A szlovák államfő Ivan Gašparovič úgy gondolja, hogy a szlovákoknak csalódást okozott az év, ugyanakkor meg van róla győződve, hogy az ország sikeresen átvészelte a gazdasági válságot. Az államfő úgy gondolja, hogy a szlovákoknak csalódást okozott az év, ugyanakkor meg van róla győződve, hogy az ország sikeresen átvészelte a gazdasági válságot. Gašparovič úgy vélekedett, „az év kemény pofonként ért minket, megmutatta, nincs minden úgy, mint gondoltuk és nem minden alakul úgy, ahogy elkezdődött”. Az államfő szerint 2006, 2007 és 2008 egészen szeptemberig azt a reményt sugallta, hogy a gazdaság és az állampolgárok szociális helyzete javulni fog - a krízis ugyanakkor sokak életét érintette. Az elnök pozitívan értékeli, hogy a válság ellenére egyetlen bank sem ment csődbe, de a munkahelyek megszűnését a következő kormánynak kompenzálnia kell. Az államfő szerint még teljesen nem múlt el a válság, de feltételezi, hogy jövőre a gazdaság stabilizálódik - és új külföldi befektetők érkeznek, ugyanakkor fontosnak tartja a hazai kis- és középvállalkozók támogatását. Meggyőződése, hogy a jelenlegi kormány nem fogja növelni Szlovákia eladósodottságát, valamint új munkahelyeket teremt majd. A jövőre nézve ugyanakkor fontosnak tartja a tudományos kutatásra, fejlesztésekre és az oktatásra fordított összegek növelését.

Figeľ szerint Szlovákiában hiányozik a tisztelet

A KDH elnöke úgy véli, hogy Szlovákiában hiányoznak azok a morális tartást adó személyek és intézmények, melyeket mindenki tiszteletben tartana - ezzel pedig a társadalom is sokat veszít. Figeľ szerint ez a kérdés egyben kulturális probléma is, mivel a kultúra - csakúgy, mint az értékek és a kölcsönös kapcsolatok - azt mutatja, milyen dolgok fontosak a számunkra. A KDH első embere szerint feltűnő a kontraszt a nyugattal például a politikusok viselkedésének tekintetében - például a miniszterek lemondanak, ha erkölcsi kötelességüknek érzik. „Nálunk, ameddig csak lehetséges, védi őket a hatalom, ez a természetes.” „Keresnünk kell az autoritást, mert különben nem fogjunk tisztelni sem a hazánkat, sem a sajátjainkat, sem a nemzetet, ez pedig előrevetíti, hogy rossz irányba halad a társadalom. Épp ellenkezőleg, meg kell mutatnunk, hogy ez az ország, ha az alapértékekre koncentrál, eredményes lehet” - jelentette ki.

„Összekapcsolják” a határ két oldalán álló várakat

2009. december 26. - (felvidek.ma)

Nyilvántartás készül a dél-szlovákiai várakról a Felső-Magyarországi Várak Egyesületének közreműködésével - mondta Agócs Attila, a Füleki Vármúzeum igazgatója, a program szlovákiai koordinátora. „A várak fenntartóit összefogó szervezetnek jelenleg 24 tagvára van Észak-Magyarországon, közöttük olyan ismert erősségek is, mint Eger, Sárospatak, Diósgyőr, Nógrád és Hollókő vára” - mondta Agócs Attila. A cél az, hogy az idegenforgalmi kínálat alapján összekapcsolják a határ két oldalán álló várakat. A történelmi Nógrád, Gömör, Abaúj-Torna és Zemplén területén álló egykori erődítmények tulajdonosai és fenntartói - Szlovákiában korábban ismeretlen - érdekképviseleti fórumot alakítanak ki. A projektpartnerek célja egy, az Európa Tanács által elismert közös európai kulturális útvonal, egy „végvárút” bejegyeztetése. Ez a határ két oldalán vezetne, állomásai a történelem jelentős helyszíneit képezik Kékkőtől Királyhelmecig. A várnyilvántartás létrehozását az Európai Unió Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Programja támogatja.

Kisebbségekkel ünnepelte a karácsonyt a szerb államfő

2009. december 27. - (Vajdaság Ma)

A szerb elnök a szlovákokkal, a magyarokkal és a horvátokkal is megünnepelte karácsonyt. Részt vett a liliomosi (Lalić) szlovák evangélikus templomban tartott istentiszteleten, a gombosi magyar katolikus misén a Szent László templomban, majd Szondon (Sonta) a horvátokkal ünnepelte meg Krisztus születését a Gergely-féle naptár szerint. A gombosi katolikus templom előtt rövid alkalmi beszédet mondott, majd magyar nyelven mondta el karácsonyi jókívánságait. Mindhárom karácsonyi misén az államfővel együtt részt vett Bojan Pajtić vajdasági kormányfő és Oliver Dulić, a szerb kormány minisztere.

A magyarországi szlovák kultúráért aggódik a Matica

2009. december 22. - (tasr / Új Szó)

Attól tart a Matica slovenská, hogy a jövő évi megszorítások jelentős mértékben korlátozzák a magyarországi szlovákok és a többi kisebbség kulturális lehetőségeit, valamint az anyanyelvű sajtó megjelentetését. Éppen ezért felhívással fordulnak a magyar hivatalos szervekhez és más intézményekhez, tegyenek meg mindent a korlátozások ellen. Jozef Markuš, az MS elnöke és Ján Eštok ügyvezető keddi közleményükben figyelmeztetnek, hogy a szlovákság további 12 kisebbséggel együtt a magyarországi lakosság egytizedét teszi ki. Rámutatnak, a Magyar Televízió szlovák kisebbségi műsor létét fenyegetik a megszorító intézkedések.

Budapest - Átadták a Kisebbségekért Díjakat

2009. december 18. - (mti)

A kisebbségek és a többség tagjaként egyaránt különlegesen nagy felelősségünk van közösen tenni a XXI. századi európai Magyarország védelme érdekében - jelentette ki Kiss Péter társadalompolitikai miniszter a Kisebbségekért Díjak átadását megelőző ünnepi beszédében pénteken Budapesten. „Az oktatás és a nevelés, a tájékoztatás eszközével, a sokszínű Magyarország különleges tehetségeinek, nagyszerű egyéni és közösségi teljesítményeinek bemutatásával kell küzdenünk a bezárkózás és a bűnbakképzés ellen, a múlt levitézlett eszméivel kereskedő, felelőtlen és veszélyes alakjai, szervezetei ellen” - fogalmazott Kiss Péter az Országházban tartott ünnepségen. Beszédében azt mondta, hogy külön kell szólni egy kisebbségi közösségről, a magyarországi cigányságról. „Ma Magyarországon roma közösséghez tartozni igazi embert próbáló kihívás” - jelentette ki. Ahogyan az egész ország, úgy természetesen a roma közösség is sokszínű. Sokfajta sors, gondolkodás és mentalitás jellemzi. „Ennek kimondása nem ment fel bennünket az alól, hogy elismerjük: ma roma honfitársaink többsége úgy érzi, hogy nehezebb terhet cipel, mint mások” - fogalmazott Kiss Péter. Azt mondta, nem választható, hogy keressük-e az útját és módját annak, hogy lebontsuk a falakat, amelyek az elmúlt időszakban épültek romák és nem romák között. Nem lehet falakkal szétválasztott és előítéletekkel sújtott országban élni - tette hozzá. Véleménye szerint ebben mindenkinek van dolga, „a roma közösségnek is, meg nekünk is”. „El kell dönteni, hogy milyen szándékkal közelítünk ehhez a kérdéshez: a megértés szándékával a gondok megoldásának szándékával, a partnerség keresésével, a kézfogás szándékával, vagy a könnyűnek tetsző, ámde brutális és embertelen utat ajánlva” - mondta Kiss Péter. Mint kifejtette, ha egyetlen ember kezét elengedjük, akiért felelősek vagyunk, akkor az nemcsak önmagunk, hanem a legelemibb nemzeti kötelezettségünk feladása. Történelmi tragédiák sokasága volt abból, hogy a XX. században nem fogtuk elég erősen polgáraink kezét. Még egyszer ezt a hibát nem szabad elkövetni - hangsúlyozta. A világgazdasági válság kapcsán arról beszélt: közös jövőnket tesszük kockára, eddigi munkák teljesítményét éljük fel, európai sikereink esélyét játsszuk el, ha elengedjük a kisebbséghez tartozók kezét, ha teret engedünk a rasszizmusnak, az állampolgárok érthető szorongását és jövővel kapcsolatos aggodalmát kihasználó szélsőséges erőknek. Kiss Péter az elismerések átadása előtt azt mondta: a mai díjazottak mind-mind közösségépítő, közösségszervező emberek. Fáradhatatlan, sokszor több évtizedes munkájuk, vagy fiatal koruk ellenére elért eredményeik, példaértékű alkotásaik révén kitüntetésük tovább emeli a díj rangját. A díjakat Sólyom László köztársasági elnök és Katona Béla, az Országgyűlés elnökének jelenlétében adta át a miniszter. Díjat vehetett át Csonka József missziós lelkész, tanító, romológus a széleskörű közösségformáló, összetartó tevékenységéért, missziós munkájáért, Dzindzisz Jorgosz történész, kandidátus, a Magyar Tudományos Akadémia Közép- és Kelet Európa Kutatási Központ tudományos főmunkatársa a magyarországi görögök érdekében végzett kimagasló tudományos és eredményes közéleti szerepvállalásáért, Hága Mária tanítónő, iskolavezető, újságszerkesztő a cigányság társadalmi integrációja érdekében példaértékű elhivatottsággal végzett sokrétű tevékenységéért. Kitüntetést kapott a cigányság esélyegyenlősége érdekében végzett több évtizedes, eredményes közéleti, érdekképviseleti és kulturális tevékenységéért Kosztics István jogász, szociális munkás, könyvszerkesztő, Márk György pedagógus a hazai románság érdekében végzett közéleti szerepvállalásáért, Rostás László, a Bács-Kiskun Megyei Cigány Érdekképviseleti Szervezet elnöke, az Országos Cigány Önkormányzat képviselője közéleti szerepvállalásáért, a cigányság társadalmi integrációjának előmozdítása érdekében végzett tevékenységéért. Elismerést kapott a Budaörsi Tanoda Közhasznú Alapítvány az esélyegyenlőség elősegítése és a tehetséggondozás terén végzett kimagasló tevékenysége elismeréseként, a FUND Cigány Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének elősegítése és a tehetséggondozás terén végzett kimagasló tevékenységért, az ELTE Germanisztikai Intézete a nemzetiség-kutatásban és a hazai német tudományos életben több évtizede betöltött meghatározó szerepéért, valamint a pedagógusképzés terén elért eredményeiért, valamint Magyarországi Bolgárok Egyesülete a kisebbségi közösség fennmaradása, megerősítése, intézményrendszerének megalapozása érdekében tanúsított több évtizedes szerepvállalásért. Megosztott Kisebbségi Díjban részesült a „Veseli Gradiscanci” Horvát Kulturális Egyesület a horvát népzene- és tánchagyomány ápolásáért és fennmaradásáért végzett tevékenységért és a Pável Ágoston Vegyeskar a magyarországi szlovén népdalkincs gyűjtése és megismertetése érdekében végzett kimagasló tevékenysége elismeréseként. Az állami kitüntetést - amelyet a kisebbségek napja (december 18.) alkalmából adnak át - a kisebbségek érdekében, a kisebbségi közéletben, az oktatásban, a kultúrában és az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban és a gazdasági önszerveződés területén kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külföldi emberek és szervezetek kaphatják meg. A kormány 1995. szeptember 21-i döntése értelmében 1995-től minden év december 18-án tartják a kisebbségek napját, annak emlékére, hogy az ENSZ 1992-ben december 18-án fogadta el a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozók jogairól szóló nyilatkozatot. Bajnai Gordon miniszterelnök nemzetközi tárgyalási miatt nem tudott részt venni az ünnepségen.

Nemzetiségi gála és díjátadó a Budai Vigadóban

2009. december 8. - (kulturkalandor.hu)

A magyarországi kisebbségek kultúrájáért végzett kiemelkedő munkáért idén nyolc kitüntetett veheti át a Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjat a Kisebbségek Napja alkalmából rendezett V. Nemzetiségi Gálán vasárnap a Budai Vigadóban. A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus a 2009. évi Pro Cultura Minoritatum Hungariae közművelődési díjat és elismerő oklevelet a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi kulturális hagyományainak megtartása és továbbörökítése érdekében végzett kimagasló szakmai munkáért ítélte oda. A Budapesti Görög Alapítású Magyar Ortodox Egyházközség a görög nemzeti kisebbség, Zsigó Jenő a cigány etnikai kisebbség, Vidákovics Antal a horvát nemzeti kisebbség, a Szigetújfalui Német Nemzetiségi Tánccsoport a német nemzeti kisebbség, Berényi Mária a román nemzeti kisebbség, Rusz Borivoj a szerb nemzeti kisebbség, Hollósy Tiborné a szlovák nemzeti kisebbség, Mukicsné Kozár Mária a szlovén nemzeti kisebbség érdekében végzett munkájáért érdemelte ki a kitüntetést - közölte a rendezvénynek helyet adó intézmény az MTI-vel. A Nemzetiségi Gálán fellép a szigetújfalui Ujflucher Buam német fúvószenekar, a Balkán formáció elnevezésű bolgár-görög-szerb zenekar és táncegyüttes, a sátoraljaújhelyi Romano Suno cigány folklór együttes, a Mohács Nemzetiségi Néptáncegyüttes, a Szigetújfalui Német Nemzetiségi Tánccsoport, Szarkiszjan Ádám és Fancsali János örmény zeneművészek, a Nyisztor György román néptáncegyüttes, a Szent Efrém Férfikar, a Budapesti Nikola Tesla Szerb Iskola kórusa, a Komlós Néptáncegyüttes, a Szombathelyi Nefelejcsek szlovén népdalkör és Stefko Mihály ukrán hegedűművész. Az ENSZ 1992. december 18-án fogadta el a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot. A magyar kormány 1995. december 21-i döntése értelmében 1995 óta minden év december 18-án tartják a Kisebbségek Napját

Konzultáció a közmédia képviselőivel

2009. december - (nek.gov.hu)

Pécsett tartotta ülését 2009. november 10-én a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) Kisebbségi Média Munkacsoportja. A tanácskozás napirendjén a Magyar Televízió (MTV) és a Magyar Rádió (MR) kisebbségek számára készülő anyanyelvű műsorait érintő kérdések szerepeltek. A tanácskozás célja a közmédia vezetői és a kisebbségek országos önkormányzatai közötti konzultációs fórum biztosítása volt. Az ülésen az MTV kisebbségi adásaiért is felelős Közéleti Főszerkesztőség vezetője, Dobos Menyhért a köztévé alapfeladatként nevesítette a nemzetiségi műsorok készítését. Az MTV vezető képviselője ezzel együtt arról is tájékoztatott, hogy a köztelevíziónak a jövő évben várhatóan jelentős pénzügyi működési problémákkal kell számolnia, s ez érintheti a kisebbségi műsorkészítést is. A kisebbségi önkormányzati vezetők sürgették, hogy az MTV a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvényben meghatározottak szerint biztosítson önálló szervezeti és költségvetési kereteket a nemzetiségi műsorkészítés számára. A Magyar Rádió (MR) képviseltében az MR4 nemzetiségi csatorna főszerkesztője vett részt a Kisebbségi Média Munkacsoport ülését. Stein Róbert tájékoztatott az önálló kisebbségi rádióadó közel 3 éves működési tapasztalatairól. Az MR4 vezetője szerint a kisebbségi rádióműsorok jó színvonalon, megfelelő körülmények között készülnek. A pécsi tanácskozást követően sor került a kisebbségek országos önkormányzati elnökök és Such György, az MR elnöke közötti találkozóra. A kisebbségek országos önkormányzatainak szövetsége 2009. december 9-én „Tiltakozás”-t fogalmazott meg az MTV kisebbségi műsoraikat érintő problémák miatt. A kérdések megvitatására a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, Kállai Ernő 2009. december 16-án konzultációt szervezett a hivatalában az MTV alelnöke, Medveczki Balázs és a kisebbségek országos önkormányzati vezetői részvételével.

