Imrich Fuhl válogatásában

Čaplovič visszautasítja a Fórum Intézet
sajtótájékoztatóján elhangzottakat

2010. május 4. - (Új Szó)

Dušan Čaplovič kisebbségekért is felelős miniszterelnök-helyettes visszautasítja a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet „felületes és demagóg” értékelését a jelenlegi kormány kisebbségpolitikájáról. Erről Michal Kaliňák, a kormányalelnök szóvivője közleményben tájékoztatta az Új Szó Online-t. A miniszterelnök-helyettes több ponton kifogásolja a Fórum Intézet keddi sajtótájékoztatóján elhangzottakat. A többi közt azt állítja, hogy olyan „tendenciózus” állítások hangzottak el, amelyek megfogalmazói a magyar pártokhoz közel álló személyek. Éppen ezért fellépésük csak újabb bizonytéka annak, hogy a civil szervezeteket politikai célokra használják fel.

Dušan Čaplovič a Fórum Intézet értékeléséről

2010. május 4. - (sita)

Dušan Čaplovič, a Szlovák Köztársaság kormányának a művelt társadalomért, európai ügyekért, emberi jogokért és kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettese elutasítja a kisebbségi politika helyzetének azt az értékelését, amelyet ma tett közzé a Fórum Kisebbségkutató Intézet. Az értékelést felületesnek és demagógnak tartja. Petőcz Kálmán a Fórum mai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy „A kormány gyakran cseréli fel a kisebbségi jogok minőségi paramétereit a mennyiségiekkel. „Mi a hatékonyságról beszélünk, amit a kormány a kisebbségi iskolák, színházak és egyebek számával helyettesít“. Čaplovič ezt elutasítja. „A miniszterelnök-helyettes emlékeztet arra, hogy a kisebbségi politikában a kormánynak nem az a feladata, hogy evezzen, hanem hogy kormányozzon“ reagált Petőcz kijelentéseire Čaplovič szóvivője, Michal Kaliňák. A kormány alelnöke kétségbe vonja a Fórum Intézetnek azt az állítását is, hogy hiányzik a kultúrák közötti párbeszéd. Azt az állítás meg szinte nevetségesnek tartja, hogy „nincsenek meg a hatékony mechanizmusai annak a végrehajtására, hogy a nemzeti kisebbségek részt vehessenek a döntéshozatalban“. Čaplovič azzal a kormány kisebbségi tanácsában eszközölt változtatással érvel, amelyet a 2006-os választások után hajtottak végre. Azt állítja, hogy egyenjogúsítottak minden kisebbséget. „Nem fordulhat elő az, ami az elődje, Csáky Pál idején természetes volt, hogy a legnagyobb befolyása a magyar kisebbségnek volt, a többiről meg akár a távollétükben is dönteni lehetett,“ szögezi le Kaliňák szóvivő. Hozzáteszi, hogy Čaplovič számára nem az a fontos, hogy a legnépesebb kisebbséget támogassa, hanem az olyan kisebb népcsoportokat, amelyeknek nincs saját államuk és az Európai kisebbségi vagy regionális nyelvek kartájának értelmében kiemelt gondoskodásra van szükségük. A Fórum Kisebbségkutató Intézet ma kijelentette, hogy az utóbbi négy évben a kisebbségi jogok színvonala csökkent és elmélyült a szociális eltávolodás. Szlovákiában hiányzik a kisebbségi közösségek hosszú távú fejlődéséhez a törvényi, az intézményes és a politikai garancia. A Fórum bírálja a kormányt amiatt is, hogy a saját önazonossági elképzeléseit akarja rákényszeríteni a kisebbségekre. „A miniszterelnök-helyettes elutasítja azokat a tendenciózus és célzatos állításokat, melyeknek szerzői a magyar politikai pártokhoz közeli emberek. Éppen ezért úgy viszonyul hozzájuk, mint annak a bizonyítékához, hogy a civil szektort politikai célokra használják fel“, mondta Kaliňák.

Fórum Intézet: Romlott a kisebbségek jogbiztonsága Szlovákiában

2010. május 4. - (mti)

Romlott a nemzeti kisebbségek jogbiztonsága az utóbbi négy év alatt Szlovákiában - állítja a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet. Petőcz Kálmán, az intézet programigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovák kormány a nemzeti kisebbségi jogok minőségi mutatóit gyakran mennyiségi mutatókkal cseréli fel. „Míg mi a hatékonyságról beszélünk, addig a kormány a kisebbségi iskolák, színházak és hasonlók számáról beszél” - jelentette ki Petőcz keddi pozsonyi sajtóértekezletén. Szerinte a helyzet megváltoztatása addig nem lehetséges, amíg a politikusok a kisebbségi jogokat külön kategóriaként, s nem az alapvető emberi jogok részeként értelmezik. A Fórum Intézet helyzetértékelése azt mutatja, hogy Robert Fico kormánya idején tovább mélyült a „társadalmi különbség” a szlovák és a magyar etnikum között. „Nem arról beszélünk, hogy társadalmi különbség van egy zsolnai szlovák és egy révkomáromi magyar között, hanem arról, hogy ez működik a révkomáromi szlovák és a révkomáromi magyar között” - jegyezte meg Petőcz. Három témakör van, amelynek problémáit - figyelembe véve az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretszerződését - hosszú távon nem kezelik megfelelően, és nincsenek megoldva. Petőcz megjegyezte: a keretszerződés alapján a nemzeti kisebbségeknek joguk van nemzeti identitásuk fejlesztésére. „Ezért, ha az állam csak a status quot kívánja megőrizni, akkor az azt jelenti, hogy feladta a fejlődést. A probléma abban áll, hogy az eredeti állapotot sem sikerült megőrizni” - fejtette ki a volt diplomata. Robert Fico kormánya hivatalba lépésekor 2006-ban nyilvánosan megígérte: kormánya megőrzi a nemzetiségi jogok akkori szintjét. A második problémakör, hogy a keretszerződés 15. cikkelye kimondja: a kisebbségeknek joguk van beleszólni az őket érintő döntésekbe. „A politikai elit az utóbbi négy évben mintha megpróbálta volna saját maga meghatározni, milyen legyen egy nemzeti kisebbség identitása. Nincs megfelelő mechanizmus arra, hogy a kisebbségek részt vegyenek az őket érintő ügyekről hozott döntésekben” - mutatott rá Petőcz. A harmadik, de legnagyobb problémának a kultúrák közti párbeszéd hiányát nevezte. „Ennek elemei teljességgel hiányzanak a mai oktatási rendszerből” - szögezte le. Hangsúlyozta, hogy a kultúrák közti párbeszédre elsősorban azokban a régiókban van szükség, ahol a szlovákok és a kisebbségek együtt élnek. A Fórum Intézet úgy látja, hogy a nemzeti kisebbségi közösségek hosszú távú fejlődéséhez Szlovákiában nincs meg a megfelelő jogi, intézményi és politikai keret és háttér, s a megoldatlan problémák rendszerint társadalmi feszültségekhez vezetnek.

Csáky: Az MKP képviselői május végén találkoznak Orbánnal

2010. május 4. - (mti)

Orbán Viktor és a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselői várhatóan május végén találkoznak - közölte a pozsonyi TASR hírügynökséggel Csáky Pál, az MKP elnöke kedden. „Valószínűleg május utolsó hetében lesz a találkozó. A pontos dátum még nincs meghatározva” - mondta Csáky. Hozzátette: lényegében Fidesz-MKP-találkozóról van szó, amelyre Orbán Viktortól kapott meghívást a szlovákiai magyar párt. Csáky szerint a találkozó fő témáját a két párt jövőbeni együttműködése fogja jelenteni, illetve a Fidesz meghallgatja az MKP véleményét a magyar kormány jövőbeni tevékenységével kapcsolatban. Hozzátette: azzal számol, hogy a Fidesz június végéig az összes szomszédos országban élő magyar kisebbség politikai pártjainak, illetve társadalmi szervezeteinek a képviselőivel is találkozik. „Biztos, hogy beszélgetéseink témája lesz az is, hogyan látjuk mi a helyzetet, illetve milyen kockázatok várnak szerintünk a magyar kormányra” - magyarázta Csáky. Szerinte az MKP már hosszabb ideje szorgalmazza a szlovák-magyar kapcsolatok állapotának a megvitatását. „Esély van arra, hogy az új szlovák kormánnyal új szakasz kezdődjön a viszonyban. Ez nagyban a szlovák kormány összetételétől függ majd, illetve, hogy meglesz-e a politikai akarat Pozsonyban” - fejtette ki az MKP elnöke. A szlovákiai magyar párt javasolni fogja Orbánnak, hogy a határon túli magyarok kettős állampolgárságának kérdését először vitassa meg a szomszédos országokkal. Csáky szerint erre azért lenne szükség, hogy ne keletkezzen újabb feszültség a kétoldalú kapcsolatokban, illetve ne lehessen visszaélni a témával. Azt mondta, hogy a határon túli magyarok nem kapnak tömegesen magyar állampolgárságot, hanem egyéni kérelem alapján.

Navracsics egy „közbülső utat” támogatna a kettős állampolgárok ügyében

2010. május 2. - (mti)

Navracsics Tibor szerint a kettős állampolgárságot szerzők számára biztosítani kellene a választójogot is, ha Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek. A leendő kormányfő-helyettest a Magyar Televízió A szólás szabadsága című műsorában vasárnap este a határon túli magyarságot érintő, a kettős állampolgárságról hozandó törvényről kérdezték. Navracsics Tibor a Fidesz-KDNP elképzeléseiről szólva elmondta, a politikai rendszer reformját szolgáló törvények között van a kettős állampolgárságról szóló törvény is. Mint mondta, ez régi adósság, és jelezte azt is, hogy Magyarországon ebben az ügyben konszenzus van. Arra a kérdésre, hogy ez egyben szavazati jogot is jelentene-e, elmondta, kétféle állampolgárság létezik; az egyik fajtája, amikor nem adnak szavazati jogot, ám ez esetben „másfajta” állampolgárságot jelent, mint az általános. Elmondta, a lakóhelyre való tekintet nélkül is adható szavazati jog az állampolgársággal együtt, ilyen létezik például a horvátoknál. Közölte, ő egy „közbülső utat” támogatna. E szerint aki Magyarországon lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, arra az általános választójogi szabályok lennének érvényesek. Ez pedig azt jelenti, „ahogy egy magyar állampolgár, úgy egy kettős állampolgár is tudna szavazni” - mondta Navracsics Tibor.

Gašparovič aláírta az állami jelképekről szóló módosított törvényt

2010. május 4. - (mti)

Ivan Gašparovič szlovák államfő kedden aláírta az állami jelképekről szóló módosított törvényt, amelyet a múlt héten fogadott el a pozsonyi parlament. A jogszabályba a kormányfő javaslatára beépítették a sokat vitatott hazafiassági törvény több elemét is. A törvény, amelyet csak a koalíciós képviselők szavaztak meg az ellenzék bojkottja mellett, szeptember elsején lép hatályba. A módosított törvény értelmében az állami, az egyházi és a magániskolákban a megfelelő helyen elhelyezik az állami zászlót, a himnusz szövegét és az alkotmány bevezetőjét. A hazafiassági törvény csak az állami iskolákra vonatkozott volna, de a jelképeket minden osztályban el kellett volna helyezni. A jogszabálynak megfelelően az állami zászlót és az alkotmány bevezetőjét azokban a helyiségekben is el kell helyezni, ahol a különböző szintű önkormányzatok üléseznek. A himnuszt a Szlovák Nemzeti Tanács (a parlament), a kormány és az önkormányzati képviselőtestületek ülése előtt el kell majd játszani. Az iskolákban a tanév kezdetén és a tanév végén hangzik majd fel a himnusz. A hazafiassági törvény szerint minden hét elején el kellett volna játszani. A hazafiassági törvénytől eltérően a jelképekről szóló módosított jogszabály az állami alkalmazottakat nem kötelezi hűségeskü tételére új munkahelyük elfoglalásakor. A himnuszt sem kell eljátszani minden sportesemény, csak a fontosak előtt. A közszolgálati televízióban és rádióban éjfél körül kell eljátszani a himnuszt. Az állami jelképekről szóló törvény módosítását Robert Fico kormányfő javasolta, s a múlt kedden a parlament gyorsított eljárásban tárgyalta meg és hozott döntést róla.

Gašparovič aláírta a jelképtörvényt

2010. május 4. - (Új Szó)

Ivan Gašparovič aláírta a jelképtörvény módosítását, amelybe Robert Fico kormányfő javaslatára „átemelték” az SNS formálisan elutasított hazafiassági törvényének legtöbb rendelkezését. Az állami jelképekről szóló jogszabály szeptember elsején lép hatályba. Az SNS-es hazafiassági törvény előírta volna, hogy a szlovák himnusszal kell kezdeni a tanítási hetet az iskolákban, valamint az önkormányzati, parlamenti és kormányüléseket, falugyűléseket is. Elrendelte volna, hogy minden egyes tantermet fel kell díszíteni az állami jelképekkel, sőt, az alkotmány bevezető szakaszának a szövegét is kötelező lenne kifüggeszteni. A jogszabály nemcsak a szlovákiai magyarok, hanem a szlovák közvélemény nemtetszését is kiváltotta. Elemzők szerint Fico az ellenállás miatt kérte az államfőt, hogy a jogszabályt ne írja alá, pedig azt márciusban a parlamentben még az ő pártja is támogatta. A kormányfő javasolta, hogy Slotáék törvényéből emeljenek át rendelkezéseket egy korábbi, az állami jelképekről szóló törvénybe. Fico tervezetét április végén sürgősségi eljárással jóvá is hagyták a parlamentben - csak a kormánypárti képviselők szavaztak igennel. Ján Slotáék is, bár sérelmezik, hogy az ő törvényüket elvetették. A jelképtörvénybe végül az került, hogy az állami tanmenetet követő iskolák, a parlament és az önkormányzatok „megfelelő helyén” el kell helyezni a nemzeti lobogót, valamint a himnusz szövegét és az alkotmány bevezető szakaszának a szövegét. Ugyanez vonatkozik a tantermekre is azzal a különbséggel, hogy azokban nem kell zászlónak lengenie, de a lobogót ábrázoló képet kötelező kirakni. A himnuszt nem hetente kell meghallgatni az iskolákban, hanem csak a tanév kezdetén és végén. Ugyanezt kell tennie a parlamentnek és minden önkormányzatnak is a megbízatási időszak elején és végén. A közszolgálati Szlovák Rádióban és Szlovák Televízióban minden éjjel fel kell csendülnie a himnusznak, és ugyanez kötelező a turisztikai és sportrendezvények kezdetén is.

Sme: A nemzetiségi jogok terén a Fico-kormány nem tartotta be ígéreteit

2010. május 4. - (mti)

A szlovák kormány nem tartotta be ígéretét, miszerint a nemzeti kisebbségi jogok terén megtartja azt a szintet, amelyet 2006-ban elődjétől örökölt - vélekedik a Sme című szlovák liberális napilap keddi elemzésében. „A kormány politikája szöges ellentétben állt ígéreteivel. Maguk a koalíciós pártok voltak azok, amelyek a leginkább ösztönözték a nacionalizmust és az idegengyűlöletet” - állítja Peter Morvay, az elemzés szerzője. Rámutatott, hogy a Robert Fico vezette kormánynak az elmúlt négy évben tett lépései „érezhetően csökkentették a kisebbségi jogok szintjét, a nem egyértelmű törvények jogi bizonytalanságot keltettek a kisebbségek körében, és megfélemlítő hatásuk volt”. A kabinet a nemzetközi megállapodásokat azok szellemével ellentétesen értelmezte: míg a dokumentumokban a kisebbségi jogok minimumát rögzítették, addig a kormány azokat olyan maximumként értelmezte, amelyet még be kell tartania, nehogy nemzetközi szinten ellehetetlenüljön. „A kormány igyekezett etnikailag egységessé tenni az ország lakosságát, s a kisebbségnek az állam ellenségeként való megjelenítésével szembeállította a kisebbséget a többséggel. A támogatási politika terén diszkriminálták a magyar kisebbséget és azokat a községeket, amelyekben a magyarok a lakosság jelentős részét teszik ki. A kormány képviselőinek és az államfőnek a kijelentései, miszerint a magyar kisebbséghez tartozó személyek egy része nem magyar, ráadásul a szabad identitásválasztás elvét is megkérdőjelezték” - húzza alá a szerző. „Az Európai Unióban valószínűleg egyedi helyzet alakult ki azzal, hogy a kisebbségi jogok védelmezésével megbízott kormányfőhelyettes (Dušan Čaplovič) a jogok korlátozását védelmezte és támogatta” - olvasható a cikkben. Čaplovič a lap szintén keddi számában közölt interjúban a bírálatokat elutasította, s azt állította, hogy a magyarok helyzete Szlovákiában jó, s a kormány nemzetiségi politikája megfelel a nemzetközi szokásoknak. „Nincs semmiféle probléma” - állítja a kormányfőhelyettes. Morvay elemzésében rámutat arra is, hogy a magyar kártyát Szlovákiában gyakorlatilag az összes politikai párt használja, míg a roma kártyát nyíltan egyelőre csak a Szlovák Nemzeti Párt (SNS).

Szorgalmazni fogja új kisebbségvédelmi törvények elfogadását az MKP

2010. április 30. - (mti)

A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) kulturális alelnöke szerint az MKP a következő választási időszakban négy olyan törvény elfogadását fogja szorgalmazni, amelyek javítanák a Szlovákiában élő nemzetiségek helyzetét meghatározó jogi, intézményi kereteket. Szükség van egy komplex kisebbségvédelmi törvényre, a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát és kultúrájának finanszírozását szabályozó törvényekre, valamint egy jogszabályra a Csemadokról - fejtette ki Biró Ágnes a párt választási programját bemutató sajtóértekezleten pénteken Pozsonyban. Az MKP szorgalmazni fogja egy országos kisebbségi népművelési intézet és a kisebbségi ombudsman intézményének a létrehozását is.

Csáky: Rossz volt a Fico-kormány kisebbségi politikája

2010. május 3. - (mti)

Csáky Pál szerint rossz volt a Robert Fico vezette kormány kisebbségi politikája, s az elmúlt négy évben gyakorlatilag semmiféle pozitív eredményt nem ért el. „Inkább rontottak azon a viszonylag jó helyzeten, amelyet 2006-ban örököltek” - jelentette ki a Magyar Koalíció Pártjának elnöke abban az interjúban, amelyet a pozsonyi TASR hírügynökség közölt hétfőn. Csáky, aki a Mikulás Dzurinda vezette előző kormány alelnökeként a kisebbségi ügyeket is felügyelte, úgy véli, hogy ez a fejlemény nem írható csupán utóda, Dušan Čaplovič számlájára, hanem elsősorban annak eredménye, hogy a Szlovák Nemzeti Párt tagja volt a kormánykoalíciónak. A magyar politikus nagyon sajnálja, hogy Fico nem tartotta be nyilvános ígéretét, hogy a kisebbségi politikában fenntartja az örökölt status quót. Megemlítette: nem hozták létre például a kisebbségügyi hivatalt, ami a kormányprogramban szerepelt. Čaplovič ezt részben a gazdasági válsággal magyarázta, amiért a kormány nem növelni, hanem inkább csökkenteni igyekezett a hivatalok számát. Szinte semmi sem valósult meg a tervekből, vélekedett Csáky. „Épp ellenkezőleg, olyan államnyelvtörvényt fogadtak el, amely feszültséget és elégedetlenséget váltott ki, s megbontotta a nyelvek közti egyensúlyt. És ezt nemcsak én mondom, hanem Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa is” - mutatott rá az MKP elnöke. A kulturális miniszter - fejtette ki Csáky - szinte havonta olyan dolgokat művelt, amelyekkel „ingerelte a magyar nemzetiségű pedagógusokat és szülőket”. A régiópolitikában egyértelmű volt, hogy az állami vagy az európai uniós pénzt a pártok szerint osztják szét, „amit elfogadhatatlannak tartok”. A politikus arra is rámutatott, hogy az elmúlt négy év alatt romlott az európai alapok kihasználtságának szintje. A TASR hétfőn egy Dušan Čaplovič-csal készült interjút is közölt, amelyben a kisebbségi ügyekért is felelős miniszter nagyon pozitívan értékelte a pozsonyi kormány elmúlt négy évi kisebbségi és emberi jogi politikáját, s azt állította, Szlovákiának nincs miért szégyellnie magát.

