Imrich Fuhl válogatásában

Mintha bagoly mondaná verébnek…

Gregor Papuček nyílt levele Szarvas város polgármesteréhez

2009. augusztus 6. - (Felvidék Ma)

Gregor Papuček, Magyarországon élő, szlovák nemzetiségű költő és publicista nyílt levelet intézett Szarvas város polgármesteréhez, Babák Mihályhoz, aki a szarvasi polgárok nevében találkozót kezdeményezett Ivan Gašparovič szlovák államfővel a nyelvtörvény miatt. „A mi anyanyelvünkön írom soraimat, mert tudom, hogy Ön született szarvasi, szintén szlovák származású, és mi, szlovákok, tudjuk, hogy mennyire hasznos és szép nyelvünk van” - írja levelének bevezetőjében Gregor Papuček, aki szerint ha valaki a szarvasi tájszólást beszéli, azt nem adják el sem Prágában, sem Varsóban, sem Moszkvában, de még Minszkben, sőt Ljubljanában sem. A publicistát meglepte az a hír, mely szerint a szarvasi polgármester találkozót kezdeményezett Ivan Gašparovič államfővel a nyelvtörvény miatt. „Én tudom, hogy nálunk és körülöttünk, mindenütt, ahol magyarok élnek, hatalmas kampányt folytatnak ez ellen a törvény ellen. Teszik ezt sokan egyszerű lelki felbuzdulásból, anélkül, hogy legalább elolvasták volna a törvény szövegét” - írja Papuček, aki szerint minden államnak joga van ahhoz, hogy védje a saját hivatalos nyelvét, hiszen a magyarok is ezt teszik. „Ez a törvény a szlovák nyelv védelmére született Szlovákiában, nem pedig a nemzetiségek ellen. Egyetlen szlovákiai kisebbségnek sincs ellene kifogása, a magyaron kívül” - olvasható a levélben, és azt ajánlja a polgármesternek, hogy mielőtt Pozsonyba látogatna, olvassa el a nyelvtörvény szövegét, szlovákul, magyarul és angolul egyaránt. A nyílt levél következő, hosszabbik részében Papuček kérdéseket intéz a szarvasi polgármesterhez, többek közt, hogy vajon hány szlovák képviselő ül a magyar parlamentben, mi történt az eredetileg szlovák többségű Szarvas és Békéscsaba városokkal, hogy mostanra teljesen elmagyarosodtak, vajon hány szlovák iskola működik ezekben a városokban, és vajon miért nem beszélnek már a fiatalok szlovákul? „Nincs és soha nem voltak bebiztosítva számukra azok az iskolák és intézmények, melyeket az alkotmányunk egyébként nagyvonalúan garantál. És a nem létező szlovák iskolákban nem lehet megtanulni sem szlovákul, sem pedig az anyanyelvet nem lehet ápolni” - nehezményezi Papuček. „Tisztelt Babák úr, Magyarországról (ahol a szlovákoknak szinte semmijük sincs) Szlovákiába (ahol a magyaroknak szinte mindenük megvan) menni, a nemzetiségi politikát kritizálni, vagy akár csak bizonyos jelenségeket, éppen olyan, mintha bagoly mondaná verébnek, hogy nagyfejű” - többek közt ezekkel a szavakkal zárja Gregor Papuček Babák Mihálynak címzett nyílt levelét.

Szarvas polgármestere a szlovák köztársasági elnökkel találkozna

2009. július 29. - (mti)

Babák Mihály, Szarvas fideszes polgármestere arra kéri a magyar külügyminisztert, hogy működjön közre egy találkozó megszervezésében Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnökkel. A szlovák nemzetiségűek által is lakott város polgármestere a levél tanúsága szerint azért kérte Balázs Péter külügyminiszter segítségét, mert a szarvasiakat „mélyen megdöbbentette” a szlovák parlament által hozott, a szlovák államfő által szentesített nyelvtörvény, amely „gyakorlatilag kizárja a magyar nyelv hivatalos alkalmazását, de drasztikusan korlátozza azt a mindennapi élet során is”. Babák Mihály augusztus második felében Pozsonyban szeretne találkozni a szlovák államfővel. Vele tartana a helyi szlovák önkormányzat elnöke is, és jelezték részvételi szándékukat a szintén szlovák által is lakott Tótkomlós és Békéscsaba vezetői is. A delegáció tagjai a találkozón szeretnék megosztani személyes tapasztalataikat a szlovák államfővel, valamint kérni szeretnék „segítő közreműködését” is - derül ki a levélből.

http://onkormanyzat.mti.hu/Pages/News.aspx?ni=1450&wo=szlov%c3%a1k

A békéscsabai szlovák konzulátus előtt demonstrált a Jobbik

2009. augusztus 26. - (fh)

Sólyom László köztársasági elnök Szlovákiából való kitiltása miatt demonstrált a Jobbik Békés megyei szervezete szerdán a békéscsabai szlovák konzulátus előtt. A bejelentett demonstráción többen a Magyar Gárda egyenruhájában vettek részt. A megmozdulást egyik szervezője Szabóné Kocziha Tünde a Jobbik Békés megyei alelnöke elmondta: azzal, hogy felvették az egyenruhát nem követnek el bűncselekményt, ugyanakkor nem álltak alakzatba és nem vonultak fel a rendezvényen. A gárda egyenruhás résztvevők mellett csendőrség feliratú mellényben, fekete gyakorló nadrágban és zubbonyban is megjelentek a rendezvényen. A szónokok bírálták Sólyom László köztársasági elnököt, súlytalannak nevezve, és azért mert nem képviseli megfelelően a magyar érdekeket.

A kisebbségnek tetszik a nyelvtörvény

A magyarországi szlovákok véleménye nem egységes a nyelvtörvényről

2009. augusztus 5. - (Új Szó)

Míg a legtöbb külföldi szlovák szervezet támogatja az államfőt, és a nyelvtörvény módosítását, Magyarországon ez ennyire nem egyértelmű. A külföldi szlovákok nem találnak kivetnivalót a szlovák államnyelvtörvényben. Magyarországon viszont nem egységes az álláspontjuk: Ján Fuzik, az Országos Szlovák Önkormányzat vezetője szerint nincs minden rendben vele. Úgy véli, nem jó, ha a kisebbség tart tőle. Szerinte mindenképpen okot ad az aggodalomra. Gregor Papuček szlovák költő szerint viszont a szlovák nyelv védelmét szolgálja, hasonlóan vélekedik Imrich Fuhl, a magyarországi Ľudové noviny szerkesztője is. Külföldi szlovák szervezetek támogatják a szlovák nyelvtörvény legutóbb elfogadott változatát, és támogatásukról biztosították a szlovák köztársasági elnököt, a kormányt és a parlamentet ebben a kérdésben. „A külföldön és a Szlovákiában élő szlovákok egy nemzetet alkotnak, melynek azonosító jegyei a közös nyelv, a kultúra és az állami szuverenitás“ - áll a Külföldi Szlovákok Világszövetségének nyilatkozatában. A magyarországi szlovákok álláspontja nem teljesen egységes ebben a kérdésben. Ján Fuzik, a magyarországi Országos Szlovák Önkormányzat vezetője szerint nincs minden rendben a szlovák nyelvtörvénnyel. „Sokkal kevesebben ismerik ezt a törvényt, mint ahányan véleményt mondanak róla, de úgy vélem, hogy tárgyalni kell róla, és nem tartom jó dolognak, ha egy kisebbség tart tőle, úgy érzi, hogy a jogai sérülnek tőle“ - mondta lapunknak Ján Fuzik. Úgy véli, hogy a jogszabály hiányos, nem tisztázott benne például a nyilvános nyelvhasználat fogalma. „Nem tudom, hogy készül-e hozzá végrehajtó utasítás, mely esetleg eloszlathatja a vele kapcsolatos félelmeket“ - mondta az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke. Gregor Papuček, magyarországi szlovák költő szerint viszont a szlovák nyelvtörvény nem sérti a szlovákiai kisebbségek jogait. „Ez a törvény a szlovák nyelv védelmét szolgálja, nem fenyegeti a kisebbségi nyelveket“ - írja Gregor Papuček a nyelvtörvényhez kapcsolódó nyílt levelében. Lapunknak azt kifogásolta, hogy a magyarországi szlovák kisebbség helyzete sokkal rosszabb, mint a szlovákiai magyar kisebbségé. Hasonló véleményen van Imrich Fuhl, a magyarországi Ľudové noviny szerkesztője is. A Szlovák Rádió szerint a magyar kormány nem akarja az ENSZ fórumai elé vinni a szlovák nyelvtörvényt. A rádió budapesti tudósítója szerint a magyar fél csak azt tanácsolta a szlovákiai állampolgároknak, hogy az ENSZ illetékes fórumain kérjenek jogi elégtételt, ha a nyelvtörvény alapján megbírságolják őket.

A szlovák nagykövet szerint a nyelvtörvény

nem zárja ki az anyanyelv használatát hazájában

2009. augusztus 26. - (mti)

Peter Weiss, a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövete szerint az országában meghozott, az államnyelvről szóló törvény nem zárta ki a magyar nyelv használatát. A nagykövet írásban válaszolt Babák Mihálynak, a szlovák nemzetiségek által is lakott Szarvas város polgármesterének arra a korábbi levelére, amelyben azt írta a nagykövetnek, hogy szerinte az új szlovák nyelvtörvény gyakorlatilag kizárja a magyar nyelv használatát Szlovákiában. A szlovák nagykövet levelében - amelyet Babák Mihály szerdán juttatott el az MTI-nek - azt írta: a szeptember 1-jével hatályba lépő törvény értelmében országában továbbra is „szabadon lehet használni a magyar nyelvet”. A nagykövet szerint „semmilyen esetben sem lesz korlátozva az anyanyelv használata a magánszférában, és a szlovák szabályok továbbra is garantálni fogják a magyar nyelv használatát a vegyes lakosságú területeken”.

Sértegették a szlovák nagykövetet, elfogták őket a rendőrök

2009. augusztus 28. - (Orient Press)

Verbálisan inzultálta két férfi Szlovákia magyarországi nagykövetét Budapesten, csütörtökön, egy nappal azután, hogy valaki Molotov-koktélt dobott a szlovák nagykövetség udvarára. A rendőrség a nagykövetet leszorító autósokat már kihallgatta és házkutatást tartottak náluk. Sajtóértesülések szerint a két férfi azért került a rendőrség látókörébe, mert csütörtökön, a II. kerületi Bem téren 'rárántották' a kormányt a nagykövet autójára, majd szidalmazni kezdték. Azt, hogy az autóban ülők tudták-e, kivel kerültek szóváltásba, nem tudni. A szlovák rendszámos autóban ülő nagykövetnek azonban egyebek mellett nemzetiségét is felemlegették. Úgy tudni, a magyar autót a Szépvölgyi úton tartóztatták fel a rendőrök, ahol azonnal át is vizsgálták, később pedig házkutatást tartottak náluk.

Fico-Bajnai találkozó formálódik

2009. augusztus 28. - (bumm / tasr)

A szlovák miniszterelnök „bárhol é bármikor” hajlandó találkozni magyar kollégájával és bármilyen témáról hajlandó vele beszélni. Robert Fico „átlagosnak” tekinti kapcsolatát Bajnai Gordonnal, ezért nem gondolja, hogy a találkozó bármilyen speciális előkészítést igényelne. Fico és Bajnai utoljára egy hete, telefonon beszéltek egymással - Sólyom László találkozóját illetően, a szlovák miniszterelnök pedig „megígérte”, hogy fellépnek a szélsőségesek ellen. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy az utolsó tervezett találkozót a magyar fél mondta vissza. A hírek szerint Pozsonyba befutott egy hivatalos meghívó, de a találkozó helye és időpontja még nem ismert. Fico a miniszterelnöki állásfoglalásban kijelenti, a kölcsönös kapcsolatoknak „nem tesz jót Szlovákia egyoldalú hibáztatása”. Szollár Domokos kormányszóvivő már korábban jelezte, hogy Bajnai Gordon találkozót kezdeményez a szlovák miniszterelnökkel, az eseményre még szeptember első felében sor kerülne.

Bajnai találkozna Ficoval

2009. augusztus 28. - (Magyar Nemzet)

Bajnai Gordon magyar miniszterelnök egyeztetést kezdeményez Robert Fico szlovák miniszterelnökkel a két ország közötti feszültség csökkentése érdekében. A találkozóra megfelelő előkészületeket követően rövid időn belül, még szeptember első felében sor kerülhet - olvasható a Kormányszóvivői Iroda közleményében. Nem szabad hagyni elmérgesedni a két ország közötti viszonyt - húzza alá Bajnai Gordon -, amelyet az elmúlt időszak eseményei, a szlovákiai nyelvtörvény módosítása és a magyar köztársasági elnök európai alapnormákba ütköző, elfogadhatatlan kitiltása okozott - szerepel a közleményben. A kormányfő szerint a két ország minden állampolgárának érdeke, hogy enyhüljön a feszültség. Ez a feszültség csak táptalajul szolgál az utóbbi napok nyugtalanító incidenseinek, és elvonja a figyelmet a gazdasági válság kezeléséről, amely éppúgy súlyos gondokat okoz Szlovákiában, mint Magyarországon - áll a nyilatkozatban. A munkatalálkozó célja, hogy konkrét feszültségcsökkentő lépések történjenek, és hogy a vezetők párbeszéde hozzájáruljon a problémák érdemi megoldásához. Bajnai Gordon reményét fejezte ki, hogy a szeptember 1-jén életbe lépő, az európai alapértékekkel ellentétes nyelvtörvény ügyében sikerül jobb belátásra bírni a szlovák felet.

Fico: Bárhol, bármikor, bármiről, de bocsánatkérésről nem!

2009. augusztus 28. - (vg.hu)

Bajnai Gordon személyesen szeretné jobb belátásra bírni szlovák kollégáját, Robert Ficot a szeptembertől hatályos nyelvtörvény ügyében is. Szlovákia nem kér bocsánatot, ám Fico megüzente, bárhol, bármikor és bármiről hajlandó tárgyalni. Így szól a jó hír: Bajnai Gordon miniszterelnök egyeztetést kezdeményezett Robert Fico miniszterelnökkel a két ország közötti feszültség csökkentése érdekében. A találkozó talán még szeptember első felében létrejöhet. A hír pedig azért jó, mert végre a kormánynak is feltűnt: puskaporos hordón ülünk. „A két ország minden állampolgárának érdeke, hogy enyhüljön a feszültség, amelyet a szlovákiai nyelvtörvény módosítása és a köztársasági elnök európai alapnormákba ütköző, elfogadhatatlan kitiltása okozott” - fogalmazott Bajnai Gordon. A miniszterelnök szerint ez a feszültség csak táptalajul szolgál az utóbbi napok nyugtalanító incidenseinek, és elvonja a figyelmet a gazdasági válság kezeléséről, amely mindkét országban gondokat okoz. „Robert Fico szlovák miniszterelnök kész bárhol és bármikor találkozni magyar partnerével, és kész megvitatni vele bármiféle témát” - közölte a kormányfő szóvivője. Legutóbb tavaly november találkozott Révkomáromban Gyurcsány Ferenc és Robert Fico. Találkozójuk konkrét eredmény nélkül ért véget. Aláírtak ugyan egy négypontos nyilatkozatot, de abban nincsenek konkrétumok. Szép szavakkal persze Dunát lehet rekeszteni, ha a másik oldalon erre nincs fogadókészség. Egyelőre pedig nincs sok, ugyanis a szlovák államfő nem kér bocsánatot Sólyom Lászlótól a múlt pénteki diplomáciai gorombaság miatt. „Ivan Gašparovič elnök úr nem lát okot arra, miért kellene a szlovák félnek bocsánatot kérnie” - nyilatkozta az elnöki szóvivő. Így pedig nehéz lesz tárgyalni, hiszen a magyar álláspont szerint Sólyom László személyén keresztül augusztus 21-én Magyarország olyan sértést kapott a szlovák féltől, ami miatt elégtételt kell kapnia. Ennek apropóján elindították a kerjenbocsanatot.hu című internetes oldalt, ahol bárki megírhatja véleményét a Fico-Slota-Gašparovič-Mečiar-féle politikai irányvonalról is. Mindenesetre a magyar-szlovák kapcsolatok legújabb fejleményeit a két ország külügyminiszterei a hét végén vitatják meg a szlovéniai Bledben egy nemzetközi tanácskozáson. „Robert Fico kormánya nyíltan magyarellenes politikát folytat, s így kihasznál minden olyan helyzetet, amellyel kiélezheti a két ország közötti feszültséget. Másrészt a szlovák-magyar vitától az Európai Unió látványosan távol tartja magát” - fogalmazott Tálas Péter. A biztonságpolitikai szakértő szerint ilyen körülmények között egy felelős magyar köztársasági elnöknek megjelenhet a révkomáromi Szent István-szobor avatáson augusztus 20-án, vagy 19-én vagy 22-én, de semmiképp nem 21-én, a Varsói Szerződés 68-as csehszlovákiai bevonulásának évfordulóján. „Ha tehát a magyar politikai elit és a sajtó segíteni kíván a kinti magyaroknak, sürgősen el kell feledkeznie a Sólyom-afférról, s az indulati politizálás helyett a hosszú távú kérdésekkel kell foglalkoznia” - vélekedett Tálas Péter.

„A párbeszédnek nincs alternatívája”

2009. augusztus 26. - (mti)

Önmagunkat és a közvéleményt áltatjuk, ha azt hisszük vagy akár csak hangoztatjuk, hogy az Európai Unió megoldja helyettünk a szlovák-magyar ellentéteket - vélekedett a szerdai Népszabadságnak nyilatkozva a szlovák diplomácia vezetője. A magyar államfőt nemkívánatos személynek nyilvánító szlovák döntést magyarázva Miroslav Lajčák azt mondta: múlt pénteken „rossz napja volt” a szlovák-magyar kapcsolatoknak, de nekik nem volt más választásuk, mert más megoldások még kockázatosabbaknak tűntek. „Nem engedhettük meg, hogy a szlovákiai és a magyarországi szélsőségesek összecsapjanak és súlyos incidensekre kerüljön sor Révkomáromban” - mondta a szlovák politikus. Lajčák a biztonsági kockázatok mellett azonban azt is felhozta: igaz ugyan, hogy Sólyom László június közepén közölte Szlovákia budapesti nagykövetével, hogy augusztusban Révkomáromba készül, de akkor még látogatásának időpontjaként augusztus 20-át említette. „Utána hetekig semmi sem történt. Augusztus 13-án kaptunk egy rövid diplomáciai jegyzéket, amelynek a lényege az volt, hogy az elnök úr 21-én Révkomáromba látogat, szoboravató beszédet mond, a szlovák féltől csak a szükséges személyi védelmét kérik, mást nem. Mi tulajdonképpen csak három nappal a rendezvény előtt, Révkomáromban értesültünk a részletekről, ami a nemzetközi diplomáciában példátlan vagy legalábbis szokatlan” - fejtette ki Miroslav Lajčák. A szlovák külügyminiszter szerint csak önmagát és a közvéleményt ámítja az, aki úgy véli, és azt hangoztatja, hogy Brüsszel majd igazságot tesz. „Nem lesz olyasmi, hogy idejönnek bölcs emberek és jól elfenekelik a viszálykodó feleket. Az sem helyénvaló, ha bárki úgy véli, hogy minél jobban befeketíti Szlovákiát, annál szebb lesz Magyarország. A valóságban mindkét ország ázsiója csökken, ha Brüsszelbe járunk panaszkodni” - mondta a szlovák politikus, aki ebben a fagyos légkörben is lát még esélyt a magas szintű kétoldalú tárgyalások felújítására. „Más esély nincs, mert a párbeszédnek nincs alternatívája. Rövidesen találkozom magyar partneremmel a szlovéniai Bledben, de belátható időn belül tárgyalóasztalhoz kellene ülnie a két ország miniszterelnökeinek és államfőinek is. Méghozzá előzetes feltételek és a médián keresztüli üzengetések nélkül” - jegyezte meg.

