Imrich Fuhl válogatásában

„Ismétel“ a kelet-magyarországi szlovák főkonzul

Szebb az angyal, mint a guillotine...

2010. március 26. - (Ujvári Flórián - 168 Óra)

A békéscsabai szlovák főkonzulátus vezetője másodízben áll az intézmény élén, ám a körülmények nem mindenben azonosak azokkal, amelyekkel a 2001-es megnyitáskor találkozott. Nyolc és fél évvel ezelőtt Štefan Daňo Kassáról érkezett a Viharsarok fővárosába, hogy öt esztendőre átvegye az új képviselet vezetését. Tavaly ismét őt nevezték ki a főkonzulátus élére. Tevékenységét részletezve munkatársunknak elmondta, hogy nem változott például illetékességének hatósugara: most is - Borsodtól Csongrádig - hat kelet-magyarországi megyében látja el feladatait. Ezek között alapvető a szlovák állampolgárok segítése, amennyiben problémáikkal a főkonzulátust megkeresik. Kiemelte például, hogy kiváló kapcsolatokat sikerült kialakítaniuk a régió számos egészségügyi intézményével, ha honfitársai balesetet szenvednek vagy váratlanul megbetegszenek, a kapcsolata kórházakkal olajozottan működik. A magyar bűnüldöző szervekkel viszont - szerencsére - alig akad dolguk, komolyabb krimivel nem is tud szolgálni. Annál szerteágazóbb feladatot jelent a főkonzulátus számára a gazdasági, kereskedelmi, oktatási, kulturális és egyéb együttműködés fejlesztése. Az iparkamarák már összedolgoznak, kiállításokat, árubemutatókat szerveznek egymás országában, örvendetesen bővülnek kulturális kapcsolataink. Talán nem véletlen, hogy - kassai lévén -- sikerült elhoznia a Viharsarokba a Hernád-parti nagyváros országos hírű filharmonikus zenekarát. Vagy hogy a közelmúltban a Békés megyei Jókai Színháznak a szomszéd országok bemutatását célzó műsorsorozatában átütő sikert aratott a Kassai Állami Színház csapata a Társkeresők című kortárs vígjáték szlovák nyelvű előadásával (A helyi publikum részben értette, részben vetített feliratozás segítségével követte a cselekményt.) Most szervezzük a csabai filharmonikusok szlovákiai válaszfellépését - tette hozzá a főkonzul, megjegyezve, hogy a programok lebonyolításához eddig mind Pozsony, mind Békés megyei helyi önkormányzatok komoly anyagi támogatást nyújtottak. A kétoldalú politikai kapcsolatok figyelemmel kísérése a budapesti szlovák nagykövetség feladata, ám nem véletlen, hogy kelet-magyarországi főkonzulátusának működését - egy évvel az azonos szintű kassai magyar képviselet megnyitása után - Békéscsabán indította el Pozsony. Ez a táj, ez a város a magyarországi szlovákság központja, ahol közvetlenül is figyelemmel kísérhetik a XVIII. század óta itt élő szlovák nemzetiségű lakosság életét, támogathatják kulturális hagyományaik ápolását, anyanyelvük megőrzését. Főleg ez utóbbival kapcsolatban sorolta a gondokat a diplomata. Mert bár igaz, hogy például Békés megyében Szarvason és Tótkomlóson is működik nemzetiségi általános iskola, Csabán pedig gimnázium (a két magyarországi szlovák középiskola közül az egyik), ám a tantárgyak túlnyomó többségét magyar nyelven oktatják. A főkonzulátus érdemeként is említette Stefan Dano, hogy a nevezett tanintézetek felújítására a magyar állam jelentős összegeket fordított, bár az utóbbi időben - nyilván a válság hatására is - nehezebben nyílik a pénzforrás, pedig a gimnáziumra már nagyon ráférne egy tatarozás. A főkonzulátus főleg az anyaországgal meglévő kapcsolatok ápolásában, fejlesztésében tud segíteni, és ezt meg is teszi. Az iskolások nyelvi, illetve sporttáborokba (például síelni) járnak Szlovákiába, ottani hasonló intézményekkel tartják a kapcsolatot, alapvetően a szlovák állam támogatásával, illetve a megpályázható lehetőségekre építve. Mindez fékezheti az alföldi szlovákság asszimilációját, de a folyamatot feltartóztatni nem képes. A főkonzul ismeretei szerint Magyarországon mintegy félmillió embernek lehetnek szlovák gyökerei, ennek a többségük tudatában is van, a legutóbbi népszámláláson mégis csak 17 ezren vallották magukat szlováknak. - Ezt a trendet valószínűleg csak tovább erősíti, ha a két állam közötti kapcsolatok nem mindenben felelnek meg azoknak a nemzetközi normáknak, amelyeket szövetségesektől, szomszédoktól joggal vár el a nagyobb közösség, például az Európai Unió - szögezte le Štefan Daňo. - Békéscsabára szerencsére e vonatkozásban általában a nyugalom a jellemző, jóllehet itt is akadtak kisebb atrocitások, a szlovák helységnévtábla összemázolásától a buszon (nagy)anyanyelvükön csevegő gyerekek leszólásáig. Néhányan a főkonzulátus előtt is tüntettek, tiltakozva a szlovákiai nyelvtörvény ellen, s a témát rögtön kibővítve a lakosságcserével és Trianonnal, de aztán ennek sem volt folytatása - legalábbis eddig nem. A főkonzul végül emlékeztetett arra, hogy a képviseletet együtt avatta fel a két kormányfő, Orbán Viktor és Mikulás Dzurinda, egy időben Békéscsaba egyik, akkorra helyreállított büszkeségével, az angyalos díszkúttal. A szlovák miniszterelnök még több mint félmillió forintos, jelképes csekkel is hozzájárult a csabaiak városszépítő elképzeléseinek megvalósításához. - Nos, ezzel a bronzangyallal átellenben azóta felavatták a trianoni emlékművet, amivel nyilvánvalóan nem az volt a kezdeményezők és a koszorúzók célja, hogy kapcsolataink javítása, fejlesztése irányába tekintsenek vagy lépjenek előre. Feltépni a sebeket, sőt sóval meghinteni, ez senkinek sem használ - hangsúlyozta Štefan Daňo, kifejezve egyúttal a reményét, hogy nemcsak neki tetszik jobban a szökőkút a szárnyát kitáró angyallal, mint a trianoni márvány-guillotine a Magyarországra lehulló bárddal…

Sörösüvegekkel a szlovákok ellen

(Szarvasi szlovák forrásból)

Márciusban a Jobbik nagygyűlést tartott Szarvason. A rendezvény után ismeretlenek sörösüvegekkel megdobálták Milan Rastislav Štefániknak a szlovák iskola falán elhelyezett szobrát. Az üvegek eltalálták a néhai (cseh)szlovák katona-politikust ábrázoló szobrot, illetve a mellette lévő ablakot. A szobor megrongálódott és elmozdult a helyéről, az ablak pedig betört. Babák Mihály polgármester (FIDESZ) elrendelte, hogy az esetből nem szabad „ügyet” csinálni, és intézkedett a helyreállításról. A szobrot visszahelyezték a helyére, a karcolásokat pedig festékkel kijavították. Az ügyben a rendőrség vizsgálatot folytat.

„Magyarországon beolvasztják a szlovák kisebbséget”

2010. március 25. - (mti / os / bumm)

Jaroslav Paška, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) képviselője az Európai Parlamentben kijelentette, miközben Szlovákiában és más környező országokban tiszteletben tartják a magyar kisebbségek jogait, Magyarországon asszimilálják, beolvasztják a szlovák kisebbséget. Az EP szerdai plenáris ülésén, napirenden kívül elmondott felszólalásában az SNS képviselője hangsúlyozta, Szlovákiában máig megmaradt a magyarok száma, Magyarországon azonban egytizedére csökkent a szlovákoké. Tőkés László, az RMDSZ EP-képviselője ugyancsak napirenden kívül szólt a határon túli magyarokkal kapcsolatban. Képezze feltételét Szerbia európai uniós csatlakozásának a vajdasági magyarellenes erőszak beszüntetése - sürgette Tőkés László, azt kérve, hogy az Európai Parlament lépjen fel határozottan „a délvidéki magyarellenes terrorizmus leállítása érdekében”. Az erdélyi képviselő - volt királyhágómelléki püspök - emlékeztetett arra, hogy a Vajdaságban a kényszerű elvándorlás és a masszív többségi betelepítés miatt a magyar lakosság száma néhány évtized alatt egyharmadával, 290 ezer főre csökkent. Felhívta a figyelmet a folytatódó magyarverésekre is, amelyek mögött szerinte a szerb titkosszolgálat áll.

Tokajról is szó volt

A Tokaj név szlovákiai bejegyzésével kapcsolatos jogellenes állapot orvoslására kérte az Európai Bizottságot szerdán Tabajdi Csaba (MSZP) európai parlamenti képviselő a testület brüsszeli plenáris ülésén napirenden kívül felszólalva. Mint mondta, 2007-ben a bizottság maga is jogsértő módon járt el, miután Szlovákia kérésére oltalom alatt álló eredetjelzésként, illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzésként egyaránt bejegyezte a Tokaj nevet, pedig egy megjelölés egyszerre csak egy kategóriában szerepelhet. Brüsszel mindazonáltal időközben orvosolta a helyzetet, és a földrajzi jelzések közül törölte a megjelölést. „Elégedettséggel tapasztaltam, hogy az Európai Bizottság törölte az eredetvédett borok közösségi nyilvántartásából azon szlovák bejegyzést, amely a Tokaj jelzőt az oltalom alatt álló földrajzi jelzések között regisztrálta Szlovákia javára. Március 15-én kelt, a Bizottsághoz címzett írásbeli kérdésemnek ez volt az egyik követelése. Továbbra is szerepel azonban a nyilvántartásban a szlovák igény az oltalmazott eredetmegjelölés kategóriájában, amely szintén jogellenes állapotot tükröz. A bejegyzés alapját ugyanis egy olyan szlovák jogszabály képezi az uniós nyilvántartás szerint, amelyet Szlovákia 2009-ben hatályon kívül helyezett - mondta Tabajdi Csaba. Rámutatott, a szlovák bejegyzés azon túl, hogy minden jogalapot mellőz, a magyarországi tokaji bortermelők érdekeit is sérti. Szlovákia ugyanis egy korábban kötött megállapodás értelmében köteles lett volna a szlovák bortörvényt e tekintetben harmonizálni a magyar szabályozással, kiigazítani a borok technológiai leírását, szabályozni a borkategóriákat, független szakmai szervezetek felállítani, valamint együttműködni boraik közös (magyar-szlovák) ellenőrzésének megvalósításában. Ezekből máig semmi nem valósult meg. „Továbbra is kérjük a Bizottságtól a megmaradt szlovák bejegyzés törlését. Amennyiben erre rövid határidőn belül nem kerül sor, a magyar félnek nem marad más eszköze, mint keresetet indítani a Bizottság ellen az Európai Bíróságon” - mondta a szocialista EP-képviselő.

Az Országgyűlés elnöke felelősebb politizálást vár a Jobbiktól

2010. március 25. - (mti / hirado.hu)

Az Országgyűlés elnöke abban bízik, hogy ha a Jobbik bekerül a parlamentbe, akkor egy kicsit felelősségteljesebben fog politizálni a szlovák-magyar viszonnyal kapcsolatban. Katona Béla azután beszélt erről csütörtökön Békéscsabán, hogy Molnár László, a város szocialista képviselőjelöltjének társaságában találkozott a térség szlovák kisebbségi önkormányzatainak képviselőivel és a Szlovák Köztársaság békéscsabai főkonzuljával. A házelnök sajtótájékoztatón elmondta: ha a Jobbik nem fog felelősségteljesebben politizálni, akkor hasonló szerepe lehet majd a két ország kapcsolatának romlásában, mint a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Pártnak. „Ebben az esetben nagyon sok kárt fognak okozni a két ország, és a két nemzet kapcsolatának is” - tette hozzá. A szlovák kisebbségi politikusokkal folytatott tárgyalásait értékelve kijelentette: „teljes volt az egyetértés abban, hogy nem lehet a magyaroknak a szlovákokkal, és nem lehet a szlovákoknak sem a magyarokkal szemben megvalósítani saját magukat. Csak egymással együttműködve tudja mind a két nemzet a legtöbb eredményt elérni.”

Szlovák nagykövet: A kapcsolatokat ne a szélsőségesek határozzák meg!

2010. március 26. - (mti)

Nem szabad, hogy a szlovák-magyar kapcsolatokat a szélsőséges erők, vagy politikusok elfogadhatatlan nyilatkozatai határozzák meg - jelentette ki csütörtök este Szlovákia budapesti nagykövete a két ország közötti alapszerződés megkötésének 15. évfordulója alkalmából rendezett pozsonyi konferencián. Peter Weiss meggyőződése, hogy a szerződés kétoldalú eszközeinek kihasználásával lehet a legjobban küzdeni a szélsőségesség ellen. De hangsúlyozta, hogy mindkét országnak fel kell lépnie saját területén a megengedhetetlen politikusi kijelentések ellen. Felidézte, hogy Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik igazságügyi miniszterjelöltje a párt vasárnapi debreceni kampányrendezvényén kijelentette: „ha kell, adott esetben népszavazással határmódosítás is történhet... Ehhez erős hadsereg is kell”. Weiss - mint mondta - elvárná a magyarországi demokratikus pártoktól, hogy elhatárolódjanak az ilyen kijelentésektől. „Nem tudok arról, hogy ezt megtették volna” - tette hozzá. A magyar-szlovák államközi alapszerződést másfél évtizede, 1995. március 19-én írta alá Párizsban a két ország akkori kormányfője, Horn Gyula és Vladimír Mečiar. A dokumentumban kölcsönösen elismerik és sérthetetlennek nyilvánítják az országhatárokat, hitet tesznek a békés együttélés és együttműködés mellett, de rögzítik benne a konfliktuskezelő mechanizmusokat (vegyes bizottságok), illetve azt is, hogy a szlovákiai magyar és a magyarországi szlovák kisebbség jogait kölcsönösen garantálják, a velük kapcsolatos problémákat nem tekintik kizárólagos belügynek, s még az Európa Tanács 1201-es ajánlásának több cikkelyét is beemelték a dokumentumba.