Genetikailag nincs különbség magyar és szlovák között

2010. május 2. - (Ötvös Zoltán - NOL (Népszabadság))

Honnan jöttünk, honnan származunk? Mikor és hol alakult ki a modern ember? Miért hasonlítunk egymásra, és miért vagyunk mégis annyira különbözőek? Létezik-e tudományos magyarázat a különböző emberi populációk eredetére? - ezekre a kérdésekre ad választ Raskó István professzor, az MTA Szegedi Biológiai Központ tudományos tanácsadója, aki szerint nincsenek magyar gének, a rasszizmus pedig genetikai képtelenség.

- Kezdjük az elején. Honnan jöttünk?

- A menetrend nagyon egyszerűnek tűnik: néhány ezer, esetleg pár tízezer ember Kelet-Afrikából mintegy 190 ezer évvel ezelőtt elindult Ausztrália, illetve Közel-Kelet felé. Egyesek Ausztráliából Ázsia felé vették az irányt. E csoport néhány tagja - nagyjából negyvenezer évvel ezelőtt - Európába érkezett, akikhez később a Közel-Keletről érkezők csatlakoztak. Tizenötezer éve az akkor még magasabban fekvő Bering-szoroson átkelve benépesült Amerika is. Azt, hogy ezt ilyen egyértelműen kijelenthetjük, hatalmas szerepe volt az éppen tíz éve befejeződött Humán Genom Programnak. Ez a program vállalta fel, hogy feltárja, meghatározza az ember génkészletét.

- Tíz év elég hosszú idő ahhoz, hogy az ember leltárt készítsen az eredményekről, hogy vajon mit adott az emberiségnek, az orvostudománynak?

- Az utóbbi kérdésre nagyon egyszerű a válasz. Nem túl sokat. Most azt látjuk, hogy a program sokkal többet nyert a betegségekből, mint a betegségek a programból. Hihetetlen nagy várakozások voltak a program megszületésekor: rövid időn belül meghatározhatjuk a genetikai betegségek hajlamosító tényezőit, új gyógyszerek jelennek meg. Ezek az ígéretek csak részben teljesültek - néhány gyógyszer elkészült, de közel sem állunk ott, mint azt a program irányítói remélték. A legnagyobb eredménye a programnak az emberi népcsoportok genetikájának megértése, illetve annak feltárása, hogy ezek között a népcsoportok között milyen genetikai változatok vannak, és ezek a változatok vajon hozzájárulhatnak-e ahhoz, hogy bizonyos népcsoportok egyes betegségekre nagyobb hajlamot mutatnak, mint mások?

- Meg lehet-e határozni Ádám és Éva genetikai készletét?

- Ha nem is a két mitológiai szereplőét, de annak a két embernek az eredetét nagyjából igen, akiktől mi mindannyian származunk. Az anyai öröklést mutatja az úgynevezett mitokondriális DNS, amely anyáról leányra száll. Az időben visszafelé haladva eljuthatunk egy alapító ősanyához, akit úgynevezett mitokondriális Évának szoktunk nevezni. Fontos, hogy ez az Éva nem az egyetlen nő volt, aki abban az időben élt. A többinek viszont nem maradtak fenn utódai, vagy megette őket egy ragadozó. Az ős-Éva valamikor 120-170 ezer évvel ezelőtt élhetett Kelet-Afrikában. Ugyanilyen logika alapján, az apáról fiúra szálló Y kromoszóma is visszavezethető ős-Ádámhoz, aki egykoron találkozott ős-Évával. A két ős története átfedi egymást.

- Milyen módszerekkel dolgoznak a genetikusok?

- Az emberi népcsoportok rokonsági viszonyainak meghatározására két módszer használható. Az egyik, ma élő emberi populációk tagjaitól gyűjt mintákat - ezek lehetnek elzárt közösségek, illetve keveredéssel létrejött csoportok. Az első csoportra jó példák az izlandiak, Csendes-óceáni szigetek lakói, utóbbira az európaiak, amerikaiak, ázsiaiak. A genetikai jelek alapján meghatározható, hogy ki honnan származik. Azt is vizsgálhatjuk, hogy a kisszámú alapító, letelepedő által létrehozott népcsoport génmintázata mit mutat az adott területen ma élő népcsoportéval összehasonlítva. Ehhez hihetetlen technikai apparátus kell.

- Mi az előnyösebb, az izoláció, vagy a keveredés?

- Az alapító ősök hatása genetikai betegségek feldúsulásában jelentkezik a leglátványosabban. A Csendes-óceán egyik atollja, a Pingelop-atoll különös hely. Egy tájfun a hétszáz fős lakosságot szinte teljesen elpusztította, mindössze húszan maradtak életben. A túlélők egyike teljes színvak volt, akinek e genetikai betegsége a ma élők jelentős részében kimutatható. Az Atlanti-óceánban fekvő Tristan da Cunha nevű sziget lakóit egy vulkáni kitörés miatt Angliába telepítették át. Kiderült, hogy a háromszáz fős közösség fele asztmás volt. Miért? Mert a benépesítő néhány alapító - kalózok és kurtizánok - egyike asztmás volt. Az izoláció tehát feldúsíthatja a káros hatásokat, a keveredés ugyanakkor kihígítja a populációban egyébként meglévő genetikai betegség hajlamot. Minél keveredettebb egy populáció, annál kevésbé fordulnak elő benne viszonylag ritka genetikai betegségek. A keveredéssel létrejött egyedek tehát életképesebbek, mint az elzárt, „beltenyésztett” közösségek lakói.

- Éveken át vezetett egy kutatást, amely a honfoglalás-kori magyarok és a most élők genetikai állományát hasonlítottan össze. Mire jutottak?

- Hatvannyolc honfoglalás kori csontot elemeztünk. Ez a mintaszám a világon lefolytatott hasonló célú elemzések között a harmadik legteljesebb. Ezek alapján van egy képünk a honfoglalás kori magyarokról, ami további elemzésekkel pontosítható. Azt tudjuk, hogy az uráli népek férfiai között hatvan-hetven százalékban jelen van egy bizonyos genetika jellemző. Ez a bélyeg a ma élő északi finnugorok körében harminc-negyven százalékos arányban fordul elő. A ma élő magyarok és székelyek - 251 férfi mintáját elemeztük - esetében azt kaptuk, hogy mindössze egy székely férfi esetében volt kimutatható ez a jellemző. Ugyanakkor a hét honfoglalás kori férfi mintából négyben ott volt. Az anyai ág elemzése azt mutatta, hogy a minta 24 százalékában fordult elő ázsiai vonás, az összes többi európai jelleget mutat. A mai nők esetében viszont alig 3-5 százalékos arányban mutatható ki az ázsiai anyai eredet. Azaz felhígult az ázsiai génmintánk, döntően európai eredetű a génkészletünk. Viszont a honfoglaló magyarok nyelvét átvette az itt talált és azóta hozzákeveredett populáció.

- Genetikai téren van-e különbség a környező népekkel?

- Nincs. Amiben különbözünk, az a beszélt nyelv, de ennek nincs köze a genetikához. A magyar beszéd nem jelenti ugyanis azt, hogy az illetőnek magyar génjei vannak - kínaiak, törökök, afrikaiak is beszélik nyelvünket. Mellesleg nincsenek magyar, német, román, szlovák gének. Az embernek magának van egy génkészlete. Az emberi populáció tagjai egymással termékeny utódok létrehozására képesek. Látjuk, hogy nincs elkülönült afrikai, európai populáció, mert a különböző földrészek lakói képesek utódok nemzésére. Elkülönült magyar populációról csak kulturális, szociális, nyelvi alapon beszélhetünk, genetikai szempontból egy európai populációnak számítunk.

- A Honfoglaló gének című könyvében azt állítja, hogy genetikai képtelenség a rasszizmus. De mégis lehet benne valami, hiszen az emberek zömének valakit, valamit utálnia kell ahhoz, hogy ő személy szerint jól érezze magát.

- Az utálat alapja a politika, aminek nincs köze a genetikához. Aki rasszista, az tudományellenes, mert számomra, genetikus számára elfogadhatatlan elveket vall. Az emberi örökítő anyag megegyezése egyébként nem csak hétköznapi emberekre igaz, hanem a politikusokra is. Ennek tudomásul vétele talán segítene abban, hogy pártok, politikusok közötti ellentétek megszűnjenek, vagy csökkenjenek.

Sokakkal megtanítottam Tótkomlós hírét és nevét

Interjú Závada Pál íróval, Tótkomlós díszpolgárával

2010. április 24. - (Diós Zsolt - bekesmegye.hir6.hu)

Závada Pál 1954. december 14-én született Tótkomlóson. Gyermek és korai diákéveit a településen töltötte. A szegedi gimnázium után Pécsett közgazdaságtant, Budapesten szociológiát hallgatott. Első könyve, a Kulákprés című szociográfia 1986-ban jelent meg, áttörést és sikert a '97-es Jadviga párnája című nagyregény hozott. Irodalmi alkotásaiban folyamatosan visszaköszön Tótkomlós, a szülőfalu. A ma már városi ranggal büszkélkedő település napja alkalmából beszélgettünk az íróval.

- Ön Tótkomlóson született, gyermekkorát a településen töltötte. Milyen a kapcsolata ma a várossal? Milyen időközönként látogat haza? Tartja a kapcsolatot az itthoni rokonokkal?

- Édesapámék ott laknak ma is, ha csak tehetem, igyekszem meglátogatni őket meg a rokonokat, hazamenni abba a házba, ahol felnőttem. De a családon túl továbbra is érdekel engem maga Tótkomlós ugyanúgy, mint régen - és nemcsak azért, mert regényeim legfontosabb helyszínének modellje ez a falu (most már város), eddigi munkáim ezért sokat köszönhetnek neki, hanem azért is, mert igencsak drukkolok. Egyrészt annak, hogy az én kisvárosom semmiféle tekintetben ne sorvadjon, hanem fölemelkedjen, másrészt (önző módon) annak, hogy munkáimhoz továbbra is termékeny ihletőerőt nyerjek belőle.

- Milyen emlékek fűzik a városhoz? Milyen volt Tótkomlós a hatvanas években és milyen ma? Lát-e változást, esetleg fejlődést?

- Hogy mifélék az emlékeim, és milyen volt az én falum-gyerekkorom hatvanas éveiben, arról legtöbbet A fényképész utókora című regényemben árultam el - itt most pár mondatban mit is lehetne mondani. Boldog életem volt, ennek nyilván szüleim hajnaltól napestig tartó - de legalább nem hiábavaló - küszködése volt az ára, annyit játszhattam, olvashattam, firkálhattam és dúdolhattam, amennyit csak akartam. És ehhez ott volt fészeknek a család a húgommal meg a rokonság, voltak barátok, osztálytársak, biciklisták, nótafák és krónikások - no meg jó tanárok. Annak is drukkolok, hogy ez otthon a mai gyerekeknek is hasonlóan jó legyen. Hogy a változás - ebben is, másban is - tényleg fejlődés legyen. Mert hát hogy ne változna négy-öt évtized alatt egy település - de ha lehet, többet alakuljon a fölvirágzás, semmint a hanyatlás felé!

- A város nyilván büszke Önre, ezt bizonyítja, hogy 2000-ben díszpolgárrá választották. Mit szólt a kitüntetéshez, a számtalan díj között (pl. Kossuth-díj, József Attila-díj, Prima Primissima-díj) hova helyezi ezt?

- Természetesen boldoggá tett ez a kitüntetés - hogy hová helyezem?, - engem ez a díjam hatott meg leginkább. Váratlan volt, hazafelé mutatott, és az öröm azzal a fájdalommal járt, hogy édesanyám nem érhette meg. De annak külön örültem, hogy az indoklás nem közvetlenül csak az irodalmi érdemekről szólt, hanem arról, hogy mint (regény-, illetve film-) helyszínt sikerült sokakkal megtanítanom Tótkomlós hírét és nevét.

- A tótkomlósi gyökerek végigkísérik irodalmi pályáját (Kulákprés, Jadviga párnája, Milota, A fényképész utókora). Kutatás, emlékek, esetleg régi történetek, családi érintettség képezik az alkotások alapját?

- Mindez együtt - a legtöbbet e tekintetben is a családomnak, kivált édesanyámnak és apámnak köszönhetem, akik írásos és szóbeli emlékeikkel társszerzőim lettek. Csakúgy, mint a nemrég elhunyt Lopusni Bandi bácsi, aki a legnagyobb komlósi magyar, illetve szlovák volt. De sokan segítettek nekem azóta is - a régi fotográfusok például (az amatőrök és a valahai hivatásosok közül a Weisz fényképész-család) -, meg az, aki ma a régi tótkomlósi fotókat összegyűjti, beszkenneli, archiválja és közreadja, a nagy lokálpatrióta: dr. Kancsó János.

- Könyveinek szereplői valóságos személyek vagy a képzelet szülöttei?

- Ugyanúgy, ahogy a régi írók esetében: is-is. De alakjaim döntő többségükben olyan fiktív figurák, akiknek karakterébe egy-egy vonás erejéig valóságos alakok egy-egy vonását is belerejtettem. Ennél egy esetben mentem jóval tovább: Amikor Milota György nevű főhősöm az átlagosnál jóval többet köszönhetett Lopusni Andrásnak - noha közel sem azonosak.

- Jelenleg milyen téma foglalkoztatja, min dolgozik? Az anyagnak van-e köze, kapcsolata Tótkomlóshoz?

- A tótkomlósi szlováksághoz is kapcsol engem most az, hogy napokon belül megjelenik új könyvem Harminchárom szlovák népmese címmel. De az a regény, amelyen éppen dolgozom, szintén visszatérést jelent a szülőfaluhoz - és nemcsak azért, mert újra csak az ide fűző emlékekre, történetekre hagyatkozom, hanem mert írói munkám megtermékenyítésére számítok abban is, hogy a Tótkomlósi Digitális Archívum fotográfiáit bújom számítógépemen éjjel-nappal.

Kiállítás nyílt Cinkota történetéről

2010. május 2. - (evangelikus.hu)

„Ifjabb koromban nem kedveltem különösképpen a történelmet, de amikor egyre több bizonytalanságra, pontatlanságra, helytelen információra bukkantam a helytörténeti leírásokban, felébredt a kíváncsiságom, és addig nem nyugodtam, míg nem láttam tisztán egy adott kérdésben” - vallja magáról a 80. életévét betöltött Lantos Antal, aki Budapest 16. kerületének helytörténészeként számos kiadvánnyal büszkélkedhet, s aki a Helytörténeti Gyűjtemény tavaly megnyílt állandó kiállításának létrejöttéért is sokat fáradozott. Legutóbbi nagy lélegzetű írása Cinkota történetét mutatja be a kezdetektől 1860-ig. Az első kötetet hamarosan követni fogja a folytatás. „Amióta nyugdíjba vonultam - s ennek már 30 éve - több időm jut a múlt kutatására. Rengeteg dokumentumot olvastam át. Ezek nagy része latin vagy német nyelven íródott, sőt ó-szlovák szövegekkel is bőven találkoztam. Ezek lefordítása nem volt könnyű feladat. A magyar nyelvű iratok változatos kézírása is nehezítette a források feldolgozását.” A könyv anyagát (eredeti jegyzőkönyvek, oklevelek, térképek) több mint hetven nagyméretű tablóra nyomtatva mutatja be a most másodszor megrendezett kiállítás, amelynek helyszíne ez alkalommal a Cinkotai Evangélikus Egyházközség új gyülekezeti háza. A 2010. április 26-án tartott megnyitón jelen volt a könyv három szerzője: Lantos Antal mellett Tóth Miklós, a kerület főépítésze, valamint Széman Richárd, aki a fotók, reprodukciók elkészítésével tette lehetővé, hogy nyilvánosságra kerüljenek a múlt tényei. „Néhány félreértést el kell oszlatni - hangsúlyozta Tóni bácsi a kiállítás bemutatása során. - A köztudatban általában Batthyány Ilona érdemeit emlegetik. A kiállításon bemutatott iratok viszont egyértelműen bizonyítják, hogy férje, Beniczky Gábor végrendeletben kötelezte őt arra, hogy a családi kastélyt jótékony célra ajánlja fel. … Cinkota szlovákokkal való betelepítésével kapcsolatban is új adatok kerültek nyilvánosságra. A kiállítás - és a könyv - célja, hogy ezek a feltárt tények minél szélesebb körben ismertté váljanak.” A kiállítást Vető István lelkész (házigazda) köszöntője után Szász József önkormányzati képviselő, cinkotai presbiter nyitotta meg, aki a kiállítás alapjául szolgáló könyvre hívta fel a figyelmet, idézve belőle egy abban szereplő régi történetet egy büszke cinkotai gazdáról. Kiemelte a könyv olvasmányos, színes, élvezetes stílusát, amelyhez hozzájárulnak Teszák Sándor szellemes karikatúrái. Méltatta Börcsökné Lábas Hilda grafikusi és tördelőszerkesztői munkáját is.

Szlovák és magyar egyházi vezetők találkozója a papság évében

2010. május 3. - (MKPK Sajtószolgálat)

A Szlovák Püspöki Konferencia új elnökének és megújult állandó tanácsának meghívására 2010. április 29-én Pozsonyba utazott Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke, az állandó tanács tagjai: Pápai Lajos püspök, Bábel Balázs érsek és Bosák Nándor püspök, valamint Mohos Gábor, az MKPK titkára. Az évekkel ezelőtt megkezdett megbeszéléssorozat mostani középpontjában a papság legfőbb kérdései álltak. A megújult szlovák állandó tanács tagjaként Stanislav Zvolenský érsek, a szlovák konferencia elnöke, Róbert Bezák nagyszombati érsek, Tomáš Galis zsolnai püspök, Marián Chovanec nyitrai segédpüspök és Anton Ziolkovský, a konferencia titkára vett részt a megbeszélésen. A papság éve keretében zajló találkozón a felek ismertették az országaik papságára vonatkozó statisztikai és lelkipásztori helyzetet, szó esett a papképzésről, a papság díjazásáról, életkörülményeiről, valamint kor szerinti megoszlásáról. A testületek összehasonlították a papság fizetését is - köztudott, hogy Szlovákiában ma is állami fizetést kapnak a papok -, és beszéltek arról is, hogy milyen anyagi alapokból tudják ezen kívül fedezni a plébániák működését. Erdő Péter bíboros összefoglalójában elmondta: ismertették a plébániák összevonásának folyamatát, amely hazánkban már megkezdődött. Szó esett a papok és világi kisegítők viszonyáról, a hitoktatók, hittanárok, akolitusok, világi áldoztatók és állandó diakónusok helyzetéről. Kiemelték: a papság feladata, hogy lehetőség szerint anyanyelvi pasztorációt nyújtson híveinek, és ennek kapcsán megvizsgálták az együttműködés lehetőségét is. Erdő Péter hangsúlyozta: „Akár magyar, akár szlovák származású, de magyarul tanulni akaró vagy a magyar teológiai és liturgikus nyelvet jobban megismerni vágyó papnövendékek, papok szívesen látott vendégei szemináriumainknak, egyetemünknek. Hasonlóképen fogad Szlovákia is Magyarországról érkezőket. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében már van szlovák egyházmegyés pap, aki mindazon közösségek lelkipásztori igényét ki tudja elégíteni, akik szlovák nyelvű liturgiát vagy pasztorációt kívánnak.” Olyan példákat is említettek, amelyek a mai Szlovákia területén született, de Magyarországon működő papok visszajárását vagy visszatérését teszik lehetővé szülőföldjükre - mint például a Besztercebányai Egyházmegye három papja, akik visszatértek, hogy az ottani magyarok lelkipásztori ellátását erősítsék. A hivatások számának változásáról elhangzott: bár Szlovákiában a papság összlétszáma még növekszik, a szemináriumi létszámok már jelentősen csökkentek a rendszerváltozás utáni évek nagy emelkedéséhez képest. Ez azt mutatja, hogy bizonyos szinten Szlovákiában is jelentkezik már a hivatások számának csökkenése. Ennek kapcsán a két testület hangsúlyozta a papság évében kifejezetten papoknak rendezett lelki programok fontosságát. „Kitértünk arra is, hogy bár az utóbbi időben bizonyos politikai incidensek, nemzetiségi feszültségek is megmutatkoztak a két ország viszonylatában, de az egyház feladatának érzi, hogy tovább munkálkodjon a kiengesztelődés és a konstruktív együttélés ügyén. Erre bennünket keresztény hitünk és a keresztény szeretet is kötelez” - mondta az MKPK elnöke. A két fél megemlékezett a 2006-ban Esztergomban tartott közös szentmiséről is, amelynek vállalásait az új szlovák püspökkari vezetőség is fenntartás nélkül magáévá teszi. Ennek a közös munkának a pozitív jele az évente Mátraverebély-Szentkúton megrendezendő szlovák-magyar szentmise és találkozó, amelynek folytatásában a szlovák püspökök továbbra is örömmel vállalnak részt.

