Tallózó / Sajtószemle ● Szlovák vonatkozású cikkek ● 2005.  június

Fuhl Imre válogatásában

Kesztölc - Csendes lett a falu

2005. június 15. - Ľudové noviny (gaál)

Egy hétig csend volt a faluban. Az utcákon nem találkozhattunk az iskolába igyekvő gyerekekkel, s az iskola felől sem hallatszott a szokásos gyerekzsivaj. Ehhez már hozzászoktak a Kesztölc lakói, sőt a fiatalabb generáció várja június első hetét. Több mint 10 éve már, hogy az iskola pedagógusai, diákjai úgy döntöttek, a hagyományos 1 - 2 napos osztálykirándulást felváltják iskolai kirándulással. Nem az osztályok mennek, hanem az egész iskola együtt, egyszerre vesz részt többnapos tanulmányi kiránduláson. Eleinte Zánka volt a célpont, majd Patince, Pálköve, Kovácspatak és környékének felderítése, megismerése következett. A legtávolabbi állomás Jánošík szülőfaluja volt. Kezdetben egy hétig voltak távol, de az árak emelkedése miatt csökkentek a napok. Gondoltak a többgyerekes, vagy a nehezebb anyagi helyzetben lévő családokra is, hisz az idei évben is több mint húsz tanulónak a kirándulását támogatta a Kesztölci Iskoláért és Diákjaiért Alapítvány. Ezeken a tanulmányi kirándulásokon a pihenés mellett a nyelv gyakorlására, a táborhely környékének megismerésére volt lehetőség. Így lett az idei cél a gabčíkovoi vízlépcső és a komáromi vár. Újonnan szerzett ismereteikből a tábor végén szervezett akadályversenyen adtak számot. A gyerekek jó hangulatát még a mostani zord június sem tudta elrontani. A közel kétszáz nebuló már hazaútban fontolgatta, hogy jövőre ismét menni kellene.

Szomszédolás - Piliscséviek Kesztölcön

2005. június 15. - Ľudové noviny (gaál)

Csévi hangulatok címmel amatőr képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás Kesztölcön a Községi Klubban. Klányi Sándor polgármester megnyitójában örömmel állapította meg, hogy a két község hagyományosan jó kapcsolata tovább bővült. A sport, a kulturális rendezvények, nemzetiségi hagyományok ápolása mellett a művészet is helyet kért magának. A tárlaton Demeter Attila festményei, Gongola Tamás fotói, ill. a Rajz- és festészeti kör munkái láthatók.

Nemzetiségi Szentlászlók Pilisszentlászlón

2005. június 15. - Ľudové noviny (Varga Diána)

Június 10. és 12. között a Kárpát-medence 13 különböző helységéből több mint száz vendég érkezett Pilisszentlászlóra (Senváclav) a Szentlászló nevű települések X. találkozójára, többek között a szlovák nemzetiségű Mátraszentlászlóról (Fiškalitáš Huta) - amely közigazgatásilag Mátraszentimréhez (Alkár) tartozik - és Bükkszentlászlóról (Stará Huta; 1980-tól Miskolc város része). A két hegyvidéki falu történelmének - szlovák nevükben is megmutatkozó - közös vonása, hogy lakóik hagyományosan üvegfúvással foglalkoztak. Mindkét település küldöttségének vezetője melegen üdvözölte a házigazdákat, Mátraszentimre polgármestere, Stuller András még szlovák nyelvű köszöntőt is mondott. A vendégtelepülések bemutatkozásait a piliszentlászlói Nefelejcs Népdalkör szlovák népdalai kötötték össze, majd a pávakör önálló műsora következett. Először a Na Pesťanskej strane šibeničky c. szlovák népdalt, majd e dallam magyar verzióját, a Rózsa, mogyorófa nem nagy erdő-t hallgathattuk meg előadásukban. A dolog érdekessége, hogy e népdal magyar nyelvű változatára Szvorák Katalin Pilisszentlászlón élő népdalénekesnő hívta fel az énekkar figyelmét. Később Elsik Vilmosné Petkó Margit és Király Gáborné Petkó Judit nagyon szép kétszólamú dalt, egy ún. trávnice-t énekeltek el. A hagyománnyá vált találkozót minden évben más település rendezi meg. Az idei, pilisszentlászlói rendezvény sikerét mutatja, hogy minden eddiginél többen vettek részt rajta. A falu első köztéri szobrának, Szent László király mellszobrának avatását, melyre a szombati program keretében került sor, jelenlétével megtisztelte Pilisszentlászló egyik szlovákiai testvértelepülése, Muzsla (Mužla) polgármestere, Drapák Károly is.

Falunap és Kalácsfesztivál Nézsán

2005. június 15. - Ľudové noviny (kuč-)

Június 12-én rendezte a nézsai Önkormányzat és a helyi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat a falunapot. A délelőtti Istentiszteletet követték a különböző kulturális bemutatók: a helyi hagyományőrző csoport és az óvodások műsora mellett vendégünk volt a Sződi Szita táncegyüttes, a csővári és legéndi hagyományőrzők; hallhattuk Kucsera Józsefné és Csordás Józsefné szlovák és Schmidtné Lényi Szilvia magyar népdalait és egy novellát Szarka Péter előadásában, láthattuk a művészeti iskola táncosainak bemutatóját, és Petyerák Nauszika is előadta az Országos Szlovák Vers- és Prózamondó versenyen díjat nyert produkcióját. Ezek mellett sokféle gyermekprogram, kerékpáros ügyességi verseny, rendőrségi-, tűzoltó-, motor-bemutató, lovaglás, női kézilabda-meccs a letkési csapattal, az egészség-nap rendezvényei - ez utóbbinak vendégelőadója Dr. Eőry Ajándok akupunktúrás orvos volt -, majd este szabadtéri koncert és a nap zárásaként tábortűz szórakoztatta a résztvevőket. A Falunaphoz kapcsolódóan hirdettük meg - hagyományteremtő szándékkal - a Kalácsfesztivált, hogy minél többen kóstolhassák meg a nézsai háziasszonyok fantasztikus, kelt tésztából készült süteményeit - legyenek ezek sósak vagy édesek. Többféle változatban - több mint harmincan neveztek! - készült a jellegzetes nézsai „kapusznyík”, ami egyfajta káposztás bukta, a túrós táska és az itteni fahéjas túrós lepény - hogy csak a legismertebbeket említsük. Ezúton is köszönjük a segítséget minden résztvevőnek, akik odaadó munkájukkal támogatták ennek a fantasztikus napnak a sikeres lebonyolítását.

Szent-Antal napi sörsátor az ecseri búcsúban

2005. június 16. - Ľudové noviny (asz-)

Június 19-én második alkalommal rendezett be hangulatos sörsátrat a Szent Antal napi búcsúban az ecseri Zelený veniec tánccsoport. Az idei rendezvényen a tavalyihoz képest még többen részt vettek. Jó volt látni, ahogy a falu főutcáján összejöttek az ecseri fiatalok, családok és az idősebb korosztály is. A háromnapos rendezvény péntek este nosztalgia-discoval kezdődött, majd szombaton és vasárnap hagyományos fúvószene kíséretében, régi szlovák dalaink mellett mulattak az ecseriek.

Ha Bachot játssza, nem lehet utánozni

Békéscsaba - Ivan Sokol a szlovák zeneirodalom gazdagságát is bemutatja élőben

2005. június 20. - BMH

A komolyzene kedvelőinek nyújt élményt ma este Ivan Sokol orgonahangversenye. A művésznek Štefan Daňo békéscsabai szlovák főkonzul is nagy csodálója. Az 1937-ben született Ivan Sokol a szlovák orgonaművészet jelentős képviselője. Merész összehasonlítással élve a szlovákoknak Ivan Sokol az, aki a magyaroknak Varnus Xavér. - Nagyon szeretem az orgonaművész zenéjét, cédém is van tőle - mondta Štefan Daňo békéscsabai szlovák főkonzul. - Egyébként is kedvelem a komolyzenét, az operát, de a könnyűzene ellen sincs kifogásom. Úgy érzem, ahogy Sokol Bachot játssza, azt nem lehet utánozni. Nem véletlen, hogy a honfitársam nemzetközi orgonaversenyek többszörös díjazottja. Ha nem játszik, akkor a zsűriben szerepel. Ezen kívül a pozsonyi Művészeti Főiskola orgona tanszakának professzora. Ivan Sokol elsősorban Bach mélységeinek feltárásáról ismert, de zenei felvételeinek sorozatában felcsendül Reger vagy Hindemith alkotásaiból is néhány darab. A mester természetesen a szlovák orgonairodalom gazdagságát is bemutatja Gresák, Podprocky, Parík műveivel. Ivan Sokol a világ orgonaművészetének nagyszabású áttekintésében szerzett zenei tapasztalatainak kifejező dokumentuma a Kassai Nemzetközi Orgonafesztivál, amelyet 1970 óta megrendeznek és a Jozef Gresák Orgonazenei Napok Bardejovban, amelyet Bártfán tartanak 1993 óta. Sokol az orgonafesztiválok életre hívója és alapítója, s egyben dramaturgja is. A békéscsabai evangélikus nagytemplomban Podprocky, Bach, Pastorále, Felix M. - Bartholdy és Louis Vierne darabjait adja elő a művész ma este fél nyolctól.