Eörsi: egy puskaporos hordón ülünk

2009. augusztus 28. - (mti)

A szlovák nagykövet elleni támadás arra utal, hogy egy puskaporos hordón ülünk - mondta Eörsi Mátyás. Csütörtökön két férfi leszorította az útról a szlovák nagykövet autóját, őt magát a nemzetiségéért szidalmazták majd elhajtottak. A férfiakat a rendőrség később elfogta. A szabad demokrata politikus emlékeztetett arra, hogy az előző nap Molotov-koktélt dobtak a szlovák nagykövetség épületére. Azt mondta, ha egy ilyen támadás célt ért, „itt valami fel fog robbanni”. A parlamenti képviselő azt javasolta a kormánynak, hogy biztosítsanak speciális védelmet mindenkinek, aki a szlovák államot képviseli Magyarországon. Közölte, hogy véleménye szerint a legkomolyabb rendőri védelmet kell felajánlani. Hozzátette, nem érti a rendőrséget, akik tanúként hallgatták meg az elkövetőket, mert véleménye szerint legalább a közlekedés veszélyeztetése miatt el kellene marasztalni a támadókat. Eörsi Mátyás azt is kijelentette, hogy „a két ország vezetőinek, elsősorban Szlovákiának most végig kellene gondolnia, hogy hova vezethet az a nacionalizmus, amely az elmúlt hetek politikáját jellemzi.

Slota: „terrorista” bűncselekmény történt Budapesten

2009. augusztus 26. - (hirado.hu / mti)

Az SNS elnöke úgy véli: „Magyarországon felszámolják a nemzeti kisebbségeket, a romákat legyilkolják, és hihetetlen, hogy magyarok képesek ilyen hallatlan módon megtámadni az európai uniós partnerüket is” A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) „terrorista” bűncselekmények tartja a budapesti szlovák nagykövetség elleni Molotov-koktélos támadást, amely a magyarországi szlovákellenes kampány következménye - jelentette ki Ján Slota, pártelnök szerdán Pozsonyban. „A Szlovák Köztársaság felségterülete elleni terrorista támadások teljes mértékben elfogadhatatlanok, mint ahogy az a tény is, hogy a magyar rendőrség ezt csak mint rendzavarást vizsgálja” - nyilatkozta a koalíciós pártelnök. Az SNS felszólítja a szlovák kormányt: hívja fel a magyar politikai vezetők figyelmét arra, hogy „nagymagyar sovinizmusukkal hová juttatták Magyarország Szlovák Köztársasággal szembeni politikáját”. A magyar- és romaellenességéről elhíresült párt vezetője szerint a szlovák vezetésnek határozott lépéseket kell tennie az ügyben, mert a Magyarországon erősödő neofasizmus Európa és a világ számára is elfogadhatatlan. „Hihetetlen, ami a 21. században Magyarországon történik, ahol felszámolják a nemzeti kisebbségeket, a roma kisebbséget kimondottan legyilkolják, és ahol képesek ilyen hallatlan módon megtámadni az európai uniós partnerüket” - jelentette ki Slota. Szerinte ezeknek a lépéseknek, amelyek a magyar társadalom militarizálásához vezetnek, „nagyon rossz végük lehet”. Az SNS elnöke ugyanakkor figyelmeztette az esetleges provokatőröket, akik a terrorista eseményre válaszolni akarnának, hogy tudatosítsák, milyen veszélyeket rejt magában egy esetleges bosszú.

Pozsony az unió bevonása nélkül rendezné a szlovák-magyar vitát

2009. augusztus 27. - (hirado.hu / mti)

Pozsony kétoldalú szinten, az EU bevonása nélkül rendezné a szlovák-magyar nézeteltérést, amely Sólyom László köztársasági elnök meghiúsult szlovákiai látogatása után pattant ki - derült ki a szlovák miniszterelnök-helyettes csütörtöki prágai nyilatkozatából. „A legjobb megoldás az lenne, ha hivatalos kétoldalú találkozót tartanának egymással a két ország legmagasabb szintű vezetői” - mondta Dušan Čaplovič, miután Prágában tárgyalt Štefan Fülével, a cseh kormány európai ügyekért felelős miniszterével. A kormányfőhelyettes méltányolta az Európai Unió soros svéd elnöksége és az Európai Bizottság tartózkodását a vita kapcsán. A cseh tárcavezető megismételte: a cseh kormány nem szeretné, ha európai üggyé válna a szlovák-magyar vita. Úgy vélte, „intenzív párbeszédre” van szükség a két ország között. Mint mondta, a határ mindkét oldalán meg kell állítani a szélsőséges erők radikalizálódását. Sólyom László a révkomáromi Szent István-szobor avatásán vett volna részt múlt pénteken. Robert Fico szlovák miniszterelnök péntek délután, közvetlenül a határátlépés előtt jelentette be pozsonyi sajtóértekezletén, hogy Szlovákia nem engedi be területére a magyar államfőt. A köztársasági elnök példátlannak, két szövetséges állam viszonyában megmagyarázhatatlannak és kimenthetetlennek nevezte a szlovák lépést.

Csáky: A világ figyelmét fel kell hívni a magyarság problémáira

2009. augusztus 28. - (mti)

Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke szerint a szeptember 1-jei dunaszerdahelyi nagygyűlés célja felhívni a figyelmet a szlovákiai magyarság súlyos problémáira és tiltakozni az államnyelvtörvény ellen. „El kell mondanunk, hogy elég volt a durva magyarellenességből, elég a kormány antidemokratikus praktikáiból, elég a hazudozásokból és a közös vagyon szétlopkodásából. Mi, magyarok, normálisabb körülmények között akarunk élni. Ez pedig a jelek szerint nemzetközi segítség nélkül megint nem fog menni. Ezért kell felhívnunk a problémáinkra egy ilyen nagygyűléssel a figyelmet” - mondja Csáky Pál abban az interjúban, amely az Új Szóban jelent meg pénteken fizetett hirdetésként. A Kiállunk jogainkért címmel meghirdetett dunaszerdahelyi nagygyűlést az MKP szervezi, társrendezőként pedig a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala jegyzi. Csáky szerint jó lenne, ha magas lenne a részvétel Dunaszerdahelyen, hogy „a világba tényleg elmenjen a híre annak, hogy a magyarok úgy gondolják Szlovákiában, hogy az ország irányultságával komoly bajok vannak, s ezen a kurzuson változtatni kell”. A szlovák államnyelvtörvény szeptemberi hatályba lépését sajnálatosnak minősítette a politikus, de leszögezte: „nem szabad félnünk, nem szabad, hogy ez a buta törvény megfélemlítsen bennünket. A törvény értelmében magánembereket nem lehet megbüntetni, tehát bátran használjuk az anyanyelvünket az élet minden területén”. Csáky megerősítette: az MKP szeptember 2-ai hatállyal életbe lépteti nyelvtörvény-felügyeleti rendszerét. Bárki bármilyen problémával találkozik, bármilyen bejelenteni valója van a törvény alkalmazásával kapcsolatban, illetve bármely kérdésére választ szeretne kapni, azt az MKP Központi Irodájában megteheti, illetve bejelentését az MKP járási irodáiban is eszközölheti. Ismételten bírálta a szlovák vezetést, amiért nem tette lehetővé, hogy Sólyom László magyar államfő a múlt pénteken részt vehessen Szent István révkomáromi szobrának felavatásán. „Ez felháborító, Szlovákia ezzel valóban a harmadik világ szintjére süllyedt. Sólyom László persze úriemberként viselkedett: az ilyen viselkedés viszont akkor hatékony, ha a másik oldalon is úriemberek vannak. Szlovákiában sajnos ez most messze sincs így” - vélte a szlovákiai politikus a hirdetésként megjelent interjúban.

Módosíttatná a szlovák nyelvtörvényt az MSZP

2009. augusztus 28. - (mti)

Az MSZP megkerülhetetlennek tartja a Szlovákiában elfogadott nyelvtörvénynek az európai normák szerinti módosítását - közölte Kozma József, az Országgyűlés Külügyi és határon túli magyarok bizottságának MSZP-s alelnöke pénteken az MTI-vel. Közleményében úgy fogalmaz, hogy az MSZP az európai értékrend talaján állva kinyilvánítja szolidaritását az ezen értékeket valló nemzeti és nemzeti kisebbségi közösségekkel. A kulturális sokszínűség fenntartása, a kisebbségi nyelvek, azok használatának és használóinak védelme olyan alapvető európai jogi norma, amely követését minden demokratikus közösségben egyúttal erkölcsi kötelezettségnek is tartja. A szocialisták szerint a nemzeti identitás megőrzésében és erősítésében fő szerepet játszik az anyanyelv. Ezért felemelik szavukat a magyar anyanyelvük használatában sérelmet szenvedő szlovákiai magyarok alapvető emberi és közösségi jogainak védelme érdekében. Megkerülhetetlennek tartják a Szlovákiában elfogadott nyelvtörvénynek az európai normák szerinti módosítását. A párt fellép itthon, a kétoldalú kapcsolatokban, valamint a nemzetközi fórumokon is a magyar anyanyelvhasználatot érintő korlátozás ellen. Támogatják mindazokat az európai szereplőket, akik ugyanezen értékeket vallják és normákat követik. Emellett elengedhetetlennek tartják a kisebbségi közösségek nemzeti identitásának erősítését. „Különösen fontosnak ítéljük az Európai Unióhoz tartozó országok - köztük Szlovákia és Magyarország - népeinek és nemzeteinek egymás iránti toleráns, a másságot elfogadó, tisztelő hozzáállását, a közösségek vezetőinek, politikusainak nyitott, európai módon elkötelezett magatartását” - olvasható a közleményben.

Tabajdi várja az EU-biztos válaszát a szlovák államnyelvtörvény ügyében

2009. augusztus 28. - (mti)

A nyelvi jogokért felelős EU-biztos Tabajdi Csaba reményei szerint a jövő héten reagál arra a levelére, amelyben az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője a szlovák nyelvtörvény elfogadhatatlan intézkedéseire hívta fel Leonard Orban figyelmét. „A levélben hangsúlyoztam, hogy a törvény szellemisége és intézkedései gyökeres ellentétben állnak a többnyelvűség és nyelvi sokszínűség uniós alapértékével, amelynek felügyelete épp az ő portfóliójához tartozik. A nyelvtörvény érdemben rontja a kisebbségi status quót, amelynek megőrzésére Robert Fico kormányfő több alkalommal ígéretet tett” - hangsúlyozta a szocialista politikus az MTI-hez pénteken eljuttatott nyilatkozatában. Tabajdi egyebek között sérelmezi, hogy a törvény kötelezővé teszi a szlovák nyelvű kommunikációt az egészségügy területén beteg és orvos között azokon a településeken, ahol a kisebbségek aránya nem éri el a 20 százalékot; korlátozza a kisebbségi földrajzi nevek használatát; előírja a szlovák nyelv kötelező használatát a kisebbségi rendezvényeken; 100 eurótól 5000 euróig terjedő pénzbírságot vezet be, büntetve azt, aki a hivatalos kommunikációban nem a szlovák nyelvet használja, valamint visszamenőleges hatállyal kötelezővé teszi a szlovák nyelvű szövegek szerepeltetését az emlékműveken és síremlékeken. A magyar EP-képviselő emlékeztetett arra, hogy Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa is komoly aggályokat fogalmazott meg a törvény végrehajtása kapcsán. „Sajnálatos, hogy a szlovák kormány továbbra sem határolódik el a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) által képviselt szélsőségtől, az SNS továbbra is tagja a kormánykoalíciónak. Mindezekre figyelemmel folytatnunk kell az Európai Parlamentben, az Európai Szocialisták és Demokraták Frakciójának keretein belül működő Szlovákia-munkacsoport tevékenységét. A csoport célja továbbra is az, hogy figyelmeztessen a szlovákiai magyarság kisebbségi helyzetének romlására, és ajánlásokat fogalmazzon meg, valamint adott esetben politikai nyomást gyakoroljon a szlovák félre” - hangsúlyozta Tabajdi Csaba.

Szarka: Szlovákiában a hatalom nem tekinti értéknek a kétnyelvűséget

2009. augusztus 26. - (InfoRádió)

Csak a szlovákiai magyarok számára kötelező a kétnyelvűség, a dél-szlovákiai szlovákokat minden tekintetben meg kívánják védeni a magyar nyelvtől - mondta Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa a Nyelvhasználat és jogi szabályozás a tudomány tükrében című, múlt héten rendezett konferencián. A szlovákiai magyar nyelv - minden látszat ellenére - rendkívül megerősödött az elmúlt húsz esztendőben - mondta előadásában Szarka László, a révkomáromi Selye János Egyetem Tanárképző karának dékánja. Természetesen nem éri el a Mura-vidéki magyar nyelv regionális, hivatalos nyelvi státuszát, tette hozzá, de az tény, hogy a magyar nyelv használatának ma számos jogszabályokban rögzített eleme van, amelyek egy ambivalens államnyelvi, kisebbségnyelvi szabályozás harcmezején folyamatosan újraértelmeződnek. Ma a legalább 430 magyar többségű szlovákiai települést tartanak nyilván, ahol mindennapos a nyelvi harc, mindennapos a nyelvi értelmezés. Szarka László elmondta, hogy tíz falusi és tíz városi település polgármesterével beszélt a konferenciát megelőző időszakban, és tapasztalata szerint annak ellenére, hogy mindenki érzékeli ennek a látens nyelvi küzdelemnek a nyomait, mindenhol a nyelvi békéről beszéltek. A dél-szlovákiai magyar nyelvi teret nagyjából úgy lehet leírni, mint egy nyelvi kalodát - fogalmazott Szarka László. A nyelvi teret a jelenlegi államhatár és a nyelvhatár keretezi, így jön létre egy jórészt vegyessé vált etnikai tér, ahol a Csallóközben, az Ipoly völgyében, a gömöri részben és a felső Bodrog-közben még vannak nyelvileg egységes tömbterületek. Ugyanakkor ezek a területek vegyes népességű, etnikai kontaktus-zónaként is értelmezhetőek, ahol nem csupán a telepesek vannak jelen, hiszen a városlakók jelentős része már szlovák anyanyelvű vagy kétnyelvű. A nyelvi elbizonytalanodás tünetei közül a leginkább szembeötlő az, hogy a szlovákiai magyar népességnek több mint tíz százaléka magyar anyanyelvűnek, de szlovák nemzetiségűnek vallja magát. Az alkotmányban, törvényekben kodifikált és védett hivatalos államnyelv a szlovák, a szlovákiai magyar nyelv pedig kisebbségi jogokkal védett anyanyelv. A társadalmi élet minden regiszterében működik a szlovák nyelv, ugyanakkor a lokális nyelvhasználatban jogszerűen, az oktatási regiszterben pedig teljes értékűen, egyetemi szintig bezáróan működik a magyar nyelv. Ezzel szemben - és különösen a hamarosan életbe lépő új nyelvtörvény értelmében - országosan és regionálisan a közigazgatásban, főleg az írásbeli megnyilatkozásokban erősen korlátozott a magyar nyelv használata. A kétnyelvű gyakorlatban a szlovák egyértelműen erősen domináns nyelv - mondta el Szarka László. Elvben minden magyar nemzetiségű polgár kétnyelvű, ugyanakkor a kétnyelvűségben hátrányosan megkülönböztetett nyelv a magyar.

Mikolaj: nem lesz Dunaj a magyar tankönyvekben

Az oktatási tárca szlovákra változtatta a Tót- előtagot a földrajzi nevekben, mert sértőnek tartja a szlovákság számára

2009. augusztus 28. - (Lajos P. János - Új Szó)

Ján Mikolaj (SNS) oktatásügyi miniszter szerint az MKP félretájékoztatott a földrajzi nevek írásmódjához kiadott útmutatóval kapcsolatban. „Egyes információik pontatlanok, felületesek voltak“ - jelentette ki a miniszter. Szigeti László, az MKP alelnöke hétfőn arról tájékoztatott, hogy a minisztériumi jegyzék értelmében csak szlovákul lehet feltüntetni egyes földrajzi neveket. „Több gond is van a jegyzékkel, talán az a legnagyobb, hogy hiányos, nem tartalmazza az összes földrajzi objektum magyar elnevezését“ - ismertette kifogásait Szigeti. A jegyzékben csak szlovákul szerepel például a Duna, a Tisza, az Ipoly, a Sajó, a Bodrog, a Dunamentisíkság vagy a Nyugati-Kárpátok. Mikolaj szerint ez nem jelenti, hogy a Dunát Dunajnak kell írni a magyar tankönyvekben. „Ebben az esetben a hivatalos magyarországi megnevezést lehet használni - mondta lapunknak a miniszter. - A Duna közös folyónk, így a magyarországi megnevezést lehet használni. A listán szerepelnek a szabályok is, vagyis a kiadók tudják, hogyan tüntessék fel az elnevezéseket“ - mondta lapunknak a miniszter. „Ha a miniszter egyetért azzal, hogy magyarul lehet használni ezeket a neveket, akkor nem jelenthet problémát, hogy belefoglalják ezeket is a jegyzékbe“ - reagált Mikolaj kijelentésére Szigeti László. Mikolaj „kigyomlálta“ a jegyzékből a „tót“ és a „Felvidék“ kifejezést, mivel szerinte sértőek a szlovákra nézve. Így például Tótmegyer (Palárikovo) Szlovákmegyer lett. Nem vette figyelembe az Osztrák-Magyar Monarchia idején, vagyis 1867-1918 között keletkezett elnevezéseket. Lanstyák István szerint a Tótelőtagot nem lehet sértőnek tekinteni. „A földrajzi elnevezésekben egyáltalán nem sértő, és elképzelhetetlen, hogy egy miniszter módosítsa a hagyományos magyar földrajzi elnevezéseket“ -jelentette ki a Komenský Egyetem magyar tanszékének nyelvésze. Szerinte a tót kifejezés csak akkor lehet sértő, ha a szlovákságra, mint népcsoportra alkalmazzák. „Olyan ez, mintha a cseh Uherské Hradiště nevének módosítását kérné egy magyar miniszter, mivel szerinte elavult, és Maďarské Hradištére keresztelné át a várost“ - jelentette ki Lanstyák.“ Szigeti továbbra is kitart azonban amellett, hogy a miniszter jogellenesen szűkítette a közoktatási törvényt, amikor a kiadóknak azt írta elő, hogy a magyar és a szlovák kifejezéseket csak törtvonallal választhatják el. „A törvény lehetővé teszi a zárójelezést“ -mondta Szigeti, szerinte ez a logikusabb megoldás. Mikolaj elismerte, hogy a törvény valóban lehetővé teszi a zárójelezést is. „Annak érdekében, hogy minden tankönyv egységes legyen, a kiadóknak a törtvonalas változatot javasoltuk, a név szlovák megfelelőjét ragozatlan formában kell feltüntetni a törtvonal után“ - indokolta a miniszter. Mikolaj megerősítette, hogy pártja hamarosan az alkotmánybíróság elé viszi a jogszabályt, de a jegyzéket ennek ellenére kiadták, mivel elismeri, hogy a szaktárcának be kell tartania a törvényeket.

Óriásplakátokkal, szándékosan sérti meg

a szlovák nyelvtörvényt a Híd-Most

2009. augusztus 28. - (mti)

Óriásplakát-kampánnyal kívánja felhívni a figyelmet a szlovákiai államnyelvtörvény képtelenségeire és hibáira a Híd-Most - közölte a nemrég alapított új szlovákiai magyar párt vezetőségének két tagja, A. Nagy László és Simon Zsolt pénteken Pozsonyban. A kampány a jövő héten kezdődik. Az óriásplakátokon magyar és roma nyelven, illetve három szlovák tájszólásban olyan szövegek lesznek, amelyek szándékosan megsértik a nyelvtörvényt. „Aki a plakátok szövegét elolvassa, nemcsak arra jön rá, hogy sértik a nyelvtörvényt, de azt is világosan látni fogja, hogy mit akar a kormány ezzel a jogszabállyal eltakarni” - fejtette ki Simon a párt sajtóértekezletén. A két képviselő közölte: a törvényhez módosító javaslatot készítettek, amelyet a parlament elé terjesztenek. Azt javasolják, hogy szüntessék meg a kulturális minisztérium hatalmi pozícióját az államnyelv hivatalos változatának meghatározásában, a jogszabályban található értelmezhetetlen és közelebbről meg nem határozott „nyilvános kapcsolat” (sic! - nyilvánvalóan a törvény szövegében előforduló hivatalos érintkezésről van szó - a szerk.) kifejezést, a minisztérium jogát az emlékművek szövegének jóváhagyására, valamint a nyelvtörvény megsértéséért kiróható pénzbeli büntetéseket. „Célunk, hogy csökkentsük a feszültséget a szlovák-magyar kapcsolatokban, s rámutassunk a jelenlegi szabályozás hiányosságaira” - hangzott el a sajtóértekezleten. A júniusban elfogadott sokat vitatott szlovák államnyelvtörvény módosított változata, amely feszültséget okozott Budapest és Pozsony viszonyában is, szeptember elsején lép életbe. A módosítási javaslatokkal a parlament szeptember 8-án fog foglalkozni. Egyelőre nem tudni, hogy ki fogja támogatni a két magyar képviselő javaslatát.

