A+ A A-

Tallózó / Sajtószemle - Szlovák vonatkozású cikkek - 2009. szeptember (IV.)

Magyarul

Tallózó / Sajtószemle

Imrich Fuhl válogatásában

Házunk táján söprögetve

A hazai kisebbségi nyelvek helyzete a szlovák nyelvtörvény tükrében

2009. október 2. - (Tandary István - nyest.hu)

A szlovákiai nyelvtörvény a hazai közbeszédben jelentős hullámokat vert, sokan bírálják a magyar kisebbség nyelvhasználatát korlátozó intézkedéseiért. De vajon akad-e sepregetni való a saját portánk előtt? Megfelelőnek tartják-e kisebbségeink a nyelvi jogaikat, az anyanyelvi oktatást szabályozó jogi környezetet, és legfőképp a mindennapok gyakorlatát? Ennek jártunk utána. A szlovákiai magyar kisebbség és magyarországi kisebbségek helyzete között a legkiáltóbb ellentét a lakóhely szerinti eloszlásban mutatkozik. Míg Szlovákiában a magyarok többsége földrajzi értelemben tömbben, lakóhelyén magyar többségű településeket, régiókat alkotva él, addig Magyarországon a 13 elismert nemzeti és etnikai kisebbség jellemzően szórványban él. Míg a cigányság, a német, szlovák vagy éppen horvát kisebbség egyes településeken többséget alkot, addig a lengyelek, görögök és örmények jórészt a magyar többségű városok, falvak lakói. Amellett, hogy a török háborúk következményeképpen elnéptelenedett vidékekre a 18. századtól kezdődően tömegesen telepítették a különféle nemzetek fiait és leányait, a mai Magyarország területére nagy számban érkeztek bevándorlók is. A magyar állam évszázados asszimilációs törekvései folytán azonban a hazai kisebbségekre nagyon jelentős mértékben a kétnyelvűség és a kettős identitás jellemző.

Sokszínű nemzetállam

A napjainkra kialakult etnikai megoszlás így egy soknemzetiségű, de elsődleges identitásában homogén képet mutat. Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke érzékletes példával szolgál, feleleveníti a 80-as évek népszámlálásához kapcsolódó emlékeit: „Az összeíráskor a kérdezőbiztos nemzetiségi hovatartozást firtató kérdésére szüleim rövid, szlovák nyelven folyó tanakodást követően jutottak eredményre: maďarský, magyar”. A népszámlálási adatok így valójában kevéssé tükrözik a valódi etnikai megoszlást. További statisztikatorzító tényezőt jelentenek történelmünk azon időszakainak emlékei, amelyekben a kisebbségek üldöztetéseknek voltak kitéve. A nyilas vészkorszakon kívül érdemes itt megemlíteni a svábokat sújtó, a második világháborút követő kitelepítéseket, vagy éppen a délszláv nemzetiségeket érzékenyen érintő „láncos kutyázós” időszakot. Sokak számára - elsősorban az idősebb korosztályban - ezek az emlékek máig ható következményekkel jártak a kisebbségi identitás felvállalásában. A vegyesházasságok, az erőltetett vagy önkéntes asszimiláció sok esetben ahhoz az eredményhez vezetett, hogy a hazai kisebbségekhez tartozók nem, vagy csak vonakodva ismerik el kisebbségi identitásukat.

Nyelvükben élnek a nemzetek

Az anyanyelv használata, művelése, oktatása minden kisebbség számára nyilvánvalóan fontos prioritás, nemcsak a magyar, de minden nemzet nyelvében él. A kisebbségi szakemberek, vezetők megítélése ennek feltételeiről meglehetősen vegyes. Míg az Országos Lengyel Nyelvoktató Iskola igazgatóasszonya, Rónainé Slaba Ewa pozitív tapasztalatokról, és regionális összehasonlításban is kiemelkedő támogatási feltételekről számol be, addig a Roma Múzeum igazgatója, Choli Daróczi József nyugalmazott pedagógus, aki a magyarországi cigány nyelvoktatás alapjául szolgáló lovári nyelvkönyv, a két évtizede tankönyvvé nyilvánításra váró Zhanes Romanes szerzője, a kiadók és pályázatok hiányára panaszkodik. A cigány kisebbség helyzete nem csak ebből a szempontból különleges, „Magyarországon az a kisebbség számít, amelyik mögött ott egy nagykövetség” - véli Choli Daróczi. Az anyaország léte természetesen nagy előnyt jelent, nem csupán a támogatásokhoz való hozzáférésben, de az anyanyelv ismeretének gyakorlati hasznosításában is. Hegedűs Nagy István, a Székesfehérvári Horvát Önkormányzat elnöke éppen ezt hangsúlyozza: „Nyelvében él a nemzet, de ha nincs lehetőség kamatoztatni a tudást, akkor nehéz rábírni a fiatalokat arra, hogy magasabb szinten sajátítsák el anyanyelvüket”. Ezt az igényt felismerve hozták létre horvát-magyar vállalkozásfejlesztési alapítványukat. Hegedűs Nagy elsősorban a kisebbségek helyi szintű együttműködését emeli ki, a kulturális rendezvények, fesztiválok számíthatnak a magyar állam támogatására.

A legfájóbb pont: a nemzetiségi képviselet megoldatlansága

Az országos szintű együttműködés is szívélyes hangulatúnak mondható, de itt már több érdekellentét, koncepcionális különbség mutatkozik. „Tizenhárman tizenháromfélék vagyunk” - mondja Fuzik János, aki komoly hibának látja a konzultatív státuszú etnikai képviseletre kínált lehetőség visszautasítását. Az első kísérlet a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletének megvalósítására három szavazaton bukott el, ezt követően az Orbán-kormány kínált egy olyan lehetőséget, amelyben ugyan szavazati jog nélkül, de felszólalási és interpellációs lehetőséggel kaphattak volna képviseletet a kisebbségek, amelyek képviseletét egy nemzetiségi frakció is elláthatta volna. „Visszatekintve ez a visszautasítás hibának bizonyult, azóta számos szakmailag elfogadott koncepció született, de mint mondják, »nincs rá politikai akarat«, és bizony ez a helyzet”. Noha a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság ebben megosztottnak bizonyult, a kisebbségek parlamenti képviseletének tekintetében az Országgyűlés 1993 óta mulasztásos alkotmánysértést követ el. Ciklusról ciklusra kudarcba fulladnak a kérdés rendezésére irányuló erőfeszítések, az általunk megkérdezettek közel egyhangú véleménye szerint ennek elsőleges oka a politikai szféra aggodalma, hogy a kisebbségi képviselők egyfajta „mérleg nyelve” szerepbe kerülhetnek. Pedig a térségben ez sem példa nélkül álló, a horvát kormánykoalíció például a 8 nemzetiségi képviselő támogatásával jött létre, Szlovéniában pedig a magyar kedvezményes kisebbségi mandátum betöltője akár kormányt is buktathatott volna (nem tette, tartózkodott a szavazásnál). Mindenesetre a kisebbségek törvényhozási szintű képviselete Magyarországon azóta is megoldatlan, noha a parlamenti pártok képviselői a szavak szintjén gyakorta biztosítják támogatásukról az ilyen irányú kezdeményezéseket.

Az etnobiznisz vége

Nem csak az országos, hanem a középszintű, vagy települési kisebbségi önkormányzatok esetében is okozott gondokat a választójogi szabályozás. Számos olyan történetet hallottunk, amikor az egyes kisebbségi önkormányzati pozíciók betöltésére az adott kisebbséghez nem kötődő kalandorok „úsztak rá”. Akad példa arra, hogy az élelmes jelölt egymást követő ciklusokban több kisebbség képviseletére is vállalkozott, sőt Choli Daróczi József még olyan esetről is tud, amikor a „kisebbségi” jelölt még a hivatalos névváltoztatás eszközét is bevetette, hogy az adott kisebbség nyelvén csengő, az ábécé elejére sorolt névvel kedvezőbb pozíciót érjen el a kisebbségi listán (meg is választották). Beszélgetőtársaink egyetértenek abban, hogy a nyelvismeretnek szerepet kellene kapnia a kisebbségi képviselők kiválasztásában, ennek mikéntjéről azonban megoszlik a véleményük. Míg a Roma Múzeum igazgatója még a kisebbségi választójogot is nyelvismerethez kötné, Rónainé Slaba Ewa beérné azzal, ha legalább a középszintű és országos kisebbségi önkormányzat tisztségeire pályázóktól követelné meg a választási rendszer az adott nyelv legalább alapfokú ismeretét.

Nyelvoktatás állami támogatással

Hasonlóan megoszlik a vélekedés a kedvezményes önkormányzati mandátum kérdésében. Rónainé Slaba Ewa szerint ennek megszüntetése nem jelent problémát, hiszen a kisebbségi önkormányzatok vezetői számára a jelenlegi szabályozás biztosítja a jelenlétet, és egyfajta konzultatív státust is. „Ami igényként felmerül, így is közvetíthető, a kedvezményes mandátum felesleges megkettőzése a feladatoknak” - mondja, miközben következetesen feladatokról és nem problémákról beszél. „Megvannak a fórumok, amiken keresztül az érdekeinket érvényesíteni tudjuk, ezeket kell bölcsen felhasználni”. Hogy szavait nem a pusztába kiáltja, rögtön alá is támasztja: büszkén mutatja a saját koncepciójukon alapuló lengyel iskola frissen festett tantermeit. „A használatba vételi engedély iránti kérelem már az illetékes hatóságnál van, pár hónapon belül a tantermekben folyik majd a jelenleg bérelt helyiségekben folyó oktatás” - meséli látható és láthatóan megalapozott büszkeséggel. A szórványban élő lengyel kisebbség nyelvét idegen nyelvként jelenleg sehol nem oktatják, intézményük látja el a lengyel nyelven folyó értettségiztetést is. „Most azon dolgozunk, hogy rendszeresen, egy helyen láthassuk el ezt a feladatot. A tapasztalataink bíztatóak. Amikor megnyitottuk az iskolánkat, azzal szembesültünk, hogy az előírások szerint 70%-ban közalkalmazotti státuszban kellene pedagógusokat alkalmaznunk” - meséli. „Az Országos Kisebbségi Oktatási Bizottságon keresztül fordultunk az OM-hez, mondtam nekik, hogy vagy a szabályozáson lazítsanak, vagy rendeljenek hozzá forrást; az utóbbi utat választották, így meg tudtuk fizetni az oktatóinkat”. A jó példa követőkre talált, hasonló koncepció alapján működik ma a görög és a bolgár iskola is. Az iskola nagyjából fele-fele alapon, a magyar és a lengyel állam finanszírozásával jött létre, némi túlsúllyal a magyar állam részéről. „Így hazai (magyarországi) vállalkozókkal köthettünk szerződéseket, ez lényegesen olcsóbb, mintha Lengyelországból rendelnénk meg az anyagokat, és a szakmunkát.” Fuzik János is elismerően szól a Bem Egyesület vasárnapi iskolai rendszeréből kinőtt kezdeményezésről, a szlovák kisebbség helyzete azonban eltérő a szórványban élő nemzetiségekétől. Szlovák nyelvoktatás országszerte több mint 40 alapfokú intézményben és hasonló számú óvodában zajlik, öt településen (Budapesten, Békéscsabán, Szarvason, Tótkomlóson és Sátoraljaújhelyen) pedig kétnyelvű középfokú oktatás is van, amelyet emelt normatív támogatással finanszíroz a magyar állam. Gondot nem is az intézmények hiánya, hanem a tankönyvellátottság és a pedagógusképzés nehézségei jelentenek. Előbbi hosszú időn keresztül állami feladat volt, mostanra azonban az állam ez a terhet is az intézmények vállaira rakta.

Nyelvtörvény kisebbségi szemmel

Forrásaink szinte egyhangúan ítélik el a szlovákiai nyelvtörvényt. Fuzik János - helyzetéből adódóan - megértőbb a szlovákság aggodalmaival kapcsolatban is, hiszen a Csallóközben vagy Dél-Szlovákiában a tömbben élő magyarság között szinte a szlovákok számítanak kisebbségnek, de ő is kétségbe vonja a nyelvtörvény indoklásának őszinteségét, és magyarellenes élt vél felfedezni a tervezett szabályozásban. „Sok egyeztetésre lesz szükség, és nyilván a törvény véghajtási utasításának kidolgozása során még sok vitás kérdést lehet rendezni. Valamelyest érthető az igény, hogy Szlovákiában a szlovák anyanyelvűek is hozzájuthassanak minden információhoz, de a gyakorlatban ez minden törvény nélkül is működik - mondja. - A rádióadásokban, a helyi hírekben most is két nyelven hangzik el minden információ.” Egyetlen általunk megkérdezett sem cserélne azonban a szlovák szabályozással. „A magyarok hazamennek, és elfelejtik a felháborodásukat - mondja Choli Daróczi -, én azonban ebben élek, ezzel álmodom. Én vagyok az, akire ha egy barátommal a buszon cigányul beszélek, rám szólnak: miért nem magyarul beszéltek? Megdöbbentem a szlovákiai híreken.” A cigányság helyzete nem csak abból a szempontból különleges, hogy talán velük szemben mutatkozik a legtöbb ellenérzés. A cigányság jelentős tömegei a nemzeti kisebbségekkel szemben mélyszegénységben élnek, számokra a kisebbségi sors nem egyszerűen nyelvi kérdés. „Mikor 2009-ben, Magyarországon csecsemők halhatnak éhen, nincs mit csodálkozni azon, hogy a cigány önkormányzati vezetők csak politikai érdekképviselettel foglalkoznak, a kisebbségi vezetőnek is jó, ha van hat osztálya, a kulturális autonómia fogalmáról talán soha nem is hallott” - mondja Choli Daróczi, aki szerint pedig éppen az oktatás, a foglalkoztatás, egy erős cigány értelmiségi réteg kialakulása jelenthetne kitörési pontot.