Sikeres rajzverseny a békéscsabai Jankay Galéria szervezésében

2005. június 16. - Ľudové noviny (Tőkés Gyula)

József Attila születésének 100. évfordulója tiszteletére a békéscsabai Jankay Galéria rajzversenyt hirdetett meg a város általános iskolás tanulói részére, mely nagy sikert aratott a gyermekek körében. 84 kép érkezett, ebből 50 képet tartott érdemesnek a zsűri, hogy falra kerüljön a Galéria klubtermében. A díjazottak: Szabó Mariann, Szt. László Úti Ált. Isk., Kondor Szabina, Jánszky Zsolt, Gajdács Andrea és Varga Renáta a 10. sz. Ált. Iskolából. Az aradi MAROS SZÍNEI fotó- és képzőművészeti versenyre is küldtünk a galériába beérkezett anyagból. Öröm számunkra, hogy a békéscsabai gyerekek közül díjazott lett Krizsán Szabina a 10. sz. Ált. Iskola tanulója és Szabó Mariann a Szt. László úti iskolából. Mindketten részt vehettek Menyházán (Románia) a képzőművészeti táborban június 17. - 22. között.

XIV. Nemzetközi Bábfesztivál Békéscsabán

Hazament Árgyílus királyfi, Harlekin és a többiek

2005. június 22. - Ľudové noviny (Vándor Andrea)

Bezárta kapuit Békéscsabán a XIV. Nemzetközi Bábfesztivál. Kicsit szomorú is ezért a város apraja-nagyja, hisz öt napig a nevetés, a vidámság, a bábosok teremtette különleges atmoszféra, sajátos mikrovilág uralta a békési megyeszékhelyt. Az utcán, a tereken lehetett érezni, hogy valami van a levegőben… A bábfesztiválnak háromévente hagyományosan Békéscsaba ad otthont. Június 21-én este a Jókai Színházban adták át az idei díjakat, s a Balassi Táncegyüttes fergeteges fellépésének is tanúi lehettünk. A díjátadóra bohócok, a Csabai Színistúdiósok, színes vásári forgatag, jókedv csábította be az embereket, s főleg a legkisebbeket a színházba - Lénárt András bábművész közreműködésével. Henri Jurkowski, az UNIMA díszelnöke, a XIV. Nemzetközi Bábfesztivál zsűrijének elnöke értékelte a tizenegy résztvevő bábegyüttes produkcióit. Külön kiemelte a csabai bábművészek legújabb generációjának művészeit, akik újszerű technikákkal gazdagították e művészeti ág tárházát. Mint a díszelnök mondotta, a bábszínház, a gyerekszínház szociális igényünk: létszükségletünk, hogy megfelelő kulturális nevelést kapjanak gyermekeink, unokáink. A zsűri döntése alapján hat csoportajándékot és két diplomát adtak át. A csoportajándékokat Pap Jánostól, a házigazda város polgármesterétől vehették át a Bresti Bábszínház (Fehéroroszország), a Csodalámpa Bábszínház (Oroszország), a Fabula Bábszínház (Budapest), a Mesebolt Bábszínház (Szombathely), a Napsugár Bábegyüttes (Békéscsaba) és a Split Városi Bábszínház (Horvátország) képviselői. Az UNIMA kisdiplomáját az Ariel Bábszínház (Románia), a Csodalámpa Bábszínház (Oroszország), a Harlekin Bábszínház (Eger) és a Paolo Papparotti Bábszínház (Olaszország) kapták, míg az UNIMA nagydiplomáit a Bresti Bábszínház (Fehéroroszország) és a Griff Bábszínház (Zalaegerszeg) tagjai vehették át Balogh Gézától, az UNIMA Magyar Központjának elnökétől. Közönségdíjas a békéscsabai Napsugár Bábegyüttes lett, s a díjat dr. Pap István fesztiváligazgató, a megyei művelődési központ igazgatója nyújtotta át. Pap János, Békéscsaba polgármestere ünnepi zárszavában megköszönte a résztvevőknek és a szervezőknek ezt a csodálatos öt napot. És a csodára újabb három évig várni kell…

Haluskafőzés Jaminában

2005. június 15. - Ľudové noviny (A. Ančinová)

A Jaminai Nyugdíjas Klub megrendezte a csabai szlovák haluskakészítők versenyét. Már kora délután népes nézősereg gyűlt össze, hogy szurkoljon a lelkes versenyzőknek. Buka Mihályné klubvezető megnyitó szavai után elkezdődött a verseny A versenyzők saját receptjeik alapján igyekeztek elkészíteni a finom ételt, de a jó haluska titkát nem tárták fel. A zsűri tagjai figyelemmel kísérték kezdetben a higiéniai feltételek biztosítását, a tisztaságot, majd később a haluskakészítés folyamatát, majd kifőzését. A versenyzők szaporán dolgoztak, igyekeztek a legjobb ízű ételt elkészíteni. A három tagú zsűri Nagy Kálmánné (Judit) a békéscsabai Korház szakácsa, Dudás Pálné (Magdolna) szintén a Kórház dolgozója és Ancsin Pálné a Csabai Szlovákok Szervezete képviselője végig figyelemmel kísérte a három féle ízű ételt. Ugyanis mákos, brindzás és káposztás haluskát készítettek a résztvevők. A zsűri a kóstolás után dicséretben részesítette a győzteseket Csiaki Jánosné (Iona), aki mákos, brindzás és káposztás, Bartolák Jánosné (Judit) brindzás és káposztás, Kojnok Pálné(Mária) brindzás és káposztás, Varga Sándorné (Mária) káposztás és mákos, Bibarci Imréné (Judit) káposztás haluskáját.

A jó csabai haluska receptjét a következőkben foglalták össze: 1 kg liszthez 5 tojás, kb 4 dl vizet, sót adnak hozzá, amit alaposan összegyúrnak, majd szép kerekre kinyújtják, s éles késsel egyenlő részekre szeletelik. Forrásban lévő sós vízben kifőzik s tetszés szerint ízesítik. Természetesen más összetételben is finom a csabai haluska. Az érdeklődő nagyszámú közönséget egy nagy tányér haluskával kínálták meg, amit jóízűen fogyasztottak, bízva abban, hogy jövőre is lesz közös haluskafőzés.

Fővárosi iroda képviseli Békéscsabát a jegyző-perben

Két új díjat alapítottak

2005. június 16. - Ľudové noviny (Vándor Andrea)

