Szlovákgyalázó feliratot találtak péntek reggel Oroszlányban a II. Rákóczi Ferenc kultúrház oldalán - tájékoztatott a rendőrség. Fekete betűkkel a „Slota-Betka die” és az „SK end” feliratot írták festékszóróval a falra - tette hozzá a megyei főkapitányság. (Az angol szavakat tartalmazó felirat szerint az elkövető a Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Ján Slota és feltehetően az oroszlányi szlovák kisebbségi önkormányzat vezetője halálát, valamint Szlovákia végét kívánja.) Szabó Istváné (Erzsébet), az oroszlányi szlovák kisebbségi önkormányzat elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a rendőrségen ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek és a feliratot eltüntették. Tájékoztatása szerint szeptember elején a szlovák tájház előtti tájékoztató táblára ragasztószalaggal erősítettek fel egy feliratot magyar és szlovák nyelven, melyben azt kérdezték: „Ma nyelvtörvény, holnap...?”. A kérdőjel elé egy sárga csillagot rajzoltak. A felirat a rendőrség akkori állásfoglalása szerint nem volt alkalmas közösség elleni izgatás tényállásának megállapítására.

Slota halálát kívánó falfirkák jelentek meg egy épület falán

2009. szeptember 18. - (parameter.sk)

„Slota - Betka Die” valamint „SK End” feliratokat fújtak a falakra - tudatta a luno.hu (a szlovák nyelven kiadott magyarországi Ľudové noviny honlapja) a Paraméterrel. Megtudtuk, hogy a helyi szlovák önkormányzat vezetőjét Alžbeta Szabovának hívják, amelyből származhat a „Betka” jelentés. Az elnöknő elmondta, hogy a rendőrségen ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek és a feliratot eltüntették. Tájékoztatása szerint szeptember elején a szlovák tájház előtti tájékoztató táblára ragasztószalaggal erősítettek fel egy feliratot magyar és szlovák nyelven, melyben azt kérdezték: „Ma nyelvtörvény, holnap...?”. A kérdőjel elé egy sárga csillagot rajzoltak. A felirat a rendőrség akkori állásfoglalása szerint nem volt alkalmas közösség elleni izgatás tényállásának megállapítására.

Kire és mire vonatkozik az államnyelvtörvény?

2009. szeptember - (Szabómihály Gizella - Új Szó)

Az utóbbi hetekben egyfajta nyilatkozatháború bontakozott ki az államnyelvtörvény módosítása kapcsán, ennek kicsúcsosodása volt (legalábbis szlovák részről) a kulturális minisztérium egész oldalas hirdetése, amely a szeptember 12-i számban jelent meg az Új Szóban. Ha akár ezt, akár a különböző tévés vitaműsorokban elhangzott érveket és magyarázatokat megvizsgálja az ember, nyilvánvaló, hogy néhány alapvető kérdés körül forognak.

Ezek szerintem az alábbiak:

1) Mennyiben vonatkoznak a törvény rendelkezései az egyénekre, az állampolgárokra?;

2) Milyen kommunikációs helyzeteket szabályoz a törvény?;

3) Korlátozza-e a törvény a nem államnyelvű megszólalásokat, ezen belül a) a kisebbségi nyelvhasználatot, b) a standardtól eltérő szlovák nyelvváltozatokat?

Az említett minisztériumi hirdetés - akárcsak a kérdésben megszólaló szlovák illetékesek - azt róják fel az ellenzőknek, félrevezetik a közvéleményt, amikor arról beszélnek, hogy a törvény alapján megbírságolhatók természetes személyek. A hirdetésben is idézett megszólalások között van e tekintetben nem helytálló, hiszen egyértelmű, hogy pl. az ügyfél, a beteg, a gondozott, a tűzoltóság segítségét kérő a törvény értelmében nem büntethető, mert számukra a törvény nem írja elő az államnyelv használatának kötelességét. Az államnyelv használatának kötelezettsége a törvényben felsorolt jogi személyekre és intézményekre, pontosabban ezek alkalmazottaira, munkatársaira vonatkozik, hiszen egyértelmű, hogy a nyelvet nem az intézmény mint olyan (pl. a posta, a tűzoltóság, a rendőrség, televízió), hanem az ott dolgozó emberek használják. Tehát alapvetően az a kérdés, szankcionálhatók-e ezek a személyek? Hogy erre választ adjunk, egy kis kitérőt kell tennünk, és meg kell vizsgálnunk a jogi norma fogalmát.

A jogi norma (pl. adott törvény, annak egy konkrét szakasza) „állami kényszerrel biztosított általános magatartásszabály”, amelyet a jogalkotó bizonyos feltételek fennállása esetén elvár azoktól, akikre a rendelkezés vonatkozik. A jogi norma azt is előírja, milyen jogkövetkezményei lesznek az előírásban foglaltak elmulasztásának. Az államnyelvtörvény egyes rendelkezései esetében a jogi norma elemei a következőképpen jelentkeznek: a 2. § (5) bek. szerint a törvény „az állami szervekre, a területi önkormányzati szervekre, egyéb közigazgatási szervekre, jogi személyekre, vállalkozó magánszemélyekre, valamint magánszemélyekre vonatkozik”. Milyen magatartást vár el ezektől a jogalkotó? E tekintetben az egyes alanyoknak eltérő kötelességeik vannak: az állami szervektől, a területi önkormányzati szervektől és más közigazgatási szervektől a jogalkotó elsősorban is azt várja el, hogy védjék az államnyelvet, és e célból (saját hatáskörükön belül) maguk is ellenőrizzék a rendelkezések megtartását [2. § (1) bek.].

Az ún. hivatalos/hivatali kapcsolattartásban a) az állami szervek, a területi önkormányzati szervek és egyéb közigazgatási szervek, az általuk, valamint a jogszabályi úton alapított jogi személyek a hivatali érintkezés során az államnyelvet kell, hogy használják [3. § (1) bek]; ezeknek az intézményeknek a dolgozói, valamint a közlekedési és a távközlési vállalatok, a posta alkalmazottai, az állami alkalmazottak, a szlovák fegyveres erők, a fegyveres rendvédelmi szervek és egyéb fegyveres testületek, valamint a tűzoltóság tagjai pedig kötelesek az államnyelvet ismerni, azt a hivatali érintkezés során használni [3. § (2) bek]. Az e rendelkezésekben előírt magatartás (azaz az államnyelv használata a hivatalos/hivatali és szolgálati érintkezésben) megszegése esetén a felügyeleti szerv (a kulturális minisztérium) valóban csak az érintett intézményt bírságolja meg (ha nem szünteti meg adott határidőn belül a feltárt hiányosságokat). Az alapvető kérdés azonban az, hogyan reagál erre az érintett intézmény. Erről a következő írásban lesz szó.

Az államnyelvtörvény módosítása kapcsán talán a legnagyobb vitát a pénzbírságok újbóli bevezetése váltotta ki. Olyan vélemények is elhangzottak, hogy a bírságok a magánszemélyek számára túl magasak. Amint az előző írásban szó volt róla, a törvény értelmében a felügyeletet ellátó minisztérium közvetlenül nem bírságolhatja meg még azokat az alkalmazottakat sem, akik számára előírja az államnyelv használatát, tehát pl. a posta, a tűzoltóság, a rendőrség munkatársait.

Az esetleges bírságot a törvény rendelkezéseit megsértő alkalmazott munkáltatója kapja. Ezért egyesek megint úgy vélik, hogy a munkáltató a bírságot majd áthárítja az alkalmazottjára. Személy szerint úgy vélem, hogy erre nem gyakran kerül majd sor. Ne feledjük ugyanis, hogy a hatóságokat, az önkormányzatokat és egyéb közigazgatási szerveket a törvény az államnyelv védelmére, a törvény betartásának ellenőrzésére kötelezi. Tehát ezek a szervek nyilván belső utasításokkal oldják meg ezt a kérdést. Az egyéb intézmények, szervezetek valószínűleg szintén így járnak majd el, a Szlovák Posta körlevelét majd más hasonló utasítások követhetik. A posta a saját szempontjából logikusan járt el: megelőző céllal felhívta az alkalmazottai figyelmét a törvény rendelkezéseinek a betartására. A veszély szerintem éppen ebben rejlik: ezek a belső utasítások (amelyek esetlegesen csak szóban hangzanak el) jobban befolyásolják majd az érintett szerveknél a nyelvhasználatot, mint maga a törvény, azaz a jogalkotó által elvárt magatartás bírság nélkül is kikényszeríthető.

Elsősorban olyan munkahelyeken, ahol kisszámú magyar munkavállaló dolgozik, illetve olyan településeken működő intézményekben, ahol a magyar lakosság kisebbségben van, kialakulhat olyan légkör, amely mindenféle szankcióval való fenyegetés nélkül arra készteti a magyar vagy magyarul is beszélő alkalmazottat, hogy a nyilvános vagy hivatalos kapcsolattartásban ne használja ezt a nyelvet. Ez pedig oda vezet, hogy a hivatalhoz, közintézményhez vagy szolgáltatóhoz forduló állampolgár még akkor sem élhet anyanyelv-használati jogával, ha ez elvileg lehetséges volna. Nincs ugyanis olyan jogszabály, amely arra kötelezné az államnyelvtörvényben említett hatóságok, intézmények alkalmazottait, hogy beszéljék a kisebbségi nyelvet, nyelveket. Ha tehát a hivatalnok, a postai alkalmazott vagy az egészségbiztosító pénztár munkatársai nem beszélnek az ügyféllel pl. magyarul, akkor az ügyfél semmit sem tehet.

A fentiek miatt úgy vélem, hogy elsősorban azokon a településeken szorul vissza még jobban a magyar nyelv nyilvános használata, ahol a magyarság eddig is kisebbségben volt; azokban a járásokban, ahol tömbben él a magyarság, a szlovák nyelvű megszólalást elváró légkör kevésbé alakul ki. Jelentős szerepe van azonban a munkahelyi vezetőknek is: ha saját maguk is beszélnek magyarul nyilvánosan, akkor ezzel a többi dolgozót is erre bátorítják.

Ezzel kapcsolatban egy közkeletű félreértésre is fel kívánom hívni a figyelmet. A postai körlevél kapcsán többen azt nyilatkozták: a posta nem vette figyelembe, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya eléri a 20 százalékot, a hivatali érintkezésben a kisebbség nyelve is használható. Ezt a hibát állítólag később a posta is elismerte, pedig az említett jogszabály, azaz a kisebbségi nyelvhasználati törvény a postára nem vonatkozik. A 2. § (3) bekezdéséből kitűnik, hogy a törvény alkalmazásában a hivatali érintkezésen az állampolgár és a közigazgatási szerv kommunikációját kell érteni. A kisebbségi nyelvhasználati törvény tehát a hivatalok és intézmények jóval kisebb körét érinti, mint az államnyelvtörvény.

A szlovák- magyar konfliktus már túlmutat a nyelvtörvényen

2009. szeptember 18. - (ma.hu)

A szlovák-magyar konfliktussal kapcsolatos diplomáciai egyeztetések nem magyarázhatók kizárólag belpolitikai nézőpontból. A nemzetközi megítélés ügye a válságból versengve kilábalni próbáló térségbeli országok esetében ugyanis minden korábbinál jobban felértékelődött, így mindkét ország diplomáciája törekszik arra, hogy „jó pontokat” szerezzen külföldön. A diplomáciai kényszereknek való megfelelés igénye jól látható abból is, hogy a szécsényi találkozón tanúsított „puhaságuk” miatt mind Bajnai Gordon, mind Robert Fico támadási felületet szolgáltatott belpolitikai riválisai számára. A konfliktus tehát egyszerre zajlik a diplomáciai színtéren, valamint a szlovák és a magyar belpolitikában, így gyakorlatilag nem létezik olyan diplomáciai fejlemény, mely egyszerre mindhárom szinten megnyugtató megoldást jelent. Az EBESZ főbiztosának szlovákiai és magyarországi látogatása után még nyilvánvalóbbá vált, hogy a belpolitikai és a diplomáciai érdek összeegyeztetése is nehézséget okoz mindkét oldalon. Jól látszik, hogy az Európai Unió tartózkodik attól, hogy intézményesen elköteleződjön bármely fél mellett, az EBESZ főbiztosának ajánlásai pedig számos vitatott kérdésre nem adnak megoldást, eltérő az értelmezésük a két oldalon, és szlovák részről megkérdőjelezhető az ajánlások elfogadásának komolysága. Az ellentétek kezelése elsősorban a kétoldalú tárgyalásokon múlik, a belpolitikai tendenciák azonban mindkét országban inkább a konfliktus éleződése irányában hatnak. A 2010-es választási kampánynak mindkét országban kiemelt témája lesz a konfliktus, és mindkét oldalon egyfajta verseny indult meg a hatékonyabb nemzeti érdekérvényesítő pozíciójáért (Szlovákiában Fico, Mečiar és Slota, Magyarországon pedig a Fidesz és a Jobbik között). Mindkét oldalon vannak olyan politikai erők, melyek az ellentétek szításától várják népszerűségük növelését. Ez további kockázatokat vetít előre a két ország viszonya szempontjából középtávon, a választások után is. Magyarországon a konfliktus a Jobbik aktivitásának fokozódását hozhatja, a párt politikai agresszivitását ráadásul a szlovák fél a jövőben is kihasználhatja újabb, a magyar fél számára kedvezőtlen lépések indoklásaként. Ha a konfliktus tovább mérgesedik a szélsőséges erőknek köszönhetően, erőszakos atrocitásokra is sor kerülhet, például a magyarlakta szlovák területeken. A szlovák-magyar konfliktus elmérgesedése és a diplomáciai kapcsolatok romlása várhatóan jelentősen kihathat a két ország közötti kereskedelmi-turisztikai viszonyokra, illetve a közös infrastrukturális és gazdasági beruházások elhúzódását eredményezheti. A válság némileg átrendezte a térség gazdasági-politikai viszonyait, a válságból való kilábalással új verseny kezdődik a régió országai között. A konfliktusba való beleragadás ebben a helyzetben Magyarország és Szlovákia megítélését egyaránt ronthatja a befektetők körében is, hiszen azt láthatják: a két országban az etnikai konfliktusok határozzák meg a politikai folyamatokat.

Diplomáciai színtér: eddig Szlovákiának áll a zászló?

Magyarország diplomáciai érdekérvényesítő képességét a konfliktusban több tényező is nehezíti: A szlovák-magyar konfliktus rámutatott, hogy Magyarország az elmúlt időszakban nem csak gazdasági vagy belpolitikai szempontból volt válságban, de diplomáciai érdekérvényesítő képessége is súlyos csorbát szenvedett. A nemzetközi sajtóban évek óta leginkább a szélsőjobboldal megerősödéséről, utcai összecsapásokról, egyenruhás gárdák megalakulásáról és romák elleni merényletekről lehet olvasni. Ezzel szemben Szlovákia az évtized végére a régió egyik mintaországává vált, mely fontos strukturális reformokat vezetett be. A dinamikus beruházásoknak, a bővülő exportnak és az erősödő lakossági fogyasztásnak köszönhetően Szlovákia 2008-ra gyakorlatilag a térség egyik leggyorsabban fejlődő országává vált, mely az újonnan csatlakozott államok közül másodikként vezette be az eurót. Ugyan az SNS-szel való koalíciókötés sokat rontott Fico megítélésén, de jelenleg ő a válságban lévő európai baloldal egyik legsikeresebb politikusa, miközben az MSZP a legnagyobb arányú vereséget szenvedte az EP-választáson. A szlovák kormány látványosan megpróbálja kihasználni a két országról kialakult eltérő képet nemcsak belpolitikai, de diplomáciai színtéren is, és ez a törekvése eddig kifejezetten sikeres volt. A szlovák diplomácia eddig sikeresebb és aktívabb volt saját álláspontjának nyugati elfogadtatásában, mint a magyar. Ebben jelentős szerepet játszott az is, hogy a szlovák diplomácia hatékonyabban kezelte a nemzetközi médiát. Míg a magyar diplomácia inkább a hazai, illetve kisebb részben a szlovák médiára koncentrált, és a nemzetközi médiát inkább csak a botrányok esetében használta eszközként (pl. Sólyom László affér), a szlovákok tudatosan ügyeltek arra, hogy pozíciójuk rendszeresen és nagy súllyal megjelenjen a nemzetközi médiában is, ez a proaktív stratégia pedig sikeresnek bizonyult. Fico sokszor ügyesen provokálta a magyar felet. Saját interpretációjában sohasem támadólag lép fel a nemzetközi színtéren, lépéseit mindig a magyar agresszióra való reakcióként állítja be. Így volt ez a dunaszerdahelyi futballmérkőzésen történt atrocitások vagy Sólyom László látogatása után, ahogy a nyelvtörvény is csak a „magyar sovinizmus” elleni védekező lépés. A szlovák kormány stratégiájának lényege a magyar diplomácia, a magyar ellenzék és a magyar radikális jobboldal provokálása, arra számítva, hogy az esetleges reakciók lehetőséget kínálnak majd az egyre erősebb válaszlépések indoklására. A nyugati országok hagyományosan kevéssé toleránsak Magyarország határon túli magyarok megvédésére irányuló politikai lépései iránt, és könnyen elfogadják azt az érvelést, mely az alapvető nemzetiségi jogok védelmét egybemossa a revizionista-irredenta törekvésekkel (erre utal az EBESZ főbiztosának megfogalmazása is, mely szerint a határon átnyúló etnikai együttműködés az irredentizmus gyanúját is keltheti). Ezt megkönnyíti ráadásul egyrészt a szélsőjobboldal hazai megerősödése, másrészt egyes hazai és határon túli politikusok konfrontatív politikája, mely nemzetközi színtéren gyakran azt a látszatot kelti, hogy Magyarország és a magyar kisebbség maga provokálja ki szomszédok irányából érkező támadásokat, tehát a magyar fél a „bajkeverő”. A magyar diplomáciának jellemző vonása, hogy a nemzeti érdeksérelmeket követően, még a kétoldalú tárgyalások megkezdése előtt külső szereplőkhöz (pl. EU) fordul panasszal. Ezt a sérelmi politizálást a nemzetközi közvélemény nem feltétlenül értékeli kedvezően, sokkal jobb a megítélése a kétoldalú tárgyalásokon keresztüli konfliktuskezelés Szlovákia által tálalt receptjének - még akkor is, ha a külföldi szereplők egy része tisztában is van azzal, hogy a konfliktus nem szimmetrikus. Ebből a szempontból mindenképpen hasznos volt Magyarország számára a kétoldalú miniszterelnöki találkozó.

Szlovák belpolitika - hol vannak a szabad vegyértékek?

Míg Robert Fico saját újraválasztásán dolgozik, Bajnai (legalábbis átmenetileg) politikai visszavonulásra készül, így a konfliktusban nem kell mindenáron belpolitikai sikert felmutatnia. Bajnai így a szécsényi találkozón - a belpolitikában is képviselt pragmatizmust követve - saját diplomáciai célkitűzéseinek (bocsánatkérő reakció kikényszerítése a Sólyom-affér miatt, illetve a nyelvtörvény „puhítása”) megvalósítása érdekében inkább igyekezett gesztusokat gyakorolni a szlovák fél irányába, és eltekintett a belpolitikailag jobban „eladható” konfrontatív nyilatkozatoktól, ezzel mintegy kompromisszumra kényszerítve Ficot. A szlovák miniszterelnök ezzel szemben éppen a megegyezés utáni keményebb nyilatkozatokkal és „odamondogatással” igyekezett elkerülni a kikényszerített megegyezés miatti belpolitikai veszteségeket. Így bár mindketten belpolitikai kritikák kereszttüzébe kerültek, Fico talán jobban el tudta adni „otthon” a 11 pontot, mint Bajnai. Jól látható a visszajelzésekből, hogy az EBESZ biztosának véleményét gyakorlatilag mindkét fél saját sikerének tekinti, és teljesen másként is értelmezi. Ennek megfelelően a magyar diplomácia könnyen zsákutcába kerülhet akkor, ha kizárólag ebben az irányban erőlteti tovább a haladást. Ráadásul Szlovákiának talán könnyebb sikerként tálalni az EBESZ véleményét, hiszen a főbiztos módosítási javaslatai a norma szövegében nem irányoznak elő újabb módosítást, és a törvényt az ajánlás nem ítéli a nemzetközi standardokkal összeegyeztethetetlennek. A végrehajtási határozatok során és a kiegészítő normáknak köszönhetően a törvény végrehajtása az eredetileg tervezetthez képest felpuhulhat, ez azonban kevésbé látványos és egyelőre csak az ígéretek szintjén létező siker. Az EBESZ képviselője javasolja a kisebbségek védelméről szóló átfogó törvény megalkotását is, erre ugyanakkor rövid távon - a 2010 júniusában tartandó szlovák választások tükrében - minimális az esély.