Nyelvtörvény: Nem kell átvésni sok emléktáblát

2009. október 5. - (Új Szó)

Nem kell átírni az elmúlt 50 évben készült emléktáblákat és emlékműveket a nyelvtörvény miatt - derül ki a kulturális tárca leveléből. Ugyanakkor a minisztérium egyik vezető dolgozója két hete még ennek ellenkezőjét állította. A minisztériumnál nem ez az első eset, hogy nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. Vagy nagyon is tudja? Áldásos lenne, ha mihamarabb elkészülne a nyelvtörvény végrehajtásáról szóló módszertani útmutatás - főként a tárca alkalmazottai számára. A minisztérium fizetett hirdetésben félretájékoztatással gyanúsította főként a magyar politikusokat, valójában a jogszabály módosítását előkészítő tárca tartozik a legnagyobb félremagyarázók közé. Pedig elvileg a minisztériumnak kellene a legjobban tudnia, mit tartalmaz az általa készített törvény. Két hete a Pátria rádió műsorában a minisztérium jogi osztályának vezetője azt állította, a törvénymódosítás hatályba lépése előtti 50 évben emelt emléktáblák esetében pótolni kell a hiányzó szlovák feliratot, a régebbieken maradhat a csak magyar szöveg. Az osztályvezető már akkor sem tudta megmagyarázni, honnan vette az 50 évet, a minisztérium pedig ismét homlokegyenest ellenkező választ adott. A minisztérium friss véleménye szerint „csak“ azokat az emléktáblákat és emlékműveket kell kiegészíteni szlovák felirattal - ha nincs rajtuk -, melyeket 1996. január elseje után állítottak. Akkor lépett életbe ugyanis a szlovák nyelvtörvény - melynek immár sokadik módosítását fogadta el a nyár elején a parlament. A minisztérium az Új Szó kérésére nem tudta megmagyarázni, miért interpretálta másképpen az adott paragrafusokat a tárca vezető dolgozója és most maga a tárca. Egyébként megérkeztek az első „feljelentések“ a minisztériumba a nyelvtörvény megsértése miatt. Általában a községi hangosbemondóra és magyar nyelvű hirdetőtáblákra panaszkodtak. A minisztérium ismét közölte: az első hónapokban nem fognak büntetni, csak figyelmeztetik a „vétkeseket“.

Magyar fiatalok: „Ijesztő a tudatlanság“

2009. október 5. - (mti / népszava)

„Ijesztő tudatlanság, az áldozatszerep túlhangsúlyozása, aránytévesztés, önfelmentés, felelősséghárítás” - ezek a legfontosabb jellemzői annak a vizsgálatnak, amelyet Vásárhelyi Mária 2009 augusztusában ismertetett, és amely a 30 év alatti fiatalok történelmi tudatának sajátosságait kutatta - írja a hétfői Népszava. Valójában nincs szignifikáns különbség a Kádár-rendszerben és a rendszerváltás után szocializálódott generációk ismeretszintje és véleményalkotása között, csak utóbbiak körében több az irracionalitás és az indulat. Arról, hogy baj van a 14-18 évesek demokrácia-felfogásával, egy 2005 után 2008-ban megismételt felmérés tanúskodott, melyet Csákó Mihály, az ELTE szociológiai tanszékének docense vezetésével végeztek el. Ebből kiviláglott, a középiskolások a demokrácia legfontosabb funkciójának a magánélet, míg legkevésbé jelentős elemének a kisebbségek jogainak védelmét tartják, és fokozódik körükben az intolerancia a cigányokkal, románokkal, szlovákokkal és zsidókkal szemben. Nőtt a körükben azok száma is, akik szerint Magyarországon vezérre és olyan pártra is szükség van, amelyik nemcsak beszél, hanem oda is üt, ha kell.

Bugár: A magyarok nem tanulják meg rendesen a szlovák nyelvet

2009. október 5. - (Schaffhauser Nachrichten / mno)

Marek Mihálik, a szlovák kultuszminisztérium jogi osztályának vezetője szerint a nyelvtörvényben emlegetett büntetések „csak a megelőző elrettentést szolgálják”. Ami annyit jelent, csak írott malaszt marad. Bugár szerint a magyarok „nem tanulják meg rendesen” a szlovák nyelvet. Mihálik a büntetéssel fenyegetésben inkább egy nevelő intézkedést lát. Mint elmondta, a legfontosabb probléma, hogy a magyarok nem akarják megtanulni, és nem kívánják használni a szlovák államnyelvet. „Azokban a körzetekben, ahol magyarok vannak többségben, ott a szlovákok idegennek érzik magukat saját országukban, ott diszkriminálják őket.” Egy munkanélküli magyar előbb kap munkát, mint egy munkanélküli szlovák. Ilyen viszonyokat nem lehet eltűrni, tény, hogy a magyarok a szlovákra, mint idegen nyelvre tekintenek. A mérsékelt Bugár Béla kijelentette, hogy honfitársainak többsége ugyan ismeri az államnyelvet, de elismerte, hogy a magyar gyerekek „nem tanulják meg rendesen” a szlovákot. „Ők gyakran jobban tudnak angolul vagy németül, mint szlovákul” - nyilatkozta Bugár.

Az érem másik oldala

A nyelvtörvény szlovák szemszögből

2009. szeptember 21. - (Tóth Katalin - nyest.hu)

Nyelvtörvény-kérdés? Csupán a régi közép-kelet-európai nóta: az etnikai kérdések mindig nacionalista vitákba torkollanak - vallja a Comenius Egyetem antropológusa, Juraj Buzalka. Hogy mi hiányzik? Mindössze két apróság: felelős politikusok és felelős média. Mondhatnánk cinikusan: legalább arra jó volt a szlovák nyelvtörvény, hogy a magyar közvélemény olyasmit is lásson, hogy politikai elitje képes többé-kevésbé egységesen is fellépni. De inkább nem mondjuk. Mert ez amúgy is elég kevés öröm lenne az ürömben - a júniusban elfogadott szlovákiai törvénymódosítás ellen tiltakozott már politikus és nyelvész, magyar és nem magyar, nevezték tarthatatlannak és diszkriminatívnak, sőt Európa normáival ellentétesnek is, egyelőre azonban a tiltakozások hadának nincs kézzelfogható eredménye.

Közvélemény, közakarat

A magyar közvélemény tehát legalább egységes, ha nem is hatékony. De mi a helyzet vajon a szlovákkal? Hogy néz ki mindez „belülről”? Erről is kérdeztük Juraj Buzalka társadalmi antropológust, a pozsonyi Comenius Egyetem (Univerzita Komenského v Bratislave) oktatóját. „Jelenleg már lényegesen kevesebb vita folyik ebben a témában, mint két hete, a törvény hatályba lépésekor” - magyarázza a professzor. „Akár úgy is fogalmazhatunk, hogy mostanra az emberek meguntak ezzel foglalkozni. Általánosságban elmondható, hogy a komolyan vehető médiumok jórészt - még ha visszafogottan is, de - mind támogatják a kormány állásfoglalását.” Buzalka szerint a nyelvtörvény kérdése igazából a szlovák és a magyar kormány, illetve a felvidéki magyar értelmiség között zajló vitává vált. A helyzet érdekessége, hogy a magyar és a szlovák fél egyaránt a saját oldalán véli tudni az Európai Uniót ebben a konfliktusban - legalábbis mindenképp ilyen hangulatkeltés folyik, állapítja meg Buzalka. Az antropológus szerint az egyik legnagyobb probléma a kialakult közhangulattal kapcsolatban az, hogy a szlovák sajtó nem hívja fel a figyelmet a nacionalizmus veszélyére. Ami pedig talán ennél is ijesztőbb, hogy úgy tűnik, nem is szándékozik senki foglalkozni a nyelvtörvénynek ezzel a vetületével. „Én magam úgy fogalmaznék, hogy nem is annyira maga a törvény okoz gondot, sokkal inkább az, hogy ijesztően mozgásba hozza a nacionalista politikát. Sajnos a szlovákok nagy részének ugyanis egyszerűnek tűnik a történet: nincs vita, a magyarokat rá kell venni, hogy szlovákul beszéljenek, erre pedig kiválóan alkalmas eszköz a nyelvtörvény. A politikusok és a média pedig ahelyett, hogy beavatkozna, csupán sodródik ezzel a nacionalista árral” - fejti ki aggodalmait a pozsonyi egyetem szakértője.

Megosztva

Ne áltassuk magunkat, a szakmailag (különféle módon) hozzáértőknek már sokkal nehezebb lenne jóllakott napközisek módjára efféle békés egyetértésben elítélniük vagy támogatniuk egy adott álláspontot. Eleve különbséget kell ugyanis tenni két erősen elkülönülő szakmai hozzáállás között. Egyrészt ugyanis számos akadémikus, nyelvész vagy éppen néprajzszakértő él úgymond a nyelvi kanonizációból és a nyelvhez kapcsolódó szabályozásokból. Nekik természetesen lényeges kérdés a nyelvet „tiszta” állapotában megőrizni, és ez általánosságban elmondható Közép-Európa országaiban is, nem csupán Szlovákiában - magyarázza Juraj Buzalka. Van ugyanakkor egy ettől eltérőn gondolkodó, úgymond kozmopolita tudósréteg is: jórészt szociológusok, antropológusok, akik szerint a jelen helyzetben a kérdés elpolitizálása a legnagyobb veszély. A magát is ebbe a csoportba soroló Buzalka szerint aligha képzelhető el, hogy egységesen foglaljon állást ez a réteg. A szlovák nyelvtörvény ugyanis olyan absztrakt és összetett jelenségekkel foglalkozik, mint a nemzethez és kultúrához kötött nyelv problémája Közép-Európában. „Az etnikum sorsa - legalább részben - mindig a hatalom kezében van. A mi vidékünkön ennek az az óriási veszélye, hogy a politikusok és értelmiségiek nagy része egyszerűen képtelen a nemzet kategóriáján kívül létező kultúrában gondolkodni.” Hogy mindez hova vezet? A válasz még késik - mondja Buzalka -, annyi mindenesetre viszont máris megállapítható, hogy az új nyelvtörvény legfeljebb arra jó, hogy adjon némi plusz munkát a szlovák Kulturális Minisztérium és az Akadémia dolgozóinak, no meg témát a szűk látókörű nacionalista politikának. A kormányzat elérheti vele, hogy az országot érintő égetőbb kérdésekről, mint mondjuk a munkanélküliség, elterelje a köz figyelmét. Csakhogy tegyük hozzá, a cirkusznak (ha már kenyér nincs), hosszútávon ettől veszélyesebb következményei lehetnek. Ahogy az antropológus fogalmaz, szélsőségessé válhat a nemzetiségi vonalak mentén zajló eltávolodás az ország állampolgárai között. Pedig ez nem lenne törvényszerű. „Az emberek jórészt nem nemzeti és nyelvi kérdéseken gondolkoznak fogmosás közben, bevásárláskor vagy a borbélyhoz menet: ezek a viták nincsenek akkora hatással az emberek hétköznapjaira. Csakhogy láttunk már Szlovákiában példát arra, hogy milyen könnyen válik a békés többnemzetiségű közösség nacionalista versengés színterévé - gondoljunk csak Mečiar nemrég lezajlott kormányzására és arra, hogyan mérgezi meg az ilyen politika az egyszerű emberek hétköznapi életét.”

Hova? Tovább?

Buzalka ugyanakkor nem utasítja el teljes egészében a nyelvhasználat szabályozását a közszférában. Úgy véli, a bíróságok, az üzleti jog vagy a hivatalos előírások terén szükség van valamilyen szintű szabályozásra, mivel az állam hatékony működéséhez elengedhetetlen az egyértelmű szabályrendszer. Csakhogy Szlovákiában és általában Közép-Európában ez, úgy tűnik, szinte elkerülhetetlenül nacionalizmus-áthatotta légkörben zajlik, véli a szakértő. „Úgy gondolom, működőképes megoldás lenne például a kisebbségek képviselőit is bevonni egy ilyen törvény előkészületeibe, és az ellenzék támogatására is szükség lenne ilyen esetben. Véleményem szerint ez kivételes megoldás lehetett volna a szlovák állampolgári patriotizmus kezelésére. Voltak már efféle kezdeményezések, és akkor el is indult Szlovákiában a többnemzetiségű ország „önarcképének” kialakulása. Ebbe belefért a patriotizmus is, a nemzetiségi ellentétek nélkül.” A nyelvtörvény, vallja Juraj Buzalka, nem maguknak a nyelveknek a szempontjából veszélyes - sokkal inkább az általa kiváltott politikai és közhangulat miatt. „Kiválóan példázza, mekkora veszéllyel jár az etnikum kérdését politikailag befolyásolni. A nyelvtörvény azonban valójában nem korlátozhatja a hétköznapokat - az emberek ugyanis még a legszigorúbb szabályozásokkor is megtalálják a módját a szabad nyelvhasználatnak.”

Ezrével települnek be szlovákok a Szigetközbe

2009. október 4. - (mr1-kossuth.hu)

Ma már a szlovák határmenti nagyobb magyar településeken a lakosok 10 százaléka szlovák. Azt mondják, az áttelepülési folyamat folytatódni fog, és akkor olyan problémák is előkerülnek, hogy hogyan oldják meg például a szlovák gyerekek iskoláztatását. A Szigetközben, Dunakilitin az elmúlt években nőtt meg ugrásszerűen a letelepedni vágyó külföldiek, elsősorban szlovákok száma - mondja a település polgármestere. Szokoly Sándor szerint elsősorban Pozsonyból és annak környékéről jönnek a „bevándorlók”. A szlovákok többsége eladja a szlovákiai ingatlanját és itt vásárol újat, innen jár dolgozni, vissza Szlovákiába - mondja a településvezető. A letelepedett szlovákok szerint az indok rendkívül egyszerű. A pozsonyi ingatlanárak a szlovák bérekhez mérten gyakorlatilag megfizethetetlenek. Ottani lakásaik árának feléért pedig már kapnak egy kisebb házat a Szigetközben - mondja egy, a határon átnyúló együttműködéssel foglalkozó projekt, Pozsonyban dolgozó vezetője. Csanaki Eleonóra azt mondja a fiatal házasok, illetve az idősek körében népszerű ez a megoldás. A jelenlegi ingatlanpiaci helyzetben tehát a szlovákok vándorlása érthető. Éppen ezért már most el kell gondolkodni például azon, hogy a magyar települések hogy fogják biztosítani a szlovák gyerekek oktatását, vagy mit lehet kezdeni az adózással kapcsolatban felmerülő problémákkal - tette fel a kérdést Szabó Miklós, Mosonmagyaróvár polgármestere. Nem itt fizetnek adót, viszont bizonyos támogatott közszolgáltatásokat itt vesznek igénybe, ezért ha nagyobb mértékű lenne a bevándorlás, akkor el kell gondolkodni azon, hogy valamilyen formában adózásra kötelezzék az ide települőket. A Magyar Tudományos Akadémia kutatója egyébként egy egyéves hálózatépítő projektet indítana, amelyben az érintettek közösen vizsgálják a jelenség előnyeit és hátrányait.

Észak-Szlovákiában várható népességnövekedés

2009. október 4. - (felvidek.ma)

A 12. alkalommal megrendezett szlovákiai demográfiai konferencián elhangzottak szerint csak Szlovákia északi és részben keleti részén várható 2025-re jelentős népszaporulat. Úgy vélik, ezt elsősorban a lakosság etnikai megosztása eredményezi. Jozef Chajdiak, a Szlovák Statisztikai és Demográfiai Társaság tudományos titkára a Sita hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy Szlovákia aránytalan regionális megosztását az is mutatja, hogy néhány járásban 10 év alatt 10 százalékkal is csökkent a lakosok száma, míg vannak járások, melyekben körülbelül ugyanennyivel emelkedett. A konferencia résztvevői szerint emelkedik a lakosság átlagos életkora, ugyanúgy növekszik a gazdasági termelésben az improduktív és a produktív személyek közötti arány. A demográfiai mutatók alakulásába azonban a migráció is komolyan beleszólhat, ezért ezzel kapcsolatosan is jogszabályokat kell hozni. A konferencia figyelmeztetett az ún. generációk közötti szolidaritás szükségességére, miszerint nem csak a szülők, hanem az utódok irányába is felelősséggel tartozunk.

