Imrich Fuhl válogatásában

Januártól már nem adja ki a szlovák és a német kisebbség lapját a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Az évente tízmilliós veszteséget termelő lapok kiadását az Országos Szlovák Önkormányzat illetve a Neue Zeitung Alapítvány veszi át; a veszteség átvállalása azonban veszélybe sodorhatja a lapok további megjelenését. Információink szerint részben a kiadó privatizálási tervei, részben pedig a lapok által termelt veszteség miatt a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megválik két kisebbségi lapjától, a szlovák Ľudové novinytől és a német Neue Zeitung országos terjesztésű hetilapoktól. A lapok kiadására szóló szerződés az év végével jár le, melyet már nem hosszabbítanak meg, így 2010 januárjától már a kisebbségek szervezetei, szlovák részről az Országos Szlovák Önkormányzat, német részről pedig a Neue Zeitung Alapítvány látják el a kiadói feladatokat. Mint azt az 52 éve megjelenő Ľudové noviny főszerkesztőjétől, Racskó Erzsébettől megtudtuk, a lap tízmilliós (8 és 12 millió forint közötti) nagyságrendű veszteséget termelt évente, amit eddig a Közlönykiadó fedezett, a jövőben viszont már a kisebbségi önkormányzatnak kell megoldania a hiány pótlását. Egyelőre nem lehet tudni, honnan lesz pénz a lap további finanszírozására; információink szerint több munkatárs helyzete bizonytalan, bár egyelőre nem terveznek formátumváltoztatást és tartalomcsökkentést a lapnál. A szlovák nemzetiségi lapéhoz hasonló volumenű veszteséggel kiadott Neue Zeitung főszerkesztője, Schuth János külföldön tartózkodik, ezért nem tudtuk elérni. A szerkesztőségtől annyit tudtunk meg: a jövőre már az alapítvány gondozásában megjelenő lapnál nem terveznek változtatásokat. A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadót is megkerestük, de a további részletekre vonatkozó kérdéseinkre eddig még nem kaptunk választ.

http://emasa.hu/cikk.php?id=4916

Vita a hazai román lapok támogatásáról

http://www.emasa.hu/cikk.php?id=3367

„A kisebbségi sajtó nem tartozhat politikai testület alá”

2004 - Nemzetiségi lapok tiltakozó levele - sajtótájékoztató

http://www.romaweb.hu/romaweb/index.jsp?p=hir&sp=view&id=1212

2006 - A nemzetiségeken spórol a kormány

- Veszélybe kerülhetnek a határon túli magyar lapok is

http://www.luno.hu/content/view/3446/91

A szlovákok népújságja (Magyar Sajtó - 2003. november)

http://www.luno.hu/content/view/71/91

A hetilap kiadását biztosító pénzeszközöket a Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány biztosítja. Ez a támogatás 2007-ben 26 311 733 forint volt, ami kevesebb, mint fele az összegnek, amelyből az újság megjelenik (a nyomdaköltség éves szinten mintegy 16 millió forint, a fizetések, amelyek alacsonyabbak, mint az átlagos pedagógus bérek, mintegy 14 millió forint). A hiányzó összeget a Magyar Hivatalos Közlönykiadó biztosítja, amely lapunkat az Országos Szlovák Önkormányzattal kötött megállapodás alapján kiadja. Ebben az évben a Szlovák Köztársaság kormánya 1 millió szlovák korona támogatást biztosított hetilapunk számára, amely hozzájárul a veszteségek csökkentéséhez...

(Beszámoló a Ľudové noviny 2007. évi tevékenységéről)

2010 végére megépülhet az új szlovák ház Pilisszentkereszten

2009. november 17. - (Duna TV Híradó)

http://80.249.172.27/video/2009_47/10210021588550.wmv

2010 végére megépülhet az új szlovák ház Pilisszentkereszten. A helyi szlovák önkormányzat aláírta a szerződést az Országos Szlovák Önkormányzattal az épület használatáról - ezzel az utolsó akadály is elhárult a munkálatok megkezdése elől. A magyar és a szlovák állam egyaránt 80-80 millió forinttal támogatja az építkezést, amelyet a tervek szerint jövő év december végéig be kell fejezni. „A jogerős építési engedélyre várunk még, napokon belül meg kell érkeznie, a tervek szerint december elején elhelyezzük az alapkövet. Utána sor kerül a különféle tenderek kiírására, és remélhetőleg márciusban el fog kezdődni az építés” - nyilatkozta Demjén Márta, a pilisszentkereszti szlovák önkormányzat elnöke.

Kisebbségek parlamenti képviselete leghamarabb 2014-től

2009. november 24. - (mti)

Legkorábban 2014-től lehet parlamenti képviselete a hazai kisebbségeknek - jelentette ki Szili Katalin a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fórumának ügyvezető elnöke, a fórum keddi ülése után, amelyen a magyarországi kisebbségeknek anyagi helyzetéről és a 2011-es népszámlálásról is tárgyaltak. A tanácskozáson - amelyen Katona Béla, az Országgyűlés elnöke is részt vett - elfogadtak egy határozattervezetet, amely alapján 2012. december 31-ig a magyar kormány a parlament elé terjesztheti azt a törvényjavaslatot, ami tartalmazza a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletét. Szili Katalin elmondta még, hogy a határozattervezet tartalmazza azokat a kereteket, amelyek alapján a kormány javaslatát megteheti. Elindulhat egy olyan munka, amelynek eredményeként a 2014-es választásokon már lehet parlamenti képviselete a kisebbségeknek - mondta Szili Katalin. Hangsúlyozta, hogy összetett kérdésről van szó, amely összefügg a parlamenti képviselők számának már többször javasolt csökkentésével, és emlékeztetett rá, hogy a kisebbségek parlamenti képviseletének megoldatlansága miatt 1992 óta tart a mulasztásos alkotmánysértés. Az Országgyűlésnek december 15-ig kell majd foglalkoznia a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fórumának működéséről szóló határozattervezettel. Szili Katalin szerint a fórum a kisebbségek parlamenti képviseletének legkorábbi megoldásáig, 2014-ig működhet majd. A 2010-es költségvetéssel kapcsolatban a fórumon egyetértés mutatkozott abban, hogy jövőre „semmilyen csorbát nem szenvedhet a kisebbségi média, a sajtóorgánumok támogatása” - mondta az Országgyűlés volt elnöke, hozzátéve, hogy a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága havonta fogja átutalni a szükséges pénzösszegeket. A fórumon résztvevő országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek állásfoglalása szerint a Magyar Televízió kisebbségi műsorainak változatlan formában kell megmaradniuk a jövőben. Ez „alapkövetelmény, kötelező feladat” - jelentette ki Szili Katalin. A 2011-es népszámlálással kapcsolatban elmondta, hogy a fórum ragaszkodna ahhoz, hogy az összehasonlítható legyen a 2001-es, előző népszámlálás adataival, és ezért a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdést is tartalmaznia kell. Végül elmondta, hogy hamarosan létrejöhet a Nemzeti kulturális Alapon belüli Kisebbségi Kollégium.

Sokféleség és egység - Nemzetiségi nap a budapesti szlovák iskolában

2009. november 17. - (Juhász Katalin - bumm.sk)

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet idén először rendezte meg a budapesti nemzetiségi iskolák találkozóját „Európa: sokféleség és egység” címmel. A nemzetiségi nap részeként nyílt meg a „Chachipe” című nemzetközi fotókiállítás, amelyet a Nyílt Társadalom Intézet és az OSA Archívum, valamint a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége által meghirdetett pályázat legjobb műveiből állítottak össze. Varga Ferenctől, az intézet pedagógiai szakértőjétől megtudtuk, hogy a fotópályázatra fiatalok nevezhettek műveikkel, a képek a Kelet-közép Európában élő roma származásúak mindennapjaiba nyújtanak bepillantást. A rendkívül gazdag anyag hamisíthatatlan egyediséggel mutatja be a cigány kultúra sokszínűségét. A házigazda budapesti szlovák iskola tanulói népdalcsokorral üdvözölték a vendégeket, köztük Szlovákia magyarországi nagykövetét. Csörgöl Istvánné igazgató, akinek vezetése alatt a budapesti szlovák iskola az elmúlt években számos kiemelkedő színvonalú rendezvénynek nyújtott befogadó, barátságos otthont, két nyelven köszöntötte a közönséget. A program konferenciával folytatódott, az előadók a Magyarországon működő német, szerb, horvát, roma és szlovák nemzetiségi iskolák munkáját mutatták be, ismertetve az anyaországi kapcsolatokat és felvázolva a távlati célkitűzéseket. Mialatt a pedagógusok a konferencián ismerkedtek egymás gondolataival, a diákok kosárlabdacsapatai a sportcsarnokban mérkőztek meg. A népviseleteiket büszkén viselő gyerekek divatbemutatóval készültek, kézműves foglalkozások és játszóház várta őket, illetve megkóstolhatták a különböző nemzetek ételspecialitásait. A hagyományos viseleteket Huszanyik Éva és Rostás Zoltán iparművészek alakították át számukra oly módon, hogy mindennapi viseletként is hordhatóak és kényelmesek legyenek. Információink szerint ez volt a nap egyik legnépszerűbb eseménye. A gálaműsort a Magyar Táncművészeti Főiskola fergeteges erdélyi táncbemutatója nyitotta meg. A szerb iskola kisdiákjai esztrádműsorral lepték meg az érdeklődőket, míg a német nemzetiségiek verset mondtak, hagyományápoló produkciót mutattak be, és iskolájuk indulóját is előadták. A horvát iskola diákjai kólót táncoltak, a roma nemzetiségi iskola diákjai pedig a dzsessz és könnyűzenei mellett autentikus néptánccal kápráztatták el a közönséget. A házigazda szlovák iskola híres néptánccsoportja élő zenei kísérettel mutatta be produkcióját. A találkozót igazi nemzetközi táncház zárta. A szervezők célja az volt, hogy a jelen lévők megismerjék egymás kultúrájának értékeit. A rendezvényen összesen mintegy 250-en vettek részt, javarészt gyerekek, akik ízelítőt kaphattak a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek színes és változatos hagyománykincséből.

Megyei választások: taroltak a Smer jelöltjei

2009. november 29. - (tasr - Új Szó)

Szlovákia regionális térképe vörösbe borult, a megyei választások második fordulójában is taroltak a Smer jelöltjei. Egyedül Pozsony megyében született ellenzéki győzelem, Pavol Frešo itt legyőzte Vladimír Bajant. A részvétel mind a négy megyében alacsony volt. Pozsony megyében a részvétel 20,18 százalékos volt. Pavol Frešo (SDKÚ-DS, KDH, MKP, OKS és SaS) a szavazatok 60,51 %-át szerezte meg, míg az eddigi megyei elnök, Vladimír Bajan (független, a Smer-SD, ĽS-HZDS, SZS és a HZD) 39,49 %-ot szerzett. Eperjes megyében Peter Chudík, a Smer-SD, ĽS-HZDS, HZD és az SZS jelöltje a szavazatok 54,06 %-át kapta. Ján Hudacký (KDH, SDKÚ-DS, SaS) 45,94 %-ot kapott. A választási részvétel 19,22 %-os volt. Trencsén megyében az ĽS-HZDS, Smer-SD és az SNS jelöltje, Pavol Sedláček a voksok 59,08 %-ával nyert. Martin Fedor, az SDKÚ-DS, KDH, SaS és az OKS jelöltje 40,92 %-ot kapott. A választási részvétel 15,77 %-os volt. Besztercebánya megyét egy európai parlamenti képviselő fogja irányítani, Vladimír Maňka, akit a Smer-SD és az ĽS-HZDS jelölt. Maňka a voksok 53,71 %-át kapta. Ellenfele, Jozef Mikuš 46,29 %-ot kapott. Őt a SDKÚ-DS, KDH, OKS, KDS és SaS koalíció indította. A választási részvétel 18,1 százalékos volt. Az eredmény immár hivatalos, mivel azt az Országos Választási Bizottság is megerősítette vasárnap reggel tartott sajtótájékoztatóján. A választási jegyzőkönyvet a bizottságból egyedül a Szlovák Néppárt jelöltje, Andrej Trnovec nem írta alá, a többi 13 bizottsági tag igen.

Nyolcból hét megyében Fico-párti elöljárót választottak Szlovákiában

2009. november 29. - (hirado.hu - mti)

A baloldali kormánykoalíció sikerét hozta a megyei elöljáró-választás második fordulója szombaton Szlovákiában. A négy megye közül háromban - Besztercebánya, Trencsén és Eperjes - a koalíció jelöltje szerezte meg az elöljárói tisztséget, míg Pozsony megyében az ellenzék volt sikeres - közölte a szlovák statisztikai hivatal a nem hivatalos végeredményt késő éjjel. A nyolc szlovákiai megye közül négyben - Nyitra, Kassa, Nagyszombat és Zsolna - már a két héttel ezelőtt lezajlott első fordulóban sikerült megválasztani a megyefőnököt. Mind a négy régióban a koalíció által támogatott jelölt győzött. A választási részvétel nem érte el a húsz százalékot sem, alacsonyabb volt, mint az első fordulóban. A második fordulóba két, az első fordulóban legtöbb szavazatot szerzett jelölt jutott. Az lett az elöljáró, aki megkapta a leadott szavazatok egyszerű többségét. Robert Fico, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) elnöke, kormányfő szerint a megyei önkormányzati képviselő-választás, illetve az elöljáró-választás egyértelműen pártja, illetve a baloldali kormánykoalíció sikerét hozta. „A Smer képviselőinek száma a megyei parlamentekben megduplázódott, az elöljáró-választás pedig 7-1-es győzelmünkkel végződött. Ez pártunk hatalmas sikere” - jelentette ki Fico késő éjjeli sajtóértekezletén Pozsonyban. A kormányfő szerint Pozsony megyében azért maradt alul a Smer, mert hibákat követett el a felkészülésben, amelyeket most elemezni fognak. Részletekbe azonban nem volt hajlandó bocsátkozni. „A gazdasági válság közepette kormányzati pozícióban ilyen eredményt elérni nagy siker. Abszolút elégedettek vagyunk” - húzta alá Fico. Mikulás Dzurinda, a Szlovák Keresztény és Demokratikus Unió (SDKU) elnöke szerint az ellenzék pozsonyi sikere áttörést jelent. „Eddig egyetlen megyei elöljárónk sem volt, most van. Ez egyfajta áttörés” - mondta újságíróknak a volt kormányfő. Az elöljárói tisztségekért két magyar jelölt is versengett, de a magyarok által jelentős számban lakott két megyében - Nyitra és Nagyszombat - a kormánykoalíció jelöltje már az első fordulóban nyert. A két hete lezajlott megyei önkormányzati képviselő-választások a Smer megerősödését eredményezték. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) 40, míg a Híd-Most két mandátumot szerzett.

Szlovákia magyar szemmel

Beszámoló a Széchenyi István Szakkollégium által szervezett konferenciáról

2009. november 29. - (Albert Dóra - kitekinto.hu)

Az ELTÉ-n rendezett egész napos előadássorozat célja az volt, hogy felfedje a közelmúltban feszültté váló szlovák-magyar viszony okait, és előrevetítse a lehetséges megoldási utakat, valamint bemutassa az ország gazdasági-társadalmi helyzetét és a magyar kisebbség előtt álló kihívásokat. A konferencia hallgatói a kerekasztal-beszélgetések és előadások révén komplex képet kaphattak Szlovákia múltjának jellemzőiről, és a jelenhez vezető gazdasági-társadalmi átalakulás elemeiről. A meghívott előadók felvázolták a szlovákiai magyar kisebbség, az anyaországbeli magyarok és a szlovákok kapcsolatának sarokpontjait, a két ország közti viszonyrendszer közelmúltbeli alakulását, és a jövő kérdéseit is.

A nyitó előadást Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára tartotta. Bevezetésként összefoglalta a magyar szomszédságpolitika elmúlt húsz évét: szerinte az utóbbi időben a médiának köszönhetően a valós helyzetnél lesújtóbb kép alakult ki az emberekben a szlovák-magyar kapcsolatokról. Hangsúlyozta, hogy uniós szinten és a határmenti kistérségek kapcsolatában is reménytelibb a helyzet a gazdasági racionalitás diktálta közös érdekek miatt. Gémesi Ferenc úgy vélte, hogy a határon túli magyarság nem homogén egység, ezért magyar oldalról differenciált politika alkalmazására van szükség. Az eltérő szerkezet a határon túli magyar pártok mozgásterét is szűkíti, hiszen nem tudják egységesen képviselni a koncentráltan és szórványban élő magyarok érdekeit. A jövőben ezért valószínűnek tartja az etnikai önmeghatározású pártok regionálissá alakulását.