Tiltakozás az MTV kisebbségi műsorainak „befagyasztása“ ellen

2009. december 14. - (Új Szó Online)

A magyarországi Országos Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége (OKÖSZ) „megdöbbenéssel értesült arról, hogy az MTV vezetésének intézkedése értelmében, hivatkozva a költségvetési megvonásokra, 2010. január 1-től befagyasztják a nemzetiségi műsorok készítését” - áll a szervezet december 9-i keltezésű, állásfoglalásában. A dokumentum így folytatódik: „Az OKÖSZ felhívja a MTV vezetésének figyelmét arra, hogy a nemzetiségi műsorok gyártása és sugárzása kiemelt közszolgálati feladata a közszolgálati műsorszolgáltatónak, az MTV Zrt-nek. A rendkívül szűkös anyagi körülmények ellenére is prioritást kell, hogy kapjon ezen alacsony költségvonzatú programok folyamatos gyártása. A nemzetiségi műsorok gyártásának tervezett szüneteltetése (csak ismétlések sugárzása) súlyosan sértené a Médiatörvény és a Kisebbségi Törvény rendelkezéseit, valamint Magyarország nemzetközi kötelezettségeit (Kisebbségvédelmi keretegyezmény, Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája) a hazai kisebbségek méltóságát és érdekeit. Az OKÖSZ felhívja az MTV vezetését, hogy továbbra is biztosítsa változatlan terjedelemben a kisebbségi műsorok folyamatos szerkesztését és gyártását. Az OKÖSZ egyben felkéri a Magyar Televízió Kuratóriumának elnökségét, hogy tegyen intézkedéseket a kisebbségi jogok maradéktalan biztosítása érdekében az MTV-ben. A Kisebbségi Törvény előírásainak megfelelően, az OKÖSZ kéri a Magyar Köztársaság Országgyűlését, mint a közmédium (MTV Közalapítvány) alapítóját, valamint a Magyar Köztársaság miniszterelnökét, mint a MTV finanszírozását meghatározó állami költségvetés előterjesztőjét és végrehajtásának felelősét, hogy tegyen sürgős és hathatós intézkedéseket a MTV nemzetiségi műsorainak előállításához szükséges, elkülönített, feladathoz kötött pénzügyi keret biztosítására. Az OKÖSZ felkéri a kisebbségi jogok országgyűlési biztosát és az ORTT-t, hogy indítson vizsgálatot a kisebbségi jogok érvényesülése szempontjából visszás helyzet feloldására. A kisebbségi jogok érvényesülése a magyarországi közmédiumokban nem válhat a gazdasági válság, a közmédiumok rendezetlen helyzetének és a politikai csatározások áldozatává.”

A médiatörvény módosítását kérik a kisebbségek

2009. december 14. - (metropol.hu / mti)

A médiatörvény módosítását kéri az Országos Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége (OKÖSZ) annak érdekében, hogy a közmédiumok nemzetiségi műsorai elkülönített szervezeti egységként és költségvetésből működhessenek - közölték a szervezet hétfői sajtótájékoztatóján, Budapesten. A kisebbségi törvény 2005-ös módosítása előírja ezt, ám az érintett médiumok a mai napig nem képesek kimutatni, hogy évente mekkora összeget szánnak e célra - mondta Heinek Ottó, az OKÖSZ alelnöke, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának vezetője. A Magyar Televízió (MTV) - a közmédium korábbi közlése szerint szüneteltetni kívánt, ám a menedzsment és a sztrájkbizottság múlt heti megegyezése alapján megmenekülni látszó - kisebbségi műsorai kapcsán Heinek Ottó megjegyezte: a helyzet az utóbbi években folyamatosan romlott. Mint mondta, rossz időpontban kerültek adásba ezek a produkciók, ráadásul az ismétlések is hétköznapra kerültek, így még kevesebb emberhez juthattak el az adások, ráadásul az MTV menedzsmentje évek óta ignorálja az országos önkormányzatokkal korábban kötött megállapodását. „Ha a status quót vissza tudjuk állítani, már tettünk egy lépést előre” - jelentette ki Heinek Ottó, aki megemlítette: a kisebbségi törvényt sérti a Magyar Televízió azzal, ha a megszorítások idején csak archív anyagokat sugároz nemzetiségi műsoraiban, hiszen a jogszabály rendelkezése szerint a közmédiumoknak nemcsak bemutatniuk, hanem gyártaniuk is kell rendszeresen ilyen produkciókat.

MTV - Ombudsmani vizsgálat a kisebbségi műsorok

megszűnésének veszélye miatt

2009. december 13. - (mti)

Hivatalból vizsgálatot indított a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa amiatt, hogy a Magyar Televíziót (MTV) érintő jövő évi pénzügyi elvonások következtében veszélybe kerültek a kisebbségi műsorok. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman vasárnap az MTI-nek azt mondta: szerdára egyeztetésre hívta hivatalába a köztelevízió ügyvezető elnökét, az országgyűlés kisebbségi, valamint kulturális és sajtóbizottságának elnökeit és a kisebbségi közösségek képviselőit. Az országgyűlési biztos kijelentette: az ország 13 kisebbségi közösségének - amely a teljes lakosság legkevesebb 10 százalékát, több mint egymillió embert érint - az alkotmány és a kisebbségi törvény által is biztosított kulturális jogai sem gazdasági megszorítások, sem politikai csatározások miatt nem csorbulhatnak. Kállai Ernő kifejtette: a köztelevízió kisebbségi műsoraira vonatkozó „reformok”, nemcsak a közszolgálatiságot, hanem a kisebbségi közösségek életét is érintik. Hozzáfűzte: hosszú évek óta tart az a küzdelem, hogy a nemzetiségi műsorok kikerüljenek a nézhetetlen műsorsávból, és a heti 26 perc helyett nagyobb terjedelemben tudjanak beszámolni a közösséget érintő kérdésekről, eseményekről. A kisebbségi ombudsman közlése szerint az utóbbi hetekben az MTV nemzetiségi szerkesztőségei folyamatosan tájékoztatták a műsorukat érintő megszorításokról, annak veszélyéről, hogy megszűnhetnek a nemzetiségi műsorok, ezért hivatalból vizsgálatot indított. A biztos felidézve hétfői közleményét úgy fogalmazott: a közszolgálatiság érvényre juttatása érdekében a Magyar Televíziónak törekednie kell a kisebbségi műsorok legalább eddigi színvonalának fenntartására, a pénzügyi nehézségek ellenére is. Emlékeztetett arra, hogy az MTV-nek mint közszolgálati médiumnak törvényi kötelezettsége a kisebbségi műsorok készítése. Ez amiatt is fontos, mert a kereskedelmi csatornák kínálatában ilyen műsor nem szerepel. Kállai Ernő hangsúlyozta: a közszolgálatiság elve megköveteli, hogy a többség mellett a kisebbségi közösségek is hozzájuthassanak az őket érintő, rájuk vonatkozó információkhoz, akár saját anyanyelvükön is. Ha tovább romlik a helyzet, akkor „puszta illúzióvá válna a közszolgálatiság elve” - fogalmazott.

Kállai Ernő közleménye a Magyar Televízió

kisebbségi műsoraival kapcsolatos fejleményekről

2009. december 7. - (os)

A körülmények és a feltételek további romlása esetén már csak puszta illúzióvá válna Magyarországon a közszolgálatiság. Az Országgyűlés 2009 novemberében elfogadta a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését. E törvény a következő évben mintegy 9,5 milliárd forinttal csökkentené a Magyar Televízió műsorkészítésre fordítható állami támogatását. Az elvonások következtében sajtóhíradások szerint felmerült a regionális stúdiók megszüntetése, valamint a 13 nemzeti és etnikai kisebbség műsorkészítés súlyos korlátozása.

A Magyar Televíziónak közszolgálati műsorszolgáltatóként törvényi kötelezettsége a kisebbségi műsorok készítése. Ez különösen fontos azért is, mert a kereskedelmi csatornák műsorkínálatában nem szerepelnek ilyen adások. Fontos hangsúlyozni, hogy a közszolgálatiság elve egy demokratikus és a kultúrák kölcsönös tiszteletén alapuló társadalomban megköveteli, hogy a többség mellett a kisebbségi közösségek is hozzájuthassanak az őket érintő, rájuk vonatkozó információkhoz, akár saját anyanyelvükön is. A kisebbségi műsorokkal kapcsolatban eddig is voltak problémák, hiszen a koradélutáni időpont miatt eleve csak kevesek számára voltak láthatók, valamint az elmúlt években folyamatos csökkent a műsorkészítésre fordítható összeg is. Megállapítható tehát, hogy a kisebbségi műsorkészítés helyzetének további romlása esetén már puszta illúzióvá válna a közszolgálatiság elve. Az Alkotmánybíróság már 1994-ben arra figyelmeztetett, hogy a közszolgálatiság fenntartása kiemelt állami feladat, amelynek teljesítéséhez költségvetési garanciák is kellenek. Ezek biztosítása a mindenkori politikai döntéshozók felelőssége. Hangsúlyozzuk, hogy a közszolgálatiság érvényre juttatása érdekében a Magyar Televíziónak törekednie kell a kisebbségi műsorok legalább eddigi színvonalának fenntartására a pénzügyi nehézségek ellenére is. Semmiképpen nem tartanánk elfogadhatónak, ha a tervezett megszorítások elsődleges kárvallottjai a társadalom kisebb létszámú és így csekélyebb érdekérvényesítési képességű csoportjai lennének.

Tiltakozás a regionális stúdió bezárása miatt

2009. december 3. - (beol.hu)

Békés megyében is felháborodást váltott ki a Magyar Televízió vezetőinek döntése a regionális stúdiók - esetünkben a szegedi - tervezett bezárásáról. Forráselvonások miatt a Magyar Televízió Zrt. vezetése bezárja a szegedi, a pécsi és a miskolci körzeti stúdióit - ezt szerdán jelentették be. A több mint 30 éve működő regionális televíziók a vidék életéről szóló híradókat és nemzetiségi műsorokat gyártanak, sugároznak. A bezárás híre nagy felháborodást váltott ki. A nemzetiségiek tiltakoznak. A régió körzeti stúdiójában, Szegeden, pénteken a négy megye (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun, Szolnok) vezetői petíciót írnak alá, amit a közszolgálati tévé vezetőinek, illetve a kormányhoz juttatnak el. - A körzeti stúdió megszüntetésével nem lesz lehetőség, hogy a vidék problémái is megjelenjenek a hírműsorokban - mondta Farkas Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés alelnöke, aki a megyében élők nevében aláírja a petíciót. - A budapestieknek nem lesz kapacitásuk, hogy eljárjanak a megyékbe. Most ha felkel az ember, már kora reggel értesülhet a régióban történtekről. A helyi információk tűnnek majd el a képernyőről. Ez ellen tiltakozunk, hiszen a Magyar Televíziót az adófizetők pénzéből tartják fenn. Ando György, a Békéscsabai Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke a szlovákság mélységes felháborodását fejezte ki. - A nemzetiségi műsorok ablakot nyitottak, amelyen keresztül megmutathattuk önmagunkat, kultúránkat, hagyományainkat. Ezen az ablakon át más nemzetiségek, illetve a többségi társadalom tagjai is bepillantást nyerhettek az életünkbe. Vagyis ezek a műsorok nem csak nekünk szóltak. Segítették a békés egymás mellett élést is. Ando György hangsúlyozta, ha valamelyik határon túli nemzetiségi médiát lehetetlenítenék el, az biztos nagy felháborodást váltana ki itthon. Reményét fejezte ki, hogy az itt élő nemzetiségek érdekében hasonló összefogást, tiltakozást remélhetnek a regionális televízió megmaradása érdekében. Az Országos Román Kisebbségi Önkormányzat már több fórumon is hallatta hangját a nemzetiségi műsorok megszűnése miatt. - Mivel a kérdés már hetek óta a levegőben lógott, a Szili Katalin által életre hívott Nemzetiségi Kisebbségi Fórumon két hete úgy foglaltunk állást, hogy a Magyar Televízió nem szüntetheti meg a nemzetiségi műsorokat - mondta Kreszta Traján országos elnök. - A médiatörvény szerint is biztosítani kell a kisebbségek anyanyelvi megjelenését. Csütörtökön az országos román önkormányzat ülésén arról határoztak, hogy megtesznek mindent annak érdekében, hogy az MTV vezetése vizsgálja felül és változtassa meg a döntését. December 7-9-e között európa parlamenti tagok érkeznek Magyarországra. Többek között a nemzetiségek helyzetével is foglalkoznak. A magyarországi nemzetiségek vezetői ezen a fórumon is szóvá teszik az MTV döntését.

Juraj Horváth: Őrizzék meg a magyarországi

kisebbségek támogatásának szintjét

2009. november 30. - (mti)

A nemzeti kisebbségeknek nyújtott anyagi támogatás szintjének megőrzésére szólította fel Magyarországot a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke. Juraj Horváth ennek érdekében a múlt héten levelet írt Németh Zsoltnak, a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének - közölték hétfőn Pozsonyban. „A status quo-t a kulturális és a társadalmi élet minden területén meg kell őrizni” - hangsúlyozta ebben a szlovák bizottsági elnök. Szerinte elfogadhatatlan lenne, ha a parlament csökkentené a magyarországi kisebbségeknek nyújtandó anyagi támogatást. Horváth levelében emlékeztet: a szlovák és a magyar külügyi bizottság legutóbbi esztergomi ülésén megállapodott abban, hogy a kisebbségek támogatását semmi esetben sem csökkentik, még a gazdasági válság miatt sem. „Miután Esztergomban a magyar külügyi bizottság minden tagja, tekintet nélkül párttagságára, elfogadta ezt a kötelezettséget, a levél másolatát az összes magyar képviselőnek is megküldtük, akik Budapesten szavazni fognak az állami költségvetésről” - közölte Anna Lenická, a szlovák parlament sajtóosztályának munkatársa. Levelében Juraj Horváth ugyanakkor ismételten arról biztosította Németh Zsoltot, hogy kész a két külügyi bizottság párbeszédének folytatására. Az új találkozóra - a megállapodás szerint - Pozsonyban kerülne sor.

Horváth: Ne csökkentsék a kisebbségi támogatást

2009. november 30. - (sita)

Ne csökkentsék a kisebbségek támogatására fordítható keretösszeget - ezt kérte Juraj Horváth, a parlament külügyi bizottságának elnöke magyar kollégájától, Németh Zsolttól. Horváth erre levélben kérte Némethet. Arról, hogy a kisebbségi támogatások nem csökkenek, a két ország parlamenti bizottsága február 25-én, Esztergomban tartott ülésén egyezett meg. „Bízom benne, hogy a jövő évi költségvetésben nem lesz alacsonyabb a kisebbségi támogatásokra fordított összeg” - írta levelében Horváth.

Békéscsabára látogatott a szlovák nagykövet

2009. december 12. - (mti)

Békéscsaba vezetőivel és a megyében élő szlovákság képviselőivel találkozott csütörtökön Peter Weiss, a Szlovák Köztársaság nagykövete - közölte Békéscsaba önkormányzata az Önkormányzati Sajtószolgálat (ÖS) honlapján csütörtökön. Az ÖS beszámolója szerint a nagykövet azért látogatott a városba, hogy megismerje a helyi szlovákság helyzetét. A Hír6 nevű Békés megyei internetes oldal beszámolója szerint Peter Weisst a város két alpolgármestere fogadta, mert Vantara Gyula polgármester külföldi útja miatt nem tudott részt venni a találkozón. Hanó Miklós, gazdasági ügyekért felelős alpolgármester arról tájékoztatta a nagykövetet, hogy a helyi magyarság és szlovákság viszonya kifogástalan, sőt kiemelten támogatják a kisebbségeket, ráadásul a helyiek büszkeségének számító csabai kolbász előállításában nagy szerepet játszottak az 1700-as években Békéscsabára települt szlovákok. Köles István, aki a kulturális területet is irányítja alpolgármesterként, azt emelte ki a találkozón, hogy bár a helyi szlovák iskolát két évvel ezelőtt az Országos Szlovák Önkormányzat kezelésébe adták át, ettől függetlenül az állagmegóvást továbbra is a város finanszírozza. Peter Weiss - a Hír6 beszámolója szerint - azt jegyezte meg, hogy a jövő évi magyar állami költségvetésben a kisebbségek támogatásának összege ugyan akkora, mint az idén, miközben hét százalék volt az infláció. Hozzátette: a felvidéki magyarság lélekszáma ötszázezerre tehető, és négyszintű a magyar nyelvű képzés. Ebben az évben 480-an végeznek magyar nyelvű egyetemeken.

