Štátny tajomník Úradu predsedu vlády Maďarskej republiky Ferenc Gémesi, zodpovedný za zahraničné styky a národnú politiku, na tlačovej konferencii v Budapešti hodnotil obnovený systém starostlivosti o zahraničných Maďarov a domáce menšiny. Túto príležitosť sme využili na to, aby sme ho upozornili na neadekvátne (v našom prípade doslova iba „polovičaté“) financovanie celoštátnych národnostných periodík a na potrebu materiálneho zabezpečenia zázemia, bez ktorého je nepredstaviteľné zviditeľnenie národností v tzv. digitálnej či internetovej sfére.

F. Gémesi vo svojej odpovedi na otázku autora týchto riadkov uviedol, že vec digitalizácie v kruhu národností žijúcich v Maďarsku aj predstavitelia vlády MR pokladajú za nesmierne dôležitú strategickú otázku, ktorej už v najbližšej budúcnosti mienia venovať osobitnú pozornosť. Anomálie financovania národnostnej tlače a vôbec aktivít domácich menšín by mohla riešiť vzájomná dohoda, konsenzus zainteresovaných. Doterajšie stanoviská sa rozchádzajú najmä v tom, či sa má zrušiť Verejná nadácia pre národné a etnické menšiny v Maďarsku. Mnohí, najmä zástupcovia samosprávnej sféry tvrdia, že v znamení posilňovania kultúrnej autonómie disponovať so všetkými národnostnými financiami by mali priamo celoštátne menšinové samosprávy. Iní (skôr z občianskej sféry) sú, pochopiteľne, tej mienky, že by to znamenalo prílišnú koncentráciu moci, čo by mohlo mať veľmi negatívne následky, napríklad v podobe priamej závislosti všetkých aktérov národnostného diania od aktuálneho vedenia tej-ktorej celoštátnej samosprávy, nehovoriac už o nezávislosti menšinovej tlače. Výšku štátnej dotácie uvidíme až na jeseň, pri plánovaní štátneho rozpočtu na budúci rok, doterajší mechanizmus rozdeľovania menšinových financií sa pritom podľa štátneho tajomníka môže zmeniť skutočne iba v prípade maximálnej zhody názorov zástupcov menšín. Ak sa nedohodnú, všetko zostáva po starom. Netreba byť prorokom, aby sme predpovedali: koniec-koncov nijaké zásadné zmeny v tejto oblasti nebudú.

Štátny tajomník na tlačovej konferencii zdôraznil, že v strednej Európe nie je možné štátne vzťahy oddeliť od toho, ako svoju situáciu pociťujú menšinové spoločenstvá. „Robiť dobrú politiku je veľmi ťažké, ak ju ani menšiny nevnímajú ako dobrú,” povedal F. Gémesi. Preto sa maďarská vláda podľa neho snaží vysielať signály o tom, že považuje za dôležité, aby aj slovenská vláda prijímala rozhodnutia, ktoré majú charakter gesta. Vláda MR je podľa štátneho tajomníka pripravená robiť takéto gestá. Napríklad Celoštátna slovenská samospráva chce v Novom Meste pod Šiatrom prevziať školu a na realizáciu tohto kroku maďarská vláda zabezpečí z osobitných fondov finančné zdroje. „Domnievam sa, že podobnými gestami je možné riešiť situáciu a je možné vysielať pozitívne signály smerom k menšinám, pretože skutočne dobrá medzištátna spolupráca nie je možná bez toho, aby sa menšiny cítili dobre,” zdôraznil F. Gémesi.