Békéscsaba Megyei Jogú Város közgyűlése június 16-ai közgyűlését is zárt ajtók mögött kezdte, majd a nyilvános ülésen folytatták a képviselők a munkát. Pap János polgármester a hagyományos sajtótájékoztatón a zárt ülésről elmondta, hogy elsősorban vagyoni és egyéb méltányossági ügyeket, fellebbezéseket tárgyaltak. Még az előző közgyűlésen új városüzemeltetési bizottsági tagot választottak, s most a régi tagot visszahívták. Zárt ajtók mögött volt szó arról is, hogy a jegyző kinevezésével kapcsolatos per kapcsán Baji Lajos alpolgármester gyűjtse össze a többségi álláspontot a képviselők között az ügyvédi képviseletre vonatkozóan. Pap János elmondta, hogy az általa megjelölt jogi képviselőt a városatyák többsége nem tartotta elfogadhatónak. Egy budapesti ügyvédi iroda képviseli majd a testületet a bírósági perben. Mint ismeretes, a megyei közigazgatási hivatal vezetője fordult a bírósághoz dr. Kurucz Ferenc jegyzői kinevezése kapcsán. A hivatalvezető szerint a jegyző nem rendelkezik a jogszabályban meghatározott gyakorlattal. A nyilvános ülésen a határozati javaslatok többségét különösebb vita nélkül fogadta el a testület. Kivételt csupán a Békéscsaba Megyei Jogú Város kitüntetési rendszerének áttekintéséről szóló napirend képezett. Több módosító javaslat hangzott el a napirend kapcsán. Végül a módosításokkal együtt úgy határoztak a képviselők, hogy a következő közgyűlés elé terjesztik azt - bizottsági véleményezéseket követően. Szilvássy Ferenc javaslata alapján az ifjúsági díj (Galisz Géza, Benkóné Dudás Piroska javaslata) mellé egy időskorúakat kitüntető díjat is kellene alapítania a városnak. Pap János polgármester környezetvédelmi díjat alapított volna szívesen. A Békéscsaba Egészségügyéért díj alapításának gondolata is felvetődött, s az is, hogy a Békéscsaba Kiváló Pedagógusa díj helyett Békéscsaba Oktatásáért díjat kellene kiosztani. Polgármesteri díj odaítélésének, s Békéscsaba Megyei Jogú Város Képviselő-testületének díjának ötlete is felvetődött. Végül a módosító javaslatok egyenkénti szavazásnál csupán a Békéscsaba Egészségügyéért, s a Békéscsaba Megyei Jogú Város Képviselő-testületének díja kapott többséget. Természetesen az eddigi hagyományos díjak megmaradnak: a Békéscsaba Díszpolgára és a Békéscsabáért Kitüntetést ezentúl is a Békéscsaba Kultúrájáért, a Békéscsaba Kiváló Pedagógusa, a Békéscsaba Sportjáért, a Kiváló Szociális Munkáért, a Békéscsaba Tűzvédelméért díj követi kiegészülve az újonnan alapított Békéscsaba Egészségügyéért díjjal és a Békéscsaba Megyei Jogú Város Képviselő-testülete díjával. A Petőfi Utcai Általános Iskola felújítására kilencmillió forintot szavazott meg a testület. A felújításhoz szükséges fennmaradó összeget pályázatok biztosítják. A sajtótájékoztatón az Arany János Kollégium átvétele kapcsán Pap János polgármester újságírói kérdésre elmondta, hogy - kivéve a MÁV kollégiumot - így a város valamennyi kollégiuma városi fenntartásba kerül. (Mint megtudtuk, a MÁV diákotthon sorsáról az Evangélikus Egyház tárgyal az érintettekkel: az egyház szívesen átvenné fenntartásra az intézményt.) Az Arany Jánost továbbra is kollégiumként kívánja a város működtetni, a jelenlegi vezetéssel, s a tehetséggondozást sem függesztik fel. A polgármestertől azt is megtudhattuk, hogy az intézmény vezetőjének a megbízatását még egy évvel meghosszabbítják az átvétel idejére: s csak jövő ilyenkor írják ki a vezetői pályázatot. Az egyházi alap 3,3 millió forintos összegét felosztotta a testület: húsz igen és egy tartózkodás mellett fogadták el a határozatot. Kutyej Pál, a KÉK bizottság elnöke a napirendi pont kapcsán kifejtette, hogy az egyház számos műemlék épülettel rendelkezik, ám igyekeztek igazságosan elosztani a keretet. Az Evangélikus Nagytemplomból ellopott oltárképre így csupán 600 ezer forint jut, de keresik a további anyagi forrásokat. Annál is inkább, mert az új oltárképet ötmillió forintért készítik el. A továbbiakban számos pályázatról is döntött a közgyűlés: „Nagyvárosok közbiztonsági, bűnmegelőzési programjainak támogatására” kiírt bűnmegelőzési pályázathoz önrészt biztosítanak, s a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DARFT) által decentralizált TRFC szakmai programok 2005. évi támogatásának elnyerésére (DA-TRFC-SZP-2005) benyújtott - Csabai Kolbászfesztivál - marketing és kulturális program című pályázatát szintén támogatja a testület. A Luther utca 6. szám alatti Balassit átveszi a város, s az Andrássy út 3. szám alatti Közgé épületrészére viszont a színház tartott igényt: így az a megyéhez kerül. A tánc, a néptánc, a társastánc ápolását, feladatát a megyei jogú város veszi át a csere kapcsán, a megye pedig a Napsugár Bábszínházat üzemelteti majd. A Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola címzett támogatás nyomán új, korszerű épületben kap majd otthont az Irányi - Just Gyula utcák sarkán. A Széchényi Szakközépiskola rekonstrukciójának építési munkáira kiírt közbeszerzési eljárást 685 millió forintos ajánlatával a békéscsabai BÁÉV Rt. nyerte el. Második a szegedi KÉSZ Kft. lett a maga 702 millió forintos ajánlatával. A Ruhaipari és Iparművészeti Szakképző Iskola és Kollégium, valamint a Hugonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola és a Tevan Andor gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola integrációjához kapcsolódó épület átalakítási és felújítási munkákra kiírt közbeszerzési eljárásban a szintén békéscsabai Sebestyén és Társa Kft. nyerte el a munkát 44,7 millió forintos ajánlatával. A közbeszerzési eljárásban második lett a szintén csabai Endrényi és Társa Kft. 52,5 millió forintos ajánlatával. A közbeszerzési árak csökkenése kapcsán elképzelhető, hogy csökkennek majd a gyermekélelmezésben is a térítési díjak. Az árcsökkenés következtében a 2004-es díjakat állítja vissza a képviselő-testület. A díjcsökkenés nem csak a gyermekek szüleit, hanem nagyon sok idős embert is érinthet, akik oktatási intézményekből hordják az ebédet. A csütörtöki közgyűlésen számos közoktatási intézmény vezetői pályázatáról is döntöttek, s a délutáni ülésszakban labdarúgó társaságot alapítottak a képviselők, melynek az önkormányzat a tulajdonosa. Feladata egy városi felnőtt labdarúgó csapat fenntartása és versenyeztetése.

Salgótarján - Sámsonháza bemutatkozott - Közösségi kincsek

2005. június 13. - NMH

A Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviselete és a József Attila Művelődési Központ tizenkettedik alkalommal rendezte meg a Közösségi kincseket a hét végén, ahol Sámsonháza mutatkozott be. Méhes András, a város alpolgármestere köszöntötte a vendégszereplőket, időseket és fiatalokat, az előljáróit, a színházteremben helyet foglaló, érdeklődő közönséget. Nagyra értékelte azt a hagyományápoló, közösséget teremtő és erősítő munkát, amelyet a megyei képviselet és a művelődési központ a Közösségi kincsekkel elindított. Elismeréssel szólt arról az igyekezetről, amellyel a települések, így Sámsomháza is, készült a bemutatkozásra, hogy megmutassa múltját, dolgos, értéket teremtő hétköznapjait, az alkotásokat, amelyeket a településen élő, vagy onnan elszármazott, tehetséges emberek létrehoztak. A Kis-Zagyva völgyében elterülő, nem egészen 300 lakosú, szlovák ajkú település múltjáról, jelenéről Szpisák János, Sámsonháza polgármestere szólt. A településre szép, vetített képekkel kalauzolta-hívta a közönséget a polgármester. Szép templomának külön története van. Sámsonházán valószínűleg Nógrád megye legrégebbi evangélikus közössége él, s volt olyan évszázad, hogy három templomot építettek, a jelenlegi 1870-ben készült el. A gyülekezet büszke arra, hogy egykoron Kossuth Lajos látta el a főfelügyelői tisztét. Már turini száműzetésben élt, amikor megkérték erre és 1871 áprilisában maga írt levelet, köszönte a megtisztelő felkérést a sámsonháziaknak. A levél másolata bekeretezve ma is ott függ a lelkészi hivatal falán. Kossuth Lajosnak pedig szobrot emelt a község 2001-ben. Óvodája van, de iskolája nincs a településnek. Lucfalvára, Nagybárkányba, Pásztóra járnak a gyerekek. Az orvos hetente kétszer rendel. Az ipart néhány kisvállakozó jelenti, de az idegenforgalomnak lehet jövője. Tájvédelmi körzete gazdag látnivalóban, kőfejtője a tantúra útvonal egyik állomása. Van túrista szállójuk és nagy reményeket fűznek az 1200 méter mélyről feltört melegvízhez, amelynek vizsgálata már folyik. A településen több civil szervezet is működik, az önkormányzat támogatásával. A szlovák kisebbségi önkormányzat „működteti” a Koleso-t, a szlovák folklór csoportot, helyi alapszervezete van a Rokkant Nyugdíjasok Egyesületének és teszi a dolgát a Sámsonházai Nemzetiségi Szövetség. Alapítványt hoztak létre Sámsonházáért és múltjuk megismeréséért is. A közelmúltban nyugdíjasklub alakult 25 taggal. A műsor, amelyet a sámsonházi idősek és fiatalok magukkal hoztak érzelmekben és látványban egyaránt gazdag volt. Kukely Ildikó, Demen Szabolcs és Treczka Tímea szép hangját hosszú tapssal köszönte meg a közönség, akárcsak Matus Annamária versmondását. A Koleso hagyományőrző csoport magyar és szlovák népdalokkal, néptánccal lépett színpadra, a Ragadozók - fiatal lányok csoportja - pedig modern táncokkal. A bemutatkozásra hazaérkezett és Puccini áriákkal ajándékozta meg közönségét Kukely Júlia, a Magyar Állami Operaház Liszt- és Melis-díjas magánénekese. Szeretettől fűtött, meleg szavakkal emlékezett szülőfalujára, Sámsonházára, szüleira, az itt élő emberekre. A tisztelet és köszönet hangján mutatta be a zongoránál ülő Guthy Éva művész tanárt, aki segítette tehetsége kibontakozását, egyengette első lépéseit. A művésznő mindkét produkciója méltán aratott nagy sikert.

Nézsa - Falunap és kalácsfesztivál

2005. június 13. - NMH

Június 12-én rendezte a helyi önkormányzat és a szlovák nemzetiségi önkormányzat a falunapot. A délelőtti istentiszteletet követték a különböző kulturális bemutatók: a helyi hagyományőrző csoport és az óvodások műsora mellett vendégük volt a sződi Szita táncegyüttes, a csővári és legéndi hagyományőrzők. A vendégek hallhatták Kucsera Józsefné és Csordás Józsefné szlovák és Schmidtné Lényi Szilvia magyar népdalait és egy novellát Szarka Péter előadásában, valamint Petyerák Nauszika is előadta az országos szlovák vers- és prózamondóversenyen díjat nyert produkcióját. Ezek mellett sokféle gyermekprogram, kerékpáros ügyességi verseny, rendőrségi, tűzoltó-, motorbemutató, lovaglás, majd este szabadtéri koncert és a nap zárásaként tábortűz szórakoztatta a résztvevőket. A falunaphoz kapcsolódóan hirdették meg - hagyományteremtő szándékkal - a kalácsfesztivált, hogy minél többen kóstolhassák meg a nézsai háziasszonyok fantasztikus, kelt tésztából készült süteményeit - legyenek azok sósak vagy édesek. Többféle változatban - több mint harmincan neveztek! - készült a jellegzetes nézsai „kapusznyík”, ami egyfajta káposztás bukta, a túrós táska és az itteni fahéjas túrós lepény - hogy csak a legismertebbeket említsük.