RMDSZ-küldöttség is megjelenik a dunaszerdahelyi nagygyűlésen

2009. augusztus 28. - (mti / bumm)

A romániai magyarság képviselői is ott lesznek szeptember elsején Dunaszerdahelyen, hogy a szlovákiai magyarságot támogassák, és tiltakozzanak a szlovák nyelvtörvény ellen - jelentette ki Bíró Rozália, az RMDSZ megyei választmányi elnöke, Nagyvárad alpolgármestere. Az RMDSZ Bihar megyei választmánya kezdeményezte az akciót, amelynek keretében állásfoglalást alakítottak ki, tiltakozásul a szlovák államnyelvtörvény módosított változatának bevezetése ellen. Ezek a módosítások ugyanis nagymértékben korlátozzák a magyar nemzetiségű lakosok anyanyelvének használatát, és ellentétben állnak az európai kisebbségi nyelvek chartájának szellemével is - mondta az alpolgármester. A szövetség Bihar megyei szervezete felkérte a négy romániai magyar történelmi egyházat, a civil szervezeteket és az RMDSZ területi szervezeteit, hogy csatlakozzanak ehhez az állásfoglaláshoz. Az elmúlt egy-másfél hónapban ezt meg is tették sokan, négyezer személy aláírását is sikerült összegyűjteni - jelentette ki Bíró Rozália. „Eddig a pillanatig az RMDSZ huszonkilenc területi szervezetéből huszonhat írta alá az állásfoglalást. Remélem, szeptember elsején úgy mehetünk a Kiállunk a jogainkért címet viselő nagygyűlésre, hogy gyakorlatilag a romániai magyar szövetség összes területi szervezetének az álláspontját képviselhetjük” - hangsúlyozta az alpolgármester. Mint jelezte, a delegációban 50-54 személy vesz majd részt, a küldöttséget maga Bíró Rozália vezeti, a Bihar megyei RMDSZ választmányának elnökeként ő fogja felolvasni az állásfoglalást és átadni az összegyűjtött aláírásokat. Romániában ezen a téren már vannak jó példák - mondta a polgármester. Elmondhatják majd Dunaszerdahelyen, hogy volt idő, amikor a romániai magyarok voltak nehezebb helyzetben, de később összefogással, következetes és kitartó munkával képesek voltak javítani helyzetükön, főleg az anyanyelvhasználatot, a helyi és az országos szintű közigazgatási és állami intézményekben való képviseletet illetően - tette hozzá. „Jelenlétünkkel és aláírásainkkal szeretnénk erősíteni a szlovákiai magyarságot, jelezni, hogy odafigyelünk problémáikra, és minden eszközzel szeretnénk odahatni, hogy a törvényt ne ültessék át a gyakorlatba - jelentette ki Bíró Rozália.

A szlovák államfő nem kér bocsánatot

2009. augusztus 26. - (mti)

A szlovák államfő nem látja semmi okát annak, miért kellene Pozsonynak bocsánatot kérnie Sólyom Lászlótól a múlt pénteki diplomáciai incidens kapcsán. Szabó Bernadett „Ivan Gašparovič elnök úr nem lát okot arra, miért kellene a szlovák félnek bocsánatot kérnie” - nyilatkozta Marek Trubač elnöki szóvivő a Pravda című független pozsonyi napilap pénteki számában. A szóvivő Kumin Ferencnek, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetőjének nyilatkozatára reagált, aki a Magyar Televízió Az este című műsorában szerdán azt mondta: a Sólyom Lászlót augusztus 21-én ért sérelemmel a Magyar Köztársaság olyan sértést kapott a szlovák féltől, ami miatt elégtételt kell kapnia. A magyar államfő múlt pénteken Révkomáromban részt vett volna Szent István szobrának felavatásán, de személyét a szlovák hatóságok aznapra nem kívánatosnak minősítették, s ezzel meghiúsították látogatását. Kumin Ferenc felvetését, miszerint Sólyom László és Ivan Gašparovič a visegrádi négyek államfőinek két hét múlva Lengyelországban sorra kerülő találkozóján megvitatatnák a kétoldalú magyar-szlovák kapcsolatokat is, viszont a szlovák fél pozitívan fogadta. „Amennyiben Sólyom elnök úr érdeklődést mutat egy ilyen találkozó iránt, nem látunk okot arra, miért ne valósulhatna meg” - jelentette ki a szlovák elnöki szóvivő. A magyar-szlovák kapcsolatok legújabb fejleményeit a két ország külügyminiszterei a hét végén vitatják meg. Balázs Péter és Miroslav Lajčák vasárnap a szlovéniai Bledben egy nemzetközi tanácskozás idején folytatnak külön megbeszélést.

„Hallatlan pofon” volt megtagadni a belépést

Összefoglaló - Milyen visszhangot keltett külföldön a szlovák- magyar incidens?

2009. augusztus 26. - (mti)

Pozsony kétoldalú szinten, az EU bevonása nélkül rendezné a Sólyom László köztársasági elnök meghiúsult szlovákiai látogatása körüli szlovák-magyar nézeteltérést - derült ki a szlovák miniszterelnök-helyettes csütörtöki prágai nyilatkozatából. „A legjobb megoldás az lenne, ha hivatalos kétoldalú találkozót tartanának egymással a két ország legmagasabb szintű vezetői” - mondta Dušan Čaplovič. Méltányolta az Európai Unió soros svéd elnöksége és az Európai Bizottság tartózkodását a vita kapcsán. Közben a Die Welt című német lapnak Dennis Abbott EU-bizottsági szóvivő azt mondta: alapvetően kétoldalú ügyről van szó, az EU-bizottság azonban kész közvetíteni a két ország között, ha erre igény mutatkozik. Növekszik a feszültség Szlovákia és Magyarország között - írta a Les Echos című francia lap, beszámolva arról, hogy Molotov-koktélt dobtak a budapesti szlovák nagykövetség épületére. A Die Welt úgy véli, a frontok megmerevedtek Szlovákia és Magyarország között, nem utolsósorban a tervezett szlovákiai államnyelvtörvény körül kialakult vita miatt. S a lap idézi a német keresztényszocialista párt (CSU) frakcióvezetőjét, Markus Ferbert, aki szerint az Európai Parlament képviselői azon a véleményen vannak, hogy a szlovák nyelvtörvény „a társadalom peremére szorítja a magyar kisebbséget”. Sólyom László meghiúsult révkomáromi látogatásáról közölt kommentárt a Der Standard című osztrák napilap. A szerző, Paul Lendvai szerint éppen a Hitler által elszabadított pokolra és a sztálini tömeggyilkosságokra emlékezve kell most minden politikust, Pozsonyban és Budapesten is, inteni a nemzeti kártya politikailag motivált manipulálásától. Természetesen „hallatlan pofon” volt megtagadni a beutazást egy másik európai uniós állam, ráadásul egy szomszédos ország elnökétől, pofon volt ez a szlovákiai magyar kisebbség és az egész magyar nemzet számára is - vélekedett. Ugyanakkor - tette hozzá - még Magyarországon is a magyar fél provokációiról beszélnek liberális és európai szellemiségű megfigyelők. Hibát követett el a cseh miniszterelnök, amikor hét eleji budapesti tárgyalásai során nem állt ki Pozsony mellett a szlovák-magyar konfliktus ügyében - vélte a Právo című cseh baloldali lap. A jegyzet szerzője szerint nem lehet magán-, illetve baráti látogatásnak minősíteni egy olyan államfői látogatást, amelyen a vendég a vendéglátó ország nemzetiségi politikáját bírálja. „Ezt egy szuverén ország belügyeibe való beavatkozásnak hívják” - írja a lap. Rámutatott: nemcsak arról van szó, hogy a magyar és a szlovák politikusok borotvaélen táncolnak, hanem arról is, hogy a magyar nacionalisták - a Jobbik és Orbán Viktor volt kormányfő - hangja ma egybecseng a Csehszlovákiából kitelepített szudétanémetek képviselőinek hangjával. Az utóbbi években felmerült szlovák-magyar problémák kezdetén az áll, hogy a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) része lett a Robert Fico miniszterelnök vezette kormánykoalíciónak - állította Lubos Palata cseh politikai elemző, újságíró a CT24 hírtelevíziónak adott nyilatkozatában. A közép-európai problémák elismert cseh szakértőjének számító Palata szerint Szlovákiának bocsánatot kellene kérnie a magyarok 2. világháború utáni üldözéséért, s ha ez megtörténne, nagyon gyorsan és jelentősen javulna a magyarok szlovákokhoz való viszonya. Nemkívánatos vendégnek tartja a Magyar Koalíció Pártja (MKP) a közelmúltban alakult új szlovákiai magyar párt, a Híd-Most képviselőit az államnyelvtörvény elleni szeptember elsejei dunaszerdahelyi nagygyűlésen - írja az Új Szó című szlovákiai magyar napilap. Az újság szerint a Híd levélben fordult az MKP vezetéséhez, kérve, hogy az ő képviselőjüknek is tegyék lehetővé, hogy elmondhassa véleményét. A párt még nem kapott választ az MKP-tól. Az MKP ugyanakkor kifogásolja, hogy a Híd nem tájékoztatta a pártot a nyelvtörvény ügyében tett lépéseiről.

Paul Lendvai: A szlovák-magyar konfliktus a „számlák kiegyenlítése”

2009. augusztus 27. - (mti)

Sólyom László meghiúsult révkomáromi látogatása kapcsán közölt kommentárt csütörtökön a Der Standard című osztrák napilap. A szerző, Paul Lendvai a Lengyelország elleni német támadás, 1939. szeptember 1-je közelgő évfordulójára emlékeztetve írja: a második világháború, a Hitler-Sztálin paktum és a nyugati hatalmak átmeneti szövetsége a Szovjetunióval olyan hatalmas változásokat idézett elő, amelyek elvezettek a háború utáni Európa felosztásához és a Közép-Kelet-Európa feletti, 1989-ig tartó szovjet-orosz uralomhoz. Történelmi összefüggés van Lengyelország megtámadása és az 1989-es fordulat között, s ezért van az - írta -, hogy a történelem és az emlékezet közötti bonyolult összefüggés a mai napig formálja az európai országok bel- és külpolitikáját. Megállapítása szerint ez mindenekelőtt az újra és újra feléledő nacionalizmus, kisállami imperializmus, rasszizmus és antiszemitizmus jelenségeire érvényes. A Magyarország és Szlovákia közötti legújabb konfliktus, „a számlák kiegyenlítése” a baltiak és az oroszok között, Szlovénia és Horvátország határvitája intő példa arra, hogy milyen rögös és bizonytalan a békét biztosító berendezkedéshez vezető út Európa keleti felében. Lendvai szerint éppen a Hitler által elszabadított pokolra és a sztálini tömeggyilkosságokra emlékezve kell most minden politikust, Pozsonyban és Budapesten is, inteni a nemzeti kártya politikailag motivált manipulálásától. Természetesen „hallatlan pofon” volt megtagadni a beutazást egy másik európai uniós állam, ráadásul egy szomszédos ország elnökétől, pofon volt ez a szlovákiai magyar kisebbség és az egész magyar nemzet számára is - vélekedett. E lépés nemzetközi visszhangja éppen olyan negatív volt, mint a magyar nyelv bizonyos körülmények közötti nyilvános használatáért elrendelhető pénzbüntetésé - írta Paul Lendvai a szlovák nyelvtörvény közelmúltbeli módosítására utalva. Ugyanakkor - tette hozzá - még Magyarországon is a magyar fél provokációiról beszélnek liberális és európai szellemiségű megfigyelők. Mindkét ország az EU és a NATO tagja. Ennek ellenére egyes budapesti politikusoknak a minden Kárpát-medencei magyar közös érdekeiről szóló hangos kijelentései szítják az 1920-ban, a trianoni diktátummal leválasztott területeken élő magyar kisebbségek feletti védhatalmi igényektől való félelmet nem csak Szlovákiában, de Romániában és Szerbiában is - írta. A szerző szerint csak egy következetes europaizálás, az EU bekapcsolódása enyhítheti a vitát úgy, hogy se a kisebbségek jogai, se a többségi nemzetek szuverén államisága ne sérüljön, és a szélsőségesek a Duna északi és déli partján is visszaszoruljanak.

„Európának nincs kisebbségvédelmi intézményrendszere”

2009. augusztus 28. - (Kitekintő / Felvidék Ma)

Múlt pénteken Szlovákia megvonta Sólyom László köztársasági elnöktől az engedélyt, hogy beléphessen az országba. A magyar államelnök Révkomáromban vett volna részt a Szent István-szobor avatásán. A visszautasítás diplomáciai botrányt okozott; a magyar fél példátlannak, megmagyarázhatatlannak és kimenthetetlennek nevezte a gesztust, és nemzetközi fórumokhoz fordul; az Európai Unió illetékesei azonban kétoldalú ügyként tekintenek a problémára. A háttérről Szarka László történészt, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének főmunkatársát faggatta az Erdély FM rádió. Az MTA-ENKI korábbi igazgatója 2009 márciusától a komáromi Selye János Egyetem dékánja. A cseh és szlovák történelmet, a kisebbségi magyar közösségek 20. századi történetét, etnopolitikai konfliktusokat is kutató történésszel készült beszélgetés átiratát az alábbiakban olvashatják. Többféle véleményt is olvastam azzal kapcsolatban, hogy ki mivel indokolja azt, hogy kiutasították Sólyom Lászlót pénteken Szlovákiából: egyesek szerint belpolitikai problémákról akarják elterelni a figyelmet, de legtöbben azt mondják, hogy magyarellenességről van szó. Mi ennek az előzménye, háttere, oka? Szarka László: - A szlovák diplomácia valóban az összes előforduló okot megemlítette valamelyik pillanatban, valamilyen formában. Látni lehetett, hogy egyrészt keresték az okokat, másrészt találtak okokat, harmadrészt pedig ezeket igyekeztek hadrendbe állítani. Alapvetően úgy gondolom, hogy a magyar-szlovák kapcsolatokban az elmúlt 8-10 évben - de ha még nagyvonalúbbak vagyunk, az elmúlt 20 évben - kialakult áldatlan állapotok jelentik azt a sötét hátteret, amiben ilyen rossz megoldások könnyűszerrel előfordulhatnak. Nem az első ilyen eset, hiszen Szili Katalin is volt már hasonló helyzetben, amikor a Pozsonypüspöki nevű településen némán végighallgatta az ünnepséget, de ő maga nem szólalt meg - ez volt akkor az ő magánlátogatásának a kompromisszuma. (2007. október 6-án) Itt egy olyan megoldásra kell törekedni mindkét ország részéről, amikor a továbbiakban nem a konfliktus kiélezése, hanem a konfliktusforrások azonnali elzárása, egy jól áttekinthető menetrend kialakítása teremthet egy új közeget, ami aztán szép lassacskán megfordíthatja a mostani hangulatot. Ebben talán az Unió segítségére is szükség lenne, de egyelőre úgy tűnik, hogy eléggé elhatárolódik ettől az ügytől; az Európai Bizottság azt mondta, hogy ez egy kétoldalú ügy, amibe ő nem óhajt beleavatkozni, és a soros elnökségnek sincs egyelőre álláspontja ezzel kapcsolatban. - Elég furcsa a magyar közvéleménynek az Unióhoz való viszonya. Ez az az általános EU-pesszimizmus, amely időről-időre elhatalmasodik a közép-európaiakon - talán Romániát is ide sorolhatjuk -, miszerint az EU tulajdonképpen nem tud érdemi segítséget nyújtani hétköznapi gyötrelmeinkben. Túl ezen, Magyarországon kezd kialakulni egy olyan csodaváró hangulat - főleg a kisebbségi ügyekben -, hogy az Uniónak előbb-utóbb meg kell szólalnia. Bibó István jut eszembe, aki mindig azt mondta, hogy legkétségbeesettebb pillanatainkban Európa lelkiismeretére szoktunk hagyatkozni, és ilyenkor kiderül, hogy Európának ilyen értelemben nincs lelkiismerete. Európának nincs kisebbségvédelmi intézményrendszere, a szomszéd országok diplomáciai és egyéb jellegű konfliktusaira is alig van intézményrendszere, tehát szerintem a kérdés nemzetköziesítésétől csodákat nem lehet várni. Ami természetesen nem jelenti azt, hogy ezeket a csatornákat ki kellene hagynunk, épp ellenkezőleg: én is úgy gondolom, hogy ezeket okosan és mértékkel folyamatosan használni kell. Azt látom, hogy a magyar diplomácia ezt nagyon mértéktartóan és megfontoltan meg is próbálja kihasználni. Van, aki szerint úgy is magyarázható az elnök kiutasítása, hogy Sólyom László mindig a budapesti kormány képviselőinél egyértelműbben kiállt a határon túli magyarság nyelvi jogaiért, sőt az önrendelkezéséért is. - Ezzel maximálisan egyetértek, ezt a köztársasági elnök úr is büszkén hirdeti és vállalja, hogy az ő elnökségének egy megkülönböztetően fontos pontja az, hogy a 21. század elejére kialakult nemzetpolitikai helyzetet megpróbálja belülről értelmezni, átértelmezni, másfajta politikai kiindulópontokat teremteni. Ezt szolgálták az ő határon túli magyar konzultációi is, amelyek szakmai konzultációk voltak, és ezt szolgálják szimbolikus, határon túli látogatásai is, amelyeket láthatóan egyetlenegy szomszédban sem vesznek igazából jó néven. Sólyom László új határon túli megközelítéseinek az egyik eszköze nyilván a magánlátogatások sűrű rendje, amelyre azonban Európa-szerte sok-sok példa van. Ha egy államelnök akár zöld elnökként, akár más témának a kezelőjeként meg akar jelenni a nemzetközi politika színterén, akkor általában a magánlátogatások eszközét használja. Sólyom László szerintem helyesen teszi azt, hogy látogatásaival föl kívánja hívni a két érintett ország és Európa figyelmét egy megoldatlan kérdésre. Hogyan kommentálja azt, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök azt mondta, hogy provokáció lett volna Sólyom László látogatása, és szélsőséges szervezkedésektől tartott. Van ennek alapja? - Már ott tartunk, hogy az ember az utcára sem mer kimenni, hogyha tart a szélsőségektől, a szélsőségek hétköznapjaink részévé váltak. Ezt elég szörnyű még kimondani is, de tulajdonképpen bele kell törődnünk, hogy a demokrácia, a demokratikus intézményrendszer gyöngeségének szükségszerű velejárója, hogy a szélsőségek időről időre meg tudnak jelenni, aztán általában a demokrácia ezeken úrrá tud lenni. Rossz esetben nem tud úrrá lenni. Mi most abban reménykedünk, hogy Közép-Európa zsenge demokráciái úrrá tudnak lenni a rasszista és más, végletekbe kilengő szélsőségeken. Itt ez egy szerencsétlen egybemosása a dolgoknak, hiszen Szlovákia valóban tarthat attól, hogy Sólyom László a maga tekintélyével és kritikájával a szlovák nyelvtörvény egyik-másik gyenge pontját erősen kritizálja, és ennek a kritikának lehet következménye. Ez azonban egyáltalán nem függ össze azzal, hogy magyar és szlovák szélsőségesek minden egyes ilyen szimbolikus pillanatot fel tudnak használni a maguk céljaira. Tehát a Gárda épp úgy tud menetelni a komáromi hídon, mint ahogy a szlovák Postpolitos - a két betiltott szervezet egyaránt meg tudna jelenni. Szerencsére nem jelentek meg, legalábbis láthatóan nem voltak jelen a komáromi ünnepségen. Ennek az érvnek a fenyegetésként való felhozása, felhasználása eléggé szerencsétlen érv volt az egyébként bőséges argumentációban. Nagyon sok érvet használt a szlovák diplomácia a Sólyom-látogatás elhárítására. Milyen a szlovák, illetve a szlovákiai magyar sajtó visszhangja a kiutasítással kapcsolatban? - Eléggé diferenciálatlan. Mind a két újságírás beindította a maga imamalmait, egyik oldalon sem láttam nyomát az oknyomozásnak, az esemény háttérelemzésének, nem láttam olyan interjúkat, amelyek a háttér megvilágítását szolgálták volna, inkább mindenki mondja a maga meggyőződését. Ebből megint az következik, hogy a sajtónak ez a kihangosító szerepe rettenetesen súlyos következményekkel jár. Amikor egyszerűen nem vagyunk kíváncsiak a másik érveire, nem figyelünk oda, nem próbáljuk megérteni a dolgokat, hanem helyette az érveinket petárdaszerűen robbantgatjuk, az államközi konfliktusokban és a belső, kisebbségi konfliktusokban is előbb-utóbb lángra kaphatnak a háztetők.