Valóra vált a „szlovákok rémálma“:

Orbán Viktor a Fidesz miniszterelnök-jelöltje

2009. október 3. - (felvidék ma / mti )

A Fidesz elnöki stábjának vezetője tájékoztatta a sajtót arról, miszerint Orbán Viktor pártelnök a Fidesz miniszterelnök-jelöltje. Ha van egy kormányfő - folytatta -, akinek olyan európai tekintélye van, mint Orbán Viktornak, „az az ország számára már egy olyan ugródeszka, amelyről sokkal könnyebb elrugaszkodni, mint most” - mondta Szíjjártó. Ezzel a bejelentéssel megvalósulni látszik a „szlovák rémálom”. A legmagasabb közéleti tisztségeket betöltő személyek már hónapok óta azzal riogatják Szlovákia polgárait, hogy a magyar-szlovák kapcsolatok további romlása várható, ha a jövő tavasszal tartandó parlamenti választások után Magyarországon Orbán Viktor vezetésével áll fel a kormány. Német Zsolt, portálunknak nyilatkozva hangsúlyozta, ez egy céltudatos riogatás csupán a szlovákok részéről. „A jelenlegi szlovák kormányzat a magyarellenességből építkezik, ehhez szüksége van ellenségképekre, ezt a szerepet Magyarországon Orbán Viktorra, Szlovákiában pedig Csáky Pálra osztották. A Jobbikkal kapcsolatban Szíjjártó kifejtette: a szocialisták kreáltak maguknak egy ellenfelet, amellyel most a második helyért küzdenek. Arra a kérdésre, hogy vajon valóban az MSZP kreálta-e a Jobbikot, úgy reagált: a Fidesznek, mint jobbközép pártnak a lehető legkisebb érdeke fűződik ahhoz, hogy létrehozzon még egy pártot a jobboldalon. Az MSZP sikerének kulcsa pedig korábban az volt, hogy megosztott volt a jobboldal, ezért „nyilvánvaló, hogy kinek volt az érdeke” ezen az oldalon egy új erő megjelenése. Szijjártó Péter úgy vélekedett, pénzügyileg is meglehetősen nehéz „a semmiből” létrehozni és fenntartani egy pártot, és mivel a Fidesztől biztosan nem érkezett pénz a Jobbikhoz, marad a kizárásos alapon való kalkulálás.

Új alapokra helyezné a szlovák-magyar viszonyt a Fidesz

2009. október 4. - (InfoRádió)

Kormányra kerülése esetén a gazdasági növekedés beindítása mellett új alapokra helyezné a szlovák-magyar viszonyt és törvényt alkotna a kettős állampolgárságról a Fidesz. Szijjártó Péter, a párt elnöki stábjának vezetője az InfoRádióban azt mondta: növelnék a rendőrség létszámát és megakadályoznák, hogy a közintézmények szocialista kifizetőhelyként működjenek. A sürgős intézkedések közül az adócsökkentést, a gyes és a gyed korábbi szabályainak visszaállítását, az ingatlanadó eltörlését, az egészségügyi finanszírozás átalakítását és a költségvetés visszavonását emelte ki.

Lefülelt szlovák diplomamunkák

2009. október 3. - (bumm.sk)

A szlovák oktatási minisztérium is megelégelte a diplomamunkák másolását, és saját központot állít fel a disszertációs munkák eredetiségének ellenőrzésére. Az egyetemek korábban Csehországban ellenőriztették le a diplomamunkákat. Az eredetvizsgálatokat egy újonnan felállított szervezet, a fejlesztésért és kutatásért felelős adatközpont végzi majd el. Korábban már több iskola, köztük a Comenius Egyetem vagy a Közgazdasági Egyetem is ellenőríztették a munkák valódiságát, a diplomamunkákat Brünnben vizsgáltatták. Az új szervezet jövőre kezdi meg a munkát. A központ nem alkalmaz szankciókat a lebukó diákokkal szemben, azt az illetékes egyetemre hagyja, miután átküldte az eredményeket. Az új szervezet eredetileg Brünnből kívánta megvásárolni az illetékes technológiát, de a csehek nem voltak hajlandók megosztani a szoftvert, így most új megoldásokat keresnek, szlovák, angol vagy olasz fejlesztésű programot vásárolhatnak.

Nyelvtörvény - Feljelentés már érkezett, büntetés még nincs

2009. október 3. - (mti)

Egyelőre senki sem panaszkodott, hogy a szeptemberben életbe lépett módosított szlovákiai államnyelvtörvény miatt gondjai lettek volna, de a hatóságokhoz már érkezett néhány feljelentés a jogszabály be nem tartása miatt - írta a Sme című liberális szlovák napilap. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, amely határozott bírálója a nyelvtörvénynek, figyelemmel kíséri a helyzetet, s készen áll a lakossági panaszok kivizsgálására. „Három esetben fordultak hozzánk az emberek, mindhárom eset a városi szerveket érinti. A vizsgálat folyamatban van” - nyilatkozta a lapnak Kakas Pál, az MKP lévai járási szervezetének titkára. A dunaszerdahelyi, az újvári és néhány más járásban egyelőre senki sem panaszkodott, hogy problémái akadtak volna a törvény miatt. Berényi József, az MKP alelnöke azonban nyugtalanító jelenségről is tud. „Olyan értesüléseink vannak, hogy az állami, de a magánszférában is a munkaadók megtiltják a munkavállalóknak, hogy egymás közt magyarul beszéljenek” - vázolta a helyzetet Berényi. Megjegyezte: az emberek attól tartanak, hogy elveszítik munkahelyüket, ezért nyilvánosan nem panaszkodnak. Az alelnök szerint ez a törvény félreértelmezése, mert a jogszabály a magánszférára nem vonatkozik. A munkaadók azonban óvatosak, bírságtól tartanak, s ezért inkább tiltják a magyar beszédet. Ilyen problémák leginkább ott merültek fel, ahol a magyarság részaránya megközelíti a 20 százalékot, mint Vágsellyén, Léván vagy Nagykürtösön. Hrubík Béla, a Csemadok elnöke a lapnak azt mondta, hogy a nyelvtörvény miatt eddig nem voltak problémái. Egyelőre nem tudja, hogy oldják meg az emléktáblák feliratainak ügyét. Az emléktáblákon január elsejétől kétnyelvű szövegnek kell lennie, miközben a szlovák felirat nem lehet kisebb, mint a más nyelvű. „Öt tábláról tudok, ahol csak magyar nyelvű felirat van. Cseréjükre azonban nincs pénzünk” - jelentette ki Hrubík. A kulturális minisztériumban jelenleg három személy felügyeli a nyelvtörvény betartását, számuk januártól ötre emelkedik.

A BBC helyszíni riportja Érsekújvárról a szlovák nyelvtörvény kapcsán

2009. október 2. - (nyest.hu)

A BBC riportere, Nick Thorpe Érsekújvárról tudósítva megállapítja, a városban szlovákok és magyarok többé-kevésbé békében éltek egymással, azonban a vénasszonyok nyarára megérkeztek a bajok. Ezek a bizonyos bajok a Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártjához köthető törvényjavaslattal, a nyelvtörvénnyel köszöntöttek be és felkavarták a kisváros viszonylagos békéjét. A nyelvtörvény - írja Thorpe - Slota 16 éves álmát váltja valóra arról, hogy ki is az úr igazán Szlovákiában. A javaslat tartalma miatt nemzetközi botrány tört ki, mivel az új jogszabály a jelek szerint korlátozza a magánszemélyek, üzletemberek és állami tisztviselők kisebbségi nyelvhasználathoz fűződő jogait. Ez felháborította a lakosság egytizedét kitevő magyar kisebbséget - a magyarok „mind a törvény betűjétől, mind annak szellemétől tartanak” -, de dühös nyilatkozatok érkeztek Magyarországról is. Még az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is hangot adott „hagyományosan visszafogott aggodalmának”, ígéretet téve arra, hogy részt vesz a törvény végrehajtásával kapcsolatos irányelvek kidolgozásában. „Azonban ahogy végigutazunk Dél-Szlovákián, egyértelművé válik, hogy a baj már megtörtént” - írja a tudósító. Thorpe magyar eladónővel beszélget, aki negyven éve ugyanabban az áruházban dolgozik, és aki szerint a feszültség érezhetővé vált a törvény hatályba lépése óta: a szlovák vásárlók ma már rendszeresen rendreutasítják a magyar vevővel magyar nyelven értekező eladókat, mondván na Slovensku, po slovenský, azaz Szlovákiában beszélj szlovákul. „Ez a törvény igazi hatása, ostort ad azoknak a kezébe, akik meg akarják sérteni a másikat”. Azonban a magyarok sem angyalok - állapítja meg egy hazai szlovák kisebbségi kutatóintézet vezetőjére hivatkozva Thorpe. A magyarországi szlovák hölgy elmondja, hogy amikor lánya iskolába indult, egy szlovák címeres táskát adott neki. A lány hamarosan visszaadta a táskát, mivel „a buszon mindig fekete ruhás fiúk utaznak, ő meg nem akarta, hogy ellene forduljanak”. „A szlovákiai magyar kisebbség olyan, mint egy villámhárító politikai vihar esetére” - ezt már a révkomáromi kétnyelvű könyvesbolt magyar vezetője állapítja meg. A könyvesbolt ablakán át rálát Szent István szobrára, aki az a „11. századi király, aki kiterjesztette Magyarország határait a jelenlegi Szlovákia területére” - írja a Thorpe. Ez az a szobor, amelynek átadásáról a szlovák fél kitiltotta a „szelíd stílusú” magyar elnököt, Sólyom Lászlót, cserébe azért a hangzavarért, amit a magyarok a nyelvtörvény kapcsán csaptak. A könyvesbolt tulajdonosa mondja ki a történet tanulságát: a 2004-es uniós csatlakozáskor senki nem gondolta, hogy mindez megtörténhet Szlovákiában. Ráadásul válság van. A könyves megállapítja, a forint gyengülése és az euró bevezetése miatt a helyiek Magyarországon veszik a magyar könyveket. „Hála istennek, hogy a határ másik oldalán nem árusítanak szlovák könyveket! Így legalább valamit azért el tudunk adni” - zárja sorait a BBC tudósítója.

Készül a magyar-szlovák törikönyv

2009. október 5. - (mti)

A készülőfélben lévő szlovák-magyar közös történelemtankönyv tervezett szerkezetét, tartalmát szlovák és magyar szerzők ismertetik novemberben, a Közös történelem - értékekkel és konfliktusokkal című konferencián. A konferenciát a Nógrád Megyei Levéltár és a Füleki Vármúzeum, a magyarországi Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézettel és a Szlovák Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézetével karöltve rendezi meg. A kétnapos tanácskozást Štefan Šutaj történész és Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet volt igazgatója, a révkomáromi Selye Egyetem Tanárképző Kara dékánjának előadása nyitja meg, melynek címe: Közös, különböző, konfliktusos-e a szlovák és a magyar történelem? A történeti Magyarország és a 20. századi nemzetállami történelem értelmezési lehetőségei. A konferencián foglalkoznak még a középkori magyar államiság és a magyar, illetve szlovák nemzetszületés kérdéskörével, a nemzeti arányok 18. századi változásával, továbbá a magyar és szlovák nemzeti mozgalom konfliktusaival a 19. század első felében. A második napon előadások hangzanak el a magyarországi asszimilációs folyamat és politika okairól, valamint következményeiről a dualizmus korában, a két világháború közötti magyar-szlovák kapcsolatokról és a magyarországi és szlovákiai szocialista rendszer sajátosságairól és hasonlóságairól 1948-1989 között. A záró előadást Kiss Gy. Csaba, Közép-Európával foglalkozó irodalomtörténész tartja, elemezve a magyar és a szlovák történelem közép-európai összefüggéseit. A szlovák-magyar közös múlt értelmezése mindkét oldalon problémákkal terhes. A vita okainak feltárásához a Múlt-kor E-folyóiratának egyik tavalyi számában a magyarországi magyar, és a Szlovákiában használatos szlovák nyelvű középiskolai történelemtankönyvek összehasonlító jellegű bemutatására tettünk kísérletet. A Kollai István által jegyzett tanulmányban felfedezhetjük, hogy az államalapítás és az első világháború közt eltelt kilencszáz év eseménytörténete mindkét oldalon hasonló a 19. századig; a 19. században már mindkét fél a saját nemzetté válásának folyamatára koncentrál. De ez nem azt jelenti, hogy az együttélés „első nyolcszáz éve” azonos lenne szlovák és magyar olvasatban: komoly súlypontbeli különbségek és tartalmi szembenállások alakultak ki. Az enyhülést ugyanakkor már előrevetíti, hogy a magyar és szlovák történészek közösen készítenek iskolai történelemkönyvet, amely a tervek szerint még ez év végén megjelenik, igaz, egyelőre a szakértők által is vitatott „ősszlovákok” kifejezést alkalmazva.

Magyar-szlovák múltértelmező konferenciát tartanak novemberben

2009. október 2. - (mti)

Közös történelem - értékekkel és konfliktusokkal címmel konferenciát tartanak a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központban november 12-13-án. Ezen a készülőfélben lévő szlovák-magyar közös történelemtankönyv tervezett szerkezetét, tartalmát ismertetik a szlovák és magyar szerzők. A konferenciát a Nógrád Megyei Levéltár és a Füleki Vármúzeum, a magyarországi Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézettel és a Szlovák Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézetével karöltve rendezi meg - olvasható az MTI-hez eljuttatott programismertetőben. A kétnapos tanácskozást Štefan Šutaj történész és Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet volt igazgatója, a révkomáromi Selye Egyetem Tanárképző Kara dékánjának előadása nyitja meg, melynek címe: Közös, különböző, konfliktusos-e a szlovák és a magyar történelem? A történeti Magyarország és a 20. századi nemzetállami történelem értelmezési lehetőségei. A konferencián foglalkoznak még a középkori magyar államiság és a magyar, illetve szlovák nemzetszületés kérdéskörével, a nemzeti arányok 18. századi változásával, továbbá a magyar és szlovák nemzeti mozgalom konfliktusaival a 19. század első felében. A második napon előadások hangzanak el a magyarországi asszimilációs folyamat és politika okairól, valamint következményeiről a dualizmus korában, a két világháború közötti magyar-szlovák kapcsolatokról és a magyarországi és szlovákiai szocialista rendszer sajátosságairól és hasonlóságairól 1948-1989 között. A záró előadást Kiss Gy. Csaba, Közép-Európával foglalkozó irodalomtörténész tartja, elemezve a magyar és a szlovák történelem közép-európai összefüggéseit.