Gazdasági tanulságok

A konferencia a szlovák gazdaság helyzetének bemutatásával folytatódott. Július Horváth, a Central European University professzora a szlovák gazdasági felemelkedés okait boncolgatva arra jutott, hogy a sikerek alappillére a csehszlovák állam kezdete óta fennálló monetáris stabilitás volt. A szlovák eredmények annak tekintetében különösen meglepőek, hogy Csehszlovákia aszimmetrikus fejlettségű államalakulataitól magas munkanélküliséget örökölt. A függetlenség kikiáltása után regnáló kormány ellentmondásos tevékenysége után az 1998-as kormányváltás reformokat és nyitást hozott a Nyugat felé, és az ország vezetése azóta is a realitásokhoz igazodó politikát folytat, ami tovább erősíti a gazdasági fejlődést. Ugyancsak a gazdasági tényezők elemzésével foglalkozott előadásában Bartha Attila, a Kopint-Tárki kutatási igazgatója. Kiemelte a szlovák fiskális reform és euróbevezetés Magyarország számára fontos tanulságait, elsősorban a monetáris politika stabilizálása lehet követendő példa. Bartha Attila kitért a két ország közti különbségekre: a gazdasági növekedés 2002-ben bekövetkezett fordulópontja óta a magyar eredmények rendre a szlovák alatt maradnak, és ugyan a munkanélküliség még Szlovákiában magasabb, a hosszú távú tendencia konvergenciát mutat. (10-11%-nál fognak összeérni a szintek a magyar emelkedés és szlovák csökkenés miatt.) Nagy a különbség az államháztartás egyenlegét tekintve is: míg Szlovákia 2003 óta teljesíti a maastrichti kritériumokat, a magyar hiány csökken ugyan, de korábban magas volt. Az eltérő makrogazdasági mutatók ellenére a társadalmi egyenlőtlenségek és feszültségek hasonló mértékű problémát jelentenek mindkét ország számára, de Szlovákia az euró bevezetésével biztos pénzügyi háttér tudatában a megoldások bővebb tárházából válogathat.

Magyar identitás szlovák környezetben

A konferencia második része a magyarság szlovákiai helyzetével, identitásbeli problémákkal foglalkozott. Kollai István, a Terra Recognita alapítvány munkatársa a szlovákiai közgondolkodásban élő magyarság-képről beszélt, amelynek fókuszába a közös múltról zajló vitát állította. A két nemzet közti megértést akadályozza a terminológiai vita, hiszen például az egyes történelmi-földrajzi fogalmak elnevezésében sincs konszenzus. Másrészt visszaveti a szlovák-magyar közeledést a tartalmi vita a két nép eredetéről. Kollai István azonban azt emelte ki, hogy ezek az ellentétek csak szimbolikus jelentőségűek, valódi hatással csak a politikai és értelmiségi elit napirendjének alakulására vannak. Pozitív példaként felhívta a figyelmet Dušan Kováč és Elena Mannová szlovák történész munkásságára, aki a történelmi Magyarország létezéséhez köti a szlovák identitás kialakulását. Szerinte az ilyen nézetek kiindulópontul szolgálhatnak a közös múlt jobb feldolgozásához. A szlovákiai magyarok helyzetének másik meghatározó kérdéséről, az identitásról Lampl Zsuzsanna, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem adjunktusa tartott előadást. A magyar kisebbség azonosságtudata nem egységes: ugyan az önbesoroláson alapuló deklarált identitás erős a magyarok körében, a nemzethez mint értékhez való viszonyulásuk már kevésbé szilárd. Csak 35%-uk vállalja felelősséggel, büszkén az anyanyelvét, kultúráját. A nemzeti identitást kialakító és továbbformáló tényezők szintén nem egyértelműen a stabil magyar önazonosság irányába mutatnak. Összességében a szlovákiai magyarok 66%-a nevezhető szilárd magyarnak. Annak érdekében, hogy a magyar kisebbség újra felfedezze az identitását, komplex identitáserősítő programra van szükség, amely lehetővé tenné a magyarok növekvő asszimilálódásának lefékezését. A stratégiának különböző kihívásokra kell választ találnia: általános értelemben elő kell segítenie, hogy a magyarság felismerje magyar identitás pozitívumait, speciális értelemben eltérő programot kell felvázolnia a tömbben és a szórványban élő magyarok számára. Előbbiben a magyar-léttel szembeni negatív érzéseket kell enyhíteni, utóbbiban újra kell teremteni a nemzeti önazonosságot. Az identitás fontos része a nyelv, ennek kapcsán a szlovák államnyelvtörvényről beszélgetett Halász Iván, az MTA Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, és Szabómihály Gizella, a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Iroda elnöke. A szakértők figyelmeztettek arra a tényre, hogy a nyelvtörvény már 1995-ben megszületett, bár csak a 2009-es módosítása váltott ki nemzetközi visszhangot. Szabómihály Gizella rámutatott, a nyelvhasználat összekapcsolódik a területi autonómia kérdésével, így a pszichikai hatások nagyobb jelentőséggel bírnak, mint a gyakorlati következmények. Ez pedig az érdemi tárgyalásokat is akadályozza. Halász Iván a törvénnyel kapcsolatos jogi és kommunikációs problémákra hívta fel a figyelmet, hiszen egyrészt eszközzé válhat a választók mobilizálásában, másrészt az értelmezése számos csúsztatásra ad lehetőséget. A megszólalók egyike sem bízik a társadalmi feszültség számottevő csökkenésében, mindössze a heves indulatok mérséklődése várható az idő múlásával. A magyar kisebbség számára identitásképző erőt jelenthetnek az egyetemeken működő diákszervezetek. A meghívott előadók közt volt a révkomáromi Harsányi János Szakkollégium igazgatója, Antalík Imre is, aki ismertette a Szlovákiában működő magyar szakkollégiumok jellemzőit. A szakkollégium fogalmával kapcsolatban a szlovák egyetemeken is ellentmondásos vélekedés alakult ki, ugyanakkor a diákszervezetektől eltérő, szakmaiságra alapozó jellegét mindenképpen fontosnak tartotta hangsúlyozni. A 2004-ben alakult Harsányi János Szakkollégium is ezt a profilt erősíti: fókuszában a közgazdaságtan áll. Az egyszerre legfeljebb 10-12 tagú szervezet célja az, hogy társadalmi cselekvést szorgalmazó értékrendet alakítson ki a tagjaiban, és kapcsolatkialakító funkciót lásson el a magyar kisebbség fiataljainak körében. Hosszú távon pedig hozzá szeretne járulni az egységes szlovákiai magyar értelmiség továbbéléséhez.

Politikai képviselet

A szlovákiai magyarok helyzetét jelentősen befolyásolja a politikai képviseletük életképessége, ennek aktuális problémáiról beszélgetett Szabó Vilmos, a Külügyminisztérium államtitkára, és Németh Zsolt, a Parlament Külügyi és Határon túli Magyarok Bizottságának elnöke. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői a szlovák helyhatósági választások tükrében elemezték a magyar kisebbség lehetőségeit. Szabó Vilmos figyelmeztetett: a politikai polarizálódás nem kedvezett a magyarság parlamenti képviseletének, a Híd-Most inkább az MKP versenytársa lett, ahelyett, hogy újabb választókat szólított volna meg. Németh Zsolt hozzátette, hogy a Híd gyenge szereplése az MKP legitimitását stabilizálja, a képviselet továbbra is az ő kezében marad. Azonban nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a magyarság képviseletét gyengíti a választási körzethatárok kialakítása, és a megosztott, passzív politikai környezet. Az MKP tartós ellenzéki szerepre rendezkedett be, a sérelmeket elsősorban nemzetközi színtérre terelve, ahol az anyaország támogatására is számít. Németh Zsolt úgy vélte, a magyar félnek szoros kapcsolatra kell törekednie a kisebbségi magyarság szervezeteivel, a hosszú távú válságkezelés érdekében az együttműködésbe a szlovákiai ellenzéket is be kell vonnia. A felek közti egyeztetésnek fórumot biztosít a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma és a várhatóan újrainduló Magyar Állandó Értekezlet. Mindezek mellett a köztársasági elnök szerepét is kiemelte a határon túli magyarok érdekképviseletében. A konferencia tanulságaként elmondható, hogy északi szomszédunkkal összekötnek minket a történelmi szálak és az ott élő magyar kisebbség is, ezért rendkívül fontos, hogy ismerjük az országban zajló gazdasági-társadalmi folyamatokat. A szlovákiai magyarok fennmaradása érdekében szükség van a magyarok identitásának erősítésére és a két ország kölcsönös elismerésén alapuló kapcsolatok kialakítására, amelyre már az uniós színtér is lehetőséget nyújt. A gazdasági fejlődés tekintetében is az együttműködés és egymás jól bevált gyakorlatainak átvétele vezethet a kiegyensúlyozott viszonyhoz, a társadalmi egyetértés eléréséhez pedig közös alapokon nyugvó múltértelmezés szükségeltetik.

Januártól vetítik a Báthoryt

2009. november 28. - (dunatv.hu)

Szombathelyen a szlovák filmnapok nyitányaként mutatták be Juraj Jakubisko Báthory című filmjét. A magyarországi premierre csaknem két évet kellett várni. A véres grófnőként elhíresült Báthory Erzsébetről szóló, minden idők legdrágább közép-európai filmalkotása januártól látható a magyar mozikban. 45 helyszín, 16 kastély, 4 ezer statiszta és több mint 4 milliárd forintos költségvetés - hollywoodi szuperprodukciókkal is felveszi a versenyt a szlovák filmrendező, Juraj Jakubisko legújabb filmje, amely Báthory Erzsébetről szól. A film ugyan már 2006-ban elkészült, és azóta több országban, köztük tavaly Szlovákiában is bemutatták, a magyarországi közönség csak most, a szombathelyi szlovák filmnapok keretében láthatta először az alkotást, amelyet a szlovák nagykövet ajánlott a nézők figyelmébe.

Báthory Erzsébet élete a filmvásznon

Egy tanú szerint 670 szüzet ölt meg

2009. november 28. - (Kozma Gábor - vasnepe.hu)

Minden bizonnyal új kelet-európai szuperfilm született, a Báthory. A szlovák produkció mind költségeiben, mind kiállításában Hollywoodot idézi. Ráadásul sanda történelmi félrehallások nélkül. Rendezőjével, Juraj Jakubiskoval beszélgettünk. A szombathelyi Agora-Savaria Filmszínházban pénteken véget ért Szlovák filmnapok méltó premierrel indult. Telt ház előtt mutatták be a Báthory című kosztümös történelmi produkciót, amely lenyűgözte a közönséget. A magyar grófnő, Báthory Erzsébet életét és korát alapul vevő mű monumentális. A lengyel Fáraó, a román Dákok, a magyar Egri csillagok után a szlovák Báthory a legújabb kelet-európai szuperprodukció. Több száz statisztát mozgatott, tizenhat kastélyban forgatták, költségei meghaladták a 4,5 milliárd (!) forintot. A kosztümök, kellékek, az alkalmazott kamerák, technikák felsőfokúak. A film egyéni vonalvezetésű, a rendező történetét hatalmi versengésre és szerelmi szálra fűzi fel. Az előbbi kulcsfigurája Thurzó György, az utóbbié Merisi Caravaggio. Az előbbi szál valós, az utóbbi fantasy: nem műfajilag, ténybelileg. A 138 perces mű bővelkedik hatásos elemekben, a Gladiátort idéző csatákban, Gyűrűk ura-szerű látványvilágban, ugyanakkor megmarad eredetisége. Vetítés után beszélgettünk Juraj Jakubiskóval, aki látható élvezettel ecsetelte a forgatás körülményeit. Feleségével, Deana Horvathova színésznővel érkezett a vasi városba a Szlovákiában talán legismertebb filmrendező. Nem minden elemében hű történelmi filmet akartam. Hanem olyat, amit ha megnéznek nyugaton, akkor mondják azt: ezek ilyet is tudnak? Tapasztalatom, hogy Londonban, vagy Párizsban úgy tartják, ötven évvel vagyunk mögöttük. Fogalmuk sincs Mátyás királyról, a történelmünkről. Kelet-Európa számukra az unióban is zavaros térség. Azt mondtam: Juraj, most itt az alkalom, hogy megmutasd, a keletiek építették-mentették a Nyugatot történelmünk során. A rendező azért választotta éppen Báthory Erzsébetet, mert a grófnő meglátása szerint kora egyik legműveltebb személyisége volt. Állandóan támadták, kellett a vagyona Thurzóéknak. Mindent elkövettek némi felségárulás összehozásáért. Ez nem volt könnyű, mert az akkori törvények szerint hat főnemes egybehangzó véleménye kellett az elítéléséhez. Olyan előjogokkal élt a korabeli elit, hogy akár büntetlenül gyilkolhatott is. Az áldozattal nem kellett elszámolnia. De azért itt is volt egy határ, teszi hozzá a szlovák Fellininek becézett filmrendező. Kitalálták, hogy Erzsébet szűz lányok vérében fürdik, és kínozza őket. Azért, hogy szép maradjon. Pedig csak annyi történt, hogy gyógyfüveket használt a fürdőjéhez, s az egyik, a boróka pirosra színezte a vizet. Tudni kell, hogy Erzsébet betegségben szenvedett, és hallgatott a javasasszonya tanácsaira. Akit később kínzásokkal ellene fordítottak. Fürdőzését kilesték, a környezetében Thurzó kémei néhány nőt legyilkoltak, és a kettőt aljasul összekapcsolták. Ez elég volt a későbbi bíráknak ahhoz, hogy elterjesszék róla: boszorkány... Ám ezt semmi sem támasztotta alá. Nem volt ő sem vámpír, sem gyilkos. Ellenben imádta a művészeteket, a festészetet, az olasz hatásokat. Történelmi tény, hogy öt nyelven beszélő, olvasott hölgy volt. Ezért is gondoltam, hogy behozom Caravaggiót. Ő érti a finom női lélek rezdüléseit. Jakubisko a forgatás előtt alaposan áttanulmányozta a kort, vagyis a 16-17. századot. A legendák sem kerülték el figyelmét. Egy tanú szerint Erzsébet 670 szüzet ölt meg, fekete könyvet vezetett. Persze, a könyv nem lett meg, és a több száz szűz csontváza sem. Nyomoztam, gyűjtöttem, jártam Erzsébet útját... Nem sok sikerrel. Példa erre Sárvár, amely többször is szerepel a filmben. De nem az igazi, mert ott már nincs meg az az oszlopos miliő. A cseh Telc városa lett a dublőr. Más helyek is eltűntek, dokumentumok alig akadtak. Erzsébet ellen nagy erők mozdultak meg, mert a Nádasdyak vagyona nem volt lebecsülendő. A rendező nem fukarkodott a látványos megoldásokkal. Reneszánsz hangulat, némely beállítása festményszerű. Talán ezért a fellinis jelző: premier plánban vett alakjai mozdulatlanok, aztán a dúsgazdag részletek meg- elevenednek a vásznon. Sok a mezítelen női akt, csodálatos tájrészleteket látunk nagytotálokban. Mit tagadjam, magam is pingálok, így azt gondoltam, tovább festem Caravaggiót... Hiszen az a kor, az a légkör, azok az árulások, szerelmek és vérfürdők megörökítődtek a vásznakon. A humort is behoztam két szerzetes képében, ők meg Leonardo da Vinci találmányait tesztelik. A Báthory, Anna Friellel a főszerepben igazi kosztümös produkció, számítógépes trükkök nélkül. Nyolcezer ruhát használtak, 16 kastélyban forgattak, temérdek műhót terítettek. Hat operatőr, közte Kende János állt a kamerák mögött. A filmet Szlovákiában és Csehországban eddig 1,5 millóan látták, ez abszolút rekord ( a Titanic 70 ezer nézőt vonzott). Jakubisko szerint A cselszövés és a politika mit sem változott. Csak most nem galambbal, hanem kódolt műholdas mobillal üzennek a fiúk... Nem lovas, hanem audis batárokon döngetnek, nem kastélyban, hanem luxus-szigeteken döntenek sorsokról, irányokról. A vége azonban mindig ugyan- az - csalnak. Báthory Erzsébetnek el kellett vesznie vagyona és kemény tartása, okossága miatt. Megölni nem merték, börtönbe vetették. Thurzó kettős játéka aztán visszafelé sült el, ő is megfizetett. És így jár minden tisztességtelen, korrupt hatalom is. Ezt kívántam üzenni. Mítoszrombolás és -teremtés: Jakubisko mindkettővel él. De nem ment bele abba a bizonyos csapdába. Művében nincsenek Báthoryovák, történelmi (aktuális) visszahallások. Egy felirat azt tudatja, hogy Pozsony magyar királyi koronázóváros. Mit szól ehhez Fico? - aggódunk. A történelem egységes egész, akkor is, ha átírják. Marad, ami volt, mert létezik egy abszolút objektivitás. Erzsébet példája mutatja, hogy be lehet feketíteni embereket, el lehet hitetni róluk, hogy rosszak. Ideig-óráig, és meglehet, Erzsébet igazságának órája most jött el. A rendező reményei szerint legalább még két folytatás következhet, Thurzó, Zrínyi, Mátyás az ív (kérdés, e magyar tablót miért nem itthon forgatják amúgy nem kis mellényű filmeseink?) Juraj vidám ember, míg Szombathelyre ért, szép női aktot pingált naplójába. Igazán meglepő élmény volt, amikor tizenöt lányt egy ügynökség a forgatásra közvetített, és a lányok a jelenet szerint, amúgy minden gond nélkül, levetkőztek. Akkor láttuk, hogy valamennyiük borotvált. Na de kérem, a 16. században?! Leáll a stáb, izzik a technika, ott a statisztéria, a konyha, a lámpák, ketyeg az euró... Valamit tenni kellett. Megvilágosodtam: irány a kelléktár! Aznap az összes műbajuszt és álszakállt elhasználtuk.

Závada Pál: Az árpádsáv a kirekesztő gyűlölet jelképe

2009. november 25. - (gondola.hu)

Závada Pál író szerint az árpádsáv nem történelmi ereklye, hanem a nyilas hagyomány, a kirekesztő gyűlölet, az antiszemitizmus és a rasszizmus jelképe. Az író erről Az árpádsáv tegnap és ma című időszaki kiállítás megnyitóján beszélt szerdán Budapesten, a Holokauszt Emlékközpont zsinagógaépületében. Rámutatott arra: a kiállítás célja, hogy „nehogy feledésbe menjen az, aminek nem szabad”, mert a szélsőjobboldali nézetek nem tűntek el, hanem „minden ízükben kivirultak” az utóbbi időben. Ezért, a „dermesztő áthallások”, a közéletben mutatkozó aktualitások miatt kell ezeknek a jelképeknek a szerepét tisztázni - tette hozzá.