A Fidesz tervei témát adnak a szlovákiai kampánynak

2010. május 4. - (mr1-kossuth.hu)

Az új Fidesz-kormány egyik első intézkedése lesz a kettős állampolgárság megadása a határon túli magyaroknak. Az erről szóló törvénytervezet még nem ismert. Az viszont már biztos, hogy a téma előkerül a szlovák választási kampányban. Semlyén Zsolt leendő általános miniszterelnök-helyettes a legfontosabb nemzetpolitikai ügynek tekinti a határon túli magyarok kettős állampolgárságát. Ezt nem automatikusan kapnák, de ha kérik, akkor gyorsított eljárással hozzájuthatnak - mondta a KDNP politikusa. Semlyén Zsolt azt ellenzi, hogy A és B kategóriájú magyar állampolgárok legyenek. Egy magyar nemzet van, egy magyar állampolgárság lesz - jelentette ki. De hogy ez pontosan mit jelent, arról még csak találgatások vannak. Szlovákiában júniusban választások lesznek, a kampányban már most is téma az új magyar kormány terve a kettős állampolgárságról. Pozsonynak jelenleg még nincs hivatalos álláspontja az ügyben. Kivárnak, amíg nem ismerik a törvény szövegét. Ennek ellenére néhány szlovák párt biztosan tiltakozni fog ellene, és kihasználja a helyzetet a választási kampányban - mondja Szilvássy József, a Csallóköz című hetilap főszerkesztője. Szerinte a szlovák választópolgárok egy része megriadhat a szlovák kampánytól, és többen fogják támogatni Ján Slota pártját. A kormánypártok profitálhatnak a magyar kártya kijátszásával, a két magyar párt közül az egyik pedig szinte biztosan veszít szavazatokat a hangulatkeltés miatt.

Slota: a Jobbik a Fidesz gyermeke

2010. május 3. - (Susla Béla - Népszava)

A közszolgálati Szlovák Televízióban a júniusi parlamenti választások előtti sorozat keretén belül vasárnap a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), pontosabban annak vezére Ján Slota kapott teret. A hazafiassági törvénnyel kapcsolatosan Slota leszögezte, tény, hogy nem az általuk beterjesztett tervezetet fogadta el másodszorra a pozsonyi parlament, de a Fico által előterjesztett jogszabály nagy része tulajdonképpen a nemzetiek munkája. A pártvezér hangsúlyozta, hogy igenis szükség van a fiatalok hazafiasságra való nevelésére. A magyarországi választásokkal összefüggésben Slota a többi között megjegyezte, hogy Orbán pártja „neofasiszta”, a Jobbik pedig „neonáci”. Az SNS-elnök hozzáfűzte: egyáltalán nem véletlen, hogy létrejött a Jobbik párt Vona vezetésével, mert ez a párt nem egyéb, mint a Fidesz gyermeke. Ezen állítását többször is aláhúzta a pártvezér. „Vigyázni kell a Fideszre, vigyázni kell a Jobbikra!” - szögezte le Slota, mert mindkettő nagyon veszélyes. Főleg az a veszélyes, hogy Orbánnak nem kétharmada van, hanem 90 százaléka, s ez Slota szerint „neofasiszta diktatúra”. Ezért arra figyelmeztette a szlovák tévénézőket, hogy ha a következő kabinetben az SNS nem lesz a kormánykoalíció tagja, akkor nagy baj lesz, befellegzett Szlovákia szuverenitásának. Ezt a megjegyzését a műsorvezető túl keménynek minősítette, mire Slota azt válaszolta, hogy egyáltalán nem túloz. Slota szerint a következő szlovák kormányba nem kerülhet be egyik magyar párt, sem, azaz a Magyar Koalíció Pártja (MKP), sem a Bugár Béla vezetette Híd-Most. Az MKP-t egyszerűen „le kellene söpörni a föld felszínéről” - mondta a SNS-pártelnök. A Híd tömörülést azért hibáztatta, mert összekötő szerepet vállal fel a magyarok és a szlovákok, illetve Szlovákia és Magyarország között. Slota szerint „a Híd majd arra szolgál, hogy azon jöjjenek be a tankok Szlovákiába”. Orbán és Vona visszaélnek a magyarok hazafiságával, s ez vetítődik át Szlovákiára, mondta az SNS elnöke. A magyarok „trianoni traumáját” felemlegetve Slota végül azt mondta: csak egy „idióta” hiszi el, hogy Orbán Viktor jószomszédi kapcsolatokat akar kialakítani Szlovákiával.

Gombóc a torokban

A „minden magyar“ csupán egy szerencsétlen kifejezés,

ahogy a „magyarul beszélő szlovák“ is tévedés

2010. május 1. - (Ravasz Ábel - Új Szó)

Néhány hónapja a szlovák közszolgálati rádió egyik műsora egy itteni magyar zenekar munkásságával foglalkozott. A műsort hallgatva nem kerülte el a figyelmemet, hogy a műsorvezető vicceskedve úgy konferálta fel a riportot, hogy a zenekar tagjai „Slováci, ktorí dosť dobre hovoria aj po maďarsky (azaz „szlovákok akik magyarul is egészen jól beszélnek“). Az ember fülét megüti az ilyesmi, még akkor is, ha ebben a konkrét esetben személyes ismeretségünk miatt biztos lehettem a műsorvezető „ártatlanságában“, azaz hogy pontosan tudja, magyarokról van szó és nem bántó szándékkal használja ezt a félig-meddig viccesnek szánt eufemizmust. Azonban mint azt az ismerőseim reakciói is bizonyították, nem én voltam az egyetlen, akinek ez feltűnt, és a személyes tapasztalat nélkül ez a formula kifejezetten sértőnek, sőt támadónak tűnhetett - joggal. Ez a kis történet jutott eszembe akkor is, amikor a magyarországi választások első fordulója után a miniszterelnök-jelöltek nyilatkozatait hallgattam. A fideszes Orbán Viktor közölte, „minden egyes magyar emberre“ szüksége lesz. Erre mintegy kontrázva a szocialista Mesterházy Attila sietett megkérni ellenfelét arra, hogy „minden magyar“ miniszterelnöke legyen. Határon túli magyar szemmel ez elsősorban gesztusnak tűnik: az „anyaországi“ politikusok minden magyar emberrel törődni akarnak, teljesítve ezzel - az egyébként a magyar alkotmányban is rögzített - szimbolikus kötelességüket. Azonban e mellett a „kibővítő“ értelmezés mellett létezhet és mindenképpen létezik is egy másik, szűkítő, nacionalista olvasat is: tudniillik, hogy a két legnagyobb magyarországi párt vezetője csak a magyar emberekkel törődik, nem pedig a magyarországiakkal. Ez a különbségtétel nem csak szófacsarás, a beszédeket hallgató magyarországi németeknek, szlovákoknak vagy romáknak joggal szorult össze a gyomra e szavak hallatán. De vajon Mesterházy és Orbán tényleg úgy gondolja, hogy csak a magyar nemzetiségű emberekre van szüksége? Véleményem szerint nem - állításuk semmivel nem komolyabb, mint az említett szlovák műsorvezető kijelentése. A „minden magyar“ csupán egy szerencsétlen kifejezés, ahogy a „magyarul beszélő szlovák“ is hasonló tévedés. Ezek naiv, de közel sem ártalmatlan fogalmazási zavarok. Különös veszélyességüket mi sem mutatja jobban, mint hogy a két kifejezés kiválóan illeszkedne és illeszkedik a magyarországi, illetve a szlovákiai szélsőjobb beszédmodorába -hogy mást ne mondjak, volt már rá példa, hogy valaki a „magyarul beszélő szlovák“ dolgot tényleg komolyan gondolja és ezt nyilvánosságra is hozza. Ezek a személyek és csoportok azonban csupán elenyésző kisebbséget alkotnak valahol a peremvidéken. Látni kell viszont azt, hogy nem teljesen véletlen, hogy pont egy szlovákiai magyar írja ezeket a sorokat. A kisebbségi lét ugyanis rákényszeríti az embert a folyamatos önreflexióra a saját identitásával kapcsolatban. A készen kapott magyar vagy éppen szlovák „identitáscsomag“ helyett a felvidéki magyaroknak egy bonyolultabb feladattal kell szembenézniük, ez pedig egy magyar és szlovákiai identitás felépítése és megtartása. Az e folyamatot kísérő állandó önreflexió pedig olyan érzékenységgel lát el minden kisebbségi magyart, melynek segítségével nem kerüli el a figyelmét a magyarországi és a magyar, vagy a szlovákiai és a szlovák közti jelentéskülönbség. És pontosan e miatt az érzékenység miatt döbben meg és sértődik halálra a határon túli magyar, mikor Magyarországon arról érdeklődnek tőle általa értelmesnek gondolt emberek: „ti szoktatok magyarul is beszélni otthon?“. A legfontosabb éppen ezért a szituáció megértése, mindkét részről. Többségiként be kell látni, milyen fontos kisebbségiként az, hogy az ember ne érezze magát páriának, másodrangú állampolgárnak a saját országában. Kisebbségiként viszont azt kell megérteni, hogy a másik nem képes átgondolni szavai jelentésének teljes mélységét, ugyanis nem annak megfelelően szocializálódott. Szlovákiai magyarként pedig nem marad más, mint remélni, hogy az idei szlovákiai parlamenti választások után a győztes és ellenfelei nem kívánnak akkora gombócot növeszteni a torkunkba, mint azt a minap tette a teljes politikai elit a magyarországi kisebbségek esetében.

Használható a Tokaj márkanév - Gašparovič aláírta a törvénymódosítást

2010. május 4. - (Új Szó)

Június elsejétől a tokaji borvidék szlovákiai részén bármiféle jelző nélkül használhatják a gazdák a Tokaj márkanevet. Ivan Gašparovič államfő ugyanis kedden aláírta az erről szóló törvénymódosítást, amelyet április végén hagyott jóvá a parlament. A képviselők a kormány javaslatára sürgősségi eljárással módosítottak a borászati törvényen. A változtatások értelmében a törvény az eddigi asztali és minőségi borokat megkülönböztető felosztás helyett a földrajzi szempontot, vagyis a származás helyét hangsúlyozza majd. Az új területi felosztás alapján a következő borvidékeket nevezi meg a módosult törvény:: kis-kárpátoki, dél-szlovákiai, nyitrai, közép-szlovákiai, és kelet-szlovákiai borvidék, valamint Tokaj.

Újra lehet szlovák tokaji

2010. április 27. - (mti)

A tokaji borvidék szlovákiai részén június elsejétől ismét szabadon használható a borok megjelölésére a Tokaj név - döntött kedden a pozsonyi parlament. A tavaly módosított szlovák szőlészeti és borászati törvény az addig érvényes Tokaj régió nevét Tokaji Borászati Térségre változtatta, ami azt eredményezte, hogy a szlovákiai tokaji borokon nem lehetett a Tokaj védjegyet használni, hanem csupán a Tokajsky, Tokajská vagy Tokajské megnevezéseket. A térség új elnevezése ezentúl hivatalosan Tokaj Borászati Térség. A most elfogadott törvényt még Ivan Gašparovič államfőnek is alá kell írnia, de ezt a helyi megfigyelők formalitásnak tartják. Ugyanakkor a módosított szőlészeti és borászati törvény az eddig használatos felosztás - asztali borok és minőségi borok - helyett bevezette a földrajzi szempontokat, vagyis a származás helye szerinti jelölést. A módosítás alapján Szlovákia bortermelő vidékeinek a felosztása a következő: kis-kárpátoki, dél-szlovákiai, nyitrai, közép-szlovákiai, kelet-szlovákiai és Tokaj. A Tokaj márkanév használata körül továbbra is folyik a szlovák-magyar vita. Simon Zsolt, volt szlovák földművelődésügyi miniszter már tavaly decemberben arra figyelmeztette a kormányt, hogy változtassa meg a borászati törvényt, mert nem védi a szlovák Tokajt. Megfigyelők szerint a vita most sem zárult le.

Lánc, lánc, nácilánc

2010. április 30. - (Molnár Iván - ÚJ Szó)

Szlovákiában és Magyarországon egyre vadabb harc dúl az egyes pártok, politikai mozgalmak között a legszélsőjobboldalibb tömörülés címért. Amint előáll egy radikálisan jobboldali nézeteket valló politikus, ugrásra készen várják őt mások, akik még radikálisabb nézeteket szajkóznak. A jobboldali láncreakció a négyéves kormányzása végén tartó Smert és a bizonytalan idejű regnálása előtt álló Fideszt sem hagyta hidegen. Mint tudjuk, a szélsőjobboldalra jellemző, hogy a sovinizmusukat előszeretettel állítják be egészséges patriotizmusként. Politikai szervezőelvük a vezérkultusz. Vadul támadják a liberalizmust, az erős állami beavatkozást lehetővé tevő nemzeti kapitalizmus megvalósítását tűzve ki célul, ádáz harcot hirdetve a multik, az üzletláncok és a bankok ellen. Az említett elvek, ha néha csak burkoltan is, de mindkét nagy pártban jelen vannak, hiszen így próbálják meg elszippantani a náluk jobboldalibb pártok szavazóit. Ez utóbbiak - nálunk Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártja, Magyarországon Vona Gábor Jobbikja - emiatt néha hisztérikus rohamot kapott kisgyerekek módjára viselkednek, akiknek elvették a játékszerét. Épp úgy azonban, mint ahogy a kisgyerek ilyen esetben egy idő után más játék után néz, ők is olyan témákat vettek elő, amelyekkel a vezető pártok, a komoly tekintélyvesztés fenyegetése miatt, már nem foglalkozhatnak. Slota és Vona nyugodtan cigányozhat, zsidózhat, fenyegetheti a szomszédos népeket, hiszen őket épp ezért szeretik, a jó hírükön pedig nem eshet csorba, hiszen ilyenjük soha nem volt. Slota és Vona azonban nem ülhetnek a babérjaikon. Slotát jobbról Marián Kotleba új pártja, a Mi Szlovákiánk próbálja meg megelőzni, még durvább megoldást javasolva a romákkal kapcsolatos problémákra. Honlapjukon a romákat csak parazita néven emlegetik, és gyűjtést szerveztek a „paraziták” elleni harcra. A romáknál csak egyvalakit utálnak jobban - Ján Slotát, akit a paraziták szóvivőjének, a nemzet árulójának tartanak. Nincs sokkal jobb helyzetben azonban a Jobbik vezetője sem, hiszen a választásokat követően máris megjelentek a Jobbiknál is jobboldalibbak. A szélsőségesen antiszemita Jövőnk.info hungarista hírportál máris arról cikkez, hogy „a Jobbik zsidó módon viselkedik”. A hülyeség ráadásul magyar és szlovák oldalon is kezd „nemzetközi” méreteket ölteni, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy Kotleba civil mozgalmának a Szlovák Testvériségnek a honlapján a Jövőnk.info honlapját reklámozzák, ez utóbbin pedig választhatunk szlovák nyelvű verziót is. Kíváncsian várom, mikor jelennek meg épp emiatt még a náluk is szélsőjobboldalibb tömörülések, amelyek az előbbieket nevezik majd langyos libsiknek. A szélsőjobboldali láncrekaciót, az egész politikai paletta erős jobbratolódását mindkét országban a nagy pártoknak kellene megállítaniuk azzal, hogy nem próbálnak meg rájátszani a tőlük jobbra lévő Szlovák Nemzeti Pártra és a Jobbikra. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a Smer és Fidesz is elhatárolódik ugyan a szélsőjobbtól, a szalonképesebb témákat azonban mindkettő igyekszik ellopni tőlük. A jobboldali láncreakciót így egyedül a választók állíthatják meg azzal, hogy nem dőlnek be a nacionalista ígéreteknek sem a magyar, sem a szlovák, és főleg nem a szlovákiai magyar oldalon. „Rasszistákkal nem akarunk partneri viszonyba kerülni” - jelentette ki a minap Ahmed Abdelrazek, a Palesztin Állam budapesti nagykövete, visszautasítva a Jobbik ajánlkozását, hogy támogatják a palesztinok Izrael elleni harcát. A nagykövet szerint a szélsőjobboldali ideológia és a rasszizmus nem csak a zsidók, hanem az arabok és az iszlám ellen is szól. Mi ehhez csak annyit tehetünk hozzá, hogy a szélsőjobboldali ideológia elsősorban a józan emberi ész ellen szól, és mint ilyet, minden normális embernek vissza kellene utasítania.

A szélsőjobboldal magyarországi áttörése nem csupán regionális jelenség

2010. május 4. - (Népszava)

A magyarországi szélsőjobboldali előretörés olyan kihívást jelez, amellyel egész Európa szembesül, és nem az új demokráciák szerencsétlen működési hibájáról van szó - írta az MTI brüsszeli tudósítójához eljuttatott elemzésében Joerg Forbrig, a transzatlanti kapcsolatokra összpontosító, washingtoni székhelyű German Marshall Alapítvány (GMF) közép- és kelet-európai kutatásokkal foglalkozó programirányítója. Áttekintve a magyar választások kimenetelét, kiemelve abból a Jobbik által elért eredményt, Forbrig feltette a kérdést, vajon végigsöpör-e a posztkommunista Európán a tiltakozó jellegű szavazatok tömeges jelensége, és aláaknázza-e ez az új demokráciákat. Értékelése szerint az eddigi jelek a kontinens keleti felén nem támasztják alá a földcsuszamlásszerű jobboldali fordulatot. Utalt arra, hogy a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában, ahol májusban, illetve júniusban lesznek választások, a szociáldemokraták állnak az élen a közvélemény-kutatások szerint. Lengyelországban - tette hozzá - heves elnökválasztási kampány várható, de bárki lesz az államfő, az eredmény nem veszélyezteti majd a centrista kormányzat kiegyensúlyozott politikáját. A GMF elemzője kitért arra is, hogy sem az elszigetelt helyzetben levő cseh kommunisták, sem a kisebbik kormánypárti szerepben levő szlovák nacionalisták nem tudták növelni saját népszerűségüket. „Összességében tehát az Új Európa nem látszik hajlani afelé, hogy Magyarország nyomdokába lépjen. Ellenkezőleg, a térség politikája és demokratikus intézményrendszere meglepően szilárdnak bizonyul” - írta. Egész Európát tekintve azonban - folytatta Joerg Forbrig - a magyarországi választás a politikai tájkép alapvető változását, nevezetesen a hagyományos szociáldemokrácia hanyatlásának újabb fejezetét jelzi. Az elemző utalt arra, hogy a német SPD minden idők legrosszabb eredményét érte el a tavaly szeptemberi választásokon, valamint hogy a jelek szerint május elején a brit Munkáspárt is kudarcot szenved. A mérsékelt baloldal meggyengülése növeli Európa-szerte a pártrendszerek töredezettségét, bonyolultabbá teszi a koalícióalkotást, megnehezíti a kormányzás folyamatosságának biztosítását - vélekedett. Ennek fényében a szerző a Jobbik által elért választási eredményt abba a sorba illesztette be, amelynek további eleme a jobboldali osztrák elnökjelölt által elért 16 százalék, valamint a franciaországi Nemzeti Front közelmúltban megmutatkozott támogatottsága. Hasonló eredményre számíthat a júniusi hollandiai választásokon a szélsőjobboldali Szabadság Párt - tette hozzá. A GMF elemzője szerint a jobboldali - valamint kisebb mértékben, így Németországban a baloldali - populisták és szélsőségesek növelik saját vonzerejüket Európa-szerte. „Ez azt mutatja, hogy a radikálisok az intézményesedett politikai pártoknál mennyivel jobban reagálnak a mindennapi emberek növekvő idegességére”, amit egyfelől a gazdasági válság, a globalizáció és a szociális igazságosság problémája, másfelől a kulturális sokféleség, a bevándorlás és a kisebbségi kérdés táplál - írta Joerg Forbrig. A GMF szerzője ugyanakkor lát olyan reménysugarakat is, amelyek arra utalnak, hogy az európaiak egy része - a jelenlegi politikával szembeni csalódottságában - progresszívabb alternatívák felé fordul. Példaként erre a Lehet Más a Politika magyarországi váratlan sikerét hozta fel, és megjegyezte, hogy hasonló kezdeményezések láthatók Lettországban, Szlovákiában és a Cseh Köztársaságban is. Utalt arra, hogy Nagy-Britanniában a liberális demokraták teret nyernek mind a munkáspártiak, mind a konzervatívok rovására, és akár kiegyensúlyozottá is tehetik a parlamentet. „Ám egyelőre nem világos, hogy ezek az építő szellemű alternatívák a maguk újszerűségével és tapasztalatlanságával képesek lesznek-e megszerezni az establishmenttel való versengéshez szükséges hitelességet, illetve meggyőzni azokat, akik beugrottak a populisták destruktív üzeneteinek” - állapította meg Forbrig.