„A Fidesznek nem kellene hazudnia“

2009. szeptember 21. - (stop.hu)

Csapody Miklós országgyűlési képviselő „Szlovák nyelvtörvény az Európai Parlamentben, avagy nem kellene hazudni” címmel rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy füllentésen érték a Fideszt a nyelvtörvény európai parlamenti plenáris vitája ügyében. Csapody a következő kronológiát ismertette: szeptember 16-án Bokros Lajos kezdeményezésére úgy döntött az EKR, az új konzervatív frakció, hogy kéri a téma napirendre tűzését. Másnap Gál Kinga fideszes EP-képviselő kiadott egy közleményt, amelyet az MDF csodálkozva olvasott, mert azt tartalmazta, hogy a szlovák államnyelv törvényről szóló határozati javaslatot a konzervatív és szocialista frakció megtorpedózta az előző napi házbizottsági ülésen. Ezzel szemben Csapody állítja, hogy nem került ilyen határozati javaslat a közleményben említett házbizottsági ülés elé. Mint azt a képviselő elmondta, legnagyobb problémának azt látja, hogy a Fidesz, ahelyett, hogy egy ilyen fontos, a magyar nemzetet érintő kérdésben együttműködne, ahelyett inkább a hazudozás útját választja. Csapody hozzátette, hogy ezzel a viselkedéssel a Fidesz nemcsak önmagát járatja le Európa szemében, de rossz fényt vet a többi magyar képviselőre is, ezzel azok malmára hajtva a vizet, akik mindent elkövetnek az európai normákat felrúgó nyelvtörvény visszavonatásának megakadályozása érdekében. „Pedig nem kellene hazudni, sem az Európai Parlamentben, sem itthon” - szögezte le Csapody. Mindezek után a képviselő megerősítette, mint azt a később kiadott sajtóközlemény is tartalmazza „Bokros Lajos szeptember 16-án tett javaslatára az EKR kezdeményezi, hogy az EP plenáris ülésén tárgyalja a szlovák államnyelv törvény kérdését. Ahhoz, hogy ez a vita létrejöjjön, és ott a magyar érdekek kellő hangsúlyt kapjanak, az szükséges, hogy egyetértésre tudjanak jutni az EP magyar képviselői.” A STOP kérdésére Csapody Miklós azt mondta, hogy ez az ügy messze túlmutat önmagán, mivel ismét megerősíti azt a már jól ismert tényt, hogy a Fideszt nem a magyar érdekek vezérlik, csupán arra figyel, hogy mindazokat ellehetetlenítsék, akik véleményük szerint az útjukban állnak. Ha a párt valóban az MDF előtt beterjeszti a saját javaslatát a házbizottságon - ami nem történt meg - akkor, aki az MDF-et ismeri, tudja, hogy minden támogatást megkaptak volna a párttól, amelyet elsősorban az ország és a magyarság problémái foglalkoztatnak.

Kemény bírság járhat a kéretlen reklámért

2009. október 5. - (bumm)

A postai úton terjesztett, kéretlen reklámnyomtatványok évente akár 9 kiló hulladékot is jelenthetnek a háztartásoknak. Ökológusok arra figyelmeztetnek, egy matricával elkerülhető, hogy a címre szóló nem kívánatos reklámokat bedobják postaládánkba. A Föld Barátai (Priatelia Zeme - SPZ) nevű környezetvédő szervezet kassai lakótelepeken végzett felméréséből kiderült, a háztartások nem tanúsítanak nagy érdeklődést a postai reklámnyomtatványok iránt. Branislav Moňok aktivista közölte, az emberek 50-70 százaléka azonnal kidobja a reklámanyagokat, míg 20-30 százalék például zöldségpucoláshoz használja fel a röplapokat. Csupán 10 százalék olvassa rendszeresen a különböző reklámküldeményeket. A civil szervezet felhívja a figyelmet arra, hogy az emberek egy matricával el tudják kerülni a címre szóló felesleges reklámanyagok kézbesítését, miközben ezáltal a környezetet is védik. Moňok elmondta, a címzetteknek lehetősége van egy „Ne dobjon be reklámot! - Nevhadzujte reklamy!“ feliratú matricát ragasztani postaládájára. A figyelmeztetést otthon is elkészítheti, de a szervezet is szívesen küld egy ilyen matricát. Abban a pillanatban, hogy a címzett formálisan kinyilvánítja, hogy nem kér a reklámanyagokból, ezek bedobása illegális tevékenységgé válik - mutat rá az aktivista. A reklámtörvény szerint ugyanis a reklámot tilos címre szólóan terjeszteni, amennyiben a címzett ezt előre elutasítja. „Kevés háztartás tud erről a lehetőségről. A reklámok így a szemétkosárban végzik, de az sem ritka, hogy az utcán hányódnak. A törvény megsértéséért ugyanakkor akár 66 300 euró (2 millió korona) bírság is kiszabható“ - közölte a Föld Barátainak koordinátora. Amennyiben a felszólítás ellenére is érkeznének reklámanyagok a postaládánkba, egyrészt a reklámterjesztőhöz fordulhatunk, de panaszt tehetünk a Szlovák Kereskedelmi Felügyeletnél (SOI) is, mely a reklámokról szóló törvény betartását is ellenőrzi.

Bolgár György: Hogy mi van?

2009. szeptember 18. - (168. óra)

Azt állítja Szaniszló Ferenc az Echo TV-ben,

hogy a szlovák nyelvtörvénnyel megkezdődött az Endlösung, a szlovákiai magyarság megsemmisítésének utolsó szakasza. Szerinte az Európai Unió törvényesítette a nácizmust és a fasizmust, ezért ideje kilépnünk, és új, erős szövetségeseket keresnünk, még mielőtt Brüsszelben Magyarország feldarabolásáról döntenek. A Felvidéknek - tette hozzá - haza kell térnie. És elsőként tér majd haza, mondta.

Ezzel szemben a tény az,

hogy Brüsszelben nem döntenek sem Magyarország, sem Szlovákia feldarabolásáról, mint ahogy a későbbiekben Románia, Szerbia és Ukrajna feldarabolásáról sem. Sőt, rosszabb hírem is van: nem lesz soha olyan új, erős szövetségesünk sem, amely hajlandó volna ezen országok határainak módosítását kikényszeríteni a magyarok javára.

Ami viszont az Endlösungot illeti, az - félreértések és félremagyarázások elkerülése végett - nem egy nyelv használatának bizonyos korlátozását jelentette, hanem egész egyszerűen fizikai megsemmisítést: a zsidók tömeges és szisztematikus legyilkolását. Ha Szaniszló Ferenc nem tudná, vagy nem akarná tudni. A fogalom tehát foglalt, és alkalmazása a magyarellenes nyelvtörvényre súlyosan félrevezető, s egyben akár a holokauszt relativizálásának is tekinthető, amit a nácizmust állítólag törvényesítő Európai Unió több országában büntetnek is. Nálunk nem, mert nálunk nyoma sincs a nácizmusnak és a fasizmusnak.

Elkaszálhatja a magyar ügyeket is Morvai kirohanása az EP-ben

2009. szeptember 17. - (stop.hu)

Morvai Krisztina, a Jobbik képviselője és Göncz Kinga (MSZP) csúnyán összeszólalkozott az Európai Parlament plenáris ülésén. A STOPnak nyilatkozó szakértő szerint ezek a viták kifejezetten negatív hatással vannak Magyarország megítélésére, ráadásul árthatnak a magyar ügyeknek is: akár a szlovák nyelvtörvény módosítását is elkaszálhatják a veszekedések miatt. Morvai Krisztina az EP keddi plenáris ülésén szólt be Göncz Kingának, azt kifogásolva, hogy a volt külügyminiszter a szabadságjogi, rendészeti és igazságügyi EP-bizottság alelnöke lett. Morvai szerint Göncz egyáltalán nem jó választás e posztra, mivel annak a „szemkilövető” kormánynak a tagja volt, amelynek rendőrsége a 2006-os tüntetések idején „hatalmas erőkkel megtámadta a békés emlékezőket”. A Jobbik EP-képviselője lemondásra szólította fel Göncz Kingát, aki visszautasította Morvai vádjait, és elmondta, hogy a rendőrséggel kapcsolatos problémákat korábban független bizottság vizsgálta ki. Ezután lerasszistázta a Jobbikot. A vitába Martin Schulz, a szocialista EP-frakció vezetője is bekapcsolódott, elfogadhatatlannak nevezve, hogy a „fasiszta Jobbik” inzultálta Gönczöt. Emellett visszautasította a „neofasiszta párt képviselőjének sértegető megjegyzéseit”. Balczó Zoltán, a másik Jobbikos képviselő ezt követően rágalomnak minősítette a fasiszta jelzőt. Laczkóné Dr. Tuka Ágnes politológus, a Pécsi Tudományegyetem BTK Politikai Tanulmányok Tanszékének tanszékvezetője szerint a vita Magyarország megítélése szempontjából kimondottan negatív hatású volt. „Semmiképp nem segít, és nem is hasznos, ha a belpolitikai ügyeket az EP-ben tárgyalják meg. Az Európai Parlament álláspontja szerint a belügy az belügy, épp ezért nem akarja és nem is vállalja ezeket az ügyeket. 2006-ig egyértelműen nagyon pozitív volt Magyarország megítélése az EP-ben, viszont miután 2006-ban megindult a belpolitikai ügyek EP-elé vitele, azóta sokkal rosszabb lett” - tájékoztatta a STOPot az Európai Parlament szakértője. Laczkóné Dr. Tuka Ágnes szerint nemcsak a megítélésünket ronthatják az ilyen jellegű veszekedések, a magyar ügyeknek is árthatnak vele. A szlovákok például - felidézve ezeket az eseteket - mondhatják azt, hogy a magyarok alapvetően veszekedősek, a nyelvtörvénybe is csak a veszekedős mentalitásuk miatt kötöttek bele. A szlovák fél érvelhet ezzel, és ezt az érvelést siker is koronázhatja adott esetben. Teljesen felesleges egymásnak ugrani belügyi témában emellett azért is, mert a frakciótársak úgyis egymás mellett fognak kiállni, itt ugyanis a pártprominencia az elsődleges. Göncz Kinga a történtek után az MTI-nek elmondta: reméli, hogy a továbbiakban nem erről fog szólni az Európai Parlament. Ő sokkal fontosabb dolgokra szeretne koncentrálni, elsősorban azokra a feladatokra, amelyek a delegáción belüli munkamegosztás jegyében várnak rá. Morvai Krisztina közleményt juttatott el a távirati irodához, melyben azt írja, hogy az ülés lezárását követően Göncz Kinga azonnal az elnökhöz ment, és magyarázgatásba kezdett arról, hogy „én egy neofasiszta pártot” képviselek és a 2006. őszi események is a neofasiszták lelkén száradnak. Mivel ez a fülem hallatára történt, kénytelen voltam rámutatni, hogy ez teljes hazugság”.

Nem vitáznak a szlovák nyelvtörvényről az EP-ben

2009. szeptember 17. - (stop.hu)

Nem kerülhet napirendre az Európai Parlamentben a szlovák nyelvtörvényről tervezett vita, jóllehet Szájer József (Fidesz) javaslatára a csütörtöki házbizottsági ülésen (a frakcióvezetők ülésén) Joseph Daul néppárti frakcióvezető kezdeményezte, hogy a parlament tárgyaljon meg egy erről szóló határozati javaslatot - közölte a Fidesz a strasbourgi plenáris EP-ülés margóján. Mint a közlemény fogalmaz, „sajnálatos módon a szocialista és a konzervatív képviselőcsoport jelenlévő képviselői nem támogatták a fideszes és a határon túli magyar képviselőket is magában foglaló néppárti frakció javaslatát”. „A szocialista és a konzervatív 'nem' újból figyelmeztet: az ott dolgozó magyar képviselők nem azt cselekszik, amiről a magyarországi közvéleményt igyekeznek meggyőzni” - áll a szövegben, amely szerint a fideszes képviselők „tovább küzdenek azért, hogy az Európai Parlament határozatot hozzon a szlovák nyelvtörvény ügyében, és elvárják, hogy ezen törekvéseiket a szocialista és konzervatív magyar képviselők tettekkel is támogassák”. Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője az MTI megkeresésére visszautasította a Fidesz „hatalmi arroganciáját”. Kijelentette, hogy a kezdeményezés előkészítetlen volt, hiszen a szocialista frakciót például csak a házbizottsági ülés előtt egy órával tájékoztatták róla. Ha a Fidesz a lépést komolyan gondolja, időben és megfelelő formában meg kellett volna keresnie a szocialista képviselőket - tette hozzá. Tabajdi leszögezte: ha a Fidesz nem hajlandó korrekt együttműködésre, fennáll a veszélye, hogy egyoldalú kezdeményezéseihez nem tudja összegyűjteni a parlamenti többséget. Elmondta még azt is, hogy a kezdeményezésnek az elnökök konferenciájáról szóló hivatalos jegyzőkönyvben sincs nyoma. Visszautasította Tabajdi Csaba a Fidesznek a közvélemény tájékoztatásával kapcsolatos minősítését is. Emlékeztetett egyebek között arra, hogy elsőként írt levelet a nyelvtörvény ügyében Leonard Orban uniós biztosnak.

Maďarič: A magyarok hazugnak bizonyultak a nyelvtörvény kapcsán

2009. szeptember 25. - (bumm / sita)

Szlovákia megvédte magát a nyelvtörvény kapcsán, a magyarok hazugokként jöttek ki a vitából, mondta Marek Maďarič kulturális miniszter a Markíza televízió vitaműsorában. A szlovák-magyar vita ebben az esetben Maďarič szerint „történelmi dolog Szlovákia számára“. Úgy véli hogy az ügy a szlovák diplomácia sikereként, valamint kisebbségi jogi, jogi és belpolitikai győzelemként értékelhető. Daniel Lipšic, a KDH alelnöke szerint a nyelvtörvény nem kulcsfontosságú. „Vannak dolgok, melyekbe az államnak nem kellene beleavatkoznia“ - mondta, példaként a kötelező szlovák szinkront, valamint a magáncégek feliratait hozta fel. Lipšic a válságot tekinti kulcsfontosságúnak, melyért elmondása szerint az egyszerű emberek fizetnek. Havonta tízezrek veszítik el az állásukat. Maďarič éles vitában cáfolta a KDH alelnökét, állítván, hogy a jelenlegi kormány 70 ezer munkahelyet mentett meg. Maďarič azt állítja, hogy bár a megyékben a novemberi önkormányzati választások előtt elsősorban a HZDS-szel léptek koalícióra, ez nem jelenti azt, hogy az SNS-t nem támogatnák. A döntéshez a megyei tisztviselők személye kulcsfontosságú. A KDH Lipšic szerint továbbra sem kíván koalíciót a Smerrel. Szerinte a Focus ügynökség legutóbbi felmérése pozitív eredményeket hozott, a Smer 35 százalékkal vezet, az ellenzék az MKP nélkül 34 százalékon áll. „Nem mondom, hogy megnyertük a választásokat, de van remény“ - jelentette ki Lipšic. Maďarič egy stabil, szlovákbarát, proszociális kormányt vázolt fel, melyhez a Smer garanciát jelent.

