Indulat nélküli őszinte válasz

egy indulatos nyílt levélre

Mint ismert, szeptember 10-én Szécsényben tárgyalt Magyarország és Szlovákia miniszterelnöke. Megyénk néhány polgármestere (csak sejthetjük, hogy miért) nem örült a békülést szolgáló találkozónak, sőt meglehetősen barátságtalanul fogadták északi szomszédunk kormányfőjét. Közéjük tartozott Székyné dr. Sztrémi Melinda Salgótarján polgármestere is. Nyílt levelét, melyet a találkozó napján tett közzé - a megbékélés hívei nevében - nem hagyhatjuk válasz nélkül.

Tisztelt Polgármester Asszony!

Lassan járj, tovább érsz! Akaratlanul is ez a magyar közmondás jutott eszembe, amikor mind a magyar, mind a szlovák televízióban megnéztem a Bajnai Gordon és Robert Fico miniszterelnökök találkozójáról készült tudósításokat. Mindkét ország békességet óhajtó polgárai számára nagy örömet jelentett a sajtótájékoztatójuk, mert a jól működő gazdasági és lakossági magyar-szlovák kapcsolatok mellett a legfelsőbb politika szintjén is a javulás irányába történt elmozdulás. Ugyanis a találkozó a vártnál eredményesebbnek bizonyult.

Ön, Polgármester Asszony, a balassagyarmati Medvácz Lajos és a somoskőújfalusi Lichner András kollégái - békülést nem szolgáló megnyilatkozásai - mellett ezúttal is valamilyen oknál fogva (talán felső biztatásra?) késztetést érzett arra, hogy jelenlegi funkcióját, szerepét jelentősen túljátszva a tanácskozás célkitűzéséhez méltatlan, feszültségkeltő, északi szomszédunk miniszterelnökét és Szlovákiát lekicsinylő nyílt levelet tegyen közzé.

A Robert Ficonak címzett levélben kormányzati magasságba emelve önmagát - kvázi mindentudó potentátként osztott ítéletet. Nyilván úgy gondolja, hogy az 1000 éves történelmi múltunk feljogosítja Önt, hogy már-már becsmérlően emlegesse Szlovákiát, amelyik „mindössze 16 éves államisággal rendelkező ország”, amelyik úgymond elorozta „nagy becsben tartott nemzeti szimbólumainkat”, „kisebbségi komplexusa van” és saját királyt sem képes felmutatni. Polgármester Asszony! Ön ugyan büszke történelmi ismereteire, de gondolkodásmódja emlékeztet a nemzeti gőg korábbi - a 21. században nemkívánatos − túltengésére, mely súlyosan sérti a Magyar Királyságban velünk együtt élt, majd az önállóságot nem véletlenül választó, és országukat sikeresen építő, kultúrájában és szokásaiban hozzánk közelálló nép nemzeti érzékenységét. Alkalmas arra, hogy bizalmatlanságot keltsen a szlovák és a magyar emberek között. Figyelmet érdemel, hogy szécsényi párttársai kimaradtak a Szlovákiát és miniszterelnökét pocskondiázó akcióból. Valószínűleg közöttük akadtak, akik felfogták, hogy érdekünk fűződik az elmérgesedett viszony fokozatos rendezéséhez. Az is említésre méltó, hogy Szécsényben Beer Miklós váci püspök jelenlétében szlovákiai és magyarországi ferencesek mintegy 300 hívővel együtt szlovák és magyar nyelven imádkoztak a miniszterelnökök tárgyalása idején a találkozó sikeréért. Ők megértették, hogy a magyar miniszterelnök az egyszerű emberek véleményét fejezte ki, amikor leült tárgyalni a korábban joggal vitatott kijelentéseket és intézkedéseket tett szlovák kollégájával. De Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke is kulturáltan viselkedett a találkozóval kapcsolatban, és tudta, hogy mi a dolga…

Tisztelt Polgármester Asszony! Szerencsés lenne, ha politikai felhangoktól hemzsegő dörgedelmek helyett az együttműködést tartaná szem előtt. Köztudott, hogy Salgótarján várossá alakulásában és fejlődésében, az ipar megtelepülésében jelentős szerepet játszottak az északról jött, jobbára szlovák szakemberek. Minden bizonnyal példaértékű lenne - a hagyományápolás, a gazdasági kapcsolatok és a példamutatás miatt is - a szlovák nyelvoktatás lehetőségének megvizsgálása és a közeledést segítő lépések megtétele nemcsak szavakban, hanem a gyakorlatban is. Úgy gondolom, hogy az Ön nyílt levele sajnos nem segíti elő az együttműködést Salgótarján testvérvárosaival, Besztercebányával és Losonccal.

Természetesen határozottan fel kell lépnünk a mindenkori szlovák kormány kisebbségek - elsősorban a magyarok - jogait korlátozó intézkedései ellen. Ilyen a szeptember elsejétől hatályos nyelvtörvény több rendelkezése is, amelyek nem euro-komform módon szabályoznak bizonyos viszonyokat. Továbbá elfogadhatatlan az az intézkedés is, ami a Magyar Köztársaság elnökével történt, amikor megtiltották a belépését Szlovákiába.

Minden jogos sérelem ellenére semmi sem indokolja, hogy visszatérjünk az egykori szűk látókörű, önző, gőgös, a trianoni országvesztéshez is hozzájáruló politizáláshoz. Az Európai Unió közös múlttal rendelkező két országának előbb-utóbb rá kell találni a megbékélés útjára. Ebbe az irányba történt némi reménykeltő lépés Szécsényben.

Salgótarján - mint határ menti város - polgármesterének nem tartozik a feladatai közé a megosztó gondolkodásmód, a feszültségek szítása, az ellentétek fokozása a magyarok és a szlovákok között politikai megfontolásból sem

Szerencsére tapasztalatból tudom, hogy még az említett „nyílt levélhez” hasonló írások és egyes határon túli és hazai politikusok sértő kijelentései sem tudják elfojtani a magyar és szlovák emberek azon vágyát, hogy egymás mellett békésen és barátságban éljenek.

Üdvözlettel - S pozdravom

Dr. Egyed Ferdinánd

Salgótarján Megyei Jogú Város Szlovák Kisebbségi Önkormányzatának elnöke,

a Nógrád Megyei Szlovák Kisebbségi Önkormányzat tagja

Újabb levelet kapott Fico - Most a salgótarjáni polgármestertől

2009. szeptember 9. - (nport.hu / vg.hu)

A balassagyarmati városvezetés után a salgótarjáni polgármester is nyílt levelet intézett a szlovák miniszterelnökhöz. A salgótarjáni polgármester, Székyné dr. Sztrémi Melinda a balassagyarmati városvezetőkhöz hasonlóan sérelmezi levelében a révkomáromi incidenst, illetve a szlovák nyelvtörvény bevezetését. Mint ismert, a szlovák miniszterelnök holnap Szécsényben találkozik Bajnai Gordon kormányfővel. Elsőként a balassagyarmati polgármester és alpolgármestere intézett nyílt levelet Ficonak, amelyben azt kérték, hogy ne városukon keresztül közelítse meg Szécsényt, hanem válasszon más határátkelőt.

Az alábbiakban a salgótarjáni polgármester nport.hu-n olvasható levelét tesszük közzé:

„Fico Úr!

Szeretném felhívni a figyelmét néhány dologra, mert úgy látom, történelemismeret tekintetében súlyos hiányosságai vannak. Ez persze érthető, nem csoda, hogy az önök - nem túl terjedelmes - nemzeti történelemkönyvéből kimaradt néhány vitathatatlan tény. Ám nekünk, magyaroknak - Magyarország ezer éves történelme okán és jogán - nem lehet szelektív a memóriánk.

Ön - egy mindössze 16 éves államisággal bíró ország vezetőjeként - valószínűleg elképzelni sem tudja, micsoda felelősséget ruház ránk az a tény, hogy a mi őseink 1000 éve alapítottak hazát itt, a Kárpát-medencében. S ezt az ezer esztendőt tisztán, felelősséggel kell megőrizzük emlékezetünkben, legyen szó annak legdicsőségesebb, vagy kevésbé diadalmas fejezeteiről. Erre tanítanak bennünket nagy királyaink is. Emlékeztetem Önt, hogy már Szent István királyunk is arra intette korának gondolkodóit, hogy be kell fogadni az idegeneket, mert az ő kulturális, nyelvi sokszínűségük gazdagítja magát a befogadó nemzetet is. Így fogadtunk be mi magyarok magunk közé számtalan népet, s így forrt egybe a sorsunk évszázadokra. Tudja, ezért van az, hogy én magam nem tekintem - a mai értelemben vett - kisebbségnek a trianoni határokon kívül rekedt szlovákiai magyarságot, mert annak minden egyes tagja ezer éves államiságunk szimbóluma. Még akkor is így van ez, ha a nagyhatalmak igazságtalan osztozkodása révén létrejött, a tőlünk elvett területekkel megnövelt, új országok számára kínos ez a szembenézés.

Pedig végre itt volna az ideje. Ne féljen, nem határrevíziót akarunk, s nem kérjük vissza Önöktől saját, igen nagy becsben tartott nemzeti szimbólumainkat, a hármas halmot és a kettős keresztet sem, csupán azt szeretnénk elérni, ne Önökben keltsen sérelmet mindaz, amit velünk szemben elkövettek! Inkább legyenek büszkék közös történelmünkre és ne - kisebbségi komplexusból táplálkozó - gyűlöletet érezzenek Magyarország és a szlovákiai magyarság iránt. Higgye el, nekünk is fáj, hogy éppen két éve Önök újra megszavazták a súlyosan magyarellenes Beneš-dekrétumok sérthetetlenségét, ami több mint szégyen, mégsem jutna eszünkbe ezért a Magyarországon élő szlovák kisebbségen bosszút állni! Mert Szent István óta a békés együttélésre törekszünk.

Persze a békesség keresése nem lehet egyenértékű a balgasággal. Én sem kérek Öntől lehetetlent - például hogy mondjon egy szlovák királyt -, ezért kérem, Ön se várja el tőlem, és ne várja el a magyar nemzettől, hogy szó nélkül hagyjuk azt a súlyosan kirekesztő, magyarellenes nyelvtörvényt, ami az Ön és kormánya nevéhez fűződik. Nem is beszélve Sólyom László köztársasági elnök kitiltásáról. Tudja, nem elég ám az Unióhoz tartozni, európai módon kell gondolkodni és viselkedni! Salgótarjánban és Nógrád megyében a nemzetiségek évszázadokon keresztül mindig azt keresték, mi az, ami összeköt bennünket, és sohasem azt, ami szétválaszt. Számtalan példát tudnék hozni Önnek arról, hogyan élünk itt, Salgótarjánban szlovákok és magyarok a legnagyobb békében.

Iskoláinkban ugyanolyan jogai vannak a Szlovákiából érkező tanulóknak, mint magyarországi gyermekeinknek; vegyes házasságok köttettek régen és köttetnek ma is, gazdasági szimbiózisban élünk, egymáshoz járunk vásárolni, közös kulturális programokat szervezünk, s elmondhatom: Fülek városával kiemelkedően jó viszonyt ápolunk. Velük együtt, a történelmi Nógrád megye településeinek társulásával készítettük elő a Novohrad - Nógrád Geopark projektet, amelynek sikere esetén első közép-európai pályázóként csatlakozhatnánk az UNESCO globális geopark-hálózatához. De említhetem a Somoskői vár történetét is, ahová mi magyarok az uniós csatlakozásig csak útlevéllel kirándulhattunk. Mégis békésen, elfogadóan tudtunk osztozni rajta szlovák partnerünkkel. Nem lázadtunk, nem pöröltünk, és nem nyilvánítottunk egyetlen szlovák politikust sem nem kívánatos személynek Magyarországon.

Fico úr! Végezetül nyomatékosan arra kérem, ne akarja megismételni a huszadik századi történelem legszégyenteljesebb fejezeteit, amikor a nagypolitika - saját, kisszerű érdekeitől vezérelve - belerondítva a mindennapi életbe, tönkre akarta tenni az emberek közötti békességet, s embert ember ellen fordított! Hagyja, hogy továbbra is egyetértésben élhessünk egymás mellett! Mostanság, amikor a világ minden igazságtalanságról csak politikailag korrekt módon becsomagolva lehet beszélni, ezek az őszinte sorok sokaknak nem tetszenek majd. Az Önhöz hasonlóak ilyenkor szélsőségesezni, nacionalistázni szoktak minket, magyarokat, s valószínűleg a híres szlovák érzékenységről is papolni fognak. (Persze a magyarok érzékenységével jó ideje nem foglalkozik senki.)

De hiába minden elterelő hadművelet, a tény akkor is tény marad: a szlovákiai magyarok otthon vannak a Felvidéken, és nem használhatja fel őket egyetlen politikai kalandor sem azért, hogy szavazatokat szerezzen, és közben saját kétes ügyleteiről is elterelje a figyelmet!”

Három nógrádi település vezetői is

nyílt leveleket írtak Robert Ficonak

2009. szeptember 9. - (mti)

Három nógrádi település vezetői is barátságtalan hangvételű nyílt levelet írtak Robert Fico szlovák miniszterelnöknek a csütörtökre tervezett magyar-szlovák kormányfői találkozó előestéjén. A kormányszóvivő és a rendészeti miniszter egyaránt arra hívta fel a figyelmet, hogy nem hisztériakeltésre lenne szükség, bizonyos magyarországi kijelentések bizonyosan ártanak a határon túli magyaroknak. Balassagyarmat fideszes vezetői arra kérték a szlovák kormányfőt, hogy magyarországi látogatásakor válasszon más határátkelőhelyet és kerülje el a várost, amikor a találkozó színhelyére, a közeli Szécsénybe tart. Salgótarján fideszes polgármestere eközben nyílt levélben kérte a szlovák miniszterelnököt, ne ismételje meg a XX. századi történelem legszégyenteljesebb fejezeteit, amikor a nagypolitika tönkre akarta tenni az emberek közti békességet. A városvezető szerint a határ menti Salgótarjánban a legnagyobb békében élnek szlovákok és magyarok, egyforma jogokkal tanulnak a városban a szlovákiai és a magyarországi diákok, vegyes házasságok köttetnek, „gazdasági szimbiózisban élünk, egymáshoz járunk vásárolni, közös kulturális programokat szervezünk”. „ Somoskőújfalu független vezetői levelükben azt fejtegették, hogy Somoskőújfalu minden lakója magyar nemzetiségű és magyar ajkú, mégis két államhoz is tartozott, mintegy ezer éven át Magyarországhoz, 1920 és 1924 között pedig Csehszlovákiához. A somoskőújfalusiak a felvidéki magyarok teljes körű nyelvhasználatát követelik - írták a levélben.

Nyílt levél Ficonak

Somoskőújfalu harmóniát kíván a jó palócoknak és a tót atyafiaknak

2009. szeptember 9. - (mti)

A trianoni békeszerződés után négy évig Csehszlovákiához tartozott Nógrád megyei Somoskőújfalu vezetői várják azt időt, amikor békében élhetnek együtt a „jó palócok” és a „tót atyafiak” - a határ menti falu vezetői ezt a Robert Ficonak írt nyílt levelükben fogalmazták meg, amelyet szerdán küldtek meg az MTI-nek. Azt kérték Ficotól, döntse el, hogy Somoskőújfalunál kívánja-e átlépni az államhatárt. Lichner András polgármester és Murányi Sándor alpolgármester (függetlenek) annak kapcsán fogalmazott meg nyílt levelet, hogy csütörtökön a megyében, Szécsényben találkozik a magyar és a szlovák miniszterelnök, Bajnai Gordon és Robert Fico. Felidézik: Somoskőújfalu minden lakója magyar nemzetiségű és magyar ajkú, mégis két államhoz is tartozott, mintegy ezer éven át Magyarországhoz, 1920 és 1924 között pedig Csehszlovákiához. Őseik állhatatos küzdelmének köszönhetik, hogy eleiknek csak négy évig kellett szlovák nyelvű bizonyítványt átvenniük - annak ellenére, hogy ezt a nyelvet nem ismerték -, és falujuk hazakerült az anyaországhoz - írják. Hozzáteszik: sajnos a többi felvidéki magyarlakta település nem volt ilyen szerencsés. Az ott élőkre szabadította rá most „Ön és társasága a fajelmélet szagú nyelvtörvényét.” A somoskőújfalusiak a felvidéki magyarok teljes körű nyelvhasználatát követelik - írták. „Azért, hogy az előttünk járó somoskőújfalusiak emlékét ne sértsük, s hogy felvidéki testvéreink teljes körű nyelvhasználatát nyomatékkal követeljük, s köztársasági elnök úr, Sólyom László becsületét is védjük, Önre bízzuk a döntést, hogy a fentiek ismeretében át kívánja-e lépni Somoskőújfalunál a jelenlegi államhatárt” - áll a levélben. A falu vezetői kitérnek rá: megértik, bár nem fogadhatják el a fiatal szlovák állam „önazonosságkereső, pubertáskori, lázas kapkodásait, szerepzavarait”. Végül azt írják: „Őszinte szívvel várjuk azt az időt, amikor - mint ahogy az két európai néphez illik - a kölcsönös érdekeket felismerve, egymást gazdagítva, békében és harmóniában élhetünk együtt, mi, jó palócok, és Önök, tót atyafiak.”

Közös nyilatkozat

Bajnai Gordon és Robert Fico szécsényi találkozójáról

2009. szeptember 10. - (mti)

Bajnai Gordon magyar miniszterelnök és Robert Fico szlovák miniszterelnök csütörtöki szécsényi találkozóján a felek közös nyilatkozatot írtak alá, amelynek a www.kormanyszovivo.hu oldalon megjelent szövegét az alábbiakban közöljük.

Közös nyilatkozat Bajnai Gordon, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke

és Robert Fico, a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke szécsényi találkozójáról

Bajnai Gordon, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke és Robert Fico, a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke 2009. szeptember 10-én találkozót folytatott Szécsényben, hogy megvitassák a magyar szlovák kétoldalú kapcsolatok időszerű kérdéseit.

Országaik állampolgárai iránt érzett közös felelősségük tudatában, keresve a nyitott kérdések közös megoldását és törekedve a kétoldalú kapcsolatok élénkítésére,

támaszkodva azokra a közös értékekre, jogi kötelezettségvállalásokra és demokratikus elvekre, melyek a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság európai uniós és NATO tagságából fakadnak,

megerősítve a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között Párizsban, 1995. március 19-én aláírt, a Jószomszédi Kapcsolatokról és Baráti Együttműködésről Szóló Szerződés minden paragrafusa betartásának és alkalmazásának jelentőségét,

a következő nyilatkozatot teszik:

1. Magyarország és Szlovákia közös érdeke a köztük lévő politikai feszültség enyhítése, mely az elmúlt pár hétben néhány aggasztó fejlemény táptalajául szolgált. A Felek minden felelős politikai párt figyelmét rá kívánják irányítani a társadalmi kockázatokra és felszólítják Magyarország és Szlovákia minden polgárát, hogy tanúsítsanak egymás iránt türelmet és kölcsönös megértést.

2. A Magyar és a Szlovák Köztársaság miniszterelnökei tudatában vannak annak, hogy a kétoldalú kapcsolatoknak a kölcsönös bizalomra, átláthatóságra, a pragmatikus és építő jellegű kétoldalú párbeszédre kell épülnie. Magyarország és Szlovákia miniszterelnökei élni kívánnak az együttműködés minden rendelkezésre álló formájával és eszközével, beleértve a kormányfői szintű további kapcsolattartást is, megelőzendő bármi olyan lépést, ami negatívan befolyásolhatná a kétoldalú kapcsolatokat.