Kolbászt kapott Csabán a szlovák nagykövet

2009. december 10. - (beol.hu)

Peter Weiss, a Szlovák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete látogatott december 10-én megyénkbe. Békéscsabán, a városházán Hanó Miklós és Köles István alpolgármesterekkel találkozva elmondta: örül annak, hogy Trencsén testvérvárosa Békéscsabának, emellett Pozsonnyal, Túrócszentmártonnal, Terebessel is jó a város, Zsolnával pedig a megyei önkormányzat kapcsolata. Peter Weiss kiemelte: a Békéscsabán, Szarvason és Tótkomlóson tapasztaltak alapján elégedett lehet a szlovák nyelvű oktatással Békésben. A nemzetiségi önkormányzatok, szlovák szervezetek mindent elkövetnek, hogy az anyaországgal, a kultúrájával való kapcsolat élő legyen. Hanó Miklós szlovák származásúként leszögezte: Békéscsabán, Békés megyében, a szlovákság fellegvárában a többség és a szlovák kisebbség kapcsolata nagyon jó. Ahogy az alpolgármester fogalmazott, „észre sem vesszük, hogy kisebbség vagyunk.” A szlovák nagykövetet Békéscsabán a városra jellemző ajándékokkal lepték meg. A csabai kolbász mellett a Békéscsabai Népi Szőttesminták és a Városi séták című könyvet, valamint kulcstartót és nyakkendőt is átvehetett. Megígérte: programját úgy alakítja, hogy a jövő évi Csabai Kolbászfesztiválon itt lehessen.

Négyszer több szlovákiai vendégéjszaka Gyulán

2009. december 10. - (beol.hu)

Több mint a kétszeresére nőtt a Szlovákiából érkező vendégek száma idén a megye idegenforgalmi központjában, Gyulán. A felvidéki turisták ráadásul a tavalyi vendégéjszakák számának - az első tíz hónapban - több, mint a négyszeresét, egészen pontosan 4,34-szorosát töltöték el a fürdővárosban. Egy szlovákiai vendég átlagosan 6,3 vendéjszakát töltött idén Gyulán, szemben a város 3,6-os átlagával. - A szlovákiai vendégszám jelentős emelkedése mögött elsősorban az euro árfolyamának változása áll, mely északi szomszédaink számára olcsóbbá tette a magyarországi pihenést. Ebben a helyzetben megéri nekik felkeresni a határtól távolabb eső üdülőközpontokat is - mondta Gyulavári Andrea, a helyi turisztikai hivatal vezetője. A mostani, jórészt az euro árfolyamváltozásának köszönheti fellendülésre persze túlzottan nem lehet alapozni. Annál is inkább, mert a szlovákiai vendégek még így is csak a negyedikek a Gyulát felkereső vendégek sorában. A turisztikai hivatal viszont azt tervezi, a mostani konjunktúrára építve hosszabb távon is gyümölcsöző kapcsolatot alakítanak ki a Felvidéken. Első lépésként a hamarosan megrendezendő, pozsonyi kiállításon szeretnének részt venni. Gyulán a külföldi turisták részaránya az elmúlt évhez viszonyítva emelkedett a belföldiek javára, ám még így csak 8,9 százalékra tehető. A legtöbben Románia területéről érkeznek, a második helyen Németország, a harmadikon Szerbia, a negyediken pedig a szerbiaiaktól alig elmaradva a szlovákiaiak állnak. A külföldi vendégek száma Gyulán a tavalyihoz képest 1,38-szorosára nőtt.

No Fico: A rendőrségen őrzik a lefújt táblákat

2009. december 8. - (beol.hu)

http://www.beol.hu/bekes/kozelet/no-fico-a-rendorsegen-orzik-a-lefujt-tablakat-274448

http://www.luno.hu/content/view/8821/55

Jelenleg még a rendőrségen őrzik a medgyesegyháziak négy szlovák nyelvű helységnévtábláját, melyekre valakik szeptember elején fújták rá festékspray-vel: NO FICO. Azóta eltelt negyed év. A medgyesiek szeretnék már a helyükön látni a tábláikat. Nagy felháborodást váltott ki a medgyesegyházi táblákra fújt NO FICO felirat a helyi lakosok és a megyében élő szlovákság körében. Többen arra gyanakodtak, hogy a felirattal valakik a szlovák nyelvtörvény ellen akartak tiltakozni. A város polgármestere és a helyi kisebbségi önkormányzat vezetője úgy nyilatkozott, elítélik a nyelvtörvényt, de a tiltakozás ilyen formáját is. A polgármester feljelentést tett, a rendőrség pedig lecsavarozta és a nyomozás érdekében elvitte a táblákat. Az eset óta hónapok teltek el. Dr. Nagy Béla polgármester levélben kért tájékoztatást a Mezőkovácsházi Rendőrkapitányságtól, mikor helyezhetik vissza a táblákat a helyükre. A választ a polgármester a legutóbbi képviselő-testületi ülésen ismertette. A mezőkovácsházi rendőrség rongálás vétség gyanúja miatt indított eljárást. Mivel az elkövető személyét nem sikerült kideríteniük, felfüggesztették a nyomozást. „A kérdéses helységjelző táblákat, tekintettel arra, hogy azok a bűncselekmény tárgyi bizonyítási eszközei, a még ismeretlen elkövető írásjegyeit hordozzák, kapitányságunk bűnügyi osztályán bűnjelként kezelik, tartják nyilván” - áll a levélben, amiből az is kiderült, hogy a Medeš feliratú táblákat a bűncselekmény büntethetőségének elévülése után kapja vissza a város. A képviselők éppen e miatt nem fogadták el a kapitányság vezetőjének válaszát. Különösen az foglalkoztatta a testületet, meddig tarthat a büntethetőség elévülése, ami a levélből nem derült ki. - Nem értjük, miért kell a bűnjelkamrában őrizni a tulajdonunkat képező táblákat - mondta dr. Nagy Béla. - Fényképet készítettek róluk, nyomkutatás is történt a szemlejegyzőkönyv szerint. Akkor miért nem kapjuk vissza a helységjelzőket? A helyieket az is érdekli, ha egy mozdonyra fújta volna valaki ugyanezt a feliratot, azt is a bűnjelkamrában őriznék-e. Többen azt is kifogásolták, hogy a rendőrök rongálás miatt nyomoztak, egyes vélekedések szerint ugyanis népcsoport elleni uszításról volt szó. - A helyiekben az is felmerült: azáltal, hogy a rendőrség ilyen hosszú ideig tartja a bűnjelkamrában a tábláikat, ez az elkövetőket további táblarongálásra késztetheti máshol - sorolta tovább a kételyeket dr. Nagy Béla. - Akiknek nem tetszik, hogy egy település nevét szlovákul, szerbül, románul, németül is feltüntetik, csak lefújják a táblát és a rendőrség nem szándékos közreműködésével „elintézik”, hogy jó időre lekerüljenek a helyükről.

Mégsem kell megvárni a büntethetőség elévülését

A felmerült kérdésekre a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságtól kértünk választ. A rendőrség közleményét, az ígéret szerint, hétfőn kaptuk meg. - Tekintettel arra, hogy a lefoglalásra már nincs szükség, a táblákat visszaadjuk az önkormányzatnak - tudtuk meg dr. Virág Zsuzsánna sajtóügyeletestől. Ezt dr. Nagy Béla polgármester is megerősítette. - Hétfőn délután személyesen közölte velem Ürmös Gyula rendőrkapitány a jó hírt, amit azonnal megosztottam a helyi kisebbségi önkormányzattal is.

Közterületen nem épülhet ortodox templom Medgyesegyházán

2009. december 12. - (Bod Tamás - Népszabadság)

Nem adta elvi egyetértését a medgyesegyházi képviselő-testület ahhoz, hogy a Békés megyei kisváros közterületén, az önkormányzat által ingyen átadott területen román ortodox templom épüljön - erről pénteken rendkívüli ülésen döntöttek. A testület egyetlen tagja sem szólt a templom építése ellen, de szerintük azt magánterületen és telekvásárlás után valósíthatja meg a kezdeményező, a Románság Hagyományaiért és Jövőjéért Egyesület. Szóba került az a nyílt levél is, amelyben a helyi Jobbik a trianoni békeszerződés felmondásához, az 1920. június 4-e előtti magyar-román határ visszaállításához kötötte a templom felépítését. Az ülésen felszólaló Kis Árpád, a Jobbik helyi elnöke megismételte kijelentését, amit a medgyesegyházi jobbikos keresztállításon mondott: „a románság áruló”. Ettől elhatárolódó Nagy Béla polgármester szerint a kollektív megbélyegzés igazságtalan, és nem fér bele az európai jogrendszerbe. A templomépítők kezdeményezését támogatta a román kisebbségi önkormányzat is, majd a tervekről Ion Fodoreanu gyulai román főkonzul és Siluan gyulai román püspök is tárgyalt az önkormányzat vezetésével. Akkor még az körvonalazódott, hogy a parkban kaphatna helyet a templom. A pénteki ülésre készült előterjesztés az ingyenes, önkormányzati területátadás elvi egyetértéséről szólt, de azt a testület többsége nem támogatta.

Az Országgyűlés elfogadta a kisebbségek helyzetéről szóló kormánybeszámolót

2009. december - (nek.gov.hu)

A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2009. december 14-ei ülésén 186 igen és 158 nem szavazattal elfogadta a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2007. február - 2009. február) szóló kormánybeszámolót. A beszámoló bemutatja a Kormánynak az adott időszakban a kisebbségek helyzetének javítására, a kisebbségi törvényben biztosított jogaik széles körű érvényesülése érdekében tett intézkedéseit, valamint a magyarországi kisebbségek helyzetében bekövetkezett aktuális változásokat. A beszámoló három részre bontva tárgyalja a kisebbségek helyzetét. A „Jelentés a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről” kitér a kisebbségi önkormányzati rendszer jellemzőire, a kisebbségi jogalkotás fejleményeire, a kisebbségvédelem nemzetközi kapcsolatrendszerére, a kisebbségi kulturális autonómia működésére. Külön alfejezet foglalkozik a roma integrációt segítő kormányzati intézkedések bemutatásával. A „Melléklet a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló jelentéshez” külön-külön tárgyalja a nemzeti és etnikai kisebbségi közösségek beszámolási időszakra vonatkozó tevékenységét, eredményeit. A beszámoló harmadik részében található függelékek szöveges összefoglalókkal és részletező táblázatokkal egészítik ki a kisebbségi terület beszámolási időszakra eső változásait. A kisebbségek helyzetéről szóló kormánybeszámoló megtalálható a www.nek.gov.hu honlapon.

Az Európa Tanács kisebbségi raportőri csoportjának látogatása

2009. december - (nek.gov.hu)

Az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménye Szakértői Bizottsága tagjai tettek látogatást 2009. december 7-11. között Magyarország több településén. Az Európa Tanács (ET) monitoring csoportja a kormányzat és a kisebbségek képviselőivel konzultált a Kisebbségvédelmi Keretegyezményében foglaltak gyakorlati megvalósulásának helyzetéről. A szakértői bizottság tagjai Budapesten, Pilisvörösváron, Monoron, Lóréven és Vácott találkoztak a kisebbségek képviselőivel. A ciprusi, dániai és lengyelországi szakértőből álló ET raportőri csoport azt követően érkezett hazánkba, hogy a Kormány 2009 júniusában beterjesztette az Európa Tanács főtitkára részére a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény alapján tett vállalásai teljesítéséről szóló harmadik időszaki jelentését. A Kormány által a 1074/2009. (V. 20.) Korm. határozattal elfogadott harmadik jelentés magyar és angol nyelvű szövege elérhető az Európa Tanács honlapján, ahol megtalálhatóak továbbá a korábbi évek magyar ország-jelentései és azok dokumentumai, valamint a többi részes állam kisebbségpolitikájával összefüggő tájékoztatók, országjelentések. Az ET raportőri csoportja 2010 márciusáig készíti el a magyarországi kisebbségek helyzetéről szóló jelentését. A korábbi ciklusok raportőri értékelései a www.nek.gov.hu honlapról is elérhetőek.

Tanácskozás a kisebbségi névhasználatról

2009. december - (nek.gov.hu)

A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya 2009. december 7-én egyeztető megbeszélést szervezett a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 12. §-ban szabályozott kisebbségi névhasználatról, és ezzel összefüggésben a hivatalos okmányokban követett gyakorlatról és a továbbfejlesztés lehetőségeiről. A tanácskozáson részt vettek az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok képviselői. A kisebbségek saját nyelven való névhasználatának jogát a Magyar Köztársaság Alkotmánya is rögzíti, és ezért a kisebbségi névhasználatban szemléletváltásra szükség, ami azt jelentené, hogy a kisebbséghez tartozók nevei az adott kisebbség anyanyelvének megfelelő formában kerüljenek az okmányokba. Az országos önkormányzatok képviselői támogatták a felvetést, és kérték, hogy az informatikai rendszer fejlesztésével legyen lehetőség a nevek anyanyelvi írásmóddal történő használatára. A tanácskozás kapcsolódott az Országgyűlés által 2009 decemberében elfogadott, a T/11207. számú törvényjavaslat az anyakönyvi eljárásról néven előterjesztett javaslathoz. Az új törvény tartalmában lényegesen nem tér el a régitől, de logikusabb és átláthatóbb szerkezetben szabályozza újra a kisebbségi névviselést.

Médiatár a kisebbségekről a Sulineten

2009. december - (nek.gov.hu)

Folyamatosan bővül a Sulinet internetes programon a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló ismereteket tartalmazó digitális platform. A Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és etnikai Kisebbségi Főosztálya által is elismert és támogatott internetes program, az „Örökség-Kultúra Oktatási E-Könyv és Médiatár” a kisebbségek szellemi kulturális értékeinek széles körben történő megismertetésének egyik legújabb és egyre népszerűbb multimédiás eszköze. Az E-Könyvtár szerkesztői keresik a kisebbségi intézményekkel való kapcsolatfelvételt, várják a kisebbségi szervezetek konkrét javaslatait, érdeklődését a Sulinet örökségtár által nyújtott lehetőség iránt. A portálon a néprajztól a településtörténetig, az átfogó művektől a lokális ismertetőkig terjedő témakörben született kiadványok, multimédiás anyagok helyezhetők el:

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_kisebbsegek.php

A Sulinet örökségtár közoktatási portálon kifejlesztett e-tananyag részét képezik a kisebbségek anyanyelvű kötetei csakúgy, mint a közösségeikről szóló magyar nyelvű kiadványok, periodikák, videók és hanganyagok. A program a lehető legszélesebb iskolai, könyvtári környezetet elérve biztosítja a kisebbségek kultúrájának, szellemi kincseinek bekapcsolását a hazai oktatás-ismeretterjesztés folyamatába.

2010-ben újra nemzetiségi filmek versenye

2009. december 9. - (mti)

Megkezdődtek a jövő márciusi VI. Magyarországi Nemzetiségi Filmszemle előkészületei a Magyar Televízió (MTV) Kisebbségi Műsorainak Szerkesztőségében - tudatta a fesztivál egyik fő támogatója, a Miniszterelnöki Hivatal hétfőn az MTI-vel. A Kárpát-medencei Műhely Alapítvány által szerveződő fesztivál célja a kisebbségi témát feldolgozó filmek népszerűsítése, a hazai nemzetiségi filmes műhelyek és az anyaországi alkotók bemutatkozási lehetőségeiének megteremtése - olvasható a fesztivál honlapján, a www.nemzetisegifilmszemle.com oldalon. A budapesti filmes versenyre 2009. december 1-ig lehet jelentkezni. Benevezni 2008. január 1. után készült alkotásokkal lehet. A versenyfilmek terjedelme nem haladhatja meg a 60 percet. A kisebbségi tematikájú filmeket három tagú szakmai zsűri értékeli. A nemzetiségi filmszemlét 2005-től kétévente hirdetik meg. A soron következő seregszemle házigazdája a magyarországi román közösség. A nemzetiségi filmszemle megvalósításához a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikai Szakállamtitkársága 3,5 millió forintos támogatást nyújt.

Az etnikai adatgyűjtést megteremtő törvény létrehozását javasolják a szakombudsmanok

2009. december 10. - (mti)

Az etnikai adatkezelés lehetőségét megteremtő jogszabályt javasol a kisebbségi és adatvédelmi biztos; így az állami támogatásokban, a büntető- és igazságszolgáltatási eljárásokban, a diszkriminációval kapcsolatos ügyekben, a gyermekvédelemben és a népszámlálási adatokban lehetne különleges adatokat kezelni. Kállai Ernő kisebbségi és Jóri András adatvédelmi országgyűlési biztosok keddi budapesti sajtótájékoztatójukon az általuk kidolgozott javaslatokat ismeteve úgy fogalmaztak: jogszabályi háttérrel meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy statisztikai és személyes adatokat gyűjtésével konkrét információkkal lehessen rendelkezni a kisebbségi közösségekről. Az ajánlás alapján gyűjtött adatokat mindvégig anonim, egyénekre vissza nem követhető módon, adott esetben egyirányú kódolást alkalmazva kezelnék, személyes adatokat tartalmazó adatbázis nem jönne létre. Az adatgyűjtéssel kapcsolatban többek között a kisebbségi, a gyermekvédelmi, a rendőrségi és az igazságszolgáltatási törvény módosítását javasolják az országgyűlési biztosok.