A szlovák nyelvtörvényről egyeztetett Szabó Vilmos

2009. november 27. - (mr1-kossuth.hu)

A nyelvtörvény ügyében tervezett szlovák-magyar konzultációról egyeztetett Pozsonyban a külügyi államtitkár. Időpontot még nem jelöltek ki. Szabó Vilmos külügyi államtitkár Pozsonyban ígéretet kapott arra, hogy rövid időn belül megkezdődhet az egyeztetés a kisebbségi vegyes bizottság keretében, ahogy abban megállapodott Balázs Péter magyar és Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter legutóbb Besztercebányán. Hogy erre mikor kerül sor, nem lehet tudni. Szabó Vilmos figyelmeztetett, hogy az év végéig kevés idő marad a konzultációra. Politikai akarat kérdése, hogy még december 31-ig megszületik a végrehajtási rendelet - mondta. Az érdemi munka január közepén kezdődik meg. Mind a két országban parlamenti választásokra kerül sor a jövő évben, és gyakorlatilag a jövő év politikai szezonjának az indítása - január vége, február eleje az már egyben a választási kampány is. Ezért nem látnák szerencsésnek, hogy nagyon közel kerüljön ez az egyeztetés a választási kampányok indításához - közölte.

A Beneš-dekrétumokról nem volt szó Komáromban

2009. november 26. - (mti)

Komárom| Még ebben a ciklusban Szlovákiában is találkoznak az Interparlamentáris Unió magyar és szlovák nemzeti csoportjain belül működő baráti tagozatok - mondták el csütörtökön közös komáromi sajtótájékoztatójukon az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar és szlovák nemzeti csoportjainak elnökei. Rubovszky György, a magyar-szlovák baráti tagozat elnöke úgy fogalmazott: a Beneš-dekrétumok ügyével összefüggésben 2007 óta a két tagozat közötti kapcsolat „megfagyott, azóta ma ülünk először egy asztalnál”. - Kijelentésével arra utalt, hogy Szlovákia parlamentje 2007 őszén kinyilvánította, érvényben tartja a háború után született Beneš-dekrétumokat. Az akkori csehszlovák államfő, Eduard Beneš nevéhez kötődő dekrétumok a kollektív bűnösség elve alapján megfosztották a szudétanémeteket a csehszlovák állampolgárságtól, elkobozták a vagyonukat és kitelepítették őket az országból. Hasonló módon sújtották a Beneš-dekrétumok a több mint félmilliós szlovákiai magyarságot is. Rubovszky György közölte, elfogadja a pozsonyi meghívást, hogy a párbeszéddel enyhíteni lehessen a helyzeten. Miroslav Číž, az IPU szlovák nemzeti csoportjának elnöke közölte, a találkozó napirendjén nem szerepelt a Beneš-dekrétumok ügye, - mint mondta - nem azokat az ügyeket tárgyalták, „melyek bántanak bennünket”. Álláspontja szerint a vitás kérdéseket a két parlament bizottságainak kell megoldaniuk és a dekrétumok ügye szakértőket igényel. Hárs Gábor, az IPU magyar nemzeti csoportjának elnöke elmondta, a két fél áttekintette a magyar-szlovák kapcsolatok helyzetét és a feszültséget okozó kérdéseket, mint a módosított szlovák nyelvtörvényt és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának ügyét, valamint a két baráti tagozat és a két parlament együttműködésének lehetőségeit, és a párbeszéd folytatásában állapodtak meg. Az Interparlamentáris Unió (IPU) szuverén államok parlamentjeinek szövetsége. A világ parlamentjeinek párbeszédére létrehozott szervezet fő feladata a parlamentarizmus, a parlamenti intézmények fejlesztése. A háború előtti évtizedekben az államok és nemzetek megbékélésének ügyén fáradozott, célként határozta meg az egyes államok bel- és külpolitikájának demokratizálását. A háború és a békekötések után a kisebbségi kérdés figyelemmel kísérése vált a nemzetközi szervezet egyik fontos feladatává.

Megegyezés Szlovákia és Magyarország között

a felsőoktatásban való együttműködés folytatásáról

2009. november 20. - (Oktatási és Kulturális Minisztérium)

A Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság Oktatási, Tudományos, Sport és Ifjúsági Vegyes Bizottság ülésén megegyezés született a tanárképzésben és továbbképzésben, a felsőoktatásban való együttműködés folytatásáról, valamint a magyarországi szlovák és szlovákiai magyar kisebbség anyanyelvi oktatásának további támogatásáról. A Pozsonyban tartott ülésen a magyar delegációt Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára, a szlovák delegációt Bibiana Obrimčakova államtitkár vezette. A tárgyaláson áttekintették az elmúlt ülés ajánlásainak teljesüléseit, illetve új ajánlásokat fogalmaztak meg. A magyar fél kezdeményezésére a résztvevők támogatták az európai uniós támogatásokhoz való egyenlő hozzáférés garantálását a nemzetiségi, kisebbségi intézmények számára. Egyetértettek abban, hogy oktatási programok szükségesek a szélsőséges gondolkodás visszaszorítására a fiatalok között. A nyelvtörvény oktatásra gyakorolt hatását a Kisebbségi Vegyes Bizottság keretében fogja értékelni a szlovák és a magyar fél. A következő ülés várhatóan egy év múlva lesz Budapesten.

Jánošík magyar turistákat rabolhat

2009. november 24. - (dunatv.hu)

Furcsa feladat egy szlovákiai iskolai informatikai versenyen. Az egyik példában úgy kellett egy kilátót megtervezni, hogy a híres szlovák rablóvezér Juro Jánošík és bandája kileshesse a pandúrokat és a magyar turistákat. Hogy miért pont a magyarokat, az nem szerepel a feladatlapon. Juro Jánošík és bandája a magyar turistákat és a pandúrokat lesi. Ezért kellett a legoptimálisabb helyre felállítani a kilátót a versenyzőknek az iskolai fordulóban. Magyar iskolák diákjai, így a komáromi Selye Gimnázium tanulói is részt vettek a versenyen. Egy koordinátarendszerben kellett meghatározni Jánošíknak és csapatának helyzetét, illetve olyan pontokat kijelölni ebben a koordinátarendszerben, ahonnan megleshetik, vagy később kirabolhatják a magyar turistákat és elbújhatnak a pandúrok elől - mondta Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója. A feladatlapokat csak szlovák nyelven adták ki, a versenyt a Szlovák Nemzeti Párt minisztere által vezetett oktatásügyi minisztérium rendezte meg, idén 26. alkalommal.

Nem tarthatnak Szent Korona-napot Komáromban

2009. november 27. - (Felvidék Ma)

A szlovák oktatási tárca betiltotta a Szent Korona-napot a révkomáromi Selye János Egyetemen, mivel a minisztérium szerint az nacionalista rendezvény és nincs helye az egyetemen ilyen jellegű rendezvénynek. A Magyarok Szövetsége most szombaton, november 28-án tartotta volna rendezvényét a révkomáromi egyetemen, ahol kulturális programok kíséretében lett volna szó a Szent Korona-tanról, a nemzetstratégiáról és egyéb, a felvidéki magyarságot is érintő kérdésekről. A szervezők úgy nyilatkoztak, hogy más helyszínt keresnek, de megtartják a Szent Korona-napot. A Felvidék Ma információi szerint maga az oktatási miniszter, Ján Mikolaj hívta fel az egyetem rektorát, Tóth Jánost és megtiltotta, hogy az oktatási létesítményben megrendezzék az úgymond „irredenta, nacionalista töltetű” rendezvényt. Bugár György, a Magyarok Szövetségének felvidéki vezetője elmondta, hogy az új helyszín az izsai kultúrház, oda várnak mindenkit, akik részt szeretnének venni a Szent Korona-napon. A program kezdési időpontja változatlan. A délután 13 órától kezdődő programot az izsai Búzavirág éneklőcsoport nyitja, majd Batta György újságíró tart előadást a Szent Koronáról és a magyar jövőről. A Felvidéki Rockszínház 15.30-tól szórakoztatja a megjelenteket, szót adva a Magyarok Szövetsége elnökének, Vukics Ferencnek, aki a Nemzetstratégiáról a történelmi alkotmány mentén beszél. Kora este, 17.30-tól a Magyarok Szövetsége rendezvényének, a Magyarok Országos Gyűlése filmes feldolgozásának első felvidéki bemutatóját élvezhetik a jelenlévők.

Magyar-szlovák két jóbarát?

2009. november 24. - (profitline.hu)

A gazdasági-pénzügyi válság világossá tette, hogy a munkaerőpiac kiegyensúlyozott működtetése csak az unió partnerországainak válságkezelő programjainak egyeztetése alapján lehetséges - mondta Herczog László szociális és munkaügyi miniszter Miskolcon kedden, a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program nyitó konferenciáján. A szaktárca vezetője úgy fogalmazott: a határokon átnyúló munkaügyi együttműködés sikere a határmenti régiók kooperációján, a munkaadók és munkavállalók hatékony együttműködésén is múlik. Mint mondta, „közös hajóban evezünk”. Herczog László emlékeztetett a magyar és a szlovák miniszterelnök szeptemberi szécsényi látogatásán elfogadott dokumentumokra, amelyek egyebek mellett munkaügyi együttműködésről, a határmenti régiók munkanélküliségének közös csökkenéséről is szólnak. Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ egy évvel ezelőtt hat szlovák munkaügyi hivatallal együttműködési megállapodásban rögzítette a határmenti térségek gazdaságának, gazdasági kapcsolatainak fejlesztését, a foglalkoztatási feladatok megoldásának elősegítését, ezért nyújtottak be és nyertek közös uniós pályázatot - ismertette Szabó József a regionális munkaügyi központ főigazgatója. A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program elsősorban együttműködést, együttgondolkodást, munkaerőpiaci kezdeményezéseket indikál a két ország szervezetei között. Egyelőre két határmenti megyében - Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Kassa térségében - valósulhat meg a projekt - mondta a főigazgatója, megjegyezve: a program egy nemzetközi, többszereplős foglalkoztatási paktum létrehozásáról is szól. Részletekről elhangzott: a határ mentén kiépítenek egy információs adatbázist, amely megfelelő adatokat szolgáltat a két ország adott területének munkaerőpiacáról, munkaerőkínálati-keresleti oldaláról, munkaerőpiaci kezdeményezésekről, programokról, rendezvényekről. A határ mindkét oldalán 6-6 információs pont is létesül, az Észak-magyarországi Regionális Képző Központ (ÉRÁK) pedig egy mobil, internetes hozzáférést biztosító, álláskeresést, önéletrajzírást, képzési lehetőségeket, pályaorientációt segítő tanácsadást nyújtó autóbusszal segíti a határmentén élők munkába helyezését.

Bokros szerint kulturált együttműködésre van szükség Szlovákiával

2009. november 27. - (OrientPress Hírügynökség)

Magyarország minden szomszédjával meg kell keresni azokat a közös pontokat, amik összekötnek minket - mondta az InfoRádiónak Bokros Lajos, az MDF európai parlamenti képviselője, aki hangsúlyozta: az MDF 'nem gondolkodik' pártszövetségekben, így ki van zárva az, hogy együttműködjön például az MSZP-vel. Kulturált együttműködésre van szükség Szlovákiával és a többi szomszédos országgal - mondta az InfoRádiónak Bokros Lajos. Az MDF európai parlamenti képviselője kifejtette: ordibálás, vádaskodás és múltba nézés helyett a jövőre kell szögezni a tekintetünket, és meg kell keresni azokat a közös pontokat, amik összekötnek minket a szomszédos országokkal. A kölcsönös tisztelet és megértés útja nem biztos, hogy garantálja a sikert, de legalább megnyitja az ajtót és megadja az esélyt erre - tette hozzá az MDF politikusa, aki szerint mindez tisztelettel és a másik nyelvének, kultúrájának megismerésével, elismerésével, megtanulásával és fejlesztésével lehetséges. Sértő Szlovákiára nézve, ha kistestvérként kezeljük - hangsúlyozta Bokros Lajos, aki úgy vélekedett, ha a szavak szintjén is kifejezzük a tiszteletet, akkor az ajtók megnyílnak.

Strasbourgban vitáztak a nyelvi sokszínűségről

2009. november 25. - (Blahó Miklós - Népszabadság)

Nem szabályozza európai jogszabály a nyelvhasználatot, erről az államok maguk döntenek, de minden nyelv egyformán fontos - mondta kedd éjszaka az Európai Parlamentben Leonard Orban nyelvi biztos, hozzátéve, hogy a szlovák nyelvtörvényt a végrehajtási utasítás nélkül nem lehet megfelelően értékelni. De az Európai Bizottság kész megvizsgálni a helyzetet, amint kiderül, hogyan kívánják alkalmazni az új szabályozást. A vitát a késői időpontra is tekintettel igen kevesen követték figyelemmel a strasbourgi ülésteremben. A magyar európai képviselők által szorgalmazott vitán nemcsak magyarok és szlovákok csaptak össze, hanem szót kértek és kaptak baszkok, katalánok, walesiek, bulgáriai törökök, litvániai lengyelek, finnországi svédek, akik jó és rossz példákat is felhoztak, ám valamennyien síkraszálltak az emberi és kisebbségi jogok érvényesítése mellett, ideértve az anyanyelv használatát is. Orban biztos a szlovák nyelvtörvényre nem tér ki a vita elején, de érzékeltette: minden nyelv egyformán fontos, gazdagítja a közös európai kultúrát. A nyelvhasználatot ugyan a tagállamok maguk szabályozzák, minthogy uniós jogszabály nincs, de léteznek nemzetközi megállapodások, útmutatások. A vita azonban magyar-szlovák összecsapássá fajult. Párthovatartozástól függetlenül a magyarok azt mondták, hogy a nyelvtörvény diszkriminatív, leértékeli a kisebbségi nyelvet, annak használatát alkalmasint büntetné. A szlovákok viszont azt hangoztatták, hogy magyar képviselőtársaik egyszerűen hazudnak, a nyelvtörvény ugyanis kiállja az európai próbát, a magyar kisebbséget sérelem nem éri, s elegük van már abból, hogy ezt a kérdést a magyarok állandóan előveszik. Az osztrák szocialista Hannes Swoboda leszögezte: a nyelvtörvény nem optimális, itt-ott ki kell javítani, de nem ellentétes az alapjogokkal. A szintén szocialista Tabajdi Csaba viszont kijelentette: legalább öt helyen sérti az alapjogi chartát, és ez ellen az EU-nak fel kell emelnie a szavát. A néppárti Gál Kinga emlékeztetett rá, hogy 1995-ben Szlovákiának meg kellett változtatnia az első nyelvtörvényt, éppen a büntetések kilátásba helyezése miatt, és ha akkor baja volt az uniónak a csatlakozni készülő Szlovákiával, akkor most miért nincs. Szlovákul felolvasott beszédében Bokros Lajos úgy foglalt állást, hogy a szlovák nyelvtörvény nemzetközi normákba ütközik, miközben jelezte, a maga részéről támogatja a szlovákiai reformokat. A szlovákiai magyar néppárti Bauer Edit felhívta a figyelmet arra: a nyelvtörvény megtiltaná bizonyos esetekben, hogy a beteg az orvossal az anyanyelvén beszéljen. A szlovákok védelmükbe vették a nyelvtörvényt, és kikérték maguknak a magyar vádaskodásokat. Legalább olyan jó nyelvi környezetet követeltek a magyarországi szlovákoknak, mint amilyet a szlovákiai magyarok szerintük élveznek oktatásban, anyanyelvi sajtóban, rádióban, tévében.

Bokros szlovákul szólalt fel az EP-ben

2009. november 25. - (mti-os)

http://www.fn.hu/kulfold/20091125/szlovakul_szolalt_fel_bokros_video

Szlovákul szólalt fel Bokros Lajos az MDF európai parlamenti képviselője a testület strasbourgi plenáris ülésén. Az Európai Parlament kedd este tartott vitát „A kisebbségi nyelvek használata az európai kulturális örökség részeként” címmel. Mint ismert Bokros Lajos korábban a teljes konzervatív képviselőcsoport támogatását elnyerte ahhoz, hogy kezdeményezzék a szlovák nyelvtörvény plenáris vitáját, ám ebben a formában a többi frakció ezt nem támogatta. Az Európai Konzervatívok és Reformerek (EKR) vezérszónokaként a képviselő kifejtette: „A szlovák nyelv Európa egyik legszebb nyelve. Sajnálatos ezért, hogy keveset halljuk az Európai Parlamentben. Szlovákia igazi barátjaként, fejlődésének régi támogatójaként, a szlovákiai reformok szerény, de cselekvő részeseként és természetesen magyarként segíteni szeretnék szlovák barátaimnak, hogy ezt a hátrányt csökkentsük és a szlovák nyelvet minél szélesebb körben hallhatóvá, ismertté, népszerűvé tegyük.” Bokros Lajos felszólalásában érthetetlennek nevezte, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó törvény Szlovákiában jóval szűkebbre szabja a kisebbségek nyelvhasználatát a Szlováknál, valamint rámutatott, hogy a jogszabály előkészítésébe nem vonták be a szlovákiai nemzeti kisebbségeket. A képviselő az új szabályozás egyik legfőbb hibájának azt tekinti, hogy az nemcsak a hivatalos nyelvhasználatot szabályozza, hanem a közélet, az üzleti élet és a magánélet mélyrétegeibe is beavatkozik. A szabályozás továbbá bevezeti a nyelvi vétség fogalmát a kisebbségi őshonos nyelvekkel szemben, ami elfogadhatatlan. Bokros Lajos arra is emlékeztetett, hogy mind a mai napig nem történt meg a törvény végrehajtási rendeltekben szabályozott pontosítása. Összegzésként a képviselő kiemelte, hogy a szlovák nyelvtörvény módosítása alapvető emberi jogokat és uniós normákat sért, és annak változatlan formában történő fenntartása nem felel meg a szlovák állam és a többségi nemzet érdekeinek sem. Véleménye szerint az együttlakó nemzetek akkor fogják maguk is önzetlenül védeni, támogatni és fejleszteni a szlovák nyelvet, ha a szlovák nemzet ugyanúgy hajlandó védeni, támogatni és fejleszteni a nemzeti kisebbségek nyelvét, kultúráját.