A szlovák-magyar konfliktus kiéleződése elsősorban a szlovák belpolitikai helyzet sajátosságaival magyarázható. Robert Fico eltökélt célja, hogy a következő választások után véget vethessen a számára is egyre kényelmetlenebb érdekházasságnak, a magyarellenességéről ismert, Slota vezette Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) való koalíciónak. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha az SNS hiteltelenítésével (a korrupciós ügyek célzott és kampányszerű nyilvánosságra hozatala) és erősen nacionalista retorikával képes annak szavazóit magához csábítani. A Smernek tehát nincs szüksége az SNS-re, de szüksége van szavazóira, és ehhez részben ideológiájára is ahhoz, hogy a kormányzást folytathassa. Fico 2006 óta tartó, az utóbbi hónapokat leszámítva töretlen népszerűségét két tényezőnek köszönhette: a robosztus gazdasági fejlődésnek és a szlovák nemzeti identitás és büszkeség megerősítését célzó politikájának. Az exportorientált szlovák gazdaság ugyanakkor - szemben a válság első hónapjainak optimista és magabiztos kormányzati jóslataival - rendkívül súlyosan megszenvedte a válságot, amire a szlovák közvélemény egyáltalán nem volt felkészítve. A jelentős recesszió (és azon belül is leginkább az ipari termelés visszaesése) a tízéves csúcsra emelte a munkanélküliséget- mely trend ráadásul várhatóan folytatódik az elkövetkező időszakban. A krízis ráadásul nem csak átmeneti gazdasági zavart okozott, hanem felszínre hozta a szlovák gazdaság stratégiai gyengeségeit is, konkrétan a képzetlen munkaerőre, elektronikára és autóiparra alapozott gazdasági modell törékenységét. A kijózanodás és a „szlovák csodából” való kiábrándulás pedig visszahat a kormánnyal kapcsolatos elégedetlenségre is. Fico a gazdasági kudarcokat szimbolikus sikerekkel próbálja kompenzálni, kulturális eszközökkel (az „államnyelv védelme” is) megteremtve és erősítve a szlovák nemzetállammal való azonosulást. A kormánypártok pedig a szlovák nemzeti identitást a tagadásra, a magyarokkal szembeni elutasításra igyekeznek felépíteni. A csökkenő népszerűségű Smer ráadásul nemcsak a Slota-féle SNS-től, mint koalíciós partnertől szeretne megszabadulni, de könnyen lehet, hogy koalíciós politikája gyökeres felülvizsgálatára kényszerül. Az EP-választások a közvélemény-kutatások alapján vártnál jóval kedvezőtlenebb eredménye (melyben a 13 helyből a Smer mindössze 5-öt kapott) szertefoszlatta azon korábbi reményeket, hogy a Smer egyedül is kormányt alakíthat, ráadásul a válság és a koalíciós konfliktusok azóta még némileg rontották is a legfőbb kormánypárt megítélését. Közel sem biztos, hogy a jelenlegi másik koalíciós partner, a Mečiar-vezette HZDS a következő ciklusban bekerül a parlamentbe, vagy hogy a Smerrel együtt képes a többség megszerzésére. Ez esetben pedig Ficonak további koalíciós partnereket kell majd keresnie a jelenlegi ellenzéki pártok közül. Előfordulhat olyan parlamenti konstelláció, melyben Fico csak a Dzurinda-vezette Kereszténydemokrata Unióval, (SDKU) a Kereszténydemokrata Mozgalommal (KDH) vagy egy magyar párttal (leginkább az újonnan megalakuló, egyes mérések szerint a parlamenti küszöb felett lévő Híd-Most párttal) kötött koalícióval tudná biztosítani a többséget. Tekintettel arra, hogy a magyarok Szlovákia lakosságának 10 százalékát teszik ki, és a két magyar párt láthatóan szélesebb tömegeket tud megszólítani, elképzelhető, hogy a magyar pártokkal kötött koalíció nehezen megkerülhető opció lesz a következő ciklusban. A 2010-es választási kampány azonban, melyben nacionalizmus terén Ficonak az SNS-szel és a HZDS-szel kell versengenie, tovább ronthatja a Smer koalícióképességét a jelenlegi ellenzék irányába - nem kizárt tehát, hogy Fico a rövid távú politikai népszerűségszerzéssel éppen saját kormányfői széke megtartásának esélyeit rontja.

Magyar belpolitika - a „ki a nemzetibb?” verseny

Nem magyar sajátosság, de hazánkra különösen jellemző vonás, hogy a külpolitika alárendelődik a belpolitika logikájának. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a diplomácia irányítói ne lennének tekintettel a külpolitikai realitásokra és ne kezelnék a külpolitikát autonóm szféraként - a diplomáciai döntések esetében akár szembemenve a belpolitikai igényekkel is. Az viszont mindenképp jellemző, hogy az aktuális ellenzék rendszerint a politikai rövidlátástól vezérelve nem szalasztja el, hogy a kormány fontosabb diplomáciai döntéseit és akcióit támadja, ezzel sokszor szűkítve a kormány külpolitikai mozgásterét, és rontva a diplomáciai érdekérvényesítés lehetőségeit. A diplomáciai tevékenységnek a legtöbb belpolitikai áthallással rendelkező területe éppen a határon túli magyarok helyzete. Nem véletlen, hogy a mindenkori ellenzék rendszerint éppen a nagy szimbolikus fontossággal bíró ügyekben táncol ki a korábban kialakult háttér-konszenzusból. Ez történt 2002-ben a státustörvény és az Orbán-Nastase-paktum esetében, ahol az MSZP támogatása később a „23 millió román munkavállaló” elleni kampánnyá változott, és ez történt most is, a szlovák nyelvtörvény ügyében, amikor a magyar pártok egyébként szokatlanul egységes diplomáciai fellépése tört meg a szécsényi találkozó kapcsán. A Fidesz jelenleg minden lehetőséget kihasznál arra, hogy a kormányt a nemzeti érdekek nem kellően hatékony védelmével, szervilizmussal és gyengeséggel vádolja meg. Ezek a támadások kevésbé a kormány bírálatáról, mint inkább a Fidesz és a Jobbik közti versenyről szólnak. Jól látható ugyanis, hogy a Jobbik témáinak kiszélesítésére törekszik, és a szlovák-magyar konfliktusra is politikát kíván építeni. A Jobbik kezét ugyanis sem kormányzati felelősség, sem pedig az európai politikai normák nem kötik, így sokkal keményebb hangot üthet meg, mint a Fidesz. Éppen ezért fontos a legnagyobb ellenzéki párt számára, hogy hangos nyilatkozatokkal a nemzeti érdekvédelem legharcosabb képviselőjeként tüntesse fel magát. Ennek nyilvánvaló kockázatai vannak a Fidesz számára, kormányon ugyanis kénytelen lesz lépéseket tenni a feszültségek csökkentése érdekében (ezzel újabb támadási felületet kínálva a Jobbiknak), vagy a konfrontatív politikával ronthatja az ország diplomáciai és akár befektetői megítélését is. Nem véletlen, hogy mindezzel párhuzamosan Orbán Viktor látványosan közeledni próbál a következő romániai elnökválasztás várható győzteséhez, Traian Basescu államfőhöz, annak érdekében, hogy a Romániával megerősített kapcsolatok révén ne szigetelődjön el a szomszédságpolitikában.

Répáshutáról tett háromórás gyalogtúrát Sólyom

2009. szeptember 18. - (mti)

Sólyom László a túlnyomórészt szlovák kisebbség lakta Répáshután kezdte meg Értékőrző Tájak és Emberek Magyarországon elnevezésű országjáró sorozatának nyolcadik állomását pénteken délután, a vasárnapig tartó látogatás helyszíne ezúttal a Bükki Nemzeti Park. Sólyom László 2007 januárjában országjáró sorozatának első állomásaként a Körös-Maros Nemzeti Parkba látogatott. Ezt követően felkereste a Fertő-Hansági és Őrségi Nemzeti Parkot, az Aggteleki Nemzeti Parkot, majd a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot, később a Duna-Dráva Nemzeti Parkot, majd a Hortobágyi Nemzeti Parkban tett látogatást. Idén májusban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park működési területét tekintette meg, a mostani túra a sorozat nyolcadik állomása. A répáshutai pihenőt követően a köztársasági elnök csaknem háromórás gyalogtúrára indult a Bükkbe.

Sólyom: A hisztéria nem terjed át az emberekre

2009. szeptember 20. - (mti)

A nagypolitika vitái nem érintik az együttműködést a határ menti szlovák és magyar települések között - így összegezte tapasztalatait Sólyom László a Nógrád megyei Ipolytarnócon. A köztársasági elnök a Bükki Nemzeti Park ipolytarnóci területén tett látogatásán a regionális határ menti együttműködésekről szóló tanácskozáson vett részt. A megbeszélés után úgy fogalmazott: korábban megfogalmazott reménye, hogy „a politikai vezetésben kitört hisztéria nem terjed át az emberekre”, a határ menti nógrádi térségben beigazolódott. Sólyom szólt arról, hogy három alulról jövő kezdeményezésről kapott tájékoztatást: az Ipoly-hidakról, az Ipoly-völgyi vasútról és a szlovák-magyar területen csaknem száz települést érintő geoparkról. Geopark földtani szempontból nemzetközi jelentőségű terület lehet. Az államfő üdvözölte, hogy a szécsényi miniszterelnöki találkozón elfogadott 11 pont része lett két Ipoly-híd megépítése, és jó fejleménynek nevezte, hogy szlovák részről megyei szintre került a döntés, vagyis már nem Pozsonnyal kell egyeztetni. A Pösténypuszta és Pető, valamint a Rárós és Ráróspuszta közötti hidat 2010 végére építik meg. Sólyom László kifejtette: a térség gazdasági együttműködését is fellendítené az Ipoly-völgyi vasút, „amely sokszor halálra lett ítélve”. Ahhoz, hogy Párkány és Losonc között újra lehessen vasúti személyszállítás, egy hatkilométernyi szakaszt kellene visszaépíteni, erre már készülnek a tervek. A Novohrad - Nógrád Geopark komplex területfejlesztési együttműködési lehetőséget nyújt - mondta Sólyom László. Bejelentette: a geopark már megkapta az engedélyt az UNESCO-embléma használatára, és néhány hónapon belül megkezdődik a geoparkká nyilvánítás hivatalos eljárása.

„Sólyom elnök úr nemzeti ünnepeken

gyakrabban maradt volna a határ itteni oldalán...“

2009. szeptember 20. - (Várkonyi Tibor - nepszava.hu)

Ipolytarnócon járt tegnap Sólyom László köztársasági elnök. Találkozván a határ menti lakossággal arra a fölismerésre jutott, hogy „a nagypolitika vitái nem érintik az együttműködést a szlovák és magyar települések között”. Hozzátette azt is, hogy a nógrádi településen igazolódott, „a politikai vezetésben kitört hisztéria nem terjed át az emberekre”. Ironizálhatnánk most azon, ez az alkalom olyannyira a megvilágosodás hatásával érte a köztársasági elnököt, hogy egyszerű és bölcs igazságok kimondására adott neki alkalmat. Csakugyan így van: azok, akik nem hivatásszerűen foglalkoznak politikával, akik nem járatosak a diplomácia labirintusaiban, akik a határ két oldalán szokásaik szerint élik hétköznapi életüket, azok könnyebben megférnek egymással, nem konfliktusokat keresnek. Ami persze korántsem jelenti azt, hogy államközi viszonyokban nem lehetnek viták, időnként ütközések is. Csakhogy elnök úr, nem egészen járatosan a jogi szférán túl a politika berkeiben, megint általánosított. A „politikai vezetésben kitört hisztériát” említi, és hirtelen elfelejti, melyik oldalon szóltak „padló fölmosásáról”, amit aztán a tények alaposabb ismeretében néhány nap múlva árnyalni voltak kénytelenek. És ha elnök úr akár csak néhány héttel korábban jut a fölismerésre, talán gondosabban készítette volna elő révkomáromi híd kalandját is. És még egy tanulság: ha ugyancsak korábban derül ki a színtiszta igazság, Sólyom elnök úr nemzeti ünnepeken gyakrabban maradt volna a határ itteni oldalán, megszívlelni a jó nép tapasztalatait.

A KDH vállalja Szent István örökségét

2009. szeptember 20. - (Felvidék Ma)

A Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom kilenc év után leköszönő elnöke Pavol Hrušovský, azt üzente a nemzeti populistáknak, hogy az igazi hazafiságnak nincs szüksége ellenségre - adta hírül a Felvidék Ma hírportál. A Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) magáénak vallja mind Szent István, mind Cirill és Metód szláv hittérítők örökségét. Erről Pavol Hrušovský, a KDH távozó elnöke beszélt szombaton Nyitrán a párt közgyűlésén, aki felszólította Szlovákia polgárait, hogy ne legyenek közömbösek a magyar kisebbség és a szlovák többség közötti feszültség növekedésével szemben. “Szeretném megüzenni a nemzeti populistáknak, akik újra megpróbálják feléleszteni a nemzeti indulatokat, hogy az igazi hazafiságnak nincs szüksége ellenségre” - jelentette ki a politikus. Hrušovský leszögezte, hogy a párt vállalja Szent István örökségét, amellyel politikai célokból Magyarországon és Szlovákiában egyaránt visszaélnek. Szerinte az országban Cirill és Metód üzenetével a nacionalisták, populisták és kommunisták élnek vissza, aki szerint Szent István király a kereszténydemokraták számára a kereszténység elterjesztőjét jelenti. “Ma nem vehetik el őt tőlünk azok, akik bohócnak nevezték. A valódi hazafiasságnak nincs szüksége erőszakra, míg a nacionalizmus függ tőle.” - mondta a leköszönő elnök.

Merkelnek nem tetszik a szlovák-magyar civakodás

2009. szeptember 18. - (mti)

Az MTI tudósítójának - a két ország közötti viszonyt érintő - kérdésére válaszolva pénteki, Berlinben tartott nemzetközi sajtóértekezletén Angela Merkel példaként hozta fel, hogy a Horvátország és Szlovénia között a horvát uniós csatlakozással kapcsolatban kialakult vitában tárgyalások útján sikerült haladást elérni. Ez ismét bizonyítja, hogy nem az egymásnak való üzengetés, hanem csakis az egymással való párbeszéd jelentheti a konfliktusok megoldásának egyetlen lehetséges útját - hangsúlyozta a kancellár. Merkel elmondta, hogy az Európai Unió előző napi csúcsértekezletének keretében tárgyalt a két miniszterelnökkel, Bajnai Gordonnal és Robert Ficoval is, akik - mint hozzátette - szerencsére egymással is jó megbeszélést folytattak. „A tárgyalások után az a benyomásom alakult ki, hogy a viszony ismét jó útra került” - fogalmazott a kancellár, hangsúlyozva, hogy a két kormányfő előző este egyaránt erről a szándékról biztosította őt.

A nyelvtörvények vigyenek előre

2009. szeptember 20. - (mti)

A hét végén Hollandiában tartottak nemzetközi konferenciát a Nyelvi sokszínűség az EU-ban - szabályozás és gyakorlat címmel. Többek között szó volt a szlovák nyelvtörvény korlátozó tartalmairól is. A nyelvtörvényeknek előrevivőnek és nem korlátozónak kell lenniük, és el kell kerülniük a személyes terekbe való beavatkozást - foglaltak állást neves szakemberek azon a nemzetközi konferencián, amelyet Hollandiában tartottak a hét végén Nyelvi sokszínűség az EU-ban - szabályozás és gyakorlat címmel. Mint Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója a tanácskozás után az MTI-t tájékoztatta, ajánlásaikban a résztvevők azt is kiemelték, hogy a jogszabályoknak „valóságon kell alapulniuk, arányosnak és méltányosnak kell lenniük”, és el kell kerülniük „a személyes terekbe való beavatkozást”. A tanácskozáson több résztvevő nehezményezte, hogy a szlovákiai államnyelvtörvénynek a közelmúltban meghozott módosítása korlátozásokat tartalmaz, és egyebek közt az a következtetést vonták le, hogy a nyelvhasználat szabályozásában az európai országokban ennél jobb gyakorlat alakult ki.

Nyelv-csapás - Tényleg felmosták Bajnaival a padlót?

2009. szeptember 17. - (hetivalasz.hu)

„A magyar és a szlovák kormányfő megegyezett abban, hogy igyekeznek megoldani a két ország viszonyát mérgező problémákat.” Ezzel a BBC-idézettel lehetne összefoglalni a nyugati kommentárok lényegét a Szécsényben szeptember 10-én megtartott Bajnai-Fico találkozóról. Mindkét kormányfő igyekezett megfelelni az európai várakozásoknak. A szlovákok megérezték, hogy Brüsszel nem nézné jó szemmel, ha tovább feszítenék a húrt, Magyarország pedig most sem akart problémát okozni az EU-nak. A legnagyobb „eredmény”, hogy a két miniszterelnök egy hangsúlyozottan politikamentes magyar-szlovák együttműködési tanács létrehozásáról döntött. Kérdés persze, hogy a testület a gyakorlatban mivel fog foglalkozni, hiszen Sólyom László Révkomáromból történt kitiltása, a szlovák nyelvtörvény módosítása, a magyarok megverése a dunaszerdahelyi stadionban, Malina Hedvig bántalmazása mind-mind politikai ügy. Miközben Robert Fico személyes felelősséget vállalt azért, hogy senkit sem büntetnek meg, ha hibásan, nem megfelelő kifejezésekkel használja az államnyelvet, addig a pozsonyi parlamentben koalíciós partnere, a Szlovák Nemzeti Párt aláírást gyűjtött a képviselők között, hogy a nyelvtörvény magyarellenes részeit a kormányfői találkozó hatására ne vonják vissza. Fico még szinte át sem lépte a magyar határt, amikor új frontot nyitott. Kijelentette: elfogadhatatlan, hogy alig huszonnégy órával a szécsényi találkozó után a Magyar Koalíció Pártjának képviselői részt vesznek a határon túli magyar parlamenti és uniós képviselőket tömörítő Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának budapesti ülésén. A két kormányfő ugyanakkor Szécsényben megegyezett, hogy a szlovák nyelvtörvény módosítása ügyében kialakult vitát az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosának ajánlásait figyelembe véve rendezik. Knut Vollebaek, aki a napokban Magyarországon és Szlovákiában is tárgyalt, már július közepén közzétette álláspontját, leszögezve: a szlovák nyelvtörvény nem sérti a nemzetközi jogot, ám hozzátette, hogy szellemiségében ellentétes a nemzetközi szervezetek ajánlásaival. A jelentésből a szlovákok azt emelték ki, hogy jogszerűen jártak el, Magyarország pedig azt, hogy a törvény nincs összhangban az európai szellemiséggel. A főbiztos közvetítési kísérletének azonban új elemei is lesznek. Erre utalt keddi nyilatkozata, melyben azt javasolja, hogy a határokon átnyúló együttműködés ne etnikai, hanem területi alapú legyen. A területi elv célja, hogy a határ menti térségekben mindenki élvezhesse az együttműködés előnyeit. Szerinte ezzel szemben az etnikai alapú juttatások biztonsági kockázatot jelenthetnek, mivel a határok környékén privilegizált közösségeket teremtenek, és azt a benyomást kelthetik, hogy az irredentizmus kártyáját akarják kihasználni. Ez a hagyományos EU-álláspontot képviseli, mely a nemzetek feletti együttműködésre helyezi a hangsúlyt. A hét elején megszólalt Leonard Orban, az unió többnyelvűségért felelős biztosa is. Leszögezte: garantálni kell a nemzeti kisebbségek alapvető jogait, és fel kell lépni minden diszkrimináció ellen. Orban felhívta a figyelmet, hogy nincs olyan EU-jogszabály, mely a nyelvhasználatot szabályozná a tagállamokban, és az unió működésének alapjait kijelölő szerződés nem is ad lehetőséget ilyen jogszabály megalkotására. Ez viszont előrevetíti, hogy a szlovákok a közösségi szabályozás hiányára hivatkozva változatlanul jogosnak fogják tartani a nyelvtörvényt. Mint emlékezetes: Németh Zsolt, a Fidesz politikusa úgy kommentálta a találkozót: „Fico felmosta a padlót Bajnai Gordonnal.”. Ugyanakkor Jan Slota, Fico koalíciós partnere azt mondta: „Míg Szlovákiában a nemzeti kisebbségek jogait a nemzetközi szintet meghaladó mértékben biztosítják, Magyarországon a kisebbségeket kiirtották.”