Sme: A Fidesz továbbra is kétszínű a Jobbikkal szemben

„Ha a Jobbik anyja a fasizmus, apja a Fidesz”

2010. március 31. - (mti)

Az Orbán Viktor vezette Fidesz továbbra is kétszínűen viselkedik a Jobbikkal szemben; egyrészt - mint választási vetélytársat - keményen támadja, ugyanakkor nem határolódik el világosan a Jobbik ideológiájától, nehogy elveszítse saját választóinak egy részét - vélekedett szerdán a Sme című szlovák liberális napilap. Ma Magyarországon - írja Peter Morvay, a szerző - a választók százezreinek van problémája azzal, hogy különbséget tegyen a Fidesz és a Jobbik között, mert a két pártot „természetes partnernek tartják”, s a retorikájuk közti finom különbségeket nem érzékelik. „Ha a jobbik szülőanyjának a magyar fasizmus hagyományait (hungarizmus, erős baloldali elemekkel) tekinthetjük, akkor az apa a Fidesz, amely ugyan elveti ezt a hagyományt - s elhihető, hogy őszintén - de gyakran kacérkodik a témáival” - jegyzi meg a lap. Szerinte a Fidesz és a Jobbik útjai akkor kezdtek szétválni, amikor a Fidesz felismerte, hogy az általa addig kihasznált „nemzeti érzelmű agilis fiatalok” nem lesznek szervilis aktivisták, hanem saját ambícióik is vannak, s a gyakorlatban is alkalmazni akarják azt, amibe a Fidesz csak belekezdett és gyakran nem is gondolt komolyan. A Fidesz 2002 után a legfelsőbb szinten hosszú ideig ignorálta a Jobbikot, de helyi szinten együttműködött vele. Ami fontos, hogy a két párt „értelmiségi és médiahátterében” azonban nem történt szakítás. Mindezek következtében ma a Fidesz nem nagyon tudja, hogyan kezelje „szófogadatlan” gyermekét, amely elviszi választói egy részét és diszkreditálja őt. „Elhatárolódik tőle, mint konkurensétől, de állandóan azt a retorikát használja, amely összeköti őt a Jobbikkal, s amely vonzó a szélsőségesek számára” - fejti ki a szerző. A döntő azonban az lesz - vélekedik Morvay - hogy a Fidesz kormányzati pozícióból együtt működik-e majd a Jobbikkal a parlamentben, s ezt mivel fogja megfizetni neki. A Jobbikot az ilyen együttműködés megszelídítheti, s akár tönkre is teheti. „Vagy véglegesen túlnő Orbánék fején” - fejezte be írását a Sme.

Kisebbségi önkormányzatok létrehozását javasolja a Híd Szlovákiában

2010. március 31. - (mti)

A Szlovákiában őshonos nemzeti kisebbségek önkormányzatainak létrehozását, valamint a kisebbségeket érintő ügyekben a parlamenti leszavazás betiltását javasolja a Híd nevű szlovákiai párt. „Az önkormányzat szlovákiai szinten működne, de megfelelő érdeklődés esetén létrejöhetnének a megyei önkormányzatok is” - jelentette ki pozsonyi sajtóértekezletén A. Nagy László, a Híd elnökségének tagja, parlamenti képviselő. A Híd szerint önkormányzatokat az őshonos szlovákiai nemzeti kisebbségek hozhatnának létre, akik közé a magyarokat, a ruszinokat és a romákat sorolja. Az újonnan, a bevándorlás útján kialakult kisebbségeknek ilyen jogaik nem lennének. A kisebbségi önkormányzatokat azok választanák, akik az adott népcsoporthoz tartozónak vallják magukat. „Ez a modell Európa számos országában létezik és működik” - jegyezte meg A. Nagy László. „Célunk a nemzeti kisebbségek leszavazásának a betiltását rögzítő általános elv elfogadása is” - szögezte le. Kifejtette, hogy ezt az elvet 1969-től Csehszlovákiában is alkalmazták, s a Híd szerint olyan területeken kellene érvényesíteni, mint a nyelvhasználat, az oktatásügy vagy a kultúra. „A Szövetségi Gyűlésben kétkamarás rendszer volt, ahol Csehország és Szlovákia képviselői alapkérdésekben nem szavazhatták le a másik államot, tehát a csehek a szlovákokat illetve a szlovákok a cseheket” - jegyezte meg a kisebbségi kérdések szakértőjének számító politikus. Hégli Dusán, a Híd kulturális szakmai műhelyének vezetője újságíróknak elmondta: a pártnak meggyőződése, hogy a kisebbségi kultúrával egy önálló állami hivatalnak kellene foglalkoznia; évente az állami költségvetés 12 százalékát kellene erre a célra fordítani. Mindezt a nemzeti kisebbségekről szóló törvény tartalmazná, amelyet választási siker esetén a következő megbízatási időszakban nyújtana be a párt. A kisebbségek jogállását szabályozó törvénytervezeten dolgozik a Magyar Koalíció Pártja (MKP), illetve néhány civil szervezet is. Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa a közelmúltban szintén egy átfogó kisebbségvédelmi jogszabály elfogadására szólította fel Pozsonyt. Helyi megfigyelők szerint a mai szlovák kormányzat az átfogó kisebbségi törvény kidolgozását és elfogadását inkább ellenzi, semmint támogatja.

Szlovák hagyományokat elevenítettek fel az oroszlányi tájházban

2010. március 31. - (oroszlany.hu)

Nagy volt a nyüzsgés kedden délelőtt az oroszlányi tájházban, ahol a szlovák önkormányzat programjaként a húsvéthoz kötődő népi szokások bemutatására készültek, s várták az iskolás csoportokat, hogy a gyerekek is láthassák, hogyan készül a sibak (magyarul talán korbácsnak lehetne fordítani), s hogyan festették a szlovák ősök a tojásokat. Előbbi készítését Kosiczky Pál és Kostyál János mutatta meg, akik elmondták, hogy annak idején a legények nagypéntek hajnalán kimentek a közeli patakhoz, ahol megfürödtek, majd délután került sor az előre összegyűjtött fűzfavesszőkből a sibak fonására. Ezekkel keresték fel aztán húsvét hétfőn a lányos házakat, s miután megsibakozták, még egy vödör víz is dukált az „ünnepelteknek”. Persze mindez csak játék volt, amit bizonyít, hogy mindenhol egy-egy szalagot kaptak ajándékba, ami a sibakokra kötöztek. Az ajándék tojások festése az asszonyok feladata volt, akik tavaszi virágokkal takarták be a tojást, majd jó szorosan harisnyába kötözték, hogy el ne mozduljon. Ezután hideg vízben, sok hagymahéjjal együtt rakták fel főni (a lilahagyma héja még szebb színt ad), egészen a forrástól számított 15-20 percig. Amikor kihűlt a lé, akkor kivették a tojásokat a harisnyából, amik a barnától a bordóig számtalan színben pompáztak, eredetiben megtartva a virágokkal takart felületeket. Már csak szalonnával kellett átfényezni, s jöhettek a sibakoló locsolkodók. A programot egyébként csütörtökön megismétlik az oroszlányi tájházban.

Virágvasárnapon ünnepeltek az oroszlányi szlovákok

2010. március 29. - (oroszlany.hu)

Oroszlányban a szlovák önkormányzat programjának kiemelt területe a hagyományok, szokások és a nyelv ápolása, gondozása. Ennek egyik helyszíne a szlovák tájház, de nagy gondot fordítanak az egyházi, népi ünnepek felidézésére is. A húsvét előtti vasárnap arról nevezetes, hogy Jézus ezen a napon vonult be Jeruzsálembe. A virágvasárnap délutánján népviseletbe öltözve keresték fel a település idős szlovák asszonyait, hogy anyanyelvükön köszöntsék őket verseikkel, s ezzel erőt, vidámságot vigyenek a házakba a hosszú tél után. A produkciót követően pedig nem maradt el a sütemény és ajándéktojás sem.

Szarvason tartotta ülését a Határon Átívelő Együttműködést szolgáló

Magyar - Szlovák Kormányközi Vegyes Bizottság

2010. március 31. - (mti)

2010. március 30-án Szarvason tartotta meg soron következő ülését a Határon Átívelő Együttműködést szolgáló Magyar - Szlovák Kormányközi Vegyes Bizottság. A bizottság tagjaként részt vett az ülésen Vantara Gyula, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere, aki előadást tartott a szlovák-magyar együttműködésekről Békéscsaba városában, valamint beszámolt a szlovák testvérvárosi kapcsolatok alakulásáról. Az ülésen részt vettek Trencsén, Túrócszentmárton valamint Korompa települések küldöttségei is, akik szintén előadásukkal gazdagították a vegyes bizottság munkáját. A tárgyalások során előadások hangzottak el energetikai beruházásokról, pályázati lehetőségekről, a határon átívelő infrastruktúrális-fejlesztések aktuális fejleményeiről valamint a szlovák -magyar kulturális együttműködés helyzetéről.

Tombol az optimizmus Szlovákiában

2010. március 29. - (napi.hu)

A szlovák ipari bizalmi index közel két év legmagasabb értékére emelkedett márciusban: a februári mínusz 5,3 pontos értékről plusz 4-re - írta a Bloomberg. A mutató mínusz 100-tól plusz 100-ig tartó skálán mozoghat, előbbi esetben minden válaszadó pesszimista, utóbbiban pedig mindegyikük pozitív jövőképet fogalmaz meg. A szlovák gazdaság számára is a legfőbb exportpiacot jelentő Nyugat-Európa fellendülésével a központi bank várakozásai szerint idén 3,1 százalékkal nőhet az ország GDP-je. A vásárlói bizalmi index mínusz 17,8 pontra emelkedett márciusban, az előző hónap mínusz 20-as értékéről, jelezve: a háztartások optimistábbá váltak pénzügyi helyzetüket és az ország gazdasági kilátásait tekintve.

V4: közös területfejlesztési dokumentum

2010. március 30. - (mti)

Egységes közép-európai területi tervezési és fejlesztési dokumentumot írtak alá a visegrádi négyek (V4) - Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország -, valamint Románia és Bulgária fejlesztési miniszterei és vezetői hétfőn Budapesten. Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter az aláírást követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a dokumentumban a területfejlesztési kérdéseken belül az ágazati politikák hatékonyabb összehangolására, a városi és vidéki együttműködés ösztönzésére, illetve a határokon átnyúló kapcsolatok fejlesztésére koncentrálnak. Olyan dokumentum jött létre, amely hozzájárul az európai integrációs törekvések erősítéséhez - mondta Varga István. Kiemelte, hogy a területi együttműködés és koordináció a jövőben is fontos szerepet fog játszani az európai integráció elősegítésében, és az országok ennek megfelelően kívánnak együttműködni a jövőben. Az országok megállapodtak abban is, hogy az együttműködés - uniós tagságtól függetlenül - kiterjeszthető más szomszédos államokra is - jelezte. Varga István emlékeztetett arra, hogy Magyarország kezdeményező szerepet vállalt a Duna-stratégia kidolgozásában, így ez a következő állomása a V4-ek, valamint Románia és Bulgária együttműködésének. A miniszteri következtetések között szerepel, hogy az aláírók kötelezettséget vállalnak arra, hogy a nemzeti területfejlesztéssel összefüggő dokumentumok felülvizsgálata során figyelembe veszik az együttműködés során eddig elért eredményeket. Az országok ezenkívül tájékoztatják egymást a dokumentumokban végrehajtott, valamint a területfejlesztési politikával összefüggő módosításokról. Megállapodtak abban is, hogy elkészítik a V4-ek, valamint Románia és Bulgária közös, európai kitekintésű területfejlesztési stratégiáját. A dokumentum kidolgozását koordináló Csehország fejlesztési minisztériumának helyettes vezetője, Petr Osvald a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a dokumentumot nemzeti és európai szinten egyaránt hasznosítani lehet a gazdasági érdekérvényesítés területén.

Két Ipoly-híd épülhet jövőre

2010. március 26. - (bumm.sk)

Komoly esély mutatkozik arra, hogy 2011-ben elkezdődjön két, Párkány közelében lévő Ipoly-híd, az ipolypásztói és a helembai átkelő építése - adta hírül a Pátria Rádió. A második világháború előtt 47 híd ívelt át az Ipoly szlovák-magyar határszakaszán, ma ebből csak néhány üzemel. Jelenleg tizenkét határátkelő újjáépítése van folyamatban: néhány településen egyelőre csak a tervek elkészíttetésére van pénz, máshol már zajlik az építkezés. Jövőre elkezdődhet két, Párkány közelében lévő Ipoly-híd építése, mégpedig Ipolypásztón és Helembán - hangzott el a Pátria Rádióban. Helembát és Ipolydamásdot egy 19. században megépült faszerkezet kötötte össze, melyet a későbbiekben komp helyettesített. A nagymarosi vízlépcső kivitelezésekor új híd létesült, mely azonban csak különleges napokon, például ünnepek alkalmával üzemelt, mígnem 2000-ben a jeges ár megsemmisítette. A Vámosmikolát Ipolypásztóval összekapcsoló híd jelentősége abban rejlik, hogy a falu fontos közlekedési csomópont: a településen Ipolyság, Zselíz és Érsekújvár irányába is elágazik az út. Az átkelő 1945-ben ment tönkre, a németek bombázták le. A hídon egykoron kisvasút is zakatolt, a Börzsöny településeit kötötte össze a szlovákiai falvakkal. A tervezett átkelőn a kisvasút ismét áthaladna. Az Ister Granum Eurorégió egy határon átívelő együttműködési program keretében 44 millió forintot nyert el az Ipolydamásd - Helemba, valamint Vámosmikola - Ipolypásztó közötti híd, és az Ipolysághoz közeli Ipolyvisket Tésával összekötő átkelőre vezető út megépítéséhez szükséges tervek elkészítésére. Tavaly elkészültek az építkezés anyagi támogatását célzó pályázatok is, melyeket szeptember végén adott be a megyei hivatal. A Pátria információi szerint a pályázatot a napokban bírálják el, legkésőbb április végéig kiderül az eredmény. A költségek 85 százalékát európai uniós forrásból fedeznék, tíz százalékot az állam biztosítana, a fennmaradó öt százalék a megyei önrész. A hidak átadásával egy időben nagy valószínűséggel ideiglenesen lezárnák a rossz állapotban lévő Ipolyszalka-Letkés közti átkelő: a hidat minél előbb fel kellene újítani.