A német sajtó szerint Szlovákia és Magyarország a tűzzel játszik

2009. augusztus 28. - (azta.hu)

Az n-tv német hírtelevízió hírportálja hosszú politikai elemző írást szentel a magyar-szlovák konfliktusnak, ami a szerző Manfred Bleskin szerint játék a tűzzel és az EU-nak, a NATO-nak minél előbb be kéne avatkozni, amíg nem késő. Az írás összefoglalja a két ország közötti konfliktus történelmi előzményeit, Trianont, a határokon kívül rekedt magyarság gondjait, ismerteti a szlovák nyelvtörvény abszurd rendeleteit, de kitér arra is, hogy a magyar parlament is provokálja a környező országokat, amikor a kárpátmedencében élő etnikai magyarok budapesti képviseletéről beszél, illetve a magyar köztársasági elnök is olajat önt a tűzre, amikor a diplomáciai figyelmeztetések ellenére át akar menni Komáromból Komárnoba. Az írás nem tartja meglepőnek, hogy a két ország viszonya annak ellenére ilyen rossz, hogy mindkét országban az Európai Parlament szocialista frakciójában levő pártok kormányoznak, mégpedig azért, mert úgy véli, hogy Magyarországon és Szlovákiában is a szélsőséges irányzatok viszik a hangot. Magyarországon kiemeli a Jobbikat, annak „fasiszta fekete gárdájával”, a „romák elleni gyilkos vadászatokat”, és a hecckampányokat a szlovákok ellen. A másik oldalon a „jobboldali populista Ján Slota, akit Bécsben autólopáson kaptak” a kormánykoalíció tagja. „Az antiszemitizmus grasszál mindkét országban”. A feszültségek közé sorolja a szerző a magyarok frusztráltságát a maródi gazdaságuk miatt, amikor ehhez képest a szlovák gazdaság virágozni látszik, mindenesetre elhalássza a külföldi tőkét Magyarország elől. Az írás azzal zárul: „Az Európai Uniónak, és a NATO-nak időben reagálni kéne, mielőtt a konfliktus tovább eszkalálódik. Ez egyelőre még csak játék a tűzzel.” (Mielőtt a kedves olvasó a klaviatúrába csapna, hogy így, meg úgy, megy nem így, meg nem úgy. Meg menjünk mi ide, meg oda, szeretnénk megjegyezni, hogy ezt egy német újságíró írta. Ezt ő kívülről így látja, és nincs ezzel egyedül. Szerintünk: ebből mi jól nem jövünk ki, csak ha megpróbálunk uralkodni magunkon, megzabolázni a saját előítéleteinket, és a súlyának megfelelően kezelni az elmúlt néhány hónap történéseit. Ezer év távlatába helyezve azokat, és nem lesüllyedve a másik fél színvonalára. Az orrunkra fognak koppintani, ami még megalázóbb lehet, mint egy lezárt híd a Dunán.

Európa hallgat

2009. augusztus 28. - (Aczél Endre - Népszabadság)

A londoni Financial Times szerkesztőségi cikke pontosan fogalmazott. Ami a magyar-szlovák vitát illeti - Sólyom László köztársasági elnök „kitiltását”, illetve a szlovák nyelvtörvényt -, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nem „tud”, az Európai Unió pedig egyszerűen nem „akar” konfliktusenyhítő lépéseket tenni. Mindezzel együtt a világ legtekintélyesebb üzleti napilapjának szerkesztői úgy gondolják, hogy „Európának” - magyar fordításban: az EU-nak - éppenséggel volna szerepe az ügyben, és hasonlóképp gondolja a bécsi Standard számára írott kommentárjában Paul Lendvai. Mindkét idézett hely akképp vélekedik, hogy a kisebbségi kérdések túlontúl is „forróak” ahhoz, hogy az EU struccként viselkedjék. Az Európai Unió (most éppen svéd elnökségének) szótlansága azonban nem új keletű. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy amikor az osztrák Néppárt koalícióra lépett Haider Szabadságpártjával, az unió - tekintettel az utóbbi bizonyítottan náci nosztalgiákkal terheltségére és rasszizmusára - diplomáciai büntető szankciók mellett döntött. Ezek ugyan utóbb hatástalannak és oktalannak is bizonyultak, de tanulságokkal jártak. Amikor tudniillik a Haiderénél kétszerte nacionalistább és rasszistább Slota-párt Szlovákiában belépett Robert Fico koalíciós kormányába, az EU-nak már szava sem volt. Slotáék kormányba lépéséhez azért nyúlok vissza, mert meggyőződésem, hogy noha Fico szlovák miniszterelnökben is rossz ösztönök működnek (lásd még: Szvatopluk-kultusz I. István ellenében), a szlovák-magyar viszony gyors romlása elválaszthatatlan a Szlovák Nemzeti Párt parlamenti és kormányzati súlyától. Amikor Csáky Pál, még miniszterelnök-helyettesként, átjárt délutánonként sörözni Dzurindához, Fico elődjéhez, a maihoz hasonló dolgok nem fordultak elő. Slotáék kormányba lépése olyan következményekkel járt, mint a nyelvtörvény. Minden beteljesedett, amit „az írás hirdetett a falon”. „Akkor” kellett volna lépnie Brüsszelnek; ma már késő. Sajnos érzek valami fáradt undort az EU magatartásában. Annak idején mind az unió, mind a NATO részéről komoly formális erőfeszítések történtek avégett, hogy az újonnan csatlakozó tagországok - közöttük Magyarország és Szlovákia - ne „hurcolják be” nemzetiségi problémáikat az integrációs szervezetekbe. E célkitűzések azonban csak papíron váltak valóvá, a nagyhatalmak nem ismerték fel a nacionalista kártya túlélési képességét, szívósságát. Mára pedig az a vélekedés vált náluk uralkodóvá, hogy „ha bajotok van egymással, intézzétek el magatok között”. Lajčák, Szlovákia tapasztalt, értelmes és ravasz külügyminisztere a magyaroknál talán jobban érzékeli ezt az atmoszférát. A Népszabadságnak is, a Standardnak is úgy nyilatkozott, hogy ők készen állnak a dialógusra (például a nyelvtörvény ügyében) - csak épp a magyar kormány nem. Az inkább „előkészítetlen” államfői vizitekkel (Románia, Szerbia, Szlovákia) hergeli szomszédait és a magyar kisebbségeket, s levelekkel, folyamodványokkal bombázza az EU-t, annak parlamentjét meg az ENSZ-et. Lajčák azt jövendölte, hogy ez a politika értelmetlen és hatástalan. Annyiban még igaza is lehet, hogy a történtekben a Lajtán túli megfigyelők nemcsak Szlovákia, hanem a magyar politikusok felelősségét is keresik. Általában nem ok és eredmény nélkül. Ilyenformán - a szinte teljes európai közöny nyugtázása mellett - leírni tartozunk, hogy mindenki „kékmadarat” kerget, aki úgy gondolja, hogy bármely fórum nyilvánosan és formálisan elmarasztalja majd Szlovákiát nemcsak Sólyom, hanem a nyelvtörvény ügyében is. Sajnos egy újabb lehetőség adódik Magyarország számára, hogy sérelmi politikát folytasson. Azzal nem jutottunk évtizedeken át sehová.

Áll még Komárom vára

2009. augusztus 28. - (Kun Miklós - Magyar Hírlap)

A Magyar Köztársaság elnökét ért megaláztatás mindannyiunk számára felért egy arculcsapással. Szerves folytatása volt annak a történelmi bűnnek, amelyért a szlovák vezetés mindmáig nem kért bocsánatot: az Eduard Beneš csehszlovák elnök nevével „fémjelzett” dekrétumoknak, amelyek nyomán a Felvidék magyar lakosságát barbár módon, tömegesen kitelepítették - vagyonát elkobozva földönfutóvá tették. Ami pénteken a komáromi hídon történt, szerves folytatása a történetírásunkban máig kevéssé feltárt segítségnek is, amelyet a hivatalos Prága és Pozsony 1956 vészterhes őszén nyújtott a Kádár-rendszernek. És persze nem kerülhetett volna sor e szégyenteljes jelenetre a szlovák vezetés kihívóan magyarellenes politikája és a civilizált világban párját ritkító államnyelvtörvény nélkül. Különösen szúrja az ember szemét az álszent, hazug érvelés, amellyel a Robert Fico vezette koalíció magyarázni próbálja a NATO- és EU-szövetséges szomszéd állam legfőbb közjogi méltóságával szemben elkövetett törvénytelenséget. Pozsony számára állítólag az volt sérelmes, hogy Sólyom László éppen augusztus 21-én akart Révkomáromba látogatni, hiszen 41 évvel ezelőtt ezen a napon magyar csapatok is részt vettek Csehszlovákia megszállásában. A rendszerváltást követő Magyarország vezetői már többször kifejezték sajnálkozásukat a bűnös akció miatt. Pozsonyban viszont érdekes módon senki nem beszél arról, hogy az akkori szlovák elit milyen szégyenletes szerepet játszott „a prágai tavaszt” követő véres „prágai ősz” eseményeiben. Moszkva és szövetségeseinek ügynökhálózata már 1968 kora tavaszától gőzerővel folytatta a cseh - és főleg a szlovák - politikai vezetés dogmatikus tagjainak „megdolgozását”, igyekezvén őket a maga - és a megszállás - oldalára állítani. Július 20-án hajnaltájt Vasil Bilak szlovák pártvezető Kádár János balatonaligai villájában ünnepélyes ígéretet tett a Leonyid Brezsnyev által odaküldött Pjotr Selesztnek, hogy ha kell, a szlovákok rendet teremtenek Csehszlovákiában. Újabb két hét múlva egy pozsonyi szakszervezeti üdülő mellékhelyiségében Bilak egy KGB-tiszt jelenlétében ismét találkozott Seleszttel, és átadta neki a Moszkva által már rég szorgalmazott behívólevelet, amely a Varsói Szerződés „segítségét” kérte. A többi közismert: megszállás, halottak és sebesültek Prága és néhány - főleg cseh és morva - település utcáin. Nemrég kezembe került egy album a halottak fényképével, cáfolva a „vértelen invázió” oly sokáig sulykolt legendáját. Amelyért távolról sem csak a bevonulást elrendelő politikusok és az azt végrehajtó katonák a felelősek, hanem a helyi kollaboránsok is. Köztük pedig jócskán akadtak szlovákok: Martin Dzúr, a fegyveres erők minisztere, aki mindent megtett az esetleges katonai ellenállás meghiúsítására. Viliam Salgovic, a politikai rendőrség kulcsembere, aki előkészítette földije és egyik legjobb barátja, Alexander Dubček letartóztatását. Samuel Kodaj tábornok, aki már 1968 nyarán megígérte a szovjet főtiszteknek: „Ha kell, egy közlekedési rendőr egyenruhájában felvezetem a tankjaitokat Prágába.” Ez vajon nem fáj Ficonak és Slotának? Azt miért nem sérelmezik, hogy a „normalizációnak” nevezett két évtizedes, kegyetlen visszarendeződés vezére és emblematikus figurája Csehszlovákiában az ugyancsak szlovák Gustáv Husák volt, aki mostanában már-már eposzi hősként foglalja el helyét a szlovák politikai panteonban. Az 1968. augusztusi intervencióban részt vevő öt ország vezetőinek politikai felelősségét nem vitatja senki. De azok után, hogy a szovjet birodalom szétesésével párhuzamosan - először éppen Varsóban és Budapesten, majd Kelet-Berlinben, Szófiában, sőt végül Moszkvában is - elhangzott a hivatalos bocsánatkérés, arcátlanság a mai Magyar Köztársaság elnökének felróni a kádári vezetés bűnét. Nem gondolhatja komolyan Fico és köre, hogy ezzel a szégyenletes gesztussal feledtethetik a szlovák államiság hiányát. Cáfolhatatlan történelmi tény, hogy az egész Kárpát-medencében, sőt Kelet-Közép-Európában ez az egyetlen ország, amelynek nincs saját, független múltja. Erőszakos betelepítésekkel ezt nem lehet pótolni. Annyit elértek, hogy Kassa, Losonc és Galánta ma már nem magyar többségű város. Pozsony számos kerületében alig hallani magyar szót. De a sokban még színmagyar Csallóköz és Bodrogköz tartja magát: ragaszkodik az ősi magyar kultúrához, nyelvhez, történelemhez. És áll még Komárom büszke vára, az 1848-1849-es magyar szabadságharc hősi szimbóluma. Most pedig már ott díszeleg Révkomárom terén az államalapító Szent István szobra. Hiába gyalázzák meg azt is: erőt ad minden olyan magyarnak, akiket a Dunán átívelő komáromi híd nem elválaszt, hanem összeköt.

Hadüzenet

2009. augusztus 25. - (Bayer Zsolt - Magyar Hírlap)

„…itt maradok köztetek, és veletek fogom átélni a rossz napokat is… mert ha másokat maradásra biztatok, én sem mehetek el innét.” Esterházy János mondta ezt 1925-ben a Felvidéken a felvidéki magyaroknak. Esterházy gróf a Beneš- és Masaryk-féle csehszlovákizmus ellenfele volt. Előbb a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga vezetője lett, majd az Országos Keresztény Szocialista Párt elnökeként 1935-ben mint egyedüli magyar jutott be a kassai csehszlovák parlamentbe. Autonómiát követelt Szlovákiának és Kárpátaljának. Első parlamenti beszédében kijelentette: „Akaratunk ellenére odacsatoltak Csehszlovákiához, követeljük, hogy a csehszlovák kormány teljes körben tisztelje a mi kisebbségi, nyelvi, kulturális és gazdasági jogainkat.” (Érdekesség, hogy a szlovák náci párt, a HSLS, melynek 1939 októberében Tiso lett az elnöke, támogatta Esterházy szlovák autonómiára vonatkozó javaslatát.) 1936. június 21-én alakult meg Érsekújváron az Egyesült Magyar Párt, melynek Esterházy lett az elnöke. Követelte a wilsoni elvek betartatását, s kijelentette: „Mi a szlovák népet mindenkor testvérünknek tekintettük és fogjuk tekinteni a jövőben is. Az ezeréves sorsközösség az Úristen műve volt, és ezt a sorsközösséget emberi erő szét nem bonthatja.” A bécsi döntés után - amelyet természetesen üdvözölt - azt követelte a magyar kormánytól, hogy maradéktalanul tartsa tiszteletben a szlovák lakosság jogait a visszacsatolt területeken. Ő maga szlovák területen maradt. Megalapította a Szlovenszkói Magyar Pártot, és a továbbra is szlovák államiság alatt élő hetvenezer magyar jogaiért harcolt. Kiadta az Új Hírek című napilapot, ennek betiltása után pedig Magyar Hírlap címmel új lapot alapított. Elvetette a nemzetiszocializmust, így a náci Tiso gyűlöletének első számú céltáblája lett. Ugyanakkor 1939. március 14-én rádiós beszédében üdvözölte a szlovák állam kikiáltását. „A mi jelünk a kereszt, nem pedig a horogkereszt” - mondta Esterházy, aki a szlovák parlament egyetlen képviselőjeként 1942. május 15-én nemet mondott a 68/1942-es törvényre, amely a zsidók kitelepítéséről szólt. Álláspontját így indokolta: „Veszélyes útra tért a szlovák kormány akkor, amikor a zsidók kitelepítéséről szóló törvényjavaslatot benyújtotta, mert ezzel elismeri jogosságát annak, hogy a többség a kisebbséget egyszerűen kiebrudalhatja. … Én ellenben, mint az itteni magyarság képviselője leszögezem ezt, és kérem tudomásul venni, hogy azért nem szavazok a javaslat mellett, hanem ellene, mert mint magyar és keresztény és mint katolikus a javaslatot istentelennek és embertelennek tartom.” Pozsony felszabadítása után a szovjetek internálták, de kis idő után szabadon engedték. Ám Gustáv Husák utasítására ismét letartóztatták. Átadták a szovjet titkosszolgálatnak. A Lubjankában őrizték, majd Szibériába száműzték. Távollétében a szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte. A vád: a fasizmussal való együttműködés(!). A szovjetek 1949-ben kiadták Csehszlovákiának, ahol elnöki „kegyelemből” életfogytiglant kapott. 1957. március 8-án halt meg a morvaországi Mírov börtönében. A börtönparancsnok nem adta ki földi maradványait a családnak. Ez tehát Esterházy János, egy magyar úr élettörténete. Az ő életével áll most szemben egy alacsony homlokú, beteg tekintetű szlovák miniszterelnök, bizonyos Fico, egy pitiáner bűnöző, bizonyos Slota, egy érthetetlenül viselkedő ostoba elnök, bizonyos Gašparovič és egy egyszerű alkoholista téeszelnök, bizonyos Mečiar, aki például a szégyenletes 1968-as bevonulás idején mint csehszlovák kommunista csinovnyik nyilvánvalóan üdvözölte „a szovjet és egyéb testvéri segítségnyújtást”. Ezek tiltják most ki Szlovákiából a Magyar Köztársaság elnökét. Vérlázító. Egy hadüzenet. Egy önbizalomhiányos, frusztrált, beteg és súlyos belpolitikai gondokkal küszködő hatalom aljas húzása. Nem tudom, mit lép a magyar külügy, a magyar kormány. De nincsenek illúzióim: 2002 óta szinte perverz módon kéjelegnek a magyarság és a Magyar Köztársaság megaláztatásában. (Lásd például Medgyessy pezsgőzését a román miniszterelnökkel Erdély elcsatolásának román ünnepe alkalmából.) Feltehetőleg semmi sem történik majd. Elvégre nekik is jól jön - akár Ficonak -, ha erről beszélünk, nem pedig arról, mi folyik Magyarhonban. Ezért aztán kénytelenek vagyunk mi tenni valamit. Először is csatlakozom Szentesi Zöldi kollégám felhívásához. Annak idején, az elmúlt öt-hat évben, magyar vállalkozások ezrei települtek ki Szlovákiába, mert elviselhetetlenek az itthoni adók és úgy általában az itthoni körülmények. Így tettem én is. Most nincs tovább. Azonnal meg kell szüntetnünk kinti cégeinket, és más megoldást kell választanunk, és ugyanez vonatkozik odakint vásárolt autóinkra; mert bár a magyarországi viszonyok középkoriak és jogtalanok, s bár a magyar kormány egyszerűen fittyet hány az EU-ra (is) - e kormány elődje például az EU-ban nem létező vám helyett gyorsan kitalálta nekünk a regisztrációs adót -, mégis: haza kell hoznunk cégeinket s autóinkat is. Hiába tiltakoztunk ily a módon a középkori viszonyok ellen és egy aljas, hazug, becstelen, rabló hatalom intézkedései ellen - Ficoval, Slotával, Gašparovičcsal és Mečiarral lehetetlen a továbbiakban egy levegőt szívni. Nevezettek ugyanis gazemberek lettek. Egy frusztrált, beteg, aljas hatalom magyargyűlölő képviselői és működtetői. Nincs tovább. Legyen ez a mi válaszunk a hadüzenetre. Az pedig jó volna, ha az alacsony homlokú, beteg tekintetű szlovák miniszterelnök, Fico, az egyszeri pitiáner bűnöző, Slota, Gašparovič elnök és az ócska kis komcsi csinovnyik, Mečiar alaposan tanulmányozná Esterházy János életét. Ugyan sem jobbak, sem okosabbak, sem tisztességesebbek nem lesznek ettől, de tán még inkább elszégyellik magukat. Mert már most is szégyellik. Ezért ilyen agresszívek és aljasok.