Slota magyar támadástól tart

2009. szeptember 18. - (fn.hu / mti)

Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke pénteken ismét élesen bírálta a magyar politikusokat, és azzal vádolta meg őket, hogy fel akarják számolni Szlovákia szuverenitását. A nacionalista politikus, aki már régen jelent meg a nyilvánosság előtt, a közép-szlovákiai Tvrdosinban, a nyelvtörvényről tartott SNS-konferencia után figyelmeztetett a szlovák szuverenitás felszámolására irányuló állítólagos magyar erőfeszítésekre. Mint fogalmazott, Szlovákiának résen kell lennie a déli szomszéd lehetséges katonai támadásával szemben. Slota: semmit nem oldott meg a találkozó „Minden magyarnak csak egy a fontos, az, hogy eltöröljék Trianont, és elbúcsúzhatunk Szlovákiától mint szuverén országtól, mint szlovák államtól és a szlovákok nemzeti államától” - mondta Slota újságíróknak. Slota értetlenségét fejezte ki, mondván, hogy miért volt szükség a közelmúltban 1400 katona, harci gépek, harckocsik bevonásával hadgyakorlatot tartani Magyarországon. „Kevesebb hidat kell építeni a Dunán és az Ipolyon. Annyi van már belőlük, hogy ha a magyar hadsereg Dél-Szlovákiába behatolna, semmiféle pontonhídra nem lenne szüksége” - idézte a szlovák politikust a Pravda című újság internetes oldala.

Pátria Rádió: „Minket nem érint a nyelvtörvény“

2009. szeptember 19. - (mti)

Visszautasította a szlovák rádiótanács felszólítását a nyelvtörvény következetes betartására a magyar műsort sugárzó pozsonyi közszolgálati Pátria Rádió. Both Enikő, a Patria Rádió igazgatója szerint a tanács téved, amikor azt hiszi, hogy a nyelvtörvény vonatkozik a Pátriára is. „Minket nem érint a nyelvtörvény” - mondta az Új Szó című szlovákiai lap szombati kiadásának a magyar adás igazgatója. A lap szerint a tanács a helységnevek kétnyelvűségének betartása kapcsán hivatkozott a héten a nyelvtörvényre. A Pátria Rádió nem változtat eddigi gyakorlatán, Both Enikő szerint ezzel egyetért Miloslava Zemková vezérigazgató is. „A magyarok lakta vidék településeit, valamint azokat, amelyeket magyarul használunk, mint például Pozsony vagy Zsolna, magyarul hangzanak el, a kevésbé ismert magyar megnevezések esetében a szerkesztőn múlik, hogy a magyar vagy a szlovák megnevezést használja” - fejtette ki az újságban az igazgató.

A szlovákok nem tótok. Szlovákia nem Felvidék

2009. szeptember 20. - (Anton Hykisch - Új Szó)

Hadd tegyek föl egy kíváncsi alapkérdést: miért éppen Mikszáth? Mi oka volna a mai szlovák olvasónak ismernie Mikszáth Kálmán elbeszéléseit és regényeit? Csak azért, mert a nagykürtösi járásbeli Szklabonyán született?

Mikszáth Kálmán szlovák tükörben

2009. szeptember 10-én Selmecbányán mutatták be a Tvrdé kotrby és a Fešáci című szlovák Mikszáth-köteteket fordítójuk, Karol Wlachovský és összeállítójuk, Kiss Gy. Csaba jelenlétében. A rendezvényt A SZNM - Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és a Szlovák Bányászati Múzeum közösen szervezte. Anton Hykisch sok tekintetben újszerű, az említett rendezvényen elhangzott köszöntőjét közöljük.

Mikszáth nem szlovák író, sosem tartotta magát annak, mint ahogy senki sem próbálta őt azzá ütni. Mikszáth Kálmán elismert magyar író. Klasszikus. Mi több, száz évvel ezelőtt elmés rövidprózák és hosszabb elbeszélések bestseller szerzője volt, jóságos humorú szenvedélyes elbeszélő. Az őt körülvevő világot kíváncsi, huncut szemmel nézte. Több novelláját magyar megjelenésük után szinte azonnal szlovákra fordították. Magyar barátom, Kiss Gy. Csaba megvilágította számunkra a Mikszáth-könyvekben szereplő Selmecbánya meg a többi szlovák táj mitológiáját. Kutatás tárgya, mért volt Mikszáth oly közkedvelt és olvasott. Minden irodalom korának tükre. Minden nemzet írja a maga irodalmát, önismereti céllal. Hogy megismerje, milyen a lelke, milyen szenvedélyek, örömök és indulatok mozgatják. Verssel vagy novellával, regénnyel vagy esszével akarja közölni olvasóival, mi izgatja, mi bántja, minek örül. Így aztán Európa szívében sokféle tükrünk van. Mindegyik önmagát tükrözi, a maga korát, a maga nemzetét. Vannak cseh tükreink, németek, lengyelek, magyar és szlovák tükrök. Egy más földrészről idetévedő vándor úgy bolyonghat e nemzeti tükrök közt, mint a cirkuszi labirintus résztvevője. Orrával megy neki a sima tükröknek. Melyek gyakran közel állnak egymáshoz, de nem azt a másikat mutatják. Valahol itt keresendő a mi nemzeti tükreink hibája. Mozdulatlanok, egyirányúak. Az iskolában minden nemzet a maga klasszikusait tanulja. Ezeket próbáljuk belegyömöszölni a diákok kicsiny fejébe. S úgy gondoljuk, hogy az irodalomnak is köszönhetően tudunk magunkról és a világról többet. Sajnos, ez nem mindig igaz. Ismernünk kellene más tükrök képét is, más irányba fordulókét, másra irányulókét. Ha a ház gazdája nem tudja, hogyan néz ki, aki régóta szomszédja, szomszédjának felesége vagy gyerekei, nem lehet nyugodt álma, mert házának és kertjének minden árnyékában tolvajt vagy rablót fog látni. Ha ma elhozták nekünk a magyar klasszikus Mikszáth műveit szlovákul, a szomszéd házból hoztak nekünk más tükröt, egy más irányba állítottat. Segít nekünk megtudni, mit érez irántunk a szomszéd, milyennek lát bennünket, miként emleget bennünket. A kölcsönös ismertség hiánya, s a görbén felállított tükrök az alapproblémája a szlovák-magyar meg nem értésnek. Mikszáth Kálmán prózájának nagy részét Szlovákiának szentelte. Nem a mainak, hanem a száz évvel ezelőttinek. Első nagy irodalmi sikert a Tót atyafiak (Slovenskí rodáci) című elbeszéléskötete hozott neki, majd rögtön a második is, A jó palócok (Dobrí Plavci). Mindkettő olyan új tükör, mely a történelmi Magyarország két nemzetiségét mutatja: a szlovákokat és a palócokat. A magyar olvasók körében így váltak a szlovák hegyek, völgyek és az ódon városkák varázsos világgá: ezeket Mikszáth fedezte föl számukra. Mikszáth a síkföldi Szegeden mesélte el és vetette papírra a szlovák táj, a szlovák nép iránti lelkesedését és csodálatát, s mindazt, amit Selmecbánya iránt érzett, ahol az evangélikus líceum két utolsó évét végezte. Mikszáthnak köszönhetően vált a Felföld, ez a szlovák fül számára oly szörnyen hangzó Felvidék varázslatos tájjá, melynek oly sok oldalt szentelt könyveiben. Amikor elolvastam Mikszáth történeteit a szlovák emberekről, meg voltam hatva. Olykor persze meglepődtem. S néha haragudtam. A tükrök nem hazudnak. A szerző arcát mutatják. Ezen nem változtat az előzékenység, sem a diplomácia. Mikszáth és a mai szlovák olvasó közt évszázadnyi szakadék tátong. Sok minden megváltozott. A szlovákok nem tótok. Szlovákia nem Felvidék. Mikszáth imádja a szlovák embereket, a történelmi Magyarország állampolgárait. Nem mindig és nem fenntartások nélkül. Szövegeiben találunk szakaszokat a pánszláv izgatásról, a tótok korlátolt értelmi képességeiről, alkoholfüggőségükről, alázatosságukról. Mai olvasójának gyakran van olyan érzése, hogy a Mikszáth-művekben tébláboló szlovákok csak afféle kulissza, egy elvarázsolt kastély kellékei. Nem ők a történések mozgatói, inkább csak a mozgatottak. S ez már az a szint, amikor Mikszáth a nem magyar olvasójában visszatetszést kelthet, ellenkezést. Csakhogy Mikszáth olyan volt, amilyennek az írásai mutatják. Mindkét könyv utószava megemlíti, hogy Mikszáth Kálmán Szklabonyán született, s végül Budapesten állapodott meg. A sipsirica (Šašorica) című, 1902-es csodálatos kisregényében, egy tabáni kocsmán belül együtt ábrázolta az átutazó szerbek, németek és szlovákok történeteit. Végül - hosszú éveken át a magyar országgyűlés képviselője volt, Tisza Kálmán pártjában. Jó barátja volt Tiszának. Sem a - szlovák történelemben s Szlovákia mai területén nem népszerű - kormányfő, sem Mikszáth nem rejtette soha véka alá, hogy a történelmi Magyarország nemzetiségeinek elmagyarosítása jó gondolat, és hasznos. Bizony, erről is tudnia kell a szlovák olvasónak, amikor Mikszáth bájos elbeszéléseit és regéit olvassa. Az irodalomtörténet szerint Mikszáth sok kiemelkedő műve a magyar dzsentrit bírálja. S maga a Mikszáth-életmű a magyar nemesség és a politikai elit hanyatlásának krónikája. Mindezt világosan látta, élesen, de humorral. Ám a pánszlávizmus legkisebb említésére elvesztette humorérzékét. A magyarok féltek a nagy szláv Oroszországtól. A cártól, aki segítette az osztrákokat a szabadságharc letörésében. Tehát Mikszáth is aggódott a magyarságért. Nem vette észre, hogy ez a jövőféltés homályosította vagy torzította el a nem magyar országlakókra való rálátását. Csak a Felföldet, a Felvidéket látta, csak mint tájegységet. Így csak tótok szerepelnek műveiben, ezek a kedves és megható néprajzi díszek - de nincs és nem lehet ilyen politikai nemzet. Hát ilyen tükrözésekkel találkozhat a száz évvel ezelőtti klasszikus Mikszáthot olvasva a mai szlovák olvasó.

A nemzeti tükrök problémája ma is időszerű.

Mikszáth olvasásakor igyekeztem meglátni, mi történt a 19. és a 20. század fordulóján, itt, nálunk, a „Felföldön”. A helyzet nem volt rózsás. Párhuzamokat kerestem, olyan írót, akit akkor a szlovákok olvastak. Már aki tudott olvasni. Svetozár Hurban Vajanský, a forradalmár Miloslav Hurban fia ugyanabban az évben (1847) született, akárcsak Mikszáth. Egy nemzedék. Mindketten ugyanabban az Osztrák-Magyar Monarchiában. Mindketten egy kis faluban. S mégis, mennyire eltérően felállított tükrök! Nem akarok itt Vajanský életéről és eszméiről szónokolni. Mindketten nagyon népszerűek voltak a maguk nemzeti közegében. Mikszáth - az elmés széljegyzetíró, csupa humor és derű, a dzsentri szatirikus bírálója. Vajanský - humortalan ember, komor, mint Tolsztoj vagy Turgenyev, akikért rajongott. Regényeiben és novelláiban arra keresi a választ, miként lehetne megmenteni a nemzetét elhagyó köznemességet. Amikor Mikszáth Pesten képviselősködött, Vajanský háromszor kóstolt bele a börtönbe. Igaz, gavalléros börtön volt ez, étteremből hordták neki a kosztot, de mégis börtön volt. Ketten ugyanabból az országból, ugyanabban a korban. Csakhogy az ellenkező oldalon. Mit szólnának ahhoz, ha bemutatnák a magyar olvasónak Vajanský kissé szentimentális novelláit és regényeit? De lehetne idézni a 19. századról szóló esszéit is, melyekben a vadkapitalizmus haragjáról ír, s az alapvető és hagyományos értékek védelmének szükségességéről. A szláv vagy az orosz lélek rejtelmeiről, Dosztojevszkijről. Persze, ki is olvasna ma ilyesmit. De ez is a kor tükre, s egy nemzet tükre. Végül, prózaíróként szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a száz évvel ezelőtti Mikszáth-szövegek - bizonyos politikai illúzióvesztések dacára - írásművészetének varázsa megmaradt. Megőrződött a történet fölötti öröm is. Még mindig eleven, ahogy Mikszáth megidézi számunkra Beszterce, Lőcse, Nógrád vagy Turóc hangulatát. Nem lehet nem meglátni az egykori selmeci kanyargós utcák alakjait, nem lehet nem meghallani a lányok és fiúk vihogását, a cipők kopogását a köves járdán. Mindezért üdvözlöm szülővárosomban ennek a magyar klasszikusnak, ennek az egykori selmeci diáknak a szlovákra fordított műveit. Azt kívánom, hogy a mi két nemzetünk íróinak irodalmi tükrei oszlassák el a kölcsönös bizalmatlanságot és tudatlanságot, s tegyenek bennünket a közös európai ház jó szomszédjaivá.

Käfer István: Kereszténység - magyarság - szlovákság

2009. szeptember 15. - (Magyar Kurír)

Szeptember 27-én 19 órakor Käfer István, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora tart előadást Kereszténység - magyarság - szlovákság címmel az Árpád-házi Szent Margit-templomban. Az előadó irodalomtörténész, a szlavisztika professzora. Munkássága kiemelkedő volt az elmúlt tizenöt év magyar-szlovák tudományos és egyházi kapcsolatai terén. Az előadás helyszíne: Árpád-házi Szent Margit-templom (Budapest XIII. kerület, Lehel tér).

A komáromiaknak semmi bajuk a két hittérítővel

Cirill és Metód szobráról tárgyalna Ficoval a polgármester

2009. szeptember 16. - (mti)

Robert Fico szlovák kormányfővel tárgyalna Bastrnák Tibor révkomáromi polgármester a Cirill és Metód-szobor elhelyezéséről. Szlovákiai hírportálok szerdai jelentése szerint Bastrnák Fico múlt pénteki levelére válaszolt a szoborügyben. A Bumm.sk hírportál által ismertetett levélváltás előzménye, hogy Robert Fico szlovák kormányfő a szeptember 10-i, Szécsényben megtartott magyar-szlovák miniszterelnöki találkozón bejelentette: legközelebb szívesen találkozna Bajnai Gordonnal Révkomáromban, ahol végre méltó helyet találhatnának a két IX. századi keresztény hittérítő, Cirill és Metód szobrának is. Akkor együtt hajthatnának fejet - ahogy fogalmazott - a szlovák történelem kiemelkedő személyiségei és Szent István életműve előtt. A szlovák kormányfő akkor közölte azt is, hogy ilyen szellemű levelet írt Révkomáromba. A tárgyalást javasló levél szeptember 14-én érkezett meg Bastrnák Tiborhoz, a város polgármesteréhez, aki hétfőn küldte el a válaszlevelet a szlovák miniszterelnöknek - írja a Bumm.sk. Révkomáromban jelenleg a Matica Slovenská szervezet székházának homlokzatán áll a hittérítők szobra. A Bumm.sk-nak nyilatkozó polgármester szerint a várost sok támadás érte a szobrokkal kapcsolatban, ezért ha a jövőben ezt el akarják kerülni, kompromisszumos megoldást kell találni. Bastrnák szerint lehet tárgyalni Vladimír Mečiar javaslatáról is, mely szerint egy új Cirill és Metód-szobrot kellene felállítani a városban. Hozzátette, a városban természetesen csak egy szobra lenne a hittérítőknek, egy új szobor felavatása esetén a törvénytelenül felállított régit máshová vinnék. A polgármester szerint a komáromiaknak semmi baja nincs a két hittérítővel, azonban a régi szoborral sokkal inkább, mivel azt annak idején rá akarták erőltetni a városra, így az a szemükben már a hatalmi arroganciát jelképezi. Úgy vélte, a komáromiak többsége inkább egy új szobor felállítását támogatná, mintsem a régi szobor új helyre költöztetését. Bastrnák szerint el kell kerülni, hogy Cirill és Metód szobra kapcsán győztesek és vesztesek legyenek. Hangsúlyozta, hogy a szobor elhelyezésének kérdésében a városi képviselőtestület hivatott dönteni. A polgármester elmondta még, hogy más témákról is szeretne tárgyalni Robert Ficoval. Miután Révkomárom a szoborügyek kapcsán sokszor negatív színben lett feltüntetve, azt szeretné, ha a város a jövőben pozitív szerepet játszana a szlovák-magyar kapcsolatok javításában.

Téma lehet az EP-ben a szlovák nyelvtörvény

2009. szeptember 16. - (mti)

Vitát kezdeményez a szlovák nyelvtörvényről az Európiai Parlament konzervatív frakciója Bokros Lajos indítványára. Az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportja mai ülésén támogatta a javaslatot. Támogatták azt is,hogy ebben a vitában Bokros Lajos legyen a frakció vezérszónoka. Hogy megtartják-e a plenáris vitát ebben a kérdésben, azt a frakcióvezetők és az EP-elnök közös tanácskozása döntheti el. Ez a testület lehetőség szerint egyetértésben, illetve az egyes frakciók létszámával súlyozott szavazással hoz döntést. A konzervatívok a hét frakció közül nagyságrendben az ötödikek.