Magyarországról vár támogatást a Felvidék Ma

Anyagi okok miatt áprilistól nem frissül a szlovákiai magyar hírportál

2010. március 30. - (Szabó Zoltán - DunaTv)

Anyagi okok miatt áprilistól nem frissül a Felvidék Ma. A szlovákiai magyar hírportált az a Szövetség a Közös Célokért működteti, melyet évekkel ezelőtt a magyar igazolványokkal kapcsolatos tájékoztatási feladatok ellátására hoztak létre. A Felvidék Ma legjelentősebb anyagi támogatója jelenleg a Szülőföld Alap, amelytől évente 1-2 millió forint érkezik, ám a híroldal ennyi pénzből nem működtethető. Mivel reklámbevételeik nincsenek, támogatókra várnak. Pogány Erzsébet, a SZAKC igazgatója a a dunatv.hu-nak elmondta: elsősorban magyarországi forrásokra számítanak. A SZAKC tizenegy információs irodájának működtetése éves szinten minimum 90 millió forintot igényel, ehhez képest a szervezet 2004-től ennek csak egy részét kapja meg. 2009-ben 40 millió forint, és a 2010. április 1. valamint a 2011. március 31. közötti időszakra is csupán 40 millió forint érkezett, miközben már az elmúlt évben sem volt elegendő a támogatás - közölte Pogány Erzsébet. Így aztán nem csoda, ha az internetszolgáltatóval szemben például ez idáig 9,5 millió forintos tartozást halmoztak fel. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy egy sikeres EU-pályázat előfinanszírozására sem tudták előteremteni a fedezetet. A november és február közötti négy hónapra ugyanis 12 millió forintot kellene ráfordítaniuk ahhoz, hogy az EU-tól igényelhessék a kiadások megtérítését. Ellenkező esetben viszont kétségbeejtő helyzetbe kerülnének, mert fel kell bontaniuk a már megkötött szerződést, és többé esélyük sem lesz a brüsszeli támogatások elnyerésére. „Hónapok óta kilincselek, hogy ezt valaki az illetékesek közül meghallja, hiszen régiófejlesztésre irányulna a program. Erre úgy tűnik, nincs fogékonyság. A Felvidék Ma leállításának kilátásba helyezése ezért egy kissé zsarolás is, elismerem” - jegyezte meg az igazgató asszony. Pogány Erzsébet ugyanakkor sikeresnek tartja a Duna Televíziónak is köszönhető figyelemfelkeltést, de konkrét segítségre még nem kaptak ajánlatot. A jelenlegi helyzetet március 31-jén foglalják majd össze a portálon. „Magyarországi forrásokra számítok, hiszen ha a magyar igazolvány körüli tájékoztató irodahálózat működésére a Miniszterelnöki Hivataltól megfelelő összegű támogatást kapnánk, akkor a portál működtetése miatt a plusz költségekre a Szülőföld Alap kiegészítő támogatása elegendő lenne” - közli az igazgatónő, aki szerint a szlovákiai magyar politikusokat nem hatotta meg a segélykiáltásuk. „A Magyar Koalíció Pártja a társulásunk egyik alapító tagszervezete, de nem sikerült megértetni a vezetőivel, hogy a SZAKC veszélyben van. Egyébként az MKP politikusai körül senki nem reagált arra sem, hogy a Felvidék Ma kényszerszünetet tart, valószínűleg nincs rá szükségük” - tette hozzá. Pogány Erzsébet szerint az utóbbi időben számos érdekes ajánlatot kaptak, sokan szívesen átvennék a portál működtetését. „Ez természetesen nem jöhet szóba, nem engedjük át senkinek, hiszen a mi tájékoztató munkánkhoz hozzá tartozik az is, hogy önmagunkról adunk információkat” - jegyzi meg. A megkeresések során bírálatokat is kaptak, melyek felvetik az ingyen működtetés lehetőségét. „Erre azonban az a válasz, hogy a portált igen, de a státustörvény körüli tájékoztató munkát nem lehet társadalmi munkában felelősséggel végezni” - jelentette ki Pogány Erzsébet. A SZAKC igazgatója a Felvidék Ma eddigi működését minden várakozást felülmúlóan sikeresnek nevezte. „A Felvidék Ma a napi 7-10 ezer látogatójával magyarországi portálokkal is felveszi a versenyt, a további két szlovákiai magyar portál olvasottsága jóval elmarad. A parameter.sk oldalon naponta olvasható trágárság, hetente egyszer-kétszer pedig valamelyik nemi szerv leírva, mégis ez a portál kapott a Szlovák Kulturális Minisztérium kisebbségi kultúrákra szánt keretéből több mint 20 ezer eurót, mi pedig egy fillért sem. Pedig szlovákiai magyar tagok döntenek a támogatások odaítéléséről” - jegyezte meg Pogány Erzsébet.

Az angol feliratokra érkezik a legtöbb panasz

2010. március 30. - (Felvidék Ma)

A választásokig már nem születnek lényegi döntések, így foglalhatnánk össze tömören a szlovák kormány nemzetiségi tanácsának ülésén elhangzottakat. A napirendi pontok mellett szó volt a megbeszélésen a több nemzeti kisebbség által a múlt héten elfogadott tervezetről, amely a kisebbségek jogállásának, kultúrájuk finanszírozásának és nyelvhasználati jogainak törvényi rendezésére tesz javaslatot. Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke, a tanács tagja arról tájékoztatta a Felvidék Ma portált, hogy ezt a tervezetet átadták Dušan Čaplovič kormányalelnöknek, a tanácsban magukat képviseltető kisebb létszámú nemzetiségek képviselőinek, s a javaslattal kapcsolatosan felmerült néhány kérdésről is beszéltek. A kisebbségek képviselői vitára alkalmasnak tartják az anyagot, Dušan Čaplovič azonban kizárta, hogy a választásokig bármilyen kormányzati fórumon terítékre kerüljön ez az anyag. Ettől függetlenül a köztársasági elnöknek is eljuttatják a tervezetet. A tanács tudomásul vette az Európai Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartájának szlovákiai alkalmazásával kapcsolatos ET-jelentéshez fűzött szlovák álláspontot, s jegyzőkönyvileg csatolták hozzá a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának észrevételeit, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kormány jelentése akárcsak egyetlen ponton is változna. A kulturális tárca jogi osztályvezetője beszámolt az államnyelv-törvény alkalmazásának eddigi tapasztalatiról. Kačalová szerint sokan tanácsért fordulnak a tárcához, ám érdekes új jelenség számukra, hogy elsősorban az angol nyelvű feliratokkal kell komolyan foglalkozniuk, mert a legtöbb beadvány ezeket érinti. Ľudmila Benkovičová, a statisztikai hivatal elnöke a jövő évi népszámlálás előkészületeiről adott áttekintést a testületnek. 2011-ben is lesznek kérdőívek a kisebbségek nyelvén. Egyes képviselők konkrét kérdésekről is érdeklődtek. Hrubík Béla szerint többen érdeklődtek az iránt, lehet-e a magát szlovák nemzetiségűnek valló egyénnek más anyanyelve, s erre igenlő választ kaptak. Benkovičová szerint azonban a jövőben sem lesz mód két nemzetiség megjelölésére. Ezt a zsidó kisebbség képviselője kérte volna, tekintettel arra, hogy a zsidó vallási- nemzetiségi csoporthoz tartozó szlovák állampolgárok többsége már szlovák nemzetiségűnek is tekinti magát. Először vett részt hivatalosan a tanács ülésén a szlovákiai szerb kisebbség képviselője. Népcsoportjukat a kormány a közelmúltban ismerte el hivatalosan szlovákiai nemzeti kisebbségként.

Lajčák: jobban ki kellene használni az alapszerződés nyújtotta lehetőségeket

2010. március 25. - (mti)

Miroslav Lajčák szerint a szlovák-magyar kapcsolatokban felmerülő problémák megoldásához jobban ki kellene használni azokat a lehetőségeket, amelyeket a két ország közti politikai alapszerződésben rögzítettek. A pozsonyi diplomácia vezetője szerint a szlovák-magyar kapcsolatok problémáiról sokan beszélnek, és sokféle „legjobb megoldást” javasolnak. „Kevésbé hallatszik azonban azoknak a hangja, akik arra szólítanak fel, hogy térjünk vissza az alapokhoz, és elsősorban azokat a kétoldalú eszközöket használjuk ki, amelyeket az alapszerződés biztosít” - jelentette ki Lajčák csütörtökön Pozsonyban a szlovák külügyminisztérium évfordulós konferenciáján. A miniszter megjegyezte: az alapszerződés alapján 12 szlovák-magyar vegyes bizottság alakult, s nem jó, ha közülük csak egy-kettő működésére összpontosul figyelem. Lajčák szerint az alapszerződés mechanizmusai beváltak, mert kényes kérdésekben hozzásegítették a feleket szakértői szintre csökkenteni a feszültségeket. Az alapszerződés célja - szögezte le Lajčák -, hogy komplex módon elősegítse a szlovák-magyar államközi kapcsolatok és együttműködés fejlesztését. A miniszter - felszólalása után újságíróknak nyilatkozva - úgy vélte: nagy hiba, ha Szlovákia és Magyarország kapcsolata csak a kisebbségi kérdésre korlátozódik. Meggyőződése, hogy a két országot több dolog köti össze, mint amennyi elválasztja. „A szlovák-magyar kapcsolatok a maguk egészében akkor nyugszanak meg, ha eljutunk a kölcsönös megértésig, s ha elfogadjuk a másik felet partnernek” - szögezte le Lajčák. Ehhez szerinte szükség van a múltból örökölt előítéletek lerombolására, valamint a rendszeres politikai párbeszédre minden szinten. „Tarthatatlan, hogy csak azután mutassunk érdeklődést a párbeszéd iránt, ha a (budapesti) szlovák nagykövetség előtt zászló ég vagy Molotov-koktélok röpködnek” - jegyezte meg a magyar fél címére intézve szavait Lajčák. Hozzátette: a két ország politikusainak akkor is találkozniuk kellene, amikor a legfelsőbb vezetőket beiktatják hivatalukba. Szerinte erre már a közeljövőben alkalom nyílhat, hiszen Szlovákiában és Magyarországon is a választások után új kormány alakul. A magyar-szlovák államközi alapszerződést másfél évtizede, 1995. március 19-én írta alá Párizsban a két ország akkori kormányfője, Horn Gyula és Vladimír Mečiar. A dokumentumban kölcsönösen elismerik és sérthetetlennek nyilvánítják az országhatárokat, hitet tesznek a békés együttélés és együttműködés mellett, de rögzítik benne a konfliktuskezelő mechanizmusokat (vegyes bizottságok), illetve azt is, hogy a szlovákiai magyar és a magyarországi szlovák kisebbség jogait kölcsönösen garantálják, a velük kapcsolatos problémákat nem tekintik kizárólagos belügynek, s még az Európa Tanács 1201-es ajánlásának több cikkelyét is beemelték a dokumentumba. Az alapszerződés ötévente felülvizsgálható és kölcsönös egyetértéssel módosítható. Erre azonban eddig még nem került sor. A tárcaközi vegyes bizottságok közül több kiválóan működik, rendszeres munkát végez, más bizottságok munkája azonban - főleg a nemzeti szempontból legérzékenyebb kérdéseket érintők munkája - formálisnak tekinthető.

Pravda: Magyarországon ijesztő méreteket öltött a nacionalizmus

2010. március 25. - (mti)

Magyarországon ijesztő méreteket öltött a nacionalizmus, és bármilyen is lesz a választás eredménye, biztos, hogy a „magyar probléma” a szlovákiai választási kampány egyik meghatározó témájává válik - véli a Pravda napilap csütörtöki számában.Dag Daniš, a kommentár szerzője véleményét arra alapozza, hogy a szerinte „keményen nacionalista” Fidesz és a „keményen szélsőséges” Jobbik támogatottsága együttesen majdnem 80 százalékos. Ezért teljesen jogosnak tartja, hogy a szlovákiai választási kampányban a magyar kérdés az egyik fő téma lesz. „A magyar politika nemcsak durvának néz ki, hanem veszélyesnek is. A szomszédos államok számára. Közép-Európa számára, és talán az Európai Unió számára is” - jegyzi meg a szerző. A magyarellenes írásairól ismert Daniš három pontban foglalja össze a magyar politika veszélyességét. Az első, hogy a magyar radikálisok megtörték a tabut, és nyíltan Trianon revízióját, a kisebbségek önrendelkezését, a magyar államhatárok kitágítását követelik. „Ezek a szélsőségesek már nem állnak a politika peremén. Erős támogatottságú nemzeti mozgalommá alakulnak” - mutat rá a szerző. Orbán Fideszének - fejti ki a második pontban Daniš - hasonló céljai vannak, amelyeket a „kulturáltabb és valószínűleg hatékonyabb politikával eltakar”. Szerinte Orbán tapasztalt politikus, és tudja, hogy céljai eléréséhez nemzetközi támogatásra is szüksége lesz. Nagyon kellemetlen, bár az előző kettőnél valamivel kisebb problémát fog okozni - áll a harmadik pontban - hogy a Fidesz megpróbálja keresztülvinni a kisebbségi magyarok kettős állampolgárságát. Megtörténhet, hogy a kisebbségi magyarok a jövőben nemcsak választóvá, de választhatóvá is fognak akarni válni. Daniš szerint ezért csak idő kérdése, mikor kerül a szlovák politika újabb magyar nyomás alá, s nem biztos, hogy a jövőben is kiegyensúlyozottak lesznek a felek közti erőviszonyok. A magyar kisebbségi pártok ugyanis nagyon sikeresen mozgósítják erőiket, míg a szlovák pártok hazafiasságukat csak tettetik - záródik a Pravda kommentárja.