Imrich Fuhl

Gémesi Ferenc: Megújult a nemzetpolitika

A nemzetpolitika szemléletében, tartalmában, eszköz- és intézményrendszerében is megújult az elmúlt évben - hangsúlyozta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. A nemzetpolitika megújítását elsősorban a megváltozott külső és belső körülmények indokolták. Magyarország, Szlovákia, Szlovénia 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, Románia pedig 2007-ben vált tagállammá. Így a korábban határokkal elszakított magyarság több mint 90 százaléka az unió területén ugyanazon politikai, gazdasági feltételek között él. Így a kisebbségpolitika új dimenzióba került - mondta a szakállamtitkár. A megváltozott nemzetpolitika leglényegesebb változásai a megújult támogatáspolitika, valamint a fejlesztéspolitika. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ezek között szoros együttműködést kell kialakítani és új intézményrendszert kell létrehozni. Hangsúlyozta, hogy nemcsak pályázati úton elérhető támogatásokban kell gondolkodni, hanem olyan rendszert kell kialakítani, amely kiszámítható módon segíti a magyar közösségeket az uniós források bevonásával is. „Minőségbiztosításon alapuló, teljesítmény- és eredményorientált intézményi struktúra” kialakítására van szükség. Az új támogatáspolitikai koncepció meghatározó eleme a kisebbségi létből eredő hátrányok csökkentése, a kölcsönös felelősségvállalás - mondta az államtitkár. A Szülőföld Alapról szólva kiemelte, hogy ez a pályázati úton elnyerhető támogatások alapintézménye. Tevékenységét három szinten fejti ki: a politikai szinten történik a fő célok meghatározása az idén februárban megalakult Regionális Egyeztető Fórum keretein belül, amelyben a miniszterelnök és külhoni magyar politikai vezetők vesznek részt. A szakmai munka a szakmai kollégiumban folyik, ezek az oktatási és szakképzési, a kulturális és egyházi, az önkormányzati együttműködési, valamint az informatikai és médiaterülettel foglalkozók. Az operatív munka a Szülőföld Alap irodájában folyik. A Szülőföld Alap forrásai az idén jelentősen megnövekedtek: a rendelkezésre álló 2,2 milliárd forintból eddig egymilliárdot osztottak ki. A forráselosztás nem pusztán létszámarányos, hanem a két hátrányosabb helyzetben lévő régiónak, Kárpátaljának és a Vajdaságnak több jut, amivel a többi kárpát-medencei magyar közösség is egyetért. A nemzetpolitika megújításának fontos elemeként említette Gémesi Ferenc a fejlesztéspolitikának, mint koncepcionális elemnek és gyakorlati tényezőnek a megjelenését. A cél a fejlesztési elképzelések összehangolása. Gémesi Ferenc kiemelte, hogy ma már a nemzetin túl lehet más forrásokat is találni ahhoz, hogy a kisebbségek által lakott régiókban fontos, népességmegtartó, gazdaságfejlesztő, kultúramegtartó projektek indulhassanak el. A fejlesztéspolitika terén az államtitkár kiemelte a régiók gazdasági szereplőinek fontosságát. A nemzetpolitikai koncepció új elemének mondta az államtitkár a nyugati, azaz a Kárpát-medencén kívül élő magyarsággal való foglalkozást. Az ő igényeiknek megfelelően próbálnak együttműködni a nyugati magyarság közösségeivel az identitás megőrzésében. A szakmai segítségnyújtás főként pedagógusok küldését, tankönyvek, szakkönyvek eljuttatását, ösztöndíjak biztosítását jelenti. Az államtitkár szólt arról, hogy a magyar-magyar párbeszéd intézményrendszerének átalakítása volt az egyik heves vitákat kiváltó kérdés. Azzal, hogy a korábbi, egyfórumú rendszer átalakult többfórumúvá, véleménye szerint a tartalmi kérdésekre jobban koncentráló együttműködési struktúra alakult ki. Ebben a rendszerben - fejtette ki - minden szereplő megtalálhatja a maga lehetőségeit, dimenzióját, fórumát, az államfői szinttől a parlamenti dimenzión át az önkormányzatokig. Gémesi Ferenc elmondta, hogy idén rendezik meg először a külhoni magyarok kulturális fesztiválját. „Az volt a cél, hogy ne pusztán összegyűjtsük azokat a projekteket, amelyek már futnak, ne csak egyfajta hagyományőrzéshez biztosítson keretet, hanem valóban legyen lehetőség a nem vagy kevésbé ismert kortárs magyar kultúra bemutatkozására is” - hangsúlyozta Gémesi Ferenc. A biennálé fő rendezvénye A Dunánál című kulturális, elsősorban zenei fesztivál lesz, amelyet augusztus 18-20. között rendeznek a pesti rakparton az Erzsébet híd és a Lánchíd között. Ezt szeptember-októberben további rendezvények követik négy fő helyszínen: Budapesten, Szegeden, Gyulán és Szombathelyen. A kormányzat a ciklus végéig szeretné megerősíteni a magyarországi kisebbségek kulturális autonómiáját és rendezni kívánja parlamenti képviseletük ügyét - mondta Gémesi Ferenc sajtótájékoztatóján. A ciklus végéig szeretnénk eredményt elérni a kulturális autonómia megerősítésének ügyében, megoldást találni a közjogi kérdésekre, elsősorban a kisebbségek parlamenti képviseletére, áttekintjük a finanszírozási rendszert, valamint a kisebbségi médiapolitika helyzetét - közölte Gémesi Ferenc. Mint mondta, a kulturális autonómia megerősítése érdekében szeretnék, hogy azok a kisebbségi önkormányzatok, amelyek megfelelő szakmai, tartalmi és gazdasági kapacitással rendelkeznek vegyék át intézményeiket és működtessék azokat. A kormányzat céljai között szerepel a kisebbségi civil szféra bekapcsolása a kisebbségi politizálásba, a civil közeg véleményének figyelembevétele a döntéshozatalban - közölte Gémesi Ferenc, majd hozzátette, hogy elő kívánják segíteni a kisebbségi önkormányzatok és a civil szervezetek aktívabb együttműködését. A szakállamtitkár emlékeztetett: nyár elején létrehozták a közjogi, a finanszírozási és a kisebbségi média munkacsoportokat, amelyek a nevükben meghatározott területek áttekintését követően javaslatokat fogalmaznak meg a kormánynak. Gémesi Ferenc megemlítette: a kormányzat nemzet- és kisebbségpolitikájáról tájékoztató, közérdekű információkat tartalmazó internetes honlapot indítottak a www.nemzetpolitika.gov.hu, illetve a www.nek.gov.hu címen.