Megkezdődik a szécsényi nyilatkozat végrehajtása

2009. szeptember 25. - (Népszabadság)

Magyarország és Szlovákia már októberben megkezdi a szécsényi kormányfői nyilatkozat mind a tizenegy pontjának végrehajtását, és novemberben kiértékeli, hogy mennyit lépett előre - ebben állapodott meg Balázs Péter és Miroslav Lajcák. A két ország diplomáciai vezetője csaknem egy órán át, az ENSZ New York-i közgyűlésének margóján egyeztetett Bajnai Gordon és Robert Fico miniszterelnökök két héttel ezelőtti találkozója nyomán, majd a sajtó rendelkezésére állt. Mint elhangzott: a jövő hétre elkészülő közös akcióterv részeként rendőrségi munkacsoportot hoznak létre, illetve jobban előkészítik a jövőben a magas rangú állami látogatásokat - hogy ne ismétlődhessen meg Sólyom László államfő esete, akit nem engedtek be északi szomszédunk területére. Balázs a szlovák nyelvtörvényről azt mondta: nem látni még pontosan, hogy mi a jogszabály tartalma, ugyanis nincsen hozzá végrehajtási utasítás, de szavai szerint „jó lenne hozzáigazítani az élethez és a nemzetközi követelményekhez.” - Mindent, amit tudunk, egymás között kell megoldanunk, de ez egyáltalán nem zárja ki, hogy a kettőnk által közösen elfogadott normákat igénybe vegyük - mondta. Pár nappal ezelőtt Bajnai Gordon kormányfő is arról beszélt egy New York-i magyar fórumon, hogy a szlovák terveket „az európai normák zubbonyába” kell kényszeríteni. De Balázs Péternek nyugtatgatnia kellett szlovák kollégáját a Süddeutsche Zeitungban megjelent interjúja miatt, amelyet leckéztetőnek, kioktatónak találtak Pozsonyban. Lajcák - rámutatva azért a nyilatkozat fogadtatására - azt mondta: elfogadja magyar kollégája magyarázatát, miszerint nem interpretált nyilatkozatainak, hanem élőben hallható saját szavainak adjanak hitelt.

Tárgyalt a szlovák-magyar vegyesbizottság

2009. szeptember 25. - (mti)

A júniusban módosított szlovákiai államnyelvtörvény végrehajtásáról tárgyalt a magyar-szlovák kormányközi kisebbségi vegyes bizottság pénteken Pozsonyban. A megbeszélések alapját a magyar és a szlovák kormányfő szécsényi megállapodásai képezik. „A magyar fél a közös megállapodás, illetve az EBESZ kisebbségi főbiztosának, Knut Vollebaeknek a véleménye és ajánlásai alapján kérdéseket fogalmazott meg a nyelvtörvény végrehajtásával kapcsolatban, s ezeket szeretnénk tisztázni a szlovák féllel” - mondta az MTI tudósítójának Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, a vegyes bizottság társelnöke. „Azért tettük fel kérdéseinket, hogy teljesen világos kép alakulhasson ki a törvényről és annak alkalmazásáról” - jegyezte meg. Az eredetileg tervezettnél jóval hosszabbra nyúlt ülésen elsősorban a nyelvtörvény megsértéséért kiszabható bírságokat vitatták meg. Miroslav Mojžita, a vegyes bizottság szlovák társelnöke az MTI tudósítójának azt mondta: nagyon konkrét, tárgyilagos és nyugodt szakmai megbeszélés volt a pénteki. „A magyar fél tiszteletben tartja azt az EBESZ-álláspontot, hogy a nyelvtörvény nem ellentétes a nemzetközi jogrenddel, de szeretné tudni, miként kívánja a szlovák fél alkalmazni a törvényt. Készek vagyunk megválaszolni minden kérdést, tisztázni minden vitatott témát” - fejtette ki Mojzita. Hozzátette: Pozsonynak meggyőződése, hogy a törvény módosításával nem csorbulnak a szlovákiai magyarok jogai. „A beszélgetés alatt is kiderült, hogy a törvénynek sok hiányossága van. Vannak olyan esetek, amelyekkel a törvény nem számol, s ezeket is kezelni kell majd” - mondta az MTI-nek Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke, a bizottság szlovákiai tagja. Hozzátette: szlovák közlés szerint Pozsony a törvényt kormányhatározattal és minisztériumi szintű módszertani utasításokkal, rendeletekkel kívánja alkalmazni. Peter Weiss, Szlovákia budapesti nagykövete szerint az lett volna a jó, ha a nyelvtörvény körüli vita nem a politika szintjén, hanem „ilyen szakmai megbeszéléssel” kezdődött volna. „A miniszterelnöki találkozó minden tekintetben hasznos volt, úgy látom, megnyugodtak a kedélyek. Szlovákia lekerült a magyar lapok első oldalairól, s ez jó” - nyilatkozta újságíróknak a diplomata. Gémesi és Mojžita is úgy fogalmazott: sok a megvitatandó probléma, folyamatról van szó, ezért a pozsonyi megbeszélést továbbiak fogják követni, az első várhatóan még októberben. A tanácskozás helyszínéről diplomáciai úton később döntenek. A szlovák államnyelvtörvény módosítását június végén fogadta el a pozsonyi parlament. A jogszabályt a szlovákiai magyar pártok és szervezetek élesen bírálták, magyarellenesnek minősítették és elutasították. A törvény komoly feszültséget váltott ki Pozsony és Budapest viszonyában is.

Szlovákia kikéri a Velencei Bizottság véleményét a nyelvtörvényről

2009. szeptember 25. - (mti)

Szlovákia pénteken az Európa Tanács (ET) Velencei Bizottságához fordult jogi szakvéleményért a módosított nyelvtörvény ügyében - mondta el az MTI-nek telefonon Peter Stano, a tárca szóvivője. A pozsonyi külügyminisztérium honlapján olvasható közlemény szerint az Európa Tanács szakértőinek igénybevételét Szlovákia olyan lépésnek tekinti, amely előnyben részesíti az ügy tárgyszerű értékelését a helytelen átpolitizálással szemben. Peter Stano nem kívánt a Velencei Bizottsághoz intézett beadvány részleteiről nyilatkozni, de elmondta, hogy a lépésről a szlovák külügyminisztérium értesítette Balázs Péter magyar külügyminisztert. A független nemzetközi szakértőkből álló Velencei Bizottságot (a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságot) 1990-ben hozták létre az Európa Tanács tanácsadó szerveként.

Katolikus körlevél a szittyák és a liberálisok ellen

2009. szeptember 24. - (Gerlóczy Ferenc - hvg.hu)

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a múlt hét végén megtette azt, amire már évek óta készült: állást foglalt az utóbbi időben gyorsan burjánzó újpogánysággal, az „ősmagyar szinkretizmussal” szemben. Emellett arra is volt gondja, hogy „a halál kultúrájának” titulált liberalizmust elítélje. „Néhány évvel ezelőtt még az elvilágiasodást tartottuk szinte az egyetlen veszélynek. Bár továbbra is jelen van népünk körében ez a fogyasztói szemlélet, az élvhajhászás és a hedonizmus bálványa, ma az újpogányság szelleme is erősödik” - így a pásztorlevél, amelyet vasárnap olvastak fel a katolikus templomokban. Eszerint, ahogy az István halála utáni időkben tette, most is támadja a kereszténységet a pogányság. A kommunista évtizedek alatt nem ez volt az egyház fő gondja. Akkor, mint a körlevél fogalmaz, „próbáltak mindent elfelejtetni, ami magyar és keresztény azonosságunkat erősítette. Kisebbrendűségi érzést tápláltak belénk, azt sulykolták, hogy utolsó csatlósok vagyunk, nacionalisták és soviniszták. Ehhez újabban a kirekesztő és a rasszista jelzőt is hozzáteszik”. E jelenség elemzésébe a körlevél nem megy bele (ahogyan a kommunista hatalommal való egyházi együttműködésre sem tér ki), csupán annyit jegyez meg, hogy mindezeket „a szeretettel ellenkező magatartásokat” határozottan elutasítja. A püspöki körlevél szerint a magyarság ezután következő, egyébként örvendetes öntudatra ébredésének is megvannak a vadhajtásai. „Ezek közé tartoznak a Jézusról és Szűz Máriáról szóló tudománytalan állítások. Ilyenek pl. a »Jézus, pártus herceg« elmélet, vagy a táltosok, a sámánok és a pogány ősmagyar vallás egyéb valós vagy vélt elemeinek újraélesztése. „Olykor még a legnemesebb hagyományőrző mozgalmakat is felhasználják arra, hogy a pogányságot népszerűsítsék.” Bármilyen sokan legyenek is az ősmagyar-táltos-szittya vallás lelkes hagyományőrzői, korántsem egységesek. Nincsenek erős egyházaik sem, jószerivel inkább a szélsőjobboldali tömegkultúra fogja össze őket, sok mindent befogadva és népszerűsítve az enyhén szólva vegyes tanokból - attól kezdve, hogy az István nevet és a kereszténységet felvett Vajk volt a magyarság első árulója, azon keresztül, hogy Dobogókő a Föld szívcsakrája, s a Pilisben ennek a pozitív energiái hatnak, egészen a sumér-magyar nyelvrokonságig és Jézus magyarságáig. Nem sokkal a rendszerváltás után, 1993-ban, egy akkori jobboldali, független parlamenti képviselő, amikor egy interjúban Isten választott népéről esett szó, azt kérdezte tőlem: „miért pont a zsidó? Miért nem a magyar?!”. Sok mai „hagyományőrző” gondolkodik hasonlóan, nem is kérdezve, hanem állítva, hogy Jézus szittya pártus királyfi volt, Isten választott népe pedig, bizony, nem a zsidó, hanem a magyar. Egy magyar hitű asszony egy rövid videón, amelyre az elmúlt három évben, amióta fent van a hálón, százezres nagyságrendben kattintottak, egyebek között azt mondja: „az utolsó időkben vagyunk, nem sok van már hátra ebben a formában az emberiségnek, mert Krisztus jön le másodszor”. Tizenöt éven belül az asszony szerint az „Antikrisztus Sátán” háborút provokál, s „isteni parancsra akkora földrengés lesz, hogy óceán alá kerül Amerika is meg Európa is”. Ilyenformán pedig a Kárpát-medence lenne a második Ararát. Mi életben maradunk, mert Isten kiválasztott népe a magyar, „mivelhogy Krisztus magyar volt”. Ezt tanította például a köreikben nagy tekintélynek örvendő sumerológus, a 2007-ben, 98 évesen elhunyt Badiny Jós Ferenc is. Szerinte „az Úr Jézus nem volt zsidó, hanem a mah-gar nép samar-subar törzséből származott, és így az Úr a mi mah-gar népünk testét öltötte magára”. Az ilyesfajta nézeteket a katolikus egyház már jóval a püspökkari körlevél kibocsátása előtt is igen kritikusan szemlélte. Mások mellett például Jelenits István piarista, illetve Nemeshegyi Péter jezsuita szerzetes írt a szittyakereszténységet bíráló tanulmányokat. Az egyházban - ahol a papok jó része természetesnek veszi Szűz Mária és a Boldogasszony azonosítását - régóta berzenkedtek például ama nézet ellen, amely szerint még a karácsony szó, sőt az ünnep is a szittya hunoktól, illetve magyaroktól eredne. Sok mai „ősmagyar” gondolja ugyanis, mégpedig teljes meggyőződéssel, hogy a karácsony szó a kerecseny, vagyis a kerecsen szóból származik - ma a turulmadarat általában a kerecsensólyommal azonosítják -, s hogy a kerecseny ünnep eredetileg a turulmadár röptetésének az ünnepe lett volna. E nézet szerint tehát, ha nem lenne turul, karácsony sem lenne a világon. A hosszú ideig érlelődött püspökkari körlevél nem csupán az ilyen, szittya vélekedéseket bírálja. Elítéli a liberalizmust, vagyis a „halál kultúráját” is. E kifejezést II. János Pál pápa kezdte használni, arra a magatartásra utalván vele, amely elnéző az abortusszal és az eutanáziával kapcsolatban. De az egyházat a „szélsőséges liberalizmusban” nemcsak ez zavarja, hanem az is, hogy „a relativizmus diktatúráját erőltetik ránk”, illetve, hogy „tagadja vagy relativizálja a férfi és a nő különbségét, valamint a házasságot és a családot”. A liberális teológiáról, a katolicizmuson belüli liberális tendenciákról a körlevél mit sem mond - talán azért, mert nem tartja őket szélsőségesnek. Végül aggodalmát fejezi ki a körlevél amiatt a felfogás miatt is, amelyet így szoktak megfogalmazni: „vallásos vagyok a magam módján”. A püspökkar szerint azonban „csak akkor vagyunk és maradunk katolikusok, ha az Egyház élő hitével összhangban hiszünk.” A püspöki konferencia ezzel igen szigorú mércét állít a hívek elé, ugyanis vallásszociológiai felmérések egész sora mutatta ki az elmúlt évtizedekben, hogy mind Magyarországon, mind világszerte a katolikusoknak is egyre növekvő hányada hívőnek, sőt vallásosnak tekinti ugyan magát - de csak a „maga módján”.