Hunčík Péter: Szlovák-magyar kapcsolatok

2010. március 25. - (BLOG.AKTUALNE.CENTRUM.SK)

A rossz házasság okairól van egy örök érvényű megállapítás, mely szerint ha a két házastárs összeveszik, azért mind a hárman felelősek Ez a régi bonmot szokott eszembe jutni, amikor valaki megkérdezi tőlem, hogy melyik fél a hibás a rossz szlovák-magyar viszonyért. Mind a három, szoktam mondani. Mert ha nem lenne „harmadik fél”, vagyis a szlovákiai magyar kisebbség, akkor Szlovákiának és Magyarországnak valószínűleg annyi problémája lenne egymással, mint Ausztriával. A szlovákiai magyaroknak ezenkívül van még egy rossz „tulajdonságuk”, mégpedig az, hogy pontosan a szlovák-magyar határon húzódó sávban élnek, amivel tovább fokozzák a szlovákok „diszkomfort” érzését. (Mentségükre el kell mondanunk, hogy nem a kisebbségi magyarok kreálták ezt az áldatlan helyzetet!) Mindebből az következik, hogy a szlovák-magyar kapcsolatokat csakis akkor és úgy érthetjük meg, ha azt egy egyenlő szárú háromszögnek képzeljük el. Azért egyenlő szárú és nem egyenlő oldalú háromszögről beszélek, mert a három fél felelőssége és lehetőségei nem azonosak. Először is nézzük a két azonos nagyságú oldalnál elhelyezkedő szereplőket, vagyis Magyarország és Szlovákia helyzetét, mert véleményem szerint az ő felelősségük és feladataik egyforma nagyságúak. Először is azt kell tisztázniuk, hogy mit is akarnak tulajdonképpen: harcolni és legyőzni a másikat, vagy megegyezni a másikkal. Mert ha harcolni akarnak, akkor itt abbahagyhatják az olvasást, a következő sorok ugyanis az egyezkedés stratégiájáról szólnak. Tehát:

1. Szlovákiának és a szlovákságnak tudomásul kell vennie, hogy területe egykor a Magyar Királysághoz tartozott, és így történelmének jelentős része egyben a Magyar Királyság történelme is. Azt is tudomásul kell vennie, hogy a Szlovák Köztársaság területén olyan emberek is élnek, akik politikailag ugyan Szlovákiához tartoznak, de anyanyelvük és kultúrájuk magyar. Tudomásul kell venni, hogy ők alanyi jogon ugyanolyan állampolgárai ennek az országnak, mint a tősgyökeres szlovák emberek. Amíg erre képtelenek, addig jogosan használják velük szemben a „hungarofóbiásak” jelzőt. És mielőtt még valaki belefogna annak elmagyarázásába, hogy a szlovákiai magyarok nem lojálisak az országhoz, nem beszélnek szlovákul, képtelenek elfogadni a kisebbségi helyzetüket, szeretnék egy alapvető kérdést feltenni: 1993 január elseje, vagyis az önálló Szlovák Köztársaság fennállása óta melyik vezető szlovák politikus (köztársasági elnök, miniszterelnök, parlamenti elnök) mondta ki azt az egyszerű mondatot az itteni magyarok címére: „Kedves Polgártársak, érezzétek magatokat otthon Szlovákiában, mert ez a ti hazátok is!”? Segítek a megfejtésben. Ezt az egyszerű, de alapvetően fontos mondatot egyetlen szlovák politikus sem meri kiejteni a száján, mert egy ilyen mondat a hazaárulást jelentené Szlovákiában. Szóval a kisebbségi magyarok úgy szeressék a szlovákokat és úgy legyenek lojálisak Szlovákiához, hogy a szlovákság egy fia gesztust sem tesz feléjük. Pontosabban elutasítja őket. Még pontosabban: azt a magyart, aki feladja magyarságát, elfogadja, de a nyakas, gőgös magyart, akik továbbra is az anyanyelvén akar beszélni, gyűlöli, és ezt nap mint nap a tudomására is hozza. (Lásd azokat a törvényeket, politikusi megnyilvánulásokat, melyek egyértelműen a kisebbségiek frusztrálását szolgálják!)

2. Magyarországnak tudomásul kell vennie, hogy azok az északi területek, melyek egykor a Magyar Királyság részét képezték, ma már nem tartoznak Magyarországhoz, és ma ezt a térséget úgy nevezik, Szlovák Köztársaság. A Szlovák Köztársaság Magyarország szomszédja és egyenrangú partnere, nem pedig a beosztottja. A pökhendi magatartás és a lekezelő, pejoratív tartalmú kommunikáció érthető módon frusztrálja a szlovákságot és csakis negatív folyamatokat indíthat meg. Ami pedig a Magyar Királyság történelmét illeti, azt is tudomásul kell vennie, hogy annak nem egy fontos szereplője nem magyar származású volt, hanem szláv, sokszor éppen szlovák. És ezt világosan ki kellene mondania. Valahogy úgy: „Kedves szlovák barátaink! Legyen részetek a közös történelmünkből” (És a szlovákságnak ezt el kellene fogadnia, nem pedig mítoszokkal helyettesíteni az igenis létező tényeket. Ugye, erre mondják, hogy közös történelem.) Magyarországnak azt is el kell fogadnia, hogy a mai Szlovákia területén kb. félmillió olyan ember él, akik anyanyelvükben és kultúrájukban ugyan magyaroknak számítanak, de politikailag a Szlovák Köztársaság állampolgárai. Tehát Magyarországnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a határain kívül élő magyarok nyelvükben és kultúrájukban ugyan megmaradjanak magyarnak, és eközben megmaradhassanak Szlovákia lojális és teljes jogú polgárainak is. Ebben a szellemben kell tárgyalniuk a szlovák politikusokkal és ezt kell sugallniuk a szlovákiai magyarok felé is.

3. És ha mind a két fél teljesíti ezeket a követelményeket, akkor jöhet a kisebbség feladatainak elősorolása. Az elmúlt másfél évtizedben több olyan felmérés készült, mely azt bizonyítja, hogy a kisebbség nem felejtette el a történelemi leckét, mely szerint bármilyen változás történik a térségben, a végén mindig rajtuk csattan az ostor. Ők tehát békességben szeretnének élni a megváltozott körülmények között is. Merthogy Szlovákia megalakulásával bizony komolyan megváltoztak az életkörülmények. Trianon óta (1920) először történt meg, hogy létszámuk lecsökkent mégpedig jelentősen: 1991-ben 570 000 magyar élt Szlovákiában, míg 2001-ben már csak 522 000!!! (Tehát nem a kisebbség asszimilál, hanem őket asszimilálják!) Mindemellett meggyőződésem, hogy ha a kisebbségi magyarokat egyik oldalról sem fogják „piszkálni”, akkor ők is mindent megtesznek azért, nehogy valaki „casus belli”-t kreáljon belőlük. „Szlovák állampolgárként megmaradni magyarnak és európainak.” Higgyék el, kedves Barátaim, ez a bonyolultnak tűnő megfogalmazás számunkra, kisebbségi magyarok számára nem is olyan bonyolult dolog. Jó lenne, ha ezt Budapesten és Pozsonyban is megértenék.

És amíg az érintett felek az akadályok eltávolításán fáradoznak, figyelmükbe ajánlok néhány, egyáltalán nem lebecsülendő pozitív jellegű közös nevezőt:

- két hasonló kultúrájú és vallásilag is hasonló szerkezetű népről van szó,

- két olyan népről van szó, melyek hasonló kiindulási pontról (1989) kezdték modernkori történelmüket, és gazdasági, szociális problémáik is hasonlóak. (És hála Istennek, hadseregük is egyformán gyenge. Egyik sem tudná legyőzni a másikat!)

- a két nép történelmét nem szennyezik véres konfliktusok. (Nincsenek etnikai sírok, mint pl. a volt Jugoszlávia területén.)

- mindkét ország tagja az EU-nak és a NATO-nak is!

Vitatkozó Barátaim! A különbözőségek felsorolása helyett tessék talán ezekből a pozitív analógiákból kiindulni!

Új Szó: Az első negyedévben tíz bejelentés a nyelvtörvény megsértése miatt

2010. március 31. - (mti)

Az első negyedévben tíz bejelentés érkezett a nyelvtörvény megsértésének gyanúja miatt a szlovák kulturális minisztériumhoz, ebből kettőt Ondrej Dostál polgárjogi aktivista jegyez, aki saját magát jelentette fel, hogy a nyelvtörvény szándékos megsértésével tiltakozzon a jogszabály ellen - írja az Új Szó című szlovákiai magyar napilap szerdán. Az újság szerint a tárca hivatalnokai még ezzel a 10 feljelentéssel sem birkóztak meg, s nem tudják megmondani, hány feljelentés volt jogos. Büntetést tehát még senki sem kapott a jogszabály megsértése miatt. „Csak az ellenőrzési eljárás befejeződése után lehet kiértékelni, hogy a feljelentés jogos volt-e” - válaszolta a lapnak Jozef Bednár, a tárca szóvivője. Az úgynevezett ellenőrzési eljárás keretében a minisztérium illetékes osztályának hivatalnokai (a „nyelvrendőrök”) ellenőrzik a valós állapotot. A minisztérium tájékoztatása szerint a tíz eddigi feljelentést hét különböző ok miatt tették. A feljelentők felének a magyar nyelv használatával, pontosabban a szlovák nyelv mellőzésével volt problémája. Az egyik feljelentés szerint egy kulturális rendezvény kétnyelvű meghívóján nem volt minden lefordítva szlovákra, egy személy a polgármesterre panaszkodott, mert a szlovákokkal nem szlovákul beszél. Egy másik feljelentés egy önkormányzati lapot érintett, melyben nem szerepelt a szlovák fordítás - ez elvileg nem számít törvénysértésnek. Érkezett bejelentés továbbá az utcanevek „nem irodalmi” megnevezése miatt, és azért is, mert egy tömegközlekedési járműben csak német nyelven voltak feltüntetve a biztonsági előírások - írja az Új Szó.

Eva Kováčová és a 12-es Bažant

2010. március 23. - (Index.hu)

Egy népszerű sörreklám, a Soproni „Magyarország, én így szeretlek” szpotjának mintájára készített a szlovák-magyar békés együttélésről reklámszpotot Bauer Edit, szlovákiai magyar EP-képviselő. A Felvidék, én így szeretlek” című filmben Kovács Éva szép palóc tájszólásban meséli, hogy „a háloszle es a juturós sztrápácská titkat egyforman jol ismerem”. Több millió emberrel együtt tudja, hogy mit jelent „a nagy kofi [fél liter Kofola márkájú csapolt kólaszerűség], a 12-es Bazant [Csehországban és Szlovákiában az alkoholfok alapján sorolják be a söröket 8-astól - ezt nevezi ácssörnek a népnyelv - a 14-es barnasörökig] és a borovicska [nevezzük a nevén, Gin]”. Bár annak nem örül, hogy „hivatalosan a keresztnevem megelőzi a családnevem, ne adj isten még egy -ovával is megtoldják”, a határon túliság nem teher, hanem lehetőség. „A két kultúra, a nyelvtudás engem gazdagít, toleranciára nevel és megerősíti a magyarságomat” - mondja a hirdetésben, amiben azért a szlovák nyelvtörvényt éri bírálat. De az olimpián két himnusznak is örülnek, a magyarok pedig azért a legjobbak a világon vízilabdában, mert a kapujukat „egy felvidéki srác [Gergely István] őrzi”. Felvidék, én így szeretlek. A kisfilm az Anyanyelvünkért Polgári Társulás felkérésére, Bauer Edit EP-képviselő támogatásával készült és része a szlovákiai magyarok anyanyelv-használatát népszerűsítő kampányának.

http://kepviselofunky.blog.hu/2010/03/23/eva_kovacsova_es_a_12_es_bazant

„Felvidék, én így szeretlek” - Klip a szlovákiai magyarokról

2010. március 23. - (beol.hu)

“Nincs gyöngyös pártám, sem bőrbocskorom. Viszont a halászlé és a juhtúrós sztrapacska titkát egyformán jól ismerem” - így kezdődik az a kisfilm, amely a szlovákiai magyar nemzetiségi létet hivatott ábrázolni, népszerűsíti. Sokak szerint végre pozitív szemlélettel, modern ábrázolásban. Az alkotók a Duna Televízió Térkép című műsorának nyilatkoztak a film hátteréről. Szerethető, lendületes, a szlovákiai magyar lét pozitívumait hangsúlyozó kisfilmet készített egy néhány fős kreatív csapat. A másfél perces film - amely a hétköznapi élet néhány motívumán át rendkívül sikeresen ragadja meg a felvidéki magyar lét bizonyos jellemzőit - roppant népszerűvé vált a videomegosztó portálokon. Két nap alatt közel tizenöt ezren töltötték le. A Duna Televízió Térkép című műsorában nyilatkozó alkotók azt mondják: ügyeltek a pozitív szemléletre, és arra, hogy alkotásuk senkit ne sértsen a soknemzetiségű Szlovákiában. “Igyekeztünk megfogalmazni azt, hogy mit is jelent a 21. században szlovákiai magyarnak lenni“ - összegzi tömören céljaikat Cúth Csaba, a film ötletgazdája “Próbáltuk mindezt könnyeden, lazán, picit fiatalosabb hangvételben megcsinálni” - teszi hozzá. A klip koncepciójában arra a reklámra “hajaz”, amely Magyarországon az egyik sörmárkát népszerűsíti. A felvidéki alkotás egyetlen szereplője, Varga Anikó, szlovákiai születésű színművész, most a budapesti Bárka Színház tagja. „Szűkebb anyanyelve” a palóc, a klipben is ezzel a nyelvjárással beszél,ami érdekessé, ízessé és lendületessé teszi a művet. Bauer Edit, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának EP-képviselője anyagi támogatást nyújtott a rövid film elkészítéséhez. Örül az alkotás üzeneteinek, miszerint nem baj, ha valaki sok nyelven beszél, miközben nem felejti el saját anyanyelvét. Szerinte a film népszerűsége a hangvételének is köszönhető: „Nem panaszkodik, hanem a nehéz helyzetben is meglévő szépet és jót hangsúlyozza ki. Arra akarja felhívni a figyelmet, hogy annyi ember vagy, amennyi nyelvet tudsz. Erről szól gyakorlatilag Európa. Én nagyon sajnálom, hogy a szlovák kormány tudatáig ez még nem jutott el” - nyilatkozta a Duna Televíziónak az EP-képviselő.

