Az asszimiláció miatt vesztik el anyanyelvüket a magyarországi nemzeti kisebbségek tagjai, a jogszabályi környezet kielégítőnek mondható - hangsúlyozta Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke, valamint Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke azt mondta, a magyarországi jogszabályi környezet kielégítő, inkább a saját nyelvi helyzetükkel van gondjuk. „Beállt a nyelvváltás időszaka, nem tudunk szimmetrikus kétnyelvűségről beszélni, előtérbe került a magyar és háttérbe került a szlovák nyelv” - tette hozzá. Mint mondta, Magyarországon is van tulajdonképpen nyelvtörvény, vannak olyan jogszabályok, amelyek a nyelvhasználatot szabályozzák. A szlovák nyelvtörvényhez hasonlóan kisebbségi területeken kivételt tesz a törvény, például a reklámok és cégértáblák esetében, - mint fogalmazott - „van egy pozitív diszkrimináció”. Kreszta Traján, az Országos Román Önkormányzat elnöke elmondta, a magyarországi románságnak „nincsen semmi olyan hátránya a jogszabályi környezet kapcsán”, ami a nyelvgyakorlás, a nyelv használata szempontjából merülne fel. „A gond abban merül ki, hogy elég nagy a nyelvvesztés, de ez nem abból fakad, hogy valaki korlátozná a mi nyelvhasználatunkat, hanem inkább ez az asszimilációból fakad” - tette hozzá. Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke azt mondta, a területen „a keretszabályozás viszonylag nagyvonalú, a részletszabályozás viszont rendkívül kicsinyes”. „Van egy nem definiált, viszonylag parttalan szabályozás, amely mindent, mindenhol megenged és lehetővé tesz, ugyanakkor hiányoznak hozzá végrehajtási szabályok, konkrét programok” - fogalmazott Heinek Ottó, aki szerint a nyelvvesztés ellensúlyozásában az oktatási intézményeknek lenne nagy szerepük. A problémák között példaként említette, hogy a nemzetiségi kétnyelvű oktatás állami többletnormatívája tíz éve nem változott.

Látótérben a kisebbségek oktatása

Mi ez? Pozitív diszkrimináció?

2009. július 24. - (mti)

Megvalósul a pozitív diszkrimináció Magyarországon a kisebbségek oktatási intézményeinek támogatásában - mondta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kisebbség- és nemzetpolitikai ügyekért felelős szakállamtitkára pénteken az MTI-nek. A magyarországi kisebbségi oktatás támogatása három forrásból tevődik össze. A normál oktatási támogatásnál 25-30 százalékkal magasabbat kapnak a kisebbségi oktatási intézmények, amihez még két kiegészítő támogatás jár. A MeH szakállamtitkára ezt annak kapcsán mondta, hogy több magyarországi kisebbségi vezető arról beszélt pénteken az MTI-nek: az asszimiláció akadályozza a kisebbség nyelvhasználatát. Kaltenbach Jenő, volt kisebbségi ombudsman pedig azt közölte az MTI érdeklődésére csütörtökön, hogy csupán „díszítő elem” a kisebbségek korlátlan nyelvhasználatát garantáló szabály, a kisebbségek lényegében elveszítették identitásukat, alig-alig ápolják kultúrájukat. Gémesi Ferenc ezek kapcsán úgy fogalmazott: a pozitív diszkriminációt segítő jogszabályokkal „az a cél, hogy ne lehessen asszimilációs hatásoknak kitenni a hazai kisebbségeket”. A nyelvhasználat esetében arra hívta fel a figyelmet, hogy „a jogszabályok csak a keretet adják”, a kisebbségeken is múlik, mennyire használják anyanyelvüket. „Az állam feladata az, hogy jogi és intézményi szempontból segítse a kisebbségeket” - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségi oktatási intézményeknek juttatott támogatási összegek nagyságrendje 2008-ban és 2009-ben ugyanakkora. Ennek megfelelően ezek az intézmények teljes kiadásaiknak mintegy 90, sőt akár 100 százalékát is fedezni tudják a támogatási összegekből. A nem kisebbségi iskolák esetében ez az arány lényegesen kisebb. A kisebbségek tankönyveiről elmondta, hogy a szükséges könyveket akár állami pénzen, külföldről is be lehet hozni. Január 1-je óta az oktatási tárca mellett működő Országos Kisebbségi Bizottság javaslatára automatikusan felkerülhetnek a kiadványok a választható tankönyvek listájára. Gémesi Ferenc kitért arra, hogy a kisebbségek demográfiai helyzete megfelel a magyarországi átlagnak. Ahogy a többségi, úgy a kisebbségi oktatási intézményekben is a tanulói létszám csökkenése a jellemző. Az európai uniós forrásokhoz való hozzájutást pedig megkönnyítette a kormány a kisebbségek számára, a békéscsabai szlovák oktatási intézmény felújítását pedig kiemelt feladatnak tekinti.

Bírál a volt kisebbségi ombudsman

A kisebbségek helyzete csak elvileg rózsás Magyarországon

2009. július 23. - (mti)

Magyarországon a kisebbségek helyzete elvileg, a jogi deklarációk szintjén rózsás, de a valóságban lesújtó - mondta Kaltenbach Jenő, volt kisebbségi ombudsman az MTI érdeklődésére. Az ombudsman szerint a kisebbségi nyelvhasználat ebből a szempontból tipikusnak tekinthető. A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló 1993. évi törvény kimondja, hogy „…anyanyelvét bárki mindenkor és mindenhol szabadon használhatja. A kisebbségi nyelvhasználat feltételeit - külön törvényben meghatározott esetekben - az állam köteles biztosítani”. Ezek a feltételek azonban messze nem teljesülnek - mondta a szakember, aki úgy fogalmazott: a jelenlegi szabályozás egy olyan korszak örököse, melyre igaz a kritika, hogy egy jogállam nem engedheti meg magának, hogy „díszítő elemként” szépen hangzó, de gyakorlatilag végrehajthatatlan szabályokat foglaljon magába. A korlátlan nyelvhasználatot garantáló szabály nyilvánvalóan a „díszítő elem” kategóriájába tartozik. „Nem tudok arról, hogy megindult volna a köztisztviselők tömeges nyelvi képzése, miközben köztudott, hogy a magyar lakosság természetesen beleérve a köztisztviselőket is nyelvi képzettség tekintetében az EU sereghajtója. Arról sincs tudomásom, hogy az állami költségvetés jelentős forrásokat mozgósított volna tömeges méretű nyelvi programok finanszírozására” - jegyezte meg. Kaltenbach Jenő szerint a jogalkotó elmulasztotta az általa alkotott jogszabály érvényesüléséhez szükséges intézkedések megtételét. Azokban az országokban, amelyekben a nyelvhasználat valóságos ügy, és a jogi szabályozásnak nem „kirakatfunkciója” van, sehol sem található ilyen „bőkezű”, általános szabály. A nyelvi jogok vagy személyhez, vagy területhez kötődnek. A földrajzi elv rendszerint a lakosságon belüli arányküszöbbel párosul. Ennek feltétele, hogy a kisebbséghez való tartozás, vagyis a kisebbségi jogok alanyainak köre egy jogállamhoz méltó módon meghatározható legyen, és éppen ennek a hiánya az, ami Magyarországon megnehezíti, sőt lehetetlenné teszi a tisztességes megoldást - jegyezte meg Kaltenbach Jenő. A szabad kisebbségi identitásvállalást nemzetközi egyezmény rögzíti, amely ugyanakkor azt is kimondja, hogy nem lehet visszaélésszerűen gyakorolni ezeket a jogokat, amelyek a nyelvhez, a kultúrához, a közösséghez tartozást fejezik ki. A kisebbségi identitás nyilvántartása nem lehet önkényes, az érintettet akarata ellenére nem lehet besorolni egy kisebbséghez, ugyanakkor ez nem is lehet az egyén kizárólagos döntése. A magyar szabályozásból hiányzik a közösség részvétele az identitás megválasztásában. Miközben a civil vagy vallási életben magától értetődő, hogy szükség van az egyén akaratán kívül a közösség beleegyezésére is ahhoz, hogy valaki egy egyesülethez vagy felekezethez tartozzon. Ugyanerre a közösségi elfogadást kifejező aktusra lenne szükség a kisebbségi identitásvállalás kérdésében is - fejtette ki a szakember. Kaltenbach Jenő szerint a magyarországi kisebbségek kivétel nélkül mind az identitásvesztés végpontjára jutottak, tagjaik nem beszélik nyelvüket, nem ismerik saját múltjukat, alig-alig ápolják kisebbségi kultúrájukat. „Elsorvasztottuk ezeket a kisebbségeket, ez a folyamat még a XIX. század második felében és a XX. század első felében nagyrészt bevégeztetett. Ezt Nyugat-Európában jól tudják, de mi nem szeretünk erre gondolni” - jegyezte meg. Hozzátette: csak nyerhetne az ország a bőkezű kisebbségpolitikával, semmi reális kockázat nincs, hiszen elszakadási törekvésektől, az ország egységét megkérdőjelező autonómiaigényről nincs ok tartani. A magyar kisebbségpolitikát többek között ehhez a paraméterhez kell mérni, és ennek tükrében is nagyon sok kívánnivalót hagy maga után - vélekedett a szakember.

A malmukra hajtjuk a vizet?

Sme: Megalapozatlan közlésekkel Budapest is

hozzájárul ahhoz, hogy Pozsony védhesse

2009. július 25. - (mti)

A Sme című liberális pozsonyi napilap szerint a magyar politikusok azzal, hogy megalapozatlan értesüléseket közölnek a szlovák államnyelvtörvényről, maguk is „kiadósan hozzájárulnak” ahhoz, hogy a védhetetlen törvény szlovák védelme sikeres legyen. „A szlovák kormánykoalíció képviselői a nyelvtörvény védelme érdekében manipulálják és félrevezetik a közvéleményt. A magyar politikusok és a sajtó is jócskán hozzájárul azonban ahhoz, hogy a védhetetlen pozsonyi védelme sikeres legyen” - írja szombati jegyzetében a befolyásos újság. Duray Miklósnak, a Magyar Koalíció Pártja stratégiai alelnökének eszmefuttatása arról, hogy Szlovákiában legalább három államnyelvre lenne szükség, mintha megrendelésre született volna. Ez a mérlegelés ugyanis éppen azokat az irracionális félelmeket erősíti a szlovákok egy részében, amelyekre a kormánykoalíció nacionalista politikáját alapozza. Nem véletlen, hogy Duray nyilatkozata elégedett mosolyt csalt Marek Madaric kulturális miniszter arcára - jegyzi meg Peter Morvay, az írás szerzője. Szerinte Tabajdi Csaba szocialista európai parlamenti képviselő sem olvashatta a szlovák törvényt, amikor azt állította, hogy az egészségügyben kötelező lesz a szlovák nyelvű kommunikáció. A jogszabály ugyanis csak azokon a településeken ír elő ilyesmit, ahol a kisebbségek aránya nem éri el a húsz százalékot. Továbbra is igaz viszont: a szlovák államnyelvtörvény feleslegesen szabályoz olyan dolgokat, amelyek a normális társadalmakban szabad választás és a felek megállapodásának tárgyát képezik. Ezt azonban sokkal „agyafúrtabban teszik”, mint azt Tabajdi állítja. A szlovák koalíciós politikusoknak jól jönnek ezek az érvek, mert könnyen vissza tudják verni őket. Még rosszabbul érvelnek a magyar ellenzéki politikusok. Nem igaz például a fideszes Németh Zsolt állítása, hogy a II. világháború után ilyen rossz nyelvtörvény még nem született. Sajnos született, például a francia nyelvtörvény, amely korlátozza a bretonok nyelvhasználatát, vagy a balti államok törvényei, amelyek az oroszokat zaklatják. „Mindezek természetesen nem szolgálhatnak mentségül a szlovák törvény esetében. Megbízhatóan azonban csökkentik kritikusainak hitelét, akik így Pozsonnyal kéz a kézben hozzájárulnak ahhoz, hogy a tárgyilagos vita a törvényről el se kezdődjön” - zárja jegyzetét a Sme.

Előkészítés alatt Vollebaek szlovákiai látogatása

2009. július 23. - (mti)

A pozsonyi kormány azt szeretné, ha Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa Szlovákiába látogatna. A szlovák külügyminisztérium szerint a látogatás előkészítése már megkezdődött. „Érdekünk, hogy eljöjjön” - közölte csütörtökön Pozsonyban Peter Stano szlovák külügyi szóvivő. A magyar diplomácia szerdán jelentette be: Knut Vollebaek szeptember 15-én Budapestre látogat, hogy közvetítsen a közelmúltban elfogadott szlovák államnyelvtörvény módosítása következtében Pozsony és Budapest között kirobbant vitában. A cél az, hogy az EBESZ, Magyarország és Szlovákia között háromoldalú konzultációs folyamat alakuljon ki, amely figyelemmel kísérheti a szlovák államnyelvtörvény, valamint leendő végrehajtási rendeleteinek további sorsát és ezek társadalmi hatásait - közölte az MTI-vel Mátrai Zsuzsanna külügyminisztériumi szóvivő. Stano ezzel szemben azt állította, hogy a háromoldalú konzultációkról nincs megegyezés, és Szlovákia továbbra is bizalmas, nem nyilvános konzultációkat kíván folytatni a Magyar Köztársasággal és az EBESZ-szel is. „A nyelvtörvény kérdését továbbra is belügynek tekintjük, mivelhogy a mi nyelvi jogszabályunkról van szó. Ha magyar szomszédunknak problémája van vele, akkor ezt elsősorban a vegyes bizottságban kell megvitatni” - húzta alá a szóvivő. Bár Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter keddi rendkívüli sajtóértekezletén azt állította, hogy Vollebaek a nyelvtörvény-módosítás vitájában teljes mértékben Pozsonynak adott igazat, a szlovákiai sajtó szerint ez nem egészen így van, s a tárcavezető nem tolmácsolta teljesen korrektül a főbiztos álláspontját. A TA3 szlovák hírtelevízió szerint a főbiztos állásfoglalásában, amelyet a pozsonyi tárca angol nyelven közzé is tett a honlapján, több kifogást és ajánlást is megfogalmazott a nyelvtörvénnyel kapcsolatban. A televízió szerint Vollebaek egyebek között bírálta a jogszabály nem egyértelmű megfogalmazásait, a pénzügyi bírság kiszabásának szabályait és a kisebbségi nyelvhasználat településenként 20 százaléknyi lakosságarányhoz kötött határát.

A szlovákiai magyarok keserűen várják a szeptembert

2009. július 23. - (Echo Tv)

Várhatóan Szlovákiába és Magyarországra is ellátogat az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa a szlovák nyelvtörvény ügyében. Pozsony korábban azt állította, hogy a főbiztos nem emelt kifogást a jogszabály ellen. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint ezt hazugság. A hazai és határon túli politikusok mindent megtesznek, hogy szeptember elsején ne lépjen életbe nagy vihart kavart módosított szlovák nyelvtörvény. Csáky Pál, a Magyar Koalíció pártjának elnöke szerint őszig már nem sok remény van. „Sajnos nem látok lehetőséget arra, hogy szeptember elsejéig bármiféle változás történjen. A szlovák kormány és a szlovák parlament elszánta magát arra, hogy ezt a törvényt végrehajtsa, a törvényt lényegében a köztársasági elnök már aláírta, tehát a törvény már jogerős” - mondta el Csáky Pál. Ráadásul a szlovák miniszterek hazudtak azzal kapcsolatban, hogy mi áll az EBESZ kisebbségi főbiztosának jelentésében. Azt állították: a főbiztos nem talált kifogásolni valót a jogszabályban, pedig ez nem igaz. Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa szeptemberben Budapestre látogat az ügyben. A szlovák külügyminiszter mindent a szlovák nyelv védelmével magyaráz. „Nem akarjuk a kisebbségek nyelvét diszkriminálni. De azt se akarjuk, hogy a szlovák legyen diszkriminálva” - mondta Miroslav Lajcak szlovák külügyminiszter. A szlovákiai magyarok keserűen várják a szeptembert. „A nyelvtörvény olyan, mint a miniszterelnökünk, és az egész kormány: soviniszta és elítélendő. Ez a véleményem az egészről. Tudjuk az első perctől, hogy a miniszterelnök soviniszta volt, és úgy is áll hozzá az egész kérdéshez” - közölte Mentő László szlovákiai magyar. Az EBESZ főbiztosa hamarosan Szlovákiába is ellátogat, Pozsony közölte: örülnek a látogatásnak.

Duray: legalább három államnyelvnek kellene lennie Szlovákiában

2009. július 23. - (mti)

Duray Miklós szerint legalább három nyelvet illetne meg az államnyelv státusa Szlovákiában, mégpedig a szlovákot, a magyart és a ruszint. „A szlovákok, a magyarok és a ruszinok már ezer éve élnek itt együtt. Lényegében ezeket a nyelveket illetné meg az államnyelvi státus Szlovákiában” - nyilatkozta a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) stratégiai alelnöke abban az interjúban, amelyet a pozsonyi SITA hírügynökség közölt csütörtökön. A hivatali érintkezés nyelve más dolog, ezért a köz- és államigazgatásban, valamint a kereskedelemben külön törvénnyel kellene szabályozni a nyelvhasználatot, hogy a kommunikáció zavartalan legyen - fejtette ki az alelnök. Duray szerint az államnyelv nem az általános kommunikáció nyelve. „Az államnyelv azoknak az embereknek a nyelve, akik az ország területén élnek” - hangsúlyozta az MKP alelnöke, aki szerint Szlovákiában nem jól értelmezik az államnyelv fogalmát. „Szlovákiában először 1990-ben folyt vita az államnyelvről, illetve a hivatalos nyelvről. Nem tudták eldönteni, miként viszonyuljanak a témához, mert nem látták a különbséget a hivatalos nyelv és az államnyelv között. Nem értették a problémát. Arra jutottunk, hogy a hivatali érintkezés nyelvéről kell törvényt alkotni, s nem az államnyelvről. Csakhogy a (szlovák) szuverenitás körüli kapkodás következtében végül oda jutott az egész, hogy az alkotmányban kell rögzíteni a kizárólagos és egyetlen államnyelvet” - emlékezett vissza Duray. A magyar iskolák szlovák nyelvoktatásával kapcsolatban úgy vélte: akkor is tanítanák a szlovák nyelvet, ha annak tanítása nem lenne kötelező, s az sem kizárt, hogy ez a forma hatékonyabb lenne a mainál. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egykori Osztrák-Magyar Monarchiában teljesen természetes volt, hogy az egymás mellett élő népek a másikhoz küldték gyerekeiket nyelvet tanulni. Az MKP alelnöke nem érti, miért kellett törvénybe foglalni, hogy valaki milyen nyelven beszéljen az orvosnál. „Az orvos és a beteg között bizalmi viszonynak kell kialakulnia. Döntsék el ők ketten, milyen módon alakítják ezt ki. Az orvosnak nagyobb a felelőssége, mivel esküje köti, a betegnek pedig az az érdeke, hogy normális kapcsolatba kerüljön orvosával” - jegyezte meg Duray a SITA-nak adott interjújában.

MSZP: A szlovák nyelvtörvény szembe megy az európai értékekkel

2009. július 26. - (mti)

A szlovákiai nyelvtörvény szembe megy az európai értékekkel - jelentette ki Kozma József szocialista politikus közleményben szombaton. „Ami a szlovák törvénymódosítással született, és ami azóta is folyik szomszédunkban, az hol nyílt szembemenés, hol pedig egyfajta bújócska európai értékekkel: a kisebbségek védelmével, a nyelvi sokszínűség fenntartásával, a diszkrimináció tilalmával” - fogalmazott a külügyi és határon túli magyarok bizottságának alelnöke. A törvénymódosítás előtt több lehetőség, kevesebb korlátozás volt, mint ami szeptembertől lesz hatályos. Ez pedig egyértelműen mutatja, hogy a kisebbségi helyzetben élő szlovákiai magyarság helyzete a nyelvhasználat tekintetében romlik. Ezt sem magyarként, sem szocialistaként nem lehet elfogadni - hangsúlyozza a szocialista politikus közleménye. Közép-Kelet-Európában országok és népek egymásra vannak utalva, ezért közös jövőnkről és közös jelenünkről együtt kell gondolkodnunk, és egymásra tekintettel, együtt kell cselekednünk is. Az MSZP ennek szellemében alakítja politikáját - fogalmazott Kozma József.

Európai nyelvészek és professzorok

tiltakoznak petícióban a nyelvtörvény ellen

2009. július 26. - (bumm.sk)

Az MTA Nyelvtudomámyi Intézete petíciót fogalmazott meg a szlovák nyelvtörvény módosításával kapcsolatban, amelyet már eddig is nagyon sok jelentős nyelvész, intézményvezető és professzor írt alá egész Európából

A petíció teljes szövege:

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 2009. június 30-án új törvényt fogadott el, mellyel módosította a szlovák nyelvnek mint állmanyelv használatával kapcsolatos korábbi szabályozást. A törvénymódosítás nemcsak más nyelvek, hanem a hivatalostól eltérő szlovák nyelvváltozatok használatát is korlátozza, és a törvényt megsértőket személyek és vállalatok esetében 100-tól 5000 euróig terjedő pénzbírsággal, tömegtájékoztató szervezetek esetében 165,000 euróig terjedő pénzbírsággal fenyegeti.

Íme a 270/1995. számú, „a Szlovák Köztársaság államnyelvével” foglalkozó törvény néhány új cikke (nem hivatalos fordításban).

* 2. §, (1) Az állami szervek, a területi önkormányzati szervek és más közigazgatási szervek kötelesek védeni az államnyelvet. [...]

2. § (3) Az államnyelv kodifikált formáját a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma hagyja jóvá, és teszi közzé honlapján.

* 5. § (5) A nyilvánosságnak szánt kulturális célú alkalmi nyomtatványok, galériák, múzeumok, könyvtárak katalógusai, mozik, színházak, koncertek és egyéb rendezvények programjai államnyelven jelennek meg azokon kívül, amelyek nemzeti(ségi) kisebbségek nyelvén jelennek meg, az ilyen nemzeti(ségi) kisebbség nyelvén kiadott nyomtatványnak, katalógusnak vagy programnak tartalmaznia kell tartalmilag azonos államnyelvű szövegváltozatot is. Az államnyelven megjelent, előző mondat szerinti nyomtatványok, katalógusok és programok tartalmazhatnak más nyelvű szövegváltozatokat is szükség szerinti terjedelemben, ezek alapvetően tartalmilag azonosak az államnyelvi szövegváltozattal, és csak az államnyelvi szövegváltozat után következnek.