Mikor tanult meg Bokros szlovákul?

2009. november 26. - (Felvidék Ma)

Szlovákia európai parlamenti képviselőit nem igazán hatotta meg Bokros Lajos szlovák nyelvű beszéde, írja a Sme napilap mai száma, mely Monika Flašíková Beňová (Smer) képviselőnő szavait idézi: „Bokros úr ugyan szlovákul mondta el hozzászólását, de egy csomó hazugságot hozott fel, úgyhogy nyugodtan beszélhetett volna magyarul is.” „A tárgyilagos párbeszéd híve vagyok, és ha akadnak is gyengébb részek a nyelvtörvényben, akkor azokat tényleg ki kell küszöbölni, de az, ami a magyar kollégák szájából elhangzott, egyszerűen nonszensz” - tette hozzá Beňová. A Sme napilap Bokros felszólalása kapcsán megszólaltatja Bauer Editet is, aki Beňovával ellentétben értékelte az egykori magyar pénzügyminiszter gesztusát. „Megvolt ennek az üzenete. A szlovák kollégák különösebben nem hatódtak meg, bár érezhető volt, hogy ez nem az ő első, sem pedig a második nyelve” - mondta Bauer Edit. Maga Bokros Lajos a Sme értesülései szerint a ´90-es évektől kezdve gyakran látogat Szlovákiába, és olyan szinten bírja szlovák nyelvet, hogy az újságok nyelvezetét megérti.

A többnyelvűség elve egész Európában érvényesül

Hamarosan hatályba lép az EU Lisszaboni szerződése

2009. november 24. - (mti)

„Magyarország az Európai Unió reformfolyamatának élharcosa volt, a folyamat alapját képező Lisszaboni Szerződést elsőként ratifikálta. A hamarosan hatályba lépő szerződés egyik legfontosabb újítása a jogilag kötelező érvényű Alapjogi Karta hatályba lépése, amely európai szinten rögzíti többek között a többnyelvűség elvét, a nyelvi jogok tiszteletben tartását. Az Európai Parlament elkötelezte magát a Karta feltétlen tiszteletben tartása mellett. Az sem tisztázott, hogy ez a vállalás milyen fellépésre kötelezi az EP-t olyan kirívó jogsértések esetén, mint a szlovák államnyelvtörvény nemrég elfogadott módosítása. Hogyan viszonyul az EP, mint az Alapjogi Charta őre azon tagállamokhoz, akik derogációt kaptak a Karta hatálya alól? Figyelemmel kíséri-e az emberi és kisebbségi jogsértéseket az Európai Parlament és számon kéri-e a tagállamokon az Alapjogi Karta betartását? Állíthatja-e a jövőben Jacques Barrot uniós biztos az államnyelvtörvénnyel kapcsolatos kérdésre, hogy az nem esik az Európai Bizottság kompetenciájába?” - fenti kérdéseket vetette fel Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegáció vezetője az Európai Parlament plenáris ülésén a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével kapcsolatos vitában. „A Lisszaboni Szerződés másik komoly újítása az ún. együttdöntési eljárás kiterjesztése. Az Európai Parlament teljes jogú társ-jogalkotóvá lép elő az összes uniós szabályozási területen, így életszerűbb uniós szabályozások születhetnek. A Közös Agrárpolitika Egészségügyi Felülvizsgálata például teljesen más szellemben valósult volna meg, ha a Parlament véleményét kötelezően figyelembe veszik. Ha akkor a parlamenti vélemény beépült volna a jogalkotási folyamatba, most komolyabb eszközök állnának rendelkezésre a tejválság enyhítésére és mindezt egy kedvezőbb szabályozási környezetben tehetnénk meg” - hangsúlyozta a magyar képviselő. Tabajdi felszólalásában kiemelte, hogy a Lisszaboni Szerződés alapjában szabályozza újra az Európai Unióban a közösségiség és a szubszidiaritás elvét. Új jogosítványokat ad a nemzeti parlamentek részére, amelyek kifogásolhatnak új uniós szabályozásokat, amennyiben úgy vélik, hogy a közösség jogalap nélkül készül szabályozásra, vagy az uniós szabályozásnál hatékonyabb lenne a nemzeti szintű jogszabályok megalkotása. A végrehajtási szabályok és a kialakuló joggyakorlat függvénye lesz, hogy a tiltakozási jog megmarad formális jogosítványnak vagy érdemi tartalommal telik meg A szocialista delegációvezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Lisszaboni szerződés hatályba lépésével az uniós döntéshozatal csak akkor válik gördülékenyebbé, hatékonyabbá és átláthatóbbá, ha az újonnan együttdöntési eljárás alá vont területeken dolgozó képviselők megfelelő jogi és szakpolitikai támogatást kapnak munkájuk elvégzéséhez. Ahhoz, hogy egyes szakbizottságok valóban felkészültek legyenek az együttdöntési eljárásra, sok esetben hiányzik a megfelelő informáltság, a szakmai felkészültség.

A kisebbségi jogokról beszéltek az EP-ben - Napirend előtt

2009. november 24. - (mti / bumm)

Többen érintették a kisebbségi jogok témakörét az Európai Parlament (EP) hétfői strasbourgi ülésén, napirend előtti felszólalásukban. „Szomorú, hogy a kisebbségek jogfosztását igazoló politika még ma is kerékkötője lehet az integrációs folyamat továbblendülésének” - hangsúlyozta Sógor Csaba erdélyi néppárti EP-képviselő. A szlovák nyelvtörvényt ebben az összefüggésben csupán „szomorú kis fejezetnek” minősítette, és inkább a Lisszaboni Szerződés cseh ratifikációja előtt Václav Klaus által megfogalmazott követelésekre helyezte a hangsúlyt. „A cseh államfőnek a Lisszaboni Szerződés nélkül is tudnia kell, hogy a Beneš-dekrétumok a kollektív bűnösség elvének érvényesítésével születtek, és nem az (uniós) alapjogi charta törvényerőre emelkedésével válnak jogellenessé, hanem jelenleg is ellentétesek több mint hat európai dokumentummal” - mondta. Reményének adott hangot, hogy az EU jövőjét „nem a második világháború utáni kollektív jogfosztás újramelegítése fogja meghatározni, hanem a kisebbségek jogainak szavatolása, a bevett európai gyakorlat szerint kulturális, területi autonómiák biztosításával”. Tabajdi Csaba, az MSZP EP-küldöttségének vezetője felhívta a figyelmet arra: Magyarország északi részére sokan költöztek át Szlovákiából, és az ottani önkormányzatok újabban szlovák nyelvű óvodák, iskolák létesítésén gondolkodnak, „mert Magyarország számára a kétnyelvűség érték”. „Ezzel ellentétes folyamat zajlik Szlovákiában, ahol az ezer éve ott élő magyar nemzeti közösséget nyelvi jogaiban súlyosan diszkriminálják, a magyar nyelvet másodrangúvá teszik, és az államnyelvnek alárendelik” - fogalmazott a magyar szocialista politikus. Hangsúlyozta, a szlovák nyelvtörvény szellemisége ellenkezik az Európai Unió több alapértékével, így a többnyelvűség, valamint a kultúrák sokszínűségének és egyenrangúságának tiszteletben tartásával. „A törvény által megtestesített nacionalista kurzus a történelem során számos alkalommal vezetett tragédiához” - jelentette ki a szocialista delegációvezető. Andreas Mölzer, az Osztrák Szabadságpárt EP-képviselője arról beszélt, hogy Európában minden hetedik ember valamelyik etnikai kisebbséghez tartozik, de a kontinensen valójában nem védik az etnikai kisebbségeket. A tagállamok - mondta - fenntartják szuverenitásukat e téren, és az EU nem avatkozhat be a tagországok belügyeibe. Mölzer hiányolta az egységes európai kisebbségvédelmi politikát. Szerinte a kérdésre vonatkozó nemzeti jogok erősen eltérő volta „rámutat az európai megközelítés szükségességére”.

Tabajdi: Jó lenne, ha Szlovákia is tiszteletben tartaná

az európai nyelvi jogokat és alapelveket

2009. november 24. - (mszp / mti)

Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője, az Európai Parlament plenáris ülésén, napirend előtti hozzászólásában sajnálatosnak nevezte, hogy Szlovákiában a nemzeti hovatartozásuk miatt különböző atrocitásokkal szembesülnek a polgárok. A szomszéd népek békés együttélésnek kiváló példáját találjuk Magyarország északi, Szlovákiával határos részén, ahová a 2007-es schengeni határnyitást követően számos szlovák család telepedett be. A családok korábban Pozsonyban, vagy Szlovákia déli területein éltek, a költözés legfőbb oka, hogy a határ magyar oldalán azonos fizetésből magasabb életszínvonalon élhetnek. Döntésükben az is fontos szerepet játszott, hogy Magyarországon nemzeti hovatartozásuk, anyanyelvük miatt nem éri őket semmilyen atrocitás vagy hátrányos megkülönböztetés. Sajnálatos, hogy Szlovákiában éppen ezzel ellentétes kurzus zajlik a kisebbségi és nyelvi jogok terén” - hangsúlyozta Tabajdi, kiemelve, hogy az észak-magyarországi eset kiváló példa az Európai Unió Schengeni együttműködésének gyakorlati működésére: a határok valóban légiessé váltak, a gazdasági, kulturális egységet képező régióban az európai állampolgárok az országhatárokra tekintet nélkül szabadon utaznak, dolgoznak és élik mindennapjaikat. Az áttelepülő szlovák közösség természetes elvárása, hogy kulturális és nyelvi jogaikat gyakorolják. Ez legalább annyira hozzájárul az egyén jó közérzetéhez, mint a gazdasági jólét. Pozitív és üdvözlendő példa, hogy a szlovák betelepülés által leginkább érintett városokban és falvakban, így Rajkán, Komáromban vagy Győrött az önkormányzat szlovák nyelvű óvodák, kéttannyelvű általános iskolai osztályok indítását tervezi, hogy kiszolgálják az újonnan érkezők kulturális-nyelvi igényeit. Tabajdi ugyanakkor ismételten tiltakozott a szlovák államnyelvtörvény nemrég elfogadott módosításai ellen, amelyek közül több súlyosan korlátozza a kisebbségi nyelvhasználatot. „A törvény rendelkezései a kisebbségi kultúrát és nyelvet az államnyelv alá rendelik. A jogszabály szellemisége ellenkezik az Európai Unió több alapértékével, így a többnyelvűség, valamint a kultúrák sokszínűségének és egyenrangúságának tiszteletben tartásával. A törvény által megtestesített nacionalista kurzus a történelem során számos alkalommal vezetett tragédiához” hangsúlyozta a szocialista delegációvezető. „Az Európai Unió határain belül jelentkező konfliktusok megelőzése, kezelése és kulturált megoldása nem csak a tagállamok, de a közösség felelőssége is. Ezért ismételten kérem az európai intézmények vezetőit, nyilatkozzanak arról, elfogadhatónak, az európai normákkal összeegyeztethetőnek tartják-e a szlovák államnyelvtörvényt jelenlegi formájában” - zárta felszólalását a magyar képviselő.

A washingtoni magyar nagykövet elfelejtkezett a nyelvtörvényről?

2009. november 26. - (mti)

Az Amerikai Magyar Szövetség (AHF) nevű szervezet bírálta a washingtoni magyar nagykövetet, amiért az szerinte téves benyomást keltő helyzetértékelést adott Magyarországról egy lapinterjúban - a Frank Koszorús társelnök nevével jegyzett állásfoglalást a The Washington Times csütörtökön közölte honlapján. A Magyarország többről szól címmel közölt állásfoglalás nyomtatásban az újság pénteki számában jelenik meg a szerkesztőségi oldalon, a szerkesztőnek címzett levelek rovatban. A legrégebbi tengerentúli magyar ernyőszervezet kifogásolja azt, ahogy a nagykövet interjújában arról beszélt: Magyarországon gyűlölet, sok előítélet van a romákkal szemben. Szombati Béla nagykövet a The Washington Timesnak adott, november 18-án megjelent interjúban úgy fogalmazott, a gazdasági válságot Magyarországon politikai zűrzavar kísérte, megnőtt az etnikai, különösen a roma népcsoporttal szembeni erőszak. „Gyűlölet van, előítélet, sok előítélet, különösen a romák irányában (...), valóban ez a legnagyobb akadály, amellyel szembenézünk” - mondta. Frank Koszorús szerint a nagykövet azzal, hogy az etnikumközi viszonyok kapcsán csak a gyűlöletet említi, figyelmen kívül hagyja azt, hogy egy rendkívül összetett társadalmi problémáról van szó, amelyet „a kormány sem volt képes hatékonyan kezelni”. Az amerikai magyar vezető megjegyezte, hogy a nagykövet az előítéletek kapcsán utalhatott volna arra, milyen türelmetlenség van a magyar kisebbségekkel szemben a térségben, amire a szlovákiai nyelvtörvény kitűnő példa. Szombati az interjúban arról is beszélt, hogy a magyarok, mindössze 20 évvel a berlini fal leomlása után, még mindig tanulják a demokráciát. „Tanuljuk, hogyan vitázzunk, tanuljuk, hogyan kezeljük politikai ellenfeleinket” - fogalmazott. Az AHF szerint a nagykövet elmulasztotta megemlíteni: a gondok közvetlenül ahhoz az önkényuralmi rendszerhez vezethetők vissza, amelyet a hidegháború alatt 45 évig Magyarországra kényszerítettek. Frank Koszorús azt is megjegyezte levelében, a magyarok számára jó hír a nagykövet azon optimista értékelése, miszerint Magyarország gazdaságilag rendbe fog jönni.

Mit tenne Fico, ha szlovákiai magyar lenne? - Elárulta

2009. november 19. - (Új Szó)

Mit tenne Robert Fico, ha szlovákiai magyar lenne? Erről is beszélt londoni látogatása során a miniszterelnök. A University College of London egyetemen adott elő, és egy magyar nemzetiségű diák tette fel neki ezt a kérdést. „Mindent megtennék annak érdekében, hogy megőrződjön a nemzetiség identitása olyan területeken, mint a kultúra és az irodalom, amelyek a szlováktól különböznek” - mondta Fico. Úgy véli, a szlovákiai magyarok kellő teret kapnak az oktatásügy terén, a színházakban vagy a televízióban. „Ám még valamit tennék: tökéletesen megtanulnék szlovákul” - tette hozzá.

A magyar kérdés megoldása a legnagyobb feladat Szlovákiában

2009. november 24. - (Kovács N. László - Prague Post)

A magyar kérdés a Szlovákia által megoldandó legnagyobb feladat, nyilatkozta Ján Čarnogursky ex-kormányfő a Prague Post nevű angol nyelvű cseh lapnak. Čarnogurskyt főként a rendszerváltásról és Csehszlovákia kettészakadásáról faggatták a riporterek, az utolsó kérdés azonban a jelenlegi Szlovákia előtt álló legnagyobb kihívás megnevezésére kérte a volt szlovák miniszterelnököt, mire az így válaszolt: „A válasz egyértelműen a magyar kérdés, különösen, hogy a jövő évben tartandó választásokon szinte bizonyosan Orbán Viktor fog nyerni. Ha valóban ez történik, az a magyar politika nacionalizálódásához vezethet, Szlovákiának pedig meg kell tennie mindent, hogy ez a politika ne lehessen sikeres. A helyzet leginkább az 1992-eshez hasonlít, ekkor kellett volna elkészülnie a gabčikovói [bős-nagymarosi] vízlépcsőnek. Akkor a csehek ugyan nem tettek nekünk keresztbe, de nem is támogattak minket. Néhány cseh miniszter ugyan készített kompromisszumot célzó terveket a helyzet megoldására, ezek azonban inkább a szlovák félnek ártottak volna. A fentiek tükrében jobb hát, hogy immár egyedül nézünk szembe a magyar kihívással, mivel nem tudni, vajon a csehek mellénk állnának-e”.

