom van, az emberek békésen élnek együtt egymással - mutatott rá Németh Zsolt. A város fideszes polgármestere, Sztakó József az ünnepségen elmondta: a településen valamivel több mint tizenhárommillió forintból - amelynek nyolcvan százaléka pályázati pénzből származott - jövő tavaszig kétnyelvűre cserélik az utca és az intézmények címertábláit, valamint pótolják a hiányzó házszámtáblákat, és egységesítik a polgármesteri hivatal információs tábláit is. Ezzel segítik az identitás tudat megőrzését, a hatóságok és az egészségügyi szolgáltatók munkáját, illetve a várost nem ismerők tájékozódását - fejtette ki a település első embere. A kétnyelvű Tótkomlóst hat és fél ezren lakják, a szlovák ősök a 18. században telepedtek le a Dél-Alföldön. A mezőgazdasági jellegű település vagyona, műveltsége egyre gyarapodott, melynek köszönhetően 1993-óta városi címet visel.

http://www.dunatv.hu/felsomenu/nettv?video=1_480334

Tótkomlós a magyar-szlovák jégkorszak ellen van

2008. december 10. - (Bod Tamás - bekescsaba.hir6.hu)

A jelenlegi meglehetősen hűvös, olykor a jégkorszakra emlékeztető magyar-szlovák viszony közepette örömteli hírnek tűnik, hogy Tótkomlóson hamarosan minden utcanév táblája kétnyelvű lesz. Az akció szerdán indul magas rangú politikusok és diplomaták részvételével - tudta meg a Hír6.hu. Pályázati pénzt nyert Tótkomlós városa arra, hogy minden utcanévtábla, valamint a fontosabb intézmények táblái kétnyelvűek legyenek a jövőben. A munkálatok szerdán veszik kezdetüket, méghozzá magas rangú vendégek jelenlétében - értesült hírportálunk. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Juraj Migaš budapesti szlovák nagykövet, valamint Ján Süli békéscsabai szlovák főkonzul jelenlétében a belvárosban több új, kétnyelvű utcanév tábláját avatják fel, de hasonlóan tesznek a tótkomlósi szlovák általános iskola és gimnázium táblájával is. Ezt aprómunka követi, hiszen az elkövetkezendő időszakban a dél-békési kisváros minden utcanév tábláját kétnyelvű cserélik, és hasonlóan járnak el az intézmények tábláival is. Mindez példaértékűnek tűnik, miközben a legfelső politikai szinten gyakorlatilag a jégkorszak állt be a magyar-szlovák viszonyban. Elég csak utalni a dunaszerdahelyi stadionban, a budapesti szlovák nagykövetség és a békéscsabai szlovák főkonzulátus előtt történtekre, a két miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc és Robert Fico, valamint a két köztársasági elnök, Sólyom László és Ivan Gašparovič legutóbbi találkozóira. Ugyancsak Tótkomlóshoz kapcsolódó hír, hogy december 17-én itt tartják az évente megrendezendő megyei nemzetiségi napot A kis dél-békési városka a maga lehetőségei szerint szó szerint feloldani szeretné a két szomszédos ország jeges kapcsolatát.

Szlovák zászlók égetéséről kerültek fel újabb videók az internetre

2008. december 10. - (hirado.hu)

Szlovák zászlók égetését bemutató újabb videoklipek jelentek meg az interneten - jelentette szerdán este a Markíza szlovák kereskedelmi televízió híradója. A Markíza részleteket is bemutatott a felvételekből, amelyek a kommentátor szerint egyesült államokbeli honlapokon láthatóak. Göncz Kinga külügyminiszter a televíziónak nyilatkozva leszögezte, hogy a magyar kormány az ilyen jelenségeket elítéli. „A magyar kormány minden ilyen tevékenységet a múltban is nagyon egyértelműen elítélt. Törekednünk kell arra, hogy az ilyen incidenseket kizárjuk” - mondta a magyar diplomácia irányítója a televíziónak. A felvételeket a honlapok több magyar látogatója is elítélte - jegyezte meg a televízió. A Markíza szerint a videókat valószínűleg fiatal magyarok tették fel a netre. A hozzájuk fűzött kommentárokban Szlovákiát és a Szlovák Nemzeti Párt elnökét szidalmazzák. A videók becsmérlik a Szlovák Köztársaságot és annak nemzeti jelképeit - fejtette ki a kommentátor. Rámutatott: az egyik videó tolvajként ábrázolja a szlovák nemzetet, amikor azt állítja, hogy a szlovákok ellopták a magyarok nemzeti jelképét - a hármas halmon álló kettős keresztet, valamint a magyarok földjét is. Ez utóbbi állításkor a képen megjelenik a Felvidék. Egy másik felvétel alkotóját valószínűleg egy ismert számítógépes játék ihlette meg. A felvételen atombombát dobnak Pozsonyra, amely egész Szlovákiát elpusztítja. A dunaszerdahelyi labdarúgó-mérkőzés után Magyarországon igazi szlovák zászlót égettek el. Szlovákiában a zászlóégetés bűncselekménynek számít, de Magyarországon a jogrend liberálisabb. A videók szerzőit a rendőrségnek nehéz lesz megtalálni, mert a klipek amerikai honlapokon találhatóak, s azok nem igen hajlanak az együttműködésre - hangzott el a televízióban.

Szlovák nagykövet a Corvinuson

Juraj Migaš: „A felelősség kétoldalú”

2008. december 7. - (Kovács Eszter - Kitekintő)

December 4-én Juraj Migaš, Szlovákia budapesti nagykövete Kőrösy Csaba külügyminisztériumi osztályvezetővel beszélgetett a magyar-szlovák viszony aktualitásairól. A beszélgetés a Budapesti Corvinus Egyetemen zajlott a Magyar Fiatalok Európáért Egyesület szervezésében. Juraj Migaš szlovákiai nagykövet véleménye szerint a jelenlegi magyar-szlovák helyzet reménykedésre ad okot, mert ezelőtt két hónappal még egyik fél részéről sem lehetett tapasztalni semmiféle nyitást a másik irányába. A nagykövet üdvözölte azokat a kezdeményezéseket, amelyek a két ország közti együttműködést, együtt gondolkodást hivatottak erősíteni. Példaként említette a közös, szlovák-magyar történészi találkozót, a miniszterelnökök találkozóját, és minden egyéb, a civil szféra által kezdeményezett programot. Migaš szerint a két nemzet tagjai jól megférnek egymás mellett, és a lakosság mindennapi életében nem tapasztalható az a feszültség, ami a sajtóban napi szinten megjelenik. A nagykövet ezért elsősorban a médiát hibáztatja a kialakult atmoszféráért, és hangsúlyozta, hogy ebben a vonatkozásban mindkét félnek változtatnia kell a hozzáállásán. Migaš szerint a sajtónak a magyar-szlovák reláció tekintetében sokkal több pozitív eseményről kellene tudósítania, és erőteljesebben kellene hangsúlyoznia a két ország közös értékeit és sikereit. Mindkét résztvevő büszkén számolt be a magyar-szlovák üzleti élet dinamikus fejlődéséről, a közös vállalkozások sikereiről és arról, hogy láthatóan az üzleti szférában nincs jelen az az egymással szembeni bizalmatlanság, amely a lakosság részéről tapasztalható. Mindkét fél fontosnak tartja, hogy az a kommunikáció, együtt gondolkozás és párbeszéd, ami az üzleti élet szereplői közt megvan, átterjedjen az élet többi területére is, mert ez lehet a kulcs a feszültségek megoldásához. A beszélgetés magyar résztvevője, Kőrősy Csaba szerint a párbeszéd szükséges, de nem elégséges feltétel a feszültségek elsimításához. A külügyminisztérium munkatársa szerint a vitás kérdésekben konszenzusra kell jutnia a két országnak, különben a közvélemény és a sajtó képes tovább élezni az ellentéteket. Kőrösy szerint a legfontosabb az lenne, hogy a két ország közt fennálló Alapszerződést (1995) mindkét fél betartsa: ha ez teljesül, a szlovákoknak nem kell félni a magyarok területi követeléseitől, a magyaroknak pedig nem kell aggódniuk a felvidéki magyar kisebbség jogainak megsértése miatt, és így baráti lehetne a két ország kapcsolata. Kőrösy Csaba hangsúlyozta: a politikusoknak nagy a felelőssége a két ország viszonyának alakításában, hiszen az ő kijelentéseik erőteljesen formálják a közvélemény másik nemzetről alkotott képét. Itt leginkább Ján Slota magyarellenes megnyilvánulásaira célzott, amelyek a szlovák lakosság egy részét szélsőséges nacionalista irányba mozdítják el. Migaš Kőrösy fenti kijelentését nem kívánta kommentálni, azonban hangsúlyozta, hogy a felelősség kétoldalú. A szlovák fél azzal zárta a beszélgetést, hogy karácsony közeledtével mindkét nemzet próbáljon megbékélni a másikkal, hiszen közös érdekünk, hogy baráti viszonyban éljen a két ország.

„Sólyom László hazudik” - Fico és Slota az érsekújvári találkozóról

Csáky Pál szerint hasznos volt a két köztársasági elnök találkozója

2008. december 7. - (fh / hírszerző)

Hazug Sólyom, szélsőséges-export és értetlenség - a vezető szlovák politikusok a szokott módon reagáltak a két köztársasági elnök szombati érsekújvári találkozójára. Ján Slota és Robert Fico miniszterelnök egyaránt elutasították a magyar köztársasági elnök javaslatait a kisebbségi ombudsmani hivatal és a kisebbségi törvény létrehozására. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának vezetője viszont hasznosnak nevezte a két államfő találkozóját. A szlovákiai magyar párt elnöke szerint hasznos és fontos volt a szlovák és a magyar elnök szombati találkozója. Csáky Pál erről a Magyar Koalíció Pártja és Sólyom László közti rövid egyeztetést követően nyilatkozott, amelyet az államfői tanácskozás után tartottak a dél-szlovákiai, részben magyarlakta Érsekújvárott. „Úgy gondolom, hasznos volt ez a találkozó, fontos volt, hogy létrejött, még akkor is, ha az ilyen találkozóktól nem szabad áttörést várni” - fogalmazott az ellenzéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke. Csáky örülne annak, ha mindhárom közjogi méltóság szintjén folytatódna a szlovák-magyar párbeszéd. „Bár megjegyzem, az elnökök szintjén kicsit problematikus lesz, mert Szlovákiában néhány hónapon belül közvetlen elnökválasztást tartanak, és a választási kampány nehezíteni fogja ezt a dialógust” - tette hozzá az MKP elnöke. Mint azt a Hírszerző tegnap megírta, többen előre figyelmeztettek, hogy Ivan Gašparovič szombati nyilatkozatait befolyásolni fogja a tavaszi elnökválasztás. A szombat délelőtt zárt ajtók mögött megtartott elnöki találkozó után Gašparovič - bár magyar kollégájához hasonlóan pozitívan értékelte a találkozót - inkább csak általánosságban beszélt, a konkrét problémákra többnyire kitérően, vagy a szlovák politikai többség álláspontja szerint reagált. Sólyom László ugyanakkor felvetette Gašparovičnak a kisebbségi törvény megalkotását és a kisebbségi ombudsman hivatalának létrehozását. A szlovák elnök erre úgy reagált, hogy törvényalkotást jogköréből adódóan nem kezdeményezhet, kisebbségi biztosra pedig nincs szükség, mert az általános ombudsman feladataiba a kisebbségi ügyek is beletartoznak. Gašparovič ugyanakkor azt mondta, ha mégis felmerülne ilyen tisztség létrehozása, ő nem zárkózna el előle. A találkozó szívélyes légkörénél ugyanakkor jóval nyersebben reagáltak a magyar köztársasági elnök felvetéseire a vezető szlovák politikusok. „Sólyom László nagyon jól tudja, hogy Szlovákiában a kisebbségek átlagon felüli jogokat élveznek” - állította Robert Fico a magyar elnök kisebbségi törvényjavaslatára reagálva. Fico pártszóvivője révén azt üzente, csak feszültséget kelt, ha a jelenlegi standard emelésére vonatkozó bármilyen javaslattal állnak elő. A szlovák miniszterelnök inkább azt látná szívesen, ha Budapest szigorúbb jogszabályokkal lépne fel a szélsőségesek ellen, és megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy a szélsőségeket Magyarországról „exportálják” Szlovákiába. „Hazudik Sólyom László, amikor azt állítja, hogy a magyarországi szlovák kisebbség elégedett a helyzetével” - közölte Ján Slota a magyar és a szlovák államfő szombati találkozója után. A koalíciós, szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetője egyben felháborítónak tartotta, hogy a magyar köztársasági elnök kisebbségi törvény elfogadását és a kisebbségi ombudsman intézményének bevezetését javasolta Szlovákiának. Slota határozottan visszautasította Sólyomnak azt a kérését, hogy a szlovák elnök kezdeményezze egy átfogó kisebbségi törvény megalkotását. Szerinte ugyanis a szlovák alkotmány és jogrend megfelelően rendezi a kisebbségek jogállását. Az SNS elnöke szerint Pozsonynak valójában annyit kellene nyújtania a szlovákiai magyarságnak, mint amennyit Budapest „demokratikusan” kínál a magyarországi szlovák kisebbségnek. Slota ezzel arra utalt, amit pártja gyakran hangoztat: a magyarországi szlovákokat kisebbségként kevesebb jog illeti meg, mint amennyi a Szlovákiában élő magyarságot.

Sólyom a szlovák kisebbségi öntudatot is erősítené

Sólyom László a szombati találkozón arról beszélt, hogy Magyarországon nem tapasztalható olyan szlovák- és Szlovákia-ellenesség, mely alapot adna a pozsonyi kormányzat magyar részről kritizált megnyilvánulásaira. Sólyom Ján Slota nyilatkozatait nevezte felháborítónak és alaptalannak a szombati tárgyalás utáni sajtótájékoztatón. A kisebbségek ügyében a magyar köztársasági elnök szombaton arra figyelmeztetett, hogy nem lehet ugyanolyan megítélés alá venni egy kicsi, szórványban élő kisebbséget, mint a magyarországi szlovák, egy félmilliós és teljes társadalmat alkotó kisebbséggel, mint amilyen a szlovákiai magyarok közössége. Sólyom László ugyanakkor arról beszélt, hogy mindkét országnak értékként kellene kezelnie a területén élő kisebbségi népcsoportokat. A köztársasági elnök ezzel összefüggésben azt mondta, Ivan Gašparovičot is arra biztatta, hogy látogasson el a magyarországi szlovákok közé, és erősítse szlovák öntudatukat. Sólyom László 2005 óta sikertelenül invitálta hazánkba szlovák kollégáját. Ivan Gašparovič szombaton ígéretet tett arra, hogy a választások után Magyarországra látogat.

Trianon-revíziótól félnek a szlovákok?