* 5. § (7) Az emlékek, emlékművek és emléktáblák feliratait államnyelven tüntetik fel. Ha más nyelveken is tartalmaznak szöveget, a másnyelvű szövegek csak az államnyelvű szövegek után következnek és tartalmilag azonosnak kell lenniük az államnyelvű szöveggel. A másnyelvű szöveget egyenlő vagy kisebb betűmérettel kell feltüntetni, mint az államnyelvű szöveget. Az építtető köteles a Kulturális Minisztériumtól kötelező érvényű állásfoglalást kérni az emléken, emlékművön és emléktáblán szereplő feliratnak e törvénnyel való összhangjára vonatkozóan.

* 5. § (8) A Szlovák Köztársaság területén megvalósuló nyilvános gyűlés vagy nyilvános rendezvény mindegyik résztvevőjének joga van felszólalását államnyelven előadni.

* 8. § (4) Az egészségügyi és szociális intézmények személyzete a betegekkel vagy gondozottakkal rendszerint államnyelven érintkezik, az államnyelvet nem ismerő állampolgár vagy külföldi személy esetében olyan nyelven is, amelyen a beteggel kommunikálni lehet. Az olyan településeken működő intézményekben, ahol külön jogszabály szerint a hivatalos kapcsolatokban használatos a kisebbségi nyelv [tehát ahol a nemzeti kisebbség aránya eléri a 20%-ot,] a nemzeti(ségi) kisebbséghez tartozó beteg vagy gondozott személy a személyzettel az anyanyelvén is érintkezhett. A személyzet tagjai nem kötelesek ismerni a nemzeti(ségi) kisebbség nyelvét.

* 9. § (1) A jelen törvényből [...] eredő kötelezettségek teljesítését a művelődési minisztérium felügyeli. A felügyelet ellátása során a Kulturális Minisztérium azt is figyelemmel követi, hogy az államnyelv a 2. § (3) bek. szerint értelmezett kodifikált változatában valósul-e meg.

* 10. § (1) A Kulturális Minisztérium kétévente jelentést terjeszt a Szlovák Köztársaság kormánya elé az államnyelv Szlovák Köztársaság területén történő használatának állapotáról.

Alulírottak e korlátozásokat mind nyelvészeti, mind emberi jogi szempontból aggályosnak találjuk. A nyilvánosan használható nyelv, illetve nyelvváltozat megszabásával a törvény olyan kommunikációs színtereket is uralni kíván, melyek kívül esnek az állam illetékességén - például az orvos és betege közötti vagy a tudományos konferenciákon folyó kommunikációt, az üzleti megbeszéléseket, az önkormányzati ügyintézést, stb.

A szólásszabadság, beleértve a kommunikáció nyelvének szabad megválasztását, elidegeníthetetlen emberi jog a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának értelmében, az e joggal való élés következésképpen nem lehet pénzbírsággal büntethető vétség. E szabadságtól Európa nem térhet vissza a „cuius regio, eius lingua” anakronisztikus elvéhez. A nyelvhasználat szabadságának ilyen mérvű korlátozása különösen visszatetsző az Európa Tanács és az Európai Unió egyik tagállamában, hiszen mind az Európa Tanács, mind pedig az Európai Unió tiszteletben tartja a nyelvi sokféleséget és ezt várja el tagállamaitól is.

A törvénynek az az explicit előírása, hogy bármilyen tartalom csak államnyelvi eredetinek a fordításaként jelenhet meg idegen nyelven, ellentétes a nyelvek egyenjogúságának a tudományban régóta elismert elvével. A törvény így nem csak a szabadságot, hanem az egyenlőséget is sérti: súlyosan diszkriminatív.

A törvény a szlovák nyelv mindazon változatainak használatát is vétséggé teszi és büntetéssel fenyegeti, melyek különböznek a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma által kidolgozott, annak honlapján megjelenő hivatalos változattól, s ezáltal mindazon szlovák anyanyelvű - többnyire alacsony státusú - polgárokat, köztük a nagy létszámú roma népességet is diszkriminálja, akik nyelvjárást vagy egyéb nem sztenderd nyelvváltozatot beszélnek.

A nyelvtudomány alaptétele, hogy az anyanyelv, illetve anyanyelvváltozat használatát nem lehet törvényekkel korlátozni és szabályozni, és a kodifikált változat ellen vétőket nem lehet büntetéssel sújtani. Lelkiismeretes nyelvész nem gondolhatja, hogy bármely nyelvnek egyetlenegy, minden nyilvános nyelvhasználati színtéren, valamennyi - anyanyelvi és nem anyanyelvi - beszélő által használandó változata lenne. A nyelvek időben és térben folyamatosan változnak, és a kőbevésésükre történő kísérlet legfeljebb holt nyelvek esetében lehet sikeres.

A fentiek miatt aggodalmunkat és tiltakozásunkat fejezzük ki.

A petíció aláíróinak listája megtalálható az alábbi honlapon.

http://peticio.nytud.hu

SNS-HZDS - Szeptemberben viszik

Alkotmánybíróság elé a földrajzi nevek ügyét

2009. július 26. - (tasr)

Közös beadvánnyal fordul az alkotmánybírósághoz a kisebbségi iskolák tankönyveinek kétnyelvű földrajzinév-használata miatt a Szlovák Nemzeti Párt és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom - erősítette meg Rafael Rafaj, az SNS frakcióvezetője. Az oktatási törvény értelmében például a szlovákiai magyar iskolák tankönyveiben minden olyan földrajzi név használható magyarul is, aminek van bevett, meghonosodott magyar megfelelője. A két kisebbik kormánypárt főként azt bírálja, hogy tisztázatlan: mi számít közkeletű, meghonosodott megnevezésnek. Rafael Rafaj közölte, a beadvány várhatóan szeptemberben kerülhet a taláros testület elé. Ilyen beadványhoz legalább harminc parlamenti képviselő aláírása szükséges. Az SNS a saját tervezetét már ismertette a HZDS-szel, ám Rafael hangsúlyozta, a két párt közösen készíti el a végleges szöveget. Jozef Habánik, a HZDS alelnöke, oktatási államtitkár elmondta, pártja is elkészítette a maga javaslatát, amelyet egyeztetni kíván a másik féllel.

EBESZ-kritikák a nyelvtörvényre

2009. július 24. - (Népszabadság)

A szlovák külügyminisztérium tegnap saját honlapján nyilvánosságra hozta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet elemzését a módosított szlovák államnyelvtörvényről. A dokumentum több ponton cáfolja Miroslav Lajcáknak, a pozsonyi diplomácia vezetőjének keddi nyilatkozatát, amely szerint Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségi ügyekért felelős főmegbízottja ebben a levélben közölte volna, hogy a jogi normán egyetlen betűt sem kell változtatni. A dokumentum valójában számos kritikát és észrevételt fogalmaz meg a jogszabállyal kapcsolatban. Az elemzés valóban leszögezi, hogy a jogszabály célja legitim, s a dokumentum nem ellentétes Szlovákia nemzetközi kötelezettségeivel. Ugyanakkor felkéri a szlovák illetékeseket, hogy az egyes cikkelyeket elsősorban a végrehajtó rendelkezések révén tegyék egyértelművé, s legyenek a lehető legelővigyázatosabbak a pénzbírságok kiszabása során, mert ezek a szankciók feszültségekhez vezethetnek, amelyeket el kellene kerülni. Az állásfoglalás felhívja a figyelmet arra is, hogy ha egy állam nyelvtörvényt fogad el vagy szigorít, akkor ezt mindig ellensúlyozni kell a hivatali kisebbségi nyelvhasználat lehetőségeinek bővítésével. Ezért javasolják Szlovákiának a kisebbségi törvény mielőbbi elfogadását is, amelyre az illetékes európai szervek eddig már kétszer felkérték Pozsonyt. Lapunk érdeklődésére Peter Stano, a szlovák külügyminisztérium szóvivője úgy vélekedett, hogy Miroslav Lajcák kedden semmiben sem csúsztatott. Megerősítette azokat az értesüléseket is, amelyek szerint szeptemberben Pozsonyba várják Knut Vollabaeket. Elmondta, hogy a módosított jogszabály az ország belső törvénye, amelyről Szlovákia nem óhajt hivatalos háromoldalú tárgyalásokat, legfeljebb nem hivatalos egyeztetésekre hajlandó. - Kifogásait a magyar fél a két ország kisebbségügyi vegyes bizottságának ülésén terjesztheti elő. A legutóbbi, múlt pénteken lezajlott budapesti találkozóra azonban partnereink felkészületlenül érkeztek - tette hozzá a szóvivő. Erre reagálva Gémesi Ferenc, a MeH kisebbségi ügyekben illetékes szakállamtitkára lapunknak cáfolta a szóvivő állítását és a diplomáciában szokatlan értelmezésnek mondta Stano interpretációját egy olyan ülésről, amelyen maga a szóvivő nem is vett részt. Az államtitkár hangsúlyozta, nem ez a módja a viták rendezésének és utalt rá, hogy a kisebbségi bizottság szóban forgó tanácskozásán a magyar szakértők részletesen kifejtették a magyar kormány által kifogásolt elemeket a szlovák nyelvtörvényben - amelyek egyébként meg sem lephették Pozsonyt, mivel ezeket már korábban is többször tudomására hoztuk. Értesülésünk szerint a Külügyminisztériumban megrökönyödést keltett, hogy Pozsony közzétette Knut Vollebaek levelét, amelyet természetesen Budapest is megkapott. Ezt azért tartja a magyar diplomácia inkorrekt eljárásnak, mert az EBESZ kisebbségi főbiztosa kifejezetten kérte a feleket, hogy állásfoglalását kezeljék bizalmasan, mivel a szervezet közvetítőnek tekinti magát az ügyben. Ez az incidens újabb állomása annak a „kavarásnak”, amelyet a szlovák diplomácia folytat a nyelvtörvény körül - értékelték forrásaink. Mint emlékezetes, a külügy az elmúlt hetekben nemcsak kétoldalú alapon tett nagy erőfeszítéseket a nyelvtörvény ügyében, hanem nemzetközi fórumoknál is eljárt a figyelem felkeltése, a vitatott cikkelyek megvizsgálása céljából. Ennek keretében fordult a magyar diplomácia az EBESZ kisebbségi főbiztosához, aki háromoldalú konzultációkra tett javaslatot Pozsonynak és Budapestnek. Ezt Pozsony nem fogadta el és Vollebaek indítványával ellentétben Lajcák külön tárgyalt a főbiztossal, majd hazatérve torzítottan hozta nyilvánosságra a találkozó tartalmát. Ehhez járult a bizalmasnak szánt Vollebaek-levél nyilvánosságra hozatala. Tudomásunk szerint magyar részről összességében elégedetten fogadták az EBESZ-állásfoglalást, mivel a levél pontosan azokat a cikkelyeket tartja aggályosnak, amelyeket a szlovákiai magyarok is a leginkább bírálnak. Szakértők fontosnak tartják, hogy Vollebaek kiemelte az államnyelv és a kisebbségi nyelvek közötti egyensúlyt és nehezményezte, amiért a pozsonyi parlament ígérete ellenére sem várta meg a törvény elfogadásával az EBESZ előzetes állásfoglalását. A levél részletesen bírálja a kilátásba helyezett szankciókat, és negatív fejleménynek ítéli a pénzbüntetés intézményének bevezetését. Ugyanígy aggályosnak tartja a főbiztos, hogy a jogszabály hatálya kiterjed az egyházakra és a közszolgáltatásra, valamint azt is, hogy a törvényi megfogalmazások homályosak, vagyis visszaélésekre adnak lehetőséget. Magyar részről megnyug-tatónak tartják, hogy az EBESZ a levél tanúsága szerint figyelemmel kívánja kísérni a szlovák törvény alkalmazását, abból a célból, hogy ne sérüljenek a kisebbségi jogok. Mátrai Zsuzsanna külügyi szóvivő lapunknak elmondta: a Vollebaek-levéllel reményeink szerint elindult egy folyamat, és örülünk annak, hogy az inkriminált szlovák jogszabály ügyében konzultációk lesznek. Magyar részről ezeket háromoldalúnak képzelik el. Ezekre a Külügyminisztérium bármikor készen áll - hangoztatta a szóvivő. Emlékeztetett rá, hogy az EBESZ főbiztosa szeptember közepén érkezik Budapestre, hogy tárgyaljon a nyelvtörvényről és a tervek szerint akkor találkozik Balázs Péter külügyminiszterrel is. Mint Valki László nemzetközi jogász lapunknak elmondta, Európában ma valójában nincs olyan nemzetközi intézmény, ahol formális jogi procedúra keretében lehetne vizsgálni a szlovák nyelvtörvényhez hasonló, nemzeti kisebbségeket érintő ügyeket. Adott esetben a nemzeti kisebbségek ilyen jellegű panaszait illetően fórum lehet az Európai Parlement, az Európa Tanács és az EBESZ. A professzor szerint valamennyi inkább politikai, nem pedig jogi fórumnak tekinthető. Viszont például Wollebaek diplomáciai aktivitását semmi nem korlátozza, vagyis a főbiztost semmi sem akadályozza, hogy írásban értekezzen bármelyik érintett kormánnyal, vagy kapcsolatba lépjen kormányfőkkel, miniszterekkel az általa vizsgált ügyekben. Valki László az említett testületek közül kiemelte még az Európa Tanácsot, ahol az európai kisebbségi nyelvek chartájának végrehajtását ellenőrző testület folyamatosan vizsgálja az egyes részt vevő államok kisebbségi nyelvhasználati helyzetét. Mivel jelentés készítésére Szlovákia esetében a közelmúltban került sor, következésképpen a nyelvtörvény módosításával kapcsolatos hivatalos véleményformálás a legközelebbi jövőben nem várható a testülettől.

Lajcák felrúgta a szokásokat

- mondja a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala képviselője

2009. július 25. - (Szilvássy József - Népszabadság)

Nagyszabású manipuláció volt Miroslav Lajcáknak, a szlovák külügyi és Marek Madaricnak, a kulturális tárca vezetőjének váratlan keddi sajtótájékoztatója, amelyen meglehetősen egyoldalúan ismertették Knut Vollebaeknek, az EBESZ kisebbségügy főbiztosának álláspontját a néhány hete módosított szlovák nyelvtörvényről - közölte érdeklődésünkre Petőcz Kálmán, a mintegy ötven civil szervezetet tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztala informális szervezet szakértője, aki évekkel ezelőtt Szlovákia nagykövete volt az ENSZ genfi irodájában. A neves politológus így folytatta: - A sajtótájékoztatót ugyanolyan számítás vezérelte, mint csaknem három éve a Nyitrán bántalmazott Malina Hedvig esetében. Akkor néhány nappal a történtek után a kormányfő és a belügyminiszter közölte, hogy a csallóközi leány hazudik, mert nem bántották őt. Most is arra törekedtek, hogy az emberek elhiggyék az első bombasztikus változatot, amelyről rövidesen kiderült: számos csúsztatást tartalmaz. Az EBESZ állásfoglalása egyáltalán nem arról szól, hogy a szlovák nyelvtörvény maga a tökély. Éppen ellenkezőleg. Több pontban is bírálja. Javasolja, hogy a jövőben módosítsák, egyértelműen kiáll amellett, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvényt összhangba hozni az államnyelvtörvénnyel, sőt amellett érvel. Egyúttal felkérik Szlovákiát, hogy az érintettekkel való konzultációkat követően dolgozzon ki és fogadjon el olyan kisebbségi törvényt, amely rendezné a jogállásukat. Mindezt Lajcákék elhallgatták. Ráadásul az a szöveg, amit a pozsonyi külügyminisztérium feltett a honlapjára, nem teljes. A részletes indoklás és az ajánlások még csak ezután következnek a szövegben. Bár a nyilvánosságra hozott rész is cáfolja azt, amit kedden a két miniszter bizonygatott - mutatott rá Petőcz Kálmán, aki elavult álláspontnak minősítette Pozsonynak azt a kikötését, hogy a vitatott jogi normáról nem hajlandó háromoldalú - az EBESZ és Magyarország szakértőivel - tárgyalásokra, s mindössze bizalmas bilaterális egyeztetésekre kapható. - A törvény valóban Szlovákiában hatályos, ám a kisebbségvédelem ma már nem belügy, főleg az uniós tagországokban - szögezte le. Hangsúlyozta: A diplomáciai szokásjog felrúgásaként lehet értékelni azt, hogy egy folyamatban lévő tárgyalássorozat közben tájékoztatta az egyik fél a közvéleményt, mégpedig elferdítve a tényeket, ráadásul visszaélve azzal, hogy az EBESZ- főbiztos mandátuma a bizalmasságon alapul, tehát ő csendes diplomáciát követ. Lapunk megkeresésére Mézes Rudolf, a kerekasztal tagja, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke szerint az a megdöbbentő, hogy a leginkább érintettek - tehát a kisebbségben élő magyarok - véleményére a szlovák döntéshozók nem kíváncsiak. - Nemrég levélben kértünk találkozót Ivan Gasparovic államfőtől, megküldtük neki a módosított jogszabállyal kapcsolatos szakmai kifogásainkat, ám az elnök még válaszra sem méltatott, s aláírta a törvényt. Találkozót kezdeményeztünk a déli régiókban élő szlovákok képviselőivel is, hogy konkrét példákkal igazolják, valóban éreznek-e lakóhelyükön bármiféle megkülönböztetést, hátrányt, de egyelőre nem reagáltak.

Gerjesztett káosz a nyelvtörvény körül

2009. július 25. - (Pénzes Dávid - hirextra.hu)

A zavarosban lehet a legjobban halászni - tartja a mondás. Úgy tűnik, ennek igazságtartalmával a szlovák kormánypárti politikusok is tisztában vannak. A nyelvtörvény kapcsán furcsa dolgokat engednek meg maguknak. Nehéz indulatok nélkül közelíteni a szlovák nyelvtörvényhez. Merthogy igazságot tenni, csak indulatok nélkül lehet, ám az igazság fondorlatos valami, több oldala van. Elvileg. Jelen esetben azonban a legszélsőségesebb nacionalista szlovákokon kívül nem sok mindenki van, aki megmagyarázná az ő igazságukat. Mégis próbáljuk meg. A nyelvtörvény egy okból kifolyólag jött létre. Szlovákia tizenhat éve létező állam. Előtte nem létezett ilyen ország. Királyaik a mi királyaink voltak, történelmük a mi történelmünk, kultúrájuk a mi kultúránk. Bármi, ami a Felvidéken a szlováksággal történt, az teljes mértékben összefonódott a magyar múlttal. Nem véletlen, hogy független, fiatal nemzetként most nagy erőkkel keresik az identitásukat. Ezt pedig úgy tűnik a magyarsággal szembeni elkülönüléssel próbálják elérni. Azaz, Szlovákia ma úgy akarja meghatározni magát, hogy mi a magyarsághoz való viszonya. Ez érinti a magyar történelemhez, a kultúrához és természetesen a magyar nyelvhez való viszonyt. A nyelvtörvény ennek fényében született. Ez persze nem menti fel Szlovákiát a bűne alól. Merthogy - és itt most térjünk vissza az igazság másik oldalára - ez a törvény bűn. Csak azért nincsenek valódi jogi szankciói, mert az Európai Unió csak látszat közösség. Látszat a közös érték és látszat a közös érdek. Egy dolog nem látszat: a gazdasági közösség. Ez a szlovák nyelvtörvény kapcsán is remekül látszik. Merthogy amit Szlovákia tesz a kisebbségével, az semmilyen ponton sem megmagyarázható, és azoktól az európai normáktól melyek (látszólag) összekötik az unió országait fényévekre van. Mindez szomorú. Az azonban már felháborító, amit a szlovák diplomácia művel a kérdésben. Kezdték úgy, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főmegbízottjának, Knut Vollebaeknek a kérését nem tartották szem előtt, mikor az háromoldalú tárgyalásokat ajánlott a feleknek. Ezen részt vett volna az EBESZ, Magyarország és Szlovákia. Minden bizonnyal ez lett volna a legtisztább. Ám a szlovákok „bekavartak” az ügybe és egy nappal korábban érkeztek a megbeszéltnél. Vollebaek pedig elkövette azt a hibát, hogy mikor a delegáció váratlanul (és merjük kimondani: a diplomácia szabályait felrúgva pofátlanul) beállított hozzá, fogadta őket. Ezek után nem sült le a bőr a képéről Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszternek, mikor azt mondta, az EBESZ semmi kivetnivalót nem talál a nyelvtörvényben. Ez ugyanis hazugság. És a vicc az, hogy ezt azért tudjuk, mert saját magukat árulták el a szlovákok. Közzétették ugyanis azt az elemzést, amit az Vollebaek készített. Ráadásul mindezt úgy, hogy újból felrúgtak egy megállapodást. A főmegbízott ugyanis kérte a feleket ( a dokumentumot a magyar külügyminisztériumnak is elküldte), hogy ne hozzák nyilvánosságra, kezeljék bizalmasan. Csak hogy világos legyen: 1. a szlovák delegáció felrúgja a már leszervezett tárgyalásokat, 2. a szlovák külügyminiszter hazudik az EBESZ által megfogalmazott véleményről, 3. inkorrekt módon a szlovák külügy közzéteszi a dokumentumot, melyet az EBESZ bizalmasan akart kezelni. Nem kell a szlovákokat szidni. Hiszen mint láttuk, mindezeket a lépéseket simán megtehették, szó nélkül hagyta őket az európai látszat közösség. A diplomácia ilyen. Sajnos (vagy nem) mi mindig úriemberek voltunk. (És most ne menjünk történelmi példákig, de van elég.) Most is a járható utat próbáljuk taposni, mikor a szlovákok lelkiismeret furdalás nélkül járnak a tilosban. A magyar diplomáciát ezért hívhatjuk korrektnek, de nyugodtan mondhatjuk azt is: tökölnek. Nem mernek az asztalra csapni és mindig a járható utat keresik. Ha viszont a másik fél ezeket a járható utakat láthatóan figyelmen kívül hagyja, akkor ellene nem lehet a legális módszerekkel „harcolni”. Fel kell venni a kesztyűt és eléjük vágni azon a tiltott úton. A tét ugyanis a szlovákiai magyar kisebbség tudatos elsorvasztása.

A szlovák nyelvet védi, vagy a magyart korlátozza?