Marad a büntetés a szlovák nyelvtörvény megsértéséért

2009. szeptember 16. - (mti)

A pozsonyi parlament a Híd-Most nevű párt két képviselőjének A. Nagy Lászlónak és Simon Zsoltnak azon javaslatát utasította el, hogy a sokat vitatott jogszabályból töröljék a büntetéseket. Javaslatuk a szavazáskor nem kapta meg a szükséges többségi támogatást, így nem jutott át a második olvasatba. A két szlovákiai magyar parlamenti képviselő azt javasolta, hogy decembertől kezdve szüntessék meg a büntetéseket, illetve töröljék az emlékművek kötelező kétnyelvű felirataira vonatkozó szabályokat. A magyar képviselőkön kívül a javaslatot csak néhány ellenzéki szlovák honatya támogatta. A nyelvtörvény előírásainak megsértéséért 100 eurótól 5000 euróig (27 ezertől 1,35 millió forintig) terjedő büntetés szabható ki. „Megalapozatlannak tartjuk, hogy az államnyelv helyes használatát pénzbeli büntetésekkel kényszerítsék ki” - állították a képviselők. Emlékeztettek arra is, hogy a pénzbüntetések kiszabása az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa szerint feszültségnövelő tényező lehet az ország nemzetiségileg vegyesen lakott területein. „Elvben el kellene kerülni a konfliktusos helyzeteket, ezért a szankciókat csak rendkívüli esetekben, és nagyon pontos szabályok szerint kellene érvényesíteni. A büntetések széles skálájával pontosítás nélkül könnyen vissza lehet élni” - hangzott el a vitában. Az emlékművek felirataival kapcsolatban a két képviselő alapvetően azt kifogásolta, hogy a nyelvtörvény indokolatlanul beavatkozik a civil szférába

Bugár: Nem lenne jó, ha a Fico-kormány dolgozná ki a kisebbségi törvényt

2009. szeptember 16. - (mti)

Bugár Béla szerint Szlovákiában szükség van egy átfogó kisebbségi törvényre, de azt nem tartaná jónak, ha ennek kidolgozásához a Robert Fico vezette jelenlegi kormánykoalíció fogna hozzá. „Én azonban nem örülnék, ha a jelenlegi kormány fogna ehhez hozzá, mert az eredmény rosszabb lenne, mint a jelenlegi állapot” - jelentette ki a Híd-Most párt elnöke abban az interjúban, amelyet az Új Szó című szlovákiai magyar lap közölt szerdán. A politikus úgy vélte: a jelenlegi kormánynak azt kellene rendbe hoznia, amit kisebbségi ügyekben elrontott, például a földrajzi nevek írását vagy a nyelvtörvényt. „Attól azonban tartanék, ha az Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) a háttérben, a parlamenti választások előtt egy komoly kisebbségi törvény elfogadását kezdeményeznék, mert ezt ellenünk használhatnák fel” - húzta alá Bugár. Megerősítette, hogy a Híd a többségi elv elvetését szorgalmazza a kisebbségeket érintő kérdésekben. „A jelenlegi helyzetből kiindulva, amikor a kormány elveszi a már meglévő jogainkat, vagy azokat módosítja, úgy látjuk, el kellene fogadni egy olyan törvényt, olyan alapelvet, mely kimondja, hogy kisebbségi kérdésekben, elsősorban a nyelvhasználat, a kultúra és az oktatásügy területén nem lehet úgy törvényt módosítani vagy új törvényt hozni, hogy előtte a többség ne egyezzen meg a kisebbséggel a parlamentben” - magyarázta Bugár az Új Szóban. Hangsúlyozta: ennek alkotmányos törvénynek kellene lennie, hogy ne módosíthassa minden új kormány. Ezt jelenti a majorizáció, vagyis a többségi elv elvetése Bugár szerint. Egy átfogó kisebbségi jogszabály elfogadását Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségi főbiztosa javasolta Pozsonynak abban az állásfoglalásában, amelyben a szlovákiai államnyelvtörvény-módosítás kapcsán fogalmazott meg.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung a magyar-szlovák kapcsolatokról

2009. szeptember 16. - (mti)

Új nemzetfogalmat keresve címmel a szlovák-magyar kapcsolatokkal foglalkozott szerdai kommentárjában a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A konzervatív német napilap magyar származású szemleírója, Georg Paul Hefty a cikk bevezetőjében leszögezte: amióta Sólyom László magyar államfő múlt heti berlini látogatása során közölte, hogy a pozsonyi kormányt a szokásos diplomáciai csatornákon keresztül már két hónappal korábban tájékoztatta a révkomáromi Szent István-szobor avatásán való tervezett részvételéről, Szlovákiába történő belépésének elutasítása új megvilágításba kerül. Hefty szerint immár nem lehet arról beszélni, hogy a Fico-kormányt meglepetésként érte Sólyom terve. A szlovákiai látogatás megtagadásának előzményeivel kapcsolatban a konzervatív újság hírelemzője ismertette azokat a részleteket, amelyekről a magyar államfő a német fővárosban tartott előadásában számolt be. Mindennek alapján Hefty úgy értékelte: a hirtelen elutasításnak kevesebb köze volt a Szlovákiában nyilvánvalóan nem kedvelt látogatóhoz, mint a szlovák belpolitikai fejleményekhez. Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy ugyanebben az időben tetőpontjára hágott az erőpróba Fico miniszterelnök Smer nevű szociáldemokrata pártja és a Ján Slota vezette szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt (SNS) között. Hefty ezután az 1990-ben alakult SNS történetével foglalkozott. Utalt arra, hogy a Slota vezette párt - a nevéből ítélve - az 1871-ben létrehozott Nemzeti Párt örökébe lépett. Ez utóbbi megalakulása annak idején a szlovák kisebbség válasza volt az 1867-es osztrák-magyar kiegyezésre, amely aláásta a kis nemzetiségek önállóságának kilátásait. A Magyarország elleni harc, vagy legalábbis polémia azon pártok lényegéhez tartozik, amelyek az SNS nevet viselik - vélekedett a cikkíró. A pártelnök különböző magyarellenes kijelentéseit idézve utalt arra: ezt a hagyományt Slota évek óta „új magasságokba emeli”. Ennek ellenére Fico kormányfő szándékosan koalíciós partneréül választotta, noha lett volna más lehetősége is. Most viszont a szociáldemokrata miniszterelnök nem csupán gyengíteni kívánja az SNS-t, hanem szavazóinak egy részét is meg akarja kaparintani. Annak megakadályozása érdekében pedig, hogy Slota „politikai üldözöttként” nagyobb támogatásra találjon, Fico csábító ajánlatokat tesz az SNS választóinak, és ő is magyarellenes eszközökhöz nyúl - írta Hefty, megemlítve az új szlovák nyelvtörvényt, amely súlyosan megterhelte a két ország viszonyát. Ficonak nyilvánvalóan kapóra jött Sólyom bejelentett látogatása ahhoz, hogy példát statuáljon - tette hozzá a cikkíró. Hefty emlékeztetett a visegrádi csoport országainak legutóbbi csúcstalálkozójára és arra, hogy az ott elfogadott határozat értelmében a Szlovákiát is magában foglaló csoport továbbra is fennmarad. Ebből kiindulva arra következtetett: a pozsonyi kormány számára nem marad más hátra, mint az, hogy közösen Budapesttel egyfajta modus vivendit keressen. A cikkíró utalt arra is: a Szent István-szobor avatásával kapcsolatos alkalmat Sólyom László ki akarta használni arra, hogy a magyar nemzet fogalmát - az alapos alkotmányjogi képzettséggel rendelkező államfő tekintélyével - újra értelmezze. Sólyom a magyarok számára a nemzetfogalmat bizonyos tartalmakra szűkíti, felhagyva az egyébként szokásos átfogó értelmezéssel. Ennek kapcsán Hefty idézett az államfő Révkomáromban felolvasott beszédéből, kiemelve egyebek között, hogy „a magyar nemzet egységét ma kizárólag etnikai, nyelvi, kulturális és egyfajta identitás-közösségként, azaz kulturális nemzetként kell elképzelni.” Az elnök szerint ebből kiindulva kell tisztázni a nemzet és az állam viszonyát is. Hefty szerint a magyar államfő „az álmodozó és főként a kötekedő, randalírozó” magyarok számára is megfontolásra érdemesnek tartotta azt a kijelentését, amely szerint a magyar állam és a magyarság határai soha nem estek egybe, továbbá, hogy a magyarok egy része a történelem során mindig is a magyar államhatárokon kívül élt. Sólyom Révkomáromban arra akart utalni: az Európai Uniónak tisztáznia kellene, hogy mi következik egy kulturális nemzet egységének fenntartásából. Az uniónak az államfő szerint nem csupán a politikai nemzetek, hanem a régiók és a kulturális nemzetek közösségének kell lennie. A szlovákiai látogatás megtagadása miatt azonban Sólyomnak ezek a kijelentései háttérbe szorultak - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitungban Georg Paul Hefty.

Ha egymásnak ugornánk, akkor válnánk a legjobb barátokká?”

Hátba lövés

2009. szeptember 15. - (Rónay Tamás - Népszava)

A sztálinizmus szelleme ma is él. Itt, Közép-Európában is. Nem úgy, mint hat évtizeddel ezelőtt, de abból a szellemiségből maradt néhány foszlány. Emlékezhetünk, amint a Generalissimus a fronton hátba lövette azokat a tiszteket és katonákat, akik megfutamodtak volna a nácik elől. A hátba lövés taktikája ma sem ismeretlen. Ján Slota puhánysággal vádolta Ficot a szécsényi magyar-szlovák kormányfői találkozó után, Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője pedig megalázó diplomáciai kudarcról beszélt. A két politikus mintha összebeszélt volna. Hasonló érveléssel támadták a miniszterelnököt. Mintha úgy vélnék, csak az jelenthet megoldást, ha gépfegyvert rántanak. Valóban ez lenne a legjobb gyógymód a két ország kapcsolatainak javítására? Ha egymásnak ugornánk, akkor válnánk a legjobb barátokká? Tényleg az a megoldás, hogy idétlen óvodásként viselkedjünk abban az Európai Unióban, ahol azért nem árt valamiféle érettséget mutatni mások előtt? Különös az is, hogy miközben Németh Zsolt röviddel a szécsényi találkozó után azt találta mondani, hogy Fico felmosta a padlót Bajnai Gordonnal, tegnap Knut Vollebaeknek, az EBESZ kisebbségi biztosának már egészen más hangnemben beszélt, s mint mondta, Robert Fico nem jóhiszeműen viszonyul a miniszterelnöki találkozóhoz, mert arról beszélt, hogy győzelmet aratott a magyar miniszterelnök felett. Ez a következetlenség jellemző magyar betegség. Képtelenek vagyunk felmérni, hosszabb távon mi a jó, s mi nem. Megmagyarázhatatlan, hogy a magát nemzetinek nevező oldal hogyan követelheti a konfrontációt, hiszen nekik kellene legjobban tudniuk: ezzel a határon túli magyarságnak ártanának legjobban. Igaz, Sztálint sem az emberek sorsa érdekelte. Csak a hatalom.

'Néplélektani terápia kell' - Viszonyunk a szlovákokhoz - a pszichiáter szemével

2009. szeptember 15. - (Czene Gábor - Népszabadság)

Nekünk, magyaroknak is érdemes lenne megvizsgálnunk, hogy a múltban milyen igazságtalanságokat követtünk el a szlovákokkal szemben - szólít fel önkritikára és példamutatásra Samu István. A pszichiáter szerint néplélektani pszichoterápiára van szükség. Samu István 86 éves. A trianoni döntés után született, az elcsatolt Felvidéken, a Rimaszombat melletti Jánosiban. A családi kalendárium szerint ősei között szlovákok is fellelhetők, de gyakorlati jelentősége ennek nincs: mindig is magyarnak vallotta magát. 1945 februárjában beiratkozott a debreceni egyetem orvosi karára, az újabb határmódosítás után pedig már nem tért vissza. Maradt Magyarországon. Végzettségét tekintve ideg- és elmeszakorvos, neurológus és pszichiáter. Most Budapesten él, és a hivatása során felhalmozott tudás birtokában próbál választ találni arra, hogyan lehet javítani az ellenségessé vált magyar-szlovák viszonyon. Mindehhez segítségül hívja a történelmet és személyes emlékeit is. - A színmagyar faluba, ahol nevelkedtem, Csehszlovákia megalakulása után kezdtek betelepülni szlovákok - meséli Samu István. - Földet vásároltak, ahogyan a magyarok is, amikor a nagybirtokok felosztásával az állam ezt lehetővé tette. Az általános iskolába érkezett egy szlovák tanító, aki nacionalizmussal hergelte a gyerekeket. Néhány feltüzelt szlovák kiskölyök időnként nekiment a magyaroknak, a magyarok aztán visszacsaptak, de nem voltak komoly verekedések. Kamaszkorára mindenki lehiggadt. Tudom, hogy mai fejjel nehéz elhinni, de békességben, testvéri szeretetben éltünk. A gimnáziumot Samu István a közeli városban, Rimaszombaton végezte. Külön tagozatra, párhuzamos osztályokba jártak a magyar és a szlovák diákok. Jól megvoltak. A magyar tanárok megtanultak szlovákul, a szlovákok magyarul. Korábban az ilyesfajta kölcsönösség egyáltalán nem volt jellemző: addig főként a szlovákok alkalmazkodtak a magyarokhoz. Samu István némi pironkodással számol be arról, hogy ő sem beszél szlovákul. Nem tanult meg soha. Csupán néhány mondatot tud, ami annak idején nélkülözhetetlen volt a hivatali ügyintézéshez. - A szlovákok Nagy-Magyarország szegényei közé tartoztak - folytatja. Kettős elnyomásban éltek: egyrészt azért, mert szegények, másrészt azért, mert szlovákok. Rengeteg sérelem érte őket, különösképpen a XIX. században, amikor erőre kapott a szlovák nemzetiségi mozgalom. A szlovákok szenvedő alanyai voltak a felülről irányított, erőszakos magyarosításnak. Az egyszerű emberek igyekeztek blokkolni ezeket a törekvéseket, de nyilvánvaló volt, hogy magyarként könnyebb boldogulni. Sokan ezért az asszimilációban, a beolvadásban látták a megoldást. Jellemző a magyar uralkodói réteg mentalitására, hogy az 1938-as első bécsi döntés után, amikor a Felvidék visszakerült Magyarországhoz, Rimaszombaton az új hatalom első dolga volt, hogy megszüntesse a gimnázium szlovák tagozatát. A szlovák tanárok a határon túlra menekültek. Fordult a kocka, jó ideje a Szlovákiában élő magyarokkal történnek súlyos méltánytalanságok. (Két kirívó eset a közelmúltból: a szlovák nyelvtörvény módosításának elfogadása és Sólyom László köztársasági elnök kitiltása Szlovákiából.) Samu István szerint a gondok főleg azokkal a „hegyvidéki” szlovák pártvezérekkel vannak, akik nem a vegyesen lakott területekről érkeztek a nagypolitikába. De nem makulátlanok a felvidéki magyar politikusok sem, az együttműködés helyett némelyikük mintha a viszály fokozására játszana. A két nép közötti kapcsolatok konszolidálásához ugyanúgy kell nekilátni, ahogyan egy pszichiáter gyógyítani kezdi a mentális beteget. - Néplélektani pszichoterápiára van szükség, magyar részről mindenekelőtt önkritikára és példamutatásra. A sérelmek felhánytorgatása helyett nekünk, magyaroknak is érdemes lenne megvizsgálnunk, hogy a múltban milyen igazságtalanságokat követtünk el a szlovákokkal szemben. Először magunkban kell keresnünk a hibát, megérteni a szlovákok szempontjait is. Különben nem várhatjuk el, hogy a szlovákok megértsenek minket - mondja az elmeorvos.

Pozsony: A magyarok hazudnak

Politikai hirdetés bírálja hazánk közjogi méltóságainak állításait

2009. szeptember 14. - (Szilvássy József - Népszabadság)

A szlovákiai kulturális tárca kolumnás politikai hirdetésben magyarázta a módosított nyelvtörvényt a legnagyobb példányszámú szlovák napilap, a Novy cas, valamint az Új Szó múlt szombati számában. Az összeállításban idézték a három budapesti közjogi méltóságnak, Sólyom Lászlónak, Szili Katalinnak, Bajnai Gordonnak, továbbá más magyarországi és szlovákiai magyar politikusnak, valamint Michael Gordonnak, az Európai Parlament külügyi bizottsága alelnökének a jogszabállyal kapcsolatos nyilatkozatait, amelyek alatt kiemelt betűtípussal állapítják meg, hogy hazugságokat állítanak, majd pedig a tárca szerinti valóságot tüntették fel. Közlik például a magyar államfőnek azt a megállapítását, hogy a jogszabály ellentétes a nemzetközi joggal, alatta pedig Knut Vollebaeknek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának véleményét, miszerint a jogi norma legitim célokat követ és nem ellentétes Szlovákia nemzetközi kötelezettségeivel. Lapunk megkeresésére Jozef Bednár, a kulturális tárca szóvivője azt fejtegette, hogy nem a magas rangú politikusokat vádolták meg hazugságokkal. - Arra mutattunk rá, hogy a tanácsadóik hibája miatt, vagy pedig kellő információk hiányában valótlanságokat közöltek - válaszolta a szóvivő. Petőcz Kálmán politológus, Szlovákia volt genfi ENSZ-nagykövete hibás és szokatlan lépésnek tartja azt, hogy állami intézmény hirdetésben támadja a politikusokat. - Ráadásul erős túlzás hazugságok terjesztésével vádolni őket. Sokkal inkább arról van szó, hogy a törvény félreértelmezhető, s rossz az alapfilozófiája, mert századunkban már elképzelhetetlen, hogy az állam szinte mindent szabályozzon, és a civil szférába is beavatkozzon. Még azt is elrendelje, hogy a kisebbségi kulturális műsorokat milyen forgatókönyv alapján rendezzék meg - hangsúlyozta a civil szervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának vezetőségi tagja. A nyelvtörvény volt a témája a szlovák köztévé szokásos vasárnapi politikai vitaműsorának is, amelynek vendége Robert Fico kormányfő volt, aki azonban ebben a tisztségében nem hajlandó senkivel sem vitázni a képernyő előtt. Ezért partnerét, Bugár Bélát, a Híd-Most elnökét telehíd segítségével kapcsolták be az adásba. A szlovák miniszterelnök ismét hangoztatta, hogy a végrehajtó rendelkezések kimunkálása során teljes mértékben figyelembe veszik Knut Vollebaek ajánlásait. Bugár Béla hangsúlyozta: ilyen érzékeny jogszabály előkészítésébe mindenképpen be kell vonni a szlovákiai magyarság képviselőit is, mert akkor kiegyensúlyozott törvény születhetne, ahogy azt a kisebbségügyi főbiztos is szorgalmazza.