Az ET parlamenti közgyűlésének elnökét

aggasztja a nyelvtörvény, kész közvetíteni

2009. november 24. - (mti)

Kész közvetíteni a szlovák nyelvtörvény ügyében az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke. Lluís Maria de Puig ezt Bajnai Gordon kérésére válaszolva mondta a magyar miniszterelnökkel folytatott keddi budapesti megbeszélésén. A találkozón Bajnai Gordon ismertette a magyar kormányzat aggályait a módosított szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban, és megköszönte Lluís Maria de Puig elvi kiállását a szlovákiai nyelvi diszkriminációval szemben. Arra kérte a spanyol - katalán nemzetiségű - politikust, lépjen fel annak érdekében, hogy a szlovák hatóságok januártól se büntethessék a kisebbségi nyelvhasználatot - olvasható a kormányszóvivői iroda közleményében. A tájékoztatás szerint a strasbourgi székhelyű szervezet parlamenti közgyűlésének elnöke válaszában elmondta, hogy teljes mértékben osztja a magyar aggályokat, és kész közvetíteni a nyelvtörvény ügyében. Az elnök ígéretet tett arra, hogy a közgyűlés továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a nyelvtörvény körüli fejleményeket. Az elnök a büntetéseket elfogadhatatlannak tartva elmondta, hogy jövőre, a velencei bizottság véleményét követően a parlamenti közgyűlésben jelentés készülhet a szlovákiai államnyelvtörvény módosításáról. A független nemzetközi szakértőkből álló velencei bizottságot (a Joggal a demokráciáért európai bizottságot) 1990-ben hozták létre az Európa Tanács tanácsadó szerveként. A közgyűlési elnök Szili Katalin korábbi házelnök meghívására érkezett Budapestre, hogy tárgyalásokat folytasson a 2009 júniusában elfogadott szlovák államnyelvtörvény kérdéséről, illetve annak a magyar kormányzat által több nemzetközi fórumon is felvetett hátrányos következményeiről.

Pozsony nem érti az ET- közgyűlés elnökének budapesti nyilatkozatát

2009. november 24. - (mti)

Pozsony nem érti Lluís Maria de Puig, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elnökének budapesti nyilatkozatát a szlovákiai államnyelvtörvény ügyében - közölte Peter Stano szlovák külügyi szóvivő kedden a TASR szlovák hírügynökséggel. De Puig, miután aznap találkozott Katona Béla házelnökkel, kijelentette: felajánlotta egy egyeztető bizottság összehívását, amelyre a szlovák fél pozitív választ adott, és bízik abban, hogy ez elvezethet a nyelvtörvény módosításához. A szlovák szóvivő úgy véli: ha az európai politikus valóban ezt mondta, akkor félreértésről vagy rossz interpretációról van szó, mert Pozsony a nyelvtörvénnyel összefüggésben csak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosától és a Velencei Bizottságtól kért véleményt. „A szlovák fél saját kezdeményezésére a nyelvtörvényt csak két nemzetközi intézménynek adta át véleményezésre - az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi főbiztosának, amely testületnek szakértőivel a végrehajtó utasítások előkészítését is konzultálja, illetve a Velencei Bizottságnak” - hangsúlyozta Peter Stano. Szerinte a Velencei Bizottsághoz Szlovákia azért fordult, hogy „kizárja az államnyelvtörvényt érintő összes kételyt, amelyeket annak ellenzői terjesztenek”.

Fővárosi Cigány Önkormányzat - A szlovák nyelvtörvény ellen

2009. november 24. - (mti)

A szlovák nyelvtörvény ellen, valamint a fővárosi romaközpont létrehozásáért tartott tiltakozó felvonulást a Fővárosi Cigány Önkormányzat (FCÖ) kedden Budapesten; a megmozdulás végén a roma érdekképviseleti szervezet vezetője petíciót adott át a főváros vezetőségének. Az FCÖ által a kisebbségi jogok érvényesülése érdekében, valamint - a szlovákiai magyarság melletti szolidaritásból - a szlovák nyelvtörvény ellen hirdetett megmozduláson mintegy százhúszan vettek részt. A nemzeti színű és cigány zászlókat, transzparenseket tartó emberek a Deák tértől rendőrök kíséretében vonultak a Városháza elé, ahol átadtak egy, a főpolgármesternek címzett petíciót, amelyet Gyekiczki András, Demszky Gábor (SZDSZ) kabinetfőnöke vett át Makai Istvántól, a kisebbségi önkormányzat elnökétől. A dokumentumban azt kérik, hogy a Fővárosi Közgyűlés csütörtökön hozzon egy, a szlovák nyelvtörvényt elítélő határozatot, mivel véleményük szerint a rendelkezés sérti a szlovákiai magyarság alapvető jogait. Azt is kérik, hogy a testület a következő ülésén hozza meg a Fővárosi Roma Oktatási és Művelődési Központ alapításáról szóló határozatát, amelyet október 29-én elnapoltak. A kabinetfőnök közölte, hogy mindkét kérést előterjesztik a közgyűlés csütörtöki ülésén. A kormány és a főváros még április elején jelentette be, hogy a VIII. kerületben, a Szentkirályi utca 7. szám alatt, a hajdani dekoratőriskola többemeletes épületében hozzák létre a romaközpontot, és erről határozat is született. A kezdeményezés bejelentésekor Kiss Péter akkori kancelláriaminiszter azt mondta: a 2400 négyzetméteres épület felújításához és funkció szerinti kialakításához a magyar állam 900 millió forinttal járul hozzá, az intézmény zökkenőmentes működése érdekében pedig a Miniszterelnöki Hivatal és az oktatási minisztérium közszolgálati szerződés keretében „indulásként” évente 100-100 millió forint értékű szolgáltatást vásárol a kulturális központtól. Horváth Csaba főpolgármester-helyettes április 7-én, amikor sajtóbejárást tartottak az épületben, közölte: a közbeszerzési eljárás májusban elindulhat, év végére befejeződik az épület felújítása, január elsején pedig megnyitja kapuit a létesítmény. Demszky Gábor főpolgármester akkor azt mondta, hogy a központ két fővárosi intézményt is befogad: a Napházat és a Cigány Házat. Az új intézmény létrehozása ellen azonban több roma szervezet is tiltakozott, azt hangoztatva, hogy az épület alkalmatlan a feladat ellátására, és helyette országos romaközpontot szeretnének. Makai István, az FCÖ elnöke erre reagálva kijelentette: „a felelőtlen magatartást képviselő roma politikai szerepvállalás, a főváros vezetésének döntése és a roma lakosság érdekének tudatosan szembeállása” is hozzájárult ahhoz, hogy az intézmény alapítása tolódik. Ne három-négy roma vezető határozza meg, hogy legyen vagy ne legyen központ, a személyes érdekeket háttérbe kell szorítani - jelentette ki.

Weiss: A nyelvtörvény nem a magyar holokauszt

2009. november 24. - (alpokalja-online - vg.hu)

A magyar-szlovák viszony 95 százalékban jó. A maradék 5 százalékért pedig leginkább a fel nem dolgozott történelmi traumák a felelősek - mondta Szlovákia magyarországi nagykövete a Savaria Egyetemi Központban tartott előadásán. Peter Weiss hétfőn délután hangsúlyozta: a magyar- szlovák kapcsolatok rendezésében kulcsszerepe van a fiataloknak, illetve a két ország ifjúsága közötti kommunikációnak. Mindkét ország az Európai Unió és az Észak-Atlanti Szövetség tagja, ugyanazon viselkedési keretek és intézményrendszerek részesei, emiatt a politikusoknak nincs akkora mozgásterük, hogy jelentősen erősíthessék az országok közötti bizalmatlanságot. Weiss szerint Magyarország számára Trianon, Szlovákiának pedig a bécsi döntés jelenti az örökké fájó sebet. A politikusok pedig erre tesznek rá néhány lapáttal, amikor a sérelmeket a választókért folytatott harcban eszközként használják fel. A nagykövet meglátása szerint legalább 20 év kell ahhoz, hogy a magyaroknak és a szlovákoknak olyan történelemkönyvük legyen, mint a korábban örökös ellenségnek számító németeknek és franciáknak. A folyamat elkezdődött, a történészek már tudnak kulturáltan, szakmai terminológiát használva, tudományos érveket felsorakoztatva kommunikálni egymással. A nyelvtörvénnyel kapcsolatban azt mondta: a nyelvtörvény - egyes hazai lapok megfogalmazásával ellentétben - nem a magyar holokauszt. A Ján Slotával összefüggő felvetésre Peter Weiss azt felelte, nem azért látogatott el a Savaria Egyetemi Központba, hogy megvédje a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt elnökét, mellesleg az nem is akarta, hogy Magyarországon nagykövet legyen.

Zászló, címer, himnusz az osztályokba?

Az SNS szerint hűségesküt kellene fogadnia annak, aki átveszi személyigazolványát.

2009. november 24. - (Rudas Dóra - dunatv.hu)

A szlovák himnusz gyakori hallgattatásával akarja erősíteni a gyerekekben a nemzettudatot, a hazafiságot a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt. Javaslatuk szerint az iskolákban minden héten legalább egyszer végig kellene hallgatni a himnuszt és állami hűségesküt kellene tennie minden hivatalnoknak, állami alkalmazottnak. A tervezetről decemberben tárgyal a szlovák parlament. A javaslat szerint minden osztályban a falon függne a szlovák zászló és a címer. Úgy érzem, hogy nagy baj van valahol az emberek gondolkodásában, ha a hazához való viszonyt, a hazafiságot, törvénnyel akarják erősíteni - mondta Fibi Sándor, iskolaigazgató. A nemzeti párt képviselői szeretnék a szlovák himnuszt hallani minden önkormányzati ülés előtt is. Rafael Rafaj, az SNS frakcióvezetője elmondta, azt akarják, hogy a következő generációk valamilyen kötődést alakítsanak ki az országhoz, mert fiatal az állam, Európa egyik legfiatalabb államainak, és a kérdés itt már régóta nem megoldott. A törvénytervezet szerint hűségesküt kellene fogadnia mindenkinek, aki átveszi első személyigazolványát, de a köztársasági elnökhöz és parlamenti képviselőkhöz hasonlóan fel kellene esküdniük az állami alkalmazottaknak és hivatalnokoknak is. A Szlovák Nemzeti Párt vezetői azt állítják, a tervezet ötletét amerikai és izraeli példából vették. Bíró Ágnes, az MKP parlamenti képviselője szerint ez a törvénytervezet teljesen fölösleges. Talán a Szlovák Nemzeti Párt abbéli agendájába illik bele, amivel Szlovákiát, mint nemzetállamot szeretnék feltüntetni. Én amint tudjuk, ez Szlovákiában nem érvényes. A Szlovák Nemzeti Párt törvényjavaslatát egyelőre koalíciós partnerei sem támogatják. Robert Fico miniszterelnök és Vladimír Meciar is egyetért abban, hogy erősíteni kell a nemzettudatot. Ugyanakkor általános vélemény, hogy ez törvényekkel nem érhető el.

Lesz pénz a nemzettudat erősítésére

2009. november 21. - (bumm.sk)

Ján Mikolaj (SNS) oktatásügyi miniszter közvetlenül nem garantálta, hogy a szlovák zászló és a preambulum szövegének beszerzését minden tanterembe nem az oktatási segédeszközökre szánt összegből finanszírozzák majd. Szerinte ez nem pénzkérdés, itt szimbólumokról van szó. Az SNS kidolgozott egy koncepciót a nemzettudat erősítésére az iskolákban. Ján Mikolaj szerint az oktatási tárca már elfogadott egy dokumentumot, mely szabályozza az oktatást. „Arról szól, mely tantárgyakba komponálják bele, milyen lesz a módszertan, hogyan álljanak hozzá az egyes tanárok“ - mondta a dokumentum tartalmáról a miniszter. A tárcavezető támogatja a nemzettudat erősítéséről szóló törvény tervezetét is, mely Ján Slota pártjának műhelyéből származik. A nemzetiek Robert Fico kormányfőhöz hasonlóan többek között azt javasoják, hogy a tanítási hét minden iskolában a szlovák himnusszal kezdődjön. Szeretnék, ha minden tanteremben ott lenne az államjelvény, a himnusz és az Alkotmány preambulumának szövege. „Ez az EU és a világ más országaiban is így van, ahol - mondhatni - sokkal szabadabbak és nyitottabbak ezek a szabályok“ - mondta Mikolaj. A miniszter nem garantálta, hogy ezeket a jelvényeket nem az oktatási segédeszközökre szánt pénzből finanszíroznák. „Ebben nem látok pénzkérdést, szerintem itt valóban szimbólumokról van szó“ - véli a tárcavezető. Hozzátette, hogy a nemzetiek számolnak azzal, hogy a javaslat éles parlamenti vitákat vált majd ki. Szigeti László (MKP) volt oktatásügyi miniszter szerint a hazafiasságra való nevelést már a jelenlegi tanmenetbe is belekomponálták. A minisztériumnak más eszközökkel kellene építenie az államhoz való pozitív viszonyt, melyek nem jellemzőek ennyire az SNS-re. Ostobaságnak tartja a szlovák himnusz éneklésének törvénybe foglalását a hét első órája előtt. „Hiszen jelenleg sem tiltja senkinek a törvény, hogy az osztály az óra elején elénekelje a himnuszt“ - mondta Szigeti. Elmondása szerint jelenleg szabadon el lehet énekelni a himnuszt a helyi önkormányzat ülése, vagy egy sportrendezvény előtt is. „Ha valahol öntudatos hazafiak vannak, megteszik ezt törvény nélkül is“ - tette hozzá az MKP politikusa.

Slota a magyar bizottsági elnök miatt nem jár az emberjogi bizottság ülésére

2009. november 23. - (mti)

Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke közölte: nem jár el a parlament emberjogi bizottságának ülésére, mert annak magyar elnöke van. Amint fogalmazott, azért nem jár a bizottsági ülésekre, mert nem fogja elpazarolni az idejét egy olyan bizottság üléseire, „amit valami MKP-s vezet”, miközben neki mint SNS-elnöknek, fontos találkozója van a pártközpontban. Slota a szlovák közszolgálati televízió vasárnapi vitaműsorában fejtette ki álláspontját, és szavait az Új Szó című pozsonyi napilap idézte másnap. A kijelentés előzménye, hogy néhány hete Berényi József (MKP), a bizottság elnöke azt javasolta, vonják meg Slotától egyhavi fizetését, mert nem vesz részt a bizottság ülésein, és nem is igazolta távolmaradását. Slota a vasárnapi adásban a műsorvezető kérdésére, hogy jelentéktelennek tartja-e az emberjogi bizottság üléseit, azt felelte: „Időnként igen, mikor valami butaságról van szó”. Megismételte, az MKP bosszújának tartja, hogy levonták egyhavi fizetését. A műsorban azt mondta, azért nem volt jelen a bizottsági üléseken, mert épp a parlamentben ült és szavazott. „Nem lehetek két helyen, mivel csak egy van belőlem” - mondta. Az SNS hazafiasságra nevelő törvényjavaslatával kapcsolatban kijelentette: a gyerekeknek az iskolában nem kell minden reggel énekelniük a himnuszt. (A himnusz hétfőn reggelente az iskolai hangszórókból fog szólni.) „Nem lesz éneklés, csak állni fognak a diákok” - magyarázta Slota. Szerinte a törvény azért is szükséges, mert „Dél-Szlovákiában a magyar himnusz győz”.

Érsekújvárott is lesz Cirill és Metód szoborcsoport

2009. november 22. - (Száz Ildikó - Új Szó)

Négy szobrász jelentkezett arra a versenypályázatra, amelyet a képviselőkből álló bizottság értékelt. A város főterére kerül a bizánci hittérítőket ábrázoló Cirill és Metód szoborcsoport. Štefan Veršeghy, Pavol Hudák, Istenes József és Berényi Margit bizottsági tagok Roman Hrčka alkotói pályázatát tartották a legjobbnak, a városnak 111 133 eurójába fog kerülni ez az alkotás. A versenypályázat meghirdetéséről a májusi ülésükön döntöttek a városatyák. A szobrot a főtéren, a plébániatemplom közelében egy zöld szigeten helyezik el, egyméteres talapzaton. A Konstantin áldozópapot és Metód szerzetest ábrázoló szoborcsoportra néhány évvel ezelőtt különítettek el pénzt a költségvetésből, a jóváhagyott összeg azonban a feltételezett kiadásoknak csak egy részét fedezte volna. Karol Suchan alpolgármester (Smer-SDKU-HZDS-KDH-SNS-SF) az ülésen elmondta, véleménye szerint törvénysértés történt 2008-ban, amikor Gejza Pischinger polgármester kilenc alkalommal hívott össze rendkívüli önkormányzati ülést. Gejza Pischinger polgármester válaszából kiderült, ha fontos, sürgető kérdésekben kell döntenie az önkormányzatnak, jogában áll összehívni a testületet. Állítólag arra is volt példa, hogy a szlovák nagykoalíció képviselőinek kérésére ülésezett soron kívül az önkormányzat. A képviselők ennek ellenére jóváhagytak szerdán egy határozatot, amelyben tudomásul vették az állítólagos törvénysértést. A novemberi önkormányzati ülésen érezhető volt a feszültség a magyar és a szlovák képviselők között a megyei választások miatt. Az érsekújvári városatyák közül öt szlovák nagykoalíciós képviselő jutott be a megyei testületbe, de egyetlen magyar sem. Ľubica Juríková független képviselő szóvá is tette: vegyék mindannyian figyelembe a város érdekeit, ne osszák a testületet szlovák és magyar képviselőkre. Az ülésen új, hangzatos utcaneveket hagytak jóvá a városatyák: Zúgó menti, Folyóág menti, Méhész és Kör utca - így fogják nevezni azokat a nemrég nyitott utcákat, ahol új családi házak épültek. A képviselők nemet mondtak a szemétdíj emelésére, évi három euróval emelték volna az egy személyre eső illetéket a városban. Érsekújvárban ezt a tételt három évvel ezelőtt módosították utoljára, azóta jelentős mértékben nőttek a szemét elszállításával járó kiadások.