Két monológ és egy EBESZ-álláspont a módosított pozsonyi államnyelvtörvényről

2009. július 23. - (Szilvássy József - Népszabadság / mti)

Nemzetközi méreteket öltött a módosított pozsonyi nyelvtörvényről kirobbant szlovák-magyar vita. A jogszabályt Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi főbiztosa és szakértői gárdája is elemezte. Eredetileg úgy volt, hogy szerdán Hágában egyszerre fogadja a magyar és a szlovák képviselőket, hogy közösen próbál-janak zöld ágra vergődni az ügyben. Ám a pozsonyi küldöttség, Miroslav Lajcák külügyminiszterrel az élen, külön (korábbi) időpontot kért, ezért már kedden tárgyalt az európai diplomatával. Megtette a magáét Ivan Gasparovic szlovák államfő is, aki viszont múlt pénteken - nemcsak azon a napon, hanem abban az órában - írta alá a jogszabályt, amikor Budapesten éppen tárgyalóasztalhoz ültek a magyar és a szlovák kisebbségügyi vegyes bizottság tagjai. Ezzel megtorpedózta a törvény hatálybalépése előtti érdemi párbeszéd lehetőségét. Marek Madaric, a módosított jogszabályt beterjesztő szlovák kulturális miniszter szerint a változással, főleg a száz eurótól ötezerig terjedő pénzbírság bevezetésével csupán érvényt akarnak szerezni az eddig halott jogszabálynak, egyúttal pedig megteremtik a lehetőségét annak, hogy a vegyes lakosságú régiókban a szlovák ajkú polgárok minden információhoz államnyelven juthassanak hozzá. Ugyanígy vélekedett Marek Trubac, a pozsonyi államfő szóvivője is, aki szerint a dél-szlovákiai településeken kisebbségben élő szlovákok gyakran fordulnak azzal a panasszal az elnöki irodához, hogy a helyi hivatalokban és más helyeken csak magyarul beszélnek. Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere több kollégájához hasonlóan határozottan cáfolta ezt az állítást: Városunkban és minden dél-szlovákiai településen a hivatali információk kétnyelvűek, az alkalmazottak pedig olyan nyelven válaszolnak, amilyenen megszólítják őket. Marek Madaric - a többi szlovák politikushoz hasonlóan - szinte már naponta ismételgeti: hazudnak azok a magyar politikusok, akik azt állítják, hogy az elfogadott jogszabály korlátozza a kisebbségiek hivatali anyanyelv-használati jogát. - A valóság az, hogy számos kivétel és rendelkezés ezt továbbra is lehetővé teszi, mi több: a módosított jogi norma még nagyobb teret nyújt ehhez - szajkózza a miniszter. Peter Morvay, ismert szlovák publicista merőben más véleményen van: „Hiába bizonygatják a szlovák politikusok, hogy a módosított törvény nem befolyásolja a kisebbségiek hivatali anyanyelv-használati jogát. A valóság az, hogy bizony korlátozza, főleg a magyar kisebbség eddigi jogait, s bizonyos körökben lelkesen fogadott lehetőséget teremt a legkülönbözőbb zaklatásokra és visszaélésekre”. Hasonló álláspontra jutottak a Magyar Koalíció Pártjának szakértői is: „A nyelvtörvény általános jelleggel kiemeli a polgárok egy csoportjának nyelvét és a többi fölé helyezi. Az őshonos kisebbségek nyelvét kimondottan másodlagosnak deklarálja, és a kisebbséghez tartozó személyek számára is több területen nemcsak a szlovák nyelv kötelező, hanem kötelezően elsődleges használatát is előírja” - állapítja meg az elemzés, majd tételesen felsorolja, hogy egyes rendelkezések milyen területeken korlátozzák a kisebbségek jogait. Ezek közé tartoznak aránytalan és indokolatlan pénzbírságok, továbbá az a szigorítás is, amely szerint kora ősztől kisebbségi oktatási intézményekben a teljes belső dokumentáció vezetése szlovák nyelven is kötelező lesz. Ezentúl a nemzetiségi kulturális rendezvényeket is először szlovákul kell konferálni. Ugyancsak először szlovákul lesz kötelező feltüntetni az emlékművek szövegeit, amelyek alatt más nyelvű, de kizárólag a fentivel azonos felirat is engedélyezett. Mindehhez előzetesen be kell szerezni a kulturális minisztérium illetékeseinek beleegyezését. Az egészségügyi intézetekben a személyzet egymás között és a betegekkel csak ott beszélhet a kisebbségiek nyelvén, ahol az utóbbiak lélekszáma eléri legalább a húsz százalékot. Pedig alapvető szakmai és erkölcsi szabály, hogy az orvosnak mindig azt a nyelvet kellene használnia, amelyen a beteggel legjobban lehet értekezni - mutat rá a Magyar Koalíció Pártjának elemzése. Bauer Edit (MKP), júniusban újraválasztott európai parlamenti képviselő hetekkel ezelőtt beadványban fordult Európai Bizottsághoz a szlovákiai nyelvtörvénytervezettel kapcsolatban, és írásban kér választ arra a kérdésre, vajon mit szándékozik tenni az Európai Bizottság annak érdekében, hogy az Európai Unió egyik tagállamában megőrizzék a kulturális és nyelvi sokszínűséget. Választ még nem kapott. Egyelőre nem hozták nyilvánosságra az EBESZ álláspontját sem. Ennek ellenére kedden kora este, a Hágából hazatérő Miroslav Lajcák diadalittasan világgá kürtölte: - Legitim célt követ a módosított szlovák államnyelvtörvény Knut Vollebeaknek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi ügyekért felelős főmegbizottjának véleménye szerint is, ezért a jogi normán egyetlen betűt sem kell változtatnunk. Megbízható értesüléseink szerint azonban a mintegy kilencoldalnyi jelentés nem ilyen egyértelmű. Különösen a végrehajtó rendelkezésekben a szlovák és kisebbségiek hivatali nyelvhasználata közti egyensúly megteremtésére hívja fel a figyelmet. A szlovák-magyar nyelvtörvényvitát az EBESZ, esetleg az Európa Tanács legfeljebb csitíthatja, még jobb esetben a szenvedélyes monológokat a párbeszéd irányába terelheti. Mégis, alighanem azoknak lesz igazuk, akik szerint majd a törvény alkalmazása dönti el: a szlovák érvek vagy a magyar aggodalmak helytállóbbak-e. Személyes találkozót kezdeményezett az MTA elnökének írt levelében Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője a négypárti egyeztetésen javasolt magyar-szlovák „nyelvbékítő” vitafórum ügyében. Pálinkás József válasza szerint a Magyar Tudományos Akadémiának, amelyet éppen a magyar nyelv ápolására, fejlesztésére, művelésére hoztak létre, hivatali kötelessége szerepet vállalni a konferencia szervezésében és lebonyolításában.

Az EBESZ főbiztosa szeptemberben Magyarországra látogat

2009. július 23. - (mti)

Az EBESZ állásfoglalása egy sor kételyt fogalmaz meg a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban

Szeptemberben Magyarországra látogat az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa a szlovákiai nyelvtörvény ügyében, Knut Vollebaek ajánlásokat is készít majd a jogszabállyal kapcsolatban. A főbiztos kedden Hágában tárgyalt a szlovák, szerdán pedig a magyar fél képviselőivel. A szerdai hágai találkozón a Külügyminisztérium és az Országgyűlés külügyi hivatalának képviselői vettek részt. A felek egyetértettek abban: a cél az, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), Magyarország és Szlovákia között háromoldalú konzultációs folyamat alakuljon ki, amely figyelemmel kísérheti a szlovák államnyelvtörvény, valamint leendő végrehajtási rendeleteinek további sorsát és ezek társadalmi hatásait - közölte Mátrai Zsuzsanna külügyi szóvivő. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter keddi sajtóértekezletén arról beszélt, hogy az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa szerint a módosított szlovák államnyelvtörvény összhangban van az európai jogrenddel, a törvény által követett célok jogosak, s a bírságok is összhangban vannak az európai normákkal. Balázs Péter külügyminiszter erre reagálva úgy fogalmazott: „lehet, hogy nagyon egyoldalú volt” a keddi találkozó utáni szlovák nyilatkozat. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint a szlovák külügyi és kulturális tárca vezetői keddi pozsonyi sajtótájékoztatójukon nem tolmácsolták korrektül a kisebbségügyi főbiztos álláspontját a szlovákiai államnyelvtörvény módosítása ügyében. Bár az EBESZ-állásfoglalásban az áll, hogy az államnyelvtörvény módosítása törvényes célt követ és általában összhangban van a nemzetközi normákkal, egész sor kételyt is megfogalmaz azzal kapcsolatban, hogy a végrehajtási utasítások összhangban vannak-e a nemzetközi dokumentumokkal és a Szlovák Köztársaság alkotmányával - olvasható az MKP szerdai nyilatkozatában, amelyet Dunajsky Éva, a párt szóvivője juttatott el a MTI prágai irodájába. Az MKP rámutatott arra: az Európa Tanács már kétszer javasolta Szlovákiának, hogy tegyen lépéseket a kisebbségi és regionális nyelvek európai chartájának megvalósításáért - mindkét alkalommal sikertelenül. Ugyanakkor az MKP üdvözli az EBESZ azon véleményét, hogy meg kellene erősíteni a szlovákiai nemzeti kisebbségek nyelveinek használatáról szóló törvényt, s meg kellene szüntetni azt a jogi űrt, amely azáltal keletkezett, hogy Szlovákiában nincs törvény a nemzeti kisebbségekről. A szeptember elsején hatályba lépő szlovák államnyelvtörvény a többi között arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, azt akár ötezer eurós pénzbírsággal büntetik.

A magyarok ellen hangolják a szlovákokat?

2009. július 22. - (FigyelőNet - mti)

A felvidéki magyarság ellen hangolja a jelenlegi szlovák hatalom a szlovák közvéleményt - jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke a FigyelőNet hírportálnak. Elmondta még, hogy a határon túli magyarok esetében a „kettős állampolgárság kérdése nem megkerülhető”. A 2006 óta megromlott szlovák-magyar viszony enyhítéséről szólva Németh Zsolt azt mondta: „A magyar diplomáciának tennie kell, hogy normalizálódjon a két ország viszonya, hiszen szomszédok vagyunk. Meg kell most már bocsássák nekünk Trianont. Úgy látom, hogy Szlovákiában probléma, hogy nem bocsátják meg, hogy Trianon bekövetkezett. Meg kell bocsássák nekünk, hogy vagyunk, és a felvidéki magyarok vannak, és ki kell alakítani az együttélés normáit.” Szerinte az, hogy a Malina Hedvig szlovákiai magyar diáklány 2006-ban történt megverését maga Robert Fico szlovák kormányfő vonta kétségbe, azt mutatja, hogy „a szlovák miniszterelnök nem hajlandó alávetni magát a jogállamiság alapvető normáinak”. A június 30-án a szlovák parlament által megszavazatott nyelvtörvény szigorításáról úgy vélekedett, hogy „kijelenthetjük, hogy a nyelvi felsőbbrendűség jogszabálya született meg. Az Európai Unióban a második világháború óta nem volt ilyen, a nyelvi rasszizmusról, megkülönböztetésről szóló jogszabály. Innentől arról van szó - és ezt már nem is leplezik -, hogy a dél-szlovákiai szlovák közösséget kívánják a magyaroktól megvédeni. Ez egy magyarellenes törvény.” A „kettős állampolgárságról”, a határon túl élő magyaroknak a magyar állampolgárság megadásának lehetőségéről Németh Zsolt azt mondta, hogy ez a kérdés „nem megkerülhető”. Hozzátette, hogy „52 százalékban a magyar társadalom is támogatta ennek a megadását, arról nem is beszélve, hogy a határon túli magyarok körében egyöntetű a támogatás. Mindenképpen szemléletváltásra van szükség: a határon túli magyarokra nem tehertételként, hanem lehetőségként kell tekinteni” - tette hozzá. „Magyarország önmagával határos, és ebben fantasztikus lehetőségek rejlenek” - jelentette ki, majd magyarázatul elmondta, hogy az Európai Unióban a határ menti régiók fejlesztése kiemelt program, és a határon túli magyarok nagy része a magyar határ mentén él.

A szlovákiai sajtó eltérően kommentálja a nyelvtörvény körüli vitát

2009. július 22. - (mti)

Eltérően kommentálja a szerdai szlovákiai sajtó azt az egy nappal korábbi pozsonyi bejelentést, miszerint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa nem talált semmi kivetnivalót a szlovák államnyelvtörvény közelmúltban elfogadott módosításában. A liberális Sme óvatosan fogalmaz, s azt írja: ha a jogszabály valóban összhangban van Szlovákia nemzetközi kötelezettségvállalásaival a kisebbségek irányában, akkor az jó hír. Hozzáteszi: ez azonban nem jelenti azt, hogy sikerült eloszlatni minden kétséget. „A kétségek akkor oszlanak el végképp, ha azok a szervek, amelyek az Európai Unióban és Szlovákiában az állampolgári jogokat védik, szintén megerősítik, hogy a módosítás nem jelent megengedhetetlen beavatkozást az alkotmány és a nemzetközi szerződések által garantált emberi jogokba sem” - húzza alá a mértékadó lap. A Pravda című független lap kommentárjának lényege: a szlovák nyelvtörvényért folytatott csatában a magyarok vesztésre állnak, mert úgy látszik, hogy a nemzetközi szervek is Szlovákiának adnak igazat.

A szlovák sajtó szerint Magyarország

vesztésre áll nyelvtörvény ügyben

2009. július 22. - (mti)

Eltérően kommentálja a szerdai szlovákiai sajtó azt az egy nappal korábbi pozsonyi bejelentést, miszerint az EBESZ kisebbségi főbiztosa nem talált semmi kivetnivalót a szlovák államnyelvtörvény közelmúltban elfogadott módosításában. A liberális Sme óvatosan fogalmaz, s azt írja: ha a jogszabály valóban összhangban van Szlovákia nemzetközi kötelezettségvállalásaival a kisebbségek irányában, akkor az jó hír. Hozzáteszi: ez azonban nem jelenti azt, hogy sikerült eloszlatni minden kétséget. „A kétségek akkor oszlanak el végképp, ha azok a szervek, amelyek az Európai Unióban és Szlovákiában az állampolgári jogokat védik, szintén megerősítik, hogy a módosítás nem jelent megengedhetetlen beavatkozást az alkotmány és a nemzetközi szerződések által garantált emberi jogokba sem” - húzza alá a mértékadó lap. A Pravda című független lap kommentárjának lényege: a szlovák nyelvtörvényért folytatott csatában a magyarok vesztésre állnak, mert úgy látszik, hogy a nemzetközi szervek is Szlovákiának adnak igazat.

A szlovákiai romák támogatják a nyelvtörvényt

2009. július 22. - (bumm - sita)

A Nem Kormányzati Roma Közösségek Tanácsa (RMORK) támogatja a nyelvtörvényt. A szervezet korábban már többször is kiállt a Fico-kormány mellett.”A Szlovák Köztársaság roma nemzetiségű polgárai vagyunk, a hivatalos államnyelvet tiszteletben tartjuk és használni akarjuk az ország egész területén. A jogi szabályozás lehetővé teszi a kisebbségi nyelvek széleskörű használatát Szlovákiában. Gyermekeink jövője és érvényesülése érdekében főleg a szlovák államnyelv ismerete és használata a fontos. Saját roma hagyományaink, történelmünk, kultúránk és nyelvünk megőrzésével továbbra is fejleszthetjük identitásunkat“ - áll a roma szervezet elnökének, Ladislav Richternek a nyilatkozatában. A SITA hírügynökség szerint az RMORK mintegy 120 civil szerveződést fog össze. A roma szervezet a múltban már többször is kiállt Robert Fico kormánya mellett, azonban a tanácsnak nincs komolyabb befolyása a szlovákiai romákra. Ladislav Richter segédkezett a júliusban létrejött új roma párt, a Roma Koalíció Pártja (Strana Rómskej Koalície - SRK) megalapításában is. A párt alapítói korábban jelezték, a Robert Fico vezette Smer-SD áll hozzájuk a legközelebb.

Fejleszteni fogják a Pátria Rádiót

2009. július 22. - (mti)

A Szlovák Rádió vezetősége szerint az intézmény anyagi jellegű konszolidációja az elmúlt hónapokban sikeresen lezárult, és eljött a rádió fejlesztésének ideje. A Pátria Rádió is megújul majd. Ezt Ľubos Machaj programigazgató mondta a rádió működését felügyelő rádiótanács legutóbbi ülésén, ahol ígéretet tett, hogy a fejlesztés minden adóra - így a magyarul sugárzó Pátria rádióra is - vonatkozni fog - írta az Új Szó szerdán. A magyar adás több hónapos „süket” időszak után májusban, illetve júniusban újra fogható a rövidhullámú adók által eddig lefedetlen nyugat-csallóközi és Kassa környéki régióban. „Azóta üzembe helyeztük középhullámú adóinkat Nyitrán és Tizsitén, amelyek az URH-adókkal együtt lefedik a magyarok lakta régiót” - nyilatkozta Both Enikő, a Pátria igazgatója. Az egyetlen megoldatlan kérdés Pozsony teljes lefedése. A rádió és a magyar adás vezetősége szerint is eljött a fejlesztések ideje, mely a Pátriát is érinti. „A szerkesztőség munkatársainak egyik fele már új, modern, a kor elvárásainak megfelelő laptoppal dolgozik, és a riporteri rögzítő berendezéseket is folyamatosan cseréljük” - mondta Both Enikő. A fejlesztések Both szerint nem csak a műszaki felszereltséget érintik. „Jövőre el szeretnénk jutni addig, hogy zsánerileg tudjuk szélesíteni a Pátria kínálatát. Hiányzanak még a rádiójátékok, a nagyobb lélegzetű komolyzenei műsorok, az irodalmi felolvasások, többet szeretnénk foglalkozni gazdasági és EU-s témákkal” - jegyezte meg. Ezzel szemben A. Nagy László (Híd) parlamenti képviselő, akinek vezetése alatt az utóbbi 3 évben a parlament emberjogi bizottságában többször is terítékre kerültek a Pátria ügyei, kritikusan látja a magyar adás helyzetét. „A magyar adásból a szakmai szerkesztők nagy részét elbocsátották” - mondta a lapnak A. Nagy, aki szerint emellett csökkent az adás hírszínvonala is a zene javára. „Ha ez a stabilitás, akkor furcsa a rádió értékrendje, mert ez közszolgálati adó” - jegyezte meg a képviselő. Both Enikő visszautasította a vádakat. „Néhány szót a tényekről: a Pátria 2008 februárjában napi 8 órát szólt, 2009 februárjától napi 12 órát. Két 30 perces krónika helyett most hármat sugárzunk, a reggeli bővített adásban is minden fél órában vannak rövid hírek” - mondta az igazgató.

Magyar felirat nélkül maradt

az érsekújvári pályaudvar ügyfélszolgálata

2009. július 22. - (mti)

Az érsekújvári (Nové Zámky) pályaudvar felújítása után csak szlovák, német és angol nyelvű feliratokat helyeztek el az ügyfélszolgálaton. A felújítási munkálatok egy országos terv részét képezték. Emiatt államnyelven és két idegen nyelven tüntették fel a szükséges tájékoztató feliratokat - írja az Új Szó című pozsonyi napilap szerdai számában. Az érsekújvárihoz hasonló korszerűsítés történt Pozsonyban, Kassán, Homonnán, Liptószentmiklóson, Zólyomban és Poprádon. L'ubica Kotianová, az érsekújvári ügyfélszolgálati központ vezetője azt is elmondta a lapnak, hogy munkatársai szlovákul, angolul és németül tájékoztatják az utasokat. A vasúti alkalmazottak kiválasztásakor nem szabták meg feltételül a magyar nyelv ismeretét. A dél-szlovákiai Érsekújvár 42 262 lakosának 27,52 százaléka magyar és 69,67 százaléka szlovák volt a 2001-es népszámláskor.

Az SNS irredenta magyar szponzorokról vizionál

2009. július 22. - (Felvidek.ma)

A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) újra Orbán Viktortól és a Fidesztől fél. Ezúttal a nemzetiek egyik alelnöke, Rudolf Pučík csatlakozott az állandó magyar veszedelemmel riogató Slota pártelnökhöz és társaihoz. Az SNS honlapján közölt állásfoglalás szerint a pártot felháborítja Orbán Viktor ún. 12 pontja, amelyet július 11-én tett közé. Pučík szerint a Fidesz azt állítja, hogy a Kárpát-medencei magyarság újraegyesítésének pártja kíván lenni. Egy másik pont szerint pedig a Fidesz egy olyan atlanti párt céljait tűzte ki, amelynek érdeke Közép-Európa átrendeződése. Ugyancsak aggodalommal figyelték Németh Zsolt fideszes politikus szavait, aki nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy az autonómia lehet a határon túli magyar kisebbségek egyik esélye a megmaradásra. Az SNS szerint a magyar külügyi bizottság vezetője hisztériát kelt a szlovákiai magyar kisebbség ügyében is, amikor európai problémának nevezi. A Szlovák Nemzeti Párt szerint előre megfontolt, szervezett lejáratás és Szlovákia elleni agresszív lépések sorozata folyik, amely a magyar irredenta szponzoroknak az érdeke. Végezetül a párt úgy gondolja, hogy az elfogadott nyelvtörvény a magyar fél számára kellő motiváció arra, hogy az Európai Unión belül feszültséget és bizonytalanságot idézzen elő.

Magyar-szlovák nyelvbékítő konferenciát akar Kóka

2009. július 22. - (fh)

Nyílt levélben kérte fel Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője Pálinkás Józsefet, a magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökét, hogy az akadémia kezdeményezzen egy magyar-szlovák „nyelvbékítő” konferenciát és vitafórumot, amelyre meghívást kaphatnának a szlovák akadémia tagjai, szakértői, és az érintett civil szervezetek is - derül ki a szabaddemokrata politikus szerdai közleményéből. Kóka János emlékeztetett rá: a nemrégiben elfogadott szlovák államnyelv-használati törvény diszkriminatív rendelkezései kapcsán a parlamenti pártok frakciói közös nyilatkozatban hívták fel a közvélemény figyelmét a szlovák szabályozás tarthatatlanságára. A magyar politikai szereplők egyetértenek abban, hogy az emberi jogok olyan sérelméről van szó, amely nem két ország vitája, hanem az európai közösség egészének értékeivel ellentétes. A kialakult vita rendezésében a politika szereplőin túl, a Magyar Tudományos Akadémiának, amely alapításakor „a hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaság”-ként határozta meg létének célját, kulcsszerepe lehet. A javasolt konferencia tematikájának részét képezhetné annak megvitatása, hogy az egyes országok hivatalos nyelvének tiszteletben tartása mellett hogyan maradhatnak sértetlenek az egyéni és kollektív szabadságjogok, a kulturális sokszínűség és a nyelvi kisebbség érdekei és értékei. Cél az is, hogy a szlovák és magyar nép jobban megismerje egymás kultúráját, illetve a két nemzet előítéletektől mentes, fiatal generációinak ne a terhes konfliktusok továbbvitele, hanem uniós értékeink közös képviselete jusson. Kóka János személyes találkozót is kért Pálinkás Józseftől a konferencia rendezésével kapcsolatban.