3. Magyarország és Szlovákia miniszterelnökei - fenntartva saját véleményüket a kérdés jogi aspektusára vonatkozóan - sajnálkozásukat fejezik ki Sólyom László a Magyar Köztársaság elnöke 2009. augusztus 21-i, Révkomáromba (Komárno) tervezett látogatásának körülményei miatt. Hasonló helyzetek kialakulásának megelőzése végett a Felek felkérik szakértőiket, hogy közösen dolgozzanak ki egy javaslatcsomagot a jövőre vonatkozóan. A Felek megerősítik elkötelezettségüket a személyek szabad mozgására vonatkozó EU alapelv mellett és hangsúlyozzák az Európai Unió állampolgárai közötti szabad és akadálymentes kapcsolattartás jelentőségét.

4. Magyarország és Szlovákia miniszterelnökei megerősítik a Magyar és a Szlovák Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalását a Szlovákiában és Magyarországon élő nemzeti kisebbségek tagjai jogainak tiszteletben tartására és biztosítására, csakúgy, mint az 1995-ben Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között 1995-ben aláírt Jószomszédi Kapcsolatokról és Baráti Együttműködésről Szóló Szerződésben vállalt kötelezettségeiket.

5. A két Fél elfogadja az EBESZ Kisebbségügyi Főbiztosának minden ajánlását a Szlovák Köztársaság államnyelvtörvényének módosítására vonatkozóan és üdvözli a Kisebbségi Főbiztos szándékát, hogy aktív közreműködő és megfigyelő szerepet játsszon ajánlásainak megvalósítása során mindvégig. A szlovák oldal megerősítette, hogy szorosan együttműködik a Főbiztos hivatalával az ajánlások megvalósításában. A Felek felgyorsítják a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó kétoldalú vegyesbizottság keretében elvégzendő munkát. A vegyesbizottságot rendszeresen összehívásra kerül, üléseire a Főbiztos Hivatalának képviselői meghívást kapnak a Felek megállapodása szerint.

6. A miniszterelnökök 2008. novemberi, révkomáromi (Komárno) találkozóján aláírt közös nyilatkozat tartalmát megerősítve a Felek megállapodnak, hogy határozott intézkedéseket tesznek a szélsőséges jelenségekkel és csoportokkal szemben, fellépnek az idegengyűlölet, az intolerancia, a sovinizmus és a nacionalizmus, az erőszak minden megjelenési formájával, valamint azok más országokba irányuló exportjával szemben. Minden jogi eszközt felhasználnak, hogy az országaikban élő polgáraikat megakadályozzák a gyűlölet, az idegengyűlölet, az intolerancia, a sértő nyelvezet és a diszkrimináció terjesztésében. A két kormány mindent megtesz, hogy megakadályozza a szélsőséges erők térnyerését, különös tekintettel a betiltott vagy vádeljárás alatt álló félkatonai szervezetekre. A Felek megvizsgálják annak lehetőségét, hogy a fenti feladatok ellátására közös rendőrségi munkacsoportot állítsanak fel két hónapon belül.

7. A Felek megerősítik szándékukat a 2007. júniusi magyar-szlovák miniszterelnöki találkozón elfogadott 14 pontos cselekvési terv végrehajtásának felgyorsítására. E cselekvési terv közös céljainak teljes körű megvalósítása érdekében a még hátralévő közös munka menetrendjét a két kormány 2009. szeptember 30-ig kijelölésre kerülő tagja dolgozza ki.

8. A miniszterelnökök aláhúzták a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti Jószomszédi Kapcsolatokról és Baráti Együttműködésről Szóló Szerződés végrehajtására létrehozott összes vegyesbizottság újbóli összehívásának szükségességét abból a célból, hogy a két kormány jövőbeli együttes ülésének lehetőségét, előfeltételeit és céljait feltárják.

9. A Felek Magyar-Szlovák Együttműködési Tanácsot állítanak fel, egy nem politikai független tanácsadó testületet, a két ország közötti együttműködés erősítésének céljával. A Tanács évente jelentést készít a kapcsolatok fejlődéséről, egyúttal javaslatokat fogalmaz meg a két ország közötti viszony javítására. A Tanács felügyeli a tervezett Magyar-Szlovák Együttműködési Alapot, melynek feladata projektek, ösztöndíjak, diákcsereprogramok, valamint a magyar-szlovák együttélést és együttműködést segítő kulturális, művészeti és sportesemények támogatása.

10. A fenti politikai célok és a Magyar-Szlovák Alapszerződés szellemében, az európai értékekkel összhangban a miniszterelnökök megegyeztek, hogy megbízzák külügyminisztereiket: készítsenek számukra egy kibővített együttműködési csomagot 2 hónapon belül. A csomag többek között az alábbiakat tartalmazza:

- A Magyar-Szlovák Együttműködési Tanács és a Magyar-Szlovák Együttműködési Alap részletei;

- A két ország energiabiztonságát érintő együttműködési projektek listája;

- A közúti és vasúti összeköttetés fejlesztésének menetrendje;

- A Duna és Ipoly folyókon tervezett új hidakról szóló keret-megállapodás;

- A határmenti régiókban a munkanélküliség csökkentésére irányuló közös intézkedéscsomagok;

- Az előkészítés alatt álló közös történelem tankönyv használata, és a közös történelmi kutatások folytatása;

- A mindkét állam számára kihívást jelentő roma integráció erősítésének együttműködési terve;

11. Magyarország és Szlovákia miniszterelnökei megegyeztek, hogy védnökséget vállalnak a Magyar és a Szlovák Köztársaság között Párizsban, 1995. március 19-én aláírt, a Jószomszédi Kapcsolatokról és Baráti Együttműködésről Szóló Szerződés megkötésének 15. évfordulója méltó megemlékezésére.

Tizenegy pontos nyilatkozatot fogadott el Bajnai és Fico Szécsényben

2009. szeptember 10. - (mti)

Tizenegy pontos közös nyilatkozatot fogadott el Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák kormányfő csütörtökön Szécsényben, a Forgách-kastélyban tartott találkozón. A nyilatkozat szerint Szlovákia kész az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosának ajánlása szerint módosítani az államnyelvtörvényt. A megállapodás kitér Sólyom László augusztus 21-ei, meghiúsult révkomáromi látogatására is. A két kormányfő - fenntartva az eset jogi aspektusaival kapcsolatos eltérő álláspontját - sajnálatát fejezte ki a látogatás „körülményei miatt”. A magyar pártok közül csak az MSZP nyilatkozott pozitívan a találkozóról. A Fidesz és a KDNP kifejezetten eredménytelennek minősítette a megbeszélést. A találkozó utáni közös sajtótájékoztatón a magyar kormányfő azt mondta: nem végeredmény, hanem lehetőség, amire Robert Ficoval jutottak. Hozzátette: nem szűntek meg mindenben a véleménykülönbségek, de elkezdték tisztázásukat. Bajnai az EBESZ főbiztosának ajánlásai közül kiemelte, hogy az nem kérdőjelezi meg a törvény létét, de javasolja, állítsák vissza a megbontott érzékeny egyensúlyt a kisebbségi nyelvekről és az államnyelvről szóló törvények között. Szintén javasolja a jelentés, hogy az államnyelvtörvény egyensúlytanságait a módosítás végrehajtási rendeletében tisztázzák. Robert Fico hasznosnak és sikeresnek nevezte a találkozót. Közölte, hogy teljes mértékben magukénak vallják, és teljesíteni fogják azt, ami a közös nyilatkozatban áll. Bejelentette, hogy meghívta Szlovákiába a magyar miniszterelnököt, aki - mint mondta - bármikor, bármelyik városba ellátogathat. Ő azonban azt javasolja, hogy Révkomáromban találkozzanak, ahol a tervek szerint felállítják Cirill és Metód szobrát. A szlovák kormányfő kijelentette, hogy a Szlovákiában élő kisebbségek, köztük a magyarok helyzete megfelel az európai normáknak. Szlovákia területén tizenegy kisebbség él, és a magyarok kivételével mindegyikük számára elfogadható az államnyelvtörvény. A magyarok részéről politikai célzatúak a kifogások, amelyekkel „megtévesztik és megriasztják” az embereket - mondta Robert Fico.

Nem történt rendbontás Szécsényben

2009. szeptember 10. - (mti)

Negyed hét után ismét elcsendesedett Szécsény, a Nógrád megyei kisvárosban az élet visszaállt a régi kerékvágásba - jelentette a helyszínről az MTI tudósítója csütörtök este. Robert Fico autókonvoja hat óra előtt öt perccel, Bajnai Gordoné negyedórával később hagyta el Szécsényt. Negyed hétkor feloldották a négy órától tartó útlezárást a belvárosban, az érdeklődők és a tüntetők is hazafelé indultak, és levonultak a helyszínről a készenléti rendőrök is. Szécsényben már csak a művelődési ház zsúfolt, mivel ott rendezték be a sajtóközpontot. A nap során nem történt rendbontás a városban.

Fidesz: Fico felmosta a padlót Bajnaival

2009. szeptember 10. - (mti)

Kudarcnak nevezte a magyar és a szlovák miniszterelnök szécsényi találkozóját az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke csütörtökön Budapesten. Németh Zsolt szerint Robert Fico „felmosta a padlót” Bajnai Gordonnal. A politikus azért tartja kudarcnak a megbeszélést, mert a miniszterelnökök által elfogadott dokumentumban nem szerepel Szlovákia bocsánatkérése Sólyom László államfő „kitiltásáért”, valamint az sem, hogy Magyarország a további együttműködés feltételének tekinti a szlovák államnyelvtörvény módosítását. A Fidesz a szöveget elemezni fogja, és pénteken fejti ki álláspontját részletesen a sajtó előtt - közölte az ellenzéki politikus.

Magyarországgal mindent lehet

2009. szeptember 10. - (mti / ma.hu)

A magyar-szlovák kormányfői nyilatkozat értelmében a két ország fellép a szélsőséges jelenségek és csoportok, a sovinizmus, a nacionalizmus, valamint az idegengyűlölet ellen. Megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy közös rendőrségi munkacsoportot állítsanak fel. A két kormányfő a kétoldalú testületek munkájának felújításában, újak alapításában is megegyezett. A találkozó utáni közös sajtótájékoztatón a magyar kormányfő azt mondta: nem végeredmény, hanem lehetőség, amire Robert Ficoval jutottak. Hozzátette: nem szűntek meg mindenben a véleménykülönbségek, de elkezdték tisztázásukat. A találkozó lehetőséget adott arra, hogy a két ország közös akarattal megkezdje a kapcsolatok rendezését. Mindkét országnak érdeke, hogy tanuljon az elmúlt száz év és az azt megelőző időszak hibáiból, és tudja, van vesztenivalója - közölte Bajnai Gordon. Azt mondta: a nyilatkozat azt rögzíti, hogyan szeretnének továbbhaladni. Újságírói kérdésre Bajnai Gordon megerősítette: a nyelvtörvény ügyében lényeges és érdemi jogértelmezési, illetve véleménykülönbség van a két ország, valamint a szlovákiai magyar kisebbség pártjai és más parlamenti pártok között. Az EBESZ főbiztosának ajánlásai közül kiemelte, hogy az nem kérdőjelezi meg a törvény létét, de javasolja, állítsák vissza a megbontott érzékeny egyensúlyt a kisebbségi nyelvekről és az államnyelvről szóló törvények között. Szintén javasolja a jelentés, hogy az államnyelvtörvény egyensúlytanságait a módosítás végrehajtási rendeletében tisztázzák. A kormányfő kiemelte, hogy Magyarország megkezdte a szélsőségesek visszaszorítását. Példaként egyebek mellett a Magyar Gárda feloszlatását és a Rudolf Hess-emléktüntetés megakadályozását említette. Következetes rendőri, jogi és politikai cselekedetek kellenek ez ügyben - mondta. Bajnai Gordon véleménye szerint azért fontos a két ország közös fellépése, hogy már a határokon meg tudják állítani a szélsőségeseket. Robert Fico hasznosnak és sikeresnek nevezte a találkozót. Közölte, hogy teljes mértékben magukénak vallják, és teljesíteni fogják azt, ami a közös nyilatkozatban áll. A kormányfő szerint Szlovákiában 2010 júniusáig stabil kormány lesz hatalmon, és ez garancia arra, hogy szlovák részről lesz elég erő az elvi megállapodás végrehajtására. Bejelentette, hogy meghívta Szlovákiába a magyar miniszterelnököt, aki - mint mondta - bármikor, bármelyik városba ellátogathat. Ő azonban azt javasolja, hogy Révkomáromban találkozzanak, ahol a tervek szerint felállítják Cirill és Metód szobrát. Robert Fico folyamatos egyeztetést és párbeszédet javasolt Bajnai Gordonnak, mert el kell kerülni, hogy „a média és a szélsőségesek kommunikáljanak helyettünk”. A Szlovákiában élő kisebbségek, köztük a magyarok helyzete megfelel az európai normáknak - jelentette ki Robert Fico, aki hazugságnak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint a szlovák nyelvtörvény korlátozza a magyar kisebbség nyelvhasználatát. Szlovákia területén tizenegy kisebbség él, és a magyarok kivételével mindegyikük számára elfogadható az államnyelvtörvény. A magyarok részéről politikai célzatúak a kifogások, amelyekkel „megtévesztik és megriasztják” az embereket - mondta Robert Fico. A szlovák kormányfő kifogásolta, hogy a Magyar Koalíció Pártjának képviselői egy nappal a találkozó után, a szlovák törvényhozás napján részt vesznek a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának ülésén. Hozzátette: szeretnék, ha Budapest átértékelné a fórummal kapcsolatos álláspontját. A szlovák kormányfő kifogásolta, hogy „legitim tüntetés” zajlik a nyelvtörvény ellen, és Szlovákiával szembeni szélsőséges fellépések tapasztalhatók Magyarországon. A magyar pártok közül csak az MSZP nyilatkozott teljesen pozitívan a találkozóról. Mesterházy Attila frakcióvezető úgy vélekedett, hogy a nyilatkozat „nemzetközi felügyelet alá helyezi” Szlovákiát. Az ellenzéki pártok közül a Fidesz és a KDNP kifejezetten eredménytelennek minősítette a találkozót, Németh Zsolt fideszes politikus egyenesen úgy fogalmazott, hogy Robert Fico „felmosta a padlót” Bajnai Gordonnal. Az MDF úgy értékelte a megbeszélést, hogy azt „nehéz eredményesnek minősíteni”, míg az SZDSZ szlovák-magyar kerekasztal összehívását kezdeményezte. - A miniszterelnök tájékoztatni fogja a köztársasági elnököt a megbeszélésről és Sólyom László államfő csak ezt követően alakítja ki álláspontját - mondta Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke azt mondta, hogy a két miniszterelnök - „kissé kibúvót keresve” - az EBESZ kisebbségügyi főbiztosára próbálta áthárítani a felelőséget a nyelvtörvény okozta problémák miatt. Bugár Béla, a Híd-Most párt elnöke viszont pozitívnak nevezte a találkozó eredményét. Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke úgy vélekedett, hogy a megbeszélés semmit nem oldott meg, mert a problémák forrása a magyar oldalon van. Robert Fico koalíciós partnere ismét revizionizmussal és hazugsággal vádolta Magyarországot, valamint bírálta a szerinte nagyon engedékeny szlovák külügyminisztériumot. Robert Ficot bírálta a kormányfői találkozó kapcsán a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) első alelnöke. Anna Belousovová meglepőnek nyilvánította, hogy a magyar fél a nyelvtörvény ügyét továbbra is „nemzetközi szinten, főleg az EBESZ szakértőinek bevonásával” kívánja megoldani. Szerinte ez „nem járható út”. Az Európai Unió fellépése, amely valószínűleg hosszú jogi procedúrát jelent majd, nem pótolhatja az egyértelmű és erőteljes magyar nemzeti alapú választ - hangsúlyozta Orbán Viktor a magyar-szlovák ellentétekről szólva Brüsszelben magyar újságíróknak. „A bajok gyökere ott van, hogy ma Magyarország olyan gyenge országnak tűnik a kívülálló számára is, amellyel mindent meg lehet tenni” - jelentette ki.

Slota: Semmilyen lényeges kérdést nem oldott meg a Bajnai-Fico találkozó

2009. szeptember 10. - (sita)

Semmilyen lényeges kérdést nem oldott meg Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök csütörtöki szécsényi találkozója Ján Slota szerint. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke úgy véli, továbbra is a magyar fél kelti a konfliktusokat. „Ha nem születik megállapodás a reciprocitásról, és nem lesz magyarázat a magyarországi szlovákok genocídiuma, a kapcsolatok nem lendülhetnek előre. Slota kifejtette, hogy a kormányfők tanácskozása előtt tartózkodott a sajtónyilatkozatoktól, noha Bajnai ismételten hazudott. A magyar miniszterelnök szavai - anélkül, hogy konkretizálta volna, Bajnai mely kijelentéseire gondol - csak igazolták, a magyar hivatalos köröknek nem a nyelvtörvény, a jószomszédi viszony vagy az európai Unión belüli baráti kapcsolat a célja, hanem „egyértelműen Trianon eltörlése”. Slota szerint mindegy, éppen kik vezetik Magyarországot, a monarchisták, a szocialisták, a kommunisták vagy a jelenlegi „legnagyobb demokraták”, valamennyien a Nagy-Magyarország-eszmét követik. Ez az eszme „vértestvére” a Nagy-Albánia-eszmének - tette hozzá. Slota megismételte azt a többször is hangoztatott véleményét, hogy a határok kétségbe vonása a térségben háborúhoz vezethet. Mint rendszeresen, most is bírálta a külügyminisztériumot, amiért nem lép fel kellő eréllyel Budapest szándékai ellen, amiért defenzív politikát folytat. Éppen ezért pártja nyomást fog gyakorolni a diplomáciát, hogy akadályozza meg „a déli szomszéd terrorista politikáját”. Az MKP-t és a Híd pártot az ötödik magyar hadoszlopnak minősítette.

Bajnai: Csak utólag lehet megmondani, sikeres volt-e a találkozó

2009. szeptember 11. - (mti)

„Az viszont mindenképpen siker, hogy találtunk egy utat, amely remélhetőleg a megoldás irányába visz” - mondta Bajnai Gordon az Új Szónak adott interjújában. Bajnai Gordon szerint csak utólag lehet megmondani, hogy mennyire volt sikeres a csütörtöki magyar-szlovák kormányfői találkozó. „A múltban is többször próbáltunk javítani a két ország kapcsolatán, de sorra kudarcot vallottunk. Az viszont mindenképpen siker, hogy találtunk egy utat, amely remélhetőleg a megoldás irányába visz” - jelentette ki a miniszterelnök abban az interjúban, amelyet az Új Szó című pozsonyi magyar napilap közöl pénteken. Bajnai leszögezte: a Robert Fico szlovák kormányfővel folytatott tárgyalásán elsősorban a szlovákiai államnyelvtörvény-módosítás körüli problémákra keresett megoldást. Ezt szerinte az EBESZ kisebbségi főbiztosának ajánlásaiban lehet megtalálni. „Amikor azt mondtuk, hogy elfogadjuk az EBESZ-főbiztos ajánlásait, akkor azt mondtuk ki, hogy a sokat vitatott nyelvtörvény végrehajtási rendelkezéseit úgy kell megírni, hogy az a magyar kisebbséget ne bizonytalanítsa el a saját nyelvhasználatában, és ne lehessen ezért senkit megbüntetni” - mondta Bajnai. Szavai szerint a főbiztos konkrét ajánlásokat fogalmazott meg, és ezek közül kettő nagyon fontos. „A kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvényt is módosítani kell, hogy egyensúlyba kerüljön az államnyelvtörvénnyel. Hogy megadja a kisebbségi nyelvhasználatnak azt a védelmet, ami minden kisebbségnek kijár Európában. Ha ezt Szlovákia elfogadja, akkor ez érdemi javulást hozhat. A főbiztos ajánlásában az is szerepel, hogy indokolt lenne Szlovákiában kisebbségi törvényt elfogadni, amely átfogóan rendezné a kisebbségek helyzetét” - fejtette ki a kormányfő. Bajnai elismerte, hogy a felek között „érdemi véleménykülönbség van jogi kérdésekben és egyes események megítélésében is - főként Sólyom László kitiltására gondolok”. Ugyanakkor úgy véli: „Önmagában az, hogy beszélni kezdtünk, már reményt ad arra, hogy a véleménykülönbségek idővel feloldódnak. Mindaz, amiben megállapodtunk, csak akkor formálódhat konkrétummá, ha mind a két fél akarja”. Egy kézzel nem lehet tapsolni - fogalmazott Bajnai. „Fico miniszterelnök úr is azt mondta, hogy akarja a pozitív változást, és a nyilvánosság ezt mindkettőnkön számon fogja kérni” - mondta a magyar kormányfő az Új Szó című szlovákiai magyar lapnak adott interjúban.