Felvidéki magyarok Varsóban

2010. március 23. - (Batta György - Felvidék Ma)

A lengyel-magyar barátság napjának „előestéjén”, március 19-e és 20-a között félszáz felvidéki magyar járt Varsóban a lengyelek tavalyi királyhelmeci, nagycsalomjai és ipolynyéki látogatását viszonozva. A vendégek akkor köszönték meg földönfutó honfitársaik befogadását a 2. világháború idején. A delegációt Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke vezette, és ott volt a küldöttségben Nagy Mihály nagycsalomjai polgármester is - faluja számos lengyelnek nyújtott annakidején oltalmat. Elkísérte a delegációt a ragyolci Nógrád Néptánccsoport, a lukanyényei citerazenekar és két jónevű Ipoly menti borász: Czelleng András és Zsigmond László is. A ragyolciakkal Varsóba érkezett György Péter polgármester, mkp-s megyei képviselő is. A látogatás első helyszíne a varsói magyar nagykövetség volt, ahol Molnár Imre, az intézmény tanácsosa várta a vendégeket, akiket Kiss Róbert nagykövet üdvözölt. A szívélyes fogadtatás után egymást követték az események: a magyar vonatkozású emléktáblák koszorúzásai, találkozások meghatározó lengyel személyiségekkel, két ünnepi műsor és Jerzy Popieluszko vértanú sírjának és múzeumának megtekintése. Hrubík Béla Molnár Imre társaságában felkereste Jozef Roman Maj prelátus urat is, aki Esterházy János boldoggá avatásának útját egyengeti a Lengyel Katolikus Egyház képviseletében. A megbeszélésen elhangzott, hogy Esterházy János szobrot kap a lengyel fővárosban. Élmény volt katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzni Varsó központjában id. Antall József emléktábláját - a későbbi miniszterelnök édesapja számos lengyel és zsidó menekültet mentett meg. A koszorúzáson megjelent Jan Ciechanowsky veteránügyi miniszter; a lengyel köztársasági- és miniszterelnök megbízottja, a Varsói Helyőrség parancsnoka, valamint Kiss Róbert nagykövet. A magyarok a koszorúzások után mindig dalra fakadtak - Kossuth-nótákat énekeltek. Remekül sikerült a két műsoros találkozó is. Az egyiket a Szent István plébánia mellett működő Názáreti Iskolanővérek líceumában tartották, majd a líceum kertjében megkoszorúzták Korompay Emánuel emléktölgyét. Korompay Emánuelnek lengyel felesége volt, s ő második hazájához is hű maradt, a lengyel tisztekkel együtt végezték ki Katynban. Korompay Emánuelnek köszönhető a Varsóban ma is működő magyar tanszék megalapítása. Kiválóan sikerült a lengyel-magyar barátság tiszteletére rendezett nagyszabású est is, melyen a már említett személyiségeken kívül megjelent a Tarnowski család egyik leszármazottja és Helena Jacosová, a varsói Szlovák Intézet igazgatója. A forró hangulatú est műsorvezetője Molnár Imre nagykövetségi tanácsos volt, akinek oroszlánrésze van a lengyelfel vidéki magyar találkozó sikerében, és aki a varsói tartózkodás lelke volt. Beszédet mondott Hrubík Béla, aki a Szlovákiában élő magyarság és a lengyelek közötti kapcsolatok továbbépítését szorgalmazta, különös tekintettel Esterházy személyére. Szólt a teltházas közönséghez Jan Ciechanowski miniszter, valamint a 97 éves egykori menekült, Jan Stolarski. A lukanyényei citerazenekar és a ragyolci Nógrád Néptánccsoport sok tapsot kapott az ünnepi esten is. Velük együtt szerepeltek a ragyolciak lengyel partnerei, csattanóként a magyar fiúk lengyel lányokkal ropták. Nagy keletje volt Czelleng András és Zsigmond László borainak. Külön fejezetet érdem el a Jerzy Popieluszko sírjánál eltöltött idő. Nyughelye nem a temetőben van, hanem a 37 évesen, 1984-ben brutálisan megkínzott, majd meggyilkolt atya egykori lakásával szemben. Nyugvóhelyét temetése óta őrzik a Szolidaritás tagjai attól tartva, hogy a vértanú földi maradványait megbolygatják. A sírnál Severyn Jaworski, a Szolidaritás egyik volt vezetője emlékezett munkatársára és barátjára. A Varsót megjárt küldöttség utazásának költségeihez hozzájárult a nagycsalomjai, ipolynyéki, ipolyhídvégi, ipolybalogi, ipolykeszi, kóvári, ragyolci, lukanyényei községi hivatal, a Csemadok Országos Választmánya, Mészáros Alajos, az MKP európai uniós képviselője és számos magánszemély. A két nemzet közötti barátságot ápoló személyiségek Kutak Adrienn gyönyörű kerámia emlékplakettjét kapták munkájuk elismeréseként - tájékoztatta a tudósítót Molnár Csaba utazásszervező.

Az Európai Bíróság elé kerül Sólyom László kitiltása Szlovákiából

2010. március 30. - (index.hu)

A magyar kormány egyeztetett az Európai Bizottsággal, és ennek alapján úgy döntött, az Európai Bírósághoz fordul amiatt, hogy Sólyom László köztársasági elnököt tavaly augusztusban kitiltották Szlovákiából. Magyarország szerint ez ellentétes az EU szellemiségével, céljaival és szabályaival. Az Európai Bírósághoz fordul Magyarország azért, mert Szlovákia tavaly augusztusban nem engedte be az országba Sólyom László köztársasági elnököt, tájékoztatott a kormányszóvivő kedden. A közlemény szerint a kormány az Európai Bizottsággal való korábbi egyeztetést és a bizottság válaszát figyelembe véve döntött arról, hogy az Európai Bíróság előtt is folytatja az eljárást. Az ügy jogszerű és megnyugtató lezárásával elkerülhető, hogy a jövőben az uniós jogra való hivatkozással bármely tagállamban hasonló incidens történhessen, hangsúlyozzák. Az uniós eljárási szabályok szerint ebben az esetben is először az Európai Bizottság elé kell terjeszteni az ügyet; Balázs Péter külügyminiszter a magyar kormány beadványát megküldte José Manuel Barroso elnöknek címezve. Az Európai Bizottságnak három hónapja van, hogy a szükséges lépéseket megtegye, utána Magyarország benyújthatja keresetét az Európai Bíróságnak.

Sólyom László: Az anyaországnak felelőssége van

2010. március 23. - (echo tv)

Az anyaországok joga és felelőssége, hogy fellépjenek határaikon túli kisebbségeik jogai védelmében, s ha szükséges, akkor a kisebbségek sérelmeit nemzetközi fórumok elé vigyék - mondta Sólyom László köztársasági elnök kedden Budapesten, a IV. magyar-lengyel barátság napján mondott köszöntőbeszédében. Az államfő megemlítette: már korábban is felvetette, hogy az Európai Uniónak a kisebbségi jogokkal foglalkoznia kell, sőt egy külön biztosi pozíció létrehozása is indokolt lenne. Az uniós polgárok közösségeinek a régiók és a kulturális nemzetek uniójává is kell válnia - hangsúlyozta Sólyom László. Sólyom László emlékeztetett arra, hogy Lengyelország az Európai Unió szervei elé kívánja vinni a fehér-oroszországi lengyel kisebbséget ért atrocitásokat. Ebben számíthat segítségünkre, hiszen a kisebbségvédelemnek nemcsak az unión belül, de az Európai Unió szomszédságpolitikájában is meg kell jelennie - fogalmazott. A köztársasági elnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a lengyel-magyar barátság „mindig megújul, mindig meg fogja hozni a maga gyümölcseit”. Utalt arra: Magyarország hálával tartozik azért, hogy a lengyelek napirenden tartják a százezernyi lengyel menekült második világháború kezdetén Magyarországra történő befogadását és a katonák továbbjuttatását a szövetséges erőkhöz. Az akkori lengyelek id. Antall Józsefet - a későbbi rendszerváltó miniszterelnök édesapját - nevezték „a lengyelek apójának” a menekítésekért. Sólyom László Magyarország 1939-es segítségnyújtása kapcsán kifejezésre juttatta, hogy 1939-ben a két országnak ellentétes külpolitikai érdekei voltak. A lengyel-magyar barátság és az emberiesség mégis minden ellenkező érdek, politikai kötelezettségvállalás és nyomásgyakorlás ellenére, és azokkal szemben is érvényesülni tudott - emelte ki.

Párbeszéd a történelemtanításról és tankönyvkutatásról

Nemzetközi konferencia - 2010. márius 26-27.

A konferencia legfőbb célja az, hogy párbeszédet kezdeményezzen különböző országok történészei és történelemtanárai között a történelemtanítás nemzeti és nemzetközi szerepéről, felelősségéről. Mindez arra irányul, hogy megismerkedjünk egymás történelemszemléletével, nemzeti identitásával, illetve a különböző identitásokból fakadó konfliktusforrások okaival és természetével - lehetséges (fel)oldásuk módozataival. Alapvető célkitűzés az is, hogy erősítsük és gazdagítsuk azt a „nyelvet” és kultúrát, amely lehetővé teszi a különböző - többnyire egymást kizáró - nemzetközpontú történelemszemléletek párbeszédét és együttműködését. A nemzetközi konferencia fontos célja még, hogy megismertessen a történelemdidaktika és tankönyvkutatás aktuális nemzetközi kérdéseivel és újabb szakmai együttműködési formákat alakítson ki a történészek és történelemtanárok között. Konkrétan mindez azt jelenti, hogy a konferencia első blokkjában az országok közötti párbeszédek lehetőségeit járjuk körül. Először a francia-német történelmi megbékélés egyik szimbolikus csúcsteljesítményéről a közös francia-német tankönyvet mutatjuk be. A közös tankönyv létrehozásában közvetlenül is résztvevő francia és német történészek és pedagógusok szólnak majd arról az össztársadalmi összefogásról - a szülői szervezetektől a pedagógusokon át a politikai támogatásig -, amelynek eredményeképpen létrejöhetett ez a tankönyv. A blokk másik részében a szlovák-magyar közös történész és pedagógus együttműködés sikereiről és buktatóiról lesz szó. A konferencia második nagyobb egysége a történelemoktatás különböző szereplőinek - történészek, történelemtanárok, diákok, tankönyvszerzők és kiadók stb. - párbeszédét tartalmazza. A párbeszéd fő célja az, hogy a történelemoktatásban érdekelt, de eltérő helyzetű szereplők közösen beszélgessenek, vitatkozzanak arról, hogy: hogyan változott meg a történettudomány és a történelemoktatás viszonya; milyen szerepet játszanak a történelemkönyvek a nemzeti identitás formálásában; milyen a jó történelemtankönyv; melyek a történelemtanítás legfőbb módszertani kérdései napjainkban? A konferencia második napjának középpontjában a tankönyvkutatás, illetve a korszerű tankönyvtár sajátosságinak bemutatása áll. Először annak az együttműködési megállapodásnak az ünnepélyes bejelentésére kerül sor, amelynek keretében a Braunschweigben működő Georg Eckert Nemzetközi Tankönyvkutató Intézet szoros szakmai támogatással, védnökséggel segíti nemzeti és közép-kelet-európai regionális feladatokat kitűző Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumot (OFI-OPKM). Ezután a német, illetve a francia tankönyvtár, tankönyvkutatás bemutatása következik, majd pedig az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Nemzeti Tankönyvtárként való működtetésének terveiről, valamint a korszerű tankönyv- és tudástár sajátosságairól lesz szó.

A MAGYAR-SZLOVÁK KÖZÖS MÚLT A TÖRTÉNELEMKÖNYVEKBEN

Elnök: Halász Iván történész, Budapest

12.00 - 13.30

· Viliam Kratochvíl (történész, Pozsony): Etnikai sztereotípiák és konstrukciók a történelemtankönyvekben

· Szarka László (történész, Budapest): A közös magyar-szlovák történelemkönyv lehetősége

· Vajda Barnabás (történész, Révkomárom): A közös magyar-szlovák történelemkönyv didaktikai kérdései

Előkerültek az ellopott medgyesegyházi szlovák táblák

2010. március 17. - (beol.hu)

Úgy dagad Medgyesegyháza szlovák nyelvű helységjelző táblájának története, akár a kenyértészta. Ezúttal rejtélyes körülmények között megkerültek az ellopott táblák. Mint ismeretes, tavaly ősszel ismeretlen tettesek NO FICO feliratot fújtak a város négy pontján elhelyezett táblákra, amiket a Mezőkovácsházi Rendőrkapitányság lefoglalt és hetekig a bűnjelkamrában őrzött. A város polgármestere érdeklődésére levélben azt válaszolták, a tettes ismeretlen, ellenben a tábláknak a „büntethetőség elévüléséig” kell a bűnjelkamrában maradniuk. A választ a képviselő-testület nem fogadta el. Nem sokkal azután, hogy sajtónyilvánosságot kapott a kérdés, a táblákat a rendőrség visszaadta a városnak és újból Medgyesegyháza határába kerültek, természetesen a felirattól megtisztítva. Azonban csak rövid ideig hirdették szlovákul Medgyesegyháza nevét, ugyanis ismeretlen tettesek leszerelték és ellopták a táblákat. Dr. Nagy Béla polgármester ismét feljelentést tett a rendőrségen. A közelmúltban megoldódott a szlovák helységjelzők sorsa. A helyiek remélik, pont kerül a hosszú történet végére. — A minap valakik bedobták a táblákat a polgármesteri hivatal udvarára, amiket a közmunkások találtak meg. Azonnal bejelentették a rendőrségre. A Mezőkovácsházi Rendőrkapitányságtól szerdán érkezett meg a levél a nyomozás felfüggesztéséről. A Medeš - feliratú táblák ismét a helyükre kerültek, a magyar nyelvű helységjelzők alá. Dr. Nagy Béla hangsúlyozta, azt továbbra sem lehet tudni, hecc, vagy gyűlöletkeltés állt-e a táblák „meghurcoltatása” mögött.

„Es lebe das unabhängige Ungarn!” - A forradalom nyelvei

Öt százalékkal a szlovák polgárok adták

a főváros harmadik legnagyobb nyelvi csoportját

2010. március 15. - (Péli Péter - nyest.hu)

1848. március 15-én Budapest és Magyarország nem volt többségében magyar anyanyelvű. A nemzetiségi kisebbségek magyar forradalomhoz való hozzáállását - és így a egyben a szabadságharc végső kimenetelét is - nagymértékben az határozta meg, hogy milyen következményeket, milyen nyelvi és kulturális jogok lehetőségét látták benne a nem magyar anyanyelvű lakosok saját maguk számára. A forradalom időpontjában, 1848-ban Buda és Pest még külön városokként léteztek. Az előbbinek nagyjából 40 ezer, az utóbbinak 110 ezer lakosa volt. A Pallas Nagy Lexikona szerint a magyarság ekkor még nem volt abszolút többségben a fővárosban - ez a megtisztelő szerep a német anyanyelvű lakosságnak járt. Az arány csak valamikor a kiegyezés táján fordult meg. Az évszázados betelepítéseknek köszönhetően a Buda és Pest közvetlen a vonzáskörzete, a környékbeli falvak többségükben hagyományőrző német falvak voltak. Öt százalékkal a szlovák polgárok adták a főváros harmadik legnagyobb nyelvi csoportját, de jelentős számban éltek itt szerbek is. A vallási kisebbségek közül a fővárosi zsidóság háromnegyede magyarnak vallotta magát - mely szintén jelentős a 15 százalékos akkori becsült arányukat tekintve. Hogyan reagáltak vajon a különböző nyelvű kisebbségek Magyarország függetlenségi törekvéseire? Magyarországon egészen az 1843-44-es országgyűlésig nem alakult ki különösebb nemzetiségi konfliktus. Ekkor azonban hivatalossá tették a magyar nyelvet. Magyarország teljes lakosságának kevesebb mint a fele volt magyar anyanyelvű ekkoriban. A legjelentősebb nyelvi kisebbségek a románok, a szlovákok, a horvátok, a németek, és a szerbek voltak. Ez az arány például az aradi vértanúk nemzetiségi eloszlásán is megmutatkozik, akik közül három német, kettő örmény, egy-egy pedig szerb, horvát és osztrák családból származott. Magyarország talán Franciaország példáját is akarta követni a nyelvtörvénnyel, ahol hasonló törvények hatására egy évszázadon belül 50 százalékról 85 százalékra nőtt a franciául beszélők aránya. A magyarországi kisebbségek azonban ragaszkodtak a magyartól annyira eltérő nyelveikhez. Számukra Magyarország függetlenségi törekvései a saját függetlenségük reményét csillantotta meg.