Halogatták a találkozást - Sem Gyurcsánynak, sem Bajnainak nem hiányzott Fico

2009. szeptember 10. - (hvg)

A magyar és a szlovák miniszterelnöki találkozót az elmúlt csaknem egy évben előbb Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon kormányfő is halogatta; korábban ugyanis mindketten azt mondták, hogy ezt csak akkor van értelme megtartani, ha eredményt lehet elérni a két ország közötti feszültség csökkenésében. Daróczi Dávid akkori kormányszóvivő 2008 novemberében egy kormányszóvivői tájékoztatón arról beszélt, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök többször deklarálta már, hogy fontosnak tartja a csúcstalálkozót szlovák kollégájával. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy a csúcstalálkozónak csak akkor van értelme, ha érdemben lehet egyeztetni a fontos kérdésekről. Az államnyelvtörvény elfogadása után Bajnai Gordon miniszterelnök is úgy fogalmazott: át kell gondolni, hogy az új fejlemények függvényében mikor és milyen tartalommal van ideje és értelme megtartani a kormányfői találkozót, mikor válik ez ismét eszközzé ahhoz, hogy a két ország képes legyen megoldani a magyar-szlovák viszony problémáit. Bajnai Gordon akkor arról is beszélt, hogy a magyar-szlovák kormányfői találkozó nem cél, hanem eszköz ahhoz, hogy megoldjanak problémákat, vagy új kezdeményezést tegyenek. Szlovákia függetlenné válásának évétől, 1993-tól napjainkig több mint húsz alkalommal folytatott megbeszélést egymással magyar és szlovák miniszterelnök. 2002 óta azonban mindössze három egyeztetés volt: abban az évben Magyarországra látogatott Mikulás Dzurinda, aki a kedvezménytörvényről folytatott megbeszélést Medgyessy Péterrel, 2007 júniusában a visegrádi országok miniszterelnökeinek találkozója keretében Gyurcsány Ferenc és Robert Fico aláírta a Közös múlt, közös jövő - a közös projektek fényében című egyezményt, majd 2008 novemberében Révkomáromban egyeztetett a két kormányfő, miután Dunaszerdahelyen magyar szurkolókat vertek meg a szlovák rendőrök. A magyar-szlovák viszonyban az elmúlt években több ügy is feszültséget okozott. 2006 augusztusában Nyitrán ismeretlenek megverték Malina Hedvig magyar egyetemistát, mert az utcán magyarul beszélt. Az ügyben azóta is folyik az eljárás. 2007 szeptemberében a szlovák parlament határozatban erősítette meg a felvidéki magyarok és a németek második világháború utáni csehszlovákiai meghurcoltatását törvényesítő Benes-dekrétumok érinthetetlenségét. Tavaly tavasszal a Pest megyei Pilisszentkereszt önkormányzata más épületbe akarta költöztetni a szlovák kisebbségi önkormányzat irodáját, amit Szlovákiában kisebbségellenes lépésnek minősítettek. Tavaly májusban Pozsonyban elfogadták az új közoktatási törvényt, amely szerint a szlovákiai magyar iskolákban a szlovák nyelvet olyan óraszámban kell tanítani, hogy a magyar iskolák diákjai megfelelően elsajátíthassák az államnyelvet. Komoly feszültségeket okozott a két ország között, hogy 2008 november elsején Dunaszerdahelyen a helyi labdarúgó csapat és a pozsonyi Slovan Bratislava bajnoki mérkőzésén - amelyre mintegy ezer magyarországi szurkoló is elutazott - kommandósok hatoltak be a magyar szurkolók szektorába, és a kemény fellépés következtében több sérültet kellett kórházba vinni. Aznap magyar szurkolók szlovák zászlót égettek a budapesti szlovák nagykövetség előtt. Két héttel később pedig Révkomáromban Gyurcsány Ferenc akkori magyar miniszterelnök hatpontos javaslatot adott át Robert Ficonak a szlovákiai magyar nemzetiségűek jogainak érvényesítésére; a javaslatot a szlovák kormányfő december 3-án elutasított. Szintén tavaly novemberben a kelet-szlovákiai Királyhelmecen a nyíregyházi Nemzeti Őrsereg 28 tagja próbált megemlékezni az első bécsi döntés 70. évfordulójáról. A szlovák hatóságok emberi szabadságjogok elleni propaganda gyanújával bűnvádi eljárást indítottak ellenük. 2008. december 3-án a szlovák parlament arról döntött, hogy kétnyelvűek lesznek a földrajzi megnevezések a szlovákiai kisebbségi tankönyvekben. Idén májusban az okozott feszültséget, hogy Orbán Viktor Esztergomban kijelentette: az EP-választáson eldől, hogy a Kárpát-medencei magyarságot hányan képviselhetik Brüsszelben. Június 3-án a szlovák parlament nyilatkozatban ítélte el Fidesz elnökének beszédét. Június 30-án a szlovák parlament elfogadta az államnyelvtörvénynek a kisebbségeket hátrányosan érintő, szeptember elsején hatályba lépő módosítását. A törvénymódosítás vitát váltott ki Budapest és Pozsony között is, és elmaradt a tervezett kétoldalú kormányfői találkozó. Augusztus 21-én Sólyom László köztársasági elnököt - aki Révkomáromban a közadakozásból létesített Szent István szobor avató ünnepségén vett volna részt - nem engedték be Szlovákiába. A magyar államfő a korábbi bejelentések szerint szeptember második hétvégéjén tartott volna külön megbeszélést Ivan Gašparovič szlovák államfővel a visegrádi négyek államfőinek lengyelországi csúcstalálkozóján, de a szlovák hírügynökség közlése szerint a találkozót a magyar fél lemondta. A magyar oldal álláspontja, hogy amíg nem érkezik kielégítő válasz korábbi diplomáciai jegyzékére, amelyben az augusztus 21-ei incidensre kért a szlovák féltől magyarázatot, addig nem időszerű Sólyom László és Ivan Gašparovič találkozójáról tárgyalni - közölte Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) főosztályvezetője az MTI-vel. Kumin Ferenc közölte, nem igaz, hogy lemondták a találkozót, hiszen a legutóbbi szlovák megkeresésre még nem is adott választ a KEH. Mint mondta, csupán előzetesen jelezték, hogy továbbra is várják a jegyzékben megfogalmazott kérdésekre a választ az augusztus 21-ei szlovák döntéssel kapcsolatban. Bajnai Gordon szeptember 7-én a Sme című szlovák lapban megjelent írásában a Magyarország és Szlovákia közötti jószomszédi viszony helyreállítását javasolta, és úgy fogalmazott: baráti jobbot nyújt a szlovák népnek a két ország közös jövője és közös érdekei partneri érvényesítésének szándékával. Bajnai Gordon a szlovák-magyar miniszterelnöki találkozón megbeszélhető konkrét intézkedéseket kezdeményezett, többek között a Komárom mellett az M1-esre kötő négysávos Duna híd és az Ipoly-hidak megépítését, valamint azt, hogy a két ország állapodjon meg a Kassa-Miskolc útvonal átadásának időpontjáról. Javasolta azt is, hogy Magyarország és Szlovákia működjön együtt a mindkét országban erőre kapó militáns nacionalizmus, romaellenesség és antiszemitizmus megfékezésében, valamint rendszeresen tartson közös kormányülést. Bajnai Gordon a civil kapcsolatok erősítése érdekében azt javasolta, hogy hozzák létre a Magyar-Szlovák Együttműködés Tanácsát, amely a két ország neves közéleti személyeiből állna, és amelynek működését közösen finanszíroznák és segítenék. A magyar kormányfő szerint Magyar-Szlovák Együttműködési Alap finanszírozhatná pályázati rendszerben az együttműködési projekteket. Ján Slota, az SNS elnöke a cikk megjelenését követően felszólította a szlovák külügyminisztert: diplomáciai jegyzékben szólítsa fel Bajnait arra, hogy kérjen bocsánatot kijelentéseiért, amelyekkel szerinte megsértette a szlovák állampolgárokat, és ismételten kísérletet tett Szlovákia belügyeibe való beavatkozásra. (Bajnai a cikkében „szélsőséges erőnek” minősítette az SNS-t, s hangsúlyozta: „Számomra és valamennyi demokratikus magyar párt számára elfogadhatatlan, hogy bármely magyar kormányban helyet kapjon az SNS magyarországi ellenpárja, a szélsőséges Jobbik”.)

Revízió? Telekmaffia szerezné vissza a Felvidéket

2009. szeptember 15. - (Sárai Evelyn - kemma.hu)

Budapesti hajléktalanszálló címére is írattak szlovákiai földet a Csallóközben. - Szlovák lapértesülések szerint újabb telekmaffia garázdálkodik Csallóközben, a szálak pedig Magyarországra vezetnek. A dunaszerdahelyi járásban ugyanis eddigi ismeretlen tettesek több mint egy tucatnyi földtulajdonost károsítottak meg. Legalább 17 szerződésről derült ki, hogy azokban meghamisították az eredeti tulajdonos és a közjegyző aláírását, sőt a csalók egy a tulajdonosoktól származó ál-meghatalmazást is felmutattak a földhivatalban. A hamis szerződések még nyár elején köttettek, de a telekspekulációra csak akkor derült fény, amikor a földeket egy külföldi személy nevére szerették volna átírni. Szlovákiában a hatályos törvények szerint külföldi állampolgár nem lehet földtulajdonos. Eddig 12 károsult tett feljelentés, a szálak minden esetben Magyarországra vezettek. A földhivatali kivonat szerint az új tulajdonosok Budapesten és környékén élnek, de többségük valószínűleg nem is tudja, hogy csallóközi földekkel rendelkezik, hiszen az egyik budapesti címen például hajléktalanszálló működik. A szlovákiai rendőrség vizsgálja az ügyet, a hatóságok nem tartják kizártnak, hogy a károsultak száma növekedni fog.

Bekérették a pozsonyi magyar nagykövetet

2009. szeptember 17. - (mti)

Bekérették a pozsonyi magyar nagykövetet csütörtökön délután a szlovák külügyminisztériumba, hogy tolmácsolják neki a Szlovák Köztársaság felháborodását a magyar külügyminiszterrel készült, a müncheni Süddeutsche Zeitungban megjelent interjúban olvasható kijelentések miatt - közölte a szlovák külügyminisztérium szóvivője. Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter személyesen is csalódott a Balázs Péter kijelentései miatt. „A Szlovák Köztársaság külügyminisztériuma számára Balázs kijelentései Szlovákiáról, mint fiatalabb testvérről, akit európai modorra kell tanítani, illetve a Szlovák Köztársaság Ceausescu rendszeréhez való hasonlítása, elfogadhatatlanok” - jelentette ki a szóvivő.

Balázs Péter helyrehozza a dolgokat

2009. szeptember 20. - (bumm.sk / sme)

A magyar külügyminiszter a Süddeutsche Zeitung csütörtöki számában közölt interjúban kijelentette: „Magyarország Szlovákia idősebb testvére. De a kisebb testvért európai modorra is tanítanunk kell.” Miután a szlovák külügy berendelte a minisztériumba Heizer Antalt, Magyarország szlovákiai nagykövetét, Balázs maga telefonált Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszternek - aki csalódott Balázsban. „Balázs nem kért elnézést a szlovák minisztertől, megígérte azonban, hogy nyilvánosan helyrehozza a dolgokat. Reméljük, mihamarabb“ - mondta a tárca szóvivője, Peter Stano. Mátrai Zsuzsanna, a magyar külügy szóvivője viszont azt nyilatkozta: a miniszterek baráti telefonbeszélgetése után lezárult az ügy.

Balázs nem kért bocsánatot a szlovákoktól

2009. szeptember 20. - (hetivalasz.hu)

A magyar külügyi tárca vezetője ígéretet tett, hogy helyrehozza hibáját. Vagy sem. A magyar külügyminiszter a Süddeutsche Zeitung csütörtöki számában közölt interjúban kijelentette: „Magyarország Szlovákia idősebb testvére. De a kisebb testvért európai modorra is tanítanunk kell.” Miután a szlovák külügy berendelte a minsztériumba Heizer Antalt, Magyarország szlovákiai nagykövetét, Balázs maga telefonált Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszternek. „Balázs nem kért elnézést a szlovák minisztertől, megígérte azonban, hogy nyilvánosan helyrehozza a dolgokat. Reméljük, mihamarabb” - mondta a tárca szóvivője, Peter Stano. Mátrai Zsuzsanna, a magyar külügy szóvivője viszont azt nyilatkozta: a miniszterek bararáti telefonbeszélgetése után lezárult az ügy - tudta meg a Bumm.sk.

Tölgyessy: Nem volt szerencsés Balázs Péter nyilatkozata

2009. szeptember 21. - (MR1-Kossuth Rádió)

Tölgyessy Péter nem lát gyors megoldást a szlovák-magyar vitában. Az EBESZ-nek nincs receptje a nyelvvita rendezésére, a magyarellenesség a szlovák politika lételeme marad, a magyar harsánykodástól egyetlen szomszéd sem ijed meg, a külföld pedig csak az „észak-balkáni vircsaftot” látja. Nem volt szerencsés a magyar külügyminiszternek az a nyilatkozata, amelyben arról beszélt, hogy Magyarországnak európai modorra kell tanítani Szlovákiát - mondta az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Tölgyessy Péter. Az alkotmányjogász nem is igazán érti Balázs Péter szándékát, azt mondja, ha a nyilatkozat megjelenése nem egy egyszerű malőr volt, akkor leginkább a magyar politika egy rosszul sikerült kontrázásáról lehet szó, aminek valamiféle belpolitikai előnyszerzés lehetett a célja. Tölgyessy szerint a rendkívül népszerű szlovák kormány politikájának lételeme a magyarellenesség, így kizárt, hogy Pozsony bocsánatot kérne a magyar államfő kitiltása miatt, vagy visszavonná a nyelvtörvényt. Ráadásul az EBESZ-főbiztos ajánlásait a szlovákok értelmezhetik úgy, hogy a norvég diplomata döntően mellettük áll, és legfeljebb egy kisebbségi nyelvtörvényt látna még jónak. Tölgyessy úgy látja, az ideális megoldás a Dél-Tirol példája lehetne, ahol mindenki beszél olaszul és németül, de nyilvánvaló, hogy ettől még nagyon messze vagyunk, a közeledésnek pedig nyoma sincs.

„Ártottak Magyarországnak Balázs Péter kijelentései”

2009. szeptember 19. - (mti)

A Sme című szlovák liberális napilap úgy véli: ahogy Robert Fico agresszív viselkedése a szécsényi kormányfői találkozó utáni sajtóértekezleten károsította Szlovákiát, úgy ártottak Magyarországnak Balázs Péter külügyminiszter Szlovákiát érintő „arrogáns kijelentései” egy lapinterjúban. „(A Süddeutsche Zeitungban megjelent) nyilatkozatával Balázsnak sikerült szemléletesen bemutatnia, miért nem hisznek a magyar panaszoknak Európában még akkor sem, ha azok lényegében megalapozottak: gyakran tálalják őket ugyanis a hisztérikus túlzás, a felsőbbrendűségi érzés és az önteltség hármas csomagolásában” - húzza alá szombati kommentárjában az újság. A nyelvtörvény kapcsán folyó szlovák-magyar vitában nehéz elképzelni értelmetlenebb hozzáállást, mint amilyet Szájer József az Európai Parlament képviselője jelzett, amikor bejelentette: a törvény visszavonásáig a magyar képviselők minden felszólalásukban előhozzák a témát. Szájer és társai ezzel csak azt érhetik el, hogy a magyarok felszólalásakor a többiek kikapcsolják tolmácskészülékeiket, s a pad alatt detektívregényt olvasnak. A magyar politikusok szerencséje, hogy a szlovák kormánypolitikusok mindent megtesznek, hogy még butább dolgokat tegyenek. Ficonak néhány nap elég volt ahhoz, hogy visszatáncoljon a Bajnai Gordonnal kötött megállapodástól, miszerint a szlovák fél is elfogadja Knut Vollebaeknek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának ajánlásait. Egyértelműen visszautasította például, hogy Szlovákia kisebbségi törvényt fogadjon el, holott ezt Vollebaek ajánlja. Ugyanakkor a kulturális miniszterrel együtt mindent megtesz azért, hogy a lényegében értelmetlen nyelvtörvény végrehajtó utasításainak kidolgozásából kizárja a magyarok törvényes képviselőit, akik - akár tetszik, akár nem - a Magyar Koalíció Pártjának politikusai. Ez szintén ellentétes Vollebaek ajánlásaival - zárja kommentárját a lap.

Titkos szlovák jegyzék Sólyomról

2009. szeptember 15. - (Szilvássy József - Népszabadság)

Szlovákia ma válaszolt arra a magyar jegyzékre, amelyben magyarázatot kért északi szomszédunktól Sólyom László kitiltására az országból. A szlovák külügyminisztérium semmit nem hajlandó elárulni a dokumentumról. Szlovákia ma válaszolt arra a magyar jegyzékre, amelyet Budapest augusztus 24-én küldött Pozsonyba, és amelyben bocsánatkérést várt el és magyarázatot kért északi szomszédunktól, amiért a magyar köztársasági elnököt három nappal korábban nem engedték be az országba Szent István király szobrának révkomáromi felavatására. Értesüléseink szerint Peter Weiss budapesti szlovák nagykövet már átadta a dokumentumot a magyar külügyi államtitkárnak. Érdeklődésünkre Peter Stano, a pozsonyi külügyminisztérium szóvivője közölte: a szlovák jegyzék tartalma bizalmas, amelyből semmit sem hoznak nyilvánosságra. Elmondta, hogy Miroslav Lajčák külügyminiszter a jövő hét elején New Yorkban, az ENSZ közgyűlésének helyszínén szeretne tárgyalni magyar kollégájával, Balázs Péterrel, a kétoldalú kapcsolatokról, elsősorban a múlt heti szlovák-magyar kormányfői találkozón elfogadott tizenegy pontos egyezség végrehajtásáról.

Az EP-ben nem kerül napirendre a nyelvtörvény

2009. szeptember 17. - (mti)

Nem kerülhet napirendre az Európai Parlamentben a szlovák nyelvtörvényről tervezett vita, jóllehet Szájer József (Fidesz) javaslatára a csütörtöki házbizottsági ülésen (a frakcióvezetők ülésén) Joseph Daul néppárti frakcióvezető kezdeményezte, hogy a parlament tárgyaljon meg egy erről szóló határozati javaslatot - közölte a Fidesz a strasbourgi plenáris EP-ülés margóján. Mint a közlemény fogalmaz, „sajnálatos módon a szocialista és a konzervatív képviselőcsoport jelenlévő képviselői nem támogatták a fideszes és a határon túli magyar képviselőket is magában foglaló néppárti frakció javaslatát”. „A szocialista és a konzervatív 'nem' újból figyelmeztet: az ott dolgozó magyar képviselők nem azt cselekszik, amiről a magyarországi közvéleményt igyekeznek meggyőzni” - áll a szövegben, amely szerint a fideszes képviselők „tovább küzdenek azért, hogy az Európai Parlament határozatot hozzon a szlovák nyelvtörvény ügyében, és elvárják, hogy ezen törekvéseiket a szocialista és konzervatív magyar képviselők tettekkel is támogassák”. Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője az MTI megkeresésére visszautasította a Fidesz „hatalmi arroganciáját”. Kijelentette, hogy a kezdeményezés előkészítetlen volt, hiszen a szocialista frakciót például csak a házbizottsági ülés előtt egy órával tájékoztatták róla. Ha a Fidesz a lépést komolyan gondolja, időben és megfelelő formában meg kellett volna keresnie a szocialista képviselőket - tette hozzá. Tabajdi leszögezte: ha a Fidesz nem hajlandó korrekt együttműködésre, fennáll a veszélye, hogy egyoldalú kezdeményezéseihez nem tudja összegyűjteni a parlamenti többséget. Elmondta még azt is, hogy a kezdeményezésnek az elnökök konferenciájáról szóló hivatalos jegyzőkönyvben sincs nyoma. Visszautasította Tabajdi Csaba a Fidesznek a közvélemény tájékoztatásával kapcsolatos minősítését is. Emlékeztetett egyebek között arra, hogy elsőként írt levelet a nyelvtörvény ügyében Leonard Orban uniós biztosnak.