Óvatos optimizmussal kezeli a szlovák sajtó a Bajnai-Fico csúcsot

2009. szeptember 11. - (hirado.hu / mti)

Van olyan lapvélemény, mely egy új kezdetnek tekinti a tegnapi csúcsot, és van, amelyik mesterséges és Európa által kikényszerített találkozóról ír. A liberális Sme úgy véli: aki bízik abban, hogy mindkét fél a kapcsolatok javítására törekszik, az Szécsényt új kezdetnek veheti. „Ám saját felelősségére. A nem teljesen egyező jogi nézetekről szóló mondatok mögött ugyanis teljesen eltérő vélemények vannak a nyelvtörvényről” - mutat rá a tekintélyes újság, megjegyezve, hogy Knut Vollebaek EBESZ-főbiztos számára nem volt szerencsés a tegnapi nap, hiszen a Sme szerint „a bíró szerepében nem tudja majd kiérdemelni mindkét fél háláját”. Az újság szerint az is kérdéses, hogy Sólyom László elégedett-e azzal, hogy a felek sajnálatukat fejezték ki a révkomáromi események miatt. A lap ugyanakkor nevetségesnek tartja, hogy bizottságot állítanak fel annak megvizsgálására, hogyan utazhatnak az elnökök a szomszéd országokba. „Még ha a találkozó nem is javít a kapcsolatokon, nem kell bírálni. Hosszú idő után olyan eseménynek lehettünk tanúi, amely legalább nem rontja őket” - zárja jegyzetét Peter Schutz a Smeben. A független Pravda úgy látja, hogy a találkozónak a kezdetektől fogja volt egy alapvető hibája: mesterséges és Európa által kikényszerített találkozó volt. Fico és Bajnai jelenleg csak a probléma csomagolásával foglalkozhatnak, mert a mag és a gyújtópont rajtuk kívül van. „A probléma magja Csáky MKP-je (Magyar Koalíció Pártja) és a magyar kisebbség helyzete Szlovákiában” - írja a szerző, Dag Daniš. „Egyszerűen fogalmazva: Fico és Bajnai nem köthetnek tűzszünetet ebben a (nyelvtörvényről folyó) vitában. Mesterséges lenne, és nem lenne meggyőző. A valódi tűzszünetet csak Fico és Csáky kötheti meg, de ez a forgatókönyv 2010 júniusáig lehetetlen” - mutat rá a szerző. Hangsúlyozza: Csáky Bugár Bélával harcol a magyar választók kemény magjáért, míg Fico a (Ján) Slota Szlovák Nemzeti Pártjának választóit szeretné elcsábítani. A Pravda szerint Csáky nem ismerheti be, hogy a nyelvtörvény ügyében bután túloz, Fico pedig azt, hogy hibázik, ha kényes kérdésekben nem veszi figyelembe az MKP véleményét. Mindezek ellenére a szlovák kormány a nyelvtörvény ügyében nagyvonalú lehetne, s ideiglenesen visszavonulhatna azzal az ígérettel, hogy a vitatott szabályokat és végrehajtási utasításokat megbeszéli a magyar kisebbségi pártokkal. Az EBESZ bírói szerepe másodlagos. Nem méltó Szlovákiához sem, hogy „békeközvetítőkre” legyen szüksége. Az ideiglenes visszavonulás, ha jogosak az igények, csúnyán néz ki, de szép neve van: nagyvonalúság. És néha szép eredménye is - zárja jegyzetét a Pravda. A gazdasági-üzleti körökhöz közel álló Hospodárske noviny szerint a szlovák-magyar viszony tele van múltbeli problémákkal, amelyeket egyszerre megoldani lehetetlen, s nincs értelme azt keresni, ki hibázott többet, vagy ki dobta az első követ. Tény, hogy több más szomszédos nemzet - a németek és a csehek, a németek és a franciák - jóval több fájdalmat okoztak egymásnak, mint a szlovákok és a magyarok, mégis képesek felnőttként viselkedni egymással szemben. Ha a szlovák és a magyar fél betartja mindazt, amiben Szécsényben megegyeztek, akkor elmondható, hogy „a kormányfői találkozó olyan találkozó volt, amelyre építeni lehet” - állapítja meg a Hospodárske Noviny szlovák üzleti lap.

Három ponton is áttörést hozott a Bajnai-Fico találkozó

2009. szeptember 11. - (atv.hu)

Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő a szlovák-magyar nyilatkozatból három pontot tart a legfontosabbnak. A szakértő szerint ezek: a szélsőségesek elleni közös rendőri fellépés, az EBESZ iránymutatása a szlovák nyelvtörvény módosítása kapcsán és egy civil testület létrehozása a vitás kérdések tisztázására. Tálas úgy véli, hogy a találkozó jelentős eredménye az is, miszerint a 11 pontos nyilatkozatban egy burkolt bocsánatkérés is szerepel, Sólyom László révkomáromi kitiltásával kapcsolatosan. A két kormányfő mindemellett megállapodott az Ipoly-hidak felépítésében, a közös munkanélküliség-kezelésben és a romák problémáinak orvoslásában.

Bajnai-Fico: Szerencsére senkit sem lőttek le

2009. szeptember 11. - (Dévényi István - hetivalasz.hu)

A televíziós híradások néhány valóban megdöbbentő képpel gyarapították kis hazánk történelmének mélypontgyűjteményét. Igazán jól szórakozhatott, aki tegnap online követte figyelemmel a Bajnai-Fico találkozó fejleményeit. Fico elindult! Fico már úton van! Fico helikopterrel jön? Merre megy Fico? Itt látták Ficot! Ott látták Ficot! Nem látták Ficot! Hol van Fico? Megvan Fico! Komolyan, mintha Elvis Presley, vagy legújabban Michael Jackson söpört volna végig hazánkon, akkora volt az izgalom. Pedig mi történt? Két szomszédos EU-tagállam miniszterelnöke megbeszélt. Ám nem csak a média hörögte túl a találkát: a televíziós híradások néhány valóban megdöbbentő képpel gyarapították kis hazánk történelmének mélypontgyűjteményét. Jó, persze, Robert Fico most épp nem a legnépszerűbb személyiség mifelénk. Mondjuk meg is tett ezért mindent, de legalább rég nem látott egységbe kovácsolta nemzetünket. De szirénázó mentőautót kommandósilag visszafordítani? Mi ez? Valami ultragagyi, másodkategóriás VHS-akciófilm, ahol mentőautóban bújnak meg a rendkívül leleményes terroristák? Ezt a kis momentumot nyilván bele lehet illeszteni a szolgálati szabályzat vonatkozó „paragrafusába”, a gépfegyveres furgonnal viszont nehezebben békülök. Mert volt ám olyan is: fekete, nyitott tolóajtós rendőrségi furgonból vizslató napszemüveges macsó, kezében gépfegyverrel. Itt van, ni, köszönet a Blikk fotósának, hogy megörökítette nekünk ezt a mélyen demokratikus pillanatot. Nézem a naptárt: 2009. Nézem a térképet: Európa. Akkor meg? Ki volt az a barom, aki kiadta ezt a parancsot? Jut eszembe: tűzparancs is volt, vagy csak a füttyögőket kívánták ekként eltántorítani? És ha az egyik demonstrálónak elborul az agya a látványtól, és tojást (ebben az ideghelyzetben gránát alakú tárgyat) dob a furgonra? Vagy egy szécsényi polgár hirtelen mozdulattal öngyújtót (furgonból nézve fegyvernek látszó tárgyat) ránt elő a zakója belső zsebéből? Tudom-tudom, apróság, és a rendkívül gyümölcsöző megbeszélés 11 pontját kellene inkább méltatni. De engem ez a géppisztolyos őrület mégis jobban foglalkoztat. Főként, hogy a kormányfői tanácskozást Ján Slota, Fico koalíciós partnere már elhelyezte a szlovák politika koordinátarendszerében, amikor úgy vélekedett: az összejövetel semmit nem oldott meg, mert a problémák forrása a magyar oldalon van, máskülönben Magyarország határrevízióra készül és a nyelvtörvényről hazudozik.

Lendvai: Jó irányba tett kis lépés volt a Bajnai-Fico randi

2009. szeptember 11. - (mti)

Örül a magyar-szlovák konfliktus feloldásának irányába tett lépéseknek Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke, de „pezsgőt azért nem bontana” - derült ki a Magyar Televízió Napkelte című reggeli műsorából. A jövőben fog kiderülni, hogy a felek képesek-e ezt a jó irányba tett lépést meneteléssé fejleszteni - mondta el a politikus. A párbeszéd, a tárgyalás, az együttműködés megindulása mindenképpen sikernek számít - tette hozzá. Lendvai szerint a konfliktus forrása a szlovák belpolitika, az, hogy kormányra kerülhetett a Slota-féle nacionalista párt. A legnagyobb eredménynek azt érzi, hogy mindkét fél vállalta, hogy a saját országában létező kirekesztő erőket megfékezik

Fico eddig ismeretlen arcát mutatta nekünk

2009. szeptember 11. - (mti / privátbankár)

Robert Fico szlovák miniszterelnök a révkomáromi incidens után nem mondhatott nemet a találkozóra, a témáit illetően pedig „alkalmazkodni” kényszerült Bajnai Gordonhoz - írta a megbeszéléssel kapcsolatos elemzésében a Progresszív Intézet A Progresszív Intézet aláhúzta: jövőre Szlovákiában is választások lesznek, Ficonak pedig egy EU-tagország kormányfőjeként nemcsak a választóira, de a nemzetközi közösség szimpátiájára is gondolnia kell. Hozzátették: ezért a durva révkomáromi incidens után nem mondhatott nemet a találkozóra; sőt végül nemcsak a magyarországi helyszínbe, de a magyar kormányfő által követelt témákba - szlovák nyelvtörvény, Sólyom kitiltása - is belement, röviden szólva: „alkalmazkodni” kényszerült Bajnaihoz. A két ország miniszterelnökének találkozója már igen időszerű volt, hiszen Magyarország és Szlovákia között az elmúlt években olyan pattanásig feszült viszony alakult ki, amelyben komoly szimbolikus üzenetet hordoz már egy kormányfői találkozó ténye is - tartalmazza az elemzés. Hozzátették: az előzmények alapján várható volt, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok, ha nehézkesen is, de elmozdulnak végre a mélypontról. A magyar fél konfliktuskerülésére, megegyezési szándékára Fico nem válaszolhatott agresszióval a végtelenségig, így elmondható, hogy most végre európai politikusként viselkedett - állapította meg a Progresszív Intézet. Hozzáfűzték: a magyar kormányfővel szemben tanúsított előzékenységével, a folyamatos egyeztetés és párbeszéd indítványozásával a magyarok számára eddig ismeretlen arcát mutatta a szlovák kormányfő. A Progresszív Intézet szerint magyar szempontból mindenképpen komoly eredményként könyvelhető el, hogy Fico is aláírta: elfogadja az EBESZ kisebbségi főbiztosának ajánlásait a szlovák nyelvtörvény módosítására vonatkozóan, hiszen a főbiztos, Knut Vollebaek nem sokkal ezelőtt eléggé egyértelműen elítélte a nemzeti kisebbségek jogait korlátozó törvényt. Noha a legkényesebb kérdésben, Sólyom László kitiltásának ügyében nem meglepő módon egyik fél sem engedett, és Fico a közös sajtótájékoztatón nem mulasztotta el ismét hazugságnak minősíteni az államnyelvtörvény módosítását ért magyar vádakat, az elfogadott 11 pontos nyilatkozat hangneme és tartalma akár bizakodásra is okot adhat - tartalmazza az elemzés. „A nyilatkozat, noha a nyelvtörvényre vonatkozó megegyezést leszámítva jórészt szimbolikus gesztusokból áll, megteremtette a szlovák-magyar kapcsolatok normalizálásához szükséges pozitív hangulatot. A kérdés csak az, hogy mindebből mit visz haza Fico” - írták. A magyar kormányfő szerint egyébként nem végeredmény, hanem lehetőség, amire Robert Fico szlovák miniszterelnökkel jutottak csütörtöki szécsényi találkozójukon. Bajnai Gordon a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: nem szűntek meg mindenben a véleménykülönbségek, de elkezdték azok tisztázását. Robert Fico szlovák kormányfő pedig hasznosnak és sikeresnek nevezte Bajnai Gordonnal tartott egyeztetését a szécsényi Forgách-kastélyban tartott kormányfői találkozón. A miniszterelnök tájékoztatni fogja a köztársasági elnököt a magyar-szlovák kormányfői megbeszélésről és Sólyom László államfő csak ezt követően alakítja ki álláspontját - mondta Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője

Szécsény után

2009. szeptember 11. - (Kis Tibor - Népszabadság)

Szécsényben tegnap valamivel több történt, mint amire reálisan számítani lehetett. A Bajnai-Fico találkozó után leginkább azok érezhetnek csalódást, akik hisznek a csodákban és előzetesen olyasmiben reménykedtek, hogy a szlovák kormányfő meakulpázásba fog a nyelvtörvény miatt, vagy önkritikát gyakorol a révkomáromi Sólyom-incidensért. Ezt persze Fico nem tette meg. Ellenkezőleg: a pozsonyi erős ember újfent tudtunkra adta, hogy továbbra is ragaszkodik a vitatott jogszabály minden paragrafusához és a Sólyom-ügyben is pusztán az óvatos sajnálkozásig jutott. Akik viszont szerényebb elvárásokat fogalmaztak meg, azok akár kellemesen csalódhattak is. A mostani helyzetben Bajnai nagy személyes és politikai kockázatot vállalt Fico meghívásával, mert a találkozóba eleve bele volt programozva a kudarc és egy lejáratási kampány lehetősége. Akár még az is, hogy a részvevők látványosan összevesznek. Egy ilyen végkifejletnek elsősorban mindkét ország szélsőségesei örültek volna. Ám mindkét kormányfő vigyázott arra, hogy ne adjon okot a másiknak idő előtti asztalbontásra. Ez is valami. Az pedig még inkább, hogy a többségében tárgyaláspárti közvélemény tanúja lehetett egy normális hangvételű, a konfrontációt keretek között tartó sajtótájékoztatónak, ahol a kormányfők a kétoldalú viszony újraindítására irányuló megállapodás-csomagot mutattak be. Olyat, amely - optimista verzióként - nem jut majd gyorsan a korábbi hasonló csomagok sorsára. Ha közvetlenül Szécsényt követően egyáltalán eredményekről beszélünk, első helyen azt a benyomást kell említeni, hogy Pozsony a találkozó napján komolyan vette az EBESZ ajánlásait nyelvtörvényügyben. Hogy aztán ez így lesz-e egy hét múlva is, azt senki se tudja megmondani - talán még Fico se. Ha igen, akkor valóban nyílhat ösvény a jogszabály puha alkalmazása felé. A szlovák politikus Szécsényben persze gondosan került minden olyan fejtegetést, amelyből kiderülhetett volna: milyen „házi feladatok” elvégzésére hajlandó Knut Vollabaek útmutatásainak szellemében. Nem mellékes az sem, hogy Fico eddig jegelte a jogszabály alkalmazását és beleegyezett, hogy az európai intézmények szerepet vállaljanak a probléma rendezésében. Sokáig ugyanis Fico elzárkózott ettől. A magyar diplomácia törekvése a vita „internacionalizálására” eddig nem volt eredménytelen. Persze azt is látni kell, hogy Európa Magyarországra is kötelezettségeket ró. Például annak tudomásulvételét, hogy az unió magyar-szlovák tárgyalásokat és kompromisszumokat kíván. Ebből viszont az is következik, hogy az EBESZ nem a nyelvtörvény hatályon kívül helyezését javasolja. Vagyis a jogszabály minden bizonnyal érvényben marad. Ennek ellenkezőjét követelnie tehát nem lenne szerencsés annak az országnak, amely maga indítványozta Európa bekapcsolását a vitába. Másfelől aligha lehet kétség, hogy Pozsony előbb-utóbb kénytelen lesz az európai normák kereteibe helyezni a megfelelő végrehajtási rendelkezéseket. Mármint, ha Fico elkötelezettsége kitart az európai közvetítés mellett. Amire Szécsény után valamivel több esély mutatkozik, mint előtte.

Fagyi az elnökkel

2009. szeptember 11. - (Bolgár György - nepszava.hu)