Paška szerint Magyarország tovább szítja az indulatokat

2009. szeptember 23. - (bumm / tasr)

A nyelvi viták nagyon bonyolult és érzékeny problémát jelentenek, melyet teljes kontextusában kell megoldani. Belgium a szlovák-magyar vitával összefüggésben bízik a demokratikus rendszerben és a törvény hatalmában Szlovákiában. Erről Hugo Vandenberghe, a belga Szövetségi Parlament Szenátusának alelnöke beszélt, miután találkozott Pavol Paška szlovák házelnökkel. Vanderberghe személyesen érdeklődik a magyar-szlovák nyelvi vita iránt, miután a Szövetségi Parlament belga nyelvtörvényt ellenőrző bizottságának tagja volt. Belgiumban három hivatalos nyelv van, a francia, a német és a flamand. A belga politikus hangsúlyozta, hogy az ilyen problémákat nem lehet nagy szavakkal megoldani. „Az egész kontextust látni kell. Magánéletében mindenki azt a nyelvet használhatja, amelyiket előnyben részesíti, a közéletben azonban létezik az ország identitása valamint hivatalos nyelve, a hivatalok pedig eldönthetik, hány hivatalos nyelve van egy országnak. Ennek aztán következményei vannak a közéletben“ - mondta a belga politikus. A szlovák-magyar problémához nem kívánt hozzászólni, azonban bírálta a más országok részéről induló támadásokat lingvisztikai kérdésekben. „Ha a francia kormány beleszólna a belga nyelvtörvény érvényesítésébe a francia nyelvhasználattal kapcsolatban, nagy problémáink lennének Belgiumban. A francia kormány azonban nem tesz ilyet, mivel ez belga probléma. A német kormány szintén nem szól bele a német nyelv használatába Belgiumban, mivel ez reakciót váltana ki a belgáktól. Bízunk a szlovák demokratikus rendszerben és a törvény hatalmában. Szlovákia szintén az Európai Tanács tagja, így nincs szükség semmiféle ilyen irányú incidensre“ - jelentette ki Vandenberghe. Paška értékelte belga partnere álláspontját, szerinte ezek a vélemények közel állnak azokhoz a magyarázatokhoz, melyeket Szlovákia európai partnereinek prezentál. „Az alelnök úr, mint olyan ember, akinek sok tapasztalata van ezekben a kérdésekben épp a többnyelvű Belgiumban, nagyon tisztán fogalmazott. Nem tudja elképzelni, hogy valaki Párizsból beleszóljon Belgium ügyeibe. Budapesten ezt nyilván el tudják képzelni, és teljesen normálisnak tartják“ - mondta a szlovák parlament elnöke. Paška korábban találkozott Jerzy Buzekkel, az EP elnökével, valamint Jacques Barrot-val, az Európai Bizottság alelnökével is. Buzek hangsúlyozta, hogy az EP nem rendelkezik jogokkal ebben a kérdéskörben. Paška szerint Barrot nem talál kivetnivalót a nyelvtörvényben. „Barrot úr szerint a szlovák nyelvtörvény - ami a tartalmát illeti - nem ellenkezik az EU joganyagával. Mindazonáltal megfelelő intézkedések meghozatalát ajánlotta annak érdekében, hogy a törvény végrehajtása ne vonjon maga után negatív következményeket” - mondta az újságíróknak Paška a találkozó után. Szerinte azonban Budapest nem akarja elfogadni ezen autoritások véleményét. „A magyar fél továbbra is szítja az indulatokat a dolog körül, nem akarja tiszteletben tartani ezeket az európai autoritásokat, akiknek reális tapasztalataik vannak hasonló ügyekben. Budapest továbbra is olyan képet akar festeni Szlovákiáról, ahol elnyomják a kisebbségeket, ahol nem érvényesülnek a demokrácia alapelvei“ - jelentette ki a szlovák parlament elnöke.

Sok badarságot halott Vollebaek a nyelvtörvénnyel kapcsolatban

2009. szeptember 23. - (Felvidék Ma)

Petőcz Kálmánt, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala ügyvivője értékelte Knut Vollebeaknek, az EBESZ kisebbségi főbiztosának megnyilvánulásait a budapesti és pozsonyi tárgyalásai után. Petőcz Kálmán fontosnak tartja, hogy tisztában legyünk a főbiztos mandátumával. Az EBESZ-nek 55 tagállama van - az USA-tól Tadzsikisztánig. A kisebbségi főbiztos angol megnevezése High Commissioner on National Minorities. Az „on” nagyon fontos, ugyanis a mandátuma éppen arról szól, hogy nem „for”, hanem „on”. Azaz nem a kisebbségekért, hanem a kisebbségekről. A főbiztos feladata, hogy két vagy több EBESZ-állam közt fennálló vitás kérdés, feszültség, potenciális konfliktus megelőzésénél, kezelésénél, megoldásánál segédkezzen akkor, ha a konfliktus a nemzeti kisebbségek helyzetével függ össze, mégpedig csendes diplomácia bevetésével. Tehát nem közvetlenül a nemzeti kisebbség „ügyvédjeként” lép fel, hanem inkább közvetve, a két ország közti jószolgálati tevékenység eredményeként. Ehhez a viszonylag kötött mandátumhoz képest - Petőcz szerint - Vollebaek és csapata elég aktívan lép fel, habár meglehet, nem olyan „offenzív” módon, mint annak idején Max van der Stoel. Vollebaek szavaiból a következő dolgokat tartja fontosnak kiemelni a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala ügyvivője:

· A törvény úgy általában összhangban van a nemzetközi normákkal, de nem jó. Ezt kimondta, egyértelműen: a törvény nem jó.

· A szlovák kormány felkérte, hogy véleményezze a törvénytervezetet, de nem várták meg a véleményét, és elfogadták nélküle. Ez nincs összhangban az európai szokásokkal.

· A törvény esetleges negatív hatásait így utólag csak úgy lehet egyensúlyozni, ha jogilag kötelező érvényű végrehajtó rendelkezéseket fogadnak el hozzá, kormányszinten. Tehát nem bármiféle módszertani útmutatót, kultuszminisztériumi szinten, amely jogilag nem kikényszeríthető.

· A munkába - és egyébként minden kisebbségeket érintő döntéshozatalba - be kell vonni a nemzeti kisebbségeket (magyarokat), mégpedig mind politikai képviselőiket, mind a civil szférát és a társadalmi szervezeteket. A kormány nemzetiségi tanácsának hatékonyságát alaposan javítani kell. Csak ezzel együtt értelmezhető az a Budapesten elmondott tétel, hogy az „anyaország” a magyarságpolitikája kivitelezésénél kerülje az „irredentizmus látszatát”.

· Támogatja a kétnyelvűséget, de a kétnyelvűséget úgy értelmezi, hogy az kölcsönös, és nem csak egyirányú.

· Sok építő jellegű bírálatot és javaslatot hallott a törvénnyel kapcsolatban, de sok badarságot is. „Hát ezt, sajnos, nem lehet szemére vetni, hogy elmondta, mert igaz” - summázta véleményét Petőcz Kálmán.

Slota szerint meg akarjuk támadni Szlovákiát

2009. szeptember 19. - (mti)

Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke ismét élesen bírálta a magyar politikusokat, és azzal vádolta meg őket, hogy fel akarják számolni Szlovákia szuverenitását. A nacionalista politikus, aki már régen jelent meg a nyilvánosság előtt, a közép-szlovákiai Tvrdošinban, a nyelvtörvényről tartott SNS-konferencia után figyelmeztetett a szlovák szuverenitás felszámolására irányuló állítólagos magyar erőfeszítésekre. Mint fogalmazott, Szlovákiának résen kell lennie a déli szomszéd lehetséges katonai támadásával szemben. „Minden magyarnak csak egy a fontos, az, hogy eltöröljék Trianont, és elbúcsúzhatunk Szlovákiától mint szuverén országtól, mint szlovák államtól és a szlovákok nemzeti államától” - mondta Slota újságíróknak. Slota értetlenségét fejezte ki, mondván, hogy miért volt szükség a közelmúltban 1400 katona, harci gépek, harckocsik bevonásával hadgyakorlatot tartani Magyarországon. „Kevesebb hidat kell építeni a Dunán és az Ipolyon. Annyi van már belőlük, hogy ha a magyar hadsereg Dél-Szlovákiába behatolna, semmiféle pontonhídra nem lenne szüksége” - idézte a szlovák politikust a Pravda című újság internetes oldala.

Hiller István: A szlovák nyelvtörvény az Európa sokszínűséget károsítja

2009. szeptember 25. - (Oktatási és Kulturális Minisztérium)

Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Magyar Nyelv Napján azt hangsúlyozta, a nyelvek ápolása Európa sokszínűségét, gondolkodását, mentalitását fejezi ki; a szlovák nyelvtörvény Európa sokszínűséget károsítja, a közös európai tudatot gyengíti. Mint azt a tárcavezető kiemelte, a Magyar Köztársaság minden szinten biztosítja az összes Magyarországon élő kisebbség számára saját anyanyelvük használatát, ápolását, de ugyanezt elvárja másoktól is. Érteni kell és érvényre kell juttatni, hogy a magyarok számára az anyanyelv ápolása a nemzeti identitás egyik formája, ezzel senkit nem károsítunk, sőt gazdagítunk - folytatta. Az oktatási és kulturális miniszter kitért arra is, hogy a Nyelvek Európai Napja több mint egy könyvtári esemény, sokkal több, mint önmagában a nyelvtudás, nyelvtanulás kérdése. Az anyanyelv identitás, önazonosságtudat, a közösséghez tartozás kifejezője. Rámutatott arra is, hogy egy idegen nyelv elsajátítása és a saját anyanyelv ismerete között szoros kapcsolat van. „Magyarként az tud jól megtanulni olaszul, aki képes megérteni a magyar anyanyelv szépségét”. Hiller István felhívta a figyelmet arra, hogy idegen nyelvek elsajátítása kötelező, s forrása más kultúrák megismerésének. 2001 óta szeptember 26-án az Európa Tanács 48 tagállamában ünneplik a Nyelvek Európai Napját. Az esemény az Európa Tanács kezdeményezésére indult el a Nyelvek Európai Évének 2001-es sikerét követően azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet az egész életen át tartó nyelvtanulás fontosságára, valamint az iskolai nyelvtanulás jelentőségére. Az Európai Unió és az Európa Tanács - azzal a szándékkal, hogy felhívja a figyelmet a nyelvi bőségre - 2001-et a Nyelvek Európai Évének nyilvánította. A Nyelvek Európai Évének eseményein 45 ország több millió lakosa vett részt. Európa-szerte rendezvények százai adtak lehetőséget kontinensünk nyelvi sokszínűségének megünneplésére, és buzdították nyelvtanulásra a közönséget. A lelkesedés azóta sem hagyott alább, és mivel a nyelvek az európai egység elengedhetetlen kellékei, a kezdeményezés újabb ötletet szült: megszületett a Nyelvek Európai Napja. Szeptember 26-a az európai nyelvek ünnepe. Európában rengeteg nyelvet beszélnek: az európai országok hivatalos nyelvei és a több mint 60 őshonos közösség regionális vagy kisebbségi nyelve együttesen a közvélemény által nem ismert nyelvi gazdagságot jelent, és ezt még tovább színezik a más országokból és kontinensekről származó lakosok nyelvei. A nyelveknek szentelt nap három célt hivatott szolgálni: felkelteni a közönség érdeklődését Európa többnyelvűsége iránt, ápolni a kulturális és nyelvi sokszínűséget, valamint ösztönözni az iskolai és az iskolán kívüli nyelvtanulást. E célokon túl szeptember 26 az ünneplés napja is. Minden évben előadások, gyermekprogramok, zenés játékok, nyelvtanfolyamok, rádió- és televízióműsorok, konferenciák és egyéb programok százai teszik emlékezetessé a nyelvek ünnepét. Idén csaknem egy teljes héten át ünnepli az Európai Bizottság szeptember 26-át. Első programként elindítják az Üzleti platform a többnyelvűségért című kezdeményezést, amelynek keretében nyilvános vitára ösztönzik az üzleti élet szereplőit az iskolák és az oktatásügyi hatóságok bevonásával, hogy megosszák egymással bevált nyelvoktatási módszereiket. A bizottság tolmácsolási főigazgatósága, amely észleli, hogy aránylag kevesen jelentkeznek és vesznek részt sikerrel a tolmácsoknak kiírt versenyvizsgákon, Párizsban bemutatja az Európa számára tolmácsolni című videofilmet, azzal a céllal, hogy a francia anyanyelvű fiatalokat a tolmácsolás szakismereteinek elsajátítására ösztönözze. Brüsszelben konferenciát rendeznek a korai nyelvtanulásról. A bizottság Piccolingo elnevezéssel a 2-6 éves gyermekek szüleit célzó kampányt indít, amelynek középpontjában az áll, hogy a gyermekek milyen előnyöket élvezhetnek a korai életkorban megkezdett nyelvtanulás révén, illetve hogy a szülők miként juthatnak ezzel kapcsolatos információkhoz. A konferencia célközönségét az e területen működő szakértők, valamint oktatók és szülők alkotják. A legfontosabb témák: a korai gyermekkorban történő nyelvtanulásról folyó kutatás jelenlegi állása, a korai nyelvtanulás terén bevált gyakorlatok, valamint a sajátos nevelési igényű nyelvtanulók. Az EP hivatalos álláspontja szerint azon országokban vagy régiókban, ahol két vagy több hivatalos nyelv él együtt, létfontosságú a többnyelvűség megőrzése. A szöveg szerint az EP „ragaszkodik az EU hivatalos nyelvei közötti egyenrangúság elismeréséhez a nyilvános tevékenység minden területén”. Az EP a nyelvtanulás megkönnyítése érdekében támogatná a tévéműsorok feliratozását. „…tudomásul veszi, hogy a televíziós programok feliratozása elősegíti az uniós nyelvek elsajátítását és gyakorlását, valamint javítja az audiovizuális műsorok kulturális hátterének jobb megértését”. Az EP javasolja továbbá a fordítók és tolmácsok európai napjának létrehozását, vagy e foglalkozások ismertetését és szerepük hangsúlyozását a minden év szeptember 26-án megünnepelt Nyelvek Európai Napján.