Lajcák: Az EBESZ szerint rendben van a szlovák nyelvtörvény

2009. július 21. - (mti)

A módosított szlovák államnyelvtörvény Knut Vollebaeknek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosának az elemzése szerint összhangban van az európai jogrenddel, a törvény által követett célok jogosak, s a bírságok is összhangban vannak az európai normákkal - jelentette ki Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter rendkívüli sajtóértekezleten kedden Pozsonyban. Lajcák elmondta: a szlovák szakértők kedden Hágában tájékoztatták Vollebaeket az államnyelvtörvény módosításáról. Közlése szerint a magyar szakértők szerdán találkoznak a főbiztossal. „Szeretném tájékoztatni önöket, hogy a főbiztos hivatala megállapította: törvénymódosításunk összhangban van a Szlovák Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Megállapította, hogy a törvény által követett célok jogosak. A főbiztos hivatala szintén megállapította, hogy a módosításban foglalt szankciók kompatibilisek az európai normákkal” - közölte újságírókkal Lajcák. Hozzátette: a főbiztos hivatala ugyanakkor azt tanácsolta a szlovák félnek, hogy a törvénynek a gyakorlatba történő átültetésekor legyen nagyon óvatos, és a végrehajtási utasításokban pontosítsa a jogszabály terminológiáját, hogy az ne legyen félreérthető. A miniszter szerint a főbiztos „egy vessző megváltoztatását sem követelte”, s éppen ezért az úgymond szlovákellenes kampány „még szörnyűbbnek látszik”. „Felvetődik a kérdés: a magyar diplomácia szakértői valóban meggyőződtek-e a törvény bírálatának jogosságáról, vagy világosan látták a labilis alapokat, s ezért a tárgyilagos érvek hiányát hangerővel próbálták meg elfedni, hogy megfeleljenek a politikai megrendelésnek” - fejtette ki a pozsonyi diplomácia vezetője. Marek Madaric szlovák kulturális miniszter szerint a nyelvtörvény elleni magyar kampány „tele volt hazugságokkal”, s ismételten azt állította: a jogszabály módosítására a dél-szlovákiai szlovákok védelmében volt szükség. Hangsúlyozta: a szlovákok nem fognak magyarul tanulni, ez az idő lejárt. A tájékoztatón éles támadást intézett a szlovák sajtó ellen is, mert az szintén kifogásokkal élt, és bírálta a nyelvtörvény módosítását. Az egész ügy nagy kárt okozott a szlovák-magyar kapcsolatoknak, de ezért nem Pozsony a felelős - fejtette ki egy kérdésre válaszolva Lajcák. Megjegyezte: a tervezett szlovák-magyar miniszterelnöki találkozó kérdésében semmiféle elmozdulás nem történt.

A tárcavezető szerint erős túlzás a szlovák kormányfő nyilatkozata

2009. július 21. - (mti)

Magyar delegáció utazik szerdán Hágába az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosához a szlovák nyelvtörvény módosításának ügyében - mondta Balázs Péter külügyminiszter kedden este az MTV Az Este című műsorában. A tárcavezető szerint erős túlzás a szlovák kormányfő nyilatkozata az ügyben. „Holnap utazik egy magyar szakértői delegáció Hágába az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosához, aki felajánlotta, hogy üljünk le hármasban, üljünk le a szlovákokkal együtt. A szlovákok először nem válaszoltak, utána egy olyan furcsa cselt csináltak, hogy ma utazott oda egy szlovák delegáció, egy nappal előttünk” - mondta Balázs Péter. A miniszter hozzátette: Magyarország célja az volt, hogy a szlovákokkal közösen találjanak megoldást. A keddi találkozó utáni szlovák nyilatkozat „lehet, hogy nagyon egyoldalú volt” - fogalmazott a miniszter. Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter keddi sajtóértekezletén arról beszélt, hogy az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa szerint a módosított szlovák államnyelvtörvény összhangban van az európai jogrenddel, a törvény által követett célok jogosak, s a bírságok is összhangban vannak az európai normákkal. Balázs Péter arról is beszélt, hogy Magyarország az EBESZ mellett kész az Európa Tanácshoz is fordulni az ügyben. A miniszter kiemelte: attól tart, hogy szeptember 1-jén életbe fog lépni a törvénymódosítás. Magyarország ezt követően figyeli majd annak végrehajtását. A monitoring során is segítségül kell hívni a nemzetközi szervezeteket - fűzte hozzá. A szlovák kormányfő hétfői nyilatkozatával kapcsolatban Balázs Péter azt mondta: Robert Fico kijelentése erős túlzás. „Két szövetséges között, akik a NATO-ban fegyvertársak, akik az Európai Unióban szövetségesek, nem kellene ilyen kifejezéseket alkalmazni. Én remélem, hogy vannak okos szlovákok, akik sokkal messzebb látnak” - hangsúlyozta Balázs Péter. Robert Fico hétfőn határozottan elutasította a négy magyar parlamenti pártnak a szlovák államnyelvtörvény visszavonását kérő aznapi közös nyilatkozatát. „A szlovák koalíció és a kormány nem enged semmiféle külföldi nyomásnak és zsarolásnak, s az államnyelvtörvény kérdésében nem hátrál meg” - szögezte le a szlovák miniszterelnök. „Szlovákia olyan ország, ahol teljes mértékben tiszteletben tartják a nemzeti kisebbséghez tartozók jogait. Szuverén ország, amelyben a szlovák a hivatalos nyelv. Természetes az elvárás, hogy ezt a nyelvet minden állampolgár elsajátítsa, nemzetiségre való tekintet nélkül, s minden állampolgárnak joga legyen megértetnie magát ezen a nyelven” - jelentette ki Robert Fico. A szeptember elsején hatályba lépő szlovák államnyelvtörvény a többi között arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet, vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, akár ötezer eurós pénzbírsággal büntetik.

Slotáék megint kiborultak Orbánékon

2009. július 21. - (fh)

Felháborítja Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártját (SNS), hogy Orbán Viktor a Kárpát-medencei magyarság újraegyesítésére törekvő pártnak tekinti a Fideszt. Ez abból a nyilatkozatból derül ki, amelyet a Slota-párt egyik alelnöke, Rudolf Pučík tett közzé kedden a második legnagyobb szlovák kormányerő honlapján. Slotáék az Orbán Viktor július 11-i beszédében felsorolt 12 pontot kifogásolják. Ezekben - a Szlovák Nemzeti Párt szerint - a magyarság egyesítésén kívül a Fidesz a közép-európai átrendezésben érdekelt atlanti pártként fogalmazza meg magát. A nyilatkozat szerint az SNS képviselői ugyancsak aggodalommal vették tudomásul a magyar parlamenti külügyi bizottság elnöke, Németh Zsolt július 16-i kijelentését, miszerint a magyar kisebbséggel szembeni szlovákiai hisztéria európai problémává vált, s hogy az autonómia a határon túli magyar közösségek megmaradásának garanciája. Slotáék szerint az elmúlt napok történései, a magyar parlament, a diplomácia és az európai parlamenti képviselők lépései, felhívásai „további bizonyítékai annak, hogy a hosszú távú forgatókönyv változatlan, s hogy a magyar irredentizmus szponzorai türelmetlenek, kezdenek agresszívak lenni”. A szlovák koalíciós párt nyilatkozatában megjegyzi: a június végén módosult szlovák államnyelvtörvény a magyarok számára „kellő ürügy és egyben ajzószer ahhoz az igyekezethez, hogy az Európai Unióban feszültséget keltsenek és instabilitást idézzenek elő”.

Fico: Elvárja az állam, hogy minden szlovák állampolgár,

értse és bírja az államnyelvet

2009. július 21. - (gondola.hu)

Rendkívüli sajtótájékoztatón reagált Robert Fico a tegnap Budapesten elfogadott négypárti nyilatkozatra, amelyet a szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozásul írtak alá a magyar parlamenti pártok. Fico határozottan kijelentette, hogy a Szlovák Köztársaság kormánya nem enged semmiféle nyomásnak az elfogadott államnyelvtörvény kapcsán. A szlovák nyelv a hivatalos nyelv Szlovákiában, amelyet mindenkinek beszélnie kell, és joga van hozzá, hogy ezen a nyelven információkat kapjon bárhol az országban, akár a vegyesen lakott déli területeken, akár máshol. Elvárja az állam, hogy mindenki, aki szlovák állampolgár, értse és bírja az államnyelvet. Joga van minden szlováknak, hogy az államnyelven tudjon érintkezni a hivatalokban és egyéb más intézményekben. A magyar politikusok nem értik meg, hogy már nem Nagy-Magyarország van, nem adhatnak parancsokat, utasításokat a szlovákoknak. Biztosan örülnének, ha a dél-szlovákiai szlovákok megtanulnának magyarul, de ez abszurd - jelentette ki Fico. A magyar kisebbség jogai szerinte átlagon felüliek és az új nyelvtörvény is hét pontban bővítette és szélesítette azokat. Szlovákiát példának tekinthetnék más államok is a kisebbségek jogainak garantálásában. Többször is kijelentette Fico, hogy semmiféle ultimátumot, kérést, nyilatkozatot nem fogad el a szlovák kormány. Újságírói kérdésekre elmondta, hogy nem tudja felfogni, miért kellene egy önálló államnak magyarázkodnia mások előtt arról, hogy az államnyelvet törvényileg védi, és a megszegőit megbünteti. Nevetséges, ítélte meg, hogy a saját országukban a szlovákoknak harcolniuk kell a szlovák nyelvért. Határozottan kijelentette, hogy nem lép vissza még az EU felől érkező nyomásnak sem. Többször is leszögezte, hogy a szlovák kormány dolga, mit csinál az állam területén, és ez senki másra nem tartozik. A szlovák miniszterelnök elítéli azt is, hogy a dél-szlovákiai szlovákoknak magyarul kelljen tanulniuk ahhoz, hogy megértessék magukat a mindennapokban, hogy információkat kapjanak. Szerinte hosszú éveken át sérültek a szlovákok jogai a magyarok lakta területeken. Marek Maďarič kulturális miniszter szintén éles kirohanásban bírálta a négypárti nyilatkozatot a szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatban. Szerinte a magyar politika még mindig a XIX. századi szinten stagnál, és azt hiszi Magyarország, hogy parancsolgathat a szlovákoknak. Ez nem érvényes már, mint az sem, hogy a szlovákoknak magyarul kellene megtanulniuk, hogy a mindennapi életben értekezni tudjanak - nyilatkozta a kulturális tárca vezetője.

Fico szerint az államnyelvtörvény szent szlovák ügy

A magyar politika megrekedt a 19. században

2009. július 21. - (mti)

Robert Fico hétfőn határozottan elutasította a négy magyar parlamenti pártnak a szlovák államnyelvtörvény visszavonását kérő aznapi közös nyilatkozatát. „A szlovák koalíció és a kormány nem enged semmiféle külföldi nyomásnak és zsarolásnak, s az államnyelvtörvény kérdésében nem hátrál meg” - szögezte le a szlovák miniszterelnök rendkívüli sajtóértekezleten Pozsonyban. „Szlovákia olyan ország, ahol teljes mértékben tiszteletben tartják a nemzeti kisebbséghez tartozók jogait. Szuverén ország, amelyben a szlovák a hivatalos nyelv. Természetes az elvárás, hogy ezt a nyelvet minden állampolgár elsajátítsa, nemzetiségre való tekintet nélkül, s minden állampolgárnak joga legyen megértetnie magát ezen a nyelven” - jelentette ki Fico. Megfogalmazása szerint tarthatatlan az a helyzet, hogy Szlovákia déli részein az ott élő szlovákok a hivatalokban nem tudják megértetni magukat az államnyelven. A szlovák kormányfő úgy véli: a magyar politikusok nem értették meg, hogy a történelmi Magyarország már a múlté, Szlovákia pedig önálló, szuverén ország. „A magyar politikusok talán annak örülnének a legjobban, ha a Szlovákia déli részén élő szlovákok - ha ott akarnak élni - rá lennének kényszerítve a magyar megtanulására” - jegyezte meg. Fico szerint a nyelvtörvény módosítása nem csorbítja, hanem hét esetben kiszélesíti a szlovákiai kisebbségi nyelvhasználatot. Kijelentette: a hétfői nyilatkozattal a magyar politikusok mindent határt túlléptek. A miniszterelnöknek meggyőződése, hogy az államnyelvtörvény összhangban van a nemzetközi normákkal, ezért nem tudja elképzelni, miért kellene Szlovákiának bármit is magyaráznia külföldön. Nem zárta ki ugyanakkor, hogy a pozsonyi parlament néhány képviselője a nyelvtörvényt az alkotmánybíróság elé viszi. Ilyen lépést a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) jelzett. „Erre joguk van, de a kormány nem hagyja magát nyomás alá helyezni és zsarolni a magyar parlament által. Milyen jogon oktatnak ki bennünket? Ez már minden határon túlmegy” - húzta alá a szlovák kormányfő, aki a nyelvtörvényt „szent szlovák ügynek” minősítette. Megjegyezte: a magyar politikusok nyilatkozatai politikai jellegűek, részét képezik a választási harcnak. Fico többször is megismételte: Szlovákiában tiszteletben tartják a kisebbségi jogokat, s Szlovákia ezen a területen példa lehet más államok számára. A szlovák államnyelvtörvény a szlovák állam belső ügye, s nem tartozik senki másra. Hozzátette: a szankciók bevezetésére azért volt szükség, mert Dél-Szlovákiában eddig nem tartották be az 1995-ben hozott nyelvtörvényt. Élesen kikelt a magyar parlamenti nyilatkozat ellen a szlovák kulturális miniszter is. „A magyar parlament nyilatkozata azt bizonyítja: a magyar politika megrekedt a 19. században, mert annak az elképzelésnek a rabja, hogy a magyarok még mindig parancsolnak a szlovákoknak” - nyilatkozta egyebek között Marek Madarič.

„Fico félrevezeti a közvéleményt”

Tömegtüntetéssel készül az MKP a szlovák nyelvtörvény ellen

2009. július 21. - (mti)

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint a szlovák kormányfő hétfőn az államnyelvtörvénnyel kapcsolatos rendkívüli pozsonyi sajtóértekezletén ismét félrevezette a közvéleményt, és megpróbált magyarellenes hangulatot kelteni. Robert Fico a magyar parlament felhívására reagálva, hogy Pozsony vonja vissza a nyelvtörvény módosítását, több olyan valótlanságot állított, „amelyek egyedüli célja a Szlovák Köztársaság állampolgárainak félrevezetése és a magyarellenes hangulat fokozása a szlovák társadalomban” - olvasható abban az MKP-állásfoglalásban, amelyet Dunajsky Éva, a párt szóvivője juttatott el az MTI prágai irodájába. Az MKP tiltakozik az ilyen félrevezetések ellen. „Tiltakozó akciókat tervezünk, de ezt még az elnökségen szeretnénk véglegesíteni. A szabadságolási időszak utánra tervezzük a tiltakozás kezdetét, hogy nagyobb legyen a közösség hangja a témában. Szeptember elejére egy nagyobb tömeget megmozgató demonstrációt tervezünk” - mondta Berényi József az MKP alelnöke. „Ezt egészítené ki még az alkotmánybíróságnak címzett beadványunk, amelyben elsősorban a büntetések kiszabásának jogtalanságára szeretnénk helyezni a hangsúlyt” - fejtette ki a politikus. A szlovákiai államnyelvtörvény módosítását, amely az MKP szerint korlátozza a szlovákiai kisebbségi nyelvhasználatot, a múlt héten írta alá Ivan Gasparovic államfő. A jogszabály éles vitát váltott ki Pozsony és Budapest között is. Robert Fico szlovák kormányfő hétfőn rendkívüli sajtóértekezleten utasította vissza a magyar bírálatokat. Berényi elmondta: az MKP az államnyelvtörvénnyel kapcsolatos álláspontjáról tájékoztatta a Pozsonyban akkreditált külföldi diplomatákat. A politikus nem tart attól, hogy a nemzetközi szervezetek a gazdasági válság miatt ne érdeklődnének a nyelvtörvény iránt. „Nem hiszem, én ettől nem tartok, mivel a kisebbségek helyzete biztonságpolitikai kérdés. Ez legalább annyira fontos, mint a gazdaság helyzete Európában. Ahol nyugtalanok a kisebbségek, ott a beruházások biztonsága is más, mint más országokban. Ez ilyen szempontból összefügg, és nem zárja ki az egyik a másikat. Vannak olyan nagy nemzetközi fórumok, mint az Európa Tanács és az EBESZ, amelyek kimondottan emberjogi és biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkoznak. Az Európai Unió egy kicsit más kérdés, ott nehezebb egy ilyen témával érvényesülni” - fejtette ki Berényi. Azt, hogy az Európai Unió esetleg szankciókat fogadjon el Szlovákia ellen, az MKP alelnöke nem tartja valószínűnek. „A dolgok jelenlegi állása szerint ilyen szankcionálás nem képzelhető el. Azonban amennyiben megtörténne az első büntetés kirovása, ha valakit pénzbírsággal sújtanának amiatt, hogy a kisebbségi nyelvet használta valahol az államnyelv kárára, abban az esetben az európai intézményekben is komolyabban kezelnék a témát” - mutatott rá. „Ebben az esetben - akár intézményről, akár más jogi személyről volna szó - érdemes volna az ügyet jogi útra terelni, mivel biztos vagyok benne, hogy a strasbourgi emberjogi bíróságon - amennyiben odáig jutna az ügy - a kisebbségi álláspont védelmet kapna, amelyet indokolatlan büntetéssel sújtani. Szinte biztos vagyok abban, hogy ebben az esetben pert lehetne nyerni az állammal szemben. Tehát valójában a törvény végrehajtásán múlik, hogy milyen lesz az európai intézmények reakciója” - szögezte le Berényi.

Eörsi: Csak nemzetközi nyomással lehet megfékezni Szlovákiát

2009. július 21. - (atv.hu)

Nem lesz könnyű dolga a szlovák politikának, ha az európai szervezetek végzik a dolgukat - mondta Eörsi Mátyás az Egyenes Beszédben. A Parlament uniós bizottságának szdsz-es elnöke ezt a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban mondta. A liberális képviselő szerint a nyelvtörvény ügyét nemzetközi emberi jogi szintre kell emelni, mert amíg csak bilaterális konfliktus, addig nincs esély a visszavonására. Eörsi Mátyás szerint ha ez sikerül, akkor a szlovák politikusok magukra fognak maradni a nyelvtörvénnyel és meg kell találniuk a módját, hogy arcmentő akciókkal tudjanak visszakozni. A képviselő szerint nem várható gyors siker. A parlamenti frakciók mostani közös tiltakozása egy első, diplomáciai lépés, a továbbiakban az Európai Unió összes illetékes szervét megkeresik a törvény visszavonatása érdekében.

Szirtes Ádám színművész húsz éve halt meg

2009. július 25. - (mti)

Húsz éve, 1989. július 27-én halt meg Szirtes Ádám Kossuth-díjas színész, kiváló művész, népi figurák, kisemberek hiteles alakítója. 1925. február 10-én született Tápiósápon (ma Sülysáp). A félig szlovák, félig magyar, szegény Szvitek család legidősebb gyerekét szülei örökbe akarták adni, hogy eggyel kevesebb éhes szájat kelljen etetniük, ő azonban maradt, s elment szolgálni. Volt kanász, tehenészbojtár, mindenes legény, legmerészebb vágyai között a fűszeres, a pék vagy hentes szakma szerepelt. Egy újságban olvasta a Színművészeti Főiskola munkás- és parasztfiatalokhoz szóló felhívását, a felvételiről azonban lekésett, a titkár azt mondta neki, jöjjön vissza egy év múlva. Ő az asztalra csapott: hol lesz már egy év múlva, miért hirdetnek az újságban, miért csapják be az embert? A zajos belépő után felvették, s ő lett a Horváth Árpád Népi Kollégium, az új színésznemzedék gyülekezőhelyének első lakója. Óriási gyötrelmek árán tanulta a szakmát, erős volt benne a kisebbségi érzés, sokszor eltöprengett azon, vajon jól választott-e. 1950-ben szerzett diplomát, s előbb a Bányász Színház (a későbbi Honvéd Színház) társulatához szerződött, 1952-ben a miskolci színház tagja lett. 1957-től 1973-ig a budapesti Nemzeti Színházban játszott, ezután a győri Kisfaludy Színház, majd 1976-tól 1985-ös nyugdíjba vonulásáig a Thália Színház művésze volt. Színpadi színésszé sosem vált igazán, annál nagyobb szerencséje volt a filmmel. 23 évesen, még főiskolásként játszotta el a Talpalatnyi földben Piros Góz Jóska szerepét, s hódított meg minden magaslatot. A teljes hitelesség jellemezte alakítását, amely belülről, az emlékezetből, saját életéből jött. A sikernek azonban ára volt: „beskatulyázták”, paraszt- és munkásfigurák sokaságát kellett eljátszania. A Simon Menyhért születésében, a Körhinta parasztlegényében, a Katonazene tisztiszolgájában, a Hideg napok balga tizedesében megmutatta, hogy első színészi csodája nem a véletlen műve volt. Több mint száz filmben játszott, ezek több mint felében főszerepet, számos tévéjátékban bukkant föl alakja. Ízes beszédmódja, megjelenése szinte predesztinálta arra, hogy a legtöbb paraszt- vagy munkástémájú filmben ő legyen a főhős. Lányát, az immár Kossuth-díjas színésznő Szirtes Ágit kiskorában zavarta is, hogy apja állandóan rongyokban szerepel, ezért amikor a Háry János címszerepét alakította, huszáregyenruhában, csákóval a fején, karddal az oldalán buszozott haza megmutatni magát. A színpadtól utolsó éveiben fokozatosan visszavonult, de szinte haláláig forgatott, s amikor ráért, szigligeti szőlőskertjét gondozta. A Tiszta Amerika, a Tüske a köröm alatt és A legényanya című szatíra voltak utolsó filmjei. 64 évesen, 1989. július 27-én halt meg. Már 1955-ben megkapta a Jászai Mari-díjat, aztán az érdemes és kiváló művész címet, a Kossuth-díjat azonban elég későn, halála előtt egy évvel vehette át. Leánya, Szirtes Ági édesapja írásaiból könyvet adott közre Szirtes Ádám: Életünk - életem címmel, amelyben a színész egyéniségének tiszta embersége tükröződik.