Tisztelt elnök úr, kedves Barack! Remélem, nem sértem meg, hogy így szólítom, de rohamosan közeleg a pillanat, amikor végre személyesen is találkozni fogunk. És amióta Ön egy Nyugat-Európában tanuló magyar lánytól diákok körében személyesen hallhatta, hogy mit jelent a barack szó magyarul, gondolom, sejti, mennyire közel áll hozzánk. Meg természetesen a legnépszerűbb magyar párthoz, amely a következő 15-20 évben egyetlen pártként fogja majd kormányozni Magyarországot. Azaz magyar országot. Remélem, sorsfordító munkánkban számíthatunk az Ön segítségére, még akkor is, ha a Hussein és az Obama névhez már nincsenek ennyire közeli kapcsolódásaink, sőt még akkor is, ha annak idején az amerikai elnökválasztási kampányban, a republikánusok kongresszusára látogatva kénytelen voltam azt mondani, hogy a demokratáknak nincs programjuk. Tudja, hogy van ez a politikában: amíg elnök volt, még azok is megadták George W. Bushnak, ami Bushé (volt), akik soha nem hazudnak. Őszintén szólva azt fájlalom, elnök úr, hogy csendben van mostanában, bár néhány héttel ezelőtt számos közép- és kelet-európai vezető kérte Önt nagyobb szerepvállalásra a térségben. A magam részéről, bár nem írtam alá a levelet, teljesen egyetértettem vele, ám azóta is hiába várom, hogy foglalkozzék velünk. Sajnos azonban nem emleget bennünket, holott pár hónapja még azzal riogatta az amerikai népet, hogy a magyar válság átcsap Amerika partjaira is. Büszkék is voltunk magunkra, hogy kicsi a bors, de nagyon gyenge (a rohadt magyar komcsik ugyanis sereghajtót csináltak a térség éllovasából), ellenben most meg mintha nem is léteznénk: még egy szerencsétlen amerikai nagykövetet sem bírt kinevezni hozzánk. Nem mintha szükségünk volna valamiféle helytartóra, azt kikérjük magunknak, ne brekegjenek össze nekünk mindenféle hülyeséget, ahogy egyik kedves hívem mondta volt, de annyi tiszteletet megérdemelnénk, hogy ideküldjön már hozzánk valakit, ha mást nem, legalább Whoopi Goldberget, aki már régebben be is jelentkezett a feladatra. Vagy lehet, hogy most már inkább Bukarestbe menne? Az a helyzet, tisztelt elnök úr, hogy rendet kéne csinálni, és ilyenkor mindig kénytelenek vagyunk az amerikaiakhoz fordulni. Tudja (vagy persze lehet, hogy nem tudja, mert kisebb gondja is nagyobb ennél), itt van a szomszédunkban ez a Fico nevű fickó. Szlovák, ha ez jelent Önnek és a State Department-nek valamit. Nem túl régóta jelenthet bármit is egyébként, mert önálló államként először 1939-ben próbálkoztak, aztán végül a rendszerváltás után jött be nekik. Ehhez képest van képük saját magukról országot elnevezni, meg miniszterelnököt választani. Ezt a Ficot. De ez még semmi. Fico és bandája ugyanis nem fér sem a bőrébe sem a nemzetébe, mindenáron le akarja taposni a magyarokat is, márpedig Szlovákia lakosságának tíz százaléka magyar. Sajnos van ehhez némi közük az amerikaiaknak is, közelebbről annak a Wilson nevű elnöknek, aki asszisztált a trianoni békeszerződéshez - magyarra fordítva diktátumhoz - és a magyarok lakta területek elcsatolásához. Aminek a következménye az, hogy a mi Felvidékünkön szlovák fennhatóság alatt élnek az odaszületett magyarok. Na most ezeket a magyarokat egy nyelvtörvénnyel szlovákra és móresre akarja tanítani ez a Fico, és közben még arra is jut ereje meg ideje, hogy a magyar köztársasági elnököt eltanácsolja egy szlovákiai magyar város meglátogatásától, közelebbről egy magyar király ottani szobrának felavatásától. Sejtem, persze, elnök úr, hogy Ön ilyenkor már ásít, elvégre az amerikaiaknak soha nem voltak királyaik, és saját történelem híján unják ezt az egészet, de a helyzet az, hogy a szlovákoknak sincs történelmük, nekik sem voltak királyaik, illetve csakis magyarok, és az ő fennhatóságuk alatt éltek évszázadokon át a szlovákok is. Már amikor egyáltalán szlovákként kezdték magukat meghatározni. Na, egyebek mellett erre is emlékeztettük volna őket azzal a bizonyos Szent István szoborral, hadd lássák, kik voltunk mi, és kik nem voltak ők. Ám még ha ez esetleg nem tetszett is nekik, ennek az államalapításra ezer évig alkalmatlan népnek, amelynek életéhez oly sokáig mi adtuk meg az állami kereteket, attól még nem kellett volna pofátlankodniuk az államelnökünkkel, ugye? Képzelje el, ha mondjuk II. Erzsébet angol királynő ellátogatna az Egyesült Államokba, hogy felavassa III. György szobrát, aki rendkívül sikeres brit uralkodó volt, ráadásul egyetlen vesztes háborúja éppen az amerikai függetlenségi háború, akkor az amerikai hatóságok felszólítanák a királynőt, hogy ne lépjen be az országba? Na ugye. Szóval nem csoda, hogy ezt a Ficot már Balassagyarmatra, a legbátrabb magyar városba sem akarják beengedni, amíg egy 16 éves államisággal bíró ország vezetőjeként nem veszi tudomásul, micsoda felelősséget ruház ránk az a tény, hogy a mi őseink ezer éve alapítottak hazát itt, a Kárpát-medencében. Magánemberként fagyizhatna a városban, de miniszterelnökként húzzon el, közölte vele pártom kiváló polgármestere, aki mintha a szívemből szólna. Ezt nevezem én felelősségteljes politizálásnak, és éppen ez a felelősség hiányzik a mai magyar kormányból, elnök úr. Ezek a ma nálunk regnáló hazátlan, komcsi bitangok, akik csak akkor tudnak ezerig számolni, ha milliárd forintokról van szó, ahelyett, hogy lesöpörnék a térképről ezt az alig létező országot és mesterségesen felturbózott népét, még gazsulálnak neki. Meghívják Ficot a magyar hazába, hajlandók vele tárgyalni, egyezkedni, netán engedményeket is adnak neki, ahelyett, hogy a megkérdőjelezhetetlen történelmi igazság alapján elrendelnék a blokádot, felvonultatnák a Koszovóban, Afganisztánban és másutt állomásoztatott dicsőséges haderőnket a határon, és addig nem engednék ezt a Ficot sehová, ameddig nemcsak hogy bocsánatot nem kér tőlünk, de be nem jelenti, hogy kéri felvételét a hamarosan újjáalakuló Magyar Királyságba. Kérem tehát, tisztelt elnök úr, hogy vesse latba hatalmas befolyását, értesse meg ezekkel a történelem nélküli népekkel, hogy bár a mostani magyar kormány nem hajlandó az erő nyelvén beszélni, hanem mindenáron békülni akar, legfőbb szövetségesünk, Amerika kész élni az erejével és kész kiállni az igazság mellett, legalább addig, amíg végre vissza nem kerül hozzánk, igaz magyarokhoz a hatalom és nem kezdünk vele élni. Önök mégiscsak több mint kétszáz és nemcsak tizenhat éve léteznek, még ha amerikai nép magunk között szólva nincs is. Nem baj, idővel megszületik a történelmük is, és olyan büszke és sikeres nép lehetnek, mint mi, a görög vagy az egyiptomi. A kínaiakkal most nem idegesíteném, mert ők mintha a kapitalizmust koppintanák le a több ezer éves kultúrájukkal. Egy balassagyarmati fagyizás reményében üdvözli Önt nem olyan régi híve.

Ficot bírálja a Szlovák Nemzeti Párt alelnöke

2009. szeptember 10. - (mti)

Robert Ficot bírálta a csütörtöki magyar-szlovák kormányfői találkozó kapcsán a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) első alelnöke. Anna Belousovová szerint a Bajnai Gordon-Robert Fico találkozó nem hozott semmiféle szenzációs eredményt, csak megnyitotta az ajtót a szélesebb együttműködés és néhány vitás kérdés rendezése előtt. „Az ajtó megnyílt, de mindkét kormányfő maradt a saját szobájában” - szögezte le Belousovová. AZ SNS képviselője meglepőnek nyilvánította, hogy a magyar fél a nyelvtörvény ügyét továbbra is „nemzetközi szinten, főleg az EBESZ szakértőinek bevonásával” kívánja megoldani. Szerinte ez „nem járható út”. Nagyon vitathatónak tartja az együttműködési tanács felállítását. Szerinte ennek csak akkor lenne értelme, ha mindkét oldalon volna politikai akarat a problémák rendezésére, de szerinte a magyar oldalon nincs. „Sajnos nem tudok egyetérteni Fico kormányfő nyilatkozatának azon részével, amelyben arról beszélt, hogy Révkomáromban megfelelő helyet találnak Cirill és Metód szobrának, s akkor majd a magyar miniszterelnökkel együtt szívesen felkeresi ezt a szobrot és Szent István szobrát is” - jelentette ki Belousovová. „Ez rendben is van, de az zavar, hogy ennek a szobornak szlovák területen való elhelyezéséhez a magyar kormány támogatását kéri” - húzta alá nyilatkozatában a szlovák nacionalista politikus.

Bajnai-Fico találkozó - A magyarországi szlovákok bizakodóak

2009. szeptember 10. - (Független Hírügynökség)

Bíznak a magyar-szlovák miniszterelnöki találkozó sikerében a magyarországi szlovákok, mert a jelenlegi helyzet, a két ország rossz viszonya a mindennapi életüket keseríti meg - mondta a Magyarországi Szlovákok Egyesületének elnöke. Egyedné Baránek Ruženka elmondta szervezésükben most vasárnap öt településről indulnak erdei iskolai táborba, Breznóbánya környékére magyarországi szlovák gyerekek. Ám három iskolából már jelezték a szülők, nem biztos, hogy elengedik a gyermeküket, mert féltik őket attól, hogy magyar állampolgárságuk miatt bajuk eshet Szlovákiában. A Magyarországi Szlovákok Egyesülete harmadik éve szervez táborokat a szlovák kormány támogatásával Szlovákia területére. Az első táborba 200-an jelentkeztek, most 50 ezer euro támogatásból 340 gyereknek biztosítanak szlovák nyelvi képzést és Szlovákia megismerését biztosító táborozási lehetőséget. A szlovák-magyar kapcsolatok kérdését a jövő évi kisebbségi önkormányzati választások szempontjából is fontosnak nevezte a Magyarországi Szlovákok Egyesületének elnöke. Tart ugyanis attól, hogy ha nem javul a viszony a két ország közt, akkor Magyarországon egyre kevesebben merik majd felvállalni szlovák nemzetiségüket. Magyarországon 116 településen élnek szlovák anyanyelvűek, a létszámuk 110-120 ezerre tehető.

Nyelvtörvény: Az EU illetékes biztosa „mossa kezeit”

2009. szeptember 11. - (mti)

Leonard Orban, az Európai Unió többnyelvűségért felelős biztosa „mossa kezeit”, ha a szlovák nyelvtörvényről kérdezik - írta pénteki számában az Új Magyar Szó (ÚMSZ). „Leonard Orban nem érzi alkalmasnak a pillanatot, hogy kifejtse álláspontját a szlovák államnyelvtörvény módosításának ügyében” - tudta meg a bukaresti napilap a többnyelvűségért felelős biztos szóvivőjétől. A lap azután kereste meg Leonard Orbant, hogy Jacques Barrot igazságügyi biztos azt tanácsolta Balázs Péter magyar külügyminiszternek: a nyelvtörvény ügyében forduljon az EU nyelvi sokszínűségért felelős biztosához - írja a lap. „A többnyelvűségi biztos folyamatosan tartja a kapcsolatot az érintett felekkel, ám egyelőre nem kívánja kommentálni a szlovák nyelvtörvényt” - mondta az ÚMSZ-nek Cristina Mac szóvivő. Ugyanakkor „hetedik kézből átvett információnak” nevezte az MTI román hírügynökségek által is idézett hírét, miszerint az igazságügyi biztos Leonard Orbanhoz irányította a magyar külügyminisztert a nyelvtörvény ügyében. „Ilyen típusú sajtóhírekre a többnyelvűségi biztos nem szokott reagálni” - tolmácsolta a szóvivő bukaresti lapnak a többnyelvűségi biztos üzenetét. Leonard Orban azonban nemcsak a sajtó elől zárkózik el, ha a szlovák nyelvtörvény módosításáról kérdezik - állapítja meg az ÚMSZ, egyben emlékeztet: korábban Tabajdi Csaba magyar EP-képviselő is levelet intézett az Európai Bizottság romániai tagjához, állásfoglalásra szólítva fel az ügyben. Levelében hangsúlyozta, hogy a szlovák törvény szellemisége és intézkedései gyökeres ellentétben állnak a többnyelvűség és nyelvi sokszínűség uniós alapértékével, amelynek felügyelete éppen az ő portfóliójához tartozik. Az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője már több mint ötven napja megírta levelét a többnyelvűségi biztosnak, de azóta sem kapott választ - állapítja meg a lap. „Leonard Orban megszegte az uniós szabályokat is a hallgatásával. Negyvenöt napon belül köteles válaszolni az európai parlament tagjainak kérdéseire” - mondta az ÚMSZ-nek Tabajdi. Az EP-képviselő azonban nem hagyja annyiban az ügyet - írja a magyar nyelvű napilap. „Naponta hívjuk telefonon Leonard Orban hivatalát, s ez kellemetlen lehet számára. Jövő héten pedig a napirend előtti felszólalásokon teszem szóvá az EP plénuma előtt ezt a gyalázatot” - idézi a lap Tabajdi Csabát.

Bajnai: Nem szabad lemenni kutyába

2009. szeptember 10. - (mti)

Butaságnak és felelőtlenségnek nevezte Bajnai Gordon a balassagyarmati polgármesternek azt a kijelentését, hogy városa nemkívánatos személynek minősítette Robert Fico szlovák kormányfőt; csütörtök reggel adott rádióinterjújában a miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy nem szabad elkövetni olyan hibákat, amelyek miatt Magyarország joggal bírálja Szlovákiát. „Nem szabad lemenni kutyába” - fogalmazott Bajnai Gordon az MR1-Kossuth Rádió reggeli hírműsorában sugárzott interjúban. Azt hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kérdőjelezheti meg a schengeni szabad határátlépést az európai polgárok, közjogi méltóságok esetében, nem követhet el olyan hibát, amely miatt joggal kritizálta Szlovákiát, amikor kitiltotta Sólyom László köztársasági elnököt. A kormányfő szerint általában is felelőtlenség, ha valaki szimbolikus cselekedetekkel hiszterizálni akarja a közvéleményt. Felhívta a figyelmet arra, hogy az önkormányzatoknak a saját területükön vannak feladataik, ezek közé nem tartozik, hogy „ilyen államközi ügyeket rendezzenek”, feszültséget gerjesszenek a külpolitikában. Bajnai Gordon úgy fogalmazott, lát esélyt arra, hogy eredményt érjenek el a szlovák miniszterelnökkel csütörtök délutánra, Szécsényben tervezett találkozójukon. Mint mondta, nem gondolja, hogy egy csapásra minden megoldódik, de bízik az előrelépésben. Közölte, hogy konkrét javaslatokkal érkezik a találkozóra, de ezekről csak annyit mondott, arra tesz javaslatokat, miként lehetne elérni, hogy javuljon a viszony a két ország között, és javuljon mindkét országban az ott élő kisebbségek helyzete. A szlovák nyelvtörvény ügyét megkerülhetetlennek nevezte, mivel - szavai szerint - éppen a Szlovákiában korábban érvényben volt nyelvtörvény módosítása volt az, ami miatt a két ország kapcsolatai a mélypontra jutottak. Arra emlékeztetett, hogy „Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi főbiztosa szerint is megbontja az egyensúlyt a kisebbségi nyelvek és az állami nyelv használata között Szlovákiában, és ezt valamilyen módon helyre kellene állítani”.

Békülne a szlovák külügyminiszter

„Helytelen lenne európai szintre vetíteni a rossz viszonyt“

2009. szeptember 10. - (mti)

„Beszélnünk kell” címmel közölt cikket a magyar-szlovák viszonyról csütörtökön az euobserver.com uniós ügyekkel foglalkozó internetes portál Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter tollából. Lajcák szerint a két fél viszonya olyannyira megromlott, hogy elhangzanak olyan kérdések is, vajon bölcs dolog volt-e 2004-ben az EU kibővítése két olyan szomszéd országgal, amelyek képtelenek egymás közt megoldani nézeteltéréseiket. „Helytelen lenne európai szintre vetíteni Magyarországgal fennálló kétoldalú vitánkat. Éppen ellenkezőleg, országaink EU-tagsága garancia kellene legyen arra, hogy érett és felelősségteljes válaszokat tudunk adni az összes felmerülő kérdésre, és nem eszkaláljuk nézetkülönbségeinket nyílt konfrontációvá” - vélekedik a szlovák diplomácia irányítója. Lajcák megfogalmazása szerint a nyelvtörvény ügyében „rágalomhadjárat” folyik Szlovákia ellen, ami pedig Sólyom László Szlovákiába való belépésének megtiltását illeti, a pozsonyi külügyminiszter azt írja, hogy a magyar államfő „nagy mértékben provokatív és érzéketlen látogatást akart tenni egy különösen érzékeny napon”. „Szlovákia demokratikus és felelősségteljes hozzáállású ország. Nem engedjük, hogy az osztály rossz tanulójának kiáltsanak ki minket, ahol egy tanárnak, bírónak vagy közvetítőnek kell beavatkoznia” - szögezi le Miroslav Lajcák. „Sajnálom, hogy Európát megzavartuk a vitánkkal” - írja, és megerősíti, hogy Szlovákia „bármiről, bármikor és bárhol” kész tárgyalni partnereivel. Hangot ad azon reményének, hogy a két miniszterelnök csütörtöki találkozójával újrakezdődik a párbeszéd. „Egyenrangú, normális partnerekként kell beszélnünk” - hangsúlyozza cikkében Lajcák.

Egyet jelent-e Szécsény a megbékéléssel?

2009. szeptember 10. - (Shveiczer Krisztián - nport.hu)

A magyar kormányfő, Bajnai Gordon találkozót kezdeményezett Robert Ficoval, Szlovákia miniszterelnökével, elsősorban a két ország közötti feszültségek enyhítése érdekében. Az egyeztetésnek szeptember 10-én Szécsény, s azon belül a Forgách-kastély ad otthont, ahová a tervek szerint délután fél három körüli időben érkeznek meg a felek. A két kormányfő egyórásra tervezett plenáris megbeszélésen vesz majd részt. Kiben milyen várakozásokat és reményeket ébreszt mindez? A Rákóczi-korszak után ismét a megbékélés fogalmával forrhat egybe Szécsény neve - mutatott rá dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet polgármester. A városvezető bízik abban, hogy megegyezés születik az eddigi gazdasági kapcsolatok folytatásáról és további erősítéséről. Példaként említette az Ipoly-hidak megépítésének ügyét, amelynek érdekében már évekkel ezelőtt kormányközi megállapodás született, s amelyhez hasonló nagyságrendű - több milliárd forintos - kivitelezés előtt álló projektet nehezen találni a tervezett határ menti beruházások sorában. - Bízom abban is, hogy Bajnai Gordon és Robert Fico találkozója által enyhülnek a politikai feszültségek, a két állam közötti jelenlegi állapotok ugyanis tarthatatlanok. Mi, az országhatár mentén élő Nógrád megyei településvezetők nagyon jól megértjük egymást a szlovák anyanyelvű polgármesterekkel. S a Nógrád és a Besztercebánya megyei önkormányzat együttműködése az általam is követendőnek tartott irányba mutat - fogalmazott dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet, hozzátéve: a 2005-ben a városközponttal együtt felújított Forgách-kastély és a történelmi város, Szécsény méltó egy ilyen rangos esemény lebonyolítására. Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés Önkormányzatának elnöke, fideszes országgyűlési képviselő szerint felesleges nagy reményeket fűzni a miniszterelnöki találkozó elé, nemhogy nem oldódnak meg a problémák, de még az is kétséges, hogy ettől enyhülni fognak a feszültségek. Úgy látja: mindaddig, amíg Magyarország nem kap minden részletre kiterjedő tájékoztatást arról, hogy miért nem engedték be Sólyom László köztársasági elnököt Révkomáromba, nem kellett volna megszervezni a találkozót vagy legalább körültekintőbben kellett volna megválasztani annak helyszínét. Nógrád megyében ugyanis indulatok tárgyává vált. - Itt, az emberek szintjén nem jelenik meg problémaként az, ami országos szinten igen. Sok tekintetben példa lehetne az a kapcsolat is, amelyet Nógrád és Besztercebánya megye ápol, s amelynek gyümölcse mára számos közös projekt és támogatott program. Mindkettőnk azt kereste, ami összeköti a két nemzetet. Ez az, ami mintaként szolgálhat Magyarország és Szlovákia számára is - hangsúlyozta Becsó Zsolt, aki reményét fejezte ki, hogy rendbontás nélkül zajlik majd a szécsényi találkozó. Boldvai László, a Magyar Szocialista Párt Nógrád megyei elnöke, országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: reméli, hogy csökkennek a feszültségek, s erre a tárgyalásnál, egymás álláspontjának kölcsönös megismerésénél jobb megoldást nem tud elképzelni. Éppen ezért ő maximálisan üdvözli, hogy a magyar kormányfő képes volt felülemelkedni a mindennapi vitákon, s kezdeményezte ezt a szécsényi találkozót. - Mi itt a határ mentén másképp éljük meg ezt a kérdést, mint mások, adott esetben Budapesten. Bízom benne, hogy sikerül rendezni a nézeteltéréseket - természetesen a magyar álláspont érvényesítésével - ráadásul, ha ezzel újabb lökést kaphat az Ipoly-hidak ügye, akkor valamennyien csak jól járhatunk - tette hozzá Boldvai László. - Semmi komoly eredményt nem várok a szécsényi miniszterelnöki találkozótól. Egyelőre nem tudjuk például, hogy napirendre kerül-e a szlovák nyelvtörvény kérdése, holott ez az egyik legnagyobb feszültséggóc Magyarország és Szlovákia között - mondta Eötvös Mihály, a Magyar Demokrata Fórum megyei elnöke - egyben Salgótarján alpolgármestere - hozzátéve: várják, hogy mi fog történni csütörtökön, s reménykednek abban, hogy eredményesnek bizonyul Bajnai Gordon és Robert Fico tárgyalása, de erre kevés esélyt adnak. A magyar-szlovák kormányfői találkozó idejére öt demonstrációt jelentettek be Szécsényben - mondta érdeklődésünkre Dankóné Nagy Éva rendőrségi szóvivő. A Szécsényi Rendőrkapitányság vezetője a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Magyar Kommunista Munkáspárt, illetve egy magánszemély által bejelentett - összesen 200 fős - demonstrációt az egyeztető megbeszéléseket követően tudomásul vette. Megtiltotta azonban azokat a megmozdulásokat, amelyeket a Magyarok Világszövetsége és egy másik magánember tervezett, mivel az egyeztető tárgyalások nem vezettek eredményre. Dankóné Nagy Éva kérdésünkre elmondta: a rendőrség a szükséges erőkkel biztosítja Szlovákia és Magyarország miniszterelnökének találkozóját, s a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság a készenléti rendőrség segítségére is számíthat.