Nyelvtörvény - Pozsony idén már nem tárgyal

2009. december 14. - (mzv.sk)

Szlovákia idén már nem hajlandó tárgyalni Magyarországgal a nyelvtörvényről, tehát nem fogadja el azt a magyar javaslatot, hogy a jogszabályról kedden (december 15-én) Budapesten folytassanak szakértői egyeztetést. Ezt Juraj Nociar, a külügyminisztérium európai ügyekért felelős főosztályának vezetője közölte hétfőn a minisztériumban vendégül látott Heizer Antallal, Magyarország szlovákiai nagykövetével. Pozsony szerint a tárgyra szorítkozó, konstruktív egyeztetésekre van szükség, és ilyen szempontból a magyar fél által javasolt keddi időpont nem megfelelő, tehát találkozó már csak jövőre lesz, amikor értékelhetők a törvény végrehajtásával kapcsolatos első tapasztalatok is - közölte Igor Skoček, a külügyi tárca sajtóosztályának vezetője. Szlovákia az államnyelvtörvény végrehajtási szakaszában továbbra is kész az eszmecserére a kisebbségügyi szlovák-magyar vegyes bizottság keretén belül, együttműködve Knut Vollabaekkel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosával. A törvényhez elfogadott végrehajtási útmutatóról szerdán tárgyal a kormány, a jogszabályt tételesen magyarázó dokumentum a tervek szerint január elsején lép hatályba.

„Nem szakítottuk meg a tárgyalásokat Magyarországgal“

2009. december 15. - (mti)

A szlovák külügyminisztérium kedden visszautasította azt a magyar állítást, hogy egyoldalúan megszakította az államnyelvtörvény módosításáról folytatott tárgyalásokat Magyarországgal. Peter Stano külügyi szóvivő szerint Szlovákia továbbra is nyitott a kétoldalú szakértői tárgyalások előtt, de azoknak csak a jövő évben kellene sorra kerülniük. „Bármikor készek vagyunk a tárgyalásokra, ha biztos a konstruktív eredmény, ami egy ilyen gyorsan összehívott találkozó esetében, ahogy azt Magyarország akarta, nem volt lehetséges” - mondta Stano a pozsonyi TASR hírügynökségnek. A magyar javaslatot, hogy kedden újra tárgyaljon a kisebbségi vegyes bizottság, Pozsony már hétfőn elutasította. A szóvivő a magyar külügyi államtitkár keddi nyilatkozatára reagált. Szabó Vilmos sajtótájékoztatóján közölte: mivel a bizottság eddigi ülésein nem sikerült minden bizonytalanságot tisztázni, további egyeztetések szükségesek. Budapest korainak tartja, hogy a pozsonyi kormány már szerdán elfogadja a módosított államnyelvtörvény végrehajtási rendeletét. A tárca erről jegyzékben tájékoztatta a szlovák felet. A pozsonyi diplomácia szerint azonban belső szlovák jogszabályról van szó, amelynek elfogadását már egyeztették Knut Vollebaekkel, az EBESZ kisebbségi főbiztosával. Szabó Vilmos emlékeztetett, hogy a magyar fél december 15-re javasolta a kisebbségi vegyes bizottság újabb ülésének megtartását Budapesten, mivel a legutóbbi ülésen, december 4-én „a meghatározott napirendnek csak egy részét tárgyalták meg”. A pénteki meghívást azonban a szlovák fél nem fogadta el. Szabó hangsúlyozta: Vollebaek és szakértői előzetesen késznek mutatkoztak arra, hogy a keddi egyeztetésen részt vegyenek.

Bajnai: Aggodalomra adhatnak okot a történések

Bajnai Gordon a keddi, parlamenti magyar-magyar kormányzati konzultáción aggasztó jelnek nevezte azt, ami Szlovákiában az elmúlt időszakban a nyelvtörvény kapcsán történt. A kormányfő a konzultáció keddi, immár ötödik ülésén kijelentette, hogy a kormány határozottan fellép, ha bármely országban az európai normákkal ellentétes cselekményeket észlelnek, és ez a fellépés különösen aktív, ha a magyar kisebbséget éri hátrány. Közölte, hogy ezt megtették a nyáron is, a Szécsényben tartott magyar-szlovák kormányfői találkozó „bíztató esélyt kínált” arra, hogy ezek a kérdések megnyugtatóan rendeződjenek.

Bajnai megsegítené a szlovákiai nyelvtörvény áldozatait

2009. december 22. - (Király András - index.hu)

Bár a kormány bízik benne, hogy a szlovákok által felkért Velencei Bizottság ajánlásáig Pozsony nem kezd eljárásokat, alapot hoz létre a január 1-től végrehajtható szlovákiai államnyelvtörvény alapján megbüntetett magyarok megsegítésére. Folytatódik a diplomáciai nyomásgyakorlás is. Pénzalapot hozna létre a kormány a szlovák államnyelvtörvény szabályainak megsértése miatt megbüntetett magyarok támogatására. A szlovák kormány a magyar értékelések szerint a szeptemberi szécsényi megállapodást és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ajánlásait figyelmen kívül hagyva december 16-án kiadta a végrehajtási utasítást az államnyelvtörvényhez. A végrehajtási utasítás nem tisztázta a törvény ellentmondásait, sőt, több esetben szigorúbb értelmezést adott. A hivatalos érintkezésben azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya nem éri el a 20 százalékot, a magyart csak abban az esetben lehet használni, ha ez a jelenlévők egyikét sem zavarja. A hivatalos közleményeket, de még a jogi személyek által kiadott hirdetményeket is szlovákul kell megjeleníteni, a nem szlovák szöveg csak fordítása lehet a szlovák eredetinek. Ez ugyan nehezen ellenőrizhető, de a végrehajtási utasítás szerint az államnyelv hibás használata is büntethető lesz, a büntetést pedig a munkáltató átterhelheti a szabálysértés elkövetőjére. Mivel a törvény így konkrét magánszemélyeket fenyeget 100-5000 eurós büntetésekkel - a végrehajtási utasítás nem tisztázza, hogy milyen vétségért mekkora büntetés jár -, a magyar kormány december 16-i ígérete szerint „anyagi és jogi a magyar kormány anyagi és jogi segítséget nyújt a szlovákiai magyarság számára”. Értesüléseink szerint Bajnai Gordon kormánya alapot kíván létrehozni, amelyből finanszírozható lenne a jogsegély és a bírság is. Érdeklődésünkre Szollár Domokos kormányszóvivő csak annyit árult el, hogy „még dolgozunk a megfelelő formán és az eszközrendszeren”. A szlovák államnyelvtörvény végrehajtási utasítása 2010. január 1-től hatályos, elvileg tehát jövőre már büntethetik az anyanyelv-használatért a szlovákiai magyarokat. A magyar kormány pedig további nemzetközi nyomást kíván gyakorolni Szlovákiára a törvény megváltoztatására. A nyelvtörvény módosítását a vitában a két ország által felkért Knutt Vollebaek, az EBESZ norvég biztosa is javasolta, 26 pontos javaslatának négy pontja is erre vonatkozott. Vollebaek emellett egy kisebbségi nyelvtörvény és egy átfogó kisebbségi törvény megalkotását is javasolta, és bár ajánlásait Szlovákia hivatalosan elfogadta, a gyakorlatban nem tett lépéseket az ügyben. Az Európai Unió ugyan hivatalosan szlovák belügynek minősítette a nyelvtörvény ügyét, az jelen formájában nem felel meg az európai normáknak. A kormány ezért az Európai Tanácsban és az Európai Parlamentben is fel kívánja vetni a témát, egyben várja az uniós emberijogi szervezet, a Velencei Bizottság ajánlását is. A Velencei Bizottsághoz egyébként Szlovákia fordult beadvánnyal, ítélete márciusban várható. Szollár Domokos szerint a magyar kormány bízik benne, hogy Szlovákia az ajánlás kiadásáig még nem hajtja végre az államnyelvtörvényt. A magyar kormány november óta intenzív diplomáciai kampányt folytat Szlovákia ellen a nyelvtörvény miatt. Washingtoni látogatásán Bajnai Gordon, élve a felajánlással, azt kérte Benjamin Cardin szenátortól, az amerikai törvényhozás Helsinki bizottságának elnökétől, hogy tartsa napirenden a nyelvtörvény ügyét. Cardin a végrehajtási utasítás kiadását megelőzően szenátusi felszólalásban ítélte el az államnyelvtörvényt. Decemberben pedig az Európai Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökségének (ACER) székhelyéről döntő szavazáson a korábbi magyar ígérettel szemben Szlovákia helyett Szlovéniát támogatta a kormány. Értesüléseink szerint ebben nagy szerepet játszott a nyelvtörvény ügye is. Szollár Domokos kormányszóvivő akkor azt felelte kérdésünkre, hogy a két ügy között „nincs szoros összefüggés”.

Szlovák nyelvtörvény - a Fidesz álláspontja

A szlovákok felmosták Bajnaival a padlót

2009. december 16. - (Balla Mihály (Fidesz), országgyűlési képviselő)

Szlovákia ismét bebizonyította, hogy kormányzati rangra emelte a magyarellenességet. A Fidesz számára semmilyen más megoldás nem fogadható el, csakis a felvidéki magyarság emberi és nyelvi jogait sértő és súlyosan diszkriminatív nyelvtörvény visszavonása. Sajnos bebizonyosodott, amit a Fidesz korábban mondott: a szécsényi találkozón Bajnai Gordon nagyon nagy hibát követett el a megállapodás aláírásával. A Szécsényi Megállapodással Magyarország saját maga mondott le a nemzetközi nyomásgyakorlásról, hiszen minden nemzetközi fórumon úgy értékelték, hogy a probléma megoldódott, mert „megállapodtunk”. A szlovák fél azonban semmilyen garanciát nem adott! Most bebizonyosodott, hogy a szlovákok felmosták Bajnaival a padlót.

Fico: Szlovákia sikere a nyelvtörvény

Pozsony állítólag maradéktalanul betartotta az EBESZ ajánlásait

2009. december 18. - (mti)

Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint az államnyelvtörvény ügye Szlovákia nagy diplomáciai sikere, amelyre építeni kell - derült ki a pozsonyi TASR hírügynökségnek csütörtökön adott interjújából. Fico nem gondolja, hogy a nyelvtörvény végrehajtási utasításainak jóváhagyásával megsértette volna a szeptemberi magyar-szlovák kormányfői megállapodásokat. „Mindig nagyon ügyelek arra, kinek mit ígérek, hogy aztán képes legyek azt betartani” - szögezte le a kormányfő. Azt állítja: Szécsényben abban állapodtak meg Bajnai Gordonnal, hogy a törvény egyetlen cikkelyét sem kell megváltoztatni. „És ezt betartottuk. A törvényt nem módosítottuk” - tette hozzá. Szerinte a Szlovákia az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa, Knut Vollebaek ajánlásai szellemében alkotta meg a törvény alkalmazásának elveit. „Az összes ajánlását bedolgoztuk a törvénybe” - állítja a kormányfő. Fico szerint a magyarországi helyzet egyetlen politikusnak - legyen az akár baloldali, akár jobboldali - sem engedi meg, hogy előzékenyen viselkedjen Szlovákiával szemben. „Ez a magyar szocialistákra és Bajnai (Gordon) kormányfőre is vonatkozik, akivel nagyon korrekt a viszonyom. Nagyra értékelem, hogy képesek vagyunk bármilyen témát megvitatni, amikor az Európa Tanácsban találkozunk” - fejtette ki a szlovák politikus. Úgy véli: a magyar politikusok - ha a magyar-szlovák viszonyról van szó - egy pillanatig sem pihenhetnek, s ki kell használniuk minden alkalmat annak bizonyítására, hogy ők azok, akik Magyarországon a magyar nemzeti érdekeket védik. „Ilyen kötelességteljesítésnek látom a magyar politikusok nyilatkozatait a szlovákiai nyelvtörvény címére is. Mi a nemzetközi kötelezettségekre, kapcsolatokra támaszkodunk” - húzta alá. Szollár Domokos kormányszóvivő szerdán közölte: Bajnai Gordon a szeptember 10-i magyar-szlovák miniszterelnöki találkozón elfogadott megállapodás megszegésének értékeli, hogy a pozsonyi kormány szerdán jóváhagyta a módosított szlovák államnyelvtörvény irányelveit. Benjamin Cardin szenátor, az amerikai Helsinki Bizottság elnöke első ízben irányította rá a figyelmet a washingtoni törvényhozásban a szlovák nyelvtörvény kérdésére, illetve a Magyarország és Szlovákia közötti feszült viszonyra, amelyet szerinte rendezni kell. Cardin egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet a Capitoliumon: „számos tényező, illetve fejlemény nyomán olyan benyomás alakult ki, hogy a szlovák kormány bizonyos mértékben ellenségesen viszonyul a magyar kisebbséghez”.

Amerikai szenátor feddte meg a szlovák kormányt

2009. december 17. - (mti)

Benjamin Cardin szenátor, az amerikai Helsinki Bizottság elnöke első ízben irányította rá a figyelmet a washingtoni törvényhozásban a szlovák nyelvtörvény kérdésére, illetve a Magyarország és Szlovákia közötti feszült viszonyra, amelyet szerinte rendezni kell. A szenátor kedden mondta el véleményét, amelynek szövegét szerdán közölte a kongresszusi közlöny. Cardin egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet a Capitoliumon: „számos tényező, illetve fejlemény nyomán olyan benyomás alakult ki, hogy a szlovák kormány bizonyos mértékben ellenségesen viszonyul a magyar kisebbséghez”. Ezen tényezők közé sorolta a szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt (SNS) részvételét a pozsonyi kormányban, rámutatva, hogy éppen az SNS irányítja az oktatási tárcát, amelynek fontos szerepe van az etnikai kisebbségek viszonylatában. Megemlítette a Malina Hedvig-ügy vizsgálatának helytelen kezelését, továbbá a magyar-, zsidó- és romaellenes nézeteiről hírhedt Andrej Hlinka néhai pap-politikus tiszteletére elfogadott parlamenti határozatot. A Maryland államot képviselő politikus közölte: a szlovákiai államnyelvtörvény módosítása súlyos aggodalmakat keltett abban a vonatkozásban, hogy a magyar kisebbség magyar nyelvhasználatát Szlovákiában indokolatlanul és igazságtalanul korlátozhatják. Megjegyezte ugyanakkor, az aggodalmat a pontatlan és eltúlzott nyilatkozatok is fokozták. A módosított nyelvtörvény kapcsán felhívta a figyelmet, hogy az a hivatalos szervekre vonatkozik, és nem irányoz elő pénzbüntetést magánszemélyek esetében, ha azok magyarul vagy más kisebbségi nyelven beszélnek egymás között. Ugyanakkor rámutatott: még ha a törvény összhangban is van a nemzetközi normákkal, a végrehajtás már nem biztos, hogy meg fog azoknak felelni. Cardin szenátor - aki többször járt a térség országaiban, találkozott vezető politikusokkal, közéleti személyiségekkel és a közelmúltban egyeztetett Washingtonban Bajnai Gordon miniszterelnökkel, valamint Martonyi János volt külügyminiszterrel - megállapította: Magyarország és Szlovákia között az utóbbi hónapokban feszültté vált a viszony. Úgy fogalmazott, „a történelmi gyűlölségen túl kell jutni”. A szenátor kiegyensúlyozottságra törekvő véleményében arra is felhívta a figyelmet: a magyarországi fejlemények kevés hatással voltak a kedélyek lecsillapítására. Míg azonban a szlovák oldalon a kormányzat szerepét kifogásolta, magyar oldalon egy társadalmi jelenséggel, „a szélsőségesség riasztó erősödésével” kapcsolatban fejezte ki aggodalmát. Utalt a Magyar Gárda, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a szélsőséges Jobbik párt nyilatkozataira, cselekedeteire. „Ezek mind irredenta, antiszemita és romaellenes nézeteikről ismertek” - jelentette ki az említett szervezetekről. Kitért a romagyilkosságokra és a romák elleni erőszakos cselekményekre, a budapesti Szlovák Intézet elleni többszöri vandál támadásokra, valamint a budapesti zsidó negyedben elkövetett tulajdon elleni szeptemberi támadásokra és azokra a határ menti tüntetésekre, amelyeken szlovák zászlót égettek. Cardin hangsúlyozta: Magyarországon és Szlovákiában is jövőre tartanak parlamenti választásokat, és a szélsőséges elemek mindkét országban kihasználhatják a helyzetet. Szlovákiában a nacionalisták a szlovák nyelv és kultúra, sőt az állam védelmezőiként tüntethetik fel magukat a magyarok veszélyes túlkapásaival szemben. A magyar nacionalisták pedig, a határ mindkét oldalán, úgy állíthatják be, hogy a magyar kisebbségeknek egyedül az ő védelmükre van szükségük, amit úgy érhetnek el, ha rájuk szavaznak majd a választásokon. Eközben a jóindulatú szlovákok és magyarok nagy többsége, akik elég jól megvoltak egymás mellett az utóbbi évtized nagy részében, azt láthatják, jó szándékukat beárnyékolják egy hangos kisebbség szavai és tettei - fogalmazott a szenátor. Cardin elmondta: szlovák és magyar tisztviselők előtt egyaránt hangsúlyozta, hogy a választásokat megelőző időszakban önmérsékletre van szükség. Kifejezte reményét, hogy a két ország a továbbiakban is igénybe veszi az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosának segítségét, aki szerinte építő szerepet játszhat a kétoldalú viszonyban aggodalmat keltő kérdések rendezésében. A szenátor, amikor december elején Washingtonban találkozott Bajnai Gordon miniszterelnökkel, arról beszélt: helyteleníti azt, ami Szlovákiában a nyelvtörvénnyel kapcsolatban történik. Szerinte nem helyes az EBESZ alapértékeivel, normáival szemben cselekedni. Közölte, az ügyet szóvá fogja tenni a szlovákoknak is és nemzetközi fórumokon is, „a témát napirenden fogják tartani”. Cardin, miután megköszönte Magyarország afganisztáni felajánlását, állítólag konkrétan azt kérdezte, „mit tehetek önökért?” Bajnai a szlovák nyelvtörvény ügyében kért segítséget, és Cardin ígéretet tett rá, hogy az amerikai törvényhozásban és a Helsinki Bizottságban is képviselni fogja a magyar érdekeket a kérdésben.