Kézfogás Zsolnában

Kapcsolat Partnerség az iskolák között

2005. június 14. - BMH (László Erzsébet)

A szlovákiai Zsolna megyében található Mosovec település mezőgazdasági középiskolája, valamint a békési Farkas Gyula Mezőgazdasági Ipari Szakképző Iskola és Gimnázium a tervek szerint hamarosan hosszú távra szóló együttműködésben állapodik meg. A két iskola közötti kapcsolatfelvétel is része volt annak a múlt heti programnak, melynek során a Varga Zoltán megyei közgyűlési elnök vezette küldöttséget látták vendégül a szlovákiai testvérmegyében. A tegnapi megyeházi sajtótájékoztatón Varga Zoltán kifejtette, Szlovákiában egyedül a mosoveci iskola foglalkozik halászati képzéssel. Pisztrángok nevelésére telepet létesített az intézmény - ehhez nélkülözhetetlen a hegyről érkező, tiszta, hideg víz; sőt nemrégiben feldolgozót is építettek hozzá. Elhangzott, Szlovákián kívül Csehország számára is itt képezik a halászokat. A Zsolna megyei múzeum és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum közötti régi jó kapcsolatot gazdagítja egy későbbi program, melyet a mostani látogatás alkalmával erősítettek meg. Az Európa-hírű, szlovákiai drótos művészet legszebb darabjait felvonultató tárlatot valószínűleg a jövő év elején láthatják az érdeklődők a Munkácsy Mihály Múzeumban. Varga Zoltán és Zsolna megyei kollégája, Jozef Tarčak a regionalizmus tapasztalatairól is eszmét cserélt. Mint kiderült, a zsolnai, 600 ezres lélekszámú régió egy nagyobb magyarországi megye területének felel meg. A szlovákiai régiókra központi feladatokat is ruháztak forrással, illetve alsóbb szintekről (járásoktól) kaptak feladatokat, például a középfokú oktatási intézmények működtetését.

Terény - Nemzetiségi nap

2005. június 25. – NMH

Nemzetiségi napot rendez június 26-án, vasárnap a település községi, szlovák kisebbségi, valamint gyermekönkormányzata. Az immár huszonnegyedik alkalommal megrendezendő nemzetiségi nap 11 órakor evangélikus istentisztelettel kezdődik, majd délben katolikus misével folytatódik. Délután két órakor az általános iskolától a szabadtéri színpadig vonulnak a résztvevők, ahol kétnyelvű ökumenikus istentiszteletet és misét tartanak. A délután fél négykor kezdődő kulturális program keretében a Szlovák Köztársaság részéről Inám, Apátújfalu, Nagykürtös és Zahora, a Magyar Köztársaság részéről pedig Acsa, Erdőkürt, Herencsény, Őrhalom, Sámsonháza, Szanda, Szendehely és Terény csoportjainak bemutatóját tekintheti meg a közönség. A nemzetiségi nap este nyolckor szabadtéri bállal zárul.

Maglód - Pest megye békés szigete

„Ha az utak is elkészülnek, a község egy igazi csodatelepülés lesz”

2005. június 23. – Reggel.hu (Tóth Tímea)

Maglód Ferihegy 2-től hat kilométerre található, északkeletre. Még jobbá válhat a közlekedés, amint megépül az M0-ás autópálya Ecser és Maglód közötti szakasza. – Imádok itt élni, akkor sem költöznék el, ha nem lennének utak! – lelkesedik Vincze Pálné, Maglód egyik könyvtárosa. Tősgyökeres maglódi, szinte elérzékenyül, ahogy a községről beszél. – Néhány évvel ezelőtt beköltöztünk a fővárosba, nem is rossz helyre. De még Budán sem tudtunk élni. Kezdettől fogva azt kerestük, hogyan jöhetnénk vissza. Most, hogy sikerült, soha többé nem megyünk el. Az ABC előtt zöldborsót, fejtett babot áruló, fejkendős nénik és a százforintos bolt vidám eladója is csak dicsérik a falut. Úgy tűnik, itt mindenki elégedett. – Nagyon jól bánik a polgármester az idősekkel – néz fel a kopott sámlin ülő, ősz hajú asszony. Előtte ládában sorakoznak a terményei. Mellette pedig a szomszédasszonyai. – Sokat segített nekünk azzal, hogy tavaly elindította a helyi járatot. Így arrafelé, a falu másik végén lévő öreg temetőbe is könnyen eljutunk ingyen – mutat ráncos kezével a messzeségbe Erzsi néni. – A patakpartot is szépen kiépítették, a gyerekek télen ott korcsolyáznak, játszóteret is építettek nekik. Látszik, hogy Tabányi Pál maglódi, nem úgy mint az elődje, aki csak ide költözött, miután megválasztották – szól közbe gúnyosan egy másik, zöldbabbal teli láda mellől a nép hangja, Joli néni. Csakhamar kiderül, hogy Maglódon sincs kolbászból a kerítés. A nemrég kialakított forgalmi rendet bírálja az élelmiszerüzlet előtt összesereglett publikum. Nehezen lehet átjutni az új körforgalmokon, szinte lehetetlen felkanyarodni a 31-es útra, hangoztatják. Mások szerint nincs okuk elégedetlenségre a maglódiaknak. Elég csak összevetni a nagyközségen belüli utakat a Budapest tábla utáni útburkolattal, mondják. A XVII. kerület Maglódhoz képest ralipálya, életveszélyes akadályokkal. Még szerencse, hogy mindössze öt-hat kilométeres, az Ecsert Rákoskeresztúrral összekötő utat kell kibírni. – Főként az új betelepülők panaszkodnak az utakra. Ők nem értik, hogy ha lenne rá pénze, megcsináltatná az önkormányzat – bosszankodik Vinczéné. – Pedig a közlekedést nem is akadályozzák a rossz minőségű utak. Negyedóránként járnak a buszok. Biztos értékelnék a fejlődést, ha évekkel ezelőtt ők is órákat vártak volna a buszra. Annyira mégsem zavarhatják az utak a fővárosból kiköltözőket, hiszen évről évre egyre többen vannak. Csaba, a százforintos bolt eladója azt mondja, évente két-három új szomszédja érkezik. Főként a település Gyömrő felőli, úgynevezett Klenovai részén lévő csodaszép, új építésű házakban élnek az egykori fővárosi polgárok. A falu másik végében a tősgyökeres szlovákok leszármazottai laknak. Az 1800-as években még a falu lakosságának zömét alkotó népcsoport mára néhány száz családra csökkent. Ezek fiataljai már rég nem beszélik a nyelvet. Mint ahogy azzal a maglódi hagyománnyal is többnyire csak az idősebb koroszály törődik, hogy itt kapirgált egykor Petőfi „Anyjának tyúkja”. A legendák szerint ugyanis itt ismerte meg egymást Petrovics István és Hrúz Mária, a Pakányi féle hentesüzlet helyén működő mészárszéken. Ha igaz, ha nem, a szóbeszéd még jobban összetartja a maglódiakat.

Tévéadót indítanak a visegrádi négyek

2005. június 22. – MTI

Jövő év szeptemberében kezdheti meg sugárzását a V4 TV. A négy ország közös csatornájának központja Lengyelországban lenne. A tervek szerint a visegrádi négyek közép-európai kulturális televíziója jövő év szeptemberében kezdené meg próbaadását, a négy ország közös csatornájának központja Lengyelországban lenne - közölte Holub Katalin, a Magyar Televízió szóvivője. Az új csatorna előzetes becslések szerint összesen 35 munkatársat foglalkoztatna, a költségeket a visegrádi négyek közösen fedeznék. Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország közszolgálati televízióinak vezetői ez év május 17-én állapodtak meg abban, hogy munkacsoportot hoznak létre, amely idén szeptemberig elkészíti a csatorna üzleti és műsortervét. A találkozón a lengyel televízió elnöke azért nevezte elodázhatatlannak a nyolc nyelven megszólaló csatorna beindítását, mert a négy ország együtt hangsúlyosabban képes jelen lenni Európában, hiszen együtt 63 millió nézőt érnek el és az országok kultúrája, nyelve, hagyományai a televíziók összefogásával ismertethetők meg Európa más nemzeteivel. A televíziók vezetői az új közép-európai kulturális csatorna ügyének szeretnék megnyerni az Európai Bizottság és a nemzeti kulturális minisztériumok támogatását is.

Szlovák munkások trójai falova

Kölcsönkenyér - Védőintézkedésekre egyelőre kicsi az esély az Európai Unióban

2005. június 23. – BMH (Horváth K. József)

Miközben Győr-Sopron megyében kétezer új munkahely létesült az utóbbi időben, a munkanélküliek száma tovább nőtt. A háttérben a kölcsönzőcégeken keresztül érkező szlovák munkavállalók sejthetők.