Knut Vollebaek szerdán Pozsonyban tárgyal

2009. szeptember 15. - (mti)

Szlovákia készen áll arra, hogy a módosított államnyelvtörvény végrehajtásának folyamatában együttműködjön az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) - jelentette ki Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter kedden Pozsonyban, egy nappal Knut Vollebaeknek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának szlovákiai látogatása előtt. „Ugyanakkor szeretnénk megvitatni vele: miként tudna segíteni abban, hogy meggátoljuk a félrevezető információk terjesztését a jogszabályról” - jegyezte meg Lajčák. Vollebaek szerdai pozsonyi programja igen gazdag. Fogadja őt Robert Fico miniszterelnök, Dušan Čaplovič, a kisebbségekért felelős kormányfő-helyettes, tárgyal Miroslav Lajčákkal, valamint Marek Madaric kulturális miniszterrel, s részt vesz a parlament külügyi bizottságának ülésén. A főbiztos ígéretet tett arra, hogy az emberi jogi bizottságot is felkeresi. A tervek szerint találkozik Bugár Bélával, a Most-Híd párt elnökével és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának képviselőivel. Nem kizárt, hogy megbeszélést folytat Csáky Pállal, az MKP elnökével is. Az MKP vezetői egyébként a múlt héten már tárgyaltak Vollebaekkel. A Paraméter.sk szlovákiai magyar hírportál szerint Bugár Béla vélhetően azért kapott lehetőséget a kétoldalú találkozóra, mert pártja módosító javaslatot dolgozott ki a nyelvtörvénnyel kapcsolatban. „Valamennyi parlamenti pártnak meg kellene egyeznie abban, hogy a parlament a lehető legrövidebb időn belül elfogad egy átfogó kisebbségi törvényt. Erre az egyezségre annál is inkább szükség volna, mivel az EBESZ főbiztosa is szorgalmazta” - mondta Bugár a hírportálnak, utalva arra, hogy mind a magyar, mind a szlovák fél kifejezésre juttatta: igazodnak a főbiztos által megfogalmazott ajánlásokhoz.

Minden állampolgárnak, így a kisebbségeknek is vannak alapvető jogaik

2009. szeptember 15. - (mti)

Minden állampolgárnak, így a kisebbségeknek is vannak alapvető jogaik - mondta Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosa kedden, miután részt vett Budapesten az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén. Rövid sajtónyilatkozatában Knut Vollebaek elmondta: a Szlovákia és Magyarország között kialakult helyzet miatt érkezett Budapestre, szerdán pedig Pozsonyba megy, hogy ott is megvitassa a módosított szlovák államnyelvtörvény következtében kialakult helyzetet. A főbiztos véleménye szerint mindenkinek egyet kell értenie abban, hogy minden állampolgárnak vannak alapvető jogai, és ez igaz a kisebbségekre is. „Nekem mint az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának feladatom őrködni ezen kisebbségi jogok felett, de egyúttal feladatom az is, hogy segítsek a kisebbségeknek integrálódni a társadalomba azokban az országokban, amelyekben élünk” - közölte. „Ha a jelen helyzetet tekintjük, akkor véleményem szerint fontos, hogy önök együttműködjenek a szlovák kormánnyal, és a szlovák kormánynak is joga van ehhez annak érdekében, hogy kialakítsuk azokat az irányelveket, amelyek alapján a gyakorlatba ültethető a módosított államnyelvtörvény úgy, hogy közben (a szlovák kormány) megfelelő módon figyelembe vesz minden nemzetközi szabványt és a kisebbségek jogait” - fejtette ki. A főbiztos üdvözölte, hogy találkozott egymással a magyar és a szlovák kormányfő, és hogy a szlovák kormány elfogadta hivatala véleményeit és ajánlásait. Szerinte ez ígéretes minden szlovákiai etnikai csoport és a szlovák-magyar kétoldalú kapcsolatok jövője szempontjából. Knut Vollebaek biztosította a magyar parlamenti képviselőket arról, hogy személyesen ő és hivatala is tovább dolgozik az ügyön, valamint a szlovák hatóságokkal azon, hogy megtalálják a törvény gyakorlati végrehajtásának módját úgy, hogy közben figyelembe veszik a kisebbségek érdekeit, és hogy feloldják azt a feszültséget, amely Szlovákia és Magyarország között keletkezhet.

Nagy baj lenne a világban, ha még két EU-tag sem tudna együttműködni

2009. szeptember 15. - (mti)

Bajnai Gordon szerint Knut Vollebaek EBESZ-főbiztosnak a szlovákiai nyelvtörvénnyel kapcsolatos ajánlásai európai szintre hozhatják a Szlovákiában élő összes, így a magyar kisebbség védelmét és képviseletét is. A kormányfő ezt azután mondta, hogy kedden találkozott az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosával Budapesten. A magyar miniszterelnök Knut Vollebaek ajánlásairól szólva kifejtette: ezek alapján lehetőség van arra, hogy felülvizsgálják a szlovákiai nyelvtörvény módosítását, és a végrehajtási utasításokat úgy készítsék el, hogy az alapján senkit ne lehessen indokolatlanul megbüntetni kisebbségi nyelvhasználatáért. A főbiztos ajánlásai között szerepel az is, hogy Szlovákiában a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvényt fel kell hozni az államnyelvtörvény szintjére, illetve szükség lesz arra is, hogy megalkossák a kisebbségek védelméről szóló törvényt úgy, ahogyan például ez már Magyarországon régóta működik - ismertette. Bajnai Gordon hangsúlyozta, ezeknek végrehajtását Magyarország is szeretné majd nyomon követni a vegyes bizottságban, amely Szlovákia és Magyarország között működik, összehívását pedig szeptember végére tervezik. Kérdésre úgy fogalmazott, nem közvetítőre van szükség, hanem olyanfajta segítségre, „aki kiszűrve a kölcsönös gyanakvást, megmondja, mi számít európainak, hogyan kell Európában a kisebbségekkel bánni, mi az, ami belefér, és mi az, ami nem fér bele”. A sajtótájékoztatón Knut Vollebaek kifejtette: a nyelvtörvény-módosítással kapcsolatban felmerült probléma ügyében egyszerre kell beszélni egy nemzeti kisebbség jogairól és egy állam érdekeiről. Hangsúlyozta, minden államnak jogában áll, hogy a saját állami nyelvét erősítse, ez a törekvés semmilyen nemzetközi törvénnyel nem áll szemben. Ugyanakkor vigyázni kell arra - jegyezte meg -, hogy ezek az érdekek nem csorbíthatják egy nemzeti kisebbség saját nyelvének használatára vonatkozó jogát. A szlovákiai államnyelvtörvény módosításaival kapcsolatban megfogalmazott kritika konstruktív, elfogadható, némelyik azonban kissé el van túlozva - mondta a főbiztos. Mint fogalmazott, biztos benne, hogy a szlovák miniszterelnök bizonyos javítási megjegyzéseket talál a jogszabály szövegében, hogy ha azt gondosan elolvassa. Vollebaek: a szlovák nyelvtörvény nem szükségszerűen ellentétes az európai normákkal. Homályos paragrafusok „Az, ahogyan Szlovákiában a nyelvtörvény módosítását elfogadták, nem járult hozzá a jó politikai légkörhöz, de ez nem jelenti azt, hogy a törvény önmagában a nemzetközi jogba ütközne” - mondta Vollebaek. „Kétségtelen, hogy a törvény bizonyos paragrafusai homályosak és többféleképpen értelmezhetőek, ezért fontos a végrehajtási iránymutatók gondos kidolgozása, hogy elejét vegyék a jogszabály félreértelmezésének” - tette hozzá. A főbiztos kiemelte, hogy minden kormány felelőssége saját állampolgárainak, beleértve a nemzeti kisebbségek jólétének, jogaik védelmének biztosítása. „Magyarországnak valóban legitim érdeke fűződik a Szlovákiában, illetve bárhol máshol élő magyarok jólétéhez a nyelvhasználat, a kultúra, az identitás terén” - mondta. Hozzátette, hogy ugyanakkor nagyon nagy kárt okozna a kisebbségeknek Európa-szerte, „ha nem tartanák tiszteletben vagy megpróbálnák aláásni a kormányok saját állampolgáraikért viselt felelősségét”. A törvény alapvetően az államnyelv erősítését szolgálja, és nem a kisebbségi nyelvekről szól. A feladat az, hogy megtalálják a „kényes egyensúlyt a kisebbségek jogainak védelme és az államérdek érvényesítése között” - fogalmazott. Újságírói kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy a szlovák posta körlevele, amelyben az alkalmazottakat a szlovák nyelv használatára szólították fel, törvénybe ütközik. „Nem lehet a nyelvtörvényre hivatkozva az abban foglalt intézkedéseket a gyakorlatban bevezetni” - mondta Vollebaek, utalva arra, hogy a módosított jogszabály végrehajtási szabályozás nélkül lépett hatályba Szlovákiában szeptember 1-jén. Hangsúlyozta, hogy saját magát nem közvetítőnek tekinti a felek között, hiszen Magyarországnak és Szlovákiának nincs szüksége közvetítésre, erre számos kapcsolattartási lehetőségük van, amelyet ki is használnak. A kisebbségi főbiztost a megoldás elősegítésére, szakértői tanácsadásra és támogatásra kérték fel. Vollebaek elmondta, hogy hivatala mindaddig foglalkozik az üggyel, amíg szükséges. Knut Vollebaek üdvözölte a magyar és a szlovák kormányfő múlt csütörtöki találkozóján elfogadott közös nyilatkozatot, amelyben a felek megállapodtak, hogy elfogadják az EBESZ támogatását a nyelvtörvénnyel kapcsolatos vita rendezésére. A főbiztos fontosnak tartotta Bajnai Gordon és Robert Fico szécsényi nyilatkozatát, mert az „rávilágított az együttműködés szükségességére a két ország között a kisebbségek védelme terén”. Vollebaek kiemelte továbbá a 11 pontos megállapodásból a felek kötelezettségvállalását a szélsőségesség és az intolerancia elleni fellépés mellett. A főbiztos hozzátette: nagyon reménykeltőnek értékeli a felekkel az elmúlt hetekben lezajlott tárgyalásait, illetve a nap folyamán Németh Zsolttal, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével folytatott találkozóját, és bízik benne, hogy a feleknek sikerül megoldást találniuk. Hangsúlyozta, hogy mind a szlovák, mind a magyar fél együttműködésére számít. „Nagyon nagy baj lenne a világban”, ha Magyarország és Szlovákia - az Európai Unió és a NATO tagjaiként - nem lenne képes egymással együttműködve megoldani a fennálló vitáikat, hiszen akkor felmerülhet a kérdés, hogy az EBESZ mit tehet egyáltalán a kaukázusi és közép-ázsiai konfliktusok megoldása érdekében - mondta a kisebbségi főbiztos. Vollebaek délelőtt felszólalt a Kisebbségek egy varratmentes Európában című nemzetközi konferencián, és a nap folyamán Bajnai Gordon miniszterelnökkel és Balázs Péter külügyminiszterrel is tárgyalt. Budapesti látogatása után, szerdán Pozsonyban folytat tárgyalásokat. Bajnai Gordon és Robert Fico szeptember 10-én Szécsényben abban állapodtak meg, hogy a szlovák államnyelvtörvény módosítása ügyében kialakult vitát a főbiztos ajánlásait figyelembe véve rendezik.

Németh Zsolt: Szlovákia gúnyt űz Magyarországból

2009. szeptember 15. - (Ma.hu)

A fideszes politikus véleménye szerint Szlovákiának nem a feszültség enyhítése és a helyzet a stabilizálása célja, hanem a helyzet eszkalálása, és a következő hónapokban is arra kell készülni, hogy Szlovákia nem fogja az együttműködés útját járni a nyelvtörvény ügyében. A külügyi bizottság fideszes elnöke szerint Szlovákia gúnyt űz Magyarországból. Németh Zsolt azután nyilatkozott a sajtónak, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa kedden részt vett az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén. Németh Zsolt elmondta: köszönetét fejezte ki Knut Vollebaeknek, hogy felvállalta a felvidéki magyarság jogainak a védelmét. A fideszes politikus véleménye szerint Szlovákiának nem a feszültség enyhítése és a helyzet a stabilizálása célja, hanem a helyzet eszkalálása, és a következő hónapokban is arra kell készülni, hogy Szlovákia nem fogja az együttműködés útját járni a nyelvtörvény ügyében. Németh Zsolt úgy fogalmazott, Szlovákia „nem jóhiszeműen” viszonyul a szécsényi magyar-szlovák miniszterelnöki találkozóhoz: Robert Fico szlovák kormányfő ugyanis arról beszél, hogy győzelmet aratott a magyar miniszterelnök felett, győzelme okául pedig azt jelöli meg, hogy a kisebbségi főbiztos is elismerte, nem kell semmit módosítani a szlovák nyelvtörvényen. Hozzátette: „üdvözöljük a nyelvtörvény végrehajtásával kapcsolatban megindult konzultációt Magyarország, Szlovákia, az EBESZ és a felvidéki magyarok között”. Németh Zsolt szerint a szlovák politika meghátrálását jelenti, hogy nem lépett szeptember 1-jén hatályba a törvény végrehajtása. Meggyőződése szerint a helyzet megnyugtató megoldása kizárólag az államnyelvtörvény módosítása lehet. „Ez 13 millió magyar véleménye” - fűzte hozzá. Kérdésre elmondta azt is, Knut Vollebaek teljesen értelmetlennek tartja a jogszabályba foglalt büntethetőséget. Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök szeptember 10-én Szécsényben abban állapodtak meg, hogy a szlovák államnyelvtörvény módosítása ügyében kialakult vitát a főbiztos ajánlásait figyelembe véve rendezik. Knut Vollebaek szerdán Szlovákiában tárgyal..

Konferencia a kisebbségekről

2009. szeptember 15. - (mti)

A határokon átnyúló együttműködés sikerének egyik kulcsa az, hogy az együttműködés területi, ne pedig etnikai alapú legyen - hangsúlyozta Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosa kedden egy budapesti konferencián. A területi elv célja ezen a téren, hogy a határ menti térségekben mindenki élvezhesse az együttműködés nyújtotta előnyöket. Ezzel szemben az etnikai alapú juttatások súlyos biztonsági kockázatot jelenthetnek azzal, hogy a határok környékén privilegizált közösségeket teremtenek. Gyanút kelthetnek továbbá az együttműködés kialakításának valódi motivációját illetően, azt a benyomást kelthetik, hogy az irredentizmus kártyáját akarják kihasználni - mondta az EBESZ-főbiztos a Kisebbségek egy varratmentes Európában című nemzetközi konferenciát megnyitó beszédében. Vollebaek a területi alapú együttműködés kiváló példájaként említette a Magyarország és Ukrajna közötti vízummentességi megállapodást, amely a határ menti térségben élő valamennyi etnikai csoportnak előnyös. A határon átnyúló együttműködés példa nélküli lehetőségeket biztosít a XX. század sebeinek begyógyítására, és Európa szilárd jogi alapokkal rendelkezik ennek megvalósításához - mondta Vollebaek előadásában, utalva az Európa Tanács 1980-ban elfogadott madridi konvenciójára és annak kiegészítő jegyzőkönyveire. A főbiztos kiemelte: a határokon átívelő együttműködés akkor igazán hatékony, ha az érintett közösségek gazdasági előnyökhöz is jutnak. Példaként említette, hogy az Esztergom és Párkány közötti több évszázados nyelvi és kulturális kötődéseket a két város közötti intenzív üzleti kapcsolatok is erősítik. A határon átnyúló együttműködés sikeréhez az is szükséges, hogy az érintett lakosság egésze részt vegyen benne, és azt ne kizárólag kisebbségi ügyként kezeljék. Különösen érvényes ez a nyelvtanulásra: a határ menti közösségeknek két- vagy többnyelvűnek kell lenniük, meg kell tanulniuk egymás nyelvét - hangsúlyozta a főbiztos. Vollebaek kitért az államok közti kétoldalú egyezmények fontosságára is. Hangsúlyozta, hogy a határokon átnyúló együttműködés előmozdításáért a politikusoknak a fővárosokban is lépéseket kell tenniük a nemzetközi emberi jogi dokumentumok előírásaira támaszkodva. Knut Vollebaek a nap folyamán részt vesz a parlamentben a külügyi bizottság ülésén, megbeszélést folytat Bajnai Gordon miniszterelnökkel és Balázs Péter külügyminiszterrel. A múlt csütörtöki szécsényi magyar-szlovák kormányfői találkozón a felek megállapodtak, hogy elfogadják az EBESZ kisebbségi főbiztosának ajánlásait a szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatos nézeteltérések tisztázására. Vollebaek budapesti látogatása után szerdán Pozsonyban folytat tárgyalásokat.

Tabajdi: Hiteltelen az unió emberi jogi politikája

2009. szeptember 15. - (mti)

Tabajdi Csaba az MSZP EP delegáció vezetője szerint hiteltelen az unió emberi jogi politikája belső konfliktuskezelő mechanizmus nélkül. A többnyelvűségért felelős uniós biztos a nemzetközi kötelezettségek betartására szólította fel Szlovákiát. Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő sajtóközleménye:

„Erőteljesen kikezdi saját állampolgáraink szemében az unió hitelességét, hogy csak az Európán kívüli emberi jogi jogsértések kapcsán emeli fel hangját. Néma marad ugyanakkor az olyan súlyos jogsértések esetében, mint a szlovákiai magyar nemzeti közösséget sújtó szlovák államnyelvtörvény diszkriminatív rendelkezései. Elfogadhatatlan, hogy az unió hallgat, amikor alapvető emberi és kisebbségi jogok sérülnek. A szlovákiai eseményeket ugyanis nem a magyar képviselőknek kellene felvetniük, hanem az európai fórumoknak kellene kezdeményező szerepet vállalniuk.” - mondta Tabajdi Csaba, MSZP EP delegációvezető, az Európai Parlament plenáris ülésén napirend előtti hozzászólásában szeptember 14-én, hétfőn. „Leonard Orban, többnyelvűségért felelős biztos az államnyelvtörvénnyel kapcsolatban hozzá intézett kérdésemre így fogalmazott: „Bár a tagállamok nyelvpolitikáját nem szabályozza az uniós jog, a szlovák nyelvtörvénynek az EU alapszerződéseivel és a tagállamok nemzetközi kötelezettségvállalásaival, így az Európa Tanács keretében elfogadott Kisebbségvédelmi Keretegyezménnyel és Nyelvi Chartával összhangban kell lennie.” Hasonló tárgyú nyilatkozatot tett Jerzy Buzek EP házelnök is két hete, de az is figyelemre méltó, hogy a csatlakozás előtt ezeket a követelményeket számon kérték a tagjelölt országoktól. Ezek a nyilatkozatok egyértelmű politikai útmutatást adnak, ugyanakkor intézményesített és jogi kötelező erővel bíró konfliktuskezelő mechanizmus nélkül nem segítik érdemben a probléma megoldását” - hangsúlyozta a szocialista delegációvezető. „Súlyos hiányossága az Európai Uniónak, hogy nem rendelkezik belső, intézményesített konfliktuskezelő mechanizmussal, amely az unión belüli emberi- és kisebbségi jogi jogsértéseket vizsgálná és segítené azok megoldását. Az előző ciklusban egyik uniós intézmény sem élt ilyen kezdeményezéssel, de különös felelősség terheli ez ügyben az Európai Bizottságot, amely kezdeményezési joggal rendelkezik az uniós jogalkotásban. A következő Európai Bizottság kezében a döntés: továbbra is szőnyeg alá söpri a kisebbségi problémákat, vagy hajlandó végre szembe nézni velük és megfelelő intézményi keretek között kész segíteni azok megoldását” - zárta felszólalását a szocialista politikus.

Tőkés László EP-határozatot sürget a szlovák nyelvtörvény ügyében

2009. szeptember 15. - (mti)

Azt kérte az Európai Parlamenttől Tőkés László püspök, erdélyi magyar EP-képviselő, hogy határozati formában foglaljon állást az Európai Unió normáival ellentétes szlovák nyelvtörvény ügyében. A témában fűzött napirend előtti felszólalások sorához csatlakozva - írásban benyújtott felszólalásában - a néppárti képviselő azt is kérte, hogy Európai Bizottság is lépjen fel határozottan a törvény visszavonása érdekében. „A nyelvi charta értelmében és az itteni EP-gyakorlat szellemében: a nyelvi sokszínűség Európa közös kincse. Tűrhetetlen és tarthatatlan, hogy egyes tagországokban ezt nem tartják tiszteletben” - emelte ki Tőkés László az MTI-hez is eljuttatott hozzászólásban.

EBESZ-főbiztos: Ne legyen etnikai alapú a határokon átnyúló együttműködés!