Ellenőrizhető lesz a nyelvtörvény végrehajtása

2009. december 10. - (metropol)

Nemzetközileg ellenőrizhető lesz a szlovák államnyelvtörvény végrehajtása, mivel ígéretet kapott a magyar diplomácia, hogy a jogszabály végrehajtását Pozsony nyilvános kormányrendeletben szabályozza - közölte Balázs Péter külügyminiszter az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának keddi ülésén. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke szerint „helyzet van”, mivel Szlovákia már a hét végén a nyilvánosságra akarja hozni a végrehajtási rendelet szövegét. A szlovák-magyar viszony fejleményeiről beszámolva Balázs Péter emlékeztetett a Szécsényben szeptember 10-én magyar kezdeményezésre megtartott kormányfői találkozóra, a szeptember 24-én New Yorkban az ENSZ közgyűlésének idején folytatott külügyminiszteri megbeszélésre és a két tárcavezető legutóbbi, november 3-i találkozójára. Azzal kapcsolatban, hogy Sólyom László köztársasági elnököt augusztus 21-én nem engedték be Szlovákiába, a magyar külügyminiszter hangsúlyozta, hogy szerinte Magyarország nem késlekedett, amikor úgy döntött, panasszal fordul az Európai Bizottsághoz és kéri, a közösségi jog megsértése miatt a testület indítsa meg a kötelességszegési eljárást Szlovákiával szemben. Véleménye szerint a magyar köztársasági elnök számára az eljárás kezdeményezése „erkölcsi elégtételt jelent”. A nyáron módosított szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatban felidézte: Szécsényben a szlovák és a magyar miniszterelnök vállalta, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosának nyáron nyilvánosságra hozott szakvéleményét és minden ajánlását mindkét fél elfogadja. Balázs Péter értékelése szerint ezzel „nemzetközi dimenziót adtunk a kérdésnek”. „Ígéretet kaptunk, hogy az államnyelvtörvény végrehajtását a szlovák fél nyilvános kormányrendeletben fogja a szabályozni” - mondta Balázs Péter, hozzátéve, hogy ezzel „nyomon követhető, nemzetközileg ellenőrizhető” lesz a szlovákiai magyarság által is kifogásolt törvény végrehajtása. A végrehajtási rendeletről Szlovákia előzőleg konzultál a magyar féllel - tette hozzá. Mivel a végrehajtási rendelet még nem készült el, Szlovákiában „eddig csak fenyegetések történtek a nyelvtörvény szellemében” - mondta a tárcavezető, hozzátéve, hogy a magyar diplomácia szóvá tette a szlovák külügyminisztériumnál a szlovák postánál és a dunaszerdahelyi rendőrségnél az anyanyelvhasználatot esetleg korlátozó kezdeményezéseket. Balázs Péter hangsúlyozta, hogy a szlovák államnyelvtörvénnyel összefüggésben többször konzultált már két szlovákiai párttal, a Magyar Koalíció Pártjával (MKP) és a Híddal. „Magyar részről mindent megtehetünk, ami megtehető volt”, és jelentősen enyhült a feszültség a két ország között - jelentette ki. Elmondta, hogy a szécsényi kormányfői találkozón elfogadott 11 pontos cselekvési terv 9. pontja alapján magyar-szlovák együttműködési tanács jöhet lére, legkésőbb a jövő év elején. Ehhez a testülethez az együttműködést segítő pályázatokat lehet majd benyújtani. Németh Zsolt (Fidesz), a külügyi bizottság elnöke aggodalmát fogalmazta meg a bizottság ülésén azzal kapcsolatban, hogy tudomása szerint Szlovákia már megküldte a szlovák államnyelvtörvényre vonatkozó végrehajtási rendeletének tervezetét az EBESZ-nek, de a magyar félhez azt nem juttatta el és semmilyen konzultációt nem folytat a végrehajtási rendeletről Magyarországgal. Szerinte helyzet van, mivel Szlovákia már a hét végén a nyilvánosságra akarja hozni a végrehajtási rendelet szövegét. Hangsúlyozta, hogy „nem a szlovák államnyelvtörvény végrehajtási rendeletének humanizálását várjuk el, hanem azt, hogy a törvény diszkriminatív rendelkezéseit vonja vissza Szlovákia”. Szerinte a magyar félnek továbbra is a törvény módosítását kell szorgalmaznia a szlovák-magyar vegyes bizottságok ülésein. Válaszában Balázs Péter elmondta, hogy tudomása szerint a szlovák parlamentben az MKP törvénymódosítási javaslatot fog beterjeszteni a szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatban.

Két szomszéd okoz fejtörést a magyar külügynek

2009. december 23. - (bumm.sk)

Magyarország sok munkát fektetett a szomszédkapcsolatok építésébe - mondta évértékelő interjújában Balázs Péter. A külügyminiszter szerint elsősorban a szlovák és az ukrán nacionalizmus okoz gondot. A külügyminiszter évértékelő interjújában elmondta, hogy nagyon sok munkát fektettek a szomszédkapcsolatok építésébe, mert soha nem vezetett jóra a történelemben, amikor Magyarország egyszerre volt rosszban minden szomszédjával. Ennek ellenére úgy látja, hogy két szomszédos ország, Ukrajna és Szlovákia esetében gondot okoz az ottani nacionalizmus, ha az más-más módon jelenik is meg. Ukrajnában a kisebbségek anyanyelvi oktatása elé gördítenek akadályokat, amely érinti a kárpátaljai magyarokat is, habár ennek a rendelkezésnek nem ők a fő célpontjai - írja az MTI. Szlovákiával kapcsolatban Balázs Péter azt mondta, hogy Ján Slota és az általa vezetett SNS koalíciós jelenléte, illetve a közelgő országgyűlési választásokon remélt szavazatok okozzák az ottani „nyíltan és durván magyarellenes politikát”. Az SNS Magyarországot veszélynek tekinti Szlovákiára nézve, pedig ilyet szövetségi rendszeren belül nem szokás mondani - mutatott rá a külügyminiszter, aki áprilisban vette át a tárca irányítását.

Jogi aggályokat vet fel a szlovák államnyelvtörvény végrehajtási dokumentuma

A magyar kormány delegációja Hágában

tájékoztatta az EBESZ-t a fejleményekről

2009. december 14. - (Szollár D. - kormányszóvivő)

A magyar kormány képviselői Hágában tájékoztatták az EBESZ kisebbségi ügyekben illetékes főbiztosát, Knut Vollebaeket a szlovák államnyelvtörvényről és végrehajtási irányelveiről folytatott szakértői tárgyalások értékeléséről. Korányi Dávid, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára és Czukor József, a Külügyminisztérium szakállamtitkára tájékoztatták a főbiztost arról, hogy a Szécsényben megkötött miniszterelnöki megállapodással ellentétben a szlovák fél egyoldalúan megszakította a tárgyalásokat, miközben nem sikerült feloldani a törvény diszkriminatív rendelkezéseit. Rámutattak arra, hogy a törvény jelenleg ismert végrehajtási dokumentuma nemcsak hogy nem orvosolja a főbiztos júliusi ajánlásaiban rögzítetteket, de tartalmában és formájában is újabb jogi aggályokat vet fel. Ezért korainak tartják annak december 16-ára tervezett elfogadását és további konzultációkat látnak szükségesnek. Megerősítették a magyar kormány készségét a problémák tárgyalásos rendezésére, elkerülendő a politikai feszültség kiújulását. Kérték a főbiztost, hogy ha a szlovák fél el is fogadná a végrehajtási irányelveket, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a szlovák hatóságok lehetőleg ne szabjanak ki pénzbüntetéseket. Kérték a Főbiztost, hogy a korábban kiadott szakmai véleményével összhangban folytassa a munkát a szlovákiai kisebbségi nyelvhasználatot szabályzó törvény korszerűsítése és egy átfogó kisebbségvédelmi törvény szlovákiai elfogadása érdekében. Erre a főbiztos ajánlásaival összhangban ígéretet tett. A főbiztos ígéretet tett arra is, hogy hivatala monitorozni fogja a nyelvtörvény kapcsán előálló ügyeket, megkezdte a kisebbségi nyelvekről szóló szlovák törvény megerősítésével, valamint egy átfogó kisebbségvédelmi törvénnyel kapcsolatos előkészítő munkát.

A Külügyminisztérium elítéli a Szlovák Intézet épületének megrongálását

2009. december 7. - (mti)

A Külügyminisztérium határozottan elítéli a budapesti Szlovák Intézet épületének megrongálását - közölte az MTI megkeresésére Balázs Péter külügyminiszter hétfőn. A Brüsszelben tartózkodó tárcavezetőt azzal összefüggésben hívta fel az MTI, hogy rongálás miatt ismeretlen tettes ellen indított nyomozást a rendőrség, vasárnap hajnalban ugyanis betörték egy Rákóczi úti épület kirakatát; egy szlovák bulvárlap szerint a Szlovák Intézet kirakatának üvegét rúgták be. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma határozottan elítéli a Szlovák Köztársaság budapesti kulturális intézetének épülete ellen elkövetett rongálást és sajnálatát fejezi ki a történtek miatt - mondta Balázs Péter. Hozzátette: a Külügyminisztérium egyúttal felhívta a rendőrség figyelmét arra, hogy hasonló esetekben fokozott figyelemmel és a lehető leggyorsabban járjon el. A Nový Čas szlovák bulvárlap értesülései szerint a budapesti Szlovák Intézet kirakatának üvegét rúgta be egy fiatalember. Az értesülést az újságnak diplomáciai forrásból is megerősítették, hozzátéve, hogy nyár óta ez volt a harmadik támadás az épület ellen. Először egy bomba feliratú dobozt találtak az intézet előtt, majd valaki üveget is dobott a kirakatra - írta a lap hétfőn internetes kiadásában, hozzátéve, hogy a magyar rendőrség vizsgálatot folytat a támadások ügyében, de a tetteseket még nem fogta el. „A hasonló támadásokat rongálásnak tekintjük, amelyeknek a száma az utóbbi időben aggasztóan szaporodik. Azt várjuk, hogy a magyar szervek minden szükségest megtesznek a kivizsgálásukra” - mondta az esetre reagálva Peter Stano, a szlovák külügyminiszter szóvivője.

Betörték a budapesti Szlovák Intézet kirakatát

2009. december 7. - (mti)

Rongálás miatt ismeretlen tettes ellen indított nyomozást a rendőrség, vasárnap hajnalban ugyanis betörték egy Rákóczi úti épület kirakatát - mondta Sass Oszkár, a BRFK sajtóügyeletese hétfőn az MTI-nek; egy szlovák bulvárlap szerint a Szlovák Intézet kirakatának üvegét rúgták be. A Nový Čas szlovák bulvárlap értesülései szerint a budapesti Szlovák Intézet kirakatának üvegét rúgta be egy fiatalember. Az értesülést az újságnak diplomáciai forrásból is megerősítették, hozzátéve, hogy nyár óta ez volt a harmadik támadás az épület ellen. Először egy bomba feliratú dobozt találtak az intézet előtt, majd valaki üveget is dobott a kirakatra - írta a lap hétfőn internetes kiadásában, hozzátéve, hogy a magyar rendőrség vizsgálatot folytat a támadások ügyében, de a tetteseket még nem fogta el.

Gémesi: Budapest nem kapott érdemi válaszokat Pozsonytól

2009. december 4. - (mti)

Gémesi Ferenc szerint nehéz egyértelműen megfogalmazni, milyen eredményt hozott a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság keretében lezajlott konzultáció-sorozat a módosított szlovákiai államnyelvtörvényről, illetve annak végrehajtási utasításairól. „Én azt gondolom, hogy az alapkérdésekre, arra, amit a nyáron is, meg az ősszel is megfogalmaztunk, igen csekély mértékben kaptunk érdemi válaszokat” - nyilatkozta a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára újságíróknak azt követően, hogy a bizottság újabb ülést tartott pénteken Pozsonyban. A tárgyalás folyamán a szlovák fél ismételten arról biztosította a magyarokat, hogy az államnyelvtörvény nem irányul a kisebbségek ellen, s nem csorbítja a kisebbségi nyelvhasználatot. „Ha igaz lesz az, hogy elsődlegessége van a kisebbségi nyelvi törvénynek, mondjuk az államnyelv és a kisebbségi nyelv viszonyában, az nagyon jó dolog lenne, mi ennek örülnénk. Szeretnénk látni, hogy ez így van” - jegyezte meg az államtitkár. „Ez érdeke lenne a szlovákiai magyarságnak”, de - mint hozzátette - kérdéses, „milyen alkalmazást, milyen működést” gondol a törvény mögé a szlovák fél”, és „tud-e garanciát adni az alkalmazás során, hogy a korábbi állapothoz képest nem csökken a kisebbségi nyelvhasználat lehetősége”. A magyar fél a pénteki egyeztetésen arra is választ szeretett volna kapni, milyen jogi relevanciája van a nyelvtörvényhez kötendő végrehajtási utasításoknak. „A jogi státus tekintetében továbbra is nagyon sok kételyünk van” - összegezte az eredményt a bizottság magyar társelnöke. Elmondta, hogy a magyar fél újabb egyeztetéseket ajánlott fel, ami elől a szlovákok nem zárkóztak el. Miroslav Mojzita, a vegyes bizottság szlovák társelnöke azt mondta: mind a négy tárgyalási forduló nagyon konkrét, tárgyilagos és nyugodt szakmai megbeszélés volt. „Érdemi megbeszélések folytak, és a magyar fél is elmondta véleményét, amelyet mi figyelembe is vettünk. Nem volt szó egyoldalú tájékoztatásról”- válaszolta az MTI kérdésére Mojzita. A magyar fél „néhány észrevétele és megjegyzése a végrehajtási utasítások elveiben is visszatükröződik” - állította a szlovák diplomata. Berényi József, aki a vegyes bizottság szlovák oldalán a Magyar Koalíció Pártját képviseli, azt mondta: az MKP elégedetlen a nyelvtörvénnyel és a végrehajtási utasításokkal is, és egy új politikai helyzetben, esetleg a jövő évi parlamenti választás után a témát újra felveti. A szlovák államnyelvtörvény módosítását június végén fogadta el a pozsonyi parlament. A jogszabályt a szlovákiai magyar pártok és szervezetek élesen bírálták, magyarellenesnek minősítették és elutasították. A törvény komoly feszültséget váltott ki Pozsony és Budapest viszonyában is.