Lecseréli szlovák rendszámát Bayer Zsolt és „hazahozza” cégét

2009. augusztus 28. - (hvg.hu)

Az ismert jobboldali publicista, Bayer Zsolt cége Szlovákiában van bejegyezve, autójának is szlovák rendszáma van. Bayer most rádöbbent, hogy a szomszédos ország vezetői magyarellenesek, ezért úgy döntött, inkább hazahozza cégeit. Ha így tesz, eggyel kevesebb magyar állampolgár lesz, aki adójával a szlovák államkasszát gazdagítja, milliárdos bevételkiesést okozva ezzel Magyarországnak. „Elviselhetetlenek az itthoni adók és úgy általában az itthoni körülmények” - indokolta írásában Bayer Zsolt, hogy a cége után fizetett adóival miért a szomszédos szlovák államot gazdagítja, s miért nem a magyart. Most azonban - ahogy azt a Magyar Hírlapban olvasói értésére adta - „visszahozza” cégét Magyarországra, és erre biztatja a többi, szlovákiai céggel rendelkező honfitársát is. Jóllehet már évek óta a szélsőséges, magyarellenes politika jellemzi a szlovák kabinetet, úgy tűnik, Bayer csak most eszmélt erre rá: „Ficoval, Slotával, Gašparovičcsal és Mečiarral lehetetlen a továbbiakban egy levegőt szívni. Nevezettek ugyanis gazemberek lettek” - írja. Azzal, hogy Bayer „hazatér”, eggyel kevesebb magyar lesz, aki cége után fizetett adóival a szomszédos államot gazdagítja. A Vám- és Pénzügyőrség becslése szerint körülbelül 10 ezer szlovák rendszámú autó tulajdonosa, üzembentartója magyar cég vagy magánszemély - a magyar tulajdonú járművek körülbelül kétharmada céges autó, egyharmaduk magánszemélyé. A szlovák „rendszámbiznisz” mindössze néhány társaság kezében összpontosul, az egyik vállalkozás például egymaga több mint 1300 autót helyezett eddig forgalomba. Vannak olyan magánszemélyek, akiknek papíron több száz autójuk van, de olyan szálláshelyekről is tudomása van a szlovák hatóságoknak, ahová száznál is több (magyar) magánszemélyt jelentettek be állandó lakosként. A szlovák rendszámmal furikázó magyarok be nem fizetett magyarországi közterhe milliárdos nagyságrendű. A „trükközésre” az EU jogszabályai törvényes lehetőséget adnak. Aki ezt az utat választja, az az autó árának akár 20-30 százalékát is megspórolhatja.

IKSZ: Szlovákia kérjen bocsánatot!

2009. augusztus 28. - (mti)

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elvárja, hogy Szlovákia kérjen bocsánatot a magyarságot ért sérelmekért; a szervezet péntektől Kerjenbocsanatot.hu címmel internetes oldalt indított - közölte Rétvári Bence, az IKSZ elnöke pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján. A Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője elmondta: a honlapot azért hozták létre, hogy mindenki, aki hangot szeretne adni tiltakozásának a szlovák politikusok magyarságot érintő sértő megnyilvánulásai ellen, az interneten keresztül megtehesse. Az oldalon tiltakozó petíció, szlovák politikusoktól származó idézetek, videók találhatók. Az oldalt felkeresők megírhatják véleményüket a Fico-Slota-Gašparovič-Mečiar-féle politikai irányvonalról is. Rétvári Bence azt mondta, a magyar diplomácia nagy lemaradásban van, míg a szlovák diplomácia sejti, hogy a jövő héten mi fog történni, addig a magyar az előző hét eseményeire reagál, „ezek után kullog”. Kiemelte: a magyar diplomáciától jóval hatékonyabb, erélyesebb fellépést várnak. A kérdésnek az Európai Unió előtt a helye, s ennek tárgyalását Surján László EP-képviselő már kezdeményezte is - hangsúlyozta. A kereszténydemokrata képviselő szerint 2004.december 5., a kettős állampolgárságról szóló népszavazás óta egyenesen vezettek a folyamatok a mostani a helyzetig. A magyar kormányzat lemondott arról, hogy közjogi eszközökkel védje meg a határon túli magyarságot, ez felbátorította a nacionalista erőket a környező országokban, ami a közelmúlt történéseit eredményezte - fűzte hozzá. Gaal Gergely, az IKSZ alelnöke azt mondta, azzal, hogy Sólyom Lászlót nem engedték be Szlovákiába, nem csak a magyar államfőt, hanem az egész magyarságot súlyosan megsértették. A szlovák kormányzatnak idén ez már nem az első olyan „arcátlan lépése volt”, amivel a válság okozta frusztrációját a magyarokon szeretné kitölteni. Ez botrányos - fogalmazott, hozzátéve: a szlovák kormány ismét bizonyítékát adta annak, hogy távol áll tőle az európai gondolkodás eszménye. Fico és társai botrányos lépésére még az sem lehet magyarázat, hogy Szlovákia az unió legfiatalabb állama - tette hozzá. A honlapon szereplő tiltakozó petíciót az újságírók előtt elsőként Rétvári Bence írta alá.

Hülyék vetélkedése, avagy kik keverik a Molotov-koktélt?

2009. augusztus 26. - (Barak László - Paraméter.sk)

Hogy akadnak jó néhányan, akik a budapesti szlovák nagykövetség ellen elkövetett jelképes támadást, a szlovák titkosszolgálat nyakába varrják, avagy éppen arra használják ki, hogy utálkozzanak a jelenlegi magyar kormánykörökkel szemben, legalább olyan biztonsággal borítékolható volt a hír hallatán, mint azok a történések, amelyek a komáromi Szent István szobor avatása ürügyén gerjedtek a két ország politikusai között. Persze a két fél viszonya egy ideje - különös tekintettel Robert Fico és kormánya hatalomra kerülésének dátumára (!) - oly mértékben meghaladta már a józanész határait, hogy ebben a viszonyban épp úgy elképzelhető akármi, mint akárminek a fordítottja. Ilyen alapon el lehet játszadozni azzal a gondolattal is, hogy valóban szlovák ügynökök által felbérelt elkövetője volt a Molotov koktélos eseménynek. Csakhogy, aki A-t mond, mondjon B-t is alapon, joggal vethető föl a kérdés, tudatos konfliktuskeltés céljából Sólyom Lászlót és környezetét vajon nem a szlovák titkosok vették-e rá, hogy bejelentkezzen a komáromi szoboravatóra? Miután már ugyanezek az ördögi körök megdolgozták a szoborállító bizottságot, hogy hívják meg az eseményre őt... Nos, ugye, hogy címeres ökörség az efféle kalkuláció. Amely kalkulációnak épp annyi az esélye az igazságra, mint annak, hogy a szóban forgó Molotov-koktélos attakot a szemét mocskos „bolsi-liberó” magyar kormány találta ki. Csak azért, hogy elkendőzzék a nemzet totális kifosztását, sőt megsemmisítését célzó cselekményeiket... Hagyjuk azonban a két nemzet válogatott kreténjeinek véresszájú ugatását azokra, akik efféle összesküvés-elméletek gyártása és fogyasztása által nyernek kielégülést. Vagy azt hiszik, hogy ilyen butaságok szajkózásával tesznek a legtöbbet saját nemzetükért... Ahol ugyanis hiányzik a kellő mérlegelési készséghez szükséges józanész, mert egyszerűen nincsen ilyesmire tárhely a fejekben, fölösleges a racionalitás legkisebb jele után is kutatni. Maradjunk hát annyiban, hogy a szóban forgó jelképes támadást egy magyar hülye követte el. Mégpedig önszántából és kizárólag azért, mert olyan, amilyen az a vén szlovák banya volt Komáromban, aki az inkriminált szoboravatón egy saját maga által gyártott „transzparensen“ azzal a jelszóval tüntetett, hogy Szent István király egy gyilkos volt... A cél természetesen mindkét esetben azonos, mégpedig elégtételt venni az ellenségen. A hülye szlovák banya azért aktivizálódott, mert sértésnek tartotta, hogy a „magyarok szobroznak szlovákföldön“. A Molotov-koktélos magyar idióta, pedig azért szánta el magát a hőstettre, mert a magyar államfő Szlovákiából történő kitiltását önmaga ellen elkövetett, Sólyom után szabadon, „védhetetlen” merényletként élte meg… Mindazonáltal nem elsősorban a hülye szlovákoké vagy a hülye magyaroké a felelősség azért, hogy lassan de biztosan a nemzetközi politika főszereplőivé válnak ők is. A felelősség kizárólag a két nép politikusait terheli. Mégpedig tekintet nélkül arra a normális körülmények között teljesen marginális kérdésre, hogy ki kezdte a verekedést és ki volt az aki, úgymond, csak visszaütött… Az isten sem mossa le ugyanis a szóban forgó politikusokról, hogy jó esetben dilettantizmusuk, rossz esetben gátlástalanságuk miatt hatalmuk bástyáit az általuk uralt társadalmak legprimitívebb néprétegeivel építtetik és őriztetik. Jó lesz azonban megjegyezniük, hogy az efféle hatalmi projektek végkifejlete is eleve kódolt. Általában kő kövön nem marad a homokra épített várakból... A védők, az ostromlók meg a „várurakkal” együtt lesznek ugyanis semmivé előbb-utóbb. Eltűnnek a történelem süllyesztőjében. Amely tény persze egyáltalán nem kell, hogy csökkentse a vonatkozó aggodalmat és a gondolkodni képes embereknek a felelősségét....

Szlovák nagykövetség: Két budapesti férfit hallgattak ki

2009. augusztus 26. - (mti)

Tanúként hallgatott ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) két budapesti férfit a szlovák nagykövetség budapesti épülete ellen elkövetett Molotov-koktélos támadás ügyében; a nyomozók azt vizsgálják, hogy ez a két ember összefüggésbe hozható-e a bűncselekménnyel - közölte csütörtökön a rendőrség. A rendőrség honlapján közzétett közlemény szerint a nagykövetség átadta a rendőrségnek a biztonsági kamerás felvételeket, amelyek megörökítették a Molotov-koktélokat dobó férfit. A rendőrség szakértők bevonásával vizsgálja a felvételeket. A BRFK intézkedett a környéken található összes térfigyelő kamera, illetve az épületek biztonsága érdekében telepített egyéb ipari kamerák felvételeinek beszerzéséről. A BRFK szerdán azt közölte, hogy a térfigyelő kamera felvétele szerint egy ember követhette el a Molotov-koktélos támadást a szlovák nagykövetség budapesti épülete ellen. A palackok nem gyulladtak ki, kár nem keletkezett. A rendőrség közveszélyokozás előkészülete miatt nyomoz. A kedd esti Debrecen-Levszki Szófia labdarúgó-mérkőzés után nagy tömeg haladt el a szlovák nagykövetség előtt. A rendőrök 23 óra 40 percig tartózkodtak a követség épületénél. Az elkövető megvárta, amíg elmennek, s ez után dobott Molotov-koktélt az épületre.

Rárántották a kormányt a szlovák nagykövetre

2009. augusztus 26. - (Index.hu)

Egy nappal azután, hogy Molotov-koktélt dobtak a szlovák nagykövetség épületére, most a nagykövetet inzultálták. Autóját a Bem téren leszorították, és nemzetisége miatt szidalmazták. A rendőrség most azt vizsgálja, a két autósnak lehet-e köze a tegnapi támadáshoz. Rárántotta a kormányt a szlovák nagykövet autójára, egy magyar vezető, majd utasával együtt szidalmazni kezdte a diplomatát a Bem téren. Azt, hogy az autóban ülők tudták-e, kivel kerültek szóváltásba, nem tudni. A szlovák rendszámos autóban ülő nagykövetnek azonban egyebek mellett nemzetiségét is felemlegették. Úgy tudni, a magyar autót a Szépvölgyi úton tartóztatták fel a rendőrök, tanúként hallgatták ki őket, átvizsgálták az autójukat, és házkutatást is tartottak náluk, de egyelőre még csak vizsgálják, hogy összefüggésbe hozhatók-e, a nagykövetség elleni támadással. (Emlékeztetőül: tegnap Molotov-koktélt dobtak a szlovák nagykövetség épületére.) A szlovák nagykövetség időközben a rendőrség rendelkezésére bocsátotta azokat a biztonsági kamerás felvételeket, melyek megörökítették a Molotov-koktélokat dobó férfit, ezt szakértők vizsgálják. A BRFK közben megkezdte a környéken működő összes térfigyelő kamerás, illetve az épületek biztonságára telepített egyéb ipari kamerás felvételek beszerzését. Az ügyben továbbra is a Szervezett Bűnözés Elleni Osztálya nyomoz a kedd éjszakai Molotov-koktélos támadás kapcsán.

Cirill és Metód keze nyoma Zalavárról?

2009. augusztus 12. - (Csordás Lajos - Népszabadság)

A szláv kultúra számára mondhatni kegytárgy értéke lehet annak a néhány hete Zalaváron talált cseréptöredéknek, amelyen egy glagolita írással készült feliratrészlet olvasható - nyilatkozta lapunknak Szőke Béla Miklós régész, az MTA Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa, aki 15 éve vezeti a zalavári ásatásokat. Jelenleg ugyanis ez látszik a legrégebbi szövegnek, amelyet a glagolita ábécé betűivel írtak le. Mindössze négy jel: két és fél betű és egy kereszt. Még az is elképzelhető, hogy Cirill vagy Metód keze vonását őrzik, jegyzi meg az archeológus. A glagolita írást a görög kurzív írás betűi alapján, de új jeleket is alkalmazva, a morvák megtérítésére rendelt két bizánci szerzetes, Konstantin (Cirill) és testvére, Metód alkotta meg a 860-as években. Ez időben jártak az egykori Pannónia területén is: 866-867-ben éppen Mosaburgban, a mai Zalavár helyén állt erősségben. A mocsarak által jól védett település a Karoling-birodalom legkeletibb grófságának székhelye volt, amely Német Lajos frank uralkodó jóvoltából a 840-es évektől Priwina („Pribina”) és fia, Chezil („Kocel”) birtoka lett. Itt épült fel az akkori Kelet-Közép-Európa legnagyobb temploma, a Hadrianus mártír tiszteletére szentelt, s egyben a vértanú holttestét őrző zarándoktemplom. Alapjait az 1980-as években Cs. Sós Ágnes vezetésével tárták fel. A városka 872-ben érseki székhely lett, s itt élt a pápa által kinevezett pannóniai érsek: Metód, aki testvérével együtt az ószlávot a liturgia nyelvévé tette. A most talált glagolita felirattöredék tehát valószínűleg Cirill és Metód itteni tevékenységének vagy Metód érsekségének idejéből való lehet - véli a régész. Mint mondja, Zalavár egy természetes, szigetszerű kiemelkedésre épült a mocsarak között, s három nagyobb részből állt: egy erődített udvarházból, egy központi fekvésű egyházi részből, ahol a zarándoktemplom is volt, s egy lakónegyedből, a suburbiumból. Az épületek többsége fából készült, egyebek közt az érseki rezidencia is, amelynek maradványait 2000 és 2007 között tárták fel. A glagolita feliratot rejtő cserépdarab az udvarházat és az egyházi körzetet egykor elválasztó, 3 méter mély árokból került elő, annak is a legaljáról. A fölötte levő rétegek tanúsága alapján a 870-es éveknél későbbre nem keltezhető. Az eddig ismert glagolita feliratok márpedig a X-XI. századból valók, ezért különleges lelet a zalavári. A korsóból vagy palackból származó töredék feliratán az „izse” és az „on” betű látható tisztán. Olvasatuk: „io”. Ez akár egy név részlete is lehet. Egyelőre nem eldönthető, hogy pontosan milyen nyelven íródott. Nyilván segítséggel lehetnek majd a megfejtésben a cirill írást használó országok kutatói. Az Orosz Tudományos Akadémia Történeti Intézetéből már jelezték is érdeklődésüket.

Régészeti szenzáció: Glagolita írás Zalavárról

2009. július 22. - (mti)

Ősi glagolita írástöredéket találtak egy polírozott felületű korsótöredéken régészek a Zalavár-várszigeti ásatáson - írta szerdai számában a Zalai Hírlap. Jól dokumentálható ásatási körülmények között első alkalommal bukkantak olyan régészeti leletre, amelyen megtalálhatók a glagolita abc jelei - nyilatkozta a lapnak Szőke Béla Miklós, az MTA Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa. Az unikális leleten látható két jelet gyakorlott kéz karcolta. Kiolvasva izse és on a hangzásuk. Mellettük egy kereszt, amit a szavak elválasztására alkalmazhattak. A lelet döntő régészeti bizonyíték arra, hogy Cirill és Metód 865-866-ban Mosaburgban (Mocsárvárban) járt. A szlávok lakta vidéken szláv nyelvből fordítottak le néhány részletet a Bibliából, de több olyan hangzó is volt, amelyhez nem találtak megfelelő írásjeleket a bizánci abc-ben. Új betűjeleket találtak ki, és ebből fejlesztették ki a szláv nyelv sajátosságaihoz alkalmazkodó glagolita abc-t - olvasható a lapban. A glagolica terminus pedig a horvát szerkesztésű egyházi szlávból származik, mivel a horvát (katolikus) papok neve: glagoljasi (a beszél = glagoljati igéből).

Oroszlány - Az ősök hagyománya tovább él

2009. augusztus 17. - (oroszlany.hu)

Már kora reggel a faluházban sürgölődött Kis Imréné a Falu- Hagyományőrző és Kulturális Egyesület tiszteletbeli elnöke, aki a terménykiállítást rendezgette, de hasonlóan serénykedett Szabó Istvánné, a Szlovák Önkormányzat elnöke, illetve segítőik, hiszen nem akármilyen jubileum megünneplésére készülődtek: a XV. Oroszlányi Falunapra. Soha ennyien nem jelentkeztek a főzőversenyre, mint az idén, így tizenegy jókedvű csapat bográcsa alatt gyulladtak fel a lángok, hogy elkészítsék specialitásaikat a főzőverseny zsűrijének, s a szép számban érkező vendégeknek. Pörköltek, halászlevek, gulyások rotyogtak a bográcsokban. A Szlovák Önkormányzat, a Falu- Hagyományőrző és Kulturális Egyesület, valamint az evangélikus közösség közös rendezvényére eközben sorra futottak be a hazai és szlovák delegációk, kulturális csoportok, így délre már a „megtelt” táblát is ki lehetett volna akasztani a tájház bejáratára. Koradélután egymást követően két kiállítás is várta az érdeklődőket. A tájházban helyi néprajzi dokumentumokból, míg az evangélikus gyülekezeti teremben a Biblia történetéből nyílt tárlat. Három óra tájékán aztán megelevenedett az Alkotmány út, ahol pazar népviseletbe öltözött csoportok vonultak a szlovák ősök emlékhelyéhez, hogy ott elhelyezzék a tisztelet virágait, koszorúit, majd útjuk az Erzsébet-ligetben felállított közösségi sátorhoz vezetett. Itt Rajnai Gábor polgármester köszöntötte a több száz fős közönséget, aki nem mulasztotta el kiemelni: „A szervezők annak idején nemes célt tűztek maguk elé, az egyetemes emberi kultúra részét képező népi hagyományok és népi kultúra értékeinek felelevenítését és megjelenítését, valamint a közönséggel való megismertetését. Mára a falunap az egyik legjelentősebb városi eseménynek számít, évről-évre a kultúra, a szórakozás, a kikapcsolódás, és az egyházi események színes egyvelegét nyújtva mind az itt lakóknak, mind az ide látogatóknak.” A késő estig tartó szórakoztató műsorban többek között fellépett a Brana és a vágsellyei Vazina folklór együttes, a Pilisszentléleki asszonykórus, a Kridlovka ifjúsági fúvószenekar és a Kozarovcei férfikar, illetve a Silhouette balett. Az est kiemelkedő eseményeként idén hatodik alkalommal adták át a „Za Oroslánsku kultúru” elismerést, amit Vargáné Vojnár Katalin több évtizedes hagyományőrző munkájáért és szervező tevékenységéért, valamint Szabó István és családja a szlovák értékek megőrzéséért és továbbadásáért érdemelt ki. Így az ő nevük is felkerül a szlovák tájházban található, által készített emlékfára. A falunap programjai vasárnap délelőtt szlovák-magyar istentisztelettel zárultak Nobik Erzsébet szarvasi evangélikus lelkész közreműködésével.