Szlovákia esete Orbán Viktorral

2010. május 2. - (kitekinto.hu)

Gyakori példa, hogy szomszédos országok kormányváltásai hatással vannak egymás külpolitikájának alakulására. Ám az már sokkal ritkábban fordul elő, hogy egy adott állam választásai befolyásolják a másik választásainak kimenetelét. Úgy tűnik azonban, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok e kivételes kategóriába tartoznak. Az még kérdéses, hogy a magyar-téma és Orbán Viktor személye milyen mértékben befolyásolja majd a június 12.-i szlovákiai választásokat, de egy dolog biztos: az új magyar miniszterelnök nem tartozik a szlovák sajtó és politikum kedvencei közé. A Fidesz elsöprő győzelme a szlovákiai magyar politikusokat sem lepte meg. Mindannyian kifejezték reményüket abban, hogy minőségi javulás áll be az utóbbi időben vészesen meghűlt szlovák-magyar kapcsolatokban. Persze a kisebbségi politikai paletta Szlovákiában sem egységes. Ennek következtében a versengő magyar pártok - a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Híd-Most - Fideszhez fűződő viszonya sem egyforma. A Csáky Pál vezette MKP-t sokkal szorosabb szálak fűzik a leendő magyar kormánypárthoz. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a két tömörülés májusban tárgyalni fog egymással - tudósít a Bumm.sk. Ugyanez a hírportál közli Berényi József MKP-elnökhelyettes véleményét is, miszerint a két politikai szervezetet összekötő szoros kapcsolat növelheti pártja koalíciós esélyeit. A politikus véleményét arra alapozza, hogy a két ország közeledésének elengedhetetlen feltétele a szlovákiai magyarok kormányzati szerepe. A Híd-Most elnöke, Bugár Béla szintén üdvözölte a Fidesz győzelmét, ám kijelentette, bízik abban, hogy az magyar kormány érteni fogja a szlovákiai kisebbség helyzetét, valós gondjait, és érdekükben, nem pedig ellenükben igyekszik majd segítségükre lenni. Ez utóbbi megjegyzés tisztán mutatja, hogy a Híd vezetője kevésbé optimistán tekint Orbán nemzetpolitikája felé. A Bumm.sk kérdésére egyébként Öllös László politológus elmondta, hogy a közeljövőben igen óvatos viselkedés várható a Fidesztől, nehogy erősítse a magyar-kártyát előszeretettel kijátszó jelenlegi szlovák kormánypártokat.

A szlovákok csak az orrukat huzogatják

A hivatalos eredmények után a legfontosabb szlovák politikusok szintén gratuláltak a győztesnek. Mind Robert Fico miniszterelnök, mind pedig Ivan Gašparovič köztársasági elnök kijelentette, hogy készek párbeszédet folytatni az új magyar kormánnyal. A sima felszín alatt azonban más árnyalatok rejtőznek. A Bumm.sk összefoglalójából kiderül, hogy az ellenzéki keresztény-demokrata politikusok semlegesen viszonyulnak a győzelemhez, és aláhúzzák azt a felelősséget, mely a kétharmados támogatottsággal jár. A másik oldalon azonban a kormánypárti politikusok ennél rosszallóbbak. Azon nem kell csodálkozni, hogy a Jan Slota Szlovák Nemzeti Pártja (SNS) a Fidesz abszolút hatalmának és a fél éven belül kialakuló magyar-szlovák konfliktusnak a veszélyével riogat. Ugyanakkor a mérsékeltebb kormánypártok sem gondolkodnak másképp. Fico tömörülésének, a Smer egyik politikusának szavai szerint Orbán kétharmados többsége nem csak a magyar demokráciát veszélyezteti, de a tágabb régió stabilitását is. A harmadik kormánypárt, a HZDS vezére, Vladimír Mečiar is kijelentette, a Fidesz nacionalizmusa csak árthat a kétoldali kapcsolatoknak. A szlovák sajtó sem bánt kesztyűs kézzel a leendő magyar miniszterelnökkel. A Pravda című lap publicistája irredentizmussal vádolja a Fideszt, kijelentve, hogy a szervezet minden jelszavából jól látható végső célja, Nagy-Magyarország létrehozása - tudósítja a Parameter.sk. A szerző szerint, azonban, Orbánnak először belülről kell megszilárdítania az országot, csak azután engedheti meg magának a konfrontációt a szomszédos kormányokkal. Szintén a Parameter.sk idézi a Sme liberális napilapot, mely a Fidesz elnökének tartózkodó viselkedésmódjára hívja fel a figyelmet. A Sme szerint Orbán Viktor a választások után sem nyilatkozik arról, miként kezeli majd országa legfontosabb problémáit. Tettei pedig a közeljövőben sokszor ellentmondanak majd korábbi szavainak. Kétségkívül a két ország viszonya a jövőben sem lesz felhőtlen. A viszonyban a jelenlegi szlovák kormánykoalició cseréje is hozhat változást, ám ha az második Orbán-kormány politikája nyílt nacionalista irányt vesz, a szlovákok magyarellenes érzelmei felszínen maradnak majd. Bár a jelenlegi szlovák koalíció helyénmaradása nyílt nacionalista irányzat nélkül is magyarellenességet jelenthet a továbbiakban is. Ezen félelmeken az sem segít, hogy egy cseh újság véleménye szerint, melyet a Felvidék.Ma továbbít, a magyar miniszterelnök fő célpontja Szlovákia lehet. Ezt alátámasztandó és a szlovákok frusztrációit erősítendő, a prágai cikk az államiság hagyományai nélküli mesterséges államnak titulálja Szlovákiát.

Az SNS jó viszonyt akar Magyarországgal

2010. május 2. - (mti)

Ján Slota szerint a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) jó viszonyra törekszik Szlovákia és Magyarország között, de határozottan ellenzi, hogy a magyarok bármi módon beavatkozzanak Szlovákia ügyeibe. Bár Magyarország „gazdaságilag romokban hever”, a magyarok „továbbra is Trianonról álmodnak, arról, hogy itt Szlovákiában valamilyen Nagy-Magyarországnak kellene lennie” - jelentette ki az SNS elnöke a szlovák közszolgálati televízió vasárnapi vitaműsorában. Szerinte ez „hatalmas probléma”, ezért hiteltelenek a magyar politikusok, amikor arról beszélnek, hogy érdekük a két ország jó kapcsolatának kialakítása.

Ján Slota a magyarokról nyilatkozott

2010. április 17. - (mti)

Ján Slota szerint a mai magyar nemzet genetikailag nagyon messze esik „azoktól a mongoloktól”, akik ezer évvel ezelőtt „undorító lovaikon” Közép-Európába érkeztek. „Szent István összeállt a szlovák fejedelmekkel és a frank lovagokkal, és leölte ezeket a mongolokat az akkori történelmi Magyarország területén. Meglehet, néhányan a nádasba elbújva megmaradtak” - nyilatkozta a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke a pozsonyi TASR hírügynökségnek szombaton. A magyar- és romaellenességéről elhíresült koalíciós pártelnök úgy vélekedett, hogy Szent István nem volt magyar király, hanem a „történelmi Magyarország” (szlovák szóhasználatban Uhorsko) királya volt, aki „jobban beszélt németül, mint magyarul”. „A híres Szent István volt az, aki legyilkolta őket, tehát az elődeiket” - jelentette ki Slota. A szlovák politikus Vona Gábornak, a Jobbik elnökének azon kijelentésére reagált, miszerint Ján Slota és Robert Fico (szlovák kormányfő) meggyőzték a szlovákokat arról, hogy ők nemzetet alkotnak. „A szlovák nemzet már 1500 éve őshonos ezen a területen. A magyar mongoloid törzsek, amelyek azokon az undorító, szőrös lovakon idejöttek, csak most valamikor ünnepelték ezer évüket (a honfoglalásnak)” - fejtette ki a politikus. „Ezeknek a jöttmenteknek, a nomádoknak a maradékai Magyarország területén nagyon megritkultak” - tette hozzá Slota.

Az Adevarulnak adott interjút Vona Gábor

2010. április 29. - (mti)

A határon túli magyarok számára megadandó, letelepedés nélküli magyar állampolgárság, valamint a területi és kulturális autonómia ügye mellett foglalt állást Vona Gábor, a Jobbik elnöke az Adevarul című román lapban megjelent interjúban. A Vona Gábort ábrázoló nagy fényképpel együtt másfél újságoldalt kitöltő interjúban a pártvezető elmondta: a kormánypárttal való konzultáció (a román lap tévesen úgy írja: a többi kormánypárttal való konzultáció”) után a Jobbik keresni fogja a lehetőséget a magyar állampolgárság megadására a határon túli magyarok számára. Jelezte azt is, hogy a párt gazdaságfejlesztési programot is szükségesnek lát a Kárpát-medencei magyarság számára. A „magyarok újraegyesítését” (szó szerinti fordítás a lapból) a Jobbik szerint a gazdasági fejlődés, valamint az oktatás és a kultúra támogatásával lehet megvalósítani. Vona Gábor a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit is támogatja, az interjúban egyaránt megemlíti a kulturális és a székelyföldi területi autonómiát. A romániai magyarság helyzetére szerinte különösen oda kell figyelni az „előrehaladott asszimiláció” miatt. Az interjúalany törvénytelennek nevezte a budapesti bíróság tavaly nyári döntését, amellyel feloszlatták a Magyar Gárdát. Azt is nehezményezi, hogy a hazai és a nemzetközi sajtó igyekezett táplálni az előítéleteket a Jobbikkal kapcsolatosan. Vona Gábor elutasítja azokat a vádakat, amelyek szerint pártja fajgyűlölő, cigányellenes vagy antiszemita lenne. Úgy véli: ellenfeleinek az nem tetszik, hogy a Jobbik „nevén nevezte” a dolgokat.

Magyar óriásplakátokkal a szlovák nyelvtörvény ellen

2010. április 29. - (mti)

Magyar nyelvű választási óriásplakátokat helyez el május elejétől Szlovákia-szerte a Magyar Koalíció Pártja (MKP), hogy így is tiltakozzon a szlovákiai államnyelvtörvény ellen - közölte a Sme című pozsonyi napilap csütörtökön. - Így szeretnénk tiltakozni az értelmetlen nyelvtörvény ellen, amelyet ebben a kormányzati időszakban fogadtak el” - mondta a lapnak Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője. A párt nem tart attól, hogy a nyelvtörvény megsértése miatt megbüntetik, sem attól, hogy szlovák nemzetiségű szavazóik esetleg elpártolnak tőlük. - Nem akarjuk diszkriminálni szlovák nemzetiségű polgártársainkat, akik abban a régióban élnek, ahol szavazóink. Minden más anyagunk és szórólapunk kétnyelvű lesz - fejtette ki Bárdos. Dunajsky Éva, az MKP szóvivője elmondta, hogy a párt kétnyelvű plakátokkal is készül, bár ezekből kevesebb lesz. Ugyanakkor az egyes jelölteknek saját plakátjaik is lesznek. A szlovák kulturális minisztérium, amelynek hatáskörébe a nyelvtörvény betartásának ellenőrzése tartozik, a Sme kérdéseire szerdán nem kívánt válaszolni. A tárca szóvivője csütörtökön azonban bírálta az MKP kezdeményezését. Az MKP viselkedése - állította Jozef Bednár - bizonysága annak, hogy indokolt volt a nyelvtörvény módosítása. - Az MKP azzal, hogy az egész lakosság számára fontos információkat - s a kampánybeli politikai üzenetek feltétlenül ilyennek számítanak - csak magyar nyelven közöl, bizonyítja: a párt részéről nincs meg a jóakarat tiszteletben tartani a Szlovák Köztársaság minden állampolgárának azon jogát, hogy államnyelven jusson hozzá a fontos információkhoz - nyilatkozta Bednár a SITA hírügynökségnek. Arról, hogy törvénysértés történt-e, a minisztérium csak a vizsgálatok után nyilatkozik. Az újság nem tartja valószínűnek, hogy a júniusi választásokig megbüntetnék a pártot. Először ugyanis figyelmeztetést kell küldeni, s csak ezután jöhetnek a szankciók. Erre pedig a június 12-re kiírt választásokig nincs már elég idő. A Sme azt írja, hogy a tavaly alakult Híd polgári párt szintén megsérti a nyelvtörvényt azzal, hogy a kisebbségi nyelven fogalmazott szöveg nagyobb lesz óriásplakátjain, mint az államnyelven írt. A párt magyar, roma, ruszin és ukrán nyelvű plakátokkal is készül, anyanyelvükön akarja megszólítani a választókat. - A nyelvtörvény nem minden törvény felett álló jogszabály. Mi a választási törvény szerint járunk el - mondta Bugár Béla pártelnök a napilapnak. Bízik benne, hogy nem büntetik meg őket, de ők is készek szembenézni a szankciókkal. Peter Morvay, a Sme jegyzetírója úgy véli, az MKP hibát követ el, mert ezzel nehezen tudja megnyerni, maga mellé állítani a szlovák közvéleményt. )Vagy az történt, hogy öregségükre gyerekessé váltak, s ilyen gesztusokban élik ki magukat, vagy az, hogy választóikat végérvényesen a magyar kisebbségre redukálták, s annak is csupán azon részére, mely a gesztusokat többre értékeli, mint a megoldásokat” - mutat rá Morvay. Hozzáteszi: az MKP-ra az érvényes, hogy amennyiben nem szerzi meg a többségi társadalom támogatását vagy nem nyeri el legalább a semlegességét (azt, hogy a szlovák szavazók nem támogatják a nacionalista, illetve a nacionalizmussal visszaélő pártokat), nem tud lényegesen előrelépni a szlovákiai magyar kisebbség érdekvédelme terén. „Megfelelő szlovák támogatás nélkül nem segít nekik sem Brüsszel, sem az ENSZ. Orbán meg végképp nem” - zárja jegyzetét a Sme.

Bugár: Nem lehet megakadályozni a magyar kártya használatát Szlovákiában

2010. április 24. - (mti)

Bugár Béla szerint jelenleg lehetetlen megakadályozni, hogy a júniusi parlamenti választás előtti kampányban a szlovák pártok elővegyék a magyar kártyát. „Ijesztgetni fognak most az Orbánnal, a Jobbikkal, s olyan témákat vesznek elő, amelyek számunkra nem is témák. Ennek ellenére némelyikre kénytelenek leszünk reagálni” - jelentette ki a Híd párt elnöke abban az interjúban, amelyet szombaton hozott nyilvánosságra a pozsonyi TASR hírügynökség. Meggyőződése azonban, hogy a magyar kártya használatát a jövőben egy szlovák-magyar megállapodással meg lehet akadályozni. Bugár, aki tavaly hagyta el az Magyar Koalíció Pártját (MKP) és alakította meg a Híd pártot, úgy véli, hogy a szlovák választási kampányban magyarellenes provokációkra kell számítani.

Szlovákiai magyar pengeváltás Csáky és Bugár között

2010. április 25. - (mti)

Éles pengeváltás zajlott le vasárnap Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és Bugár Béla, a Híd polgári párt elnöke között. Csáky szerint Bugár „aranyérmet” kaphatna Ján Slotától, a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnökétől, ha a júniusi választáson a szlovákiai magyarság megosztása következtében sem az MKP, sem Híd nem jut be a parlamentbe. A politikus a közszolgálati szlovák televízió vasárnapi vitaműsorában úgy vélte: rossz döntés volt Bugárék kilépése az MKP-ból és a Híd létrehozása. „Aki akar, visszatérhet” - tette hozzá. Mint mondta, egyes távozók már vissza is léptek az MKP-ba, köztük az egyik volt elnökségi tag is. „Az MKP túl fogja élni” a helyzetet - mondta Csáky. Az MKP elnöke szerint Ján Slota kitüntetést adományozhat Bugár Bélának abban az esetben, ha egyik magyar párt sem jut be a parlamentbe. Bugár Béla, aki néhány társával együtt tavaly hagyta el az MKP-t és alakította meg a Híd pártot, azonnal elhatárolódott Csáky Pál kijelentésétől. „Aki kitüntetést kaphatna Ján Slotától, az Csáky Pál. Meg kell nézni, milyen állapotban adtam át neki a pártot 2007-ben. A számlánkon közel 40 millió korona volt, a párt pedig 11,68 százalékos eredmény ért el a parlamenti választáson, és egységes volt. Ő két év alatt szétverte a pártot, elköltötte a pénzt, és 5 százalék körüli pozícióba juttatta a pártot” - mondta a Híd elnöke. Bugár szerint nem kizárt, hogy mindkét párt bekerül törvényhozásba, de ehhez fontosnak tartja, hogy ne támadják egymást.

Magyarország a Fideszé lett!