A szlovák Budapest

2009. december 4. - (Zsámboki Miklós - hg.hu)

http://hg.hu/cikk/epiteszet/8291-a-szlovak-budapest

Budapest a 19. század végén a legnagyobb szlovák város, a szlovák politikai élet és kultúra központja, egyes források szerint közel 80 000 szlovák vendégmunkás munkahelye. A főváros otthont adott több mint 27 000 szlováknak, egyesületeiknek, kávéházaiknak, színi előadásaiknak; a szlovák munkások cserébe felépítették például a Parlamentet. A török kiűzése után önszántukból vagy szervezett betelepítés során több hullámban érkeztek szlovákok Magyarország megüresedett területeire. A fővárosban a 19. században rohamosan nőtt a szlovákok száma, akik a túlnépesedett északi területekről érkeztek az épülő város nyújtotta lehetőségeket kiaknázni. Az 1851-ben 178 000 lakosú Pest-Budán durván 5500, 1890-ben pedig már 27 000 szlovák él a félmilliósra nőtt Budapesten - és ez a népszámlálási adat nem tartalmazza az idénymunkásokat, akiknek számát a századfordulón 60-80 000-re becsülték. A szlovák munkások főleg a nagy építkezéseken dolgoztak, valamint az építőanyag-, bőr- és textiliparban helyezkedtek el; kisebb részük kisipari munkákkal foglalkozott, például cipész- és szabómesterséggel. A 19. századi lapok leírásai szerint az utcakép állandó szereplői voltak a szlovák vándorkereskedők, árusok, drótosok, vízkereskedők és rakodómunkások. Egyáltalán, elég sűrűn lehetett hallani szlovák szót: 1890-ben a 27 000 szlovák 49%-a csak anyanyelvén beszélt. A legtöbb szlovák a Józsefvárosban élt: 1910-es adatok szerint a városrész lakosságának 2/3-a bevándorló volt, a szlovákok aránya 10%-ot tett ki. Jelentős részük az akkor Szlovák utcának nevezett Tavaszmező utcában élt. Józsefváros akkor főképp egyszintes házakból állt, többemeletes épületet csak elvétve lehetett találni, minden nyolcadik lakos pedig egyenesen pincelakásban lakott. Bár zárt közösség a szlovákok között sosem alakult ki, mégsem véletlen, hogy a kerületben épült fel a szlovák evangélikus templom, miután az addig látogatott Deák Ferenc téri templom végképp kicsinek bizonyult (utóbbi templomot látogatta a szlovákon kívül a magyar és a német gyülekezet is). A Rákóczi úton szimmetrikus elrendezésben épült fel a szlovák evangélikus iskola és a paplak, majd a két épület közé az új templom. A Diescher József tervezte neoromán templomot tíz évig építették, az építkezések során az egyházközösség súlyosan eladósodott, így az épületegyüttest körülvevő telken bérházat emeltek (Luther-ház), hogy annak bevételéből tartsák fenn a templomot, amely így az utcaképből eltűnt. A 20. században a közösség elveszítette híveit, a templomépületet 1965-ben államosították; azóta működött benne már „Tudomány és technika háza” és kaszinó is, ma éppen sportcentrumként funkcionál. Az evangélikus Rákóczi úti és a katolikus Mária Terézia téri templom köré koncentrálódott a szlovákok közösségi élete. A századfordulón aktív egyesületi élet folyt a szlovákok között, akik leginkább kocsmákban és vendéglőkben találkoztak, amelyek bár nem kizárólagosan, de legnagyobb számban a templomok közelében nyíltak. A szlovák értelmiség ilyen találkozóhelye volt a Luther-házak sarkán egykor működő Munkácsy, vagy a József körúti Miénk kávéház; Kovács Anna könyvében (Kovács Anna: A szlovákok élete és kultúrája Budapesten a dualizmus korában (1867-1918)) összesen 50 szlovák kötődésű vendéglőt, kocsmát, illetve kávézót gyűjtött össze: a szlovákok által is kedvelt New Yorktól kezdve a szlovák tulajdonú vendéglőkig. A családi körök mellett ezeken a helyeken találkoztak a szlovákok, kávézókban működött számtalan szlovák lap szerkesztősége, és vendéglőkbe költöztek a helyiség bérlésére képtelen egyletek is. Irodalmi és munkásegyletek, dalkörök és színtársulatok igyekeztek egységet kovácsolni a szlovákság között - több-kevesebb sikerrel. A kulturális élet színesítésén kívül kézzelfoghatóbb dolgokkal is hozzájárult a szlovákság Budapest nagyvárossá fejlődéséhez: épületállományának felépítésében oroszlánrész jutott nekik. Michal Milan építész, több bérlakás és családi ház tervezője, illetve építője többek között Schickedanz Albert irodáját is megjárta, mielőtt saját vállalkozást indított. Ján Nepomuk Bobula (Bobula János) aktív politikusi pályája mellett építészként és építési vállalkozóként is működött. Az Andrássy úton (amelyet a szlovákok Radiálkának vagy Andráskának hívtak) legalább 4 bérház kivitelezése fűzhető az ő nevéhez, és további két bérpalota tervezése és megépítése: az Andrássy út 62. és 68. Előbbit saját otthonául építette, a historizáló épületet a Magyar Szalon c. folyóirat szerint „a közönség az Andrássy út legszebb házának” nevezte. (A ház képét eléggé előnytelenül befolyásolta a szomszédos Terror Háza múzeumra épített pengefal.) Másik Andrássy úti épülete, az Andrássy út 68. felújítását is magába foglaló 2007-es projekt pedig bekerült a 2009-es Médiadíj első fordulójába. Bobula alkotta továbbá a Trefort és a Madách Imre gimnázium épületeit, valamint tervezője többek között a Tisztviselőtelepnek és az 1885. évi országos általános kiállítás épületeinek - utóbbiért kitüntették a Ferencz József-rend lovagkeresztjével. Az általa vezetett számtalan építkezés, így a Bródy Sándor utcai Ádám-palota, vagy a szerb egyházközösség Váci utcai bérpalotája (http://hg.hu/cikk/epiteszet/7996-a-szerb-budapest) építése során is valószínűleg többnyire szlovák munkásokat alkalmazott, de biztosan az ő kezük munkáját dicséri például a Parlament épülete, amelynek Bobula főfelügyelője volt. A világvárossá növő Budapest méreteivel, kultúrájával és divatjával azonban szinte elnyomó hatást gyakorolt a kisebbségekre, így a szlovákokra is, körükben hamar megkezdődött a magyarosodás. Számuk az 1890-es csúcs után gyorsan csökkent, 1920-ban már csak 14 000-en vallják magukat szlováknak, folyamatosak a névmagyarítások is, majd az II. világháború utáni lakosságcsere folyamán mintegy 73 000 szlovák hagyja el Magyarországot. 2001-ben az egész országban durván 18 000 szlovákot számláltak.

Čaplovič: Nem csak egy nemzeti kisebbség él Szlovákiában

2009. december 21. - (bumm.sk)

Dušan Čaplovič, a szlovák kormány kisebbségekért felelős alelnöke elmondása szerint olyan konszenzust szeretett volna megvalósítani, mely szerint nem csak egy nemzeti kisebbség él Szlovákiában. A politikus szerint a kisebbségpolitika hivatalának második legfontosabb tevékenységi köre volt az európai pénzalapok merítése után. Čaplovič szerint az előző kormány idején a magyar kisebbség előnyt élvezett a többi kisebbséggel szemben. „Ma a 12 nemzetiségi kisebbség képviselői egyenlő arányban vesznek részt a kormány kisebbségekért felelős tanácsában. Ők egyedül szavazhatnak és dönthetnek jogaikról, s természetesen kötelességeikről és feladataikról“ - mondta Čaplovič. Hozzátette, hogy a Dzurinda-kormány idején a tanácsban 6 vagy 7 magyar képviselő ült, míg a többi kisebbség 1-1 jelöltet nevezhetett a tanácsba, s voltak olyan kisebbségek is, melyeknek nem volt képviselőjük. Bárdos Gyula, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) frakcióvezetője szerint a Dzurinda-kormány idején olyan nemzetiségi politikát folytattak, mellyel minden nemzetiség elégedett volt. „Nem olyan volt a helyzet, mint most. Példának okáért a legnagyobb kisebbség abszolút elégedetlen Čaplovič tevékenységével“ - mondta Bárdos a SITA hírügynökségnek. A magyar képviselő szerint Čaplovičnak nem szabadna értékelnie a nemzeti kisebbségek terén kifejtett tevékenységét. „Mint az egyik szlovákiai nemzeti kisebbség képviselője, sajnos azt kell mondanom, hogy a kormányfő-helyettes úr és hivatala nem felelt meg az elvárásoknak. Ahelyett, hogy az emberi és kisebbségi jogokat védte volna, politizált, s nem azt csinálta, amiért ott volt, nem azok érdekében cselekedett, akiket képviselnie kellett volna. Nem vagyunk elégedettek tevékenységével, s remélem, hogy a választások után egy olyan ember ül majd a székbe, akinek tervei és céljai vannak, melyek összhangban vannak a kisebbségek képviselőinek elvárásaival, és a legnépesebb szlovákiai kisebbség elvárásaival is“ - mondta Bárdos. Čaplovič úgy véli, nagy figyelmet fordított arra, hogy a kisebbségekért felelős kormánytanácsban támogatást találjon a nyelvtörvény elfogadásához. „Úgy vélem, hogy egy kisebbség képviselőjének kivételével a 12 kisebbségi képviselővel sikerült konszenzusra jutnunk, s ezek a kisebbségek támogatták a nyelvtörvény elfogadását és a végrehajtási útmutatót, mely sok, eddig tisztázatlan problémát megmagyaráznak“ - jelentette ki a kormány alelnöke. Bárdos nem ért egyet a kormányfő-helyettessel. „Ez nem teljesen igaz. Ismerjük más kisebbségek képviselőinek nyilatkozatait, melyek természetesen nem teljesen hivatalosak. Olyan információink vannak azonban, melyek szerint más kisebbségek képviselői sem teljesen elégedettek. Az a munka, melyet Čaplovič úr művel azokkal a képviselőkkel a tanácsban, azt hozza magával, hogy mindenre rábólintanak anélkül, hogy mások véleményét is meghallgatnák. Pozitívan nyilatkoznak Čaplovič úr kezdeményezésével kapcsolatban“ - mondta Bárdos.

Čaplovič szláv munkanyelvet akar az Európai Unióban

2009. december 1. - (tasr - Új Szó)

A szláv népek megérdemelnék, hogy az angol és a francia mellett egy szláv nyelv is munkanyelv legyen az Európai Unióban - mondta Dušan Čaplovič. A miniszterelnök-helyettes erről egy tudományos konferencián beszélt, melynek témája a szláv nyelvek helyzete volt az EU-ban. Čaplovič elmondta, ha Európára úgy tekintünk, mint az Urál és az Atlanti-óceán között fekvő területre, akkor megállapíthatjuk, hogy a szlovák alkotják a lakosság 30%-át, jelenleg öt szláv nyelvű állam tagja az EU-nak, és további háromban él számottevő szláv kisebbség. Véleménye szerint ennek az európai uniós intézmények gyakorlatában is tükröződni kellene.

Elkészült a nyelvtörvény módszertani útmutatója

2009. december 1. - (Új Szó)

Elkészült a sokat vitatott nyelvtörvény módszertani útmutatója, melyről várhatóan december 16-án tárgyal a kormány. A jogszabály ettől nem lesz jobb, csupán érthetőbb. A politikusok még tanulmányozzák, a civil szakértő részben elégedett. Az útmutatót a hétvégén hozta nyilvánosságra a kulturális minisztérium, a kormány várhatóan december 16-ai ülésén fog róla szavazni. A 21 oldalas dokumentum - hosszabb, mint maga a nyelvtörvény - nem minisztériumi rendeletként, hanem kormányhatározatként lép hatályba, ha elfogadják. A tárcaközi egyeztetésen lévő anyagot a Marek Maďarič vezette minisztérium készítette elő, s állítólag azért tartott ilyen sokáig a nyilvánosságra hozatala, mert Knut Vollebaek kisebbségi EBESZ-főbiztos véleményére vártak a kérdésben. „Néhány észrevételt figyelembe vettek azok közül, amelyeket az októberi tárgyalásunkon nyújtottunk be“ - mondta lapunknak Petőcz Kálmán, a Fórum Intézet munkatársa, aki a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala részéről vezette a minisztériummal történő egyeztetést. Petőcz szerint az útmutató tisztáz néhány, a mindennapokat érintő, félreértésre okot adó kérdést - ilyen például a sírfeliratok nyelve (ezeket nem kell „államnyelven“ készíteni) vagy a beteg-orvos viszony. „Pozitívumnak tartom, hogy az útmutatóban egyértelműen leszögezték: a kisebbségi nyelvhasználati törvény rendelkezései a nyelvtörvénnyel szemben előnyt élveznek“ - fejtette ki Petőcz. A szakember hozzátette: az útmutatóktól nem lett jobb a törvény, csak a félreérthető rendelkezéseket tisztázza. Az MKP és a Híd politikusai tegnap nem tudtak érdemben hozzászólni a dokumentumhoz, mindkét párt képviselői azt mondták, még ismerkednek a terjedelmes anyaggal, s előreláthatólag a mai nap folyamán fogják véleményezni. A módszertani útmutatót letölthető (ez azonban nem a végleges változat, hanem a tárcaközi egyeztetésre bocsátott):

http://ujszo.com/files/NYELVTORVENY_modszertani_utmutato.doc

A szlovák kulturális tárca nem konzultál a magyar féllel

2009. december 1. - (mti)

A szlovák kulturális minisztérium az államnyelvtörvény végrehajtási utasításait Szlovákia belügyének tekinti, s ebből kifolyólag ezekről a magyar féllel nem kíván konzultálni, csupán tudomására hozza azokat - erősítette meg kedden a pozsonyi kulturális tárca az MTI tudósítójának érdeklődésére saját korábbi közleményét. Az államnyelvtörvény végrehajtási utasításainak elveiről szóló kormányjavaslatot a kulturális minisztérium a Szlovák Köztársaság belügyének tekinti. A magyar felet ezért a dokumentum tartalmáról csak a szlovák-magyar vegyes bizottságban fogják tájékoztatni, amelynek ülését a Szlovák Köztársaság külügyminisztériuma készíti elő - olvasható a nyilatkozatban. A nyelvtörvény módszertani végrehajtási utasításait a minisztérium tárcaközi egyeztetésre bocsátotta.

Nyelvtörvény - Módszertani útmutató

2009. november 30. - (bumm / sita)

Elkészült a nyelvtörvény módszertani útmutatója. A kulturális minisztérium tárcaközi egyeztetésre bocsátotta a dokumentumot. A kulturális tárca az útmutató előkészítésénél együttműködött Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségekért felelős biztosának szakértőivel. A biztos Marek Maďarič kulturális miniszternek november 26-án írt levelében úgy nyilatkozik, hogy a módszertani útmutató „szolid alapot“ biztosít a jogszabály alkalmazásához, és az ebből fakadó kötelezettségek betartásának ellenőrzéséhez. A módszertani útmutatót a kulturális tárca Szlovákia belügyének tekinti. A magyar felet ezért csak a szlovák-magyar vegyesbizottság soros ülésén tájékoztatják a dokumentum alkalmazásáról, melyet majd a szlovák külügyminisztérium szervez meg. Magyarország azzal vádolja Szlovákiát, hogy a módosított államnyelvtörvény ellenkezik az európai normákkal és nemzetközi szerződésekkel, csorbítja a kisebbségek jogait, melyeknek szinten tartását Robert Fico kormányfő hatalomra kerülésekor garantálta. Szlovákia elutasítja a vádakat. A végrehajtási módszertani útmutató január elsején léphet életbe. A kulturális minisztérium addig nem büntet a nyelvtörvény megsértése miatt.

Balázs Péter: A szlovák kormány tartja magát a szécsényi nyilatkozathoz

2009. december 1. - (mtizó)

Bármit beszélnek szélsőséges személyek Szlovákiában, a szécsényi szlovák-magyar miniszterelnöki közös nyilatkozat érvényes, a szlovák kormány ahhoz tartja magát - közölte az MTI-vel Balázs Péter. Telefonon nyilatkozva a magyar külügyminiszter megerősítette, hogy sor kerül konzultációra a szlovák nyelvtörvény végrehajtásáról a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság pénteki ülésén. Balázs azután közölte ezt, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri tanácskozása alkalmával tárgyalt Athénban szlovák kollégájával. Ennek során közölte Miroslav Lajcákkal, hogy Budapest természetesen nagy figyelemmel fogja kísérni az államnyelvtörvény alkalmazását.