Nem hozott áttörést a magyar-szlovák államfői találkozó

2008. december 6. - (hírszerző, mti, új szó)

A tervezettnél másfél órával tovább tartott Érsekújváron Sólyom László és Ivan Gašparovič találkozója, amelyet mindkét fél pozitívan értékelt. A magyar államfő a megbeszélésen elmondta: szerinte is mindkét oldal szélsőségeseit el kell ítélni, ugyanakkor kiemelte: míg az egyik oldalon marginális csoportokról van szó, a másikon parlamenti politikusok részéről tapasztalhatók szélsőséges megnyilvánulások. A két államfő megegyezett: folytatnák az ehhez hasonló találkozásokat, de Gašparovič azt kérte, ezt majd csak a tavaszi szlovákiai választások után tegyék meg. Gašparovič szerint nem az ő feladatuk, hogy minden konkrét kérdésben megegyezzenek, s nem is mindenben értettek egyet, de a legfontosabbnak azt tartja, hogy a történelmi problémák megvitatásával kerüljenek közelebb a két ország közötti feszültségek jövőbeli feloldásához. A két köztársasági elnök szerint az is hasznos lenne, ha a parlamenti szakbizottságok is találkoznának egymással. A kisebbségek mindkét országban előmozdítói lehetnek a békességnek, de ehhez lojálisnak kell lenniük országuk kormányához - mondta a szlovák államfő. A két elnököt néhány tucatnyi hely- és környékbeli lakos várta az elnöki hivatal épülete előtt. Mindkét államfőt taps fogadta, a vendéglátóként előbb érkező Gašparovič néhány szót is váltott az egybegyűltekkel. A szlovák és a magyar államfő is egyhangúlag elítélte a mindkét országban tapasztalható szélsőséges megnyilvánulásokat. Ivan Gašparovič elmondta azt is, hogy Szlovákiában ennek érdekében több törvénymódosítás is történt. Az új törvények mentén szigorúbbá válik a szélsőségesek elleni fellépés. Sólyom László nyitott és őszinte párbeszédként értékelte a találkozót, de fontosnak tartotta kiemelni, hogy Magyarországon nincs szlovákellenesség, ezért számára érthetetlenek a szlovák politika ebbéli megnyilvánulásai. A magyar államfő szociológiai kutatásokra alapozva elmondta: a Szlovákiában élő magyarok 2006 óta rosszabbul érzik magukat, rosszabb a közérzetük, mint azelőtt. A köztársasági elnök szerint is mindkét fél szélsőségeseit el kell ítélni, ugyanakkor kiemelte: míg az egyik oldalon marginális csoportokról van szó, a másikon parlamenti politikusok részéről tapasztalhatók szélsőséges megnyilvánulások. Sólyom László szerint fontos a közös történelem ismerete, melynek lehet többféle értelmezése is, de ezek az értelmezések nem adhatnak alapot a sérelmek felhánytorgatására. Sólyom egy kisebbségvédelmi törvény létrehozását, illetve a kisebbségi ombudsman tisztségének bevezetését is javasolta Szlovákiában, mondván, ez jelentősen javítaná a szlovákiai magyarság közérzetét. Gašparovič azonban válaszában elmondta: nincs olyan jogköre, amely lehetővé tenné, hogy törvényeket kezdeményezzen a parlamentben. Azt sem gondolja, hogy az ombudsmani tisztségre szükség lenne, de nem is zárkózik el tőle. Helyszíni tudósítónk szerint a szlovák államfő igyekezett kitérni a konkrét szélsőséges eseteket firtató kérdések elől, s elmondta: Szlovákiában úgy érzik, hogy Magyarországon vannak szlovákellenes megnyilvánulások és Trianon-revíziós igény. Sólyom László erre úgy reagált: 1947 óta nem merült fel Trianon revíziója, az alapszerződésben pedig benne foglaltatik, hogy a két ország a határokat kölcsönösen elfogadja és tiszteletben tartja. Gašparovič szerint szükségesek a kétnyelvű tankönyvek, s mellettük áll, de nem látta még a tankönyvtörvényt, így nem tud érdemben nyilatkozni. „Szükségesnek tartom a kétnyelvű tankönyveket. Csak néhány település neve kétséges, azoké, amelyeknek a nevét a XIX. században magyarosították” - mondta a tárgyalás után tartott sajtótájékoztatón. Sólyom László arra kérte szlovák partnerét: minél előbb írja alá a törvényt.

Egy Trianont megerősítő magyar nyilatkozatot kér Szlovákia?

2008. december 6. - (mti)

Sólyom László szerint Magyarországon nem kérdőjelezik meg a trianoni szerződés érvényességét, ezért nem érti, miért lenne szükség a magyar álláspont újabb hivatalos megerősítésére. Egy Trianont megerősítő magyar nyilatkozat szükségességét Mikulás Dzurinda volt szlovák kormányfő vetette fel a héten az MTI-nek adott interjújában. A magyar-szlovák alapszerződésben benne van, hogy a két állam elismeri a mai országhatárokat és nincs területi követelése egymással szemben - jegyezte meg ezzel kapcsolatban a szombati érsekújvári magyar-szlovák államfői találkozót követően, egy kérdésre válaszolva a magyar államfő.

Sólyom László Budapestre várja a szlovák államfőt

2008. december 6. - (híradó - dunatv.hu)

Tapasztalt diplomaták szerint ennyire nyílt megbeszélés még nem volt szlovák-magyar tárgyaláson, mint ami Ivan Gašparovič és Sólyom László között zajlott Érsekújváron - mondta Kumin Ferenc a Köztársasági Elnök Hivatalának főosztályvezetője. Kumin Ferenc szerint kis lépésekkel lehet eljutni a jelenlegi feszült viszony feloldásához. - Sikerült eljutni odáig, hogy például a történelem értékelése lehet más és más a tankönyvekben, de a tényeket egyformán kell tanítani szlovákul és magyarul is. A főosztályvezető azt mondta, sikerült tisztázni a feszültség egyik okát is. - A magyar oldal számára a kollektív jogok ugyanolyan fontosak, mint az egyéni jogok, a szlovák fél viszont fordítva látja ezt, és ebből a látásmódból eredezteti az érveit, mondván, hogy Szlovákiában mindenki egyforma jogokat élvez. A tárgyaláson Ivan Gašparovič számára egyértelmű vált, hogy érvényes meghívása van Magyarországra. - Sólyom László hivatalos látogatásra is várja a szlovák államfőt, és azt is ajánlotta neki, hogy akár magánemberként járja végig a szlovákok lakta vidékeket Magyarországon, és győződjön meg arról, hogy milyen az ha a kisebbség kollektív jogokat élvez.

A nap, amikor Gašparovič hátba veregette Sólyomot

Máig rendezetlen a közös múlt

2008. december 6. - (Kiss Ádám - HÍRSZERZŐ)

A magyar-szlovák vitákat mindenképpen egymás között kell rendeznie a két országnak - mondta a Hírszerzőnek Sólyom László, aki szerint nemzetközi szintre csak konkrét jogsértések esetén érdemes vinni az ügyet, hiszen azon kívül csak értetlenség és türelmetlenség fogadná a két ország viszályát. Helyszíni tudósítás a magyar-szlovák elnöki mítingről. Sólyom László és Ivan Gašparovič találkozójára annak a tárgyalássorozatnak a részeként került sor, melyen a két ország állami vezetői találkoztak az utóbbi időben megromlott szlovák-magyar viszony rendezése érdekében. November 15-én Gyurcsány Ferenc tárgyalt Robert Fico miniszterelnökkel, december 3-én pedig Szili Katalin ült tárgyalóasztalhoz Pavol Paška szlovák házelnökkel. Az érsekújvári találkozót mindkét fél eredményesnek és folytatandónak tartotta. A tervezettnél közel másfél órával hosszabbra nyúlt megbeszélés oldott légkörben folyt, és Sólyom László fontos eredménynek tartotta, hogy a magyar fél problémáit részletesen elmagyarázhatta a szlovák tárgyalópartnereknek. A felek a tárgyalás után sajtótájékoztatón számoltak be az elhangzottakról. A megbeszélést zárt ajtók mögött tartották. A szlovák fél, annak ellenére, hogy Ivan Gašparovič szeret szerepelni, elzárkózott a nyilvánosságtól és a helyszínben is nehezen sikerült megállapodni. Sólyom László éppen ezért többször is utalt rá, hogy többet kellene találkoznia a két állami vezetőnek a nyilvánosság, diákok, helyi lakosok előtt, és a szlovák köztársasági elnök a magyarországi szlovák kisebbséget is meglátogathatná. Gašparovič elfogadta Sólyom László invitálását. Ez abból a szempontból eredmény, hogy Sólyom 2005 óta sikertelenül próbálta Magyarországra invitálni a szlovák államfőt. Gašparovič ugyanakkor azt kérte, hogy a találkozót halasszák a tavaszi szlovákiai köztársasági elnöki választások utánra.

Kortesbeszéd

Szlovákiában a választók a köztársasági elnök személyéről közvetlenül döntenek, így már a találkozó előtt több forrás is úgy vélte, hogy Gašparovič megnyilatkozásait a kampány is befolyásolni fogja. Ezt alátámasztani látszik, hogy a szlovák elnök jobbára általánosságokról nyilatkozott a sajtótájékoztatón, és a konkrét problémákat feszegető kérdésre rendre kitérő válaszokkal, vagy a jelenlegi többségi szlovák politika álláspontjával megegyezően reagált. Gašparovič szerint a problémákat a két ország közötti alapszerződés jogi keretei közt kell rendezni. A két köztársasági elnöknek pedig nem a konkrét ügyekbe való beavatkozás a feladata, hanem hogy közös fellépésük enyhítően hasson a két ország közti feszült légkörre. Gašparovič kiemelte az alulról szerveződő közös mozgalmak és a kisebbségek fontosságát a békéltetésben, ugyanakkor szerinte a kisebbségeknek mindenképp lojálisnak kell lenniük a saját államukhoz. Sólyom László egyetértett az elhangozatott általánosságokkal. Kifejtette ugyanakkor, hogy Magyarországon nincs olyan szlovákellenesség, ami indokolná a szlovák politika utóbbi időben tett lépéseit, a határváltoztatás pedig 1947 óta fel sem merült, és az alapszerződés is a status quo tiszteletben tartását írja elő. Sólyom a szlovák elnök szélsőségesek közös elítélését említő mondatára reagálva hangsúlyozta: nem mindegy, hogy marginális csoportokról, vagy a parlamenti politikusoktól származnak ilyen megnyilvánulások. A magyar köztársasági elnök a problémák fő okának a közös múlt rendezetlenségét tartja. Sólyom szerint ebbe beletartozik a történelem eltérő magyarázata, és a műveletlenség; a tények nem tudása, vagy rossz kommunikálása, ami például a magyar radikalizmust is jellemzi. A köztársasági elnök éppen ezért többször is hangsúlyozta a közös történelemkönyv, a párhuzamos történelem kidolgozásának fontosságát.

A szomszéd szélsőségese mindig zöldebb

Bár mindkét fél egyértelművé tette, hogy nem az aktuális napi politikai problémákról kívánnak beszélni, a találkozó végén több ilyen problémáról is szó esett. A sajtótájékoztatót a szélsőségesek kérdése tematizálta, de szóba került a tankönyv-ügy, illetve a kisebbségi törvény és ombudsman szlovákiai bevezetése. Ezekben a kérdésekben azonban továbbra is eltérőek az álláspontok. Gašparovič szerint nincs szükség se kisebbségi törvényre, se ombudsmanra. A magyar újságírók Ján Slotát emlegették, míg Gašparovič a Magyar Gárdát és a budapesti követség előtti zászlóégetést hozta fel. Sólyom elutasította, hogy a magyarok exportálják a fasizmust, Gašparovič pedig a szélsőség-vádakra reagálva politikailag és gazdaságilag is sikeresnek nevezte a szlovák kormányt. A magyar köztársasági elnök azt mondta, elismeri a szlovák kormány eredményeit, amiért zárásként Ivan Gašparovič barátságosan hátba veregette kollégáját. A sajtótájékoztató eme záróakkordja jól jellemezte az egész találkozót. A közvetlenség és a vitaképesség mindenképpen pozitív, ám az általános egyetértés részleteiben már ismét ugyanazok a mindig felhánytorgatott, antagonisztikusnak tűnő ellentétek ütköztek ki, melyek a két ország egymással szembeni sérelmi politikáját jellemzik. Sólyom László a találkozó után, magyar újságírók körében elmondta: örül a párbeszédnek, ám aggasztónak tartja, hogy a szlovákok a Gyurcsány-Fico és Szili-Paška találkozó után sem vettek figyelembe semmit a magyar elvárások közül. Lapunk kérdésére a köztársasági elnök ugyanakkor azt mondta, hogy a vitákat mindenképpen egymás között kell rendeznie a két országnak. Nemzetközi szintre csak konkrét jogsértések esetén érdemes vinni az ügyet, mert azon kívül csak értetlenség és türelmetlenség fogadná a két ország viszályát.

Gašparovič: Szükség van a kétnyelvű kisebbségi tankönyvekre

2008. december 6. - (mti)

A szlovák államfő személyesen egyet ért azzal, hogy a kisebbségi tankönyvekben kétnyelvűek legyenek a földrajzi megnevezések. Ivan Gašparovič erről Érsekújváron beszélt azt követően, hogy tárgyalt magyar partnerével. Sólyom László magyar köztársasági elnök szerint épp ideje volt törvényt hozni a kérdésben, és arra kérte szlovák partnerét, hogy minél előbb írja alá azt. A magyar államfő egy szlovákiai kisebbségvédelmi törvény megalkotásának kezdeményezésre szólította fel a szlovák kollégáját. Sólyom szerint ez jelentősen javítaná a szlovákiai magyarság közérzetét. „A szlovák államfőnek nincs olyan jogköre, amely lehetővé tenné, hogy törvényeket kezdeményezzen a parlamentben” - reagált a kérdésre Ivan Gašparovič. A tankönyvekkel kapcsolatban úgy nyilatkozott: - Szükségesnek tartom a kétnyelvű tankönyveket. Csak néhány település neve kétséges, azoké, amelyeknek a nevét a XIX. században magyarosították. Sólyom László szerint Magyarországon nem kérdőjelezik meg a trianoni szerződés érvényességét, ezért nem érti, miért lenne szükség a magyar álláspont újabb hivatalos megerősítésére. Egy Trianont megerősítő magyar nyilatkozat szükségességét Mikulás Dzurinda volt szlovák kormányfő vetette fel a héten az MTI-nek adott interjújában. A magyar-szlovák alapszerződésben benne van, hogy a két állam elismeri a mai országhatárokat és nincs területi követelése egymással szemben - jegyezte meg ezzel kapcsolatban egy kérdésre válaszolva a magyar államfő.

Fontosnak tartja a Sólyom-Gašparovič találkozót az MKP

2008. december 6. - (mti)

Fontosnak tartja a szlovák-magyar államfői találkozót a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja - nyilatkozta Csáky Pál, az MKP elnöke Érsekújváron azt követően, hogy a párt vezetése találkozott Sólyom László magyar köztársasági elnökkel. „Bár tudatosítjuk, hogy egy ilyen találkozó nem hozhat áttörést a két ország kapcsolatában, de mégis jó jelzés a lakosság felé, hogy a politikusok képesek tárgyalni, tárgyalnak és legalább igyekeznek körülhatárolni a problémákat” - fejtette ki Csáky. Csáky üdvözölte, hogy mind a három legfelsőbb szintű szlovák-magyar találkozó után a magyar politikusok tájékoztatták az MKP-t a tárgyalásokról. „Ez számunkra azt jelenti, hogy partnernek tekintenek bennünket” - jelentette ki a politikus. Megjegyezte, hogy az MKP örömmel venné, ha hasonló módon találkozhatna a szlovák politikusokkal is. Arra a kérésre, hogy értékelje összességében az elmúlt hetekben lezajlott három magyar-szlovák csúcstalálkozót, Csáky elmondta: „A szlovák fél nyolc héttel ezelőtt azt próbálta elhitetni Szlovákia lakosaival és Európával, hogy Közép-Európában egyetlen probléma van: Magyarország állítólagos fasizálódása, túlzott nacionalizálódása. Közben a három közjogi méltóság találkozóján kiderült: magyar részről mind a három esetben felkészült, jóakaratú, tárgyalóképes és konkrét témákat megoldani akaró partner tárgyalt egy felkészületlen, általánosságokat mondó, nem igaz érveket használó szlovák politikai vezetéssel.” Csáky szerint ezen a helyzeten úgy lehetne javítani, hogy a szlovák fél komolyan veszi a magyar javaslatokat. „A megoldások keresésében az MKP mindkét oldal számára partner akar lenni” - fejtette ki a politikus.