Átvariálják a felvidéki plébániákat - a magyar hívek rovására?

2009. július 25. - (ujszo.sk)

Jelentősen átrendezik a Nagyszombati Egyházmegye papjainak elhelyezését - írja a szlovákiai magyar Új Szó. A lap nem kapott választ arra az illetékesekről, hogy erre miért van szükség. Kisebb átrendezés lesz a Nyitrai és a Besztercebányai Egyházmegyékben is. Amint az a felvidéki magyar katolikusok szolgálatában álló Pázmaneum Polgári Társulás honlapján közétett tájékoztatásból kiderül, Róbert Bezák, a nemrégiben kinevezett nagyszombati érsek alapos átrendezést hajtott végre egyházmegyéjében; a változások augusztus elsejétől lépnek érvénybe. Az Új Szóban közzétett változtatások szerint számos plébánián lép életbe változás a nagyszombati egyházmegyében. A lapnak nyilatkozó egyik felvidéki magyar hívő szerint attól lehet tartani, hogy a magyar hívek rovására variálják át a papokat, akik között vannak magyarok és szlovákok is vegyesen. Az áthelyezésekről és azok okairól az Új Szó a Nagyszombati Érsekségen is érdeklődött, ám ott azt a választ kapták, hogy a római katolikus egyház belügyéről van szó és nem kommentálják a dolgot. Jóval kisebb mértékben, de a Nyitrai Egyházmegyében is lesznek személyi változások a magyar egyházközségekben és a Besztercebányai Egyházmegyében is. Utóbbi egyházmegyében a 2009-es átszervezés nyomán több olyan magyar plébániát szüntettek meg, ahol nem volt helyben lakó plébános. Így leányegyházközséggé vált Ipolyfödémes, Alsószemeréd, Gyerk, Szécsénke, Kőkeszi és Pereszlény.

Nemzetközi skinhead koncert a békesség jegyében

2009. július 25. - (kisalfold.hu)

Kétszázötven-háromszáz magyar és külföldi fiatal érkezett arra a szombat esti zártkörű barátságkoncertre, amelyen magyar, szlovák, cseh és német skinhead zenekarok léptek fel. A rendőrség tudott a „kulturális rendezvény”-ről, egyeztettek a szervezőkkel. A győri vasútállomásnál találkoztak, a Nemzeti Munkáspárt egy autó szélvédőjére terített zászlója volt a „jel”. Kora este sorra érkeztek oda azok a magyar, szlovák, cseh, német és osztrák skinhead fiatalok, akik az egyik Duna parti étteremben rendezett szlovák-magyar barátságkoncert zenekaraira voltak kíváncsiak, no és abba a bizonyos „zártkörbe” befértek. A menet a vasútállomástól több, a szervezők által kísért, fegyelmezett csoportban, illetve autókkal konvojban, minden rendzavarás nélkül vonult a rendezvény helyszínére. A koncert 9 órakor kezdődött. Horváth Zoltán őrnagytól, a győri kapitányság közrendvédelmi osztályvezetőjétől kapott tájékoztatás szerint: a szervezők előzetesen és a rendezvény alatt is egyeztettek, együttműködtek a rendőrséggel. Érdeklődésünkre az egyik győri „segítő” hangsúlyozta: ezek a fiatalok ismerik egymást, rendszeresen találkoznak hasonló jellegű hazai és külföldi programokon, amelyeken „soha nem a felfordulás, a botrány, hanem az egyetértés, az egység, a békesség a cél”.

Nacionalista zenekarok Győrben

„Mindenki csókoljon szájon egy szlovákot, oszt szevasz!”

2009. július 24. - (mti)

Ha más nem, akkor majd a bőrfejűek elintézik, hogy a szlovák és a magyar nemzet békében éljen egymás mellett - állítják annak a nemzetközi rendezvénynek a szervezői és aktivistái, melynek résztvevői szombaton találkoznak Győrben a nacionalista zenekarok fesztiválján az Új Szó című szlovákiai magyar napilap pénteki tudósítása szerint. Az Új Szó szerint a rendezvény pontos helyszíne és ideje titkos, a világhálón megjelent plakát szerint csak a cél biztos: magyarok és szlovákok békés együttélése. Nehéz kideríteni, ki áll a rendezvény hátterében. Az elérhetőségek közt csak egy e-mail cím, a belépő ára és a fellépők listája található. Három szlovák (Ancestors, No Compromise, Project Vandal), három magyar (Vérszerződés, Vér Kötelez, The Worst Nightmare), egy cseh (Agrese 95) és egy német (Rebel Boys) nacionalista zenekar lép fel a pozsonyi lap szerint. A szlovákiai sajtóbeszámolók szerint bár a koncert talán Győrben lesz, a városházán senki sem kért területfoglalási engedélyt. „Ha a MI skinheadjeink és az Ő skinheadjeik kéz a kézben tudnak csápolni egymás zenekaraira, mi állhat még a nagy nemzeti megbékélés útjába? Vona Gábor kínálja meg egy korty pálinkával azt a bolondos Slotát, Bajnai masszírozza meg Ficot gerincbántalmaival, mindenki csókoljon szájon egy szlovákot, OSZT SZEVASZ!” - ezzel a rövid kommentárral teszi közzé az ominózus plakátot a Képviselő Funky nevű blogoldal. Az Új Szó szerint a hírextra.hu honlapnak sikerült felkutatnia a koncert egyik szervezőjét, Ferenc Lászlót, aki elmondta: meggyőződése, hogy egy ilyen koncert segíthet javítani a súlyos konfliktusokkal terhelt magyar-szlovák viszonyon. Viszont felmerül a kérdés: ha ilyen becses célt szolgálnak, miért ilyen titokzatos a koncert helyszíne és pontos időpontja? Ferenc László szerint azért, mert ha „idő előtt” bejelentenék, akkor a rendőrség megfélemlítené a hely tulajdonosát, aki esetleg visszalépne a rendezéstől. Az Új Szó értesülései szerint a rendezvényre több száz látogatót várnak, mindkét ország hatóságai figyelik majd a koncertet.

A szeretet jegyében? Magyar-szlovák skinhead találkozó

2009. július 21. - (atv.hu / Hírextra)

Radikális rockbandák koncerteznek Győrben. A pontos információk a rendőrség „mocskos módszerei” miatt titkosak. Július 25-ére, hirdeti egy világhálón keringő plakát a közös gitárhúrtépést. Ám az esemény pontos időpontja és helyszíne a koncert napjáig titok. A három magyar mellett ugyanennyi szlovák nacionalista zenekar is a fellépők közt van. - Ha a MI skinheadjeink és az Ő skinheadjeik kéz a kézben tudnak csápolni egymás zenekaraira, mi állhat még a nagy nemzeti megbékélés útjába? Vona Gábor kínálja meg egy korty pálinkával azt a bolondos Slotát, Bajnai masszírozza meg Fico gerincbántalmait, mindenki csókoljon szájon egy szlovákot, OSZT SZEVASZ!” - ezzel a rövid kommentárral teszi közzé az ominózus plakátot a Képviselő Funky nevű blogoldal, s a bejegyzéshez kapcsolódó közel 30 kommentből kiderül: a látogatókat nem hagyja hidegen a szóban forgó „koncertkülönlegesség”. A potom 3000 forintos jegyárért magyar oldalról a Vérszerződés, a Vér kötelez vagy a The Worst Nightmare erősíti a nemzeti radikálisok közötti szimpátiát, míg a szlovákok az Ancestors, a No Compromise (!) és a Project Vandal együttesét vonultatják fel. De a teljesség kedvéért egy cseh és egy német banda is szerepel a „Magyarok és szlovákok együtt! Soha egymás ellen!” jelmondattal meghirdetett rendezvény fellépői között. De hova ez a nagy titkolózás? A hírt felröppentő HírExtra elérte Ferenc Lászlót, az egyik szervezőt, aki szerint azért nem lehet előre tudni pontos helyszínt és időpontot, mert ha „idő előtt” bejelentenék, akkor fennállna a veszély, hogy a rendőrség megszorongatná a hely tulajdonosát, aki esetleg visszalépne a rendezéstől. Ez pedig, mint mondta „senkinek sem hiányzik”, majd hozzátette: „ismerjük már a mocskos módszereket”. Mint kiderült, azért esett a szervezők választása épp Győrre, mert amellett, hogy közel van a szlovák határhoz, egyúttal érzékelteti, „a nemzeti ellenállás nem csak Budapesten létezik, hanem ott van az ország legeldugottabb szegleteiben is, jó ha ezt tudják az emberek”.

Mélyponton a szlovák - magyar kapcsolatok

Aláírta a szlovák államfő az állam-nyelvtörvény módosítását. Ivan Gasparovic szerint az új törvény jó, és szükség volt rá. A két szlovákiai magyar párt, a Magyar Koalíció Pártja és a Híd szerint viszont az új törvény korlátozza a kisebbségek anyanyelv-használati jogait, és sérti jelenlegi jogállásukat Szlovákiában. Az új törvény alapján ötezer euróval büntethető, aki „nyilvános érintkezésben” nem megfelelően használja a szlovák nyelvet. Nem lehet magyarul beszélni olyan települések kórházaiban és hivatalaiban, ahol a lakosság kevesebb, mint 20 százaléka magyar. Egy biztos: a két ország kapcsolata évtizedes mélypontra jutott az utóbbi években és ezt már Európában is pontosan tudják. Az IVO társadalomkutató intézet minap megjelent Barometer elnevezésű jelentésében például egyenesen azt írja: elképzelhető, hogy az egész Európai Unióban nincs másik két ország, ahol ennyire rosszak lennének a kétoldalú kapcsolatok. S, hogy mit gyógyíthat ezen néhány ultra nacionalista rockbanda közös fellépése? Alighanem rögtön kiderül, amint Trianon, a Benes dekrétumok, vagy épp a fent említett szlovák nyelvtörvény kerül szóba...

Szlovák-magyar Tokaj-vita: soha nem egyeznek meg?

2009. július 22. - (mti)

Nem táplál illúziókat a szlovák földművelési minisztérium a Tokaji bor vitájának ügyében: szerinte esély sincs a megállapodásra a magyar féllel, írja az Új Szó című szlovákiai magyar napilap szerdán. „A közös borvidékről szóló, múlt heti tárgyalások után elvesztettük utolsó illúzióinkat is, hogy esetleg sikerül megegyezésre jutnunk” - nyilatkozta a lapnak Adriana Jobbiková, a minisztérium szóvivője. Szerinte a magyar fél „választási gyűlésnek” nézte a tárgyalásokat, a tárgyalások magyar vezetője meg akarta mutatni a magyar borosgazdáknak, hogyan tud „elbánni a szlovákokkal”. A tárgyalások múlt héten rekedtek meg, a magyar fél szerint ugyanis Szlovákia nem tartotta be a 2004-ben, még Simon Zsolt szlovákiai és Németh Imre magyar mezőgazdasági miniszterek által kötött megállapodást, nem történt meg a jogszabályi harmonizáció, nem alakították ki a magyar hegyközségi rendszernek megfelelő szakmai szervezetet és a közös ellenőrzést. A szlovák mezőgazdasági tárca azonban úgy tudja, a magyar fél eddig nem kifogásolta ezeket a kérdéseket. „Már 2008 januárjában megkapták a Tokaji Társulás alapszabályát, amely magyar mintára készült, és bemutattuk a szervezet elnökét is” - állítja Adriana Jobbiková. Simon Zsolt (Híd) parlamenti képviselő szerint a legnagyobb akadály a tavasszal elfogadott bortörvény lehet, melyet a Híd képviselői nem szavaztak meg. A bortörvény értelmében az országon belül bárhová el lehet szállítani a szőlőt, és ott bort lehet belőle készíteni, vagyis például a tokaji borvidéken szüretelt szőlőből Tokaji készíthető Pozsonyban is. Pozsony szerint viszont ez nem akadály, mivel szerinte elég megkötés az, hogy Tokajit csak a tokaji régió dűlőin szüretelt szőlőből szabad készíteni. A szaktárca ragaszkodik ahhoz is, hogy a szlovákiai területen összesen 908 hektárban határozzák meg a tokaji régiót, mivel szerintük ezt igazolják a kistoronyai nemesítő intézet kutatásai - olvasható az Új Szóban.

Ifjú szocialisták: Nincs sörözés, amíg nem határolódnak el

2009. július 21. - (Cseri Péter - Népszabadság)

Nincs mondanivalójuk a szlovák fiatal szocialistáknak a nemrég elfogadott szlovák nyelvtörvényről - legalábbis erre utal, hogy északi szomszédaink delegációjából senki nem vett részt a Szocialista Ifjúsági Internacionálé (IUSY) zánkai táborában megtartott, kisebbségi jogokról szóló szemináriumon. A tegnap zárult egyhetes IUSY-fesztiválon nyolcvan ország baloldali ifjúsági szervezeteinek több mint háromezer küldöttje vett részt, köztük a szlovák Fiatal Szociáldemokraták (MSD) kilenc tagja. A kisebbségi jogok helyzetével foglalkozó szemináriumot vezető, Varga László, a házigazda Societas - Új Mozgalom (SÚM) elnöke elmondta: szóba került a szlovák nyelvtörvény, a hozzászólók kivétel nélkül elfogadhatatlannak nevezték, az európai normákkal ellentétesnek ítélték. Varga elmondta: a magyar ifjú szocialisták egyoldalúan felfüggesztették a hivatalos találkozókat szlovák elvtársaikkal - ez az elfogadott megszólítás a nemzetközi szervezetben -, és addig nem is ülnek tárgyalóasztalhoz, amíg a szlovák nyelvtörvény hatályban marad. A moratórium kiterjedt az IUSY-fesztivál nem hivatalos programjaira - a baráti találkozókra és a kötetlen beszélgetésekre is. Így ő - miként fogalmazott - nem kezdeményezett például közös sörözést a szlovák ifjú szocialistákkal, mondván, csak akkor koccintana velük, ha előzetesen egyértelműen elítélnék a szlovák nyelvtörvényt.

„A Jobbik rontja a nyelvtörvény elleni magyar fellépés esélyeit”

2009. július 23. - (atv.hu)

Az MDF szerint ennek oka, hogy a párt szélsőséges eszmékkel kampányol az Európai Unióban. A szlovák miniszter szinte vulgárisan örült annak, hogy az EBESZ nem talált semmi kivetnivalót a szlovák államnyelvtörvény közelmúltban elfogadott módosításában, ez pedig már önmagában elárulja, hogy a törvényben visszásságok vannak - véli Kerék-Bárczy Szabolcs. Az MDF szóvivője szerint a Jobbik rontja a szlovák nyelvtörvény elleni magyar fellépés esélyeit. A párt ugyanis olyan szélsőséges eszmékkel kampányol az Európai Unióban, mint a nácizmus, vagy a kommunizmus. Kerék-Bárczy Szabolcs szerint azonban nagyon élesen el kellene határolódni minden jellegű ilyen megnyilatkozástól.

Az MDF „falat húzna” a Jobbik elé

2009. július 21. - (hirado.hu / mti)

Miközben politikai konszenzus alakult ki a magyar parlamenti pártok között a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban, pozícióikat súlyosan rombolja a Jobbik tevékenysége - mondta Kerék-Bárczy Szabolcs. Minden demokrata erőnek közösen kell fellépnie és „falat húznia” a Jobbik elé - mondta Kerék-Bárczy Szabolcs, az MDF elnökségi tagja keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Kerék-Bárczy Szabolcs közölte: miközben politikai konszenzus alakult ki a magyar parlamenti pártok között a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban, pozícióikat súlyosan rombolja a Jobbik tevékenysége. Ezt azzal magyarázta, hogy a Jobbik állandó hivatkozási alapot biztosít a szlovákiai kormánypártoknak, hogy folyamatosan ujjal mutogathassanak Magyarországra, mert itt is van egy EP-képviselettel rendelkező csoport, amely mások kirekesztésére és az irredentizmusra építi politikáját. Az MDF ezért kezdeményezi, hogy a demokrata magyar EP-képviselők egy nemzetközi sajtótájékoztató keretében nyilvánítsák ki: Magyarország mélyen elítéli azokat az erőket, amelyek lábbal tiporják a jogszabályokat és félelemre adnak okot.

Pitvaros - Ha szlovák jön, hívják a rendszergazdát

2009. július 15. - (Bakos András - delmagyar.hu)

Akár 5000 euróra is megbüntethetik Szlovákiában azt, aki magyarul szólal meg hivatalos helyen. A megyénkbeli Pitvaroson, ahol szlovákok is élnek, a községházán bárki büntetlenül beszélhetne szlovákul - ám csak a rendszergazda értené meg a szavait. Az új szlovákiai nyelvtörvény passzusai közül leginkább az sújtja a magyarokat, amely 5000 eurós büntetéssel fenyeget. Pénzbírságot kell fizetnie annak, aki kisebbségi nyelven szólal meg olyan település hivatalában, ahol az érintett kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot. Ilyen városokban a kórházban is csak szlovákul szólhatnak a beteghez. A törvényt az Unióban is, Szlovákiában is sokan bírálják. Folyik a harc a nyelvhasználat szabadságáért, amelyet azért is érdemes figyelemmel kísérni, mert kiderül belőle, hányadán áll az ottani magyarság az anyanyelvével. A Felvidéken élő magyarok számára fontos, hogy anyanyelvükön szólalhassanak meg a hivatalokban. A megyénkbeli Pitvaroson például már nincs igény ugyanerre a helyi szlovákok körében. Holott az 1450 fős településen eredetileg ők voltak otthon. Pitvarost 1816-ban szlovák családok alapították. A II. világháború utáni lakosságcsere idején felvidéki magyarokat telepített itt le az állam a Csehszlovákiába kivándorolt családok helyére. Az együttélés példaértékű. Bár két évvel ezelőtt, Malina Hedvig ügye után szlovákokat gyalázó plakát jelent meg a faluban, gyorsan eltávolították, és nagyon fel is háborította a helybelieket a barbárság. Az iskolában a tanrendbe beillesztve tanítják a falualapító ősök nyelvét. 1998-ban még 15 százalék vallotta magát szlováknak, 2006-ban a választók 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy részt akar venni a kisebbségi önkormányzat megválasztásában. Működik a testület, ügyfélfogadást is tart. A szlovák helytörténeti gyűjteményt bárki megnézheti Tószegi Gyuláné Erzsike néninél, van itt szlovák feliratú falvédő is. Szlovák feliratot lehet találni a polgármesteri hivatalon is van, más kérdés, hogy ha valaki szlovákul szólalna meg itt, az ügyintézőknek segítséget kellene hívniuk. Például Tószegi Gyulát. - Itt a monarchia idején, a XIX. és XX. század fordulóján kezdődött a szlovákság asszimilálása, azzal, hogy a hivatal élére magyar jegyzőt neveztek ki - mondja Tószegi Gyula kisebbségi önkormányzati képviselő, aki a polgármesteri hivatal rendszergazdája is. - Ma már valószínűleg Békéscsabán se boldogulnék, ha szlovákul szeretnék ügyet intézni. Inkább már csak az idősekre jellemző az is, hogy miután hazamennek, és becsukják otthon a nagykaput, átváltanak szlovákra. Azért mégis őrizzük a nyelvet, a falu kábelhálózatán szlovák adók is vannak. És talán jellemző az itteni együttélésre, hogy azok az idősek, akiket annak idején áttelepítettek, néha szlovákul szólnak hozzánk, szlovákul köszönnek - udvariasságból.

Újabb fordulat! Malina Hedviget bíróság elé állítják ?

2009. július 21. - (168 Óra)

A szlovák ügyészség fontolgatja, hogy Malina Hedviget bíróság elé állítsa - idézi az InfoRádió a pozsonyi Pravdát. A lap szerint a bizonyítékok a volt diáklány ellen szólnak. Az egyik legolvasottabb szlovákiai napilap, a Pravda hétfői számában kétoldalas összeállítást szentel az évek óta húzódó Malina Hedvig-ügynek. A lap szerint a hivatalos orvosi szakvélemény alapján arra lehet következtetni, hogy Malina Hedvig nem szenvedett olyan sérüléseket, melyek a nyitrai kórház eredeti jelentésében szerepeltek Malina Hedvig 2006 augusztusában azt vallotta, hogy két „ismeretlen bőrfejű” megverte az utcán, mert magyarul beszélt. A rendőrség mintegy két hétig nyomozott a tettesek után, aztán váratlanul arra a következtetésre jutott, hogy Malina Hedviget senki sem verte meg, az esetet ő maga találta ki. A volt diáklány ellen, aki azóta férjhez ment és tavaly gyermeke született, eljárás folyik hamis tanúvallomás miatt. Nemrég megjelent szlovák lapértesülések szerint a nyitrai városi kórház márciusban elhunyt igazgatója, Viktor Zák állítólag nyomást gyakorolt az intézmény orvosaira, hogy Malina Hedvig érdekében tanúskodjanak, s állítsák azt, hogy a lányt megverték. Ezt a megállapítást az a szakértői jelentés tartalmazza, amelyet most a főügyészség számára a Komensky Egyetem orvosi karának dékánja, Peter Labas dolgozott ki. A gondot az okozza, hogy ezt a jelentést csak maga a dékán hajlandó aláírni, a többi orvos viszont nem, állítólag azért, mert nagy médianyomásnak vannak kitéve. A Pravda szerint több tény is a volt diáklány ellen szól, például szakemberek szerint a blúza szakadását feltehetően körömvágó olló okozta, és a nemzetiségét gyalázó feliratot valószínűleg maga a diáklány írta. Malina Hedvig kitart igaza mellett, szerinte a vizsgálat nem az igazság kereséséről szól, hanem azt a célt szolgálja, hogy megvédje a kormányfőt és a belügyminisztert, akik röviddel a történtek után hazugsággal vádolták őt.

Malév - Buszjárat indul Kassáról és Pozsonyból Budapestre

2009. július 23. - (mti)

Menetrend szerinti buszjáratot indított a Malév Kassáról és Pozsonyból Budapestre, a légitársaság új járataira már foglalhatnak helyet az utasok - ismertette Hegedűs Ádám, a Malév megbízott szóvivője. Kifejtette: a légitársaságnak a rövid távolság miatt nem éri meg repülőjáratot közlekedtetni a szlovák városokba. Mivel Ferihegyről sokkal több úticél érhető el, mint a szomszédos ország repülőtereiről, a Malév úgy döntött, hogy napi 4 buszjáratot üzemeltet Ferihegyre a két város központjából. A buszokat a Budapest Airport Minibusz Kft. üzemelteti. A Malév-kódokkal közlekedő járatokra az utazási irodákban lehet helyet foglalni.