Pozsony nem egyeztet, csak tájékoztat

Németh: Szlovákia felmondta a szécsényi megállapodást

2009. december 1. - (mti - mno)

Ez a szécsényi találkozón kötött megállapodás nyilvánvaló felmondását jelenti - reagált az MNO megkeresésére a pozsonyi közleményre Németh Zsolt, visszautalva Robert Fico szlovák és Bajnai Gordon magyar miniszterelnök szeptember 10-i megbeszéléseire. A parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke hozzátette: ez szlovák részről az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) kötött megállapodás felrúgása is egyben. Ismert: a szlovák kulturális minisztérium az államnyelvtörvény végrehajtási utasításait Szlovákia belügyének tekinti. „Elfogadhatatlannak és botrányosnak tartjuk” - fogalmazott Németh a szlovák álláspontot illetően. Hozzátette: a Fidesz elvárja, hogy az (EBESZ) ma kezdődő, athéni tanácskozásán jelen levő Balázs Péter külügyminiszter - aki tudomása szerint a mai napon találkozik szlovák kollégájával, Miroslav Lajcákkal - határozottan lépjen föl annak érdekében, hogy Pozsony a nyelvtörvényről folytasson egyeztetést Magyarországgal és a felvidéki magyarokkal. A szlovák fél jóhiszeműsége megkérdőjelezhető, mert nem akar egyeztetni a magyar kormánnyal - húzta alá Németh, rámutatva: a Fidesz továbbra is ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy a nyelvtörvényt meg kell változtatni. A szlovák kulturális minisztérium az államnyelvtörvény végrehajtási utasításait Szlovákia belügyének tekinti, s ebből kifolyólag ezekről a magyar féllel nem kíván konzultálni, csupán tudomására hozza azokat - erősítette meg kedden a pozsonyi kulturális tárca az MTI tudósítójának érdeklődésére saját korábbi közleményét. „Az államnyelvtörvény végrehajtási utasításainak elveiről szóló kormányjavaslatot a kulturális minisztérium a Szlovák Köztársaság belügyének tekinti. A magyar felet ezért a dokumentum tartalmáról csak a szlovák-magyar vegyes bizottságban fogják tájékoztatni, amelynek ülését a Szlovák Köztársaság külügyminisztériuma készíti elő” - olvasható a nyilatkozatban. A nyelvtörvény módszertani végrehajtási utasításait a minisztérium tárcaközi egyeztetésre bocsátotta. Emlékezetes, a szeptember elején tartott Bajnai-Fico találkozó után a magyar miniszterelnök bejelentette, hogy az EBESZ kisebbségi főbiztosa ajánlásainak szellemében kívánják feloldani a nyelvtörvény kapcsán támadt vitákat. Bajnai bejelentette, hogy a két fél kezdeményezi egy magyar-szlovák tanácskozó testület létrehozását, amely később ajánlásokat fogalmaz meg. A nyelvtörvényre vonatkozó kérdés kapcsán Bajnai kijelentette, hogy nem jogi vitát kívánnak folytatni, ezért kérték föl az EBESZ kisebbségi főbiztosát. Az EBESZ megfelelő keretet fog majd nyújtani, amit a kétoldalú vegyesbizottság ki fog egészíteni. A találkozó végén kiadott közös nyilatkozatban - amelynek 4. pontja leszögezi, Magyarország és Szlovákia nemzetközi kötelezettséget vállal a két országban élő nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartására és biztosítására, csakúgy, mint az 1995-ben aláírt alapszerződés - a szlovák államnyelvtörvény alkalmazásának visszavonása, konkrét, a nyelvhasználatot a hivatali életben diszkrimináló módosítása szóba sem került.

Tárcaközi egyeztetés a nyelvtörvény útmutatójáról

2009. november 30. - (tasr / Új Szó)

Tárcaközi egyeztetésre bocsátotta a kulturális minisztérium a nyelvtörvény végrehajtási útmutatóját. A dokumentumot - amely a jogszabály végrehajtására vonatkozó elveket fekteti le - a tárca szerint az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának ajánlásait is figyelembe véve dolgozták ki. Knut Vollebaek a Marek Maďaričnak írt, november 26-án kelt levelében azt írja, hogy a tervezet „szolid alapot” jelent az idén júniusban módosított törvény rendelkezéseinek alkalmazásához, valamint ahhoz, hogy a törvényből fakadó kötelezettségek betartását, tiszteletben tartását ellenőrizni tudják. Az útmutatót a kulturális minisztérium Szlovákia belügyének tekinti, ezért a magyar felet csak a szlovák-magyar kisebbségi vegyes bizottság ülésén tájékoztatják a dokumentum tartalmáról. A bizottság ülését a külügyminisztérium szervezi - áll a kulturális tárca hétfői sajtóközleményében.

Nem találsz munkát? Ugorj át Szlovákiába!

2009. november 29. - (ötvenentúl.hu / mti)

A gazdasági-pénzügyi válság világossá tette, hogy a munkaerőpiac kiegyensúlyozott működtetése csak az unió partnerországainak válságkezelő programjainak egyeztetése alapján lehetséges - mondta Herczog László szociális és munkaügyi miniszter Miskolcon, a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program nyitó konferenciáján. A szaktárca vezetője úgy fogalmazott: a határokon átnyúló munkaügyi együttműködés sikere a határmenti régiók kooperációján, a munkaadók és munkavállalók hatékony együttműködésén is múlik. Mint mondta, „közös hajóban evezünk”. Herczog László emlékeztetett a magyar és a szlovák miniszterelnök szeptemberi szécsényi látogatásán elfogadott dokumentumokra, amelyek egyebek mellett munkaügyi együttműködésről, a határmenti régiók munkanélküliségének közös csökkenéséről is szólnak. Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ egy évvel ezelőtt hat szlovák munkaügyi hivatallal együttműködési megállapodásban rögzítette a határmenti térségek gazdaságának, gazdasági kapcsolatainak fejlesztését, a foglalkoztatási feladatok megoldásának elősegítését, ezért nyújtottak be és nyertek közös uniós pályázatot - ismertette Szabó József a regionális munkaügyi központ főigazgatója. A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program elsősorban együttműködést, együttgondolkodást, munkaerőpiaci kezdeményezéseket indikál a két ország szervezetei között. Egyelőre két határmenti megyében - Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Kassa térségében - valósulhat meg a projekt - mondta a főigazgatója, megjegyezve: a program egy nemzetközi, többszereplős foglalkoztatási paktum létrehozásáról is szól. Részletekről elhangzott: a határ mentén kiépítenek egy információs adatbázist, amely megfelelő adatokat szolgáltat a két ország adott területének munkaerőpiacáról, munkaerőkínálati-keresleti oldaláról, munkaerőpiaci kezdeményezésekről, programokról, rendezvényekről. A határ mindkét oldalán 6-6 információs pont is létesül, az Észak-magyarországi Regionális Képző Központ (ÉRÁK) pedig egy mobil, internetes hozzáférést biztosító, álláskeresést, önéletrajzírást, képzési lehetőségeket, pályaorientációt segítő tanácsadást nyújtó autóbusszal segíti a határmentén élők munkába helyezését.

Még jobban tönkre mehetnek a szlovák-magyar kapcsolatok

2009. december 1. - (bumm.sk)

A Híd megalakulása véget vetett néhány „örök igazságnak“, melyek szerint az MKP verhetetlen Szlovákia déli régióiban. A megyei önkormányzati választások első köre egyértelmű bizonyítéka ennek, írja Peter Horváth politológus a Pravdában. Szlovákiában két olyan megye van, melyekben alapvetően nyomon követhető a szlovákiai magyar politikai erők befolyása: Nagyszombat, de elsősorban Nyitra megye. A megyei választások képviselőkről és politikai erőviszonyokról szóló első körében megmutatkozott, hogy Bugárék és Csákyék harcának nem lesz győztese, illetve inkább a szlovák pártok könyvelhetnek el sikereket. Az MKP gyengült mindkét megyében, Nyitrán képviselői negyedét, Nagyszombatban harmadát vesztette el az előző időszakhoz képest. „Arról nem is beszélve, hogy mindkét megyében az eddigi megyei elnökök nyertek, az MKP és a Híd jelöltjei a második körbe sem jutottak“ - írja a szerző. „Bár nem lehet egyenlőségjelet tenni az MKP és a Híd közé, érdekes a választói viselkedés Nagyszombat megye déli részén“ - véli Horváth. A Híd ugyanis állított megyei elnökjelöltet, az MKP viszont szóban Tibor Mikuš jelenlegi megyei elnököt támogatta. A forgatókönyv szerint az MKP választója a magyar képviselőkre adta volna le a voksát, emellett pedig a szlovák megyei elnökjelöltet karikázta volna. Ez azonban nem történt meg: a választók ugyan az MKP képviselőit választották, de a megyefőnök-választásnál etnikai alapon döntöttek, és az MKP legnagyobb ellenfelének jelöltjét, Gál Gábort karikázták. Érdekes a magyar szavazók „rezignációja“ Nyitra megyében is, ahol egyértelmű, hogy a 2005-höz képest alacsonyabb részvételi arány épp nekik köszönhető - véli a szerző. Ebből azonban az következik, hogy az eredetileg egységes MKP szétválása nemhogy elősegítette volna a magyar választók mobilizálását (ahogy azt néhányan várták), hanem éppen csökkentette. Számukra 1998 óta az eredeti „márka“ jelentette céljaik megvalósítását. A magyar politika MKP-val való összekötése azonban nem abszolút, és választási apátiához is vezethet, melyet a két konkurens tábor egyáltalán nem szeretne, s politikai végüket is jelentheti. Bár a megyei választások eredményét nem lehet automatikusan összekötni a parlamenti választásokkal, azonban már csak 7 hónap maradt a legfontosabb voksolásig, s ez elégséges vészjelzés lehet a két ellenséges tábornak. A szerző utal az SNS kettéválására a 2002-es választások előtt, szerinte a két politikai ellenfél nem veszi egymást túl komolyan. A közvélemény-kutatások eredményei azonban nem zárják ki, hogy mindkét párt bukhat a választásokon, s képviselői mandátumok nélkül maradnak. „Az elkövetkező három hónap kulcsfontosságú lesz. Mindkét oldalon van elég racionális politikus, akik tudatosítják, mit jelenthet ez“ - írja Horváth. Paradox lenne, ha Magyarországon Orbán Viktor ismét megszerezné a hatalmat, s az általa támogatott MKP parlamenti képviselet nélkül maradna. Horváth szerint ez még jobban radikalizálná a szlovák-magyar kapcsolatokat. Kulcsfontosságú tehát, hogy milyen mértékben sikerül lehűteni a két párt forrófejű elnökeit. „Vagy hogy sikerül-e ez egyáltalán“ - zárja jegyzetét a szerző.

Orbán: a Fidesz új alapokra helyezné a szlovák-magyar kapcsolatokat

2009. december 23. - (Felvidék Ma / Szabad Újság)

A Szabad Újság hetilap szerdán dupla számmal jelent meg a standokon, benne található az a villáminterjú is, melyet a lap munkatársa, Molnár Judit az Európai Néppárt bonni kongresszusán kiküldött tudósítóként készített Orbán Viktor Fidesz-elnökkel, a Néppárt alelnökével.

- Hogyan látja a magyar érdekérvényesítés lehetőségeit az EU intézményrendszerében?

- A feladvány meghökkentően egyszerű: nekünk szükségünk van egy erős Európára, Európának pedig szüksége van egy erős Magyarországra. Egy gyenge ország nem tudja kihasználni a történelmi lehetőségeket, egy gyenge Európa nemcsak a széthúzást nem tudja megállítani, hanem hőn áhított felzárkózásunkat is akadályozza. El kell érnünk, hogy az Európai Unió elég erős legyen a kisebbségi jogok érvényesítése terén, és meg tudja védeni a kisebbségeket a kormányok esetleges jogsértéseivel szemben is.

- Milyen kitörési pontjai lehetnek a megfeneklett szlovák-magyar kapcsolatoknak?

- Mi új alapokra fogjuk helyezni a szlovák-magyar kapcsolatokat: a szabadság, az egymás iránti kölcsönös tisztelet és az európai értékek alapjára. Hiszek abban, hogy össze tudunk majd rakni egy olyan gazdasági együttműködésről szóló csomagot, amelyben utak, hidak építése szerepel, amelyben a határokon átnyúló gazdasági együttműködés jogi, pénzügyi és politikai alapjait is megteremthetjük, és a határok mentén élő magyar közösségek számára végre elérkezik a gazdasági felemelkedés lehetősége, amelyre mindannyian várunk lassan több mint két évtizede. Ugyanakkor többször világossá tettem már a Szlovákiában élő szlovákok előtt is, hogy érdemes csínján bánni azzal a helyzettel, amikor a Szlovákiában élő magyar nemzeti közösség jogait megnyirbálják. Hiszen a történelem arra tanít bennünket Európában, hogy ahol az egyik közösség jogait megsértik, ott előbb vagy utóbb sorra kerül a többi is. A magyarok után könnyen következhetnek maguk a szlovákok is. Ezért számomra a magyarok ügye a Felvidéken egyenlő a szabadság ügyével.

- Új lendületet kaphatnak-e a magyarországi választások után a magyar-magyar kapcsolatok?

- Az anyaország ugyan rendkívül mély válságban van most, de a Fidesz a nevében őrzött hűség mellett rendelkezik olyan szellemi erőkkel is, amelyek képesek kivezetni az országot és az egész Kárpát-medencei magyarságot a jelenlegi helyzetből, és új perspektívát adni, kínálni nemcsak a magyarországiaknak, hanem az egész magyar nemzetnek. A magyar embereknek egy erős, jól működő, nemzetközileg elismert Magyarországra van szükségük, amely egységes egészként kezeli a magyarság ügyét. Ezzel egy időben a következő magyar kormánynak világossá kell tennie, hogy nem fogad el semmifajta kettős mércét Európában: ami jár egy katalánnak Spanyolországban, vagy egy svédnek Finnországban, az jár a felvidéki, erdélyi, délvidéki magyaroknak is.

Évértékelés nemzetpolitikai szempontból

A Magyar-Magyar Kormányzati Konzultáció ötödik ülése Budapesten

2009. december 16. - (Mihájlovits Klára - magyarszo.com)

Ötödik alkalommal tartották meg kedden Budapesten a Magyar-Magyar Kormányzati Konzultáció ülését, amelyen Bajnai Gordon miniszterelnök mellett a külhoni magyar szervezetek képviselői és a magyar kormány tagjai vettek részt. Az ülésen a résztvevők értékelték a Nemzeti Jelentőségű Intézmények és Programok elnevezésű új támogatási forma első három évének eredményeit, valamint tapasztalatait és meghatározták a jövőben teljesítendő célokat. - Nem volt könnyű ez az év; küzdenünk kellett olyan dolgokkal, amelyekre nem számítottunk és olyanokkal is, amelyekre számítottunk - állapította meg vitaindító beszédében Bajnai Gordon. A miniszterelnök hangsúlyozta: a magyarság határokon átnyúló összetartozása olyan megtartó erő, amelyre a 21. században is építeni kell. Ahhoz, hogy az államhatároknál kisebb entitásokban is megélhessük a nemzeti azonosságtudatunkat, nem elég a határon túli magyarok kitartása és a mindenkori magyar kormány elszántsága, hanem az is kell, hogy a szomszédos országok vezetése is nyitott legyen a nemzeti önazonosság megélési feltételeinek biztosítására. „A korszerű nemzetpolitikának, a határokon kívül élő nemzettársainkkal való kapcsolattartásnak legalább három területe van: a szimbolikus politizálás (amely kifejezi az együvé tartozást), az érdekképviselet (hiszen kialakulhat olyan helyzet, amikor az adott közösség nem tud kellő hatékonysággal eljárni saját érdekében) és a fejlesztéspolitika” - szögezte le a kormányfő, majd hozzátette: az általa vezetett kormány mindhárom területre nagy hangsúlyt fektet. Bajnai Gordon emlékeztetett: sem az idei, sem a jövő évi költségvetésben nem csökkentek a külhoni magyarok támogatására szánt források. „Ebben most nem hátrálhatunk, ezeknek a forrásoknak a megtartása szimbolikus üzenetet is tartalmaz” - hangsúlyozta Bajnai. A külhoni magyar közösségek életében bekövetkezett pozitív fejlemények közé sorolta a kormányfő a szerbiai vízummentességet, a nemzeti tanácsokról szóló törvény elfogadását Szerbiában, Horvátország uniós csatlakozási folyamatának felgyorsulását és azt, hogy az RMDSZ továbbra is erős, legitim, belpolitikailag jelentős befolyással bíró szervezet maradt Romániában. Negatív fejleménynek nevezte az Ukrajnában tapasztalható folyamatokat, melyek az anyanyelvű oktatás létét nehezítik, továbbá a szlovákiai nyelvtörvénnyel kapcsolatos folyamatokat. „A budapesti kormány határozottan fellép minden olyan esetben, amelyben a határon túli magyar közösséget érdeksérelem fenyegeti, ahol a jogait korlátozzák. Ezt megtettük a felvidéki magyarok esetében is” - hangsúlyozta Bajnai Gordon. A kormányzati konzultációt követően ülésezett a Regionális Egyeztető Fórum is. A Szülőföld Alap irányító testületének összejöveteléről Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős államtitkára számolt be a sajtó képviselőinek. A Szülőföld Alap 2010-es pályázati elképzeléseiről közölte: az Alap forrásai az idei évhez viszonyítva változatlanul több mint kétmilliárd forintot tesznek ki, s azonosak maradnak a prioritások, továbbá a kollégiumok közötti források arányainak felosztása is. A kiemelt jelentőségű nemzeti intézményekről is szó esett a Regionális Egyeztető Fórum ülésén. „A vajdasági javaslat az volt, hogy ebben a régióban ez a fajta támogatás döntően program- vagy projektalapú legyen a jövő évtől. A javaslat szerint olyan nagyprojekteknek kell helyet kapniuk ebben a támogatási körben, mint az anyanyelvű közoktatás és felsőoktatás, az anyanyelvű média, a Tolerancia-program; tehát azok a projektek, amelyek eddig is benne voltak ebben a körben. Hozzátenném: nagyon erős helyi érdekegyeztetés kell majd ahhoz, hogy lebontva meg lehessen határozni, melyek azok a konkrét nemzeti jelentőségű ügyek, amelyek ebbe a körbe bekerülhetnek” - összegezte Gémesi Ferenc.