2010. április 26. - (Barak László - Új Szó)

Nem hozott semmilyen meglepetést a választások második fordulója Magyarországon, mivel az erőviszonyok egyértelműen kialakultak már két héttel ezelőtt. Amikor is az emberek tulajdonképpen visszaállították az „egypártrendeszert”. Már az első fordulóban eldőlt, hogy a Fidesz teljhatalmat kapott tőlük. De ugyan melyik politikai grupp is lehetett volna, amely tényleges alternatívaként kínálkozik a Fidesszel szemben? Egyértelmű, az MSZP szóba sem jöhetett, hiszen majdnem teljesen lepusztult nyolcéves országlása alatt. Itt kell eloszlatni azt a tévhitet, hogy nem elsősorban Orbán Viktorék kétségkívül elemi erejű, hellyel-közzel igenis hazug, kegyetlen ellenpropagandájának köszönhetően! Sokkal inkább annak az erkölcsi eróziónak a következményeként, amit egyetlen olyan párt sem kerülhet el, amely egy választási ciklusnál hosszabb ideig gyakorolja a hatalmat. Mivel megkísérti a lehetőség, hogy játékszernek tekintse azt. Az MDF is csak arra érdemesült, amit kapott. Ugyanis egy olyan politikai kentaur, amilyent Dávid Ibolya varázsolt belőle, legfeljebb mitológiai környezetben életképes. Ez persze nem azt jelenti, hogy a nagyasszony egy meghibbant boszorkává vedlett volna, bár közhely, több dolgok vannak égen és földön… A Jobbikot hatalomhoz juttatni egyértelműen a legrosszabbik választás lett volna. Olyan, mintha egy gyermekotthont egy szociopata pedofilre bízna az ember. Hogy mégis számottevő mennyiségű voksot sikerült a Jobbiknak bezsebelnie, mindössze azt a tényt igazolja, bizonyos társadalmi klíma esetében egyre többször fordul elő, az ápolt és pszichiátere között csupán annyi a különbség, hogy az utóbbinál van a bolondokháza kulcsa… Volt még, ugye az LMP, amelynek újdonsült politikusai vagy bűnösen naivak, avagy épp olyan cinikus gazemberek, mint a politika legrégibb bútordarabjai. Ha nem így lenne, nem egy szemenszedett hazugsággal, nevezetesen a lehet más a politika, mint amilyen szlogenjével vezetnek meg bizonyos, vélhetően kétségbeesett, esetleg épp csak idült csőlátással megvert választópolgárokat. Akik nyilván javarészt az SZDSZ-től elpártolt budapesti, jobbára gittrágásra szakosodott értelmiségiek… Apropó SZDSZ, tulajdonképpen ugyanúgy minősíthető ez a pártmaradék is, mint az MDF. Azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy utóbbi az ellenzékből, az SZDSZ pedig kormánypárti pozícióból múlt el, mint egy mitesszer. Mert hülyének nézték, megcsalták legcsököttebb híveiket is. A kocka tehát el van vetve, a Fidesz legalább négy évre szinte közfelkiáltással szinte teljhatalmú kormányzásra ítéltetett. Teljesen mindegy, hogy a majdnem össznépi hurrát az általános kétségbeesés, avagy a vakhitből táplálkozó düh, esetleg az ugyancsak vakító szeretet generálta. Ezért nincsen sok értelme azon filózni, mi lesz/lehet abból, ha egyetlen párt kap meg bizományba egy országot? Úgyis kiderül, mint a terhesség, úgy bánik-e majd vele, akár az állatkínzásra hajlamos hülyegyerek egy ajándékba kapott palotapincsivel, vagy megbecsüli és olyan féltve őrzött kincsként kezeli, ahogyan normális helyeken családi ereklyékkel szokás bánni. Elvileg mindkét lehetőség adott. Aminek az utóbbi magatartásra kell sarkallnia Orbánékat az nem más, mint az MSZP tündöklésének és bukásának története.

Sme: Gyanús Orbán titkolózása

2010. április 27. - (mti)

A Sme című szlovák liberális lap szerint „gyanús”, hogy Orbán Viktor továbbra sem árult el semmiféle konkrétumot a Fidesz gazdasági terveiről. „A külföld Orbán Viktortól arra az egyetlen lényeges kérdésre várja a választ, hogy kihasználja-e megszerzett hatalmát a reformok minél hamarabbi megvalósítására, amelyek eddig neki is köszönhetően mindig megfeneklettek. S megteszi-e ezt annak ellenére is, hogy népszerűségének ez legalább átmenetileg nem használhat” - írja a Sme a keddi kommentárjában. Azt állítja: Orbán hétfői sajtóértekezlete „erősíti azt az aggodalmat”, hogy a Fidesz titkolózása az új kormány terveiről, nemcsak a választási taktika része volt, hanem „a Fidesz talán valóban nem tudja, nincs elképzelése arról, mit tegyen Magyarország legsúlyosabb problémájával, a gazdasággal és a közkiadásokkal”. A Fidesz állítása, hogy előbb leltárt kell készíteni, s össznemzeti konzultációra van szükség „hamis”, mert a párt már legalább egy éve tudja, hogy megnyeri a választást, hogy koalíciós partner nélkül fog kormányozni, s elég embere van a közigazgatásban ahhoz, hogy megfelelő információkkal rendelkezzen. „Ugyanakkor a Fideszben olyanok a hatalmi viszonyok, hogy a konzultációknak, Orbánon és legszűkebb körén kívül, nincs semmiféle súlyuk” - jegyzi meg Peter Morvay, a szerző. Kivételt csak az Európai Unió, a külföldi befektetők, s különösen a Nemzetközi Valutaalap képezhet. „Nekik azonban Orbán megüzente, hogy nem főnökei, s hogy ő a világot másképpen látja” - mutat rá a szerző. Hangsúlyozza: Magyarországnak most a nemzetközi bizalomra van éppen a legnagyobb szüksége, nehogy Görögország sorsára jusson. Amit Orbán ígér - a közbiztonság javítása, a bürokrácia csökkentése és az adórendszer egyszerűsítése - fontos dolgok, de nem elegendőek. „Lehetséges, hogy mindez csak körítés, hogy az embereknek el lehessen adni és meg lehessen édesíteni azt, ami következni fog. De ha túl hosszú ideig keverjük a körítést, a külföld bizalma elpárologhat” - fejti ki Morvay. Ugyanakkor úgy véli: Orbán elhatárolódása az 1989 utáni fejlődéstől és szavai az új rendszer építéséről, amelyről azonban csak néhány frázist mondott, „aggodalmat” váltottak ki. „A magyarországi rendszer - a jogos kifogások ellenére - a pluralista parlamenti demokrácia rendszere volt, a hatalmi ágak megosztásával, sajtószabadsággal stb. Ezek az értékek leginkább az előző Orbán kormány idején sérültek” - írja a lap. „Az utóbbi húsz évben Magyarországon létező rendszernek természetesen szüksége van bizonyos javításokra. De lecserélni ezt? Mivel?” - zárja kommentárját a Sme.

Szlovák-magyar megértési alap létrehozását javasolja a Híd

2010. április 16. - (mti)

Egy szlovák-magyar megértési alap létrehozását javasolja a Híd nevű szlovákiai polgári párt. „Szeretnénk hozzájárulni a szlovák-magyar viszony javításához, amely ma a mélyponton van” - jelentette ki Rudolf Chmel, a Híd alelnöke Pozsonyban azon a sajtóértekezleten, amelyen bemutatták a párt választási programját. „Az alap célja az lenne, hogy elősegítse a jobb megértést a szlovákok és a magyarok között Szlovákiában, illetve Szlovákia és Magyarország között állami szinten” - pontosított Chmel. „Azt is mondhatjuk - ha úgy tetszik - hogy a szlovák-magyar kiegyezésre törekszünk” - jegyezte meg az alelnök, aki a kilencvenes évek elején Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövete volt, s jelenleg a prágai Károly Egyetem tanára. Chmel hozzátette: a követelmény természetes.

Sme: Magyarországgal és a magyarokkal volt elfoglalva a szlovák külpolitika

2010. április 21. - (mti)

A szlovák külpolitika a most záruló választási időszakban annyira el volt foglalva Magyarországgal és a magyarokkal, hogy szinte semmi másra nem maradt ideje - írta a Sme című szlovák liberális napilap. „A szlovák külpolitika az elmúlt nem egészen négy évben energiája nagyobb részét a Magyarországgal szembeni szlovák eljárások megvédésére, illetve a szlovákiai magyar kisebbség ellen irányuló kormányzati lépések magyarázatára fordította. Szlovákia érdekei helyett tulajdonképpen csak a kormánykoalíció hibás lépéseit védelmezte” - olvasható a terjedelmes elemzésben. „Elismeri ezt részben a szlovák külügyminisztérium éves jelentése is” - jegyezte meg Peter Morvay, a Sme szerzője. Morvay szerint a Fico-kormány hatalomra kerülése után az addig aránylag nyugodt szlovák-magyar kapcsolatok gyorsan megromlottak. Az szlovák kormány nem tartotta be azt az ígéretét, hogy a kisebbségi jogok terén fenntartja a korábbi status quót. A nacionalista és idegengyűlölő Szlovák Nemzeti Pártot (SNS) magába foglaló koalíció megkérdőjelezte a szélsőséges ideológia kormányzati elutasítását. „A szlovák-magyar államközi kapcsolatokat meghatározó legfőbb tényezőt a szlovák kormány politikája jelentette Szlovákia lakosságának egy részével, a magyar kisebbséggel szemben. A kapcsolatok szintjét elsősorban a szlovák kormány lépései határozták meg” - vélte a szerző. Megjegyezte: a kezdetet Robert Fico kormányfő és Robert Kalinák belügyminiszter közös fellépése jelentette, amikor csalással és lényegében egy szlovákellenes összeesküvésben való részvétellel vádolták meg Malina Hedviget, a Nyitrán megvert magyar diáklányt. A szerző ezután felsorolta a Fico-kormány magyarellenes lépéseit (földrajzi nevek írása a kisebbségi tankönyvekben, támogatási politika, amely hátrányosan megkülönböztette a magyar többségű településeket és iskolákat, Sólyom László kitiltása Szlovákiából, államnyelvtörvény), s úgy véli, hogy a habot a tortán az SNS politikusainak magyarokat sértő kijelentései alkották, amelyeket idővel - bár kissé finomabb formában - a többi kormánypolitikus is átvett. „A kormánypártok agresszív tónusát fokozatosan a két külügyminiszter (Ján Kubis, Miroslav Lajcák) is átvette” - állította a lap. Hozzátette, hogy az elmúlt időszakban a határokon átnyúló szlovák-magyar együttműködés is visszaesett. Lajcák a lapnak adott interjújában visszautasította azt az állítást, hogy Szlovákia az úgynevezett magyar kártyával játszana. „Ez nem a magyar kártyával való játékról szól. A probléma előttünk van, s nekünk azt meg kell oldanunk” - szögezte le.

Új Szó: A választásokig nem zárják le Malina Hedvig ügyét

2010. április 29. - (mti)

Szinte biztos, hogy a választásokig nem zárják le Malina Hedvig ügyét. A csallóközi lányt 2006 augusztusában verték meg Nyitrán, mert magyarul beszélt. Mégis ellene folyik vizsgálat 2007 óta, hamis tanúzással és a hatóságok félrevezetésével vádolják - írja az Új Szó című szlovákiai magyar napilap csütörtökön. Malina Hedvig ügyvédje, Roman Kvasnica szerint most már kivárnak az illetékesek, és a folytatás a következő politikai felállástól függ. „Ezt az ügyet csak egyféleképp zárhatnák le, ha beismernék, hogy Malina Hedvig igazat mondott, ezt pedig nem tehetik. Sem presztízsből, sem azért, mert az ügy politikai alkuk tárgya, mindig az húzza elő, akinek érdeke fűződik hozzá” - véli Kvasnica. Az ügy altatása - mutat rá az újság - a közelgő választásokon kívül két másik tényezővel is magyarázható. A főügyészség tavaly Peter Labast, az orvosi kar dékánját kérte fel, hogy dolgozzon ki új szakértői jelentést Malina Hedvig támadás utáni állapotáról, sérüléseiről. Tömören: a dékán dolgozata szerint Hedvig sérülései nem keletkezhettek úgy, ahogy ő állítja. A Labas-jelentéstől több, társszerzőkét feltüntetett orvos is elhatárolódott. Az orvosok szerint a dékán a „megfelelő” jelentésért cserébe a szocializmusban félbehagyott pozsony-rázsochy-i kórházkomplexum befejezését kérte, amelyben az orvosi kar oktatóközpontja is helyet kapna. Ezzel szeretné megkoronázni első dékáni megbízatását, és ismét indulna az idén decemberben esedékes dékánválasztáson. A kormány ugyan április 14-én úgy döntött, hogy megvalósíthatósági tanulmányt dolgoztat ki a kórház befejezéséről, de az 570 millió eurós beruházás sorsa, amelyet a magánszféra bevonásával szeretnének megvalósítani, továbbra is kérdéses. Az eredmény Labasnak sem tetszik, a lap forrása szerint ezért nem hajlandó együttműködni az ügyészséggel. Ugyanakkor Dobroslav Trnka főügyész számára is kockázatos lehet a Malina Hedvig-ügy további élezése, mert idén az ő hétéves hivatali ideje is letelik. A törvény szerint még egyszer újraválasztható, de kellő politikai támogatás nélkül erre nyilván nincs esélye. A főügyészségi halogatás egyetlen hozadéka, hogy Malina Hedvig egyelőre viszonylag „nyugodtan” élheti az életét. A fiatalasszony ma már egy kétéves kislány édesanyja, második gyermekét júniusra várja - olvasható az Új Szóban.

Szlovák felhívás: Szlovákok, ne féljetek a magyaroktól!

2010. április 29. - (mti)

Szlovákia déli részein lakó szlovákok egy csoportja csütörtökön felhívást intézett az északon lakó szlovákokhoz, hogy ne hagyják becsapni magukat politikusok kampánya által. A felhívás szerzői szerint bizonyos politikusok azt próbálják elhinteni az országban, hogy félni kell a magyaroktól. „Mi, szlovákok, akik Dél-Szlovákia városaiban és falvaiban együtt élünk a Szlovák Köztársaság magyar nemzetiségű állampolgáraival, nagy nyugtalansággal szemléljük, ahogy a felelőtlen politikusok, különösen a Szlovák Nemzeti Párt soraiból, igyekeznek ellenségnek beállítani a magyarokat” - olvasható a felhívásban. Az aláírók felszólítják az ország északi és középső részein lakó szlovákokat: ne higgyenek a politikusoknak, a magyarok nem ellenségei a szlovákoknak.

Egyházi gimnáziumot terveznek Szarvason

2010. április 18. - (Beol.hu)

Gimnázium alapításáról döntött vasárnap a szarvasi Ótemplomi Evangélikus Egyházközség. A leendő középiskola az egyházközség fenntartásában működő Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda „folytatásaként” működik majd a 2011/12-es tanévtől. Ehhez azonban előbb meg kell teremteni a szükséges anyagi feltételeket. Benka Gyula Evangélikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda - ez lesz az új neve a szarvasi Ótemplomi Evangélikus Egyházközség fenntartásában működő általános iskolának a 2011. szeptemberében kezdődő tanévtől. A gyülekezet ma délben megtartott közgyűlésén felhatalmazták az egyházközség vezetőit, hogy kezdjenek tárgyalásokat a gimnázium elindításához szükséges feltételek megteremtéséről. Lázár Zsolt igazgató lelkész hangsúlyozta: évek óta folynak az egyeztetések, mostanra megérett a helyzet arra, hogy döntést hozzanak a középiskola megalapításáról. Ehhez azonban előbb szükség van az anyagi háttér megteremtésére. A rendelkezésre álló idő alatt - azaz a 2011/12-es tanév kezdetéig - igyekeznek erről gondoskodni. Az ünnepi közgyűlés apropóját a gimnáziumalapítás mellett egy jubileum is adta. Éppen tíz esztendeje ugyanis annak, hogy az egyházközség megalapította a Benka Gyula Evangélikus Általános Iskolát, melynek igazgatói teendőit azóta is Molnár Istvánné látja el. Az évforduló alkalmából D.dr. Harmati Béla, nyugalmazott püspök hirdetett igét a vasárnap délelőtti istentiszteleten. Gáncs Péter püspök elődjeként ő volt az, aki egy évtizeddel ezelőtt áldását adta a szarvasi iskolára. Az egyházközség mai rendezvénysorozata délután 3-tól az iskola minden évben megrendezett kulturális seregszemléjével, a Benka-gálával folytatótik, melynek helyszíne szintén Tessedik temploma.

Szatirikus angyal Szarvason

2010. április 16. - (Beol.hu)

Abszurd helyzetek, váratlan fordulatok és rengeteg humor. Mindez elmondható Iván Holub: Az Angyal, avagy az Igazság című szatirikus darabjáról. A szlovák szerző művének magyarországi ősbemutatóját kedden tartották Szarvason, a Cervinus Teátrumban. A szarvasi szlovák nemzetiségi színház évekkel ezelőtt felvállalta, hogy megpróbálja népszerűsíteni a kortárs szlovák szerzők műveit. Ennek a missziónak folyamatosan eleget tesznek, magyar és szlovák nyelven is rendszeresen játszanak ilyen darabokat nemcsak a szarvasi közönség előtt, hanem az ország más tájain, sőt, határainkon túl is. Ezúttal a mai szlovák drámairodalom egyik legizgalmasabbnak tartott szerzőjétől, Iván Holubtól választottak egy szatirikus játékot. A szlovák szerző több művét is ismerhetjük már, a Javor vitézt például a Jókai színház is bemutatta. Az Angyal, avagy az Igazság című szatirikus játékot azonban most vitték először színpadra Magyarországon. Tapsból és nevetésből sem volt hiány a kedd esti ősbemutatón. Nem csoda, a darab szereplői ugyanis kitűnő játékukkal igazi felüdülést hoztak a közönség életébe, legalábbis erre a két röpke órára. A cselekmény középpontjában egy furcsa páros áll. A férjnek semmiben sincs szerencséje: évek óta munkanélküli, gondjai vannak a nőkkel, és ráadásul elütött egy angyalt. Felesége süket, és már réges-régen semmibe tekinti férjét. Gyűlölik egymást, mégis együtt élnek. Ráadásul velük él az asszony húga is, akit némasággal sújtott a sors. Ebbe az idillinek aligha nevezhető családba csöppen be egy angyal, hogy rávilágítson az emberi gyarlóságokra. A szatirikus játék görbe tükröt tart elénk. Jót nevetünk, de ha nem vagyunk restek, akár mélyebben is elgondolkodhatunk a saját életünkön. A Cervinus Teátrum művészei ezúttal először magyarul mutatták be a szlovák szerző darabját. Már készülnek a szlovák nyelvű bemutatóra is. Meghívásuk van két pozsonyi és több felvidéki színházba, valamint Nagyváradra. Emellett természetesen ezúttal sem marad el a hazai tájolás, a következő hónapokban számos településen mutatják be a darabot.

Veszélyben az Arcusfest

Nemrég adtunk hírt arról, hogy az idei évtől már nem Budapest, hanem Szarvas ad otthont az Arcusfest Nemzetiségi Színházi Találkozónak. Gergely Lászlót, a Cervinus Teátrum rendezőjét azonban Hiller István arról értesítette, hogy a minisztérium nem ad támogatást az Arcusfesthez. Májusban tehát nem lesz találkozó. - Elfogadhatatlannak tartom a tárca nemzetiségi kultúrához való viszonyát. Remélem, a jövőben ez másképp lesz és ősszel meg tudjuk rendezni a fesztivált - mondta Gergely László.

Balul sült el a fideszes gratuláció

„Nem követtem el semmit, ami miatt lámpavasra való lennék”

2010. április 12. - (Malatyinszki András - Hír6.hu)

A korábbi évekhez képest csendes kampány után, illetve az egyértelmű eredményt hozó első választási fordulót követően nagy botrány körvonalazódik a Békés megyei 1. számú választókerületben, Békéscsabán. A Jobbik képviselőjelöltje, Szabóné Kocziha Tünde feljelentést tett becsületsértésért és testi sértésért. A feljelentett személyek között pedig egy fideszes városi képviselő is található. A választások éjszakáján a Fidesz és a Jobbik szimpatizánsai alig harminc méterre ünnepeltek egymástól, s ez a távolság később testközelségnyire zsugorodott. A Jobbik egyik honlapján jelent meg a hír hétfőn délután, mely szerint a választások éjszakáján a Békéscsabai Jobbik tagjaik, szimpatizánsai a Kiss Ernő utcai irodában várta a választási eredményeket, de a rendezvényt a választási eredmények kihirdetése után megzavarta a Fidesz-KDNP egyik békéscsabai önkormányzati képviselője, Hirka Tamás. A honlap fogalmazása szerint a képviselő „társaival együtt hullarészegen bejöttek a Jobbik irodájába, nem kímélve egyik fiatal lány tagtársunkat sem, akit bántalmaztak bejövetelükkor. Ezt követően minősíthetetlenül trágár szavakkal kezdték illetni a Jobbikot, illetve annak békéscsabai elnökét Szabóné Kocziha Tündét.” A hír szerint a képviselőt és két társát kitessékelték az utcára, majd bezárták a kaput. A fideszesek nem tágítottak, ráncigálni kezdték a vaskaput és gyalázatos hangnemben sértegették a Jobbik tagjait és helyi jelöltet. A jobbikosok értesítették a rendőrséget, majd feljelentést tettek könnyű testi sértés, rágalmazás és becsületsértés miatt. Az üggyel kapcsolatban Albert István, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője elmondta, valóban érkezett feljelentés hajnali fél egy magasságában. A kiérkező rendőrök igazoltatták a jelen lévő személyeket, majd elkészítették a jegyzőkönyvet. Valóban tettek feljelentést a jobbik képviselői a rendőrségen, ám becsületsértési ügyben azt nem itt, hanem a bíróságon kell megtenni. Ezért a rendőrségnek az ügyben jelenleg semmilyen feladata sincs, a feljelentést és a jegyzőkönyvet április 13-án, szerdán továbbítják az illetékes bíróságnak. Szabóné Kocziha Tünde, a Jobbik békéscsabai jelöltje szerint a kampányban is volt egy-két durva megnyilvánulás, de remélték ez nem folytatódik. Mint mondta, szeretnék megelőzni, hogy a későbbiekben a hatalom birtokában lévők részéről még durvább dolgok történjenek. A hír6.hu kérdésére válaszolva a képviselőjelölt elismerte, hogy délután telefonon beszélt Hirka Tamással. A Fidesz önkormányzati képviselője a hírekben megjelent dolgoknak egy részét tagadta, ugyanakkor elnézést kért a viselkedéséért. Szabóné Kocziha Tünde úgy fogalmazott, a bocsánatkérést tudomásul vette, elfogadta, de a feljelentést nem vonják vissza. A történtekről nem csak fotókat, de hangfelvételeket is készítettek, s - mint elmondta - legalább harmincan látták, amikor a városi képviselő a falnak lökött egy huszonegy éves lányt. Hirka Tamás a hír6.hu-nak nyilatkozva kijelentette, tényleg gratulálni szeretett volna Szabóné Kocziha Tündének az elért eredményhez. Arra indultak haza, s úgy gondolta, ha már arra mennek gratulálnak politikai vetélytársuknak a választáson elért támogatottsághoz. „A jó szándék vezérelt, s ez vezérel majd ezután is. Nem célom mások megbántása, fel sem merült bennem ilyen szándék. Nem tagadom, hogy ittam, s azzal is tisztában vagyok, hogy hibáztam. Elnézést kértem Tündétől, akit már jó néhány éve ismerek, s azt gondolom eddig semmilyen problémánk nem volt egymással. Nem tudom meg nem történté tenni a dolgot, de úgy érzem nem követtem el semmit, ami miatt lámpavasra való lennék” - nyilatkozta a hír6.hu-nak a képviselő.