„Mindenki a maga nyelvén”

Széljegyzet a szlovák nyelvtörvényhez

2009. július 21. - (Fabiny Tamás - euroastra.hu)

A Cselekedetek könyvében olvashatjuk a pünkösdi történetet. Eszerint az apostolok, zúgó szélvihar kíséretében, a Jeruzsálemben összegyülekező sokasághoz szóltak. Jóllehet a zarándokok a világ különböző országaiból érkeztek, és számtalan nemzetet és nyelvet képviseltek, „mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni” (Csel 2,4). Igen, mindenki a maga nyelvén! Lett légyen valaki pártus vagy méd, mezopotámiai vagy egyiptomi, zsidó vagy arab. A maga nyelvén hallhatta Péter apostol és a többiek tanúságtételét a meghalt és feltámadott Jézusról. Ismét mondom, mindenki a maga nyelvén. Ami kétezer évvel ezelőtt lehetséges volt, az veszélybe kerülhet napjainkban. Nem a világ egy eldugott részén, hanem itt, Európa szívében. A Szlovákiában elfogadott nyelvtörvény ugyanis korlátozza az anyanyelvi jogokat. A szlovákiai földrajzi neveket nyilvánosan csak szlovákul lehet használni. A kulturális és oktatási programokat akkor is két nyelven kell felvezetni, ha azt a hallgatóságból senki sem igényli. Kórházakban, szociális intézményekben csak akkor kommunikálhat az ápolószemélyzet nemzetiségi nyelven a betegekkel, ha az adott településen legalább 20 % él abból a kisebbségből. A hivatalok nem megfelelő szintű írásbeli nyelvhasználata 100-tól 5000 eurós pénzbírsággal büntethető. Egyszer még az is előfordulhat, hogy az istentiszteleti életben is korlátozzák az anyanyelv használatát? Kassán vagy Pozsonyban (hogy ne mondjam, Košicén vagy Bratislavában) büntetni fogják ha magyarul hangzik el: „békesség néktek”? Mennyi büntetést kell majd fizetni egy „Tebenned bíztunk eleitől fogva” zsoltárért vagy egy csak magyarul elmondott Miatyánkért? Egyforma tarifája lesz Szenczi Molnár Albertnek és Sztáray Mihálynak? S a magyar Himnuszra a legmagasabb büntetési tétel lesz érvényes? Elvárják majd, hogy a gyónásban így mondják a hívek: „Vétkeztem gondolattal, szóval, cselekedettel - és nyelvhasználattal...”? Isten őrizzen meg minket a rettenetes vízió beteljesülésétől. Mert az nem lehet, hogy paragrafusok tűzoltómunkájával próbálják a pünkösdi lángnyelveket kioltani. A szlovák nyelvtörvény ilyen irányú érvényesítésével súlyosan sérülnének azok az alapelvek is, amelyek az egyházak életét normális körülmények között meghatározzák. Ezért is tiltakoztak a napokban a történelmi egyházak egységesen a nyelvtörvény miatt. Őszintén remélem, hogy aggodalmainkat a szlovák egyházi vezetők is osztják, hiszen ők is tudják, milyen fontos, hogy mind a magyarországi szlovák, mind a szlovákiai magyar hívek akadályoztatás nélkül, eleik nyelvén is megélhessék hitüket. A római katolikus egyházban a II. Vatikáni Zsinat óta természetes az anyanyelvi misézés. Még messzebbre nyúlnak ezek a hagyományok a protestáns egyházak gyakorlatában. Luther nemcsak a Bibliát fordította németre, de természetesnek tartott az anyanyelvi istentiszteletet is. A Vizsolyi Bibliához írt előszavában Károli Gáspár ezekkel a veretes szavakkal hangsúlyozta az anyanyelvi fordítás jelentőségét: „Szabad mindennek az Isten házába ajándékot vinni. Én azt viszem, amit vihetek, tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát. Annakokáért minden keresztyén olvasókat kérek, hogy az én munkámért engemet ne rágalmazzanak és meg ne keserítsenek, hanem nagy isteni félelemmel és hálaadással vegyék és olvassák az magyar nyelvre fordíttatott Bibliát.” Mintha csak a mai szlovákiai magyarokhoz szólna a kolozsvári költő, Reményik Sándor Az ige című verse:

Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek,

És áhítattal ejtsétek a szót,

A nyelv ma néktek végső menedéktek,

A nyelv ma tündérvár és katakomba,

Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek!

A Biblia a vigasztalás könyve. Így például erőt meríthetünk az ószövetségi Dániel sorsából. A babilóniai fogságba került három fiatalt kötelezték ugyan a káldeusok írásának és nyelvének használatára (Dán 1,4), de lelkük mélyén ők megőrizték zsidóságukat. Büntetésül tüzes kemencébe, majd oroszlánok vermébe hajították őket, ám az Úr a nyomorúságban is velük volt, és nem engedte, hogy elpusztuljanak. Mindez elsősorban arra kötelez minket, hogy együttesen lépjünk fel az európai szellemiségtől távoli törvény ellen. Másodszor arra, hogy leleményes módon segítsük még nehezebb helyzetbe kerülő testvéreinket. Harmadszor pedig arra, hogy óvjuk ás védjük anyanyelvünket, határon innen és túl. Úgy, ahogyan azt Noé bárkája felé című versében Kányádi Sándor írja:

Be kell hordanunk, hajtanunk mindent.

A szavakat is. Egyetlen szó,

egy tájszó se maradjon kint.

Semmi sem fölösleges.

Zuhoghat akár negyvenezer nap

és negyvenezer éjjel, ha egy

buboréknyi lelkiismeret-

furdalás sem követi a bárkát.

Mert leapad majd a víz.

És fölszárad majd a sár.

És akkor majd a megőrzött,

a meglévő szóból újra-

teremthetjük magát

az első búzaszemet

ha már igével élnünk

tovább nem lehet.

Dobogókő: Leszavazták a hagymázas ötleteket

2009. július 19. - (Balczó M. / Lázin M. A. - magyarhirlap.hu)

Hagymázas ötlettel állt elő 2007-ben az Arch and Art tervezőiroda: a cég fantasztái rémmesébe illő terveket javasoltak Dobogókő átalakítására Pilisszentkereszt önkormányzatának - legalábbis ez a hír terjedt el az idén tavasszal országszerte. A polgármester a képviselő-testület nevében közleményt adott ki, amelyben cáfolja a vádakat. Lendvai József állítja, soha nem terveztek olyan döntést, mely a magyarok egyik szent helyének, a világ szívcsakrájának tartott Dobogókő kiárusításáról, luxusszálloda és parkolók építéséről, mértéktelen erdőkivágásokról szólna. A Dobogókőért Egyesület híve az ésszerű fejlesztésnek, de tagjai örülnek, hogy a nagy építkezés végül nem valósulhat meg. „Minden támadás hamis hírre alapoz: sem a polgármester, sem a képviselő-testület nem tervezett és nem is hozott olyan döntést, amely Dobogókő kiárusításáról, elképesztő mértékű erdőkivágásokról, welness-szállodák, többszintes autóparkolók és tájcsúfító torony építéséről szólna” - hangsúlyozta lapunknak Lendvai József, a település polgármestere. Még annyit mondott, az üggyel kapcsolatos álláspontját megtaláljuk az önkormányzat honlapján, több hozzáfűzni valója nincs a dologhoz. Emlékezetes, lapunk tavasszal az elsők között számolt be az Arch and Art tervezőiroda Dobogókőt érintő fejlesztési terveiről. Az elképzelések között szinte alig akadt olyan, amely ne keltett volna viszolygást a hely szentségét vallók körében. Az ide gyógyulni vagy „töltekezni” járók leginkább az autóparkoló helyére szánt kilátót ellenezték, amely - szerintük - végképp agyonvágja és a vásári mutatványos bódék színvonalára zülleszti a szent helyet. Az ügy előzménye: a helység korábbi önkormányzati vezetése egy megméretésen kétmillió forintot nyert. Mivel az összeg visszahívható volt, nem akarták elveszíteni, ezért kiírtak egy nyilvános településfejlesztési pályázatot, amelyen az Arch and Art tervezőiroda nyert. Úgy tudjuk, a cégen belül öt variáns versenyzett egymással, s végül az győzött, amelyik a vállalkozás honlapján ma is látható. Ezt tették elérhetővé az interneten 2007-ben - azaz két esztendeje. A terv ellenzői csaknem másfél évvel később, az idén tavasszal kezdtek ébredezni, s azonnal nagyszabású kampányt indítottak a tervezett átalakítások ellene. A világhálón, valamint az írott és elektronikus sajtóban egyaránt zajlott, zajlik a hadjárat. Az igazsághoz hozzátartozik, legtöbbször olyanok indítanak támadást, akik szemmel láthatóan annyi fáradtságot sem vettek, hogy átrágják magukat a csaknem százoldalas dokumentumon. A felzúdulás - amelynek alapjai a Pilisszentkereszt.hu honlap közleménye szerint erősen megkérdőjelezhetők - mértékére jellemző, hogy a beérkező elektronikus levelek áradata egy időben a hivatal számítógép-hálózatának működését veszélyeztette. E bántóan egyoldalú hírverést látva született meg a képviselő-testület határozata, amelyben tételesen és határozottan cáfolják az ellenük megfogalmazott vádakat. Mint annak idején megírtuk, Dobogókő a helyiek szerint is fejlesztésre szorul. Akad, aki a célt egy nagyberuházás keretében, míg mások apró lépésekben szeretnék elérni. „Ízlések és pofonok különbözők. Az, hogy nekem, mint szakmabelinek személy szerint tetszik és e helyen is elfogadható a panorámát visszatükröző, üveggel borított torony, csak egy vélemény a sok közül. A magyar átlagpolgár sajnos nincs tisztában a világ építészeti irányvonalával, így érthető, ha idegenkedve fogadja az ilyen és ehhez hasonló ötleteket: elegendő csak a Kálvin téri üvegpalota körül kialakult mizériára utalni” - mondta lapunknak Engelbrecht Róbert építészmérnök. Ő maga is gyakorta látogat Dobogókőre - igaz, inkább hétköznap és este megy, mert szombat és vasárnap „még a fák tetején is autók parkolnak”. Engelbrecht örülne, ha az autós és motoros turisták nem a szívcsakra közvetlen közelében, hanem attól távolabb tennék le járműveiket. Egyetért a fejlesztés szükségességével Gráf Zoltánné, a húsz éve működő Dobogókő Egyesület egyik ügyvivője is. Örömmel nyugtázta, hogy az önkormányzat napokban tartott képviselő-testületi ülésén nyolcan az interneten közzétett ésszerűtlen beruházás megvalósítása ellen szavaztak, két képviselő mellette. Mint mondja, nem akartak nagy felhajtást ennek az ügynek, bár azt elismeri, hogy sok más magyar földrajzi egységhez hasonlóan Dobogókő sem pusztán a helyiek ügye, országos, sőt nemzetközi jelentőséggel bír. Gráf Zoltánné hangsúlyozta, hogy az önkormányzat csak a tanulmánytervet fogadta el, ám végül meggyőző arányban elutasították az elképzelést, az építkezést. Lapunknak végül elmondta, Dobogókőre valóban ráfér a csinosítás, fejlesztés, s ennek megvalósítására a Dobogókő Egyesület kész terveket tett le Pilisszentkereszt önkormányzatának asztalára.

Mi készül Dobogókőn?

Az InfoRádió összeállítása a dobogókői ördögi tervekről.

2009. június 3. - (InfoRádió)

Óriási „üveghegy” épül az ország egyik legnépszerűbb kirándulóhelyén, Dobogókőn, ahonnan így kiszorulhatnak az egyszerű kirándulók. A terv a megkérdezett helyieknek sem tetszik, ők azonban offshore-céget gyanítanak a háttérben. Fejleszteni mindenki szerint kell, de ezt mindenki máshogy tenné. Forrnak az indulatok Dobogókőn. A hírek szerint futurisztikus üvegpalota épülne az ország egyik legkedveltebb kirándulóhelyén, amelyet teljesen átalakítanának. A terv ellen tiltakozóhadjárat indult, amelynek nyomán e-mailek százai öntötték el a pilisszentkereszti önkormányzatot és a tervező irodát is. A tiltakozók attól félnek, hogy kiszorulnak az egyszerű bakancsos turisták a helyről, és elvész annak szakralitása is. Mások viszont „kis panamákat” sejtenek a háttérben. Lendvai József, a pilisszentkereszti polgármester az Inforadio.hu-nak kifejtette: 2006 előtt valóban létezett egy terv, amelynek alapján 13,6 kilométeres kabinos felvonóval kötötték volna össze Dömöst Dobogókővel. Ez hatalmas erdőirtásokkal járt volna, s ellene ő is tiltakozott akkor. Mikor polgármester lett, ezt a tervet elvetették, és az Országos Lakásépítési Hatóságtól visszakapott kétmillió forintból ötletpályázatot írtak ki a Pilisszentkereszt és hozzátartozó Dobogókő rendezésére. Előtte azonban felmérték az igényeket. A végül nyertes Arch and Art iroda ezek figyelembe vételével készítette el tanulmánytervét, még 2007-ben, 1,2 millió forintért (a dobogókői tervek az „aktuális munkák” menüpont alatt érhetők el). Ezzel kezdődtek a mostani problémák. Az iroda munkatársa, Birkás Gábor és a tanulmányterv kezdő sorai szintén nagy hangsúlyt helyeznek Dobogókő szakralitására. A terv úgy fogalmaz (szó szerint): „Van egy hely Magyarországon, ahová a távoli kelet világa vágyakozik. Van egy hely Magyarországon, ahova a magyar történelem gyökerezik. Van egy hely Magyarországon, ahol a természet lágy szépsége ámulatba ejt. Ez a hely Magyarországon egy hely és annak természeti környezete, mely szégyenkezve hordozz az elmúlt 40 év építészeti örökségét, utat keresve egy más minőségű élet lehetőségei között. Kapcsolat. Mozgás, térben és időben fenn és lenn Dobogókő és Pilisszentkereszt. Egy folyamat, egy mozgás a két térség között, lehetőséget adva a fejlesztés, a jövőkép megformálására. Egy természeti egység összeköt bennünket, melyben lassan emelkedik fel az út, felfűzve Pilisszentkereszt bázisára épülő kulturális oktatási, majd sportközpontokat a Dobogókőn létrehozandó rekreációs fejlesztésekig.” Korlátoznák az autós forgalmat, sétánnyá alakítanák a főutat és létesítenének egy felvonót is. Kiemelik, hogy „egyedi hangvételű” központi épületet építenének a parkoló helyére. Az épületnek a terv szerint „figyelemfelkeltőnek és extravagánsnak” kell lennie, „a kortárs építészeti törekvések szellemében”. Volna benne uszoda, korcsolya- és focipálya, szauna, wellnessközpont, étterem. Négy emelet magasban pedig kiállítót építenének, ahova egy rámpán lehetne feljutni. Az épületet üveggel borítanák be, hogy nappal láthatatlan legyen. Birkás Gábor elmondta, ez az épület egy „üveghegy” lenne. Hozzátette: a másik fő létesítmény, az ökumenikus vallásközpont tulajdonképpen egy üres centrális tér lenne, vallási jelek nélkül, hogy bármely vallás képviselői, követői használhassák. Szerinte ugyanis Dobogókő a világ szakrális központja, a föld szívcsakrája, ami ugyan a mienk, magyaroké, de nem szoríthatunk ki onnan senkit sem. (Tegyük hozzá, az ökumené keresztény fogalma csak a keresztény felekezetekre vonatkozik, más vallásokra nem.) Az Arch and Art tanulmányterve szól arról is, hogy rendeznék a közterületeket, rendbe hoznák turistaútvonalakat, és fejlesztenék a sípályát is, valamint új parkolót építenének a település határában. A cég fontosnak tartja a megújuló energiák használatát is. A budaörsi cég honlapja szerint tervezési referenciái között szerepel a montenegrói Herceg Novi városfejlesztési terve, illetve a gödöllői városközpont revitalizációjának tanulmányterve, de ők készítették a Lágymányosi-öbölben a Kopaszi-gát tanulmánytervét 2003-ban. A cég elsősorban tervezéssel foglalkozik, kivitelezési referenciái között szinte csak szállodák szerepelnek. Az Arch and Art tanulmányterve azonban tiltakozást váltott ki. Dobogókő nagyon népszerű az ősmagyar kultúrával foglalkozók és a táltoshitűek közt, több ösvényük és táltosiskolájuk is van a környéken. A Wikipédia szócikke úgy ír: Az ezoterikus világszemlélet értelmében a Föld szívcsakrája Dobogókőn található. Jelentősége a világhírű energiaközpontokéval, Stonehenge-ével, a görögországi delphoi jósdáéval vagy az egyiptomi Kheopsz-piramiséval vetekszik. Néhány évvel ezelőtt, amikor a dalai láma hazánkba látogatott, a következőket nyilatkozta: „A tibeti szemlélet és magatartás a Szent Tudás többi hajtásához hasonlóan a Mindenséget egységben, Egynek látja és éli. Ennek megfelelően az úgynevezett erőközpontokat, csakrákat nemcsak az emberi testben, de például a Földgolyón is számon tartja. A hagyomány szerint a Föld szív-csakrája Magyarország területén, pontosabban a Pilisben van.” A környező kirándulóutak egyike egy ősmagyar ösvény. Az interneten, többnyire az ősmagyar kultúrával foglalkozó blogokban és honlapokon olvasható felhívások népszavazás kiírására és tiltakozó levelek írására szólítanak fel - a cég már kétszáz e-mailt kapott, a polgármesteri hivatal számítógépes rendszere pedig alig bírta az e-mailek invázióját. A polgármester áprilisban a Médiaröntgennek úgy nyilatkozott: „pár civil szervezet, illetve ősi magyarföld-féltő és szakrális helyőrző, meg nem is tudom, kik, tiltakoznak”. Birkás Gábor megjegyezte: számos, az ősmagyarsággal foglalkozó barátja van, őt is érdekli a honfoglalás előtti magyar történelem, és ezen ismerősei elképedve küldözgetik neki az újabb és újabb tiltakozó leveleket. Az építész úgy fogalmazott: az ősmagyar sámánok nevében is szégyelli, ami történik. Azon túl viszont, hogy folyamatosan tiltakoznak a tanulmányterv ellen, nincs nagy szerepük az ügyben. A polgármesteren és az Arch and Art Kft-n (AA) túl a két főszereplő két dobogókői civilszervezet, az 1994-ben alapított Dobogókő Egyesület (DE) és a nemrég bejegyzett Civil Dobogószív Egyesület (CDE). De létezik még egy Dobogókőért Közhasznú Alapítvány (DKA) is, Lőrincze László vezetésével. Abban mindenki egyetért, hogy ráférne a generáljavítás az ország egyik legkedveltebb kirándulóhelyére. Mint azt Lendvai József elmondta, hét közben csak páran látogatnak el a hétvégenként akár ezer embert is fogadó, népszerű kirándulóhelyre. Ilyenkor azonban csak szemét marad a turisták után. Mivel az infrastruktúra, a szolgáltatások elégtelenek, ezért a szállodák kihasználtsága 50 százalék alatt van, és a vendégek alig pár napot töltenek el ott. A víz- és áramellátás, a csatornázás sem tökéletes, ellenben egyre többen költöznek Dobogókőre állandó lakosként. Ezért volna szükség a település rendezésére, fejlesztésére. Lendvai József hangsúlyozta: fakivágásról, erdőirtásról szó sincs. Azonban korlátoznák a gépkocsiforgalmat, és rendeznék a zöldterületeket. Tényleg építenének egy nagy parkolót is, de csak a jelenleg is e célra használt területen, és nagyobb hangsúlyt fektetnének Dobogókő szakrális jellegére. Ezért ökofalut és látogatóközpontot szeretnének létrehozni a településen, amennyire lehet, a megújuló energiaforrások felhasználásával. Az Arch and Art tanulmánya viszont egyik szervezetnek sem tetszik a három közül. Az, hogy a megvalósítására nincs pénz (az Inforadio.hu számításai szerint ez ötmilliárd-hétszázmillió forintba kerülne), ugyancsak mindenki számára világos, beleértve a polgármestert is. Csizmadia Gábor, a Dobogókő Egyesület képviselője elmondta: ők nem üvegpalotát, hanem parkot szeretnének a központi parkoló helyére, Dobos Beáta, a CDE szóvivője, az egyesület elnökének, Nagy Lászlónak a felesége pedig leginkább egy játszóteret hiányol. A jezsuiták - akiknek lelkigyakorlatos háza van a településen - sem látnának szívesen semmiféle gigaberuházást. Az Arch and Art építésze szerint viszont legalább egymilliárd forintba kerülne a település energetikai ellátása.