Kassai vendégek Békéscsabán (Egy ígéretes sorozat részeként)

2009. november 17. - (Újvári Flórián - 168 óra)

Ha sikeres a partnerközvetítés, az eredményt száz euróval illik honorálni Szlovákiában. Ez derült ki abból a komédiából, amelyet a kassai Állami Színház művészei adtak elő szlovák nyelven a hazai szlovákság fellegvárában, Békéscsabán. Adriana Krupová kortárs szerző vígjátéka zsúfolt nézőtér előtt aratott megérdemelt sikert a Békés-megyei Jókai Színház falai között, és nemcsak a szöveget értők soraiban. Azok is felszabadultan hahotáztak, akik nem beszélik északi szomszédunk nyelvét - a fordítást kivetítették a színpad fölé. A teátrum kezdeményezése megérdemli a dicséretet. Mint Fekete Péter igazgató munkatársunknak elmondta, az idei évadban meg kívánják ismertetni a közönséggel valamennyi - tehát hét - szomszédunk kultúráját, mindenekelőtt színházművészetét. Októberben az ukránokkal indult a sorozat, a jövő hónapban az osztrákok lesznek a viharsarkiak vendégei. Miközben megkezdődött a szlovák hónap, már folynak a sógorok decemberi színházi bemutatkozásának előkészületei (az egyik főszerepet Dobó Kata játssza, aki már Csabán próbál, és a szlovák művészek tiszteletére adott fogadáson is részt vett). A csabai szlovákokon kívül szép számmal jöttek el a premierre a szomszédos települések e nemzeti kisebbséghez tartozó lakosai is, és nem bánták meg, hiszen az előadás nemcsak az anyanyelv ápolása okán ment élményszámba, de a mai szlovák hétköznapok fonákságaira is rávilágított. És ebből a szempontból a nem-szlovák nézők számára is roppant tanulságos volt a darab: kiderült ugyanis, hogy odaát éppolyan apróbb és nagyobb szélhámosságok szövik át a mindennapokat, mint az Ipolyon innen. A különbség a beszélt nyelven kívül „mindössze” annyi, hogy ott már euróban számolják a bevétel gyarapodását, illetve apadását... Minden esetre igen hasznos lenne, ha valamely hazai társulat is felvállalná a Zoznámka című komédia előadását - magyarul.

Az Európa Tanács a szlovákiai kisebbségi nyelvek

helyzetének javítását szorgalmazza

2009. november 18. - (mti)

Brüsszel| Az Európa Tanács (ET) azt javasolja Szlovákiának, hogy az iskolai oktatás minden szintjén javítsa a kisebbségi nyelvek tanítását és a tanárképzést, valamint a kisebbségi nyelvű média helyzetét. Az MTI brüsszeli irodájához szerdán eljuttatott jelentést a strasbourgi székhelyű ET Miniszteri Bizottsága fogadta el, annak a szakértői állásfoglalásnak az alapján, amelynek a szövegét áprilisban öntötték végleges formába. Ebben tehát még nem tükröződik a szlovák államnyelvről szóló, június 30-án hozott törvénymódosítás. A jelentés a magyar, a német, a rutén, az ukrán, a roma, a cseh, a bolgár, a horvát és a lengyel nyelv szlovákiai helyzetét tekinti át. Felszólítja Pozsonyt: tegyen további intézkedéseket annak az igazságtalan gyakorlatnak a megszüntetése érdekében, hogy roma gyerekeket speciális oktatási intézményekbe iskoláznak be. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az iskolai oktatás minden szintjén biztosítani kell a kisebbségi nyelvek megfelelő oktatását, és javítani kell a kisebbségi nyelveket oktató tanárok képzését is. Az Európa Tanács arra „bátorítja” Szlovákiát, hogy javítsa a kisebbségi nyelveken sugárzó közszolgálati televíziózást és -rádiózást, valamint könnyítse meg a magán-televízióknak és a magánrádióknak a kisebbségi nyelveken való műsorsugárzást. Szintén szorgalmazza az ET, hogy legyenek Szlovákiában újságok minden kisebbségi nyelven. Az Európa Tanács szakértői szerint a szlovák hatóságoknak lehetővé kellene tenniük szóbeli vagy írásbeli kérvények magyar nyelvű előterjesztését és azt, hogy azokra magyar nyelven adjanak választ - minden olyan esetben, amikor a magyar nyelvűek elegendő száma ezt indokolja, és nem csak ott, ahol érvényesül a szlovák jog által előírt 20 százalékos kisebbségi nyelvű küszöbérték. Ugyancsak javasolja Strasbourg, hogy a helységnévtáblák esetében se korlátozzák a magyar nyelvhasználatot a 20 százalékos szabály alapján. A regionális és helyi önkormányzatokban kifejezetten ajánlja az Európa Tanács, hogy terjesszék ki a magyar nyelv használatának lehetőségét. Regionális és helyi szinten helyes lenne kisebbségi nyelven is közzétenni a hivatalos dokumentumokat, nem csupán azok kivonatos vázlatát - olvasható az állásfoglalásban. A jelentés összeállítói helyesnek tartanák, ha eltörölnék Szlovákiában azt a szabályt, miszerint valamely helyi önkormányzati hatósági ülésen csak akkor szabad magyar nyelven értekezni, ha azzal az összes jelenlévő egyetért. Szól a dokumentum arról, hogy növelni kellene a magyar nyelvű televíziózás és rádiózás idő- és frekvenciakeretét.

Fico lezárta a nyelvtörvény ügyét

2009. november 18. - (sita)

Lezártnak tekinti a nyelvtörvény ügyét Robert Fico. „A nyelvtörvény már mögöttünk van” - mondta az Európai Parlament elnökével, Jerzy Buzekkel folytatott tárgyalásán. A kormány olyan törvényvégrehajtást szavatol - mondta Fico -, amely egyensúlyt teremt a szlovák és a kisebbségi nyelv használata közt. A kormányfő szerint a jogszabállyal kapcsolatos problémákat nem kell az EP elé vinni, mert azokat Pozsony képes „idehaza”, „nehézségek nélkül” kezelni. Buzek szerint a kormánynak szüntelen párbeszédet kell folytatnia a kisebbségekkel, és a törvény megfelelő alkalmazását kell biztosítania. HA a jövőben kiderül, hogy a törvényen változtatni kell, „beszélhetünk erről” - tette hozzá az EP lengyel elnöke.

Csáky: Buzek a nyelvtörvény-módosítást sem zárja ki

2009. november 18. - (sita)

Jerzy Buzek a nyelvtörvény megváltoztatásának lehetőségét sem zárja ki. Erről Csáky Pál MKP-elnök beszélt azt követően, hogy az Európai Parlament elnöke Pozsonyban a magyar kisebbség képviselőivel is találkozott. Buzek még a Csákyval folytatott múlt heti brüsszeli egyeztetésén megígérte, hogy pozsonyi tárgyalásai után az MKP-nak is beszámol benyomásairól. „Buzek úr nem zárta ki a törvénymódosítás lehetőségét sem. Reméljük, hogy az európai párbeszédnek köszönhetően a törvény buta passzusait, elsősorban a bírságokat nem fogják alkalmazni, legalább a jövő évi választásokig” - mondta Csáky. Hozzátette, együtt fognak gondolkodni azon, milyen nyelvhasználati rendszer alakítható ki az országban. A pártelnök hangsúlyozta, az MKP továbbra is ragaszkodik, hogy a törvényről folyó párbeszédnek részese lehessen, s természetesen az ellen sincs kifogása, hogy az egyeztetésekbe a civil szervezetek képviselőit is bevonják.

Paška és Buzek a nyelvtörvényről tárgyalt

2009. november 18. - (bumm / sita)

A szlovák államnyelvtörvény volt kedden Pavol Paška és Jerzy Buzek megbeszélésének egyik témája. A szlovák házelnök tájékoztatta az Európai Parlament elnökét, hogy Szlovákia egyelőre Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségekért felelős biztosának és az Európa Tanács észrevételeire vár. ”Készek vagyunk alkalmazni ezeket a tanácsokat, s remélem, minél hamarabb érvényesek lesznek ezek a szabályok, hogy a törvény már ne keltsen feszültséget a szlovákok és a magyarok közt“ - mondta Paška a találkozó után tartott sajtótájékoztatón. Buzek számára nem újdonság a nyelvtörvény kérdése, korábban már tárgyalt róla Csáky Pállal, az MKP elnökével is. Meg van róla győződve, hogy a párbeszéd nyomán a jogszabály nem kelt többé feszültséget. A szlovák házelnök és az EP elnöke beszélt a szlovák parlament és az EP együttműködésről és az EU helyzetéről is, majd részt vettek a bársonyos forradalom 20. évfordulójára rendezett állami ünnepségen. Szerdán Buzek találkozik a szlovák politikai élet más képviselőivel is.

Nem módosítanának a szlovákok az államnyelvtörvényen

2009. november 19. - (mti)

A szlovák kormány nem tervezi az államnyelvtörvény módosítását - derült ki Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes csütörtöki nyilatkozatából. A kisebbségekért felelős politikus azért nyilatkozott, mert úgy látja, hogy a Jerzy Buzekkel, az Európai Parlament elnökével a nyelvtörvényről folytatott megbeszélése után elhangzott egyik megjegyzését félreértelmezték. „Jó lenne, ha a kormány nyitott lenne arra, hogy a törvényben egy-két változtatást eszközöljenek, ha erre a jövőben szükség mutatkozik” - mondta Buzek szerdán. Čaplovič reakciója, hogy Pozsony nyitott ebben az ügyben, meglepetést keltett, mert a szlovák fél eddig váltig azt hangoztatta: egy vesszőt sem kell változtatni a szövegen. Čaplovič újabb nyilatkozata szerint a törvény tartalma és formája „megfelelő”, a kormány nem mérlegel változtatásokat.

Nem jövünk ki szomszédainkkal? - Tovább éleződhet a magyar-szlovák viszony

2009. november 13. - (mti)

A szlovák kormány egyelőre letett ugyan arról, hogy végrehajtsa „rosszul szövegezett” és „tolakodónak tűnő” új nyelvtörvényét, de Szlovákia és Magyarország között megmaradtak a problémák - írta pénteken megjelent kommentárjában a European Voice című brüsszeli hetilap. Túlzottan optimistának bizonyultak azok a remények, hogy az európai uniós és a NATO-tagság véglegesen pontot tehet a közép-európai nemzetiségi konfliktusokra - tette hozzá. Az európai uniós ügyekkel foglalkozó, az Economist-csoporthoz tartozó újság cikke szerint arra lenne szükség, hogy a két ország politikai erői, továbbá a szlovákiai magyarok tartsanak szünetet, és gondolkodjanak el mindazokon a kérdéseken, amelyek megosztják őket. Ám más tényezők mellett a gazdasági válság és a Fidesz jövőre várt választási győzelme miatt a várakozás az, hogy „inkább előbb, mint utóbb” újabb feszültség következhet. A lap hiányolja a szlovákiai magyarokkal kapcsolatos statisztikákat, illetve becsléseket, ezt azonban, mint a cikk írja, szlovák részről elutasítják. Márpedig e nélkül a két fél nem tud előrehaladni, és előbb-utóbb hibát követ el - vélekedett a European Voice.

Közös szlovák-magyar történelemkönyv

2009. november 13. - (mti)

Már jövőre a kezükben tarthatják a diákok azt a történelemkönyvet, amely magyar és a szlovák szakemberek közös munkája alapján készült. Azt kell nézni, ami összeköt, nem azt, ami elválaszt - jelentette ki Peter Weiss, Szlovákia budapesti nagykövete azon a kétnapos konferencián, amely csütörtökön kezdődött Balassagyarmaton. A tanácskozáson a készülő magyar-szlovák közös történelemkönyv anyagát mutatják be a mintegy 200 résztvevőnek. A Közös múltunk - értékekkel és konfliktusokkal. Magyar és szlovák múltértelmezés című konferencián Peter Weiss azt hangsúlyozta, hogy Magyarország és Szlovákia szomszéd, partner és szövetséges. A többi nemzethez hasonlóan azonban csak a jövőbe nézve, „a múlt szorításából kiszabadulva” lehetséges a fejlődés. „Azt kell néznünk, ami összeköt, nem azt, ami elválaszt” - mondta. Emlékeztetett, hogy francia-német viszonylatban létezik ilyen közös történelemkönyv. A magyar és a szlovák szakemberek munkáját nagyra értékelve reményét fejezte ki, hogy a következő tanévben a diákok már kezükbe is vehetik a történelemkönyvet. Heizer Antal, Magyarország pozsonyi nagykövete pozitív példának nevezte a magyar és a szlovák történészek együttműködését. Hangsúlyozta ugyanakkor a politika felelősségét is, mint mondta, az ilyen jellegű munkát mind anyagilag, mind erkölcsileg támogatni kell. Utalt a szeptember 10-i szécsényi magyar-szlovák miniszterelnöki találkozón elfogadott nyilatkozat egyik pontjára, amely szerint együttműködési tanácsot és pénzügyi alapot hoz létre a két ország. Ez lehetőséget teremt a könyv kiadásának fedezésére is - mutatott rá. Hozzátette: „Le kell zárni a vitás kérdéseket, a gond csak a példányszám meghatározása legyen”. A mintegy kétszáz megjelentet Tyekvicska Árpád, a rendezvény egyik szervezője, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója köszöntötte. Azt mondta, Mikszáth Kálmánnál szebben senki nem fogalmazott a két nép hosszú együttéléséről: „ha A jó palócok és a Tót atyafiak novelláiban felcseréljük a neveket, akkor is minden olvasó számára érthető lesz a másik öröme, bánata” - mondta. „Nem vállveregetésre jöttünk össze” - tette hozzá, a mai helyzetben őszinteség kell. A Besztercebányai Önkormányzati Kerület elnöke, Milan Murgas úgy fogalmazott: „A történelem a bölcsesség tanítómestere. Ha ezt megszívleljük, akkor nem követjük el az elődök hibáit.” Kitért az önkormányzati kerület és Nógrád megye fejlődő kapcsolataira és reményét fejezte ki, hogy ezek a közeljövőben elmélyülnek. Balla Mihály (Fidesz), a parlament külügyi bizottságának tagja kiemelte, „mindegy, hogy a közös nyelvet magyarul vagy szlovákul találjuk meg”. Szólt ugyanakkor arról is, hogy akadnak olyan kérdések, „amelyek mellett nem mehetünk el, ilyen a szlovák nyelvtörvény is”, amely a határokon túl élő magyarokat hátrányosan érinti, „mi pedig nem hagyhatjuk őket magukra”. Arra kérte a szlovákokat, hogy ezt értsék meg. Hangsúlyozta, a kölcsönös tiszteletet feltételezve meg kell találni azokat a pontokat, amelyek a két államot és a határ menti régiókat összekötik. Szarka László, a komáromi Selye János Egyetem dékánja, a tankönyvet előkészítő bizottság magyar társelnöke a történelemértelmezés kérdéseiről beszélt. Azt mondta: „A múltunk közös (...), de a nemzeti történelem mégis más”. A nemzetállam stabil képződmény, még jó ideig fenn fog maradni az Európai Unióban is - fűzte hozzá. Štefan Šutaj, a Szlovák Tudományos Akadémia Kassai Társadalomtudományi Intézetének igazgatója, a történészbizottság szlovák társelnöke azt hangsúlyozta: a történelemoktatásban nagy szükség lenne arra, hogy a gyerekek megismerjék szűkebb pátriájuk történetét is, hiszen csak a így alakulhat ki a kötődés lakóhelyükhöz. A kétnapos konferenciát a Nógrád Megyei Levéltár, a Füleki Vármúzeum, az Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Szlovák Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézete szervezésében tartják.

Štefan Šutaj: A közös olvasókönyv az első lépés

2009. november 29. - (Mózes Szabolcs - Új Szó)

Idén negyedik alkalommal találkoztak a szlovák és magyar történészek a közös történelemtankönyv kérdésében. A Balassagyarmaton megrendezett konferencián a készülő kötet szerzői túlmentek a kötelező udvariassági körökön, nemegy felszólaló kritikus hangnemben mutatott rá a két nemzet történelemszemléletének negatív oldalaira, sztereotípiáira. Štefan Šutajjal, a magyar-szlovák történészbizottság szlovákiai társelnökével beszélgettünk, elsősorban a készülő kötetről.

- Mikor lát napvilágot a közös szlovák-magyar történelemtankönyv, s főként, milyen formában? Tankönyvként vagy segédanyagként, olvasókönyvként?

- A mostani közös konferenciánk is megmutatta, hogy számtalan kérdés van, melyet tisztáznunk kell még. Ezeket a kérdéseket - terminológia, befejezetlen kutatások, a partnerek közötti kommunikáció, az egyes történetírások állapota - nem ugorhatjuk át anélkül, hogy ne tennénk helyre a dolgokat. Ezek tisztázása nélkül nem írhatunk olyan tankönyvet, mely megfelel a két nemzet mentalitásának, történetírási hagyományainak, tapasztalatainak, képességeinek. Azt, ami a sajtóban és a politikai diskurzusban tankönyv néven jelenik meg, mi olvasókönyvnek, pedagógiai segédanyagnak hívjuk. Egyben ez az első lépés egy, a szó hagyományos értelmében vett közös tankönyv kiadásához vezető úton.

- Az elejétől „csak” egy olvasókönyv elkészítése volt a cél? Kérdezem ezt azért is, mert az elmúlt években mindenki - gondolok itt főként a politikusokra - tankönyvről beszélt. Téves volt az interpretáció?