Szlovák és német: két hű szövetséges

A horvátoknak Bécs különleges státuszt és jogokat biztosított, így nekik a kezdetektől inkább veszítenivalójuk volt Magyarország függetlenségével. A többi nemzetiség viszont kezdetben támogatta a március 15-i forradalmat, mert attól saját sorsuk javulását várták. A fővárosi szerbek például már március 17-én írásban üdvözölték a magyar forradalmat, de egyben saját jogokat is kívántak, többek között nyelvhasználati jogokat. Hasonló nyelvi jogokat követeltek március 28-án a szlovákok liptószentmiklósi nemzeti gyűlésükön és a románok is a május 15-i balázsfalvi gyűlésükön. A forradalom egyik nagy tévedésének - vagy rosszabb esetben a magyar vezetés rövidlátásának és kettősmércéjének - könyvelhetjük el, hogy a magyar forradalmárok és politikusok nem álltak ki a kisebbségek mellett. A legnagyobb sérelem az volt, hogy a magyar politika nem vett tudomást a nemzetiségek nagyobb nyelvhasználati és politikai jogokra irányuló kéréseiről. Ezzel aztán hatékonyan fordítottuk magunk ellen a románok, a szerbek, és a horvátok többségét. Utóbbiak hadserege Jellasics vezetésével már szeptember 11-én megtámadt az országot délről. A szlovákok függetlenségi törekvéseit eközben Bécs sikeresen visszaszorította. Az, hogy ez aránylag egyszerűen ment, annak is köszönhető, hogy a szlovák földbirtokos réteg ekkor már jószerével teljesen el volt magyarosodva. Így a szlovákok a tíz százalékos magyarországi német kisebbséggel együtt - akik a kezdetektől alapvetően támogatták Magyarország függetlenségét - főleg a magyar seregek oldalán harcoltak. A kép azonban árnyaltabb volt. Szerbek, horvátok és románok is harcoltak magyar oldalon, illetve magyarok is harcoltak a császári seregek élén. A nemzetiségi kérdés rendezésében új eredmény már csak a kiegyezés után születhetett. Az Eötvös József által jegyzett 1868-as nemzetiségi törvény egyben a világ első nemzetiségi törvénye volt. Ez biztosította a nemzetiségi nyelvek gyakorlását a közigazgatásban és az oktatásban, ha az adott körzetben élő nemzetiségi lakosok aránya elérte a 20 százalékot.

Pozsony: Budapest szenteljen nagyobb figyelmet a szlovák nyelvnek

2010. március 12. - (mti)

Szlovákiát nyugtalanítja, hogy Magyarország nem szentel megfelelő figyelmet a szlovák nemzeti kisebbség anyanyelve oktatásának, illetve használatának - közölte pénteken Pozsonyban Peter Stano külügyminisztériumi szóvivő. „Elvárjuk Budapesttől, hogy együttműködve az Európa Tanáccsal maximális igyekezetet fejtsen ki az testület ajánlásainak megvalósítása érdekében, megakadályozandó annak a kedvezőtlen helyzetnek az elmélyülését, amelyben a kisebbségi nyelvek vannak ma Magyarországon” - mondta a szóvivő. Hozzátette: Pozsony szintén elvárja, hogy Budapest „olyan feltételeket teremt (Magyarországon), amelyek közepette sikeresen fog fejlődni a közép európai régió ezen része számára korábban oly tipikus nemzetiségi, kulturális és nyelvi sokszínűség”. Stano az ET miniszteri bizottságának csütörtöki jelentésére reagált, amely a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájára hivatkozva, kritikusan szólt a kisebbségi nyelvek helyzetéről Magyarországon. A jelentés alapján az Európa Tanács felszólította Magyarországot, hogy alakítson ki strukturált, hosszú távú politikát a kisebbségi nyelvek védelme területén. Különösen azt kérte, hogy tevékenyen járuljanak hozzá a magyar hatóságok további kétnyelvű iskolák létesítéséhez az oktatás minden szintjén, valamint javítsák a kisebbségi nyelvű oktatás pénzügyi feltételeit. Szlovákiával kapcsolatban az Európa Tanács már korábban jelezte: problémának tartja a 20 százalékos szlovákiai hivatali nyelvhasználati küszöböt, ezért felszólította az illetékes szlovák hatóságokat annak felülvizsgálatára. A testület kifogásolja, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbségi lakosok aránya nem éri el a 20 százalékot, a közösség tagjai nem használhatják anyanyelvüket a hivatalokban. Dusan Caplovic szlovák miniszterelnök-helyettes viszont meg van győződve arról, hogy a jelenlegi 20 százalékos kisebbségi nyelvhasználati küszöb megfelelő mértékben biztosítja a nemzetiségek jogát anyanyelvük használatára. „Az általános mércét ugyanúgy tiszteletben tartjuk, mint mások Európában. A 20 százalékos határ teljesen megfelelő” - szögezte le Caplovic, aki a nemzeti kisebbségek ügyeivel is foglalkozik, hétfői pozsonyi sajtóértekezletén. A miniszteri bizottság ajánlásai alapján Szlovákiának minden iskolai szinten biztosítania kell a kisebbségi nyelvek oktatását, s a lehetőségekről tájékoztatnia kell a szülőket. Javítania kell a közszolgálati televízió és rádió kisebbségi nyelvű műsorainak vételi lehetőségeit, s támogatnia kell a kereskedelmi televíziók és rádiók kisebbségi nyelvű adásait is.

Pozsony visszavág a kisebbségi nyelvek miatt

2010. március 12. - (Felvidék.ma)

Peter Stano szlovák külügyminiszteri szóvivő ma arról tájékoztatta a sajtót, hogy a szlovák diplomáciát nyugtalanítja, hogy Magyarország nem szentel megfelelő figyelmet a szlovák nemzeti kisebbség anyanyelve oktatásának, illetve használatának. Szlovákia elvárja a magyar féltől, hogy együttműködve az Európa Tanáccsal maximális igyekezzen a területén élő kisebbségek nyelvének és kultúrájának megőrzésére. Szlovákiának kapóra jött az ET miniszteri bizottságának március 11-i jelentése, amelyben kritikusan nyilatkozik a magyarországi kisebbségek nyelvi helyzetéről. A jelentés rámutat arra, hogy Magyarországnak főleg a kétnyelvű iskolák létesítése, valamint a kisebbségi nyelvű oktatás pénzügyi feltételeinek javítása kapcsán kell változtatnia. Az ET miniszteri bizottsága Szlovákiát is bírálta annak kapcsán, hogy problémának tartja a 20 százalékos szlovákiai hivatali nyelvhasználati küszöböt, ezért felszólította az illetékes szlovák hatóságokat annak felülvizsgálatára. A testület kifogásolja, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbségi lakosok aránya nem éri el a 20 százalékot, a közösség tagjai nem használhatják anyanyelvüket a hivatalokban. A szlovák diplomácia Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettessel az élen viszont meg van győződve arról, hogy a húsz százalékos küszöb elegendő és megfelelő.

A szlovák külügyminiszter szerint ártalmatlan a hazafiassági törvény

2010. március 13. - (mti)

A szlovák hazafiassági törvény ártalmatlan, és nem kényszerít senkit semmi rosszra - mondta a szlovák külügyminiszter osztrák lapoknak, bécsi tartózkodása alkalmával. „Sajnos otthon hagytam a Kim Ir Szen-jelvényemet” - tréfálkozott Miroslav Lajčák a Die Presse újságírójával, arra utalva, hogy a mértékadó konzervatív újság néhány nappal korábban „Phenjan a Duna partján?” címmel közölt kommentárt a szlovák parlamentben elfogadott hazafiassági törvényről. A törvény nem agresszív, nem jelent hátrányos megkülönböztetést senkire nézve, az állami jelképekről szól - mondta Lajčák. Hangsúlyozta, hogy Ivan Gasparovic szlovák államfő nem írta még alá a törvényt. A liberális Der Standardnak adott interjújában hozzátette azt is, hogy ha ő képviselő lenne, nem szavazta volna meg a törvényjavaslatot. Magyarország rendkívül érzékeny a szomszédos országokban élő magyarok sorsával kapcsolatban, még mindig él a Trianon-trauma - felelte a Die Presse kérdésére, hogy mi lehet a hosszan tartó szlovák-magyar feszültség mélyen gyökerező oka. Szlovákia viszont érzékeny minden olyan dologban, ami a területi egységét kérdőjelezi meg. „Fiatal állam vagyunk, és azt akarjuk, hogy tiszteljenek bennünket” - tette hozzá. Az utóbbi időben szerencsére nem történtek újabb incidensek, és remélhetőleg ez már így is marad a szlovák és a magyar választási kampány idején - mondta. A külügyminiszter szerint nem igaz, hogy a szlovákiai magyarok nem vehettek részt a szlovák nyelvtörvény előkészítésében. A Magyar Koalíció Pártjának alelnöke ott volt a vegyes bizottság ülésein - mondta a Der Standardnak. Kijelentette, hogy Szlovákia teljesíti az európai elvárásokat. Bosszantó, mondta, hogy „figyelmen kívül hagyják a releváns európai intézmények megállapításait azért, mert különbnek tartják magukat. A magyarok a saját propagandájuk áldozatai lettek - folytatta. „Az elején olyan éles kijelentéseket tettek, hogy most már nem ismerhetik el, hogy hazudtak” - fogalmazott. A külügyminiszter visszautasította azt az értelmezést, hogy Robert Fico szlovák kormányfő be akart volna avatkozni a magyar belpolitikába, amikor azt mondta, hogy kiéleződhet a szlovák-magyar viszony, ha a Fidesz nyeri meg a választásokat. „Bárki lesz is a következő miniszterelnök Budapesten, Magyarország a szomszédunk marad, és továbbra is szükségünk van egymásra” - mondta.

Botrányos interjú: Magyarország hazudik! Orbán, a nacionalista vezér

2010. március 12. - (Techet Péter - hetivalasz.hu)

Magyarbarát hangulatú interjút közöl hétvégi számában a bécsi Standard Miroslav Lajcak, szlovák külügyminiszterrel. Lajcak érthetően dühös. A bécsi balliberális napilap, a Standard hétvégi számában a szlovák nyelvtörvényről és a lap szerint „nevetséges” hazafias törvényről kérdezi északi szomszédunk külügyminiszterét. A bécsi lap valamennyi kelet-európai országban aggódó tekintettel nézi a nacionalizmus megerősödését: míg magyarországi tudósítóik éppen ezért látnak Orbánban veszélyt - az erről szóló könyvet Bécs után nemsokára Lipcsében és Zürichben is bemutatják -, addig a pozsonyi tudósítójuk rendszeresen a magyar kisebbség védelmére kell. Lendvai Pál, a lap rendszeres kommentátora is többször írt vezércikket Fico kormányának nacionalista fellángolásai ellen. A most hétvégi számban a lap először Lajcakot a nyelvtörvénnyel szembesíti. Lajcak szerint azonban éppen nem a magyarok diszkriminációja a cél - hanem szerinte a szlovákok eddigi hátrányos helyzetén kell javítani. A külügyminiszter elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar többségű vidékeken semmi sincs kiírva szlovákul - így a nyelvtörvény csak annyit mondana ki, hogy a szlovák nyelvnek is azonos jogok járnak, mint a magyarnak. Egyébként is eltúlzottnak ítéli Lajcak a reakciókat: szerinte a nemzetközi szervezetek egyike sem adott igazat a magyar vádaknak. „A magyarok saját propagandájuk áldozatai lettek. Kezdetben olyan éles megjegyzésekkel illették a törvényt, hogy most már nem tudják bevallani hazugságukat.” A lap kérdésére, miszerint „a jobboldali nemzeti [a rechtsnational kifejezése a német szóhasználatban inkább negatív értelmű] ellenzéki vezér, Orbán Viktor” győzelme Fico Szlovákiáját még inkább elhidegítené Budapesttől, Lajčák nemleges választ adott voltaképp: mondván, ők nem szólnak bele egy szomszédos ország kampányába. A Standard a nemrég elfogadott hazafias törvényre is rákérdezett: a lap szerint „nevetséges” dolog a hazaszeretetet a 21. században ily módon kötelezővé tenni. Miroslav Lajčák elmondta, hogy ő sem igazán ért egyet a törvénnyel: „Ha a parlamentben ülnék, nem szavaztam volna meg”, nyilatkozza a parlamenten kívüli, baloldali diplomata.