Amikor a fideszesek gratulálnak a Jobbiknak

Trágársággal dúsított viharsarki abszurd a választás éjszakáján

2010. április 15. - (Bod Tamás - 168 óra)

Gratulálni ment Hirka Tamás, a Fidesz békéscsabai városi képviselője és néhány társa vasárnap éjszaka, hétfő hajnalban a Jobbik irodájához, ahol idézhetetlenül trágár kifejezések is elhangoztak. Egy erről készült hangfelvétel szerint ezeket a kijelentéseket nem a jobbikosok tették. Végül a rendőrség is kiérkezett a helyszínre, ahol jegyzőkönyvet vettek fel. Bár másnap Hirka elnézést kért Szabóné Kocziha Tündétől, a Jobbik békéscsabai elnökétől és országgyűlési képviselő-jelöltjétől, amelyet a politikus elfogadott, az ügyben mégis feljelentés született. Kis viharsarki abszurd következik. Hirka Tamás békéscsabai fideszes önkormányzati képviselő vasárnap késő éjszaka, hétfő hajnalban az elsöprőnek nevezhető választási győzelem után örömittasan hazafelé tartott két társával együtt, és megfogalmazása szerint, gratulálni tértek volna be a Jobbik Kiss Ernő utcai székházába. Ám az erről készült közel 6 perces hangfelvétel - amely azóta fent van egy videomegosztó oldalon, valamint az ehhez mellékelt néhány fényképfelvétel - éppen az ellenkezőjéről tanúskodik. Itt idézhetetlenül trágár kifejezések sorjáztak, a felvétel szerint kizárólag a „gratulálni” érkező, de végül a kapun kívül rekedő vendégek szájából. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a jó ízlésből nem idézhető szavak és kijelentések azok után sem maradtak el, hogy a „házigazda” jobbikosok a „vendégek” értésére adták a békéscsabai éjszakában: minderről felvétel készül. A még idézhető kijelentések között elhangzott, hogy a békéscsabai jobbikosok nem köszönték meg a Fidesznek, hogy irodájuk van. Erre Szabóné Kocziha Tünde városi elnök, egyben parlamenti képviselő-jelölt elmondta, hogy helyi rendelet alapján kapták az ingatlant, így nem volt miért köszönetet mondani a Fidesznek. (Mint korábban beszámoltunk róla, Szabóné Kocziha Tünde még tavaly októberben azzal hívta fel magára az országos közfigyelmet, hogy a békéscsabai közgyűlés közmeghallgatásán cionistának nevezte Faludy György Kossuth-díjas költőt és gyakorlatilag kirekesztette a nemzetből.) Hirka Tamás és társai még azt is közölték a jobbikosokkal, hogy ők valójában a „kommunisták csicskásai”, s hogy Kocziha Tünde soha nem kerül be a Parlamentbe, miközben a háttérből élénk vigadozás hangjai hallatszanak. Az ügyben megkerestük Hirka Tamást, aki a telefonbeszélgetés után visszahívta cikkírónkat, s noha korábban már nyilatkozott Békés megyei médiumoknak, azt kérte, tegyük meg nem történtté a beszélgetést. Ám az ügy lezárulta után áll rendelkezésünkre. A 168ora online újságírója csupán azt kérdezte a fideszes önkormányzati képviselőtől, hogy korábbi nyilatkozata szerint gratulálni mentek a Jobbikhoz, de a közel 6 perces hangfelvételen ennek semmi jele sincs. Másrészt azt firtattuk, miért gratulált a Jobbiknak és jelöltjének, hiszen nem ért el kiugróan jó eredményt a békési megyeszékhelyen, ugyanis harmadik lett a Fidesz és a MSZP aspiránsa mögött. Végül azt kérdeztük, miért gratulál egy fideszes képviselő annak a Jobbiknak, amelyet Kövér László választmányi elnök erősebb és nagyobb ellenfélnek nevezett, mint a szocialistákat. Ha nem is kimerítő, de feleleteket kaptunk erre, amelynek közlésétől utólag elállt Hirka Tamás. Hirka korábbi nyilatkozataiban kifejtette, sajnálja a történteket, mindennek másképpen kellett volna történnie. Mint Hirka a Hír6.hu-nak fogalmazott: „nem követett el semmi olyat, amiért lámpavasra kellene akasztani.” Ezzel a kijelentéssel csupán az a gond, hogy senki sem akarta, még csak szóban sem, lámpavasra akasztani a képviselőt. A 168ora online értesülése szerint a Fidesz belső vizsgálatot fontolgat az ügyben. Annyit azonban tudni, hogy hétfő délután Hirka felhívta Szabóné Kocziha Tündét, sajnálatát fejezte ki a történtek miatt, és elnézést is kért. A Jobbik-elnök elfogadta a bocsánatkérést, de az ügyben született becsületsértési feljelentést nem vonta vissza. Ugyanezt erősítette meg a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője, Albert István is, aki jelezte, az ügyben becsületsértés tárgyában született feljelentést, mint magánindítványt, hivatalból már kedden továbbították a Békéscsabai Városi Bírósághoz. Az incidensről készült hangfelvétel, valamint az ehhez mellékelt néhány fotó kedd délután került fel a világhálóra. Hirka korábbi nyilatkozataiban azt hangoztatta, hogy a trágár kifejezéseket nem ő, hanem a társaságában lévők tették. Mint mondta, ezért őket rendre is utasította. Bár ez nem igazán hallatszik a hangfelvételen.

Fico találkozna az új magyar kormányfővel

2010. április 12. - (mti)

Kész találkozni az új magyar kormányfővel szlovák kollégája - jelentette ki maga Robert Fico kormányfő. A magyarellenes kijelentéseiről is ismert Szlovák Nemzeti Párt szerint viszont egy erős, önálló és saját nemzeti érdekeit védő Szlovákiával kell válaszolni a magyarországi eredményekre. Ivan Gašparovič szlovák államfő ugyanakkor közölte: Szlovákia kész az őszinte párbeszédre. Robert Fico szlovák miniszterelnök kijelentette, hogy kész bármikor találkozni az új magyar kormányfővel, akár még a júniusi szlovákiai parlamenti választás előtt is. „Továbbra is érvényes, amit korábban mondtam. Bárhol és bármikor kész vagyok találkozni magyar kollégámmal, és bármely témát megvitathatunk, amely mint szomszédokat, mint a NATO és az Európai Unió tagjait mindkettőnket érdekel” - jelentette ki a külügyminisztérium évzáró konferenciáján Pozsonyban hétfőn. „Természetes érdekünk az állandó párbeszéd minden szinten a jó kapcsolatokról minden olyan kormánnyal, amely a demokratikus választás alapján alakul meg a Magyar Köztársaságban” - tette hozzá Fico. Ivan Gašparovič szlovák államfő azonban hétfőn Pozsonyban közölte: „Szlovákia készen áll arra, hogy minden előzetes feltétel nélkül tisztességes és őszinte párbeszédet folytasson, a jó szomszédok és szövetségesek párbeszédét, olyanokét, akik tisztelik és tiszteletben tartják egymást és a jövőbe tekintenek”.

Slotáék szerint rossz hír a Fidesz győzelme

A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) keményebb hangon szólt a magyarországi választás eredményéről, ami rossz hír Szlovákia számára, és újabb bizonyítéka annak, hogy Magyarországon erősödik a radikalizmus - jelentette ki Anna Belousovová, az SNS első alelnöke pozsonyi sajtóértekezletén hétfőn. Az SNS elnöke a magyarellenes kijelentéseiről is ismert Ján Slota. Belousovová szerint Magyarország „szélsőségességet” exportál az egész Kárpát-medencébe. „Nekünk erre csak egy feleletünk lehet: az erős, önálló, saját nemzeti érdekeit védő Szlovákia” - jelentette ki. A sajtóértekezleten felolvasott több magyar-magyar kapcsolatokat érintő idézetet Orbán Viktor régebbi beszédeiből, amellyel azt akarta érzékeltetni, hogy Orbán veszélyt jelenthet a szomszédos országok számára. Belousovová szerint Orbán a kampányban szándékosan visszafogta magát, de - ahogy azt állítólag az idézetek is bizonyítják - „szóhasználata nem sokban különbözik a Jobbikétól”. Magát a Jobbikot ugyanakkor „szélsőséges és fasiszta pártnak” nevezte. Belousovová felhívta a szlovák állampolgárokat, hogy a júniusi parlamenti választáson ne voksoljanak a magyar pártokra (a Magyar Koalíció Pártjára és a Híd-Mostra), mert azok Magyarország „ötödik hadoszlopát” alkotják Szlovákiában. Ugyancsak eltanácsolt a szlovák ellenzéki pártoktól is - a Kereszténydemokrata Mozgalomtól (KDH) és a Szlovák Demokratikus és Keresztény Uniótól (SDKU) - amelyek „kollaborálnak” a magyarokkal. Az SNS alelnöke szerint Robert Fico miniszterelnöknek nem szabadna találkoznia a jövőbeni magyar miniszterelnökkel, amíg az nem kér bocsánatot a korábbi szlovákellenes kijelentéseiért. Pártja jövőbeni, egyik legfontosabb feladatának Belousovová azt nevezte meg, hogy „gátat szabjon a Magyarországról terjedő szélsőségességnek és fasizmusnak”.

Čaplovič szerint Szlovákia elutasítja a magyarok kettős állampolgárságát

2010. április 13. - (mti)

Szlovákia el fogja utasítani a kisebbségi magyarok kettős állampolgárságát - állította Dušan Čaplovič, a kisebbségi ügyekért felelős szlovák kormányfő-helyettes abban az interjúban, amelyet a Hospodárské Noviny című pozsonyi gazdasági lap közölt. A befolyásos politikus úgy véli: Szlovákia számára „határozottan nem jó hír” az, hogy a Jobbik bejutott a magyar parlamentbe. „Amennyiben az Irány - Szociáldemokrácia (Smer) párt tagja lesz a jövőbeni szlovák kormánynak, az ilyen törvényjavaslatot - amely exterritoriális beavatkozást jelent az önálló Szlovák Köztársaság szuverenitásába - egyértelműen el fogjuk utasítani” - jelentette ki Čaplovič. „Aki lemond a Visegrádi Négyek együttműködéséről, az Közép-Európában öngyilkosságot követ el” - válaszolt a kormányfő-helyettes a Visegrádi Csoport együttműködésének esetleges Orbán általi veszélyeztetését firtató kérdésre. Čaplovič szerint a visegrádi csoport, „hála az aktív együttműködésnek, megoldásokat kínál Közép-Európa, az egyes nemzetállamok és polgáraik számára”, s az Orbán-kormány esetleges negatív hozzáállásával ez veszélybe kerülhetne.

Problémát jelenthet a kettős állampolgárság a szlovák külügyminiszter szerint

2010. április 16. - (mti)

A szlovák külügyminiszter szerint Szlovákia számára problémát jelenthet, hogy Budapest magyar állampolgárságot adna a határon túli magyaroknak, ezért az ügyet szeretné megtárgyalni a magyar féllel. Miroslav Lajcák a Pravda című független pozsonyi lapban pénteken közölt interjújában azt mondta: nehéz véleményt alkotni, mert egyelőre csak a politika felvetéseként létezik a kettős állampolgárság. „Tudtára adtuk a magyar félnek, hogy amennyiben a vita konkrét formákat öltene, elvárjuk a konzultációkat, azt, hogy tárgyalni fogunk róla” - jelentette ki a szlovák diplomácia irányítója.

Süketek párbeszéde a Duna felett

2010. április 12. - (mti)

A magyar-szlovák viszonyról és a magyar választások utáni alakulásáról írt elemzést ezzel a címmel a Le Figaro. A konzervatív francia napilap emlékeztetett arra, hogy a két ország között a rendszerváltás óta feszült viszony az elmúlt időben tovább romlott. A lap példaként említette, hogy nyáron Sólyom Lászlót nem engedték be a révkomáromi Szent István szobor avatására, majd szeptemberben életbe lépett a szlovák nyelvtörvény. A Le Figaro attól tart, hogy a magyar szélsőjobboldal parlamentbe jutásával mindkét országban erősíthetik egymást a szélsőségesek. Révkomárom polgármestere a lapnak elmondta, szerinte a nyelvtörvény csak arra jó, hogy megfélemlítse az embereket. Martonyi János, a Fidesz-kormány leendő külügyminisztere az uniós joggal ellentétes, archaikus törvénynek minősítette a jogszabályt, amit a szlovákok sem fogadtak egyöntetűen. Az Európai Unió ugyanakkor nem emelt kifogást ellene - írja a francia lap.

Sme: Magyarországon megkezdődik a „viktoriánus korszak”

2010. április 12. - (mti)

A szlovák napilap szerint már csak az a a kérdés, hogy mi várható az első fordulóban elért siker után Magyarországon megkezdődik „a viktoriánus korszak” - írta a Sme című szlovák napilap hétfői kommentárjában. Arról, hogy mennyire várták már ezt a magyar állampolgárok a szerző, Peter Schutz szerint nemcsak a választás eredménye, a Fidesz magas támogatottsága vall. Jól példázza egy rövid pilisszentkereszti felmérés is, ahol a megkérdezett helyi 20 szlovák közül 18 azt mondta, hogy a Fideszre szavazott. Döntésüket, akárcsak a több millió magyarét, biztosan nem változtatta meg a HVG választások előtti számában megjelent prognózisa sem, miszerint április 11-e után Magyarországon valószínűleg felújul a múlt század harmincas éveit idéző párt és állami szerkezet. „Az autoriter, erős és teljes törődést ígérő, a rendet előtérbe helyező állam az, ami után - az erkölcsi, politikai és gazdasági romlás éveit követően - leginkább vágyik az egyszerű magyar lelke. Az urnák eredménye végleges bizonyítéka annak, hogy Orbán Viktor nagy sikerrel játszott rá erre az érzésre. Ami kérdéses, de nagyon, az a 2010. április 11-e utáni siker. A magyarok nem élnek rosszabbul, mint nyolc éve, amivel Orbán hipnotizálta a tömegeket, de megtörténhet, hogy rövidesen rosszabbul fog menni a soruk, mint ma. A Nemzetközi Valutaalappal kötött szerződés a magyaroknak - eltérően a görögöktől - lehetővé teszi, hogy októberig még ne kelljen pénzt felhajtani a piacokon az állam alapvető működéséhez. Legkésőbb akkor, azonban eljön az igazság órája, s Orbánnak fel kell fednie az eddig ügyesen eltakart lapjait. Az erős felhatalmazás, hogy államférfiként viselkedjen, már a zsebében van” - húzta alá szerző. Rámutatott: „Bonyodalmat okozhat, hogy az a hatalmas bizalom, amelyet a választóktól kapott, a mindenféle reformok elleni kampányból ered, amelyekkel tönkretette Gyurcsányt és kormányát. A Nemzetközi Valutaalap nem zárja ki, hogy megnyitja a tárgyalásokat Magyarországgal az idei magasabb költségvetési hiány engedélyezéséről.” „Különböző jelzések arra mutatnak, hogy Orbán éppen ezt akarja. A Nemzetközi Valutaalapnak azonban nehezen lesz más feltétele a megegyezéshez, mint egy olyan gazdaságpolitika, amelynek következtében a jövőben nem lenne szükség újabb kölcsönökre” - fejti ki az újság. Szlovákiának szintén várakozni kell. Míg a júniusi választás eredménye alapján nem alakul meg az új kormány, semmi sem történik, s addig van idő találgatni, hogy mit is jelent az új alapokról szóló nyilatkozat, amelyre a szlovák-magyar kapcsolatokat építeni kell. Szlovákia így kicsiben a saját bőrén megélheti, hogy milyen konkrét és tartalmas a Fidesz programja a maga egészében - zárta kommentárját a Sme.

Új Szó: Jobb nemzetpolitika, mint egy sikeres anyaország, nem létezik

2010. április 12. - (mti)

Jobb nemzetpolitika, mint egy sikeres anyaország, nem létezik - írja az Új Szó című lap a magyarországi választásokkal kapcsolatban hétfőn még a voksolás eredményének ismerete nélkül. A szerző - Lovász Attila szerint - „az eredmények ismerete nélkül is megjósolható, hogy a határon túli magyarok ügyében komoly változások várhatók”. Úgy véli, hogy a múltban a magyar kormányok nem mindig átgondoltan és célszerűen támogatták a magyar kisebbségeket, s hiba lenne, ha a kormányváltással csak egy új garnitúra születne, s megismétlődnének a problémák. „A politikai garnitúra változása - mert az már biztos - magában hordozza annak veszélyét is, hogy a nemzetpolitika átalakításánál hibák történnek. A legrosszabb megoldás az új klientúra kiépítése, de ha ehhez folyamodik egy új hatalom, lelke rajta, akkor semmivel sem lesz jobb sem az előzőnél, sem előző önmagánál. Ha prioritásait megfogalmazva rosszul „lövi be” a fő célokat, akkor megint egy rakás pénzt szór ki fölöslegesen” - jegyzi meg a lap. „Támpontnak” a megoldáshoz két gondolatot fejt ki bővebben. Rámutat: a hetvenes, nyolcvanas években szocializálódó szlovákiai magyar fiatalok egy (innen nézve) dinamikus, modern, sikeres Magyarországot láttak, egy (innen nézve) engedékeny és szabad sajtóval és kultúrával, így eszük ágában sem volt egy sikertelen, frusztrált, neobolsevik husáki országban önazonossági támpontot keresni. A helyzet megváltozott, s bár egy ficoi Szlovákia nem maga a Kánaán, a kistérségekben, régiókban bizony nem a sikertelen szlovákság kerül szembe a dinamikus, sikeres magyarsággal. „Konklúzió: jobb nemzetpolitika, mint egy sikeres anyaország, nem létezik” - húzza alá Lovász Attila. Majd hozzáteszi: „Magyarországon - bár nő a munkanélküliség - heveny szakmunkáshiány, szakemberhiány tapasztalható, emellett, ugye, a népfogyatkozás. Egy új nemzetpolitika végre azon is törhetné a fejét, hogy az „anyaországnak” alapvető érdeke lehet a határon túli magyarok úgymond „hazahívása” (az idézőjel nem véletlen, hiszen mi itthon vagyunk otthon). A vallási, kulturális, nyelvi azonosság olyan betelepülőket eredményezne, akik gond nélkül másnap a munkaerőpiac részeivé válhatnak, integrációs problémák, nyelvi gátak, akadályok nélkül. És nem fogynának úgy, mint saját hazájukban.” A szerző azt írja, hogy az eddig eretneknek számító gondolatsort a németek a hetvenes-nyolcvanas években valóra váltották, és nem haltak bele, bár a Németországba települő európai németek ezrei sem tudták teljesen megfordítani a demográfiai adatokat. De legalább enyhítették negatív tendenciáit. Az új kormányzat Budapesten bizonyára inkább „nemzetinek” vallja magát (talán konzervatívnak, talán jobboldalinak). Hogy a politikája nemzeti lesz-e, azt meg majd meglátjuk. Ha az „itt az idő” beteljesedett, akkor a konkrét lépések fognak jelzőket gerjeszteni. Megvárjuk - záródik az Új Szó kommentárja.