Oroszlányi Falunap

2009. augusztus 11. - (oroszlany.hu)

Szombaton immár XV. alkalommal kerül sor Oroszlányban a Falunapra, a Falu-Hagyományőrző és Kulturális Egyesület, valamint a Szlovák Önkormányzat közös szervezésében. A határon átnyúló hírnévre szert tett közösségi rendezvényre a szlovákiai Vágsellye és Kovácsi folklór együttesei mellett Vértesszőlősről és Pilisszentlélekről is érkeznek hagyományőrző csoportok. A szlovák tájházban már reggel megkezdődik a családok és baráti társaságok főzőversenye, s ugyanitt tekinthető meg a virág-, gyümölcs- és zöldségkiállítás, majd 13 órakor új néprajzi tárlatot nyit meg Rajnai Gábor polgármester, amit 14 órakor az evangélikus gyülekezeti teremben Bibliatörténeti kiállítás követ. Három órakor felvonulással veszi kezdetét a nagyszínpad kulturális programja, mely során megkoszorúzzák a szlovák ősök emlékhelyét, s sorra mutatják be produkcióikat helyi, illetve a vendégfellépők. Mint minden évben idén is ünnepélyes keretek között adják át az „Oroszlány kultúrájáért” díjakat, végül a Magyarock Musical Band műsora zárja a szombati falunapot.

Tótkomlóson 43 százalék szavazott a baloldal jelöltjére

Tettlegességgel záruló polgármester-választás

2009. augusztus 13. - (Ujvári Flórián - 168 óra.hu)

A viharsarki város, Tótkomlós új polgármestert választott, aki augusztus 10-ével el is kezdte a munkáját. Elődje, Sztakó József három év után lemondott. A posztért három hölgy vetélkedett, Garay Rita, a Fidesz által indított fiatal jogásznő nyert, ám a baloldal jelöltjére, Gyivicsánné Szenczi Irénre leadott 43 százalék is felért egy győzelemmel - főleg a körülmények és a következmények ismeretében... Gyivicsánné eredménye országos összehasonlításban is igazi meglepetés, miután a szocialista párt népszerűségi indexe - finoman szólva - a táján sem jár a 43 százaléknak. A hölgy egyszer már betöltötte ezt a posztot (2002-től 2006-ig állt a város élén), s így is, de nyugalmazott jegyzőként is ismert alakja a helyi közéletnek. Indult ő az emlékezetes 2006-os önkormányzati választásokon is - ezeket az őszödi Gyurcsány-beszéd nyilvánosságra kerülése után két héttel tartották. Az akkori tótkomlósi eredmény „űberelte” az országos átlagot is: a közgyűlés minden tagja (a polgármester plusz 13 képviselő) a jobboldal jelöltjei közül került ki. Egyes cikkírók szerint a narancssárga gőzhengerért az addigi vezetést lehet okolni, amely - úgymond - katasztrofális helyzetbe hozta Tótkomlóst. Beszélgetésünk során ezt Gyivicsánné adatok sorával cáfolja. Polgármesterségének négy éve alatt az itt megvalósult beruházások összege meghaladta az egymilliárd forintot. Ekkor újult meg a város egyik nevezetessége, a termálvizes Rózsa fürdő; járdákat, utakat építettek vagy pormentesítettek; új szolgáltató központ létesült az időseknek; fejlesztették az iskolákat, kiváltképp a helyi szlovák tanintézetet, amely tornateremmel is bővült. Otthont kapott a Szlovák Regionális Kulturális Központ és a Tótkomlósi Szlovákok Szervezete. (Komlós nemcsak nevében „tót”, a városba vezető utak mentén a Slovenský Komlóš zöld helységnévtábla is jelzi, hogy az egyik legnagyobb, szlovák nemzetiségű lakossággal rendelkező településünkre érkezünk.) A most regnáló önkormányzat lehetne akár arról nevezetes, hogy az egész városban megújították az utcanév-táblákat, kétnyelvűre cserélve valamennyit, ami tisztességes gesztus a kisebbség felé. Lehetne - de nem erről váltak híressé, sőt hírhedté. Nem sokkal a 2006-os választásokat követően a helyi jobboldal két részre szakadt; mint Takács Ferenc alpolgármester a Hir6.hu internetes újságban közölt interjúban fogalmazott: „Erre az időre esett, hogy a jobboldal 'salaktalanított' saját soraiban.” Ismét csak autentikusnak számító forrásokat idézve: elkezdődtek „a támadások, kicsinálások, fejlyuggatások, feljelentések, piszkos ügyletek”. Állítólag ez volt az oka a polgármester betegségének is, amelynek következményeként bedobta a törülközőt. Az időközi polgármester-választást megelőző kampány Mikszáth tollára kívánkozó eseményekben bővelkedett. A jobboldaliak „kemény magja” szinte pergőtüzet zúdított Gyivicsánnéra és a vele rokonszenvezőkre, s nemcsak verbális értelemben! Terjesztették például - „Vigyázz, MSZP!” szöveggel - azt a fényképet, amelyen a korábbi polgármester asszony a várost felkereső Gyurcsány Ferenc társaságában látható. „De hát éppen a napokban fogadta Debrecenben Bajnai miniszterelnököt Kósa Lajos is, természetes, hogy ha a mindenkori magyar kormányfő valahova ellátogat, az ottani városvezető dolga őt üdvözölni” - jegyezte meg Irén asszony, aki jelöltként nyilvános sajtóbeszélgetést tartott a város egyik központi terén. Ezt látva az egyik alpolgármester „kiemelte” a csoportból a helyi televízió operatőrét. A tótkomlósi tévében Gyivicsánné végül szerepelhetett ugyan programnyilatkozatával, ám arra már nem adtak neki módot, hogy a választás előtti utolsó tv-adásban bemutatott, és rá, valamint támogatóira nézve lejárató riportra reagálhasson. De a kopogtatócédulák gyűjtésénél is mutatkoztak problémák, sokan nem mertek ily módon színt vallani, tudván, hogy a jobbszárny mögött álló vállalkozói csoportot a város legjelentősebb munkaadói alkotják. Mindezek dacára a három évvel ezelőtti hangulat - amely akkor a baloldal jelöltjeinek kudarcához vezetett - mérhetően megváltozott Tótkomlóson. Mint Gyivicsánné munkatársunknak elmondta, megkeresték olyan jobboldaliak is, akik 2006-ban nem rá szavaztak. Elpanaszolták, hogy a jelenlegi vezetés megalázta, lenézte, lekezelte őket. Ezt nyilván senki nem szereti és nem viseli el. Irén asszonyt viszont ismerték, hiszen 34 évig dolgozott a közigazgatásban. Tudták róla azt is, hogy soha senkit nem nézett le származása vagy alacsonyabb iskolai végzettsége miatt. Sokan azt emelték ki, hogy eltelt három év alatt volt összehasonlítási alapjuk, mások azt hangsúlyozták, hogy szakmai tapasztalataiban, emberi magatartásában bíznak. Végül a választás lezajlott, a jogosultaknak kevesebb, mint a fele vett rajta részt, a Fidesz jelöltje 52,24 százalékkal győzött. Az őt pajzsukra emelőknek azonban ez nem volt elég (ami a három évvel ezelőtti „14:0” eredményhez képest valójában jobboldali visszaesés), tort kívántak ülni a baloldal fölött, amely pedig az általa támogatott jelölt 42,92 százalékával kétségtelenül csattanós választ adott a már említett lejárató kampányra. A jobboldali aktivisták a pezsgőbontás helyszínéül nem valamelyik szimpatizánsuk belvárosi éttermét választották, hanem a külső negyedben található Faház büfét, amely részint közel esik Gyivicsánék lakásához, részint a szerény kocsma bérlője Matajsz András, a tótkomlósi polgárőrség vezetője, aki a baloldali kampány egyik motorja volt. A nem várt vendégek szószólója, bizonyos Pertich doktor már telefonon kilátásba helyezte, hogy a fabarakk akár le is éghet, majd pezsgőt követelt az odaérkező kocsmárostól. Aki nem hagyta válasz nélkül a heccelődést, szó szót, gorombaság gorombaságot követett, majd az affér tettlegességbe torkollott. A 71 éves Matajsz széttépett, véres ingben tett feljelentést a rendőrségen, sérüléseiről látlelet készült. Pertich Attila főállatorvos utólag azt nyilatkozta, hogy nem büszke a történtekre... Gyivicsánné munkatársunknak elmondta még, hogy becsüli az új, fiatal polgármestert, s fordított eredmény esetén maga mellé vette volna.

FUEV: Kisebbségellenes a szlovákiai nyelvtörvény

2009. augusztus 15. - (mti)

Kisebbségellenesnek minősítette a szlovákiai nyelvtörvényt az Európai Nemzetiségek Föderalista Uniója (FUEV) a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap szombati „Egy európai ország törvényei közé nem tartozhat olyan jogszabály, amely büntetni rendeli egy nyelv használatát” - mondta Hans Heinrich Hansen, a FUEV elnöke a konzervatív német lap szigligeti keltezésű jelentése szerint. „A magyar nem idegen nyelv Szlovákiában, hanem több mint 500 ezer állampolgár anyanyelve. A szlovák nemzetállamnak védenie és támogatnia kell polgárai anyanyelvét, a magyar ajkúakét is” - mondta Hansen. Hozzátette: nemcsak a magyarokat sújtja „ez az esztelen törvény”, hanem például a rutén, a cigány és a német kisebbséget is. Hansen szerint az új jogszabály „riasztó jelzés egész Európa számára”, s arra utal, hogy erősödik az eddig elért kisebbségvédelmi normáktól való eltérés trendje. Ez a több országban is megfigyelhető tendencia „végzetes a kisebbségek és a többségi lakosság közti egyensúly szempontjából” - mondta Hans Heinrich Hansen. Az FAZ tudósításában megemlíti, hogy Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke az Európai Unió szellemével ellentétesnek nevezte a szlovákiai nyelvtörvényt, Peter Harry Carstensen, a németországi Schleswig-Holstein tartomány miniszterelnöke pedig azt szorgalmazza, hogy legyen külön kisebbségekért felelős biztos az Európai Bizottságban. Az 1949-ben Franciaországban alakult FUEV független, nem kormányzati szervezet, európai országok kisebbségeinek és népcsoportjainak szervezeteit képviseli.

Nyelvtörvény: Újabb európai kritika

2009. augusztus 17. - (Új Szó)

Nincs jó sajtója a nyelvtörvény módosításának Európában. A jelentősebb európai lapok az elmúlt hetekben sorban kritizálták a szlovák kormányt a jogszabály miatt. A hét végén a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) tudósított negatív hangnemben a törvénymódosításról. Tiltakozik az európai kisebbségek szervezete is. A tekintélyes német lap az Európai Nemzetiségek Föderalista Uniója (FUEV) elnökének szavait is idézve írt kritikusan a jogszabályról. Hans Heinrich Hansen, a FUEV vezetője szerint „egy európai ország törvényei közé nem tartozhat olyan jogszabály, amely bünteti egy nyelv használatát”. A kisebbségi szervezet rámutat, a magyar nem idegen nyelv Szlovákiában, hanem több mint félmillió állampolgár anyanyelve. Hansen rámutatott: az új jogszabály „riasztó jelzés egész Európa számára”, s arra utal, hogy erősödik az eddig elért kisebbségvédelmi normáktól való eltérés trendje. „Ez a több országban is megfigyelhető tendencia végzetes lehet a kisebbségek és a többségi lakosság közti egyensúly szempontjából” - mondta a FUEV elnöke. Korábban a brit The Economist, a Financial Times vagy az osztrák Profil írt kritikusan a szlovák kormányról a jogszabály miatt.

Bepöccentek a maticások

2009. augusztus 17. - (új szó / tasr / sita)

A szlovák értelmiség egy csoportja elutasítja azt a kampányt, melyet a Magyar Köztársaság, a magyar kulturális, tudományos és egyházi szervezetek folytatnak a nyelvtörvény módosítása ellen. „Hagyományosan nem lojális és értelmetlen módon ehhez a kampányhoz csatlakozott a Magyar Koalíció Pártja és a Híd, valamint a szlovák nyelven író sajtó egy része is - állítják az értelmiségiek. „Elutasítjuk ezt a kampányt, mivel hazugságokon alapszik, célja az állampolgárok félretájékoztatása, és nem valós tényeken alapszik” - írják az állásfoglalásban, melyet a Matica slovenská történelmi intézetének igazgatója, Ján Bobák bocsátott a hírügynökségek rendelkezésére. A nemzeti elkötelezettségű értelmiségieket felháborítja, hogy a nyelvtörvény módosítását támadók kétségbe vonják a szlovák nyelv mint államnyelv funkcióját, s ezt különösen agresszív módon teszik. Az sem tetszik nekik, hogy a tiltakozók kétségbe vonják Szlovákia demokratikus berendezkedését. A maticások szerint a külföldről szervezett kampány célja a szlovák társadalom etnikai alapon történő szétforgácsolása, és a Szlovák Köztársaság alkotmányos rendjének megsértése. „Szokatlan, hogy két ország között, melyek szövetségesek a NATO-ban, az Európai Unióban azonos értékeket vallanak, és alapszerződésben fektették le az együttműködés kérdéseit, ilyesmi történjen” - áll a nyilatkozatban, melyhez egyelőre 68-an adták a nevüket.

Nyelvháború - Hunčík Péter az „elnyomó kisebbség” vádjáról

2009. augusztus 11. - (168ora.hu)

A szlovákiai magyar pszichiáter-irodalmár is aláírta azt a levelet, amelyben a Szlovákiai Magyar Kerekasztal tiltakozott az ottani nyelvtörvény bevezetése ellen. Úgy véli, helyzetüket a szlovák nacionalizmus mellett a magyarországi radikalizmus is nehezíti. Sándor Zsuzsanna interjúja.

- A nyelvtörvény abszurd helyzeteket teremthet. Ha valaki olyan szlovákiai településen, ahol a magyarság lélekszáma nem éri el a 20 százalékot, bemegy egy hivatalba, s magyarul intézné az ügyeit, büntetést fizethet. De az utcai rendőrtől meg lehet-e majd kérdezni magyarul: hány óra?

- Lehet, de nem fog válaszolni. A fegyveres testületek tagjainak kötelező lesz az állami nyelv használata. Korábban a Meèiar-kormány alatt már volt egy hasonló nyelvtörvény. Galántán ellenőr járta a települést, és az összes utcatáblán, cégéren megmérte: a szlovák szavak betűi nagyobbak-e, mint a magyarok. Figyelte, milyen nyelven szólalnak meg a hangosbemondókban. Aztán a kormány mégis visszavonta az akkori rendeletet. Most újra próbálkoznak.

- A nyelv kriminalizálásával spiclihálózat alakulhat ki? Bárki feljelentheti a szomszédját, hogy - mondjuk - a postán magyarul kért bélyeget?

- Elvben megeshet. A szlovák „nemzeti oldal” húsz éve riogat az „elnyomó magyar kisebbség” mítoszával - alaptalanul. Sokszor inkább az a gond, hogy a magyarok még a meglévő jogaikkal sem élnek. Tizenöt évig voltam Dunaszerdahelyen képviselő. Az önkormányzatban mindenki magyar volt, mégis hadakoznom kellett velük, amiért a településen hiányoztak a magyar nyelvű feliratok. Még az üzlettulajdonosok is azt mondták, elég a szlovák kiírás, minek költsenek új cégtáblákra. Egyébként a szlovákok és a magyarok alapvetően békében éltek egymás mellett az országban, főleg 1998 és 2006 között, amikor a Magyar Koalíció Pártja is kormányerő volt. Ám amikor a Fico és Slota vezette koalíció került hatalomra, fölerősödött a szlovák nacionalizmus, de az ellenzékbe szoruló MKP is szította a feszültségeket.

- Mi oka volt erre?

- Kormányon kívül már főként Magyarországnak, leginkább pedig a Fidesznek próbáltak megfelelni. Nemzeti identitásukat, különállásukat hangsúlyozták. Olykor szinte keresték az ütközési pontokat. Elővették a Beneš-dekrétumok visszavonásának témáját, holott pontosan tudták: a nacionalista szlovák koalíció ezt inkább provokációnak veheti. Az MKP taktikája a „minél rosszabb, annál jobb” elve lett, ami erősítette a magyarországi jobboldallal való kapcsolatot. Ugyanakkor fokozta a szlovák kormány arroganciáját, amely sokszor már a nemtelen eszközöktől, hazugságoktól sem riadt vissza. Nemrég Lajčák szlovák külügyminiszter a nyelvtörvény miatt találkozott az EBESZ kisebbségügyi főbiztosával, Knut Vollebaekkel. Lajčák szétkürtölte: vesszőnyi hibát sem találtak a törvénytervezetben. Ami nem igaz. Szlovákiai lapok közölték azt a dokumentumot, amelyben az EBESZ főbiztosa tíz pontban sorolja fel aggályait, egyebek mellett kifogásolva a büntetéseket, és azt is: a törvény alá- és fölérendeltséget teremt az állampolgárok között.

- A magyar delegációtól viszont titoktartást kért Vollebaek, mondván: ajánlásait szeptemberben hozza nyilvánosságra. Csakhogy a törvény szeptember 1-jétől hatályos.

- Úgy vélem, az EBESZ, de az unió sem akar igazán belefolyni a „szomszédvitákba”. Hárítják a felelősséget. Az EU alapokmányaiban nincs szó kisebbségekről, velük kapcsolatban nem létezik egységes uniós jogszabály. A szlovák fél ezt a helyzetet használja ki. Nem véletlen: Ficoék éppen most, néhány hónappal a 2010-es parlamenti választások előtt kezdeményezték a nyelvtörvényt. A magyarellenesség szítása kampányuk része. Céljuk a kisebbségi magyarok politikai megosztása és a szlovák ellenzékiek leválasztása a magyarokról.

- Hogy érti ezt?

- A parlamentben vannak olyan szlovák pártok, amelyek akár a magyarokkal is összefognának a választásokon. De hajlandó lenne erre a kormányzó párt, a Smer balliberális szárnya is. A „magyar kártya” kijátszásával őket akarják elbizonytalanítani Ficoék. Bonyolítja a helyzetet, hogy az MKP-ből többen kiléptek, és Bugár Béla vezetésével megalapították a Híd-Most pártot. Ennek szlovák tagjai is vannak. Bugárék liberálisabbak. Inkább konszenzust keresnek a többségi társadalommal. Az MKP szeptember 1-jére demonstrációt hirdetett a nyelvtörvény ellen. Ez a szlovák alkotmány napja. Ez is tudatos, befeszítő stratégia az MKP részéről. A helyi sajtó azzal lesz tele, hogy a legnagyobb nemzeti ünnepen utcára vonulnak a magyarok. Ha a Híd részt vesz ezen, szembekerülhet szlovák támogatóival. Ha nem mennek el, akkor meg az MKP hívei kiálthatják ki őket árulónak. Az ellentéteket fokozza, hogy az MKP nem határolódott el egyértelműen a Jobbiktól. Bugárék ezt megtették. Épp ezért az is lehetséges, hogy ők elfogadhatóbb partnerei lennének a szlovák pártoknak.

- Sokak szerint a szlovák nyelvtörvény válasz a magyarországi radikálisok irredentizmusára.

- Tény: tízezrével jönnek át hozzánk magyar turisták, autójukon Nagy-Magyarország-matricával. A Magyar Gárda Királyhelmecen is masírozott már. Az „anyaországi” jobboldali médiában rendszeresen elhangoznak burkolt vagy nyílt revizionista nézetek. Komolyan gondolja a magyar szélsőjobb, hogy a kedvükért Európa „visszarendezi” Trianont? De akkor a lengyel, a cseh, a német, a francia határokat is odébb kellene tolni! Hiszen őket is érintették ezek a békeszerződések. Hülyeségnek is vehetnénk ezt az egészet, ha nem lenne annyira veszélyes. Egy országot annál jobban nem lehet fenyegetni, mint amikor a határait kérdőjelezik meg. A magyar paramilitáns alakulatokat a nemzetközi médiában is mutogatják, és ezek a képek jóval nagyobb riadalmat váltanak ki, mint egy értelmezhetetlen nyelvtörvény. A határon túli magyarság ügyét így még nehezebb képviselni az unióban.

- Ön etnikai konfliktusok kezelésével is foglalkozik. Magyarország hogyan segíthetne a Felvidéken élőknek?

- Át kellene gondolnia szerepét a térségben. Szakítani kellene a magyar felsőbbrendűségi tudattal: sokszor lenézően, bántóan viselkednek a szlovákokkal is. Bizonyos budapesti értelmiségiektől gyakran hallom: a szlovákok orgazdák, ellopták Magyarország egy részét. Az „anyaország” úgy kezeli a határon túliakat, mintha kiskorúak lennének. Meg akarják mondani, mi jó nekünk. A Fidesz, az MSZP, az SZDSZ is kialakította nálunk a maga kisebbségi klientúráját, s finanszírozzák őket. Minden magyarországi kormányváltás után nálunk is megkezdődik a harc: ki az igazi magyar? Antall József annak idején kijelentette: 15 millió magyar miniszterelnöke akar lenni. Miért föltételezik, hogy mi - nehézségeink ellenére is - ne éreznék magunkat otthon Szlovákiában? Magyarázkodnunk kellene azért, mert szeretünk ott élni, s nem vágyunk „Nagy-Magyarországra”? A magyar politikai elitnek azt kellene támogatnia, hogy a határon túliak legyenek lojális, hű polgárai az államoknak, de kulturális értelemben őrizzék meg magyarságukat.