Sólyom Vajdaságban szúrt oda Szlovákiának és Ukrajnának

2010. március 12. - (mti)

Örülünk, hogy Szerbiában a kisebbségek kulturális autonómiát élveznek, hogy itt például nem lehetetlenítik el jogszabályokkal a magyar nyelvhasználatot, mint más országban és a magyar iskolákat, mint egy másik szomszédunknál - jelentette ki Sólyom László államfő pénteken a vajdasági Horgoson, háromnapos szerbiai látogatása első állomásán. A köztársasági elnök Horgos főterén leleplezte a Vajdaság első Szent István-szobrát. Beszédében hangsúlyozta, „Szent István szellemében kötelességünk a kulturális értelemben vett - vagyis nem elsősorban az állampolgárság szerinti, hanem az anyanyelven, a kultúrán, a történelemtudat és az azonosságérzés egységén alapuló - magyar nemzet megtartása”. Sólyom László megjegyezte, a Szent István-szobor felállításában ugyanaz a belső biztonság mutatkozik meg, mint a kisebbségi önigazgatás szervének, a Magyar Nemzeti Tanácsnak a megválasztását megelőzően a kisebbségi választói névjegyzékbe való feliratkozáskor; „a magyarság vállalásának az eltökéltsége, nyugalma és büszkesége”. Az államfő rámutatott, Szent István nem akarta egy nemzetiségűvé tenni országát, „megparancsolta utódainak, hogy az itt lakó népeket hagyják meg nyelvükben és szokásaikban”. Államalapító királyunk azon kevés szentek közé tartozik, akit a keleti és a nyugati egyház „egyaránt magáénak vall, és tisztel” - jegyezte meg. Sólyom László pénteken folytatja vajdasági körútját; Zomborban köszöntőt mond a Magyar Polgári Kaszinó egyesület ünnepi megemlékezésén, azután Újvidéken vajdasági magyar értelmiségiek kerekasztal-találkozóján vesz részt. Az államfő vasárnap Újvidéken tárgyal Boris Tadic szerb elnökkel, előzőleg - szintén a Vajdaság székvárosában - Egeresi Sándorral, a tartományi parlament elnökével folytat megbeszélést.

Podkarpatszka Rusz Nemzetiségeinek Ligája - A békéért

2010. március 12. - (mti)

Kárpátaljai ruszin szervezetek kezdeményezésére, a régióban élő nemzetiségek képviselőnek részvételével csütörtökön Ungváron megalakult a Podkarpatszka Rusz Nemzetiségeinek Ligája. A Kárpátaljai Ruszin Szojm (nemzetgyűlés) és a Kárpátaljai Ruszin Néptanács által kezdeményezett új szervezet alakuló kongresszusának ruszin, magyar, zsidó, román, cseh és szlovák résztvevői határozatot fogadtak el. Ebben támogatásukról biztosították az Európai Parlament Ukrajnának címzett minapi nyilatkozatát arról, hogy Kijev vonja vissza Viktor Juscsenko leköszönt elnök rendeletét Sztepan Bandera és Roman Suhevics ukrán nacionalista vezetők Ukrajna hőse címmel való kitüntetéséről. A kongresszus küldöttei egyhangúlag azt kérték az ukrán állam vezetőitől, hogy fosszák meg az Ukrajna hőse címtől Avgusztin Volosint, az 1939-ben megalakult, tisztavirág életű Kárpát-Ukrajna - mint fogalmaztak - Hitler-kollaboráns, a Podkarpatszka Rusz érdekeit és népét, valamint a Csehszlovák Köztársaság egységét eláruló elnökét is - adták hírül pénteken ukrán hírportálok. A fórum résztvevői indítványozták, hogy Kárpátalján legyen emléknapja a politikai terror áldozatainak, míg a zsidó küldöttek múzeum létrehozását javasolták a totalitárius rezsimek kárpátaljai áldozatainak emlékére. A kongresszus elítélte a ruszinok Juscsenko elnöksége alatt kezdődött „politikai üldözését”, hangsúlyozva, hogy „az ukrán hatalom kárpátaljai megjelenése előtt Podkarpatszka Rusz őshonos népei békében éltek egymással”. A nemzetiségek ligájának fő feladata éppen ezért a régió nemzetiségi békéjének a megőrzése - áll a szervezet alapító okmányában.

Bős-Nagymaros: Most Pozsony halogatja a döntést

2010. március 13. - (Vajdaság Ma)

Szlovákia nem lesz képes április végéig kidolgozni alapanyagát a szlovák-magyar közös környezetvédelmi stratégiához a Duna Pozsony-Budapest szakaszának hasznosítását illetően. A két kormány a stratégiai anyag kidolgozásához kötötte a tárgyalások folytatását arról az ideiglenes egyezményről, amelyet Pozsony 2006 decemberében terjesztett elő. Az ideiglenes szerződés célja az volt, hogy jogilag kezelje a bősi vízerőmű üzemeltetését, párhuzamosan időt adjon Magyarországnak az 1977-es államközi szerződésből rá háruló feladatok teljesítésére. Gabriel Jenčík, a vízerőmű szlovák kormánybiztosa a TASR hírügynökségnek kifejtette: szlovák oldalon a gazdasági válság miatt nincs pénz az ún. Kis-Csallóköz, illetve a Szap-Budapest Duna-szakasz problémáinak megoldására javaslatot kidolgozni. „Ha lett volna rá pénz, a szlovák alapanyag időben, tehát 2009 decemberére elkészült volna, így azonban akár 2010 végére halasztódhat a dokumentum kidolgozása“ - fogalmazott Ječík. A kormánybiztos vázolta azt is, miben különböznek alapvetően a szlovák és magyar elképzelések. A szlovák fél a környezeti feltételek javulását az öreg Duna-meder vízszintjének fenékküszöbös felduzzasztásában látja, a magyar viszont a bősi vízerőmű rovására juttatna több vizet az eredeti mederbe. Szlovákiának meggyőződése, hogy ha a teljes vízhozam a régi mederbe kerülne, akkor sem oldódnának meg a Szigetköz környezeti problémái. Az eredeti szerződés szerint a Bős-nagymarosi Vízlépcsőnek 1992-ben kellett volna elkészülnie. Szlovákia ezt az időpontot betartotta annak ellenére, hogy az 1977-es szerződés teljesítését még Németh Miklós kormánya felfüggesztette, később Magyarország a káros környezeti hatásokra hivatkozva felmondta. Szlovákia mindmáig ragaszkodik az eredeti terv megvalósításához. S bár az ügy megjárta a hágai nemzetközi bíróságot is, és világos, hogy mindkét félnek engednie kellene, a kompromisszum 15 év alatt sem született meg. Szlovákia most azzal érvel, hogy 15 év alatt bebizonyosodott: a vízerőmű és a vízlépcső kedvező hatással van a természeti környezetre. Szabó Imre magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter március 10-én úgy nyilatkozott: Budapest várja, hogy a vízpótlásról és környezet-rehabilitációról benyújtott hatpontos javaslatához Szlovákia április 30-áig elkészíti a saját javaslatait. Szabó Imre szerint Magyarország azzal, hogy kidolgozta vízpótlási elképzelését, helyzeti előnyben van. Gabriel Jenčík a TASR hírügynökségnek megerősítette: március 5-én - igaz, csak elektronikus levélben - ezt a javaslatot megkapta. Jelenleg fordítják a szöveget, utána véleményezik, majd hivatalos álláspontot dolgoznak ki hozzá. Az újabb szlovák lépésekről csak ezt követően születik döntés.

Csak részsiker a Tokaj-névvitában

2010. március 31. - (kulturpart.hu)

Csupán részsikert ért el Magyarország a tokaji névvitában: Szlovákia nem használhatja ugyan a Tokaj védjegyet a termőterületére, az eredetet azonban még jelölhetik így. Az Európai Bizottság törölte az eredetvédett borok közösségi nyilvántartásából azt a szlovák bejegyzést, amely a Tokaj jelzőt az oltalom alatt álló földrajzi jelzések között regisztrálta Szlovákia javára - kulturpart.hu. Továbbra is szerepel azonban a nyilvántartásban a szlovák igény az oltalmazott eredet-megjelölés kategóriájában, amely szintén jogellenes állapotokra utal. A bejegyzés alapját egy olyan szlovák jogszabály képezi az uniós nyilvántartás szerint, amelyet Szlovákia 2009-ben maga is hatályon kívül helyezett - nyilatkozta Tabajdi Csaba, MSZP-s európai parlamenti képviselő. Ezért csupán részsikert ért el Magyarország a tokaji névvitában: a brüsszeli bizottság határozata értelmében Szlovákia nem használhatja ugyan a Tokaj védjegyet a szőlő termőterületére, az eredetet azonban még jelölhetik így. Tabajdi Csaba szerint ez is jogellenes, és ha az Európai Bizottság nem lép, akkor a magyar kormánynak az Európai Bírósághoz kell fordulnia.

Tokaj-vita: A magyar kormány hibáit használták ki

2010. március 12. - (mti)

Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő pénteken nyilatkozatban szólította fel a magyar kormányt, hogy haladéktalanul forduljon az Európai Bírósághoz, miután Szlovákia - jogellenesen - bejegyeztette a Tokaj nevet az uniós elektronikus bornyilvántartásba. „Elfogyott a türelem. Bebizonyosodott, hogy a kormány konfliktuskerülő politikája nem vált be a szlovákokkal szemben, csak súlyosbított a helyzeten. Nincs más lehetőség: késedelem nélkül az Európai Bírósághoz kell fordulni” - hangsúlyozta Glattfelder. Az Európai Bizottság szóvivője előzőleg arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Brüsszel levélben kéri a szlovák hatóságokat a Tokajjal kapcsolatos nemzeti szabályozás egyes részleteinek tisztázására, beleértve a név regisztrálását az egységes elektronikus bornyilvántartási rendszerben. Roger Waite szóvivő hozzátette: a bizottság azt reméli, hogy a hosszú ideje folyó vita kétoldalú alapon oldódik meg a két ország között, de továbbra is kész segíteni a témáról folyó tárgyalásokat. A Népszabadság csütörtökön arról írt: magyar kezdeményezésre vizsgálatot indított az Európai Unió illetékes bizottsága annak kiderítésére, hogy jogszerűen jegyezte-e be Szlovákia a Tokaj nevet az úgynevezett e-bacchus rendszerbe. Glattfelder Béla pénteken emlékeztetett arra: már két évvel ezelőtt több ízben is felszólította a magyar kormányt, hogy - a szlovák fél magatartása miatt - bírósági úton rendezze a Tokaj elnevezés körüli vitákat. Hörcsik Richárd fideszes országgyűlési képviselő szintén követelte, hogy az ügyben Magyarország forduljon az Európai Bírósághoz - tette hozzá az EP-képviselő. Szerinte érthetetlen, hogy a kormány ezt miért mulasztotta el azóta is megtenni. „A magyar termelők ezért a kormány hibájából kerültek most sokkal rosszabb helyzetbe. Ha a magyar kormány már korábban az Európai Bírósághoz fordult volna, az Európai Bizottság minden bizonnyal nem hagyta volna jóvá a szlovákok bejegyzésre irányuló kérelmét” - vélekedett.

Nyolc méteres Szvatopluk-szobrot állítana Fico a pozsonyi várban

2010. március 12. - (fh)

Kis híján nyolc méter magas szobrot akar állíttatni Szvatopluk morva fejedelemnek Robert Fico szlovák kormányfő a pozsonyi vár udvarán. Ennek érdekében Ivan Gasparovic államfővel és a Fico-párti Pavol Paska házelnökkel közösen adománygyűjtő polgári társulást hozott létre. Ezt pénteken jelentették be Pozsonyban. Fico a 870-894 közt morva fejdelemként, 862-től pedig nyitrai részfejedelemként uralkodó Szvatoplukot a régi szlovákok - vagy ahogyan ő elnevezte őket: „ószlovákok” - királyának tekinti. Mérvadó szlovák történészek ezt csúsztatásnak tartják. A miniszterelnök már korábban is beszélt szoborállítási tervéről, és most - három hónappal a szlovákiai választások előtt - lépéseket is tesz az ügyben. Az alkotás modelljét Jan Kulich szobrászművész készítette el, aki azt - a jogokkal együtt - ajándékba adta a parlamentnek. Mivel a várat is a közelében álló parlament kezeli, könnyen elindítható a projekt. A 7,8 méter magas bronzszobor márvány talapzaton áll majd. A tervezett kiadásokat 270 ezer euróra becsülik, a pénzt elsősorban vállalkozók adományaiból szeretnék összegyűjteni. A három közjogi méltóság máris jó példával járt elöl: 1000-1000 euróval támogatják tervüket. Szvatopluk kultuszát a második világháború alatti nácibarát szlovák bábállam is igyekezett erősíteni. Érdekes ebben a vonatkozásban az, amit a The Economist brit hetilap jegyez meg legfrissebb számában: Fico bírálói szerint az „ószlovák-elmélet” népszerűsítésének hátterében a Jozef Tiso-féle háborús szlovák rezsim valamiféle rehabilitálására tett kísérlet áll.

Imrich Fuhl szerint a Jobbik kisebbségi programja a legjobb

Magyarország: Nem téma a kisebbség

2010. március 12. - (Új Szó)

A Jobbik kisebbségi programját tartja a legjobbnak Imrich Fuhl, a magyarországi szlovákok képviselője, a luno.hu portál alapítója, ennek ellenére nem fog rájuk szavazni, és nem is ajánlja ezt senkinek. Szerinte a hagyományos magyar pártok nem foglalkoznak érdemben a magyarországi kisebbségek problémáival. A luno.hu összehasonlította öt magyarországi párt, a Fidesz, a Magyar Szocialista Párt (MSZP), a Jobbik, a Lehet Más a Politika (LMP) és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) programjának magyarországi kisebbségekkel foglalkozó részét, ennek alapján állítja Imrich Fuhl, hogy a Jobbik programja a legkedvezőbb a magyarországi kisebbségek számára. „Aki objektív akar maradni a programok elolvasása után, annak ezt kell megállapítania” - mondta lapunknak Imrich Fuhl. Szerinte ennek az az oka, hogy a kisebbségi programot a párt német gyökerekkel rendelkező képviselője, Szávay István állította össze. Szélesíteni akarják a kisebbségek egyéni és kollektív jogait, nagyobb anyagi támogatást ígérnek nekik. A kisebbségek nyelvén oktató iskolákat például a kisebbségi önkormányzatok hatáskörébe utalnák. A Fidesz három évvel ezelőtti, 96 oldalas programja fél oldalon foglalkozik a magyarországi kisebbségekkel, ez a rész is meglehetősen általános. Megígérik, hogy „helyi, megyei és országos szinten is lesz gazdája a nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális tevékenységének”. Az LMP kijelenti, hogy „a magyarországi kisebbségek helyzete bizonyos teljesítetlen célok figyelembe vételével is megállja a helyét a nemzetközi összehasonlításban”. Az MSZP a kisebbségeket a magyar társadalom integrált részének tekinti, ezért „a programjuk szinte minden pontja tartalmaz őket is érintő kérdéseket”. Az MDF sajtóosztálya többszöri keresésre sem reagált a luno.hu kérdésére. Imrich Fuhl azonban nem fog a Jobbikra szavazni, és senkit sem fog erre buzdítani. „Nem szavazhatok olyan párta, amely gárdákat alapít, és nem határolódik el a Magyar Gárda tevékenységétől” - magyarázta álláspontját Fuhl. Szerinte a magyarországi nagy pártok nem működnek együtt a kisebbségek képviselőivel, szakembereivel a program vonatkozó részének összeállításában sem. „Az, hogy a Jobbik programja kiemelkedő, inkább a többi párt szégyene, semmint a Jobbik sikere” - mondta Imrich Fuhl.