- Nem mondanám, hogy tévedésről volt szó, habár az elejétől olvasókönyvként készült. Bizonyos dolgok szimbolikusan más elnevezést kapnak, mint amik a valóságban. Például az 1946-os úgynevezett áprilisi egyezményt nem áprilisban, hanem márciusban írták alá. Több hasonló szimbólumot lehetne találni történelmünkben, melyek valójában másként működnek, mást jelentettek, mint amit a nevük takar. Az elejétől, ahogy elkezdtük ezt a projektet, éreztük, hogy ennek ilyen kockázatai is lehetnek, hogy nem ugorhatjuk át a fejlődés több szakaszát. Nincs is erőnk és hatalmunk sem folyton kiigazítani a politikusokat és az újságírókat, hogy ez nem egy klasszikus értelemben vett tankönyv lesz, hanem egy olvasókönyv. Van, aki monográfiának hívja - például Ján Mikolaj oktatásügyi miniszter -, mi olvasókönyvnek, segédanyagnak nevezzük. De alapvetően a monográfia megnevezéssel sincs baj.

- Kinek készül ez az olvasókönyv?

- Elsősorban a tanároknak, diákoknak szánjuk. Ez a könyv az első lépés lenne azon a hosszú úton, mely a közös, valódi, a szó hagyományos értelmében vett tankönyvhöz vezet. Első találkozásaink alkalmával három célt tűztünk ki magunk elé. Az első: a közös történelmet taglaló szövegek, közös tanulmányok kiadása. A második cél antológiák, dokumentumok összeállítása, melyek áttanulmányozásával a történelem iránt érdeklődők saját véleményt tudnának alkotni a múltról. A harmadik cél pedig egy közös tankönyv kiadása volt.

- Terveik szerint, illetve ismerve a munka tempóját, mikor kellene megjelennie az olvasókönyvnek és mikor a végcélnak, a közös tankönyvnek? Szarka László, a bizottság magyar társelnöke 10-15 évről beszélt…

- Igen, én is úgy vélem, hogy ennyi idő is eltelhet a tankönyv megjelenéséig, de a mi feladatunk lesz egyben egy olyan következő történészgeneráció kinevelése is, amely folytatná az általunk megkezdett munkát, és ismét egy lépéssel előbbre jutna. Ami az olvasókönyvet, monográfiát illeti, amint a mostani konferencián is kiderült, jó úton halad az elkészítése. A szerzők kommunikálnak, találkoznak a konferenciákon - ennek a csoportnak idén ez már a negyedik találkozója volt. Ha minden jól megy, a szerzők év végéig vagy jövő év márciusáig leadják a szövegeiket, melyekkel ezután a szerkesztőtanács kezd el dolgozni. A hagyományos szerkesztési eljárás mellett fontos szerepet kap a fordítás is, hiszen, mint láthatjuk, néha ugyanarra más és más szavunk van.

- Tehát legalább egy év, míg nyomtatásban megjelenik.

- Igen, nyár elejéig kiadásra kész lehet. Szlovák részről nincs a kötet kiadásának pénzügyi akadálya.

- Milyen példányszámban jelenik meg a könyv, ki mindenki kapja meg?

- Természetesen a példányszám attól fog függeni, hogy mennyi forrást különítenek el erre a célra. Prioritás számunkra, hogy minden iskolába eljusson, hogy minden könyvtárban fellelhető legyen. Az iskolákon keresztül pedig aztán hozzájuthatnak a történelemtanárok is. Legutóbbi, rozsnyói találkozónkon hangzott el a gondolat, hogy az interneten is közzétegyük a művet - ezt nagyon jó ötletnek tartottuk. Mivel ez nem kommersz kiadvány, a szerzők és a kiadók nem ebből akarnak meggazdagodni, nem hiszem, hogy gond lenne az egész könyv interneten történő publikálásával.

- A konferencián többen is felvetették, hogy közös tankönyv helyett, mely úgyis csak sok-sok év után jelenhetne meg, eredményre vezetőbb lenne, ha a létező nemzeti tankönyveket változtatnák meg. Hiszen a diákok a történelemmel főként ezeken a tankönyveken keresztül találkoznak.

- Igen, de nem vagyok benne biztos, hogy ez járható út lenne. A tankönyvek ugyanis más módon készülnek, ráadásul mindkét állam oktatási, tankönyvkiadási rendszere más - nálunk például egy, Magyarországon viszont számtalan tankönyvcsalád létezik. A tankönyvek másképpen készülnek, megírásukra pályázatokat írnak ki, a tankönyveket bizonyos kerettantervek alapján kell készíteni. Ez egy kicsit más vonal. A tankönyveket bizonyos évfolyamok számára írják, ha tehát kutatásaink eredményét a tankönyvekben kívántuk volna megjelentetni, akkor gyakorlatilag öt tankönyvet kellett volna írni, az ötödiktől a kilencedik osztályig, nem beszélve a középiskolai tankönyvekről. Félő, hogy ezt technikailag nem tudtuk volna biztosítani, arról nem is beszélve, hogy a bizottság munkájában részt vevő szakemberek közül kevésnek vannak didaktikai tapasztalatai, a tankönyvíráshoz teljesen más gyakorlat kell, mint egy monográfia vagy szakmai publikáció megírásához. Én sem írok alap- és középiskolai tankönyveket.

- A kritikus hangok feltehetően arra gondoltak, hogy hiába íródik meg másféle szemléletmód szerint az új olvasókönyv, hiába „rántják le a leplet” a kölcsönös megértést mérgező sztereotípiákról, ha a diákok a következő évtizedekben is a régi szemléletben írt tankönyvekből fognak tanulni.

- Nem volt járható ez az út. Egymásfél évtized múlva megjelenhet egy közös tankönyv, de most nem tudtuk volna ezt megvalósítani.

- Ön a közös tankönyvet készítő csoport mellett egyben a szlovák-magyar történészbizottság szlovákiai társelnöke is. Milyen múltra tekint vissza a szlovák és magyar történészek együttműködése?

- Nem mi vagyunk az első történészgeneráció, amely együttműködik. A két világháború között objektív okokból még nem volt meg az együttműködés lehetősége, a kommunikáció a szocializmus időszakában kezdődött - természetesen a kor sajátos viszonyaihoz igazodva, a proletár internacionalizmus jegyében. De legalább megtalálták a kor történészei az egymáshoz vezető utat, leültek, találkoztak, keresték a közös pontokat, azt, ami összeköt, illetve elválaszt minket. A korábbi évtizedek történészei viszont nem jutottak el odáig, hogy egy közös olvasókönyvet készítsenek - tehát az, ami most készül, több, mint ami eddig valaha volt. Amit még a most készülő olvasókönyv kapcsán kiemelnék: a közös kötet készítését számos egyéb kísérőrendezvény egészíti ki. Középiskolákba járunk, diákoknak mutatjuk be közös történelmünket, konferenciákat szervezünk, melyeken a széles közvélemény is részt vehet, a pozsonyi és a budapesti kulturális intézetekben tartunk rendezvényeket. Ezeknek is köszönhetően céljaink bekerülnek a közvélemény tudatába, mindemellett pedig az is célunk, hogy elősegítsük a tárgyilagos, szolid diskurzus létrejöttét, folytatását, ami a történelemmel való nacionalista visszaélésekkel szemben is védelmet jelenthet.

- Hogyan formálódik a közös szlovák-magyar történészbizottság, kik dolgoznak benne?

- A Szlovák Történésztársaság rendes közgyűlésén megválasztja a szervezet nemzeti bizottságának tagjait - ez évente legalább kétszer ülésezve egyfajta végrehajtó szervként működik -, mely testület aztán dönt arról, kik legyenek szlovák részről az egyes közös történészbizottságok tagjai. Több ilyen bizottság van, gyakorlatilag minden szomszédos állammal van ilyen közös testületünk. A nemzeti bizottság - melynek jelenleg Dušan Kováč az elnöke - gyűlésén megbíz egy történészt azzal, hogy vezesse ezt a közös bizottságot. A kinevezett elnök ezután tagokat jelöl, melyeket a nemzeti bizottság hagy jóvá. A tagságot a megbízott elnök különböző szempontok alapján választja ki: igyekszünk, hogy minden korszakkal foglalkozó szakember helyt kapjon benne, lehetőség szerint több intézményből is nevezünk szakembereket, és igyekszünk, hogy minden ismert szakember helyt kaphasson a bizottságban. Emellett pedig általában úgy állítjuk össze a tagságot, hogy lehetőség szerint több generáció is képviseltesse benne magát. A bizottságnak 10 szlovák és 10 magyar tagja van. A magyar tagokat hasonló rendszer alapján választják ki a magyarországi partnerszervek. A tagokat általában legalább öt évre választják, mivel a történésztársaság közgyűlése is ötévente ülésezik. De ez alapvetően a tevékenységtől függ, ha nem folyik rendszeres munka, akkor a „megbízatási idő” lejárta előtt is új elnököt választhat a nemzeti bizottság.

- Historia est magistra vitae. Érvényes ez a mi esetünkben? A konferencia nyitó felszólalásában utalt rá, hogy a közép-európai térségben nem tanulunk a múltból, amit egy nemzet korábban kisebbségként kért, azt többségként rendre elfelejti megadni az éppen aktuális kisebbségnek.

- Arra próbáltam rámutatni, hogy az államok hogyan viszonyulnak a kisebbségi etnikumokhoz, és ezek az etnikumok hogyan viszonyulnak az államhoz. A történelmi Magyarország és a Csehszlovák Köztársaság szétesésén keresztül próbáltam rávilágítani, hogy ezek az államok mintha mindig féltek volna a saját kisebbségeiktől. Ennek az eredménye pedig az volt, hogy a kisebbségek nem bíztak saját államaikban, az úgymond, hazafiság hiánya lépett fel. A természetes lojalitás helyett az államok igyekeztek kikényszeríteni a hazaszeretetet. A szlovákoknak lojálisoknak kellett lenniük a magyar állammal, hogy ne legyenek problémáik, a magyaroknak pedig Csehszlovákiában úgyszintén lojálitást kellett mutatniuk, nehogy árulónak és ellenségnek nyilvánítsák őket. Ez a tanulság ma is aktuális.

- Megfogadták ezt a tanulságot a mai politikusok? És most nemcsak a jelenlegi kormánykoalícióra gondoltam, hanem úgy általában az elmúlt évtizedek közéleti szereplőire.

- Az a kérdés, hogy tudatosítják-e mindezt. Úgy vélem, a politikusok elfelejtették ebből a szempontból vizsgálni ezt a kérdéskört. Az állam akkor erős, ha polgára érdekelt közügyei intézésében, ha az államot magáénak vallja, ha világosan kimondják, hogy ez az ő állama. A világháború előtti történelmi Magyarországon és a két világháború közötti Csehszlovákiában viszont azt hangsúlyozták a kisebbségeknek, hogy „ez a mi államunk, nem a tiétek”. Ezután a kisebbségekhez tartozók jogosan tették fel a kérdést: és akkor hol az én államom? A következő lépés pedig az volt, hogy körbenéztek, s keresték, hol találhatják meg azt az országot, mely azt mondja nekik: „ez a ti államotok”.

- Nem érvényes ez a mára is?

- Azt hiszem, kérdésében benne a válasz is...

Hazudik vagy téved Balázs Péter?

2009. november 12. - (Barak László - parameter.sk)

A magyarországi politikusok a kezdetektől fogva meglehetősen elvakultra, hisztérikusra vették a figurát nyelvtörvény ügyben. Következésképpen olyan butaságszámba menő valótlanságokat róttak föl a szlovák kormánypártoknak, amiket utóbbiak játszi könnyedséggel, és persze jó adag kárörvendéssel cáfolni tudtak. Balázs Péter, Magyarország külügyminisztere az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának keddi, a szlovák-magyar viszonnyal és a szlovák nyelvtörvénnyel foglalkozó ülését követően arról beszélt a sajtónak, hogy a magyar diplomácia szóvá tette a szlovák külügyminisztériumnál, a szlovák postánál és a dunaszerdahelyi rendőrségnél az anyanyelvhasználatot esetleg korlátozó kezdeményezéseket. Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke a Magyar Távirati Iroda tudósítása szerint ugyanakkor kijelentette, hogy „helyzet van”! Szlovákia ugyanis már megküldte a szlovák államnyelvtörvényre vonatkozó végrehajtási rendeletének tervezetét az EBESZ-nek, de a magyar félhez azt nem juttatta el és semmilyen konzultációt nem folytat a végrehajtási rendeletről Magyarországgal. Hát igen, kétségkívül az is egy helyzet, hogy a szlovák diplomácia következetesen tartja magát ahhoz az EBESZ illetékes biztosával, Kurt Vollebaekkel kötött egyezséghez, hogy a nyelvtörvény végrehajtó rendelkezéseire vonatkozó tárgyalások, egyeztetések során az EBESZ a kizárólagos partnerük. Gondoljunk azonban bele, miért is alakult ki ez a helyzet. Elsősorban nyilván azért, mert a szlovák nyelvtörvény olyan, amilyen: kilóg belőle a szűkkeblű nacionalizmus lólába! Amely tényre annak idején egyértelműen utalt az EBESZ-biztos. Amit közvetve kénytelen-kelletlen beismert a szlovák fél is. Ellenkező esetben ugyanis nem ment volna bele a szlovák kulturális tárca, hogy a törvényhez utólag dolgozzon ki végrehajtó rendelkezéseket. Hogy csak a Vollebaekkel megejtett konzultációt követően léptesse hatályba azokat. A szlovák hivatalosság magyar politikusokkal szembeni vonatkozó ignoranciájának, vagyis a Németh Zsolt által említett „helyzetnek” azonban az is oka lehet, hogy a magyarországi politikusok, tekintet nélkül arra, ellenzékiek-e, avagy kormánypártiak, bizony a kezdetektől fogva meglehetősen elvakultra, hisztérikusra vették a figurát nyelvtörvényügyben. Következésképpen olyan butaságszámba menő valótlanságokat róttak föl a szlovák kormánypártoknak a nyelvtörvénnyel kapcsolatban, amiket utóbbiak játszi könnyedséggel, és persze jó adag kárörvendéssel cáfolni tudtak.

Gondoljunk csak vissza arra, amikor a magyar kormányfő, Bajnai Gordon közvetlenül a Robert Ficoval megejtett szécsényi találkozó előtt, sőt utána is azzal traktálta a közvéleményt, hogy a nyelvtörvény miatt a szlovákiai magyaroknak nem lehet majd magyar nyelven misét celebrálni. Míg a nyelvtörvényben deklarálva van, hogy az nem vonatkozik az egyházi szertartásokon alkalmazott nyelvhasználatra. Pedig igenis lett volna számtalan jogos kifogásolnivaló ebben az átkozott jogi normában. Többek között nyelvezetének arroganciája, kétértelmű mivolta, a nyelvhasználat büntethetőségének ténye, a törvény magánszférát, értsd, kulturális, önkormányzati szférát önkényesen befolyásoló rendelkezései. És globális szellemisége, amely elsősorban lélektanilag kelthet akár a nemzeti azonosságtudat önkéntes feladását generáló félelmet a szlovákiai kisebbségek körében. De nem, a magyarországi politikusok a mai napig szajkózzák vonatkozó butaságaikat. Sajnos Balázs Péter külügyminiszter úr is. Akitől igazán elvárható lenne, hogy diplomataként viselkedik a legkiélezettebb helyzetekben is, és nem légből kapott pletykákkal érvel a nyilvánosság előtt. Mi másnak minősíthetnénk fent idézett állítását, amely szerint a magyar külügynek szóvá kellett tenni a dunaszerdahelyi rendőrségnél, úgymond, az anyanyelvhasználatot korlátozó kezdeményezéseket is. Holott, ha másutt esetleg volt is kísérlet „anyanyelvhasználatot korlátozó kezdeményezésekre”, a dunaszerdahelyi rendőrségnél egyáltalán nem történt ilyesmi. Ráadásul maga a dunaszerdahelyi járás magyar nemzetiségű rendőrkapitánya, Both Péter minősítette annak idején fölháborító hazugságnak azt a Magyar Nemzetben közzétett állítólagos információt, amely szerint „csak szlovák nyelven intézkedhetnek, és egymással is csak szlovákul beszélhetnek a rendőrök a 80 százalékban magyarok lakta dunaszerdahelyi járásban”. Most meg hetek múltán Balázs Péter állítja ugyanazt a hazugságot, amit a legilletékesebb fehéren-feketén megcáfolt? Arról nem is szólva, hogy a dunaszerdahelyiekre eleve nem vonatkozik a nyelvtörvény, hiszen a várost köztudottan több mint nyolcvan százalékban magyar nemzetiségűek lakják.

Hihetetlen, hogy ennyire tájékozatlan lenne a magyar külügy! Vagy így, rémhírek terjesztésével akarják megfejelni azt a „helyzetet”, amelyre Németh Zsolt utalt oly bevetésre készen az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának keddi ülése után? A minél rosszabb, annál jobb vezérelv alapján…?! Bárhogy legyen, mindenképpen el kell gondolkodni most már azon is, mégpedig leginkább a szlovákiai magyaroknak: vajon nekik szeretnének-e az urak használni az efféle helyzetteremtéssel, avagy saját politikai karrierjükön munkálkodnak? Bármi legyen is a cél, Balázs Péter tárgyalt kijelentése filozófiáját tekintve sajnos semmivel nem különb attól a helyzetteremtéstől, amit anno Robert Fico és Robert Kaliňák (szlovák belügyminiszter - a szerk.) művelt, amikor ország-világ előtt megvádolták, megalázták Malina Hedviget, azt állítva róla, hogy önmagát verte meg, rugdalta hasba, rettentette a nyílt utcán.