Slota és Fico is elutasítja a kisebbségi törvényt

2008. december 6. - (sita / fm)

Sólyom László magyar és Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnök találkozója után a Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Ján Slota és a szlovák kormányfő, Robert Fico máris elutasította Sólyom kérését a kisebbségekkel kapcsolatos törvényt illetően. Slota szerint a magyar államfő nem kompetens a kisebbségi törvény ügyében, mert Szlovákiában a különböző jogszabályok világosan rendelkeznek róla. Fico szóvivőjén keresztül pedig azt üzente, hogy Sólyom László igazán tudhatná, hogy a magyarok Szlovákiában milyen kiváltságos helyzetben vannak. Bárminemű más módosítás csak feszültségeket szítana véleménye szerint. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom Néppárt megvárja, amíg elkészül egy tervezet a kisebbségek jogairól szóló törvényről és csak azután foglal állást. Sólyom László kisebbségi ombudsmannal kapcsolatos felvetésére reagálva a párt szóvivője elmondta, hogy Szlovákiának van egy ombudsmanja és ahhoz lehet fordulni a kisebbségeknek is, ha sérelem érte őket. Hasonlóképpen vélekedett Pavol Hrušovský is, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke, aki szerint Szlovákiában nincs múltja annak, hogy különböző emberjogi és polgárjogi területek élére ombudsmant nevezzenek ki. A kisebbségi törvényt bonyolultnak látja, mert akkor több jogszabályt is meg kellene változtatni, de mint kifejtette, ha van politikai akarat, akkor megvalósítható.

Fico: Sólyom tud a szlovákiai kisebbségek átlagon felüli jogairól

2008. december 6. - (Új Szó)

Sólyom László nagyon jól tudja, hogy Szlovákiában a kisebbségek átlagon felüli jogokat élveznek - állítja Robert Fico. A szlovák kormányfő pártszóvivője révén szombaton arra reagált, hogy Sólyom László szlovák kollégájával, Ivan Gašparovičcsal folytatott szombati érsekújvári tárgyalásán átfogó kisebbségi törvény elfogadását kérte Szlovákiától. Sólyom javasolta a szlovák államfőnek: kezdeményezte egy olyan jogszabály megalkotását, amely rögzítené a kisebbségek jogállását. Gašparovič a felvetésre csak annyit mondott, hogy államfőként nincs kezdeményezői hatásköre a törvényalkotás terén. Sólyom javaslatot tett a kisebbségi ombudsman intézményének meghonosítására is Szlovákiában, ahol általános emberjogi biztos tevékenykedik. Az elnök éppen ezt hangsúlyozta: az ombudsmannak kisebbségi ügyekkel is foglalkoznia kell, ha ez éppen szükséges. Fico pártszóvivője révén azt üzente, csak feszültséget kelt, ha a jelenlegi standard emelésére vonatkozó bármilyen javaslattal állnak elő. A szlovák miniszterelnök inkább azt látná szívesen, ha Budapest szigorúbb jogszabályokat hagyna jóvá a szélsőségesekkel szembeni fellépés terén. Megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy a szélsőségeket Magyarországról „exportálják” Szlovákiába.

Slota szerint Sólyom hazudik a magyarországi szlovákokról

2008. december 6. - (Új Szó)

Hazudik Sólyom László, amikor azt állítja, a magyarországi szlovák kisebbség elégedett a helyzetével - véli Ján Slota. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetője egyben felháborítónak tartja, hogy a magyar elnök kisebbségi törvény elfogadását és a kisebbségi ombudsman intézményének bevezetését javasolta Szlovákiának. Sólyom a szlovák kollégájával, Ivan Gašparovičcsal folytatott szombati érsekújvári tárgyalása után abban az értelemben nyilatkozott, hogy Magyarországon nem tapasztalható szlovákellenesség és Szlovákia-ellenesség, ám a szlovákiai magyarok közérzete romlott 2006, vagyis a Slota-pártot is magában foglaló, Robert Fico vezette kormány megalakulása óta. Slota határozottan visszautasította Sólyomnak azt a kérését, hogy a szlovák elnök kezdeményezze egy átfogó kisebbségi törvény megalkotását. Szerinte ugyanis a szlovák alkotmány és jogrend megfelelően rendezi a kisebbségek jogállását. Megjegyezte, Pozsonynak valójában annyit kellene nyújtania a szlovákiai magyarságnak, mint amennyit Budapest „demokratikusan” kínál a magyarországi szlovák kisebbségnek. Slota ezzel arra utalt, amit pártja gyakran hangoztat: a magyarországi szlovákokat kisebbségként kevesebb jog illeti meg, mint amennyi a Szlovákiában élő magyarságot.

Sme: A földrajzi nevek használatáról szóló törvény nem zárja le a vitát

2008. december 6. - (mti)

Nem valószínű, hogy az általánosan elfogadott magyar földrajzi megnevezések magyar kisebbségi tankönyvekben való használatát engedélyező törvény lezárja a témáról folyó szlovák-magyar vitát - írja a Sme című szlovák liberális napilap. A jogszabály ugyanis nem egyértelmű: különböző megoldásokat tesz lehetővé, és a mai szlovák kormány mentalitásának köszönhetően nagy a valószínűsége annak, hogy a hatalmon lévő többség azt fogja kiválasztani, amely a kisebbségek számára a legkevésbé kedvező - véli a Megengedett és tiltott című kommentár szerzője Peter Morvay. Kifejti: a civilizált országokban az a szokás, hogy ami nem tiltott, az megengedett. A törvényeket megengedő módon magyarázzák, mégpedig a jogok kiszélesítése, s nem azok leszűkítése irányában. „Szlovákiában az új koalíció idején azonban olyan gondolkodás került előtérbe, amely a civilizált világnak idegen: amit a törvény egyértelműen nem engedélyez, az tilos” - olvasható a kommentárban. A szerző szerint a szlovák politikai elit többsége a kisebbségeket érintő törvényeken általában leszűkítő módon értelmezi, és a gyakran szándékosan zavaros megfogalmazások közül azt választja ki, amely a kisebbségeket a leginkább korlátozza. Ha pedig Szlovákiának nyugati nyomásra valamilyen kisebbségvédelmi törvényt vagy nemzetközi szerződést kell elfogadnia, azt nem továbbfejlesztésre alkalmas alapnak, hanem a „lehetséges maximális meghátrálásnak” tekinti, amelyet rákényszerítettek és amelynél többet már nem lehet engedni. A tekintélyes újság szerint jól példázza ezt az a tény, hogy a kisebbségi ügyekért a kormányban az egyik „legnacionalistább” szlovák politikus, Dušan Čaplovič a felelős. Ez Európában egyedülálló - mutat rá lap, és megjegyzi: Čaplovičnak nem célja a kisebbségi jogok védelme és kiszélesítése, ahogyan azt bármelyik nyugati kollégája tenné, hanem éppen a kisebbségi jogok korlátozása.

Slota szerint a magyarok Nagy-Magyarország gondolatával foglalkoznak

2008. november 28. - (mti)

Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke szerint a magyarok bizonyíthatóan Nagy-Magyarország gondolatával foglalkoznak, s ezzel veszélybe sodorják Közép-Európa jelenlegi államjogi elrendezését. „Orbán (Viktor) úr nyíltan, bármiféle takargatás nélkül arról beszél, hogy Trianont meg kell szüntetni. Ezzel tulajdonképpen megkérdőjelezik az államjogi elrendezést Közép-Európában” - jelentette ki Slota a szlovák TASR hírügynökség által vasárnap nyilvánosságra hozott, évértékelő interjújában. Slota szerint a kilencvenes évek közepén Párizsban aláírt magyar-szlovák alapszerződés „csak egy papírcetli, mert magyar részről még a legelemibb dolgokat sem tartják be”. Konkrétumokat, hogy mit nem tartanak be a magyarok, azonban nem hozott fel. Kérdésre válaszolva - mi az, ami nem hiányzott volna neki 2008-ban - a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó párt elnöke megjegyezte: néhány politikus, különösen a Magyar Koalíció Pártja (MKP) politikusainak a színjátékai, akik szerinte egyértelműen Szlovákia-ellenes politikát csinálnak. „Úgy viselkednek, mintha Szlovákia valamiféle ellenséges ország lenne. Különösen jól látható ez az Európai Parlamentben, ahol az MKP képviselői egyértelműen nem mint a Szlovák Köztársaság, hanem mint a Magyar Köztársaság képviselői nyilvánulnak meg. Ez hihetetlen. Az Európai Parlamentben - úgy gondolom - egyetlen más ország sem tévelygett el ennyire” - jegyezte meg a Slota. A politikus szerint a szlovákok gyakran „szervilisek” a magyarokkal szemben, s nem figyelnek azokra a lényeges dolgokra, amelyekre ő és az SNS állandóan figyelmeztetnek. Hogy mi lényeges? „Az, hogy politikai autonómiát akarnak és a következő lépés természetesen a koszovói lépés, s hogy ez a Magyar Köztársaság hivatalos politikájának a jövője” - hangoztatta Slota. Slota kijelentette: Magyarországon és Dél-Szlovákiában több százezer elmagyarosított szlovák él, s nem az SNS szítja a feszültséget, hanem azok, akik Szlovákiában nem hajlandóak szlovákul beszélni.

„A helyzet egyre forróbb” - A SME a szlovák-magyar viszonyról

2008. december 4. - (mti)

A szlovák-magyar kapcsolatok aktuális problémáiról közölt kommentárt csütörtökön a SME című szlovák liberális napilap. A révkomáromi csúcstalálkozó után felmerült dilemmát, miszerint „stabilak” maradnak vagy rosszabbodnak-e a szlovák-magyar kapcsolatok, Robert Fico eldöntötte. Gyurcsány Ferenc hat pontját lesöpörte az asztalról - írja Peter Schutz, az Önazonosság építése című kommentárjában. Megjegyzi: nyilvánvaló, hogy a magyar kormányfő javaslatainak elfogadásáért a maguk egészében nem lehet lobbizni. Eltekintve attól, hogy a találkozó után voltak előterjesztve, részben vitathatóak, részben abszurdak (kódex, becsületbíróság), részben új problémát jeleznek, hogy kimutatható legyen valamiféle tevékenység. A nemzeti jelképek használatának betiltása a labdarúgó-mérkőzéseken például nevetséges és buta, de Magyarország miniszterelnöke az utolsó, akinek ebben a témában meg kellene szólalnia. „Százszázalékosan megalapozott, és az is marad, Dunaszerdahely kivizsgálása, ahol az államhatalom megverte - és ma már az is elmondható, hogy ok nélkül - Magyarország állampolgárait. A tartalom azonban nem fontos. Robert Ficonak és Szlovákiának semmibe se kerülne, hogy kinyilvánítsák alapvető készségüket a párbeszédre, még az olyan témákról is, amelyek nem tetszenek neki. Egyszerűen azért, mert Gyurcsány partner (végül is Orbán 'hatalmas veszély'), s a kapcsolatok javítása közös érdekünk. Hiszen semmit sem kell meggondolatlanul elfogadni, semmivel sem kell egyetérteni, csak az elementáris párbeszédet fenntartani például januárig, amikorra (Ficonak) budapesti meghívása van. Ha minimális egyetértés sincs, akkor miért kéne elfogadni a másik oldal ajánlatát, hogyan és miben kellett volna Paškának és Szilinek (szerdán) megállapodnia, vagy Gašparovičnak és Sólyomnak szombaton?” - fejtegeti a szerző. „A Smer-SNS-HZDS garnitúra problémája az, hogy politikai identitásuk alapköve a magyarokkal és a 'magyarsággal' szembeni önmeghatározás.” Bár Budapest se vétlen az ügyben - írja -, ez a legfőbb oka annak, hogy a helyzet egyre forróbb. „Eltérően Romániától, ahol a hétvégi választás után a kisebbségek képviselői is egyetértettek abban, hogy a legnagyobb meglepetést a 'magyar kártya' hiánya okozta számukra” - szögezi le Peter Schutz a SME című lapban.

Fidesz: „Nemzetközi szintre kell vinni a magyar-szlovák vitás kérdéseket”

2008. december 4. - (mti)

A kétoldalú egyeztetés mellett nemzetközi szintre kell vinni a Magyarország és Szlovákia közötti vitás kérdéseket - mondta Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa. Magyarországnak törekednie kell arra, hogy főbb nemzetközi partnerei előtt világos legyen álláspontja a vitatott kérdésekben. Nemzetközi színtéren is meg kell hogy jelenjenek ezek a kérdések, ami nem jelenti azt, hogy ne lenne lehetőség az esetleges kétoldalú párbeszédre - hangsúlyozta Németh Zsolt. „Sajnálatos, hogy a szlovák miniszterelnök elutasította a magyar kormányfő kinyújtott kezét, mint ahogy az is, hogy a magyar házelnök süket fülekre talált szerdán Szlovákiában. Mindez azt jelzi, hogy Szlovákia a szélsőséges nacionalizmust választja az európai kisebbségvédelem és a jószomszédi viszony helyett” - tette hozzá.

Szlovákia nagykövete a jószomszédi viszony mellet

2008. november 30. - (dunatv.hu)

http://www.dunatv.hu:80/felsomenu/nettv?video=1_478295

Fontosnak tartja a szlovák-magyar kapcsolatok helyreállítását Szlovákia magyarországi nagykövete. Juraj Migaš erről azon az istentiszteleten beszélt, amelyet a két nép békés egymás mellett éléséért rendeztek Budapesten, a Megbékélés Háza Templomában. A nagykövet szerint a karácsony és az adventi időszak különösen alkalmas a megbékélésre. „Használjuk ki ezt az időszakot, és gondolkozzunk el ezen. Tegyünk meg mindent azért, hogy a két nemzet között minél jobb legyen a viszony” - hangoztatta Juraj Migaš a Szlovák Köztársaság magyarországi nagykövete.