- Vezetőségi tagja a Szlovákiai Magyar Kerekasztalnak. A helyi magyar kisebbségnek mit tanácsolna?

- Fölösleges abban bízni, hogy a jelenlegi szlovák koalíció engedékenyebb lesz velünk. Abban is kár reménykedni, hogy Magyarország megment minket. Egyetlen lehetőségünk: a kisebbségi politikához minél több szlovák szövetségest találjunk. Erre van is lehetőség. A két ország kapcsolata attól javulhatna, ha félre tudnánk tenni a történelmet. Ha folyton a múlt bűneit vágjuk egymás fejéhez, az csak radikalizálódáshoz vezethet. Én csak a párbeszédben és a konszenzusban tudok hinni.

Hunčík Péter pszichiáter-író az 1989-ben indult Nap című lap első főszerkesztője volt. 1990-92 között Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök egyik tanácsadója. Alapító tagja a Fórum Kisebbségkutató Intézetnek. Dunaszerdahelyen él. Nemrég jelent meg határESET című regénye.

Kommandósok oszlatták fel a cigányellenes tüntetést Szlovákiában

2009. augusztus 8. - (mti)

A Szlovák Testvériség nevű szervezet engedély nélküli tüntetést tartott két, romák által elkövetett erőszakos bűncselekmény miatt. Erőszakkal - gumibotokkal és vízágyúval - oszlatta fel a szlovák rendőrség a szombaton délután a Slovenská pospolitosť (Szlovák Testvériség) polgári szervezet tüntetését az állítólagos roma terror ellen a kelet-szlovákiai Szentmihályfalván. A sokak által szélsőjobboldalinak tekintett Szlovák Testvériség tiltakozó akciója reagálás volt arra a múlt hét végén történt esetre, amelynek során két fiatalkorú roma a helyi futballpályán úgy megvert egy 65 éves férfit, hogy elveszítette fél szemét. Az év elején egy gyilkosság is történt a faluban, amelynek elkövetője roma volt. A kommandósok és a szélsőségesek azután csaptak össze, hogy az utóbbiak nem voltak hajlandóak befejezni a település polgármestere által feloszlatott, engedély nélkül tartott tüntetésüket. Jozef Brendza polgármester felhívásának semmibevétele után a kommandósok gumibotokkal és kutyákkal a mintegy 250 szélsőségest és a legalább 150-200 helyi lakost kiszorították a futballpályáról, majd vízágyút is bevetettek. A szélsőségesek kövekkel és üvegekkel dobálták meg a rendőröket, akik három tüntetőt letartóztattak. A Szlovák Testvériség hívei délben a helyi futballpályán gyűltek össze, mert a település központjában összejövetelüket nem engedélyezték. Marián Kotleba, a Slovenská pospolitosť vezérének érkezésekor a tüntetők az úton gyülekeztek, s a kisváros központjába akartak vonulni. A településen nagy számban jelen lévő kommandósok több kutyával és egy vízágyúval azonnal elállták az utat, s megakadályozták a felvonulást. Ekkor komolyabb összetűzés nem volt, sérülés nem történt. A nagyszámú helyi lakos, aki a helyszínen követte az eseményeket hangos bekiabálásokkal bírálta a rendőröket, hogy megakadályozták a felvonulást. „Szégyen”, „Miért véditek a gyilkosokat?”, „Minket verjetek, ne őket” és más hasonló szemrehányásokat lehetett hallani. A község melletti roma telep a nap folyamán üres volt, lakosai elhagyták házaikat. „Robert Fico kormánya súlyos milliókat költ a romákra, de a törvények betartását nem követeli meg tőlük. Azért vagyunk itt, hogy erre felhívjuk a figyelmet. A helyzet tűrhetetlen” - jelentette ki Kotleba, akit a helyiek is megtapsoltak és megéljeneztek. Kotleba szerint a Slovenská Pospolitost hívei addig maradnak Szentmihályfalván, amíg a belügyminiszter vagy az országos rendőrkapitány személyesen nem adnak magyarázatot arra, miért tétlenek a „roma-ügyekben”. „A kommandósokra nem a mi rendezvényeinken van szükség, hanem a roma településeken, ahol rendszeresen törvénysértések, rendzavarások történnek” - hívta fel a figyelmet Kotleba, aki hivatalosan ugyan már nem a szervezet elnöke, de továbbra is ő számít a legfőbb szellemi vezérnek. Beszéde után hangzott el a polgármester felhívása, s került sor az immár erőszakos rendőri fellépésre. A pozsonyi belügyminisztérium tavaly november 12-én, három nappal a révkomáromi szlovák-magyar kormányfői találkozó előtt döntött a Szlovák Testvériség betiltásáról. Akkori sajtóvélemények szerint a döntés mögött nagy valószínűséggel az állt, hogy ezzel is erősíteni akarták Fico tárgyalási pozícióját. A szlovák belügyi tárca nemzetiségi, faji, vallási és politikai gyűlöletkeltéssel indokolta a Szlovák Testvériség feloszlatását. A szlovák legfelsőbb bíróság viszont néhány hete érvénytelenítette ezt a döntést, s az ügyet visszaadta a minisztériumnak. A taláros testület úgy találta, hogy Robert Kalinák belügyminiszter döntése törvénytelen volt, a Szlovák Testvériség feloszlatásához a feltételek nem voltak adottak. A Szlovák Testvériség ezért polgári szövetségként továbbra is létezhet és működik is.

Nem kerül alkotmánybíróság elé a szlovák nyelvtörvény

2009. augusztus 8. - (mti)

Valószínűleg nem sikerül a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) az alkotmánybíróság elé vinni a szlovákiai államnyelvtörvényt. A kezdeményezéshez nincs partner a szlovák pártok között. A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) szerint a jogszabály rossz, de nem alkotmányellenes, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) pedig figyelemelterelő hadműveletnek tartja és nem kíván foglalkozni a témával. Ezzel gyakorlatilag esélytelenné vált a beadvány beterjesztése - jegyzi meg az Új Szó című pozsonyi magyar napilap szombati száma. A beadványban az MKP a júniusban elfogadott nyelvtörvény egyes módosításainak megsemmisítését kérné. Az alkotmánybírósági beadványhoz 30 képviselő aláírása szükséges, de a magyaroknak csak 20 képviselőjük van a pozsonyi parlamentben. Mindnyájan az MKP listáján jutottat be a parlamentbe, de öten kiléptek az MKP-ből és most az újonnan alakult párt, a Híd-Most színeiben politizálnak. Az SDKU elnöke szerint a jogszabály nemcsak a kormányzó Irány-Szociáldemokráciának (Smer) és a Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS) jó, hanem az MKP-nak is: a témával mobilizálni tudja választóit. „Ebből a csetepatéból semmi jó nem származhat egyetlen szlovák állampolgár számára sem” - állítja Mikulás Dzurinda. Csáky Pál, az MKP elnöke szerint a nyelvtörvényt minden demokratikusan gondolkodó politikusnak el kellene utasítania, ezért nem érti Dzurinda hozzáállását. A lapnak nyilatkozó Stanislav Janis, az SDKU frakcióvezetője nem tud arról, hogy a kérdésben a párton belül döntés született volna, de ő személyesen sem támogatná aláírásával a beadványt, mert feleslegesnek tartja. „Most egy-egy alkotmánybírósági beadvány csak politikai gesztus, ugyanis a testület nem működik, a bíróság Robert Fico kormányának kiszolgálója” - mondta Janis. Az MKP az európai színtéren kíván revánsot venni a kereszténydemokratákon - ha a KDH nem írja alá a beadványt, nem támogatják a párt jelöltjének megválasztását az Európai Néppárt alelnöki posztjára - olvasható a pozsonyi lapban.

Az egész országot várják a szlovák követség elé

2009. augusztus 7. - (mn)

Európa, kiálts és tiltakozz! mottóval országos demonstrációt szervez a Civil Összefogás Fórum szeptember elsejére a felvidéki magyarok számára súlyosan diszkriminatív szlovák nyelvtörvény ellen. A szervezők a szlovák nagykövetség elé várják a tiltakozókat. Mint ismert, a szlovák nyelvtörvény alapján szeptember elsejétől 100-tól 5000 euróig büntethető az, aki rosszkor vagy rossz helyen szólal meg magyarul Szlovákiában. Ezen a napon Európa-szerte és Amerikától Ausztráliáig mindenhol tiltakoznak a magyarok és a velük szolidáris, a humanista értékekért aggódó emberek. Kedden délután 3-kor a szabadságért szólnak a harangok Európa-szerte - tájékoztatták az MNO-t a szervezők: Csizmadia László, Fricz Tamás, Piukovics Gábor, Schulek Ágoston, Simon János és Varga István.

MTA-konferencia a szlovákiai nyelvhasználatról is

2009. augusztus 9. - (mti)

Nyelvhasználat és jogi szabályozás a tudomány tükrében címmel augusztus 19-én rendezi meg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) azt a konferenciát, amelynek résztvevői áttekintik, miként szabályozzák a nyelvhasználatot a szomszédos országokban. Ugyancsak megvitatják, milyen következményekkel jár bármilyen nyelvtörvény - különösen a szlovákiai - a társadalomra, az oktatásra; a tanácskozást Sólyom László köztársasági elnök nyitja meg - mondta Pálinkás József, az MTA elnöke az MTI-nek. „Szeretnénk, ha a konferencia hozzájárulna ahhoz, hogy a szlovákiai államnyelvtörvényről alapos szakmai vita folyjék, hiszen csak így érhető el, hogy módosítsák a jogszabályt, azaz jelenlegi formájában ne lépjen hatályba” - fogalmazott az akadémia elnöke. (A szeptember elsején hatályba lépő szlovák államnyelvtörvény egyebek mellett arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, azt akár ötezer eurós pénzbírsággal büntethetik.) Pálinkás József a konferencia előzményéről szólva elmondta, hogy a szlovák államnyelvtörvény kapcsán tartott július 20-ai négypárti egyeztetés után Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője kereste meg őt levélben. A politikus egyrészt véleménynyilvánításra kérte az Akadémiát, másrészt arra, hogy a nyelvtudomány neves képviselőit bevonva próbálja meg „nyugodt és szakszerű párbeszéddel, tudományos érvekkel segíteni” a politikai erőknek a szlovák nyelvtörvény visszavonását célzó törekvéseit. „A szlovák parlament hozott egy törvényt, ez politikai aktus, amelyre csak politikai eszközökkel lehet válaszolni. Az Akadémiának természetesen nincs eszköze arra, hogy megakadályozza az államnyelvtörvény életbelépését, nem is akarja átvállalni a politikusok szerepét, felelősségét. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy felhívjuk a világ tudományos közvéleményének a figyelmét arra, milyen elfogadhatatlan elemeket tartalmaz ez a törvény mind nyelvtudományi, mind emberjogi szempontból” - magyarázta Pálinkás József. Az MTA Nyelvtudományi Intézete júliusban elfogadott állásfoglalásában kifejtette: a törvény olyan érintkezési színtereket is uralni kíván, amelyek kívül esnek az állam illetékességén - tette hozzá Pálinkás József. Ismertetése szerint a dokumentumot azóta több mint félezer nemzetközi hírű nyelvész írta alá. A magyarok mellett angol, amerikai, dán, finn, izraeli, német, olasz, osztrák nyelvészek támogatták az állásfoglalást. Az aláírók között van Noam Chomsky, a Massachusettes Institute of Technology világhírű nyelvészprofesszora is - említett példát. Az augusztus 19-ei konferencián - amelyre meghívják a parlamenti pártok frakcióvezetőit, a házelnököt, a külügyi bizottság elnökét és azokat a képviselőket, akik bizottsági tagságuk okán foglalkoznak a nyelvhasználati kérdésekkel - bemutatják, hogy a környező országokban miként szabályozzák a nyelvhasználatot, különös tekintettel a kisebbségi nyelvekre. „Az összehasonlítás azt mutatja, hogy az államok - a szlovákot kivéve - jellemzően nem alkotnak olyan jogszabályt, amely az emberi kapcsolattartás olyan rétegeibe is erőszakosan be akarna avatkozni, ahol a politikának semmi keresnivalója nincs” - hívta fel a figyelmet az MTA elnöke. A tanácskozáson Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettese az ukrajnai, Horváth István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem docense a romániai nyelvhasználatról beszél majd. Szoták Szilvia, a burgenlandi Imre Samu Nyelvi Intézet elnöke Törvényes garanciák és a gyakorlat a horvátországi, szlovéniai és ausztriai magyarság életében címmel tart előadást. Szabómihály Gizella, a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Iroda elnöke felszólalásának témája a nyelv szimbolikus funkciója a szlovák államnyelvtörvényben. Kontra Miklós, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára Nyelvi genocídium az oktatásban a Kárpát-medencében címmel, Szalayné Sándor Erzsébet, a Pécsi Tudományegyetem docense a nyelvhasználat jogi szabályozhatóságáról tart előadást. „A konferenciával jelezni szeretnénk a szlovák kollégák felé, azt szeretnénk tőlük kérni, éljenek a rendelkezésükre álló eszközökkel, hogy a politika ne kényszerítse rá magát a nyelvtudományra. Azt reméljük, hogy - mint ez néhányszor már előfordult - a tudományos ésszerűség hat a politikára, a közéletre” - hangsúlyozta Pálinkás József. Az MTA elnöke megemlítette, hogy szeptemberben Hollandiában nemzetközi nyelvészkonferenciát tartanak, amelyre szlovák tudósok is meghívást kapnak.

Fico Dél-Szlovákiába irányítja a Matica Slovenská tagjait

2009. augusztus 9. - (bumm / tasr)

Robert Fico szombaton Turócszentmártonban járt a hagyományos Matica-ünnepségen. A kormányfő megköszönte mindazt, amit a Matica Slovenská szervezet 146 éves tevékenysége alatt Szlovákiáért és a szlovák nemzetért tett. Ismét dél felé irányította a szervezet tagjait.Fico az ünnepségen mondott beszédében kifejtette, hogy változnak az idők, és az intézmények mozdulatlansága, programjuk merevsége nem vonzza a fiatalokat. Szerinte több új módszer szükséges a fiatalokkal való munkára. El tudná képzelni, hogy a fiatal maticások együttműködnének a cserkészekkel, idegenvezetőként mutatnák be Szlovákia szépségeit és történelmi emlékeit, vagy brigádosként segítenének felújítani a várakat és kastélyokat az Újítsuk Fel Házunkat akció keretein belül. Fico többet vár a Matica Slovenská történelmi, nyelvtudományi és művészeti tagozatától is. Örömmel venné, ha a szervezetbe például több olyan fiatal tudós lépne be, akik új, eredeti véleményt alkotnának a szlovák történelemről. A kormányfő több mint háromezer ember előtt megvédte a nyelvtörvényt, mondván hogy a jogszabály összhangban van az európai jogi normákkal, Szlovákia pedig nem hagyja magát befolyásolni más országok parlamentjei által. Hangsúlyozta, hogy a nyelvtörvény nem csorbítja a kisebbségek jogait, csak a szlovákoknak biztosítja azt a jogot, hogy bárhol szót tudjanak érteni anyanyelvükön az országban. A kormányfő kijelentéseit a nézők többször nyílt színi tapssal jutalmazták. Fico felszólította a Matica tagjait, hogy tevékenységükkel Dél-Szlovákiát célozzák meg. „Csak akkor sikerül megoldani a Dél-Szlovákiában megismétlődő problémákat, ha arról fogunk beszélni, kik, mik vagyunk, és beszélünk történelmünkről, kulturális hagyományainkról“ - mondta Fico.

A szlovákok több mint felét nyugtalanítja a magyarokkal való feszültség

2009. augusztus 6. - (mti)

Szlovákia lakosságának több mint felét nyugtalanítja a szlovák-magyar kapcsolatokban felgyülemlett feszültség - derült ki abból az országos felmérésből, amelynek eredményét csütörtökön hozták nyilvánosságra Pozsonyban. A Közéleti Kérdések Intézete (IVO) által július elején készített felmérésben a megkérdezettek 53 százaléka azt állította, hogy nyugtalanítja a szlovák-magyar kapcsolatokban megmutatkozó feszültség, míg 36 százalékot ez nem nyugtalanította. A válaszadók nyolc százaléka ezt a problémát nem érzékelte, míg 3 százalék nem foglalt állást. A szlovák-magyar viszonyban megmutatkozó feszültség leginkább a szlovákiai magyarokat aggasztja. A felmérésben megkérdezett magyarok 76 százaléka állította, hogy nyugtalanítja ez a helyzet, míg a szlovákok körében ez 51 százalék volt. Ugyancsak nagyobb mértékben aggasztja ez a kérdés a magasabb műveltségűeket, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűeket. Ami a politikai pártok híveit illeti, a legnagyobb mértékben a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának szavazóit nyomasztja a kérdés. A megkérdezett MKP-hívek 80 százaléka állította, hogy aggasztja a megromlott szlovák-magyar viszony, míg ez legkevésbé a kormányzó Irány-Szociáldemokrácia (Smer) szavazóit zavarja. Robert Fico miniszterelnök pártjának hívei közül csak 51 százalékot zavar ez a probléma, míg 43 százaléka azt mondta, hogy nem.

SNS: A romáknak segíteni kell, nem gyilkolni őket, mint Magyarországon

2009. augusztus 6. - (bumm.sk)

Az SNS nyugtalan a Szlovák Testvériség hétvégi romaellenes felvonulása miatt. Szerintük a szlovákiai romákon segíteni kellene, „nem gyilkolni őket, mint Magyarországon. A romák nem fognak tüntetni a hétvégén. Az SNS nyugtalanságának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a Szlovák Testvériség ismét demonstrálni akarja ideiglenes létezését augusztus 8-án, áll abban a sajtóközleményben, melyet Rudolf Pučík, az SNS alelnöke és a parlament védelmi bizottságának elnöke bocsátott a SITA hírügynökség rendelkezésére. „Ez az egész provokáció, mely nyilván az államhatalom szerveinek is szól“ - állítja Pučík, akihozzáteszi, hogy az SNS kezdeményezésére nemrég kitörölték a nyilvántartásból a Szlovák Testvériséget, de egy jogi baki miatt ismét működhet a szervezet. A neonáci Szlovák Testvériség Szentmihályfalván tervez felvonulást a romák ellen. „A szélsőségességnek és a faji gyűlöletkeltésnek nincs joga mozgósítani a nemzetet. A szlovák nemzet dolgos, intellektuálisan kiváló, már néhány évszázada feleszmélt, ennek köszönhetően maradt fenn, és létezni fog mindörökre. A szlovákiai romáknak segíteni kell, nem gyilkolni őket, mint Magyarországon. Az erőszak és a népirtás tolerálása elfogadhatatlan névjegye minden államnak, mely nemzeti, keresztény és szociálus alapokon nyugszik“ - zárta Pučík. A Szlovákiai Roma Kezdeményezés (RIS) nem tart gyűlést szombaton Szentmihályfalván, jelentette be Alexander Patkoló, a szervezet vezetője. A romák eredetileg a Szlovák Testvériség meghirdetett demonstrációja ellen tüntettek volna. A szlovák neonáci szervezet azért hív össze felvonulást Szentmihályfalvára, mert a hétvégén két, a közeli romatelepről származó férfi brutálisan összevert egy idős embert. A RIS csütörtökön elnézést kért a nyugdíjastól, Patkoló nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a rettenetes tettért az elkövetők a legszigorúbb büntetést érdemlik. Azt mondta, a közvélemény nem engedhet a gyűlöletnek, melyet „a szlovák nemzet önjelölt védelmezői szítanak“. A szervezet vezetője kijelentette, a romák tüntetését „a nyugalom és rend megőrzésének érdekében halasztották el, hogy megelőzzék a romák és a félkatonai fasiszta csoportok közti összetűzéseket“. A RIS bízik benne, hogy Robert Fico ígéretével összhangban a rendőrség beavatkozik, ha valaki megsérti az állampolgárok békés együttélését.