Egyetért-e egyáltalán valamiben Bajnai és Fico?

2009. szeptember 10. - (mti)

Nem vár sokat a magyar és a szlovák miniszterelnök, Bajnai Gordon és Robert Fico találkozójától a csütörtöki pozsonyi sajtó. „A felek nyilatkozatai már előre kizárták a megegyezést azokban a kérdésekben, amelyek valóban megterhelik a kapcsolatokat” - írja a Sme című liberális napilap. Úgy véli: hasznos lehet azonban, hogy a két miniszterelnök végre szemtől szembe közli partnerével eltérő álláspontját, illetve hogy a felek megegyezhetnek bizonyos gazdasági - Ipoly- és Duna-hidak - projektekben. „Az Ipoly-hidakban Fico már évekkel ezelőtt megegyezett Gyurcsánnyal, de építésük még mindig nem kezdődött el. A kormányszintű szlovák-magyar kapcsolatok állapotáról a legtöbbet az árulja el, hogy milyen könnyű a két kormányfő számára a háttéranyagok elkészítése. A konkrét javaslatok rovatába elég átmásolni a néhány évvel ezelőtti terveket: hidak, közös tankönyv stb. Minden többi rovatban elég egy szó: nem” - írja a tekintélyes újság. Az Új Szó című szlovákiai magyar napilap szerint „az elvárások felemásak, a hangulat viszont már alakul”. Emlékeztet, hogy a Szécsényhez közeli Balassagyarmat önkormányzata például nemkívánatos személynek nyilvánította Robert Ficot. A magyar kormányszóvivő pedig „azt üzente nekik: ne menjenek le 'Ficoba'„. A két kormányfő megbeszélésén a nyelvtörvény mellett érinteni fogják a Sólyom László magyar államfővel szembeni augusztusi eljárást is. „Várhatóan ez a két pont lesz az, ahol a felek nem fognak egyetérteni. Politológusok szerint az is kérdéses, egyetértenek-e egyáltalán valamiben” - jegyzi meg a lap. Rámutat: tavaly novemberben Fico és Gyurcsány Ferenc akkori magyar kormányfő találkozójának ugyanis semmilyen eredménye sem lett - a két miniszterelnök ráadásul a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón élő adásban „osztotta egymást”. Marek Madaric szlovák kulturális miniszter a Plus Jeden Den című bulvárízű napilapnak adott interjújában ismételten azt állítja, hogy az államnyelvtörvény módosítása a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát semmilyen módon nem érinti. „A magyarok számára semmi sem változik” - húzta alá. A kemény magyarellenes kijelentéseiről elhíresült tárcavezető ugyanakkor elmondta, hogy apai ágon magyar felmenőkkel rendelkezik.

Sme: Könnyű előkészíteni a magyar-szlovák csúcsot

2009. szeptember 10. - (mti - fn)

Nem vár sokat a magyar és a szlovák miniszterelnök, Bajnai Gordon és Robert Fico találkozójától a Sme: a liberális napilap szerint az egyébként már elfogadott hídépítési tervekkel lehet kozmetikázni a konfliktust. „A felek nyilatkozatai már előre kizárták a megegyezést azokban a kérdésekben, amelyek valóban megterhelik a kapcsolatokat” - írja a Sme című liberális napilap. Úgy véli: hasznos lehet azonban, hogy a két miniszterelnök végre szemtől szembe közli partnerével eltérő álláspontját, illetve hogy a felek megegyezhetnek bizonyos gazdasági - Ipoly- és Duna-hidak - projektekben. „Az Ipoly-hidakban Fico már évekkel ezelőtt megegyezett Gyurcsánnyal, de építésük még mindig nem kezdődött el. A kormányszintű szlovák-magyar kapcsolatok állapotáról a legtöbbet az árulja el, hogy milyen könnyű a két kormányfő számára a háttéranyagok elkészítése. A konkrét javaslatok rovatába elég átmásolni a néhány évvel ezelőtti terveket: hidak, közös tankönyv stb. Minden többi rovatban elég egy szó: nem” - írja a tekintélyes újság.

Die Presse: A békülékeny gesztus csak olaj a tűzre

2009. szeptember 10. - (vg.hu)

Magyarország és Szlovákia között a hangulat már annyira rossz, hogy maguk az állítólagos „békülékeny gesztusok” csak még több olajat öntenek a tűzre - írja a Die Presse bécsi lap a Szécsényben ma sorra kerülő magyar-szlovák csúcstalálkozóról. A cikk Lajcak szlovák külügyminisztert idézte, aki a két kormányfő mai találkozójától „értelmet, felelősségérzetet és konstruktivitást” remélt. „Mert másból már elegünk van” - tette hozzá Lajcak. Az osztrák lap pozsonyi tudósítója a továbbiakban rámutatott, hogy a két szomszéd ország között a hangulat már annyira rossz, hogy már maguk az állítólagos „békülékeny gesztusok” is olajat öntenek a tűzre. Így gondoskodott felháborodásról a találkozó előtt az a cikk, amelyet Bajnai magyar miniszterelnök írt szlovák lapokba - írja a Die Presse. A gyermekek példájára hivatkozva, miszerint „én nem is akarok veled veszekedni, de te veszekszel mindig velem”, Bajnai a cikkben a szlovák félre hárította az egyedüli felelősséget a viszálykodásért - jegyzi meg a lap. A két ország mindenekelőtt közösen keressen megoldásokat a gazdasági válság hatásaira és a növekvő jobboldali szélsőség ellen - javasolta Bajnai. Ám pár sorral később követelte a vitatott szlovák nyelvtörvény megszüntetését, ami egy ilyen együttműködés előfeltétele lenne - írja a Die Presse. A Die Presse pozsonyi tudósítója megjegyzi: míg a 13 többi elismert kisebbségnek nincs problémája a törvénnyel, addig Magyarország és a két szlovákiai magyar párt azzal bírálta a törvényt, hogy az „a magyar kisebbség ellen irányul” - olvasható a Pozsonyból keltezett tudósításban.

A szlovák-magyar viszonyról - kicsit másként

2009. szeptember 10. - (Olgyay-Szabó Attila - gondola.hu)

A magyar szlovák kapcsolatok tulajdonképpen jól leképezik a lehetőségek és a jelenlegi helyzet közötti különbséget. Magyarország jelentősen alul teljesít, a szlovák kormány az elkövetkezendő évek magyar gazdasági lehetőségeihez képest pozicionálta külpolitikáját.

Párhuzamosságok

A külpolitika nem más, mint a piacok megszerzésének, megtartásának biztosítása nem piaci eszközökkel. Az országról kialakított kép formálása. Jelenleg a szlovák politikai olyan kép kialakításán dolgozik, mint amit a magyar szélsőjobb szokott hangoztatni: Szlovákiában a magyarok az országfoglalók és magyarok a politikai jogok túlzott birtoklói. Ennek mi az oka? Az államiság és a hatalmon lévő politikai csoportosulás politikai pozícióinak féltése. Vegyük észre, hogy a szlovák kormány által kialakított politika nem más, mint amit ma Magyarországon gyurcsányi politikának szokás nevezni: reklám értékű bejelentések és a kiválasztott ellenség jogainak folyamatos korlátozása adminisztratív, pénzügyi és jogi eszközökkel. Egyfajta virtuális polgárháborús állapot kialakítása. Az okok ugyanazok: gazdasági problémák és kormányzati alkalmatlanság elfedése ellenség kép felmutatásával. Tudomásul kell venni, hogy a baloldali(?) kormányok ideológiai és világfelfogása azonos tőről fakadnak és azonos problémákra azonos megoldást találnak. A jelenlegi szlovák kormány politikája ugyanolyan történelmi zsákutca, mint amilyen a magyar regnáló kormány politikája. Mindkettő, olyan világfelfogást képvisel, amely egyrészről soha nem rendelkezett gazdasági racionalitással, másrészről hosszútávon nem rendelkezik politikai kifutással. A gazdasági racionalitásnak nehezen nevezhető, hogy a következő hétéves EU gazdaságfejlesztési ciklusban (2013-2020) prioritásként megjelölt interregionális együttműködések beindulása előtt magára haragítja a szlovák kormány az összes nemzetiséget (az ország 40 százalékát). Kivel fognak együttműködni, a lengyelek, a rutének, a ruszinok, a németek, akiket ezek a törvények ugyanannyira érintenek? Azokkal, akiknek azonos problémáik vannak: a magyarokkal. A problémák miatt nem lesznek letelepülő nagycégek, a kicsik nehezen jutnak partnerhez. A versenyelőny, amit megszereztek a gazdaság átalakításával elvész. Politikailag nincs kifutása a jelenlegi irányvonalnak. A nemzeti nyelv korlátozása után a szlovák államnak nem lesz további politikai lépése, mivel ezután már csak az egyéni jogokat korlátozhatja: 1) megtilthatja a munkavállalást vagy korlátozhatja - pl. egy numerus clausus törvény, 2) megkülönbözető jelzések hordására kötelezik őket. Ezek egyszerűen nem alternatívák. Kifogyott a politikai eszköz, ami eladható az EU felé. A politikának ez az iránya vakvágány. Ugyan olyan vakvágány, mint itthon az önkormányzatiság korlátozása és az állam centralizációja. Bármit tesz is szlovák kormány, a vége ugyanaz lesz, mint itthon: a magyarok lesznek az alkalmatlan kormánnyal szembeni ellenállás fő bázisa. Előfordulhat, hogy mint legerősebb kormánypárt jelenik meg - egy megfelelő politika és kampány után az MKP. Ezeket a folyamatokat a gazdasági szükségszerűségek irányítják. A romló gazdasági helyzetben a megfelelő jobboldali gazdasági politikát javasló MKP jelentős pozíciókat szerezhet az elkövetkező 18 hónap alatt. A magyar külpolitikának ezeket a folyamatokat kellene támogatnia.

A külpolitika alapja az erős gazdaság

A jelenlegi szlovák vezetés nem mérte fel megfelelően a politikai környezetet. Egy megerősödő Magyarország jelentős tőkét tud 24-36 hónap után mozgósítani a dél-szlovákiai települések és vállalkozások megerősítésére. Ezt a folyamatot az EU megnyíló INTEREG alapja segíteni fogja. Egy gazdaságban 100 km az, amely kezelhető együttműködési távolságnak tekinthető. Ez azt jelenti, hogy dél-szlovákiai és észak-magyarországi települések (mint leghátrányosabb régiók) látványos együttműködéseket tudnak kialakítani. A fejlődés valószínűsíthetően gyorsabb lesz, mint az észak-szlovákiai települések esetében. Ez biztosítja a települések pozícióit és erősíti a megmaradást. A magyar egyetemek kihelyezett karai diplomát biztosíthatnak a munkavállalóknak. A magyar középiskolák középszintű oktatást biztosíthatnak. A diplomák és végzettségek egyenértékűsége miatt ezt kötelező lesz elfogadni. De nem is biztos, hogy szükség lesz rá: a kedvezőbb adórendszer miatt sok a magyar cég Szlovákiában és egyre több lehet. Amennyiben magas hozzáadott értékű cégek települnek ki és magas fizetésért a munkaerő ide fog vándorolni. Ez az önkormányzatok politikájától függ (és a települések élhetőségétől). A fent vázolt politika a normális magyar külpolitika, olyan, amit a németek folytatnak cseh országban, Észak-Olaszországban, Svájcban; franciák Belgiumban. Ennek a külpolitikának két feltétele van: egy erős, stabil gazdaság és egy jól teljesítő magyar politikai elit. Ennek mindkét feltétele megvan az elkövetkezendő polgári időszak alatt.

Nézőpont Intézet: Kommunikációs vereséget

szenvedhet Bajnai, ha csak mosolyog

2009. szeptember 9. - (fh)

Időszerűtlennek tartja Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök csütörtöki találkozóját a Nézőpont Intézet. A Független Hírügynökséghez eljuttatott közleményük szerint a megbeszélés nem szolgálja a magyar-szlovák konfliktus rendezését, a két kormányfőt inkább belpolitikai szándékok vezérlik. A Nézőpont Intézet szerint a szlovák kormányfő számára a találkozó kettőssége abban rejlik, hogy egyszerre kell a nemzetközi porondon való tárgyalóképességét bizonyítania és a „hazai fogyasztásra” kellően kemény álláspontot képviselnie. Ez utóbbira azért is van szüksége, mert a jövő nyári választások után minden bizonnyal megszabadulna a radikális jobboldali koalíciós partnerétől, ehhez azonban a párt magyar kérdésben szélsőséges álláspontot képviselő szavazóit tartósan meg kell nyernie. Az elemzés szerint ezt a célt szolgálta Robert Fico korábbi kommunikációja, amelyben leszögezte: Sólyom László kitiltása és a nyelvtörvény nem lehetnek alku tárgya. A Nézőpont Intézet szerint Bajnai Gordon számára a tárgyalás lehetőség arra, hogy kilépjen a „megszorító kormányfő” paradigmából. Ez a jövő évi költségvetési törvény tervezetének péntekre ígért beterjesztése előtt különösen fontos lehet. A megbeszélés - az elemzés szerint - a nemzetpolitikai kérdésekben hagyományosan konfliktuskerülő baloldali szavazótáboron belül erősítheti a miniszterelnök pozícióját. Az intézet szerint van, ami szűkíti ugyanakkor Bajnai Gordon mozgásterét. A Sólyom Lászlóval jó kapcsolatra törekvő kormányfő „puha” tárgyalási álláspontja megterhelhetné kettejük viszonyrendszerét, hiszen az államfő hivatala többször is jelezte, hogy bocsánatkérést vár Szlovákiától. Az elemzés háromféle forgatókönyvet említ, mint lehetséges tárgyalási technikát. Elsőként az „üres mosolydiplomáciát” emeli ki, amely inkább a találkozó gesztusértékére helyezné a hangsúlyt. Ebben az esetben vélhetően Robert Fico minden lehetőséget kihasználna a vitás kérdések napirendre vételére és keményvonalas fellépésével Bajnai Gordon kommunikációs vereséget szenvedne. Másrészt az államfő valószínűleg sérelmezné, hogy a magyar kormányfő nem tette szóvá a köztársasági elnök kitiltását. Az elemzés a „baloldali kisebbségvédelem” forgatókönyvét is említi, amelynek keretében Bajnai Gordon tárgyalási csomagtervében megjelenne a nyelvtörvény módosítására való igény. Ez várhatóan Robert Fico reakcióját kiszámíthatóan ellenségessé tenné, az eszkalálódó konfliktus után Bajnai Gordon kieshetne technokrata szerepéből. Amennyiben pedig kompromisszumkészséget mutatna a nyelvtörvény ügyében, baloldali kisebbségvédő profilja szenvedne csorbát. A harmadik forgatókönyv szerint a magyar miniszterelnök a legvitatottabb témákat is napirendre venné, úgy mint például Sólyom László kiutasítása. Ebben az esetben azonban még bizonytalanabb kimenetelre számíthat a szavazóinál: a kemény retorika elidegenítené az erős külpolitikától idegenkedő és a köztársasági elnökkel szemben amúgy is bizalmatlan baloldali szavazókat.

Bajnai nehéz napja

2009. szeptember 9. - (Forró Evelyn - stop.hu)

Tárgyalni, tárgyalni, tárgyalni. Ez az egyetlen megoldás. A két ország, a két nép, a szlovákiai magyarok szempontjából, egyaránt az egyetlen lehetséges út. Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök számára nem lesz könnyű nap szeptember tizedike, garantáltan nem lesz átütő siker, de a lehetőség kihagyhatatlan. Már az is eredmény, hogy tárgyalóasztalhoz ülnek. Robert Fico 2006 nyarán lett Szlovákia miniszterelnöke, mégpedig úgy, hogy a magát szociáldemokratának tituláló Smer alakított kormányt, és bevette a koalícióba a Vladimir Meciar vezette HZDS-t és a Jan Slota nevével fémjelzett Szlovák Nemzeti Pártot (SNS) is. Az, hogy nagyon elmérgesedett a szlovák-magyar viszony, nem az államnyelvtörvénnyel, és nem Sólyom László egy napra nem kívánatos személlyé nyilvánításával kezdődött. Sokkal régebben. Emlékezzünk csak arra, hogy nem sokkal a választások után robbant a mai napig le nem zárt Malina Hedvig-ügy. Éppen Robert Fico volt az, aki megvádolta a magyar nemzetiségű lányt, hogy saját magát verte meg, miközben a lány azt mondta, azért verték meg, mert magyarul beszélt. Nem sokkal később jött a Benes-dekrétum ügy, amelyet a Magyar Koalíció Pártjának vezetője, Csáky Pál hozott szóba, de a szlovák parlament azonnal reagált, és megerősítette a törvény érvényességét. Aztán emlékezzünk arra, milyen vita volt arról, miként kell használni a földrajzi neveket, történetesen a szlovákiai magyar tankönyvekben. Nem tett jót, sőt kifejezetten elmérgesítette a kapcsolatokat a dunaszerdahelyi focibotrány, amikor magyar „szurkolók” Nagy-Magyarországos feliratokkal, irredenta jelszavak skandálásával hívták fel magukra a figyelmet, mire a szlovák rendőrség vitatható keménységgel lépett fel ellenük. Napokon belül ezt követte a királyhelmeci „jelmezes” masírozás. A korona kétségtelenül az államnyelvtörvény volt, és az, hogy Sólyom Lászlót nem engedték be augusztus 21.-én Szlovákiába. Ez utóbbi esetben sok hibát követett el a magyar Köztársasági Elnöki Hivatal, csakúgy, mint a komárnoi, ha úgy tetszik rév-komáromi esemény szervezői, de mindez nem menti a szlovák kormány otromba lépését, amely minden európai törvénnyel, szokással, és a józanésszel is szembe megy. Egyes honlapokon már megkezdődött a fanyalgás, hogy miért is nem kellene találkozni Bajnai Gordonnak és Robert Ficonak. Ízelítőül néhány remekbeszabott kifogás arról, miért nem jó az időpont: Szeptember 11. előestéjének emlegetése roppant olcsó, mi több idétlen kifogás. A többi sem nélkülözi a gyermetegséget, az agyatlanságot. Például az, hogy „1943-ban ezen a napon szállták meg a német csapatok Rómát, s erről az is eszükbe juthat, hogy a Szlovák Állam hadserege a németekkel közösen vett részt a II. világháború kirobbantásában, amikor a szlovák hadsereg is megtámadta Lengyelországot, ahonnan Horthy Miklós jóvoltából tudtak csak sokan megmenekülni Esterházy János segítsége révén (s őt a mai napig nem rehabilitálták Szlovákiában!). Tapintatlanság lenne erre bármivel is utalni!” Felvetették azt is, hogy „éppen húsz éve ezen a napon jelentette be az akkori magyar kormány (amikor még Csehszlovákiában Fico barátai, Jakes és a többiek voltak hatalmon), hogy szabad eltávozást ad a keletnémeteknek, megnyitva előttük a nyugati határt. Ez kellemetlen célzásnak minősülhet arra az eseményre, hogy Szlovákia viszont lezárta határát a magyar köztársasági elnök előtt”. Ezekre az ostoba, hajánál fogva előrángatott dolgokra a világért se figyeljünk! Csak egy dologra: tárgyalni, tárgyalni, tárgyalni. Más nem visz előre.

Szlovák - magyar, két jó barát?!