A nyelvtörvény kapcsán kihallgatták Nagytárkány polgármesterét

2009. november 13. - (mti)

Elfogadhatatlannak tartja a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP), hogy a nyelvtörvény állítólagos nem megfelelő végrehajtása miatt a rendőrség lakossági bejelentés alapján kihallgatta Nagytárkány (Veľké Trakany) polgármesterét. „A Magyar Koalíció Pártja tiltakozik az ellen, hogy a rendőrség visszaéljen az államnyelvtörvénnyel. Az MKP az államnyelvtörvény kriminalizálását a szlovák rendőrség részéről megengedhetetlennek tartja” - olvasható abban a közleményben, amelyet Dunajsky Éva, a párt szóvivője juttatott el pénteken az MTI pozsonyi irodájába. Kopasz Józsefet, Nagytárkány polgármesterét egy hete pénteken, hallgatta ki a rendőrség. A település egyik lakosa ugyanis bejelentést tett, hogy nem érti a helyi hangosbeszélő által közölt szöveget, amely az államnyelv mellőzésével csak magyarul hangzott el. A panasz először a kulturális tárcához került, s onnan pedig a rendőrséghez. A polgármester szerint a panasz egy olyan szlovák családtól származik, amely néhány éve költözött a faluba. „Tény, hogy a törvényt nem tartottuk be” - nyilatkozta a polgármester a pozsonyi SITA hírügynökségnek. „Most már két nyelven - szlovákul és magyarul is jelentünk” - tette hozzá Kopasz, s megjegyezte, hogy eddig senki sem követelte a kétnyelvű hirdetéseket. Nagytárkánynak jelenleg majd 1500 lakosa van, akik 95-97 százaléka magyar nemzetiségű. „Még a szlovák vagy a ruszin nemzetiségűek is beszélnek magyarul” - fejtette ki a polgármester, s leszögezte, hogy neki nem okoz gondot a szlovák nyelv használata. A polgármestert korábban írásban figyelmeztette a kulturális tárca a szlovák nyelvtörvény előírásainak betartására. A Tisza-parti település polgármestere október közepén az Új Szó című pozsonyi magyar napilapnak nyilatkozva elmondta: nemrégiben levelet kapott a kulturális minisztériumból, és ebben figyelmeztették, hogy Szlovákiában 1996. január 1-je óta a községi hangosbeszélőn államnyelven köteles tájékoztatni a lakosokat. Ezenkívül felszólították: megadott határidőn belül írásban tájékoztassa a hatóságokat arról, hogy az államnyelvről szóló törvény előírásait Nagytárkányban eddig miképp tartották be. Kopasz szerint a hivatalos és közérdekű ügyekről a község szlovák lakóit eddig is anyanyelvükön - írásban - értesítették, ám azt elismerte, hogy a falu hangosbeszélőjén a lakosokat eddig csak magyar nyelven tájékoztatták. A szlovák nyelvű hirdetésre nem volt lakossági igény.

Slota: lehet, hogy az MKP-nak nincs pénze Budapestre utazni

2009. november 12. - (bumm / sita / mti)

Ján Slota szerint képviselői fizetésének megvonása az MKP bosszúja. Az SNS elnöke szerint 20 év után először történt, hogy egy bizottsági elnök a testület egyik tagja fizetésének megvonását kérte, mert az illető nem vett részt az üléseken. Slota hangsúlyozta, ezt a javaslatot Berényi József, az MKP tagja tette. „Meggyőződésem, hogy ezzel egyértelműen azt akarják megbosszulni, hogy a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) már harmadszor tett javaslatot a főügyészségen a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) betiltására annak államellenes és szlovákellenes tevékenysége miatt” - jelentette ki az SNS elnöke újságírók előtt csütörtökön Zsolnán. Slota szerint a bosszú annak is szól, hogy az SNS élesen bírálja az MKP részvételét a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán (KMKF). „Szó szerint megmosolyogtató, valószínűleg nincs pénzük Budapestre utazni. Én segítek rajtuk, odaadom azt az egy képviselői fizetést“ - tette hozzá Slota. Berényi József szerdán közölte: Slota elveszíti egyhavi képviselői fizetését és összes juttatását, mert októberben igazolatlanul hiányzott a parlament emberi jogi bizottságának üléseiről. Slota most azt állította, hogy két bizottsági ülés idején a parlament plénumának tanácskozásán vett részt, máskor pedig szóban kimentette magát. Szerinte a bizottságok üléseit az elnökök nagyon kaotikusan hívják össze. „Én akkor járok a bizottsági ülésekre, ha az az SNS-nek, s nem pedig az MKP-nek fontos” - húzta alá. Hangsúlyozta, hogy ő nem „gombnyomogató” képviselő, hanem politikus, aki „a szlovák érdekek védelmében” dolgozik. Szerinte éppen ez az oka annak, amiért őt annyira támadják. „Ez a lényeg, ez a munka, s nem az, ha valahol csak úgy üldögélek. Én a képviselők felét nem is ismerem, mert nullák” - fejtette ki a magyarellenességéről és cigányellenességéről elhíresült politikus.

Az SNS üdvözli az EB döntését Sólyom ügyében

Az SNS üdvözli az Európai Bizottság döntését, mely szerint Brüsszel nem foglalkozik a Sólyom László magyar államfő meghiúsult komáromi útja miatt benyújtott magyar panasszal. Sólyom augusztus 21-én érkezett volna Komáromba a Szent István szobor avatására, de nem engedték be Szlovákiába. Slota szerint Sólyom panasza csak „buborék” volt, és az Európai Bizottság Brüsszelben megerősítette, hogy egy uniós tagállam megtagadhatja területére való belépést. Az SNS elnöke emlékeztetett, hogy Sólyom Lászlót nem Szlovákia állami szervei, hanem Bastrnák Tibor, Komárom polgármestere hívta meg. Az SNS fenntartja, hogy Sólyom látogatása nem volt más, mint politikai provokáció, melyet a Híddal együttműködve készítettek elő. „Az államférfiak tetteit diplomáciai protokollnak kellene alávetni, mely a világon mindenhol érvényes, valamint az alapvető emberi tisztességtudásnak. A magyar államfő vétett mindkettő ellen“ - jelentette ki Slota.

Brüsszelben debütált a Jobbik

2009. november 12. - (mti)

Bemutatták csütörtökön Brüsszelben, az Európai Parlamentben is az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségét, amelynek megalakításáról a Jobbik kezdeményezésére Budapesten írt alá dokumentumot a francia Nemzeti Front (FN), az olasz Fiamma Tricolore, a svéd Nemzeti Demokraták, illetve a Belga Nemzeti Front. Bruno Gollnisch, az FN alelnöke és Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke megerősítette, hogy a szövetséget a tervek szerint bejegyzik Brüsszelben vagy Strasbourgban. Bejelentették, hogy csatlakozott a szövetséghez a Brit Nemzeti Párt, amelynek vezetője, Nick Griffin is jelen volt a sajtótájékoztatón. Mint mondták, további pártokkal tárgyalnak a csatlakozásról. Balczó mindazonáltal kizárta, hogy a Jobbik bármilyen együttműködést folytasson a Szlovák Nemzeti Párttal vagy a Nagy-Románia Párttal, amelyeket a sajtótájékoztatón sovinisztának minősített. Az MTI-nek a Jobbik alelnöke azt is elmondta, hogy reményeik szerint sikerül elegendő szövetségesre találni ahhoz, hogy csoportjuk önálló frakciót alakíthasson az Európai Parlamentben. Ehhez az EU legalább 7 különböző tagállamából van szükség képviselőkre. A frakcióval rendelkező pártok uniós forrásokból is részesülhetnek a személyzet, illetve az adminisztráció fenntartásához. Gollnischék csütörtökön hangoztatták, hogy szövetségük célja többek között a rájuk szavazó adófizetőkre eső uniós járandóság megszerzése. Balczó kiemelte: együttműködésük üzenet azoknak is, akik szerint pártjaik elszigetelődtek az EP-ben. Újra ismertették Brüsszelben a szövetség kilencpontos politikai nyilatkozatát is, amely egyebek között a szabad, független és egyenlő nemzetek Európájának létrehozásáról szól, és elutasít minden olyan kezdeményezést, amely egy európai nemzetek feletti állam létrehozására irányul. A nyilatkozat kifejezi aláíróinak azt a szándékát is, hogy Európát meg akarják védeni az olyan fenyegetésektől, mint a terrorizmus, valamint a vallási, politikai, gazdasági vagy pénzügyi imperializmus.

Telt ház előtt mutattuk be A szlovákok története című lapszámot

2009. november 12. - (tortenelemportal.hu)

Egyedülálló kísérlet a történelmi lappiacon a Nagy Magyarország című magazin tematikus száma, amely a szlovákok történelmét mutatja be - hangzott el október 15-én, a kiadvány bemutatóján. Az esemény borkóstolóval folytatódott, az Egyesült Magyar Ifjúság budapesti székhelyén a megjelentek Maurer Oszkár szerémségi és bácskai boraival, valamint Borbély Zsolt Attila jóvoltából erdélyi borokkal ismerkedhettek meg. „Több folyóirat foglalkozott már a környező népek történelmének egy-egy korszakával, ám ez az első olyan tematikus lapszám, amely arra vállalkozik, hogy egy szomszédos nemzet egész történetéről nyújtson átfogó képet” - mondta Balogh Gábor, a magazin egyik szerzője. Hozzátette: a lap összeállítása során nem kívánták a manapság divatos önjelölt békítők sorát gyarapítani. „Meggyőződésünk, hogy minden betegség - így a sovinizmus és a nemzetek közti gyűlölködés -- gyógyítása mindenekelőtt a diagnózissal kezdődik. Ennek pedig elengedhetetlen feltétele, hogy tisztában legyünk azzal, hogyan látnak minket a szlovákok, illetve milyennek vélik saját szerepüket a Kárpát-medence történelmében.” Szakács Árpád lapigazgató elmondta: az új szám a kiadó eddigi legnagyobb befektetése, a magazin 10 ezer példányszámban, száz oldalon jelent meg. - A történelem az irodalomhoz hasonlóan nemzetstratégiai kérdés, azonban ezt a marxista történelemtudomány nem így kezelte. Ennek hatása mindmáig érezhető a tudományos életben, így a magyar történelem számos pontja újrafelfedezésre, újraértékelésre szorul - tette hozzá. A magazin ebben teret szeretne adni a fiatal történészeknek, a lap cikkeinek 30-40 százalékát a 20-30-as korosztály jegyzi.

Nagy Magyarország című magazin - A szlovákok története című lapszám előszava

Hiánypótló kiadványt tart a kezében az olvasó. A szlovákok története Magyarországon fehér foltnak számít, holott a szomszédos ország vezetőinek mentalitása, gondolkodása, politikája sok bosszúságot okoz hazánknak, sok megaláztatást a felvidéki nemzettestvéreinknek. Őszintén beismerjük, nem arra törekedtünk, hogy a szlovák-magyar megbékélés jegyében készítsük el a jelenlegi kiadványt. Egyrészt nem kötött minket semmilyen állami egyezmény, kutatási együttműködés, pályázati pénz, így megengedhettük magunknak azt a luxust, hogy önállóan tudtunk gondolkodni a történelmi kérdésekben. Másrészt azért sem volt szempont a kényszeredett kompromisszumkeresés, mert tapasztalataink szerint az nem áll másból, mint sűrű bocsánatkérésekből olyasmikért, amiket a szlovákokkal szemben az elmúlt ezer évben elkövettünk, pontosabban nem követtünk el. Fel kell ismerni, hogy a szlovák történelem jelentős része feltevéseken, megalapozatlan következtetéseken alapul, bizonyos esetekben nem több gyermekmesénél. Gondoljunk csak arra, hogy a most készülő közös magyar-szlovák történelemkönyv alkalmazza a teljes mértékben történelmietlen „ősszlovák” kifejezést. Nem lenne vele gond, ha ez a XVIII. századi szlovákokat takarná, de nem erről van szó. Nem törekedtünk arra sem, hogy megértsük a szlovákokat. Inkább arra összpontosítottunk, hogy megismerjük a szomszédos ország lakóit, illetve azt, hogy miként gondolkodnak rólunk, a saját történetükről. Ez a kiadvány a szlovákokról szól, így mellőztük a magyar „sérelmeket”, a kitelepítéseket, a Beneš-dekrétumokat, a kisebbségi jogfosztásokat stb. Igyekeztünk a témában publikáló legjelentősebb szerzőket felkérni, egyben fiatal történészeknek is helyet biztosítottunk, előnyben részesítve őket a nevesebb szakértőkkel szemben. Nem voltak külön elvárásaink, nem adtunk iránymutatást, csupán a témaköröket vázoltuk, amelyek néha érintik egymást, esetenként a szerzők véleménye is különbözik.

Elhunyt Melis György

2009. november 27. - (mti)

Elhunyt Melis György operaénekes, a magyar operajátszás egyik legnagyobb alakja; a Kossuth-díjas művészt, a Magyar Állami Operaház örökös tagját 86 esztendősen, péntek hajnalban érte a halál - tájékoztatta Várkonyi Judit, a Magyar Állami Operaház megbízott sajtófőnöke az MTI-t. Melis Györgyöt a Magyar Állami Operaház és az Oktatási és Kulturális Minisztérium egyaránt saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. A művész a Szarvas melletti Csipkár-tanyán született 1923. július 2-án egy hétgyermekes szlovák paraszti család legifjabb tagjaként. Négyéves koráig csak „tótul” beszélt, magyarul csak iskolái megkezdése előtt tanult meg, méghozzá nem is akárhogyan: ő az egyetlen Kazinczy-díjas magyar énekes. Énekelni a helyi evangélikus gyülekezet lelkészének biztatására kezdett, s ő szerzett anyagi támogatást is tanulmányaihoz. Jelentkezett a műszaki egyetem építészmérnöki szakára, de végül a zene mellett döntött. Melis György 1945-től 1951-ig a Zeneakadémián Rosti Anna, Molnár Imre, Révhegyi Ferencné és Sallay Józsa növendéke volt. 1949-től az Operaház magánénekese, Bizet Carmenjének Morales szerepében mutatkozott be. Énekesi adottságai mellett kiemelkedő színészi képességekkel is rendelkezett. Tökéletes átéléssel, szenvedéllyel, humorral alakította a bariton szerepkör lírai, drámai és buffo szerepeit. A Mozart-operák recitativóinak egyedülálló tolmácsolója, kiváló dalénekes és oratóriumszólista volt, számos kortárs magyar mű bemutatása fűződik a nevéhez. Wagner operái kivételével csaknem az egész operarepertoárt elénekelte Mozart, Verdi, Puccini, Csajkovszkij, Kodály, Bartók operáiban. Don Giovanni (Mozart) szerepében külföldön is sikereket aratott. Vendégszerepelt Európa minden országában, Ausztráliában, Mexikóban és az Amerikai Egyesült Államokban. Tizennyolc operalemeze és két önálló lemeze jelent meg. Bartók Béla Kékszakállú hercegeként a tragikus férfihős megközelíthetetlen magányát hangsúlyozta. Az operát Marton Évával ők adták elő először magyarul a milánói Scalában, kirobbanó sikerrel. Nagy alakítást nyújtott Kacsóh Pongrác János vitézében, Kodály Székely fonójában, több kortárs zeneszerző (Ránki György, Szokolay Sándor, Petrovics Emil) darabjának bemutatóján. Erkel Ferenc Bánk bánjában volt Biberach, Petúr bán és Tiborc is, Kodály Háry Jánosában a címszerep mellett később Napóleonként is színpadra lépett, bár hatalmas termete nem éppen erre a szerepre predesztinálta. Énekelt operettet (Cigánybáró), népdalt, magyar nótát, olykor oratóriumot. Versmondását rádiófelvételek őrzik, jellegzetes alakja filmekben is feltűnt (Hány az óra Vekker úr?, Banánhéjkeringő). Kedvenc szerepe nem volt, szavai szerint mindig az aktuális volt a legkedvesebb. Főbb szerepei: Almaviva gróf (Mozart: Figaro házassága), Don Alfonso (Mozart: Cosi fan tutte), Amonasro (Verdi: Aida), Jágó (Verdi: Otello), Scarpia (Puccini: Tosca), Don Pasquale (Donizetti), Falstaff (Verdi), Pizarro (Beethoven: Fidelio), Saklovityij (Muszorgszkij: Hovanscsina), Kékszakállú (Bartók: A kékszakállú herceg vára). Dalszínházi tagságának 60. évfordulója tiszteletére három héttel ezelőtt rendeztek ünnepséget a Magyar Állami Operaházban, a gyengélkedő művész ezen már nem tudott részt venni. Az operaénekes alakításaihoz fűződött a ház történetének csaknem fele: 68 szerepet énekelt el. Melis György 1991 decemberében ünnepelte kétezredik operaházi fellépését. Koncerten több mint félezerszer szerepelt, rádiófelvételeinek száma meghaladja a százat. Melis Györgyöt 1962-ben Kossuth-díjjal, 1954-ben, 1959-ben és 1973-ban Liszt Ferenc-díjjal, 1986-ban Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjjal tüntették ki, 1967-ben kiváló művészi elismerést vett át. 1989 óta a Magyar Állami Operaház örökös tagja, 2003 óta mesterművésze. Életútja elismeréseként ugyanabban az évben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést vehette át, 2008-ban Prima-díjban részesült. Ő maga is alapított díjat: a Melis György-emlékplakettel a legszebb, legtisztább magyar kiejtésű énekest jutalmazzák.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

........................................................................................................................................................................................