Fico: Meg kell akadályozni a revizionizmus terjedését Európában

2010. április 23. - (mti)

A szlovák miniszterelnök szerint meg kell akadályozni, hogy a rasszizmussal párosuló történelmi revizionizmus újra elterjedjen Európában. A fasiszta önkény áldozataira emlékezve „ez a legfőbb kötelezettségvállalásunk” - jelentette ki Robert Fico egy, a II. világháború befejezésének 65. évfordulója alkalmával megrendezett pozsonyi konferencián. Fico leszögezte: az Európai Unió két „tabu-pilléren” nyugszik. Az első, hogy megengedhetetlen a történelmi revizionizmus, a háború után kialakult államhatárok megkérdőjelezése, a második pedig a rasszizmus abszolút elutasítása. Szlovákiát nyugtalanítja, hogy az Európai Unió néhány országában a választásokon olyan politikai pártok kapnak gyakran erős támogatást, amelyek ezeket a tabukat „nyíltan, cinikusan és durván megsértik” - vélekedett a politikus. „A Közép-Európa háború utáni elrendezésének megváltoztatására irányuló felhívások, amelyek gyakran megtalálhatóak néhány politikai párt programjában, nemcsak Szlovákiát és Közép-Európát veszélyeztetik, hanem közvetlen támadást jelentenek az Európai Unió alapjai ellen” - szögezte le Fico. A politikus konkrétan egyetlen politikai pártot sem nevezett meg. Az utóbbi hetekben azonban Fico, más vezető szlovák politikusok ismételten területi revizionizmussal vádolták a Jobbikot, s neofasizmussal a betiltott Magyar Gárdát.

Mečiar: a magyarországi szélsőség befolyásolni fogja Szlovákiát

2010. április 9. - (mti)

Vladimír Mečiar szerint ideiglenes jelenség Magyarországon a szélsőségesség, amelyet politikai eszközökkel kell megoldani, nem kell azonnal fegyverre gondolni. Ennek ellenére befolyásolni fogja a szlovákiai választási kampányt. „A Jobbik agresszivitása, a neofasizmus felé fordulása azt eredményezi, hogy mintegy 18-20 százalékot szerez. Programja revizionista, amely lényeges módon érinti a határok szilárdságát. Ez a csoport, a választók és a célok, akár akarjuk, akár nem, választási viták témájává válnak (Szlovákiában). Nem lehet azonban cél a gyűlölet gerjesztése” - nyilatkozta a Néppárt - Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) elnöke a TASR szlovák hírügynökségnek pénteken. Mečiar szerint az ilyen politikára Közép-Európában határozottan nemet kell mondani. Úgy véli, a választási kampányban több párt is kihasználja az országhatár állítólagos veszélyeztetését, mert ez „hálás téma”. „Sok mindenki vitetni fogja magát ezeken a hullámokon, mert ez eléggé hálás és történelmileg ismert téma Szlovákiában” - fejtette ki a koalíciós pártelnök. Aláhúzta: a pártoknak azonban nem lenne szabad gyűlöletet gerjeszteniük. Mečiarnak meggyőződése, hogy nem csak a magyar, de a május végén sorra kerülő csehországi választások is befolyásolni fogják a szlovákiai választási kampányt.

SNS: Elfogadhatatlan a magyar fasiszták csavargása Dél-Szlovákiában

2010. április 8. - (mti)

A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) javasolni fogja a pozsonyi belügyminiszternek, hogy erősítsék meg a szlovák-magyar államhatár őrzését. „Elfogadhatatlan, hogy Dél-Szlovákiában csak úgy csavarogjanak a magyar fasiszták a Jobbiktól” - jelentette ki Anna Belousovová, az SNS első alelnöke pozsonyi sajtóértekezletén. Ján Slota, a párt elnöke kifejtette: ha a belügyi tárca az SNS kezében lenne, akkor a szigorú határellenőrzés már régen megvalósult volna. Az SNS vezetői nyilatkozataikban arra reagáltak, hogy a Jobbik hívei a közelmúltban virágcsokrot helyeztek el Szent István révkomáromi szobránál.

Paška: A magyaroknak kell a szlovák kártya, nem pedig fordítva

2010. április 11. - (mti)

A pozsonyi házelnök szerint Szlovákiának nincs szüksége semmiféle magyar kártyára, de a szlovák kártya Magyarországon a politika állandó kelléke. „Meggyőződésem, hogy a dolgokat nagyon világosan meg kell neveznünk. Egyszerűen a magyaroknak szükségük van a szlovák kérdésre vagy kártyára. Nekünk nem, mi tovább akarunk lépni” - jelentette ki Pavol Paška vasárnap este a TA3 szlovák hírtelevízió vitaműsorában. Megjegyezte: Szlovákia a gazdasági növekedésre és a munkahelyek bebiztosítására kívánja helyezni a hangsúlyt. „Nem tetszik nekem az a pozíció, amelyet a szlovák sajtó tálal állandóan, hogy nekünk van szükségünk valamiféle magyar kártyára” - húzta alá Paška. Vitapartnere Ján Figeľ, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke szerint Budapestnek és Pozsonynak még nem sikerült eljutnia a „komoly párbeszédhez”, amelynek során a felek leszögeznék: „honnan indultunk, hová tartunk és mi történt úgy, hogy képesek legyünk elfogadni a történelmet, levonni belőle a tanulságot és építeni a közös Európát”. „Érettebb megbékélési gesztusról” csak azután lehet szerinte beszélni, ha a feleknek sikerülne a vitából kivonni a kapcsolatok múltbeli problémáit. Hozzátette: ehhez kölcsönös bizalomra van szükség. „A mi érdeklődésünk konstruktív és pozitív. S hogy ez meglesz-e a másik oldalról is, ezt a kérdést nekik (magyaroknak) kell feltenni” - jegyezte meg Figeľ. Paška azt mondta, nem érti, miféle megbékélésről lehet szó, mert szerinte a szlovákok semmit sem csináltak a magyaroknak. „Nem tudom, milyen megbékélésről beszélhetnénk” - reagált Figeľ szavaira Paška. Megjegyezte: Magyarországon most tartották a hatodik szabad választást, de a nemzeti kisebbségek jogai máig sincsenek bebiztosítva, a kisebbségeknek például máig sincs képviselete a magyar parlamentben. „Nem nagyon értem, mit csináltak a szlovákok a magyaroknak” - jelentette ki a házelnök. Hozzátette: saját tapasztalatából is tudja, hogy „magyar barátaink nem mindig tartják be az európai szabályokat”. A magyarországi választással kapcsolatban Paška nem kívánt nyilatkozni. Szerinte a magyar állampolgárok dolga, kit választanak, s milyen lesz a kormány. Figel úgy vélte, nehéz dolga lesz az új magyar kormánynak, mert nehéz örökséggel kell megküzdenie.

Visszariadnak a szlovák szavazók a sok ügyintézéstől

2010. április 10. - (Susla Béla - Népszava)

Júniusban mintegy 300 ezer külföldön tartózkodó szlovák szavazhatna, ha... Igen, ha nem lennének annyira bonyolultak a szavazás feltételei. Ezért aztán a szlovákiai politológusok úgy vélekednek, hogy minden bizonnyal csak az említett csoport töredéke nyilvánít véleményt szavazás formájában. 2002-ig úgy működött a gépezet, hogy a külföldi szlovák kizárólag abban az esetben választhatott, ha a választás napján Szlovákia területén tartózkodott. A választási bizottság előtt elegendő volt felmutatnia érvényes szlovák útlevelét. 2004-től azonban az a szabály érvényes, hogy a külföldön élő szlovák állampolgár csakis postai úton szavazhat, mégpedig úgy, hogy előre kérvényeznie kell nevének bejegyzését egy külön listára. Hogy szavazhasson, három alkalommal kell a postára mennie. Először a kérvénnyel, hogy bejegyezzék, aztán hogy átvegye a szavazócédulát, majd hogy azon megjelölve melyik pártra szavaz, azt visszaküldje Szlovákiába. Négy évvel ezelőtt csak 3 és fél ezer szlovák küldte el szavazatát Szlovákiába. Akinek a 3,5 ezerből állandó tartózkodási helye volt külföldön, mindössze 543 szavazott, s 49 százalékuk Mikulás Dzurinda pártjára, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unióra /SDKÚ/. Martin Slosiarik, a Focus Intézet munkatársa szerint éppen a sok adminisztráció miatt fognak kevesen szavazni júniusban a külföldi szlovákok közül. Robert Fico szlovák miniszterelnök ismét a szlovákiai sajtót hibáztatja. Most azért, mert „hihetetlen hazugságokat” hordott össze Dmitrij Medvegyev pozsonyi látogatása kapcsán. A kormányfő szinte siránkozott a Nyugdíjasok Szövetségének képviselői előtt -- akikhez késve érkezett --, hogy a tollforgatók nem becsülik kellőképpen azokat az eredményeket, amelyeket a szlovák és az orosz fél elért a mostani pozsonyi tárgyalások során. Hangsúlyozta, hogy Szlovákia és Oroszország fontos kölcsönös gazdasági szerződéseket írt alá, olyanokat, melyekre egész Európa felfigyel. Ennek ellenére a sajtó szolgalelkűnek nevezi ezt a szlovákiai politikát - panaszkodott a szlovák miniszterelnök. Egyébként a szlovákiai sajtó elsősorban azért bírálta a szlovák politikusokat, mert a tárgyalások során meg sem említették az 1968-as csehszlovákiai inváziót a volt Szovjetunió vezetésével és egyéb szlovák sérelmekre sem mutattak rá. Ezeket illetően a sajtó rámutatott egyebek mellett a II. világháborút követő kitelepítésekre, valamint a sztálini diktatúra könyörtelen éveire. Ivan Gašparovič szlovák és Dmitrij Medvegyev orosz elnök olyan dokumentumot fogadtak el, amelyben egy szó sincs az 1968-as csehszlovákiai megszállásról.

Szlovák és magyar barlangokat népszerűsítenek

2010. április 20. - (mti)

Eddig nem látogatott barlangokat is közösen népszerűsít Szlovákia és Magyarország - írja az Új Szó című pozsonyi napilap keddi számában. Az uniós strukturális alap támogatási forrásából félmillió eurót fordítanak a szlovákiai és magyarországi barlangok közös népszerűsítésére. A sikeres pályázat eredményeként a Budán lévő Szemlő-hegyi-barlang bejárati csarnokában ősszel természeti értékeket bemutató kiállítás nyílik, amelyen hét magyarországi, illetve húsz szlovákiai, a turisták számára csak a közelmúltban megnyitott barlang adatait mutatják be a szakemberek. Az eddig csak a szakemberek által ismert föld alatti látványosságokat olyan túraútvonalra fűzik fel, amelyet kedvük szerint járhatnak majd be az érdeklődő természetbarátok. Szlovák oldalról az Állami Természetvédelmi Felügyelet, magyar részről pedig a Duna-Ipoly Nemzeti Park a határokon átnyúló pályázat kivitelezője. A két ország határ menti természeti értékeit nemcsak a tudomány szempontjából vizsgálják, hanem mint értékesíthető turisztikai-idegenforgalmi termékeket is. A közös kutatómunka eredményeit a szakfolyóiratokon kívül egy, a turisták számára elérhető weboldalon is közzéteszik.

A pozsonyi oktatásügyi miniszter szerint

túl sok tantárgyat tanítanak magyarul

2010. április 22. - (mti)

A pozsonyi oktatásügyi miniszter szerint túl sok tantárgyat tanítanak a szlovákiai magyar iskolákban magyarul, s ezért a gyerekek nem tanulnak meg jól szlovákul. „Nyíltan kimondom, nem tartom helyesnek, hogy a magyar tannyelvű iskolákban az összes többi tantárgyat (szlovákon kívül) magyarul oktatják. Legalább a történelmet és néhány szaktantárgyat terminológiai okok miatt szlovákul kellene oktatni” - jelentette ki Ján Mikolaj abban az interjúban, amelyet a Sme című liberális szlovák napilap közölt csütörtökön. Ugyanakkor a tárcavezető elismerte, hogy a magyar iskolák oktatási színvonala magas.

Az MKP szerint át kellene dolgozni a szlovák-magyar alapszerződést

2010. április 23. - (mti)

A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) meggyőződése, hogy szükség van az 1995-ben Párizsban aláírt szlovák-magyar alapszerződés átértékelésére. A felvetést az MKP választási programja is tartalmazni fogja. A párt a dokumentumot nem tartja rossznak, de úgy véli, hogy az néhány pontban már nem felel meg a kor követelményeinek. „Az az álláspontunk, hogy a jövőbeni szlovák és magyar kormány értékelje át a dokumentumot, mert néhány dolgot korszerűsíteni kellene benne” - jelentette ki Berényi József, az MKP alelnöke a pozsonyi TASR hírügynökségnek nyilatkozva pénteken.

Amerikai szenátorok szerint példaértékű Magyarország válságkezelése

Aggódnak a szélsőségek miatt

2010. április 3. - (mti)

Világviszonylatban is példaértékűnek nevezték az amerikai szenátus Magyarországon tartózkodó delegációjának tagjai Magyarországnak a gazdasági válság kezelésében elért eredményeit - közölte a kormányszóvivői iroda szombaton az MTI-vel. A közlemény szerint Korányi Dávid, a Miniszterelnöki Hivatal kül- és biztonságpolitikai szakállamtitkára, Bajnai Gordon miniszterelnök külpolitikai főtanácsadója szombaton fogadta az Egyesült Államok szenátusának delegációját. A szenátus költségvetési, valamint külügyi bizottságainak tagjai közül a Demokrata Párt képviseletében Byron Dorgan és Kent Conrad (Észak-Dakota), a republikánusok képviseletében Thad Cochran (Mississippi), Judd Gregg (New Hampshire) és John Barrasso (Wyoming) érkezett Magyarországra. A szenátorok a Koszovóban állomásozó amerikai katonákat látogatják meg, Budapesten átutazóban töltenek egy napot. A kormányszóvivői iroda közleménye szerint Korányi Dávid tájékoztatatta a delegáció tagjait Magyarországnak a pénzügyi válság elleni küzdelemben elért eredményeiről és az ország gazdasági helyzetéről. Az amerikai-magyar kétoldalú kapcsolatokat értékelve hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokat stratégiai szövetségesünknek és kiemelt külgazdasági partnerünknek tekintjük - olvasható a közleményben. A tájékoztatás szerint a szenátorok elismerésüket fejezték ki Magyarország gazdasági válság kezelésében elért eredményei kapcsán, az ország teljesítményét nem csak régiós összefüggésben, hanem világviszonylatban is példaértékűnek nevezték. A szenátorok üdvözölték, hogy Magyarország az Európai Unió soros elnökeként is központi kérdésként kívánja majd kezelni a transzatlanti kapcsolatokat, a számos területen kiváló együttműködés továbbfejlesztésében érdekelt, különösen az energiabiztonság és a Nyugat-Balkán stabilizálásának és integrálásának terén. A szenátorok a magyar belpolitika alakulásával kapcsolatban aggodalmuknak adtak hangot a hazai szélsőségek megerősödése kapcsán - olvasható a kormányszóvivői iroda közleményében.

A felelőtlenek felelőssége

2010. március 22. - (Ladányi János - Népszabadság)

A szerző szociológus

* A Magyarország politikai évkönyve 2009 c. kötetben

megjelenő tanulmány rövidített szövege.