2009. szeptember 15. - (mti)

A határokon átnyúló együttműködés sikerének egyik kulcsa, hogy az együttműködés területi és ne etnikai alapú legyen - hangsúlyozta Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosa kedden egy budapesti konferencián. A területi elv célja ezen a téren, hogy a határ menti térségekben mindenki élvezhesse az együttműködés nyújtotta előnyöket. Ezzel szemben az etnikai alapú juttatások súlyos biztonsági kockázatot jelenthetnek azzal, hogy a határok környékén privilegizált közösségeket teremtenek. Gyanút kelthetnek továbbá az együttműködés kialakításának valódi motivációját illetően, azt a benyomást kelthetik, hogy az irredentizmus kártyáját akarják kihasználni - mondta az EBESZ-főbiztos a Kisebbségek egy varratmentes Európában című nemzetközi konferenciát megnyitó beszédében. Vollebaek a területi alapú együttműködés kiváló példájaként említette a Magyarország és Ukrajna közötti vízummentességi megállapodást, amely a határ menti térségben élő valamennyi etnikai csoportnak előnyös. A határon átnyúló együttműködés példa nélküli lehetőségeket biztosít a XX. század sebeinek begyógyítására, és Európa szilárd jogi alapokkal rendelkezik ennek megvalósításához - mondta Vollebaek előadásában, utalva az Európa Tanács 1980-ban elfogadott madridi konvenciójára és annak kiegészítő jegyzőkönyveire. A főbiztos kiemelte: a határokon átívelő együttműködés akkor igazán hatékony, ha az érintett közösségek gazdasági előnyökhöz is jutnak. Példaként említette, hogy az Esztergom és Párkány közötti több évszázados nyelvi és kulturális kötődéseket a két város közötti intenzív üzleti kapcsolatok is erősítik. A határon átnyúló együttműködés sikeréhez az is szükséges, hogy az érintett lakosság egésze részt vegyen benne, és azt ne kizárólag kisebbségi ügyként kezeljék. Különösen érvényes ez a nyelvtanulásra: a határ menti közösségeknek két- vagy többnyelvűnek kell lenniük, meg kell tanulniuk egymás nyelvét - hangsúlyozta a főbiztos. Vollebaek kitért az államok közti kétoldalú egyezmények fontosságára is. Hangsúlyozta, hogy a határokon átnyúló együttműködés előmozdításáért a politikusoknak a fővárosokban is lépéseket kell tenniük a nemzetközi emberi jogi dokumentumok előírásaira támaszkodva. Knut Vollebaek a nap folyamán részt vesz a parlamentben a külügyi bizottság ülésén, megbeszélést folytat Bajnai Gordon miniszterelnökkel és Balázs Péter külügyminiszterrel. A múlt csütörtöki szécsényi magyar-szlovák kormányfői találkozón a felek megállapodtak, hogy elfogadják az EBESZ kisebbségi főbiztosának ajánlásait a szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatos nézeteltérések tisztázására. Vollebaek budapesti látogatása után szerdán Pozsonyban folytat tárgyalásokat.

Leonard Orban szerint az EU nem tud beavatkozni a szlovák-magyar vitába

2009. szeptember 14. - (mti)

Az Európai Uniónak (EU) nincs olyan jogköre, hogy beavatkozhatna a szlovákiai államnyelvtörvény kapcsán kialakult szlovák-magyar vitába - jelentette ki szlovák tájékoztatás szerint Leonard Orban, a nyelvi sokszínűségért felelős román EU-biztos hétfőn Brüsszelben azt követően, hogy találkozott a szlovák külügyminiszterrel. A szlovák nyelvtörvény nincs ellentétben az európai jogrenddel, de végrehajtásakor problémák alakulhatnak ki, ezért nagyon óvatosan kell eljárni - tolmácsolta a biztos álláspontját közleményben a szlovák külügyminisztérium. Orban megjegyezte: az európai többnyelvűségi politika egyik alaptétele, hogy a kisebbségeknek ismerniük kell az államnyelvet. Miroslav Lajčák biztosította Orbant, hogy Pozsony felelősen járt el, és a jövőben is felelősen fog eljárni a törvény alkalmazásakor, összhangban Knut Vollebaeknek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának ajánlásaival. „Meggyőződésem, hogy Szlovákia és Magyarország már annyira fejlett tagjai az EU-nak, hogy a törvény miatt keletkezett vitát képesek korrekt, szomszédokhoz illő párbeszéd keretében is megoldani, anélkül, hogy megterhelnék vele az európai, illetve a nemzetközi intézményeket” - állapította meg Lajčák. A minisztérium szerint Lajčák megpróbálta meggyőzni Orbant arról, hogy a szlovák nyelvtörvényről külföldön terjesztett információk tévesek és félrevezetőek. Pozsonyban bejelentették, hogy Knut Vollebaeket, aki szerdán egynapos munkalátogatást tesz Szlovákiában, fogadja Robert Fico szlovák miniszterelnök is.

Az uniós biztos szerint garantálni kell a kisebbségi jogokat

2009. szeptember 15. - (mti)

Leonard Orban szerint minden jogi eszközzel garantálni kell az alapvető jogokat, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozók alapvető jogait, és tevékenyen fel kell lépni a diszkrimináció bármilyen lehetősége ellen - olvasható az EU többnyelvűségi biztosának keddi közleményében. Orban hétfőn Brüsszelben külön-külön találkozott a magyar és a szlovák külügyminiszterrel. Leonard Orban mindkét megbeszélésen „emlékeztetett azokra az erőfeszítésekre, amelyeket az Európai Bizottság tesz a többnyelvűség előmozdítása érdekében, a kölcsönös megértés erősítését célzó politikájának részeként. Sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a nyelvhasználat a közelmúltban vita tárgyává vált a két ország között”. Orban „üdvözölte a magyar és a szlovák miniszterelnök múlt heti közös közleményét, amely együttműködési hajlandóságot fejezett ki”. Nincs olyan közösségi jogszabály, amely a nyelvhasználatot szabályozná az uniós tagállamokban, és az EU működésének alapjait kijelölő szerződés nem is ad lehetőséget ilyen jogszabály megalkotására - szögezte le a román EU-biztos. „Hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak minden elérhető jogi eszközt fel kell használni az alapvető jogok szavatolása érdekében, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek alapvető jogait, valamint tevékenyen fel kell lépniük a diszkrimináció minden lehetősége ellen” - olvasható a közleményben. A többnyelvűségi biztos kilátásba helyezte, hogy az Európai Bizottság továbbra is megvalósítja az unión belüli többnyelvűségi stratégiáját, amely vonatkozik a hivatali, az országos, a regionális, a kisebbségi és a migráns nyelvhasználatra egyaránt. E politika - tette hozzá Orban - pénzügyi alapokat is biztosít a kulturális sokféleség támogatásához és a kisebbségek integrációjához.

Nyelvtörvény - Magyar bírálatok és szlovák reakciók az Európai Parlamentben

2009. szeptember 14. - (mti)

Élesen bírálták magyar európai parlamenti képviselők a nyáron módosított szlovákiai államnyelvtörvényt az Európai Parlament plenáris ülésén, hétfőn Strasbourgban. Az új összetételű EP első érdemi munkanapján, napirend előtti felszólalásában Schmitt Pál (Fidesz), a képviselőtestület alelnöke úgy fogalmazott, Szlovákiában olyan atrocitás érte az EU egyik hivatalos nyelvét, a magyart, amely teljes mértékben ellentmond az európai szellemiségnek. Egyetlen EU-intézmény sem hagyhatja szó nélkül, hogy az egyik tagállam nyíltan szembemenjen alapvető európai normákkal, és támadást indítson a kisebbségi jogok ellen - hangoztatta Schmitt Pál. Tabajdi Csaba, az MSZP delegációvezetője szerint Pozsony súlyos jogsértést követett el, márpedig „az EU hitelességét kezdi ki, ha csak az unión kívüli jogsértések esetén emeli fel a szavát”. Rámutatott, hogy a törvénnyel többség és kisebbség között páratlan feszültség keletkezett, a jogszabály diszkriminálja az ottani magyarságot. A következő Európai Bizottságnak felelőssége lesz, hogy megteremtse azokat a fórumokat, ahol ezeket az eseteket kivizsgálják - tette hozzá Tabajdi. Írásban beadott hozzászólásában Gyürk András (Fidesz) azt emelte ki: ha az alapvető értékekről van szó, az EU nem helyezkedhet semleges álláspontra. Kérte, hogy az uniós döntéshozók vegyenek példát az Európai Néppárt ifjúsági szervezetéről, amelynek tagjai egyöntetűen elítélték a nyelvtörvényt. Ugyancsak írásban benyújtott felszólalásban Gál Kinga (Fidesz) arra mutatott rá, hogy Sólyom László köztársasági elnök augusztus 21-i szlovákiai útjának megakadályozásával az Európai Unió történetében először történt meg, hogy az egyik tagállam közjogi méltósága számára megtagadták a beutazást egy másik tagállam területére. Ez szerinte ellentétes az európai szellemiséggel, és nem összeegyeztethető semmilyen közösségi és nemzeti jogszabállyal sem. Sógor Csaba erdélyi magyar képviselő szintén a nyelvtörvény ellen emelt szót. Fontosnak nevezte, hogy az unióban legyen egy egységes, minden ország számára kötelező kisebbségvédelmi törvény. A témában szlovák képviselők is felszólaltak, akik egyebek között úgy vélték, a törvény tiszteletben tartja a kisebbségi jogokat. Sergej Kozlík (Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom, HZDS) azzal vádolta a törvény magyar bírálóit: „sokszor még a hazugságtól sem riadnak vissza, hogy manipulálják az európai közvéleményt”. Úgy vélte, az európai intézményeknek inkább a magyarországi szélsőségekkel szemben kellene határozottabban fellépniük. A vezető kormánypártot képviselő Boris Zala (Irány-Szociáldemokrácia, Smer) szerint Magyarországon veszélyes politikát folytatnak, szélsőséges hangulatkeltés folyik. Ezzel a politikával le kellene állni - tette hozzá. Eduard Kukan (Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió) a közös felelősségre hívta fel a figyelmet. Úgy vélte, „párbeszédre van szükség, amikor a megoldást keressük, ez az európai módszer”.

Miroslav Kusý: Felesleges volt elfogadni a nyelvtörvényt

2009. szeptember 15. - (mti)

Már 1995-ben is felesleges volt elfogadni a nyelvtörvényt - véli Miroslav Kusý. A szlovák politológus a TASR hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondta, a törvény azóta is egy sort kérdést vet fel, hogy ha már elfogadták, mit tegyenek vele. Egy másik politológus szerint a magyarországi reakciókkal az ország esetleges csődjéről akarják elterelni a figyelmet. Már a mečiari időkben is azt hangoztatták, amit most, hogy a törvény megsértését nem fogják szigorúan büntetni. Akkor a helységnév-táblákat mázolták, és ez alapján adott ki abszurd határozatokat az akkori oktatási miniszter, a nemzeti párti Eva Slavkovská. Kusý szerint a júniusban elfogadott törvénymódosítás zavaros, így többféleképpen lehet értelmezni, és éppen ezért érthető a magyar kisebbség félelme. Rastislav Tóth szerint a nyelvtörvénnyel kapcsolatos magyarországi reakciók célja nem más, mint a figyelemelterelés egy olyan eseményről, amely könnyen bekövetkezhet. Ez pedig nem más, mint Magyarország csődje. „Ez egy jó téma, mely nem fontos a mindennapi élet során, de arra megfelel, hogy elterelje a figyelmet a valós gondokról, és hogy megerősödjenek a szélsőséges erők az országban” - mondta Tóth.

Jobbik-szocialista összetűzés az Európai Parlamentben

2009. szeptember 15. - (mti)

Éles szóváltás alakult ki az Európai Parlament plenáris ülésén kedd délután szocialista képviselők és a Jobbik között. Morvai Krisztina, a Jobbik képviselője egy felszólalásában kifogásolta, hogy a szabadságjogi, rendészeti és igazságügyi EP-bizottság alelnöke az a Göncz Kinga (MSZP) lett, aki tagja volt a kormánynak a 2006-os tüntetések idején, amikor „a kormány által irányított rendőrség hatalmas erőkkel megtámadta a békés emlékezőket”. Martin Schulz, a szocialista EP-frakció vezetője elfogadhatatlannak nevezte, hogy - mint mondta - a „fasiszta Jobbik” inzultálta a volt külügyminisztert, míg Göncz Kinga visszautasította Morvai vádjait. Balczó Zoltán (Jobbik) ezt követően rágalomnak minősítette, hogy Schulz fasisztának nevezte pártját

Elkaszálhatja a magyar ügyeket is Morvai kirohanása az EP-ben

2009. szeptember 17. - (Oroszi Babett - stop.hu)

Morvai Krisztina, a Jobbik képviselője és Göncz Kinga (MSZP) csúnyán összeszólalkozott az Európai Parlament plenáris ülésén. A STOPnak nyilatkozó szakértő szerint ezek a viták kifejezetten negatív hatással vannak Magyarország megítélésére, ráadásul árthatnak a magyar ügyeknek is: akár a szlovák nyelvtörvény módosítását is elkaszálhatják a veszekedések miatt. Morvai Krisztina az EP keddi plenáris ülésén szólt be Göncz Kingának, azt kifogásolva, hogy a volt külügyminiszter a szabadságjogi, rendészeti és igazságügyi EP-bizottság alelnöke lett. Morvai szerint Göncz egyáltalán nem jó választás e posztra, mivel annak a „szemkilövető” kormánynak a tagja volt, amelynek rendőrsége a 2006-os tüntetések idején „hatalmas erőkkel megtámadta a békés emlékezőket”. A Jobbik EP-képviselője lemondásra szólította fel Göncz Kingát, aki visszautasította Morvai vádjait, és elmondta, hogy a rendőrséggel kapcsolatos problémákat korábban független bizottság vizsgálta ki. Ezután lerasszistázta a Jobbikot. A vitába Martin Schulz, a szocialista EP-frakció vezetője is bekapcsolódott, elfogadhatatlannak nevezve, hogy a „faszista Jobbik” inzultálta Gönczöt. Emellett visszautasította a „neofasiszta párt képviselőjének sértegető megjegyzéseit”. Balczó Zoltán, a másik Jobbikos képviselő ezt követően rágalomnak minősítette a fasiszta jelzőt. Laczkóné Dr. Tuka Ágnes politológus, a Pécsi Tudományegyetem BTK Politikai Tanulmányok Tanszékének tanszékvezetője szerint a vita Magyarország megítélése szempontjából kimondottan negatív hatású volt. „Semmiképp nem segít, és nem is hasznos, ha a belpolitikai ügyeket az EP-ben tárgyalják meg. Az Európai Parlament álláspontja szerint a belügy az belügy, épp ezért nem akarja és nem is vállalja ezeket az ügyeket. 2006-ig egyértelműen nagyon pozitív volt Magyarország megítélése az EP-ben, viszont miután 2006-ban megindult a belpolitikai ügyek EP-elé vitele, azóta sokkal rosszabb lett” - tájékoztatta a STOPot az Európai Parlament szakértője. Laczkóné Dr. Tuka Ágnes szerint nemcsak a megítélésünket ronthatják az ilyen jellegű veszekedések, a magyar ügyeknek is árthatnak vele. A szlovákok például - felidézve ezeket az eseteket - mondhatják azt, hogy a magyarok alapvetően veszekedősek, a nyelvtörvénybe is csak a veszekedős mentalitásuk miatt kötöttek bele. A szlovák fél érvelhet ezzel, és ezt az érvelést siker is koronázhatja adott esetben. Teljesen felesleges egymásnak ugrani belügyi témában emellett azért is, mert a frakciótársak úgyis egymás mellett fognak kiállni, itt ugyanis a pártprominencia az elsődleges. Göncz Kinga a történtek után az MTI-nek elmondta: reméli, hogy a továbbiakban nem erről fog szólni az Európai Parlament. Ő sokkal fontosabb dolgokra szeretne koncentrálni, elsősorban azokra a feladatokra, amelyek a delegáción belüli munkamegosztás jegyében várnak rá. Morvai Krisztina közleményt juttatott el a távirati irodához, melyben azt írja, hogy az ülés lezárását követően Göncz Kinga azonnal az elnökhöz ment, és magyarázgatásba kezdett arról, hogy „én egy neofasiszta pártot” képviselek és a 2006. őszi események is a neofasiszták lelkén száradnak. Mivel ez a fülem hallatára történt, kénytelen voltam rámutatni, hogy ez teljes hazugság”.

Krumplifesztivált rendeznek Kistarcsán

2009. szeptember 16. - (hirado.hu / mti)

A fő attrakció a krumplifesztiválon belül a görhönye sütő verseny lesz, amelyre 10 csapat nevezett be A városavató ünnepség keretében 6. alkalommal rendezik meg szombaton Kistarcsán a krumplifesztivált és az országos szlovák folklórtalálkozót, amelyre több ezer vendéget várnak. Kereszti Ferenc a szervezők nevében elmondta, hogy a 13 ezres lélekszámú Pest megyei település az idén nyerte el a városi rangot, ennek jegyében zajlanak majd a kulturális, gasztronómiai események. A fő attrakció a krumplifesztiválon belül a görhönye sütő verseny lesz, amelyre 10 csapat nevezett be. A reszelt krumpli, tojás, liszt alapú, zsírban sütött görhönyét és számtalan változatát eredetileg szlovák ételként tartották számom, ám kiderült, hogy a dánok, angolok, svédek is szívesen látják a családi asztaloknál ezt az étket. Itt most mindenesete egy szigorú zsűri dönti majd el melyik csapat remeke érdemesült a fődíj átvételére - tette hozzá. Délelőtt a Simándi téren felállított színpadon a Kékpántlika nevű táncegyüttes moldovai táncokat mutat be, lesz barokk és latin zene, délután pedig megkezdődik az országos szlovák folklórtalálkozó. Összesen 9 szlovákok lakta településről érkeznek hagyományőrző együttesek, hogy népdalokat, táncokat adjanak elő. Közöttük helyi csoportok is, mert Kistarcsán évszázadok óta élnek szlovákok. Valaha a török idők után Grassalkovich Antal, a környék birtokosa telepítette be őket az elnéptelenedett faluba, az ő utódaik ropják majd a táncot. Zárásként este a neves Sztantovszka Nálada zenekar ad koncertet.

Értékálló pincék éjszakája Tárnokon

2009. szeptember 13. - (mti)

Értékalkotó pincék éjszakája néven pezsdül fel az élet szeptember 19-én Tárnokon, ahol a helyiek a szlovák kisebbséggel közösen kulturális programokkal csiholnak kedvet a falu nevezettességeinek megismeréséhez és előkészítik a hangulatot az egy hétre rá sorra kerülő szüreti mulatsághoz - közölte a szervező az MTI-vel. Vizsy Ferenc elmondta, hogy a rendezvény a Kultúrházak éjjel-nappal országos közművelődési akció keretében zajlik majd, és ennek megfelelően a résztvevő valamennyi község, város művelődési házában délután 5 órakor egy előadó Kazinczy-verset szaval majd a kultúra ápolásának jegyében. Ezt megelőzően reggel lovas kocsikázással indul a programok sora, majd Pankotay Péter helyi színitanodájának növendékei adnak zenés, táncos műsort. Este a faluhoz tartozó kőfejtőben a Gaudium női kórus hangversenyét hallgathatja meg a publikum. A több csarnokból álló óriás kőfejtő kitűnő akusztikai adottságai miatt egyébként is alkalmas koncertek, zenei események színhelyének - tette hozzá. A vendégsereget meginvitálják a tárnoki borospincékbe is egy koccintás, közös dalászás erejéig. A község határában összesen 400 borospincét tartanak számon, egy részük hosszú ideje zárva van, jó néhányba viszont újra élet költözött, többnek szlovák nemzetiségű falubeli a gazdája. A török idők után ugyanis az elnéptelenedett községben Nyitra környékéről szlovák családok költöztek és utódaik ma is őrzik hagyományaikat. Közéjük tartozik a szlovák konyhai remek, a kapusnyik nevű szlovák káposztás tészta főzése. A szeptember 26-i szüreti mulatságon magyarok, szlovákok együtt ropják majd a táncot, kortyolják a pincékben tárolt borokat és kínálgatják a vendégsereget a helyben sütött, főzött finom falatokkal - hívta fel a figyelmet Vizsy Ferenc.