Čaplovič: Nem a nacionalizmus és a fasizmus az európai jövő útja

2008. november 28. - (mti)

A szlovák-magyar viszony mostani fejleményei, az, hogy a magyar társadalom egyre inkább a nacionalizmus és a fasizmus befolyása alá kerül, nem a helyes út Európa jövője felé - mondta Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettes Moldovában. A politikus a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) csúcstalálkozóján vett részt Chisinauban. Találkozott Marc Perrin de Brichambaut-val, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkárával, akivel a tájékoztatás szerint megvitatták a szlovák-magyar viszonyt. Dušan Čaplovič kifejtette: jó döntésnek tartja a szlovákiai stadionokban bevezetett „zéró tolerancia” elvet. Mint mondta, a szlovák hatóságok ezután is határozottan fel fognak lépni „minden olyan szurkoló ellen, aki csak azért jön a szlovák stadionokba, hogy konfliktusokat provokáljon, gyűlöletet szítson”. November 1-jén Dunaszerdahelyen a helyi focicsapat és a pozsonyi Slovan egymás elleni mérkőzésén - amelyre mintegy ezer magyarországi drukker utazott el - a rendőrök behatoltak a magyar szurkolók szektorába, és ütlegelni kezdték az ott lévőket. A rendőri akcióban több szurkoló megsérült, egy nézőt mentőhelikopterrel vittek kórházba. A találkozó után Magyarországon több helyszínen tüntetések voltak, a budapesti szlovák nagykövetség előtt pedig elégették a szomszédos ország zászlaját. A magyar kormány azonnali, minden részletre kiterjedő vizsgálatot kért az illetékes szlovák hatóságoktól a rendőri fellépés jogszerűségéről. Pozsony hivatalos álláspontja szerint a rendőrség november elsejei dunaszerdahelyi fellépése indokolt volt és összhangban állt a vonatkozó szlovák jogszabályokkal.

Barátságos szlovák-magyar

Válogatott vegyes csapatok határhoz közeli települések polgármestereiből

2008. november 29. - (Doros Judit - Népszabadság)

A sport összeköt - Hra nás spája. Ilyen feliratú pólót viseltek magyar és szlovák polgármesterek, akik a két nemzet közötti béke jegyében barátságos focimecscset játszottak egymással tegnap Pétervásárán. A települési vezetők azt szerették volna kifejezni, hogy a határ menti településeken élők nem gyűlölik egymást, szót értenek a sportban és az élet egyéb területén is. A nagypolitikában egyre feszültebbé váló viszonyt helyi szinten lehet igazán rendezni. A barátságos meccs ötlete Ivády Gáboré, a Heves megyei Ivád polgármesteréé volt, aki tegnap a mérkőzés előtt elmondta: minden magyar és szlovák embert aggodalommal tölt el a dunaszerdahelyi botrányos futballtalálkozó óta kialakult konfliktus, amelyet szavai szerint mindkét oldalon szélsőséges csoportok gerjesztenek. - A hétköznapi emberek sem Szlovákiában, sem Magyarországon nem éreznek olyasfajta gyűlölködést, ami a dunaszerdahelyi eset óta a közvéleményben, a sajtóban és a híradásokban megfogalmazódni látszik. Erre a konfliktusra eddig a nagypolitika sem tudott meggyőző választ adni - fogalmazott az ivádi polgármester. Hozzátette: azt szeretnék, ha a válságot sikerülne úgy feloldani, hogy az megnyugtató és tartós maradna. Ez szerinte csak úgy jöhet létre, hogyha egy-egy faluban, kistérségben az ott élő civil csoportok, önkormányzati képviselők és magánemberek is személyes példát mutatnak arra, hogyan lehet az élet minden területén együttműködni. Szerinte minden józan ember számára egyértelmű, hogy a mesterségesen szított feszültségnek nincs köze az emberek valódi érzéseihez. Megerősítette mindezt Dubovsky László, a szlovákiai Tornalja polgármestere, akit a nagyközönség egyébként a Sláger Rádió Bumerángjának Dubcsekeként is ismerhet. Dubovsky úgy fogalmazott: az egyszerű emberek békében élnek egymás mellett, az ő 8000 lélekszámú városában például soha nem volt még összetűzés a két nemzet tagjai között. Együtt rendeznek uniós, magyar és szlovák napokat, szlovák költők magyarul közölnek verset irodalmi lapokban és fordítva, és „jól működnek” a vegyes házasságok is - nincs abból probléma, hogy a gyerekek magyarul vagy szlovákul beszélnek-e éppen. Ivády és Dubovsky a barátság és a béke jegyében közös testvér-települési megállapodást is aláírt, majd az ivádi községházára a magyar és az EU-s zászló mellé kitűzték a szlovák lobogót, amely szándékaik szerint mindenki számára jelzi, hogy csak a normális viszony elfogadható a nemzetek között. Az ezt követő barátságos labdarúgó-mérkőzést a pétervásári tornacsarnokban rendezték Vámos Tibor FIFA-bíró, a pekingi olimpia labdarúgó-döntőjének egyik partjelzője vezetésével. Vegyes csapatokat alkottak a résztvevők, így együtt rúgta a labdát a magyar Váraszó és a szlovák Apátújfalu, Mátraballa és Starnya, Drávapüski és Lenke polgármestere vagy épp alpolgármestere. - Barátság! - mondták egymásnak a focisták egy-egy véletlen összefejeléskor vagy egyéb szabálytalanság esetén, de piros vagy sárga lapot ezúttal senkinek sem osztottak. A focimeccsel egy időben helyi iskolások rúgták odakint a labdát, akik a felnőttek láttán egymást kérdezgették: vajon milyen meccs kezdődik az ő kisvárosukban. Amikor az egyik polgármester elmondta, hogy szlovákok és magyarok találkozójának ad helyet a tornacsarnok, az egyik kisfiú felhúzta a szemöldökét: - Jó, de akkor most mi melyikőjüknek szurkoljunk? - kérdezte. Megnyugtatták: ezúttal mind a fehéreknek, mind a sárgáknak drukkolhat, hiszen mindegyikben játszik ilyen is, meg olyan is. A válasz hallatán a gyerek közölte, hogy ilyenről ő ugyan még nem hallott, és ez neki elég bonyolult is, ezért a maga részéről ő inkább a Milannak szurkol továbbra is. Az eredmény 15-9 lett az egyik vegyes csapat, a fehér pólósok javára, bár igaz, ezen a napon valóban nem a győzelem volt a fontos a résztvevők számára. A meccsen használt focilabdára később minden csapattag ráírta a nevét - ezt később majd elárverezik, s ahogyan mondták, valamely jó és hasznos célra, talán egy közös futballakadémia létrehozására fordítják. A futballmeccs után a focisták átöltöztek, majd valamenynyien á'tsétáltak az egyik pétervásári fogadóba, ahol közös ebéddel ünnepelték meg a különleges meccset. A menü is jellemzően hangulatteremtő volt: a tornaljai polgármester cseh Becherovkát és szlovák szilvóriumot hozott, a helyiek pedig az itteni tájegységre jellemző palóclevessel, s a vendégeknek tett gesztus jegyében juhtúrós sztrapacskával színesítették a fogásokat. Ez utóbbit kóstolgatván a szlovák oldal polgármesterei hangosan megjegyezték: ilyen jó szlovák brinzát még náluk se kapni. Később megállapodtak, hogy a mostani meccset újabbak követik majd - de legközelebb már a szlovák térfélen pattog a labda.

Magyar-szlovák meccs a barátság jegyében

2008. november 28. - (heol.hu)

Barátságos focimeccset vívott egymással Magyarország és Szlovákia. A kezdőkörnél felsorakozott, polgármesterekből álló csapatok a játékvezető intésére közös felkiáltással köszöntötték az esemény résztvevőit: Priateľstvo - A barátságra! Az öt-öt személyes csapatok tagjai fehér, illetve sárga mezben léptek pályára. Szívük fölött a két ország címere, alatta pedig a kétnyelvű felirat: „Hra nás spája” - „A (játék) sport összeköt.” A mez hátoldalán pedig a Magyarország-Szlovákia - Slovensko - Maďarsko felirat szerepelt. „Miután mindkét csapatban szlovák és magyar játékosok is vannak, így nem lesz ilyen vagy olyan győztes. A mérkőzés nyertese az a több tízmillió ember, akik egy nagy család tagjaiként a barátság és a békesség hívének tekintik magukat” - mondta Dubovsky László, a szlovákiai Tornalja polgármestere. A pénteken lezajlott barátságos labdarúgó-mérkőzésre Ivád polgármestere invitálta meg szlovák és magyar kollégáit. „Határon innen és túl minden magyar és szlovák embert mély aggodalommal töltenek el a közelmúlt viszályt okozó eseményei. A józanul gondolkodók számára egyértelmű, hogy a szélsőségesek által mesterségesen szított feszültségnek nincs köze a béke- és nyugalomszerető emberek valódi érzelmeihez” - jelentette ki Ivády Gábor, aki a mérkőzés előtt testvértelepülési megállapodásról szóló szándéknyilatkozatot írt alá Tornalja polgármesterével. Ezt követően együtt tűzték ki a szlovák nemzeti lobogót az ivádi polgármesteri hivatal homlokzatán lévő magyar és uniós zászló mellé. A két nép barátságát szimbolizáló mérkőzés Vámos Tibor FIFA-játékvezető sípszavára kezdődött el. Az egyik kapu őre Pál László, Pétervására polgármestere, a másiké Betyik János, a szlovákiai Tiba önkormányzati képviselője volt, a labdát pedig a környező, illetve a határon túli települések vezetői, testületi tagjai kergették kétszer húsz percen át. A csarnok karzatán és a palánkok mellett ceredi, drávapiski, terényi, mátraballai, váraszói, szajlai, ivádi, pétervásárai, valamint apátújfalui, starnai, lenkei, rugyai, hanvai, feledi és tornaljai szurkolók bíztatták a játékosokat, akik egymást váltva léptek pályára. Köztük volt a szlovák anyanyelvű Michal Turis, az ezer lakosú Hanva egyik képviselője is. „Falunkban fele-fele arányban élnek magyarok és szlovákok, de soha nem volt köztünk ellentét. Most is együtt jöttünk ide, hogy példát mutassunk a békességről” - mondta a homlokát törölgető férfi. Hasonlóképpen vélekedett a tibai Betyik János is, aki úgy tippeli, hogy náluk 70:30 arányban oszlik meg a magyar és szlovák ajkú lakosság, amelynek tagjai példásan élnek egymás szomszédságában. A mérkőzést a fehér mezesek nyerték 15:9-re a szintén szlovák és magyar játékosokból álló sárgák ellen.

Közös focimeccs és koncert

- kampány indul a magyar-szlovák megbékélésért

Weblap, focimeccs, közös koncertsorozat

- helyretenni, amit a politikusok elszúrtak

2008. november 22. - (Kósa András - hirszerzo.hu)

Szlovák és magyar reklámszakemberek találkoznak hamarosan, hogy egy olyan kampány elemeit dogozzák ki, amely a két nép egymással szembeni bizalmatlanságát, előítéleteit hivatott csökkenteni. Minderről azon a pozsonyi találkozón született döntés, amelyre lapunkat is meghívták. Valószínűleg még az idén elindul az a közös magyar-szlovák kampány, amely a két ország között az utóbbi hetekben kiéleződött feszültségeken túl, a két nép egymással szembeni előítéleteit hivatott csökkenteni. Minderről egy pénteki magyar-szlovák találkozón született döntés, ahová a pozsonyi Védcölöp Alapítvány és a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet szlovák és magyar fesztiválszervezőket, reklámszakembereket, újságírókat hívott meg. A találkozó több felszólalója azt hangsúlyozta, hogy ma teljes kettősség jellemzi a magyar-szlovák kapcsolatokat: amellett, hogy tagadhatatlanul mély előítéletek élnek sokakban a másik ország lakói iránt, talán még soha nem voltak ennyire gazdagok a kulturális kapcsolatok. A győri MEDIAWAVE főszervezője, Hartyándi Jenő például arról beszélt, ők már évek óta közös programokat szerveznek szlovák, cseh, osztrák és lengyel partnerekkel. A budapesti A38 hajón is nagy sikerrel futnak olyan világzenei koncertek, melyeken rendszeresen fellépnek szlovák együttesek, és a koncertfilmeket bemutatja a két ország közszolgálati televíziója is. Ezenkívül Pozsonyban, Kassán, és Zsolnán is turnéznak magyar együttesek. Michal Kaščák, a pozsonyi Pohoda zenei fesztivál főszervezője pedig arról beszélt, náluk is mindig vannak magyar vendégek, de most a Sziget, és a VOLT Fesztivál szervezőit is megkeresik egy lehetséges együttműködés reményében. Hartyándi Jenő és az A38 programszervezője, Vassák Benedek emiatt annak a véleményének adott hangot, hogy nem is kellene külön megjelenéssel kampányt indítani kifejezetten a szlovák-magyar megbékélésre, hiszen fennáll a veszélye annak, hogy ez kiüresedhet, rátelepedhet a politika. Szerintük folytatni kellene a „csendes programok” bővítését. Hushegyi Gábor, a Pozsonyi Nemzeti Múzeum munkatársa ugyanakkor azt mondta, „rendkívüli helyzetekben rendkívüli megoldások szükségesek”, így van létjogosultsága egy saját logóval, szlogennel rendelkező kampánynak, amely hangsúlyozottan meghatározott időtartamra szól. Más felszólalók azt mondták, a politikusok negatív üzenetei nagyon könnyen eljutnak a médiába, míg a pozitív híreknek sokkal erősebbeknek kell lenniük, hogy elérjék a sajtó ingerküszöbét, így a „csendes diplomácia” sajnos nem lenne hatásos ebben az esetben. A megjelent mintegy ötven résztvevő többsége is ezt az álláspontot osztotta, így Krasztev Péter, a kulturális intézet vezetője bejelentette, hogy hamarosan leülnek magyar és szlovák reklámszakemberekkel kidolgozni a részleteket. Többen hangsúlyozták, hogy különösebb anyagi ráfordítás nélkül, akár heteken belül is sort lehetne keríteni néhány figyelemfelkeltő eseményre. Egy budapesti reklámügynökség, a Kolbászból Kerítés Stúdió például már elkezdte szervezni, hogy karácsonyra Pozsony és Budapest városvezetése kicserélje egymással felállítandó karácsonyfáit. December 11-én már biztosan sor kerül Pozsonyban a két ország színészválogatottjának összecsapására. Ennek kapcsán felmerült egy szlovák-magyar újságíró meccs, és a „nagyválogatottak” mérkőzésének megszervezése is, valamint (mivel a futballszurkolóknak is nagy szerepük volt a feszültség kiéleződésében) egy olyan jellegű akció elindítása a magyar és szlovák bajnokságban, mint a „piros lapot a rasszizmusnak”. A kampány egyik központi médiuma várhatóan egy közös honlap lesz, ezen minden akció, program látható lesz majd. A szervezők magyar és szlovák művészeket, grafikusokat is felkérnek olyan rövidfilmek, flash animációk megalkotására, amelyek a témába vágnak. Ennek kapcsán a Hírszerző állandó grafikusa, Patro, egy kisfilmjét is bemutatták (az 5x6 métert), mint példát arra, a vizualitás groteszk eszközeivel, hogyan lehet megragadni a témát. Patro valószínűleg több kisfilmet is készít majd a közös honlapra.

Szlovákmagyar kétjóbarát? - Civil kampány kezdődhet

2008. november 24. - (Nagy Gergely- hvg)

Pozsonyban vagy ötven magyar, szlovák és szlovákiai magyar értelmiségi gyűlt össze pénteken este. Olyan események láncolatáról, történések akár kampánnyá is formálható sorozatáról beszélgettek, amelyek mind arról szólnának: emberek, legyünk már normálisak! Így, együtt, és külön. Mire jutottak? Beszámoló a szlovák fővárosból.