Morcosak a szlovákok Tokaj miatt

2009. december 15. - (Karaffa Attila - Felvidék Ma)

Anna Belousovová, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) alelnöke szerint Szlovákia nem hagyja, hogy elvegyék tőle a „Tokaj” márkanevet. „Az SNS mindent megtesz azért, hogy a jog értelmében is készíthessenek és eladhassanak tokaji bort. Ezt a harcot a Szlovák Köztársaság győzelméig vívjuk” - jelentette ki a magyargyűlölő politikusnő. Az SNS alelnöke 2000 éves hagyományokra alapozza a szlovákok jogát a borkészítéshez, ami valljuk be, egyszerűen nevetséges. Sajnálkoznak a szlovákok, hogy a magyar fél befejezte velük a tárgyalásokat, az EU pedig a magyaroknak adott igazat Tokaj terén, tehát ők használhatják az őket megillető nevet. Kattintson és nézegessen képeket is! Szlovákia harcos kiállása a választások előtt több pártnak is kedvez, és jól láthatjuk, hogy nyakra-főre születnek különböző törvénytervezetek a parlamentben, amelyek a nemzeti identitást, a hazafiasságot propagálják majd. Míg Szlovákiában ezek a törvényjavaslatok, amelyek előbb-utóbb törvénnyé is válnak, a nemzeti identitást erősítik, a másik félnél, Magyarországnál nacionalista, soviniszta, fasiszta törvénynek minősülne. Amit Szlovákia megengedhet, azt más nem teheti meg, főleg nem a magyar fél! Sajnálkoznak a Tokaj név miatt, de valójában azon keseregnek, hogy nem tudtak belerúgni megint a magyarokba. A nyelvtörvény, a hazafiasságról szóló törvénytervezet után az év vége felé bizonyára óriási sikernek könyvelhették volna el a nacionalista szlovák pártok azt a tényt, hogy a Tokaj nevet is megszerezték. Bár mindannyian tudják, hogy becstelenül tartanak rá igényt, hiszen abszolút semmit sem mozdítottak meg annak érdekében, hogy az ország keleti részében felvirágoztassák a borvidéket. Talán sejthetjük is miért, hiszen ott (is) magyarok élnek! Jól ismerjük a szlovák kormány kisebbségekkel kapcsolatos intézkedéseit. Első és legfontosabb parancsuk: „Ne támogasd azt a régiót, ahol magyarok élnek!” Mégis jólesett volna számukra, ha Tokaj néven árulhatták volna a királyok borát, a borok királyát, de ebben egyelőre alulmaradtak az EU-val és Magyarországgal szemben. Morcosak a politikusok és fogadkoznak, hogy harcolni fognak a márkanévért. Anna Belousovová szerint Magyarország probléma nélkül megszegi kötelezettségeit, valamint tolerálja a fasiszta kijelentéseket, olyanoktól, akik rossz elmeállapotuk miatt önként a gárdában menetelnek. Ez a fajta viselkedés az ázsiai pusztákra való, nem Európába.” Nos, míg a szlovákok a magyarok ázsiai politizálásával vannak elfoglalva, addig mi bátran felbonthatunk egy finom Tokaji aszút és koccinthatunk barátainkkal az átlátszó, szinte olajként leguruló édes nedűből. Akár Anna Belousovová egészségére is...!

Túlragozták Tokajt a szlovákok

2009. december 12. - (Új Szó)

A jelenleg hatályos szlovák jogszabályokban nem szerepel a Tokaj megnevezés, mivel azt a földművelési tárca szeptemberi törvénymódosítása Tokaji Szőlészeti Térségre (Tokajská vinohradnícka oblasť) módosította - mutatott rá tegnap Simon Zsolt, a Híd alelnöke. Emiatt nem hozható külföldön forgalomba tokajiként a tokaji bor. Pozsony Budapestet vádolja. A volt agrárminiszter szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szlovákiai tokaji borokon nem lehet a Tokaj védjegyet használni, csupán a „Tokajský“, a „Tokajské“ és a „Tokajská“elnevezéseket. Ez csak a jövő évi termésre vonatkozik, tehát az idén Szlovákiában palackozott borokon még szerepelhet a Tokaj elnevezés. A szlovák törvényhozás épp ellenkező módon változtatta a jogszabályt, mint Magyarország, melynek területén található a Tokaj borvidék 90 százaléka. Azután pattant ki újabb vita a borvidék elnevezése körül, miután Magyarország 2009 júliusában a Tokaji helyett a Tokaj megnevezést rögzítette. Szlovákia ennek ellenkezőjét tette, s a világban közismert Tokaj elnevezést „Tokajský“-ra és annak ragozott formáira cserélte. A szlovák földművelési minisztérium a magyar védjegy jóváhagyását kifogásolta az EU földművelési és vidékfejlesztési biztosánál, mondván: a változásról Szlovákiát előre tájékoztatni kellett volna. A magyar változtatást már az Európai Bizottság is jóváhagyta. Szlovákia hasonló módosítást követelt a bizottságtól még márciusban, azt viszont nem hagyták jóvá. Simon Zsolt meggyőződése, hogy a borvidék elnevezésével és a védjeggyel összefüggő problémákért az agrárminisztérium tehet. „Ahány miniszter állt a tárca élén, annyiféle probléma volt a borvidékkel. Szeptemberig az említett szőlővidék a Szlovák Köztársaság Tokaj elnevezést viselte, de Tokaji Szőlészeti Térségre nevezték át. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Szlovákia egy jogszabályra sem hivatkozhat, ha az említett vidékről származó borokat Tokaj megnevezéssel akarja forgalomba hozni“ - magyarázta Simon. Hozzátette: a tárca dilettáns hozzáállása miatt Szlovákia jelentős gazdasági hátrányba került, mivel nem árulhatja borait a külföldön közismert Tokaj néven.

Ma temetik az operakirályt

2009. december 14. - (Békés Megyei Hírlap)

A szülőföld nevében Szarvas városa is képviselteti magát ma Melis György operaénekes búcsúztatásán. A világhírű mester sosem maradt hűtlen a városhoz és környékéhez. A Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művészt, Liszt-, Kazinczy-, Bartók- Pásztory-díjas magánénekest, a Magyar Állami Operaház örökös tagját és mesterművészét délelőtt tizenegy órakor az Operaház előcsarnokában búcsúztatják, majd délután az evangélikus egyház szertartása szerint kísérik utolsó útjára. Melis György életét nagyban meghatározta az evangélikus egyház, sőt magát az indulást is, hiszen a harmincas években Bartos Pál evangélikus lelkész fedezte fel először azt a tanyai, csipkár sori fiatalembert, akinek a hangja mindent és mindenkit túlszárnyalt a templomban. A népmesei karrier Budapesten folytatódott, ahol Melis György először a Műszaki Egyetemre járt, majd felvételt nyert a Zeneakadémiára, s a legendás pályafutás innen jól ismert: 1945-től 1951-ig a Zeneakadémián tanult. 1949-től az Operaház magánénekese, Bizet Carmenjének Morales szerepében mutatkozott be. Énekesi adottságai mellett kiemelkedők voltak színészi képességei. Wagner operái kivételével csaknem az egész operarepertoárt elénekelte Mozart, Verdi, Puccini, Csajkovszkij, Kodály operáiban és Bartók Kékszakállújaként. Don Giovanni (Mozart) szerepében külföldön is sikereket aratott. Vendégszerepelt Európa minden országában, Ausztráliában, Mexikóban és az Amerikai Egyesült Államokban. Tizennyolc operalemeze és két önálló lemeze jelent meg. Szülőföldjéhez mindvégig ragaszkodott, gyakran megfordult Szarvason, s óbudai otthonában ugyancsak szívesen látott vendégek voltak a szarvasiak. Köztük a Békés Megyei Hírlap riporterei is, akik két évvel ezelőtt látogatották meg. Akkor hazaszeretetéről is tanúbizonyságot tett: - Már fiatal koromban eldöntöttem, hogy ezt a szerencsétlen sorsú országot, amely az 1700-as években befogadta szlovák őseimet - vagy ahogy mifelénk, Szarvason mondják, a tótokat - nem hagyom cserben. Itt születtem, meghalni is itt akarok - nyilatkozta annak kapcsán a Szülőföldem, Békés megye rovatnak, hogy miért nem fogadta el a csábító külföldi ajánlatokat. Jó ideje fellépéseket sem vállalt, ám néhány éve a szarvasiakkal kivételt tett 2007 februárjában, amikor átvette a város által neki adományozott életműdíjat, dalra fakadt, mégpedig a Háry Jánosból is ismert népdalt adta elő: Ó mely sok hal terem az nagy Balatonban... Ez volt az utolsó nyilvános fellépése, így mindössze néhány száz méterrel odébb ért véget a pályája a szarvasi Újtemplomtól, ahol először csendült fel a hangja közönség előtt.

Isten Veled, Melis György

2009. december 14. - (HírExtra)

Pályatársai és tisztelői a Magyar Állami Operaház előcsarnokában vettek búcsút az életének 87. évében, november 27-én elhunyt Melis György Kossuth-díjas énekestől, a dalszínház örökös tagjától, mesterművészétől. „Az éneklésre születni kell” - idézte föl Melis György szavait Hiller István oktatási és kulturális miniszter, hozzátéve: a művész is arra született. Búcsúbeszédében Hiller István felidézte: Melis György minden műfajban, tragikus és komikus szerepekben egyaránt kiváló volt. Tisztán énekelni, szépen beszélni, meggyőzően játszani - ezek voltak az énekes művészi munkájának alapelvei. Bárhol járt a világban, a Magyar Állami Operaház színpadán volt igazán otthon. „Hálásak vagyunk, hogy köztünk volt” - búcsúzott Hiller István. A pályatársak nevében Tokody Ilona Kossuth-díjas, Melis-díjjal is kitüntetett szoprán emlékezett a művészre. Kiemelte: az operaház egyik óriásának hamvai előtt tisztelegnek. Valódi sztár volt, sztárallűrök nélkül. Hűséges volt hazájához, szűkebb pátriájához: Szarvashoz és a Magyar Állami Operaházhoz. Teljes pályát futott be a hatvan év alatt, amíg az operaszínpadon állt, szigorú volt a pályatársakhoz, de magához is és teljes felkészültséget követelt mindenkitől. Nem tanított, de akik elég odaadóan figyelték munkáját, vallhatják magukat tanítványának. Melis György a szakma mestere volt, megkapta az összes titulust, de legbüszkébb a Kazinczy-díjra volt, amelyet operaénekesként egyedül nyert el. Fischer Ádám főzeneigazgató kamaszkori személyes emlékeit idézte fel: a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola növendékeként vált Melis György rajongójává. „Ő volt talán az egyetlen, akiért mi, lázadozó és mindent kritikusan szemlélő serdülők egyöntetűen lelkesedtünk.(...) Abban az életkorban, amikor az ember ízlése, egyénisége képlékeny, alakul és formálódik, úgy érzem, Melis György művészete is hozzájárult gondolkozásom kialakulásához, és ezt szeretném neki itt most megköszönni” - fogalmazott Fischer Ádám. Mótyán Tibor, Szarvas szlovák önkormányzatának elnöke a helyiek nevében egy Kölcsey-idézetet választott, hogy Melis György hamvaitól búcsút vegyen: „Halhatatlan lesz az, aki tetteiben megemlegettetik.” Mennyivel szegényebb lesz ez az ország, mennyivel szegényebb az operajátszás Melis halálával - tette föl a kérdést Mótyán Tibor, majd hozzáfűzte: szegényebbek leszünk, mert nem látjuk többé, mégis a hálaadás töltse be a lelkeket azért a mérhetetlen szellemi örökségért, amelyet Melis György ránk hagyott. A szarvasiakra hagyta a családias hangulatú dalestet, a templomi hangversenyek, a jóízű szlovák párbeszédek emlékét, és nem utolsó sorban a kórusokat, a tehetségeket támogató alapítványait. Melis György hamvait a Farkasréti temetőben az evangélikus egyház szertartása szerint helyezik végső nyugalomra délután.

Melis György a szülőföldről, tótokról

2009. december 14. - (felvidék.ma)

„Már fiatal koromban eldöntöttem, hogy ezt a szerencsétlen sorsú országot, amely az 1700-as években befogadta szlovák őseimet - vagy ahogy mifelénk, Szarvason mondják, a tótokat - nem hagyom cserben. Itt születtem, meghalni is itt akarok”. A fenti - a hivatalos szlovák őstörténeti álláspontot alapjaiban feszegető - hazaszeretettől átitatott vallomást a világhírű mester, operaénekes Melis György nyilatkozta két évvel ezelőtt a Békés Megyei Hírlapnak. A Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művészt, Liszt-, Kazinczy-, Bartók- Pásztory-díjas magánénekest, a Magyar Állami Operaház örökös tagját és mesterművészét délelőtt tizenegy órakor az Operaház előcsarnokában búcsúztatják, majd délután az evangélikus egyház szertartása szerint kísérik utolsó útjára. Melis György életét nagyban meghatározta az evangélikus egyház, sőt magát az indulást is, hiszen a harmincas években Bartos Pál evangélikus lelkész fedezte fel először azt a tanyai, csipkár sori fiatalembert, akinek a hangja mindent és mindenkit túlszárnyalt a templomban. A népmesei karrier Budapesten folytatódott, ahol Melis György először a Műszaki Egyetemre járt, majd felvételt nyert a Zeneakadémiára, s a legendás pályafutás innen jól ismert: 1945-től 1951-ig a Zeneakadémián tanult. 1949-től az Operaház magánénekese, Bizet Carmenjének Morales szerepében mutatkozott be. Énekesi adottságai mellett kiemelkedők voltak színészi képességei. Wagner operái kivételével csaknem az egész operarepertoárt elénekelte Mozart, Verdi, Puccini, Csajkovszkij, Kodály operáiban és Bartók Kékszakállújaként. Don Giovanni (Mozart) szerepében külföldön is sikereket aratott. Vendégszerepelt Európa minden országában, Ausztráliában, Mexikóban és az Amerikai Egyesült Államokban. Tizennyolc operalemeze és két önálló lemeze jelent meg. Szülőföldjéhez mindvégig ragaszkodott, gyakran megfordult Szarvason, s óbudai otthonában ugyancsak szívesen látott vendégek voltak a szarvasiak.

.........................................................................................................................................

		Máj 2025

Po	Ut	St	Št	Pi	So	Ne
28	29	30	1 Dolnozemské zlaté pero	2	3	4
5	6	7 Srdcom vyšívané	8	9	10	11
12	13	14	15	16	17 XV. Výstup na Pilíš	18
19	20 Slovenský škovránok 2025	21	22	23	24	25 Vládne štipendiá pre Slovákov žijúcich v zahraničí – akademický rok 2025/2026
26	27	28	29	30 Dlhé hľadanie domova	31	1

Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript.
Tel.: (+36 1) 878 1431
Fax: (+36 1) 878 1432

Poštová adresa: 1558 Budapest, Pf. 199

RSS Facebook E-mail

luno.hu

OnLine LuNo Portál | Ľudové noviny
Portál Slovákov v Maďarsku
Az Országos Szlovák Önkormányzat által alapított lap
Ľudové noviny –
týždenník Slovákov v Maďarsku
(ISSN 0456-829X)
Főszerkesztő neve: Fábián Éva

Školy

Samosprávy

Odporúčame

E-mail: Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript.
Adresa/Cím: 1135 Budapest,
Csata utca 17. 1/9
Poštová adresa:
1558 Budapest, Pf. 199
Telefón: (+36 1) 878 1431
Tel./ Fax: (+36 1) 878 1432
Vydavateľ/Kiadó: SlovakUm Nonprofit Közhasznú Kft.

red blue brown green gray pink