A 90-es évek közepéig a tartós társadalmi kirekesztődés problémáját a politika a szőnyeg alá seperte. 2003-2004 táján azután nyilvánvalóvá vált, hogy ez már nem megy tovább: az ország európai felzárkózását veszélyezteti az, hogy 700 ezer tartósan kirekesztett magyar állampolgárt kellene többé-kevésbé európai és többé-kevésbé demokratikus körülmények között valamilyen szinten eltartani, ami rengeteg pénzbe kerül. Ekkor politikai stratégiaváltás történt. Új körzetesítési hullám indult be Magyarországon, ami a legszegényebb aprófalvak iskoláinak, szociális intézményeinek stb. „önkéntes társulásokba” való belekényszerítését eredményezte. Ezzel a probléma szőnyeg alá seprését felváltotta a szegények által legmagasabb arányban lakott településeknek, illetve ezek önkormányzatainak az ellehetetlenítése. 2007-2008 táján ismét változott a helyzet: most már közvetlenül a legszegényebb, legkiszolgáltatottabb népesség, mindenekelőtt a városi és falusi gettókban élő cigányok életét lehetetlenítették el. Ez úgy kezdődött, hogy a kormányzat elnézte, hogy egyik-másik polgármester a lakosság élére állva megpróbálja meggátolni, hogy romák költözzenek be a településre; egyik-másik önkormányzat megkérdőjelezze az ország jogállami berendezkedését; például szegregált iskolát hozzon létre, mintha rájuk nem vonatkoznának az ország törvényei. Elszaporodtak az önkormányzati gondolatkísérletek arról, hogy a szociális segélyt mindenféle feltételhez, a gyerek iskolába járásához, a szülő munkavégzéséhez stb. kellene kötni; a segélyt pedig nem készpénzben, hanem szociális kártyán kellene folyósítani. A kormányzat egy idő után már nemcsak némán tűrt, hanem tárgyalni kezdett az „innovatív” önkormányzatokkal, s ennek eredménye lett az „Út a munkához” program, aminél cinikusabbat és drágábbat elképzelni sem lehet, ugyanis ezekben az önkormányzatokban éppen csak munka nincs, éppen csak hajlandóság nincs a legelesettebbek foglalkoztatásához, s éppen csak az a tudás hiányzik, ami a tartósan leszakadt, tartósan munka nélküli emberek újrafoglalkoztatásához szükséges. Semmi másról nincs szó, mint a legszegényebb, legkiszolgáltatottabb emberek megbélyegzéséről, amit az állam 95 százalékos mértékben támogat, ami a hírek szerint egy évben 160 milliárdjába kerül a központi költségvetésnek. Ekkor ugyanis már a költségvetési kiadások mérséklésének szándéka keveredett azzal a kormányzati törekvéssel, hogy kifogják a szelet a szélsőjobboldali és „népi szocialista” vitorlákból. Ezek a hecckampányok - amelyek ellen persze egyik pártnak sem volt kifogása - egyenesen vezettek ahhoz az erőszakhullámhoz, ami Magyarországon az elmúlt évben végigsöpört. A magányos gyilkosoknak rengeteg tettestársuk van. A magányos gyilkosok nagyon jól integráltak abban a rendszerben, amely Magyarországon a rendszerváltás után kialakult. Egy korszak lezárult. Mára a területi, szociális és etnikai hátrányok olyan erős összekapcsolódása alakult ki Magyarországon, ami az eddig követett módszerekkel nem kezelhető. Nem fog ez a probléma megoldódni a gazdasági növekedéstől sem, ha lesz végre. Nem fog megoldódni azzal sem, ha az áldozatokat tesszük felelőssé súlyos helyzetükért, s akkor sem, ha ezt a nagyon súlyos és nagyon összetett problémát elszigetelt reformokkal próbálják meg kezelni. Mondjuk, úgy, hogy látványos és nagyon drága reformokat próbálnak bevezetni az iskolarendszerben, miközben ellehetetlenítik a legtöbb roma gyerek által lakott településeket s azok iskoláit. Az ilyesmi csak káoszt eredményezhet, és nagyon sok pénz elpocsékolását. A különböző programok kioltják egymást, s tovább sodródunk egy még sokkal súlyosabb helyzet felé. Abban a rendszerben, amelyben a települési önkormányzatok nem a leszakadók visszaintegrálásában partnerek - hanem az a legfőbb törekvésük, hogy megszabaduljanak a leginkább támogatásra szorulóktól -, nem lehet enyhíteni a gondokat. A kisebbségi önkormányzatiságnak az a rendszere, ami a rendszerváltás után kialakult nálunk: hungarikum. Ilyesmi csak egészen speciális esetekben fordul elő máshol. A kisebbségi önkormányzatiság más magyarországi kisebbségek esetében csupán nagyon költséges butaság, a határon túli magyaroknak szóló mintaként csak az ország külpolitikai elszigetelődésének egyik, nem elhanyagolható tényezője, a romák esetében viszont egyenesen intézményesített politikai gettó. Biztos, hogy olyan látványintézkedésekkel, mint amilyenek például a különböző rövid, közép- és hosszú távú romaprogramok vagy a „romák évtizede”, és ki tudja, mi még, nem megyünk semmire. A mai magyarországi településrendszerben, ami az egyik legszegregáltabb Európában, esélye nincs a felzárkózásnak. A ténylegesen munkanélküliek aránya Európában nálunk a legmagasabbak között van. Amíg ez így marad, álmodni sem lehet reintegrációról. Addig sem, amíg például a bérlakások aránya egész Európában nálunk a legalacsonyabb, ilyen kevés szociális bérlakás pedig legfeljebb a harmadik világ országaiban lehet. Az is világos, hogy a jelenlegi magyar társadalomszerkezettel, és az egyre mélyülő szakadékkal a szegények és a nagyon szegények között, soha nem fog tudni ez az ország felzárkózni Európához. És azzal a szociálpolitikusi szakmával sem, amely nem tiltakozik, amikor a legszegényebbek településeit ellehetetlenítik, egy szava sincs, amikor a legnyomorultabbak újabb és újabb hullámai szorulnak ki a városokból s a munkahelyekhez közeli településekről, viszont folyamatosan termeli a remekebbnél remekebb ötleteket arról, hogy lehetne még több embernek, még több jogcímen, még több segélyt adni. Még folytathatnám a fölsorolást, de lezárom az iskolarendszerrel, amely oly mértékben szegregál, hogy már-már iskolai apartheidről beszélhetnénk, hisz lényegében minden második roma származású tanuló szegregált iskolában, iskolarészben vagy osztályban tanul, illetve elvileg értelmi fogyatékosok képzését szolgáló, valójában roma tanulók számára kialakított iskolába vagy osztályba jár. Mégis, mit gondolok, hogyan lehetne ezt a folyamatot megfordítani? Megpróbálom röviden összefoglalni, noha jelenleg nagyon kevés esélyt látok rá. Javíthatatlanul hiszek ugyanis abban, hogy azoknak a változásoknak, amiknek nincs értelmes alternatívájuk, előbb-utóbb meg kell történniük. Magyarország legsúlyosabb társadalmi problémájáról van szó. Ilyen súlyos problémák mindenhol csak úgy oldódtak meg, hogy a különböző politikai erők között valamilyen megegyezés jött létre. Európa nagy részén úgy szorították vissza a szegénységet, hogy valamiféle konszenzus alakult ki konzervatívok, liberálisok és baloldaliak között. Mondjuk kereszténydemokraták, keresztényszocialisták, liberálisok és szociáldemokraták között Németországban. Másképp ez nem megy. Ezek kevéssé népszerű ügyek, nem lehet velük könnyen szavazatokat szerezni. Ez nem olyasmi, amit egy pillanat alatt, látványosan meg lehet oldani. Viszont az ország boldogulása érdekében mégis megkerülhetetlenek. Ezért jobb, ha az ilyen kérdések kívül maradnak a pártpolitikai vetélkedéseken. Már csak azért is, mert nem szerencsés, ha egy országnak négyévenként vagy nyolcévenként gyökeresen megváltozik az iskolaügye, a szociálpolitikai vagy az önkormányzati rendszere. Mindenről nem lehet, s nem is kell megegyezni. Nincs egyetlen jó megoldás, óriási viták vannak a megoldásokról, nyilván az én álláspontom is vitatható. De alapkérdésekről meg kell egyezni, mert különben nem lehet előrejutni. Melyek az alapkérdések? Az elsőt már említettem: a cigány és nem cigány szegények reintegrációja nem lehet pártpolitikai ügy és kampányharcok témája. Aztán abban is meg kellene egyezni, hogy ez nem „romaprobléma”, hanem az ország egyik legégetőbb problémája, aminek a kezelése nélkül egyre közelebb fogunk sodródni valami nagyon súlyos s nagyon borzalmas etnikai konfliktushoz. Aztán azt is világosan kell látni, hogy egy ennyire súlyos és összetett problémát nem lehet elszigetelt reformokkal kezelni, csak átfogó és hosszú távú kormányprogrammal. És úgy sem, hogy a jóságos, gondoskodó állam egyre magasabb segélyeket és támogatásokat osztogat. Erre ugyanis egyrészt nincs pénz, de ilyen típusú problémákat egyébként sem lehet így megoldani, csak olyan programokkal, melyek arra irányulnak, hogy esélyt adjanak azoknak a településeknek s azoknak a családoknak, amelyek a rendszerváltás után tartósan leszakadtak, illetve kihullottak a társadalomból. Nem gondoskodó, hanem esélyteremtő államra, programokra van tehát szükség. Nem arra, hogy, mint eddig, egyre több nyomorgót zárjanak be a minden közszolgáltatástól egyre inkább megfosztott, ezért egyre nyomorultabbá váló cigánygettókba, ahol aztán - minden eredmény nélkül, de legalább rengeteg pénz elfecsérlésével - próbálják meg segélyezni, iskolába integrálni, munkára szoktatni és megregulázni őket. Hanem arra, hogy végre meghatározásra kerüljön azon minimális szolgáltatásoknak a köre, amelyek az ország minden településén állampolgári jogon megilletnek mindenkit, és végre megteremtődjenek a gettótelepülésekről való kitörés legelemibb feltételei. Ez nem elsősorban pénzkérdés. Csak el kell dönteni, mit akarunk: túlnépesedett gettótelepüléseken, ahol sosem volt és sosem lesz munka, milliárdokért „szocpolos” házakat építeni és az azokban rekedt, egyre nagyobb népességet segélyezni, vagy ezt a pénzt a tömegközlekedés, a közoktatás megjavítására és - a gettókban rekedt népesség egy részének esetében - a munkalehetőségekhez közelibb településekre való fokozatos átköltözés támogatására költeni.

Morvai Krisztina: Erős anyaország kell

2010. március 31. - (index.hu)

Morvai Krisztina szerint erős anyaországra van szükség, amely kiáll az elszakított területeken élő magyarokért. „Nincs egy erős állam, mely fellépne az emberek jogfosztottsága ellen. Ez azt eredményezi, hogy egy állam, mely az európai birodalomépítésben gondolkodik, és nem nemzetállamban, nem tud kiállni az elszakított területeken élő testvéreinkért, és nem is akar” - mondta a Jobbik államfőjelöltje Komáromban, a híd magyar oldalán tartott szabadtéri lakossági fórumon összegyűlt mintegy hetven ember előtt. A párt EP-képviselője szlovák újságírói kérdésre úgy fogalmazott, erőt kell mutatni, mert „a megalázottsághoz szokott emberek mindig úgy gondolkodnak, hogy ne emeljük fel a fejünket. Jobb, ha nem követelünk jogokat, mert még bajunk lesz belőle”. Véleménye szerint egy erős anyaország létrehozásával véget kell vetni ennek a szemléletnek, és oda kell állni az elszakított területen élő magyarok mellé. A Jobbik hatalomra kerülése esetén kiállnak a nemzeti önrendelkezés jogáért, és a magyarság szabad anyanyelv használatáért, hangoztatta Gaudi-Nagy Tamással, a párt országgyűlési képviselőjelöltjével közösen. A két jobbikos politikus és mintegy negyven szimpatizáns a fórum után akadálytalanul jutott át Szlovákiába a komáromi Erzsébet hídon. Gaudi-Nagy Tamást egy szlovák egyenruhás rendőr kérdezte meg jövetelének céljáról. Gaudi elmondta, hogy az eseményt a szlovák hatóságoknak előre nem jelentették be, és csupán egy virágcsokrot szeretnének elhelyezni a Szent István-szobor talapzatán, mert tudomásuk szerint a koszorúzásra előzetes engedélyt kell kérni. A csokor elhelyezése után az egybegyűltek a szobornál elénekelték a Himnuszt, majd Révkomárom belvárosában sétára indultak. Felkeresték az Európa udvart, és egy ottani szórakozóhelyen kifüggesztett Nagymagyarország térkép előtt több közös fotót készítettek a vendégekkel, majd tíz egyenruhás és ugyanannyi civilruhás szlovák rendőr kíséretében a hídon át visszasétáltak Magyarországra.

Letették az új szlovák ház alapkövét Pilisszentkereszten

2010. április 22. - (mti)

Megkezdődhet a Szlovák Közösségi Ház építése Pilisszentkereszten (Mlynky), miután szerdán szlovák-magyar egyezményt írtak alá az épület finanszírozásáról, majd letették a kulturális központ alapkövét. A pilisszentkereszti Szlovák Közösségi Ház közös finanszírozásáról szóló megállapodást a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövete, Peter Weiss jelenlétében a támogatók nevében Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) szakállamtitkára és Vilma Prívarová, a Határon Túli Szlovákok Hivatalának elnöke írta alá. Az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) elnöke, Fuzik János az építéshez szükséges zálogszerződéseket írta még alá Vilma Prívarovával és Gémesi Ferenccel. Ezt követően ünnepélyesen elhelyezték az épület alapkövét. Peter Weiss az aláírás előtt azt mondta, hogy a szlovák politika „érzékenyen figyelt” a szlovák ház körüli fejleményekre, mivel a 2300 lakosú Pilisszentkereszt az egyetlen olyan település Magyarországon, ahol az ott élők több mint fele szlováknak vallja magát. A szlovák nagykövet hangsúlyozta, hogy nem csak helyi, hanem a magyarországi szlovákok számára regionális központ is lesz az új szlovák ház. Két éve, 2008 márciusában a falu képviselőtestülete úgy döntött, hogy a szlovák kisebbségi önkormányzat költözzön át egy másik épületbe az önkormányzat tulajdonában álló, de a szlovák kisebbség által akkor már tíz éve használt Szlovák Házból. Az üggyel a szlovák sajtó és a politika is foglalkozott. A szlovák kormány 2008 júniusában 10 millió korona (80 millió forint) támogatást szavazott meg a közösségi ház felépítésére és berendezésére. A magyar fél az OSZÖ elnöke, Fuzik János által 2008. június 4-én aláírt szerződésben biztosított ugyanilyen összegű támogatást. Fuzik János az MTI-nek elmondta, szerették volna, ha az eredeti tervek szerint már 2009-re elkészül az új épület. A késés okaként az építési telek kiválasztását és az építési engedély körüli bonyodalmakat említette. A kivitelező kiválasztásához szükséges közbeszerzési eljárás kiírása és elbírálása után az építkezés 2010 nyarán kezdődhet el, s a reményei szerint 2011 tavaszán ünnepélyesen fel lehet majd avatni az új központot. Az időközben megnövekedett építési költségek, áfaemelés miatt az OSZÖ további 20-20 millió forintnyi támogatást kért az építést támogató szlovák és magyar kormánytól. Gémesi Ferenc az alapkőletétel előtti ünnepségen kiemelte, hogy jól működik Magyarországon a kisebbségvédelmi rendszer, ennek köszönhetően a két évvel ezelőtti pilisszentkereszti konfliktus nem a krízis, hanem a megoldás irányába mozdult el. Hangsúlyozta, hogy a pilisi szlovákok „szabadon élhetik meg szlovákságukat”, és ebben az új központ is segíti majd őket. Vilma Prívarová szerint az új szlovák ház megépítése jó példája a szlovák-magyar együttműködésnek és hozzájárul a két ország viszonyának javításához. Demjén Tamásné, a pilisszentkereszti szlovák kisebbségi önkormányzat elnöke reményét fejezte ki, hogy száz év múlva is élő szlovák közösség használja majd az új központot.

Pilisszentkereszti Szlovák Ház - szerdán alapkőletétel

2010. április 20. - (sita - Új Szó)

Szerdán rakják le a magyarországi Pilisszentkereszt (Mlynky) Szlovák Közösségi Házának alapkövét. Az eseményen részt vesz Szlovákia budapesti nagykövete, Peter Weiss, Gémesi Ferenc magyar államtitkár és Vilma Prívarová, a Külhoni Szlovákok Hivatalának elnöke. Az ünnepélyes alapkőletétel előtt Gémesi, Prívarová és Ján Fuzik, a magyarországi Országos Szlovák Önkormányzat elnöke aláírja az építési engedélyről szóló szerződést. A szlovák kormány 2008. június 16-án 331 939,18 euró támogatást szavazott meg a közösségi ház felépítésére és berendezésére. A magyar fél az Országos Szlovák Önkormányzat elnökével 2008. június 4-én aláírt szerződésben 80 millió forint (304 588 euró) támogatást garantált. A Külhoni Szlovákok Hivatala a budapesti szlovák nagykövetséggel karöltve - és bevonva a magyar kormányhivatalt is - hosszabb ideje igyekezett megoldani a Szlovák Közösségi Ház műszaki tervével kapcsolatos problémát, valamint a jövőbeni működés feltételeit - tájékoztatta a SITA hírügynökséget Igor Kováč, a szakhivatal sajtóosztályának vezetője.

Kisebbségi (lét)kérdések - a kisebbségi biztos „problémakatalógusa”

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatala

2010. április 27.

Az ombudsman jogállása és személye az alapvető garanciája annak, hogy az intézmény alkotmányos feladatainak ellátását nem befolyásolhatja a parlamenti erőviszonyok választási ciklusonkénti változása. E tisztség alapvető sajátossága azonban, hogy függetlenségének megőrzése mellett konstruktív együttműködésre kell törekednie a mindenkori törvényhozó hatalommal. A szakmai alapokon nyugvó párbeszéd folyamatossága érdekében az alábbi, évek óta megoldásra váró kérdéseket ajánlom az alakuló Országgyűlés és a leendő Kormány figyelmébe:

Immár a negyedik ciklus telt el eredménytelenül azóta, hogy az Alkotmánybíróság a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvény megalkotására hívta fel az Országgyűlést. Az országos kisebbségi önkormányzatokkal közösen már 2008-ban kidolgoztunk egy koncepciót, amely alkotmányos keretek között megoldhatja ezt a mulasztást, ám ezt eddig érdemben nem vitatták meg a politikai döntéshozók.

A kisebbségi önkormányzati választásokon továbbra sincsenek meg a jogi garanciái annak, hogy valóban a kisebbségi közösségek válasszák, illetve alakítsák meg saját önkormányzataikat. Többek között e probléma is szükségessé tette az adatvédelmi biztossal közös állásfoglalásunkat az etnikai adatok kezelése tárgyában, amelynek szakmai megvitatása idáig szintén elmaradt. Ajánlásaink olyan speciális területekre kínálnak megoldási lehetőségeket, mint a diszkrimináció nyomon követése, a különböző támogatások odaítélése, a képviseleti jogok gyakorlása, a büntető igazságszolgáltatásban és a népszámlálás során felvett statisztikai adatok kezelése, és a gyermekvédelemmel összefüggő „származás-nyilvántartások” problémái. A legfontosabb cél, hogy csak azok részesülhessenek a kisebbségi jogokból, akik valóban az adott kisebbségi közösség tagjai.

Több éves adóssága a törvényhozásnak a helyi önkormányzati képviselő-testületekben a kisebbségi közösségek részvételét biztosító kedvezményes mandátum szabályozásának hiánya is.

A kisebbségi kulturális jogok érvényesülésének áttekintésére folytatott vizsgálat megállapításai azt bizonyították, hogy a kisebbségi kulturális élet valamennyi területén komoly hiányosságok tapasztalhatók, amelyek nagyrészt a jogi szabályozás, illetve az állami szerepvállalás hiányosságaiból adódnak. Ezek orvoslása érdekében összesen száznál is több jogalkotási javaslatot és ajánlást fogalmaztunk meg.

A kulturális autonómia másik fontos területe a kisebbségi oktatás. Az asszimilációs folyamatok miatt erőteljesen erodálódott a nemzetiségi nyelvhasználat minden kisebbségi közösségben, így a nemzetiségi nevelési-oktatási intézményeknek kiemelt jelentősége van. Tapasztalataink szerint azonban a nemzetiségi nevelés-oktatás terén számos jogalkotást is igénylő kérdés vethető fel. Ennek érdekében ebben az évben elkezdtük a nemzetiségi oktatás szisztematikus, minden szintre kiterjedő vizsgálatát, elemzését.

A cigány kisebbségi nevelés-oktatás problémái elsősorban nem kisebbségi jogérvényesítési jellegűek. A cigányok, és így a közoktatás legnagyobb problémája volt és maradt is: az esélyegyenlőség biztosítása, illetve a jogellenes szegregáció. A szülők iskolaválasztási joga olyan erős szegregációs nyomást fejt ki az intézményfenntartó önkormányzatokra és a közoktatási intézményekre, amellyel szemben nem elég hatékonyak sem az anyagi ösztönzők, sem a szegregációt tiltó formális szabályok. Emellett megoldatlan maradt a spontán szegregációval létrejövő, a leszakadt térségek cigány iskoláinak a problémája is.

A kisebbségek szempontjából specifikus területek mellett meg kell említeni a cigány lakosság jelentős részét is érintő általános szociális problémákat. A szociális és gyermekjóléti alapellátás, valamint a lakásgazdálkodás szakszerű megvalósításáért felelős települési önkormányzatok csökkenő anyagi forrásaik, eladósodásuk okán egyre inkább eszköztelenné váltak. Ennek ellensúlyozására többször is kezdeményeztek helyi szinten a rászorultak érdemességét/érdemtelenségét hangsúlyozó szociálpolitikai intézkedéseket. A magyar társadalomban is megjelent, sőt, egyre erőteljesebbé válik a „bűnös szegénység” gondolata. A munkanélküliséggel, a közfoglalkoztatással, a szociális ellátással és a lakhatással kapcsolatban általunk is feltárt problémák súlya azt jelzi, hogy azonnali határozott kormányzati intézkedésekre és a szociális és gyermekvédelmi ellátások rendszerének átfogó átalakításra, az erre vonatkozó jogszabályok egymásra épülő, ésszerű módosítására is szükség van.

A gazdasági válság egyik következménye a hátrányos helyzetűek lakhatási feltételeinek további romlása. Növekvő aggodalommal figyeljük azt az erősödő tendenciát, amely a lakásproblémák megoldása helyett, a rászoruló családok tömegesen kilakoltatását eredményezi. Ez a veszély egyre nagyobb mértékben érinti a leszakadó különböző társadalmi rétegeket. A probléma tehát nemcsak a roma lakosságot sújtja, de tény, hogy az állam intézkedései kevesebb hatékonysággal jutnak el hozzájuk.

A hozzánk érkező panaszok hatékony orvoslása érdekében a kisebbségi ombudsman intézményének megerősítésére is szükség lenne. Hatáskörünk bővítésével megvalósítható volna, hogy - hasonlóan a másik két külön biztoshoz - fel tudjunk lépni a magánszférában megvalósuló visszásságok ellen. Meg kellene teremteni annak lehetőségét is, hogy - eljárásunk nem formalizált voltát megőrizve - a diszkrimináció jellegéhez illeszkedő, az európai uniós és a nemzetközi standardoknak megfelelő jogkövetkezményeket alkalmazhassunk.

Budapest, 2010. április 27.

Dr. Kállai Ernő

a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa

http://www.kisebbsegiombudsman.hu/hir-524-kisebbsegi-let-kerdesek-kisebbsegi.html