Akár Rejtő Jenő-i helyzet is lehetett volna, az asztaloknál szlovák fesztiválszervező, magyar és szlovák újságíró, szlovákiai magyar kulturális menedzser, szlovák képzőművész, designer, magyar animációs filmes, szlovák galerista ült együtt, orosz hússaláta nem volt, csak pozsonyi pirog és magyar barackpálinka. A jelenlevőket a Magyar Kulturális Intézet hívta egybe és jó volt látni, hogy Pozsonytól Kassáig komolyan veszik az indítványát: legyen közös gondolkodás a normális magyar-szlovák viszony megőrzéséért. Akik a magyar kulturális intézet termében együtt ültek, pontosan tudták, nem velük van a baj. Nekik semmi bajuk egymással. És ha a hideg pozsonyi estében kimegyünk a Palisády utcára s kérdezgetjük a járókelőket, nekik sem volna semmi bajuk a magyarokkal. A helyzettel annál inkább. Ahogy egy jelenlevő alter-zöld aktivista jelezte is: rögtönzött budapesti utcai közvélemény-kutatásán nagy többséggel ez jött ki, mint a jelenlegi legkomolyabb probléma. Verve a hitelválságot is. Adott két ország és két nép. Nincs köztük megragadható ellentét, érdekkülönbség. Mégis a kettejük közti cirkusz híreivel szembesülünk nap mint nap. A teremben ülők biztosan azonos módon gondolják: egymás megismerése és a minél intenzívebb kulturális csere lehet a kiút. A politika meg - itt egy olyan félmondat következne, amelyet inkább barackpálinka mellett lehet elmondani, nem egy tudósításában. Kettős célja volt a beszélgetésnek, amely délután öttől a késő estébe nyúlt. Egyrészt képet kapni arról, hogy a két ország között mennyi közös kulturális projekt zajlik, mennyi és milyen minőségű intézményi együttműködés van. Másrészt elgondolkodni azon, lehet-e, illetve kell-e ezeket a különféle műfajú és formájú projekteket közös kalap alá véve, akár azonos logóval, jelmondattal ellátva együttesen kommunikálni. Azért, hogy a médiában, a közbeszédben, az utcán végre megjelenjék az is, ami ezen a színtéren történik, ne csak az, amit a mindkét oldali nacionalisták és a politikusok akarnak valóságként feltüntetni. Krasztev Péter, a magyar intézet vezetője és Zora Jaurová, a kassai 2013-as kulturális fővárosi év művészeti igazgatója moderálták a beszélgetést. Húsz perc után látszott, felsorolhatatlan mennyiségű közös esemény, projekt, kulturális vállalkozás, együttműködés van a két ország között. Magyar fellépők az ottani Pohoda fesztiválon (a szlovák Sziget), kétnyelvű könyvkiadás nagyban és kicsiben, a Samorinske Verse-től a Kalligram kiadóig, vendégrendezők a színházakban itt és ott, közös kutatások a tudományos akadémiák között, alternatív kulturális műhelyek csereprojektjei, a magyar Mediawave fesztivál pozsonyi eseményei, a Budapest Short Film Festival és a szlovák Azyl filmnapok pályázata “normalitás filmszpotok” elkészítésére, szlovák és magyar bandák koncertjei a Corvintetőtől az A38-on át a pozsonyi SubClub-ig, a kassai Kasarne-ig, a királyhelmeci Ifjúsági Házig, közös szervezésű kiállítás a Bársonyos forradalom 2o. évfordulójára. A beszélgetés hirtelen börzévé vált, partnerkereséssé, újabb iniciatívák megvalósítására. Nincsen tehát semmi baj. Nincs semmi baj? Dehogynincs. A médiatér, a kommunikációs tér e pillanatban teljes mértékben foglalt. Lestoppolta a nacionalizmus és a politika. Rajtuk kívül szinte senki és semmi más nem hallatszik, látszik. És itt kezdődött a vita Pozsonyban. A teremben ülők nagy többsége úgy gondolta, civil kampány kell. Egy logó, jel, mondat, amely megjelöli a normális eseményeket, kifejezei, hogy a bennük részt vevők a normális viszonyban érdekeltek. Egy jel, egy mondat könnyebben kommunikálható. S egy idő után, ha ez a logó, jel feltűnik, a közönség is tudni fogja, itt a normálisok beszélnek. Voltak, akik úgy vélték - főleg magyarországi oldalról -, hogy fölösleges a közös kampány, a közös jel, mert hamar kiüresedik és gyanússá is válhat, hogy most valakik felülről, talán kormányok pénzéből terjesztenek valamit. Folyjék inkább tovább az eseményszervezés aprómunkája. Nem lehet kampányolni az influenza ellen, a betegségre mindenki a maga gyógyszerét szedi be. A szellemi immunitás kérdése ugyanígy személyes ügy. A tudósítónak úgy tűnt, ezek inkább magyarországi magyar félelmek. Szlovákiában ugyanis van tapasztalat a civil kampányok hitelességéről és sikeről, Vladimir Meciar (első, nagy) bukását épp egy ilyen kampány előzte meg, a teremben ülők többen végigcsinálták ezt annak idején. Idehaza meg a leghatékonyabb logókampányt az utóbbi időben a nagy-Magyarországosok folytatták, a leggyorsabban elterjedt jelkép az Árpád-sáv lett. Az utcán, az autók hátsó szélvédőjén nincs, ami ezekkel felvehetné a versenyt. Pedig kéne - mondogatták a beszélgetésen részt vevők. Nem a kulturális események közönségét kell meggyőzni, ugyanis. Juraj Johanides rendező Konrád Györgyöt idézte: amit a középosztály nem fogad el, az nincs. Vagyis azt kellene elérni, hogy a mérvadó többség szemében kínos legyen nacionalistának lenni, elfogadhatatlan legyen tótozni, magyarozni, zsidózni. Hartyándi Jenő (Mediawave) szerint nem kampánnyal, hanem folyamatos “zajkeltéssel” lehet ezt elérni, Svatopluk Mikita képzőművész-tanár és Juraj Carny galerista (Priestor Galeria) szerint pedig gyors, hatékony kommunikációval. Méhes Márton kulturális menedzser szerint is, és - akár mások - ő is a német példára hivatkozott, hogyan is lehet egy társadalmat először érzékennyé tenni ezekre a kérdésekre, aztán elutasítóvá a nacionalizmussal szemben. Többen - igen bátran - a focidrukkerekkel kezdenék, az is felmerült, a tavaszi szlovák-magyar világbajnoki jéghokimeccs előtt tehetne a két csapat valamilyen nyilvános, pozitív gesztust. Vassák Benedek (A38) szerint az egész kampányból nálunk az jönne le: tessék, a zsidók kampányolnak a tótok mellett. Többen javasolták, első lépésként legyen egy weboldal, amelyen a szlovák-magyar projektek összegyűjtve szerepelnek, terjedjen el a címe, a tartalma. Legalább látszódjon, van alternatívája az agyament nacionalista és pökhendi politikai kommunikációnak. Kukorelli Péter grafikus (Kolbászból kerítést Stúdió) ismertetett is egy projektet idén decemberre: karácsonyfák cseréje Budapest és Pozsony között. Ehhez pedig egy flash-animációs filmecskét is hozott. Szerethető és terjeszthető. Talán kezdődhetne itt az egész. Mégiscsak a szeretet ünnepe. S volna valami értelme kivágni és felállítani egy-egy fát a két város közepén. A legjobb volna persze a visszaültethető fa. Hadd nőjön tovább.

Megdöbbentő a nagymagyar kelléktár kirakodóvására

2008. november 28. - (Mészáros Tamás - 168óra)

Mi történt múlt hét végén Révkomáromban? Volt-e valami értelme a magyar és a szlovák miniszterelnök találkozójának? Kielégítőek-e a megbeszélés politikai eredményei?

Ezeket a kérdéseket azóta már többen igyekeztek megválaszolni - maga Gyurcsány Ferenc is egy napilapinterjúban. Annak ellenére, hogy Ficoval szemben meglehetősen határozottan lépett fel - általános elemzői vélemények szerint a közös sajtótájékoztató hangneme is felettébb eltért a diplomáciában megszokottól -, a magyar kormányfő egyáltalán nem igyekezett utólag sikerkovácsnak mutatkozni. Annyit mondott, hogy „egy lépést tettünk előre, és sok van hátra”. Ami reális értékelés: a fanyalgók is pontosan tudják, hogy a mégoly magas szintű révkomáromi eszmecserétől konkrét eredmény aligha volt várható - maga a találkozó létrejötte számít annak. Mert Fico ugyan Szlovákiát a sértett fél szerepében igyekezett feltüntetni, mégis mindenki számára - így a külföldi sajtó munkatársainak is - világos, hogy a két ország ellentétei nem a Királyhelmecen masírozó neonyilasokkal, és nem is a Budapesten szlovák zászlót égető radikális tüntetőkkel kezdődtek. Még csak nem is a dunaszerdahelyi stadionban történtekkel, függetlenül attól, hogy az ottani rendőrattak jogosságára lesznek-e bizonyítékok. Mindezek a bornírt és elfogadhatatlan „jelenségek” csupán következményei a hivatalos szlovák kisebbségpolitikának (lásd például a tankönyvek és a helységnevek ügyét), illetve annak, hogy a pozsonyi koalíciónak tagja lehet egy szélsőségesen nacionalista párt, amelynek elnöke, bizonyos Ján Slota rendszeresen szidalmazza a magyarokat. Mindezen extremitásokra nem ad felmentést az a társadalomszociológiai magyarázat, hogy a szlovákok régi történelmi frusztrációkat hordoznak, és rövid múltra visszatekintő államiságukból fakadó kisebbségi érzésüket kényszeresen kompenzálják velünk szemben. Amit meg a saját nacionalistáik folyamatosan sugallni igyekeznek - vagyis, hogy Magyarország nem tett le a Felvidék visszaszerzéséről -, az kivált ostoba manipuláció; a mainstream magyar politikának sem bal-, sem jobboldalon nincsenek, és a nemzetközi viszonyokat tekintve sem lehetnek ilyen gondolatai. Hogy Slota a magyarellenesség szításával akarja bebetonozni parlamenti pozícióját, az persze érthető - nemkülönben nyilvánvalóak Fico megfontolásai: ő a Szlovák Nemzeti Párt révén tartja fenn a kormánytöbbséget. És téved, ha azt hiszi, hogy ezt a nem túlságosan bonyolult érdekviszonyt Európa csak kicsit is tájékozott politikai közvéleménye nem látja át. Más kérdés, hogy az unió szemében együtt képviseljük azokat a konfliktusokat, amelyekkel az Európai Parlament a legkevésbé szeretne foglalkozni. Hiszen a bővítés egyik fontos szempontja épp az volt, hogy az új keleti csatlakozók az elnyert tagállami státus birtokában képesek lesznek túllépni rossz történelmi beidegződéseiken. Hogy szemmel láthatóan nem így történt, az ugyan csalódással tölti el az unió politikai vezetőit, de nem jelenti azt, hogy egyszersmind összemosnák a szemben álló országok felelősségét a kialakult helyzetért. Mindemellett Gyurcsány dolgát - és Magyarország igazának nyílt elismerését - rendkívüli mértékben megnehezítik azok a fotók, amelyek a nyugati médiában akár Duna-szerdahelyről, akár Királyhelmecről megjelentek. Csak minálunk próbálják némelyek azt hinni, hogy a futballstadionban lezajlott rendőrroham képei egyértelműen a magyar szurkolók áldozati szerepét igazolják, és az elfogulatlan szem őket feltétlenül megvédendő „magyar embereknek” látja. Hát nem. A kívülálló éppenséggel megdöbben a „nagymagyar” kelléktár kirakodóvásárán, a Trianon előtti térképeken és az irredenta jelszavak transzparensein. És megérti, hogy a dunaszerdahelyi drukkerek szellemi és szándékrokonságban állnak a Királyhelmecen alakzatban felvonuló darutollasokkal - mindkét csoport provokálni ment Szlovákiába. Magyarán: amolyan revansista neonáciknak nézik őket, anélkül hogy bajlódnának mondjuk a szkinhedek és az árpádsávos nyilasokra hajazók érzékeny ideológiai megkülönböztetésével. Ettől kezdve pedig mégiscsak Ficonak áll a zászló. Ő az, aki verheti a mellét, hogy bezzeg betiltotta a Szlovák Testvériség mozgalmát, és nem enged fasiszta randalírozást az európai demokratikus kultúrától immár mélyen átitatott országában. Amire persze készen van a magyar válasz - hogy tudniillik minálunk legalább a kormányban nem ülnek nacionalisták. Úgyhogy riposztozhatnak egymásnak a kormányfők, de az erkölcsi győzelemről le kell mondanunk. Mert - fájdalom - mi nem hivatkozhatunk arra, hogy megfékeztük a saját szélsőségeseinket. És akkor megszólal a mindig kiszámítható Fidesz-szóvivő. Előadja, hogy hiába fogadott el Gyurcsány egy Ficoval közös nyilatkozatot amúgy általában a radikalizmus elítéléséről, ha a magyar kormány „képtelen megvédeni a magyar embereket”, akiket „büntetlenül lehet agyba-főbe verni Magyarország határain túl”. A Fidesz szerint Gyurcsány továbbá „képtelen volt elérni”, hogy a Dunaszerdahelyen történtek és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának ügye bekerüljön a zárónyilatkozatba - noha nyilvánvaló, hogy ez csak akkor elégítette volna ki az ellenzéki pártot, ha a szlovákok hajlandóak lettek volna elítélni saját rendőrségüket és parlamentjüket. Hogy erre mennyi volt az esély, azt egyébként a Fidesz képviseletében Németh Zsolt személyesen ellenőrizhette volna, ha él Gyurcsány meghívásával, és részt vesz a révkomáromi találkozón. Talán nem véletlen, hogy erre - más halaszthatatlan és bizonyára fontosabb - elfoglaltsága miatt nem ért rá. A jobboldal legnagyobb pártját a magyar-szlovák konfliktussorozatban is csupán egyetlen szempont vezérli. Gyurcsány minden eszközzel való lejáratása. Ezért minden igaztalan vádaskodás, olcsó csúsztatás, a reális helyzetkép „magyarkodó” átfestése. Ahelyett, hogy keményen fellépnének a hazai szélsőjobbal szemben. Megtiltanák például polgármestereiknek, hogy kifejezetten inspirálják a különböző gárdák és őrseregek masírozását. Felszólítanák önkormányzataikat, hogy ne közösködjenek a Jobbik képviselőivel. És akkor még kritizálhatnák is a kormányt azokért a mulasztásokért, amelyek a radikalizmus elleni törvényes küzdelemben kétségtelenül terhelik.

Dzurinda: A szlovák-magyar kapcsolatoknak

ártanak a gyűlölködő politikusok

2008. november 24. - (mti)

A szlovák-magyar kapcsolatoknak árt, hogy a Duna mindkét oldalán gyűlölködő politikusok ülnek a kormányokban - vélte Mikulás Dzurinda, az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió elnöke a TA3 hírtelevízió egyik vitaműsorában. „A Duna mindkét partján szocialista kormányok vannak, amelyek láthatóan nem tudják a feleletet napjaink aktuális kihívásaira, különösen a pénzügyi válságra és annak következményeire, ezért tartják fenn, illetve támogatják az ilyen gyűlölködő politikát” - jelentette ki a volt miniszterelnök. A szlovákiai nemzeti kisebbségeknek szánt tankönyvekkel kapcsolatban megjegyezte: a földrajzi megnevezések használatát illetően pártja az eddigi gyakorlat híve, s ezt a javaslatot fogja támogatni a parlamentben is.