A Jobbiknak van a legjobb kisebbségi programja

2010. március 11. - (bumm / tasr)

A Jobbiknak van a legjobb kisebbségpolitikai programja - írja a Ľudové noviny online változata. A magyarországi szlovákok hírportálja körkérdést intézett a magyarországi pártokhoz, s ennek alapján jutott erre az eredményre. „Ha kizárólag a kisebbségi programok alapján kellene döntenem, akkor a Jobbikra kellene szavaznom” - nyilatkozott a TASR hírügynökségnek Imrich Fuhl, a luno.hu szerkesztője, az Országos Szlovák Önkormányzat közgyűlésének tagja. Hangsúlyozta viszont, hogy a Jobbikra biztosan nem fog szavazni. Szerinte az, hogy a Jobbiknak van a legelfogadhatóbb kisebbségi programja, szégyen az egész magyar politikai képviseletre nézve. A Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke, Szávay István a portálnak kifejtette, hogy a párt „Radikális változás“ elnevezésű programjában külön pontban foglalkoznak a nemzetpolitikával, amelynek részét képezi a magyarországi kisebbségek kérdésköre is, különös figyelmet szenteltek a cigányság problémájának. „Maximális mértékben támogatjuk a hazai nemzeti kisebbségeket egyéni és kollektív jogaik érvényesítésében és ezeknek a jogoknak a biztosítása érdekében folyamatosan kapcsolatban fogunk állni velük. Rendezni szeretnénk a hazai kisebbségek helyzetét, támogatni fogjuk őket az anyanyelvük és kultúrájuk megőrzésében“ - hangsúlyozta Szávay.

A szlovákság a Jobbikkal járna jobban

2010. március 11. - (Zipp.hu)

Nagy botrányt keltett Szlovákiában, hogy a TASR szlovák hírügynökség hírt adott a Ľudové noviny című, a magyarországi szlovákok hetilapja és netlapja (luno.hu) összeállítása alapján arról: egyedül a Jobbiknak van konkrét elképzeléseket tartalmazó kisebbség-politikai programja. A magyar kisebbségre oly érzékenyen figyelő, a választásokon induló pártok többsége azonban megfeledkezett a Magyarországon őshonos kisebbségekről, azaz elképzeléseik általánosságokban merülnek ki, némelyüknek a kisebbségpolitika pedig egyenlő a cigánypolitikával. A pártok véleményeinek összevetéséből kitűnik, hogy a magyarországi szlovákok akkor járnának a legjobban, ha a Jobbikra szavaznának. A választásokra készülő Magyarország és Szlovákia között ismét feszültséget okozhat az a botrány, amely azután robbant ki Szlovákiában, hogy kiderült: a választásokon induló hazai pártok közül csak a Jobbiknak vannak konkrét elképzelései a magyarországi kisebbségekkel kapcsolatban, a többiek leragadtak az általánosságoknál. Magyarországon körülbelül egymillió ember tartozik valamely nemzeti vagy etnikai közösséghez, ezért igen fontos volna számukra, hogy őket is megszólítsák a választásokon egymással versengő pártok. A pártoknak, amelyek nyolc vagy éppen tizenkét éve még egymást próbálták meg túllicitálni kisebbségi programjuk hosszúságával, mára teljesen felhagytak ezen szokásukkal, annyira, hogy a többségük rövidített programja nem is tartalmaz ilyen fejezetet. Az a tény viszont, hogy a TASR a címlapján hozta a felmérés eredményét, érzékelteti: a szintén választásokra készülő Szlovákiában élénk figyelemmel kísérik a magyarországi kampány híreit, és a Zipp.hu információja szerint radikális szlovák politikusok már a szlovákiai magyarság számára juttatott támogatások elvonását kezdték el szorgalmazni a hírek hallatán. A 13 elismert hazai kisebbség semmibevétele így könnyen az ott élő magyarok hátán csattanhat. A szlovák hírügynökség anyagát terjedelmes cikkben közli az egyik legolvasottabb szlovákiai hírportál, a SME liberális napilap online változata (www.sme.sk), valamint a gazdasági kérdésekkel foglalkozó hnonline.sk.

www.luno.hu - 5 millió látogató

2010. március 16. - (oik.hu)

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár hírlevele

Árgyelán Erzsébet - nemzetiségi referens

Az OIK Nemzeti és etnikai kisebbségi adatbázisának forrásdokumentum-anyaga magában foglalja a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek periodikumait, így a magyarországi szlovákok anyanyelvű hetilapját, a Ľudové noviny-t is. A nyomtatott újság internetes portálja, a - www.luno.hu - 2004 októberétől van jelen a világhálón (megtalálható az OIK linkgyűjteményének kisebbségi linkjei között is). A netújság látogatóinak száma ez év február 27-én elérte az 5 milliót! A portál többletét a nyomtatott hetilaphoz képest a napi frissítés, a tárgyszavas keresési lehetőség és az elektronikus archívum jelenti, amely az újság régebbi számainak anyagát is tartalmazza; továbbá az alapító-szerkesztő, Imrich Fuhl, szlovák és magyar nyelvű Tallózó / Sajtószemle tematikus összeállítása szlovák és magyar nyelvű lapokból. Az OIK adatbázisa az 1992-2009 közötti időszakból 3398 kisebbségi - elsősorban a magyarországi szlovák kisebbségre vonatkozó - témájú rekordot jegyez a forrásdokumentumból. Az utóbbi időben bevitt cikkek leírása már tartalmazza az elektronikus elérhetőséget is.

Hajrá, műfordítás! - Mit tehet a szépirodalom a szlovák-magyar jó viszonyért?

2010. március 11. - (nyest.hu)

A műfordítónak írói véna kell. Vagy inkább artéria: verőér - mondja a konferenciamoderátor az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének rendezvényén. Ha pedig ez megvan, nincs más hátra, mint nemcsak alkotni és gyarapítani, de hatni is. Értékes gondolatok, aktív hallgatóság, élénk beszélgetés: egy jó konferencia ismérvei. Nem csoda hát, ha a szervezők elégedettek az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének tegnap lezajlott rendezvényével. Bár sokszor elhangzik, a fordítás piacán csak kevéske és meg nem becsült helye van a műfordításnak, a számadatok - és a termékeny párbeszédek - mégis sok jóval kecsegtetnek. Szépirodalmi barangolás a műfordítás határok nélküli világában - ezt a címet kapta a szlovák-magyar kapcsolatokra (is) fókuszáló konferencia. „Már csak azért is mondhatjuk értékesnek a rendezvényünket, mert a résztvevőknek sikerült más-más megközelítésben bemutatniuk egy-egy kérdést és hozzátenni a maguk részét a panelbeszélgetésekhez” - mondja Kenéz Győző, az esemény moderátora. Ez már önmagában is siker egy szervezőnek, de úgy értékelik, ezesetben még annak is örülhetett hallgató és előadó egyaránt, hogy sikerült bevonni, aktiválni a hallgatóságot. Így aztán párbeszéd alakult ki, és szót kaphatott mindenki - akár pozitívumoknak, akár problémáknak akart hangot adni. Az egyik leggyakrabban felvetett probléma a műfordítás kapcsán, hogy nem kapnak elég támogatást az erre irányuló képzések, de az is felmerül, hogy fontos lenne erősebb marketinggel megtámogatni a műfordítói munkát. A kiadók persze folytatnak marketing-tevékenységet, de ahogy például Szigeti László, a Kalligram Kiadó igazgatója fogalmaz: nekik olvasókra kell vadászniuk, nem pedig fogyasztókra. Nos, a kiadóknak mindenesetre módjuk van a támogatás megszerzésére: mint Jancsi Beáta főszervező mondja, a műfordítás terén magánszemély ugyan nem pályázhat, de fordítási csoport és kiadó igen. Jelenleg a Kultúra Program második, 2007-től 2013-ig tartó szakasza tart, és ezen belül eddig 1171 szépirodalmi fordítás készült el. A közelmúltban csatlakozott országok nyelvei célnyelvként előnyt élveznek - többek között ezért is büszkélkedhetünk azzal, hogy 2009-ben a legtöbb könyvet magyarra fordították le a projekt keretein belül. A tavaly támogatott műfordítási munkák fele egyébként bolgárra, magyarra, litvánra és szlovénra készült. A forrásnyelvek között persze az angol, a francia és a német a nyerő - és nem véletlen, hogy ekkora jelentősége van az úgynevezett domináns európai nyelveknek. Ahogy Kenéz Győző fogalmaz, olyan jól sikerült a vigyázó szemünket Párisra vetni, hogy ma is igen komoly szerepe van a nagy nyelveknek a kisebb európai kultúrák és irodalmak közötti közvetítésben. Általában jóval hamarabb kerül el a magyar olvasókhoz tehát az a szlovák verseskötet, amit például már lefordítottak németre. Ha pedig már szlovák-magyar viszonyról van szó, a politikai jelen kikerülhetetlennek tűnik. Ez azonban - mondja Kenéz Győző - inkább csak az utalások szintjén érződik egy ilyen rendezvényen. Nem szabad megfeledkezni azonban arról - teszi hozzá -, hogy a műfordítók és a kultúrák közötti jó viszony igenis hathat a politikai mentalitásra is.

„Duna Tévét” a szlovákoknak!

2010. február 16. - (sita)

Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettes szerint a külföldi szlovákoknak szánt tévéközvetítésről pénzügyi kalkulációk, szatelit- és internetes közvetítés lehetővé tétele függvényében születhet végső döntés. Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes még ebben az évben szeretné beindítani a külföldi szlovákoknak szánt tévéközvetítést. Az európai ügyekért, emberi jogokért és kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes ma tárgyalt a kérdésről Vilma Prívarovával, a Külföldi Szlovákok Hivatalának elnökével. Amint arról a SITA hírügynökséget Michal Kaliňák, a kormányfő helyettesének szóvivője tájékoztatta, a mai megbeszélésen felvázolták, mit tartalmazzon, milyen legyen a műsorszerkezete és milyen műszaki megoldás révén juttassák el a műsort a külföldi szlovákokhoz. „A közvetítés műszaki része a kormányfő helyettese szerint több változatban is felmerült“ - mondta Kaliňák. A Külföldi Szlovákok Hivatala a szatelit- és az internetes közvetítést is megfelőnek tartja. A külföldi szlovákoknak szánt tévéközvetítésről Čaplovič február elején tárgyalt Štefan Nižňanskýval, a Szlovák Televízió vezérigazgatójával. Nižňanskýt arról tájékoztatta, hogy elsősorban a műszaki megoldást kell megtalálni, mert a közvetítés tartalmi része már körvonalazódik.

A szerbek kisebbségi státust kaptak Szlovákiában

2010. február 9. - (mti)

Nemzeti kisebbségi státust kaptak a Szlovákiában élő szerbek a szlovák kormány döntésével, Dusan Caplovic miniszterelnök-helyettes javaslatára - közölte keddi nyilatkozatában a szerb diaszpóra ügyeinek minisztériuma. A tárca vezetője, Srdjan Sreckovic közölte, hogy a státus megszerzésével a szerb nemzetiségűek a nemzetközi jog és nemzetközi egyezmények alapján védettséget szereztek nemzetiségi, nyelvi, vallási, politikai és szociális hátterű megkülönböztetésekkel szemben. Korábban a magyar, a cseh, a lengyel, az ukrán, a roma közösség, illetve más közösségek szereztek nemzeti kisebbségi státust Szlovákiában - állapította meg a belgrádi nyilatkozat.

Kállai Ernő találkozója a Magyarországon élő 13 kisebbségi közösség anyaországbeli nagyköveteivel

2010. február 10. - (mti)

A Szlovák Köztársaság budapesti nagykövete, Peter Weiss meghívására Dr. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa szakmai tanácskozáson vett részt, melyen a Magyarországon élő 13 kisebbségi közösség 9 anyaországbeli nagykövete is jelen volt. A megbeszélés során áttekintették a magyarországi kisebbségek helyzetét, valamint az ombudsman beszámolt az elmúlt évben zajlott átfogó vizsgálatainak eredményeiről; úgymint az etnikai adatkezeléssel és a kisebbségek kulturális jogainak érvényesülésével kapcsolatos vizsgálatokról. A tanácskozás résztvevői külön kitértek a kisebbségek parlamenti képviseletének kérdésére, valamint a lehetséges jövőbeli esélyekre a kisebbségek identitásának megőrzésére vonatkozóan.

Ilyen népszámlálás még sosem volt és többet nem is lesz

2010. február 12. - (stop.hu)

A 2011-es népszámlálásnál új technikákat vet be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH): megjelenik az önkitöltő és az online kérdőív, és elképzelhető, hogy piackutató cégek kérdezőbiztosai is részt vesznek az összeírásban - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Belyó Pál, a hivatal elnöke. A gazdasági napilap pénteki számában megjelent interjúban Belyó Pál közölte: az előzetes próbafelvételek során a KSH felmérte az önkitöltős kérdőívek létjogosultságát, s azt tapasztalta, hogy a lakosság akár negyven százaléka is hajlandó önkitöltős és/vagy online módon részt venni a népszámlálásban. Ezen felbuzdulva a 2011-es népszámlálás során a háztartások megkapják a kérdőívet és azt visszaküldhetik postán vagy e-mailben. A kérdezőbiztosok csak azokat fogják felkeresni, akik nem válaszoltak. Belyó Pál arról is beszélt, hogy véleménye szerint lehetséges, hogy ez lesz az utolsó teljes cenzus, ugyanis tíz év múlva szakmai érvek alapján megvalósítható a regiszteres népszámlálás, azaz az adatok állami nyilvántartásokból való kinyerése. Az elnök szerint a 2011-es egy nagyon olcsó népszámlálás lesz, lakosonkénti költsége öt euró. A fejlettebb országok ennek három-négyszeresét is elköltik. A 17 milliárd forintos költségvetés reálértéken kisebb, mint a 2001-es népszámlálás költsége volt - olvasható a Napi Gazdaságban.

















.
.
.
.
.
.
.
........................................................................................................................................