2009. szeptember 9. - (/profitline.hu)

Várhatóan a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése, az együttműködés lehetőségeinek bővítése is szóba kerül Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák kormányfő csütörtökön Szécsénybe tervezett találkozóján. Bajnai Gordon az Új Szó és a Sme szlovákiai napilapokban hétfőn közzétett írásában a szlovák-magyar találkozón megbeszélhető, konkrét intézkedéseket is kezdeményezett. Közös felelősséggel címmel megjelent írásában kölcsönös kötelezettségekkel, szigorú határidőkkel járó megegyezéseket javasolt. Közöttük a Komárom mellett az M1-esre kötő négysávos Duna-híd és az Ipoly-hidak megépítését, a Kassa-Miskolc útvonal átadási időpontjának és az energetikai kapcsolódási pontok beruházási tételeinek meghatározását, illetve azt, hogy erősítsék a kis- és középvállalkozások közötti kapcsolatokat, és tegyék a munkanélküliség sújtotta határ menti térségek fejlesztését prioritássá. Magyarország Szlovákiával bonyolított árukereskedelme évről évre a nemzetgazdasági átlagot meghaladó ütemben bővült, 2008-2009-ben azonban a gazdasági válság miatt csökkent az áruforgalom az előző évhez képest. A KSH adatai szerint az idén az első félévben a Szlovákiából érkező import 1,17 milliárd eurót tett ki, 8,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az export ebben az időszakban 1,346 milliárd euró volt, 18 százalékkal esett vissza, az egyenleg 229 millió eurót ért el. A csökkenés üteme azonban jóval alatta marad Magyarország euróban számított teljes félévi 25,5 százalékos export és 30.4 százalék import visszaesésének. A Szlovákiába irányuló kivitel legnagyobb hányadát, 55 százalékát az első félévben a gépek és berendezések adták, értékük 1,1 százalékkal csökkent 2008 első félévéhez képest. A mintegy 27 százalékot képviselő feldolgozott termékek exportja 35 százalékkal esett vissza, a csupán 2 százalékot képviselő nyersanyagoké azonban 22,1 százalékkal nőtt. Az összkivitel 9 százalékát elérő energiahordozók exportja 65,6 százalékkal csökkent egy év alatt. A Szlovákiából érkező behozatal legnagyobb hányadát, 41 százalékát a feldolgozott termékek adták, értékük az idén 15,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Legnagyobb mértékben, 57,6 százalékkal a nyersanyagok behozatala esett. A 25,6 százalékot kitevő gépek és berendezések importja azonban 13,5 százalékkal nőtt. Az ITD Hungary összesítése szerint az elmúlt években a magyar export bővülését elsősorban a gépipari - a szlovákiai járműipari nagyberuházásoknak köszönhetően azon belül is elsősorban az autóipari, s az utóbbi időben a vegyipari ágazat területén is megugró - beszállításbővülés, továbbá a szlovákiai reálbérek növekedéséből adódó vásárlóerő-növekedés és a kis- és középvállalkozások aktív piaci jelenléte generálta. A magyar tőkeexport nagyságrendekkel magasabb a szlováknál. A magyar nagyvállalatok regionális beruházásainak meghatározó jelentősége mellett a magyar kis- és középvállalkozások számára Szlovákia 2000 óta az elsődleges befektetési célpontot jelenti. A tőkekihelyezés az esetek döntő többségében áru- és szolgáltatás exporthoz kapcsolódik. Az MNB legfrissebb adatai szerint 2007. év végén a szlovák működőtőke-állomány magyarországi állománya 36,6 millió euróra emelkedett a megelőző évi 14,7 millió euróról. A magyar működőtőke-állomány Szlovákiában pedig 2,8 milliárd euróra emelkedtek 2,53 milliárd euróról. Az utóbbi években nőtt a mikro-, kis-, és középvállalatok érdeklődése is, több mint 8.000 vállalatnak van valamilyen szlovákiai érdekeltsége. A Szlovák Nemzeti Bank adatai szerint 2007 végén a Szlovákiában befektetett működőtőke állományát tekintve Magyarország az 5. legnagyobb befektető volt, 6,6 százalékos részaránnyal. A legjelentősebb, magyarországi cégek tulajdonában lévő szlovák vállalatok között van a Slovnaft (MOL), Pöstyényi fürdők (Danubius), Trigránit, Samsung SK, az OTP Banka Slovensko (OTP), Ekomil (E.ON H), illetve az EGIS Slovakia. A külpiaci képviselet által gyűjtött információk alapján a szlovák FDI-állomány mintegy 300 millió euró volt 2007-ben, s közel 400 vállalat működött elsősorban a szolgáltatások és a kereskedelem területén.

A szlovák ferencesek elfogadták a meghívást a szécsényi imaórára

2009. szeptember 9. - (Szerdahelyi Csongor - Ferences Sajtóközpont)

Ferences jelkép - füleki templom homlokzatán: A fotó a füleki (Filakovo) ferences templom homlokzatán látható ferences szimbólumot ábrázolja: Krisztus és Szent Ferenc egymásba fonódó megsebzett keze. Készítette: Walla Bernadett.A szlovák és a magyar miniszterelnökök találkozójának otthont adó nógrádi város ferences templomában Beer Miklós váci püspök vezetésével imaórát tartanak szeptember 10-én délután három órától a két nép közötti kiengesztelődésért. Az eseményre a magyar ferencesek meghívták szlovák rendtársaikat is. A meghívást a szlovák fél elfogadta. A ferenceseken kívül világi papok és hívek is érkeznek holnap a határon túlról, többek között Fülekről (Filakovo) és Losoncról (Lucenec).

A kétnyelvű imaórán elhangzó imádságokból és könyörgésekből:

Urunk, Jézus Krisztus, add, hogy édesanyád, Szűz Mária közbenjárására kölcsönösen megbocsássuk egymásnak egykori és mai sérelmeinket. Tekints, Urunk, kegyesen ifjúságunkra, hogy a krisztusi szeretet tanítását alkalmazni tudják a népeink közötti szolgálatban is. Add, hogy Szent Cirillnek és Metódnak, Szent István királynak, Szent Imrének, Szent Szórádnak és Benedeknek, Boldog Mórnak, Árpád-házi Szent Erzsébetnek, a szent kassai vértanúknak és régiónk többi szentjének közbenjárására népeink testvéri szeretetben éljenek. Add, hogy tudós szolgáid, Pázmány Péter, Szelepcsényi György, Szőllősi Benedek, Szentiványi Márton, Timon Sámuel, Palkovics György, Rudnay Sándor, Bartakovics Béla életműve segítsen bennünket a magyar-szlovák szellemi közösség ápolásában. Add, hogy most, amikor oltárod körül a Te vendégeid vagyunk, tanításod fényében megtanuljuk érvényesíteni a testvéri szeretet parancsát a magyar és a szlovák nemzet között. Ámen. Magyarok Nagyasszonya, Szlovákia Anyja! Leborulunk előtted, mert hisszük és valljuk, hogy oltalmazod a népeinket. Bizalommal fordulunk hozzád mi, akik a te palástod alatt a szent keresztség által egyetlen Egyházhoz tartozunk. Rád tekintünk, Magyarok Nagyasszony, aki egykor elfogadtad Szent István koronáját, a Kárpát-medence népeinek minden örömét és baját. Hozzád könyörgünk Szlovákia Anyja, aki Lőcsén, Sasváron és Nyitrán is a szolgáló szeretet példájaként állsz néped előtt. Fájdalmas Anyánk! Anyai figyelmességeddel kormányozd szívünket, elménket és akaratunkat, hogy egyéni és közösségi életünkben őszintén belássuk, mikor és hol vétettünk egymás ellen, hogy legyen bátorságunk kimondani a bocsánatkérés és a megbocsátás szavát, és esd ki számunkra a Lélek megújító erejét, amely arra bátorít, hogy szeressük és becsüljük egymást. Szűzanya, fakassz életünkben új forrást, amelynek éltető kegyelme enyhíti a szegények nyomorát, valamint új és megtisztult utakat nyit a szomszédos népek egymás iránti szolidaritásában. Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya és a Szlovák Nemzet Anyja, fogadd el imánkat és felajánlásunkat, és nyújtsd felénk Krisztust, a béke áldott aranyágát! Ámen.

Lajčák konstruktivitást vár Bajnai és Fico találkozójától

2009. szeptember 9. - (tasr)

Az ész, a felelősség és a konstruktív hozzáállás kerekedik majd felül a csütörtöki szlovák-magyar kormányfői találkozón - reméli Miroslav Lajčák külügyminiszter. Hozzátette: „Ennek ellenkezőjéből már több mint elég részünk volt.” Bajnai Gordon magyar miniszterelnök a nógrádi Szécsény városban látja vendégül szlovák kollégáját, Robert Ficot. Lajčák hangsúlyozta, Bajnai és Balázs Péter magyar külügyminiszter is konstruktív ember. Kifejtette, a magyar részről érkező jelzések alapján nem az a cél, hogy győztesekre és legyőzöttekre játszanak, s nem is az, hogy befelé szóló PR-kampány folyjon, hanem hogy a dolgok előbbre lendüljenek, és sikerüljön elérni az elmúlt hetekben felvetődött problémákat.

Fico nemkívánatos a Legbátrabb Városban

2009. szeptember 9. - (nol)

Balassagyarmat vezetői arra kérik Robert Fico szlovák miniszterelnököt, hogy más határátkelőhelyet válasszon, és kerülje el Balassagyarmatot, amikor csütörtökön a közeli Szécsénybe utazik Bajnai Gordonnal való találkozójára. Medvácz Lajos (Fidesz) polgármester és Csach Gábor (Fidesz) alpolgármester indoklásként egyaránt hivatkozik a magyar államfő Révkomáromból való kitiltására és a nyelvtörvényre, valamint Balassagyarmat 1919-es, a csehszlovák katonaság által végrehajtott megszállására. Mindezek miatt Robert Ficot - mint írták - „nemkívánatos személynek” tekintik Balassagyarmaton. Szlovákia budapesti nagykövetségére is eljuttatott levelükben felidézik, hogy 1919 januárjában az akkoriban formálódó csehszlovák hatalom önhatalmúlag átlépte a demarkációs vonalat, megszállt több települést az Ipolyság-Losonc vasútvonal mentén, hogy délebbre tolja Csehszlovákia államhatárát. A megszállókat véráldozatokkal verték ki 1919. január 29-én, Balassagyarmat emiatt viselheti a Civitas Fortissima (Legbátrabb Város) nevet, amit 2005-ben törvényben is megerősített az országgyűlés. Balassagyarmat vezetői úgy fogalmaznak: „Ön, mint a Szlovák Köztársaság jelenlegi miniszterelnöke, a Magyar Köztársaság elnöke, Sólyom László augusztus 21-i Révkomáromból való kitiltásával és az úgynevezett szlovák nyelvtörvény legutóbbi módosításával durván megsértette Magyarországot, a szlovákiai magyar kisebbséget, a magyar-szlovák egyezményeket, és az Európai Unió rendelkezéseit. Éppen ezért Ön, miniszterelnök úr - hasonlóan az 1919-es törvénytelen megszállást elrendelő csehszlovák felelős vezetőkhöz - nemkívánatos személy Balassagyarmaton.” Hozzáteszik: Balassagyarmat önkormányzata durva provokációnak és a Civitas Fortissima iránti tiszteletlenségnek fogja tekinteni, ha Robert Fico mégis Balassagyarmaton áthaladva érkezne Szécsénybe, vagy távozna onnan. A kormányszóvivő szerint Robert Fico szlovák miniszterelnök magánszemélyként vagy hivatalos minőségben a schengeni szabályok szerint bármikor, bárhol átlépheti Magyarország határát, a magyar kormány ezt garantálja, biztosítja számára. Budai Bernadett szerdán közölte: a balassagyarmati polgármester kérése méltatlan, indokolatlan és ugyanazt a rossz szellemet idézi, amelyet Magyarország joggal kifogásolt Sólyom László Szlovákiából való kitiltása kapcsán. A szóvivő szerint a jelenlegi helyzetben szükségtelen a feszültség növelése, az érdemi problémák megoldására és nem hisztériakeltésre van szükség. A szlovák politikusok közül egyedül Miroslav Lajčák külügyminiszter nyilatkozott a holnapi találkozó előtt, aki konstruktív légkört és mindkét részről felelősségteljes magatartást kért. „Elegünk volt mindennek az ellenkezőjéből”- mondta. „Előre kell tekintenünk, nem pedig kisgyermekekként tovább civakodnunk, ami már eddig is mindkét országnak ártott.”

X X X

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

1919. januárjában az akkoriban formálódó Csehszlovák hatalom felrúgva a béketárgyalásokon kijelölt megállapodásokat, megsértve Magyarország szuverenitását önhatalmúlag átlépte a demarkációs vonalat és megszállt több települést az Ipolyság-Losonc közti vasútvonal mentén, köztük a térség központi települését Balassagyarmatot. A megszállókat a város polgári lakossága a helyi katonasággal együtt véráldozatok és utcai harcok árán verte ki a demarkációs vonal mögé 1919. január 29-én. Eme hősi tett emlékére viseli Balassagyarmat 1998 óta címerében is a Civitas Fortissima (Legbátrabb Város) nevet, melyet 2005-ben a Magyar Köztársaság Parlamentje törvényben is megerősített.

Ön, mint a Szlovák Köztársaság jelenlegi miniszterelnöke a Magyar Köztársaság Elnöke Sólyom László 2009. augusztus 21-i Révkomáromból való kitiltásával és az úgynevezett szlovák nyelvtörvény legutóbbi módosításával durván megsértette Magyarországot, a szlovákiai magyar kisebbséget, a Magyar-Szlovák egyezményeket és az Európai Unió rendelkezéseit. Éppen ezért Ön Miniszterelnök Úr - hasonlóan az 1919-es törvénytelen megszállást elrendelő Csehszlovák felelős vezetőkhöz - nemkívánatos személy Balassagyarmaton.

E levelünkben éppen ezért arra kérjük, hogy 2009. szeptember 10-ére tervezett Szécsényi látogatásakor kerülje el Balassagyarmatot, más határátkelőt válasszon a Bajnai Gordon jelenlegi Magyar Miniszterelnökkel való tárgyalásának megközelítésére. Amennyiben Ön mégis Balassagyarmaton áthaladva érkezne Szécsénybe, vagy távozna onnan, Balassagyarmat önkormányzata azt durva provokációnak és a Civitas Fortissima iránti tiszteletlenségnek fogja tekinteni.

Ha Ön, mint a Szlovák Köztársaság Miniszterelnöke e kérésünk ellenére holnap Balassagyarmaton áthalad, durván megsérti az egyetemes jóízlést és Balassagyarmat szuverenitását. Ennek a diplomáciai kommunikációnak a semmibevétele a kétoldalú szlovák-magyar viszonyban meglévő feszültség további tudatos növelését jelentené. Az Ön áthaladása városunkon Pozsony és Balassagyarmat diplomáciai viszonyában példa nélküli esetet jelentene, Ön ebben az esetben tudatosan lábbal tiporná a diplomáciai szokásokat.

Természetesen magánszemélyként bármikor szívesen látjuk, szabadon lófrálhat Palócország fővárosában, nyalogathatja kiváló fagylaltjainkat, és nem éri semmilyen hátrány, ha szlovákul beszél, azt kivéve, hogy tíz méterre a határtól már senki sem fogja megérteni Önt. Jelen tiszteletteljes kérésünk teljes mértékben összhangban van az Európai Unió rendelkezéseivel és a magyar törvényekkel.

Balassagyarmaton, 2009. szeptember 9.

Medvácz Lajos, Balassagyarmat város polgármestere

Csach Gábor, Balassagyarmat város alpolgármestere

Robert Fico nemkívánatos személy Balassagyarmaton!

2009. szeptember 9. - (mti)

Balassagyarmat vezetői arra kérik Robert Fico szlovák miniszterelnököt, hogy más határátkelőhelyet válasszon, és kerülje el Balassagyarmatot, amikor csütörtökön a közeli Szécsénybe utazik Bajnai Gordonnal való találkozójára - áll a nyílt levélben, melyet a nógrád megyei város vezetői a szlovák nagykövetségre is elküldtek. Medvácz Lajos (Fidesz) polgármester és Csach Gábor (Fidesz) alpolgármester indoklásként egyaránt hivatkozik a magyar államfő Révkomáromból való kitiltására és a nyelvtörvényre, valamint Balassagyarmat 1919-es, a csehszlovák katonaság által végrehajtott megszállására. Mindezek miatt Robert Ficot - mint írták - „nemkívánatosnak személynek” tekintik Balassagyarmaton. Levelükben felidézik, hogy 1919 januárjában az akkoriban formálódó csehszlovák hatalom önhatalmúlag átlépte a demarkációs vonalat, megszállt több települést az Ipolyság-Losonc vasútvonal mentén, hogy délebbre tolja Csehszlovákia államhatárát. A megszállókat véráldozatokkal verték ki 1919. január 29-én, Balassagyarmat emiatt viselheti a Civitas Fortissima (Legbátrabb Város) nevet, amit 2005-ben törvényben is megerősített az országgyűlés. Balassagyarmat vezetői úgy fogalmaznak: „Ön, mint a Szlovák Köztársaság jelenlegi miniszterelnöke, a Magyar Köztársaság elnöke, Sólyom László 2009. augusztus 21-i Révkomáromból való kitiltásával és az úgynevezett szlovák nyelvtörvény legutóbbi módosításával durván megsértette Magyarországot, a szlovákiai magyar kisebbséget, a magyar-szlovák egyezményeket, és az Európai Unió rendelkezéseit. Éppen ezért Ön, miniszterelnök úr - hasonlóan az 1919-es törvénytelen megszállást elrendelő csehszlovák felelős vezetőkhöz - nemkívánatos személy Balassagyarmaton.” Hozzáteszik: Balassagyarmat önkormányzata durva provokációnak és a Civitas Fortissima iránti tiszteletlenségnek fogja tekinteni, ha Robert Fico mégis Balassagyarmaton áthaladva érkezne Szécsénybe, vagy távozna onnan. Bajnai Gordon és Robert Fico csütörtökön találkozik a - Balassagyarmattól 20 kilométerre lévő - Nógrád megyei Szécsényben. A megbeszélést a magyar kormányfő kezdeményezte a két ország közti feszültség csökkentése érdekében. Ha Robert Fico figyelembe kívánná venni Balassagyarmat vezetőinek kérését, akkor az ipolytarnóci vagy a salgótarjáni határátkelőhelyet kellene választania.

Az eredeti hülyeséget másolták Fico kitiltásával

2009. szeptember 9. - (Index.hu)

Nem lesz útblokád, ha akar, konvojával átautózhat a szlovák miniszterelnök Balassagyarmaton. A városvezetés szerint a gesztus szempontjából fontos, hogy a településen nem kívánatos személlyé nyilvánították Robert Ficot. Csach Gábor fideszes alpolgármester szerint a döntés megfogalmazásába és indoklásába igyekeztek belesűríteni mindent azokból az abszurditásokból, amelyek Sólyom László révkomáromi kitiltásában megjelentek. Mi legfeljebb egy tovahúzó szirénából értesülnénk arról, hogy a városon átment a szlovák miniszterelnök, ha akar menjen, ezt megakadályozni nem tudjuk, és nem is akarjuk - mondta az Indexnek Csach Gábor. Balassagyarmat fideszes alpolgármestere szerint Robert Fico nem kívánatos személlyé nyilvánításának semmilyen jogi vagy diplomáciai következménye nincs, de jelzés, „hogy nehogy már annyira jól érezze magát”. Az alpolgármester szerint a kitiltásról szóló levél szövegébe igyekeztek belecsempészni a szlovák állami vezetők Sólyom László augusztus 20-i kitiltásában használt „frazeológiáját, sajátos érvrendszert, és mindazokat a hülyeségeket”, amelyekkel akkor indokolták a magyar államfő látogatásának megtorpedózását. Csach Gábor szerint ez a direkt átfordítás ironikussá teszi a levelet, amelyet elküldtek a szlovák nagykövetségnek. Útzár, blokád vagy ellenőrzés nem lesz, a levél csak egy gesztus, amelyben érzékeltetni akarták, hogy Ficot politikája, stílusa miatt nem szeretik Magyarországon, és személyével kapcsolatban a határ menti településeken még fokozottabban érzékenyek az emberek, akik közül sokakat rokoni szálak is kapcsolnak a határ túloldalán élőkhöz. Az alpolgármester elmondta, amellett, hogy az abszurd viszonyt kavaró abszurd politikussal egyértelműen érzetetik a róla alkotott negatív véleményüket, a levélben igyekeztek tisztelettudóan fogalmazni. Magánemberként, tehát nem politikusként, bármikor szívesen látják, hiszen a városban vannak például jó fagyizók, ahol kellemesen lehet időt tölteni. A fideszes városvezetők a Ficonak címzett levélről nem egyeztetettek a párt felső vezetésével. Az alpolgármester szerint a kitiltásról ők is tudják, hogy semmilyen hatása sem lesz a szlovák vezető hivatalos látogatására, „Ugocsa non koronat” - mondta Csach, ezért úgy vélték fölösleges a pártközponttal tárgyalni róla. A balassagyarmati városvezető szerint viszont a példa ragadós lehet: már több környékbeli településről jelezték, elképzelhető, hogy csatlakoznak jelképes Fico kitiltásához.