Szlovákia számára elfogadhatatlanok a kollektív kisebbségi jogok

2008. november 23. - (mti)

Szlovákia számára elfogadhatatlanok a nemzeti kisebbségek kollektív jogai, s autonómiájuk bármilyen formája - jelentette ki Ján Kubiš szlovák külügyminiszter a Dnevnik című újvidéki lapnak adott interjújában. A politikust az újság azért kérdezte erről, mert a vajdasági magyarok egyes politikai vezetői azt kívánják Magyarországtól, hogy újból vizsgálja meg a kettős állampolgárság kérdését, és tegye egyik legfőbb külpolitikai törekvésévé a határain túl, kisebbségben élő magyarok perszonális autonómiájának kivívását. Szlovákiában erről szó sem lehet - jelentette ki Ján Kubiš. Szerinte a Szlovákiában élő magyarok helyzetéért a szlovák kormány a felelős, Szlovákia számára pedig elfogadhatatlan a nemzeti kisebbségek bármilyen kollektív joga, bármilyen autonómiája, beleértve a személyhez kötöttet is. A szlovák külügyminiszter kijelentette: Pozsony azt sem fogja megengedni, hogy ez a kérdés az EU-n belül bármilyen formában téma legyen. Másrészt viszont minden szlovákiai lakosnak, így a nemzeti kisebbséghez tartozóknak is biztosítják mindazokat a jogokat, amelyek az európai szabványok szerint megilletik őket. Kubiš elmondta: a szlovák vezetés arra a megállapításra jutott, hogy az egyénnek és az összes állampolgár egyéni jogainak védelme a leghatékonyabb és legjobb megoldás, nem pedig a kollektív jogok biztosítása. „Készek vagyunk garantálni és a legmagasabb szinten biztosítani a Szlovákiában élő valamennyi nemzeti kisebbség tagjainak egyéni jogait, de nem adunk a nemzeti kisebbségeknek semmilyen kollektív jogot” - szögezte le a szlovák külügyminiszter az újvidéki Dnevniknek adott interjújában.

Vértesszőlős - Egyre több a szlovák tájház, de a horvátok is bizakodhatnak

2008. november 23. - (Müllner Helga - kemma.hu)

Bíztató adat, hogy tavaly óta néggyel nőtt a szlovák tájházak száma, így most ötvenegy működik országszerte, tudtuk meg a Regionális Tájház Találkozóján. A Magyarországi Tájházak Szövetsége minden évben máshol rendezi meg konferenciáját, amelyen szakmai segítséget is nyújtanak. Az idei apropója a szlovák tájházak, így került képbe Vértesszőlős - tudtunk meg részleteket a Regionális Tájház Találkozó házigazdájától, Persikné Szabó Katalin kulturális menedzsertől. A településen 1994 óta működik tájház, s a kezdeti években kulcsos házként funkcionált. Megtudtuk: néhány éve megváltozott a szerepe, már szervesen illeszkedik a falu életébe, ma már kulturális programokat is szerveznek. Itt emlékeztek például az idén a Márton-napra, s februárban a tájházban tartanak hagyományos disznóvágás. - Úgy látjuk, hogy a turisták körében is népszerű a tájház, amely még a téli időszakban is nyitva van. Sokan, miután megnézték az előembert bemutató kiállítást, betérnek a századelő stílusában berendezett szobát bemutató tájházba, amely Kutenics Mária és Papp Kinga munkáját dicséri - teszi hozzá. Az egyik előadó, Andó György, a Békés Megyei Múzeum igazgatóhelyettese, a szlovák tájházakat összefogó Legatum Kht. igazgatója kiemelte: minden évben segítik a szlovák tájházakat, tavaly például a leltárkönyvek készítésében adtak tanácsot. Magyarországon nyolc megyében működik szlovák tájház. Bíztató adat, hogy tavaly óta néggyel nőtt a számuk, így most ötvenegy működik országszerte. - A tájházak kialakításánál érdemes odafigyelni arra, hogy az épület hátsó részében vendégszobát alakítsanak ki - tanácsolta. Németh Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztályának Vértesszőlősön élő főigazgatója kiemelte Peresznye példáját: itt ötven éves gyűjtőmunka után az idén augusztusban adták át a magyarországi horvátok keresztény gyűjteményét. Dr. Bereczki Ibolya, a Tájházszövetség elnöke azt hangsúlyozta, hogy a tájház berendezés egyedi legyen, mert a kíváncsiság a legjobb partnerük.

Szlovák est Vértesszőlősön

2008. november 10. - (kemma.hu)

A helyi szlovák kisebbségi önkormányzat körülbelül negyven pilisszentkereszti vendégművész és a helyi hagyományőrzők részvételével szlovák estet rendezett a Művelődési Házban. Az est közönsége több mint két órás folklórműsort láthatott, melyben felléptek a Pilis Néptáncegyüttes, a Pilis Kórus, a vértesszőlősi Zimozelený Asszonykórus és a helyi Samufalvi Óvoda és Bölcsőde óvodásai. A hangulatos műsor színes keresztmetszetét nyújtotta a szlovák népzene és néptánc termésének, és meggyőző bizonyítékát adta a hagyományok továbbélésének. A műsor után közös tánc zárta az estet.

Hidak fölött ívelő jóakarat

2008. november 17. - (kemma.hu)

Szlovákiai és magyarországi zöldek kezdeményezték azt a hétfői akciót, melynek színhelyévé a mindenek fölött álló Mária Valéria hidat választották. Mert szimbolikus hely; mert ennek megépülésével bizonyítottuk, hogy együtt el tudunk indulni a közös Európába. „Ezen az úton nem lehet megállni, ezen az úton bizonyítani kell nemcsak összetartozásunkat, nemcsak közös sorsunkat, hanem létező barátságunkat!” - hangsúlyozta egybehangzóan Robert Benyó, a túloldali, és Droppa György, az itteni zöldek egy-egy ismert alakja. Voltak vagy ötvenen, s bár a nap még melegen sütött, a híd környékén és magán az átkelőn bizony összefagytak az ott lévők; de ez senkit nem zavart, még a legkisebbeket sem. Előbb a híd közepén fonódott egybe az élőlánc, a két állam határán, majd Esztergomban ölelkeztek össze, s tettek hitet az összetartozás mellett, végül a vidám dumakanyarrá alakult Dunakanyar-heppening a túloldalon zárult, ahol, mint a párkányi barátok jelezték, egy nemzetek feletti malac forgott a faszenes grillsütőn, mellé különböző meleg italok garmadája várta a demonstrálókat.

MKP: Csáky Pált és Duray Miklóst halálosan megfenyegették

2008. november 22. - (mti)

A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) szombaton megerősítette azt a sajtóhírt, miszerint súlyosan megfenyegették a párt elnökét és stratégiai alelnökét, Csáky Pált és Duray Miklóst. A pártnak az MTI prágai irodájához eljuttatott közleménye szerint Csáky két ízben, júniusban és novemberben kapott fenyegető levelet és lőszert tartalmazó borítékot. A novemberi fenyegetés Durayra is vonatkozott. Az MKP mindezt jelentette a rendőrségnek, s tekintettel a folytatódó vizsgálatokra az üggyel kapcsolatban részletesebben nem kíván nyilatkozni. Ugyancsak közölték, hogy a szlovák rendőrség megerősítette az MKP pozsonyi székházának őrzését. A rendőrségnek ezt a lépését a párt megelőző intézkedésként értékeli - áll a közleményben. A Magyar Hírlap szombati kiadása az írta: a kísérőlevél szerint, ha Csáky és Duray november 30-ig nem tűnik el a szlovák politikai közéletből, kivégzik őket. A lapban megjelent cikk szerint a levelet rossz magyarsággal írták, s azóta a párt székháza előtt egész nap motoros rendőrök járőröznek vagy várakoznak. Duray az újságnak azt mondta, hogy a kilencvenes években mindennaposak voltak az életveszélyes fenyegetések a szlovákiai magyar vezetők ellen, „de ennyire nyíltan és durván soha sem érte támadás őket”, mint most.

Az MKP el tudja képzelni a KMKF státusának módosítását

2008. november 22. - (mti)

A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) el tudja képzelni a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma (KMKF) státusának bizonyos módosítását és kész arra, hogy ebben az irányban hatást gyakoroljon a magyar parlamentre - jelentette ki Berényi József, a párt parlamenti képviselője szombaton egy pozsonyi rádiós vitaműsorban. Kijelentését nem részletezte. Rafael Rafaj, a koalíciós Szlovák Nemzeti Párt (SNS) frakcióvezetője Berényire reagálva úgy vélte: ha a fórum formája meg is változna, a lényege nem. A nemzetközi szabályok nem engedélyezik, hogy az egyik ország alkotmányos tényezője politikailag kétlaki legyen és egy másik országgal szemben is elkötelezettséget vállaljon. Rafaj szerint a KMKF sérti Szlovákia egységét. A KMKF-fel szembeni fenntartásainak adott hangot Daniel Lipšic, az ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) alelnöke is. „Nincs rendjén, hogy Duray Miklós eljár a magyar parlament külügyi bizottságának üléseire. Ő a szlovák parlament képviselője, s a szlovák adófizetők pénzéből fizetik” - jelentette ki az ellenzéki politikus. Úgy vélte: a problémákat Szlovákiában kell megoldani, s nem kivinni a nemzetközi színtérre. Ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy a Szlovák Nemzeti Párt elnökének (Ján Slota) egyes megnyilvánulásai is ártanak Szlovákiának és lovat adnak a magyarok alá. Rafaj azonnal tiltakozott ez ellen, s azt állította, hogy „nem a szavak, hanem a tettek a fontosak”. A szlovák nemzetiek frakcióvezetője ugyanakkor kételkedik abban, hogy a magyarok őszintén törekednének a problémák rendezésére. Lipšic bírálóan szólt a két szomszédos országban meglévő szélsőséges csoportok tevékenységéről és leszögezte: elfogadhatatlan, hogy a szlovák-magyar kapcsolatokat ma a szélsőségesek határozzák meg. Úgy vélte: a sajtó túlságosan nagy figyelmet szentel a szélsőségeknek.

Ján Slota: Magyarország gazdaságilag csődbe jutott

2008. november 22. - (mti)

Magyarország gazdaságilag csődbe jutott, s ezért exportálja problémáit Szlovákiába - állítja a pozsonyi kormánykoalícióban részt vevő Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Ján Slota a SITA hírügynökségnek szombaton adott interjújában. „Meg vagyok győződve arról, hogy a déli szomszédaink problémáinak exportját Szlovákiába elsősorban a totális gazdasági kudarcuk váltotta ki. A Magyar Köztársaság gazdaságilag tönkrement. Ha nem kaptak volna 25 milliárd dolláros injekciót, akkor ennek az államnak a gazdasága leállt volna. Az az érzésem - és erről meg vagyok győződve -, hogy ezt a hatalmas problémát sajnos szélsőséges és radikális erővel próbálják meg elfedni” - nyilatkozta Ján Slota a szlovák hírügynökségnek. Slota úgy fogalmazott, hogy a jéghegy csúcsát a neofasiszták királyhelmeci akciója jelentette. „A nyilasok még a háború utolsó napjaiban is lőtték a zsidókat a Duna-parton. Lelőtték őket, és a Dunába dobálták. Az ilyen emberek, ha eljönnek megemlékezni a bécsi döntésről, melynek következtében Szlovákiától elszakították déli részeit és a fasiszta, horthysta Magyarországhoz csatolták, és megengedik maguknak, hogy egyenruhában jöjjenek Királyhelmecre koszorúzni, nos az az abnormális szemtelenség és arrogancia megnyilvánulása” - fejtette ki véleményét a magyarokat gyakran támadó szlovák koalíciós pártelnök. Az önmagát Nemzeti Őrseregnek nevező csoportosulás 28 tagja november 8-án, a kelet-szlovákiai Királyhelmecen próbált megemlékezni az első bécsi döntés 70. évfordulójáról. Az egyenruhás személyeket a szlovák rendőrség letartóztatta, de másnap elengedték őket. Ugyanakkor tiltott önkényuralmi jelképek viselése és az emberi szabadságjogok elleni propaganda gyanújával bűnvádi eljárást indítottak ellenük.

Szlovák feliratot mázoltak le Ecseren

2008. november 22. - (Új Szó)

Összemázoltak egy szlovák nyelvű feliratot a részben szlovákok lakta magyarországi Ecseren (Ečer) - értesült az Új Szó Imrich Fuhltól, a luno.hu magyarországi szlovák hírportál szerkesztőjétől, magyarországi szlovák közéleti szereplőtől. Tájékoztatása szerint az egy vagy több tettesnek a „Vítajte na Ečeri!” („Üdvözöljük Ecseren!”) szlovák nyelvű felirat bántotta a szemét a települést a közeli Budapesttel összekötő út mentén, a Budapest felől vezető oldalon. Az említett hírportálnak minderről Csaba Ondrej Aszódi, az ecseri szlovák önkormányzat vezetője számolt be. Elmondta, a helyi önkormányzat dolgozói ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek az ügyben. Ecser közterületein több szlovák nyelvű felirat is található, a helyi szlovákság képviselői az eset kapcsán fokozottabban figyelnek ezekre is.

http://www.rtlhirek.hu/cikk/231298

Gašparovič Tótkomlóson találkozna Sólyommal

2008. november 22. - (Új Szó / sita)

Nem a legmegfelelőbb időpontot javasolta Sólyom László magyar államfő a találkozásra - közölte pénteken a köztársasági elnök. Ivan Gašparovič tudatta, hogy november 29-én utazik haza szlovákiai látogatásáról Michaelle Jean kanadai főkormányzó. Ennek ellenére Gašparovič igyekszik eleget tenni a meghívásnak. Ugyanakkor megjegyezte, előnyben részesítené, hogy magyar kollégájával a magyarországi szlovákok egyik kulturális és közéleti központjának számító, Békés megyei Tótkomlóson (Slovenský Komlóš) találkoznának december 5-én, azon a tanácskozáson, amelyet a kisebbségek jogállásáról szerveznek, s amelyre mindkét államfőt meghívták. Ivan Gašparovič november 11-i lengyelországi látogatásán közös nyilatkozat kiadását javasolta Sólyom Lászlónak a szlovák-magyar kapcsolatok ügyében. A két ország államfője akkor azért találkozhatott, mert a magyar államfő is részt vett a függetlenség napja alkalmából rendezett központi varsói ünnepségeken. Azonban Sólyom László a szlovák államfő által javasolt közös nyilatkozat helyett a két ország elnökének személyes találkozóját, az érdemi megbeszélést részesítette előnyben.