A szlovákok egyre nagyobb számú magyarországi munkavállalása nyilván nem jelent akkora veszélyt a honi gazdaságra, mint Trójára a görögök falova. Szakemberek szerint azonban nem árt erre odafigyelni. Különösen azért, mert a munkaerő-kölcsönzőkön keresztüli munkavállalás statisztikailag nem mérhető, a szomszédunk kölcsönzőjéhez elszegődő szlovák munkavállalónak még nyilvántartásba sem kell vetetnie magát. Így nem lehet tudni, dolgozik-e egyáltalán valahol, például nálunk, vagy a tartalékaiból él. Ugyanakkor, ha közvetlenül magyarországi cégnél helyezkedik el, akkor a regisztrációt meg kell tennie. A szlovák munkaerő számának magyarországi növekedését tovább fokozza egy új kormányzati – kísérleti – intézkedés. Ennek keretében a szlovák kormány 2000 koronás – mintegy 12 ezer forint – utazási költségtérítéssel ösztönzi az ottani, legalább három hónapja nyilvántartásba vett munkanélküli, hazánkon kívül csehországi, ausztriai és lengyelországi elhelyezkedését. Az utazási hozzájárulást legfeljebb három alkalommal veheti igénybe a munkavállaló a kísérleti időszakban, amely jövő áprilisig tart. A szlovák kormány szerint a határ mentén élők munkavállalásának elősegítése legfeljebb négyezer embert érinthet, ebből mintegy 1500-an jöhetnek hozzánk. A honi munkaügyi kormányzat szerint ez a mennyiség nem okoz gondot, erősítette meg a szaktárca álláspontját lapunknak Schranz Edit szóvivő. Ugyanakkor nem növeli a bizalmat az, hogy a szlovák kormány mindeddig nem válaszolt a magyar kabinet azon megkeresésére, hogy a foglalkoztatás-ösztönzési lépések részleteit ismertessék. Így azt sem lehet pontosan tudni, hogy már hatályos vagy a közeljövőben bevezetésre kerülő lehetőségről van-e szó. A munkaügyi tárca idevágó ismeretei a szlovák kormány közleményéből és újsághírekből származnak. A főként Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében dolgozó, jellemzően naponta ide- és haza is buszozó, regisztrált munkavállalókból 12 ezret tartottak nyilván a megyei munkaügyi központok. Sokan dolgoznak Pest és Nógrád megyében is. A nyilván nem tartottakkal együtt összesen 25 ezerre becsülik az itt dolgozó szlovákok számát. Sik Endre, a Tárki szociológusa lát veszélyeket a folyamatban, különös tekintettel arra, hogy Szlovákiában 17-18 százalékos, tehát jóval magasabb a munkanélküliség, mint nálunk. Ráadásul az ilyen típusú kormányzati intézkedés más országoknak is mintául szolgálhat. Továbbá a külföldi munkavállalás iránti érdeklődés pusztán attól is erősödhet, hogy a vállalkozók üzletet látnak a munkaerő-kölcsönzésben, s toborozzák az embereket, egyszerűen a nagyobb haszon jegyében. Tény ugyanis, hogy a szlovák munkaerő-kölcsönzőkön keresztül olcsóbban lehet munkaerőhöz jutni. Az elszámolás ugyanis a szlovák jogszabályok szerint történik. Míg nálunk ötvenhétezer, addig Szlovákiában körülbelül negyvenezer forint a minimálbér, és annak terhei is alacsonyabbak, mint Magyarországon. A magyar cégek tehát több ezer forintot spórolhatnak egy alkalmazotton – beleszámítva a kölcsönző jutalékát is –, ha szlovák munkaerő-kölcsönzőn keresztül dolgoztatják. A munkavállaló is jól jár, hiszen a szlovák adórendszerben kisebb a terhe. A szlovák megélhetési költségek pedig alacsonyabbak, így kevesebb pénzért is szívesen jönnek át dolgozni. Csak a magyar állam nem jár jól, hiszen a nálunk kölcsönben dolgozók nem itt fizetnek adót. A Győr-Sopron Megyei Munkaügyi Központ adatai szerint az elmúlt időszakban több mint 2000 új munkahely létesült a megyében. Mindennek ellenére az országrészben nem nőtt a foglalkoztatottak száma, közel 4000 fővel nőtt viszont a munkanélküliség.

Védintézkedések nélkül

A szaktárca figyelemmel kíséri a szlovák munkavállalók számának alakulását, a beáramlás megakadályozására azonban nincs hathatós eszköz. Molnárné dr. Nagy Ágnes szakjogász szerint a védintézkedé-sek jogosságának bebizonyítására statisztikai adatokra lenne szüksége Brüsszelnek. Összegyűjthetőségüket viszont akadályozza, hogy a kölcsönző cégeken keresztüli foglalkoztatást nem kell regisztrálni. A gond viszont csak nőhet, mert a magyar munkaerőpiacot Románia és Ukrajna felől is élénk érdeklődés övezi. A KSH adatai szerint 2004-ben Szlovákiából mintegy négymillió egynapos látogató érkezett hozzánk, addig Romániából öt-, Ukrajnánól pedig kétmillió...

A szlovák köztársasági elnök országértékelő beszéde

„Ahhoz képest, hogy a (szlovákiai) kisebbségi kultúrák finanszírozására mennyit fordít a kormány, a külföldi szlovákokat elhanyagolja…”

2005. június 23.

Ivan Gašparovič, szlovák köztársasági elnök szerint Szlovákia jó úton halad, fejlődik, ám a polgárok a gazdasági eredményeket nem a makrogazdasági mutatókon keresztül, hanem a mindennapi életben érzékelik. Nehezményezte az óriási munkanélküliséget, mely bár csökkenő tendenciát mutat, még mindig magas. Nagy problémát jelentenek a regionális különbségek, az emberek szociális helyzete, ami egyre több bűncselekményhez vezet. A lakosok szerinte úgy érzik, a reformok ellenük irányulnak, átgondolatlanok, s úgy tűnik, csak megalkotóik érdekeit szolgálják. „Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem helyeslem a reformokat” – tette hozzá. Gašparovič a nyugdíjrendszer átalakítását kulcsfontosságúnak tartja, de kifogásolta, hogy a nyugdíjak között óriásiak a különbségek, s kritizálta az egészségügyi reformot is. Rámutatott: sokan előszeretettel minősítik az országot befektetői paradicsomnak, de a külföldi tőkét csak az olcsó munkaerő vonzza. „Szlovákia legnagyobb gazdagsága a szellemi tőke” – hangsúlyozta az elnök, hozzátéve: ennek fejlesztését elhanyagoljuk. Szerinte összeomlott az a mítosz, hogy oktatási rendszerünk jó, többet kell rá áldozni. Nehezményezte, hogy ahhoz képest, hogy a kisebbségi kultúrák finanszírozására mennyit fordít a kormány, a külföldi szlovákokat elhanyagolja. Az elnöknek az sem tetszik, hogy a kisebbségi kérdésről általában mindenkinek a magyarok és a romák jutnak eszébe, noha Szlovákiában más nemzetiségek is élnek. Európa más államaival összevetve szerinte a szlovákiai kisebbségek átlagon felüli jogokkal rendelkeznek. Bírálta a parlamentet, amiért túl sok törvényt kell hatálybalépése után, sőt olykor még előtte módosítani. A törvényhozásra nem vet jó fényt a rengeteg független képviselő sem, és hogy egyfajta üzletelés folyik. Emlékeztetett a titkosszolgálat jelentésére, mely szerint a közbeszerzési eljárások során visszaélések tapasztalhatóak, az államigazgatásban is előfordul korrupció, gazdasági bűncselekmény. Gašparovič kifogásolta a nehézkes jogérvényesítést és a lassú igazságszolgáltatást is.

Ister-Granum Eurorégió - Újjáépülő hidak, újjászülető kapcsolatok

2005. június 17.

Az Ister-Granum Eurorégió két évvel ezelőtti megalakulása óta közgyűléseinek állandó napirendje az Ipoly alsó szakasza hídjainak újjáépítése. A XX. sz. elején összesen nyolc híd állt a mai eurorégió területén. Ezek közül ma csupán a letkés-szalkai közúti, valamint a Szob és Helemba (Chlaba) közötti vasúti híd áll. E két igen fontos híd azonban csak korlátozottan tudja kielégíteni a két partmenti terület közlekedési, gazdasági, valamint turisztikai igényeit. 2003-ban már készült egy igen részletes tanulmány az újjáépítendő hidak kívánt sorrendjéről, várható közlekedési hatásukról, mely azt valószínűsítette, hogy az új hidakkal jelentős mértékben átrendeződnének az eurorégió és a tágabb térség közlekedési pályái. Ennek közvetett és közvetlen következményeképpen a régió turisztikai, gazdasági lehetőségei bővülnének, vagyis reális esély nyílna e perifériális térség gazdasági fellendülésére, illetve az Ipoly-menti kistelepülések életszínvonalának emelkedésére, népességmegtartó erejük növekedésére. A szakemberek által javasolt híd-újjáépítési sorrend és a települések igényei alapján kristályosodott ki az Ister-Granum Eurorégió álláspontja is az üggyel kapcsolatban. Uniós csatlakozásunkkal a határtérségek támogatására új pályázati lehetőség, az INTERREG IIIA program is mgnyílt. A hiányzó Ipoly-hidakat is e forrásból szeretnék megterveztetni, majd újjáépíteni. Az Ister-Granum Eurorégió Ipolydamásd-Helemba (Chlaba), Ipolytölgyes-Ipolykiskeszi (Malé Kosihy), Vámosmikola-Ipolypászó (Pastovce), Vámosmikola-Ipolybél (Bielovce), Tésa-Ipolyvisk (Vyskovce nad Iplom) térségét jelölte ki a reménybeli hídépítések helyszínéül. Utóbbi helyszínen nem is a híd meg- vagy újjáépítésére, hanem határon átvezető közútfelújításra van szükség. Az eurorégió települései, szűkös anyagi helyzetük és ebből következő csekély kezdeményező képességük ellenére harmincötmillió forintot adtak össze a pályázatok önrészének biztosítására. Számos igen kicsiny és kis költségvetésű falucska is jelentős anyagi áldozattal vállalta ezt, például a 402 lelkes Perőcsény 190.000 Ft-tal, a 177 lakosú szlovákiai Zalaba 71.000 Ft-tal járult hozzá az összeghez. Esztergom mint az Ister-Granum Eurorégió fővárosa megelőlegezte a Hidak az Ipolyon című pályázathoz szükséges önrész fedezetét, valamint vállalta a pályázat elkészítésével kapcsolatos összes feladatot, a pályázat megírását és az ehhez kapcsolódó összes költséget. A pályázat sikere esetén az önrészt az eurorégió települései lakosságszám-arányosan fizetik be. A feladatok felvállalásának oka, hogy ezzel az első lépéssel pontosabban a pályázat sikere esetén nem csupán hidak lesznek az Ipolyon, hanem igazolódik az Ister-Granum Eurorégió alapeszméje, hogy az összefogásnak határon innen és túl lehet és van eredménye és értelme.