Csizmadia Gábor elmondta: a baj az, hogy Dobogókőn még a szemétszedést is a DE oldja meg. Korábban volt önálló irányítószámuk, már az sincs, és címükben sem szerepel Dobogókő neve. Ez pedig azért baj, mert ha mentőt hívnak, akkor az is Pilisszentkeresztre megy, nem pedig Dobogókőre. Egyszer már megpróbáltak elszakadni a falutól, és Esztergomhoz csatlakozni, de a megyehatár miatt ez nem sikerült. Azonban ha az állandó lakosok száma eléri a háromszázat, akkor jogi értelemben megnyílik az út a település önállóvá válása előtt. Mint arra Csizmadia Gábor és Dobos Beáta is felhívja a figyelmet: miközben alig egy-két millió forintot fordít Dobogókő fejlesztésére évenként az önkormányzat, Pilisszentkereszt az innen származó bevételekből él. A szlovák iskola fönntartására - amely 40 százalékos kihasználtsággal működik - például nyolcvanmillió forintot vonnak el Dobogókőtől, és ebből hatvanmillió a dobogókőiek idegenforgalmi adójából folyik be. Lendvai József ezzel kapcsolatban megjegyezte: az iskolát az idegenforgalmi adóból tartják fönn, ami csak a szállodai vendégektől folyik be. Minden ilyen forinthoz két másikat tesz az állam, így az összeg 45 millióra rúg. A helyi lakosoktól beszedett 10-12 millió forintot állítása szerint teljes egészében Dobogókőn használják fel. Amint Csizmadia Gábor fogalmazott: nem nagyszabású tervekre lenne szükség, amelyek megvalósítására amúgy sincsen pénz, hanem tisztességes kirándulóközpontot kellene kialakítani, ahova az emberek sétálni, biciklizni, pihenni járnak. A hely jelenleg azonban a retró kedvelőinek tetszhet csak, mivel Csizmadia Gábor szerint az ötvenes évek óta semmi nem változott. A DE munkatársa hozzátette: az előző településvezetés éppen azért bukott meg, mert nem lehetett vele kommunikálni. Most az új polgármester is ebbe a hibába látszik beleesni, mivel ugyan meghallgat mindenkit, de nem veszi figyelembe a panaszokat. A polgármester megjegyezte: a 2007-es, az Arch and Art által készített tanulmányterv nem azonos a település új rendezési tervével, amelynek most, május 11-én zárult le az előkészítése, holott már februárban el szerettek volna jutni idáig. Ezután annak hatósági engedélyeztetése következik, majd a szabályozás és az örökségvédelmi hatástanulmányok. A rendezési terv azonban nem tartalmaz konkrét területrendezési és építési elképzeléseket, csak annak kereteit jelöli ki. Birkás Gábor építész is leszögezte: elképzelésük csak egy tanulmányterv, és más elképzeléseket is megvalósíthatónak látnak, ráadásul az irodán belül is készült öt változat, és a Dobogókő Egyesület azon ötlete, hogy parkot építsenek a parkoló helyére, nekik is tetszik. Attól tehát senkinek sem kell tartania - és ezt osztja Dobos Beáta, valamint Csizmadia Gábor is - hogy hirtelen teljesen átépítik Dobogókőt, és megfizethetetlen turistaközpont válik belőle. A polgármester hozzátette: a CDE felvállalta, hogy új ötletpályázatot ír ki a dobogókői rendezésre, azonban nem látja, hogy ez ügyben léptek volna bármit is. Dobos Beáta azonban rámutatott: éppen azért kérték volna a rendezési terv elfogadásának halasztását, hogy legyen értelme kiírni az ötletpályázatot. Mint mondta, ha a rendezési terv nem változik, jogi útra terelik az ügyet. A pályázat kiírása pedig pár hét múlva megtörténik. Dobos Beáta azonban attól tart, hogy ha elül az ügy körüli botrány, akkor óvatosan, fű alatt belekezdenek valami hasonló tervnek a megvalósításába. Mint arra Csizmadia Gábor fölhívta a figyelmet: a rendezési terv majdani elfogadásával nincs lezárva az ügy, mert az bármikor módosítható. Mint Csizmadia Gábor rámutatott: az Arch and Art Kft. „gyanúsan ingyen” csinál mindent. Ingyen vállalta el 2008 tavaszán, egy évvel az Arch and Art tanulmányának győzelme után Pilisszentkereszt főépítészi tisztét a polgármester helyettesének javaslatára Yveta B. Bartošová is, Birkás Gábor felesége. Ő azonban 2009. május 13-án, szerdán lemondott. Pedig Birkás Gábor szerint szlovák állampolgárságú feleségének alkalmazása csattanós válasz volt a Szlovák Ház költöztetése miatt Szlovákiával kialakult vitára. A „Birkás-klán”, ahogyan Dobos Beáta nevezi, azonban máshova is betette a lábát. Az Arch and Art Kft. egyik vezetője ugyanis az a Birkás Beáta, aki képviseli az Anahata House Kft.-t is, ami nem is olyan régen vett telket Dobogókőn, tulajdonosa pedig azonos az Arch and Art Kft. tulajdonosával, a Seychelles-szigeteken bejegyzett Arch and Art Corp.-nel - ami imigyen a civilek állítása szerint klasszikus offhsore-cégnek tűnik. Ettől kezdve pedig Csizmadia Gábor szerint nem az „üveghegy” amúgyis irreálisnak tűnő terve a fő kérdés. Nekik ugyan nincs semmilyen problémájuk személy szerint Birkás Gáborral, de gyanús, hogy telket vesznek Dobogókőn, egy olyan helyen, ahol öt és fél méter a magassági korlátozás, és a telek kis százalékát lehet csak beépíteni az érvényes szabályozás szerint, majd mindenben a polgármester segítségére sietnek. Birkás Gábor ezzel kapcsolatban elmondta: a Nimród hotel melletti telekről van szó, amelynek résztulajdonosai lettek. Az előző polgármester szintén igényt tartott volna a telekre a Nimród vezetőivel együtt, ezért 12 méterről öt és fél méterre szállították le a beépítési magasságot. Ezt szeretnék ők 9,5 méterre növelni, hogy apartmant építhessenek a telekre, de az alacsonyabb lenne a Nimród hotelnél. Változtatni mindenki szeretne tehát, azonban nem mindegy, hogyan. Birkás Gábor úgy gondolja, már az baj, hogy a „Kádárral kötött egyezség” miatt Dobogókőnek állandó lakosai lehettek, és „felparcellázták a föld szívcsakráját”, így azóta „osztogatják és fosztogatják” a területet. Ő a helyiektől és az ősmagyaroktól, az ősmagyarok és a helyiek tőle féltik a hely „vallási jelentőségét”. Csizmadia Gábor „kis panamákat” sejt az egész hercehurca hátterében. Mindenesetre az ügyben egy hónapon belül kihelyezett önkormányzati ülést tartanak Dobogókőn.

Több mint 300 éve Oroszlányban

2009. július 12. - (onkormanyzat.mti.hu)

Az Oroszlányban élő szlovákok ősei evangélikus családok voltak, 1701-ben települtek be a török hódoltság után elnéptelenedett területre. Új hazájukban templomot, iskolát és házat építhettek maguknak. Leszármazottaik ma klub keretein belül ápolják hagyományaikat. Szabó Istvánnéval, a szlovák önkormányzat elnökével, a Szlovák Klub vezetőjével beszélgettünk.

- A Szlovák Klub 2008-ban ünnepelte fennállásának negyvenedik évfordulóját. Hogy indult a tevékenységük?

- A csoport magja kezdetben a középkorúak közül került ki. Foglalkozásaikon szlovák nyelvű újságokat olvastak, szlovák írókat, költőket fogadtak, szlovák színházat hívtak meg. Többnyire egymás között is szlovákul beszéltek. Amikor megalakult a táncegyüttes, azt is bevonták a munkába, az immár 37 éves csoport ma külön egységet alkot a klubon belül. Immár 80 főnél is több tagja van a közösségnek, ebből 25-30 nagyon aktív, rengeteg társadalmi munkát végeznek. Ügyelnek a tájház állapotára, ápolják evangélikus őseink sírjait.

- Tartanak szlovák nyelvű istentiszteletet is?

- Oroszlányban nincs szlovák anyanyelvű lelkész, de évente kétszer meghívjuk a békéscsabai lelkésznőt, hogy az idősebbek szlovákul is halhassák az istentiszteletet. Azt szeretnénk, hogy ez a kapocs megmaradjon.

- A fiatalok is beszélik még a nyelvet, esetleg tanulják az iskolában?

- Sajnos nincs érdeklődés a nyelvtanulás iránt, bár a szlovák önkormányzat szorgalmazta a nyelv tanítását. A fiatalok nem beszélnek szlovákul. Pedig Szlovákia közelsége is indokolná, hogy többen tanulják a szomszédos ország és nem utolsósorban őseink nyelvét.

- Milyen jelentősebb programokat szerveznek?

- Nyáron kirándulunk, rendezvényeket szervezünk, ezekről felvételeket készítünk, melyeket a hideg idő beköszöntével megbeszélünk. Fontos esemény a klub életében a Falunap szervezése az ó-faluban, a betelepülők egykori lakóhelyén. Idén augusztus 15-16-án rendezzük, a hagyományok szerint a Falu Hagyományőrző- és Kulturális Egyesülettel karöltve. Minden évben az anyaországból is hívunk együtteseket. A tájházban főzőverseny, kiállítás várja a látogatókat. A műsor a felvonulás után az Erzsébet-ligetben folytatódik. Sokan azonban visszajönnek a tájházba, ahol sötétedésig szól a zene és beszélgetünk.

Szarvas polgármestere a nyelvtörvény

értelmezésére kéri a szlovák nagykövetet

2009. július 20. - (onkormanyzat.mti.hu)

Szlovák Köztársaság

Magyarországi Nagykövete részére

Budapest

Tárgy: A Szlovák Köztársaság Parlamentje által hozott

nyelvtörvény értelmezéséhez adandó segítség kérése

Igen Tisztelt Nagykövet Úr!

Megdöbbenéssel és értetlenséggel állunk azon értesülések előtt, amelyek szerint a Szlovák Köztársaság legfelsőbb törvényhozási szerve a magyar nyelv használatát gyakorlatilag kizárta hazájuk területén.

Mi ezt a törvényt kizárólag a híradásokból ismerjük, annak autentikus szövege nem áll rendelkezésünkre. Ebből következően mindaz, amit arról hallunk, számunkra riasztó, és mert a magyar jogrend szerint igen nehezen is értelmezhető, Önhöz fordulunk segítségért.

Kérjük, tegye hozzáférhetővé és érthetővé számunkra a szlovák parlament döntésének a mindennapokban értelmezhető rendelkezéseit, küldje meg részünkre e törvény magyar fordítás szerinti szövegét.

Tiszteletben tartva hazai törvényalkotójának autoritását, engedjen meg néhány elmélkedő gondolatot.

Jómagam Babák Mihály, szarvasi polgármester vagyok, felmenőim között több szlovák őssel.

Számát nem tudjuk, hogy munkatársaimmal hány szarvasi vagy környékbeli településen tartott rendezvényen vettünk részt Önnel együtt. Természetes számunkra, hogy a jelenlévők a betelepülő elődök nyelvén szólalnak meg, az ünnepi beszédek magyarul és szlovák nyelven

ugyanolyan szépek nekünk, ugyanúgy megérintik lelkünket. A szlovák himnusz sok-sok szarvasi ember számára hitvallás, szabadon és korlátozás nélkül csatlakozhat annak énekléséhez, mert így diktálja lelke, az ősi hagyományok által beleivódott identitás-tudat.

Törvényeink a hivatalos eljárásokban az anyanyelv használatát deklarálják és mi ezt Szarvason naponta alkalmazzuk. Ha kell, jegyzőnk és a hivatal több dolgozója szlovák nyelven tárgyal ügyfeleinkkel, amennyiben pedig az otthon megtanult nyelv már nem lenne elegendő, hivatalos tolmácsot veszünk igénybe, tisztelve hazánk alkotmányát és egyéb jogszabályait. Ismereteink szerint nincs precedens arra, hogy valakit szlovák anyanyelve miatt bármely hatósági vagy bírósági eljárás során hátrány ért volna. A közügyekkel való foglalkozást érintő alkalmazás során előnyt élvezhet az, aki beszéli az államalkotó nemzetiség nyelvét, így a szlovák nyelvet is.

Békés megye e szempontból sajátos helyzetben van: Békéscsaba, Szarvas és környékbeli falvaik, valamint Tótkomlós és egyéb -a felsorolás csak hiányos lehetne!- települések nem rezervátumként működnek, hanem élő nyelvi kapcsolataikat is felhasználva illeszkednek Európába. Soha nem szégyellték az itteni szlovákok a saját nyelvüket, hanem sokkal inkább büszkén vállalták: mi ezzel is többet adhatunk a „közösbe”, fiaink-lányaink értik a szlovák nyelvet és megélik őseik hagyományait, ám ugyanakkor egyenrangú magyar állampolgárok, akik elődeik között ugyanolyan becsben tartják a honfoglalók leszármazottait, mint szlovák telepes ősapáikat.

Végképpen nem érthető számunkra, hogy miért kell bűnhődnie egy más nemzetiséget valló embernek, jelesül egy magyarnak azért, mert ősei ott születtek, mert anyanyelve a magyar?

Az lenne hát a megoldás, hogy mi itt, a Kárpát-medence délkeleti részén valami dac-reakcióval éljünk? Dacolva egy intelligens válaszokat adó Európával, országos szabályokkal vagy helyi rendeletekkel korlátozzuk mi is a szlovák nyelv használatát?

Kérem, segítsen nekünk. Segítsen megértetni otthoni elöljáróival és végeredményben szlovák nemzetével: mi, magyarok (többen közülük szlovák származásúak) nem tilalmakban, nem a származás tagadásában hiszünk. Sokkal inkább érdekünk az, hogy identitásunkat, hagyományainkat a jövőben is megőrizzük hazánk javára, utódaink okulására.

Ne kelljen az ostoba és rövidlátó politika áldozataiként kérészéletű helyi rendeletekkel viaskodva szembe szállnunk egymással, mialatt mások megoldást találnak, de legalábbis nem egymás földbe döngölésével akarnak előnyhöz jutni.

Tisztelt Nagykövet Úr!

Kérem, tanulmányozza indítványomat, kérésünket.

Nem szándékunk és tisztünk reagálni Szarvason egy szlovák országos politikai döntésre, de azt minden józan embernek látnia kell, hogy ha a mindennapokban megjelenik egy érthetetlen szubjektív elem, úgy a másik oldalon is nehéz a toleranciára hagyatkozni, jelesül: minden jogszabály annyit ér, amennyit abból betartanak. Az itteni szlovákság tiszte értékelni, hogy anyanemzete őt mennyire becsüli, és pillanatnyi érdekből hogyan hagyja magára, mégis bízva a Magyar Köztársaság közismerten toleráns nemzetiségi politikájában. Amikor nem is bízhat másban egy szarvasi szlovák nemzetiségű ember, mint az ősei és maga által megteremtett évszázados tisztességében.

Mi itt, Szarvason, nem érdektelen szemlélői, hanem potens szereplői lehetünk a politikai játékoknak. Ugyanakkor bizton kijelenthetjük: nem akarunk azok lenni! Közel háromszáz éve él itt magyar és szlovák békességben, egymás mély tiszteletében. Mi ezt nem fogjuk megrontani akkor sem, ha rövidlátó politikai érdekek ma arra is sarkallják a fogékonyakat.

Bízva bölcsességében

Tisztelettel köszönti Önt

Szarvason, 2009. július 17.

Babák Mihály

Szarvas Város Polgármestere

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának törvénye

a Szlovák Köztársaság államnyelvéről

T.t. 270/1995 számú törvény.

(1995. november 15.)

A 2009. június 30-án elfogadott módosításokkal

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa abból a tényből kiindulva, hogy a szlovák nyelv a szlovák nemzet egyediségét kifejező legfontosabb ismertetőjegy, kulturális örökségének legbecsesebb értéke és a Szlovák Köztársaság szuverenitásának kifejezője, valamint állampolgárainak olyan általános érintkezési eszköze, amely szavatolja szabadságukat, egyenlő jogaikat és egyenlő méltóságukat 1) a Szlovák Köztársaság területén, a következő törvényt alkotta:

1) A Szlovák Köztársaság Alkotmánya, 12. cikk (1) bek.

1. §

Bevezető rendelkezések

(1) A Szlovák Köztársaság területén az államnyelv a szlovák nyelv. 2)

(2) A szlovák nyelv előnyt élvez a Szlovák Köztársaság területén beszélt többi nyelvekkel szemben.

(3) Jelen törvény nem szabályozza a liturgikus nyelvek használatát. E nyelvek használatát az egyházak és vallási közösségek előírásai szabályozzák. 3)

(4) Amennyiben ez a törvény másképpen nem rendelkezik, a nemzeti(ségi) kisebbségek és etnikai csoportok nyelveinek használatára külön előírások vonatkoznak. 4)

(5) Ez a törvény az állami szervekre, a területi önkormányzati szervekre, más közigazgatási szervekre, jogi személyekre, egyéni vállalkozókra és természetes személyekre vonatkozik e törvény által meghatározott terjedelemben és feltételeknek megfelelően.

2) A Szlovák Köztársaság Alkotmánya, 6. cikk (1) bek.

3) Törvénytár 308/1991 számú törvény a vallásszabadságról, az egyházak és a vallási közösségek jogállásáról

4) Például: T.t. 341/2005 sz. törvény a polgári eljárásról 18. §-a, T.t. 191/1994 sz. törvény a községek megjelöléséről a nemzeti(ségi) kisebbségek nyelvén, T.t. 184/1999 sz. törvény a nemzetis(ségi) kisebbségek nyelveinek használatáról, T.t. 619/2003 sz. törvény a Szlovák Rádióról

5. § (1) bek. e)pont., T.t. 16/2004 sz. törvény a Szlovák Televízióról 5. § (1) bek. g) pont., a Büntető Perrendtartásról szóló törvény 2. § (20) bek., T.t. 167/2008 sz. törvény az időszaki sajtóról és az ügynökségi hírszolgáltatásról (sajtótörvény) 2. § (2) bek., T.t. 245/2008 sz. törvény a nevelésről és oktatásról (iskolaügyi törvény)11. § (2) bek., 12. § (3) bek. és 18. § (3) bek.

2. §

Az államnyelv és védelme

(1) Az állami szervek, a területi önkormányzati szervek és más közigazgatási szervek kötelesek védeni az államnyelvet. E célból kötelesek aktívan hozzáállni e törvény rendelkezései betartásának ellenőrzéséhez.

(2) Az állam

a) az oktatási, tudományos és informatikai rendszerekben megteremti annak feltételeit, hogy a Szlovák Köztársaság minden állampolgára elsajátíthassa, valamint szóban és írásban használni tudja az államnyelvet, b) gondoskodik az államnyelvnek, az államnyelv történeti fejlődésének tudományos kutatásáról, a nyelvjárások és a társadalmi nyelvváltozatok kutatásáról, az államnyelv kodifikálásáról és a nyelvi kultúra emeléséről.

(3) Az államnyelv kodifikált formáját a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma (továbbiakban: Kulturális Minisztérium) hagyja jóvá, és teszi közzé az internetes honlapján.

(4) Az államnyelv kodifikált változatába történő, annak szabályszerűségeivel ellentétes mindennemű beavatkozás megengedhetetlen.

3. § Az államnyelv használata a hivatalos érintkezésben

(1) Az állami szervek, a területi önkormányzati szervek és más közigazgatási szervek, az általuk alapított jogi személyek és a törvény által létesített jogi személyek 5) a hivatalos érintkezésben az államnyelvet használják; ez nem érinti a nemzeti(ségi) kisebbségek külön előírásban szabályozott nyelvhasználatát a hivatalos érintkezésben, és más nyelvek használatát a külfölddel való hivatalos érintkezés során a nemzetközi kapcsolatokban szokásos gyakorlatnak megfelelően.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szervek és jogi személyek, a közlekedési és távközlési vállalatok, a posta alkalmazottai és állami alkalmazottai, valamint a Szlovák Köztársaság fegyveres erőinek (a továbbiakban: fegyveres erők), a fegyveres rendvédelmi testületeknek és más fegyveres testületeknek, valamint a tűzoltó egységeknek tagjai kötelesek ismerni és a hivatalos érintkezésben használni az államnyelvet.

(3) Államnyelven a) hirdetik ki a törvényeket, a kormányrendeleteket és az egyéb általánosan kötelező érvényű jogszabályokat - ideértve a területi önkormányzat rendeleteit is -, adják ki a határozatokat és egyéb közokiratokat, kivéve az olyan iskolák által kiadott bizonyítványokat, melyekben a nevelés és az oktatás a nemzeti(ségi) kisebbségek nyelvén vagy idegen nyelven történik 5a); az ilyen bizonyítványok kiadásának módját külön előírás 5b) szabályozza. b) folynak az (1) bekezdés szerinti szervek és jogi személyek tanácskozásai, c) folyik a hivatalos ügyvitel (anyakönyvek, jegyzőkönyvek, határozatok, statisztikák, nyilvántartások, mérleg, hivatalos feljegyzések, nyilvánosságnak szóló tájékoztatás stb.), valamint az egyházaknak és vallási közösségeknek a nyilvánosság felé irányuló ügyvitele. d) vezetik a települési krónikákat.

Az esetleges másnyelvű változat az államnyelvű szöveg fordítása.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szervek és jogi személyek minden informatikai rendszerben és az egymás közötti kapcsolatban is kötelesek az államnyelvet használni, az államnyelv mellett az informatikai rendszerekben más nyelvet is használhatnak, amennyiben külön előírás 6a) így rendelkezik.

(5) Természetes személy és jogi személy az (1) bekezdés szerinti szervvel és az (1) bekezdés szerinti jogi személlyel való hivatalos érintkezés során az államnyelvet használja, amennyiben ez a törvény, külön előírás, vagy törvényben meghatározott módon kihirdetett nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik 6b). Az a személy, akinek anyanyelve az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményének megfelel, az (1) bekezdés szerinti szervvel és az (1) bekezdés szerinti jogi személlyel való hivatalos érintkezés során használhatja anyanyelvét. Az (1) bekezdés szerinti szervek és jogi személyek kötelesek elfogadni az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményének megfelelő nyelvű okiratot, amennyiben a Cseh Köztársaság illetékes szervei által kiadott vagy hitelesített okiratról van szó.

(6) A Szlovák Köztársaság minden állampolgárának joga van arra, hogy keresztnevét 7) és családnevét a szlovák helyesírás szabályainak megfelelő névformára illetékmentesen módosíttassa.

5) Például: T.t. 461/2003 sz. törvény a szociális biztosításról 120.§-a, T.t 619/2003 sz. törvény 2. §- a, T.t. 16/2004 sz. törvény 2. §-a, T.t. 581/2001 sz. törvény az egészségbiztosítókról és az egészségügyi ellátás felügyeletéről 2. és 17.§-ai,

5aa) T.t. 184/1999 sz. törvény

5a) T.t. 245/2008 sz. törvény 12. §-a

5b) T.t. 245/2008 sz. törvény 18. § (3)bek.,

6a) Például a T.t 24/2007 sz. törvény által módosított T.t. 530/2003 sz. törvény a cégnyilvántartásról 3. § (6) bek.

6b) Például: T.t. 162/1995 sz. törvény az ingatlan nyilvántartásról és a ingatlanokhoz fűződő tulajdon-és más jogok bejegyzéséről (kataszteri törvény) 42. §-a, a T.t. 231/2000 sz. törvény által módosított T.t. 200/1997 sz. törvény a diákkölcsön alapról 11. §-a a, a T.t. 184/1999 sz. törvény 2.§ (3)bek., a T.t. 725/2004 sz. törvény a közúti járművek üzemben tartásának feltételeiről 109. §- a, a T.t. 295/2007 sz. törvény által módosított T.t. 193/2005 sz. törvény a növénygyógyászati gondoskodásról 11. §-a.

7) T.t. 300/1993 sz. törvény a kereszt- és családnevekről 7.§ (1) bek.