Duna TV: Magyarországon 130 szlovák nemzetiségi iskola működik

2008. november 21. - (Híradó - dunatv.hu)

http://www.dunatv.hu/felsomenu/nettv?video=1_476549

A magyarországi szlovákok képviselői is úgy tudják: hamarosan lecserélik Szlovákiában a nagy vihart kavart, kizárólag szlovák helységneveket tartalmazó Honismeret könyveket. A magyarországi szlovák tankönyvekben mindkét nyelven szerepelnek a helységnevek - mondta Lászik Mihály, az Országos Szlovák Önkormányzat oktatási bizottságának elnöke. 11 diák jár a pilisszentléleki általános iskolába, ahol kötelező idegen nyelvként tanulják a szlovákot. A 320 lakosú faluban a szülők, nagyszülők többsége még őrzi a nyelvet, így a gyerekek nem csak az órákon tudnak gyakorolni. - Igyekszem arra, hogy a köznapi nyelvet, a konyhanyelvet elsajátítsák a gyerekek, hiszen közel vagyunk a határhoz, ha átmegyünk Párkányba, színházba vagy fagyizni, akkor tudjanak szlovákul megszólalni, értsék, hogy mi van kiírva az üzletekben - mondta Lacza Zsuzsanna tanítónő. Magyarországon 130 szlovák nemzetiségi iskola működik. Olyan tankönyvekből tanítanak, amelyekben a helységnevek mindkét nyelven szerepelnek. - Ezen a területen nálunk nincsen gond. A magyar nyelvről lefordított földrajz, illetve történelemkönyvekben az olyan települések neveit, amelyek szlovák vonatkozásúak, magyarul is illetve szlovákul is jelöljük - hangsúlyozta Lászik Mihály az Országos Szlovák Önkormányzat oktatási-nevelési bizottság elnöke.

A szlovák oktatásról

(Országos Szlovák Önkormányzat)

http://www.slovaci.hu/index.php?id=1003&L=0

Magyarországon a jelenlegi nemzetiségi iskolarendszer kialakítása a második világháború után kezdődött. 1945 előtt egységes szlovák nyelvű oktatás nem folyt, szervezett, egymásra épülő iskolahálózat nem alakult ki. A szlovákok lakta települések többségében csak magyarul oktató iskolák voltak. A mai magyarországi szlovák iskolai oktatás létét egy fontos - 1948-ban bekövetkezett - változáshoz kell kötni. Ekkor született az elképzelés, mely szerint hozzá kellett volna kezdeni egy teljes szlovák iskolarendszer kiépítéséhez, amely az óvodától a középfokú iskolán át a főiskolai tanszékekig egyre magasabb iskolafokozatokból tevődik össze. Kezdetekben hat (Békéscsaba, Budapest, Nagybánhegyes, Sátoraljaújhely, Szarvas, Tótkomlós), később öt szlovák tannyelvű iskola működött, melyek közül négy regionális beiskolázású, diákotthonnal ellátott intézmény volt. 1961-ben a szlovák egynyelvű iskolákat kétnyelvű, szlovák - magyar iskolákká alakították át, ahol a humán tantárgyakat szlovákul, a természettudományi tárgyakat magyar nyelven tanítják olyképpen, hogy a szakkifejezéseket a tanulók ezeken az órákon szlovákul is megtanulják. A szlovák tanítási nyelvű iskolák megszervezésével párhuzamosan, rövid idő alatt nyolcvan szlovák település magyar iskolájában bevezették a szlovák nyelv fakultatív tanítását. Ez lett az ún. szlovák nyelvoktató iskola típusa, amely napjainkig a szlovák nemzetiségi oktatási intézményekhez sorolható iskolák 90 - 95 %-át teszi ki. A kilencvenes években megkezdődött a közoktatási reform, s ezen belül a nemzetiségi oktatás reformja is. A nemzetiségi oktatás területén célként jelent meg a nemzetiségi intézmények pontos definiálása és a nemzetiségi oktatás színvonalának emelése. A 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatásának irányelve kiadásáról a nemzetiségi iskolák három típusát különbözteti meg. Az anyanyelvű oktatásban - a magyar nyelv és irodalom kivételével - a nevelő és oktató munka a kisebbség nyelvén folyik. A kétnyelvű kisebbségi oktatásban a tanítás nyelve a kisebbségi és a magyar nyelv, azzal a feltétellel, hogy a heti órakeret legalább ötven százalékában a kisebbség nyelvén kell oktatni. A kisebbség nyelvén oktatott tantárgyakat az iskolák pedagógiai programja határozza meg. A nyelvoktató kisebbségi oktatás keretei között a tanítás nyelve a magyar nyelv, a kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében legalább heti négy órában kell tanítani. Napjainkban Magyarországon 130 olyan oktatási intézmény működik, mely a jogszabály értelmében szlovák nemzetiséginek tekintendő. Szlovák nyelvet oktató óvodák nyolc megyében működnek. A legtöbb Békés és Nógrád megyében van. A szlovák foglalkozásokon résztvevő gyermekek száma meghaladja a háromezret, a legnagyobb létszámban Békés megyében vannak. A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés irányelve az óvodák két típusát különbözteti meg. Az anyanyelvű óvodákban a nevelés nemzetiségi nyelven, a kétnyelvű óvodában nemzetiségi és magyar nyelven folyik. A rendelet a kétnyelvű óvodák esetében nem szabályozza a nyelvhasználat mértékét. A jogszabályi előírások értelmében egynyelvű óvoda a budapesti szlovák általános iskola mellett működik. A többi szlovák nyelvet oktató óvoda kétnyelvűnek számít. Szlovák nyelvet oktató általános iskolák kilenc megyében működnek. A szlovák nyelvet tanuló diákok száma Komárom - Esztergom, Békés és Pest megyében a legmagasabb. A budapesti iskolában egynyelvű oktatás folyik. Békéscsabán, Sátoraljaújhelyen, Szarvason és Tótkomlóson kétnyelvű szlovák intézmények működnek. Különböző tantárgyakat tanítanak szlovák nyelven: történelem, földrajz, szlovák népismeret, környezetismeret, ének - zene, rajz, technika, testnevelés. A többi ún. nyelvoktató általános iskolában heti négy órában tanítják a szlovák nyelv és irodalmat, ill. népismeret tantárgyakat. Magyarországon két szlovák nemzetiségi gimnázium működik - Békéscsabán és Budapesten. A budapesti intézményben kétéves, érettségire épülő, kétnyelvű szakképzést vezettek be. A szlovák nemzetiségi gimnáziumokon kívül Balassagyarmaton és Sátoraljaújhelyen idegen nyelvként tanítják a szlovák nyelvet. Felsőfokú szlovák képzés öt felsőoktatási intézmény keretein belül folyik, s valamennyiben pedagógus- ill. bölcsészképzés. Szarvason a Tessedik Sámuel Főiskola, Esztergomban a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola keretein belül szlovák óvodapedagógusok és tanítók képzése; a Szegedi Egyetem, Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar, Szlovák Nyelv és Irodalom Tanszékén általános iskolai tanárképzés folyik. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen bölcsészeket ill. középiskolai tanárokat képeznek.

http://www.luno.hu/mambo/index.php?option=content&task=view&id=7124&Itemid=

http://www.luno.hu/mambo/index.php?option=content&task=view&id=6782

Válaszolt a szlovák ombudsman

2008. november 21. - (mti)

Kiemelt figyelmet szentel a szlovák ombudsman a dunaszerdahelyi labdarúgó-mérkőzésen történtek közigazgatási vizsgálatának - áll abban a levélben, amelyet Pavel Kandráč válaszul küldött Szabó Máténak, az állampolgári jogok biztosának. A magyar ombudsman további tájékoztatást kért az esettel összefüggő körülményekről - tájékoztatott az Országgyűlési Biztos Hivatala pénteken. Szabó Máté november elején kereste meg a szlovák ombudsmant részben információért, részben felajánlva tapasztalatait. A magyar ombudsman tájékoztatást kért arról is, hogy érkezett-e állampolgári panasz, bejelentés a szlovák kollégájához, illetve hogy tervez-e vizsgálatot. Pavel Kandráč arról biztosította a magyar kollégáját, hogy nagy érdeklődéssel kíséri a dunaszerdahelyi esetet, „annak összefüggései a Szlovák Köztársaság illetékes közigazgatási szervei eljárásainak tárgyát képezik”, és ennek a folyamatnak a szlovák biztos kiemelt figyelmet szentel. Pavel Kandráč azt is közölte, hogy hivatalához nem érkezett panasz és bejelentés sem a történtekkel kapcsolatban.

Ján Kubiš: A magyar politikusok felismerték,

hogy szükség van a párbeszédre

2008. november 21. - (mti)

A magyar politikusok végre tudatosították, hogy elfogadhatatlan elszigeteltségbe taszítani Szlovákiát: párbeszédet kell vele (Szlovákiával) folytatni, de az ehhez való politikai akarat a magyar politikusok részéről hosszú hónapokon át hiányzott - állítja Ján Kubiš szlovák külügyminiszter a Pravda című szlovák lapnak adott interjújában. A szlovákiai magyar tankönyvekről kirobbant vitát a miniszter „feleslegesnek” tartja, s úgy véli, hogy azt el lehetett volna kerülni. A dunaszerdahelyi labdarúgó-mérkőzésen történt eseményekkel kapcsolatban pedig azt állítja, nincs oka megkérdőjelezni a szlovák főügyész álláspontját, aki szerint a rendőrség nem hibázott. A magyar kormányfő kérését, hogy a szlovák rendőrök szurkolók elleni fellépését egy független fórum vizsgálja ki, ugyanakkor nem támogatja Kubiš.

Ján Slota: Magyar és szlovák földrajzi

megnevezések is lesznek a tankönyvekben

2008. november 21. - (mti)

Magyar és szlovák nyelvű földrajzi megnevezéseket egyaránt tartalmazni fognak a jövőben a szlovákiai magyaroknak szánt tankönyvek - állítja Ján Slota, a koalíciós Szlovák Nemzeti Párt elnöke. „Remélem, hogy nyugalom lesz. Ez egyértelmű meghátrálás, de a politika kompromisszumokra épül” - nyilatkozta a szlovák nemzetiek vezére a SITA hírügynökségnek pénteken Pozsonyban. Megjegyezte: Robert Fico szlovák kormányfő is már többször kijelentette, hogy magyar-szlovák vitát kiváltó kérdést olyan kompromisszummal oldják meg, amely megfelel a nemzetközi kisebbségvédelmi normáknak, s elfogadható az Európai Unióban is. Slota szerint az első helyen a szlovák megnevezésnek kell állnia, s csak azután jöhet a földrajzi név a nemzeti kisebbségek nyelvén is. A szlovák kormány várhatóan szerdán tűzi napirendre az oktatásügyi törvény módosítását. Robert Fico kormányfő korábban azt ígérte: ezzel a módosítással úgy fogják megoldani a földrajzi megnevezések anyanyelvű használatának kérdését a szlovákiai nemzeti kisebbségi tankönyvekben, hogy azzal „mindenki elégedett lesz”. Az Oktatásügyi Minisztérium azt javasolja a kormánynak, hogy a Magyar Koalíció Pártja (MKP) által benyújtott módosítást ne támogassa. Maga a tárca ugyanakkor semmiféle javaslatot nem tett. Állásfoglalásában azt állítja, hogy az MKP javaslata a földrajzi nevek kisebbségi nyelven történő írására sérti az államnyelvről szóló törvényt, illetve a térképészeti törvényt. Fico a magyar miniszterelnökkel való múlt szombati révkomáromi találkozóján tett ígéretet a tankönyvek problémájának a megoldására. Ígéretét kormánya szerdai révkomáromi kihelyezett ülésén megismételte. Fico azt javasolta, hogy a tankönyvekben a magyar megnevezés szerepeljen az első helyen korrekt nyelvtani formában, s azt kövesse a szlovák megnevezés.

Trianon szlovák szemmel

2008. november 23. - (Peter Weiss - Népszabadság)

A szlovák-magyar politikai kapcsolatok mélyponton vannak, s ezen a megállapításon a két ország kormányfőinek révkomáromi munkatalálkozója után csak az változtathat, ha a fogadkozásokat tettek követik. Nem segítik a kibontakozást a gyakori leegyszerűsítő nézetek és elemzések sem.