Fico bárhol és bármikor beutazhat Magyarországra

2009. szeptember 9. - (Orient Press)

A schengeni szabályok értelmében bárhol és bármikor beutazhat a szlovák miniszterelnök Magyarországra, amit a magyar kormány garantálni is fog- jelentette ki a kormányszóvivő. Mint arról korábban beszámoltunk, Balassagyarmat polgármestere és alpolgármestere nyílt levelet intézett Robert Ficohoz, melyben arra kérték, magyarországi látogatása során válasszon más határátkelőhelyet és kerülje el a várost. A schengeni szabályok értelmében bárhol és bármikor beutazhat a szlovák miniszterelnök Magyarországra, amit a magyar kormány garantálni is fog- olvasható a Kormányszóvivői Iroda hivatalos honlapján. Mint arról korábban már beszámoltunk, Balassagyarmat polgármestere és alpolgármestere nyílt levelet intézett a szécsényi látogatása kapcsán a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke részére, melyben arra kérik Robert Ficot, hogy válasszon más határátkelőhelyet és kerülje el a várost csütörtökön, mikor Magyarországra utazik, hogy találkozzon Bajnai Gordonnal. A kormányszóvivő szerint a jelenlegi helyzetben szükségtelen a feszültség növelése, az érdemi problémák megoldására és nem hisztériakeltésre van szükség.

Fico miatt lesz kevesebb tanóra Szécsényben

2009. szeptember 9. - (mti)

Csütörtökön délben hazaküldik a diákokat Szécsényben Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök aznap délutáni találkozója miatt, amelyet a Nógrád megyei városban tartanak. A helyi polgármester apró ajándékokkal várja a vendégeket. Csütörtökön, Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök találkozójának napján csak délig lesz tanítás az iskolákban Szécsényben. A szülőket megkérik, hogy délben vigyék haza a gyerekeket, a Nagylócból és Nógrádszakálból bejárókat pedig az iskolabusszal szállítják haza. A két miniszterelnök a Nógrád megyei városban tart megbeszélést csütörtökön, de szerdán még sem a kisváros központjában, sem a találkozó helyszínén, a múzeumként működő kastélynál nem látszott a készülődés. A polgármester szerint a városban nem kell nagytakarítás, mert a köztisztaság a kormányfői találkozótól függetlenül is rendben van. Szécsény polgármestere apró ajándékokkal várja Bajnai Gordont és Robert Ficot, és nagyon bízik benne, hogy nem lesz rendbontás csütörtökön.

Lajčák: Ne civakodjunk, mint a kisgyermekek

2009. szeptember 9. - (Szilvássy József - Népszabadság)

Konstruktív légkört és mindkét részről felelősségteljes magatartást várok a csütörtöki magyar-szlovák kormányfői találkozótól. Elegünk volt mindennek az ellenkezőjéből - nyilatkozta szerdán a szlovák külügyminiszter. Miroslav Lajčák azzal folytatta, hogy Bajnai Gordon miniszterelnököt és magyar kollégáját, Balázs Pétert racionális gondolkodású politikusoknak tartja. - Ezért is bízom abban, hogy nem győztesekről és vesztesekről zajlik majd a vita, s a találkozót senki sem tekinti majd valamiféle pr-rendezvénynek, hanem mindkét fél arra törekszik, hogy a politikai kapcsolataink végre elmozduljanak a holtpontról - hangsúlyozta a szlovák diplomácia vezetője. Így folytatta: - Ideje áttekinteni, mennyi valósult meg a szlovák és a magyar kormányfőnek a kapcsolataink erősítését célzó, két évvel ezelőtt elfogadott tizennégy pontos egyezségéből. Vannak infrastrukturális terveink, amelyek egy részét a két szomszédos ország, a továbbiakat pedig a visegrádi csoport együttműködése révén válthatjuk valóra. Ezért előre kell tekintenünk, nem pedig kisgyermekekként tovább civakodnunk, ami már eddig is mindkét országnak ártott. Ezekből a viszálykodásokból is le kell vonnunk a tanulságokat, mert a jövőben csak így kerülhetjük el az újabbakat - vélekedett a tárcavezető. Több szlovák politikus nem volt hajlandó nyilatkozni a holnapi találkozó előtt. Lapunk megkeresésére Csáky Pál viszont kifejtette: - Nem várok áttörést a találkozótól, mert semmilyen vonatkozásban sem észlelem azt a szlovák politikai akaratot, amely elengedhetetlen Robert Fico és a jelenlegi szlovák kormánykoalíció eddigi tetteinek és nézeteinek korrigálására. Ezért már azt is elmozdulásnak tartanám, ha tárgyszerű eszmecsere jellemezné a szécsényi tárgyalást - nyilatkozta lapunknak az MKP elnöke.

Robert Fico nem változtat útvonalat

A szlovák kormányfő a magyar féllel korábban egyeztetett útvonalon érkezik Szécsénybe. A pozsonyi küldöttségnek a magyar kormányhivatal a partnere, nem pedig Balassagyarmat polgármestere. Egyébként is a bizalmatlanság és a tiszteletlenség megnyilvánulása lenne a részünkről, ha végül más utat választanánk, mint amit korábban partnereink megjelöltek. Miután az eszmecserére Magyarországon kerül sor, a találkozó szervezése és biztosítása minden vonatkozásban Budapest feladata, ezért csak az ottani illetékesek kéréseinek teszünk eleget - közölte megkeresésünkre a pozsonyi kormányhivatal neve mellőzését kérő magas rangú tisztségviselője.

Sólyom szélsőségesebb, mint a Jobbik?

2009. szeptember 9. - (vg.hu)

Szlovákia még a Schengeni Egyezményben foglaltakat is megszegve akadályozta meg Sólyom László révkomáromi látogatását, nem sokkal később a jobbikos Szegedi Csanádék minden fennakadás nélkül koszorúzhattak ugyanott - hívta fel a figyelmet a jobbklikk.hu. Alig néhány nappal azután, hogy Pozsony az esetlegesen kontrollálhatatlanná váló szélsőségesekre való hivatkozással kitiltotta a Magyar Köztársaság elnökét Szlovákiából, Szegedi Csanád kívánt koszorúzni Révkomáromban, akit viszont gond nélkül beengedtek - emlékeztet a jobbklikk.hu. A Jobbik európai parlamenti képviselőjének személye szemben a Magyar Köztársaság első számú közjogi méltóságával, nem minősült provokációnak, rendezvényüket akadály nélkül megtarthatták. „Nyilván mert Szegedi nem számít magyar szélsőségesnek. Vagy mert a szlovák szélsőségeseknek a Jobbik egyik vezető politikusa és ideológusa nem jelent akkora revizionista kockázatot, mint Sólyom. Vagy valami másért” - találgat a jobbklikk.hu.

Sólyom beintett a szlovákoknak?

Bajnai és Fico találkozik, Sólyom és Gašparovič nem biztos

2009. szeptember 9. - (Kitekintő)

Továbbra sem haladnak zökkenőmentesen a szlovák-magyar viszony konszolidálását célzó tárgyalások. Legutóbbi értesülések szerint csütörtökön, szeptember 10-én ugyan Bajnai Gordon és Robert Fico Szécsényben találkozik egymással, a hétvégére beharangozott államfői találkozó azonban valószínűleg elmarad. Mindemellett pedig nem mindenki bizakodó a kormányfői találkozó sikerességét illetően sem. Nem valószínű, hogy találkozik egymással a szlovák és a magyar államfő a hétvégén - jelentette be a szlovák SITA hírügynökség. Az eredeti tervek szerint Sólyom László és Ivan Gašparovič a visegrádi négyek hétvégi, lengyelországi tanácskozásának keretében kellene, hogy külön megbeszélést, mini csúcsot tartson. A SITA szerint a találkozót végül a magyar fél mondta le azzal az indokkal, hogy még nem kapták meg a választ arra a szlovák félnek küldött diplomáciai jegyzékre, amelyben magyarázatot kérnek az augusztus 21-én Sólyom Lászlóval történt incidensre. Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal Főosztályvezetője elutasította a magyar félt ért vádakat. Elmondása szerint a KEH nem mondta le a találkozót, hisz hivatalosan és kölcsönösen egyeztetett időpont még nincs kijelölve, így Sólyom Lászlónak „nincs is mit lemondania”. Az államfő hivatala mindössze jelezte, hogy még mindig várják a választ a fent említett diplomáciai jegyzékre. A szlovák külügyi szóvivő, Peter Stano a SITA-nak elmondta: Pozsony már dolgozik a válaszokon, és azokat „belátható időn belül átadják a magyar félnek”. Ugyanakkor Szlovákia is választ vár azon kérdéseire, amelyeket a budapesti szlovák nagyköveten, Peter Weisson keresztül tolmácsolt Budapestnek - olvasható a Parameter.sk honlapján. Az államfői találkozó megvalósulásáról tehát még nem sokat lehet tudni, tény azonban, hogy a két fél közötti egyeztetés meglehetősen döcögősen megy. A szeptember 10-ei miniszterelnöki találkozó esélyei viszont annál biztatóbbak - viszont ne feledkezzünk meg arról, hogy a találkozó létrejötte még nem garancia a sikerre! Bajnai Gordon hétfőn szlovák nyelven(!) az SME című napilapban jelentetett meg egy írást, melyben békejobbot nyújt a szlovák népnek. A magyar kormányfő olyan konkrét javaslatokat és elképzeléseket fogalmazott meg cikkében, melyekkel javítani lehetne a két ország viszonyán. A szerdai Új Szóban megjelent politológusi elemzés szerint Bajnai konkrét felvetései jó vitaalapot szolgáltathatnak majd a 10-ei találkozón. „Értékelendő, hogy.. nem konfrontatív hangnemben (szólt), így a szlovákok láthatták, Bajnai konstruktívan áll hozzá a probléma megoldásához“ - mondta Grigorij Mesežnikov az Új Szónak adott interjúban. A magyar felvetésekre Robert Fico hivatala nem kívánt reagálni, önálló javaslatokkal pedig a találkozóig nem áll elő - áll a Parameter.sk szerdán közzétett cikkében. Hiába közelít azonban Bajnai Gordon baráti gesztusokkal Szlovákia felé, lépéseit nem mindenki értékeli olyan pozitívan, mint Grigorij Mesežnikov. Az SNS elnöke, Ján Slota a magyar miniszterelnök levele után rögtön a szlovák külügyminiszterhez fordult, arra kérvén Miroslav Lajčákot, hogy szólítsa fel bocsánatkérésre Bajnait. A szlovák nacionalista vezért Bajnai következő mondata bántja: „Számomra és valamennyi demokratikus magyar párt számára elfogadhatatlan, hogy bármely magyar kormányban helyet kapjon az SNS magyarországi ellenpárja, a szélsőséges Jobbik”. Az SNS és a Jobbik párhuzamba állítása mellett Slota azt is kifogásolja, hogy a magyar miniszterelnök követelte az államnyelvtörvény visszavonását, és ezzel beleszólt Szlovákia belügyeibe. A sors iróniája, hogy Bajnai levelében a következő mondat is fellelhető: „A kapcsolatok mostani állapotában triviálisnak hangzó dolgokat is újra ki kell mondani, például azt, hogy Magyarországnak nincsenek területi követelései senkivel szemben. Mindenkor és minden körülmények között tiszteletben tartjuk Szlovákia szuverenitását és területi integritását.” Slota fenntartásai és újabb „kirohanásai” azonban remélhetőleg nem gördítenek újabb akadályokat a szlovák-magyar miniszterelnöki találkozó megvalósulása elé. Azonban ha a találkozó meg is valósul, az eredményesség még nem garantált. Az Új Szóban megjelent politológusi elemzés is erre figyelmeztet: hiába állt elő Bajnai konkrét javaslatokkal, például új hidak, gyorsforgalmi utak, közös kormányülések és közös együttműködési tanács létrehozásáról, ha a szlovák fél nem lesz kooperatív. „Tavaly novemberben, Gyurcsány Ferenc és Robert Fico révkomáromi találkozóján az akkori magyar kormányfő is tett konkrét javaslatokat, a szlovák fél azonban azokat is elutasította” - jegyzi meg a felvidéki lap.

Závada beszólt a Fidesznek! - „Ne szívózzanak!”

A szlovák származású író szerint nem szabad viszonoznunk a gyűlöletet

2009. szeptember 9. - (atv.hu)

- Nagyon erős hagyománya van a szlovák-magyar békés együttélésnek. Most azonban olyan erők kerültek előtérbe, amelyek ezt megnehezítik - fogalmazott az ATV Jam című műsorában a szlovák-magyar viszály kapcsán Závada Pál szlovák származású író. Hozzátette: ezek az erők mindkét oldalon a szélsőjobboldalról indulnak, és sikerük azt jelzi, hogy van arra társadalmi igény, hogy a másik nemzetiségűben az ellenséget lássák. - Ez az igény Szlovákiában hatalomba tudott emelni egy idegengyűlölő pártot - jegyezte meg. Az író szerint a mai vezetés épp azért tesz „barátságtalan lépéseket”, mert ki akarja elégíteni ezt az igényt. - El akarja hódítani a Szlovák Nemzeti Párt szavazóit is, emellett pedig a koalíciós partner igényeit is ki kívánja elégíteni, és ezért keménykedik - mondta. „A legutóbbi konfliktus egyik kiváltó oka az volt, hogy egyenruhás darutollasok átmasíroztak Szlovákiába magyar emlékművet koszorúzni, ami a lehető legrosszabb exportcikkünk, amit külföldre küldhetünk” - utalt a Nemzeti Őrsereg azon előállított tagjaira Závada, akik a szlovákiai Kráľovský Chlmecen (Királyhelmec) koszorúztak volna az I. bécsi döntés 70. évfordulóján tavaly év végén. Mint mondta, Magyarországon is felkorbácsolhatnak hasonló indulatok. - Dunaszerdahelyen mégiscsak olyan zászlókat lengettek, amik Szlovákia létét vonták kétségbe - mondta az író, aki szerint fontos, hogy a mi részünkről a „viszonzás” ne erősödjön meg olyan mértékben mint északi szomszédunknál, hogy ne találhassanak egymásra azok az erők, amik nem a népek békéjében érdekeltek. - A következő, valószínűleg Fidesz vezette jobboldali kormánynak üzenem, hogy ne szívózzanak! - fogalmazott Závada Pál.

Az SZDSZ nem támogatja a Magyar Nyelv Alap létrehozását

2009. szeptember 9. - (Orient Press)

Részt vesz ugyan az SZDSZ a tervezett ötpárti tárgyaláson, de nem támogatja az MDF által kezdeményezett Magyar Nyelv Alap létrehozását. A szlovák nyelvtörvény végrehajtásának diplomáciai úton történő megakadályozását a liberális párt teljes mértékben támogatja, de az erőfeszítések sajnálatos sikertelensége esetén sem tartja célravezetőnek Magyarország közvetlen szerepvállalását az esetleges büntetések finanszírozásában- közölte Szent-Iványi István. Az SZDSZ Kül- és Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke szerint komoly nemzetközi jogi aggályokat vet fel és semmiképpen sem szolgálja a két ország közötti feszült viszony mielőbbi rendezését, ha - akár kimondatlanul is - jogsértésre buzdítjuk egy másik ország állampolgárait, még akkor is, ha a szóban forgó jogszabály tarthatatlan, kirekesztő és mélyen ellenkezik az integráció értékrendjével, melynek mindkét állam részese. Szent-Iványi István leszögezte, hogy a probléma kezelésében mindenekelőtt a szlovákiai magyar pártokkal és szervezetekkel, mint a szlovákiai magyarság választott és civil képviselőivel való együttműködésre kell helyezni a hangsúlyt. A megoldás kulcsa elsősorban az ő kezükben van, ezért arra kell törekednünk, hogy minden segítséget megadva az ő érdekeiknek megfelelő módszert dolgozzunk ki a nézeteltérések kezelésére, melyek már mostanra is elkeserítő mértékben károsították országaink megítélését a nemzetközi közösségben, illetve az Európai Unión belül. Elemi érdekünk - fűzte hozzá -, hogy egyrészt a kétoldalú diplomáciai tárgyalások folytatódjanak, másrészt pedig, hogy minél több nemzetközi fórum tudomást szerezzen a problémáról és napirendjére tűzze azt. Ebből a szempontból előremutatónak tartjuk az EBESZ kisebbségi főbiztosának a közelmúltban napvilágot látott nyilatkozatát, illetve, hogy az Európa Tanács is késznek mutatkozik az ügy áttekintésére.

A szlovákok önkritikusabbak a magyaroknál?

2009. szeptember 9. - (vg.hu / demos.hu)

Fontos különbséget tennünk elitek és közvélekedés, valamint az általuk követett viselkedésminták között, amikor a szlovák-magyar viszonyról beszélünk - derül ki a Demos egyik tanulmányából. A Malženicky Katica és Ravasz Ábel készítette összeállítás egy korábbi felmérésre hivatkozik, amelyből kiderül: a szlovák többség által vallott értékek között - a hagyományos szlovák önkép egyik pillérét képező békeszeretet mellett - kitüntetett helyet foglalt el a szolidaritás és a nyugodt élet előnyben részesítése. Az általános hozzáállás szintjén a válaszadók 75 %-a fejezte ki a békés, nyugodt, rohanásmentes élet melletti elkötelezettségét; 53 %-ra a saját bevallása szerint gyors életritmus volt jellemző, míg 47 %-ra a nyugodt életstílus. Megállapítható, hogy Szlovákia a többi posztszocialista országhoz viszonyítva a legáltalánosabb értékorientációk szintjén nem különbözik jelentős mértékben, viszont a politikai kultúra, a politikai közösség és a politikai elit képviselte értékek és normák tekintetében nagyobb eltérések mutathatók ki - olvasható a tanulmányban. A megkérdezettek 92 %-a az együttműködés híve, 89 %-uk a párbeszédnek és egymás egyenrangú elismerésének elkötelezettje, 48% pedig kétségbe vonta azt az állítást, miszerint az autoritás egyenlő azzal, hogy a tekintéllyel bírónak van mindig igaza. A szlovákok magasra értékelik a demokráciát és az egyéni szabadságjogokat is: 2003-ban 69,9%-uk gondolta azt, hogy a politikai és egyéni jogok jelentik a demokrácia legfontosabb értékeit. 80,9 %-uk szerint a szabadságot csak annyiban érdemes korlátozni, hogy másokat ne lehessen megkárosítani. Egy másik kutatás során etnocentrizmusra vonatkozó kérdéseket tettek fel dél-szlovákiai magyaroknak és szlovákoknak. A résztvevőknek négy pozitív és négy negatív tulajdonság kapcsán kellett eldönteniük, melyik etnikai csoportra igazak a kettő közül. Az eredmények azt mutatták, hogy mindkét csoport tagjai a legtöbb esetben elutasították a negatív állításokat mindkét nemzettel kapcsolatban. A szlovákok relatíve gyakrabban fogadták el a pozitív állításokat mindkét csoportra vonatkozóan, és gyakrabban mutattak önkritikát is, mint a magyarok. A magyarok ehhez képest gyakrabban jellemezték negatív jelzőkkel a szlovákokat, és ugyanígy gyakrabban mutatták be magukat pozitív jellemzők alapján.