3a. § Az államnyelv használata a földrajzi nevek területén

Államnyelven tüntetik fel a településneveket és a településrészek nevét 7a), az utcák és más közterületek nevét, más földrajzi neveket 7b), valamint az állami térképészeti munkák adatait, beleértve az ingatlan-nyilvántartási (kataszteri) térképeket is; a települések megjelölését és az utcák megjelölését és más helyi földrajzi jelöléseket a nemzeti(ségi) kisebbségek nyelvén külön előírások szabályozzák 7c). 7a) a T.t. 453/2001 sz. törvény által módosított T.t. 369/1990. sz. törvény a települési igazgatásról 1a. §-a 7b) T.t. 215/1995 sz. törvény a geodéziáról és kartográfiáról 18. §-a 7c) T.t. 191/1994 sz. törvény, T.t. 184/1999. sz. törvény

4. § Az államnyelv használata az oktatásügyben

(1) Az államnyelv oktatása minden alapiskolában és középiskolában kötelező. Az államnyelvtől eltérő más nyelv oktatási és vizsgáztatási nyelvként külön előírások 5a) szabályozta mértékben használható.

(2) A külföldi pedagógusok és lektorok kivételével a Szlovák Köztársaság területén működő valamennyi iskola és oktatási intézmény pedagógusai kötelesek az államnyelvet szóban és írásban ismerni és használni.

(3) A teljes pedagógiai dokumentációt és a további dokumentációt az iskolákban és az oktatási intézményekben államnyelven vezetik. Azokban az iskolákban és oktatási intézményekben, melyekben a nevelés és az oktatás a nemzeti(ségi) kisebbségek nyelvén 8a) történik, a pedagógiai dokumentációt kétnyelvűen vezetik, mégpedig államnyelven és az illető nemzeti(ségi) kisebbség nyelvén 8b). Azokban az iskolákban és oktatási intézményekben, melyekben a nevelés és az oktatás a nemzeti(ségi) kisebbségek nyelvén 8a) történik a további dokumentációt kétnyelvűen vezetik, mégpedig államnyelven és az illető nemzeti kisebbség nyelvén.

(4) A Szlovák Köztársaságban az oktató-nevelő tevékenység során használt tankönyveket és oktatási segédanyagokat szlovák nyelven adják ki, ez alól kivételt a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok nyelvén és más idegen nyelven folyó oktatás céljaira készült tankönyvek és oktatási segédanyagok képeznek. Ezek kiadását és használatát külön előírások szabályozzák 9).

(5) Az (1), (2) és (4) bekezdések rendelkezései nem vonatkoznak az államnyelv használatára a felsőoktatásban, az államnyelvtől eltérő más nyelveknek tantárgyként való oktatására vagy az államnyelvtől eltérő nyelvnek nevelési és oktatási nyelvként 5a) való használatára, sem pedig a felsőoktatásban használt tankönyvekre és oktatási segédanyagokra.

8a) T.t. 245/2008 sz. törvény 12. § (5) bek.

8b) T.t. 245/2008 sz. törvény 11. § (2) bek.

5. §

Az államnyelv használata a nyilvános érintkezés némely területén

(1) A rádiós programszolgáltatás közvetítése és televíziós programszolgáltatás közvetítése a Szlovák Köztársaság területén államnyelven történik az alábbiak közvetítésének kivételével a) más nyelvű televíziós műsorok 9a) államnyelvű feliratozással vagy az azoknak közvetlenül ezt követő államnyelven történő sugárzásával, b) más nyelvű rádiós műsorok az azoknak közvetlenül ezt követő, államnyelven történő sugárzásával, és a regionális vagy helyi műsorszórásban a nemzeti(ségi) kisebbségek tagjai számára készült rádiós műsorok, az élőadásban közvetített rendezvényeket is beleértve,

c) a Szlovák Rádió külföldre sugárzott kulturális és tájékoztató műsorai 10),

d) a televíziós és rádiós nyelvtanfolyamok és a hasonló célú műsorok,

e) az eredeti szöveggel előadott zeneművek,

f) nemzeti(ségi) kisebbségek és etnikai csoportok nyelvein történő közvetítés a Szlovák Rádióban 11),

g) a műsorszórással terjesztett audiovizuális művek vagy művészeti teljesítmények hangfelvételeinek az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményét teljesítő eredeti nyelven történő közvetítése 11a),

h) olyan audiovizuális művek, amelyeknek az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményét teljesítő nyelvű szinkronja a külön előírás 11b) hatálybalépése előtt lett elkészítve, és amelyek a Szlovák Köztársaság területén ennek a külön előírásnak a hatálybalépése előtt le lettek közvetítve,

i) az egyes személyeknek az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményét teljesítő eredeti nyelvű felszólalásai a hír-, publicisztikai és szórakoztató televíziós vagy rádiós műsorok keretében,

j) rendezvények élő adásban való közvetítése az államnyelvbe történő szimultán tolmácsolással másnyelvű műsor keretében.

(2) A 12 éves kort be nem töltött kiskorúak számára készült műsorszórással terjesztett másnyelvű audiovizuális művet az államnyelvre kell szinkronizálni, kivéve a nemzeti(ségi) kisebbségek nyelvein sugárzott a 12 éves kort be nem töltött kiskorúak számára készült audiovizuális mű (1) bekezdés a) pontja szerinti másnyelvű műsorok keretében történő sugárzását.

(3) A nyilvánosság tájékoztatására szánt hirdetményeket helyi rádión vagy más technikai berendezéseken keresztül államnyelven teszik közzé, ezeket a hirdetményeket más nyelven is közzé lehet tenni, az államnyelven történő közzétételüket követően.

(4) Ha külön előírás 11c) másként nem rendelkezik, az államnyelvet használják a) az időszakos nyomtatott sajtóban vagy ügynökségi hírszolgálatban 11d) vagy

b) a nem időszakos kiadványokban 11e).

(5) A nyilvánosságnak szánt kulturális célú alkalmi nyomtatványok, galériák, múzeumok, könyvtárak katalógusai, mozik, színházak, koncertek és egyéb rendezvények programjai államnyelven jelennek meg azokon kívül, amelyek nemzeti(ségi) kisebbségek nyelvén jelennek meg, az ilyen nemzeti(ségi) kisebbség nyelvén kiadott nyomtatványnak, katalógusnak vagy programnak tartalmaznia kell tartalmilag azonos államnyelvű szövegváltozatot is. Az államnyelven megjelent előző mondat szerinti nyomtatványok, katalógusok és programok tartalmazhatnak más nyelvű szövegváltozatokat is szükség szerinti terjedelemben, amelyek alapvetően tartalmilag azonosak az államnyelvi szövegváltozattal és csak az államnyelvi szövegváltozat után következnek.

(6) A kulturális és oktatási-művelődési rendezvények államnyelven valósulnak meg. Kivételt képeznek a nemzeti(ségi) kisebbségek, etnikai csoportok, vendégszereplő külföldi művészek és az idegen nyelvek oktatására irányuló oktatási-művelődési rendezvények, valamint az eredeti szöveggel megszólaló zeneművek és színdarabok. A programok kísérő felvezetése államnyelven is megtörténik, kivétel képez ez alól a jelen bekezdés második mondata szerinti műsorok felvezetése, amennyiben ezek az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményének megfelelő nyelven valósulnak meg.

(7) Az emlékművek, síremlékek és emléktáblák feliratait államnyelven tüntetik fel. Ha más nyelveken is tartalmaznak szöveget, a másnyelvű szövegek csak az államnyelvű szöveg után következnek és tartalmilag azonosnak kell lenniük az államnyelvű szöveggel. A másnyelvű szöveget egyenlő vagy kisebb betűmérettel kell feltüntetni, mint az államnyelvű szöveget. Az építtető köteles a Kulturális Minisztériumtól egy kötelező érvényű állásfoglalást kérni az emlékművön, síremléken és emléktáblán szereplő felirat e törvénnyel való összhangjára vonatkozóan. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a történelmi feliratokra, amelyek külön előírás 11f) alapján védelem alatt álló emlékműveken, síremlékeken és emléktáblákon találhatóak.

(8) A Szlovák Köztársaság területén megvalósuló nyilvános gyűlés vagy nyilvános rendezvény mindegyik résztvevőjének joga van felszólalását államnyelven előadni.

9a) T.t. 220/2007 sz. törvény a műsorszolgáltatás digitális közvetítéséről és más tartalmi szolgáltatások nyújtásáról digitális átvitel útján (digitális műsorszórásról szóló törvény) 2. § (5) bek.

10) T.t. 619/2003 sz. törvény 5. § (1) bek. k) pontja

11) T.t. 619/2003 sz. törvény 5. § (1) bek. e) pontja

11a) T.t. 343/2007 sz. törvény az audiovizuális művek, multimediális művek és művészi teljesítmények hangfelvételeinek nyilvántartásáról, nyilvános terjesztéséről és megőrzéséről (audiovizuális törvény) 17. § (5) bek.

11b) T.t. 343/2007 sz. törvény 46. § (6) bek.

11c) T.t. 212/1997 sz. törvény az időszakos kiadványok, a nem időszakos kiadványok kötelespéldányairól és az audiovizuális művek sokszorosított példányairól 2.§ (8)bek. 11d) T.t. 167/2008 sz. törvény az időszaki sajtóról és az ügynökségi hírszolgáltatásról (sajtótörvény) 2. § (1) és (4) bek.

11e) T.t. 212/1997 sz. törvény 2. § (3) bek.

11f) a T.t. 479/2005 sz. törvény által módosított T.t. 49/2002 sz. törvény a műemléki alap védelméről

6. § Az államnyelv használata a fegyveres erőknél, a fegyveres testületekben és a tűzoltó egységeknél

(1) A fegyveres erőknél, a Rendőrségnél, a Szlovák Információs Szolgálatnál, a Szlovák Köztársaság Büntetés-végrehajtási Szervezeténél és Bírósági Őrségénél, a Vasúti Rendőrségnél, a Tűzoltó- és a Mentőszolgálatnál, valamint a települési(önkormányzati) rendőrségnél a szolgálati érintkezésben kötelező az államnyelvet használni.(2) A fegyveres erők, a fegyveres rendvédelmi testületek, valamint más fegyveres testületek és tűzoltó egységek teljes ügyintézését és dokumentációját államnyelven vezetik.(3) Az (1) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a a repülési tevékenység során a légi közlekedésre, valamint a fegyveres erők és fegyveres testületek nemzetközi tevékenységére.

7. §

Az államnyelv használata a bírósági eljárásban, a közigazgatási eljárásban, valamint a büntető eljárásban résztvevő szervek előtti eljárásokban

(1) A bíróságok és az állampolgárok kölcsönös kapcsolata, a bírósági eljárás, a közigazgatási eljárás, a büntető eljárásban résztvevő szervek előtti eljárás, valamint a bíróságok, a közigazgatási szervek és a büntető eljárásban résztvevő szervek előtti eljárások során kiadott határozatok és jegyzőkönyvek államnyelven készülnek és kerülnek kiadásra. (2) A nemzeti kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó személyek jogai vagy az államnyelvet nem ismerő személyeknek külön előírásokból 12) eredő jogai érintetlenek maradnak.

12) Például: a T.t. 341/2005 sz. törvény által módosított Polgári Perrendtartásról szóló törvény 18. §-a, T.t. 382/2004 sz. törvény a szakértőkről, tolmácsokról és fordítókról, a Büntető Perrendtartásról szóló törvény 2. § (20) bek.

8. § Az államnyelv használata a nyilvános érintkezés egyéb területein

(1) Fogyasztóvédelmi célból kötelező az államnyelv használata a hazai vagy importáru tartalmának megjelölésekor, főként élelmiszerek, gyógyszerek, szórakoztató elektronika és háztartási vegyi áruk használati utasításaiban, jótállásokban valamint egyéb, a fogyasztónak szánt tájékoztatásokban, a külön előírások 13) által meghatározott terjedelemben és feltételeknek megfelelően.

(2) A munkajogi viszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban az írásbeli jogügyletek szövegezése államnyelven történik, az államnyelvi szövegváltozat mellett készíthető tartalmilag azonos másnyelvű szövegváltozat is.

(3) Államnyelven készül a pénzügyi és műszaki dokumentáció, a társulások, az egyesületek, a politikai pártok, a politikai mozgalmak és a gazdasági társaságok alapszabálya, az államnyelvi szövegváltozat mellett készíthető tartalmilag azonos másnyelvű szövegváltozat is. Az államnyelv használatát a szlovák műszaki normákban külön előírás 14) szabályozza.

(4) Az egészségügyi intézmények és szociális szolgáltató intézmények ügyvitele államnyelven történik. Ezen intézmények személyzetének a páciensekkel vagy ügyfelekkel való kommunikációja rendszerint államnyelven folyik; ha az államnyelvet nem ismerő páciensről vagy ügyfélről van szó, akkor olyan nyelven is folytatható a kommunikáció, amelyen a pácienssel vagy ügyféllel értekezni lehet. Az a páciens vagy ügyfél, aki nemzeti(ségi) kisebbséghez tatozó személy, ezekben az intézményekben olyan településen, ahol a hivatali érintkezésben külön előírás 15) alapján használják a nemzeti(ségi) kisebbség nyelvét, használhatja a személyzettel történő kommunikációban anyanyelvét. A személyzet tagjai nem kötelesek ismerni a nemzeti(ségi) kisebbség nyelvét.

(5) A kötelmi viszonyokat szabályozó szerződések tárgyában a 3. § (1) bekezdés szerinti szervek és jogi személyek előtt folyó eljárások során csak az államnyelvű szövegváltozat elfogadott (legitim).

(6) A nyilvánosság tájékoztatására szánt összes feliratot, reklámot és közleményt, főleg az elárusító helyeken, sportlétesítményekben, éttermekben, utcákon, utak mellett és felett, repülőtereken, autóbusz- és vasútállomásokon és a tömegközlekedési járműveken államnyelven tüntetik fel. Ha más nyelvű szöveget is tartalmaznak, a másnyelvű szövegek csak az államnyelven írt szöveg után következnek, és tartalmilag azonosnak kell lenniük az államnyelven írt szöveggel. A másnyelvű szöveg egyenlő vagy kisebb betűméretben kerül feltüntetésre, mint az államnyelvű szöveg.

13) Például: T.t. 152/1995 sz. törvény az élelmiszerekről 9. §-a; T.t. 140/1998 sz. törvény a gyógyszerekről és egészségügyi segédeszközökről, a vállalkozói tevékenységről szóló T.t. 455/1991 sz. törvény (iparűzési törvény) módosításáról és a reklámról szóló T.t. 220/1996 sz. törvény kiegészítéséről 24. §-a; T.t. 250/2007 sz. törvény a fogyasztóvédelemről és a szabálysértésekről szóló T.t. 372/1990 sz. törvény módosításáról 13. §-a; 14) T.t. 264/1999 sz. törvény a termékekre vonatkozó műszaki követelményekről és a megfelelőség elbírálásáról 15) T.t. 184/1999 sz. törvény 2. § (2) bek.

9. § Felügyelet

(1) A Kulturális Minisztérium látja el a 3 - 4. §, az 5. § (3) bekezdése és (4) bekezdése b) pontja,

(5)-(7) bekezdése és 6. §, a közigazgatási eljárásban és a büntető eljárásban résztvevő szervek előtti eljárások során a 7.§, a 8. § (2)-(6) bekezdése - az egészségügyi intézmények és szociális szolgáltató intézmények személyzetének páciensekkel és ügyfelekkel való érintkezése és olyan reklám kivételével, amelynek felügyeletét külön előírás szerinti szervek végzik-, és a 11a. § szerinti kötelességek betartásának felügyeletét. A felügyelet ellátása során a Kulturális Minisztérium az államnyelvnek 2. § (3) bekezdése szerinti kodifikált változatára is tekintettel van.

(2) Azok a személyek, akik az (1) bekezdés szerinti felügyelet ellátásával vannak megbízva, összhangban az államigazgatási ellenőrzésről szóló előírással 17) e tevékenység ellátása során:

a) kötelesek igazolni magukat a felügyeletre illetékes felügyeleti szerv igazolványával és a felügyelet ellátására vonatkozó írásos meghatalmazással

b) jogosultak a szükséges együttműködést megkövetelni, főleg információ- és adatszolgáltatást, írásos felvilágosítást vagy szóbeli felvilágosítást, okmányokat és vonatkozó irományokat,

c) kötelesek jegyzőkönyvet írni az elvégzett felügyeletről

(3) A 3. § (1) bekezdése szerinti szervek és jogi személyek, egyéni vállalkozók és jogi személyek kötelesek lehetővé tenni a felügyelet elvégzését a jogosult személyeknek és a szükséges együttműködést nyújtani.

16) T.t. 147/2001 sz. törvény a reklámról 3. § (6) bek. és 11. § (3) bek. b) pontja,

T.t. 308/2000 sz. törvény 16. § g) pontja és 67. § (2) bek. m) pontja

17) T.t. 10/1996 sz. törvény az államigazgatási ellenőrzésről 8.-13. és 16. §-ai

9a. § Bírságok

(1) Amennyiben a Kulturális Minisztérium a 9. § (1) bekezdése szerinti terjedelemben a kötelességek megszegését állapítja meg és a 3.§ (1) bekezdése szerinti szervek és jogi személyek, egyéni vállalkozók és jogi személyek az írásbeli figyelmeztetést követően sem szüntetik meg a jogellenes állapotot a megszabott határidőben vagy a megszabott határidőben nem végzik el a megállapított hiányosságok kijavítását, a Kulturális Minisztérium a 3.§ (1) bekezdése szerinti szervekre és jogi személyekre, egyéni vállalkozókra és jogi személyekre 100-tól 5000 Euróig terjedő bírságot szab ki.

(2) A bírság kiszabásáról szóló határozatnak a jogellenes állapot megszüntetésére határidőt kell tartalmaznia. Amennyiben az e törvénnyel való összhang nem valósult meg a határozatban megszabott határidőben, a Kulturális Minisztérium az eredetileg kiszabott bírság kétszeresének megfelelő összegű további bírságot szab ki 18). További bírságot két éven belül lehet kiszabni attól a naptól számítva, amikor a bírságot kiszabó határozatban megállapított hiányosságok kijavítására tett intézkedéseket el kellett volna végezni.

(3) A bírságot attól a naptól számított egy éven belül lehet kiszabni, amikor a Kulturális Minisztérium a kötelességszegésről tudomást szerzett, legkésőbb azonban három éven belül a kötelességszegés napjától. A bírság kiszabása főként a jogellenes cselekmény terjedelmére, következményeire, időtartamára és ismétlődésére tekintettel történik.

(4) A bírság megfizetése a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül esedékes, amennyiben abban nem szerepel későbbi határidő. A bírság kiszabása során követett eljárásra a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános előírás vonatkozik.18)

(5) Az e törvény alapján kiszabott bírságokból származó bevétel az állami költségvetést illeti meg.

18) T.t. 71/1967 sz. törvény a közigazgatási eljárásról

10. § Jelentés az államnyelv használatának állapotáról

(1) A Kulturális Minisztérium kétévente jelentést terjeszt a Szlovák Köztársaság kormánya elé az államnyelv Szlovák Köztársaság területén történő használatának állapotáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti célból a Kulturális Minisztérium jogosult a 3. § (1) bekezdése szerinti szervektől és jogi személyektől tájékoztatást és írásos háttéranyagokat igényelni az államnyelv hatáskörükben való használatáról.

(3) Az (1) bekezdés szerinti első jelentést a Kulturális Minisztérium 2012. március 31-ig terjeszti elő.

11. § Közös és átmeneti rendelkezések

(1) Államnyelv alatt a 3. §-tól a 8. §-ig terjedő rendelkezésekre vonatkozóan a szlovák nyelvnek

2. § (3) bekezdés szerinti kodifikált változata értendő, ezzel nincs kizárva másnyelvű új szakkifejezéseknek, fogalmaknak vagy új jelenségek megnevezéseinek használata, amelyekre még nem állandósult és nem lett kodifikálva az államnyelvben megfelelő egyenértékű kifejezés, valamint a nem irodalmi nyelvi eszközök használata, amennyiben célzatos (funkcionális) használatukról van szó, főként művészi alkotásban és publicisztikában.

(2) A tájékoztató táblák, feliratok és más szövegek e törvény alapján történő mindennemű átalakításával járó költségek az illetékes hivatalokat és más jogi személyeket és természetes személyeket terhelik. Ezeket az átalakításokat e törvény hatálybalépésének napjától számított egy éven belül végzik el.

11a. § Az átalakításokkal kapcsolatos 2009. szeptember 1-től hatályos átmeneti rendelkezések

A 3. § (1) bekezdése szerinti szervek és jogi személyek, jogi személyek és egyéni vállalkozók és természetes személyek kötelesek 2009. december 31.-ig megszüntetni a 3. § (3) bekezdése d) pontjának, az 5. § (5)-(7). bekezdéseinek és a 8. §. (6) bekezdésének előírásaival ellenkező állapotot. Amennyiben emlékmű, síremlék és emléktábla nemzeti(ségi) kisebbségi nyelvű szöveggel ellátott feliratáról van szó, amely még 2009. szeptember 1. előtt került az emlékműre, síremlékre és emléktáblára és a nemzeti(ségi) kisebbségi nyelvű szöveget egyenlő vagy nagyobb betűméretű tartalmilag azonos államnyelvű szöveg követi, az ilyen feliratra nem vonatkozik az előző mondatban szereplő kötelesség.

12. § Hatályukat vesztő jogszabályok

Hatályát veszti a Szlovák Nemzeti Tanács T.t. 428/1990. törvénye a Szlovák Köztársaságban használt hivatalos nyelvről.

13. §

E törvény 1996. január 1-jén lép hatályba a 10. § kivételével, mely 1997. január 1-jén lép hatályba.

		Máj 2025

Po	Ut	St	Št	Pi	So	Ne
28	29	30	1 Dolnozemské zlaté pero	2	3	4
5	6	7 Srdcom vyšívané	8	9	10	11
12	13	14	15	16	17 XV. Výstup na Pilíš	18
19	20 Slovenský škovránok 2025	21	22	23	24	25 Vládne štipendiá pre Slovákov žijúcich v zahraničí – akademický rok 2025/2026
26	27	28	29	30 Dlhé hľadanie domova	31	1

Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript.
Tel.: (+36 1) 878 1431
Fax: (+36 1) 878 1432

Poštová adresa: 1558 Budapest, Pf. 199

RSS Facebook E-mail

luno.hu

OnLine LuNo Portál | Ľudové noviny
Portál Slovákov v Maďarsku
Az Országos Szlovák Önkormányzat által alapított lap
Ľudové noviny –
týždenník Slovákov v Maďarsku
(ISSN 0456-829X)
Főszerkesztő neve: Fábián Éva

Školy

Samosprávy

Odporúčame

E-mail: Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript.
Adresa/Cím: 1135 Budapest,
Csata utca 17. 1/9
Poštová adresa:
1558 Budapest, Pf. 199
Telefón: (+36 1) 878 1431
Tel./ Fax: (+36 1) 878 1432
Vydavateľ/Kiadó: SlovakUm Nonprofit Közhasznú Kft.

red blue brown green gray pink