Garázdaság Tótkomlóson - Súlyosabb lett a választásesti hecc megítélése

2009. szeptember 14. - (Hír6.hu)

A rendőrség könnyű testi sértésnek, a bíróság viszont garázdaságnak minősítette a tótkomlósi Faházban, július 26-án történteket. Most az ügyészség feladata lesz a vádemelés megfontolása. A tótkomlósi polgármester-választás estéjén, július 26-án (az eredmény megszületése után) történt, hogy a győztes oldalnak szurkoló dr. Pertich Attila összeveszett az egyik ellenlábas táborával szimpatizáló Matajsz Andrással, az ez utóbbi által üzemeltetett szórakozóhelyen. A provokatívnak tűnő megjelenés során kibontakozott vita tettlegességig fajult. Utána mindketten felkeresték a helyi rendőrséget. Annak idején kérdésünkre mindketten azt mondták, hogy feljelentést tesznek a másik ellen. Mivel a rendőrség könnyű testi sértésnek minősítette dr. Pertich Attila tevékenységét, Matajsz András és jogi képviselője csak magánvádas indítvánnyal fordulhatott az Orosházi Városi Bírósághoz, hiszen e cselekményforma esetén az állam szervei hivatalból nem készítenek vádemelési javaslatot, illetve nem emelnek vádat. Ám Matajsz András az őt képviselő ügyvéddel együtt úgy találta, ennél súlyosabban kellene megítélni a történteket. Ennek megfelelően kérték, hogy a bíróság tegye át az ügyet az illetékes ügyészséghez. A bíróság a rendelkezésére álló indítvány, vizsgálati anyag, tanúmeghallgatás után osztotta Matajsz András és jogi képviselője álláspontját. Így az ügy az ügyészség asztalán „landolt”, s az enyhébb megítélésű könnyű testi sértés vádja helyett immár garázdaság ellen folyik az eljárás a „vitapartner” ellen. Matajsz András kérdésünkre válaszolva azt is elmondta, hogy a kettőjük közötti feszültség nem csupán a választás miatt alakult ki. Elmondása szerint egykor jó viszonyban voltak. Ez a helyzet akkor romlott meg, amikor nehezményezte, hogy vitatársa a külterületi tanyával együtt a benne tárolt szlovák nemzetiségi gyűjteményt is a sajátjának tekintette, holott szerinte az kifejezetten az önkormányzat tulajdona, s a szlovák kisebbség kezelésében kellene hagyni. Matajsz András akkor ombudsmani vizsgálatot kért, s ezután mérgesedett el a viszonyuk.

„Büszke a magyar, különösen arra, hogy ő nem tót”

Miért tűnnek el a „legnagyobb magyar költő” szlovák gyökerei?

2009. szeptember 16. - (hvg.hu - Holmi, 2009/8))

A legnagyobb jószándék és a bravúros előadásmód dacára hogyan válik Petőfi kultusz-Petőfivé? Miként működik a kultusz rituáléja Illyés Gyula nagyszerű könyvében? Miért tűnnek el a „legnagyobb magyar költő” szlovák gyökerei? Margócsy István magyarázatai.

A kultuszokat sokszor rajtakapják, hogy alig vagy semmi közük a történeti valósághoz (az „igazsághoz”), mégsem tekinthetjük őket szimpla hazugságoknak vagy leleplezhető legendáknak, mert bár valóban („utólagos”) konstrukciók, mégis képesek dokumentálni egy világot, egy korszakot, egy észjárást, még ha az sohasem volt magáé a kultusz tárgyáé. Merthogy a kultuszok nem a kultusszá tette tárgyról, személyről, eseményről szólnak leginkább, hanem a kultusz kitalálóiról, építőiről és működtetőiről, ha tetszik, az örökösökről, az utókorról. A kultusz megértésének/értelmezésének központi magva nem más, mint hogy miért is kultikus jelentőségű az a különleges valami a kultusz hívei számára. Petőfi Sándor 150 éven át tartó kultusza korról-korra formálódott, miközben mást és mást jelentett politikusnak, irodalmárnak, tanítónak vagy kisdobosnak. Petőfi különösen alkalmas volt arra, hogy kultikus figurává váljék. Élete, életműve és saját ambíciói, valamint a történelmi szituáció (saját kora), a vérzivataros XIX. meg XX. század találkozása nyomán született meg és cseperedett mind hatalmasabbá a kultusz-Petőfi, aki nem azonos a „valódi” költővel. „Lobogónk”, „égő csipkebokor”, „az istenek magyar kedvence”, „a lyra világcsászára” ő, akinek „minden jövendölése beteljesedett”, és aki nem veszhetett oda Segesváron, akinek „földi maradványaiért” több emberöltő múltán is érdemes expedíciót szervezni. A kultusz-Petőfitől mi sem áll távolabb, mint hogy idomuljon a kordivathoz vagy építgesse saját kultuszát - miközben a húsvér Petőfihez ez nagyon is közel állt. A kultusz-Petőfi sohasem játszik szerepet, élete és művei teljes, zavartalan egységet alkotnak és kristálytisztán áttetszőek - miközben Petőfi Sándor romantikus szerepeket öltött magára, egyszerre akár többet is; és egyáltalán nem teljes fegyverzettel pattant ki Hungária koponyájából, bizony, neki is volt gyerekkora, és neki is volt mit takargatni. A kultusz-Petőfi sokáig nyerésre állt, és árnyékban hagyta az irodalomtörténeti figurát. Szerencsére utóbbiról is mind többet tudunk, hála a szorgos irodalomtörténészeknek. Tavaly jelent meg Kerényi Ferenc monográfiája, amit a szakma máris alapműnek tekint. És Margócsy István is sokat tett azért, hogy lehántsa költő alakjáról azokat a rétegeket, miket rákentek a századok. Margócsy nem csak Petőfi életének, hanem kultusz- és recepciótörténetének tudós búvára is. Ebbéli munkálkodásának újabb eredményeit közli a Holmi Petőfivel bőven foglalkozó augusztusi száma. Tudós szerzőnk vizsgálódásnak tárgya most Illyés Gyula Petőfi Sándor c. könyve, ami először 1936-ban jelent meg, de a többször bővítés, kiadás és többszöri rendszerváltás ellenére szemlélete mit sem változott. Az irodalomtörténész-kritikus meggyőzőn, példák seregével leplezi le Illyés erőfeszítését, hogy a maga idealizált képére gyúrja Petőfi alakját. Margócsy elismeri ugyan, hogy Illyés „minden gesztusával” arra tör, hogy a korszak hivatalos kultuszával szemben fogalmazza meg saját Petőfi-képét, csakhogy „olyannyira kritikátlan elragadtatottsággal szemléli és mutatja be hősét, olyannyira abból a megkérdőjelezhetetlen alapfeltételezésből indul ki, miszerint Petőfinek minden megmozdulásában […] mindig az erkölcsi-politikai Igazság tökéletes képviselőjeként vagy inkább megtestesüléseként jelent meg”, hogy könyve nem a XIX: század költőjéről szól, hanem Illyés „igazságát ismétli, írja körül és sulykolja”. Petőfi egykori monográfusa midőn tehát egy kultuszt lerombol, aközben bőszen épít egy másikat, ami legalább annyira kritikátlan és hódoló, mint a hivatalos. „Petőfiben az a megragadó, hogy jelleme éppúgy ragyog, mint verse. […] Mosolygok magamon, hogy hasztalan keresek rajta egy porszemnyi foltot is, képzeletem, ösztönöm nyomban lemossa, a ragyogás tökéletes” - kábítja magát s olvasóit Illyés.

Magyarság és tótság

Margócsy több fontos mozzanattal is foglalkozik, amelyek híven szemléltetik, hogyan manipulál a könyv szerzője. Mi most - némileg engedve az aktualizálás csábításának - csak azt idézzük fel, hogyan tálalja Illyés Petőfi elfojtásokkal terhelt viszonyulását szlovák gyökereihez. Petőfi vitathatatlan „tót” származása régóta izgatja a magyar közönséget. De holt biztosan nem lehet megmondani, hogy a kis Sanyi milyen nyelven tanult meg beszélni, és hogyan folyt a szó egymás közt otthon. „A szakirodalom a nagyon szűkös adatokra támaszkodva csak annyit tud megállapítani, hogy Petőfi apja jól, anyja rosszul beszélt magyarul” - összegez Margócsy. Ehhez képest Illyés azt vizionálja, hogy a „drága Hrúz Mária […] mosolyogva s óvatosan adja fia szájába a magyar szavakat”. Illyés egyenesen hallgat Petőfi szlovák nyelvismeretéről, s csak a költő által később megtanult nyelvekkel említi egy csapatban. Nem is csoda, mert a szlovák nemzetiségi törekvésekről nincs túl jó véleménye, önképzőköreiket is csupán a „pánszláv agitátorok” manipulációjának látja. Az író majd elolvad, amikor a magyar nép nemzetiségi toleranciájáról beszél: „A magyarok ugyan büszkék eredetükre, […] de ahogy vallási türelmetlenség nincs bennük, a nemzeti türelmetlenségük is oly kicsi, hogy szinte a nemzeti tudat hiányáig ér. Őszinte csodálkozás és valamiféle könyörület önti el őket, ha idegen nyelvet hallanak.” - Ha ez így volt, akkor miért írja másutt, hogy Petőfi és apja is feldühödött, amikor letótozták őket? - teszi fel a kérdést Margócsy. Illyés makulátlan kultusz-Petőfijének jellemén az sem ejt foltot, hogy „megtagadja a szlovák Kiskőröst a magyar - azazhogy kun! - Félegyház kedvéért”, jelesül meghamisítotja születési adatait. „Ő ne szállhatna szembe a valósággal? Helyesebben a látszat-valósággal?” - menti fel hősét. Így válik romantikus költői gesztussá, hetyke nonsalanszá Illyés elbeszélésében a részben karrierépítést szolgáló, részben a kor viszonyira reagáló praktika. Mert bizony idealizáló leírását erősen ellenpontozzák azok a korabeli szövegek, amelyeket Margócsy közöl lábjegyzetben. A hazai tótsággal szembeni türelmetlenség nagyon is jelen volt a kor Magyarországán. Kazinczy Gábor például így ír a Felföldről (a Felvidékről) 1839-ben: „Mintha világtenger szigetelne el bennünket, távol hisszük magunktól, érdekeinktől; s tudatlanságunkat, megszorítva a butaságok legbutább anyatej- és nevelésöröklötte magyar virágjával cziczomázzuk föl: a tót nem ember. Eltaszítánk magunktól e népet, mint korcsfaját az anyakebelnek, sőt szégyelljük őt mint a fattyúágat családunk tiszta sarjfájában. […] - Vegyük kérdőre a legmagyarabb magyart, ki nem lépte túl soha faluja határát, […], a legundokabb bánást elfogja feledni, de mondd tótnak, s halálharcz lesz, mit vele nyerendesz.” Rónay Jácint nevezetes nemzettipológiai munkájában pedig ekként látja a magyarok és a nemzetiségek Illyés által felmagasztalt együttélését: „Büszke a magyar, különösen arra, hogy ő nem tót, nem német, hanem magyarnak született. Bizonyos személyekre vagy népekre hivatkozni nem mindig tanácsos; de a magyar s az imént említett népek közti súrlódás sokkal ismeretesebb, mint hogy titkolni lehetne [...]. Mondd a magyarnak, hogy német, s Debrecenben, Szegeden - neheztelni fog. Egyebütt, még a fővárosunkban is, valahogy csak megjárja; de nevezd tótnak hazánk bármely zugában, s haragra lobban. Sokszor tapasztaltam már, hogy hazánkban a német és a tót szégyellé magát annak vallani”. Vajon Petőfinél hogyan is lehetett ez? Illyés azonban messze elkerüli az efféle kényes, valójában a legizgalmasabb kérdéseket. Elbeszélése egyenes vonalú, hősének jelleme, tehetsége, észjárása mit sem változik: a magyar nép megváltására született zseniként születik és zseniként hal meg. Mégsem kell kiátkoznunk vagy kicsinyelnünk Illyés kultusz-Petőfijét, nem csaló ő, nem akar ő készakarva becsapni bennünket. Ha tudjuk, hogy kultusszal állunk szemben, nincs mitől tartanunk. Margócsy tanulmányában éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy bizony rosszul teszi az irodalmár szakma (a „recepció”), ha Illyés „magával ragadó stílusú” könyvét a Petőfi-szakirodalom egyik kétségbevonhatatlan alapművének tekinteti, miközben az valójában „igazi nagyszabású szépirodalmi alkotás”, sőt egyenesen „Illyés hetvennyolcadik magyar népmeséje”. Nem Petőfiről szól tehát, hanem parabolaként olvasandó: „benne nyilatkozik meg legszebben és legegyértelműbben a harmincas évek népi írócsoportjának ideologikus önképe, valamint irodalomszemléletének ideálképe. […] a népi írók utópikus példázatát adja meg, s e tekintetben dokumentumértéke is igen magas fokú”.

..................................................................................................................

......................................................................................................................................

		Máj 2025

Po	Ut	St	Št	Pi	So	Ne
28	29	30	1 Dolnozemské zlaté pero	2	3	4
5	6	7 Srdcom vyšívané	8	9	10	11
12	13	14	15	16	17 XV. Výstup na Pilíš	18
19	20 Slovenský škovránok 2025	21	22	23	24	25 Vládne štipendiá pre Slovákov žijúcich v zahraničí – akademický rok 2025/2026
26	27	28	29	30 Dlhé hľadanie domova	31	1

Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript.
Tel.: (+36 1) 878 1431
Fax: (+36 1) 878 1432

Poštová adresa: 1558 Budapest, Pf. 199

RSS Facebook E-mail

luno.hu

OnLine LuNo Portál | Ľudové noviny
Portál Slovákov v Maďarsku
Az Országos Szlovák Önkormányzat által alapított lap
Ľudové noviny –
týždenník Slovákov v Maďarsku
(ISSN 0456-829X)
Főszerkesztő neve: Fábián Éva

Školy

Samosprávy

Odporúčame

E-mail: Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript.
Adresa/Cím: 1135 Budapest,
Csata utca 17. 1/9
Poštová adresa:
1558 Budapest, Pf. 199
Telefón: (+36 1) 878 1431
Tel./ Fax: (+36 1) 878 1432
Vydavateľ/Kiadó: SlovakUm Nonprofit Közhasznú Kft.

red blue brown green gray pink

Tallózó / Sajtószemle - Szlovák vonatkozású cikkek - 2009. szeptember (III.)

Imrich Fuhl válogatásában

Magyarul Tallózó / Sajtószemle Szlovákgyalázó, Slotának halált kívánó felirat Oroszlányban

Magyarul

Tallózó / Sajtószemle

2009. szeptember 18. - (mti)

Slota halálát kívánó falfirkák jelentek meg egy épület falán

2009. szeptember 18. - (parameter.sk)

Kire és mire vonatkozik az államnyelvtörvény?

2009. szeptember - (Szabómihály Gizella - Új Szó)

A szlovák- magyar konfliktus már túlmutat a nyelvtörvényen

2009. szeptember 18. - (ma.hu)

Diplomáciai színtér: eddig Szlovákiának áll a zászló?

Szlovák belpolitika - hol vannak a szabad vegyértékek?

Magyar belpolitika - a „ki a nemzetibb?” verseny

Répáshutáról tett háromórás gyalogtúrát Sólyom

2009. szeptember 18. - (mti)

Sólyom: A hisztéria nem terjed át az emberekre

2009. szeptember 20. - (mti)

„Sólyom elnök úr nemzeti ünnepeken

gyakrabban maradt volna a határ itteni oldalán...“

2009. szeptember 20. - (Várkonyi Tibor - nepszava.hu)

A KDH vállalja Szent István örökségét

2009. szeptember 20. - (Felvidék Ma)

Merkelnek nem tetszik a szlovák-magyar civakodás

2009. szeptember 18. - (mti)

A nyelvtörvények vigyenek előre

2009. szeptember 20. - (mti)

Nyelv-csapás - Tényleg felmosták Bajnaival a padlót?

2009. szeptember 17. - (hetivalasz.hu)

Slota magyar támadástól tart

2009. szeptember 18. - (fn.hu / mti)

Pátria Rádió: „Minket nem érint a nyelvtörvény“

2009. szeptember 19. - (mti)

A szlovákok nem tótok. Szlovákia nem Felvidék

2009. szeptember 20. - (Anton Hykisch - Új Szó)

Mikszáth Kálmán szlovák tükörben

A nemzeti tükrök problémája ma is időszerű.

Käfer István: Kereszténység - magyarság - szlovákság

2009. szeptember 15. - (Magyar Kurír)

A komáromiaknak semmi bajuk a két hittérítővel

Cirill és Metód szobráról tárgyalna Ficoval a polgármester

2009. szeptember 16. - (mti)

Téma lehet az EP-ben a szlovák nyelvtörvény

2009. szeptember 16. - (mti)

Marad a büntetés a szlovák nyelvtörvény megsértéséért

2009. szeptember 16. - (mti)

Bugár: Nem lenne jó, ha a Fico-kormány dolgozná ki a kisebbségi törvényt

2009. szeptember 16. - (mti)

A Frankfurter Allgemeine Zeitung a magyar-szlovák kapcsolatokról

2009. szeptember 16. - (mti)

Ha egymásnak ugornánk, akkor válnánk a legjobb barátokká?”

Hátba lövés

2009. szeptember 15. - (Rónay Tamás - Népszava)

'Néplélektani terápia kell' - Viszonyunk a szlovákokhoz - a pszichiáter szemével

2009. szeptember 15. - (Czene Gábor - Népszabadság)

Pozsony: A magyarok hazudnak

Politikai hirdetés bírálja hazánk közjogi méltóságainak állításait

2009. szeptember 14. - (Szilvássy József - Népszabadság)

Halogatták a találkozást - Sem Gyurcsánynak, sem Bajnainak nem hiányzott Fico

2009. szeptember 10. - (hvg)

Revízió? Telekmaffia szerezné vissza a Felvidéket

2009. szeptember 15. - (Sárai Evelyn - kemma.hu)

Bekérették a pozsonyi magyar nagykövetet

2009. szeptember 17. - (mti)

Balázs Péter helyrehozza a dolgokat

2009. szeptember 20. - (bumm.sk / sme)

Balázs nem kért bocsánatot a szlovákoktól

2009. szeptember 20. - (hetivalasz.hu)

Tölgyessy: Nem volt szerencsés Balázs Péter nyilatkozata

2009. szeptember 21. - (MR1-Kossuth Rádió)

„Ártottak Magyarországnak Balázs Péter kijelentései”

2009. szeptember 19. - (mti)

Titkos szlovák jegyzék Sólyomról

2009. szeptember 15. - (Szilvássy József - Népszabadság)

Az EP-ben nem kerül napirendre a nyelvtörvény

2009. szeptember 17. - (mti)

Knut Vollebaek szerdán Pozsonyban tárgyal

2009. szeptember 15. - (mti)

Minden állampolgárnak, így a kisebbségeknek is vannak alapvető jogaik

Magyarul

Tallózó / Sajtószemle
Szlovákgyalázó, Slotának halált kívánó felirat Oroszlányban