Rideg hónapok

Elhidegült a szlovák-magyar politikai viszony, de a gazdasági kapcsolatok dinamikusan fejlődnek

Népszabadság • 2005. június 23. • Szilvássy József

A kétoldalú politikai kapcsolatok elhidegülésének okait kutatva fel kell villantanunk néhány eseményt az elmúlt esztendőkből. Orbán Viktor magyar és Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő 2001 októberében kölcsönösen méltatták egymás kimagasló érdemeit, amelyekkel hozzájárultak a szlovákiai Párkányt Esztergommal összekötő Mária Valéria híd újjáépítéséhez. Akkor még úgy tűnt, minden rendben van, ám nem sok víz folyt le a Dunán, amikor ez a szívélyes viszony egyszer csak megszakadt. A szlovák kormányfő 2002 tavaszán lemondta a részvételt a visegrádi négyek budapesti találkozóján. Majd jött a magyarországi kormányváltás, de rövid ideig tartott Mikulás Dzurinda korrekt viszonya új partnerével, Medgyessy Péterrel is. Őt akkor hozta kínos helyzetbe, amikor Budapesten visszautasította a kedvezménytörvény szlovákiai alkalmazásáról rendelkező kormányközi szerződés aláírását, holott erre Bugár Béla szerint Pozsonyban előzőleg ígéretet tett. Azóta a kétoldalú politikai kapcsolatok még fagyosabbá váltak. Nemrég a pozsonyi kormányfő lemondta a Révkomáromba tervezett találkozóját Gyurcsány Ferenccel. Az ürügyet erre alighanem Bársony András külügyi államtitkár egyik megnyilvánulása szolgáltatta, aki politikai értelemben nem tartotta lezártnak a második világháború után kiadott, a németeket és a magyarokat kollektív bűnösként megbélyegző dokumentumot. Némi meglepetést keltett, hogy Mikulás Dzurinda a Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKÚ) elnökeként nem vett részt a Fidesz tisztújító kongresszusán sem, pedig mindkét politikai tömörülés az Európai Néppárt tagja. Látszólag tehát a Beneš-dekrétumok ügye és a kedvezménytörvény körüli huzavona miatt romlott meg a két ország kapcsolata. Valójában sokkal mélyebbre nyúlnak a gyökerek. Magyarországon úgy gondolják, hogy miután mindkét ország tagja lett az uniónak és az észak-atlanti katonai szövetségnek, eljött az ideje a múltbeli tabuk, az egymásnak okozott vélt vagy valós sérelmek feltárásának és lezárásának. S az anyaország ugyanennek az európai értékrendnek az alapján követi vigyázó szemmel a határainkon túl élő magyar nemzeti közösségek sorskérdéseit, segítve megmaradásukat, boldogulásukat, elsősorban a szülőföldjükön. Ezeket a törekvéseket Szlovákiában egyre nagyobb gyanakvással, hovatovább felháborodással fogadják. Olaj a tűzre néhány anyaországi és felvidéki magyar politikus megnyilvánulása. Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt magyarellenességéről elhíresült elnöke például kijelentette, hogy a magyar irredentizmus rákos burjánzás Európa testén. Ivan Gašparovič államfő pedig azzal vádolta Csáky Pál miniszterelnök-helyettest, hogy Budapestet tájékoztatja a szlovák kabinet üléseiről. Ezeket a megnyilvánulásokat mindössze néhány pozsonyi politológus és publicista bírálta, de egyetlen szlovák politikus sem utasította vissza. Mi több: Slota és Gašparovič népszerűsége rohamosan növekedett. Egyébként Pozsonyban is egyre több szlovák politikus véli úgy, hogy miután hazája bekerült az Európai Unióba és az észak-atlanti katonai szövetségbe, partnerként már nincs szükség a Magyar Koalíció Pártjára, amelyet pedig a nyugati döntéshozók az egyik fontos belpolitikai stabilizáló tényezőnek tartottak. Kimondva-kimondatlanul azt is gondolják egyesek Szlovákiában, hogy immár Magyarország partneri szerepe sem annyira fontos számukra, mint az elmúlt években. Emiatt aztán újra és újra fölerősödtek a nemzeti-populista lózungok. Az idei novemberi megyei, és a jövő nyári parlamenti választások előtti politikai iszapbirkózásban háttérbe szorulnak azok az adatok és vélemények, amelyek a szlovák-magyar jószomszédi viszony stratégiai jelentőségére figyelmeztetnek. Kevés szó esik arról, hogy dinamikusan fejlődnek a két ország közötti gazdasági kapcsolatok. A kis- és középvállalkozók részaránya átlagon felüli, immár 47 százalékos a gazdasági szférában. Magyarország 2004-ben északi szomszédunk legnagyobb külföldi stratégiai befektetője volt, s Szlovákia magyarországi kivitele is töretlenül növekszik. A dél-szlovákiai térségek munkanélküliségi aránya egy év alatt elsősorban azért süllyedt jóval az országos átlag alá, mert immár sok ezren - egyes becslések szerint csaknem harmincezren - találtak munkát a magyarországi határ menti gyárakban. Tovább gyarapodnak a hagyományosan sokrétű emberi és közösségi kapcsolatok. Ezek olyan alapok és tények, amelyek a felelős szlovákiai és a magyarországi politikusokat is segíthetik az európai léptékű kapcsolatok felújításában. Újabb hidak építésében a Dunán, az Ipolyon és más közös folyókon, mert ezekre éppen a növekvő gazdasági és emberi kapcsolatok miatt égető szükség van. S olyan további szellemi műhelyek kimunkálására is, mint amilyen a révkomáromi Selye János Egyetem, amely jelentős szlovák szakmai és politikai támogatással született meg, s amely a két szomszédos nemzet és állam együttműködésének, sorsközösségének egyik legújabb jelképe.

Sólyom László: Nagymaroson soha nem épül gát

2005. június 24.

A megválasztott magyar államfő semmiképpen sem tartaná kívánatosnak, hogy megépüljön a nagymarosi vízlépcső alsó szakasza. Sólyom László egy liberális pozsonyi szlovák újságnak nyilatkozott. Nagymaroson soha nem épül gát - ugyan nem én döntök, hanem a kormány, de kész lennék erkölcsi tekintélyemet bevetni, hogy megakadályozzam az alsó lépcső megépítését - mondta a pozsonyi SME-nek Sólyom László, Magyarország új államfője, aki megválasztása utáni első külföldi interjúját a liberális szlovák napilapnak adta. Sólyom úgy véli, Bős-Nagymaros nem szlovák-magyar nemzeti, hanem ökológiai vita, s hogy még mindig holtponton van, azért nem kis mértékben a hágai bíróság salamoni döntése a felelős, amely értelmezésében a mai napig nincs egyetértés a felek között - jegyezte meg a lap munkatársa. Mint ahogy abban sincs, hogy a magyarok nem ismerik el a XIX. századi erőszakos asszimilációs politikájuk káros hatását. A művelt emberek tudják - válaszolta Sólyom László, hogy hatalmas hiba volt a kisebbségek elmagyarosítására való törekvés. Nagyra értékelte, hogy František Mikloško, a szlovák parlament képviselője bocsánatot kért a felvidéki magyarok háború utáni jogfosztásáért. Nem tudta azonban megmondani, hogy vajon a magyar oldalon is várható-e hasonló gesztus. Sólyom László nem reagált arra az újságírói megállapításra, hogy jövőre mindkét országban, Szlovákiában és Magyarországon is parlamenti választások lesznek, amelyeket akár a nemzeti pártok is megnyerhetnek. Arra a kérdésre, hogy ez mit jelenthet a jövőre vonatkozóan, Sólyom hangsúlyozta: az ország külpolitikáját elsősorban a kormány határozza meg. Az államfőnek ezt a külpolitikát kell képviselnie. Felléphet azonban a konfliktusok mérséklése érdekében. Én nyitott vagyok erre - mondta Sólyom László, s hozzátette - ha meghívják, ellátogat Szlovákiába.