Észak-balkáni dilemma

Nézet - különbség

2009. szeptember 25. - (Barát József elemzése - 168ora.hu)

Orbán Viktor Brüsszelben nyilatkozott a szécsényi tárgyalásokról. Mint mondta, abban reménykedik, hogy az unió Magyarország számára kedvező jogi állásfoglalást hoz majd. Szerinte a bajok gyökere az, hogy ma Magyarország olyan gyenge országnak tűnik a kívülálló számára, amellyel mindent meg lehet tenni. A Fidesz elnökének kommentárja azonban akkor hangzott el, amikor Szécsényben még véget sem ért Bajnai Gordon és Robert Fico sajtótájékoztatója, így Orbán Viktornak valójában fogalma sem lehetett a találkozó eredményeiről. Godot-ra vár, aki a szlovák nyelvtörvény ügyében határozott, jogi értelemben bármire is kötelező uniós határozatra számít. Jellemző, hogy a jogszabály körüli vitát a Szili Katalin által vezetett négypárti delegáció előtt szeptember elején már az a Jerzy Buzek EP-elnök is kétoldalú kérdésnek minősítette, aki júliusban még „európai kérdésként” említette. Az Európai Uniónak nincs olyan jogi mechanizmusa, amely választ adna a kisebbségi jogsértésekre - summázta a 168 Órának Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő, aki a kisebbségi ügyekkel foglalkozó többpárti intergrup elnökeként évek óta lobbizik azért, hogy az unió teremtsen végre tiszta helyzetet nemzetiségi ügyekben. Törekvése süket fülekre talált. Mint mondja, a legerősebb tagországok politikusainak a saját bevándorlóikkal kapcsolatos kérdések miatt fáj a fejük: egyszerűen képtelenek arra, hogy a migráns kisebbségek ügyét különválasszák az úgynevezett őshonos kisebbségeket megillető jogoktól. Franciaországban ötmillió bevándorolt muzulmán él. Csak Londonban kétszázféle etnikai csoportot tartanak számon. Köszönik szépen: nem is vállalkoznak arra, hogy végiggondolják, megbabrálják a Babeş-Bolyai Egyetemmel kapcsolatos problémákat. Jellemző, hogy Leonard Orban, a nyelvi ügyekért felelős román biztos még mindig nem válaszolt Tabajdinak a szlovák nyelvtörvény módosításával kapcsolatos levelére, pedig már kifutott a 45 napos határidőből. A sors fintora, hogy a nyelvi jogok letéteményese mérnökként hosszú ideig dolgozott és élt Csíkszeredában, de semmilyen érdeklődést nem mutatott a magyar nyelv iránt. Tény persze, hogy lehet lobbizni. Lehet egyperces szócsatákat vívni, meg lehet kísérelni, hogy a Petíciós Bizottság a felvidékiek kérésére tűzze napirendre ezt az ügyet. Balázs Péter külügyminiszter előveheti a problémát az Európai Tanácsban. Sőt, rendelkezésre áll egy még hatékonyabb nyomásgyakorlási lehetőség: az Európai Szocialista Párt december 7-én fog dönteni arról, hogy Fico pártját, a Smert felveszi-e rendes tagnak. Ezt korábban a Slota Szlovák Nemzeti Pártjával való együttműködés miatt nem tette meg - jórészt a magyarok tiltakozása miatt. Mindez azonban kevés ahhoz, hogy az unió a nyelvtörvény ügyében visszafordulásra kényszeríthesse a szlovák miniszterelnököt, aki a jövőre esedékes választások idején szeretné elhódítani a korrupciós ügyeiről is elhíresült nemzeti párt választóit. Ígéretet nem kaptunk, de miénk az uniós vezetők szimpátiája. Készek vizsgálódni, közvetíteni. Rendre ezzel a hírrel szolgálnak a Brüsszelből hazatérő magyar politikusok. A semminél ez is több, megmutatkozott a szécsényi tárgyalások eredményében. Fico ugyanis hazafelé vídiakeménynek szeretne látszani, míg a külvilág felé a tárgyalóképes, kompromisszumkész államférfi álarcát mutatja. Noha informális csatornákon az uniós vezetők újra és újra elmondták neki: azt várják tőle, hogy jusson előre a magyarokkal folytatott párbeszédben. A miniszterelnöki találkozó pedig a módosított nyelvtörvény ügyében igen jelentős fordulatot hozott. Bajnai csapatának sikerült nemzetközi szintre emelnie a törvény csődtömegét azzal, hogy mindkét fél vállalta: elfogadja az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának minden ajánlását a nyelvtörvény módosításával kapcsolatban, s elfogadja közvetítőnek a főbiztost. A sajtótájékoztatón Fico nem győzte hangoztatni a kamerák előtt, hogy ez számára nem gond, hiszen Knut Vollabaek főbiztos kinyilvánította: a törvénymódosítás céljai legitimek, az nem ütközik európai normákba. Ez tény. Csakhogy Vollabaek ugyanakkor határozottan bírálta a törvényt. Megállapította, hogy az felborította a kisebbségi és az államnyelv egyensúlyát, a kirótt büntetések súrlódásokat okozhatnak a magyar és a szlovák ajkú lakosság között. A dokumentum Vollabaek szerint nincs összhangban az 1999-es szlovák nyelvtörvénnyel sem, s a főbiztos szorgalmazza, hogy Szlovákiában átfogó kisebbségi törvényt hozzanak. Fico a nemzetközi sajtótájékoztatón fennsőbbségesen hangoztatta: a magyarok ma is ugyanúgy használhatják anyanyelvüket, mint a nyelvtörvény sok vitát kiváltott módosítása előtt, és személyesen garantálja, hogy magánszemélyt nem fognak büntetni a törvény megsértéséért. Ez - a fennhéjázást leszámítva - vadonatúj fejlemény, hiszen a szöveg 1.5 bekezdése szerint a törvény hatálya nemcsak intézményekre terjed ki, hanem „jogi személyekre, önfoglalkoztató személyekre és magánemberekre is”. Kétségtelen, hogy a szlovák miniszterelnök harsányabb volt a sajtótájékoztatón magyar partnerénél, de fontosabb engedményt ő tett. Ironikus, hogy miközben Németh Zsolt úgy nyilatkozott: Fico felmosta Bajnaival a padlót, hozzá hasonlóan csak egy politikus elégedetlenkedett: Jan Slota, aki szerint Szlovákia megint meghátrált a magyarokkal szemben. Nos, a záródokumentum Magyarország és főként a szlovákiai magyar kisebbség érdekeit tükrözi, ha melldöngetésben, vádaskodásban Bajnai nem vette is fel a versenyt partnerével. Kétségtelen tény: a közös nyilatkozatban együttes sajnálkozás tárgyaként említett Sólyom-affér ügyében lehet keresnivalónk uniós fórumok előtt. A szlovák fél azzal, hogy megtagadta a belépés lehetőségét a magyar államfő előtt, akkor is megsértette az uniós jogot, ha Sólyom végül maga torpant meg a határ előtt, bár tudta, hogy erőszakot vele szemben akkor sem alkalmazhatnak, ha továbbmegy. Ezt a bizottság elé lehet vinni, s ha ott három hónap alatt nem hoznak kedvező döntést, akkor panaszunkat befogadhatja a luxemburgi uniós bíróság. A határozatra azonban sokat kellene várni: Sólyom mandátuma alighanem lejár, mire a bíróság jó esetben felhívja Szlovákia figyelmét arra, hogy a jövőben tartózkodjék a hasonló jogsértésektől. Rossz esetben Bős ügye ismétlődik meg, valami langyos, se hideg, se meleg, dodonai ítélettel. Csak az a kérdés, hogy tényleg győzedelemeskedni akarunk-e Szlovákia felett. Ne feledjük: a legyőzött mindig bosszút esküszik, erre pedig Pozsonynak ott a lakosság tizede: a magyarok. Nem az ő érdekeik a legfontosabbak nekünk? Nem Fico érdeke az, hogy a nyelvtörvényről elterelje a figyelmet? Hunčík Péter szlovákiai magyar író, pszichiáter, kisebbségkutató egy hazájában írott cikkében egyszerűen szarkeverésnek minősítette a nyelvtörvény dolgát: szerinte a cél a megfélemlítés, a rossz érzés felkeltése. És tényleg: a szlovák posta vezérigazgatója utasítást adott arra, hogy a kisasszonyok a jövőben csak szlovákul beszélhetnek. Ezt vissza lehetett vonni, de mi lesz a galántai fodrászüzlet tulajdonosának hasonló parancsával? - Fico a guillotine alá hajtaná a fejét, ha nyilvánosan visszavonná a nyelvtörvényt. Nem jobb nekünk, ha hagyjuk, hogy csendben elhaljon annak alkalmazása? - fogalmazta meg a kérdést a 168 Órának Eörsi Mátyás, a parlament európai ügyek bizottságának elnöke. Vajon lehet-e hozadéka a konfrontációs politikának akkor, amikor tudjuk: a nemzetközi kapcsolatokban általában nem nyeri meg az egyik fél azt, amit a másik elveszít. Gyakori, hogy mindkét fél győztes. És gyakran mindkettő vesztes. Eörsi szerint az a dilemma áll előttünk, hogy megtaláljuk az európai választ, vagy együtt süllyedünk le valami észak-balkáni szintre: nincs ugyan háború, éppen nem lőnek, de konfliktus dől ránk konfliktus hátán, és állandósul a gyűlölködés. A szécsényi találkozó legfőbb eredménye, hogy a kétoldalú kapcsolatok ügyét a tárgyalás visszavette a Molotov-koktélt dobálóktól.

Pest megyei kisebbségek napja

2009. szeptember 22. - (pestmegye.hu)

2009. szeptember 26-án rendezik a Pest Megyei Kisebbségek napját Halásztelken. A Duna menti településen a bolgár, a cigány, a német, a szerb és a szlovák kisebbség is képviselteti magát. A nemzetiségek gasztronómiai és kulturális bemutatóval készülnek a rendezvényre, ahol Bulgária Függetlenségi Napjára is emlékeznek. A programot a kisebbségek tánc- és zenei előadásai teszik színesebbé. A rendezvény fővédnöke: dr. Szűcs Lajos, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke. A rendezvény védnökei: Varga Szimeon, a Pest Megyei Bolgár Önkormányzat elnöke és Kusev Nikola, a Halásztelki Bolgár Kisebbségi Önkormányzat elnöke. A szervezők mindenkit szeretettel várnak az ingyenes rendezvényre!

Piliscsabán a 102 éves Kati néni tiszteletére

felhúzták a szlovák nemzeti zászlót

2009. szeptember 17. - (piliscsaba.hu)

Ma ünnepli 102. születésnapját Piliscsaba legidősebb polgára Bélik Jánosné, született Piláth Katalin. Tiszteletére Dr. Solti Gábor polgármester ma felhúzatta a szlovák nemzeti lobogót, és szeretettel köszöntötte további jó erőt, egészséget kívánva. Látogatását tette, és személyesen köszöntötte Kati nénit Magyarország szlovák nagykövete Peter Weiss úr.

Tölgyessy: Nem volt szerencsés Balázs Pétern nyilatkozata

2009. szeptember 21. - (InfoRádió / Magyar Rádió)

Nem lát esélyt a gyors megoldásra a szlovák-magyar vitában Tölgyessy Péter, aki a Magyar Rádió reggeli műsorában azt mondta: a magyarellenesség a szlovák politika lételeme. Nem volt szerencsés Balázs Péternek az a nyilatkozata, amelyben arról beszélt, hogy Magyarországnak európai modorra kell tanítania Szlovákiát - vélekedett Tölgyessy Péter a mr1 Kossuth Rádió reggeli műsorában, ahol hozzátette: a külügyminiszter nyilatkozata vagy egyszerű malőr volt, vagy a magyar politika egy rosszul sikerült kontrázása, amelynek belpolitikai előnyszerzés lehetett a célja. Az alkotmányjogász úgy véli: a szécsényi magyar-szlovák kormányfői találkozón elfogadott tizenegy ponttól nem várható komoly áttörés, az eredmény csak látszólagos. A kudarc egyik oka szerinte az, hogy a Szlovákiában rendkívül népszerű Fico-kormány politikájának lételeme a magyarellenesség, így kizárt, hogy Pozsony bocsánatot kérne a magyar államfő kitiltása miatt, vagy visszavonná a nyelvtörvényt.

Dél-Tirol lehetne a minta

Tölgyessy Péter azonban hangsúlyozta: a szlovák magatartás egy-egy elemét meg kell értenünk. A fiatal és sikeres Szlovákia nemzetállamiságra törekszik, amibe nem fér bele például, hogy a Csallóközben ne lehessen szlovákul megszólalni, az irracionális szlovák félelmek és a történelmi okok szülte folyamatos szlovák kisebbségi tudat azonban szinte megoldhatatlanná teszi a kérdést. Az alkotmányjogász szerint a magyarok helyzete Szlovákiában folyamatosan romlik, és a városokból legszegényebb státusú falvak világába szorulnak vissza. Úgy véli, hogy az ideális megoldás Dél-Tirol példája lehetne, ahol mindenki beszél olaszul és németül - ettől azonban nagyon messze vagyunk, a közeledésnek pedig nyoma sincs. Talán az segíthetne, ha javulna a rólunk kialakult vélemény, és sikerül egy magával megbékélt, rokonszenves ország képét mutatnunk - mondta Tölgyessy Péter, aki hangsúlyozta: a Szlovákiához közeledéshez kis lépések kellenek, amelyben az államfőnek is megvan a szerepe. Nem természetellenes, ha a magyar kormányfő egy közadakozásból épült szobrot akar felavatni Szlovákiában, de utazásait bölcsebben kellene megszervezni - fogalmazott.

Koppintás lehet a kiöltött nyelv?

2009. szeptember 21. - (Mózes Szabolcs - Új Szó)

A múlt hét közepén még arról szóltak az Európai Parlamentből érkező hírek, hogy a testület is tárgyalni fog a szlovák nyelvtörvényről. Értesüléseink szerint viszont ez valószínűleg nem kerül egyhamar napirendre. Bokros Lajosnak, az MDF európai parlamenti (EP) képviselőjének az indítványára az EP konzervatív frakciója plenáris vitát kezdeményez a szlovák nyelvtörvényről - közölte az MDF az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a frakció támogatta Bokros Lajos azon javaslatát, hogy az EP bocsássa vitára plenáris ülésén a nyelvtörvényt és az azzal kapcsolatos észrevételeket. Hogy megtartják-e a plenáris vitát ebben a kérdésben, azt a frakcióvezetők és az EP-elnök közös tanácskozása hivatott eldönteni. Információink szerint viszont az sem teljesen egyértelmű, hogy Bokrosnak sikerült volna teljes mértékben meggyőzni frakciója vezetőségét és annak „erős embereit”. Értesüléseink szerint egyelőre a parlament legerősebb frakciója, az Európai Néppárt (EPP) - melynek az MKP mellett a FIDESZ és az RMDSZ is tagja - sem tervezi, hogy vitára bocsátaná a nyelvtörvényt a parlamentben. A lapunknak nyilatkozó Bauer Edit MKP-s EP-képviselő szerint egyhamar nem lesz vita a nyelvtörvényről az Európai Parlamentben. „A helyzet nem olyan egyértelmű. Pillanatnyilag egyet tudok biztosan mondani, hogy nem történt megegyezés az elnökök konferenciáján erről a kérdésről” - mondta a képviselőnő. Kérdésünkre, hogy ezek után az Európai Néppárt, vagy konkrétan az MKP javasolni fogja-e a nyelvtörvény vitáját az EP-ben, a képviselő azt felelte, „ez eljárási kérdés”. „Egyet biztosan tudni: a parlament októberi első ülésén a téma nem kerül napirendre”- mondta Bauer. Jogsértő lehet az MKP nyelvtörvényellenes óriásplakát-kampánya. A plakát az új nyelvtörvény mellett - ezt egyébként a Híd-Most óriásplakátjai is deklaráltan megsértették - a szerzői jogokat is sértheti. A plakáton szereplő kiöltött nyelv ugyanis jogvédett, a Rolling Stones amerikai rockegyüttes számára készítette John Pasche 1970-ben - a két szimbólum között csak annyi a különbség, hogy az MKP plakátjainak készítői a nyelvet a magyar trikolór színeivel „festették ki”. Az eredeti logó azóta a legendás rockcsapat szimbólumává vált. Ahhoz viszont, hogy valaki egy jogvédett logót felhasználjon - még ha bizonyos fokig módosítja is -, a jogtulajdonos beleegyezését kell kérni. Nem ez az első eset, hogy szerzői jogvédelmi problémák merülnek fel az MKP vagy valamely politikusa körül. 2003-ban az Európai Unióba való belépésről kiírt népszavazás előtt a Csáky Pál vezette belépéspárti kormányzati kampánystáb Varga Miklós Vén Európa című dalát akarta felhasználni a kampányban anélkül, hogy előtte kikérték volna a szerző és a jogtulajdonos beleegyezését.