Slota szerint Magyarországon kiirtják a romákat

2009. augusztus 4. - (mti)

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) érdeklődnie kellene a rasszista indítékú bűncselekmények magyarországi elszaporodása iránt, amely a roma kisebbség kiirtásához vezet - reagált Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke arra, hogy a szlovák államnyelvtörvény ügyében Budapest az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához és az Európa Tanácshoz fordul. A tereken masírozó Magyar Gárda, a rendőrség passzivitása, a Hatvannégy Vármegye Mozgalom és a Nemzeti Őrsereg hosszú ideje tartó provokációi és megemlékezései az emlékműveknél, a Jobbik és programjának politikai elfogadása, az erőszak és a romák brutális legyilkolása - ez is a mai Magyarország valósága. A meggyilkolt roma anya az utóbbi két év alatt legalább a nyolcadik áldozat - egészítette ki Slotát Rudolf Pucík, az SNS alelnöke. Pucík szerint ez szörnyű mérleg, a XXI. századi Európában szokatlan és elfogadhatatlan. - Ezzel a helyzettel nemcsak az Európai Parlamentnek, de az ENSZ-nek is foglalkoznia kellene, mert már nemcsak az emberi jogok megsértéséről, hanem a romák etnikai megsemmisítéséről van szó Magyarországon - szögezte le az SNS alelnöke, aki szerint az EP-nek azonnal vizsgálóbizottságot kellene létrehoznia. Pucík bírálta a magyar politikusokat, mondván, hogy a belföldi problémák helyett a szlovákiai államnyelvtörvénnyel foglakoznak. - Azt javaslom a magyar politikusoknak, hogy a Szlovák Köztársaság belügyeibe való beavatkozás és a világ közvéleményének a félrevezetése helyett otthon tegyenek rendet, és a saját területükön meglévő súlyos politikai és gazdasági helyzettel foglalkozzanak - fejtette ki Slota. Megjegyezte: a mai magyar politika szinte teljes mértékben kiirtotta az ország területén élő nemzeti kisebbségeket, s megfosztotta őket minden joguktól. Szerinte ezeket a tényeket két magyarországi kisebbségi ombudsman, Kaltenbach Jenő és Kállai Ernő is megerősítette. Slota ismételten amellett szállt síkra, hogy a szlovákiai magyarok és a magyarországi szlovákok jogállását a kölcsönösség jegyében oldják meg. A szlovák sajtó által szélsőséges nacionalistának minősített koalíciós pártelnök ezzel reagált arra, hogy ismeretlen támadók hétfőn a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kislétán agyonlőttek egy 45 éves roma asszonyt, 13 éves lányát pedig súlyosan megsebesítették, valamint Balázs Péter magyar külügyminiszter nyilatkozatára, miszerint a szlovák államnyelvtörvény ügyében Budapest az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához és az Európa Tanácshoz fordul.

Külföldi titkosszolgálati szál a romagyilkosságokban?

2009. augusztus 6. - (mti)

Simicskó István, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke nem érti, hogy a magyar titkosszolgálat miért nem vizsgálja a külföldi titkosszolgálatok esetleges szerepét a romák elleni merényletsorozatban. A Magyar Hírlapnak nyilatkozó szakemberek ugyancsak úgy vélik, hogy külföldi, leginkább szlovák vagy orosz titkosszolgálati akció állhat a háttérben. A csütörtöki Magyar Hírlap szerint a fideszes Simicskó István azt mondta: érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy a titkosszolgálatok nem foglalkoznak a cigány lakosságot érintő sorozatgyilkosság esetleges külföldi titkosszolgálati és bűnözői szálaival. A KDNP-s politikus szerint lehet, hogy talán azért tekintenek el ettől, mert a kormánynak az az érdeke, hogy a magyar társadalomban fennmaradjon a mostani feszültség, és a rasszizmus emlegetésével eltereljék a figyelmet az ország valódi problémáiról. A Magyar Hírlap több, a titkosszolgálatokat jól ismerő szakembert is megkeresett, akik - névtelenséget kérve - szintén azt az álláspontot képviselik, hogy külföldi, leginkább szlovák vagy orosz titkosszolgálati akció állhat a háttérben. Elmondták, hogy a szlovák ügynökök, illetve a velük kapcsolatban álló alvilági körök már korábban is segítettek a magyar baloldalnak az ország destabilizálásával, az ellentétek felkorbácsolásával.

A kettős állampolgárság határozottabb

fellépést engedhet meg Budapestnek

2009. augusztus 5. - (mti)

Budapest hatékonyabban tudna fellépni a határon túli magyarok érdekében, ha ez utóbbiak rendelkeznének magyar útlevéllel is - írta a Krónika című erdélyi napilap. Az újság kommentárt közöl annak kapcsán, hogy Magyarországon egyeztetés kezdődött a pártok között a kettős állampolgárság kérdésében. A lap kommentátora szerint „megdőlt az a frázis”, miszerint az uniós csatlakozás okafogyottá teszi a magyar állampolgárság kiterjesztését. Az írás szerzője példaként említi, hogy a felvidéki magyarok ellen irányuló szlovák nyelvtörvény miatt például ha rendelkeznének magyar útlevéllel, Budapest is hatékonyabban léphetne fel az érdekükben akár a pozsonyi, akár a brüsszeli fórumokon, hiszen saját állampolgárairól lenne szó. A lap Balázs Péter magyar külügyminisztert idézi, aki szerint a kettős állampolgárság mégsem jó megoldás, mert az egyéni gondokat orvosol, miközben a határon túli magyarok problémáira olyan gyógyír szükséges, ami az egész közösséget érinti. A lap szerint „borítékolható”, hogy a határon túli magyarok szinte egy emberként folyamodnának a magyar állampolgárságért. „Így máris biztosított a közösségi megoldás, ami viszont egyáltalán nem zárja ki a tényleges kollektív jogokat sem” - olvasható a Krónikában.

Duray bocsánatot kért a Szlovák Nemzeti Párttól

2009. augusztus 4. - (mti)

Duray Miklós írásban bocsánatot kért a Szlovák Nemzeti Párttól (SNS), s ezzel eleget tett annak a bírósági döntésnek, amelyre a taláros testület júniusban kötelezte a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) stratégia alelnökét egy, a szlovák pártot illető, sértőnek minősített kijelentése miatt - közölte kedden a Felvidék.ma szlovákiai magyar hírportál. „Duray Miklós ma (kedden) közleményben tudatta velünk, hogy elküldte a Szlovák Nemzeti Párt pozsonyi székházába a bíróság által előírt levelet, s ezzel lezártnak tekinti a 2006-ban a Szlovák Nemzeti Párt részéről indított peres eljárást” - írja a hírportál. A per tárgyát Duray Miklósnak 2006 júliusában az Inforádióban elhangzott kijelentése képezte, miszerint a „szlovák kormányt hatalmilag egyharmad részben Slota pártja alkotja, amely fasiszta párt”.

Sme: Nagyobb józanság kell magyar részről

a szlovák nyelvtörvény ügyében

2009. augusztus 5. - (mti)

Lényegesen nagyobb józanságot kellene tanúsítaniuk a magyar politikusoknak a szlovákiai nyelvtörvény bírálatában egy olyan helyzetben, amikor otthon képtelenek gátat szabni az ismétlődő etnikai hátterű gyilkosságoknak - írta a Sme című szlovák liberális napilap szerdán. „Az a tény, hogy a politikusok nem képesek a nagyon hasonló forgatókönyvű erőszakos cselekmények több mint egy éve tartó láncolatát megszakítani és a gyilkosokat letartóztatni, egyértelműen az állam csődjét jelenti. Az anyanyelv használatának joga - még Szlovákiában is - nagyon erős. Jobb lenne azonban, ha azok a politikusok, akik otthon a kisebbségeknek még az élethez való jogát sem tudják hatékonyan garantálni, legalább ebben a tragikus pillanatban nem kampányolnának, hanem a takaró alá bújnának” - véli Peter Schutz, a kommentár szerzője. Szerinte a magyar politikusoknak most elsősorban a saját portájuk előtt kellene söpörniük. Lehetséges ugyan arról vitatkozni, milyen profi a „gyilkos kommandó”, de az államnak azért van rendőrsége és titkosszolgálata, hogy megvédje a vétlen állampolgárokat. A romaellenes támadások már jó ideje folynak, s leszögezhető, hogy a magyar államnak „az etnikai indíttatású erőszak elleni harcban legalábbis vannak tartalékai”. Ilyen esetben „szinte morbid”, ha a magyar politikusok ujjal mutogatnak a határon túlra, hogy ott az Európai Unió értékeivel összeegyeztethetetlen, illetve diszkriminatív államnyelvtörvény született, amint azt Sólyom László és Balázs Péter tette. Azt a különbséget is látni kell, hogy a nyelvtörvényt egy legitim parlament hozta, míg a gyilkosság néhány személy műve. Rasszista indítékaikat és tettüket nem lehet megbocsátani - fejti ki a lap. Kérdéses lehet az is, hogy megbocsátható-e az a politika, amely jelentősen hozzájárult az ilyen társadalmi hangulat kialakulásához és felelős azokért a körülményekért, amelyek között a tragédia megérett. Bármilyen sötét következményei is lennének a szlovák nyelvtörvénynek, egy roma házra dobott „molotov-koktél” összehasonlíthatatlanul nagyobb rossz. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a szlovákiai államnyelvtörvényről egyetlen jó mondat is elmondható. Elfogadhatatlan, hogy az állam valakit azért bírságoljon, mert úgy beszél, ahogy azt születésétől fogva tanulta. Ez még akkor is érvényes, ha a jogszabály összhangban van a nemzetközi normákkal. Teljesen egyértelmű azonban, hogy a jogszabály nincs összhangban a józan ésszel és a kisebbségek iránti empátiával. Ha a budapesti politikusok is ezt gondolják, nyugodtan forduljanak Brüsszelhez és Hágához. Nem lenne azonban rossz, ha a kampányban megőriznék az elementáris ítélőképességüket - zárja kommentárját a Sme.

„Budapest megőrült”

Pozsony szerint Magyarország nem híve a konstruktív párbeszédnek

2009. augusztus 4. - (Szilvássy József - Népszabadság)

Szlovákia továbbra is tényekkel kívánja védelmezni a módosított államnyelvörvényt, s nem követi a magyar fél indulatos, olykor hisztérikus magatartását ebben az ügyben. Mi ezután is a kétoldalú tárgyalásokat szorgalmazzuk. Ezeket azonban hétfőn a magyar politikusok ismét elutasították. Peter Stano szlovák külügyi szóvivő lapunk megkeresésére értelmetlennek és eleve eredménytelennek minősítette azt, hogy Magyarország - miután szerinte az EBESZ szakértői legitimnek minősítették a jogszabály célját - újabb nemzetközi szervezeteket terhel a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatos kifogásaival. - Ezt az igyekezetet semmiképpen sem értékelhetjük a konstruktív párbeszéd szorgalmazásaként - szögezte le a szóvivő. A szlovák politikusok közül kedd estig csupán Ján Slota nyilatkozott a hétfői budapesti döntésről. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke azt tanácsolta a magyar politikusoknak, hogy Szlovákia belügyeibe való beavatkozásaik helyett saját országuk súlyos belpolitikai és gazdasági helyzetével és a sokasodó rasszista megnyilvánulásokkal törődjenek, amelyek egyik következménye az, hogy „irtják a magyarországi romákat“ - jelentette ki a magyarellenességéről elhíresült pártvezér. A szlovák lapok tényszerűen ismertették Sólyom László közleményét, amelyben az államfő kifejti, hogy a kisebbségi nyelvhasználat korlátozása Szlovákiában összeegyeztethetetlen a kisebbségeket védő nemzetközi törvényekkel és az Európai Unió értékrendjével. Tájékoztattak Balázs Péter külügyminiszter bejelentéséről is, aki közölte, hogy Magyarország a nyelvtörvény miatt az Európa Tanácshoz és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához is fordul. Kommentárt erről a döntésről a szlovák napilapok közül csupán a pozsonyi Pravda közölt, Budapest megőrült címmel. Szemleírója, Erik Potocky szerint miután Magyarország nem volt eredményes Brüsszelben és az EBESZ-ben, a Nemzeti érdekek védelme című színjátékot Genfben folytatja. Magyarországon is közelegnek a voksolások és a választópolgárok hajszolása nyilván minden eszközt szentesít. - Vajon ebben a hajszában a szocialisták nemzetibbek akarnak lenni a Jobbiknál is? - zárja a kommentárját a lap munkatársa. Lapunk érdeklődésére Öllős László neves szlovákiai politológus fontosnak tartotta Magyarország diplomáciai erőfeszítéseit. - Ha felidézzük a szlovákiai magyarság történetét, akkor túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Budapest segítsége nélkül ez a kisebbség már aligha létezne. Most ugyancsak szükség van erre a határozott fellépésre, mert a nemrég módosított államnyelvtörvény csupán egyike a jelenlegi, három éve regnáló pozsonyi kabinet magyarellenes lépéseinek. Végre tudomására kell hozni a szlovák nacionalistáknak, hogy a mai Európában nem tehetik azt, amit csak akarnak - nyilatkozta lapunknak. Duray elküldte levelét. Duray Miklós tegnap elküldte a Szlovák Nemzeti Pártnak azt a bocsánatkérő levelet, amelyre a pozsonyi másodfokú bíróság jogerős határozata kötelezte őt. A Magyar Koalíció Pártjának stratégiai alelnöke csaknem három éve az InfoRádiónak nyilatkozva fasisztának minősítette a pozsonyi kormánykoalíció tagjává vált Szlovák Nemzeti Pártot. Ezzel a bírósági verdikt szerint megsértette a politikai tömörülés jó hírnévhez való jogát. Ugyanakkor az ítélet törölte Ján Slotáék egymillió koronás kártérítésre és a perköltségek megtérítésére vonatkozó igényét.

Ügyvéddel rendszabályozná a sajtót Tótkomlós

2009. augusztus 1. - (beol.hu)

A sajtó megrendszabályozására készül a tótkomlósi önkormányzat - derül ki egy lapunkhoz eljuttatott előterjesztés-tervezetből. Ha a többség elfogadja Takács Ferenc alpolgármester javaslatát, ügyvédet bíznak meg a szükséges eljárások megindításával. A lapunk birtokába jutott előterjesztés szerint az utóbbi időben a helyi és a megyei sajtóban, illetve az online médiában több „támadás” érte az önkormányzatot, a polgármesteri hivatalt, ezek intézményeit és személyiségeit, ezért egységes fellépésre van szükség. Takács Ferenc alpolgármester érvelése szerint ha a képviselő-testület határozatban ítéli el ezeket a „támadásokat”, akkor egységesen fel lehet lépni ellenük. A javaslat szerint az önkormányzat megbízza dr. Letavecz Ilona ügyvédet, hogy szükséges esetben indítsa meg az ügyeket és lássa is el ezek képviseletét, ehhez a polgármester és a jegyző adjon meg minden támogatást. Az előterjesztés végrehajtásának felelőse az újdonsült polgármester, Garay Rita és Szabados Zoltán jegyző.

Sajtóregulázási tervek Tótkomlóson: megszólal a két városvezető

2009. augusztus 2. - (beol.hu)

Továbbra is ragaszkodik az általa előterjesztett sajtó- és kommentelő-regulázáshoz Takács Ferenc. A tótkomlósi alpolgármester szerint nem menekül a felelősségre vonás elől, aki csak pöffeszkedik és nem a városért dolgozik. Beol.hu-hoz eljuttatott, a tótkomlósi képviselő-testület által augusztus 10-re tervezett ülésen tárgyalandó médiatéma kapcsán kíváncsiak voltunk dr. Garay Rita frissen megválasztott polgármester véleményére. Elmondta, azon a napon lesz a hivatalos beiktatása is. Ezt az előterjesztést Takács Ferenc alpolgármester készítette elő, a részleteket, az előzményeket ő ismeri. - Nem az én aláírásommal született meg az előterjesztés. Az anyagot ismerem, de az előzményekről tájékozódnom kell - mondta a városvezető, majd személyes tapasztalatairól beszélt. - Eddig nem voltam közszereplő, nem voltam kapcsolatban a sajtóval. Az utóbbi hónapokban és megválasztásom óta nem tapasztaltam problémát. A folytatásban is törekszem a korrekt munkakapcsolatra az újságírókkal - nyilatkozta megkeresésünkre. Azt már Takács Ferenc mondta el, hogy ezzel a tervezettel megálljt akarnak parancsolni a várost ért méltatlan támadásoknak. - Elindult egy rágalomhadjárat, miközben a képviselő-testület minden tagjának azért kellene dolgoznia, hogy a város egyre többet tudjon felmutatni. Előkeressük a szekrények mélyéről a régi jegyzőkönyveket, és furcsa dolgok fognak napvilágot látni. A felelősségre vonás alól nem menekül az, aki csak pöffeszkedik, és nem Tótkomlósért dolgozik. Az előterjesztés számomra érthetetlen módon került fel az internetre, ez is azt mutatja, hogy a tárgyalás, a vita előtt valakiknek ez állt érdekükben. A szemtől szembe való véleménynyilvánítás elől elbújnak azok, akik a világháló névtelenségét választják és a várost akarják lejáratni. Ennek gátat kell vetni - mondta az alpolgármester.

Krumpliból kereszt

2009. augusztus 28. - (Götz Eszter - kultura.hu)

Piros-kék rajzokat állított ki a Millenárius Teátrum galériájában Svätopluk Mikyta, aki tavaly elnyerte az év legjobb szlovák képzőművésze címet s a vele járó féléves amerikai ösztöndíjat. Európa-szerte ismerik, nálunk most mutatkozik be először. Easy Drawings, mondja a tárlat címe, és valóban, könnyű kézzel, néhány vonallal vitte papírra szürrealisztikus képeit Mikyta. Értelmezésük, témájuk és a belőlük áradó érzésvilág azonban minden, csak nem könnyed. Nemzeti szimbólumok és történelmet formáló erők zsugorodnak apró, banális jelekké a lapokon, szigorúan szlovák nemzeti színekben tartva. A három szín és a címer elemei, a kettős bizánci kereszt és a hármas domb ezeken a lapokon kortárs minimalista gesztusokban kapnak radikálisan új értelmet. Annál merészebb önvizsgálatot, mint amikor a közhelyszinten szlovák karakterként elkönyvelt krumpli elágazó csírái a kettőskereszt alakját veszik föl, magyar párhuzamban nehéz elképzelni. A nyolcvanas évek újavantgárdja óta a képzőművészetben nálunk nemigen történt ilyen koncentrált, ilyen mély és átfogó öntisztázási kísérlet. Mikyta a távolságot sajátos tükörként használja egész eddigi életművében. Európai ösztöndíjas évei és külföldi kiállításai során erősödött benne a saját gyökereire való reflektálás. A kulturális kapcsolatok számára nem a kívülről jövő elfogadását hozták, hanem éppen egyfajta ellenállást, és helyette a saját jelek, mítoszok, történetek mélyebb megélését. Egyik rajzán összemosódik a címerbeli hármasdomb és a McDonald's nemzetközi márkajele, egy másikon racionális szerkezetben jelenik meg a határhelyzet absztrakciója: három párhuzamos és a közöttük szabályos ritmusban hullámzó interakciók görbéje, amelyek soha nem érik el egymást. Mégis, ez a határozott gondolati mező nagyon sokféle stílust, eszközt mozgósít, ha csak nyomaiban is. Van olyan sorozat, amelyik szürrealisztikus jelenetekkel, álomszerűen felbukkanó részletek összeszervezésével Frida Kahlo túlfűtött jelképhasználatára emlékeztet, máskor az art brut radikalizmusáig is elmegy. Vagy a piktogramok közhelyszerű közérthetőségéig, amikor nemzeti, vallási és ősi pogány szimbólumokat deformál az ösztönök terébe. Hátborzongató az a téren és időn kívüli, csak a lélek terepén megnyilvánuló képi világ, amit Mikyta minden munkájában újra és újra megteremt. Mindennek egyszerre több rétege van: a lét, a történelem, a jelen és a mítosz. A személyes félelem torzított mesefigurákban, két lábon járó képekben, gyilkos sárgarépákban nyilvánul meg, a brutalitás finom rezdülésekben kap feloldást, a föld szimbólumait repülő alakok, a térben szétspriccelő kompozíciók tartják egyensúlyban. És bár a harmónia minden képen felborul valamilyen módon, a szépség keresése ezekben a negatív pólusokban is elementáris erővel van jelen.