Sólyom László: nagyon komolyan fogom venni a határon túli magyarokat

2005. június 24. • MTI

Nem hiszem, hogy a szlovák és a magyar nemzeti érdekek eleve ellentétesek egymással - mondta két Pozsonyban megjelenő lapnak, a szlovák SME-nek és a magyar Új Szónak adott exkluzív interjújában a közelmúltban a Magyar Köztársaság elnökévé megválasztott Sólyom László, s több, a határon túli magyarságot érintő kérdésről is véleményt nyilvánított. A pénteken megjelent beszélgetésben - Antall József egykori kijelentésére utalva - megkérdezték az elnököt: lélekben tíz, vagy tizenöt millió magyar elnöke kíván-e lenni? „A Magyar Köztársaság elnöke vagyok. Ám az Alkotmánynak van egy olyan passzusa, hogy a köztársaság, amelynek elnöke vagyok, felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, köteles elősegíteni kapcsolattartásukat az anyaországgal. Ezt az alkotmányos kötelességet nagyon komolyan fogom venni” - válaszolta Sólyom László. A magyar-szlovák viszonyban sok vihart kavaró kedvezménytörvényt érintően elmondta: közvetlenül tapasztalta, hogy Európában mennyire nem értik a közép-európai kisebbségi problémákat, és azok történelmi gyökereit sem. Az alapvető definíciós problémák miatt a nemzet és a nemzetiség fogalma alatt mindenki mást ért. A magyar státustörvény alapgondolata az volt, hogy egy államnak, amelynek vele szomszédos országokban kisebbségei vannak, joga van segíteni ezeket a kisebbségeket. Természetesen ennek fő eszköze a kétoldalú megállapodás, ám ha a két érintett ország mégsem tud egyezségre jutni, „az anyaországnak akkor is joga van a nemzeti identitás megőrzését támogatni”. Sólyom László elmondta még: a kedvezménytörvény körüli hullámverés idején sem a nemzetközi szervezetek, sem a szomszédos államok nem értették meg igazán a kisebbségek ügyeivel foglalkozó Velencei Bizottság ezzel kapcsolatos üzenetét, és csak a kompromisszumos elemeket ragadták ki belőle, márpedig az üzenet valódi újdonsága az volt, hogy bevezette az anyaállam és a hozzá tartozó kisebbség fogalmát. Persze voltak a kedvezménytörvénynek a bizottság ajánlásaival nem egyező elemei is, amelyek korrekciója megtörtént ugyan, de egyes szomszédos államok magatartásában mégis „jogilag indokolatlan, politikailag túl heves és ellenséges reakciók fordultak elő. Remélem, ezen lehet javítani” - adott hangot véleményének az új magyar államfő. Sólyom László a kettős állampolgárságról tartott népszavazás kapcsán nagy kárnak nevezte, hogy olyan érzelmi, illetve egzisztenciális érdekeket megszólító területre csúszott el a népszavazási kampány, amelynek nem volt sok köze az eredeti koncepcióhoz. Az eredmény mindenkit sokkolt, ehhez a témához most már senki se nyúl szívesen. Teljesen érthető, hogy a határon túli magyarok kitartanak a követelés mellett - válaszolta az elnök, rámutatva arra, hogy a népszavazás csakis elvi alapkérdésben volt hivatott dönteni, és „a pozitív döntés jogilag lehetséges lett volna.” Az államfőt a szlovák kereszténydemokrata politikus, František Mikloško Budapesten elhangzott bocsánatkéréséről is megkérdezte a két lap munkatársa. (Két hete Budapesten, az Adalbert-díj átvételekor a Parlament kupolacsarnokában Mikloško a saját nevében vállalkozott arra, amitől a hivatalos szlovák politika mereven elzárkózik: bocsánatot kért a szlovákiai magyarok második világháború utáni jogfosztását törvényesítő Beneš-dekrétumok nyomán keletkezett sérelmekért.) Amit a szlovák politikus mondott, azt nagyon komolyan kell venni, és erre ugyanilyen komolysággal és őszinteséggel reagálhatunk - mondta Sólyom László. A két ország között sok éve fennálló „bősi kérdésre”, a hágai ítélet végrehajtására is rákérdező SME-nek Sólyom László elmondta: bántja, hogy az ügy holtponton áll, ám ennek egyik oka az, hogy a hágai nemzetközi bíróság „a problémát meg nem oldó salamoni ítéletet hozott. Mindenesetre folytatni kell a tárgyalásokat, és végre kell hajtani az ítéletet”, amelynek fontos eleme az, hogy elegendő víz jusson a Duna régi medrébe. Magyarország nem építi fel a dunai vízlépcső alsó fokozatát, amire - a szlovák fél értelmezésével ellentétben - a hágai ítélet sem kötelezi. Ellenkezőleg: az ítélet kimondja, hogy „a nagymarosit nem kell felépíteni, a bősit nem kell lebontani”. A vízlépcső kérdése semmiképp sem szlovák-magyar nemzeti kérdés, hanem környezetvédelmi vita - hangsúlyozta Sólyom László.

Ján Slota: áruló a magyaroktól bocsánatot kérő politikus

2005. június 12. • mti

Halálos sebet ejtett a szlovák nemzet lelkén František Mikloško szlovák kereszténydemokrata politikus, aki Budapesten a Szent Adalbert-díj átvételekor a saját nevében bocsánatot kért a szlovákiai magyarok második világháború utáni meghurcoltatásáért - jelentette ki Ján Slota, a magyarellenességéről elhíresült zsolnai (Žilina) polgármester, a parlamenten kívüli nacionalista erő, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke. Mikloško, a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) képviselője, volt parlamenti házelnök korábban Budapesten már a szlovákiai magyarok mártírhalált halt politikusáról, az Esterházy Jánosról elnevezett díjat is megkapta. Budapesten Mádl Ferenc köztársasági elnök kezéből vette át a nemzetközi Szent Adalbert-díjat. A Szlovákiában Szent Vojtech (Béla) néven emlegetett díj átvételekor a szlovák politikus a saját nevében bocsánatot kért a szlovákiai magyarokat ért sérelmekért, akiket a hivatalos szlovák álláspont szerint a máig visszavonhatatlannak minősített Beneš-dekrétumok nyomán az 1945 és 1948 között, a hontalanság éveiként emlegetett korban a kollektív bűnösség elve alapján meghurcoltak. Az 1945 után ismét Csehszlovákiához csatolt Felvidék magyarjainak jelentős részét megfosztották a csehszlovák állampolgárságától, iskoláikat bezárták, vagyonukat elkobozták, sokukat csehországi kényszermunkára hurcolták el. A felvidéki magyarok egy kisebb hányada szenvedő alanya lett az idegenektől megtisztított csehszlovák nemzetállamot építő eszmény jegyében végrehajtott lakosságcserének. Mikloško Budapesten elhangzott beszédében elismerte: a szlovákiai magyarokat ért sérelmek súlyos traumát okoztak a magyar közösséghez tartozó embereknek, akiken ez mély sebeket hagyott. „A magam nevében mindezek okán most kijelentem: bocsánatot kérek a szlovákiai magyaroktól” - jelentette ki Mikloško szombaton, Budapesten, ahová több szlovák kereszténydemokrata politikus, köztük Pavol Hrušovsky jelenlegi házelnök, és Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, a szlovák parlament alelnöke is elkísérte őt. Hrušovsky a díj átadása után nyilatkozva arra utalt, hogy a történészeknek alaposan meg kell vizsgálniuk a hontalanság éveinek eseményeit, fel kell tárniuk a tényleges valóságot, hogy a politikusok is a tényeknek megfelelő álláspontot tudjanak kialakítani, hogy úgy tudjanak üzenni egymás nemzeteinek, ahogy azt itt és most Mikloško tette. A történtekre - a szalonképtelen stílusáról és szenvedélyes magyarellenességéről híres - Ján Slota vasárnap nyilatkozatban reagált. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke „Mikloško farizeus és áruló magatartása miatt érzett undorának” adott hangot, és szónoki kérdésként vetette fel: - Vajon nem a magyar irredenták fizetett ügynöke-e az Esterházy-díjas és Szent Adalbert-díjas Mikloško? Vagy elveszítette volna a magyar-szlovák viszonnyal kapcsolatos józan ítélőképességét? A saját kérdéseit rögvest meg is válaszoló Slota szerint „Mikloško egyoldalú gesztusa a hivatalos szlovák külpolitikai ellen elkövetett szabotázs-akció volt”. Az SNS erre a bocsánatkérésre úgy tekint, hogy „Mikloško gyöngyöt szórt a disznók elé.” - Sajnálatos, hogy épp egy kereszténydemokrata volt az, aki tízezer euróért képes volt kölcsön adni Szent Adalbert nevét a magyar irredentizmusnak, egyszersmind megalázni a magyarok által meggyalázott és elmagyarosított szlovákok százezreit, „szembe köpni a szlovák Szent Vojtech Egylet egykori elnökét, a magyarok által üldözött és bebörtönzött Andrej Hlinkát” - áll az SNS Slota által aláírt nyilatkozatában.

Szlovákia fizet a Magyarországon dolgozó munkanélkülijeinek

2005. június 14.