Nyelvtörvény: Mikor jár büntetés?

Büntetést csak jogi személy kaphat, magán személy nem

2009. szeptember 23. - (Mózes Szabolcs - Új Szó)

Az államnyelvtörvény elfogadása óta számtalan fáma kering arról, hogy kit és miért lehet megbírságolni a jogszabály megszegése miatt. Olvasóinkat arra buzdítjuk, hogy ezentúl is beszéljenek nyugodtan magyarul, a magánszemélyek ugyanis nem sújthatók bírsággal. Összeállításunkban annak néztünk utána, kire leselkedhet az 5000 euróig terjedő pénzbírság.

Hivatalos nyelvhasználat

Az állami és az önkormányzati hivatalok, az állami tulajdonú vállalatok, az egészségügyi biztosítók, a Szociális Biztosító kirendeltségei büntetést kaphatnak, ha hivatalnokai a hivatalos kapcsolattartásban nem a szlovák nyelvet fogják használni. Azokon a településeken, ahol több mint 20 százaléknyi kisebbségi lakosság él, használni lehet az adott kisebbség nyelvét is. Büntetés jár, ha az állami és önkormányzati hivatalok, a postai, közlekedési és telekommunikációs cégek alkalmazottai, a katonák, rendőrök, tűzoltók, vasutasok a hivatalos kommunikációban nem a szlovák nyelvet fogják használni. Azokon a településeken, ahol több mint 20 százaléknyi kisebbségi lakosság él, használni lehet az adott kisebbségnyelvét is. Büntetést adható a kibocsátó hivatalnak, ha az általa kibocsátott törvényeket, rendeleteket, ítéleteket, nyilvános iratokat nem szlovák nyelven adja ki. Ez nem vonatkozik a kisebbségi tannyelvű iskolák bizonyítványaira. Büntetés jár, ha az állami vagy önkormányzati hivatalok és vállalatok ülései nem szlovák nyelven fognak történni. Azokon a településeken, ahol több mint 20 százaléknyi kisebbségi lakosság él, használni lehet az adott kisebbség nyelvét is. Büntetendő, ha a hivatalok ügyvitele, dokumentációja (például anyakönyvek, jegyzőkönyvek, statisztikák, a nyilvánosság számára szóló információk) nem kerül közlésre szlováknyelven Büntetést kap a községi hivatal, ha a községi krónikát nem szlovák nyelven vezeti. A krónikát magyarul is vezetheti, de a magyar nyelvű szöveg csak a szlovák eredeti fordítása lehet. Büntetés jár azért, ha az állami és önkormányzati hivatalok információs rendszerei (például internetes oldalai) nem szlovák nyelvűek lesznek. Egymás között szintén szlovákul kell kommunikálniuk, ellenkező esetben büntetésre számíthatnak. Büntetésre számíthat az a vállalkozó vagy vállalat, amely a hivatalos kapcsolattartásban nem fog szlovák nyelven kommunikálni. Azokon a településeken, ahol több mint 20 százaléknyi kisebbségi lakosság él, használni lehet az adott kisebbségnyelvét is. Büntetés jár az illetékes szerveknek, ha a rendőrök, katonák, tűzoltók a szolgálati kapcsolattartás során nem használják a szlovák nyelvet.

Földrajzi nevek

Büntetés jár azért, ha a települések nevei, utcanevei, a földrajzi elnevezések, az állami térképek, katasztrális térképek nem szlovák nyelven jelennek meg. Azokon a településeken, ahol legalább 20 százaléknyi kisebbségi polgár él, fel lehet tüntetni a község és az utcaneveket a kisebbség nyelvén is. Nem világos viszont, hogy ezen felül mely esetekre vonatkozik még ez a paragrafus - a minisztérium korábbi nyilatkozatai szerint a sajtóban és a tankönyvekben magyarul is fel lehet tüntetni a helyneveket.

Oktatásügy

Büntetést kap az iskola, ha hivatalos dokumentációját nem fogja szlovák nyelven vezetni. Emellett magyarul is vezetheti.

Nyilvános nyelvhasználat

Büntetést kap az önkormányzat, ha a községi hangosbemondóban először nem szlovák nyelven fog elhangzani a közlendő információ. A szlovák után magyarul is el lehet mondani, de csak ott, ahol legalább 20százaléknyimagyarél. Ha a kulturális rendezvényekről informáló nyomtatott termékek (brosúrák, katalógusok, színházi programfüzetek) nem szlovák nyelven íródnak, a szervező büntetést kaphat. A szlovák mellett - a kisebbségek százalékos arányától függetlenül - egyéb nyelven is ki lehet adni azokat, de a más nyelvű rész csak a szlovák fordítása lehet. Büntetést kap a szervező, ha a nem szlovák nyelvű kulturális és nevelőoktatási jellegű rendezvényen nem fog elhangzani szlovák felvezető szöveg. A Minisztérium illetékesei szerint elég, ha ez 2-3mondatos lesz. Büntetésre számíthat az önkormányzat, ha a területén lévő emlékműveken vagy emléktáblákon szereplő szöveg nem lesz olvasható szlovákul is. A szlovák szövegnek kell lennie az elsőnek, a nem szlovák szöveg pedig csak a szlovák fordítása lehet, nem nagyobb betűkkel írva, mint a szlovák rész. Ez nem vonatkozik a történelmi jellegű emlékművekre, a minisztérium ígérete szerint a későbbiekben pontosítja majd, mi tartozik ebbe a tárgykörbe. Büntetés súlya alatt szlovákul kell írni a munkaszerződéseket. Büntetést kap a szervezet (polgári társulás, pártok, kereskedelmi társaságok), ha dokumentációját nem fogja szlovák nyelven vezetni. A szlovák mellett egyéb nyelven is vezetheti. Büntetést kap a kórház, ha dokumentációját nem szlovák nyelven fogja vezetni. Büntetés jár azért, ha a reklámtáblák, feliratok, a nyilvánosság tájékoztatására szolgáló közlemények (az üzletekben, sportlétesítményekben, vendéglőkben, busz és vasútállomásokon, utcákon, a tömegközlekedési járművökben) nem lesznek szlovákul feltüntetve. A más nyelven írt információk csak a szlovák szöveg után következhetnek, azok fordításai lehetnek, s nem lehet azokat nagyobb betűvel feltüntetni, mint az eredeti szlovák szöveget. Büntetés jár a hivataloknak és vállalatoknak, ha 2009. december 31-éig nem fordítják le szlovákra krónikáikat, információs kiadványaikat, hirdetéseiket, az emlékműveken olvasható szövegeket. Nem kell megváltoztatni azt az emléktáblát, melyet a törvény hatályba lépése -2009szeptember elseje - előtt helyeztek el és a szlovák nyelvű felirat második helyen szerepel, de ugyanolyan terjedelemben és nagyságban, mint a nem szlovák nyelvű felirat. Büntetést csak jogi személy kaphat, magán személy nem.

Peter Weiss: Ez a nyár egy kicsit forróra sikerült

2009. szeptember 24. - (Izsák Norbert, Dobszay János - Heti Világgazdaság)

Szlovákia budapesti nagykövete gyerekként az Egri csillagokat, később Kertészt és Bibót is olvasott. Peter Weiss a HVG Portré rovatának úgy nyilatkozott, a trianoni trauma messze nem egyedülálló a történelemben, s a magyar politika túl erőteljesen ventilálja azt.

HVG: Fut Magyarországon egy internetes szavazás, amelynek szervezői a legszebb magyar szavakat keresik. Ne vegye provokációnak, de lenne esetleg jelöltje?

Peter Weiss: Egy ideig nemzetiségileg vegyes környezetben, Galántán éltünk a feleségemmel, és bár magyarul nem tudok, sok alapvető kifejezést felszedtem. Ami minden nyelven, így magyarul is nagyon szép, és nagy örömmel mondogatom is a feleségemnek, az a „szeretlek”.

- És rövid itt-tartózkodása óta Budapestet mennyire sikerült megszeretnie?

- Ez a nyár tényleg egy kicsit forróra sikerült. Viszont a feleségem szerint a legrosszabb, ami velem megtörténhet, ha nem történik körülöttem semmi.

- Hát, tényleg nem nyugdíjas posztot választott - már ha választhatott. Jutalomként vagy büntetésként vezényelték, illetve száműzték hozzánk?

- 2002-ben tudomásul vettem, hogy a választók úgy döntöttek, vége a politikai karrieremnek. Fico miniszterelnök úr és régi jó barátom, Boris Zala, Szlovákia Szociáldemokrata Pártjának korábbi elnöke viszont meggyőzött, hogy a tapasztalataimra külföldön szükség lehet.

- Túl azon, hogy kedveli a kihívásokat, mivel érdemeltük ki a megkülönböztetett figyelmét?

- Sok mindennel. Gyerekként, már 14 évesen befaltam az Egri csillagokat, és sokat nevettem Karinthy írásain. Ismerem Kertész Imre több regényét, és Bibó Istvánnak a nemzetek kollektív hisztériájáról szóló zseniális elemzését is. Számomra soha nem jelentett problémát, ha a magyar nemzetről mint kulturális értelemben egységes nemzetről gondolkodnak. A problémát korábban és most is a magyar állam és a Szlovák Köztársaság magyar állampolgárai közötti intézményes kötődések kialakítása jelenti.

- Ha már ilyen jól ismeri a magyar lélek rejtelmeit, elárulja, hogy vélekedik - szigorúan magánemberként - a magyarságot sújtó trianoni döntésről?

- A 20. század sok nagy traumát hozott, a trianoni semmiképpen sem egyedülálló vagy különleges, hiszen az utóbbi évszázadban nemcsak az Osztrák-Magyar Monarchia, hanem az oszmán birodalom, a Szovjetunió és Jugoszlávia is felbomlott, és a két világháború következtében több állam határai módosultak. Ha más nemzetek is olyan erősen ventilálnák a traumáikat, ahogyan azt a magyar politikai elit teszi, akkor ma nem lenne Európai Unió.

- Amely még a szlovák nyelvtörvényt sem tiltja. Ön soha nem gondolkodott azon, hogy egy szlovákosabb névvel hosszabb távon is érvényesült volna a politikában, mint a Weiss-szel?

- Soha. Őrzök egy papírt abból az időből, amikor Szlovákiában életbe léptek a nürnbergi törvények, és akkor a nagyapám azt bizonyította, hogy az őseink Morvaországban élő németek voltak. Az, hogy a nagyszüleim - éppen a név miatt - kis híján koncentrációs táborba kerültek, egész életemben kísérteni fog. Ezért is lettem elkötelezett antirasszista. Büszke vagyok, hogy közbenjárásomra lett nemzeti ünnep Szlovákiában az 1944-es antifasiszta felkelés emléknapja.

- Ilyen demokratikus pedigrével mit szól a magyarellenes Jan Slota verbális ámokfutásaihoz?

- Nekem Szlovákia érdekeinek képviselete a feladatom, nem az, hogy megmagyarázhatatlan mondatokat magyarázzak. Elég nagy baj, hogy Magyarországon nemcsak a szélsőségesek, de a mainstream lapok is közölnek hasonló szellemű, csak épp ellentétes előjelű gondolatokat.

- Ön minden korábbi kijelentését vállalni tudja? Még a rendszerváltás előttieket is?

- A Marxista-Leninista Intézet nagyon haladó szellemiségű intézmény volt. Hamar rájöttem, hogy nem az egyénekben van a hiba, a rendszer van rosszul kitalálva.

- És hogy került a békés kutatóintézeti életből a politikába? Vagy titkon mindig erre vágyott?

- Tulajdonképpen a véletlen műve. Felbosszantottak a szlovák tévében a peresztrojka idején futó közéleti vitaműsorok. Ezt szóvá is tettem az akkori hírigazgatónál, aki a forradalom kirobbanása után azzal hívott be egy élő vitaműsorba, hogy ez olyan műsor lesz, amilyet én akartam. Nem utasíthattam vissza.

- Még a végén kiderül, hogy a manapság önt élesen kritizáló médiának köszönheti a karrierjét.

- Azt hiszem, valóban az így szerzett népszerűségem okán választottak a szociáldemokrata útra lépett új párt elnökévé. A Demokratikus Baloldal Pártját egyébként úgy építettük fel, hogy minden kisebbség képviselve legyen benne. Nem a mi hibánk, hogy a nemzetiségi alapon szerveződött pártok lassacskán elszívták a kisebbségieket.

- Árulóként, netán új honfoglalóként tekint azokra a szlovák honfitársaira, akik hozzánk járnak át vásárolni, vagy itt vesznek olcsó ingatlant, hogy aztán Pozsonyba ingázzanak?

- Ez az EU bővítésének teljesen normális gazdasági következménye - ahogy az is, hogy önök közül sokan szlovák rendszámú autóval járnak, és Szlovákiában bejegyzett cégeik vannak. Voltak ugyan olyan hazafias érvelések, hogy szlovák polgár ne Magyarországon költse a pénzét, de azt gondolom, itt csak arról van szó, mindenki szeretné kihasználni az EU egységes piacát.

- Ha már EU, mit érez, amikor arra gondol, hogy önök már eurót használnak, és még a focicsapatuk is kijutott a vébére, szemben velünk, akiknél ez utóbbi már csak matematikai esély?

- Ezek bizonyos mértékig valóban a nemzeti büszkeség elemei, de ahogy mondani szokták, a kenyér az ilyenektől még nem lesz olcsóbb.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

...

...

...

...

...

...

...

Oznamy

Laptapir

Oplatí sa nás predplatiť

PredplLuNo15-01

Máj 2025
Po Ut St Št Pi So Ne
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Redakcia | Kontakt

Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript.
Tel.: (+36 1) 878 1431
Fax: (+36 1) 878 1432

Poštová adresa: 1558 Budapest, Pf. 199

Facebook

 

Nájdite nás

Majiteľ

CSS logo

Vydavateľ

SlovakUm-01

Sponzor

Urad

luno.hu

 OnLine LuNo Portál | Ľudové noviny
Portál Slovákov v Maďarsku
Az Országos Szlovák Önkormányzat által alapított lap
Ľudové noviny –
týždenník Slovákov v Maďarsku
(ISSN 0456-829X)
Főszerkesztő neve: Fábián Éva

Redakcia Ľudových novín

E-mail: Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript.
Adresa/Cím: 1135 Budapest,
Csata utca 17. 1/9
Poštová adresa:
1558 Budapest, Pf. 199
Telefón: (+36 1) 878 1431
Tel./ Fax: (+36 1) 878 1432
Vydavateľ/Kiadó: SlovakUm Nonprofit Közhasznú Kft.
Copyright © 2025 luno.hu | OnLine LuNo Portál | Ľudové noviny. Všetky práva vyhradené.