Tény az, hogy a rendszerváltás óta először fordul elő, hogy mindkét ország kormányfője szociáldemokrata. Az viszont már féligazságnak sem minősíthető, hogy éppen most, regnálásuk idején jutott szinte a fagypontra a két szomszéd ország viszonya. Miként az a vélekedés sem állja meg teljesen a helyét, hogy a jelenlegi feszültségek azóta jellemzik a két állam és a két nemzet kapcsolatát, amióta a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) a pozsonyi kormánykoalíció tagja. Egyébként kétségtelenül szerencsétlen kijelentései dacára sem lehet egyedül Ján Slotát bűnbaknak kikiáltani. A szlovák-magyar kapcsolatokban ugyanis az első súlyos válság 2002-ben keletkezett, amikor mindkét országnak konzervatív miniszterelnöke volt. Akkoriban a Szlovák Nemzeti Párt ellenzékben politizált és belső válsággal küszködött, ezért meglehetősen jelentéktelen szerepet töltött be, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke pedig a szlovákok körében is népszerű Bugár Béla volt. Mégis olyan feszültség alakult ki már akkor is a két ország között, hogy ezek a problémák egy ideig csaknem teljesen lehetetlenné tették a visegrádi négyek együttműködését is. A magyarországi szélsőségesek már jóval 2006 előtt - amikor Robert Fico kormánya hatalomra, Ján Slota pártja pedig koalíciós pozícióba került - hangot adtak revizionista nézeteiknek. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának akkori ügyvezető (ma stratégiai) alelnöke tavaly üdvözlő levelet küldött a Hatvannégy Vármegye Mozgalom tagjainak, akik Trianon évfordulóján a budapesti szlovák nagykövetség előtt tüntettek, Nagy-Magyarország térképét feszítették ki, miközben a hírhedt „Mindent vissza!”, „Vesszen Trianon!” és más irredentista jelszavakat kiabáltak. Ugyanő több mint hat évvel ezelőtt, a Fidesz kampányzáró választási nagygyűlésén patetikus hangon ismételte meg az egyik transzparensen olvasható szöveget: „A Felvidék veled van, Viktor!” Harmadszorra is Duray Miklóst kell idéznem, aki 2006 februárjában - amikor a Magyar Koalíció Pártja még kormányzati tényező volt - Budapesten kijelentette, hogy a világ megtagadja a magyarságtól az önrendelkezési jogot, amelyet viszont mások esetében elismer. Ilyen joggal a felvidéki magyarok sem rendelkeznek - közölte, majd kibökte a lényeget: - A koszovói albánok ezt a jogukat megszerzik, és ezért szurkolunk nekik. Így lett, azóta kikiáltották a független Koszovót. Ha végiggondoljuk a történteket és Duray kijelentését, akkor a szlovákok csak arra a következtetésre juthatnak, hogy az MKP egyik vezetője kizárólag Szlovákia területi egységének megbontásával tudja elképzelni az itteni magyarság önrendelkezési jogának érvényesítését, hiszen a koszovói albánok is elszakadtak Szerbiától. Gyanakvásunkat a stratégiai alelnöknek az a nyilatkozata is erősítette, miszerint a határok nem megváltoztathatatlanok, habár a realitásokat figyelembe véve mostanság nincs értelme határmódosításról beszélni. Ezek és egyéb hasonló esetek friss vért pumpáltak a szlovákiai szélsőségesek ereibe, akik riadót fújtak. Szlovákiában azonban mások is úgy vélték, hogy az említett politikai elképzelések és törekvések felbolygatnák Közép-Európa viszonyait, valósággal balkanizálhatnák ezt a térséget. Aggodalmainkat nem lehet azzal az érvvel elütni, hogy Duray Miklós magánemberként mondott ilyesmiket. Ugyanis ha a Fidesz, de más magyarországi párt is elengedi a füle mellett vagy bagatellizálja ezeket a megnyilvánulásokat, és nem határolódik el egyértelműen tőlük - márpedig ezt nem tették meg -, akkor akár Ján Slota magyarellenes kirohanásait is magánvéleménynek minősíthetnénk, amelyeknek nem kellene politikai jelentőséget tulajdonítanunk. Hangsúlyozom még egyszer: Duray Miklós több, Szlovákiában felháborodást keltő nyilatkozata akkor hangzott el, amikor az MKP kormánykoalíciós párt volt, miként napjainkban a Szlovák Nemzeti Párt. Az lenne a helyénvaló, hogy aki elítéli a szlovák nacionalizmust, az ne tűrje el a nagymagyar nacionalizmust sem, főleg akkor, ha a történelmi revizionizmus elemeit is tartalmazza, amelyek egyértelműen az Európai Unió eszméjének alapjait ássák alá. Államközi és szomszédkapcsolataink akkor javulhatnak lényegesen, ha nem alkalmazunk kétféle mércét. Ha valaki bírálja - és joggal - Ján Slotát, akkor nem adhat felmentést Duray Miklósnak sem csak azért, mert sokkal kulturáltabban fogalmaz ugyan, ám ugyanolyan radikális nemzeti nézeteket hangoztat, mint a szlovák pártelnök. A lényeget Szigeti László, a pozsonyi Kalligram Kiadó igazgatója, neves szlovákiai értelmiségi mondta ki: „Bugár Béla koncepciója a magyar nemzeti és a szlovákiai állampolgárság szimbiózisára törekszik. Ez nagyon nehéz, de az egyetlen járható út. A Duray-féle koncepció lebegteti az állampolgári tudat súlyát és szerepét. Nem óhajt párbeszédet a szlovák politikai elittel. Szónoklatai és cikkei azt sugallják, hogy mindenekfölött magyarok vagyunk, és minden egyéb identitásunk másodlagos vagy lényegtelen. Egyetlen politikai fegyvere a magyarságpolitika lezárhatatlansága. Vagyis Bugár Bélával ellentétben Duray Miklós olyan útra akarja terelni a szlovákiai magyarságot, ahol semmi esélye sincs. Ugyanis fel akarja támasztani a magyar politikai nemzet eszméjét.” Mindezeket azért hozom fel, mert ezeknek a tényeknek és összefüggéseknek az ismerete és tudatosítása nélkül lehetetlen értelmezni a szlovák politikai színtér történéseit, a szlovák közvélemény reagálásait, valamint a Szlovák Nemzeti Párt népszerűségének növekedését. Hamis és leegyszerűsített az a nézet, amely csak azt hangsúlyozza, hogy a szlovák nacionalisták bántják a hazai magyarokat és a magyarságot, ezért védelemért vagy jogorvoslatért uniós fórumokhoz kell fordulni (Duray Miklós legújabban már az Európai Unió védelmi gyámságát sürgeti a felvidéki magyarság számára). Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a szlovák politika szüntelenül kénytelen szembesülni a nagymagyar nacionalizmus különböző szintű megnyilvánulásaival. Egyre több szlovák szemében pedig éppen Duray Miklós az utóbbi jelenség egyik megtestesítője, habár bizonyos elemek megjelennek a Magyar Köztársaság állami politikájában is. A legfőbb gondot meggyőződésem szerint az okozza, hogy a magyar politikai elit képtelen racionálisan feldolgozni Trianon traumáját. Napirendre térni afölött, hogy Magyarország területe lényegesen kisebb, mint a Monarchia idejében volt. Ezt a tovább lappangó nacionalista szemléletet kifinomult retorikába csomagolják, miközben európai értékekre hivatkoznak, holott a kettő szöges ellentétben áll egymással. A szlovákok - akik nem felejtették el, milyen következményekkel járt az első bécsi döntés - először akkor kapták fel a fejüket, amikor Antall József nem sokkal a rendszerváltás után kijelentette, hogy lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Egyúttal olyan kormányprogramot képviselt, amelyben síkraszálltak a szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösség önrendelkezési jogáért. Azóta félnek az érintett országokban az autonómia említésétől is. Mindezek a törekvések Orbán Viktor révén tovább erősödtek, amikor előállt a magyarság határokon átívelő egyesülésének koncepciójával, továbbá a Magyar Köztársaság és a szomszédos országok magyar nemzetiségű polgárai közötti intézményes és jogi kötődések megteremtését célzó törekvésekkel. Nem véletlenül jelentette ki az akkori magyar kabinet egyik tagja, hogy Orbán Viktor már átlépte a politikai Rubikont, hiszen a magyar nemzetpolitika a tizenötmilliós magyar közösség intézményesítésére törekszik, és ez a folyamat akkor fejeződik be, amikor a Kárpát-medencében élő magyarok mindegyike magyarországi állampolgárságot és szavazati jogot kap. Az ilyen törekvésektől - ahogy arra Štefan Markuš, Szlovákia volt budapesti nagykövete is felhívta a figyelmet - közvetlen ösvények vezetnek a revizionizmushoz és az irredentizmushoz. Ezeknek a politikai törekvéseknek a megnyilvánulásaként értelmeztük a státustörvény elfogadását, amelynek eredeti változatával a politikai megrendelők és a jogi norma megalkotói igyekeztek elérni, hogy a magyarországi jogrend bizonyos elemeit a szomszédos országokban is érvényesítsék. Csak a szlovák diplomácia nyomására és az illetékes uniós szakértők kifogásai után változtattak, éspedig lényegesen, az eredeti elképzeléseiken. A magyarországi és a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségű állampolgárok közötti intézményesített és jogi kapcsolatok megteremtését célzó törekvések nyilvánulnak meg a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának létrehozásában és eddigi tevékenységében is. Ezért ellenzi ezt a fórumot elvi szempontból a szlovák kormány. Sógor Csaba romániai európai parlamenti képviselő nemrég pontosan és őszintén fogalmazott, amikor leszögezte, hogy a KMKF tulajdonképpen az Országgyűlés felsőháza. Németh Zsolt, aki tudvalévően Orbán Viktor egyik legközelebbi munkatársa, már 2000-ben kijelentette, hogy örülnének annak, ha nemcsak a határon túli magyarok, hanem Magyarország is képes lenne kezelni a trianoni traumát. Kifejezte azt a meggyőződését is, hogy Szlovákia lehet az a hely, ahol erre megoldást lehet találni, éspedig a magyar nemzet határokon átívelő reintegrációjával. Nyolc évvel később, nem sokkal Koszovó függetlenségének közelgő kikiáltása előtt, még tovább ment. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi diplomácia történelmében először fordul elő, hogy a nemzeti kisebbség számára kikényszerítették a területi autonómiát, ami az ő értelmezése szerint precedenst teremt, és rendkívül jó hír a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek számára, mert ettől a pillanattól kezdve a kisebbségek kollektív jogai és autonómiatörekvései legitimizált jogi intézmények, s ezt a tényt a határon túli magyaroknak és a magyarországi diplomáciának ki kell használnia. Ha ehhez hozzávesszük a KMFK egyik albizottságának törekvését, amely területi vagy legalább kulturális autonómiát szorgalmaz, akkor leszögezhetjük, hogy nemcsak a jelenlegi, hanem bármelyik soron következő szlovák kormány határozottan ellenzi majd, hogy a trianoni traumát ily módon gyógyítsák.

A szerző a Szlovákia Kommunista Pártjából (KSS) a rendszerváltás után kivált, szociáldemokrata értékrendet hirdető Demokratikus Szlovák Baloldal (SDL) egyik alapító tagja és első elnöke volt. Később belső viták miatt kilépett, és több társával együtt újabb baloldali pártot hozott létre, amely a 2002-es választásokon nem jutott be a parlamentbe. Nem sokkal később ez a politikai tömörülés egyesült a Robert Fico vezette Smerrel. Peter Weiss már korábban megvált ettől a tagságtól is. Jelenleg a pozsonyi Közgazdaság-tudományi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Karán ad elő

Nem engedi a ruszin autonómiát a Kárpátalja megyei tanács

2008. november 23. - (mti)

Nem támogatja a Kárpátalja megyei tanács a ruszin szervezetek követelését, hogy a testület december 1-jéig ismerje el érvényesnek a Kárpátalja autonómiájáról tartott 1991-es népszavazás eredményét, és nyilvánítsa ki a régió autonóm státusát - közölte a tanács elnökhelyettese. Mihajlo Martin az ungvári Novini Zakarpattya című hivatalos megyei lap hétvégi számának nyilatkozva leszögezte, hogy a területi autonómiával kapcsolatos kérdések nem tartoznak a Kárpátalja megyei tanács hatáskörébe, ahogy a krími autonómiáról is az ukrán parlament, nem pedig az ottani önkormányzat döntött. Egyúttal azt javasolta a kárpátaljai ruszin szervezeteknek, hogy hagyjanak fel - mint fogalmazott - a gyerekes játszadozással az önkormányzati státusú (autonóm) terület fogalmával. Kárpátalja soha nem lesz ruszin önkormányzati státusú terület, mert Ukrajna nem osztható fel autonómiákra - emlékeztetett. Martin azt is kifejtette, hogy a ruszinok nemzetiségként való múlt évi elismerésével a Kárpátalja megyei tanács mindössze politikai gesztust gyakorolt, az akkori döntés semmilyen jogi következménnyel nem jár. A Kárpátaljai Ruszin Szojm (nemzetgyűlés) és a Kárpátaljai Ruszin Néptanács nevű szervezetek október 25-i munkácsi kongresszusukon a Kárpátalja megyei tanácsnak címzett memorandumot fogadtak el azzal a követeléssel, hogy ismerjék el érvényesnek az 1991. decemberi helyi népszavazás - 78 százalékban autonómiapárti - eredményét. Ellenkező esetben a két szervezet független ruszint köztársaság kikiáltását helyezte kilátásba.

Magyar-szlovák kormányfői

Közös nyilatkozat

2008. november 15.

A Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, Robert Fico és Gyurcsány Ferenc november 15-én Révkomáromban találkozott, hogy megvitassa a szlovák-magyar kapcsolatok időszerű kérdéseit. Az alábbiakban a szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk a felek által aláírt angol nyelvű közös nyilatkozat szövegét nem hivatalos magyar fordításban.

A Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, Robert Fico Úr és Gyurcsány Ferenc Úr 2008. november 15-én Révkomáromban találkozott, hogy megvitassa a szlovák-magyar kapcsolatok időszerű kérdéseit.

Megerősítve az 1995. március 19-én Párizsban „A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság jószomszédi kapcsolatairól és baráti együttműködéséről szóló szerződés” jelentőségét, kifejezve az Európai Unió és a NATO közös tagságának szellemében fenntartott jószomszédi kapcsolatok iránti tartós elkötelezettségüket, szem előtt tartva az országaikban élő kisebbségek iránti felelősségüket a következő kérdésekben nyilvánítják ki egyetértésüket:

1. Kifejezik, hogy határozottan és egyértelműen elleneznek minden radikális ideológiát, az ilyen ideológiákat követő mozgalmakat, a szélsőségesség, az idegengyűlölet, az intolerancia, a sovinizmus, a nacionalizmus mindenféle formáját, az erőszak minden megnyilvánulását. Kinyilvánítják, hogy nemcsak elítélik ezeket a jelenségeket, hanem minden szükséges politikai és jogi eszközt felhasználva lépéseket tesznek ellenük, és e célból kezdeményezik a jogi eszközök erősítését. Eltökélt szándékuk, hogy alkalmazni fogják a már létező összes törvényes eszközt annak érdekében, hogy az országaikban élő állampolgáraikat megakadályozzák a gyűlölködés, az idegengyűlölet, az intolerancia, a gyalázkodás vagy a hátrányos megkülönböztetés terjesztésében. Mindazon ügyekben, amelyekben a nemzeti kisebbségeket vagy a hozzájuk tartozó személyeket a gyanú szerint sérelem ért, a felek a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság között érvényben levő megállapodások alapján kérhetnek információcserét és együttműködést egymástól.

2. A Szlovák Köztársaságban és a Magyar Köztársaságban élő nemzeti kisebbségek természetes kapcsot képeznek a két ország között; e minőségükben hozzájárulnak a két ország kapcsolatainak és együttműködésének gazdagításához és erősítéséhez. A felek egyetértenek abban, hogy a két ország nemzeti kisebbségeinek oktatása a nemzetiségek etnikai és kulturális azonosságának megőrzését, anyanyelvük ápolását, a magyarországi többségi nyelv, illetve a szlovákiai államnyelv elsajátítását szolgálja, valamint még inkább képessé teszi őket arra, hogy sikeresen éljenek országukban. E célok elérése érdekében mindkét fél támogatja a tartalmat és a nyelvet tekintve egyaránt legjobb minőségű tananyag használatát a nemzeti kisebbségek oktatásában.

3. Kifejezték meggyőződésüket, hogy mindkét ország állampolgárai őszintén a magyar-szlovák jószomszédi kapcsolatok szellemében kívánnak élni; valamint eltökéltségüket, hogy minden területen erősítik a kétoldalú együttműködést. E vonatkozásban megerősítették elkötelezettségüket, hogy végrehajtják és továbbfejlesztik a „Közös múlt, közös jövő - a közös projektek fényében” című programot.

4. A felek megerősítik a határ menti együttműködés fejlesztésére irányuló szándékukat, és megfontolják az újabb közös projektek lehetőségét, hogy tovább erősítsék a Szlovák Köztársaság és Magyarország állampolgárai közötti gazdasági és társadalmi kapcsolatokat. Révkomárom, 2008. november 15.

Robert Fico

a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke

Gyurcsány Ferenc

a Magyar Köztársaság miniszterelnöke

		Máj 2025

Po	Ut	St	Št	Pi	So	Ne
28	29	30	1 Dolnozemské zlaté pero	2	3	4
5	6	7 Srdcom vyšívané	8	9	10	11
12	13	14	15	16	17 XV. Výstup na Pilíš	18
19	20 Slovenský škovránok 2025	21	22	23	24	25 Vládne štipendiá pre Slovákov žijúcich v zahraničí – akademický rok 2025/2026
26	27	28	29	30 Dlhé hľadanie domova	31	1

Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript.
Tel.: (+36 1) 878 1431
Fax: (+36 1) 878 1432

Poštová adresa: 1558 Budapest, Pf. 199

RSS Facebook E-mail

luno.hu

OnLine LuNo Portál | Ľudové noviny
Portál Slovákov v Maďarsku
Az Országos Szlovák Önkormányzat által alapított lap
Ľudové noviny –
týždenník Slovákov v Maďarsku
(ISSN 0456-829X)
Főszerkesztő neve: Fábián Éva

Školy

Samosprávy

Odporúčame

E-mail: Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript.
Adresa/Cím: 1135 Budapest,
Csata utca 17. 1/9
Poštová adresa:
1558 Budapest, Pf. 199
Telefón: (+36 1) 878 1431
Tel./ Fax: (+36 1) 878 1432
Vydavateľ/Kiadó: SlovakUm Nonprofit Közhasznú Kft.

red blue brown green gray pink