A szomszéd országokban elhelyezkedő szlovák munkanélkülieknek maradéktalanul fizeti az utazási költségeit a pozsonyi kormány. A bécsi Die Presse szlovák forrásokra hivatkozva írja, hogy a munkaügyi minisztérium 4000 főre kiterjedő kísérletéről van szó. Akit legalább három hónapja munkanélküliként regisztráltak, s munkát tud szerezni magának Magyarországon, Csehországban vagy Lengyelországban, az teljes utazási költségtérítésre számíthat. Az ösztönzéssel a szlovák kormány a 17,5 százalékos munkanélküliségi hányadot próbálja mérsékelni, amely a második legnagyobb a térségben Lengyelország után. Szlovákiát ugyanúgy sújtja a régi tagországok hétéves munkafelvételi stopja, mint valamennyi az unióhoz tavaly csatlakozott országot.

Pozsony várja a turistákat

2005. június 14.

Derűlátóan tekint az idei nyári idegenforgalmi főidény elé a szlovák főváros. Pozsony tavaly 25 százalékkal 1,1 millióra növelte vendégéjszakái számát, az idén 10 százalékos emelkedést várnak A fővárosi turisztikai hivatal idegenforgalmi költségvetése azonban csupán 4,3 millió szlovák korona (111 ezer euró). A sovány büdzsét külföldi befektetőkkel való együttműködésben próbálják növelni, és új internetes honlapot is nyitnak a városnak. A hivatal magát - más nagyvárosokéhoz hasonlóan, és a növekvő igényeknek megfelelően - a város idegenforgalmáért felelős önálló intézménnyé szeretné kinőni, amelynek költségvetése is ehhez az átfogó célhoz igazodik. Hagyományosan a csehek, a lengyelek és a németek látogatják leginkább a várost, a hollandok, a britek és az olaszok az új kíváncsiak csoportjának élén állnak.

Kinek szól a vidék rádiója?

Csökken a költségvetés és a belső munkatársak száma

Népszabadság • 2005. június 11.

A Magyar Rádió vidéki stúdiói korábban szellemi műhelyek voltak, s térségi információs, kulturális és zenei központként működtek. Mára nemcsak az ott dolgozók száma csappant meg jelentősen, hanem a hallgatottságuk is.

A Magyar Rádiónak kilenc vidéki stúdiója működik - Nyíregyházán, Debrecenben, Miskolcon, Szolnokon, Szegeden, Pécsett, Nagykanizsán, Szombathelyen és Győrött. Ezek szolgáltatják a helyi információkat, illetve tudósítják térségük fontosabb híreiről a Magyar Rádió központi hírműsorait. Az uniós csatlakozás óta regionális együttműködés is van az azonos régióban működő közszolgálati stúdiók között - mondta kérdésünkre Avanesian Alex, a Kossuth rádió régiós főszerkesztő-helyettese. A helyi stúdiók működtetik a nemzetiségi szerkesztőségek egy részét is: Szegeden van például a román és a horvát szerkesztőség. Itt összesen 23 főállású munkatárs dolgozik. A Magyar Rádió pécsi stúdiójában 28 fős stáb horvát, német és szerb adást is készít. A Magyar Rádió vidéki stúdióinak adásait a határon túl élő magyarok is hallhatják bizonyos körzetekben, illetve a stúdió vonzáskörzetéből a határon túlról is érkeznek tudósítások. Szeged környékén háromnyelvű - magyar, szerb és horvát - közös műsorok is készülnek. A pécsi körzeti stúdió a horvát rádióval működik együtt: a horvát tengerparton nyaralók számára nyolc különböző nyelven készülnek információs blokkok, ezeket Pécsett készítik el. A helyi szerkesztőségeknek ma már jóval kevesebb főállású dolgozójuk van, mint régebben. A létszám függ attól, hogy régióközpontban üzemel-e a stúdió, illetve működik-e nemzetiségi szerkesztőség az adott helyen. Avanesian elmondta: egyre több külsős munkatársat foglalkoztatnak. A technika ma már lehetővé teszi, hogy számos településen külső tudósítót bízzanak meg, aki interneten továbbíthatja a megvágott anyagokat. Az utóbbi egy-két évben szinte mindenütt visszafogták a rádióstúdiók költségvetését. A pécsi stúdió 155 milliós büdzséjét például januártól visszamenőleg tíz százalékkal csökkentették. A pécsi stúdiónak viszonylag magas a reklámbevétele (idén 25-30 millióra számítanak), s ez is segít abban, hogy a lefaragott összeget pótolni tudják. A támogatás visszafogása miatt azonban nem emelkedik a honorárium, és kevesebb külsőst tudnak foglalkoztatni. A Magyar Rádió debreceni stúdiójában húszan dolgoznak, a belső munkatársak száma ennek a fele. Tornyi Ferenc, a szerkesztőség vezetője elmondta: a közelmúltban négy munkatársuknak kellett megválnia a státusától, de külsősként továbbra is foglalkoztatják őket. Ha a jelenleginél kevesebb emberrel kellene dolgozniuk, az a műsorok minőségének rovására menne. A nyíregyházi stúdióban is mintegy tíz a belső munkatárs, s a külsős is ugyanennyi. Szolnokon - ahol tíz belső munkatárs és hat külsős dolgozik - az utóbbi három évben több belső és szerződéses dolgozótól váltak meg. Nemrégiben a rádió hallgatottságáról közvélemény-kutatást készíttettek, amelyből kiderült: a megkérdezett közel négyszáz emberből mindössze hárman tudták a rádió pontos nevét, harmincöten pedig „szolnoki rádióként” említették a regionális stúdiót. Az, hogy a helyi rádióadók versenyében milyen a közszolgálati hallgatottsága, nagyban függ a sugárzás technikai lehetőségétől - válaszolta kérdésünkre a régiós főszerkesztő-helyettes. A miskolci stúdió adása olyan jó minőségben vehető, hogy már Budapest határától hallani lehet - ennek ezért is nagyobb a hallgatottsága. Szegeden viszont igen szűk területen hallható a helyi stúdió műsora. Összehasonlító kutatási eredményeik nincsenek műsoraik, illetve a helyben hallható kereskedelmi adók hallgatottságáról, de terveznek ilyen felmérést. A Gallup közvélemény-kutató cég honlapján azonban van ilyen statisztika, ebből kiderül: a vidéki regionális adók hallgatottsága messze elmarad a helyi kereskedelmi rádiók, illetve más országos sugárzású adók hallgatottságától. Szakértők szerint ennek részben lehet az az oka, hogy a regionális stúdiók naponta csupán ötórányi magyar nyelvű önálló műsort sugároznak, a nemzetiségi adókon pedig másfél órát. Van még ezen kívül országos nemzetiségi adás is, aminek a műsorideje fél óra. Arra, hogy fejlődik-e a regionális közszolgálati rádiózás, Avanesian Alex azt felelte: az igények növekszenek, és a Magyar Rádió vezetőiben megvan a szándék, hogy kielégítsék ezeket. Azon azonban el kell gondolkodni, nem volna-e indokolt fölülvizsgálni a munkaköri leírásokat, a teljesítménykövetelményeket. Megkérdeztük, tervezik-e, hogy a rádió eladjon értékes ingatlanokat, amelyekben ma kevés a munkatárs. A régiós főszerkesztő-helyettes azt felelte: minden eset más és más, de meglehet, hogy a régi, nagy légterű szerkesztőségek helyett a miniatürizálódó technika, a sok külső tudósító következtében már alkalmasabbak lennének a kisebb épületek.

Megújult a Baradla-barlang legszebb része

2005. június 14. (mr)

A Baradla-barlang Szlovákiából ered, a vörös-tói bejáratnál három szintes fogadóközpont épült, ami 1 milliárdos fejlesztés. Ismét járható a jósvafői középtúra, a Baradla-barlang legszebb része. A vörös-tói bejáratnál három szintes fogadóközpont épült, ami 1 milliárdos fejlesztés. A Baradla- barlang Szlovákiából ered, a Domica Szlovákia területén van, úgyhogy ez egy szlovák-magyar közös barlang. A barlang két részből áll, van egy kiépített barlang és van egy természetes. A kiépített barlangrész 1890 óta látogatható, de már előtte is ismerték. A vörös-tói bejáratot a 19. században nyitották, de soha nem tudott igazán funkcionálni, bár a barlang legérdekesebb, legszebb részeit mutatja be. Ugyanis annál a kijáratnál nagyon bonyolult volt megszervezni az oda jutást, valamint a visszajutást pl. a gépkocsikhoz. Az elmúlt időszakban nagyon szép gépkocsi és buszparkoló is épült a fogadószint elé, sikerült jelentősen bővíteni, új burkolattal és világítással ellátni. A szakemberek igyekeztek egy kicsit a túra nyomvonalvezetését is módosítani, mert elődeink ezt két részletben építették ki és először csak hidak voltak. Utána a hidakat összekötötték járdákkal, a hidak merőlegesek voltak a patakra, ezért mindenütt törések voltak benne és cikcakkozva lehetett csak haladni. Volt benne egy ún. hullámvasút, föl-le, ezt is egy kicsit igyekeztek kiegyenlíteni, hogy kényelmesebben lehessen járni. Egyes helyeken lejtőkkel, más helyeken viszont lépcsőkkel tudták áthidalni a szintkülönbséget. A nagy változás az az óriások termében van, ahol acéllépcsőkön lehet most felmenni. Az átalakított barlanggal és fogadóépülettel kapcsolatosan rengeteg terv fogalmazódik meg. Mivel az átalakítások engedélyes építész tervei alapján készültek, az üzemeltetők igyekeznek ezentúl minden lehető pályázatba bekapcsolódni.