Pilisszentlászló - Kigyulladt a szalmaiskola alapanyaga

2009. szeptember 6. - (Független Hírügynökség)

Háromezer szalmabála gyulladt ki szombat éjjel Pilisszentlászlón, a tűzoltók még vasárnap reggel is a helyszínen dolgoztak. A bálákból készült volna el a Kékvölgy Waldorf-iskola új épülete. Vasárnapra virradó éjjel kigyulladt 150-200 köbméternyi szalmabála, amiből egy iskola épült volna fel Pilisszentlászlón. A tűzben és az oltás közben senkinek sem esett baja. Azt még vizsgálják, hogy mitől csaptak fel a lángok, illetve hogy mekkora a kár. Az ügyeletes tájékoztatása szerint a tűzoltók még vasárnap reggel is a helyszínen voltak. A szalmabálák a Kékvölgy Waldorf Iskola új, szalmából készülő épületének alapanyagai voltak. Az intézmény pedagógusai és a családok határozták el, hogy főként önerőből építik fel az új iskolát, melyet éppen két napja mutatott be az RTL Klub Fókusz című műsora. A mintegy háromezer bálát ajándékba kapta az intézmény, önkéntes munkával gyűjtötték össze és tárolták az építkezésig az iskola telkén.

Porrá égett egy iskola építőanyaga

2009. szeptember 6. - (rtlklub online)

Porrá égett 150-200 köbméternyi szalmabála, amelyből az új pilisszentlászlói iskola falait építették volna fel. A tanárok és a szülők gyújtogatásra gyanakodnak. A háromezer ajándékba kapott bála megsemmisülése legalább fél évvel késlelteti az iskolaépület átadását - adta hírül az RTLKlub Online. A több mint négy méter magasan felhalmozott bálák porrá égtek, az éjszakai tűzről már csak a félig megégett faláda árulkodik. Azt, hogy pontosan mitől gyulladt meg a bálahalom, csak találgatják a környékbeliek. Az ajándékba kapott szalmából vályogot akartak készíteni, amit egy alternatív iskola új épületszárnyának építéséhez használtak volna fel. Ahogy arról korábban az [origo] is beszámolt, a Kékvölgy Waldorf Iskola kinőtte régi épületét, ezért új iskolaépület építésébe kezdtek. Olyan anyagot kerestek, amely olcsó, és amelyből szakemberek segítségével laikusok is képesek házat emelni - pénzhiány miatt Pilisszentlászlón a tanárok és a szülők építik az új iskolát. Most újra gyűjtésbe kezdenek, de azt mondják, a tűz legalább fél év csúszást okoz.

Szlovákok, tótok, tirpákok

2009. szeptember 6. - (Szende László - mult-kor.hu)

Manapság a tót népnév hallatán valamiféle mögöttes, rendszerint pejoratív tartalomra gondolunk. Pedig korántsem volt ez mindig így: a 20. század elején egyes szlovák sajtóorgánumok például nehezményezték, ha nem tótnak szólítják a szlovákságot. Ugyanakkor a magyar köznyelv - irodalmi segítséggel - megtalálta a módját, hogy őket gunyoros szóösszetételekkel jellemezze. Kis szótörténeti körkép következik. A szlovák etnikum és nép megnevezésére a magyar nyelv két szót ismer: a szlovákot és a tótot. Az értelmezés szempontjából az előbbi egyáltalán nem problematikus, hiszen a szlovák átvett szónak számít, a kifejezés a reformkor időszakában, 1828-ban bukkant fel először: „A Vendek … megértik a’ Slowák’ (Szlowin) beszédjét is”. A szlovák szó a régebbi a szlávra utaló szlovenin alakból eredeztethető, és a fogalom a magyar nyelvben egyértelmű jelentéssel bír. Főnévként a nyugati szláv nyelvet beszélő, főként Szlovákiában élő nép tagja, melléknévként a szlávokkal kapcsolatos, rájuk vonatkozó, tőlük származó. Ugyanakkor Heltai Gáspár (1510-1574) Magyar krónika című művében hasonló alakot használt: „számtalan sok várasok, mezővárasok, várak, faluk és erősségek vadnak Magyarországban, Tótországban, Sklovákországban, Horvátországban, Rácországban, Szilágyban, Maramarosban és egész Erdélyben”. A Heltainál felbukkanó sklovák-nak azonban a szlovák népnévvel való kapcsolata nem tisztázható egyértelműen. A reformkori és a 16. századi említés között teljes adathiány figyelhető meg, ráadásul a szövegkörnyezet alapján Sklovákország földrajzi meghatározása is bizonytalan. A szlovák szó igazából az első világháború után terjedt el, de csak a második világháborút követően váltotta fel maradéktalanul a korábbi kifejezést. Ezt a gyakorlat is elősegítette, ugyanis a tót szót azokban a régebbi magyar irodalmi szövegekben is átírták, amelyek szerzői a szlovák szót még nem is ismerhették. A tót szót a szlovák nyelvi környezet gyakran pejoratív kifejezésként érzékeli. A kifejezés születésére és etimológiájára sokfajta magyarázat született. Az egyik legvitriolosabb Vladimir Mináč (1922-1996), szlovák próza- és esszéíró tollából származik. „Amikor a magyarok bejöttek Pannóniába, az egyik magyar megbotlott egy tehénlepényben, ebből egyszeriben kiugrott egy bocskoros tót, aki így kiáltott: tot’.” A magyarul nehezen visszaadható szójáték szerint a tot’ (ejtsd: toty) többek között „íme” kifejezéssel kapcsolható össze. A jelenleg hatályos szlovák-magyar szótárak nem is foglalkoznak sokat a szóval, a magyar-cseh szótár a szlovákkal azonosítja, megjegyezve, hogy elavult. A 2007-ben napvilágot látott Értelmező szótár magyarázatában némi eufémizmus figyelhető meg. „Ma a nép és a nyelv hivatalos elnevezése a szlovák, a köznyelvben is csak ezt használjuk közömbös hangulatú szóként. A régi magyar tót szó irodalmi, történeti munkákban fordul elő, ezenkívül szólásokban, valamint a gyakori Tóth családnévben.” Az időben visszafelé haladva azonban nagy érdekes adalékokkal találkozhatunk. František Brábek 1910-ben megjelent magyar-cseh szótára a következő kifejezéseket mellékelte. 1. tót (Slovák); 2. drótostót (dráteník); 3. pejoratív tartalmú melléknévként: slovácký (szlovák, morvaszlovák). Szerepel még Tótország (Slovácko, Slovensko), és az ugyancsak pejoratívként értelmezett tótos (azaz szlovákosan, szlovák módra) jelző. Ezek már rávilágítanak a köznyelvben élő, korántsem pozitív értelmű kifejezésekre. A tót szó valójában egy, a népet és az országot jelentő jövevényszó, közvetlen forrása nem határozható meg. A genezis első láncszeme az óperzsa tuath, majd a gót fiuda, az ónémet diot, az óporosz tauto, a germán törzset jelentő latin teuton, a régi olasz nyelvben a németek megnevezésére alkalmazott todesco s az ólitván és ólett tauta következik. A német nyelv Deutsch szava is voltaképpen ehhez a kifejezéshez kötődik. Első adatunk az 1121-ben kiállított almádi monostor alapítóleveléből való, ahol helynévként (a villa Tout) fordult elő. 1138-ban a dömösi prépostság összeírásában Ecsér falu kenyeret szolgáltató lakosai között találunk Totti nevűt (vagy nevűeket). Az 1405-körül szerkesztett Schlägli-szójegyzékben thot a „sclauus” (szláv) megfeleltetéseként szerepel. Tehát az indoeurópai eredetű szót a magyarok a szlovákok, szlovének, horvátok és szerbek elődeinek megnevezésére használták, ugyanakkor az átvétel ideje bizonytalan, a magyar nyelvbe a honfoglalás előtt is bekerülhetett. A 19. század első harmadától azonban a kifejezés értelmezése szűkült, csak a szlovákokra vonatkoztatták, mivel a Magyar Királyságban élő többi etnikum megkapta a maga megkülönböztető elnevezését (szlavón, vend, rác, sokác, bunyevác stb.). A 19. század második felében a tót kifejezés háttérbe szorult, családnévként azonban továbbra is gyakori maradt. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy Magyarország összes Tót/Tóth vezetéknevű lakosa kizárólag szlovák származású, mivel a jelentés és a területi elterjedés alapján nem lehet egyedül a szlovákokkal összekapcsolni. Hivatalosan a tót terminus technicus nem lehetett sértő, lebecsülést kifejező megnevezés, mivel akkor Ľudovit Štúr sem beszélt volna a magyar országgyűlésen magyarul a „tót,” azaz szlovák népről. Az első világháború alatt, 1915 májusában Ferdiš Juriga képviselő volt az, aki a parlamentben először használta magyar nyelvű szlovák népmegjelölést. Érdekesség, hogy a turócszentmártoni Národnie noviny „Tót - szlovák” című vezércikkében bírálta a képviselőt. „Bárhogy is vesszük, világos, hogy a történeti megnevezés elvetéséből kárunk származik. Hogy mi nem holmi ágról szakadt nép vagyunk, annak bizonyítékát éppen a tót megnevezésben lelhetjük fel, és mi mégsem akarjuk azonosítani vele magunkat.”

Maga a tót kifejezés akkor kapott negatív tartalmat, ha különböző jelzőkkel egészítették ki, illetve állandósult szókapcsolatokban, közmondásokban szerepelt. Ugyanakkor ezen kifejezések nem vonatkoztathatók kizárólag a szlovákokra. A tót-jellegű közmondások jelentős része még akkor keletkezett, amikor ezzel a kifejezéssel nem csupán a szlovákokat illették. Minden közmondás sajátos háttérrel látja meg a napvilágot, jellegzetességük, hogy felnagyítás és általánosítás révén egyetlenegy konkrét személy valamely tulajdonságát kívánják nevetségessé tenni. Elterjedésükben rendkívül nagy szerepe van a szájhagyománynak. Erre utal, hogy ezek a „tótos” közmondások Magyarország olyan térségében is fennmaradtak, amelyek lakossága nem került közvetlen kapcsolatba a szlováksággal. Margalits Ede 1896-ban megjelent Magyar közmondások és közmondásszerű szólások című művében több, mint egy oldalon közölte az ilyen típusúakat. Ha megnézzük ezeket a szólásokat, többnyire valós élethelyzeteket, sztorikat rögzítettek, igaz, néhánynak nem ismeretes a mögöttes tartalma. Az egyik legtöbb változatban az Adj szállást a tótnak, kiver a házadból maradt meg. (Ha a’ Tótnak szállást adsz, még ő mutat utat; Adj szállást a’ tótnak, majd határt mutat; Fogadd be a tótot, kiver a házadból stb.) A tanulság igen szomorú: nem érdemes jót tenni senkivel, mert még ő jár rosszul. Bármilyen sürgő-forgó valaki, ha nagy baj éri, lecsendesedik szituációra utal A tót is megnyugszik, mikor leesik a fáról. Pikírten fogalmazta meg az ostobaságot A tót keresi a lovát s rajta ül mondás, a történetben szereplő minden bizonnyal nem ismerte fel a lovat, mert nem szokott lovagolni. A hegyes, erdős vidékeken nem teremhet jó gyümölcs tényt rögzítette A tótnak vadalma a fügéje. Ennek a mögöttes tartalma: aki nem ismeri a jót, annak a rossz is megteszi. A vándorárusokra is van utalás: Járja az országot, mint a csipkés/drótos/gyolcsos tót. A falvakban történő kopogtatást hangsúlyozta A tótok az ajtóra jöttek, ami együtt járt az illető erőszakos, nem kívánatos voltával. A szereti, mint tót az aludttejet pedig arra emlékeztet, amikor szívesen fogadták a nyári melegben, ha hideg aludttejjel kínálták őket. Egyszer minden bizonnyal komoly balszerencse ért egy üvegezéssel foglalkozó mestert (Úgy hiányzott neki, mint üveges tótnak a hanyatt esés). Étkezési szokást őrzött meg a Reá szorult a tót vendégségére közmondás. A hűvösebb, északabbra fekvő vidékeken bőven termett a krumpli, ezért a szlovákok sokféle ételt készítenek burgonyából. Persze vannak keményebb hangvételű közmondások is: pl. A kása nem étel, a taliga nem szekér, a tót nem ember; Mindenéből kifosztották, mint tótot az emberségéből.

Mikszáth Kálmán tótjai

A szlovákságról kialakuló kép megrajzolása és rögzülése két remek magyar író, Jókai Mór (1825-1910) és Mikszáth Kálmán (1847-1910) munkásságához köthető. Jókai az egységes Magyarországtól elválaszthatatlannak tartotta a szlovákságot, ugyanakkor erősen szimpatizált a több nyelven beszélő, mégis egységes magyar politikai nemzet gondolatával. Műveiben mindenfajta célzatosság nélkül emelte ki vagy kárhoztatta a szlovák szereplők egyéni tulajdonságait. Mindenkivel, így nem csak az egyik művében szereplő szlovákkal megeshet például az a kellemetlen eset, amikor részegségében egy kutyaólba bújt be, mert egyszerűen semmiféle koordinált mozgásra nem volt képes. Mikszáth gyerekkorában közvetlen kapcsolatban állt a szlovákokkal, olyannyira, hogy képes volt különbséget tenni az egyes nyelvjárások között. A szlovákokkal szemben megértő, jóindulatú és szívélyes volt. Értékelte munkaszeretetüket, ami egyértelműen tetten érhető például a Seprűs tót című elbeszélésében. „Mikor a lesti tótok mind hazagyűlnek, akkor lesz a közmondás szerint a világ vége. Minélfogva nyilvánvaló, hogy a világ örökkétartó, mert a lesti tótok sohasem lesznek otthon mindnyájan. (Ugyanis munkát és megélhetést keresve szerteszéledtek az országban.) […] Szalad a világ minden dolga szanaszét, mint az összetört tál cserepei. Ide tótok, drótozzátok meg, hadd legyen még együtt, úgy, ahogy volt, egy darabig.” A drótozást Mikszáth szinte a szlovákok küldetésének gondolta: „A gondviselés leleményes. Az összetört tányérokra kigondolta a drótos tótokat.” A szlovákokra jellemző dolgokat örökített meg a Beszterce ostroma című művében, amelyben ey legendát is elmesélt a maga stílusában. Az egykori Trencsén megye Zsolna körüli részéhez kapcsolódott Jarinkó alakja. „… itt még az őskor szörnyetegei élnek, nem a jelenkoré. Itt nem prüszköl a vonatok gőzgépe, hanem ehelyett az erdei szellem, a Jarinkó köhécsel, akinek egy szeme van, az is hátul a nyakcsigolyáján; egyre köhög, s mindenik köhintésnél a föld színéről eltűnik két bocskor, ami összesen egy tótot jelent. Mindenik köhögésnél meghal egy tót.” A már korábban idézett szólásra utalva ő is világosan látta, hogy milyen nagy szerepet játszik a krumpli a szlovákok mindennapi életében. „Hanem egyszer, tél vége felé, nagyon megnehezedett ez az élet. Ilyenkor van a felföldön íz ínség, kivált ha ősszel nem adott a föld nekik elég krumplit. A gondviselés ma a tótokkal a krumpli útján beszél. Ha sok krumpli van, az annyit jelent: 'Szeretlek, tótocskák, szaporodjatok!' Ha nincs krumplitermés, akkor az istenke haragszik: 'Minek vagytok ti a világon, tótócskák?'„ Ugyanakkor A kemény koponyák című elbeszélésében, amely az Országos Hírlap 1898. október 2-i számában jelent meg, először kapcsolta össze a butaságra utaló jelzőt a tóttal, igaz, célzatosság nélkül. A történet egy személyes élményen alapult. Hazalátogatott szülőfalujába, és bement egykori iskolájába, ahol éppen tanóra volt. Egyikük, egy bizonyos Szlimicsek Mihály elmondta a Nógrád vármegyéről szóló memoritert: „Nógrád vármegyében kell járni nagy sáron / Hol Losoncz Nógráddal, Buják is e tájon stb.” Azonban a kis Szlimicsek arra a kézenfekvő kérdésre, hogy „eszerint melyik megyében van Losoncz városa?” némi habozás után a következőket felelte. „Azt még nem tanultuk.” Mikszáth ezt hallva jegyezte meg, hogy „ismertem az apádat, Szlimicsek Mihály, épen ilyen nagy szamár volt ő is, de tótul volt ilyen nagy szamár.” Nem lehet tudni, hogy ezt a butaságra utaló szóösszetételt maga Mikszáth találta-e ki, vagy csak átvette, mindenesetre a magyar köznyelvben a buta tót rendkívül pejoratív értelmet nyert. Ez a későbbiekben a magyar élőbeszéd részévé vált, s állandóan hangoztatták (hangoztatják) azok, akik a szlovákok iránti megvetésüknek hangot akartak (akarnak) adni. A köznyelv pejoratív tartalommal - mafla, fajankó, ostoba, faragatlan, hülye, tökéletlen - ruházta fel a tirpák szót is. A tirpák szóval a Nyíregyháza környékén élő szlovákokat illetik, később azonban mindenkire „ráragasztották”, aki a városból származott. A tirpák szó dehonesztáló volta közismert, igaz Krúdy Gyula próbálta más irányból megközelíteni a fogalmat, „de az egykori tirpák, aki szégyenkezett, pirult valaha a csufolkodó szó miatt, manapság büszkén a mellére üt: Igen, én tirpák vagyok. Az én ősapám alapította ezt a gyönyörű várost, itt a Nyírség futóhomokjában.” A tirpák a szlovák trpák szóból származik, amely egy felvidéki szlovák nyelvjárásra utal. Nyíregyháza 18. század második felében történő betelepítésénél a területre a Békés megyei szlovák családok mellett felvidékiek is érkeztek, ez utóbbiak viseletben és nyelvben is elütöttek a békésiektől. A békésiek ekkor már minden bizonnyal jobban beszéltek magyarul, míg a felvidéki atyafiak valamiféle nagyon kevert, tört nyelven tudtak csak érintkezni. Mivel ezek éppen a trpák nyelvjárást beszélték, lenézésük jeleként a trpáknak kezdték nevezni őket. A szlovákság és a magyarság közötti érintkezések során ez utóbbiak ezt a gúnynevet átvették, de zavaró volt a mássalhangzók torlódása, ezért beiktattak egy i betűt. Ellenben a szlovákok között már nem tettek különbséget, így tehát minden nyíregyházi szlovák tirpák lett. Az előzőekből is látható, hogy a nép élt a nyelv adta lehetőségekkel, árnyaltan tudta kifejezni a lenézést, a gúnyt. Erre napjainkban is van példa, a technikai vívmányokat kihasználva a következő szlogen terjed: Akit érdekel a szlovák történelem, annak szívesen elküldöm SMS-ben.

--------------------------

Felhasznált irodalom: Márkus Mihály: A tirpák név eredete. Etnographia, 1936.; A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. III. Főszerk.: Benkő Loránd. Budapest, 1976.; Szarka László: A szlovákok története. Budapest, 1993.; Karol Wlachowský: Tótok, de szlovákok - észrevételek a magyarok szlovákképéről. Európai Utas, 2007/1.; Karol Wlachowský: Mentális mítoszok Mikszáth szlovákképében. Európai Utas, 2007/3-4.; Szemerkényi Ágnes: Szólások és közmondások. Budapest, 2009.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

......

.

.

.

.

.

.

................................................................................................................................

.........................................................................................................................................

.....